H A L A N D Ó S Á G I BECSLÉSEK ÉS N É P E S S É G S T R U K T Ú R A * B. LUK Á C S ÁGNES
A demográfiai vizsgálódás tárgyát képező humán populációkat külön bözőképpen definiálhatjuk. Meghatározhatjuk úgy, mint egy adott állam keretében élő népességet (démosz), vagy mint az állam fogalmától független, a leszármazás közössége által egye sített népet, illetve népcsoportot (ethnosz), de felfoghatjuk úgy is, 3. mint valamilyen adott szempontból összetartozó egyedek összességét, társulását, csoportját (1).
1. 2.
Dolgozatomban a népesség-fogalmat az első értelemben használom, és a polgári Magyarország 1815—1830 évek közötti népességösszetételét kísére lem meg fölvázolni korcsoportok és település-típusok szerint. A vizsgált korszak hazai népességtörténete eléggé feltáratlan, amit szá mos más tényező mellett azzal indokolhatunk, hogy a népesedési adatok szór ványosak és megbízhatóságuk mértéke erősen vitatott. A rendelkezésre álló információk talán mégis alkalmasak arra, hogy segítségükkel összehasonlító becsléseket végezzünk, illetve azok első kiindulópontként szolgáljanak meg felelő népesség modellek kiválasztásához. Területi beosztás és település-szerkezet
Korszakunkban az általunk vizsgált polgári Magyarország területe 46 vár megyére, szabad kerületekre és szabad királyi városokra tagozódik. Elvonat koztattunk az ország egyes tájegységei között fennálló természet- és gazda ságföldrajzi, etnikai különbségektől, az eltérő történelmi fejlődéstől és Ludovicus N agy repertorium-jellegű kézikönyve1 nyomán a népesség település szerkezet szerinti összetételét vizsgáltuk. (2) A népesség település-típus és lélekszám-nagyság szerint kombinált fel dolgozását abban a feltevésben végeztük el, hogyha a városi-falusi népességet * A Magyar Biológiai Társaság által, az M T A Demográfiai Bizottsága és a K S H Népesség tudományi K utató Intézete közreműködésével, Budapesten rendezett IX . Biológiai Vándorgyű lésen m egvitatott előadás. 1 A forrásul felhasznált kézikönyv adatainak egyéb ismert egykorú népességszámokkal való egybevetéséből levonható következtetéseket 1971. május 18-án, az Alba Regia Napok Történész Tudományos Ülésszakán ismertettem. (Megjelenés alatt.)
В. L U K Á C S Л G X Е S
12 1.
M a g y a ro rs zá g 1827 k ö r ü li nép esség én ek szerkezete te le p ü lé s-típ u so k szerin t ( A z összla ko ssá g sz á za lék á b a n )
С т р у к т у р а н аселения В е н г р и и ок оло 1827 г. п о т и п а м поселений ( в п р о ц е н т а х всего н а с ел ен и я ) T h e S tru c tu re o f H u n g a r y 's P o p u la tio n by the T y p e o f Settlem en ts a ro u n d 1827 ( I n p ercentage o f the to ta l p o p u la tio n )
F o r m s : L á s d (2 ) a la t t. Г о р и з о н т а л ь н а я гр а ф а : (1) Тип поселения; (2) Число населения на
данном поселении; (3) 2000 и больше; (4) 1999 и меньше; (5) Вместе. В е р т и к а л ь н а я гр а ф а : (1) Свободный королевский и горный город; (2) Архиепископский и епископский город; (3) Сельский городок; (4) Се ло; (5) Крупное поместье, пуста, хутор; (6) Живущие в горах, полях и т. д.; (7) Всего. И с т о ч н и к : смотри (2) H e a d in g : 1. T ype of settlement; 2. Number of the population of the settlement; 3. 2000 and more; 4. 1999 and less; 5. Together L a te ra l te x t: 1. R oyal boroughs and mining towns; 2. Archiépiscopal and episcopal towns; 3. Country-towns; 4. Villages; 5. Domains, puszta, farms; 6. Inhabitants of the hills, fields, etc.; 7. Total S o u rce s : See under (2)
nem is sikerül ily módon egyértelműen elhatárolni, következtetni tudunk az agrárnépesség arányára. Az érseki és püspöki városokat egészükben, továbbá a 2000 lélekszámnál népesebb mezővárosok lakosságának mintegy 5—10 szá zalékát a szabad királyi és bányavárosok lakosságával összevontuk, s így a nem-mezőgazdasági lakosság aránya körülbelül 7—10 százalékra vehető, vagy megfordítva, a népességet több mint 90 százalékban agrárnépességnek minő síthetjük. Figyelemre méltó, hogy a szokásos 2000-es lélekszám, mint kategória határ mennyire nem bizonyult diszkriminatívnek, vagyis mennyire nincs éles határvonal — különösen a mezővárosi — falusi népesség vonatkozásában. Jóllehet a mezővárosok átlagosan nagyobb lélekszámúak mint a falvak, helyesebbnek látszik a két kategóriát mint zárt mezőgazdasági településeket inkább egybevontan számba venni. Táblázatunkból kitűnik, hogy az ország népességének túlnyomó többsége — 88,71 százaléka — e korszakban mező városokban és falvakban élt.
H A L A N D Ó S Á G I
B E C S L É S E K
13
Külön ki kell emelnünk annak a két további település-kategóriának a népességét, amelyet Ludovicus N agy egyrészt mint praediumokon (uradal makban, benépesített pusztákon) élőket, másrészt mint hegyekben, mezőkön, majorokban, juhászaiban, kalyibákban stb. tartózkodókat mutat ki. Mai fogalommal külterületi népességnek nevezhetjük a lakosságnak ezt a két cso portját, amely mint ilyen, tulajdonképpen bármelyik zárt település-típushoz kapcsolódhat. Noha e népességcsoport nagyságrendje országos átlagban 4,5 százalék körül mozog, nyilvánvaló, hogy a külterületi népesség számbavétele, különösen pedig halotti anyakönyvezése egészen hiányos lehetett. Ez jelentős hibaforrást képez főleg olyan helységeknél, ahol az arány az átlagot meg haladta.
1. A p o lg á ri M a g y a ro rs zá g terü leti beosztása ( a főbb ú tv o n a la k feltü ntetésével) az 1830 k ö r ü li években Т ер р и т о р и а л ь н о е р а здел ен и е б у р ж у а з н о й В е н г р и и (с от м ет к ой гл а в н ы х м а ги с т р а л е й ) 1830 г.
ок оло
T h e T e r r it o r ia l D is tr ib u tio n o f C i v i l H u n g a r y a ro u n d 1830 ( M a i n roads in d ica ted )
A korabeli életviszonyok megítélésekor nehéz elkerülni az anakroniszti kus szemléletet. A halandóság szemszögéből nézve nem lehetett okvetlen elő nyös nagyobb, zárt, esetleg zsúfolt településen élni, különösen járványok ide jén. Másrészt viszont a városok nem-mezőgazdasági népességének jobb kere seti lehetőségei, magasabb anyagi és műveltségi szintje a kiegyensúlyozottabb létfeltételek révén esetleg kedvezőbb halandósági viszonyokat eredményezett, mint az agrárnépesség halandósági színvonala, amely a mindenkori termés eredmény függvényeként rövid távon igen erősen ingadozott.
14
B.LUKÁCS ÁGNES
Halandósági becsléseink szempontjából végül lényeges megjegyezni, hogy forrásunk szerint az ország lakosságának 5,98 százaléka lakott szabad királyi és bányavárosokban, és további 2,80 százaléka élt olyan privilegizált kerületekben, amelyekben a helységek — mezővárosok és falvak — egy része halottkémlelésre és rendszeres egészségügyi adatszolgáltatásra kötelezett hatósági orvossal, vagy seborvossal rendelkezett. Részleges halálozási ada taink ugyanis e kétféle népességcsoportra vonatkoznak, és noha azok semmi lyen vonatkozásban sem reprezentatívak, mégis — első megközelítésként — vizsgálataink kiindulópontját képezik. Az egészségügyi adatszolgáltatásra kötelezett szabad királyi és bánya városokat és privilegizált kerületeket, az érseki és püspöki városokat, a leg népesebb szabadalmas mezővárosokat és falvakat, valamint az egyes vár megyéket térképen ábrázoltuk. Térképünkön — Franz Raffelsperger nyomán — feltüntettük az ország elmaradottságát híven tükröző úthálózatot is. A szabad királyi városok térbeli eloszlása nem egyenletes, többségük arra a területre esik, amely mindvégig Habsburg fennhatóság alatt állott. A sza bad királyi városokkal gyakorlatilag azonos jogállású bányavárosok Nagy bánya kivételével Hont, Bars és Zólyom megyékben helyezkednek el. Külön kategóriába sorolható a 8 érseki és püspöki város, amelyek az ország legrégibb és sok szempontból legfejlettebb településeit képezik és csupán jogilag térnek el a szabad királyi városoktól. A mezővárosok közül csak a három legjelentő sebbet (Miskolc, Kecskemét, Hód-Mező-Vásárhely) emelte ki Ludovicus Nagy, a falvak közül pedig a 20 000-nél is több lakost számláló Csabát és Sámsont, ezért mi is csupán ezeket ábrázoltuk. Végül a Jász-Kun kerületet, a Hajdú városok kerületét és a Szepesi városokat tüntettük fel, amelyek közül az első kettő az Alföld csaknem egész kiterjedésében szétszórtan terül el. A népesség korstruktúrája
A történeti demográfiai kutatások hatékonyságát jelentősen fokozták, a hiányos és pontatlan népességi adatok interpretációját merőben új megvilá gításba helyezték azok a legújabb demográfiai kutatási eredmények, amelyek elsősorban Bourgeois-Pichat, Coale és Demeny, illetve Fleury és Henry nevéhez fűződnek: nevezetesen a quasi-stabil technika kidolgozása, valamint a főleg történeti termékenységi vizsgálatoknál használt családrekonstrukciós mód szer (3). Egy zárt quasi-stabil népesség — amelyet változatlan szintű termékeny ség és egyenletesen változó halandóság jellemez — továbbélési rendjét és adott időszakban megfigyelt növekedési ütemét tekintve megközelítőleg ha sonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az ugyanezen paraméterek által jel lemzett elméleti stabil népesség. Coale szerint, ha az alábbiakban felsorolt — nem azonos forrásokból szár mazó — négyféle információ közül bármely kettő ismert, a népesség jellemzőit ezek segítségével meghatározhatjuk:12 Kormegoszlási adatok, mint két korcsoport egymáshoz való aránya, vagy egy korcsoport részaránya az egész népességben. 2. Halandósági adatok, mint a születéskor, vagy bármely életkorban vár1.
HALANDÓSÁGI BECSLÉSEK
15
ható átlagos élettartam, vagy a továbbélők aránya két életkor között, vagy bármely korspecifikus — illetve a nyers — halálozási arányszám. 3. A népesség vagy bármelyik nagyobb korcsoport növekedési üteme. 4. Termékenységi adatok, mint a nyers születési arányszám, vagy az álta lános termékenységi arányszám, vagy az átlagos szülési életkor és a teljes termékenység (4). Ahhoz, hogy a stabil technikát egy adott — quasi-stabilnak tekintett — népesség jellemzőinek becslésére alkalmazhassuk, bizonyos előfeltevésekből kell kiindulnunk s elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb torzításokkal kell szá molnunk (5). így az általunk vizsgált XIX. század eleji Magyarország népes ségéről a konkrét feudális-rendi viszonyoktól elvonatkoztatva azt vesszük fel, hogy gazdaságilag elmaradott preindusztriális társadalom, amelynél változat lan szintű magas termékenységet tételezhetünk fel, halandósági színvonalára és növekedési ütemére pedig az alábbi szórványos adatainkból következtet hetünk: 1. az elhaltak kormegoszlása, 2. a nyers halálozási arányszám, 3. továbbélési rend, illetve születéskor várható átlagos élettartam, 4. a népesség növekedési üteme 1787—1870 között.2 Az elhaltak kormegoszlására három, illetve részben négy forrásból követ keztethetünk. (A negyedik forrásunk csak a csoportközök átalakítása után válnék összehasonlíthatóvá az 1. és 70. korévek közötti intervallumban.)
F o r r á s : L á s d (6 ) és (7 ) a la t t.
Összeállításunk két szembetűnő jelenségre hívja fel a figyelmet: egy részt az alföldi mezővárosi és falusi településekből álló Jász-Kun kerület és másfél-két évtizeddel későbbi Fáy-féle országos adatnak a városokénál jóval magasabb csecsemő-halott arányára, és ezzel összefüggésben a 70—100 éve seknél megfigyelhető ellenkező irányban eltolódott részarányokra. A relatív különbségek ugyanis akkor is fennállnak, ha a csecsemőhalottak hiányos anyakönyvezésével számolunk. Másik észrevételünk arra az egyezésre vonat kozik, amelyet az 1—10 éves elhaltak feltűnően magas részarányánál egy öntetűen tapasztalunk. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ez a kor csoport az anyakönyvezett csecsemőhalottaknak egy jelentős részét is maga-2 2 E hosszú időszak átlagos növekedési üteme elfedi a rövid távon jelentkező zavaró hatású ingadozásokat. Mindaddig azonban, amíg egy közbeeső időpontban részletes és elfogadhatóan meg bízható népességszámokkal, valamint természetes népmozgalmi mutatókkal nem rendelkezünk, ezzel a közelítő becsléssel dolgozhatunk csupán.
16 ban foglalja. A halottak kormegoszlását megfelelő korrekciók végrehajtása nélkül tehát nem tarthatjuk a legalkalmasabb paraméternek a modell-népesség kiválasztásához, bizonyos információt mégis nyújt számunkra azzal, hogy a halandóságban mutatkozó relatív különbségekre irányítja a figyelmet. A következő számbajöhető halandósági mutató — a nyers halálozási arányszám — ugyanazokat a relatív különbségeket tükrözi, mint amelyeket az elhaltak kormegoszlása alapján kimutattunk, hiányosságai is hasonló ter mészetűek. Becslésünk szerint az arány országosan a 35—40%o-hez állhatott közel, a mintegy 7—10%-ot kitevő nem-mezőgazdasági népességnél esetleg ennél alacsonyabb érték is feltételezhető. A továbbélési rendre és a születéskor várható átlagos élettartamra vonat kozólag két halandósági tábla nyújt tájékoztatást, azonban mindkettővel szemben számos fenntartásunk van. F áy András noha igen nagyszámú, de hiányos adattömegre támaszkodva férfi-nő bontás nélküli táblát számított az elhaltak korcsoportjainak korévekre való felbontása után. Az elhaltak kor megoszlásán alapuló Halley módszerű tábla akkor is tartalmaz bizonyos tor zítást, ha koréves adatokon alapszik. Fáy táblájában a Süssmilch—Baumanneljárással végrehajtott interpoláció további hibaforrást képez, amelynek irá nyát és mértékét igen nehéz lenne megbecsülni (4). A másik halandósági tábla, amelyből a továbbélési rendre és születéskor várható átlagos élettartamra vonatkozóan kiindulópontot kaphatunk, az általunk — három szabad királyi
I I . H a la n d ó sá g i tá b lá k továbbélési re n d jén e k egybevetése F é r fi С равнение п ор ядк ов д о ж и т и я т а бл и ц см ерт ност и. М у ж ч и н ы C o m p a ris o n o f L i f e T a b le S u r v iv o r s h ip F u n c tio n . M a le s
17 város több éves névszerinti halálozási listájából — számított koréves és férfiakra-nőkre vonatkozó Halley-módszerű tábla. Fáy táblájával szemben az a különbség, hogy interpolációra nem volt szükség, tehát ezt a hibaforrást nem tartalmazza, azonkívül a férfiak és nők közötti lényeges halandósági különbségeket is tükrözi. Az alapadatok viszonylag jók, azonban a bázis, amelyre támaszkodik, túlságosan szűk és valójában csak a közepes nagyságú fejlett városokat képviselné. Azonban, miután a Halley-módszerű tábla álta lában olyan irányban torzít, hogy a valóságosnál kedvezőtlenebb halandósági viszonyokat mutat, az ezzel a módszerrel általunk számított továbbélési ren det és születéskor várható átlagos élettartamot a fejlett városokénál ugyan csak kedvezőtlenebb országos halandósági viszonyok becslésére — szélesebb körű adatok hiányában — első közelítésként elfogadhatónak véljük. E meg gondolások eredményeképpen tehát a számított továbbélési rendekhez meg kerestük a grafikusan legjobban illeszkedő regionális modell halandósági táb lát, amelyet sok próbálkozás után végül az „East.” modell-család 4. szintjénél véltünk megtalálni (7).
I I I . H a la n d ó sá g i tá b lá k továbbélési re n d jén e k egybevetése Nő С р а вн ен и е п о р я д к о в д о ж и т и я т а б л и ц с м е р т н о с т и . Ж е н щ и н ы C o m p a ris o n o f L i f e T a b le S u r v iv o r s h ip F u n c tio n . F e m a le s
A 2. és 3. ábrán bemutatott görbék közül a fenti modell és az általunk számított halandósági tábla továbbélési rendjének egyes kiemelt korévekhez tartozó értékeit, valamint a születéskor várható átlagos élettartamokat táb lázatba foglaltuk : 2 Demográfia 1
18
b
.
l u k
A
cs
A
g n e s
T ovábbélési ren d ( l x)
S z ü le té s k o r v á r h a t ó á tla g o s é le t t a r t a m ( e g ) 0
24,82
28,30
24,915
27,500
F o r r á s : L á s d (8 ) és (9 ) a la t t.
I V . S ta b il n ép esség k o rm e g o szlá sá n a k illeszkedése M a g y a ro rs zá g 1870. évi n épességének ko rm eg oszlásához П р и п а с о в к а в о зр а ст н ой ст р у к т у р ы с т а б и л ь н о го населения к в о зр а ст н ой с т р у к т у р е н асел ен ия В е н г р и и в 1870 г. F i t t i n g o f S ta b le P o p u la tio n s ' A g e D is tr ib u tio n to the A c t u a l O ne o f the 1870 H u n g a r ia n P o p u la tio n Census
HALANDÓSÁGI
BECSLÉSEK
19
V. S ta b il n épesség k o rm e g o szlá sá n a k illeszkedése M a g y a ro rs zá g 1870. évi népesség én ek korm eg o szlá sá h o z П р и п а с о в к а в о зр а с т н о й с т р у к т у р ы ст а б и л ь н о го н асел ен ия к в о зр а ст н ой с т р у к т у р е н асел ен ия В е н г р и и в 1870 г. F i t t i n g o f S ta b le P o p u la tio n s ' A g e D is tr ib u tio n to the A c t u a l O ne o f the 1870 H u n g a r ia n P o p u la t io n Census
A kiválasztott halandósági tábla-modellnél a születéskor várható átlagos élettartam-értékek is igen jól megegyeznek. Tulajdonképpen a modell halan dósági tábla kiválasztásához ez a paraméter a legdöntőbb.
A modell halandósági táblához tartozó stabil kormegoszlás-sorozatból a megfelelőt kiválasztani egy további paraméter, mégpedig vagy a növekedési ütem, vagy a bruttó reprodukciós együttható ismeretében lehetséges. A né pességnövekedési ütemre megközelítő becsléssel rendelkezünk az 1787—1870. évek közötti népességfejlődés törvényhatóságonkénti vizsgálata alapján. A tényleges növekedési ütem e hosszú korszak átlagában 6 ezrelék körül ala kult, ezért az 5 és a 10 ezrelékes növekedési ütemnek megfelelő kormegoszlá sok valószínűleg közrefogják a vizsgált korszakunkban fennállott tényleges kormegoszlást. Miután kiinduló előfeltevésünk a népesség quasi-stabilitása volt, feltéte lezhetjük, hogy a halandóság színvonalának lassú és — hosszú távon — egyenletes csökkenése révén a nyers születési és halálozási arányszámok kü lönbsége szintén egyenletesen növekszik. Feltevésünket alátámasztani lát szik, hogy amikor az 1820-as évek becsült halandósági paraméterei és növe kedési üteme alapján kiválasztott modell kormegoszlásokat az 1870. évi tény
2*
20
13. L UKACS AONES
leges kormegoszláshoz illesztettük, azok közül a 4. szint 10%o-es növekedési ütemmel számított megoszlása simult legjobban (10). összehasonlítás céljából további három modell kormegoszlás grafikus illeszkedését is bemutatjuk3
V I. S ta b il népesség k o rm e g o szlá sá n a k illeszkedése M a g y a ro rs zá g 1870. évi nép esség én ek korm eg o szlá sá h o z П р и п а с о в к а в о зр а ст н ой ст р у к т у р ы с т а б и л ь н о го населения к в о зр а ст н ой с т р у к т у р е н асел ен ия В е н г р и и в 1870 г. F i t t i n g o f S ta b le P o p u la tio n s ' A g e D is tr ib u tio n to the A c t u a l O ne o f the 1870 H u n g a r ia n P o p u la tio n Census
3 Jóllehet a grafikus ábrázolást semmiképpen sem tarthatjuk a modell kiválasztás precíz módjának, ezzel is érzékeltetni kívántuk kiinduló adataink approxim atív jellegét. A z előadás elhangzása óta kutatásainkat folyamatosan tovább fejlesztettük és a levéltári egészségügyi forrá sokból származó szórványos halálozási adatok helyett anyakönyvi adatokra kívánunk támasz kodni. A népességi adatok megbízhatóságát, illetve hiányosságát is vizsgáljuk több egykorú forrás részletekbe menő egybevetése útján. A m integy 8O éves időszak helyett 40 évre csökkent jük a növekedési ütem számításánál figyelembe vett időszakot. Kutatásainktól olyan eredmé nyeket várunk, amelyek elégségesen pontos kiinduló adatokat jelentenek a megfelelő stabil mo dellek numerikus módszerrel történő kiválasztásához.
VII. S ta b il népesség k o rm e g o szlá sá n a k illeszkedése M a g y a ro rs zá g 1870. évi n épességének korm egoszlásához П р и п а с о в к а в о зр а ст н ой ст р и к т у р ы ст а б и л ь н о го н аселения к возр а ст н ой ст р у к т у р е н асел ен ия В е н г р и и в 1870 г. F i t t i n g o f S ta b le P o p u la tio n s ' A g e D is tr ib u tio n to the A c t u a l O ne o f the 1870 H u n g a r ia n P o p u la tio n Census
IR O D A LO M 1. Közgazdasági Lexikon. Szerk. : H a lá s z S á n d o r d r., M a n d c lló G y u la d r. Budapest, 1898. I. kötet496— 499. Bevezetés a demográfiába. Szerk.: Szabady E g o n d r. Budapest, 1964. 2. N a g y , L u d o v ic u s : Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungariae partiumque eidem adnexarum. Tom. I. Budáé, 1828. 3. B o u r g c o is -P ic h a t, J e a n : Utilisation de la notion de population stable pour mesurer la mortalité et la fécondité des populations des pays sous-développés. B u lle tin de l'I n s t i t u t In te r n a tio n a l de S ta tis tiq u e , Stockholm, 1958, 36, 94— 121 p. C oa le, A n s le y , J . : Estimates of Various Demographic Measures through the Quasi-Stable A go Distribution. In : Emerging Techniques in Population Research. M ilb a n k M e m o r ia l F u n d , 1963. 175— 193 p. C oa le, A n s le y , J . and P a u l D e m e n y : Regional Model L ife Tables and Stable Populations. Prince ton, 1966. F le u r y , M ic h e l et L o u is H e n r y : Des registres paroissiaux à l’histoire de la population. Paris, 1956. 84 p. H e n ry , L o u i s : Une richesse démographique en friche; les registres paroissiaux. P o p u la t io n , 1953. No. 2. 4. C oale, A . J . : I. m. 177. p. ' 5. M e th od s o f E s tim a tin g B a s ic D e m o g r a p h ic P le a su res fr o m In c o m p le te D a ta . U N New York, 1967V 68— 72 p., 6. B . L u k á c s Á g n e s : A halandósági viszonyok néhány vonása Magyarországon a 19. sz. első felébenD e m o g rá fia , 1969. 72— 78 p. 7. F á y A n d r á s : Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. Pesten, 1854. 8. B . L u k á c s Á g n e s : Adalék az 1820-as évek halandósági viszonyaihoz Magyarországon. T ö r té n e ti S ta tis z tik a i É v k ö n y v , 1965— 1966. Budapest, 1968. 9. C oale, A . J . and P a u l D e m e n y : I. m. 441— 142 p. 10. A magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasz nos állatok kimutatásával együtt. Szerk.: A z Országos Magyar K ir. Statisztikai H ivatal Pest, 1871.
22
ОЦЕНКИ СМЕРТНОСТИ И СТРУКТУРА НАСЕЛЕНИЯ Резюме
Настоящий очерк содержит частные результаты исследований, начав шихся несколько лет назад с целью познания демографического положении в первой трети девятнадцатого века. Поселения Венгрии группировались по юридическим категориям и ти пам поселений и обсуждалось распределение их населения по количеству жителей (на основе подробной обработки одного источника). Большое коли чество (4,5%) населения, живущего вне закрытых поселений, — в пустах, хуторах, крупных поместьях, кроме того, в горах, виноградниках, овцеводствах и т. д. — показывает трудности пересчёта населения и регистра ции демографических явлений. По приблизительной нашей оценке 7—10% населения работало вне сельского хозяйства, то есть прединдустриальный характер общества не является спорным. В тех поселениях (свободные ко ролевские города, горные города и поселения привилегированных районов), о которых мы имеем частичные данные о смертности, жили только 8,8% на селения, поэтому наши данные о смертности нельзя считать выборочными, они составляют только базу нашей приблизительной оценки. На основе этой оценки мы могли выбрать наилучший вариант из моделей, региональных таблиц смертности выработанных Коль и Демини, именно тот, который лучше всего припасовывается графически к уровню смертности в соответ ствующем семействе моделей (рисунки 2 и 3). С помощью использования темпа прироста населения, мы достигли возрастной структуры модельного населения, графическое сравнение которой является обоснованной с на стоящей структурой населения на сорок лет позже, это сравнение имеет место при предположении квази-стабильности. По вышеуказанной оценке нами полагается, что (в первой трети девятнадцатого века) возрастная структура модельного населения, растущего в среднем на 10 % и согласно уровню смертности номер 4 семейства моделей «восток» региональных таб лиц смертности, удовлетворительно характеризует возрастную структуру населения Венгрии (рисунки 4, 5, 6, 7). Наконец, без переоценивания значения случайных и неточных истори ческих данных смертности, нужно подчеркнуть, что в их отсутствии невоз можно было бы использование новейшего историко-демографического ме тода — стабильная техника при восстановлении демографических отноше ний — в начале девятнадцатого века в Венгрии — предполагаемых квази стабильным. Подробное обсуждение какого бы ни было населения, в т. ч. и населения ранних исторических эпох, невозможно без знания возрастной структуры. На основании возрастной структуры не только демографиче ская картина данной эпохи является охарактеризуемой, но она представ ляет собой базу обсуждений и в гуманной биологии. M O R T A L IT Y E S T IM A T IO N S A N D P O P U L A T IO N S T R U C T U R E
Sum m a ry T h e p a p e r p re s e n ts p a r tia l re s u lts o f in v e s t ig a t io n s h a v in g b een p e r fo r m e d c o n tin u o u s ly s in ce s e v e r a l y e a r s w it h t h e a im t o tr a c e H u n g a r y ’ s d e m o g r a p h ic sta tu s in t h e f i r s t t h ir d o f t h e 19th c e n tu r y . T h e s t u d y w a s d e b a te d a t th e N in t h C on g ress o f th e H u n g a r ia n B io lo g ic a l S o c ie t y h e ld in B u d a p e s t on t h e 6h — 8 th M a y , 1970 in c o o p e r a tio n w it h t h e D e m o g r a p h ic C o m m itte e o f th e H u n g a r ia n A c a d e m y o f S cien ces a n d t h e D e m o g r a p h ic R e s e a r c h I n s t it u t e o f th e C e n tr a ] S t a t is t ic a l O ffic e . T h e s e ttle m e n ts o f H u n g a r y h a v e b een c la s s ifie d b y le g a l s ta tu s a n d b y t y p e o f th e s e t t le m e n t r e s p e c t iv e ly , w h ile th e ir p o p u la t io n d is tr ib u t io n h as b e en in v e s t ig a t e d b y size g r o u p o f th e in h a b ita n ts (o n t h e basis o f t h e d e ta ile d e la b o r a tio n o f a c o n t e m p o r a r y r e p e r t o r y ). T h e s ig n ific a n t r a le (4 . 5 % ) o f t h e p o p u la t io n l iv i n g o u ts id e o f t h e s e ttle m e n ts — on t h e p u s z ta , on fa r m s , in m a n o r ia l c e n te r s as w e ll as in t h e lu lls, v in e y a r d s , s h e e p -fa rm s , etc. — m a n ife s ts th e d iffic u lt ie s o f th e p o p u la t io n e n u m e ra tio n a n d o f t h e r e g is tr a tio n o f th e v i -
HALANDÓSÁGI
BECSLÉSEK
23
t a l e v e n ts . A s t o o u r a p p r o x im a t e e s tim a tio n a b o u t 7 — 10 p e r c e n t o f t h e p o p u la t io n h a d n o n - a g r ic u ltu r a l o c c u p a tio n so t h e p r e in d u s tr ia l c h a r a c te r o f t h e s o c ie t y c a n h a r d ly h e c h a lle n g e d . O n ly 8,8 p e r c e n t o f t h e t o t a l p o p u la t io n liv e d on th o s e s e ttle m e n ts ( r o y a l fr e e b o r o u g h s , m in in g t o w n s as w e ll as in s e ttle m e n ts o f p r iv ile g e d d is tr ic ts ) o f w h ic h p a r t ia l d a ta on m o r t a lit y a r e a v a ila b le in s a n it a r y r e p o r ts a t t h e S t a t e A r c h iv e s . F o r th is v e r y rea s o n o u r in fo r m a t io n s o n m o r t a lit y c a n n o t b e r e g a r d e d as r e p r e s e n t a t iv e a n d t h e y c a n s e r v e o n l y as t h e b a sis o f a p p r o x im a t e e s tim a tio n s b y th e h e lp o f w h ic h t h e m o r t a l i t y l e v e l c o u ld b e ch o sen o u t o f t h e r e g io n a l m o d e l lif e ta b le s p r e p a r e d b y Coale a n d D e m e n y , f r o m a m o n g t h e s u ita b le m o d e l f a m i l y t h a t o n e w h ic h c o u ld b e g r a p h ic a lly b e s t f i t t e d (F i g s 2 a n d 3). U s in g a fu rL h e r c h a r a c te r is t ic ta k e n f r o m a d if fe r e n t s o u r c e - m a t e r ia l— i. e. t h e r a te o f g r o w t h — t h e m o d e l a g e s tr u c tu r e o f t h e p o p u la t io n c o u ld b e d e t e r m in e d , w h a t w a s c o n s id e r e d t o b e r e a s o n a b le t o c o m p a r e g r a p h ic a lly a t t h e f i r s t a p p r o x im a t io n — s u p p o s in g q u a s i- s t a b ilit y — w it h a n a c tu a l a g e d is tr ib u t io n o f f o u r t y y e a r s la te r . A s t o th is se rie s o f e s tim a tio n s t h e H u n g a r ia n a g e s tr u c tu r e o f t h e f ir s t t h ir d o f t h e 1 9 th c e n t u r y is c o n s id e r e d t o b e c h a r a c te r iz e d s a t is fa c t o r ily b y th e a g e s tr u c tu r e o f a p o p u la t io n in c r e a s in g b y a 1 0 % a n n u a l a v e r a g e r a t e c o r r e s p o n d in g t o t h e m o r t a l i t y le v e l o f t h e “ E a s t ” f a m i l y N o . 4. o f t h e r e g io n a l m o d e l l if e ta b le s (F ig s 4, 5, 6, 7). F in a lly , w it h o u t o v e r e s t im a t in g t h e im p o r t a n c e o f o u r h is to r ic a l m o r t a l i t y d a t a b e in g s p a rs e a n d in a c c u r a te , w e h a v e t o p o in t o u t t h a t w it h o u t t h e m i t w o u ld n o t h a v e b e e n p o s s ib le e it h e r t o t r y to a p p ly o n e o f t h e n e w e s t m e th o d s o f h is to r ic o - d e m o g r a p h ic a l a n a l y s i s — t h e te c h n iq u e s o f s t a b i l i t y — f o r r e c o n s tr u c tin g H u n g a r y ’ s p o p u la t io n c o n d it io n s o f t h e e a r l y 1 9 th c e n t u r y — p re s u p p o s e d i t t o h a v e b e en q u a s i-s ta b le , t h e in t e n s iv e s t u d y o f a p o p u la t io n — so t h a t o f e a r lie r h is to r ic a l p o p u la tio n s — c a n n o t b e im a g in e d w i t h o u t t h e k n o w le d g e o f its a g e s tr u c tu r e . O n t h e o t h e r h a n d , n o t o n ly t h e d e m o g r a p h ic p ic t u r e o f a p e r io d c a n b e d r a w n w it h t h e h e lp o f t h e a g e s tr u c tu r e , b u t i t can b e u sed also as a b e n c h m a r k in h u m a n b io lo g ic a l stu d ies.
