A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve előrehaladási jelentés

Debrecen 2013

Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Nimfea Természetvédelmi Egyesület Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Lesku Balázs Olajos Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor Közreműködő szakértők Bocz Renáta Dudás Miklós Forgács Zoltán Kovács Tibor Molnár Géza Dr. Gulyás Gergely Hődör István Dr. Váczi Olivér Sallai R. Benedek

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................ 1 1. A terület azonosító adatai................................................................................................................................ 4 1.1. Név ....................................................................................................................................................4 1.2. Azonosító kód ....................................................................................................................................4 1.3. Kiterjedés ..........................................................................................................................................4 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek .......................................................................4 1.4.1. Jelölő élőhelyek ................................................................................................................... 4 1.4.2. Jelölő fajok .......................................................................................................................... 4 1.5. Érintett települések ............................................................................................................................4 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ..............................................................................................................4 1.7. Tervezési és egyéb előírások .............................................................................................................4 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv ........................................................................................... 4 1.7.2. Településrendezési eszközök ............................................................................................... 5 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek ....................................................................................... 5 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek .................................................................. 5 1.7.5. Halgazdálkodási tervek ....................................................................................................... 5 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv................................................................................................ 5 1.7.7. Egyéb tervek........................................................................................................................ 5 2. Veszélyeztető tényezők ................................................................................................................................... 7 3. Kezelési feladatok meghatározása ................................................................................................................ 13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ........................................................................13 3.2. Kezelési javaslatok ..........................................................................................................................13 3.2.1. Élőhelyek kezelése ............................................................................................................ 13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés......................................................................... 14 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ................................................................................................... 14 3.2.4. Kutatás, monitorozás ......................................................................................................... 18 3.2.5. Mellékletek ........................................................................................................................ 19 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében .........................................................................................................................................19 3.3.1. Agrártámogatások.............................................................................................................. 19 3.3.2. Pályázatok ......................................................................................................................... 19 3.3.3. Egyéb................................................................................................................................. 19 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ...........................................................................19 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök .............................................................................. 19 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ............................................................................................... 19 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ............................................................. 19 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése .................................................................................................... 21 1.1. Környezeti adottságok .....................................................................................................................21 1.1.1. Éghajlati adottságok .......................................................................................................... 21 1.1.1. Vízrajzi adottságok ............................................................................................................ 21 1.1.1. Talajtani adottságok .......................................................................................................... 21 1.2. Természeti adottságok .....................................................................................................................21 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek .................................... 22 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ................................ 22 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ..................................... 23 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok ....................................................... 27 1.3. Területhasználat ...............................................................................................................................27 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ......................................................................................... 27

1

1.3.2. Tulajdoni viszonyok .......................................................................................................... 27 1.3.3. Területhasználat és kezelés ................................................................................................ 27 2. Felhasznált irodalom .................................................................................................................................... 30 3. Térképek ....................................................................................................................................................... 34

2


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Dél-ásványi gyepek kiemelt természetmegőrzési terület

jelentőségű

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUHN20098

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1483,15 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 

1530* - Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

1.4.2. Jelölő fajok   

nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) ürge (Spermophilus citellus)

1.5. Érintett települések Bakonszeg, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Nagyrábé A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza.

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett Natura 2000 terület: Bihar Különleges madárvédelmi terület (HUHN10003) A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) magterületének része. - A terület 663,85 ha-on a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetet érinti (4/1998. (II.20.) KTM rendelet a Bihari-sík TK létesítéséről)

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Bihari-sík Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve 2003. (hivatalosan nem került elfogadásra)


1.7.2. Településrendezési eszközök -2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) önkormányzati rendelete Hajdú-Bihar megye területrendezési tervéről - Bakonszeg településszerkezeti-, szabályozási terv és helyi építési szabályzat - 62/2011. (X.3.) határozat - Báránd község településszerkezeti terve - 133/2008. (XII.22.) határozat - Biharnagybajom településszerkezeti terve - 61/2005. (VI.09.) határozat - Bihartorda településszerkezeti terve - 56/2005. (IX.15.) határozat - Nagyrábé településszerkezeti terve - 101/2005. (XII.20.) határozat - Báránd helyi építési szabályzat és szabályozási terv – 15/2008. (XII.22.) rendelet - Bihardancsháza helyi építési szabályzat és szabályozási terv – 5/1999. (VIII.10.) rendelet - Biharnagybajom helyi építési szabályzat és szabályozási terv – 8/2005. (VI.15.) rendelet - Bihartorda helyi építési szabályzat és szabályozási terv – 8/2005. (IX.20.) rendelet - Bihartorda helyi építési szabályzat és szabályozási terv – 24/2005. (XII.23.) rendelet

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek - Körzeti erdőterv: Hajdúhát-Bihari körzet (érvényes: 2012.01.01 - 2021.12.31) Következő tervezés éve a Hajdúhát-Bihari körzetben: 2020 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Országos Vadgazdálkodási Adattár) Nagyrábé Petőfi Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: 09-904910-1-4-1) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: Hajdú-Bihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. Bárándi Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: 09-905040-1-4-1) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: Hajdú-Bihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály.

1.7.5. Halgazdálkodási tervek Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve 1.7.7. Egyéb tervek Nagy szikibagoly (Gortyna Borelii lunata) fajmegőrzési terve. KvVM Természetvédelmi Hivatal, 2004.1 1 Forrás: www.termeszetvedelem.hu


2. Veszélyeztető tényezők Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

Érintett terület nagysága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Ürge (Spermophilus citellus): Ürgeélőhely megszűnése

A02.03

gyepterület átalakítása szántóvá

M

100

A03.02

Extenzív kaszálás

H

1,5 %

A03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

M

100

A04.02

alullegeltetés

H

100

Ürge (Spermophilus citellus): Veszélyezteti az ürgeállomány számára optimális állandó rövid füvű állapot fennmaradását.

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

100


A07

Biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

L

1,5 %

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): A

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A helytelen időpontban, vagy túlzott gyakorisággal végrehajtott kaszálás a preimaginális stádiumban lévő állatok megsemmisítését és/vagy eltávolítását jelentheti az élőhelyről, nem biztosítja az imágók – füves rétekhez kötődő – életfeltételeit, csökkenti vagy drasztikusabb beavatkozás esetén gátolja a nőstények petézési hajlandóságát, valamint veszélyezteti a kellő mennyiségű és minőségű nektárforrás rendelkezésre állását. Nagy szikibagyoly (Gortyna borelii): A helytelen időpontban végrehajtott kaszálás elpusztíthatja a hernyókat, illetve megfoszthatja azokat táplálékuktól. A kaszálás ezen kívül növeli a kipárolgást, a napfénynek közvetlenül kitett talaj gyorsabban kiszárad, így a gyökérzet nedvességtartalma is csökkenhet, ami veszélyeztetheti a lárvákat és a bábokat. A kaszálás károsítja továbbá a tápnövényt, amely egy ideig nem tud fotoszintetizálni, ezzel csökkenhet a gyökérzet tápanyag-tartalma, valamint ellenálló-képessége. Ürge (Spermophilus citellus): Veszélyezteti az ürgeállomány számára optimális állandó rövid füvű állapot fennmaradását.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

Érintett terület nagysága (%)

D01.01

Ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak

L

1%

E01.03

Diszperz (tanyasias) emberi jelenlét

L

0,5%

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? fajok élőhelyei közvetlenül mezőgazdasági területek mellett helyezkednek el. Az itt kiszórt növényvédő szereket és műtrágyákat a szél a tápnövények leveleire juttathatja, ami a peték, a lárvák, illetőleg a bábok pusztulását okozhatja. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): A gépi kaszálás során a mezőgazdasági gépjárművek (bálaszállítók és traktorok) kerekei felsérthetik a Lycaena dispar, valamint a Gortyna borelii élőhelyéül szolgáló gyepet – különösen esős időszakokban jellemző a mélyebb nyomvályúk kialakulása –, ami elősegítheti a gyep felnyílását, és ezzel együtt a tájidegen növényfajok, gyomok megtelepedését. A kocsordos gyepre egyébként sem tanácsos nehéz gépekkel ráhajtani, mert a többtonnás járművek kerekei jelentősen tömörítik a talaj szerkezetét, és ezzel elzárhatják a kijáratot a Gortyna borelii gyökérzetből kikelő imágói elől. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A Nartura 2000 területen a faj egyes élőhelyeinek közelében gazdaságok, tanyák találhatók, melyek a folyamatos emberi jelenlét káros hatásaival terhelik a környező területeket (gépjárműforgalom, szemét termelődése, stb.).

E3.01; E03.03; E03.04

F03.02.0 2

Háztartási hulladék; Inert hulladék; Egyéb hulladék

M

0,5%

csapdázás, mérgezés, orvvadászat

L

15

8

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Nagyrábé településtől észak – észak-nyugati irányban a fajnak három olyan élőhelye is található, melynek szélére építési törmeléket, szemetet, sittet és/vagy mezőgazdasági hulladékokat hordanak. Ürge (Spermophilus citellus): Ürgeöntés, hurkozás tradicionális étkezési célokra

G05.11

Közúti közlekedésből eredő sérülés vagy pusztulás

M

0,05%

9

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Bihartorda településtől dél-keleti irányban a fajnak található egy olyan élőhelye, amely közvetlenül az autóút szélén helyezkedik el. A gépjármű-forgalom bizonyosan sok egyedet elpusztít a rajzási időszakban.

H01.05

Diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt

L

1%

J02.01.03

Csatornák, gátak, medencék, mocsarak, vagy gödrök, feltöltése

M

1%

J02.03.02

Csatornázás

L

0,1%

J03.02

Élőhelyfoltok összekötte- H tésének csökkenése, emberi hatásra

100

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Nagyrábé településtől nyugati irányban a fajnak található egy olyan élőhelye, amely közvetlenül egy sittlerakó mellett van, míg másik oldalról mezőgazdasági területek határolják. A mintavételek során a már igen kis kiterjedésű vízfelületen szennyező anyagok nyomait észleltük. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Nagyrábé településtől nyugati irányban a fajnak található olyan élőhelye, amely a feltöltés miatt végveszélybe került, de ezen kívül a település mellett lévő más állományokat is fenyegetheti ilyen veszélyforrás. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Nagyrábé településtől északi irányban a fajnak található egy olyan élőhelye, amely mellett csatorna létesült. Ez minden bizonynyal jelentős szerepet játszik az élőhely száradásában, és ezzel együtt a faj életterének szűkülésében. Ürge (Spermophilus citellus): A fennmaradt kis ürgeállomány terjedését a nem megfelelő területkezelés könnyen megakadályozhatja.

J02.05.02

belvízviszonyok megváltoztatása

M

100

Ürge (Spermophilus citellus): Alkalmas ürgeélőhely méretének csökkenése, megszűnése

K02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

M

100


K03.04

ragadozás (predáció)

M

100

Ürge (Spermophilus citellus): Kóbor kutyák és macskák károkat okozhatnak az ürgeállományban.

K05.01

Genetikai összeomlás (beltenyészet)

H

0,5

Ürge (Spermophilus citellus): A meglévő maradványpopuláció nagyon kicsi és genetikailag is sérülékeny

M01.02

Aszály és csapadékmennyiség csökkenés

M

1,5%

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): Az utóbbi legalább egy évtized során hazánk éghajlata némiképpen megváltozott, amely helyenként – még egyes, extrém módon csapadékos évekkel együtt is - a vizes élőhelyek bizonyos fokú visszaszorulását idézte elő. Erre a folyamatra sajnos emberi hatások is ráerősítenek, hiszen például a területek teljes terjedelmű kaszálása során megnő a kipárolgás, a növénytakaró hiánya miatt jobban, illetve

10

M01.03

árvíz és csapadékmennyiség növekedése

H

100

11

gyorsabban szárad a talaj, így idővel még nagyobb részeket lehet lekaszálni az egykor még mocsaras gyepekből. Mindez a faj élőhelyeinek fokozatos zsugorodását idézheti elő. Ürge (Spermophilus citellus): Alkalmas ürgeélőhely méretének csökkenése, megszűnése.

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A Dél-ásványi gyepek HUHN20098 kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési területen található nagy tűzlepke (Lycaena dispar) állományok megőrzésére vonatkozó konkrét javaslatok a következők: A) A Nagyrábé település szélén található vizes élőhely (821582; 209805) az optimálisnál szárazabb. Szükséges megvizsgálni a terület jobb vízháztartási egyensúlyának elérése érdekében megtehető intézkedések lehetőségét. Gondot kell fordítani arra, hogy a terület déli részén, közvetlenül a településhatáron létesített törmelék és sitt-lerakó működtetése ne veszélyeztethesse a felszíni és talajvizeket, valamint a környező gyepeket. Mindezek mellett javasolt a nádas szélében kaszálásokat végrehajtani abból a célból, hogy a lepkefaj számára mind táplálékként, mind pedig nektárforrásként fontos lágyszárú növényzet nagyobb arányt képviseljen a területből. B) A Pusztaéri-csatornától déli irányban 300 méterre található élőhely (820861; 209257) környékén törmelék és szemét lerakása, valamint egyes hulladékok helyszíni elégetése volt megfigyelhető. Gondot kell fordítani arra, hogy a szemétlerakás és a tűzgyújtás ne érintse a szóban forgó területet. Javasolt a biotóp szélén (elsősorban annak nyugati, dél-nyugati részein) kaszálásokat végrehajtani a nád, cserjék, és más, fás szárú növények terjedésének megakadályozása érdekében. Ezzel szemben a térség többi részének gyepeit a fajvédelmi intézkedések között leírt kaszálási metódusok betartásával szükséges kezelni. C) A Biharnagybajom településtől keleti irányban 2,5 km-re található kis élőhelyfolt (818233; 208723) végveszélyben van. Az egykor szép környezetben fekvő, zsombékos parttal övezett kis tó 3/4-e már elpusztult, mivel törmelékkel, vagy esetleg más ipari hulladékokkal töltik fel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a biotóp keleti oldalán intenzív gazdálkodás folyik, ami ugyancsak káros hatásokkal jár. Javasolom annak megfontolását, hogy a Natura 2000 terület ilyen módon történő „hasznosítása” nem alapoz-e meg jogi felelősséget a terület tulajdonosa vagy használója részéről, továbbá annak vizsgálatát, hogy megmenthető-e még valamilyen sürgős beavatkozással az élőhely. D) Javasolom, hogy a – tudomásom szerint egyébként a nemzeti park vagyonkezelésében lévő –, Nagyrábé településtől észak-nyugatra található magas-sásos, zsombékos élőhelyre (820329; 209973) ne hajtsanak be nehéz gépekkel, valamint abban, illetve azzal határos további 5-10 méteres szélességű gyepsávban csak 2-3 évente, vagy pedig kizárólag a vegetációs időszak végén végezzenek kaszálást. Ez vonatkozik egyébként az összes többi, a környéken található hasonló biotópra, mert ezek a lepkefajnak ugyancsak potenciális élőhelyei. A mezőgazdasági tevékenység káros hatásai jelenleg eléggé nyilvánvalóak, hiszen ez a gyepfolt már jelenleg is szakadozott, kevés benne a nektárforrást jelentő növényzet, továbbá a talaj terhelése miatt gyomnövények is megjelentek. Ilyen körülmények között a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) állománya éppen csak vegetálni tud ezen a helyen, megerősödni azonban nem.

12

E) A Csárda-dűlőn található, téglalap alakú élőhely-folt (818889; 211670) veszélyeztetett, mert három oldalról is intenzíven művelt mezőgazdasági területek határolják. A gyepet ezen kívül - hozzávetőlegesen fele részben - kaszálják is. Javasolom, hogy ezen a területen a kaszálás mértéke kerüljön jelentősen lecsökkentésre, a biotóp szélében legyen sokkal több füves-virágos rész meghagyva, és amennyiben elkerülhetetlen a kaszálás, akkor arra korlátozottan, mozaikosan, 2-3 éves forgóban, vagy pedig évente csak egyszer, a vegetációs időszak legvégén kerüljön sor. Ezek a javaslatok ugyancsak vonatkoznak a Csárda-dűlőn található másik, észak-déli lefutású, sziki kocsord állománnyal is határos élőhelysávra (818532; 212187). F) A Bihartordáról Bakonszegre tartó országút mentén lévő biotóp (825950; 209664) a gépjárműforgalom által veszélyeztetett. Javasolom ezért az élőhely kiterjedésének lehetőség szerinti megnövelését déli, dél-nyugati irányba, elsősorban a kaszálás korlátozásával. G) A Keleti-főcsatornától nyugati irányban 700 méterre elhelyezkedő biotópok (828829; 212855) kaszálásának mértéke véleményem szerint az optimálisnál lényegesen nagyobb, hiszen voltaképpen csak azok a részek nincsenek tarra kaszálva, amelyekbe a gazdálkodók még géppel se tudnak bemenni. Amennyiben a szegélysávokból legalább 5-10 méterrel több kerülne meghagyásra, és csak 2-3 évente, vagy pedig a vegetációs időszak legvégén lenne lekaszálva, úgy a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) számára kiváló metapopulációs élőhelyi struktúra lenne kialakítható. A Dél-ásványi gyepek HUHN20098 kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési területen található nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) állományok fenntartására vonatkozó konkrét javaslatok a következők: A térségben Natura 2000 határon belül mindössze egy helyen fordul elő a Peucedanum officinale és vele együtt a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata), mégpedig a Csárda-dűlőn. Az állomány kiterjedése viszont a korábbi adatokhoz képest hozzávetőlegesen a felére, harmadára csökkent. 2013. júliusában az itt található, jelenleg maximum 80-100 töves sziki kocsord állomány 99%-a tarra van kaszálva, mindössze egyetlen, kb. 15 négyzetméteres sáv maradt érintetlenül belőle. Határozott álláspontom, hogy – a fajvédelmi intézkedések között részletezett okok miatt – a sziki kocsordos gyepeket egyáltalán nem szabadna lekaszálni, mert ez sem a tápnövénynek, sem a lepkének nem tesz jót, akkor sem, ha júliusi kaszálás esetén a hernyók/bábok már a földfelszín alatt, a gyökérzetben fejlődnek. Az Alföldön végzett kutatásaim során nagy sajnálattal tapasztaltam, hogy a sziki kocsordos gyepek 99%-át teljesen tarra kaszálják (helyenként akár évente kétszer-háromszor is!). Ennek oka elsősorban nem az állattartási igényekkel függ össze, hiszen az ilyen típusú vegetáció alig értékelhető minőségű szénát ad. A probléma fő forrását az jelenti, miszerint az MVH ellenőrzési elvárásainak legtöbbször a teljes egészében lekaszált gyep felel meg, ez jelenti a területalapú támogatások kifizetésének legbiztosabb, és leginkább problémamentes módját (magyarul a gazdák nem bízzák a véletlenre, és inkább mindent lekaszálnak, mert az a „biztos”), és ennek során a természetvédelmi szempontok igen gyakran figyelmen kívül maradnak. Javasolom a szóban forgó terület tulajdonosával vagy kezelőjével egyeztetések lefolytatását annak érdekében, hogy a Peucedanum officinale állomány pontos lehatárolása alapján a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) élőhelyén a jövőben ne történjen semmilyen mezőgazdasági célú beavatkozás - különös tekintettel a kaszálásra, valamint a traktorok és teherautók gyepen valóközlekedésére -, és ezzel párhuzamosan a természetvédelem szakemberei kezdjék meg a Peucedanum officinale állomány, illetőleg a Gortyna borelii élőhely rehabilitálását. Ennek keretében javasolom a sziki kocsord magjai egy részének összegyűjtését, és a jelenlegi állományok szélén való szórását a tőszám növelése céljából. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 13

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): A sziki kocsordos gyepeket nem kell mindenáron kezelés alá vonni. Számos olyan, viszonylag eredeti állapotot őrző P. officinale állomány ismert, melyek természeti képe bármely külső beavatkozás nélkül is állandó marad. Ha tehát a terület állapota stabil, akkor e tevékenységeket is a lehető legminimálisabbra szükséges korlátozni. Ha az élőhely önmagában nem képes fenntartani a kívánt természeti állapotot, akkor az egyensúly megőrzése érdekében indokolt lehet a természetvédelmi célú beavatkozás. Ennek egyik lehetséges módja a kaszálás. A kaszálás tervezése és kivitelezése során be kell tartani a következőket: - A sziki kocsordosban kaszálás csak különösen indokolt esetben történjen. - Tilos a terület egészén, azonos időben történő kaszálás. Mivel a nőstény füvek hüvelyébe petézik, ezért a gyep egészének kora tavaszi/késő őszi kaszálása és a széna összegyűjtése a peték, illetve a fiatal hernyók elvonását (azaz kvázi megsemmisítését) jelentheti az élőhelyről. A kaszálás ütemezése során érdemes továbbá figyelemmel lenni arra, hogy kutatások szerint a nőstények 25-45 cm magasságú füvek hüvelyébe petéznek, így tehát a nyár derekán/végén végrehajtott kaszálás sem feltétlenül jó, ha a növényzet a rajzási időszakig (szeptember vége, október eleje) nem nő meg ilyen magasságúra. A levelek vagy a szár levágása a tápnövény gyökerének sem tesz jót, továbbá negatív hatással lehet a faj lárvája és bábja számára optimális mikroklímára (a talaj felső rétege az intenzívebb kipárolgás miatt gyorsabban kiszárad, ami rossz hatással lehet a gyökérzetre is, és ez kedvezőtlen lehet a hernyók táplálkozása, illetve a bábok nedvesen tartása szempontjából). - Ha mindenképpen szükséges, úgy a sávos kaszálás engedélyezhető, de ez egy-egy évben legfeljebb a terület 1/3-át érintse, 3 éves forgó alkalmazásával (vagy esetleg 1/4-ét, 4 éves ciklusokban), mert így minden területrész "pihen" néhány évet, mindamellett ez elegendő lehet a cserjék terjedésének megakadályozására is (vagy ha nem, akkor pedig egyelő ritkítást szükséges végrehajtani). Az élőhely egészét érintő, nehéz gépekkel, illetve gépi szártépővel való kaszálást kerülni kell! - Amennyiben a területet a nád terjedése veszélyezteti, szelektív, azaz csak a nádat érintő szártépést kell végrehajtani, akár a vegetációs időszak elején, akár annak végén, lehetőleg kézi eszközzel. - A sziki kocsordos élőhelyre gépjárművel történő behajtást meg kell tiltani. - Tilos a sziki kocsordos gyep felnyílását eredményező bármely tevékenység, különösen a szántás. - A sziki kocsord és a nagy szikibagoly-lepke élőhelyén, valamint annak legalább 50-80 méteres körzetében meg kell tiltani a tűzgyújtást (különösen a tarlóégetést). - A sziki kocsordos biotópok természetes állapotának helyreállítása, illetve az újragyepesítés során törekedni kell egy legalább 10-30 méter széles, művelés alól mentes szegélysáv meghagyására (különösen a szántóföldek közé ékelt parcellák esetén). - Lehetőség szerint meg kell akadályozni a sziki kocsordos gyepeket érintő építkezéseket (pl. erdészeti létesítmények, épületek, kerítések, műutak, feltáró utak és autóutak/autópályák). - Tilos minden olyan beavatkozás, amely a faj élőhelyének kiszárításával (pl.: csatornázás, lecsapolás), vagy vízzel való elárasztásával (pl.: halastó, itató, dagonyázó, víztározó, stb.) jár. - Tilos a sziki kocsord termőhelyének bármilyen vegyszerezése (pl.: műtrágya, gyomirtó). - Korlátozni kell a sziki kocsordos élőhelyek legelőként történő hasznosítását (különösen ló, juh, sertés, bivaly esetében). E területeken legfeljebb mérsékelt számú szarvasmarha tartása lehet 14

elfogadható, de ez is csak száraz időben (különösen tavasszal nem). Legeltetés esetén is nagyon fontos ugyanakkor, hogy az élőhelyen maradjanak eredeti állapotú füves részek, különben a nőstény lepkék nem tudnak megfelelően petézni. - A sziki kocsordos gyepeket veszélyeztető erdészeti tevékenységeket haladéktalanul meg kell szüntetni. A tarvágást lehetőség szerint kerülni kell (vagy pedig a negatív hatásokat csökkentheti az ún. mikro-tarvágások alkalmazása). Tiltani kell továbbá a talaj megbontásával, felnyílásával járó műveleteket. A vágástéri hulladékból csak azokat az elemeket kell eltávolítani, melyek a felújítási tevékenységet gátolhatják. Tilos azonban a vágástéri hulladék égetése, míg aprítása és szétszórása adott esetben engedélyezhető lehet. Talaj-előkészítésként az altalaj-lazítás elfogadható (kivéve a természetes gyepfoltokat), míg a tuskózás és teljes talaj-előkészítéssel járó műveletek nem. Minden érintett biotópban kerülni kell a vadetetést, valamint gátat kell szabni az erdőssztyep-foltok jellegét erősen romboló tájidegen fafajok terjedésének, illetve a sziki kocsordos gyepek monokultúrákkal való felváltásának. - Terület-rehabilitációs célból, pusztán kiegészítő jelleggel megfontolásra javasolható egy vagy több olyan sziki kocsord állomány kijelölése, melyekből a képződő magtermés évenként meghatározott részének rendszeres összegyűjtésével és másutt történő terítésével elő lehet segíteni az egyelőre még rossz minőségű, gyepesítés alatt álló parcellákon a növény újbóli megtelepedését, a megfogyatkozott állományok pótlását, s így a nagy szikibagoly-lepke potenciális élőhelyei területének, illetve ezek számának növelését. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) védelme érdekében megfogalmazott fajvédelmi intézkedések: Fontos hangsúlyozni, hogy miközben káros hatásokra igen érzékenyen reagál, a Lycaena dispar nem különösebben nagy igényű faj, ennek megfelelően hosszú távú fennmaradása viszonylag kevesebb energia-ráfordítással és minimális odafigyeléssel is megoldható lehet. Ennek érdekében javasolom az alábbi szempontok érvényre juttatása: A) Kritikus kérdés egyrészt a kaszálás hatása, valamint annak ésszerű ideje és mértéke. Egyes vélemények szerint a Lycaena dispar fennmaradását kifejezetten a kaszálás segíti elő (például az élőhely teljes lekaszálása évente legalább egyszer vagy kétszer), ez viszont szakmai szempontból teljességgel megalapozatlan álláspont, és valószínűleg abból az erősen általánosító jellegű – ezáltal félrevezető - feltevésből ered, miszerint a gyep záródása (cserjésedés, stb.) ekként előzhető meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a faj alföldi élőhelyeinek nagy részén a gyep záródása nem valós probléma, mindamellett a kaszálás súlyos károkat is tud okozni a populációkban (sőt, az intenzív kaszálás egy állomány teljes megsemmisülését eredményezheti). Ezeken az alföldi gyepeken évente jellemzően egyszer vagy kétszer (néhol többször) végeznek kaszálást, mégpedig időjárási körülményekhez képest május második felében - június elején, és/vagy július közepén (továbbá helyenként ősszel is). A május második felétől június elejéig tartó intervallum éppen az első nemzedék nőstényeinek petézési időszaka. Ha a területet ekkor éri kaszálás, úgy a lepkék nem tudnak megfelelően petézni, hiszen a biotóp növényzetének elpusztítása miatt csak nagyon nehezen vagy drasztikusabb esetben egyáltalán nem találnak tápnövényt, a faj számára optimális, napfénynek is kitett, fejlett levelű növényeket pedig végképp nem, vagy csak igen korlátozott mennyiségben (kutatások igazolják egyébként, hogy a nőstény egyedek petézési hajlandósága és a lerakott peték száma szorosan és arányosan összefügg a tápnövény fejlettségével, leveleinek méretével, illetőleg hosszával). Így tehát a május második felétől június elejéig tartó időszakban végrehajtott kaszálás vagy a nőstényeket fosztja meg a petézési lehetőségektől, vagy pedig a már lerakott petéket (esetleg frissen kelt lárvákat) pusztíthatja el (valamint a bálázás révén elvonhatja azokat az élőhelyről).

15

Fontos kiemelni továbbá, hogy a kaszálás káros hatásait nem lehet nagyvonalúan mindössze a tápnövények mennyiségének lecsökkenésére, továbbá az állatok esetleges elpusztítására leszűkíteni, mivel ennek a beavatkozásnak legalább annyira jelentős etológiai aspektusai is vannak, melyek az állatok élőhelyi szükségleteit érintik alapvetően. Az imágók ugyanis kifejezetten a magasabb fűborítású réteken szeretnek mozogni, és a fű közé, vagy a magasabb fűszálak végére ülnek, mely viselkedésük egyrészt szoros összefüggésben áll e területrészek üdébb mikroklímájával, melyre – mint optimális életfeltételre - a lepkéknek mindenképpen szükségük van, továbbá kapcsolódik az állatok területőrző viselkedéséhez is (egyes szakirodalmi utalásokkal ellentétben ez a genetikailag rögzült minta a második nemzedék imágóinál is jól megfigyelhető!), mivel így tudják megfelelő magasságból figyelni területüket, és annak védelme érdekében üldözőbe venni fajtársaikat. A kaszálás azonban – különösen, ha azt május első felében és/vagy júliusban hajtják végre - megfosztja a lepkéket ezektől az élőhelyi kritériumoktól, az eredetileg alkalmas terület töredékére szorítva az egyedeket, miközben a beavatkozás sok helyütt a nektárforrások számának drasztikus csökkenésével is együtt jár, továbbá jelentősen megnöveli a kipárolgást, ami pedig a talaj erőteljesebb száradását okozza, és végső soron akár az élőhely méretének csökkenéséhez is vezethet. Fentiekre tekintettel a kaszálás vonatkozásában javasolt az alábbi szempontok betartása: - amennyiben megoldható, a faj élőhelyeit elegendő kétévente (illetőleg a biotóp természeti állapotától és a gazdálkodási körülményektől függően akár háromévente) kaszálni vagy az erre alkalmas kiterjedésű gyepeket három részre osztani, és azokat mozaikosan, három éves forgóban kaszálni (cserjésedés, záródás esetén lehetőleg egyelő ritkítást szükséges végrehajtani); - ha a gyepet évente kaszálják, úgy azt a vegetációs időszak végére (legoptimálisabb esetben szeptember utoljára) kell időzíteni; - ha ez sem lehetséges, akkor a nyári kaszálást úgy kell végrehajtani, hogy az soha ne érintse a gyep teljes területét, érdemes annak legalább 25-30%-át érintetlenül hagyni, különösen ügyelve a nektárt adó virágok, valamint a sóskafélék sűrűbb állományaira is; - gépi területkezelés esetén különösen javasolt a magasabb (optimális esetben legalább 10 cm vágási magasságot elérő) kaszálás előírása, mert az nem közvetlenül a tőnél nyírja el a növényeket, így azok gyorsabban regenerálódnak, másrészt hamarabb helyreáll az imágók számára optimális, magasabb füvű élőhelyi struktúra, valamint a lepkék fejlődési alakjaiban is jóval kisebb pusztítást okoz, hiszen a földfelszínre potyogó lárvákat, valamint a peték egy részét biztosan nem darálja le, illetőleg a levágott fű bálázásával azok nem kerülnek elvonásra az élőhelyről. Ez a módszer különösen javasolt akkor, ha sikerül a kaszálást a vegetációs időszak végére időzíteni, mivel a faj hernyó alakban vonul telelni, mégpedig a növények tövéhez, vagy alacsonyabb leveleihez rögzített szövedékben, így a gépi kaszálás nem feltétlenül okozná a faj egyedeinek tömeges pusztulását; A) A kaszálást lehetőség szerint tiltani kell a peterakás során, valamint a közvetlenül ezt követő időszakokban, azaz május második fele és június eleje között, továbbá augusztus második felétől szeptember elejéig. B) Legeltetés esetén ugyancsak biztosítani kell, hogy az ne érinthesse az élőhely egészét, ügyelve arra is, hogy az állatok ne tartózkodjanak túl sokáig ugyanazon a részen, hanem folyamatosan vonuljanak, és rágásukkal, taposásukkal ne tegyék tönkre a gyep struktúráját. C) Amennyiben lehetséges, úgy óvni kell a Lycaena dispar élőhelyeit a tartós belvíztől, amely hoszszabb idő (2-3 hét) alatt az állatok pusztulását okozhatja. Hasonlóképpen kerülni kell ugyanakkor a talajvíz nagyobb mértékű elvezetését is, mert a talaj kiszáradása az élőhely zsugorodásához, vagy akár teljes megszűnéséhez vezethet. D) Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a faj élőhelyeit semmilyen körülmények között ne lehessen felszántani, mert az a populáció teljes és végleges megsemmisülését okozza.

16

Az ürge (Spermophilus citellus) védelme érdekében megfogalmazott fajvédelmi intézkedések: Az 1483 hektáros Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelenleg kevesebb, mint 1%-án igazolódott be, minden kétséget kizáróan a faj jelenléte (1. ábra). A néhány tíz egyednél biztosan nem nagyobb állomány minden külső (természetes és emberi), valamint belső (kórokozók és genetikai leromlás) hatásra nagyon érzékeny és fennmaradása is kritikus. A faj fennmaradásának biztosítása érdekében a meglévő állomány védelme és a terjedés lehetőségeinek biztosítása elsődleges feladat. Ennek érdekében a megfelelő mértékű legeltetést az állomány lelőhelyén és annak környezetében szükséges biztosítani, elsősorban a magasabb, víz időszakos hatásától mentes térszíneken. A jelenlegi kaszálási gyakorlat az ürge élőhely fenntartására nem megfelelő, mivel a növényzet magassága a kaszálás idejére túl hosszú az ürgék számára. A terület Báránd felőli szélén elhelyezett információs tábla csökkentheti a közvetlen emberi károkozást (ürgeöntés) és a kutyák esetleges kiengedését is. Fontos feladat azon ürge számára megfelelő állapotban lévő gyepek kezelésének fenntartása (P_DA_7, P_DA_6, P_DA_3 intenzíven legelt foltjai), melyen ugyan jelenleg ürge előfordulás nem volt igazolható, azonban akár spontán módon, akár gondosan megtervezett visszatelepítési akciók eredményeképpen új állományok megtelepedésére van esély. Azokon a térrészeken, ahol az ürgeállomány visszaállítása és fenntartása prioritást élvez, a csatornarendszer működtetésével, szükség esetén fejlesztésével, meg kell gátolni, hogy a talajvíz szint elérje, vagy meghaladja a felszíntől mért 1,5-2 m-es szintet a terület minél nagyobb kiterjedésű részein. Az ürge szempontjából a területrészek fontossága a legfontosabbtól a kevésbé fontosak felé haladva a következő (1. ábra): P_DA_7, P_DA_6, P_DA_3, P_DA_1, P_DA_4, P_DA_2, P_DA_5, elsősorban a magasabb térrészekre koncentrálva. 3.2.4. Kutatás, monitorozás Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): A térség Peucedanum officinale állományainak döntő része nem Natura 2000 területhatáron belül található, a jelenleg ismert termőhelyen kívül más, illetve jelentősebb előfordulások felfedezése a Dél-ásványi gyepek site területén valószínűtlen. Amenynyiben a kezelési tervben javasolt intézkedések sikerre vezetnek, és a Csárda-dűlőn lévő sziki kocsordos visszanyeri eredeti állapotát, úgy javasolom a hernyórágások évenkénti, valamennyi tőre kiterjedő számlálását, valamint az imágók egyedszámlálását (ide értve az ivarok meghatározását is) szeptember 20. – október 20. közötti időintervallumban személyes lámpázás és/vagy élve fogó fénycsapdázás módszerével, amelyet többszöri mintavétel esetén az egyedek jelölésével is javasolok kiegészíteni. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): A Dél-ásványi gyepek HUHN20098 kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési terület kutatottságának mértéke a Lycaena dispar szempontjából igen alacsony, a faj előfordulását illetően korábban nem került sor célzott kutatásra, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai mindössze 1-2 szórványos megfigyelést jeleztek. Javasolt ezért a faj ismertté vált állományainak további vizsgálata, mind a populációk egyedszámát, mind azok területi eloszlását illetően, illetőleg a többi potenciális, ám ez idáig eredményt még nem hozó élőhely felmérése. A monitorozás minimálisan 3, optimálisan pedig 5 éves időintervallumot öleljen fel, különös tekintettel arra, hogy a populációk igen érzékenyen reagálnak az egyes évek időjárására, ezért pontosabb értékekhez és elemzésekhez több év tendenciáit szükséges ismerni. A kutatásokat mind az első, mind pedig a második nemzedéken javasolt elvégezni. A hazai természetvédelem egy része sajnálatos módon magáévá tette azt a nézetet, miszerint a második nemzedék nem kellően alkalmas populációbecslésre, amit az imágók kóborlásával magyaráznak. Ez a vélekedés azonban – amellett, hogy semmilyen megalapozott kutatás nem támasztja alá - egyértelműen túldimenzionált és téves, ugyanis az egyedek kóborlási hajlama nem genetikailag rögzült tulajdonság, hanem külső tényezők 17

függvénye, és ha elő is fordul, annak mértéke egyáltalán nem jelentős, annyira pedig bizonyosan nem, hogy az állomány számottevő részét érintené (egyébként meghatározott természeti feltételek bekövetkezése – például az állomány túlszaporodása, az élőhely természeti minőségének romlása, száradás, nektárhiány, stb. - esetén is főleg a nőstényekre jellemző, hogy élőhelyüktől relatíve nagyobb távolságra repülnek). A populációbecslés – időjárástól, rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függően – történhet: - az ún. „triple catch” módszerrel; - transzekt menti számlálással, az adott élőhely méretétől függően akár a teljes terület bejárásával, vagy pedig legalább 50-150 méter hosszú, a faj számára legoptimálisabb gyepet célzó útvonalakon; - standard jelölés-visszafogás módszerével (megfelelő időráfordítás, élőhely és időjárási feltételek esetén ez a módszer eredményezi a legpontosabb adatokat). Mivel továbbá a Lycaena dispar mirmikofil életmódot folytat, ezért érdemes vizsgálatokat végezni a faj hangyagazdájának elterjedésére és a hangyafészkek számára is. Fentiekkel párhuzamosan indokolt megkezdeni egyéb jelölő fajok kutatását a térségben. Ürge (Spermophilus citellus): az állomány optimális monitorozása évente egyszeri területbejárással és standard NBmR módszer szerinti (lyukszámoláson lapuló) relatív sűrűségbecsléssel indokolt. Az esetleges problémák időben történő észlelése lehetőséget biztosít a beavatkozások tervezésére, kivitelezésére, mely a terület leromlását lassíthatja, megakadályozhatja, vagy szerencsés esetben vissza is fordíthatja. 3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások

3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

3.4.2. A kommunikáció címzettjei

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

18


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1960-2000 óra körül alakul; a nyári napsütéses órák száma 800 óra körüli, a téli napfénytartam 180-185 óra között várható. Az évi középhőmérséklet 10,1-10,3 C fok, a tenyészidőszak átlaghőmérséklete pedig 17,217,4 C fok. A napi középhőmérséklet 198-200 napig 10 C fölött marad, míg a fagymentes időszak kb. 194-197 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,2-34,6 C fok között alakul, míg a téli abszolút minimumok átlaga -16,5- -17 C fok körül van. A csapadék évi összege 520 és 540 mm között (Ny-on 520 mm alatt) alakul; ebből 310-320 mm hullik a vegetációs időszakban. Az ariditási index 1,30-1,35 között alakul. Az uralkodó szélirány az É-i, második helyen a D-i irány áll: az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Nyugati határa a Hortobágy-Berettyó 18 km-es szakasza, míg keleten a Kék-Kállóra vagy a Kállócsatornára támaszkodik. Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. Az egykori mocsár- és lápvidéket sűrű csatornahálózat csapolja le és belvízmentesíti. Az állóvizek száma kevés. A talajvíz mélysége a kistáj nyugati felében 4-6 m között, míg keleten általában 2-4 m között mozog. A rétegvizek mennyisége csekély. A nagyszámú artézi kút átlagos mélysége átlagosan meghaladja a 200 m-t, ellenben vízhozamuk mérsékelt. 1.1.3. Talajtani adottságok A táj valamennyi talaja vízhatás alatt képződött. A nem közvetlen vízhatás alatt álló réti csernozjom talajok a terület 16%-án találhatók. Löszös üledéken képződtek, akárcsak a mélyben sós változataik, 90%-ban szántóként hasznosítják. A közvetlen vízhatás alatt képződött talajok közül a szikesek kiterjedtek, az összterület 36%-át borítják, míg a réti szolonyecek 24%-ot borítanak. A kevésbé szikes, mélyebb átlagos talajvízszintű sztyepesedő réti szolonyecek a terület 10%-ra terjednek ki. A felső talajrétegben nem szikes szolonyeces réti talajok fordulnak elő (2%). A nem szikes réti talajok a terület 24%-át borítják. A kistáj déli részén a lecsapolt és telkesített síkláp talajok 7%-ban jelentkeznek a területen. 1.2. Természeti adottságok A táj potenciálisan ártér, egyes részein padkás szikesekkel, erdőssztyepp-foltokkal, sziki tölgyesekkel tarkítva. A növényzet szempontjából két részre bontható. Egy része medence jellegű, ahol a mélyebb fekvésű részeken szántókkal és fragmentált természetszerű növényzettel találkozunk. Többi részét a Sárrétet tápláló egykori folyómedrek, hátjaik és magasabban fekvő térszintek, szigetek növényzete borítja, itt szikes gyepek, mocsarak, a holtmedrekben szántók, mezsgyék mozaikja határozza meg a táj arculatát. Elszórva telepített erdők figyelhetők meg. A gyepek nagy része legeltetett vagy kaszált. Jellemzőek a tavasszal vízzel jól ellátott, nyárra kiszáradó ecsetpázsitos rétek (réti ecsetpázsit – Alopecurus pratensis, fehér tippan – Agrostis stolonifera, hernyópázsit – Beckmannia eruciformis, sziki kányafű – Rorippa kerneri), a mélyebben

fekvő részeken a mocsarak, magassásosok (mocsári kutyatej – Euphorbia palustris, kisfészkű aszat – Cirsium brachycephalum, parti sás – Carex riparia). Nagy kiterjedésűek a cickórós füves puszták, az ürmös puszták. A padkás szikesek szép kifejlődésűek (erdélyi és vékony útifű – Plantago schwarzenbergiana, P. tenuiflora, kígyófark – Pholiurus pannonicus, magyar sóvirág – Limonium gmelini), kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok (sziki kocsord – Peucedanum officinale, réti őszirózsa – Aster sedifolius), néhol sztyeprétfoltok (koloncos legyezőfű – Filipendula vulgaris, taréjos búzafű – Agropyron pectiniforme). A nagyobb vízfolyások és csatornák növényzetének értékesebb fajai: fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök (Nuphar lutea),sulyom (Trapa natans), rucaöröm (Salvinia natans), nyílfű (Sagittaria saggitifolia). 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja 1530* 6250*

Élőhelytípus megnevezése Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Síksági pannon löszgyepek

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja:

1530*

Élőhely előfordulásai a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése:

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Reprezentativitás (A-D) B D

Irányelv melléklete

II., IV.

Population (A-D)

Faj név

kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

D

kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor):

P

Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata)

C

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

C

II., IV.

ürge (Spermophilus citellus)

C

nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A fajnak jelenleg egyetlen, kis egyedszámú, izolált, nem megfelelő körülmények között élő populációja található a Csárda-dűlő keleti részén.

Állománynagyság (jelöléskor):

500-2000

Állománynagyság (tervkészítéskor):

20-40 C (0-2%)

A területen jelenleg található, 80-100 töves sziki kocsord állomány vizsgálata során 11 hernyórágást számoltunk össze. Ezt az adatot szükséges legalább kétszeres értéken kezelni, mivel egyrészt a biotópban lehettek olyan további rágásnyomok is, melyekre az aprólékos vizsgálat mellett sem derül fény, másrészt pedig gyakorta előfordul, hogy egyetlen gyökérben akár 2-3 példány is kifejlődik. Ennél fogva az állomány nagysága jelenleg maximálisan 20-40 egyedre becsülhető, ami ugyan a faj itteni fenntartásához még éppen elég lehet, azonban a populáció erősítéséhez már csak akkor, amennyiben sikerül megfelelő kezelés révén jelentősen növelni a tápnövény mennyiségét. Állomány változásának tendenciái és okai:

A rendelkezésre álló adatok szerint a Peucedanum officinale ezen a területen korábban elterjedtebb, tőszáma nagyobb volt. A negatív tendencia minden valószínűség szerint a biotóp helytelen kezelésének, illetve az itt tapasztalható mezőgazdasági tevékenységnek tulajdonítható.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj veszélyeztetettsége a területen jelenleg közepes mértékű. Amennyiben az élőhely kezelését illetően nem következik be pozitív változás, úgy a populáció a jövőben erősen ki lesz téve annak a veszélynek, hogy egy esetleges, számottevő természeti csapást vagy emberi tevékenységből eredő fokozott igénybevételt az állomány már nem fog tudni átvészelni.

Veszélyeztető tényezők:

- tarlóégetés a szomszédos mezőgazdasági területeken; - helytelen kaszálási módszerek alkalmazása; - nehéz gépek által a talajon okozott károk (ide értve a hernyójáratok eltömítését is); - vegyszerhasználat a szomszédos mezőgazdasági területeken; - intenzívebb legeltetés; - beszántás.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II., IV.


A fajt a Natura 2000 területhatáron belül összesen nyolc biotópban sikerült megtalálni, a Dél-ásványi gyepek hét nagy területi egysége közül mindössze kettőnek a vizsgálata nem hozott pozitív eredményt.


500-1500


800-1000 C (0-2%) A megalapozó vizsgálatok során előzetes terepi tájékozódás, a Natura 2000 adatlap és a légi felvételek áttekintése, valamint az illetékes természetvédelmi őr véleményének figyelembe vétele

alapján kerültek kijelölésre majd bejárásra a faj potenciális élőhelyei, azaz összesen 17 mintavételi terület. Tekintettel arra, hogy a faj első nemzedékébe tartozó példányok túlnyomó része a hosszú tél, majd azt követően a hóolvadásból eredő belvizek, illetőleg május folyamán a hatalmas mennyiségű csapadék miatt elpusztult, és a faj ezért május-június folyamán sok helyütt az észlelési küszöb alatt maradt (tehát az állományok érdemi populációbecslésre gyakorlatilag alkalmatlanok voltak), ezért a Dél-ásványi gyepek esetében nem csak májusban végeztünk adatgyűjtést, de júliusban sor került egy második körös felmérésre is. A megvizsgált 17 élőhely közül 8 biotópban kerültek elő a faj példányai (az átlagosnál egyébként kisebb egyedszámban), a pozitív eredményt mutató élőhelyek együttes kiterjedése 20,4 ha, ez a Natura 2000 terület teljes kiterjedésének 1,37%-a. A megfigyelt egyedszámok az élőhelyek mérete szerinti sorrendben a következőképpen alakultak: 1. 10,3 ha (6 példány); 2. 2,8 ha (7 példány); 3. 2,3 ha (3 példány); 4. 1,9 ha (5 példány); 5. 1,09 ha (3 példány); 6. 1,03 ha (5 példány); 7. 1,02 ha (2 példány); 8. 0,1 ha (2 példány). Az 1 ha alatti élőhely esetében teljes bejárásra, míg a többi biotópban transzekt menti számlálásra került sor, mégpedig a kijelölt mintavételi terület méretéhez és növényzeti struktúrájához igazodó hosszúságú sáv mentén. A terepi munka során átvizsgált terület nagysága a gyalogosan megtett út hossza (transzekt), valamint a gyakorlatban általánosan alkalmazott, 2-2-2 méteres észlelési limitek szorzataként került meghatározásra. A bejárt területen észlelt egyedek száma arányosításra került az adott biotóp teljes kiterjedéséhez. A becslés során figyelembe vettük azt a tényezőt is, hogy a mintavétel alkalmával észlelt imágókon felül az egyedek meghatározott hányada az adatfelvétel időpontjában a vizsgált élőhelyeken inaktív (nem repül vagy pedig még nem kelt ki). Állomány változásának tendenciái és okai:

A térségben eddig még nem került sor a faj felmérésére, így a jelöléskor megadott értékek csupán becslésen alapulhattak.


A faj veszélyeztetettsége a területen általában véve közepes, míg egyes biotópokban jelentős mértékű. Hosszabb távú fennmaradása leginkább azokon az élőhelyeken lehet kérdéses, melyek kis kiterjedésűek, és több oldalról is ki vannak téve az emberi - elsősorban mezőgazdasági - tevékenységek káros hatásainak.


- a faj tényleges vagy potenciális élőhelyei nagy részének lekaszálása, ide értve a virágokban bővelkedő, legüdébb gyepeket is; - cserjék és más fásszárú növények terjedése a faj bizonyos élőhelyein; - a gyep degradációját jelző invazív növényfajok terjedése; - egyes élőhelyfoltok gyors ütemű száradása; - a mezőgazdasági tevékenységekkel együtt járó káros hatások (kemikáliák, szemétkihelyezés, a gyep károsítása nehéz gépekkel).

ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete:

II., IV.


Jelenleg egy kis, 3 hektáros területen fennmaradt maradvány populáció jelenlétét tudtuk csak igazolni, a teljes területen. Az idei rendkívül csapadékos év feltehetően az ürgeállományok zsugorodását, esetenként eltűnését okozhatta a víz időszakos hatásának kitett területek közvetlen szomszédságában előforduló, csak kis tengerszint feletti magasság-ingadozást mutató területen. Szárazabb években, illetve a csatornarendszer tervszerű működtetése, fejlesztése esetén, megfelelő élőhelykezelés mellett a kis állomány határozott szétterjedése várható, elsősorban a magasabb térrészek mentén.


P


20 ±26,02 egyed (átlag ±szórás)

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az idei rendkívül csapadékos év feltehetően az ürgeállományok zsugorodását, esetenként eltűnését okozhatta a víz időszakos hatásának kitett területek közvetlen szomszédságában előforduló, csak kis tengerszint feletti magasság-ingadozást mutató területen. Szárazabb években, illetve a csatornarendszer tervszerű működtetése, fejlesztése esetén, megfelelő élőhelykezelés mellett a kis állomány határozott szétterjedése várható, elsősorban a magasabb térrészek mentén.


A kis állomány méreténél fogva is rendkívül sérülékeny mind külső (éghajlati, talajvíz növekedés, predációs, kezelés hiány, kiöntés stb.), mind belső (külső és belső paraziták, vírusos és bakteriális járványos megbetegedések, genetikai leromlás) hatásokra. Az ürge számára alkalmas élőhelyek fenntartása és kialakítása a későbbi terjedés, vagy célzott, jól megtervezett áttelepítés előkészítése, megalapozása miatt elengedhetetlen.


A legfontosabb veszélyeztető tényező a területkezelés nem megfelelő volta, a legeltetés alacsony intenzitása és kis területi kiterjedése a kaszáláshoz képest. A kaszálás jelenlegi gyakorlata az ürge számára nem megfelelő élőhely fenntartó tevékenység, mivel csak a már magasra nőtt szénát kaszálják le a gazdák. Az idei, csapadékos tavaszhoz hasonló években a talajvízszint megemelkedése mind a föld alatt telelő, mint az aktív ürgéket veszélyezteti. A kis, maradványpopulációt külső és belső hatások is erősen veszélyeztetik (ld. fentebb). A lakott település (elsősorban Báránd) közelsége felveti az illegális befogás (ürgeöntés) és a falusi kutyák és macskák predációjának veszélyét is.

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

fecskefarkú lepke

Papilio machaon

V

A területre nézve nem specifikus faj, említését a jogszabály által biztosított védettsége indokolja.

kardoslepke

Iphiclides podalirius

V


atalantalepke

Vanessa atalanta

V


nappali pávaszem

Inachis io

V


kis tűzlepke

Lycaena thersamon

V


c-betűs lepke

Polygonia c-album

V


1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság 1.3.3.2. Erdészet Az erdőállomány jellemzése: A terület erdőállománya 11 alrészletben 22,89 hektáron helyezkedik el és az érintett erdőrészletek közösségi, illetve magántulajdonban vannnak. Az alábbi táblázat bemutatja az érintett erdőrészletek területi kiterjedését és rendeltetését, illetve a faállomány jelenlegi és a célállomány szerinti összetételét. Erdőrészlet Báránd 34A Báránd 34B

Kiterjedés (ha)

Faállomány

Célállomány Egyéb lomb Egyéb keelegyes – hazai 3,48 mény lombos nyaras Egyéb lomb 1 Akácos elegyes – hazai

Felújítás jellege Rendeltetés

Védettség

Tarvágás Tarvágás

Mezővédő

Védett

Mezővédő

Nem védett

Nagyrábé 48A Nagyrábé 47C Nagyrábé 47TN Nagyrábé 47NY2 Nagyrábé 48NY Bihardancsháza 12A Bihartorda 16A Bihartorda 23A Bihartorda 23B Össz.

Egyéb ke4,3 mény lombos Kocsányos 4,09 tölgyes

nyaras Kőrises – kocsányos tölgyes Kocsányos tölgyes Tisztítás

Településvédelmi

Nem védett

Mezővédő

Nem védett

1,61 -

-

-

-

Nem védett

0,18 -

-

-

-

Nem védett

Elegyes – kocsányos tölgyes Kocsányos tölgyes

-

-

Nem védett

Tarvágás

Faanyagtermelő

Nem védett

Tarvágás

Mezővédő

Nem védett

Kocsányos tölgyes

Törzskiválasztó gyérítés

Településvédelmi

Nem védett

Településvédelmi

Nem védett

0,28 Nemes nya0,72 ras Nemes nya2,19 ras Elegyes – kocsányos 3,6 tölgyes Elegyes – kocsányos 1,44 tölgyes 22,89

Kőrises – kocsányos tölgyes Tarvágás

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vadgazdálkodás A terület az I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzetben helyezkedik el. A körzet meghatározó jellegét az apróvadnak kedvező mezei élőhelyek adják, ugyanakkor az erdősültebb észak-keleti tájegységben a vaddisznó és a telepített dámállományok jelentős szerepet játszanak. A határmenti Bihari térségben, a Tisza mentén és a Hortobágyi tájegységben a gímszarvas szórványos előfordulása, valamint a vaddisznó állandó jelenléte a jellemző. A nyírségi tájegységben a dám és vaddisznó mellett megtalálható a gímszarvas kisebb populációja is. Az őzállomány minősége a körzetben kiemelkedő, de jellemző az állományok alulhasznosítása. A fácán és mezei nyúl állomány a vadgazdálkodási körzetben kiváló, északról délre haladva a két faj állománysűrűsége növekszik. A fogoly és a mezei nyúl populáció a körzet dél-nyugati részén, mint géncentrum jelentős. A Tisza-menti és a Hortobágyi vizes élőhelyek kiemelkedő jelentőségűek a fészkelő és vonuló vízi vad fajok számára egyaránt. Érvényben lévő vadgazdálkodási tervek: I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényesség: 2014-ig. (Készítését az Országos Vadgazdálkodási Adattár koordinálta.) Nagyrábé Petőfi Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: 09-904910-1-4-1) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: HajdúBihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály. Bárándi Vadásztársaság (vadgazdálkodási egység kódszáma: 09-905040-1-4-1) vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta: Hajdú-Bihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati Osztály.

1.3.3.4. Vízgazdálkodás 2-17 Hortobágy-Berettyó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve 1.3.3.5. Turizmus A területen jelenleg intenzív turizmus nem jellemző, azonban alkalmi látogatók előfordulhatnak. 1.3.3.6. Ipar Ipari fejlesztés nem tervezett, intenzív területhasználat nem fenyegeti. 1.3.3.7. Infrastruktúra 1.3.3.8. Egyéb A Natura 2000 terület Bakonszeg, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda és Nagyrábé települések közigazgatási területét érinti 1483,15 ha-on. A területen területfelhasználási változtatási szándék, terv jelenleg nem ismert.

2. Felhasznált irodalom Bakowski M., Filipiak A. & Fric Z. (2010) Foreging behaviour and nectar use in adult Large Copper Butterflies, Lycaena dispar (Lepidoptera: Lycaenidae). – Entomologica Fennica 21: 49-57. Duffey E. – Ecological studies ont he large copper butterfly Lycaena dispar HAW. Batavus OBTH. at Woodwalton Fen National Natura Reserve, Huntingdonshire Duffey E. - The re-establishment of the large copper butterfly Lycaena dispar batava obth. on Woodwalton Fen National Nature Reserve, Cambridgeshire, England, 1969–73 Ebert G., (ed.) (1991) Die Schmetterlinge Baden Würtembergs, Band 2. Tagfalter II. – E. Ulmer Verlag, Stuttgart, 535 pp. Kühne L., Haase E., Wachlin V., Gelbrecht J., Dommain R. (2001) Die FFH-Art Lycaena dispar – Ökologie, Verbreitung, Gefährdung und Schutz im norddeutschen Tiefland (Lepidoptera, Lycaenidae). – Märkische Entomolische Nachrichten 3: 1–32 Lafranchis T., Heaulme V. & Lafranchis J. (2001) Biologie, écologie et répartition du Cuivre des marais (Lycaena dispar Haworth, 1803) en Quercy (sud-ouest de la France) (Lepidoptera: Lycaenidae). – Linneana Belgica 18: 27-36. Lai G. B. & Pullin A. S. (2004) Phylogeography, genetic diversity, and conservation of the large copper butterfly Lycaena dispar in Europe. – Journal of Insect Conservation 8: 27-36. Martin L. A. & Pullin A. S. 2004. Host-plant specialisation and habitat restriction of an endangered insect, Lycaena dispar batavus (Lepidoptera: Lycaenidae). – European Journal of Entomology 101: 51-56 (part I: Larval feeding and oviposition preferences), 57-62 (part II: Larval survival on alternative host plants in the field). Martin L. A., Pullin A. S. - Host-plant specialisation and habitat restriction in an endangered insect, Lycaena dispar batavus (Lepidoptera: Lycaenidae) II. Larval survival on alternative host plants in the field Nicholls C. N. & Pullin A. S. (2003) The effects of flooding on survivorship in overwintering larvae of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar batavus, and its possible implications for restoration management. – European Journal of Entomology 100: 65–72. Nicholls C. N. & Pullin A. S. (2000) A comparison of larval survivorship in wild and introduced populations of the Large Copper Butterfly (Lycaena dispar batavus). – Biological Conservation 93: 349–358. Pullin A. S. (1997) Habitat requirements of Lycaena dispar batavus and implications for re-establishment in England. – Journal of Insect Conservation 1: 177-185. Pullin A. S., Bálint Zs., Balletto E., Buszko J., Coutsis J. G., Goffart P., Kulfan M., Lhonoré J. E., Settele J. & van der Made J. G. (1998) The status, ecology and conservation of Lycaena dispar (Lycaenidae: Lycaenini) in Europe. – Nota lepidopterologoca 21: 94-100. Strausz M. - Habitat and host plant use of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar rutilus (Lepidoptera: Lycaenidae) in Vienna (Austria) Strausz M., Fiedler K., Franzén M & Wiemers M. (2011) Habitat and host plant use of the Large Copper Butterfly. – Journal of Insect Conservation 16: 709–721. Szabó R. (1956): Magyarország Lycaenidái. – Rovartani Közlemények (Folia entomologica hungarica, Series Nova) 9(13): 235-362. Thomas J. & Lewington R. (2010) The Butterflies of Britain and Ireland. – British Wildlife Publishing, Dorset, 288 pp. Webb M. R & Pullin A. S. (1996) Larval survival in populations of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar batavus. – Ecography 19: 276–286. Webb M. R: & Pullin A. S. (2000) Egg distribution in the Large Copper butterfly Lycaena dispar batavus (Lepidoptera: Lycaenidae): Host plant versus habitat mediated effects. – European Journal of Entomology 97: 363-367. BARANYI, T., KOROMPAI, T., JÓZSA Á. CS., KOZMA P. (2006): Gortyna borelii lunata (Freyer,1838). In: Varga, Z. (ed.): Natura 2000 fajok kutatása I. – Natura 2000 species studies I. [Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen. pp. 3-69.] BÁNÓ, L. (1943): Hydroecia leucographa Bkh. Budán. Folia entomologica hungarica 8: 102. BORKHAUSEN, M. B. (1972): Naturgeschichte der Euroäischen Schmetterlinge nach systermatischer Ordnung. 4.

Teil: Der Phalaenen zweite Horde: Eulen [Varrentrap C Wenner, Frankfurt. 809 pp.] BOURSIN, C. (1961): Zum Artikel von Herrn Friedrich König über Hydroecia leucographa Bkh. [Entomologische Zeitschrift 71.] BUSCHMANN, F. (1998): Újra megtaláltam a „Jászsági borelli-t”! [Folia Historico-Naturalia Musei Matrensis 23: 255257.] CARBONELL, J., CERVELLO, A. (1991): Nova traballa de Gortyna borelii Pierret a Catalunya i altres heterócers recollist a Salo (Bages) el novembre de 1991. [Butlletí de la Societat Catalana de Lepidopterología, Barcelona 68: 2728.] CHALMERS-HUNT, J. M. (1972): Notes on the Discovery of the Larva and Pupa in Britain of Gortyna borelii Pierret: Fisher’s Estuarine Moth. [Entomologist's Record and Journal of Variation 84: 52-53.] DUMONT, C. (1909): Note sur Gortyna borelii Pierret (Lep. Noctuidae). [Bulletin de la Société Entomologique de France. 286-287.] DUMONT C, 1925-1926. Observations biologiques sur les Hydroecia Franҫaises. [Encycl. Ent. 1: 53-72.[ ERNST, M. (2005): Verbreitung der Haarstrangwurzeleule (Gortyna borelii Pierret 1837) in Hessen. [Naturschutz und Landschaftsplanung 37 (12): 376-383.] FISHER, J. B. (1971): Gortyna borelli Pierret (ssp. lunata Freyer?): a new British moth. [Entomologist’s Record an Joumal of Variation 83: 51-52.] GIBSON, C. (2000): The conservation of Gortyna borelii lunata Freyer (Lep: Nocuidae). [Entomologist’s Record and Journal of Variation 112: 1-5.] GOATER, B. (1973): A note on rearing Gortyna borelii Pierret (Lep., Noctuidae). [Entomologist’s Gazette 24: 12–14.] GYULAI, P. (1987): Notes on the distribution of Gortyna boreli lunata Freyer in the Carpathian Basin. [Nota lepidopterologica 10 (1): 54-60.] HART, C. (1998-99): An estimate of the range and population levels of Fisher’s estuarine moth (Gortyna borelli lunata Freyer), (Lep.: Noctuidae) in Essex, July and October 1996. [British Journal of Entomology and Natural History 11: 129-138.] HILL, J., RINGWOOD, Z. &ROUSE, T. (2002): Distribution and status of Gortya borelii Pierret ssp. lunata Freyer (Lep.: Noctuidae) in southeast England. [Entomologist’s Record and Journal of Variation 114: 49-53.] IPPOLITO, R., PARENZAN, P. (1978): Contributo alla conoscenza delle Gortyna Ochs. Europee (Lepidoptera, Noctuidae). [Entomologica, Bari 14: 159-202.] JOYCE D & PULLIN A, 2002. Gortyna borelii pilot study. [December 2002. Unpublished report for English Nature.] KOKOT, A. (2001-2002): Gortyna borelii Pierret, 1837 (Lepidoptera: Noctuidae) gatunek nowy dla fauny Polski. Gortyna borelii Pierret, 1837 (Lepidoptera: Noctuidae) new to the Polish fauna. [Acta entomologica silesiana 9-10: 87.] KOROMPAI, T., KOZMA, P. (2005): A Gortyna borelii lunata (Freyer, 1843) elterjedésének vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Lepidoptera: Noctuidae). [Folia Historico-naturalia Musei Matrensis 29: 209-212.o.] KOVÁCS, L. (1955): The occurence in Hungary of Hydroecia leucographa Bkh., with new data on it’s life history. [Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1. 323-329.o.] KÖNIG, F. (1941): A Hydroecia leucographa Bkh. új lelőhelyei a Bánságban. [Folia Entomologica Hungarica 6: 48-63.] KÖNIG, F. (1959): Beitrage zur Kenntnis der Lebensweise von Hydroecia leucographa Bkh. [Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 12: 481-493.]

KÖNIG, F. (1960b): Erforgleiche Eizuchten von Hydroecia leucographa Bkh. [Entomologische Zeitschrift 70 (5-7): 6975.] LE CERF, F. (1911): Sur Hydroecia leucographa Bkh. var. borelii Pierret (Lep.). [Bulletin de la Societe Entomologique de France. 217.] LE CERF, F. (1925-26): Caractéres sexuels de quatre Hydroecia françaises. [Encyclopédie Entomologique, Série B, B/3 1: 73-87.] NAGY, L. (1942): A Hydroecia leucographa Bkh. újabb lelőhelye Vácon. [Folia entomologica hungarica 7: 96-97.] OROZCO I SANCHIS, A., OROZCO I SANCHIS, R. (1985): Gortyna borelii (Pierret, 1837) nou per a la Faun Iberica, i confimacio de la presencia a Catalunya d'Episema glaucina (Esper, 1789) (Lepidoptera, Noctuidae). [Treballs de la Sociétat Catalana de Lepidopterologia, Barcelona 7: 49-50.] PEKARSKY, P. (1961): Ein fund von Hydroecia leucographa Bkh. [Entomologische Zeitschrift 71 (4): 44-45.] PIERRET, M. (1837): Description d’une nouvelle espéce du genre Gortyna (Treits). [Annales de la Société Entomologique de Frabce VI: 449-451.] PLATTS, J. (1981): Observations on the egg-laying habits of Gortyna borelii lunata Freyer in the wild. [Entomologist's Record and Journal of Variation 93: 44.] RADOVANOVIC, E. (1972): Pojave rijetke Noctuidae Gortyna borelii Pierr. u Jugoslaviji. [Acta entomologica Jugoslavica 7 (2): 71-72.] RAUCH, H. (1976): Die Zucht von Gortyna borelii (Lep., Noctuidae). [Entomologische Zeitschrift 86: 214-216.] RINGWOOD, Z. (2011): Possible Special Area of Conservation Gortyna borelii lunata (Fisher’s Estuarine Moth) [Hamford Water, Essex - Selection Assessment Document] RINGWOOD Z K, 2004a. The Ecology and Conservation of Gortyna borelii lunata (Lepidoptera: Noctuidae) in Britain. [PhD thesis, University of Essex.] RINGWOOD Z, 2004b. Fisher‟s Estuarine Moth: an Essex speciality. In: Goodey B, (ed.) The Moths of Essex. [Wimbish: Lopinga Books, pp. 6-16.] RINGWOOD Z, 2006. The conservation of Gortyna borelii lunata (Fisher‟s Estuarine Moth) on a landscape-scale through agri-environment schemes. [Essex Naturalist 23:89-96.] RINGWOOD, Z., HILL, J., GIBSON, C. (2000): A study of Gortyna borelii lunata Freyer (Lep.: Nocutidae): Results from the first season of behavioural observation sessions. [Entomologist’s Record and Journal of Variation 112: 93-99.] RINGWOOD, Z., HILL, J., GIBSON, C. (2002a): Observations on the ovipositing stategy of Gortyna borelii Pierret, 1837 (Lepidoptera, Noctuidae) in a British population. [Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48 (2). 8999.] RINGWOOD, Z., GARDINER, T., STEINER, A., HILL, J. (2002b): Comparison of factors influencing the habitat characteristics of Gortyna boreli and it’s larval foodplant Peucedanum officinale in the United Kingdom and Germany. [Nota lepidopterologica 25 (1): 23-38.] RINGWOOD, Z., HILL, J., GIBSON, C. (2004): Conservation management of Gortyna borelii lunata (Lepidoptera: Noctuidae) in the United Kingdom. [Journal of Insect Conservation 8: 173-183.] RONKAY, L. (2001): Gortyna borelii lunata (Freyer, 1839) országos értékelése. [(Kézirat – unpunlished paper) MTM Állattára, Budapest, 3 pp.] STEINER, A. (1985): Bemerkungen über Gortyna borelii in Südwestdeutschland (Lepidoptera: Noctuidae). [Entomologische Zeitschrift 95 (12): 161-173.] STEINER, A. (1998): Gortyna berlii. In: Ebert G. (ed): Die Schmetterlinge Baden –Württembergs, Band 7. Nachtfalter V. – Spezieller Teil: Noctuidae. [Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart. – p. 79-86.]

SUM, SZ. (2001): Beszámoló a védett nagy szikibagoly-lepke populációinak állapotát érintő vizsgálatokról HajdúBihar megyében [jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére (kézirat)] SUM, SZ. (2008): A nagy szikibagoly-lepkéről [Gortyna borelii (Pierret,1837)], valamint előfordulásáról a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén [a faj tárgyalása és kutatási jelentés a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részére (kézirat), 359 o.] SZABÓ, S. (1993): Nagy sziki bagolylepke (Gortyna borelii lunata) a debreceni Nagyerdőn. [Calandrella, Debrecen 7 (1-2): 148.] TARPEY T, 1999. Sea Hog‟s Fennel (Peucedanum officinale) and Fisher’s Estuarine Moth (Gortyna borelii lunata) in Hamford Water. [Unpublished report for English Nature.] VARGA, Z., BARANYI, T., (2003): A nagy szikibagoly-lepke (Gortyna borelli lunata (Freyer, 1838)) természetvédelmi akcióterve. [Debrecen. 34 pp.] WARNECKE, G. (1959): Über die Verbreitung von Hydraecia leucographa Borkh. sowie Beschreibung einer neue Form (Lep. Noct.). [Entomologisches Nachrichtenblatt Österreich und Schweizer Entomologen 11 (1): 4-6.] YLLA, J., MACIA, R., BLAZQUEZ, A., HERNANDEZ, J. (2001): Gortyna borelii (Pierret, 1837) nueva especie para la fauna aragonesa (Lepidoptera, Noctuidae). [Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa 28: 119.]

Gedeon, Cs. I., Boross, G., Németh, A. & Vilmos Altbäcker, V. (2011): Release site manipulation to favour European ground squirrel Spermophilus citellus translocations: translocation and habitat manipulation. Wildl. Biol. 17: 97-104. Katona, K., Váczi, O & Altbäcker, V. (2002): Topographic distribution and daily activity of a European ground squirrel population in Bugacpuszta, Hungary. Acta Theriologica 47(1): 45-54. Kis, J., Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. Természetvédelmi Közlemények, 7: 117-123. Váczi, O. (2005): Abiotikus környezeti tényezők hatása ürgék tér- és időbeli aktivitásmintázatára. Doktori értekezés, ELTE, Budapest, pp. 131. Váczi, O. & Altbäcker, V. (2009): Ürgemonitorozás, Mintavételi protokoll, Nemzeti Biodibverzitásmonitorozó Rendszer. http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/biomon/TIR_NBMR_%DCrge_20090331.pdf Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1996): A bugacpusztai ürgepopuláció tér- és időbeli mintázata. Vadbiológia 5: 141-148.

3. Térképek

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Recommend Documents