AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2011. október 10. (12.10) (OR. en) 15353/11
ENV 765 ONU 132 DEVGEN 277 ECOFIN 672 ENER 321 FORETS 76 MAR 126 AVIATION 227 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk – Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei Tárgy: 17. Konferenciájának (COP17) és a Kiotói Jegyzőkönyv Felei 7. Találkozójának (CMP7) (Durban, Dél-Afrika, 2011. november 28–december 9.) előkészítése – A Tanács következtetései A delegációk mellékelten kézhez kapják a Tanács (Környezetvédelem) 2011. október 10-i ülésén elfogadott következtetéseket.
15353/11
ap/OK/agh DG I
LIMITE
1
HU
MELLÉKLET Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei 17. Konferenciájának (COP17) és a Kiotói Jegyzőkönyv Felei 7. Találkozójának (CMP7) (Durban, Dél-Afrika, 2011. november 28–december 9.) előkészítése A Tanács következtetései Az Európai Unió Tanácsa 1.
EMLÉKEZTET a 2010. október 14-i, a 2011. március 14-i és a 2011. október 4-i következtetéseire;
2.
HANGSÚLYOZZA, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében sürgősen valamennyi jelentős gazdaságra kiterjedő ambiciózus nemzetközi rendszert kell létrehozni, és ezzel összefüggésben FELSZÓLÍT arra, hogy – annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet ne haladja meg 2 °C-nál nagyobb mértékben az iparosodás előtti szintet – mielőbb jöjjön létre megállapodás egy olyan globális, átfogó, jogilag kötelező keretről, amely garantálja a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, a viszonosságot és az összehasonlíthatóságot, és amellyel minden ország határozott politikai jelét adja annak, hogy kész cselekedni; EMLÉKEZTET az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon aggodalmára, mely szerint az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyeket;
3.
ÜDVÖZLI az ebben az évben a Cancúni Megállapodás végrehajtása terén tett előrelépést, amely megállapodás biztos alapul szolgál az éghajlatváltozás elleni küzdelem fent említett nemzetközi rendszerének továbbfejlesztéséhez; ÚJÓLAG felszólít minden felet arra, hogy maradéktalanul, kiegyensúlyozott módon hajtsa végre a Cancúni Megállapodás minden elemét – beleértve az eddigiekben előterjesztett, a gazdaság egészére vonatkozó, számszerűsített kibocsátáscsökkentési célokat és a megfelelő nemzeti mérséklési intézkedéseket –, mégpedig azáltal, hogy saját országában az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket tesz, ideértve az alacsony szén-dioxidkibocsátást célzó fejlesztési stratégiák vagy tervek mielőbbi kidolgozását is; KÉSZEN ÁLL ARRA, hogy a fejlődő országokat támogassa ebben a folyamatban, az egyes fejlődő országok képességeivel arányos mértékben; ELISMERI, hogy noha az eddigiekben tett kötelezettségvállalások és intézkedések fontos lépést jelentenek a 2 °C-os célkitűzés teljesítésében, további erőfeszítésekre van szükség;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
2
HU
4.
KIEMELI, hogy továbbra is szükség van egy olyan multilaterális folyamatra, amely a globális kihívásokat orvosoló globális megoldások keresésének eszközeként szolgál; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI, hogy a Cancúni Megállapodás újólag megerősítette az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) fontosságát, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Durbani Konferencia előbbre lépjen a szabályokon alapuló, multilaterális éghajlat-változási rendszer további kiépítése és megerősítése irányában; ELISMERI az inkluzív és átlátható informális párbeszédek és partnerségek szerepét az azt célzó megbeszélések megkönnyítésében, hogy Durbanben kiegyensúlyozott csomag kerüljön elfogadásra; SÜRGET minden felet, hogy építsen az UNFCCC 2011. júniusi bonni és 2011. októberi panamai konferenciaközi ülésén végzett munkára és ezt a munkát gyorsítsa fel annak érdekében, hogy a Durbani Konferencia ambiciózus és kiegyensúlyozott eredménnyel zárulhasson, ami újabb nagy előrelépést jelentene és közelebb vinné a világot egy globális, átfogó, jogilag kötelező erejű keret létrejöttéhez; ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA, hogy a Durbani Konferencián operatívvá kell tenni a Cancúni Megállapodást, foglalkozni kell a még lezáratlan kulcsfontosságú kérdésekkel és előre kell lépni a 2012 utáni, jövőbeli keret jogi formájának kérdését illetően, beleértve a keret létrehozásának menetrendjét is;
5.
HANGSÚLYOZZA, hogy határozott szándéka folytatni az együttműködést más országokkal annak érdekében, hogy az UNFCCC-folyamat új lendületet kapjon és a folyamat keretében konszenzus alakuljon ki; ezzel összefüggésben teljes körű támogatásáról BIZTOSÍTJA a COP16/CMP6 jelenlegi és a COP17/CMP7 jövőbeli elnökét abban a törekvésében, hogy a Durbani Konferenciáig minden szükséges kezdeményezést megtegyen;
6.
HANGSÚLYOZZA, hogy – egy fokozatos megközelítést szem előtt tartva – a Durbani Konferencián kiegyensúlyozott előrelépést kell tenni és jelentős eredményeket kell elérni mind a Kiotói Jegyzőkönyvvel, mind pedig a Keretegyezménnyel kapcsolatos tárgyalások tekintetében összességében és azokon belül egyaránt. Újólag hangsúlyozza, hogy egy egységes, globális, átfogó, jogilag kötelező erejű eszközt részesít előnyben, ugyanakkor MEGERŐSÍTI nyitottságát egy tágabb, szintén jogilag kötelező erejű kerethez vezető átmenet részét képező, a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak tekintetében, feltéve hogy: –
a Kiotói Jegyzőkönyv alapvető elemeit megőrzik, környezeti integritását garantálják, felépítését pedig továbbfejlesztik, többek között a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF), a kibocsátható mennyiségi egységek (AAU) többlete és a piaci alapú mechanizmusok tekintetében, az alábbiakban foglaltak szerint;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
3
HU
–
a Keretegyezménnyel kapcsolatos tárgyalások során a legfontosabb lezáratlan kérdésekkel foglalkoznak és – a 2013–2015-ös felülvizsgálat figyelembevételével időbeosztást, végső határidőt és eljárást is megállapító – ütemtervet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a Keretegyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon elért minden eredmény bekerüljön abba az egységes multilaterális, szabályalapú jogi keretbe, amely a második kötelezettségvállalási időszakot követően minden felet a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti folyamathoz való igazodásra kötelez majd; HANGSÚLYOZZA, hogy ennek a keretnek különösen az összes jelentős gazdaság részéről tartalmaznia kell mérséklési kötelezettségvállalásokat a közös, de differenciált felelősségek és képességek elvével összhangban;
7.
EMLÉKEZTET annak fontosságára, hogy haladéktalanul kezdődjön meg a Kiotói Jegyzőkönyvvel és a Keretegyezménnyel kapcsolatos tárgyalások keretében elért minden eredmény folyamatos végrehajtása; HANGSÚLYOZZA, hogy a 2 °C-os célkitűzés teljesítéséhez szükséges kibocsátáscsökkentés csak globális fellépéssel érhető el; KIEMELI, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti esetleges második kötelezettségvállalási időszak legfeljebb 2020-ig terjedhet, és tartamának összeegyeztethetőnek kell lennie a jövőbeli globális, átfogó, jogilag kötelező erejű, minden felet kötelező keret kidolgozásával és hatálybalépésével;
(A Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos tárgyalások) 8.
HANGSÚLYOZZA, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak – több, a Kiotói Jegyzőkönyv I. melléklete szerinti fél nyilatkozata alapján – valószínűleg csak a globális kibocsátások legfeljebb 16 %-ára fog kiterjedni; ALÁHÚZZA, hogy ez nem elégséges ahhoz, hogy a globális hőmérséklet ne haladja meg 2 °C-nál nagyobb mértékben az iparosodás előtti szintet; HANGSÚLYOZZA, hogy minden félnek ambiciózusabb mérséklési kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket kell tennie az UNFCCC keretében;
9.
ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy a kibocsátható mennyiségi egységek (AAU) többlete befolyásolhatja a jegyzőkönyv környezeti integritását, amennyiben nem kezelik megfelelően; KIEMELI, hogy e kérdést megkülönböztetéstől mentes módon, az uniós és a nem uniós országokat egyenlően kezelve kell megoldani; ezzel összefüggésben az EU-ban már elemzett és elfogadott szabályozási lehetőségeket JAVASOL a Kiotói Jegyzőkönyv Felei Találkozóján történő megvitatásra annak érdekében, hogy az AAU-knak a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszakban való felhasználására és erre az időszakra való átvitelére vonatkozóan olyan megoldás szülessen, amely a nagyfokú környezeti integritás fenntartása mellett megőrzi a túlteljesítésre ösztönző tényezőket;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
4
HU
10.
HANGSÚLYOZZA, hogy a Durbani Konferencián szilárd elszámolási keretet kell elfogadni a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdőgazdálkodásra (LULUCF) vonatkozóan; MEGERŐSÍTI a LULUCF elszámolási keretével kapcsolatos, a 2011. márciusi következtetéseiben foglalt álláspontját, valamint az erdőgazdálkodási referenciaszintekről az UNFCCC titkárságához 2011. május 17-én benyújtott európai uniós tájékoztatóban foglaltakat; ÜDVÖZLI azokat az eredményeket, amelyek a felek által az erdőgazdálkodási referenciaszintekről benyújtott tájékoztatóknak az UNFCCC keretében elvégzett áttekintése során születtek;
11.
HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Durbani Konferencián szavatolják a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmas mechanizmusainak fenntartását és tökéletesítését, valamint hogy új ágazati vagy egyéb megerősített piaci alapú mechanizmusokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy költséghatékony módon teljesítsék az ambiciózus globális mérséklési célkitűzéseket és előmozdítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokat, egyúttal biztosítsák a környezeti integritást és hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez;
(A Keretegyezménnyel kapcsolatos tárgyalások) 12.
KIEMELI annak fontosságát, hogy a hosszú távú együttes fellépéssel kapcsolatban a Cancúni Megállapodásban rögzített közös elképzeléseket – többek között azt a célkitűzést, hogy a globális hőmérséklet ne haladja meg 2 °C-nál nagyobb mértékben az iparosodás előtti szintet – egészítsék ki azzal, hogy a Durbani Konferencián mérlegelnek egy 2050-re vonatkozó globális kibocsátáscsökkentési célkitűzést, valamint a kibocsátások globális tetőzését illető időkeretet; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy a 2 °C-os célkitűzés teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legkésőbb 2020-ban tetőznie kell, 2050-re pedig az 1990-es szint legalább 50 %-ára kell csökkenteni a kibocsátást, aminek azt követően is folyamatosan csökkennie kell majd; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI azt a 2009 októberében elfogadott és az Európai Tanács 2011. februári ülésén újólag megerősített uniós célt, hogy – összefüggésben az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által a fejlett országok mint csoport vonatkozásában meghatározott szükséges kibocsátáscsökkentéssel – 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95 %-os kibocsátáscsökkentést kell elérni;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
5
HU
13.
ELISMERI az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és társadalomra való áttérés fontosságát; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI az EU és tagállamai elkötelezettségét az alacsony széndioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák kidolgozása mellett; „Az alacsony szén-dioxidkibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című bizottsági közleményt alapul véve FOLYTATNI FOGJA az e területen végzett munkáját, és ezzel összefüggésben várakozással tekint e kérdések megvitatása és a Bizottság által végzett további munka elé, ideértve a Bizottság által készítendő, tagállami szintű elemzéseket és a 2050-ig szóló energiapolitikai ütemtervet is;
14.
HANGSÚLYOZZA, hogy az IPCC által kiadott negyedik értékelő jelentés és a később készült tanulmányok megállapításaival összhangban a fejlett országoknak mint csoportnak 2020-ig az 1990-es szinthez képest 25–40 %-kal kell csökkenteniük üvegházhatásúgázkibocsátásukat, a fejlődő országok csoportjának pedig lényegesen – 2020-ig 15–30 %-kal – el kell maradnia a jelenleg előre jelzett kibocsátás-növekedési ütemtől. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI azon feltételes felajánlását, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás részeként 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 %-os csökkentést tűz ki célként, feltéve hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a gazdaságilag magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok is megfelelően hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint;
15.
ÜDVÖZLI a hosszú távú globális célkitűzés és a célkitűzés teljesítéséhez vezető teljes folyamat 2013–2015-ös felülvizsgálatára vonatkozó 1/CP.16 sz. határozatot; KIEMELI, hogy a Durbani Konferencián el kell fogadni a felülvizsgálat hatályára, valamint módozataira vonatkozó rendelkezéseket; HANGSÚLYOZZA, hogy ebben a felülvizsgálatban megfelelően közre kell működni; ezzel összefüggésben VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az IPCC ötödik értékelő jelentése elé és érdeklődéssel várja a felek mindegyike által készített, megfelelő színvonalú jelentéseket; KIEMELI annak fontosságát, hogy az I. melléklet szerinti és az abban nem szereplő felek 2014. január 1-ig egyaránt elkészítsék hatodik nemzeti közleményüket, illetve első kétéves jelentésüket, aminek tekintetében a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok részére nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítottak;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
6
HU
16.
ÜDVÖZLI, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv és az egyezmény szerinti mérséklési kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket rögzítették; HANGSÚLYOZZA, hogy továbbra is jelentős a szakadék a felek által 2020-ra előirányzott mérséklési kötelezettségvállalások és intézkedések, valamint a 2 °C-os célkitűzés között; továbbá SÜRGETI, hogy ezt a szakadékot számszerűsítsék és alakítsanak ki közös értelmezést erről a kérdésről; MEGÁLLAPÍTJA, hogy már eddig is értékes előrelépés történt a felek által tett kötelezettségvállalások értelmezésében, és KIEMELI annak fontosságát, hogy a fejlett és a fejlődő országok által tett kötelezettségvállalások jobb megértése érdekében strukturáltabb és szisztematikusabb információ-megosztás valósuljon meg; HANGSÚLYOZZA, hogy a kibocsátási szakadék megszüntetése érdekében általánosságban növelni kell a kitűzött célok mértékét, és ezzel összefüggésben FELSZÓLÍTJA a feleket, hogy azonosítsák az erre a célra szóba jöhető lehetőségeket, például a következőket: azon országok ösztönzése kötelezettségvállalások tételére, amelyek ezt eddig nem tették meg, ambiciózusabb mérséklési kötelezettségvállalások és intézkedések tétele, a nemzetközi légi közlekedésből, tengeri közlekedésből és a fluorozott szénhidrogénekből származó kibocsátások kérdésének kezelése, valamint a szóba jövő lehetőségek 2012-ben való megtárgyalása folyamatának meghatározása;
17.
RÁMUTAT annak fontosságára, hogy biztosítsák, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv összefüggésében létrehozott, nemzetközileg elfogadott szabályalapú rendszer maradjon továbbra is a nemzetközi fellépés alapja; MEGJEGYZI, hogy a közös keret várhatóan arra is alkalmas lesz, hogy az országokat ambiciózusabb intézkedések tételére ösztönözze; HANGSÚLYOZZA, hogy a szigorú, határozott és átlátható elszámoltatási rendszer fontos előfeltétele annak, hogy biztosított legyen a multilaterális keretben tett kötelezettségvállalások környezeti integritása és összehasonlíthatósága; KIEMELI, hogy közös szabályokra van szükség, különösen a fejlett országok által a céljaik elérése terén tett előrelépéssel való elszámolás tekintetében, beleértve a LULUCF-tevékenységek és a nemzetközi piaci alapú mechanizmusok révén elért kibocsátáscsökkentést is. Feltéve, hogy konszenzus születik a közös elszámolási szabályokról, NYITOTT annak vizsgálatára, hogy nemzetközi felügyelet mellett és a környezeti és piaci integritás biztosításával bizonyos kérdésekkel kapcsolatban bevezethetők-e egyértelműen meghatározott, összehasonlítható, szigorú és robusztus megközelítések;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
7
HU
18.
HANGSÚLYOZZA a kötelezettségvállalások és az intézkedések, valamint a támogatás átláthatóságának fontosságát; ÜDVÖZLI, hogy a Cancúni Megállapodásban helyet kaptak az átláthatósággal – többek között a mérési, jelentéstételi és ellenőrzési tevékenységekkel, a nemzetközi értékeléssel és felülvizsgálattal, valamint a nemzetközi konzultációval és elemzéssel – kapcsolatos keretrendelkezések; KIEMELI, hogy a Durbani Konferencián irányelveket kell elfogadni az I. melléklet szerinti és az abban nem szereplő felek kétévenkénti jelentéseire vonatkozóan, továbbá NYOMATÉKOSÍTJA, hogy e tekintetben támogatást kell nyújtani a fejlődő országok részére; HANGSÚLYOZZA, hogy a Durbani Konferencián meg kell állapodni a nemzetközi értékelés és felülvizsgálat, valamint a nemzetközi konzultáció és elemzés módozatairól;
19.
ÜDVÖZLI a cancúni alkalmazkodási keret létrehozását, amely keret célja az alkalmazkodást célzó intézkedések koherens módon történő fejlesztése; ALÁHÚZZA, hogy a Durbani Konferencián működőképessé kell tenni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó bizottságot, annak a Cancúni Megállapodásban körvonalazott tevékenységeire összpontosítva, ezáltal biztosítva az egységességet és az összhangot a meglévő intézményi megállapodásokkal és szervekkel; HANGSÚLYOZZA, hogy erősíteni kell a helyszíni alkalmazkodási és kapacitásépítési képességeket, valamint hangsúlyozza a gyorsfinanszírozás és a megfelelő hosszú távú finanszírozás fontosságát, különös figyelmet fordítva a legveszélyeztetettebb és a legkevésbé fejlett országokra, amint azt a Tanács a 2010. október 14-i következtetéseiben is megfogalmazta;
20.
ÜDVÖZLI az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátás csökkentését, az erdők szénkészletének megőrzését és növelését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást célzó szakpolitikai megközelítésekről és pozitív ösztönzőkről szóló megállapodást (REDD+); arra ÖSZTÖNZI a fejlődő országokat, hogy a környezeti és piaci integritást megőrző, eredményalapú fellépések felé történő mielőbbi elmozdulás érdekében – a Cancúnban jóváhagyott biztosítékok figyelembevételével, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiákkal és cselekvési tervekkel, valamint a nemzeti erdészeti programokkal összhangban, a bennszülött népek jogainak tiszteletben tartása mellett és biztosítva valamennyi érintett érdekelt fél tényleges részvételét – dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és cselekvési terveket, és hajtsák végre azokat; ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA a módszertani kérdések, az intézményi megállapodások, valamint a finanszírozási lehetőségek fontosságát, amelyekről a 2011. márciusi következtetéseiben már volt szó; ÜDVÖZLI a REDD+-hoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó módszertani útmutatás tárgyában az UNFCCC elé terjesztett beadványokat, és arra SZÓLÍT FEL, hogy a Durbani Konferencia a Cancúni Megállapodásban körvonalazottaknak megfelelően fogadjon el határozatot a nemzeti referenciaszintek megállapításának módozatairól, a nemzeti monitoringrendszerekről, a mérési, jelentéstételi és ellenőrzési tevékenységekről (MRV), valamint a biztosítékokra vonatkozó információs rendszerekkel kapcsolatos iránymutatásokról;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
8
HU
21.
ÜDVÖZLI a technológiai mechanizmus létrehozását, amely az éghajlatbarát technológiák fejlesztésének, átadásának, terjesztésének és alkalmazásának felgyorsítása céljából ösztönözni fogja a fejlett és a fejlődő országok, a magánszektor, a felsőoktatási intézmények, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek közötti dinamikusabb együttműködést; KIEMELI annak jelentőségét, hogy a Durbani Konferencián lezáruljon a technológiai mechanizmus kidolgozása; ebben a tekintetben HANGSÚLYOZZA, hogy a Durbani Konferencián döntést kell hozni az éghajlat-változási technológiai központ és hálózat operatívvá tételéről;
22.
ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a Durbani Konferencián dolgozzanak ki új ágazati vagy egyéb megerősített piaci alapú mechanizmusokat annak érdekében, hogy javítsák a mérséklési intézkedések költséghatékonyságát és előmozdítsák azokat, és egyúttal hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez; JAVASOLJA, hogy a fejlődő országok számára hozzanak létre egy olyan új, piaci alapú mechanizmust, amely alapvető nemzetközi szabályokból és eljárásokból áll, és amely lehetővé teszi a differenciált végrehajtást, nevezetesen a kibocsátáscsökkentési jóváírást és a kibocsátáskereskedelmet; HANGSÚLYOZZA, hogy a mechanizmus igénybevételével – egy szigorú, megbízható és átlátható közös elszámolási keret részeként – teljes mértékben el kell számolni, mégpedig annak érdekében, hogy követhető legyen a célok megvalósítása terén tett előrelépés, elkerülhető legyen a kettős elszámolás, valamint hogy a globális kibocsátáskereskedelem hiteles kerettel rendelkezzen; MEGERŐSÍTI azon álláspontját, hogy az ágazatspecifikus mechanizmusok létrehozásának fényében rendezett módon kell átállni ezekre a mechanizmusokra, hogy a befektetők világos képet kapjanak, és biztosítva legyen a piac folyamatos stabilitása;
23.
EMLÉKEZTET arra, hogy foglalkozni kell azokkal a szempontokkal, amelyekre a Cancúni Megállapodás nem terjed ki megfelelően, így különösen a nemzetközi légi és tengeri közlekedéssel, a mezőgazdasággal, valamint a nem piaci alapú megközelítésekkel (többek között a fluorozott szénhidrogének előállításának és felhasználásának kérdése a Montreali Jegyzőkönyv alapján), és e kérdésekre megoldást kell találni; HANGSÚLYOZZA, hogy a fluorozott szénhidrogének előállítását és felhasználását illetően a Montreali Jegyzőkönyv keretében végrehajtandó, annak meglévő struktúráit és mechanizmusait alkalmazó nemzetközi szintű fellépésre van szükség, ugyanakkor a fluorozott szénhidrogének továbbra is az UNFCCC és az azzal összefüggő eszközök hatálya alá tartoznak, és ezzel összefüggésben ISMÉTELTEN felszólítja az UNFCCC-t, hogy sürgesse a Montreali Jegyzőkönyv feleit, hogy az ózonréteget lebontó anyagokra vonatkozó modell alapján dolgozzanak ki a fluorozott szénhidrogének előállításának és felhasználásának fokozatos megszüntetésére vonatkozó menetrendet;
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
9
HU
24.
FELHÍVJA A FIGYELMET arra, hogy a mezőgazdaság kérdése érinti a mérséklést, az alkalmazkodást és az élelmezésbiztonságot egyaránt, és SÜRGETI, hogy a Durbani Konferencián hozzanak létre a mezőgazdaságra vonatkozó munkaprogramot;
25.
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI 2009. októberi következtetéseit, melyek szerint a nemzetközi légi és tengeri közlekedésre vonatkozóan – a 2 °C-os célkitűzéssel összhangban álló – globális kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket kell megállapítani; SÜRGETI a feleket, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) keretében továbbra is törekedjenek arra, hogy az ICAO és az IMO elveivel és szokásos gyakorlatával összhangban késedelem nélkül dolgozzanak ki egy olyan globális szakpolitikai keretet, amely egyenlő keretfeltételeket biztosít és nem vezet sem a verseny torzulásához, sem pedig kibocsátás-áthelyezéshez; HANGSÚLYOZZA, hogy a potenciális bevételek felhasználása során figyelembe kell venni a nemzeti költségvetési szabályokat, illetve az UNFCCC elveit és rendelkezéseit; ezzel összefüggésben ÜDVÖZLI az IMO-nak az energiahatékonysági tervezési mutatóról szóló határozatát, valamint NYUGTÁZZA a hajózási energiahatékonysági gazdálkodási tervről szóló határozatot mint a nemzetközi hajózásból származó kibocsátások korlátozásának első lépését, amelyet további intézkedésekkel kell majd kiegészíteni; arra ÖSZTÖNZI a többi felet, hogy hozzanak intézkedéseket a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére, és ezeket az intézkedéseket építsék be az ICAO-nak lehetőleg 2012 júniusáig benyújtandó cselekvési tervükbe; HANGSÚLYOZZA, hogy a fent említett szempontokkal párhuzamosan kell tovább foglalkozni annak érdekében, hogy egy kiegyensúlyozott, globális és átfogó, jogilag kötelező megállapodás jöhessen létre.
15353/11 MELLÉKLET
ap/OK/agh DG I
LIMITE
10
HU
