A bűnözés társadalmi újratermelődése
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül közvetlen kapcsolatba. Azoknak a lényeges társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek meghatározzák egy adott társadalom - típusát, - alapberendezkedését, - ezek újratermelődési folyamatát.
A makro-környezet elemei • • • • •
tulajdonviszonyok, elosztási viszonyok, osztály- és rétegviszonyok, tudati viszonyok, kulturális javakban való részesedés viszonyai
A társadalmi javak elosztási rendje - az ország gazdasági helyzete - igazságos – igazságtalan elosztási rend - a bűnözés alakulása nem az elosztott javak mennyiségétől - hanem az elosztás rendjétől függ
Urbanizáció - jelentése: városiasodás - Ipari fejlődéssel összefüggésben figyelhető meg - Magyarországon ’50 - ’60-as évek - új környezet - alkalmazkodási zavarok - devianciák megjelenése
Mobilitás • • • • •
Társadalmi státusz megváltozása Intergenerációs – intragenárciós Iránya felfelé – lefelé Bűnözés oka általában a lefelé mozgás Bűnözés okozhatja a felfelé mozgást
Ingázás -
munkahely – család lakóhelye elválik jelentős a családtól távol töltött idő személyes kapcsolatok megromlanak frusztráció, elmagányosodás hibás problémamegoldó technikák devianciák megjelenése egzisztencia összeomlása
Rendszerváltás • • • • • • • • • • •
1989-ben politikai fordulat ezt megelőzően megkezdődik a magángazdaság kialakulása 1990-től fokozódó privatizáció keleti piacok összeomlása munkahelyek megszűnése – munkanélküliség az ország gazdasági teljesítőképessége csökken - kevesebb jutott az újraelosztási rendszerbe tömeges elszegényedés – hatalmas vagyonok keletkeztek társadalmi feszültség – devianciák megjelenése országhatárok megnyílása bűntető igazságszolgáltatási rendszer nem bírt megbirkózni a növekvő bűnözéssel (személyi tárgyi feltételek hiánya, kedvezőtlen jogi környezet) joghézagok, ellenőrzési képesség csökkenése
A mikro-környezet konkrét emberi kapcsolatok színtere, szükségszerűen adott v. önként választott, jogilag szabályozott v. szabályozatlan, tartós v. átmeneti kapcsolat - elsődleges – másodlagos - család - iskola - munkahely - baráti kapcsolatok - lakókörnyezet - tömegkkomunikáció
A család • • • • •
elsődleges csoport az elsődleges szocializáció színtere fizikai biztonság érzelmi fejlődés norma- és értékrendszer
Kriminogén családtípusok • Bűnöző család: egy vagy több tagja rendszeresen bűncselekményeket követ el • Antiszociális család: deviáns életvitel, rossz szociális körülmények • Szociális család: nevelési hibák, hiányosságok
Az iskola • • • • •
Tudás átadása Társadalmilag elfogadott normák közvetítése Korlátozó szerep Hibás tanári magatartások Nincs megoldva a „problémás” gyerekek oktatása
Munkahely • Ellenőrzési szerepe is van • Létfenntartást biztosítja • Első munkahely a szocializációnak jelentős állomása – a felnőtté válás idejére esik • Idősebb kollégák tekintélye – követendő minta
Munkanélküliség • a bűnözés szempontjából a hosszú távú munkanélküliség a veszélyes • az anyagi tartalékok elfogynak – a létfenntartás kerülhet veszélybe • a rendszeresség és az ellenőrzöttség hiánya • a konfliktusok növekednek • devianciák megjelenése
Baráti kapcsolatok • 10. életévtől egyre fontosabb szerepet töltenek a normaközvetítés szempontjából • A serdülőkor idején elsőszámú környezetté válnak a kortárscsoportok • Újdonság kereső – kísérletező életszakasz • Sok esetben a felnőttek társadalmával szembehelyezkedő magatartásformák • A kötöttségek elutasítása
Média • Értékközvetítő szerepet tölt be • Hamis képet alakíthat ki a nézőkben • A fogyasztást propagálja – szükségletek indukálása • Az erőszak mint elfogadott konfliktusfeloldó módszer jelentkezik • Személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak
