A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2011. június 9.(*)
„Közös agrárpolitika – 1782/2003/EK rendelet – Nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás – A támogatás nyújtásának feltételei”
A C-115/10. sz. ügyben, az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2010. március 3-án érkezett, 2009. augusztus 31-i határozatával terjesztett elő az előtte a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Zrt. és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve között folyamatban lévő eljárásban, A BÍRÓSÁG (első tanács), tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet (előadó), M. Ilešič, M. Safjan és M. Berger bírák, főtanácsnok: J. Mazák, hivatalvezető: A. Calot Escobar, figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket: –
a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,
–
az Európai Bizottság képviseletében meghatalmazotti minőségben,
H. Tserepa-Lacombe
és
Sipos A.,
a főtanácsnok indítványának a 2011. február 10-i tárgyaláson történt meghallgatását követően, meghozta a következő Ítéletet 1
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 355., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás
3. fejezet, 13. kötet, 223. o.), valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló, 1999. május 17-i 1259/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 113. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 424. o.) értelmezésére irányul. 2
E kérelmet a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Zrt. (a továbbiakban: Bábolna Zrt.) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (a továbbiakban: Hivatal) között a Bábolna Zrt. részére nyújtott 2004. évi nemzeti kiegészítő támogatás tárgyában folyamatban lévő jogvitában nyújtották be. Jogi háttér Az uniós szabályozás A 2004/281/EK határozat
3
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmánynak, valamint az Európai Unió alapját képező szerződéseknek a közös agrárpolitika reformját követő kiigazításáról szóló, 2004. március 22-i 2004/281/EK tanácsi határozatot (HL L 93., 1. o.) a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. április 16-án Athénben aláírt szerződés (HL 2003. L 236., 17. o.) 2. cikkének (3) bekezdése és az ehhez kapcsolódó csatlakozási okmány (a továbbiakban: csatlakozási okmány) 23. cikke alapján fogadták el.
4
E határozat 1. cikkének 5. pontja többek között előírja, hogy a csatlakozási okmány II. melléklete 6. fejezete A. részének az 1259/1999 rendeletet módosító 27. pontja helyébe a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet (HL L 270., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) módosító rendelkezések lépnek, hogy figyelembe vegyék azokat a kiigazításokat, amelyeket az utóbbi rendeletnek – a csatlakozási dokumentumok aláírását követő – elfogadásával a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó szabályozásba vezettek be.
5
A 2004/281 határozat (10) preambulumbekezdése így szól: „A nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések összhangjának megtartása céljából az új egységes támogatási rendszer bevezetését követően néhány kiigazításra van szükség. Különösen szükséges a csatlakozási okmányba foglalt megállapodások kiigazítása annak érdekében, hogy az ilyen kiegészítő kifizetések rendeltetésszerűen működhessenek, három különböző forgatókönyv alapján: az első a »klasszikus«
közvetlen támogatási rendszer, a második az új egységes támogatási rendszer regionális opciója, a harmadik pedig az egységes területalapú támogatási rendszer.” Az 1782/2003 rendelet 6
Az 1782/2003 rendelet 2004. május 1-jétől hatályon kívül helyezte a 3508/92 rendeletet és az 1259/1999 rendeletet.
7
Az 1782/2003 rendelet (21) preambulumbekezdése szerint: „A [KAP] alapján működő támogatási rendszerek közvetlen jövedelemtámogatást írnak elő, különösen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása céljából. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével. […]”
8
A 2004/281 határozattal módosított 1782/2003 rendelet (a továbbiakban: 1782/2003 rendelet) 1. cikke így rendelkezik: „Ez a rendelet megállapítja a következőket: –
a [KAP] keretébe tartozó [helyesen: keretébe tartozó és az I. mellékletben felsorolt] jövedelemtámogatási rendszerek alapján az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozott közvetlen kifizetések közös szabályai, az 1257/1999/EK rendelet szerint meghatározottak kivételével,
–
a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatás (a továbbiakban: egységes támogatási rendszer),
–
átmeneti egyszerűsített jövedelemtámogatás az új tagállamokban a gazdák számára (a továbbiakban: egységes területalapú támogatási rendszer),
[…]” 9
Az 1782/2003 rendelet 2. cikke szerint: „[…] a következő meghatározásokat kell alkalmazni: a)
»mezőgazdasági termelő«: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található [az EK 299. cikkben] meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;
b)
»mezőgazdasági üzem«: az adott mezőgazdasági termelő által vezetett [helyesen: kezelt] és ugyanazon tagállam területén található termelőegységek [helyesen: termelési egységek] összessége;
c)
»mezőgazdasági tevékenység«: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek
jó mezőgazdasági és ökológiai meghatározottak szerint”. 10
állapotának
fenntartását
az
5. cikkben
Az 1782/2003 rendelet „Általános rendelkezések” címet viselő II. címében a „Támogatási kérelmek” címet viselő 22. cikk (1) bekezdése előírja: „Az integrált rendszer keretében a mezőgazdasági termelőnek évente be kell nyújtania a közvetlen kifizetés iránti kérelmét, amelyben – az adott esetnek megfelelően – szerepelnie kell a következőknek:
11
–
a mezőgazdasági üzem minden mezőgazdasági parcellája,
–
a támogatási jogosultságok száma és összege,
–
az e rendeletben vagy az érintett tagállam által előírt minden más információ.”
Az említett rendelet „Kifizetés” címet viselő 28. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: „Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében a támogatások teljes összegben kerülnek kifizetésre a kedvezményezetteknek.”
12
Az 1782/2003 rendelet III. címe az egységes támogatási rendszerről szól. Az említett rendelet 44. cikkének (1)–(3) bekezdése szerint: „(1) Minden támogatási jogosultság, amely a támogatható hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a támogatási jogosultság által megállapított összeg igénylésére. (2) A »támogatható hektárszám« a mezőgazdasági üzem szántóföldből és állandó legelőből álló földterülete, kivéve az állandó kultúrák, erdők vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt területeket. (3) A mezőgazdasági termelő nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállamok által meghatározandó időponttól, de legkorábban az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtásának évét megelőző naptári év szeptember 1-jétől kezdődő legalább tíz hónapos időtartamon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”
13
Az 1782/2003 rendelet IVa. címe a „Támogatási rendszerek bevezetése az új tagállamokban” címet viseli.
14
Az említett rendelet 143a. cikke szerint: „Az új tagállamokban a közvetlen kifizetéseket a következő – a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni: –
25% 2004-ben,
15
–
30% 2005-ben,
–
35% 2006-ban,
–
40% 2007-ben,
–
50% 2008-ban,
–
60% 2009-ben,
–
70% 2010-ben,
–
80% 2011-ben,
–
90% 2012-ben,
–
100% 2013-tól.”
Az 1782/2003 rendelet „Egységes területalapú támogatási rendszer” címet viselő 143b. cikkének (1)–(3) bekezdése előírja: „(1) Legkésőbb a csatlakozás időpontjában az új tagállamok úgy határozhatnak, hogy a közvetlen kifizetéseket a (9) bekezdésben meghatározott alkalmazási időszak alatt a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított egységes területalapú támogatással váltják fel. (2) Az egységes területalapú támogatást évente egyszer fizetik ki. A támogatás kiszámításához a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott éves pénzügyi keretet az egyes új tagállamok (4) bekezdésnek megfelelően megállapított mezőgazdasági területeivel kell elosztani. (3)
16
A Bizottság minden egyes új tagállam részére éves pénzügyi keretet állapít meg:
–
amely azon pénzeszközök összege, amelyek az adott naptári évben az új tagállamban közvetlen kifizetés nyújtása céljából rendelkezésre állnának,
–
a megfelelő közösségi szabályozásnak megfelelően és a csatlakozási okmányban, valamint a későbbi közösségi jogszabályokban az egyes közvetlen kifizetésekre vonatkozóan meghatározott mennyiségi paraméterek, úgymint a bázisterület, a támogatás felső határai és a maximális garantált mennyiség (MGM) alapján, valamint
–
a 143a. cikkben a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése céljából meghatározott megfelelő százalék alkalmazásával kiigazítva.”
Az említett rendelet „Nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések” címet viselő 143c. cikke így rendelkezik: „[…] (2) Az új tagállamok a Bizottság engedélyével kiegészíthetik a mezőgazdasági termelő részére nyújtott közvetlen kifizetéseket:
[…] Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne. […] (4) Ha egy új tagállam az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása mellett dönt, az (5) és a (8) bekezdésben említett feltételek mellett nyújthat nemzeti kiegészítő közvetlen támogatást. (5) A 2004-es évre vonatkozóan az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása során az ebben az évben nyújtott nemzeti kiegészítő támogatás (al)ágazatonkénti teljes összege nem haladhatja meg az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretet. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg: –
a (2) bekezdés a) vagy, adott esetben, b) pontjának alkalmazásából következő (al)ágazatonkénti támogatás teljes összege, és
–
annak a közvetlen támogatásnak a teljes összege, amely az adott évben ugyanarra az (al)ágazatra az érintett új tagállamban az egységes területalapú támogatási rendszer keretében rendelkezésre állna.
2005-öt követően a fenti korlátozást az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretek alkalmazása révén egyik évre vonatkozóan sem kell alkalmazni. Ugyanakkor az új tagállamok fenntartják maguknak a jogot az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretek alkalmazására, feltéve hogy az adott (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keret csak –
az egységes támogatási rendszerrel összevont közvetlen kifizetésekre vonatkozik, és/vagy
–
olyan közvetlen kifizetés(ek)re vonatkozik, amely a 70. cikk (2) bekezdése alapján nem tartozik az egységes támogatási rendszer keretébe, illetve az alól kivonható, vagy amely a 64. cikk (2) bekezdésében említett részleges végrehajtás alá esik.
(6) Az új tagállam objektív kritériumok alapján és a Bizottság engedélyével határozhat az odaítélhető nemzeti kiegészítő támogatások összegéről. (7)
A Bizottság engedélye:
–
a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazási körébe tartozó esetben meghatározza a megfelelő KAP-típusú nemzeti közvetlen kifizetési rendszereket,
–
meghatározza azt a szintet, ameddig nemzeti kiegészítő támogatások nyújthatók, a nemzeti kiegészítő támogatások mértékét, és adott esetben, odaítélésük feltételeit,
–
a [KAP] alakulása miatt szükségessé váló esetleges módosításokra is figyelemmel kerül kiadásra.
(8) Nem nyújtható nemzeti kiegészítő kifizetés vagy támogatás azokra a mezőgazdasági tevékenységekre, amelyekre nézve a 2004. április 30-i összetételű Közösségben nem irányoztak elő közvetlen kifizetéseket. […]” A nemzeti szabályozás 17
Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló, 6/2004. (I.22.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny, 2004/7.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az említett Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatásokban, köztük a nemzeti kiegészítő támogatásban, csőd-, felszámolási, adósságrendezési vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részesülhet. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
18
A Bábolna Zrt. 2004. május 28-án nyújtotta be a Hivatalhoz egységes területalapú támogatás és a hozzá kapcsolódó nemzeti kiegészítő támogatás iránti kérelmét.
19
2004. szeptember 1-jétől a Bábolna Zrt. végelszámolás alá került, amelynek megindítására a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről és privatizációjáról szóló 2186/2004. (VII.22.) Korm. határozat (Határozatok Tára, 2004/33., 2004.7.22.) alapján került sor.
20
A Hivatal 2005. május 17-i határozatában részben helyt adott a Bábolna Zrt. kérelmének, és egységes területalapú támogatásra 174 410 400 HUF összeg, míg a szántóföldi nemzeti kiegészítő támogatásra 70 677 810 HUF összeg kifizetését állapította meg.
21
Miután azonban a Hivatal észlelte, hogy a Bábolna Zrt. 2004. szeptember 1-jétől végelszámolási eljárás alatt áll, 2005. május 17-i határozatát módosítva új határozatot hozott. E módosító határozatban a 6/2004. (I.22.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a szántóföldi nemzeti kiegészítő támogatás esetében a támogatási kérelmet elutasította, és a Bábolna Zrt.-t a korábban ilyen címen kifizetett 15 829 789 HUF összeg visszafizetésére kötelezte.
22
A Bábolna Zrt. kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a módosító határozat bírósági felülvizsgálatát és a 2005. május 17-i határozat hatályában fenntartását.
23
A Fővárosi Bíróság előtt a Bábolna Zrt. arra hivatkozik, hogy a jelen ügyben alkalmazandó közösségi jogszabályok nem tartalmaznak végelszámolással kapcsolatos kizárást. A támogatásnyújtás feltétele kizárólag az, hogy az érintett üzem a Közösség területén legyen, a kérelmező nemzeti jogi státusza e tekintetben közömbös.
24
A Hivatal a kereset elutasítását kéri.
25
A kérdést előterjesztő bíróság szerint ahhoz, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitát el tudja dönteni, szükséges annak megállapítása, hogy az adott tagállamban mezőgazdasági termelést folytató gazdasági társaság, amely ugyanakkor végelszámolás alatt áll, jogosult-e nemzeti kiegészítő támogatásra.
26
A Fővárosi Bíróság különösen azt kívánja megtudni, hogy szabályozható-e önállóan, az uniós jogi elvektől, szabályoktól függetlenül a nemzeti kiegészítő támogatás. Vagyis azt kérdezi, hogy előírhat-e a tagállam a nemzeti kiegészítő támogatás nyújtása körében az uniós jog által bevezetett egységes területalapú támogatási rendszer keretében előírtakhoz képest szigorúbb feltételeket.
27
Az említett bíróság az általa előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdés kapcsán továbbá megjegyzi, hogy a magyar jog külön jogállást konstituál a csőd-, a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás eseteire.
28
Tekintettel arra, hogy az elé terjesztett jogvita kimenetele az alkalmazandó uniós jog értelmezésétől függ, a Fővárosi Bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: „1)
Elkülöníthetők-e a [KAP] hatálya alá tartozó közösségi (EMOGA) támogatásra, illetve a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó feltételek, vagyis vonatkozhatnak-e a nemzeti kiegészítő támogatás feltételeire más, szigorúbb szabályok, mint az EMOGA által finanszírozott támogatásokra?
2)
Értelmezhető-e a [3508/92] rendelet 1. cikke (4) bekezdésének, illetve [az 1259/1999 rendelet 10. cikke] a) pontjának a támogatottak alanyi körére vonatkozó hatálya úgy, hogy a támogatásnak alanyi oldalról csak két feltétele van: a) az a mezőgazdasági termelői csoport (egyén) jogosult támogatásra, amelynek b) mezőgazdasági üzeme a Közösség területén van?
3)
Értelmezhetők-e úgy a fenti rendeletek, hogy az a mezőgazdasági termelő, akinek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén van, de tevékenységét be akarja a jövőben (a támogatás felhasználását követően) szüntetni, nem jogosult a támogatásra?
4)
Hogyan kell értelmezni a fenti két rendelet alapján a nemzeti jog szerinti státuszt?
5)
A nemzeti jog szerinti státuszba beletartozik-e a mezőgazdasági termelő (csoport) esetleges megszűnési módjára vonatkozó jogi státusz is? […]
6)
Lehet-e külön, egymástól teljesen függetlenül szabályozni az egységes területalapú (közösségi), illetve a kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételének feltételeit? Milyen összefüggés van (lehet) a kétféle támogatás elvei, rendszere, céljai között?
7)
Kizárható-e a nemzeti kiegészítő támogatásból az a csoport (személy), aki egyébként az egységes területalapú közösségi támogatás feltételeinek megfelel?
8)
Kiterjed-e [az 1259/1999 rendelet] hatálya az 1. cikk alapján a nemzeti kiegészítő támogatásokra is, azt figyelembe véve, hogy amit csak részében finanszíroz az EMOGA, azt értelemszerűen a nemzeti kiegészítő támogatás finanszírozza?
9)
Jogosult-e a nemzeti kiegészítő támogatásra az a mezőgazdasági termelő, akinek jogszerűen és ténylegesen működő mezőgazdasági üzeme a Közösség területén van?
10)
Ha a nemzeti jog külön szabályozza a gazdasági társaságok megszűnésének folyamatát, van-e jelentősége ezen szabályozásnak a közösségi (és az ahhoz kapcsolódó nemzeti) támogatás szempontjából?
11)
Értelmezhetőek-e úgy a [KAP] működésére vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok úgy, hogy azok komplex, egységesen értelmezendő, azonos elvek és feltételek alapján működő jogrendszert kell, hogy alkossanak?
12)
Értelmezhető-e úgy a [3508/92 rendelet] 1. cikke (4) bekezdésének, illetve [az 1259/1999 rendelet 10. cikke] a) pontjának hatálya, hogy a támogatás szempontjából teljesen közömbös a mezőgazdasági termelő jövőbeni megszüntetésre irányuló szándéka, illetve az erre vonatkozó jogi státusa?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről Előzetes észrevételek 29
Az Európai Unió 2004-ben lezajlott bővítésével összefüggésben a csatlakozási okmány előírta, hogy az 1259/1999 rendelet kiegészül a közvetlen kifizetések új tagállamokban való bevezetéséről és az egységes területalapú támogatási rendszerről szóló rendelkezésekkel. Ezeket azután a 2004/281 határozat beépítette az 1782/2003 rendeletbe, amely 2004. május 1-jétől hatályon kívül helyezte a 3508/92 rendeletet és az 1259/1999 rendeletet.
30
Ilyen körülmények között – a tényállás megvalósulásának időpontjára is figyelemmel – az alapeljárásra az 1782/2003 rendelet az irányadó.
31
Mivel a Bíróság feladata az uniós jog minden olyan rendelkezésének értelmezése, amelyre a nemzeti bíróságoknak az eléjük terjesztett jogviták eldöntése érdekében szükségük van, még akkor is, ha e bíróságok az általuk feltett kérdésekben nem jelölik meg kifejezetten e rendelkezéseket (lásd különösen a C-45/06. sz. Campina-ügyben 2007. március 8-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-2089. o.] 31. pontját), az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket akként kell érteni, hogy azok az 1782/2003 rendeletre irányulnak, illetve e rendelet szabályozási rendszerébe illeszkednek. Valamennyi kérdésről
32
A kérdést előterjesztő bíróság tizenkét kérdésével, amelyeket együttesen kell kezelni, lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1782/2003 rendelettel ellentétes-e az a nemzeti szabályozás, amely a nemzeti kiegészítő támogatásból kizárja az adott tagállam területén mezőgazdasági tevékenységet végző jogi személyeket azon oknál fogva, hogy végelszámolás alatt állnak.
33
Az 1782/2003 rendelet az 1. cikkéből következően többek között megállapítja a KAP keretébe tartozó jövedelemtámogatási rendszereken alapuló közvetlen kifizetések közös szabályait, a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatást (egységes támogatási rendszer), valamint az új tagállamokban a gazdák számára átmeneti egyszerűsített jövedelemtámogatást (egységes területalapú támogatási rendszer) vezet be.
34
Az 1782/2003 rendelet 143a. és 143b. cikke szerint a közvetlen kifizetéseket, illetve adott esetben az egységes területalapú támogatási rendszert fokozatosan vezetik be az új tagállamokban. Az uniós támogatási rendszerek új tagállamokbeli fokozatos bevezetésének az a célja, hogy ezekben a tagállamokban ne lassuljon le a mezőgazdasági ágazat szükséges átszervezése, valamint a gazdálkodók és általában a lakosság jövedelemszintjéhez képest aránytalan támogatások nyújtásával ne jöjjenek létre jelentős jövedelemkülönbségek és társadalmi torzulások (lásd analógia útján a C-273/04. sz., Lengyelország kontra Tanács ügyben 2007. október 23-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-8925. o.] 69. pontját).
35
Az 1782/2003 rendelet 143c. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint mindamellett az új tagállamok a közvetlen kifizetéseket vagy egységes területalapú kifizetéseket nemzeti kiegészítő támogatással egészíthetik ki, amelynek finanszírozása – legalábbis részben – a nemzeti költségvetéseik terhére történik.
36
Ezzel összefüggésben az 1782/2003 rendelet az említett tagállamok számára a nemzeti kiegészítő támogatás alkalmazása során bizonyos szintű mérlegelési mozgásteret biztosít. Egész pontosan az említett rendelet 143c. cikkének (6) bekezdése azt írja elő, hogy az új tagállamok objektív kritériumok alapján és a Bizottság engedélyével határozhatnak az odaítélhető nemzeti kiegészítő támogatások összegéről.
37
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az olyan nemzeti szabályozás elfogadása, mint amely az alapügyben is alkalmazandó, a KAP keretébe illeszkedik, az ilyen szabályozás nem hozható létre és nem alkalmazható oly módon, hogy veszélyeztesse az említett politika, és különösen az 1782/2003 rendeletben előírt támogatási rendszer által követett célokat (lásd ebben az értelemben a C-230/09. és C-231/09. sz., Kurt und Thomas Etling és társai egyesített ügyekben 2011. május 5-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 75. pontját).
38
Ezenkívül az új tagállamok mérlegelési jogköre korlátozott annyiban, amennyiben – az említett rendelet 143c. cikkének (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően – azt a szintet, ameddig nemzeti kiegészítő támogatás nyújtható, és amelynek az említett cikk (2) bekezdésében – illetve adott esetben (5) bekezdésében – foglalt korlátokhoz kell igazodnia, valamint e támogatás mértékét és odaítélésének esetleges feltételeit előzetesen engedélyeztetni kell a Bizottsággal.
39
Márpedig a jelen esetben meg kell állapítani, hogy az iratokból az tűnik ki, hogy a Magyar Köztársaságnak a nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos 2004. május 18-i programja, amelyet a Bizottság a 2004. június 29-i C (2004) 2295 határozatában hagyott jóvá, nem tartalmazott olyan feltételt, amely szerint a nemzeti kiegészítő támogatás csak olyan – az 1782/2003 rendelet szerinti – mezőgazdasági termelőknek nyújtható, akik nem állnak végelszámolási eljárás alatt.
40
Ezért a jelen esetben elegendő megállapítani, hogy az olyan nemzeti kiegészítő támogatás nyújtása tekintetében, mint amely az alapügyben is szerepel, az 1782/2003 rendelettel ellentétes a Bizottság által nem engedélyezett feltétel kikötése, anélkül hogy állást kellene foglalni arról, hogy e feltétel összeegyeztethető-e e rendelet célkitűzéseivel, és általában az uniós jog általános elveivel, amelyeket a tagállamoknak szintén tiszteletben kell tartaniuk (lásd a fent hivatkozott Kurt und Thomas Etling és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 74. pontját).
41
A fenti megfontolások alapján a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az 1782/2003 rendeletet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kizárja a nemzeti kiegészítő támogatásból az érintett tagállam területén mezőgazdasági tevékenységet végző jogi személyeket azon oknál fogva, hogy végelszámolási eljárás alatt állnak, mivel az ilyen eljárás hiányára vonatkozó feltételt előzetesen nem engedélyezte a Bizottság. A költségekről
42
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: A 2004. március 22-i 2004/281/EK tanácsi határozattal módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kizárja a nemzeti kiegészítő támogatásból az érintett tagállam területén mezőgazdasági tevékenységet végző jogi személyeket azon oknál fogva, hogy végelszámolási eljárás alatt állnak, mivel az ilyen eljárás hiányára vonatkozó feltételt előzetesen nem engedélyezte az Európai Bizottság. Aláírások
