Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi MA
A cserkész őrsvezető képzés mint a nevelés színtere
Készítette:Németh Csenge Margit Témavezető: Trencsényi László Habil. egyetemi docens 2012
1. A témaválasztás indoklása ..................................................................................................3 2. Személyes bevezető ............................................................................................................4 3. Hipotézisek .........................................................................................................................5 4. Cserkészpedagógiai háttér a cserkésztörténet tükrében ......................................................5 4.1. A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia alapgondolatai ................................. 5 4.2. A magyarországi cserkészet történetének főbb eseményei és a cserkészpedagógia alakulása...................................................................................................................................... 8 4.3. A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története ..................................................... 14 4.4. A mai őrsvezetőképzés bemutatása ................................................................................. 18 4.5. A vezetőképzés hivatalos tematikája ................................................................................ 21 5. Kompetencia vizsgálat ......................................................................................................22 5.1. A vizsgálat helye, időpontja, körülményei .......................................................................22 5.2. Az alkalmazott módszerek, eljárások ...............................................................................23 5.3. A nemzeti alaptanterv kompetenciái.................................................................................24 5.4. Az őrsvezetőképzés célrendszere......................................................................................25 5.5. Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra fordítva ....................................................26 5.6. Az interjúk elemzése .........................................................................................................34 5.6.1. A minta bemutatása ....................................................................................................34 5.6.2. Az interjúk elemzésének eredményei .........................................................................42 5.6.3. A dokumentum elemzése és az interjúk adatainak egybevetése ................................ 44 5.6.4. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzattal nem megfeleltethető elemek vizsgálata ............................................................................................ 45 5.6.5. A nagy százalékos eltérést mutató elemek vizsgálata ................................................47 5.7. A hipotézisek és a kapott eredmények összevetése .......................................................... 48 6. Összegzés .......................................................................................................................... 50 7. Kitekintés és zárszó ..........................................................................................................51 Felhasznált irodalom .................................................................................................................52 Melléklet ...................................................................................................................................54
2
1. A témaválasztás indoklása A kulcskompetencia szakmai körökben a megújuló NAT miatt is állandóan az érdeklődés középpontjában áll. Amikor témát kerestem, a számomra közel álló ifjúságnevelés és a ma annyira divatos és viták célkeresztjében álló fogalom szerencsés találkozásából született meg a gondolat, hogy a cserkész őrsvezetőképzésben megvalósuló
kompetenciafejlesztést
vizsgáljam
a
Nemzeti
alaptantervben
meghatározott kulcskompetenciákra alapozva. Annál is inkább, mert a 8 /a NAT-ban 9/ úgynevezett kulcskompetencia eredetileg az EU Lisszaboni Nyilatkozatának része, melyben
az
„Életen
át
tartó
tanuláshoz”
(lifelong
learning)
szükséges
kulcskompetenciákat foglalták össze.1 Ezt az LLL korszerű elméletei (pl. Kraiciné, 2006) az LWL (lifewide learning) fogalmával is kiegészítik, vagyis azzal, hogy „mindenütt tanulunk”, tehát megszűnik az iskola privilegizált szerepe. Azért tartom relevánsnak a cserkészet vizsgálatát, mert az iskola melletti tevékenység a mai ifjúság életében fontos szerepet tölt be (Vári, Bánfi, Felvégi, Krolopp és Rózsa, é.n.).2 Ennek okán kiemelt helye lenne annak, hogy ismerjük ezeknek az iskolán kívüli foglalkozásoknak a gyerekekre, serdülőkre gyakorolt hatását, a benne rejlő lehetőségeket. Ezeknek a szervezeteknek, különóráknak a felmért és tudatosított hatásrendszerükkel kellene dolgozniuk. Ezeket tovább kellene tökéletesíteni, csiszolni – és itt nagy hangsúlyt kell helyezni a ”rejtett tantervi” tartalmakra. Ezek közül a tanórán kívül szervezett tevékenységek közül tehát én a cserkészeten, mint önkéntes ifjúsági szervezeten belül megvalósuló vezetőképzést szeretném górcső alá venni. Ez a képzés a szervezet jól körülhatárolható, időben és térben elválasztható egysége, így alkalmas a vizsgálatra. Arra vagyok kíváncsi, hogy ez a programegyüttes – az előképzés, a tábor és az utóképzés, tehát az egész komplex, kidolgozott folyamat – a Nemzeti alaptantervben maghatározott kulcskompetenciákkal összehasonlításban mit tükröz. Arra is szeretnék választ kapni, hogy ezek közül a fejlesztett tartalmak közül melyek azok, amelyek a résztvevőkre a legnagyobb hatást gyakorolják.
1 Az uniós jogszabályok összefoglalói – http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm (2012.04.15.) 2 Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (é.n.): A tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. – http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)
3
Magam is cserkész révén ismerem a rendszert, amit vizsgálni szeretnék, de ilyen irányú vizsgálatot még nem készített senki, így biztosan sok tanulsággal és további kérdések felvetésével szolgálhat mind a cserkészet, mind más ifjúsági mozgalmak számára.
2. Személyes bevezető 1996-ban lettem cserkész, és ettől az évtől kezdve egyre jobban átfonta életemet a cserkész életforma, a cserkész eszme. Sokat köszönhetek ennek a mozgalomnak: igazi, mély barátságokat, feledhetetlen élményeket és tapasztalatokat, elméleti és gyakorlati ismereteket kaptam; formálta a jellememet, edzette és alakította fizikumomat, gondolkodásomat és lelkemet. Először megtapasztaltam a gyakorlatát a cserkészetnek, majd megismerkedtem a gyakorlat mögött húzódó elmélettel is. Mikor elindultam a pedagógusi pályára vezető úton, igyekeztem mindent pedagógiai szemmel megvizsgálni és átgondolni. Az egyetemi feladataim között is, ha lehetett, olyan témát választottam, aminek segítségével még mélyebben megismerhettem a mozgalmat. Azzal, hogy őrsvezetővé, segédtisztté, rajvezetővé, kiképzővé és végül kerületi főtitkárrá váltam, mind annak a szolgálatába igyekeztem állítani, hogy másoknak is megadjam mindazt a sok jót, amit én megkaptam, átélhettem. Ennek a dolgozatnak a megírásakor is azt remélem, hogy nemcsak pedagógiai ismereteimet és tapasztalataimat tudom elmélyíteni, hanem általa segíteni tudom a mozgalom, az őrsvezetőképzés fejlődését is. Mivel cserkész vagyok, dolgozatomban fokozottan igyekeztem figyelni arra, hogy megtartsam a vizsgálat objektivitását, hogy a mozgalomhoz fűző érzelmi szálak ne befolyásoljanak.
4
3. Hipotézisek -
Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület fejlődésére hat.
-
Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
-
Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára, valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés.
-
Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége alacsony lesz.
-
Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT nem tér ki.
4. Cserkészpedagógiai
háttér
a
cserkésztörténet
tükrében A vizsgált terület megértéséhez szükséges ismernünk a cserkészet céljait és módszereit. Ezért a következőkben bemutatom a világ és a magyar cserkészet történetének és pedagógiájának alakulását és jelenlegi állapotát.
4.1.
A cserkészet megalakulása és a cserkészpedagógia
alapgondolatai
A dolgozatomnak ez a része Lord Baden-Powell of Gilwell Cserkészet fiúknak című munkája3 és A cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása Magyarországon a megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig4 című dolgozatom alapján készült. 3 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest. 1994. 4 A dolgozatíró archívumából
5
A cserkészet megalapítója, Bi-Pi, teljes nevén Robert Stephenson Smyth BadenPowell, Gilwell lordja huszonhat tábortűzi beszélgetésben írta le a cserkészet lényegét a Cserkészet fiúknak (Scouting for boys) című könyvében. A következőkben ennek a munkának az alapján mutatom be a mozgalmat (Lord Baden-Powell of Gilwell, 1994.). Az alapító mesékkel és történetekkel világít rá arra, hogy mit kíván elérni ennek a világtestvériségnek a megalapításával. Mindenre gyakorlati tanácsot ad, és ez a gyakorlatiasság adja meg egész pedagógiájának az alapját. Emellett természetesen megjelenik az az embereszmény is, amivé szeretné, hogy minden fiú váljon. Ennek a folyamatnak a mindennapi lépéseire is rávilágít. „Első lépés a jóakarat és kölcsönös türelem, az igazság és igazságosság szellemének kifejlesztése az irigység, gyűlölet és rosszakarat helyett.”5 – írja művében. A gyakorlatiasság eredményeképpen egy sokoldalú felnőtt kerül ki ebből a környezetből, aki tudatosan cselekszik, tudja a feladatát. A cserkész dolga, Bi-Pi szerint, a békés felderítés a hazáért, ha kell, a kényelem és az élet feláldozása árán is. Minden helyzetben találékonyak, magukra vigyáznak és egymást segítik. A parancsot /kérést/ azonnal, vonakodás nélkül teljesítik. Baden-Bowell kiemeli, hogy a cserkésznek meg kell tanulnia a természetben a megfigyelést, a jelekből való olvasást, hogy így akárhol tájékozódni tudjon, valamint hogy az emberek megjelenéséből, tetteiből is ki tudja olvasni szándékukat. Ezek a gondolatok nem a harctérre vonatkoznak, hanem a mindennapi életre, de érezhetjük, hogy a katonai előéletű alapító sok gondolatot és fogást a hadsereg életéből, mindennapjaiból is ellesett. A cserkésznek fontos erénye – a BiPi fogalmazta normák szerint – a becsületesség, az igazmondás, a vallás és a becsület védelme. Segítőkész, udvarias, takarékos és adakozó. Ahhoz, hogy meg tudja védeni hazáját és értékeit, egészségesnek, erősnek és tevékenynek kell maradnia. Elengedhetetlenül fontos a napi jótett. Valamint fontos, hogy tudja, hogyan kell ellátni a sérültet, és ezt nem csak elméleti tudással kell megalapozni, hanem gyakorolni kell, hogy szükség esetén rutinos legyen az ápolásban. Résen kell lenni, figyelni kell, és így – véleménye szerint – akár életet is menthet a cserkész. Mindezen gondolatoknak a csúcsán pedig a hazaszeretet áll: „Bármit tesztek, először hazátokra gondoljatok.”6 – írja Baden-Powell.
5 Lord Baden-Powell of Gilwell: Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest. 1994. X. 6 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége,
6
Fontos megemlíteni, hogy hosszú folyamat, kitartó felkészülés áll amögött, hogy valaki végül cserkész lehessen. A cserkésszé váláshoz újoncpróbát kell tenni. Ezután tehet cserkészfogadalmat az erre méltónak ítélt személy, amivel vállalja a fogadalomban foglaltakat, a kötelességteljesítést és a cserkésztörvények megtartását. Fontos, hogy a gyerekek megérezzék, hogy felelősek valamiért, valakiért, mert ezáltal érhető el, hogy a felelősséggel járó dolgokat a mindennapokban is eredményesen fogják elvégezni.az életben is a felelősséggel járó dolgokat eredményesen fognak. Ennek a felelősség megtapasztalásnak a legjobb eszköze az őrsi keret, amibe hat-nyolc fiú tartozik bele. Ebben a keretben az őrsért és a csapatért viselt felelősséget is megélik a cserkészek. Az őrs vezetőjének szabad mozgástere van a munkavégzésben. Az őrstagok hallgatnak a szavára a közös sikerek és eredmények elérése érdekében, és nem a félelem miatt. Ez az együttműködés az alapja a munkájuknak. Az őrs vezetője ez által tanulja meg a felelős viselkedést. Az őrsvezető feladata a tagok lelkesítése, a játékok és a cserkészgyakorlatok irányítása. A gyerekek előtt mindenben jó példával kell járni, mert amit az őrsvezető tesz, azt teszi a vezetett is, és amilyen az őrsvezető, olyan lesz az őrse is. „Szeretném, ha ti, őrsvezetők, egészen egyedül foglalkoznátok az őrsötökkel, mert képesek vagytok rá, hogy minden fiút kézben tartsatok az őrsben, és rendes gyereket faragjatok belőlük Semmi haszna sincs, ha négy vagy hat nagymenő fiútok van, a többit meg semmire sem lehet használni. Meg kell próbálnotok, hogy valamennyit egészen rendessé formáljátok. E felé a cél felé a legfontosabb lépés a példamutatás, mivel amit ti tesztek, azt teszik cserkészeitek is. Mutassátok meg nekik, hogy követitek a parancsot, akár szóban kaptátok, akár nyomtatott vagy írott szabály formájában, és végrehajtjátok, akár lát bennetek a vezetőtök, akár nem. Mutassátok meg nekik, hogy tudtok különpróbát tenni, és meglátjátok, a fiúkat alig kell majd győzködni, hogy kövessenek titeket. Ne felejtsétek azonban, hogy vezetni kell őket, nem tuszkolni.”7 A gyerekeket párokba osztotta, hogy így együttdolgozva, mint bajtársak érjék el céljaikat. Számtalan cserkésztudást sorol fel Lord Baden-Powell, melyre szüksége lehet
Budapest. 15. 7 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest. 25.
7
egy fiúnak. Mivel az egész cserkész lét a természet köré épül fel, így a tábor nagyon fontos pontja a munkának, a nevelésnek, így részletesen felépített a leírása. Minden apró momentumnak értelmes és kialakult folyamata van. Ezek nevelési és praktikus gondolatok mentén épülnek fel. Baden-Powell kiemelten fontosnak tekinti az erkölcsösséget, az önmegtartóztatást, a hűséget, az alázatosságot, a kitartást, a takarékosságot és a vidámságot. Hangsúlyozza az alapító a valamilyen valláshoz való tartozás fontosságát, és annak a törvényeinek a betartását. Felhívja a figyelmet arra, hogy Isten adta a természetet annak minden szépségével. Kiemeli az Isten és a felebarát szeretetet. Fontosnak tartja a köszönő és kérő imádságot. Az ember célja szerinte a Földön az, hogy jót tegyen, és hogy olyan jót tegyen, ami utána megmarad. Tanácsolja, hogy két szakmát végezzen el mindenki, hogyha az egyikben kudarcot vall, akkor ott legyen a másik. Hiszen olyan erős jellemekre van szükség, akik hasznossá akarnak válni a munkahelyen, az életben. Ahhoz, hogy jó állampolgárok legyenek a cserkészek a hazájukban és a világban, mindenkit barátjuknak kell tekinteniük. Mindenkinek abban a helyzetben kell a legjobbat tennie és összefognia a társaival, amibe beleszületett. Mindennel a hazáért, a szakmáért, másokért tegyenek a cserkészek, és így megkaphatják azt, amire az életben vágynak. Azt kéri, hogy a politikában minden irány megismerése után, az ország érdekének a mérlegelése után szavazzanak a cserkészek, hiszen ez az állampolgársági kötelességük. Bi-Pi egyértelműen elveti a háborút, és a megoldást abban látja, hogy egymást meg kell ismerni, és barátságokat kell kötni a népek között, így lehetne elérhető a világbéke.
4.2.
A
magyarországi
cserkészet
történetének
főbb
eseményei és a cserkészpedagógia alakulása A következő rész a cserkészpedagógia alapjai, és annak alakulása Magyarországon a megalakulástól 1945-ig és az újjáalakulástól napjainkig című dolgozatom alapján készült.8 Ezt a sokkomponensű, életprogramot adó eszmét igyekeztek átvenni, és a saját arculatukra formálni a magyarok is. 8 A dolgozatíró archívumából
8
Magyarországon már 1909-ben, 2 évvel az első cserkésztábor után, és egy évvel a Scouting for Boys megjelenése után Králik László, a nagybecskereki gimnázium tanára már elolvasta a könyvet, és az iskolaújságba be is került a mű egy részének fordítása. Evvel majdnem egy időben a Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban megalakult az első csapat. Így kezdődött el a térhódítása a hazai cserkészetnek (Gergely, 1989). A bi-pi-i alapelvek elfogadása, jellemes, egészséges, hasznos fiú ideál átvétele volt a jellemző ekkor. A magyar cserkészideál az emberebb ember és magyarabb magyar nevelése lett a trianon utáni helyzet kialakulásával. „A cinizmust, pesszimizmust, gyűlölködést épp úgy elveti, mint a beteges ábrándozást. A való élet és tettek kemény országútján halad. A cserkész hisz Istenben, szereti embertársait és bízik önmagában. Noha öntudatos magyar, nem becsüli le más nemzetek teljesítményeit. Ellenkezőleg, hajlandó átvenni tőlük mindazt, ami jó, ami a magyarságnak használhat.”9 Ezek a fennkölt gondolatok kísérték az első éveket (Bodnár, 1989). 1912. december 28-án megszületett a Magyar Cserkészszövetség (Sík és Surján, 1998). 1913-ban összeolvadt a cserkész és az őrszem mozgalom. A valláserkölcsi alapon álló cserkészet a liberális szellemű őrszemekkel szemben érvényesíteni tudta nézeteit az egyesülés után, így gyakorlatilag semmilyen alapelvet nem kellett megváltoztatni a szövetségben. Így jött létre az Országos Cserkész-Őrszem Szövetség (Gergely, 1989). Az első világháború a szervezet széthullását eredményezte. Sokféle törekvés indult meg egymás mellett annak a kérdésnek a vitája mentén, hogy hogyan lépjen tovább a mozgalom. 1917. szeptember 23-án megalakult a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága, amelynek céljai között szerepelt cserkészkönyvek kiadása az egységes nevelés és képzés megteremtésének a segítésére. A frontról egy katonai és egy pacifista irányzat szivárgott be a szervezetbe, melyek a nevelést is igyekeztek ebbe az irányba terelni. Végül 1919. szeptember 21-én alakult újjá a Magyar Cserkészszövetség. Az új politikai környezet hatására az alapszabályban a „nemzeti eszme” szolgálatát és az Istenhez való hűséget tették középponti helyre. Az 1920-as években a Magyar Országos Véderő Egyesület a cserkészetben meglátta a lehetőségét annak, hogy azt
9 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 12.
9
bekebelezve a katonai utánpótlás helyszínévé tegye a mozgalmat. Mivel a szövetségnek támaszra volt szüksége – amit megadhatott a MOVE –, megkezdték velük a tárgyalásokat. Ez a militarizálódó vonal a világszövetségben aggályokat keltett, aminek következtében a MOVE-ba való beolvadás félelme 1922-től megszűnt, de az együttműködés továbbra is élő maradt (Gergely, 1989). Már a kezdeti időkben is kardinális kérés volt a szakmailag jó vezetők jelenléte. Az első világháború után Sík Sándor a következőképpen fogalmazta meg álláspontját: „A vezetők kérdése az egész cserkészmozgalom legfontosabb kérdése. Hogy egy csapat jó munkát fog-e végezni vagy nem, azon fordul, van-e jó vezetője. A cserkészet nevelő munka, mégpedig egyéni nevelő munka, sikere tehát jóformán mindenestül a jó nevelők egyéniségén fordul.”10 A vezetővé válás legfontosabb mozzanata az író fejtegetése alapján az önnevelés, ami egy életen át tart. Olvasni, utazni, mások munkáját megfigyelni és beszélgetni a vezetőtársakkal: ezek a legfontosabb elemei ebben az időszakban az önnevelésnek (Gergely, 1989). Az első világháború utáni baloldali forradalmi események következtében a szövetségen belül, bár nem nagy számban, de felléptek a kívülről támogatott hangadók az Isten és a haza iránti hűség eszméjével szemben. Eközben sokakban a trianoni események megerősítették a magyarságtudat fontosságát, és azt a célt, hogy Magyarország feltámasztására kell nevelni a magyar ifjakat (Sík és Surján, 1998). Mindeközben,
1920-tól
fővárosi
tanárnők
és
lányiskolai
pedagógusok
kezdeményezésére megindult a lánycserkészet is. A cserkészetnek ez a vonala „A női lélek sajátosságaihoz alkalmazkodva óhajtott szolgálni.”11 A leány cserkészetben mindenütt az országban uralkodó leány- és nőnevelési nézeteket építették be, eszerint alakították át a cserkészet céljait, nevelési módszereit és eszközeit (Gergely, 1989). Ki kell emelni, hogy a fiúk mellett a lányok is a magyar jövendő tartópilléreivé akartak válni, a fiúkkal azonos törvényeket, azonos fogadalmat igyekeztek megélni (Bodnár, 1989). Megfogalmazódott a leánycserkész eszményi képe, a leánycserkészet célja, ami egy mondatba sűrítve a következő:... a cserkészet a jövő anyáit neveli.”12 A meginduló kiscserkészet a vallási és erkölcsi nevelés alapjainak a lefektetésére helyezte a legnagyobb hangsúlyt. A jó tulajdonságokat kiemelte, a rosszakra rámutatott
10 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 62. 11 Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg. 27. 12 Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest. 90.
10
és igyekezett nyesegetni. Kerettörténete Kipling Mauglija volt, amiben Maugli, a sűrű dzsungelben eltévedt gyerek, a cserkész farkaskölykök útját mutatja a bűn legyőzéséig. Az öregcserkészet is létrejött az évek elteltével, és 1925-re kitűzte azt a célt, hogy a cserkésznek felnőve is cserkésznek kell maradnia. Felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalom művelt, jellemes, fegyelmezett, példát mutató felnőtt tagjaként kell élniük. (Gergely, 1989). A cserkésznevelés legalapvetőbb eszközei és módszerei a következők voltak: a cserkészotthon, a műhelymunkák, a rendgyakorlatok, a játékok, a sport, a szolgálatok, a kivonulások, a művészeti munka, a táborozás és a próbáztatás. Ezek közül a cserkésztábort és a csapatotthont emelném ki, melyek a szocializáció fontos eszközei. Ezek a helyek a rendre, a közös munkára, a szolgálatra nevelik a cserkészeket. A sportolást nem a versengés oldaláról, az eredményhajhászás perspektívájából nézték, hanem a test egészségesen tartásáért, az akaraterő fejlesztéséért, a testi ügyesség és a figyelem fejlesztéséért, a közösség formálásért végezték. Megjelent a gondolkodásban a tömeges testi nevelés és a militarizálás gondolata is, ami sokakban aggodalmat keltett (Gergely, 1989). 1933 után a befelé fordulás lett a jellemző, mert túlságosan a külsőségek nyertek hangsúlyt a dzsembori megszervezése miatt. A próbarendszert –, ami a nevelés iránymutatóját képezte – a bi-pi-i formára építve átszőtték magyar elemekkel (Bodnár, 1989). 1935 körül a pacifistákkal szemben megerősödött a militarista oldal, ami a nevelés területén a honvédelemben való részvételt tűzte ki céljául, valamint más belső változásokat is eredményezett. Központi helyre került a tekintélytiszteletre és az elöljárók megbecsülésére való nevelés. A Hadügy Minisztérium befolyása is egyértelműen érezhető volt. Ezen hatások következményeként került a repülésre, a rádiózásra, a testi fejlesztésre nagyobb hangsúly. Ehhez állami támogatásokat is kapott a szövetség. Ezek a változtatások lassan elvitték a baden-powell-i útról a cserkészetet, megváltoztatták arculatát. Az eddig alapvető tevékenységek, mint a táborozás, az országjárás vagy a tanonctáborozás 1936-ra teljesen eltűnt a gyakorlatból. És mivel a cserkésznevelésben az eddigi tartalmak mellett egyre nagyobb teret kapott a katonai előképzés, új próbarendszert dolgoztak ki (Gergely, 1989). 1943-ban központilag elrendelték a cserkész sportosztály megalakítását. Ennek az alapgondolattal ellentétben álló lépésnek a hátterében is politikai és háborús nyomás 11
állt. (Gergely, 1989) A második világháború után vissza kívántak térni a bi-pi-i tanításhoz, levetkőzve a fasiszta, militarista és soviniszta, felvett vonásokat (Trencsényi, 2006). Emellett újra hangsúly került a kezdettől vallott célra, arra, hogy a nemzetnek valláserkölcsi alapon nyugvó megújulásra van szüksége, és ezt a változást kell elérni a cserkészet által. Azt vallották, hogy ezt az ifjúság lelki elmélyülésével és testi megedződésével lehet és kell elérni, hogy így „a cserkészmozgalom útján a jövő magyar társadalmának értékesebb embereket és áldozatkészebb magyarokat”13 adjon a szövetség. Ennek eléréséhez szerintük az egyénnek önmagában, és mint a nemzet tagjának is meg kellett újulnia (Sík és Surján, 1998). A Magyar Cserkészszövetség feloszlatása után, 1946-ban létrejött a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, mely hajlandó volt az új rendszer elvárásainak eleget tenni. A „demokratikus” elveknek, és így már a kormányzatnak is megfelelő cserkészszövetség nevelési céljai a következők voltak: „a hazai ifjúság jellemének, lelkének és testének demokratikus, szabadságszerető szellemben nevelése, a népi cserkészeszmének és a dolgozók megbecsülésének úgy a köz-, mint a magánéletbe való bevitele és érvényesítése.”14 Ezután a cserkészet teljes egyesítését az úttörőmozgalommal a következőképpen jellemezte Kölley György, cserkész: „Mivel a cserkészetet nem lehetett átalakítani, mivel a cserkészetből nem lehetett soha ateista, Istent és embert nem ismerő mozgalom, természetes, hogy halálra volt ítélve.”15 A rendszerváltás idején újjáalakult liberálisabb Cserkészcsapatok Szövetségével szemben a Magyar Cserkészszövetség csak a vallásukat gyakorló hívő embereket tartotta elfogadható vezetőnek. A következő években megalakult szövetségek közül a Magyar Cserkészszövetség –, amely ma is tagja a világszervezetnek – különböző okok miatt szinte ”egyeduralomra” tett szett, így a következőkben csak ezzel az ággal fogok foglalkozni (Derzsi, 2010). A Magyar Cserkészszövetség felfogása szerint a régi meglátásokra kell építkezni úgy, hogy a mai szükségleteket figyelembe veszik. A fiúk és a lányok esetében a célok és az eszmények ugyan azok lettek, csak a hozzá vezető útnál tartották szem előtt a 13 Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton Áron Kiadó, Budapest. 18. 14 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. 19. 15 Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban. Budapest. 46.
12
biológiai és pszichológiai különbségeket, és azt, hogy a társadalomban milyen szerepet kell majd betölteniük. Igyekszenek a cserkészvezetők a társadalom változásaival együtt járó veszélyekre felkészíteni a cserkészeket, a felmerült kérdésekre választ adni. Az egyénre összpontosítva a megértés, a döntés és a tett hármasát próbálja átadni minden egyes tagnak. Az elkényeztetettséggel és a szófogadatlansággal szemben a kitartásra, a szófogadásra és az engedelmességre tanítanak. A gyakorlati életre nevelés ma is sok esetben a természetben, táborban, kirándulásokon történik, és természetesen a heti foglalkozásokon. A kézművesség a kézügyesség fejlesztése mellett a népi identitást és a nemi identitást is erősíteni hivatott. Ezek a felsorolt célok nem csak egymás mellett állnak, hanem egymásra is nagyon komolyan épülnek. Ezeket figyelembe véve új próbarendszerek jelentek meg a korosztályok számára, a régi tartalmakat néha új köntösbe öltöztetve (Sík és Surján, 1998). A nevelés teljesebbé tételéhez igyekszik a szövetség lépést tartani a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeivel, és ezek mentén, ha szükséges módosításokat végez a kitűzött feladatokban. Emellett próbál ezek által még teljesebb képet adni a vezetőknek, mindezzel a célok elérésének az eredményesebbé tételéhez téve hozzá. Vizsgálja az érzelmi, az értelmi, a testi, a társas, a lelki területeket, és rámutat a múlt és a környezet fontosságára. Külön foglalkozik a kiscserkészekkel (7-10 évesek), a cserkészekkel (11-15 évesek), a kószákkal (16-19 évesek) és a vándorokkal (20évesek) (Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi Balázs, É.n.). Az országos elnökség füzetek kiadásával, konferenciák szervezésével segíti a csapatok életét, a célok, elérendő ideálok egységesítését. A
vezetőképzés
állandó
önvizsgálattal
törekszik
minél
tökéletesebben
megvalósítani a cserkészet lelkének, az önkéntes vezetőknek a nevelését. A cserkészet története tehát Magyarországon három nagy szakaszra osztható. Kezdetben a tiszta baden-powel-i eszmékre alapozva indult a cserkészkedés, természetesen magyar arculatúvá formálva, majd beférkőzött a politikai szándék a szövetségbe. Végül az újjáalakulástól kezdve vissza próbáltak térni az alapértékekhez, és a korszellemhez, és az elvárásokhoz igazítva formálták az eszközöket, hogy így még hatékonyabban érjék el a kitűzött célokat. A cserkész ideál – röviden összefoglalva – ma is az emberebb ember és a magyarabb magyar nevelése, ugyan úgy, mint 1912-ben, a kezdetekkor. Ennek a célnak a megvalósítása sajátos és egységes módszerek mentén valósult meg a kezdetektől 13
fogva: a cserkészfogadalom és a -törvények által, a cselekedve tanuláson keresztül, őrsi rendszerben és a fokozatos és vonzó, tehát élménygazdag programok által. A fogadalom és a törvények is tükrözik a mai alapértékeket és a célokat. A fogadalom szövege így szól: „Én (NÉV) fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak, és Embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom.” A magyar cserkészet tíz törvénye pedig a következő: „1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának, és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta.”16 A fogadalom szövege és a tíz törvény is azokon az eszméken nyugszik ma is, mint kezdetekkor, tehát a bi-pi-i elgondolást tükrözik. Ezt élték meg már 1912-ben is, és ezeket követik a cserkészek ma is. A cél tehát ugyan az, csak az út – amin eljuthat oda a mai magyar cserkész – változott meg kényszerűen az idő és a fejlődés szavának engedelmeskedve.
4.3.
A magyarországi őrsvezetőképzés vázlatos története
A magyarországi cserkészet megindulásakor főleg felnőttek kezdték el a csapatok szervezését, és csak később indult meg a vezetőképzés, ami által a 16 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcspatok Szövetsége, Budapest. 267.
14
cserkészetben felnőtt tizenévesekre bízták a mozgalomba belépőket. Ezekben az első időkben a csapatok tanították ki a vezetőiket, (ŐVVK története) de sajnos a jelentkezők száma alacsony volt, így a hiány 1923-ra már olyan égető probléma volt, hogy a cserkészsajtó is foglalkozott vele. 1924-ben merült fel az őrsvezető vezetőképzés elindításának a gondolata, miután ebben az évben megindult a tiszti képzés (Gergely, 1989). Az őrsvezetőket a kerület, a körzet (kerületen belüli kisebb egység) vagy a csapat egyénileg vagy csoportban készítette fel a vezetésre. A jelöltek kiválasztása után egy éves képzés következett, aminek a végén próbát kellett tenni. Ennek sikeres teljesítése után kapta meg a jelölt a képesítését. Ebben az időben az őrsvezető feladata elsősorban az őrs közösséggé kovácsolása, az őrs feladatainak a megszervezése és program szervetés volt, a képzést a tisztek végezték (ŐVVK története). Nagy lépést jelentett az 1927-es év, amikor is bérbe vette a Magyar Cserkészszövetség a hárshegyi Cserkészparkot. (Innen az őrsvezetőképzés jelvénye: a hárslevél.) Ennek első parancsnoka Sztrilich Pál volt, aki még ez év tavaszán megszervezte a parkban az első országos őrsvezetőképző tábort, amit később számos másik követett. A képzések egy hétig tartottak, általában a húsvéti szünetben, néha pedig a nyári szünet elején kerültek megrendezésre. Egy-egy évben akár több száz jelölt is megfordult ezeken a képzéseken. „A táborok programja forgószínpados formában tartott gyakorlati kiképzésből, őrsi és raj minta-összejövetelekből, különböző versenyekből, gyakorlatokból (pl. cserkészjáték, akadályverseny, éjjeli gyakorlat) és világnézeti előadásokból állt.”17 1930-ra már tematikával rendelkezett a képzés, voltak tanfolyamai és táborai. A vezetővé való felkészítés Gilwell-rendszerben zajlott – ezt a külföldi minta alapján vette át a hazai képzés –, ami azt jelenti, hogy tartalmazott szintfelmérést, elméleti képzést és elméleti feladatokat, legalább egy hetes tábort, ahol megtapasztalhatták a jelöltek a határaikat és kiképzésben részesültek, valamint egy hat hónapos vezetői munkát, aminek az elvégzése után érdemelték ki a képesítésüket (ŐVVK története). A problémák ezzel azonban nem szűntek meg. 1936-ban vezetőképző hálózat kiépítésén kezdtek el dolgozni, amelyeket tanítóképzőkön, a teológián és egyetemeken állítottak fel, de ezek színvonala nem érte el az eddig fennálló tisztképző táborokét (Gergely, 1989).
17 ŐVVK története - http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)
15
1948 májusa után a vezetőképzés csak egyéni felkészítésre korlátozódott, és az 1956-os rövid újjáalakulás alatt sem sikerült képzést indítani. Emellett még nagy érvágást jelentett az 1961 és 1963 közötti letartóztatási hullám, ami miatt megszűnt az új vezető generáció kinevelése, és így csupán néhány közösség működött egymástól elszigetelten (ŐVVK története). A cserkészmunka továbbvitele a „II. világháború után a menekülttáborokban és szorványban” (ŐVVK története) valósult meg. Passauban megalakult a Teleki Pál Munkaközösség 1947. április 3-án, és ez év májusában őrsvezető vezetőképzőt is tartottak Passau-Waldweke-ben. Nyáron Guttenburgban hirdettek vezetőképzést fiú és lány altáborral, ahol a parancsnok v. kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt. A következő nagy lépést Kővári Lajos és Bernhardt Béla tette meg, akik összegyűjtötték a magukat Hontalan Sasok Vándor Kiképző Őrsének/Törzsének nevező közösséget, akik küldetésüknek a tollal és tudással a magyarságért vívott harcban látták. (Jelvényük a nyakkendő sarkában egy indiánfej, később két keresztbe fektetett toll volt.) Ennek 14 tagja a későbbiekben az USÁ-ban, Ausztráliában, Párizsban és Nagy-Britanniában élte le életét (ŐVVK története). Bodnár Gábor 1984-től irányította a vezetőképzést. Ugyan ebben az évben a Hontalan Sasok 14 vezetőképző tábort tartottak, ebből is érzékelhető, hogy a külföldre szakadt magyarok között a mozgalom pályája felfelé ívelt. 1951-ig a képzések Németországban folytak, majd a következő évtől kezdve a világ számos pontján, kerületenként zajlottak (I. Cserkészkerület: Európa, II. Cserkészkerület: Dél-Amerika, III. Cserkészkerület: USA, IV. Cserkészkerület: Ausztrália, V. Cserkészkerület: Kanada). A tematika és a módszertan azonban egységes maradt. A képzés központja Fillmore lett, amit négy cserkész (Bodnár Gábor, dr. Gerencsér István, p. Kővári Lajos és dr. Némethy György) adományozott a KMCSSZ-nek (Külföldi Magyar Cserkészszövetség). A képzés külön fiú és lány csoportokkal dolgozott. A középpontban az őrsi szellem erőssé válása, a közösség erőssé tétele és a módszertan állt. Az 1961 utáni időszak sok máig érvényes újítást hozott a képzés történetében. Kidolgozásra került a fiú táborokra Dr. Ádám János SJ irányítása alatt az NLÁ jelvény. (A lányoknál szellem alakot kaptak a kiképzettek, az arra érdemes kiképzők pedig fa nyakkendőgyűrűt, ami fonásra hasonlít, és bele van írva az NLÁ.) 1971-ben a fillmore-i lány táborban először játszották a Pál utczai fiúk keretmesét, ami a mai napig meghatározó hagyomány alapjait tette le. Gyakorlati szempontokat szem előtt tartva szintén a lány képzést reformálták meg először – egymáson gyakorolták a lányok a 16
próbaanyagot. Ennek az átalakításnak a vezetője Némethyné Kesserű Judit és Dömötör Éva volt. (A 80-as évektől már nem egymáson, hanem gyerekeken történt a mintázás, így tették még élet közelibbé a gyakorlás időszakát.) Erre az időszakra tehető a táborba lépés feltételeinek a meghatározása is, ami a megfelelő cserkészpróbák ismeretét és magyarságismeretet foglalt magába. (Ennek elsajátítására előkészítő tábort és tanfolyamot is bevezettek.) Mindezek hozományaként alakult ki egy átgondolt tíz napos tábor, aminek alapjain a mai képzések is nyugszanak. A keretmese 1998-tól a Dobó István vezette Egervár védelme volt, ezzel is mélyítve a résztvevők magyarságtudatát. Ennek vezetői: Pigniczky Eszter és Szórád Gábor voltak (ŐVVK története). A magyarországi képzés 1988-tól indult meg. Először tanfolyamok indultak, majd 1989-ben és 1990-ben a KMCSSZ fogadott Eibisbergben 33 őrsvezető-jelöltet. Itthon az első őrsvezető vezetőképző tábort p. Görbe László SCH. P. Katalinpusztán vezette a fillmore-i tapasztalatai alapján, megtartva a Gilwell-rendszert. Kiképzőtársai a KMCSSZ-ben végzett vezetők közül kerültek ki. Az újításokra nyitott új vezetőképzésért felelős vezetőtiszt nyomán itt is az élményre és a gyakorlatiasságra került a hangsúly. 1991-ben Gödöllőn megrendezésre került az újjáalakulás utáni első központi vezetőképző tábor, melynek kiscserkész- és cserkészőrsvezető vezetőképző és segédtiszti vezetőképző altábora is indult. (A táborparancsnok Edöcsény András, az őrsvezető vezetőképzés altáborparancsnoka pedig Grynaeus András volt.) Az őrsvezetők képzésében meghonosodott az NLÁ és a mintázás, „nyulazás” néven. A képzések megindulásával felmerült az igény az egységesítésre, amit a kiképzők közös felkészítésével próbáltak elérni, sajnos kevés eredménnyel. Ugyanezen okból kiadta a vezetőképzésért felelős vezetőtiszt az őrsvezetőképzés és a segédtiszt képzés segédkönyvét, ami szabályzati háttér híján csupán ajánlásként funkcionált. A hazai cserkészetbe is visszatért az élet. Az ország kerületeiben szinte mindenhol megindult a helyi őrsvezető és segédtiszt képzés a központi képzések mellett. Ezeknek a jelvényei, anyaga és a színvonala központi szabályozás híján széles skálát mutatott (ŐVVK története). Kiemelkedő esemény, hogy 1993-ban megszűnt a központi vezetőképzés, mivel az országos vezetőtiszt és az országos vezetőképző vezetőtiszt is lemondott. A felszereléseket a kerületek között osztották szét. A központi szabályozás még mindig fennálló igénye miatt 1995-ben az Országos Intéző Bizottság határozata alapján vezetőképző szabályzaton kezdenek el dolgozni a tapasztalt képzésvezetők és vezetők, ami 1996. február 3-ára el is készül, de az országos vezetőtiszt nem fogadja el. Így 17
végül csak 1997-ben jelent meg a vezetőképzés kereteit szabályozó, átdolgozott Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat (VKKMISZ), melynek módosítása 2000. október 7-én lépett életbe (ŐVVK története). Jelenleg az őrsvezetőképzés a kerületekben kisebb nagyobb kihagyásokkal működik. (2007-ben öt, 2008-ban és 2009-ben hét, 2010-ben négy, 2011-ben pedig a tizenegyből hat kerület tartott őrsvezetőképzést (Éves beszámoló, Az országos vezetőtiszt beszámolója).)
4.4.
A mai őrsvezetőképzés bemutatása
Dolgozatomban az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táboron keresztül vizsgálom meg a magyar őrsvezetőképzést. Azért tartom lehetségesnek, hogy ennek a képzésnek a vizsgálata után általános következtetéseket vonjak le, mert közismerten egységes vezetői kultúrára épül a magyarországi őrsvezetőképzés, azt az Országos Vezetőtiszt fogja össze.18 A képzés elvi alapjait ma is lényegében a baden-powelli hagyomány adja (Baden-Powell, 1994). A következőkben az I. és X. cserkészkerületi Őrsvezetőképző Táborának képzésvezetőjével, Ábrányi-Balogh Péterrel készített interjúm alapján mutatom be a jelenleg működő képzést.19 Felépítését tekintve Gilwell rendszerben dolgoznak a kiképzők (tehát akik a jelentkező 14 és 18 év közötti, cserkész múlttal rendelkező jelölteket nevelik, képzik ez alatt az egy év alatt). Az egész folyamat három elemből épül fel: előképzésből, nyári táborból és utóképzésből. Szeptemberben és októberben igényfelmérést tartanak, ami januárra véglegesül. Tavasszal négy előképzési alkalom van, két hivatástisztázás céljából, egy akadályverseny és egy tanfolyami (képzési) hétvége. Nyáron tíz napos módszertani táboron vesznek rész azok, akik megfelelő színvonalon teljesítették a kiadott feladatokat. A tábor a tényleges képzés leghangsúlyosabb eleme. Itt történik a legtöbb tudásmegosztás, gyakorlati képzés és szemlélet átadás. A tábor után októberig a csapatban és egyénileg utófeladatokat teljesítenek az őrsvezető jelöltek, valamint részt vehetnek egy korosztály-specifikus továbbképzésen. Az utolsó megmérettetésük az október eleji próbázás, amire már csak azokat a cserkészeket hívják meg, akiket a tábori 18 Országos Vezetőtiszt oldala - http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23 (2012.04.17.) 19 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
18
teljesítményük és az elvégzett utófeladataik alapján méltónak és alkalmasnak tartanak a képesítés megadására. Végül a próba sikeres letétele után kapják meg a cserkészek az őrsvezetői képesítést, amit egy kerületi, sorszámmal ellátott betétlap, két – az egyenruhára felvarrható – őrsvezetői csík és a bronz hárslevél jelképez. A képzésen javarészt az I. és X. cserkészkerületek 14-18 (de főleg 15-17) éves cserkészei vesznek részt, de más kerületekből is jönnek fiatalok, átlagosan 5-10-en. Hogy ki érkezik a képzésre, azt a jelölt helyi vezetője, a csapatparancsnok dönti el a személyes ismeretség, az alkalmasság és a csapatban végzett munka alapján. A jelöltekre nézve maximum 108 fővel tud dolgozni a képzés. Ezt a keretet általában nem töltik meg a cserkészek, évente körülbelül 90-100 vezető kap képesítést. Kiképzőként 25-30 felnőtt cserkész szolgál (ők végzik a képzést és nevelést), akiknek 15-25 mameluk (korábban már végzett őrsvezető, a kiképzőnél kevésbé felelősségteljes feladattal járó tisztség) segíti a munkáját. A jelölteket három, 30-40 fős altáborban képezik: PUF (Pál utczai fiúk), EGER (az egri vár védelme a törökkel szemben) és EGOM (Szent István király) keretmesével. (A keretmese azt jelenti, hogy a tábor, sőt akár minden tábori mozzanat egy történetre van felfűzve. Mindenkinek megvan a szerepe ebben a kialakított világban. Ebben az „elvarázsolt dimenzióban” élik át a cserkészek a tábor mindennapjait.) Emellett van GH (gazdasági hivatal), ami az ellátást biztosítja – beszerzi és szükség esetén elkészíti az ételt, megvásárolja a fogyóeszközöket. Itt körülbelül tíz ember tartózkodik egyszerre. Vannak táborőrzők (körülbelül szintén tízen), akik éjjel-nappal vigyázzák a tábor területét (baltások). Ezen kívül említeni kell még a Nyúl altábort, akik a tízből csak öt napot töltenek a helyszínen. Ők azok a gyerekek, akiken egy-egy foglalkozás keretében a jelöltek – felügyelet alatt – kipróbálhatják az őrsvezetést. Körülbelül hatvan gyerek és hat-tíz vezető vesz részt ebben az altáborban. A képzés teljes költségvetése körülbelül 4 millió forint, amit a jelöltek, a mamelukok és a kiképzők fizetnek, illetve a két cserkészkerület is jelentős támogatással segíti az utánpótlás kinevelését. Jelenleg a hétvégék díja 3000 Ft, a táboré 23000 Ft, tehát próbálják minél kisebb összegből, a színvonal csökkenése nélkül megszervezni képzést. Szociális rászorultság esetén a tábordíjra lehet támogatást igényelni a cserkészkerületektől, ezzel is igyekeznek megadni az esélyegyenlőséget a cserkészeten belül. Az előképzés során a vezetői hivatás (elméleti és gyakorlati feladatok), lelki élet, Istenkapcsolat, önismeret, önnevelés a központi elem. A képzési hétvégén ismerkednek 19
meg az őrsvezetés alapjaival, a gyakorlati tudással. Ezen felül fejlődés- és személyiséglélektani ismereteket kapnak, illetve a cserkészet alapjait tudatosítják (célok, módszerek, miértek). A táborban némely anyagokat átismételnek, de javarészt a gyakorlati őrsvezetői munka által megkövetelt tudásanyagok és példák kerülnek átadásra (módszertan, nevelési ismeretek, fegyelmezés, programszervezés) kiegészítve egy
cserkész(vezető)
számára
alapműveltségként
is
hasznos
képzésekkel
(környezettudatosság, fiú-lány kapcsolat, túlélés, néptánc, kézügyesség, népdalok, EINK – azaz a szövetség Egységes ifjúságnevelési koncepciója). A tábor egy napja igen szigorú napirend szerint alakul, melynek célja részben a fegyelemre, időbeosztásra, pontosságra nevelés, részben a megfelelő keretek megadása, hogy a szükséges mennyiségű képzés beleférjen az időbe. A tábor elején a jelöltek még frissek, így a legfontosabb képzéseket ekkor tartják meg. Az anyagok elhelyezkedése ahhoz is igazodik, hogy a táborban kapnak-e feladatot azzal kapcsolatban (például munkatervírás) vagy sem. A nyári képzés közepére esik a vasárnap, amikor szentmise is van, így kicsit megpihenhetnek a jelöltek. A vallásos lelkület megteremtése az egész képzésen átívelő elem. Az Istenkapcsolat fontossága megjelenik a törvényekben és a fogadalomban; része a tábor mindennapjainak a reggeli, esti, étkezés előtti és utáni ima. A képzés fő célja a jelöltek személyiségfejlődésének elősegítése. További (al)cél, hogy a jelölt (cserkész)vezetettből vezetővé váljon. A képzés így alapvetően arra készít fel, hogy vezetők, nevelők váljanak a cserkészekből. A vezetés itt főképp a gyakorlati szervezési műveletekre vonatkozik, a nevelés pedig mindenképp egy felnőtt vezető által meghatározott és felügyelt úton történik. (Legalábbis ez az ideál.) Akik elvégzik a képzést, leteszik az őszi próbát, azok őrsvezetői képesítést kapnak. Ezzel a kiképzők azt jelentik ki, rájuk lehet bízni 6-8 gyereket, akiknek a nevelésében innentől kezdve részt vesznek a felnőtt rajparancsnok felügyelete mellett. Ehhez a vezetői munkához kapják eszközül a képzés alatt a megszervezendő őrsi programokat, amiknek a megfelelő megtervezéséhez a kiképzők ismeretekkel igyekeznek felvértezni őket. A képzés érdekessége a körülötte levő sok titok. Ennek oka, hogy a közös titok a közösségi szellem, az összetartozás elmélyítésének egyik eszköze. Ezen kívül a titkok nagy része azért titok, hogy a következő generációnak is élményt tudjon nyújtani a képzés. Így egyrészt nem kell minden évben újra kitalálni a meglepetéseket és élményt nyújtó eseményeket, másrészt a meglévő dolgokat tökéletesíteni, csiszolni tudják.
20
A cserkészet sok rövidítést használ, amelyek által nyelvileg is szubkultúrába tartozóvá válhat a cserkész. Ezek közül az őrsvezetőképzéssel kapcsolatban a következőket emelném ki: ŐV: őrsvezető, kv.: képzés vezető, apk.: altáborparancsnok, pk.: parancsnok, tpk.: táborparancsnok, mami: vagyis mameluk, (aki segíti a kiképzők munkáját), kk.: azaz kiképző és hivfelk.: vagyis hivatásfelkészítő. Ebből az összefoglalóból láthatjuk, hogy milyen összetett, sok elemből összeálló, kiforrott, de mégis alakulni képes rendszer az, amiben a mozgalom a vezetőit képzi.
4.5.
A vezetőképzés hivatalos tematikája
A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata mellékletei között tartalmazza a vezetőképzés tematikáját, ami alapján a vezetőképző táborok képzési anyagát kialakítják. Dolgozatomban a hivatásfelkészítés résznél a VKKMISZ-i (a cserkészet protestáns lelkiségi mozgalma) tematikát vettem alapul. Ezeket a képzési tartalmakat feleltettem meg a Nemzeti alaptanterv – 2012 vitaanyag kulcskompetenciáit alkotó ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek (1. melléklet).
21
5. Kompetencia vizsgálat 5.1.
A vizsgálat helye, időpontja, körülményei
Az interjúk nagy részét 2012. február 18-án és 19-én a zebegényi általános iskolában vettem fel a képzésvezető engedélyével az Első és Tízedik Cserkészkerületi Őrsvezetőképzésnek az első, hivatástisztázó alkalmán. Ezen a hétvégén jelen voltak kiképzők, mamelukok és jelöltek is, így a képzés minden szintje képviseltette magát. Közülük kiválasztottam ki 24 interjú alanyt. A beszélgetések egy üres teremben zajlottak, ahova egyesével érkeztek a beszélgető partnerek. Ezen kívül április 6-án vettem fel egy interjút egy üres, a beszélgetés nyugalmát biztosító cserkészházban. Az interjú alanyai nem tudták, hogy miről fog szólni a beszélgetés. A kérdéseket azok feltételekor hallották először (2. melléklet). Az alanyok kiválasztása a nemek arányának, a tábor elvégzésének vagy a kiképzéségben való tapasztaltságnak a figyelembevételével történt. Az altábori megoszlás nem volt szempont az alanyok kiválasztásánál. Összesen tehát 25 cserkésszel készült interjú, akik közül 10 jelölt, 5 mameluk és 10 kiképző volt. Az interjúk elején elmondtam, hogy a beszélgetésekről hanganyag készül, aminek alapján fogom elvégezni a feldolgozást. A felvételek elkészítésébe az alanyok beleegyezésüket adták. Ezen kívül biztosítottam őket arról, hogy a közölt anyag a vizsgálatba úgy fog bekerülni, hogy abban a tábori titkok nem lesznek megtalálhatóak, csak általános információként fognak megjelenni, így azokról nyugodtan beszélhetnek. Ezen kívül megtekintettek egy rajzot, amin a tábori élet általános, mindennapi mozzanatai sematikusan jelennek meg. Ez az élmények könnyebb mozgósítását szolgálta (3. melléklet).
22
5.2.
Az alkalmazott módszerek, eljárások20
A választott módszer a fejlesztett kulcskompetenciák feltárásában a kikérdezés és a tartalomelemzés volt. "A kikérdezés módszerének lényege, hogy valamely kutatás keretében
kérdések
segítségével
információkat
gyűjtünk,
s
ezek
alapján
következtetéseket vonunk le."21 "A kikérdezés segítségével megkísérelhetjük valamely összefüggés feltárását, tendencia kitapintását, szabályszerűség igazolását, illusztrálását. Ebben az esetben követelmény a reprezentativitás, a megbízhatóság ... és az érvényesség ... biztosítása."22 A nyílt kérdésekből felépülő irányított beszélgetés lehetővé teszi, hogy a válaszoló saját érzéseit, gondolatait közölje. A szóbeli kikérdezésnél "a kérdező és a kérdezett/ek között személyes interakciós kapcsolat van."23 Az ezt magába foglaló egyéni kikérdezés és az ezen belüli strukturált interjú abban az esetben alkalmas a kutatásra, amennyiben a kérdések feltevője határozott elképzeléssel rendelkezik arról, hogy mire kíváncsi, mit szeretne a válaszolótól megtudni. Leginkább vélemény és hozzáállás mérésére alkalmas. „Megfelelő megoldás lehet nézetek, … életmódba betekintést engedő adatok gyűjtéséhez. ... ugyan azt, ugyan olyan sorrendben kell kérdezni, ... a kérdésekhez egyéni kiegészítést, magyarázatot nem fűzhet..." 24 a kérdező. A kérdések megírásakor figyelni kell az egyszerű és érthető megfogalmazásra, az egyértelműségre és a sugalmazás elkerülésére. Feltételezésem szerinte ennek a módszernek az alkalmazásával úgy fogok a feltett hipotéziseimre alátámasztó vagy cáfoló választ kapni, hogy a kérdések az alanyokra a legminimálisabb befolyással leszek. Krippendorf
szerint
összefüggésrendszerére
a
levonható
tartalomelemzés érvényes,
„…adatokból
megismételhető
az
adatok
következtetéseket
20 Előző szakdolgozatom felhasználásával: Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az általános iskolában. Budapest: ELTE TÓK, 2010 21 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171. 22 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 171. 23 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 172. 24 Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 179.
23
fogalmaz meg”.25 Ahhoz, hogy a felvett anyagokból következtetéseket lehessen levonni, olyan adatokat kell létrehozni, amelyek a vizsgáló alapkategóriáiba besorolhatóak. Ezeknek a kategóriáknak a meghatározásakor a kutatás célját kell szem előtt tartani. És az így feldolgozott adatokból lehetséges a vizsgálat hipotéziseire, feltevéseire meghatározni a választ – az alátámasztást vagy a cáfolatot. Végül pedig az eredményekből, a kutatás szempontjából értelmezhető következtetéseket lehet levonni. Ez a metódus többszöri megismétlés esetén, azonos feltételek mellett azonos eredményt kell, hogy adjon. Az irányított beszélgetések tartalomelemzéssel átláthatóak, összehasonlíthatóak és elemezhetőek. Ennek a módszernek a segítségével tudtam a NAT és a vezetőképző tábor kompetenciaelemeit egy értelmezési szintre emelni, és így a vizsgálatra alkalmassá tenni.
5.3. A
A nemzeti alaptanterv kompetenciái kompetenciák
2006-tól
az
Európai
Unió
oktatáspolitikájának
a
középpontjában állnak, így hazánkban a 2003-as NAT felülvizsgálatakor szintén fontos helyet foglalt el a kulcskompetencia kérdésköre. Vass Vilmos így nyilatkozott a felülvizsgálattal kapcsolatban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben: „A munkálatok egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a hazai tartalmi-tantervi szabályozás rendszerében tovább erősödjön a képességfejlesztő, kompetencia alapú folyamat… Az uniós kompetenciafogalom leszögezi, hogy a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A NATbizottság úgy döntött, hogy a 2003. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatai strukturáltabban
bontsák
le
az
Európai
Unió
jelenlegi
kulcskompetencia-
keretrendszerét.”26 Az új, 2012-es NAT vitaanyaga is lényegében azokkal a kulcskompetenciákkal dolgozik, amiket 2007-ben meghatároztak. (Változásként találjuk a természettudományos kompetencia helyett a természettudományos és technikai kompetenciát, valamint a hatékony, önálló tanulás az utolsó helyre került a hatodikról.) A dolgozat a Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag című dokumentumán alapszik. Az ebben meghatározott kilenc kulcskompetencia a 25 Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 332. 26 A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában – http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html (2012.04.15.)
24
következő: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség és végül a hatékony, önálló tanulás. Ezeknek a kompetenciáknak felosztását a dokumentum Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök pontjai alapján tettem meg, így összesen 105 itemre bontottam a kilenc kulcskompetenciát (4. melléklet).
5.4.
Az őrsvezetőképzés célrendszere
Az őrsvezetőképzésnek is megvan az a célrendszere, ami felé irányítják és segítik a jelölteket a képzés folyamán. Ez a célrendszer az emberebb ember és a magyarabb magyar eszmén alapulva neveli a vezetőket úgy, hogy eszerint neveljék majd ők is a rájuk bízott gyerekeket. Az őrsvezetőképzés elvi alapjait a követezőkben foglalja össze a képzés vezetése: „Az őrsvezetőképzés legfontosabb célkitűzése az a szemléletváltás, amit az őrsvezetőjelölt személyiségének fejlesztése során el kívánunk érni: vezetettből vezetővé válni. Emellett célunk, hogy jelöltjeink a képzési alkalmak során nyújtott folyamatos lelki és szellemi fejlődés lehetőségeit megragadva formálódjanak, és egyre inkább elköteleződjenek a cserkészmozgalom és annak elvei, értékei iránt. Ezt kiegészítendő kapnak vezetési
ismereteket
és
olyan
cserkésztudásbeli
képzést,
melyek
a
cserkészvezetőnél hangsúlyosabban elvárhatók... A VK egyéb szintjeihez képest kiemelt
fontosságú
az
őrsvezetőképzésben
a
cserkészet
alapvető
közösségi
formációjának, az őrsnek mint egységnek a megismerése és minden hozzá kötődő vezetői tudás megszerzése. Az őrsvezető számunkra azt a fiatal cserkészt jelenti, aki képes a rábízott 6-8 fős cserkészőrsöt közösséggé formálni, tagjait jó példával és a cserkészmódszerrel a jellemes életre nevelni, mindezt összhangban végezve a feljebbvalói által meghatározott nevelési koncepcióval. Vezetettjeinél egy-két évvel idősebb, koránál fogva, nem feltétlenül kiforrott és jellemes egyén kell, hogy legyen, aki azonban a rátermett felnőtt ember jellemzőihez szükséges csírákat magában hordja azzal a vággyal együtt, hogy folyamatos önnevelés és önképzés által példaértékűen tudja teljesíteni kötelességeit Isten, Haza, Családja és Embertársai felé egyaránt. … Ilyen őrsvezetői ideált igyekeznek a kiképzők az őrsvezetőjelöltek elé állítani és minden szavukkal, 25
cselekedetükkel azon vannak, hogy az erre az eszményre nyitott cserkészeket segítsék a vezetővé válásban.”27
5.5.
Az őrsvezetőképzés tartalma kompetenciákra
fordítva Az eddig ismertetett, kulcskompetenciákat megadó 105 item közül 68-at feleltetettem meg a Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat elemeivel 30 item került még megnevezésre a VKKMISZ-en kívüli tartalomból a táborok belső tematikája alapján. A 105 lebontott itemből 6 itemet feleltettem meg olyan tartalommal, ami a VKKMISZ-ben nem szerepel, de képzésben ismert, a tábori anyagokban megnevezésre kerül. A többi esetben VKKMISZ-ben megadott, vagy a VKKMISZ-ben megadott és az azon kívüli elemek egymás mellett fordulnak elő (4. melléklet). A táblázat színkód alapján került felosztásra, és ezt alkalmaztam a VKKMISZ elemek megfeleltetésénél is (5. melléklet). A Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag kulcskompetenciáinak elemei közül azokat, amelyeket nem tudtam sem a VKKMISZ-nek, sem a kiegészítő elemeknek megfeleltetni, kiemeltem piros színnel. (4. melléklet) (Ez a jelölés a 5. mellékletben is megjelenik.) A kulcskompetenciák lebontott elemei közül az anyanyelvi kommunikáció 92 %-ban, az idegen nyelvi kommunikáció 40 %-ban, a matematika kompetencia 67 %ban, a természettudományos és technikai kompetencia 88 %-ban, a digitális kompetencia 25 %-ban, a szociális és állampolgári kompetencia 70 %-ban, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 94 %-ban, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 46 %-ban és a hatékony önálló tanulás 70 %-ban jelenik meg a cserkész tematikában. Ebből láthatjuk, hogy az anyanyelvi kommunikáció, a természettudományos és technikai kompetencia valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia elemei majdnem minden esetben megjelennek a cserkész őrsvezetőképző tematikájában, míg az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia alacsony arányban van csak jelen (1. táblázat).
27 Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.)
26
anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematika kompetencia
a kulcskompetencia itemeinek a száma
a kulcskompetenciaelemek és a VKKMISZ és kiegészítő elemek közötti megfeleltetések száma (db)
a megjelenő itemek százalékos aránya (%)28
12
11
92
5 6
2 4
40 67
természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia
8 8
7 2
88 25
27
19
70
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
18
17
94
11
5
46
10
7
70
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás
1. táblázat: A kulcskompetenciák elemeinek megjelenési aránya a VKKMISZ elemeihez viszonyítva. (A százalékok kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.) Az idegen nyelvi és a digitális kompetencia alacsony jelenlétének az okát abban láthatjuk, hogy a dokumentum 2000-ben került kiadásra, tehát a kulcskompetenciák meghatározása előtt, így elméletileg sem volt lehetséges annak figyelembevétele, de talán érdemes lenne ennek tükrében átgondolni a tematikát. A hétköznapi életben a digitális kompetencia központba kerülése abból adódik, hogy a kétezres évek környéke óta intenzív fejlődésen ment keresztül ez a terület. Ennek fejlesztése tehát mindenképpen szükséges lenne a cserkészetben is, hiszen Baden-Powell eszménye – a munkahelyen és az életben hasznos ember – ennek a területnek a fejlesztésével, a digitális kompetencia kimunkálásával lehet csak igazán a cserkész (Baden-Powell, 1994).
28 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 12 összetevőre bontott kompetencia 11 eleméhez van kapcsolódó VKKMISZ tartalom, és ez a NAT-hoz viszonyítva 92 %-os érintkezést jelent a két rendszer között.
27
Érdemes lenne az idegen nyelvi kommunikációra is nagyobb hangsúlyt fektetetni a cserkészeten belül, azonban nem biztos, hogy a vezetőképzésnek ennek a színterévé kell várnia. Ennek felmérése és átgondolása is érdekes kérdés lehet. (A nemzetközi táborozások, dzsemborik, testvércsapati kapcsolatok állnak jelenleg leginkább az idegen nyelvi kompetencia kialakulásának a támogatására.) A VKKMISZ tematikájának és a kiegészített elemeknek megfeleltetett kulcskompetencia-elemek vizsgálatánál láthatjuk, hogy a legmagasabb arányt a 46 esetben előforduló, tehát 49 %-os előfordulást mutató szociális és állampolgári kompetencia jelenti, tehát majdnem minden második elemnél megjelenik. A 19 kulcskompetencia-elem 78 esetben található meg (5. melléklet), ez pedig 411 %-os jelenlétet jelent (2. táblázat). A fenti számok azt mutatják, hogy a szociális és állampolgári kompetencia központi
helyen
szerepel
a képzésben, hiszen a
cserkészmódszer két fontos pillére „a kisközösségi (őrsi) rendszer”29 és „a magyar kultúra ápolása különös tekintettel a népi hagyományainkra”30 ezzel a kompetenciával szoros kapcsolatban áll. Az előképzések találkozásai és élményei, a mély témák felvetése a kiscsoportos beszélgetéseken, a táborban, az ismeretlen emberekkel való szokatlan és egymásrautaltsággal teli helyzetbe csöppenés, a közös programok és élmények, a tábori és őrsi közös és együttműködést igénylő munka, a játékok és a tábortüzek (Bakay, 2008) az átélt élményeken keresztül a szociális kompetencia fejlődésére szolgálnak. Emellett elméleti ismeretekkel is gazdagodnak a cserkészek a Lélektan, a Közösségformálás, a Lelki elsősegély, Az őrsvezető és őrsvezetés a táborban és még számos képzési tartalmon keresztül (5. melléklet). Az állampolgári kompetencia a cserkészetben kiemelten fontos: „Bármit tesztek, először hazátokra gondoljatok.”31 – emelhetjük ki megint az alapító gondolatát a magyar kultúra ápolása mellé. A cserkészetben a magyar zászló tövében reggel és este elhangzó Himnusz, Szózat és más nemzet imádságok, a népdalok tanulása (Bakay, 2008), a képzések között a Magyarságtudat (Regös munka az őrsben.), a Magyarok a világban, a Helyünk a magyarságban és a Cserkésztörténelem, MCSSZ áll evvel a kompetenciával szoros kapcsoltban (5. melléklet).
29 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.) 30 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.) 31 Lord Baden-Powell of Gilwell (1994): Cserkészet fiúknak. Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest. 15.
28
Érdekes
a
37
VKKMISZ-i
és
kiegészítő
elemhez
kapcsolódó
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, ami így 39 %-ban jelenik meg a 94 item között. A 17 kompetenciaeleme pedig összesen 108 alkalommal lelhető fel az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett, ez 635 %-os jelenlétet jelent (2. táblázat). Ez a magas szám is arra enged következtetni, hogy nagy hangsúllyal és sokirányú fejlesztéssel jelenik meg a képzésben a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Sok lehetőséget rejt magában az az alapgondolat, hogy a „folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok főként a természetben”32 mint cserkészmódszer áll a mozgalom, így a képzés középpontjában is. A vezető feladata a heti rendszerességű őrsgyűlés megtervezése, megszervezése és levezetése, majd értékelése is. A képzési anyagban ezzel kapcsolatban jelenik meg a Munkaterv készítése, a Felkészülés az őrsgyűlésre, a Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, a Kirándulás szervezés, -vezetés és még számtalan tartalom (5. melléklet). Feltehetően a fenti cél és a megadott tartalmak miatt erős lehet a hatás a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia elemire. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség csupán öt kompetencia iteme 31 esetben jelenik meg az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett. Ez elég magas, 620 %-os, tehát több, mint hatszoros jelenlétet jelent. A 31 elem pedig összesen 27 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett oszlik el, ami az összes (94) elemre vetítve 29 %-os előfordulást jelent (2. táblázat). A tábor életében az építmények esztétikus megoldása, az egyenruha szabályos viselése, a rend megtartása elvárás volt a kezdetekben, és ma is az (Baden-Powell, 1994; Bakay, 2008). A cserkészet egy kiemelkedő ága a kultúra ápolását kiemelten gyakorló regösség, ami szakágként is működik a cserkészeten belül. Itt megvalósul a hagyományos kézművességek megismerése, a belekóstolás a népi képzőművészetbe. A vezetőképzésben az esztétikaiművészeti tudatosságot fejleszti a Magyarságtudat (Regösmunka az őrsben), az Énektanítás, a Mese és a Tábori építmények (5. melléklet). Az anyanyelvi kommunikáció 11 eleme 47 esetben jelenik meg, ez 427 %-os előfordulást, tehát több, mint négyszeres jelenlétet jelent, ami a képzési tartalom hangsúlyosságára mutat rá. A 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elemből pedig az anyanyelvi kommunikáció elemei 24 esetben fordulnak elő, ez 26 %-os megjelenést jelent minden elemre nézve, tehát a vizsgált itemek egynegyedénél megjelennek az 32 http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink - A cserkészet céljai és módszerei (2012.04.15.)
29
anyanyelvi
kommunikáció
elemei
(2.
táblázat).
A
képzés
során
állandó
megnyilvánulásra van lehetősége a jelölteknek, és sok esetben ezek alól a megteremtett helyzetek alól nem lehetséges, hogy kibújjanak. A kiscsoportos beszélgetéseknél inkább a lehetőség adott, a minta őrgyűlés tartásánál azonban egyedül van a cserkész a nyulakkal, vagyis a gyerekekkel, akiknek játékot kell tanítania, tudást kell átadnia, utasításokat kell osztania. A képzési tartalomból az anyanyelvi kompetencia fejlődésére hat például a Vitakultúra, a Fegyelmezés, a Mese és az Énektanítás. Emellett az őrsvezetőknek aktív kapcsolatot kell ápolniuk a szülőkkel, ebben a témakörben ad támpontot Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) című képzési elem. A magyar nyelv és kultúra ápolása is fontos célja a mozgalomnak 33 (különösen a külföldi magyar cserkészeknél (ŐVVK története)), ezért szerepel a képzési anyagban a népdal tanulás, a mese, és ezen belül a magyar népmese, valamint a táborok keretmeséi, amik a magyar történelem regényeit, mondáit ölelik fel. Az 1929-ben először kiadott, Bárdos Lajos által szerkesztett 101 magyar népdal adta meg az alapját a cserkészek népdalkultúrájának.34 Ezt az örökséget adja tovább az őrsvezetőképzés is a jelöltjeinek (5. melléklet). A 15 %-os előfordulású hatékony önálló tanulás kulcskompetenciájának 7 kompetenciaeleme 14 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (314 %-os jelenlét) 22 esetben (2. táblázat). Az önálló tanulás fontosságát abban is láthatjuk, hogy már 1921-ben Majoros Dezső a következőképpen okította a Magyar Cserkész folyóirat kiadványában a cserkészeket: „A gyakorlati cserkészmunka és ismeretek tekintetében szintén az elérhető legnagyobb tökéletességre kell törekedned. … Kiképzésed módját illetőleg pedig mindezt szorgalmas magántanulmányozás, illetőleg tisztednek az útmutatása, közvetlen tanítása utján lehet legjobban elsajátítani, a kettőt okosan ötvözve.”35 (eredeti helyesírással) Az őrsvezetőképzésben a jelöltek ezzel kapcsolatos legfontosabb és legdirektebb képzése Az őrsvezető önképzése, de ehhez a témához kapcsolódik a Próbarendszer is, ami időről időre, szintről szintre megadja, mit kell megismernie a cserkésznek (5. melléklet). A természettudományos és technikai kompetencia 7 kompetenciaeleme 9 VKKMISZ-i és kiegészítő elem mellett jelenik meg (243 %-os előfordulás) összesen 17 alkalommal, ami 10 %-os jelenlétet mutat (2. táblázat). Baden-Powell elképzelésében 33 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.) 34 Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs. 35 Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat, Budapest. 24-25.
30
egy természetben önmagát ellátni képes cserkész kristályosodott ki (Baden-Powell, 1994), és a cserkészmódszer is kiemeli, hogy a megvalósuló programok „főként a természetben”36 legyenek. Bi-Pi technikai megvalósításra is ad tanácsokat a cserkészet alapjainak a megvetésekor (például híd építésére, tábori szövőszék készítésére vagy sátorverésre) (Baden-Powell, 1994). Ezek az elemek a mai cserkészmunkában is központi helyet foglalnak el. A hatodik cserkésztörvény is ezt a természet közeli látásmódot támasztja alá: „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a növényeket.” (Baden-Powell, 1994) Az akadályverseny és a tábor is az erdőben van, ahol minden építményt a környezet adta lehetőségeket kihasználva, de a környezetet kímélve kell magvalósítani. A tábor végén pedig úgy kell elhagyniuk a résztvevőknek az erdőt, mintha nem lett volna ott tíz napig senki (tehát az emberi nyomokat maradéktalanul el kell tüntetni). A tábori építmények felállítása a technikai lehetőségek végiggondolásával és kipróbálásával történik meg. És ha valami nem működőképes, akkor azt a készítő vagy készítők a maguk bőrén tapasztalják meg. (Például leszakad a pad a nem megfelelő kötözés vagy a nem jól kiválasztott faanyag miatt.) A természettudományos és technikai kompetencia is alátámasztásra kerül különböző képzésekkel. Itt említhetjük a Természetismeretet, az Időjárási ismeretet, a Környezet és természetvédelmet, a Térképhasználatot és a Tábori építményeket (5. melléklet). A legalacsonyabb jelenlétet az VKKMISZ-i és kiegészítő elemek mellett a matematikai kompetencia (6 előfordulással 6 %-os jelenlét), az idegen nyelvi kommunikáció (2 előfordulással 2 %-os jelenlét) és a digitális kompetencia (2 előfordulással 2 %-os jelenlét) mutatja (2. táblázat). Ezeknek a megerősítésén el lehetne gondolkodni annak tükrében, hogy mi is a képzés célja. A matematikai kompetencia alacsony jelenlétének oka a gyakorlatias képzésfelépítésben keresendő. Amire szüksége van egy vezetőnek, az matematikai szempontból az alkalmazási része bizonyos ismereteknek. Egy kirándulás szervezésénél szükséges, hogy a pénzügyekkel tisztában legyen, és kalkulálni tudjon vele, felmérje, hogy mekkora távolságot tud megtenni a résztvevőkkel, a távolságot meg tudja becsülni a térképen különböző módszerek segítségével, valamint hogy a tábori eszközök elkészítésénél képes legyen becslésre és mérésre. Ezért van például Adminisztráció, pénzügyek, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai és Tábori építmények képzés a tábor folyamán (5. melléklet). 36 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)
31
Az idegen nyelvi kommunikáció csupán a kultúrákkal szembeni tisztelet magadása és az irántuk való érdeklődés felkeltése szempontjából jelenik meg a képzés folyamán. A cserkész testvériség gondolata az alapítótól kezdve indult el a mozgalomban (Baden-Powell, 1994). Erre a baráti, elfogadó viszony ápolására irányulnak a dzsemborik és a nemzetközi testvércsapatok közös táborozásai és programjai is (Bakay, 2008). A képzés tematikájában a Magyarok a nagyvilágban és a Cserkésztörténelem, MCSSZ témakörében jelenik meg a más nemzetekkel való kapcsolat (5. melléklet). A digitális kompetenciát annak a használatára való rászoktatással fejleszti a képzés. Az első képzésvezetői levél felhívja a figyelmet a hivatalos honlapra, ahol megtalálhatják az aktuális információkat a jelöltek, a hírlevélre, amiről a levelek érkezni fognak, és az elektronikus levelezési címre, amin feltehetik kérdéseiket és problémáikkal a kiképzőkhöz fordulhatnak. A levél nyomatékosan felhívja a figyelmet erre a kommunikációs csatornára: „Amint láthatod, nagyban támaszkodunk arra, hogy a világhálós lehetőségekkel élve minél egyszerűbben tudjunk kommunikálni. Emiatt fontos, hogy Te is élj ezekkel a lehetőségekkel, ha pedig valamiért akadályoztatva vagy, kérünk, hogy azt jelezd felénk személyesen a képzési alkalmak bármelyikén.”37
37 Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)
32
a a megjelenő VKKMISZ-i a megjelenő a kulcskomés a és kiegészítő kulcskompetencia megfelelitemek petencia elemek elemek és a tetett itemek száma, száma a VKKMISZ és százalékos amelyben megfeleltetett kiegészítő összevetése a megtalálVKKMISZ és elemek közötti kompehatóak a kiegészítő megfeleltencia kulcskomitemek mellett tetések száma elemeire petencia (db)38 (db)39 nézve (%)40 elemek (db)41 anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematika kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás
az összes VKKMISZ-i és kiegészítő itemen belül előforduló kompetenciaelem százalékos megjelenése (%)42
47
11
427
24
26
2
2
100
2
2
8
4
200
6
6
17
7
243
9
10
2
2
100
2
2
78
19
411
46
49
108
17
635
37
39
31
5
620
27
29
22
7
314
14
15
2. táblázat: A NAT 2012 vitaanyaga kulcskompetenciái és a VKKMISZ-i tematika megfeleltetésének elemzése darabszámos és százalékos kimutatásokkal. (A százalékok kerekített értékek az átláthatóságra való tekintettel.)
38 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy 47 esetben jelent meg ennek a kompetenciának az eleme a VKKMISZ tematika elemei mellett. 39 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt mutatja, hogy hány kompetenciaelem kerülhetett megnevezésre a VKKMISZ elemei mellett. 40 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 11 NAT kompetenciaelem 47 esetben jelent meg a VKKMISZ elemek mellett, tehát több, mint négyszeres megjelenést mutat az elemek számára nézve. 41 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 47 NAT kompetenciaelem 24 VKKMISZ elem mellett találó meg. 42 Az anyanyelvi kommunikációra nézve ez azt jelenti, hogy a 94 VKKMISZ-i és kiegészítő elem 26 %a mellett található NAT kompetenciaelem.
33
Az itt leírt kulcskompetenciákkal megfeleltetett képzési anyagok csak potenciális lehetőséget jelentenek. Annak megvalósulása minden esetben az őrsvezetőképzés
képzésvezetőjén,
aki
a
képzés
minőségéért
felelős,
az
altáborparancsnokokon, akik a táborban a kisebb egységben megvalósuló képzést irányítják, és a kiképzőkön múlik, akik a képzés folyamatában tudásátadóként és vezetőként vesznek részt. A megvalósult kulcskompetencia fejlesztését külön vizsgálat keretében lehetne felmérni, ám ez a vizsgálat jelen a dolgozatnak a kereteit már meghaladja.
5.6.
Az interjúk elemzése
Az interjúk elkészítésével arra kerestem a választ, hogy a hivatalos tematikához viszonyítva mik azok az elemek, amik hangsúlyosak a képzés folyamán, és mik azok, amik esetleg perifériára kerültek. Tehát friss eredménnyel kívántam megmérni a használatban lévő tematikát, aminek adatai alapján arra a kérdésre keresem a választ, hogy mely NAT kulcskompetenciákra és mekkora hangsúly kerül a képzés folyamán. Mivel a minta nagysága nem reprezentatív, ezért nem lehetséges belőle általános következtetések levonása, csupán tendenciákról beszélhetünk azok eredményeinek vizsgálatakor.
5.6.1.
A minta bemutatása
A megkérdezett jelöltek nemi eloszlása 6 lány/nő és 4 fiú/férfi (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 19 év (4. diagram) (a legfiatalabb 16, a legidősebb 24 éves). Nyolcan a fővárosban ketten a főváros körüli agglomeráció falvaiban laknak (5. diagram). Kilencen járnak vagy jártak gimnáziumba, és csupán egyvalaki végzett szakközépiskolában. Jelenleg egyetemre 2-en járnak, és egy személy végzett OKJ-s képzést. A jelöltek között tehát magasan vannak reprezentálva a gimnáziumba járók (6. diagram). Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 1,4 cserkész van (7. diagram), 9,5 éve cserkészek (8. diagram), 3,8 éve végezték el a vezetőképzőt (9. diagram) és 4,2 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). (Hárman kezdtek el képesítés nélkül, a csapat kérésére őrsöt vezetni.) A megkérdezettek közül hatan végeztek PUF altáborában, hárman EGOM altáborában és egy személy Eger altáborában (11. diagram).
34
Az öt mameluk került be a mintába. Ők valamikor mint a tábor segítői vettek részt a képzésben, őrsvezetői képesítéssel rendelkeznek, tehát valamikor mint jelölt már voltak táborban és megkapták a képesítésüket. Közülük három lány/nő és két/férfi fiú teszi ki a mintát. (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 20,8 év (4. diagram). Négyen a fővárosban laknak, egy lány pedig egy Budapest körüli városban él (5. diagram). Mindnyájan gimnáziumba jártak, egyikőjük jelenleg OKJ-s képzést végez, míg a többiek egyetemisták (6. diagram). Átlagosan 0,4 testvérük cserkész (7. diagram), 13,4 éve cserkészek (8. diagram), 5 éve van képesítésük (9. diagram) és 4,6 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). A megkérdezettek közül egy PUF-os, egy EGOM-os és három egri mameluk volt. Mindnyájan ugyan abban az altáborban voltak mamelukok, mint ahol jelöltként végeztek (11. diagram). A mintába került kiképzők (,akik szintén képesítéssel rendelkező vezetők) között hat lány/nő és négy fiú/férfi van (1., 2. és 3. diagram). Átlagéletkoruk 22,8 év (4. diagram). Kilencen élnek közülük Budapesten, és egy kiképző él egy főváros körüli városban (5. diagram). Mindegyikük gimnáziumot végzett, és mindnyájan egyetemre járnak vagy jártak (6. diagram). A cserkésztestvéreik száma átlagosan 0,6 fő (7. diagram), átlagosan 11,6 éve cserkészek (8. diagram), 7,8 éve van képesítésük (9. diagram) és 7,8 éve vezetnek őrsöt (10. diagram). Közülük ketten kezdtek el korábban őrsöt vezetni, mint megszerezték az őrsvezetőképzőben a képesítésüket. 5-en PUF altáborban és 5-en EGOM altáborban végeztek, mamelukok hárman voltak EGOM alátborában és egy fő volt PUF altáborában, kiképzők PUF altáborban 6-an, EGOM altáborban pedig 4-en voltak (11. diagram). A 25 megkérdezett nemi eloszlása összességében 15 lány és 10 fiú volt, tehát a lányok a minta háromötödét, míg a fiúk a kétötödét tették ki. (Ennyi adatból nem vonhatunk le mély következtetéseket a vezetők nemi eloszlására. Ennek a vizsgálata meghaladja a dolgozat kereteit.) (1., 2. és 3. diagram)
35
1. diagram: A megkérdezett lányok/nők eloszlása aszerint, hogy jelölti, mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.
2. diagram: Az interjúban résztvevő fiúk/férfiak eloszlása aszerint, hogy jelölti, mameluki vagy kiképzői stásusban voltak-e a legmagasabb pozícióban.
36
3. diagram: Az egész mintamegoszlása a legmagasabb betöltött státus szerint. A minta átlagéletkora 20,87 év (a legfiatalabb 16, a legidősebb 29 éves volt, tehát a szórás elég nagy, a módusz a 21 év volt 5 elemmel (4. diagram).)
4. diagram: A megkérdezettek megoszlása a kategóriák átlagéletkora szerint. Huszonegyen a fővárosban, ketten egyéb városban, ketten a főváros körüli agglomeráció falvaiban laknak (5. diagram). Ennek a kirívó eredménynek a hátterében egyrészt az áll, hogy az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőivel, mamelukjaival és kiképzőivel készítettem az interjúkat, ez a két kerület pedig Budát és Pestet, valamint ezek környékét foglalja magában. A két kerületben a csapatok eloszlása erőteljesen a 37
fővárosra
koncentrálódik.
Az
I.
cserkészkerületben
17
csapat
nem
budai
(Százhalombattától Esztergomig) szemben a 30 fővárosban elhelyezkedő csapattal. A X. cserkészkerületben 33 nem pesti csapat van (Mátraballától Verőcéig) és 30 csapat működik a fővárosban a Duna keleti partján. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a nem fővárosi csapatok a kis csapatok közé sorolhatóak – ennek oka talán a főváros közelsége miatt bejáró diákok budapesti cserkész-gyökérverésében kereshető. Emellett statisztikailag bizonyított, hogy a vezetőképzés nagy csapatokból érkező jelöltekkel foglalkozik – ennek okát is érdekes lenne vizsgálat tárgyává tenni.43
5. diagram: A megkérdezettek eloszlása lakóhelyük szerint. A megkérdezettek közül huszonnégyen járnak vagy jártak gimnáziumba, és csupán egyvalaki végzett szakközépiskolában. Egyetemre 16-an járnak vagy jártak, és két személy végzett OKJ-s képzést (6. diagram). Összességében is tehát magasan vannak jelen a gimnáziumba járók vagy végzettek, valamint az egyetemisták, és akik egyetemet végeztek. Ez arra mutat rá, hogy a cserkész vezetők túlnyomó többsége értelmiségi családból származik, akiknek magas az iskolai végzettségük.44
43 Az adatok a kerületek irattárából származnak, amihez mint cserkészvezető, hozzáféréssel rendelkezem. 44 Vári Péter - Bánfi Ilona - Felvégi Emese - Krolopp Judit - Rózsa Csaba - Szalay Balázs (é.n.): A tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. – http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)
38
6. diagram: A megkérdezettek eloszlása tanulói státus illetve iskolai végzettség alapján. Átlagosan egy családban a megkérdezetten kívül 0,8 cserkész van, ami nem mondható magasnak (7. diagram). A legtöbb hat cserkésztestvér volt, de 11-en nyilatkoztak úgy, hogy nincsen cserkész testvérük.
7. diagram: A megkérdezettek cserkész testvéreinek átlagos száma. 11,5 éve cserkészek átlagosan az interjúalanyok, tehát sok tapasztalattal rendelkeznek a cserkész életformával kapcsolatban (8. diagram). Átlagosan 5,53 éve végezték el a vezetőképzőt (9. diagram), valamint 5,53 éve vezetnek őrsöt (10. diagram), tehát vezetői tapasztalattal is rendelkeznek, az ismereteiket gyakorlatban is elmélyíthették. (Összesen öten kezdtek el képesítés nélkül, a csapat kérésére őrsöt 39
vezetni – ez rámutat a mozgalom vezetői nehézségeire, ami bár az adatok szerint nem számottevő, de a jelenléte mindenképpen kitapintható.)
8. diagra: A megkérdezettek cserkészetben eltöltött éveinek átlagos száma a megkérdezett csoportokra vetítve.
9. diagram: A képesítés óta eltelt évek átlagos száma az egyes csoprtokra vetítve.
40
10. diagram: Az őrsvezetésben eltöltött évek átlagos száma a megkérdezett csoportokra vetítve. A megkérdezettek közül 12-en végeztek PUF altáborában, 9-en EGOM altáborában és 4-en Eger altáborában (11. diagram). Ennek az aránytalanságnak az oka az ebből a szempontból véletlenszerű kiválasztásból adódik. Ez az Egerben végzettek nézőpontjának kisebb érvényesülését jelenti, de mivel mindhárom altábor ugyanazzal a központi tematikával dolgozik, ezért a lényegi eredményeket ez a tény nem befolyásolja.
Az altábor, amiben elvégezte a tábort Kiképzőként altábora: EGER EGOM PUF Mamelukként altábora: EGER EGOM PUF Jelöltként az altábora: Eger EGOM PUF
Jelölt Mameluk Kiképző
0
2
4
6
8
10
12
14
11. diagram: A megkérdezettek eloszlása arra nézve, hogy melyik altáborban végezték el a képzésnek a tábori és az utóképzési részét.
41
5.6.2.
Az interjúk elemzésének eredményei
Az interjúk tartalomelemzése után egyértelműen körvonalazódott, hogy mindenki számára a legnagyobb hatású képzési témakör a Vezetési ismeretek. Általában a tervezéssel, őrsvezetői szervezési feladatokkal állnak kapcsolatban a mindenki által említett elemek (6. melléklet). A kulcskompetenciákra és a megkérdezettekre lebontva (3. táblázat) azt látjuk, hogy mind a három csoportnál magas százalékban vannak az anyanyelvi kommunikációs elemek, amik a magyar nyelv ápolásának, az őrsi programvezetésnek, az őrsvezetéssel kapcsolatos kommunikációs helyzetmegoldások megalapozásának a szolgálatában állnak (5. melléklet). A képzés és főleg a tábor fontos eleme az idővel való gazdálkodásra nevelés, amit 90 %-ban említettek is (A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése – időbeosztás). A társadalmi és szociális kapcsolatok központiságát a 80 %-ban előkerülő Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom) képzés mutatja. A praktikus ismeretek elsajátítása közül leginkább az Adminisztráció és pénzügyek jelent meg szintén 80 %-ban. Fontos a képzésben az is, hogy a jelöltek személyisége megfelelő legyen a vezetésre, ezért fontos, hogy 60 %-ban előkerült az Önismeret és önnevelés valamint a tábori Tábortüzek. Ez utóbbi elem a tudatos élményfeldolgozás, önkifejezés színtere.45 Tehát a fent említett tartalmak a leghangsúlyosabbak a képzésben, mivel szinte mindenki vagy a válaszolók magas százaléka beszélt róla. A jelöltekkel készített interjúkban 19 VKKMISZ elem nem került szóba egy esetben sem. Ebből arra következtethetünk, hogy ezekre nem tevődik megfelelő hangsúly a képzésben, hiszen a 10 megkérdezett jelöltből egyetlen egy sem említette, így az ezekkel kapcsolatos kompetenciaelemek valószínűleg alacsony mértékben vagy nem fejlődnek. Azonban azt sem zárhatjuk ki, hogy ”rejtett tantervi” elemként megtörténik a fejlesztésük, csak a „cselekedve tanulás”46 elvének érvényesülésével a résztvevőkben ez a tartalom nem tudatosodik. A mamelukok körében 28 VKKMISZ elem nem került elő a 64-ből. Ez azért is érdekes adat, mert a mamelukok kétszer élték át a tábort, és valamennyire a rendszer 45 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. 46 Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat – http://www.cserkesz.hu/oib/wpcontent/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)
42
hátterébe is betekintést nyertek. A 77 általuk említett elemből is csak 27 olyan van, amit legalább 60 %-uk közölt. Kiemelném itt az Őrsi rendszert, a Cselekedve tanulást, a Törvények és a fogadalom jelentőségét, ami a cserkészet alapját képezi, és a mamelukok körében nem került elő. A jelenség hátterében az a köztudott felépítse állhat a képzési ranglétrának, hogy a mamelukok már nem az őrsvezetővé válás rögös útját járják, és még nincsenek olyan nagy felelősséggel felruházva, de már belepillanthatnak a háttérben zajló munkálatokba. Ebből következően számukra a képzés bár egyértelműen a fejlődés színtere, de sokkal több felhőtlen élményt szerezhetnek ebben az állapotban. Emiatt szorulhat kicsit háttérbe a tábornak a képzési tartalma, és kerülhet előtérbe a sok átélt élmény és benyomás.47 A kiképzők a jelöltekhez hasonlóan szintén 19 VKKMISZ elemet hagytak teljesen figyelmen kívül. Náluk sem került elő a Cselekedve tanulás sok más elem mellett. Egyáltalán nem került a beszélgetésekben elő 13 VKKMISZ elem. Ezek közül kiemelendő az Erkölcstan, hiszen a képzésről kikerülő cserkészek példaképi szerepbe kerülnek, ezért kifejezetten fontos, hogy a cserkészet eszméinek és a kor etikájának megfelelően, a szülők előtt is felvállalhatóan viselkedjenek.48 (Ez az elem átadható implicit közlés nélkül is, mégis fontosnak tartanám a tudatosítását.) Hangsúlyosan kellene, hogy megjelenjen a Próbarendszer, hiszen köztudottan ez alapján dolgoznak az őrsvezetők, ez irányítja év közben a munkájukat. A próbarendszer adja meg a cserkészekegységes alaptudásának egyik pillérét, így központi helyen kellene, hogy elhelyezkedjen.
„A
hagyományainkra”
49
magyar
kultúra
cserkészmódszerre
ápolása való
különös
tekintettel
tekintettel
érdemes
lenne
népi még
elgondolkodni a Magyarok a nagyvilágban és a Helyünk a magyarságban itemek előkerülésének hiányán. Ezek a tartalmak a fiatalok identitásának formálásában nagy szerepet tölthetnének be, valamint a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében is nagy szerepük lehetne. A cselekedve tanulás elve szintén lehet ”rejtett tantervi” elem, de véleményem szerint itt is fontos lenne a tudatosítás. A többi nem előforduló item között lehetnek olyanok, amiket nem tart fontosnak a képzés vezetése, ezért nem tesz rá akkora hangsúlyt; ebben az esetben pedig a
47 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. 48 Az őrsvezetőképzésről – http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/ (2012.04.17.) 49 A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjaink-modszereink (2012.04.15.)
43
tematika átgondolásának felvetése lehet, hogy időszerű lenne. Ennek megítélésére azonban egy külön vizsgálatot lenne érdemes elvégezni.
5.6.3.
A dokumentum elemzése és az interjúk
adatainak egybevetése Az 5.5-ös pontban ismertetett VKKMISZ és kiegészítő elemek mellett előforduló kompetenciaelemek százalékos arányát vetettem össze az interjúkban megkapott százalékos adatok átlagértékével, hogy megtudjam, mennyiben áll kapcsolatban a tematika azzal, amit megélnek a képzés résztvevői (3. táblázat). (Teljes táblázat a mellékletben. – 7. melléklet)
anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematika kompetencia természettudományos és technikai kompetencia digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség a hatékony, önálló tanulás
az összes VKKMISZ-i és kiegészítő itemen belül előforduló kompetenciaelem százalékos megjelenése (%)
átlagos százalékos megoszlás (%)
26
29
2
1
6
7
10 2
8 0,1
49
36
39
48
29
22
15
21
3. táblázat: A VKKMISZ-szel és a kiegészítő elemekkel megfeleltetett kompetencia tartalmak százalékos aránya és az interjúkban megjelenő tartalmak átlagos százalékos aránya. Láthatjuk, hogy kisebb eltérésekkel, de tendenciájában megegyezik a két adatsor. 1-3 %-os eltérést mutat az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematika kompetencia, valamint a természettudományos és 44
technikai kompetencia. Ezeknek tehát a meghatározott képzési arányai a résztvevők személyes tapasztalatai szerint is hasonlóan alakulnak. A
tematikában
meghatározott
kezdeményezőképességre
és
vállalkozói
kompetenciára, valamint a hatékony, önálló tanulásra feltételezhetően nagyobb a hatása a képzésnek, mint a tematika alapján vélhettük, hiszen átlagosan 9 %-kal és 6 %-kal több esetben jelenik meg az interjúkban ez a két elem, mint a tematikában. Ezzel szemben a szociális és állampolgári kompetencia, valamint az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség átlagosan 13 %-kal és 7 %-kal kevesebb esetben kerül kifejezésre, tehát nincsen benne a résztvevők köztudatában. Itt okként ismét a ”rejtett tantervi” tartalomra vagy a nem megfelelő képzési metódusra következtethetünk, aminek megállapítása külön kutatást igényelne.
5.6.4.
A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási
és Igazolási Szabályzattal nem megfeleltethető elemek vizsgálata A beszélgetések során előkerültek olyan elemek is, amiket nem tudtam megfeleltetni a VKKMISZ pontjainak, ezeket, mint ”rejtett tantervi” elemeket tudtam a rendszer részeként értelmezni (6. melléklet). A szertartások, az együttműködés, a közös élmények és a barátságok kötése is nagy arányban fordul elő. Ezeknek fontos szerepe van, hiszen az őrsi közösség megteremtésének átélése fontos eleme a képzésnek, és az együtt átélt titkos szertartások is ennek a szolgálatában állnak.
50
Ezek a tartalmak hatnak a szociális és állampolgári
kompetenciára is. A közösség és az egyén élményfeldolgozása miatt fontos eleme a tábornak az esti tábortűz (Bakay, 2008), ami vélhetően az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség szolgálatában is áll. Amint Ábrányi-Balogh Pétertől is megtudhattam, a tábor a gyakorlaton keresztül, a cselekedve tanulás elvén igyekszik sok mindent átadni a jelölteknek. 51 Ennek megvalósulását támasztja alá az az adat, miszerint számos gyakorlati cserkészismeretet itt sajátítanak el a jelöltek (sátorverés, bivakolás – szabadban való éjszakázás, többféle tűzrakás, főzés, étkezés). Ezek hatását feltételezhetjük a természettudományos 50 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. 51 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
45
és technikai kompetenciára, valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára. A tábori élet fegyelme és rendje a jelöltek nevelésére és a rendelkezésre álló idő minél jobb kihasználására szolgál.52 Ennek a célnak a megvalósulásának szolgálatában áll az interjúkban megjelent szigorúság, fegyelem és pontosság. A táborban a foglalkozásokon a kiképzők és a mamelukok arra mutatnak példát, és a kiadott feladatokkal a jelölteket arra sarkallják, hogy ismereteiket élvezetesen adják át. Ennek érdekében ismert játékokat alakítanak át, fantáziájukat megmozgatva új tevékenységeket találnak ki, hogy elérjék a kitűzött célt.53 Ezt a képzési tartalmat támasztja alá a Meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása elem megjelenése, ami feltehetően a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára hat. A vezetővé váláshoz szükséges ismeretek is megjelentek a VKKMISZ elemein kívül. Ezek között van a tervezés, az összefüggések látása, rendszerben gondolkodás és a programszervezés, amik egy őrs vezetéséhez elengedhetetlen képességeket, ismereteket és attitűdöket tartalmaznak, és amik a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia elemének felelnek meg. Számos, az egyének alapműveltségét bővítő hasznos elméleti ismerettel is szolgál a képzés.54 Ezek közül került például megnevezésre a New Age képzés, ami a jelöltek vallási tájékozottságának növelésére szolgál, és a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére lehet hatással. A jelölteket nem csak oktatják, de nevelik is a kiképzők,55 ezt hangsúlyozzák a kiképzőkre és az önmaguk jellemfejlődésére vonatkozó megjelent elemek. A kiképzőket példaként látják a fiatalok, a képzést pedig szemlélet átadásként értékelik. Fejlődést tapasztaltak az önállóságukban, a vezetői hivatásuk tisztázásában, a vezetés felelősségének tudatosodásában,
a kitartásukban, az
alázatuk
növekedésében,
életvezetési látásmódjukban, önbizalmukban és elköteleződésükben. Ezek az elemek feltételezésem szerint a szociális és állampolgári kompetenciára, valamint a kezdeményező képességre és vállalkozói kompetenciára is hatnak. Nemcsak a VKKMISZ-szel, hanem a NAT-tal sem tudtam megfeleltetni a spirituális tartalmakat – például a lelki elmélyülést –, ami a cserkészet központi eleme,
52 53 54 55
Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából. Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
46
hiszen a magyar cserkésztörvények és a fogadalom is tartalmazza azokat (Baden Powell, 1994).
5.6.5.
A nagy százalékos eltérést mutató elemek
vizsgálata Végül azt vizsgáltam meg, hogy melyek azok az elemek, amelyek nagy, legalább 40 %-os eltérést mutatnak a megkérdezett csoportok között. A Hitvallás ismeret a jelöltek körében mutat sokkal alacsonyabb előfordulást, mint a mamelukok körében. Általában a vallási ismeretekre nem került nagy hangsúly egyik csoportnál sem, és ez a jelölteknél való tudatosodásban kiemelkedően alacsony értéket mutat. A gyakorlati oldal ebben a kérdésben is megmutatkozik, hiszen a lelki elmélyülés összességében 56 %-os megjelenésű (6. melléklet). A VKKMISZ tartalmat tekintve Az őrsgyűlés vezetése, az SOS (teendők válsághelyzetben), a Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, az Alaki ismeretek, formaságok és a Tábori építmények erőteljes hangsúlybeli különbséget mutatnak a mamelukokra, kisebb különbséget a kiképzőre nézve. Ezen tartalmak erősítését érdemes lehet átgondolni. A VKKMISZ-en kívüli kiegészítő elemek közül érdekes, hogy a jelöltek egyáltalán nem érzik az erdőt, mint helyszínt, önmagában fejlesztő környezetnek. A jelöltek a másik két csoportnál drasztikusan kisebb arányban tapasztalják a képzésben az elfogadásban való fejlődést, és a közösen végzett munka fejlesztő hatását. Az interjúkban kapott plusz szempontok megvizsgálásánál azt láthatjuk, hogy a jelöltekben a Lelki elmélyülés, az Együttműködés, A meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása, a Pontosság, az Életvezetés és az Összefüggések látása, rendszerben gondolkodás szintén nem került felszínre. A fenti eredmények két dologból adódhatnak: vagy úgy történik meg ezeknek az elemeknek a hatása, hogy azt a résztvevők nem érzékelik, vagy a vezetők által megtervezett ilyen irányú tartalmi elem nem érvényesül megfelelően. (Az ilyen irányú vizsgálat külön kutatást érdemelne.) A mamelukok eredményeit középpontba helyezve azt látjuk, hogy náluk A kiképzés módszerei, az Adminisztráció és pénzügyek, az Őrsvezető a tábortűznél, a Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, a Módszertani játékok és a Tábori építmények képzési tartalom nem kapott akkora hangsúlyt. A beszélgetésekből kiemelt elemek közül a Kitartás nincsen benne a csoport köztudatában. Ezeknek az adatoknak a 47
hátterében az 5.6.2-es pontban említett táborhierarchiai felépítésből adódó táborélmény állhat. A mamelukok és a jelöltek között is alacsony arányban jelent meg a kiképzőkhöz képes a 10 napos terhelés a táborban, A saját erőkkel való tisztába kerülés elérése, az Akadályverseny/táborkapu próba/utópróba és A kiadott feladatok esztétikus, a
megadott
paramétereknek
megfelelő
elvégzésére
irányuló
elvárás.
Ebből
következtethetünk arra, hogy a tábor egésze, az elő- és utóképzés elemei, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatos elvárások fejlesztő hatása nem tudatosodik a két csoportban. A jelöltek és a kiképzők együtt három esetben értek el alacsony százalékot: az elfogadás és a közös munkavégzés területén, valamint az Alaki ismeretek, formaságok témakörében. A mamelukokat és a kiképzőket vizsgálva a beszélgetésekből kiemelt elemek közül pedig a Kitartás és a New Age képzési tartalom nincsen benne a csoport köztudatában. Ezeknek az elemeknek a hiánya a ”rejtett tantervi” megjelenésük miatt lehetséges. Ennek tudatosításán érdemes lehet elgondolkodni. A New Age képzés ebből a csoportból az a tartalom, ami feltehetően azért jelent meg nagy arányban a jelöltek között, mert ez az elem nem olyan régen került be a tematikába így az átlagosan 3,8 éve vezetőképzést végzett jelöltek nagyobb százalékban élték azt át, mint az átlagosan 5 és 7,8 éve végzett mamelukok és kiképzők. Figyelemre méltó, hogy nincsenek olyan elemek, ahol a kiképzők egyedül értek volna el alacsony értéket. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy ők ismerik leginkább a tábort, annak céljait és felépítését. Ez a képzés viszonylagos, de javítható egységességére és tudatosságára mutat rá.
5.7.
A
hipotézisek
és
a
kapott
eredmények
összevetése -
Feltételezésem szerint az őrsvezetőképzés minden kulcskompetencia-terület fejlődésére hat. Az eredmények alapján ez a hipotézis bizonyítást nyert, mert bár különböző mértékben, de minden kulcskompetencia megfeleltetésre került a cserkész őrsvezetőképző tematikájával. A dokumentumban 2 %-tól 49 %-ig terjedt az egyezés százalékos aránya, míg a gyakorlati tapasztalat alapján 0,1 % és 48 % között vannak ezek az értékek (3. táblázat). 48
-
Feltételezem, hogy az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlődésére van a legkisebb hatással a cserkész őrsvezetőképzés. A vizsgálat eredményeit tekintve valóban azt látjuk, hogy mind a kompetenciaelemek
cserkész
őrsvezetőképzés
tematikájával
történt
megfeleltetésekor, mind az interjúk eredményei alapján ez a két fejlődésében legkevésbé támogatott terület, így ez a hipotézis is alátámasztást nyert (3. táblázat). -
Véleményem szerint a természettudományos és technikai kompetenciára, valamint a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára van a legnagyobb fejlesztő hatással a cserkész őrsvezetőképzés. Az adatok elemzése alapján valóban a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia áll a képzés egyik hangsúlyos helyén – a tematika alapján a második, míg az interjúk elemzése alapján az első helyen –, így a hipotézisnek ez a fele alátámasztást nyert. Ezzel szemben csak a hatodik helyen áll a természettudományos és technikai kompetencia. A másik legmagasabb százalékos arányokat mutató kulcskompetencia pedig a szociális és állampolgári kompetencia. Ez áll az első helyen a tematikával való megfeleltetésnél, míg második helyen az interjúk eredményei szerint. Ezzel kimondhatjuk, hogy a hipotézis ezen része az eredmények alapján cáfolatot nyert (3. táblázat).
-
Úgy vélem, hogy a cserkész őrsvezetőképzés bizonyos területeken nagy erősséget fog mutatni, míg más területet bár fejleszt, de ennek az erőssége alacsony lesz. A vizsgálat eredményeinek az elemzésekor valóban azt látjuk, hogy az idegen nyelvi kommunikációra és a digitális kompetenciára kevés tartalmi eleme van a cserkész őrsvezetőképzésnek, míg a szociális és állampolgári kompetenciára és a kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára számos elemével tud hatni, tehát ez a hipotézis is megerősítést nyert.
-
Feltételezem, hogy elő fognak kerülni olyan fejlesztett területek is, amire a NAT nem tér ki. A vizsgálat egy olyan elemre mutatott rá, amihez nincsen a Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyagában megfeleltethető kompetenciaelem, ez pedig a spirituális fejlődés lehetőségének a területe. Ezzel bár csak egy elemmel, de megerősítést nyert a hipotézis.
49
6. Összegzés Úgy látom, hogy az iskola mellett, azzal karöltve a cserkészet jó kompetenciafejlesztő lehetőség lehet, de látni kell a jelenlegi erősségeit és gyengeségeit is. Az őrsvezetőképzés az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai kompetenciát és a digitális kompetenciát jelen tematikája szerint csupán kis mértékben tudja fejleszteni, de
nagy
hatással
van
a
szociális
és
állampolgári
kompetenciára,
a
kezdeményezőképességre és vállalkozói kompetenciára, valamint az anyanyelvi kommunikációra és az esztétikai-művészeti tudatosságra és kifejezőképességre is. Ezeket az eredményeket nem csak a dokumentumelemzés, hanem az interjúk vizsgálata is megerősítette, tehát elmondhatjuk, hogy a tematika nagy részben fedi a valóságot. Az interjúk felhívták a figyelmet olyan tartalmakra, amiknek fejlesztése nem jelenik meg, legalábbis nem tudatosodik a résztvevőkben. Ezekre, és főleg ezek közül azokra az elemekre, amik a cserkészet eszmei és módszertani alapjait jelentik, érdemes lenne figyelmet fordítani. A Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzathoz és az alapkutatáshoz az interjúk azon elemeivel tesznek hozzá, amik csak itt, a beszélgetésekben jelentek meg. Ezek a fogalmak legtöbb esetben ”a rejtett tanterv” részei, ezért nincsenek benne a szabályzatban. Ez a megfigyelés arra világít rá, hogy a cserkészetben is nagy szerepe van ennek a tartalomcsoportnak.
50
7. Kitekintés és zárszó A dolgozatból kiindulva érdemes lenne kompetenciaelemzéssel is megvizsgálni a cserkész őrsvezetőképzést. Megmérni, hogy az egyes kulcskompetenciák fejlődésére milyen erős eszerint a képzés. Érdekes lenne megvizsgálni az őrsvezetőképzéssel kapcsolatos attitűdöt, olyan mintával, amiben a résztvevők összetétele a valóságot tükrözi (tehát körülbelül 10 % körüli a mamelukok és a kiképzők aránya 90 % jelölttel szemben). Ez azért fontos, mert az előbbi két csoport a rendszer elkötelezettje, hiszen ők valósítják meg a megadott tartalmakat, a hivatás tudat, a pozitív élmények és kapcsolatok azok, amik miatt ismételten részt vesznek a képzésen. Ezzel a motivációs háttérrel pedig erősen torzítanák a vizsgálat eredményét. Érdemes lenne az őrsvezetőképzés vezetésével foglalkozóknak elgondolkodni azon, hogy a jelenleg kevés elemmel támogatott kulcskompetenciákra nagyobb hangsúlyt fektessen. Ilyen szempontból is modernizálják az évről évre amúgy is fejlődő képzést.56 Végül pedig ajánlom a dolgozat eredményeit a cserkészetben minden neveléssel foglalkozó vezetőnek, különös tekintettel az őrsvezetőképzésben tevékenykedőkre, a más ifjúsági mozgalomban tevékenykedőknek, valamint azoknak is, akik keresik az iskolán belüli és kívüli nevelés összhangját.
56 Ábrányi-Balogh Péterrel készült strukturált interjú alapján – a dolgozatíró archívumából.
51
Felhasznált irodalom -
A cserkészet céljai és módszerei – http://www.mcssz.hu/magunkrol/celjainkmodszereink (2012.04.15.)
-
Az Első és Tízedik Cserkészkerület őrsvezetőképzésének hivatalos oldala– http://mu.cserkesz.hu/ixovk/jelolteknek/kepzesvezetoi-levelek/ (2012.04.16.)
-
A Nemzeti alaptanterv [NAT] szerepe a közoktatás tartalmi szabályozásában – http://epa.oszk.hu/00000/00035/00113/2007-05-np-Kerber-Vita.html (2012.04.15.)
-
Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2011. – http://www.cserkesz.hu/oib/wpcontent/uploads/2011/04/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf (2012.04.15.)
-
Az országos vezetőtiszt beszámolója – 2012. – http://www.cserkesz.hu/oib/wpcontent/uploads/2012/03/%C3%89ves-jelent%C3%A9s_2011_ovt.pdf (2012.04.15.)
-
Az
őrsvezetőképzésről
–
http://mu.cserkesz.hu/ixovk/az-orsvezetokepzes/
(2012.04.17.) -
Az
uniós
jogszabályok
összefoglalói
–
http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learni ng/c11090_hu.htm (2012.04.15.) -
Bakay Kornél (2008): Ragyogj, cserkészliliom! Koronás Kerecsen Kiadó, H.n.
-
Bárdos és Ivasivka (2001): 101 magyar népdal. Márton Áron Kiadó, Pécs.
-
Bodnár Gábor (1989): A magyarországi cserkészet története. Püski kiadó, Zalaegerszeg.
-
Csirszka Zita, Gerencsér Balázs, Kováts Brigitta, Nagy Balázs és Solymosi Balázs (É.n.): Cserkészet: az egész ember nevelése. Nevelési tükör vezetői közösségeknek. – http://www.mcssz.hu/wp-content/uploads/2008/11/einkfuzet1st.pdf (2012. 01. 20)
-
Derzsi Ottó (é.n.): Egy elhúzódó és szomorkás cserkész zászlóbontás. Új Ifjúsági
Szemle,
7.
1.
sz.
59-68.
–
http://www.uisz.hu/archivum/uisz_22_derzsi.pdf (2012.04.04.) -
Éves
beszámoló
–
http://www.mcssz.hu/szovetsegunk/eves-beszamolo
(2012.02.22.)
52
-
Gergely Ferenc (1989): A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Budapest.
-
Kraiciné
Szokoly
Mária
(2006):
Pedagógus-andragógus
szerepek
és
kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. -
Lord
Baden-Powell
of
Gilwell
(1994):
Cserkészet
fiúknak.
Magyar
Cserkészcsapatok Szövetsége, Budapest. -
Major Dezső (1921): Cserkészvezetők könyve. „Magyar Cserkész” folyóirat, Budapest.
-
Nádasi Mária (1993): A kikérdezés. In: Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
-
Nemzeti alaptanterv – 2012 Nyilvános vitaanyag - www.ofi.hu/nat-2012 (2012. 02. 14.)
-
Németh Csenge Margit: A magatartászavar megítélése az általános iskolában. Budapest: ELTE TÓK, 2010
-
Országos
Vezetőtiszt
oldala
-
http://www.cserkesz.hu/elnokseg/node/23
(2012.04.17.) -
ŐVVK története – http://vk.cserkesz.hu/ovvk%20tortenelem.html (2012.02.15.)
-
Sík Sándor és Surján László (1998): Magyar cserkészvezetők könyve. Márton Áron Kiadó, Budapest.
-
Szabolcs Éva (2004): Tartalomelemzés. In.: Falus Iván(2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
-
Trencsényi László (2006, szerk.): A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az Úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest.
-
Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (é.n.): A tanulók tudásának változása II. rész. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7-8. sz. 15-26. – http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle-090617-116 (2012.04.04.)
-
Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzat – http://www.cserkesz.hu/oib/wpcontent/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012.02.22.)
53
Melléklet 1. melléklet Vezetőképzési, Képesítési, Megbízatási és Igazolási Szabályzata – http://www.cserkesz.hu/oib/wp-content/uploads/2008/01/vkkmisz_20001007.pdf (2012. 02. 22.) A. Hivatásfelkészítés: I.
Rövidített tematika a Táborkereszt lelkiségi közösség javaslata alapján 1. Istennek tettem fogadalmat 1. A természet a teremtő Atyát hirdeti. (Isten a Teremtőnk.) 2. Jézus a főcserkész. (Példát adott.) 3. A cserkészetbe is a Szentlélek működik. (Jóra késztet.) 2. Ősvezetőnek készülök 1. Testi, lelki adottságaim. (Milyen vagyok?) 2. A boldogság ösvényén. (Életemet formálom.) 3. Valaki vár engem. (Örök életem van.) 3. „Minden erőnek forrása” 1. „Alázatos szívvel fordulok Tehozzád” (Kiválasztott.) 2. „Támaszd meg az én gyengeségemet” (Felemelt.) 3. „A Te dicsőségedet növeljem” (Megszentelt.) 4. „Tedd eredményesség munkámat” 1. A cserkészet. (Hivatás.) 2. A fogadalom. (Igen a meghívásra.) 3. Az őrsvezetés. (Megszentelt.)
II.
Rövidített tematika az Ichtüsz lelkiségi közösség javaslata alapján 1. Bibliai ismeret 2. Hitvallásismeret 3. Egyházismeret 4. Erkölcstan
B. A cserkészet alapjai 1. Őrsi rendszer 2. Őrsi szellem 54
3. Az őrs megteremtése 4. Az őrsvezető feladata és kötelességei 5. Próbarendszer C. Nevelési alapok 1. A törvények és a fogadalom jelentősége 2. Vezetéslélektan 3. Önismeret és önnevelés 4. Önfegyelem 5. Illemtan 6. Vitakultúra 7. Motiváció 8. Gesztusok 9. Fegyelmezés 10. Lélektan 11. Közösségformálás 12. Őrsi napló 13. Problémák az őrsben 14. Lelki elsősegély 15. Az őrsvezető egyénisége 16. Magyarságtudat. (Regösmunka az őrsben.) 17. Magyarok a világban 18. Helyünk a magyarságban 19. Az őrsvezető könyve 20. Az őrsvezető önképzése D. A magyar cserkészet szervezeti felépítése, működése 1. Korosztályos cserkészet (kiscserkész, rover.) 2. Szakágak 3. Cserkésztörténelem, MCSSZ 4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.) E. Vezetési ismeretek 1. Munkaterv készítés 2. A kiképzés módszerei 3. Felkészülés az őrsgyűlésre 4. Az őrsgyűlés vezetése 55
5. Az őrsvezetői füzet 6. Az őrsvezető írásmunkái 7. Adminisztráció, pénzügyek 8. Az őrsi sarok 9. SOS (teendők válsághelyzetben.) F. Kiképzés eszközei és gyakorlata 1. Őrsvezető és őrsvezetés a táborban 2. Őrsvezető a tábortűznél 3. Akadály verseny 4. Keretmese 5. Kézügyesség, mint kiképzési eszköz 6. Próbáztatás 7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok 8. Mese 9. Énektanítás 10. Cselekedve tanulás 11. Módszertani
játékok
térképhasználat,
(pl.
tájékozódás,
a
következők tűzrakás,
oktatásához:
menetrendhasználat,
törvények, csomók,
felszerelés, málházás, útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás, posta- és telefonhasználat, hírközlés, KRESZ, alaki, baleset-megelőzés, elsősegély, szerszámhasználat, növényismeret, stb.) G. Cserkészet gyakorlata 1. A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett 2. A jelszó, köszönés, a cserkészjelvény és –egyenruha jelentősége 3. Alaki ismeretek, formaságok 4. Természetismeret 5. Környezet és természetvédelem 6. A természetjárás szabályai 7. Térképhasználat tájékozódás 8. Kirándulás-szervezés, -vezetés 9. A portyaszervezés alapjai 10. Időjárási ismeretek 11. Tábori építmények
56
2. melléklet A vizsgálat interjú kérdései A jelöltek interjúkérdései: 1. Nemed? 2. Korod? 3. Milyen településen élsz? 4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi; szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) 5. A családban van-e más cserkész? 6. Mikor lettél cserkész? 7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t? 8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?) 9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t? 10. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? 11. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán? a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése. 12. Mit adott neked az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el tudtál sajátítani? 13. Milyen képzésekre emlékszel? 14. Milyen forgókra emlékszel? 15. Milyen feladatokra emlékszel? 16. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanultál a táborban? 17. Miben fejlődtél a táborban? 18. Az utóképzés mit adott számodra? 19. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudtál a képzés folyamán, amik által elsajátítottál valamit, amit eddig nem tudtál? 20. Miben lettél több, amikor befejezted a képzést? 21. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
57
A mamelukok interjúkérdései: 1. Nemed? 2. Korod? 3. Milyen településen élsz? 4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi; szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) 5. A családban van-e más cserkész? 6. Mikor lettél cserkész? 7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t? 8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?) 9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t? 10. Mikor voltál mameluk? 11. Melyik altáborban voltál mameluk? 12. Milyen élmény volt így a tábor? 13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése. 14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán? 15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el tudnak sajátítani? 16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését? 17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését? 18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését? 19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban? 20. Miben fejlődnek a táborban? 21. Az utóképzés mit ad számukra? 22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak? 23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést? 24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
58
A kiképzők interjúkérdései: 1. Nemed? 2. Korod? 3. Milyen településen élsz? 4. Milyen iskolába jártál és jársz? (önkormányzati, egyházi, alapítványi; szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) 5. A családban van-e más cserkész? 6. Mikor lettél cserkész? 7. Mikor végezted el az ŐV(V)K-t? 8. Mikor kezdtél el őrsöt vezetni? (Ha előbb kezdtél el őrsöt vezetni, mint elvégezted az őrsvezető képzést, akkor ez miért volt?) 9. Melyik altáborban végezted el az ŐV(V)K-t? 10. Mikor voltál kiképző? Hányszor? 11. Melyik altáborban voltál kiképző? 12. Milyen élmény volt így a tábor? 13. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? – mint jelölt 14. Mi volt a legemlékezetesebb esemény a képzés folyamán? a. Egy általános tábori napirend és program áttekintése. 15. Mit ad a jelölteknek az előképzés? Mi az, amit az előképzések folyamán el tudnak sajátítani? 16. Milyen képzések szolgálják a jelöltek fejlődését? 17. Milyen forgók szolgálják a jelöltek fejlődését? 18. Milyen feladatok szolgálják a jelöltek fejlődését? 19. Mi minden az, amit úgy érzel, hogy megtanulhatnak a táborban? 20. Miben fejlődnek a táborban? 21. Az utóképzés mit ad számukra? 22. Mik azok a tevékenységek, amik által még tanulni, fejlődni tudnak a képzés folyamán, amik által elsajátíthatnak valamit, amit eddig nem tudtak? 23. Te miben lettél több, amikor befejezted a képzést? 24. Mik azok az események a képzésből, amiket szívesen még egyszer áltélnél?
59
3. melléklet A tábori élet általános, mindennapi mozzanatainak sematikusan megjelenítése az interjúkhoz
60
4. melléklet A NAT kompetenciaelemei és az azokkal megfeleltetett VKKMISZ elemek Szín kódok: -
Piros színnel vannak kiemelve azok a kompetencia elemek és elemrészek, amik nem lettek megfeleltetve sem VKKMISZ sem kiegészítő elemeknek.
-
A VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek kék színnel és aláhúzással vannak kiemelve.
NAT kulcskompetenciák
VKKMISZ őrsvezetőképzés tematika elemek és a VKKMISZ-ben nem megjelenő kiegészítő elemek
anyanyelvi kommunikáció (megfelelő) szókincs nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete
szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete
Illemtan, Vitakultúra, Fegyelmezés, Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), SOS (teendők válsághelyzetben.), Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, rajés csapatjátékok Illemtan, Vitakultúra, Gesztusok, Fegyelmezés, Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), A portyaszervezés alapjai Biblia ismeret, Egyházismeret, Az őrsvezető könyve, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Felkészülés az őrsgyűlésre, Mese
nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete
Őrsvezető a tábortűznél, A portyaszervezés alapjai
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal
Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Illemtan, Vitakultúra, Lélektan, Lelki elsősegély, Az őrs kapcsolatai (Cserkészek, szülők, társadalom.), Az őrsvezető írásmunkái, SOS (teendők válsághelyzetben.), Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, A portyaszervezés alapjai
kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása
Vezetéslélektan, Illemtan, Vitakultúra, Lélektan, Lelki elsősegély, Az őrs kapcsolatai (Cserkészek, szülők, társadalom.), SOS (teendők válsághelyzetben.), Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
61
valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni nyelvhasználattal ismeretek szerzése, gazdagítása, új tudást létrehozni különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése idegen nyelvi kommunikáció lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismeretek szocio- és interkulturális ismeretek önálló tanulás stratégiái és az ehhez szükséges eszközös használata a kulturális sokféleség tiszteletben tartása a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság matematika kompetencia "számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása" alapvető matematikai elvek és törvényszerűségek felismerése a természetben problémák megoldása a mindennapokban érvek láncolatának a követése matematikai nyelven megfogalmazott törvények
Önismeret és önnevelés, Lélektan, Lelki elsősegély, Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetelek/ (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés Mese, Énektanítás, pl. katona dal/menetelő dal vagy esti dal tanítása Munkaterv készítés, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/ Illemtan, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/
Magyarok a világban Cserkésztörténelem, (MCSSZ)
Adminisztráció, pénzügyek, Kirándulás-szervezés, vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
Tábori építmények Problémák az őrsben, Tábori építmények, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/ Vitakultúra
62
megértése igazság tisztelete, "hogy a világ rendje megismerhető, megérthető, leírható" természettudományos és technikai kompetencia
"a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, Természetismeret, Időjárási ismeretek módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete" az emberi tevékenységek Környezet és természetvédelem, Tábori higiéné természetre gyakorolt hatása a tudományos elméletek szerepének megértése a társadalmi folyamatokban, az alkalmazások és a technológiák előnyei, kockázatai a társadalomra
a természettudományos és Módszertani játékok (pl. …csomók, szerszámhasználat, műszaki műveltségek növényismeret…), Természetismeret, Tábori építmények mozgósítása kíváncsi és kritikus attitűd meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a Természetismeret, Tábori építmények műszaki megoldásokat és eredményeket nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
Természetismeret, Környezet és természetvédelem
tiszteli a biztonságot
Őrsvezető a tábortűznél, Térképhasználat, tájékozódás, Tábori építmények, Tábori higiéné
tiszteli a fenntarthatóságot
Környezet és természetvédelem, Élet az erdőben
digitális kompetencia
számítógépes alkalmazások "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes elektronikus média útján kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, történő kommunikáció (ehonlapon való információközlés mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén."
63
az IKT hogyan segíti a kreativitást és az innovációt az elérhető információ hitelességének és megbízhatóságának megítélése, a kiszűrés alapvető technikája
az IKT interaktív használatának veszélye, etikai Illmtan /netikett/ elvei információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, kritikus alkalmazás, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése "komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén" kritikus és megfontolt attitűd "az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes" alkalmazásáért "a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel" szociális és állampolgári kompetencia "a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az" ismerete
"az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete
Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Cserkészsajtó
"az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete"
64
"az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
Őrsi rendszer, Őrsi szellem, Az őrs megteremtése, Vezetéslélektan, Illemtan, Fegyelmezés, Lélektan, Közösségformálás, Problémák az őrsben, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Az őrsvezető önképzése, Korosztályos cserkészet, SOS (teendők válsághelyzetben.), Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, Őrsvezető a tábortűznél, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Tábori építmények, Cserkészsajtó
"a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív" elemzése
"a döntéshozatalban ... való" részvétel "az emberi jogok teljes körű" tisztelete "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban "a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása" "alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása
Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az őrsben
Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása) Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, MCSSZ, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk) Cselekedve tanulás /Minta raj összejövetel/, Döntés az őrsben Helyünk a magyarságban, A jelszó, a köszönés, a cserkészjelvény és -egyenruha jelentősége, Őrsi és altábori összetartás, Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása, Felelősség vállalás a vezetettekért
Helyünk a magyarságban, Környezet és természetvédelem, Illemtan
Önismeret és önnevelés, Önfegyelem, Lélektan, Tábori higiéné, Reggeli torna
65
"normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása"
Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
"tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban" "a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése"
"különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése
Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
bizalom keltése a beszélőpartnerben
Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/ Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás
empátia
elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze
együttműködés
Cselekedve tanulás. Egyéni, őrsi és altábori feladatok
magabiztosság
Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Feladatok beadása
integritás "társadalmi-gazdasági fejlődés" iránti érdeklődés "interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés"
"a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés" "a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése" "a változások iránti fogékonyság"
Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Egymás elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze
10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése Önismeret és önfegyelem, Az őrsvezető önképzése, Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
"lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése" "a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás
Akadály verseny/táborkapu próba/utópróba, Keretmese
Adminisztráció, pénzügyek
"a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi" feltételei
66
tervezés
Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
szervezés
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulásszervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
irányítás
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás, Módszertani játékok, Kirándulásszervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
vezetés
Az őrsgyűlés vezetése, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint képzési eszköz, Próbáztatás, Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-raji- és csapatjátékok, Énektanítás, Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
feladatok megosztása elemzés
Egyéni, őrsi és altábori feladatok. Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/, Tábori építmények
Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/, kommunikáció
Morze, (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés
jó ítélőképesség
Az őrsgyűlés vezetése, Őrsvezető és őrsvezetés a táborban, SOS (teendők válsághelyzetben.), Kirándulás-szervezés, vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
tapasztalatok értékelése
Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel elemzése/, Tábori építmények, A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése – időbeosztás
"kockázatfelmérés és vállalás"
Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, SOS (teendők válsághelyzetben.), Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/, Kirándulás-szervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai
67
"munkavégzés egyénileg és csapatban"
Az őrsvezető feladatai és kötelességei, Munkaterv készítés, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsvezető írásmunkái, Adminisztráció és pénzügyek, Kirándulás-szervezés, vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények, Egyéni, őrsi és altábori feladatok végzése
"etikus magatartás"
Erkölcstan, Önfegyelem, Illemtan, Alaki ismerete, formaságok, A természetjárás szabályai
függetlenség
Az őrsvezető önképzése, Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett
"alkotó- és újító készség"
Az őrs megteremtése, Az őrsvezető feladata és kötelességei, Önismeret és önnevelés, Közösségformálás, Az őrsvezető önképzése, Munkaterv készítése, Felkészülés az őrsgyűlésre, Akadályverseny, Keretmese, Kézügyesség, mint kiképzési eszköz, Cselekedve tanulás /Minta őrsi összejövetel/, Módszertani játékok /alakítása, kitalálása/, Kirándulásszervezés, - vezetés, A portyaszervezés alapjai, Tábori építmények
"a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
Önismeret és önnevelés, Motiváció, Előképzés - hivatás tisztázás, a képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron keresztül
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Magyarságtudat. (Regös munka az őrsben.), Magyarok a
"a helyi, a nemzeti, az európai világban, Helyünk a magyarságban, Cserkésztörténelem, és az egyetemes kulturális MCSSZ, Mese, Énektanítás /népdal/, Néptánc tanítás, örökség" tudatosítása Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk) "a főbb művészeti alkotásoknak értő és beleérző" ismerete "az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés
fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése"
Őrsi napló, Az őrsvezető írásmunkái, Az őrsvezetői füzet, Énektanítás, A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás, Kisebbségek
"művészi önkifejezés"
Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése
"művészi érzék"
Tábori építmények, Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben), Tábori ügyességek készítése
68
"műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"
Filmelemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)
"a saját nézőpont összevetése mások véleményével' "a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása" "a művészet szeretete" "a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság"
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
Vezetéslélektan, Önismeret és önnevelés, Gesztusok, Lélektan, Közösségformálás, Lelki elsősegély, Az őrsvezető egyénisége, Helyünk a magyarságban, Az őrsvezető önképzése, Az őrs kapcsolatrendszere (cserkészek ,szülők, társadalom), SOS (teendők válsághelyzetben), A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett
A hatékony, önálló tanulás
" a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret "ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait" "képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat"
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése, Szakágak, Cselekedve tanulás
Az őrsvezető önképzése
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése
írás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
Próbarendszer, Az őrsvezető önképzése
számolás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése" IKT-eszközök használata által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
69
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése"
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" "tanulás iránti belső motiváció"
Az őrsvezető önképzése, Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által.
Próbarendszer, Felkészülés az őrsgyűlésre, Az őrsgyűlés vezetése, Az őrsvezetői füzet, Az őrsvezető írásmunkái, Módszertani játékok, Kirándulás-szervezés, -vezetés, A portyaszervezés alapjai, Egyéni, őrsi és altábori feladatok
Az őrsvezető önképzése
70
5. melléklet A VKKMISZ elemeinek és a kiegészítő elemeknek az összevetése a NAT itemeivel.
Szín kódok: anyanyelvi kommunikáció
digitális kompetencia szociális és állampolgári kompetencia
idegen nyelvi kommunikáció
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
matematika kompetencia
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
természettudományos és technikai kompetencia
a hatékony, önálló tanulás
Rövidített tematika az Ichtüsz lelkiségi közösség javaslata alapján 1. Bibliai ismeret 2. Hitvallásismeret 3. Egyházismeret 4. Erkölcstan A. A cserkészet alapjai
NAT kompetenciák ismeretei, képességei és attitűdjei irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete "etikus magatartás"
1. Őrsi rendszer
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
2. Őrsi szellem
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
3. Az őrs megteremtése
4. Az őrsvezető feladata és kötelességei
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete" "alkotó- és újító készség" "munkavégzés egyénileg és csapatban" "alkotó- és újító készség" " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret
5. Próbarendszer
"képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat" olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése" képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
71
B. Nevelési alapok 1. A törvények és a fogadalom jelentősége
2. Vezetéslélektan
3. Önismeret és önnevelés
4. Önfegyelem
5. Illemtan
változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal "az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni "a változások iránti fogékonyság" "alkotó- és újító készség" "a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása" "a változások iránti fogékonyság" "etikus magatartás" nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése az IKT interaktív használatának veszélye, etikai elvei "alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása" "az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával
72
kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete"
6. Vitakultúra
7. Motiváció
8. Gesztusok
9. Fegyelmezés
10. Lélektan
"etikus magatartás" nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása érvek láncolatának a követése "a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség" "saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése" szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete "az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete" változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása "az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
11. Közösségformálás
"az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete" "alkotó- és újító készség" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
73
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
12. Őrsi napló
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" problémák megoldása a mindennapokban
13. Problémák az őrsben
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni
14. Lelki elsősegély
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
15. Az őrsvezető egyénisége
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
16. Magyarságtudat. (Regösmunka az őrsben.)
17. Magyarok a világban
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása a kulturális sokféleség tiszteletben tartása "az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
74
"a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség" tudatosítása "az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata"
18. Helyünk a magyarságban
19. Az őrsvezető könyve
20. Az őrsvezető önképzése
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása" "alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete "a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" "a változások iránti fogékonyság" tervezés függetlenség "alkotó- és újító készség" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret "ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait" "képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat" olvasás által "új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése"
75
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése" "tanulás iránti belső motiváció"
C. A magyar cserkészet szervezeti felépítése, működése 1. Korosztályos cserkészet (kiscserkész, rover.)
2. Szakágak
3. Cserkésztörténelem, MCSSZ
4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.)
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság "az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása "különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése bizalom keltése a beszélőpartnerben
D. Vezetési ismeretek
1. Munkaterv készítés
2. A kiképzés módszerei 3. Felkészülés az őrsgyűlésre
információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése tervezés "kockázatfelmérés és -vállalás" "munkavégzés egyénileg és csapatban" "alkotó- és újító készség" irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete tervezés "kockázatfelmérés és -vállalás" "munkavégzés egyénileg és csapatban"
76
"alkotó- és újító készség"
4. Az őrsgyűlés vezetése
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" szervezés irányítás vezetés jó ítélőképesség képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" "az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
5. Az őrsvezetői füzet
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusai változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal "munkavégzés egyénileg és csapatban" "az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
6. Az őrsvezető írásmunkái
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
7. Adminisztráció, pénzügyek
8. Az őrsi sarok
"számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása" "a gazdaság működésének átfogóbb" megértése "és a pénz világában való" tájékozódás "munkavégzés egyénileg és csapatban" nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete "a közügyekben való hatékony együttműködés, a
9. SOS (teendők válsághelyzetben.) helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás"
77
jó ítélőképesség "kockázatfelmérés és -vállalás" nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
E. Kiképzés eszközei és gyakorlata 1. Őrsvezető és őrsvezetés a táborban
2. Őrsvezető a tábortűznél
3. Akadály verseny
4. Keretmese
5. Kézügyesség, mint kiképzési eszköz
6. Próbáztatás
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" jó ítélőképesség nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni tiszteli a biztonságot "a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" tervezés szervezés irányítás vezetés "alkotó- és újító készség" tervezés szervezés irányítás vezetés "alkotó- és újító készség" tervezés szervezés irányítás vezetés "alkotó- és újító készség" tervezés szervezés irányítás vezetés
78
7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, raj- és csapatjátékok
8. Mese
9. Énektanítás
nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása szervezés irányítás vezetés irodalmi és nem irodalmi szövegek ismerete különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása különböző típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" szervezés irányítás vezetés "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása "az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
10. Cselekedve tanulás /Minta őrsi és raj összejövetel/
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" kommunikáció figyelése és szituációhoz alakítása valóság és valóságértelmezés kifejezése, másét megismerni és a magáéval összehasonlítani, ütköztetni információ keresése, gyűjtése, feldolgozása és közvetítése segédeszközök használata, szóbeli és írásbeli érvek helyes kifejezése problémák megoldása a mindennapokban "a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" "a döntéshozatalban ... való" részvétel
79
"részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban "különféle területeken" hatékony kommunikáció, nézőpontok figyelembe vétele és megértése bizalom keltése a beszélőpartnerben empátia együttműködés magabiztosság "a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés" tervezés szervezés irányítás vezetés feladatok megosztása elemzés kommunikáció tapasztalatok értékelése
"kockázatfelmérés és -vállalás" "alkotó- és újító készség" " a tanuláshoz ... szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről" való ismeret a természettudományos és műszaki műveltségek 11. Módszertani játékok (pl. a mozgósítása következők oktatásához: törvények, tervezés térképhasználat, tájékozódás, szervezés tűzrakás, menetrendhasználat, irányítás csomók, felszerelés, málházás, vezetés útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás, posta- és telefonhasználat, hírközlés, "alkotó- és újító készség" képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását KRESZ, alaki, baleset-megelőzés, másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan elsősegély, szerszámhasználat, értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, növényismeret, stb.) támogatást kérjen"
F. Cserkészet gyakorlata 1. A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság - kreativitás, önismeret, emberi kapcsolatrendszer és világban való eligazodó készség fejlesztése
80
2. A jelszó, köszönés, a cserkészjelvény és -egyenruha jelentősége 3. Alaki ismeretek, formaságok
4. Természetismeret
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása" "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása" "etikus magatartás" "a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete" a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása nyitott a természeti jelenségek, a műszaki megoldások és eredmények etikájára
5. Környezet és természetvédelem
6. A természetjárás szabályai 7. Térképhasználat tájékozódás
8. Kirándulás-szervezés, -vezetés
9.
A portyaszervezés alapjai
tiszteli a fenntarthatóságot "alkotó részvétel": állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió, a fenntarthatóság támogatása és mások értékeinek, magánéletének a tisztelete "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása" "etikus magatartás" tiszteli a biztonságot tervezés szervezés irányítás vezetés jó ítélőképesség "kockázatfelmérés és -vállalás" "munkavégzés egyénileg és csapatban" "alkotó- és újító készség" képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete változatos helyzetekben szóban és írásban érintkezni tud másokkal "számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása"
81
tervezés szervezés irányítás vezetés jó ítélőképesség "kockázatfelmérés és -vállalás" "munkavégzés egyénileg és csapatban" "alkotó- és újító készség"
10. Időjárási ismeretek
képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen" "a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technilógiai folyamatoknak az ismerete" "számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudása" alapvető matematikai elvek és törvényszerűségek felismerése a természetben problémák megoldása a mindennapokban a természettudományos és műszaki műveltségek mozgósítása kíváncsi és kritikus attitűd - meg akarja ismerni és érteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket tiszteli a biztonságot
11. Tábori építmények
"a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" tervezés szervezés irányítás vezetés elemzés jó ítélőképesség tapasztalatok értékelése "munkavégzés egyénileg és csapatban" "alkotó- és újító készség" "művészi önkifejezés" "művészi érzék"
82
A VKKMISZ-ben meg nem jelenő elemek (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés
Tábori higiéné
Élet az erdőben
Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés
Cserkészsajtó
nyelvhasználattal ismeretek szerzése, gazdagítása, új tudást létrehozni kommunikáció az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása tiszteli a biztonságot "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása tiszteli a fenntarthatóságot számítógépes alkalmazások - "szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén." "az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az" ismerete "a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás" "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása"
Néptánc tanítás
Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk)
Döntés az őrsben
"Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása "az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása" "Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata" "a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség" tudatosítása "lehetőségek és kihívások felismerése, értelmezése" "a döntéshozatalban ... való" részvétel "részvétel iránti nyitottság a demokratikus" döntéshozatalban
83
Vallási sokszínűség tiszteletben tartása - külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása) Őrsi és altábori összetartás
Reggeli torna Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán
Egyéni, őrsi és altábori feladatok.
"az emberi jogok teljes körű" tisztelete
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása" "a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó" ismeretek és azok alkalmazása "normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása" "a változások iránti fogékonyság" együttműködés képesség a "közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen"
feladatok megosztása "munkavégzés egyénileg és csapatban" empátia Egymás elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül ismeretlen "a személyes előítéletek leküzdésére és a emberek kerülnek össze kompromisszumra való törekvés" 10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése "a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése" Akadály verseny/táborkapu "lehetőségek és kihívások felismerése, próba/utópróba értelmezése" Morze kommunikáció A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése – időbeosztás tapasztalatok értékelése Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett függetlenség "a célok elérésére irányuló motiváció és Előképzés - hivatás tisztázás eltökéltség" "az európai országok, nemzetek és a kisebbségek Kisebbségek
Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben) Tábori ügyességek készítése Film elemzés (Kóristák) (utóbbi két évben)
kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" "művészi önkifejezés" "művészi érzék" "művészi önkifejezés" "műalkotások és előadások értelmezése és elemzése"
84
Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által
"saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése"
Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
Felelősség vállalás a vezetettekért
"a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása"
A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás Feladatok beadása A képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron
"az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének,
valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése" magabiztosság "a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség"
85
6. melléklet Az interjúk elemzésének százalékos adatai a VKKMISZ-re és a kiegészítő elemekre nézve Rövidítések: -
szumj: az elemek megjelenése a jelöltekre nézve
-
szumm: az elemek megjelenése a mamelukokra nézve
-
szumk: az elemek megjelenése a kiképzőkre nézve
-
szumö: az elemek megjelenése mindhárom csoportra nézve
-
j%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve
-
m%: az elem előfordulásának százalékos aránya a jelöltekre nézve
-
k%: az elem előfordulásának százalékos aránya a kiképzőkre nézve
-
ö%: az elem előfordulásának százalékos aránya minden interjúalanyra nézve Szín kódok:
-
világosszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között legalább 40 %-os eltérést mutatnak
-
sötétszürke: azok a százalékos előfordulások, amik a csoportok között több mint 40 %-os eltérést mutatnak
1. Bibliai ismeret 2. Hitvallásismeret 3. Egyházismeret 4. Erkölcstan A. A cserkészet alapjai 1. Őrsi rendszer 2. Őrsi szellem 3. Az őrs megteremtése 4. Az őrsvezető feladata és kötelességei 5. Próbarendszer B. Nevelési alapok 1. A törvények és a fogadalom jelentősége
szumj szumm szumk szumö j% m% k% 0 0 0 0 0 0 0 1 3 4 8 10 60 40 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 5 20 0 30 4 1 8 13 40 20 80
ö% 0 32 0 0 0 20 52
4
1
9
14
40
20
90
56
1 0 0
2 0 0
5 0 0
8 0 0
10 0 0
40 0 0
50 0 0
32 0 0
1
0
1
2
10
0
10
8
86
2. Vezetéslélektan 3. Önismeret és önnevelés 4. Önfegyelem 5. Illemtan 6. Vitakultúra 7. Motiváció 8. Gesztusok 9. Fegyelmezés 10. Lélektan 11. Közösségformálás 12. Őrsi napló 13. Problémák az őrsben 14. Lelki elsősegély 15. Az őrsvezető egyénisége 16. Magyarságtudat. (Regösmunka az őrsben.) 17. Magyarok a világban 18. Helyünk a magyarságban 19. Az őrsvezető könyve 20. Az őrsvezető önképzése C. A magyar cserkészet szervezeti felépítése, működése 1. Korosztályos cserkészet (kiscserkész, rover.) 2. Szakágak 3. Cserkésztörténelem, MCSSZ 4. Az őrs kapcsolatai (cserkészek, szülők, társadalom.) D. Vezetési ismeretek 1. Munkaterv készítés 2. A kiképzés módszerei (módszertan)
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö% 5 2 10 17 50 40 100 68 6 2 1 1 1 0 4 5 5 1
5 0 0 0 2 0 1 2 2 0
10 0 0 0 5 0 1 9 5 0
21 2 1 1 8 0 6 16 12 1
60 20 10 10 10 0 40 50 50 10
100 100 84 0 0 8 0 0 4 0 0 4 40 50 32 0 0 0 20 10 24 40 90 64 40 50 48 0 0 4
2 0
1 0
1 1
4 1
20 0
20 0
10 10
16 4
1
1
3
5
10
20
30
20
2
1
2
5
20
20
20
20
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
2
1
5
8
20
20
50
32
0
0
0
0
0
0
0
0
5 0
3 0
7 0
15 0
50 0
60 0
70 0
60 0
4
1
1
6
40
20
10
24
8 0 10
2 0 4
5 0 10
15 0 24
80 0 100
40 0 80
50 60 0 0 100 96
10
3
10
23
100
60
100 92
87
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö% 3. Felkészülés az őrsgyűlésre 4. Az őrsgyűlés vezetése 5. Az őrsvezetői füzet 6. Az őrsvezető írásmunkái 7. Adminisztráció, pénzügyek 8. Az őrsi sarok 9. SOS (teendők válsághelyzetben.) E. Kiképzés eszközei és gyakorlata 1. Őrsvezető és őrsvezetés a táborban 2. Őrsvezető a tábortűznél 3. Akadály verseny 4. Keretmese 5. Kézügyesség, mint kiképzési eszköz 6. Próbáztatás 7. Játéktanítás, játékvezetés, őrsi-, rajés csapatjátékok 8. Mese 9. Énektanítás 10. Cselekedve tanulás (minta őrs és raj összejövetelek)
10
5
10
25
100 100 100 100
4 0
4 0
7 0
15 0
40 0
10
5
10
25
100 100 100 100
8 0
2 0
6 0
16 0
80 0
40 0
60 0
64 0
0
2
1
3
0
40
10
12
1
0
2
3
10
0
20
12
6 0 3
1 0 3
5 2 4
12 2 10
60 0 30
20 0 60
50 20 40
48 8 40
0 1
2 0
3 1
5 2
0 10
40 0
30 10
20 8
6 2 3
1 1 0
7 3 3
14 6 6
60 20 30
20 20 0
70 30 30
56 24 24
2
0
0
2
20
0
0
8
88
80 0
70 0
60 0
szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö% 11. Módszertani játékok (pl. a következők oktatásához: törvények, térképhasználat, tájékozódás, tűzrakás, menetrendhasználat, csomók, felszerelés, málházás, útjelek, jeladás, karjelek, rovásírás, postaés telefonhasználat, hírközlés, KRESZ, alaki, baleset-megelőzés, elsősegély, szerszámhasználat, növényismeret, stb.) F. Cserkészet gyakorlata 1. A napi jótett tudatosítása, gyakorlása, őrsi jótett 2. A jelszó, köszönés, a cserkészjelvény és egyenruha jelentősége 3. Alaki ismeretek, formaságok 4. Természetismeret 5. Környezet és természetvédelem 6. A természetjárás szabályai 7. Térképhasználat tájékozódás 8. Kirándulásszervezés, -vezetés 9. A portyaszervezés alapjai 10. Időjárási ismeretek 11. Tábori építmények (Kommunikáció a "forgókon") Forgószínpadok/ kiscsoportos beszélgetés A képzés elvégzéséért való küzdés a feladatokon és a táboron keresztül
10 0
3 0
10 0
23 0
100 0
60 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
10
4
1 2
3 1
2 1
6 4
10 20
60 20
20 10
24 16
0
0
2
2
0
0
20
8
1
1
0
2
10
20
0
8
2
0
2
4
20
0
20
16
7
4
7
18
70
80
70
72
10 0 7
5 0 1
9 0 8
24 0 16
100 100 0 0 70 20
90 0 80
96 0 64
4
1
3
8
40
30
32
20
100 92 0 0
1 0 0 1 10 0 0 4 szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö% 89
10 napos terhelés a táborban, a saját erőkkel való tisztába kerülés elérése A feladatok elvégzésére szánt idő és erőforrás megítélése – időbeosztás A kiadott feladatok esztétikus, a megadott paramétereknek megfelelő elvégzésére irányuló elvárás Akadályverseny/táborkapu próba/utópróba Az információk e-mailen való közvetítése, e-mailes kommunikáció, segédanyagok internetes közvetítése, honlapon való információközlés Cserkészsajtó Döntés az őrsben Egyéni döntés a képzés elvégzése mellett Egyéni, őrsi és altábori feladatok végzése Egymás elfogadása a kiscsoporton, az őrsön és az altáboron belül – ismeretlen emberek kerülnek össze Élet az erdőben Feladatok beadása. Felelősség vállalás a vezetettekért Figyelemösszpontosítás a folyamatos terhelés által. Film elemzés (Kóristák) (utóbbi két évben) Keretmese (Szt. István, Eger vár, Pál utczai fiúk) Kisebbségek Morze Néptánc tanítás
3
1
7
11
30
20
70
44
9
4
6
19
90
80
60
76
2
1
6
9
20
20
60
36
2
1
6
9
20
20
60
36
0 0 2
0 0 0
0 0 0
0 0 2
0 0 20
0 0 0
0 0 0
0 0 8
0
0
2
2
0
0
20
8
2
5
5
12
20
100
50
48
1 0 0
4 2 0
4 1 0
9 3 0
10 0 0
80 40 0
40 10 0
36 12 0
3
1
5
9
30
20
50
36
1
0
1
2
10
0
10
8
0
0
1
1
0
0
10
4
3 2 3 8 1 0 3 4 0 0 0 0 2 0 0 2 szumj szumm szumk szumö 90
30 40 30 32 10 0 30 16 0 0 0 0 20 0 0 8 j% m% k% ö%
Önbemutatás kreatív önkifejezésen keresztül az első hétvégén (utóbbi két évben) Őrsi és altábori összetartás Őrsi, altábori és képzési titkok tiszteletben tartása Reggeli torna Tábori higiéné Tábori szabályok ismerete és elfogadása a képzés és a tábor folyamán Tábori ügyességek készítése Vallási sokszínűség tiszteletben tartása – külön istentisztelet szervezése, odafigyelés az imádságoknál (pl. adventisták szombatjának tiszteletben tartása) Csak az interjúkban említett elemek A fent meg nem jelent egyéb cserkész elméleti ismeretek (pl. Rovásírás, nemi szerepek…) A fent meg nem jelent egyéb cserkész gyakorlati ismeretek (pl. csomózás, szerszámhasználat, sátorverés, tűzrakás, varrás, kémiai kísérletek…) A meglévő tartalmak kreatív továbbgondolása Alázat Barátságok kötése Cél meghatározás Egyéb élmények Együttműködés Életvezetés Elköteleződés Előképzés – hivatás tisztázás
0 0
2 0
3 1
5 1
0 0
40 0
30 10
20 4
0 1 0
0 1 0
0 0 0
0 2 0
0 10 0
0 20 0
0 0 0
0 8 0
2
3
4
9
20
60
40
36
3
1
1
5
30
20
10
20
0
1
0
1
0
20
0
4
2
1
0
3
20
20
0
12
5
2
6
13
50
40
60
52
1 1 5 2 5 0 1 0
4 1 3 2 1 4 3 0
6 1 5 2 5 7 5 2
11 3 13 6 11 11 9 2
10 10 50 20 50 0 10 0
80 20 60 40 20 80 60 0
60 10 50 20 50 70 50 20
44 12 52 24 44 44 36 8
1 2 4 7 10 40 40 28 szumj szumm szumk szumö j% m% k% ö% 91
Főzés, étkezés Kitartás Lelki elmélyülés Meseerdő New age/szekták Önállóság Önbizalom Összefüggések látása, rendszerben gondolkodás Példakép Pontosság Program szervezés Szemlélet adás Szertartás Szigorúság, fegyelem Tábortűz Tervezés Toborzás Tudásátadás mikéntje Tudatos vezetés Vélemény adása, értékelés
5 4 4 1 5 0 0
1 0 4 1 0 0 0
2 4 6 0 1 2 2
8 8 14 2 6 2 2
50 40 40 10 50 0 0
1 1 2 7 0 5 3 6 10 1 2 3 4
3 2 3 3 1 4 2 1 5 0 0 2 2
3 2 5 9 3 7 1 3 10 0 3 3 4
7 5 10 19 4 16 6 10 25 1 5 8 10
10 60 30 28 10 40 20 20 20 60 50 40 70 60 90 76 0 20 30 16 50 80 70 64 30 40 10 24 60 20 30 40 100 100 100 100 10 0 0 4 20 0 30 20 30 40 30 32 40 40 40 40
92
20 0 80 20 0 0 0
20 40 60 0 10 20 20
32 32 56 8 24 8 8
7. melléklet Az interjúk eredményének százalékos bemutatása az egyes kulcskompetenciákra és a megkérdezett csoportokra nézve, valamint összehasonlítása a VKKMISZ és kiegészítő elemek melletti kompetenciaelemek százalékos arányával.
93
