A felmérési egység kódja:

ÚMFT Programiroda TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-0002

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése”

A felmérési egység adatai A felmérési egység lajstromszáma: 0045 A felmérési egység kódja:

Iterköz//50/NyK//Ált

A kódrészletek jelentése:

„Informatika közös” szakképesítés-csoportban, a célzott, 50-es szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel nem rendelkezők „általános nyelvi kommunikációs készségek, képességek, jártasságok” mérése

A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0045.pdf

Célzott kimenetek, szakképesítések

52 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész 52 523 01 0100 52 01 PLC programozó 52 523 01 0001 54 01 Automatikai technikus 51 521 01 0000 00 00 Másoló- és irodagép műszerész 52 523 03 0000 00 00 Mechatronikai műszerész 52 523 03 0001 54 01 Mechatronikai technikus 54 523 02 0000 00 00 Orvosi elektronikai technikus 54 523 02 0001 52 01 Orvostechnikai elektroműszerész 54 523 03 0010 54 01 Beszédátviteli rendszertechnikus 54 523 03 0010 54 02 Elektronikus hozzáférési és magánhálózati rendszertechnikus 54 523 03 0010 54 03 Elektronikus műsorközlő és tartalomátviteli rendszer-technikus 54 523 03 0010 54 04 Gerinchálózati rendszertechnikus 54 482 01 0010 54 01 Adatbázistervező 54 482 01 0010 54 02 Adatelemző 54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus 54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 02 Információrendszer-elemző és tervező 54 481 02 0010 54 03 Internetes alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 04 Szoftverfejlesztő 54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 02 Informatikai műszerész 54 481 03 0010 54 03 IT biztonság technikus 54 481 03 0010 54 04 IT kereskedő 54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 06 Szórakoztatótechnikai műszerész 54 481 03 0010 54 07 Webmester

1/13



54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus 54 481 04 0010 54 02 Infostruktúra menedzser 54 481 04 0010 54 03 Ipari informatikai technikus 54 481 04 0010 54 04 Műszaki informatikus 54 481 04 0010 54 05 Távközlési informatikus 54 481 04 0010 54 06 Telekommunikációs informatikus 54 481 04 0010 54 07 Térinformatikus 54 482 02 0010 54 01 IT mentor 54 482 02 0010 54 02 Közösségi informatikai szolgáltató 54 482 02 0010 54 03 Oktatási kommunikációtechnikus 54 213 04 0010 54 01 Designer 54 213 04 0010 54 02 E-játék fejlesztő 54 213 04 0010 54 03 E-learning tananyagfejlesztő 54 213 04 0010 54 04 Multimédiafejlesztő 54 213 04 0010 54 05 Tartalommenedzser 54 581 01 0100 51 01 Digitálistérkép- kezelő 54 581 01 0100 51 02 Fotogrammetriai kiértékelő 54 581 01 0100 51 03 Földügyi számítógépes adatkezelő 54 581 01 0100 52 01 Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző 54 581 01 0100 52 02 Térinformatikai menedzserasszisztens 54 581 01 0010 54 01 Földmérő és térinformatikai technikus 54 581 01 0010 54 02 Térképésztechnikus 54 581 01 0001 54 01 Földügyi térinformatikai szaktechnikus 54 581 01 0001 54 02 Kataszteri szaktechnikus 54 581 01 0001 54 03 Létesítménygeodéta szaktechnikus 54 581 01 0001 54 04 Távérzékelési szaktechnikus 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő 51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus 51 525 01 0001 52 01 Gázautószerelő 54 841 01 0000 00 00 Hajózási technikus 52 523 02 1000 00 00 Közlekedésautomatikai műszerész 52 523 02 0001 54 01 Közlekedésautomatikai technikus 54 582 02 0010 54 01 Hídépítő és -fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 02 Útépítő és -fenntartó technikus 54 582 02 0010 54 03 Vasútépítő és -fenntartó technikus 52 841 01 0100 52 01 Menetjegypénztáros 52 841 01 0010 52 01 Közúti közlekedésüzemvitelellátó 52 841 01 0010 52 02 Légi közlekedésüzemvitel-ellátó 52 841 01 0010 52 03 Szállítmányozási ügyintéző 52 841 01 0010 52 04 Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó 54 841 02 1000 00 00 Légiutas-kísérő

2/13



52 525 02 1000 00 00 Repülőgépműszerész 52 525 03 0000 00 00 Repülőgépsárkány-szerelő 52 525 04 1000 00 00 Repülőgép-szerelő 52 525 04 0001 54 01 Repülőgéptechnikus 52 841 03 0000 00 00 Repülőtéri földi kiszolgáló 51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője 51 525 02 0010 51 02 Vasúti villamos jármű szerelője 51 525 02 0010 51 03 Vasúti vontatott jármű szerelője 51 525 02 0001 54 01 Vasútijármű-technikus 52 841 04 0100 52 01 Hálókocsikalauz 52 841 04 0100 52 02 Jegyvizsgáló 52 841 04 0100 52 03 Vasúti raktárnok 52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő 52 841 04 0010 52 02 Vasúti árufuvarozási pénztáros 52 841 04 0010 52 03 Vasúti személyfuvarozási pénztáros 52 841 04 0001 54 01 Vasúti árufuvarozási technológus 52 841 04 0001 54 02 Vasúti forgalmi technológus 52 841 04 0001 54 02 Vasúti személyfuvarozási technológus 52 525 01 0100 52 01 Gépjárműriasztó-szerelő 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus 57 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Felmérendő kompetenciák

Szöveget leír Felismeri az alapvető összefüggéseket Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Kérdéseket tesz fel Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Megérti mások kommunikációját Figyelembe veszi mások véleményét

Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 60 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2

3/13



1. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

30 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

60 %

Tevékenység típusa: írásbeli Feladat meghatározása: Az alábbi cikk első figyelmes meghallgatása után értelmezze a hallottakat, és válaszoljon a következő kérdésekre !! Munkája végeztével újra elhangzik a szöveg és eközben még dolgozhat a feladaton: A kérdések, amelyekre a cikk meghallgatása után válaszolni kell: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Mivel foglalkozik a geodézia? Mi a szó jelentése? Minek köszönhető a tudomány kialakulása? Mikorra tehető a geodézia kialakulásának kezdete? Jelenlegi ismeret szerint mikor készítették az első térképet? Mit tartalmaz ez a térkép? Mik voltak azok a jelentős események a XVII. sz-ban, amelyek a geodézia fejlődésének újabb lökést adtak. 8. Ki készítette Magyarország első térképét? 9. Mikor készült ez a térkép? 10. Mik a jelentőségei ennek a térképnek?

A cikk, amit fel kell olvasni: A geodézia görög eredetű szó, magyarul földmérést jelent. A Föld felületének, alakjának, méreteinek, valamint a Föld fizikai felszínén, illetve a felszín alatt levő természetes és mesterséges pontok helyének helymeghatározásával, ábrázolásával foglalkozó tudomány. Felső illetve alsó geodéziára bonthatjuk. A geodézia tudomány kialakulásának és alkalmazásának kezdetei a nagy őskori folyami kultúrákhoz nyúlnak vissza. A Tigris és az Eufrátesz völgyében Asszír- Babilóniában és az ősi Egyiptomban a Nílus völgyében az első geodéziai munkák a földterületek kijelölésével és elhatárolásával voltak kapcsolatban. Az öntözéses földműveléshez csatornarendszerek építése vált szükségessé, melyek jelentős geodéziai ismeretek felhasználását tételezik fel i.e. 40003000 években. A térképkészítés ősi módja a vésés volt. Az eddigi leletek szerint a legrégibb papiruszra rajzolt és fennmaradt térkép II. Ramszesz korából, az i.e. XIII. századból származik, és egy núbiai aranybánya tervrajzát mutatja. A geodézia első tisztán tudományos feladatára később került sor, hogy Pitagorasz és Arisztotelész felállították a Föld alakjáról

4/13



szóló hipotézisüket. 827-ben a Ben Laker fivérek a Szindzsár - síkságon mérték meg egy fok középponti szögű meridián ívhosszát. Érdekes megemlíteni, hogy eredményül 111,8 km-t kaptak, míg a jelenlegi ismereteiknek megfelelő hossz 110,9 km. A Föld sugarára kapott érték 7000 km volt, mai ismereteink szerint ez az érték 6378 km. A középkor bekövetkezte a tudományok pusztulását eredményezte. A geodézia is csak földrendezésben és katonai feladatokban került alkalmazásra, és színvonala meg sem közelítette az ókori geodéták munkáit.

A XVII. Század a természettudományok fellendülését hozta, köztük a geodézia felvirágzásának kezdetét is jelentette. Nagy tudósok neveivel találkozunk ebben a korszakban és a világ fejlődését megváltoztató találmányaikkal.. Kepler: 1610 csillagászati távcső, 1631. Pierre Vernier: nóniusz, 1615. Snellius: háromszögelés első alkalmazása, majd 1624. hátrametszés. Newton és Huygens elméleti alapon arra a következtetésre jutott, hogy a Föld a sarkokon lapultsággal rendelkező gömb. Ezután a geodézia tudományos feladata lett a Föld alakjának meghatározása, ami nem könnyű, hiszen a Föld bonyolult, matematikailag is csak közelítően leírható alak. A XVIII. Század második felétől megindult az európai országok topográfiai felmérése, ezt nagyban elősegítették a háborúk. A XIX. és XX. Század hatalmas előretörést hozott mind az elméleti és mind a technikai téren a geodéziában. A nagymértékű városiasodás, az iparosodás, a mezőgazdaság, a honvédelem igényt tart a minőségi mérnöki munkára. Magyarország első térképét 1528-ban adták ki. A térképet Lázár deák készítette, németalföldi mester metszette fába és sokszorosította a térképet. Érdekessége a helytelen tájolás. Óriási jelentősége a több száz helységnév, a gazdag vízrajz és a vakondtúrásos domborzatábrázolás. Hosszú ideig csak katonai célokra készítettek térképeket. Az ország első topográfiai térképe Európa más országaiban történő munkával együtt készült el. A második katonai felmérésre 1869-ben került sor. A XX. század elején a magyar geodéták fő feladata a kataszteri térképezés volt. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Geodézia) Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Szöveget leír Felismeri a felolvasott szövegben közölt tények között az alapvető összefüggéseket Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Válaszokat ad

5/13



1. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: A várt válaszok – megoldókulcs Megjegyzés a megoldókulcshoz: -a tartalmilag helyes válaszokat jónak elfogadjuk, -a nyelvi hibák igen, míg a helyesírási hibák nem csökkentik a válaszok értékét

1. A Föld felületének, alakjának, méreteinek, valamint a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt levő természetes és mesterséges pontok helyének helymeghatározásával, ábrázolásával foglalkozó tudomány. 2. A geodézia görög eredetű szó, magyarul földmérést jelent. 3. A Nílus völgyében az első geodéziai munkák a földterületek kijelölésével és elhatárolásával voltak kapcsolatban. Az öntözéses földműveléshez csatornarendszerek építése vált szükségessé, melyek jelentős geodéziai ismeretek felhasználását tételezik fel 4. i.e. 4000-3000 évekre 5. Az eddigi leletek szerint a legrégibb papiruszra rajzolt és fennmaradt térkép II. Ramszesz korából, az i.e. XIII. századból származik. 6. Egy núbiai aranybánya tervrajzát mutatja. 7. Kepler 1610 csillagászati távcső, 1631 Pierre Vernier nóniusz, 1615 Snellius háromszögelés első alkalmazása, majd 1624 hátrametszés. Newton és Huygens elméleti alapon arra a következtetésre jutott, hogy a Föld a sarkokon lapultsággal rendelkező gömb. 8. A térképet Lázár deák készítette. 9. Magyarország első térképét 1528-ban adták ki. 10. Óriási jelentősége a több száz helységnév, a gazdag vízrajz és a vakondtúrásos domborzatábrázolás Elérhető pontszám 10 jó válasz 8 jó válasz 6 jó válasz 4 jó válasz 3 jó válasz 3-nál kevesebb jó válasz

Elért pontszám

30 25 20 10 5 0 Összesen: 30 pont

Feladat értékelése, dokumentálása: Megoldó kulcs alapján. A felmérést végző megőrzi a felmérés eredményét. Az eredményekről írásban értesíti…

6/13



1. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú tanterem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A feladatlapok kiosztása, beszedése a feladatközlő lapon megadott időbeosztás szerint történik. A felügyelő tanár a vizsga időtartama alatt a képzésre jelentkező tevékenységét semmilyen információnyújtással, kommunikációval, viselkedéssel nem befolyásolja. Információs körülmények: Szövegfelolvasás A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Írószerek, Feladatlap, Lepecsételt üres papír A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A teremben az asztalok és székek úgy vannak elrendezve, hogy a képzésre jelentkező a teremben a többi képzésre jelentkezőt a munkában nem zavarja, a felügyelő elől takarásba nem kerül. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: Túl sokat gondolkodik, töpreng, folyamatosan ír, munkáját egyenletesen, nyugodtan végzi, kapkod, bizonytalan, stb…

7/13



2. szervezési részlet – Feladat jellemzői Időtartam:

30 perc

A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban):

40 %

Tevékenység típusa: szóbeli, önálló felelés Feladat meghatározása: 1. feladat: A kapott szöveg elolvasása (kb. 12 perc) után mondja el annak rövid tartalmát, alkosson véleményt az olvasottakról válaszoljon a feltett kérdésekre, A kapott szöveg: A klasszikus háromszögelési hálózat felépítése Egészen az 1950-es évekig, amíg nem voltak geodéziai pontosságú távmérő műszerek a háromszögelést alapvetően szögméréses háromszögeléssel végezték, műszere a teodolit volt. A klasszikus hálózatok felépítése hierarchikus. A pontokat fokozatosan sűrítve kialakultak a különböző rendű alappont hálózatok: 1. Elsőrendű hálózat: Átlagos ponttávolság 30-32 km. A pontok a terep természetes magaslatain helyezkednek el, ennek hiányában magas jeleket építettek. Háromszögről háromszögre haladva kiszámították minden pont koordinátáját. 2. Másodrendű hálózat: Az átlagos ponttávolság 15-17 km. A másodrendű alappontokat a már meghatározott elsőrendű hálózati pontok között tervezték, mérték és számították. 3. Harmadrendű hálózat: Az átlagos ponttávolság 8-7 km. Az alappontokat a már meghatározott első- és másodrendű alappontok között határozták meg. Az első-, másodés harmadrendű együtt felsőrendű alaphálózati pontoknak nevezzük. 4. Negyedrendű hálózat: Az átlagos ponttávolság 3-4 km. Gyakori, hogy magas építményeket határoznak meg alappontként. Az első négy hálózatot együttesen országos alaphálózatnak is nevezik. Részletmérési feladatok elvégzéséhez, további pontsűrítést kellet végezni, így ötödrendű alappont-hálózatot létesítettek. 5. Ötödrendű hálózat: Átlagos ponttávolság 1,5-2 km vagy akár pár száz méter is lehet ha szükség van rá. A pontok elhelyezésénél elsőrendű szempont a jó meghatározás és, hogy a pont sokszögvonalak csatlakozására és részletmérésre egyaránt alkalmas legyen. Az ötödrendű alappontok között a felmérés igényei szerint általában sokszögeléssel vagy

8/13



metszésekkel felmérési alappontokat határozunk meg. Az ötödrendű alappontokat és a sokszögpontokat együttesen felmérési alappontnak is nevezzük. Igény szerinti sűrűségben lehet létrehozni, részletmérési feladatoknál ideális. A mai magyarországi vízszintes alapponthálózat felépítése Ezt a hálózatot az 1950-es években Dr. Hazay István és Dr. Regőczy Emil javaslatára létesítették a következők szerint:

Az országhatárokat követve 7 km-es átlagos ponttávolsággal láncolatkeretet létesítettek. Az északi és déli országhatárán lévő részeket, a Duna vonalát követve úgynevezett merevítő láncolattal összekötötték. A keleti és nyugati országrészekben, szintén 7 km-es átlagos ponttávolsággal, homogén háromszögelési hálózatokat létesítettek. Ezek voltak az úgynevezett kitöltő hálózatok. Az így kialakított hálózatból kiválasztották az úgynevezett domináns pontokat, amelyek megfeleltek az elsőrendű hálózati követelményeknek. A pontok számára az előzetes koordinátákból fiktív mérési eredményeket vezettek le, ezek felhasználásával kiegyenlítéssel kiszámították a pontok koordinátáit. Így tulajdonképpen létrejött az ország területére az elsőrendű háromszögelési hálózat. Az alapgondolatokat követve kialakították és kiszámították a másodrendű hálózati pontok koordinátáit is. 2. feladat: Bonyolódjon vitába a vizsgáztatóval azzal kapcsolatban, hogy mi az előnye és hátránya az internetes kapcsolattartásnak. Ön érveljen az internetes kapcsolattartás jó oldala mellett.

9/13



Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Felismeri az alapvető összefüggéseket Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Megérti mások kommunikációját Megérti a kapott információkat Kérdéseket tesz fel Figyelembe veszi mások véleményét

10/13



2. szervezési részlet – Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: 1. feladat A kérdések 1. Milyen műszerrel végezték a klasszikus háromszögelést? 2. Mennyi az átlagos ponttávolság a harmadrendű hálózatban? 3. Mennyi volt az átlagos ponttávolság a hatodrendű hálózatban? EZ A VAKKÉRDÉS! 4. Mely hálózatok pontjait nevezzük országos alaphálózati pontoknak? 5. Mi a neve az országhatárok és a Duna mentén kifejlesztett hálózatrésznek? A válaszok: 1. A szögméréses háromszögelés műszere a teodolit volt. 2. A harmadrendű hálózatban az átlagos ponttávolság 7-8 km. 3. Hatodrendű hálózat nem létezik. 4. Az első négy hálózatot együttesen országos alaphálózatnak is nevezik. 5. Láncolatkeret és merevítő láncolat. A tartalom elmondása bírálatának szempontjai:  A teodolit említése,  A klasszikus háromszögelési hálózat felépítése,  A felmérési alapponthálózat,  A láncolatkeret, a merevítő és a kitöltő hálózat,  Fiktív mérési eredmények,

Feladat értékelése, dokumentálása: A megoldókulcs alapján az értékelés Megjegyzés az értékeléshez: a válaszadás során a feltett kérdésekre kell válaszolni. 5 jó válasz a kérdésekre, valamennyi tartalmi elem említése 4 jó válasz a kérdésekre, 4 tartalmi elem említése 3 jó válasz a kérdésekre, 3 tartalmi elem említése 2 jó válasz a kérdésekre, 2 tartalmi elem említése 2-nél kevesebb jó válasz, és tartalmi elem említése

Adható pontszám 15 pont 11 pont 7 pont 3 pont 0 pont Összesen: 15 pont

Elért pontszám

11/13



2. feladat Internetes kapcsolattartás előnyei és hátrányai: Két részre bontjuk: Verbális kapcsolattartás (skype), Írásbeli kapcsolattartás (email, chat) A vitában a vizsgáztató képviseli a hátrányos érveket. A vizsgázónak meg kell győznie a vizsgáztatót, hogy igenis jó az internetes kapcsolattartás. Lehetséges előnyök: -

otthonról kényelmesen használható gyorsan létesíthető kapcsolat szerteágazó információszerzési lehetőség nem kell külföldre utazni (nemzetközileg elérhető) bármikor használható (időmegtakarítás)

Lehetséges hátrányok: - költsége van (internetes előfizetés) - süketnémák hátrányban - feltörhető a felhasználónév, ezáltal más visszaolvashatja a beszélgetéseinket - elidegeníti a személyes kapcsolatokat - állnéven való megjelenés - lehallgatható - félreértések megjelenése 1 előny említése, megvédése, érvelés: 1 pont Összesen elérhető pontszám: 5 pont

12/13



2. szervezési részlet – Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú terem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): A feladatlapok kiosztása, beszedése a feladatközlő lapon megadott időbeosztás szerint történik. A felügyelő tanár a vizsga időtartama alatt a képzésre jelentkező tevékenységét semmilyen információnyújtással, kommunikációval, viselkedéssel nem befolyásolja. Információs körülmények: Szövegolvasás, szóbeli vita A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Írószerek, A4-es lap A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A teremben az asztalok és székek úgy vannak elrendezve, hogy a képzésre jelentkező a teremben való közlekedés során a más képzésre jelentkezőket a munkában nem zavar, a felügyelő elől takarásba nem kerül. A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: Túl sokat gondolkodik, töpreng, munkáját egyenletesen, nyugodtan végzi, kapkod, bizonytalan, stb…

13/13

A felmérési egység kódja:

Recommend Documents