A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketing stratégiája

A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketing stratégiája

Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony 2009 Molnár E. – Májer J. – Lakatos A. – Poór J. – Brazsil D.

1

Tartalomjegyzék Előszó ......................................................................................................................................... 3 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................. 4 Stratégiai elemzés ....................................................................................................................... 6 1.1

SWOT analízis............................................................................................................. 6

1.1.1

Erősségek ............................................................................................................. 6

1.1.2

Gyenge pontok ..................................................................................................... 6

1.1.3

Lehetőségek .......................................................................................................... 8

1.1.4

Veszélyek ............................................................................................................. 8

1.2

STEP elemzés .............................................................................................................. 9

1.2.1

S – Sociological (társadalmi környezet)............................................................... 9

1.2.2

T – Technological (műszaki fejlődés) ................................................................ 11

1.2.3

E – Economical (gazdasági helyzet) .................................................................. 12

1.2.4

P – Political (politikai stabilitás) ........................................................................ 13

2

A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai víziója ................................................................. 15

3

A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai missziója ............................................................. 15

4

A célok ............................................................................................................................. 15

5

•

Versenyképesség ........................................................................................................... 15

•

Fogyasztó orientáció ..................................................................................................... 15

•

Értékmegőrzés és kommunikáció.................................................................................. 15

•

Professzionalizmus ........................................................................................................ 15 A célok eléréséhez szükséges tevékenységek .................................................................. 15

5.1

Versenyképesség ....................................................................................................... 15

5.2

Fogyasztó orientáció .................................................................................................. 16

5.3

Értékmegőrzés és kommunikáció .............................................................................. 16

5.4

Professzionalizmus .................................................................................................... 16

2

5.5

A lehetséges termék portfólió .................................................................................... 17

5.5.1

Termékpiramis kialakítása ................................................................................. 17

3

ELŐSZÓ

4

A stratégia görög szó, azt jelenti, hadművészet. S mint a művészeteknél általában, a sikerhez, a győzelemhez itt sem elegendő a tudás, a tapasztalat, meghatározó jelentőséggel bírnak a készségek, az ösztönös beleérzés, a ráérzés képessége, az intuíció. Nem véletlen, hogy emberi létezésünk, mindennapjaink legapróbb mozzanatainak vizsgálatát is a tudomány szintjére fejleszteni igyekvő korunk a piacgazdaság működésében az emberi tényezők okozta kilengések, látszólag véletlenszerű mozgások megszelídítésére, lebirkózására a stratégia alkotást és a stratégiai menedzsment rendszerének tudatos alkalmazását adja varázspálcaként a fogyasztók kegyeiért folytatott ádáz versenyben résztvevő piaci szereplők kezébe. Stratégiát alkotni azonban manapság már sokkal inkább tudomány, mint művészet és minél nagyobb az irányítandó közösség, vagy az üzleti impérium, annál jelentéktelenebb szerep jut az ösztön hangjainak. 2005 június 3.-án hat borvidék egybehangzó akaratával létrejött egy közösség, mely a földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságok hasonlósága mentén felismerte szerves együvé tartozását, a tájat uraló Balaton nevének vonzásában rejlő piaci lehetőségeket és azokat gazdasági, szakmai célkitűzéseik összehangolásával, közös munkával és áldozatvállalással tervezi minél hatékonyabban hasznosítani. A jelen munka e közös akarat első megnyilvánulásaként, a Badacsonyi, Balatonboglári, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléki, Nagy-Somlói és Zalai borvidékek Hegyközségi Tanácsainak megbízásából jöhetett létre. Az alapítás óta eltelt évek – bár látványos eredményeket nem hoztak – bizonyították a régiós összetartozás és együttgondolkodás létjogosultságát és szükségességét. Időközben a hazai Bormarketing Alap ill. a Magyar Bormarketing Kht. létrejöttével megteremtődött az a forrás, amely a közös célok megvalósításához szükséges közösségi marketingtevékenységnek anyagi hátteret biztosít. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki az említett borvidékek hegyközségi vezetőinek a bizalomért, hogy Kutatóintézetünket választották a feladat végrehajtására és köszönet illeti a Bormarketing Bizottságot, mely pozitív döntésével pénzügyi támogatásban részesítette a projektet. Badacsony, 2009. június 15. Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi borrégiók létrehozását szakmai, gazdasági és marketing szempontok egyaránt indokolták. A másodikként létrejött Balatoni Borvidéki Régió talán mind közül a legtermészetesebb egységet alkotja és adottságai, termékszerkezete markáns karakterű piaci megjelenésre, márka építésre predestinálják. A kedvező adottságokat azonban számtalan – többnyire a hazai szőlő-bor ágazatra általánosan jellemző – negatívum árnyékolja, továbbá mostanáig hiányzott a célok egységes megfogalmazása, valamint azok eléréséhez szükséges közös akarat, és a megvalósítás lépéseit meghatározó stratégia. Felméréseink, elemzéseink egyértelműen azt tárták fel, hogy a fogyasztók szemében jelenleg is népszerűek borvidékeink, azonban ezt a popularitást nem vagyunk képesek árainkban, értékesítési mutatóinkban realizálni. Termékkínálatunkat a fogyasztó felületesen, bár de ismeri, meglehetősen egyértelműen azonosítja a származási hellyel. Ugyancsak fel kell azonban figyelnünk arra, hogy a fogyasztók hazai termékek iránti lojalitása csökkenő tendenciát mutat, ill. hogy az újabb fogyasztói generációk nem „öröklötten” fordulnak egyegy régió termékei felé, hanem saját tapasztalataik határozzák meg preferenciáikat. Mindezek alapján reálisan megfogalmazható elvárás, hogy a Balatoni Borvidéki Régió maga is letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké váljon, mind a hazai, majd a stratégia által definiált külföldi borpiacokon, s ez az ismertségben, a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jusson. A kitűzött cél elérésében fő eszköz a borturizmus fejlesztése mellyel párhuzamosan szükséges a versenyképesség javítása, a mindenre kiható, rugalmas fogyasztói orientáció, a régióban fellehető értékek fellajstromozása, megőrzése és a célcsoportoknak megfelelő üzenetek formájában való kommunikációja és mindenek felett a termeléstől a kereskedelmen, a marketing kommunikáción át a pincei vendéglátásig, továbbá az érdekérvényesítő tevékenységig az ágazat minden tevékenységi területét átható szakmaiság elterjesztése.

5

Stratégiai elemzés Ebben a fejezetben különböző módszerek (SWOT, STEP analízis) segítségével elemezzük a Balaton körül elhelyezkedő borvidékek régiós szintű adottságait, helyzetét és lehetőségeit, a hazai és nemzetközi környezet összefüggéseiben.

1.1 SWOT analízis 1.1.1 Erősségek • természeti adottságok (domborzat, talaj, mikroklíma, Balaton vízfelülete) • hagyományok (szőlő-, bortermelés gyökerei a római korba nyúlnak vissza, a filoxéra vészt megelőzően jelentős borkivitel elsősorban Európa országaiba, közkedveltség a királyi, cári, császári udvaroknál, stb.) • borvidékek ismertsége (felméréseink szerint a hazai fogyasztó számára a borvidék kevés jelentéssel bíró fogalom, azonban jellegzetesen olyan helyeken ahol a közvetlen termőhely azonos a borvidék nevével, ott azt megjegyzik, pl. Badacsony, Balatonfüred-Csopak) • a régió ismertsége, elfogadottsága (kérdőíves felmérések tanúsága szerint a hazai borrégiók között kedveltségben a 2-3. helyet foglalja el) • viszonylagos fogyasztói lojalitás (ár/érték arány függvényében) • kedvező idegenforgalmi adottságok

1.1.2 Gyenge pontok • markáns balatoni termékkínálat hiánya • nincs megfogalmazva a balatoniság mibenléte (szőlőfajták, bortípusok, borstílusok) • hiányzik a balatoni termékpiramis • balatoni arculat hiánya • összefogás hiánya

6

• kevés a borértékesítésben egyre nagyobb szerepet játszó hiper-, szupermarketek kiszolgálására alkalmas nagyságrendű termeléssel, logisztikai háttérrel rendelkező vállalkozás • alacsony szinten áll a termelési integráció, hiányoznak a szövetkezetek ill. a meglévők sem működnek hatékonyan • szinte teljes mértékben hiányoznak a kereskedelmi célú társulások • áttekinthetetlenül sokszínű a kínálat • sokan sodródnak • nemzetközi tendenciák elkésett, viszont túlzó mértékű követése • egyéni, vállalkozási stratégiák hiánya • a kisebb pincészetekben kevés a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakember • idegenforgalmi szakképzetséggel rendelkezők szinte teljes hiánya • a családi gazdaságok esetében a szőlő-, bortermelés többnyire kiegészítő tevékenységként jelentkezik, ami nem biztosít kellő garanciát a minőségi termékek előállítására • idegenforgalom bonyolításához nélkülözhetetlen infrastruktúra hiánya (rossz közlekedés [vasút, busz], autós megközelíthetőség gyenge) • alacsony a nyelvtudással rendelkezők aránya • kevés, ill. rossz eloszlású a Balaton mentén az igényes vendégek fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely • az idegenforgalmi szezonon kívül kevés a kiegészítő programkínálat ill. kevés az egész éven át nyitva tartó kereskedelmi szálláshely és vendéglátó egység • áttekinthetetlen, jelentősen felduzzasztott intézmény-rendszer ( • elavult, korszerűtlen és nagyon drágán működő borminősítési rendszer

7

1.1.3 Lehetőségek • fogyasztók emlékezetében élő fajtákra alapozva jellegzetes balatoni termékkínálat kialakítása • az egyes hegyközségek területeihez igazodva, esetleg több hegyközséget egyesítő termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek kialakítása • fiatal termelők megtartása • borturizmus, helyben értékesítés • szövetkezés egyéb idegenforgalmi programgazdákkal (egészségturizmus, fitnesz, wellness, gyógy turizmus, sport turizmus [kerékpár, vitorlázás, sárkányrepülés, stb.] horgászat, vadászat, falusi turizmus, hagyományőrző programok, gasztronómiai turizmus, kulturális, egyházi turizmus • Balaton névvel közös „márka” kialakítása (idegenforgalom + bor + egyéb élelmiszer termékek + egyéb hagyományos termékek) • Balatoni arculat – imázs kialakítása • közösségi marketing tevékenység , marketing kommunikáció kialakítása • együttműködés egyéb hazai borrégiókkal, borvidékekkel, elsősorban a balatonitól eltérő kínálattal rendelkező dunántúli borvidékekkel.

1.1.4 Veszélyek • szürkegazdaság • nyaraló területek növekedése a szőlőterületek kárára • fiatalok elpártolnak a munkaigényes és legjobb esetben is bizonytalanul jövedelmező gazdálkodástól • borértékesítésben Magyarországon is egyre inkább nő a hiper-, szupermarketek, hard diszkont láncok részesedése, ahova a balatoni borvidékeket meghatározó kistermelők be sem jutnak, vagy ha be is kerülnek, jelentős versenyhátránnyal rendelkeznek.

8

• növekvő import kínálat, elsősorban az alacsony és közép árfekvésű szegmensben. A fogyasztó egyre inkább ár érzékeny, és hosszabb távon is várhatóan egyre inkább figyel a kellő ár/érték arányra • egyéb magyarországi borvidékek, régiók előretörése • hazai áruk iránti fogyasztói lojalitás csökkenése.

1.2 STEP elemzés 1.2.1 S – Sociological (társadalmi környezet) A társadalom által preferált értékek, életstílus: o A gazdasági válság hatására megfigyelhető a Balaton-parti településeken épült és a rendszerváltás óta eltelt időben a hozzáférhetővé vált és vonzóbb külföldi nyaralások által háttérbe szorult üdülők, mint nyaralási lehetőségek felértékelődése. Ez a folyamat együtt jár a helyi termékek (gyümölcsök, zöldségfélék, tej- és hústermékek, ásványvizek, forrásvizek, borok) iránti érdeklődés és kereslet növekedésével. A zömében városlakó közönség kényelmesebbnek találja a helyi beszerzési lehetőségeket az esetleg autóval elérhető, otthonról megszokott bevásárlóközpontoknál. o A magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pedig az egyedi kínálat, a különlegesség okán, akár hajlamosak mélyebben a pénztárcájukba nyúlva honorálni a megfelelő minőségű és presztízzsel rendelkező lokális specialitásokat. o A gazdasági válság okán beszűkült, ill. jelentősen átalakulóban levő hitelezési gyakorlat és a „keserű ébredés” okozta sokk hatására hosszabb távon is várható a nyaralási szokások tartós eltérülése a hazai üdülési lehetőségek irányába, ami kedvez a borok helybeni értékesítésének. Életmód és életmódváltozások: o Megváltoztak a vásárlási szokások és a szabadidő eltöltésének módjai is. Amint azt egyéb helyeken is tárgyalja a tanulmány a családok bor

9

beszerzéseinél is dominánssá váltak a hiper-, szupermarketek, a diszkont áruházak. Ez a tendencia kedvezően hat egy erős Balatoni márka értékesítési esélyeire. Feltétele a kiegyensúlyozottan jó minőségű, mennyiségi borkínálat. o Napközben az autózás szükségszerűsége miatt nullára redukálódik az alkoholfogyasztás, a házon kívül elfogyasztott étkezésekhez is csak kivételes esetekben fogyasztanak bort, vagy egyéb szeszesitalt. A rendszeres borfogyasztás jellemzően az otthoni fogyasztásra korlátozódik, ahol a választást elsősorban a megszokás motiválja. Megfelelő kommunikációs alátámasztással (pl. „a nyaralás íze”) az erős Balatoni márka a mindennapok kedvelt kísérőjévé tehető. Az évi egyszeri, hosszabb egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú felnőtt lakosság körében felváltották az évente többszöri hosszú hétvégék, pár napos, maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-turizmus. A jövőre nézve ez a folyamat tartósnak látszik, részint, mert a munkahely-féltés, ill. az üzletektől való elesés aggodalma határozza meg a rekreációs szokásokat. A balatoni borturizmus az élmény jelleget kihasználva, szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy kiépül a megfelelő infrastruktúra, és az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A társadalmi osztályok helyzete: o A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen nyílt az olló az alacsony és a magas jövedelmű rétegek között. A régebbi nyugati demokráciákhoz hasonlóan a gazdasági válságból kikerülve is várhatóan tovább nőnek a jövedelemkülönbségek, valamint ezzel párhuzamosan szűkül a legtehetősebbek köre, de egyben lassul a középrétegek leszakadása, stabilizálódik helyzetük. A régiós márkanévvel forgalmazott, jellemzően a termékpiramis alsó harmadában elhelyezkedő, közép-árkategóriájú borok ezáltal stabilabb felvevő piacra találnak.

10

Demográfiai helyzet: o Balaton parton jellemző helyi lakosság elöregedése, betelepülők szintén az idősebb korosztályba tartoznak (jellemzően a parti településeken nyaralókkal rendelkezők döntenek a végleges letelepedés mellett, de csak a nyugállományba vonulást követően) – borfogyasztásnak kedvez. o A balatoni idegenforgalom fellendülése és a megcélzott piaci szegmens igényei várhatóan munkahely-teremtéssel jár, bővíti a szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit a térségben.

1.2.2 T – Technological (műszaki fejlődés) A tudományos-technikai fejlődés hatásai: o Alapvetően a kevésszámú közepes- ill. hazai mértékkel mérve nagyvállalat engedhet meg magának nagyobb volumenű technológiai beruházásokat. A kisebb pincészetek, családi vállalkozások csak a támogatási rendszer fennmaradása esetén képesek technológiájuk korszerűsítésére, azonban vélhetően nagy számban rá fognak kényszerülni közös beszerzések eszközlésére, ill. a szükség fel fogja értékelni – mint az Franciaországban, Olaszországban megfigyelhető – az ún. kézműves borokat. o Ugyancsak fontos a széles körben hasznosítható eredményeket produkálni képes, állami, vagy egyéb közösségi finanszírozású szőlészeti- borászati kutatóintézetek fenntartása, megerősítése. Az informatika, a számítástechnika hatásai: o A termelésben, kereskedelemben, marketing területen egyaránt kívánatos és támogatandó, ösztönzendő az informatika és számítástechnika a jelenleginél általánosabb és hatékonyabb felhasználása. A magyar szőlő- bor ágazatnak, így a Balatoni Borrégió borvidékein működő vállalkozásoknak is létszükséglet az általánosan hozzáférhető, a piac és a termelés között az információ odavisszaáramlását lehetővé tevő információs rendszer kialakítása.

11

A környezetvédelem követelményei és hatásai: o Agrárterületen hatványozottan fontos a környezet megóvásának kérdése, mellyel a kutatóhelyeink, intézetünk is hosszú idő óta foglalkozik. A világgazdaságban, így az európai közösségi gazdaságpolitikában is kiemelt költségvetési támogatást élvező terület. Ezt meglovagolva a régió termelői gazdálkodásuk korszerűsítéséhez kaphatnak ílymódon hathatós pénzbeli és segítséget és szellemi támogatást.

1.2.3 E – Economical (gazdasági helyzet) A gazdasági növekedés vagy a recesszió hatásai: o A jelenlegi recesszió szűkíti a balatoni borok piacát is, elsősorban azokat sújtja, akik nem rendelkeznek integrációs elkötelezettséggel és/vagy kialakult piaci kapcsolatokkal, törzsvásárlói körrel. o A balatoni borvidékeken is meggyorsul a termelői háttér szerkezeti átalakulása: a kereskedelemhez hasonlóan a termelésben is koncentrációs folyamatok indulnak be (nagyhal megeszi a kishalat). o A recessziót követő stabilizálódás ill. várható enyhe növekedés stabilizálja az alapanyag termelés bázisát (folytatódó szerkezetátalakítás, ültetvények átlag életkorának csökkentése, új telepítések). A kormányzat gazdasági politikája: o

A kormányzat (függetlenül a választások kimenetelétől) gazdaságpolitikájának irányát az Uniós tagországokhoz való felzárkózás, az Euró-zónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése jelöli ki, ami – az Európai Unió fennmaradásának és properitásának függvényében – viszonylag megbízhatóan kiszámítható kereteket kell teremtsen a vállalkozások működéséhez.

12

Az infláció mértéke és alakulása: o Magyarország Európai Uniós tagsága és az Euró övezethez való csatlakozásunk feltételeket szab a magyar gazdaság számára, az infláció tekintetében is. Ennek mentén a jelenlegi 5-5,5%-ról további csökkenés várható, ami a keresleti és a kínálati oldal felvevő- ill. teljesítő képességét egyaránt kedvezően befolyásolja.

Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása: o Az előzőekben is hivatkozott Euro-zóna csatlakozás, valamint a Forint mint fizetőeszköz leváltása az Euróval az eddigi meglehetősen hektikus árfolyamváltozásokat kiegyenlíti, ill. Uniós viszonylatban megszünteti. Az inflációs ráta alacsony szintre való beállása logikusan magával hozza a kamatlábak csökkenését, ami gazdaság élénkítő hatása révén kedvezően hat a Balaton-környéki borgazdaságok fejlődésére is. A stratégiai időhorizontot tekintve a jelenlegi központosított adórendszer továbbra is fennmarad, azonban az adótételek szükségszerűen mérséklődnek (munkahely teremtés, vállalkozás élénkítés, több adózó, adópreferenciák, kedvezmények). A munkanélküliség alakulása: o A munkanélküliség a stratégiai időhorizontot tekintve eleinte várhatóan enyhén tovább emelkedik, majd igen lassan fog csak csökkenni. Ezáltal a létfenntartáshoz nem szükséges áruk kereskedelme szenved károkat, kivétel azonban az alkoholos italok, ezen belül a borok kereskedelme. A munkahelyét, rendszeres jövedelmét elvesztett fogyasztó erről az élvezeti cikkről hajlandó legutolsóként lemondani. Természetesen ez a helyzet elsősorban a legalacsonyabb árkategóriába tartozó, tömegborok forgalmát tartja életben.

1.2.4 P – Political (politikai stabilitás) Politikai helyzet, stabilitás, a törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai: o A gazdasági és politikai rendszerváltás után 20 évvel stabilitásról ugyan még nem beszélhetünk, sem politikai sem törvényhozási,

13

jogszabály alkotási értelemben. Az Európai Unió bizonyos kényszerítő hatása érvényesül, azonban a kreatív hazai jogalkotás, a politikai és gazdasági csoportok közötti háttér-megállapodások képesek az egyébként előremutató uniós direktívákat is eltéríteni. Sokszor megfigyelhető a gazdasági logikától független, vagy épp ellentétes kedvezményezés, bizonyos gazdasági szereplői csoportok arbitrális kiemelése, vagy éppen háttérbe szorítása. A hazai szőlő- borágazat szereplői, ideértve régiónk vállalkozásait is akkor tudják hosszú távú fennmaradásukat biztosítani, ha naprakészen követik a szabályozás változásait és kellő rugalmasságot tanúsítanak. Ehhez szintén nélkülözhetetlen az előbbiekben vázolt információrendszer megléte és működése. Érdekcsoportok támogatása: o Az érdekérvényesítés nemcsak szakmánkban, de általánosan gyermekcipőben jár Magyarországon. Épp ezért fontos, hogy a Régió megalakuló szervezete a szigorúan vett szakmai feladatok mellett aktívan részt vegyen a szőlő-bor szakmai érdekegyeztetés folyamatában, valamint szükség szerint lobby tevékenységet végezzen, vagy végeztessen. Nemzetközi kapcsolatok: o A nemzetközi színtéren elsősorban a stratégiai szövetségek kialakítása kell előtérbe kerüljön az elkövetkező években. Hasonló adottságú borvidékekkel, borrégiókkal közösen érdemes a nemzetközi fogyasztói tendenciákat kutatni, az új generációt megcélzó korszerű termékek kialakításán dolgozni, valamint a hagyományok megőrzésére és továbbvitelére, ill. a természeti környezet megóvása kapcsán felmerülő kérdésekre megoldásokat keresni és találni. o Borturisztikai szempontból elengedhetetlen a fogyasztói piacok, ill. ún. küldő országok fogyasztói szövetségeivel, egyesületeivel való kapcsolattartás az igények felmérésére és a kínálat kommunikálására.

14

2 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai víziója A BBR a 21. század második évtizedének végére letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké válik elsősorban a hazai, majd a stratégia által definiált külföldi borpiacokon. Magyarország legkedveltebb bortermő régiójává válik, s ez az ismertségben, a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jut.

3 A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai missziója •

Magyarország legkedveltebb bortermő régiójává válni, amely borai, egyéb élelmiszertermékei, gasztronómiai különlegességei és a vidék által képviselt turisztikai vonzerő, a rendelkezésre álló magas színvonalú fogadó kapacitás és programkínálat együttese által szervesen beépül az igényes, hazai értékeinkre büszke, egészség- és környezettudatos hazai közönség életmódjába.

•

A külpiacokon, elsősorban az idegenforgalmi küldő piacokon a Balaton névhez az igényes szabadidő eltöltés, rekreáció és regenerálódáshoz kapcsolódóan egyedi, karakteres, de a nemzetközi gasztronómiába is illeszthető, nemzetközi ízlésbeli trendeknek is megfelelő borkínálat társítása.

4 A célok •

Versenyképesség

•

Fogyasztó orientáció

•

Értékmegőrzés és kommunikáció

•

Professzionalizmus

5 A célok eléréséhez szükséges tevékenységek 5.1 Versenyképesség •

termelési háttér korszerűsítésének támogatása (szőlő és bor)

•

megfelelő technológiai eljárások fejlesztése, elterjesztése

•

vállalkozások versenyképességének elősegítése

15

•

termelési-, kereskedelmi-, marketing integráció támogatása

•

innováció, K+F beruházások

5.2 Fogyasztó orientáció •

piaci információs rendszer létrehozása és működtetése

•

különböző disztribúciós formák kialakítása és folyamatos tesztelése (Balatoni pontok [borszaküzletek], autópálya, főközlekedési út mellett elhelyezkedő diszkont áruház, webshop, direkt értékesítés, borklubok, MLM)

•

új termékek létrehozása

•

borturizmus fejlesztése, borturisztikai termékfejlesztés

•

fogyasztói célcsoportokra szabott marketing kommunikáció

5.3 Értékmegőrzés és kommunikáció •

kulturális, történelmi, tájesztétikai, építészeti, gasztronómiai értékek feltárása és védelme (bormúzeumok, „bor skanzen”, kiemelt szőlőterületek védelme, gasztronómiai hagyományok életben tartása)

•

hagyományőrző rendezvények szervezése, népszerűsítése

•

a régió értékeit bemutató kiadványok, mozgóképes anyagok, tv-, rádióműsorok készítése, terjesztése

5.4 Professzionalizmus •

termelői oldal folyamatos képzése (szakmai, marketing, borturisztikai, idegen nyelv, tanulmányutak)

•

értékesítésben résztvevők (kis- és nagykereskedelem, HORECA) folyamatos oktatása, képzése

•

fogyasztók számára ismeretterjesztő- és oktatóprogramok kidolgozása, működtetése, népszerűsítése

•

marketing kommunikáció referenciával rendelkező, borra szakosodott ügynökséggel való végeztetése

16

5.5 A lehetséges termék portfólió 5.5.1 Termékpiramis kialakítása •

Saját márkák

•

(Eredetvédett DHC)

•

Borvidéki – OEM

•

Balatoni – OFJ

•

Dunántúli

Felméréseink szerint a borok terén némiképp tájékozott, borkedvelő magyar fogyasztó a Balatoni névvel (21 megadott szőlőfajta közül) a következő fajtákat azonosítja: Olasz rizling Szürkebarát Kéknyelű Jellemző, hogy kékszőlő fajtákat csak jóval a fehéreket követően asszociál a régióhoz: A Juhfark, Chardonnay és a különböző muskotályos fajták is jócskán megelőzik az első helyen említett Merlot, majd a Kékfrankos és Cabernet sauvignon fajtákat.

17

Mellékletek

18

1. sz. melléklet

A Balatoni Borvidéki Régióba tartozó borvidékek bemutatása

19

1. A Badacsonyi borvidék 1.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlői főleg a Badacsony, a Csobánc, a Szent Györgyhegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek lejtőin helyezkednek el. A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony magas hegyei védik, ami még kedvezőbbé teszi a mikroklímát a szőlőtermesztésre. A Badacsonyi borvidék „tanú-hegyei” nemcsak az egykori pannon kori térszintről és a harmadkori bazalt vulkánosságról tesznek „tanú-bizonyságot”, hanem a több mint kétezer éves borkultúra révén, az ember és a természet egymásra találásáról is.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.643 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1808 ha A borvidékbe tartozó községek száma: 16 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: 4.263 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,3475 ha

A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Kéknyelű, Rajnai rizling, Chardonnay, Zöld veltelíni, Tramini, Sauvignon blanc, Pinot blanc, Budai Vörös borszőlő fajták: Pinot noir, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos, Merlot,

A borvidék ökológiai jellemzése:

20

A Badacsonyi borvidék adottságai a tengerszint feletti magasság és a domborzati viszonyok tekintetében rendkívül kedvezőek. A hő-, fény- és nedvesség viszonyok, valamint az ezeket módosító környezeti adottságok: földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, lejtők foka, mind kedvezően befolyásolják a szőlő érési folyamatait. A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten legintenzívebb besugárzás együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát. A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950 -2000 óra évi középhőmérséklet: 11-12 C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 410 mm éves csapadék: 640 mm

Geológiai és talajtani viszonyok:

A fizikai talajféleség, a talajtípus, a talajok kémiai és fizikai jellemzőin túl a borok minősége, egyedi jellege szempontjából óriási jelentősége van az egyes szőlőtalajok geológiai eredetének. Az alapkőzet, amin kialakult a talaj, valamint a talajképződést befolyásoló geológiai hatások néha nagyobb mértékben meghatározzák a borminőséget, mint maga a genetikai talajtípus. Olyan egyedi jelleget adnak a boroknak, amit hozzáadott értékként el lehet ismertetni. A vulkanikus hegyek lejtőit többnyire pannonhomok, pannonagyag és lösz takarja. Az ezeken képződött meszes Rhamann-féle barnaföldek azonban mindig tartalmaznak tetőtörmelékként bazaltot. Talajképző kőzetként a bazalt csak a hegyek felső régiójában képződött erubáz talajok esetében játszik szerepet, de a bazalthatás a pannonagyag és pannonhomokon képződött erdőtalajok esetében is rányomja a bélyegét a talajtulajdonságok kialakulására. Elsősorban a bazalttörmelék mállása során felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek szolgáltatásával járul hozzá a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon képződött borok tüzesek, testesek, zamatosak.

21

A pannonagyagon képződött talajokon termelt borok, általában kemények, karakteresen élénk savúak. Savtartalmuk azonban harmonikus, étrendi hatásuk rendkívül kedvező. A pannonhomok területek borai általában lágyabbak és illatosabbak, harmonikus összbenyomást nyújtanak. A Badacsonyi borvidék szőlőtermő területeinek talajképző kőzetei között meg kell még említeni a savanyú pannon homokokat. Ilyen található pl. a diszeli Temető-hegy ütetvényein is. Említést érdemel még az Őrsi-hegyen található permi vörös homokkő, amelyen szintén savanyú kémhatású mészmentes talajok jöttek létre. Ezek szintén sajátos karaktert adnak a rajtuk termelt boroknak, tovább növelik a borvidék borminőség tekintetében tapasztalható sokszínűségét.

1.2. A borvidék története Ásatási kutatások támasztják alá, hogy már 2000 évvel ezelőtt is felismerték elődeink e hely csodálatos voltát. A szőlőkultúra már ekkor virágzott, de szervezett, nagyobb terjedelmű telepítés Probus császár nevéhez fűződik. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A légiók békeidőben szőlőt telepítettek, hogy a Birodalomba vezető utakat mindenhol gyümölcsösök szegélyezzék. A szőlőültetvények túlélték a népvándorlás viharos éveit. A magyarok bevándorlása utáni időszakból számos adományozó levél maradt ránk. Szent György-hegyét 1209-ben I. Endre király SEBES Comesnek, főpohárnok-mesterének adta. A püspökségek és szerzetesrendek is részesültek a területből, aminek következtében Badacsony jelentős része egyházi kézbe került. A szerzetesek így elsajátíthatták a szőlőművelést, és ők maguk is szívesen fogyasztották „az szőlőgyümölcsnek hamisítatlan kierjedt levét”. A feudalizmus idején a szőlőbirtokok adományozása is az uralkodó iránti hűség jutalma volt. Így az ősi nemesi birtokosok mellett egy-két nagy feudális arisztokrata is birtokhoz juthatott Badacsonyban. A szőlészet virágkorát érte Mátyás király uralkodása alatt. Halála után azonban a birtokosok jogait korlátozó rendelkezések visszavetették a szőlőtermesztést. A török uralom, és az ország három részre szakadása mintegy két évszázadig nem hozott változást. A Balaton-felvidék magasabban fekvő területeit a gazdák az állandó csatározások miatt több évtizedig nem merték művelni. A XVI-XVII. században csak az erődítmények melletti szőlőterületeket gondozták.

22

23 E hátráltató tényezők miatt a Badacsonyi borvidék borai csak a XVIII-XIX. században váltak híressé határainkon túl. Badacsony szőlőhegyein álló régi épületek-pincék, présházak szintén ekkor épültek. A Balaton-felvidéken ekkor a kisbirtokok voltak uralkodóak, de Badacsonyban olyan nagybirtokosok is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, akiknek borai külföldre is eljutottak: Ranolder, Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy.

A filoxéra 1875-ben ütötte fel a fejét hazánkban, és végzetes következményei voltak. Zala és Veszprém megye 30 000 hektár szőlőültetvényének 65%-a elpusztult. A tönkrement szőlőterületeket felvásárolták, és üdülő-településeket hoztak létre rajtuk. Ábrahámhegy és Révfülöp is ekkor vált lakó-településsé. A Budapestet Tapolcával összekötő vasútvonal is kiépült, ezáltal a települések fejlődtek, nőttek, és a területeket a házak, és nem a szőlő foglalták el. A támfalak a filoxéra vész után készültek. Építésükkel elsősorban az eróziós károk elhárítása volt a cél, a kisbirtokosok szőlőjére átterelt víz ugyanúgy jelentős károkat okozott. A rekonstrukció alatt a hercegi uradalmakon teraszokat építettek, amiket e támfalak vettek körül. De e fejlődésnek véget vetett az I. világháború. A trianoni döntés eredményeképpen a szőlőterületek kb. 66 %-a maradt csak az ország határai között. A változatlan import és korlátozott export miatt túltermelés jött létre. A bor ára lezuhant, ami az 1929-1933. évi gazdasági világválság következménye is volt. Mindezek ellenére a Badacsonyi borvidéken nemcsak folytatták a szőlő- és borgazdálkodást, de nőtt a megművelt területek nagysága is.

A II. világháború éveiben a szőlők elhanyagolttá váltak, nem művelték őket, egy részük el is pusztult. 1945 után a badacsonyi hegyoldal jelentős része a Szőlészeti Kutató Intézet és az Állami Gazdaság kezében összpontosult. Támfalrendszerek és vízelvezető hálózatok épültek, amelyek a mai napig jó szolgálatot tesznek. 1949-ben megszűntek a hegyközségek, a szőlőterületek gazda nélkül maradtak. A borkereskedelmet államosították, a felvásárlásokat szintén államilag szabályozták.

A szőlőtermesztési válságból az 1960-as években a nagyüzemi telepítések mutattak kiutat. A Badacsonyi borvidéken is az Állami Gazdaság és a tsz-ek telepítettek új ültetvényeket a hegy „szoknyájára”, a régi szőlők alatti szántóföldekre.

Az eltelt évek lassú fejlődést hoztak. Az üdülés- és az idegenforgalom egyre nagyobb tért hódít. A Balaton vonzza a hazai és a külföldi nyaralni vágyókat, látogatókat. 1990-ben a szőlőtermesztés és borászat területén is megindult a privatizáció. Az állami területeket kárpótlási területekké nyilvánították, és részben a volt vállalati dolgozók között kiparcellázták. A tsz-ek birtokainak egy részét szintén kárpótlási területként használták fel, de az ültetvények másik fele részarány tulajdonba került, így némely borászati üzemnek nem jutott elég szőlőterület, és alapanyag felvásárlásra kényszerültek. Ma a tradicionális és modern borászat egyaránt megtalálható e borvidéken. A badacsonyi borosgazdák mindig jó vendéglátók voltak. 1999-ben alakult Badacsonyi Borút Egyesület a borvidék borászataiból jött létre. A szervezet célja, a Badacsonyi Borút kialakítása volt. 2001ben szigorú kritériumok alapján 22 állomását jelölték ki. Ezek az állomások olyan présházak, vendégfogadók, pincék, amelyek nemcsak borkóstoltatással és értékesítéssel foglalkoznak, hanem esetenként éjszakára is szállást nyújtanak. A borvidék remekül kihasználhatná a szép táj, és a finom borok e kettősét. Híres múltja és ízletes borai határainkon kívül is elismertek A francia szaktekintély, Alexis Linchine híres borenciklopédiájában e vidék vulkanikus talajának és különleges klímájának tulajdonítja, hogy a legkiválóbb fehérborok teremnek errefelé. Ezért lehetett kezdetektől a Badacsonyi borvidék a legrangosabb és legkedveltebb a történelmi borvidékeink között, mely immár nemzeti parkként, különösen védett környezetet biztosít a szőlőművelésnek.

24

2. A Balatonfelvidéki borvidék

2.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A borvidék a Keszthelyi-hegység és a Dél-Bakony lábánál, a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli-medence lejtőin terül el. Az eltérő földrajzi, ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a következők: Káli körzet 6 településsel, Balatonedericsi - Lesencei körzet 7 településsel és a Cserszegi körzet 10 településsel.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.284 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1.505 ha A borvidékbe tartozó községek száma: 23 db A borvidék termőhelybe sorolt területei: 5.329 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,2458 ha

A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Chardonnay, Szürkebarát, Zöld veltelíni, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Tramini, Zenit, Cserszegi fűszeres

Vörös borszőlő fajták: Pinot noir, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Kékfrankos

25

A borvidék ökológiai jellemzése: A vidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma-adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szőlőknek nagyon kedvező mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok mediterrán ízű melegét estétől- a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására- hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hűvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett szőlőből született, minőségi borait. Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, ezért is csak környezetbarát módon termelhető a szőlő és a bor. A táj mítosza rabulejtő.

A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950 -2000 óra évi középhőmérséklet: 11-12 C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 420 mm éves csapadék: 650 mm Geológiai és talajtani viszonyok: A Balatonfelvidéki borvidék változatos földtani szerkezetű. Rétegsorait túlnyomóan triász tengeri karbonátos kőzetek építik fel. Uralkodó a felső triász mészkő és dolomit a Keszthelyihegységben (Rezi, Balatonederics, Balatongyörök). Ezeken az idős kőzeteken pannon agyag és homok települ. A Káli-medence peremén a pliocén bazalt láva és tufakőzetei is megjelennek. Talajai is változatosak: a dolomiton, mészkövön, márgán rendzinatalaj alakult ki, a pannon agyag és homokkő máladékán, valamint a pleisztocén löszön agyagbemosódásos barna erdőtalajok, csernozjomos, barna erdőtalajok, kőzet-lejtőtörmelékes vályogtalajok találhatók. A bazaltláva-bazalttufa felületén köves és földes kopárok, fekete nyirok (erubáz) képződött (pl. Fekete-hegy).

26

Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított. A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt: 1. Káli körzet, amely teljes területén vulkáni kőzet a fontos talajalakító elem: Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye. 2. Balatonederics – Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit alapú kőzetei jellemeznek: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita. Geológiai szempontból azonban Sáska és Zalahaláp már vulkáni jellegű. 3. Cserszeg – Rezi körzet, a Keszthelyi dolomit hegység déli és nyugati fele: Balatongyörök,

Cserszegtomaj,

Gyenesdiás,

Hévíz

– Egregy,

Rezi,

Várvölgy,

Vonyarcvashegy, Sümeg, Csabrendek. 2.2. A borvidék története A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenőrzött eredetű borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülő természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellős közepén. Mint Eötvös Károly írja: „A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét.” A Balatonfelvidéki borvidék szőlőhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apárólfiúra szálló ősi intelem: „A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szőlőt! Szűrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb melegvizű tava, Hévíz. A másik végén egy olyan bővizű ásványvízforrás tör fel a föld mélyéből, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek. Tehát a természet a mértékletesen fogyasztott Balatonfelvidéki bor egészséget erősítő kedvező hatását további több, egészséget őrző, természetes értékkel is kiegészíti. A régészeket és a történészeket is meglepte- a föld mélyéből kiásott leletek és a történelmi feljegyzések által tanúsítottan- a kultúrák egymásba növő folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A földművelés eredete itt is régebbi, 6 évezredes és ebben 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szőlőművelés, a borkultúra. A hagyományok tehát rendkívül milyen gyökereznek.

27

Ez az a magyar borvidék, ahol régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szőlőtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sőt a népvándorlás teljes időszakában. Ez azért is fontos adat, mert ha a borvidék kelta-, római- és középkori lelő- és lakóhelyeit összevetjük a mával, az a figyelemreméltó bizonyosság derül ki, hogy valamennyi megegyezik valamelyik mostani településsel vagy majorsággal. Az is kiderül, hogy több mint két évezreden át ugyanott voltak a kulturális és hatalmi központok, ahol most. A vidéken a honfoglaló magyarok egyik török eredetű törzse telepedett le. Érdekesen cseng ezzel össze az, hogy az ősi magyar szőlészeti és borászati szakszavak jelentős része ó-török eredetű. Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi fejedelme, a horka vezette. Ő celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítő vérszerződést is, ami egy boráldás volt. A székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli-medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítők által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvöződött. Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták, így az egykori nagy hírnév elfelejtődött. 5-6 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis és közepes méretű szőlőbirtokra alapozottan.

28

3. A Balatonfüred-Csopaki borvidék 3.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

A Balatonfüred-Csopaki borvidék Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik.


A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Juhfark, Sauvignon blanc, Chardonnay, Pinot blanc, Rizlingszilváni Vörös borszőlő fajták: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Zweigelt, Merlot, Oportó A borvidék ökológiai jellemzése: A borvidéket délről a Balaton, északról a Veszprémi fennsík, keletről a Mezőföld, nyugatról a Káli-medence határolja. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli-délnyugati lejtőin alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. Meg kell említeni a Tihanyi-félsziget sajátos mikroklímáját, amit a Balaton víztömegének fokozott klímamódosító hatásának köszönhetünk. Ezért kiemelkedően alkalmas ez a körzet vörösbor szőlőfajták termesztésére.

29

A téli fagyok előfordulása a borvidék védett fekvése és a Balaton közelsége miatt minimális. A borvidékhez most csatlakozott Balatonfőkajár és Balatonvilágos térségében azonban számolni kell ezzel a kockázattal is.

A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950 -2000 óra évi középhőmérséklet: 11-12 C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 360 mm éves csapadék: 540 mm Geológiai és talajtani viszonyok: Almádi-Palóznak-Csopak térségében permi vörös homokkövön, Tihanyban bazalt tufán, Balatonfüred térségében mészkövön kialakult barna erdőtalajokon, ill. litomorf erdőtalajokon (erubáz, rendzina) folyik a szőlőtermesztés. Ez a geológiai változatosság, sajátos borminőségekben ölt testet, ami a borvidék egyik „erősségének” számít.

3.2. A borvidék története A borvidék területén - annak alkalmas fekvése miatt - már a kelták is folytathattak szőlőtermesztést, de erre nincs bizonyíték. A római légiók ie. 12-ben foglalták el ezt a területet, amely időponttól bizonyítható e helyen a szőlőkultúra megléte. A rómaiak isz. 8-ban szervezték meg Pannónia provinciát. Az 1906-ban kezdődött Baláca-pusztai ásatások római kori villa maradványait tárták fel. Az isz. I. század végén épült villa maradványai között görbe élű szőlőmetsző kés maradványaira bukkantak. Ezt az eszközt évszázadokon át használták a szőlőművelésben. A középkorban ezt a kést egy kis baltával kombinálták, ez az eszköz lett a borvidék egyik jelképe (a borvidék címerében is megtalálható). Domitianus császár isz. 92-ben (Lex Domitiana), az itáliai szőlőkultúra védelme érdekében, korlátozza

a

szőlőművelést

Pannónia

provinciában.

Probus

császár

isz. 276-ban viszont elrendelte, hogy a római katonák - béke idején - szőlőt műveljenek itt. A települések, a tóra lefutó völgyek és a „magna via” vagy „via regia” kereszteződésében alakultak ki. Az első szőlők a Balaton tőzeg peremén, szigetein (bereg) jelennek meg.

30

A hunok közép-európai megjelenésével ugyan megmaradt a szőlőkultúra a területen, színvonala viszont csökkent. Az avarok borfogyasztási hajlandóságáról (iszákosságáról) is keringenek legendák, nyilván nem ok nélkül. A honfoglalás korában, a római hagyományokra épült szőlőművelés fennmaradt a területen, de ekkor még nem ismert a bor hordós-pincés tárolása (amforák). A honfoglaló magyarok is magukkal hozhatták a szőlő és bor ismeretét, hiszen Etelköz és Levédia igen közel fekszik a szőlő őshazájához. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták e területet. Legtöbb birtokkal az ATUSZ nemzetség rendelkezett területünkön. Ekkortól a szőlőt dombokra telepítették (promontórium=szőlőhegy). A középkorban kiemelkedő jelentőségű volt a szőlőtermesztés ezen a területen. Ekkortól számíthatjuk a Kárpát-medencei MAGYAR szőlő és borkultúra kezdeteit. Szent István királyunk, az 1018-ban alapított Veszprém-völgyi apácamonostor ellátásánál PALOZNAK szőlőművelő falut említi. A borvidék területének egy része az I. Endre által alapított tihanyi monostor birtokába került, a Bencés rend művelésére. Az almádi monostornak is voltak szőlőterületei. Ez időtől szerepel az oklevelekben ÖRS (Alsóörs, Felsőörs), ARÁCS, ASZÓFŐ, FÜRED (Kéki, Papsoka akkori faluk), DÖRGICSE, ÖRVÉNYES, PÉCSELY, UDVARI, VÁSZOLY, ZÁNKA (Nivegy falu és völgy), TAGYON, CSICSÓ, SZENTJAKABFA, VÖRÖSTÓ. CSOPAK-ot káptalani birtokként említik az 1277-es oklevélben Paloznakkal összefüggésben. Kenesétől Zánkáig mindenütt folyt szőlőművelés. Feladatuk volt a közeli Veszprém, királynéi, (megye-) ispáni, püspöki és káptalani székhely ellátása borral. A gazdálkodók királyi udvarnokok, tárnokok voltak, akiket szőlősöknek (szőlőművelők) és „bocsároknak” (bortárolók) neveztek. A szőlőmunkákat félszabad szolgák végezték, de a várnépek is végeztek szőlőművelést. A XIV. századtól a rendelkezések a szőlő telepítését a hegyoldalakra írták elő („promontórium, vinearium”). A török hódoltság alatt ugyan csökkent a szőlőtermesztés, 1552-ben Veszprém vára is a török tulajdonába került, a befolyt adók miatt az iszlám világbirodalom mégsem korlátozta a szőlőművelést. 1670-es évektől az új nemesség kialakulásával megkezdődött a parlag területek újratelepítése. A XVIII. században lassú (extenzív)növekedés volt jellemző az országban és e vidéken. A Balaton-felvidéken 1840-ben palackoztak bort először a Magyar Kegyes Tanító Rend

31

(Piarista Rend) dörgicsei gazdaságában, a pántlikai kastélyban, AKALI-ban. (Akali települést korábban Sárdörgicse néven említik, 1594-ben lakosairól még nincs adat. A község neve később úgy jelenik meg egy oklevélben – 1785-ben 202 fő lakossal – mint a fehérvári őrkanonokság birtoka.) 1897-től Magyarország bortermő területeit 21 borvidékbe sorolják. Ebből a 17. a Balatonmelléki borvidék, amely az egész Balaton-mellékét magába foglalja. 1907-ben jött létre a balatonfüredi járás, akkor még Zala vármegyében. A későbbi borvidék területe gyakorlatilag megegyezik az akkori járás közigazgatási területével. 1924-ben a terület még a Badacsonyi borvidékhez tartozik, de a Balatonfüred-Csopaki lehatárolás már megjelenik. Ellátási területe Észak-Dunántúl és export Ausztriába. A két világháború között magas színvonalú szőlőkultúra alakult ki a területen, a fürdőkultúra fejlődésével párhuzamosan, balatonfüredi központtal. Ekkor vált maghatározó fajtává az Olasz rizling. 1945-ben a járás (és így a borvidék) Veszprém megyéhez kerül. Ezt követően visszaesés majd ismét fellendülés következik. 1959-ben jön létre az önálló BalatonfüredCsopaki borvidék. Ekkor kezd kialakulni a nagyüzemi szőlőkultúra. Ezt követi a szőlőültetvények két nagy rekonstrukciója. A rendszerváltást követően az ágazat tulajdoni viszonyaiban teljes átrendeződés következik be. Az átalakulás kezdeti nehézségei után létrejönnek és megerősödnek a borvidék arculatát meghatározó pincészetek (Figula, Jásdi, Salánki, stb.). A hegyközségi rendszer kialakulása után, a borvidéki Hegyközségi Tanács javaslata alapján két körzetre osztották a borvidéket úgy, mint: Balatonfüred-Csopaki- és Zánkai körzet. Ez a felosztás napjainkban is jellemzi a borvidéket.

32

4. A Nagy-Somlói borvidék

33

4.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

A Nagy-Somlói borvidék Veszprém és Vas megyében, a Somló-hegy, a Ság-hegy és KisSomlyó lejtőin terül el. A Somló-hegy minden oldalán, még az északi oldalon is eredményesen lehet szőlőt termeszteni. Déli lejtőjén terem hazánk egyik legjellegzetesebb, kitűnő illatú és zamatú bora. Hazánk legkisebb, de egyik legjobb minőségű fehér bort adó borvidéke.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 721 ha A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti szőlőterülete: 692 ha A borvidékbe tartozó községek száma: 10 (2004-ben) A borvidék termőhelybe sorolt területei: 1.158 ha Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,1973 ha Borvidéki települések: Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Sitke

A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Furmint, Juhfark, Chardonnay, Tramini, Hárslevelű, Rizlingszilváni, Rajnai rizling

A borvidék ökológiai jellemzése: A Nagy-Somlói borvidék az Észak-Dunántúli szőlőtermesztési tájba tartozik. A legutóbbi KSH összeírás adatait alapul véve, ez a borvidék Magyarország legkisebb borvidéke, melynek szőlőterületei túlnyomó többségben a Kisalföld és a Bakonyalja találkozásánál magasló Somló-hegy lejtőin helyezkednek el. A Szent György-hegy mellett a Somló Magyarország egyetlen olyan szőlőhegye, melynek az északi lejtőin is folyik szőlőtermesztés. Ezt a borvidéket kiegyenlített, szélsőségektől mentes éghajlat jellemzi, viszont a terület meglehetősen szelesnek mondható. Ennek köszönhetően a nyár csak mérsékelten meleg, sokszor az őszbe nyúló, de a tél ugyanakkor enyhének mondható. Az éves napfénytartam valamivel meghaladja az 1900 órát, a lehullott csapadék pedig 650-700 mm között alakul éves szinten.

Klimatikus mutatók: napfénytartalom: 1900 óra felett évi középhőmérséklet: 9-10 0C csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 300-350 mm éves csapadék: 650-700 mm

Geológiai és talajtani viszonyok: A borvidék talajának kialakulására, mindhárom szőlőhegyen nagy hatással volt az egykor még aktív vulkánosság. A bazalt és bazalttufa törmelékkel keveredett lösz és pannonhomok, valamint a bazalttufán, mint alapkőzeten képződött barna erdőtalajok, és a kisebb területeken előforduló fekete nyirok, és vasas agyagtalajok mind-mind hatást gyakorolnak a somlói bor egyedülállónak mondható ízharmóniájának kialakításában. A Nagy-Somlói borvidéket földrajzi helyzetéből adódóan a Marcal-medence két részre osztja. A Kissomlyó-Sághegyi és a Somlói körzetre. Talajtani szempontból azonban mindkét körzet esetében jellemző a bazalthatás. A geológiai jellemzők ugyanakkor a földrajzi távolság ellenére a Balaton – felvidékhez (lsd. Badacsonyi borvidék, Káli-medence bazalt hegyei) is kötik a Nagy-Somlói borvidéket, ami révén a közigazgatási, történelmi hagyományokkal együtt, tágabb értelemben a Balatoni régióhoz is engedik sorolni a vidéket.

34

35 4.2. A borvidék története A Nagy-Somlói borvidék benépesülésében fontos szerepet játszott a Séd-patak, hiszen a partjára már a bronzkorban is költöztek emberek. A vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelye volt. Az idő múlásával megjelentek a szőlőtermesztéshez is értő szőlőmunkások, és az alvó vulkán oldalán feltételezhetően már a rómaiak idején megindult a szőlőtermesztés. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken, ők már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. Az első írásos bizonyíték 1093-ból való, mely igazolja a somlói bor meglétét. A várat és a körülötte virágzó szőlőket I. László király korában kelt okirat is említi. A borvidék egyik vezető fajtája – a Furmint – IV. Béla uralkodása alatt terjedt el a területen. IV. Béla a tatárok okozta károk helyreállítására, 1242-ben Olaszországból, Moreából hozatott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőket. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becsben tartották az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőket, hogy az 1511-bõl származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután a tipikus végvár szerepét tölti be. A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. A borvidéken tradicionálisan termelt fajták közül ki kell emelni a Juhfark fajtát, melyet Zánka térségét leszámítva csak itt termesztenek hazánkban számottevő területen. Az egykoron méltán híres borvidék – a tokaji borokkal vetekedett hírneve egykoron – mára háttérbe szorult. Igaz, aki egyszer kóstolta a somlói bort, az bármikor képes lesz felismerni azt a jövőben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az itt termett szőlőből nyert borok, nem éppen a mindennapi, gyors fogyasztásra ajánlott italok közé tartoznak, nagy extrakt- és alkoholtartalmuk miatt. Azt is szokták mondani, hogy a somlói bor a „bölcsek itala”. Mivel tipikusan óbor, kétéves kora előtt nagyon keveset mutat. Ideális fogyasztása négyéves fahordós érlelést kíván.

A környék borainak misztikus elnevezésére, a borvidék legendája szolgál, miszerint a Somlói a „Nászéjszakák Bora”! Ennek a mondának az eredete az 1700-as évek derekára tehető, ugyanis ezelőtt nem volt orvos a környéken, így minden betegséget borral kezeltek. A legenda szerint az európai uralkodóházak tagjai is ezt fogyasztották nászéjszakáikon, hogy garantálják a fiú trónörökös születését. Bár ez csak monda, mégis a több évszázados statisztika 25%-al több fiúgyermeket tart számon az országos átlaghoz képest, a Somló-hegy környékén.

36

5. A Zalai borvidék 5.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra, a Zala völgyében, ill. a Muravidék magyarországi részén helyezkedik el. Földrajzi, ökológiai szempontból ezért két, egymástól sok tekintetben eltérő körzetre, a Balatonmelléki és a Muravidéki körzetre osztható.


A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni, Chardonnay, Zala gyöngye, Királyleányka, Sauvignon, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Szürkebarát Vörös borszőlő fajták: Cabernet sauvignon, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos, Oportó

A borvidék ökológiai jellemzése:

Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

37

A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11°C, a nyári hónapoké pedig 16 - 25°C között mozog. A szélsőségesen nagy hideg (tartósan -15 °C alatti) és a nagy meleg (35 °C feletti) - amely jelentősen károsítaná a szőlőt - ritkábban fordul elő. A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek, a Kovácsi-hegy lábánál a kitermelt tőzegbányák vízfelülete, sőt a Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.

A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 1950 -2000 óra évi középhőmérséklet: 9-10 C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm éves csapadék: 650 -700 mm

Geológiai és talajtani viszonyok:

A Zalai dombvidéket a pleisztocén korban képződött lösz borítja, melynek ezen a területen egy érdekes fajtája a völgyi lösz található. Ily módon, mindazokon a területeken, amelyeket a szőlőtermesztés szempontjából figyelembe lehet venni, a talajképző kőzet a lösz. A borvidék területén elsősorban a barna erdőtalajok fő típusaiba tartozó talajok a meghatározóak. Ezek közül az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, valamint ezek altípusai fordulnak elő a leggyakrabban a szőlőtermő területeken. A vidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek szabdalnak, teret adva az eróziónak. A sűrű völgyhálózat következtében a talajpusztulás helyenként jelentős.

38

39 5.2. A borvidék története A mai Zalai borvidék szőlőtermő területei a közelmúltban kapták vissza borvidéki rangjukat. Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi múltja is igazolja.

A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta ivóedény és boroskancsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése: „Adj innom”. A sok tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori díszláda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen. A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is használják a Muravidékén. A hun, majd az azt követő avar birodalom idején is folyt szőlőművelés ezen a területen. Az i.sz. VIII. századból (avar kor) csupán egyetlen szőlőmag leletanyag maradt fenn, melyet a Keszthelyi múzeum őriz. A Zala menti szőlőművelésről tesz említést egy 868-ból fennmaradt oklevél is. Következő szőlészettel kapcsolatos emlékünk már a honfoglalás utáni, első Árpád-házi királyaink nevéhez fűződik. I. István és II. Endre a szőlőtelepítéseket különböző kiváltságokkal ösztönözte a királyi birtokokon. Ezt az építőmunkát folytatta II. Endre fia, Kálmán - Tótország hercege - is, aki például 1241-ben a zalai ispán fennhatósága alól kivette azokat a várszolgákat, akik szolgáltatási kötelezettségeiket borban teljesítették és kimondta, hogy csak ő vagy megbízottja ítélkezhet felettük. A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja, hogy a IV. László által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A zalai borok jó minőségét bizonyítja ez, mert a megyének nem lévén vízi útja, elég nehéz és körülményes volt innen a borszállítás, s mégis érdemes volt megtenni ezt a nagy utat Veszprémen és Fehérváron át.

A vidék bortermelése az Anjou királyok idején is megőrizte jó hírét, hisz egy korabeli oklevél szerint ”kedvelt borok voltak a zalai, balatonvidéki, Somogy, Vas, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Baranya, Nógrád, Borsod, Szabolcs megyék területén termesztettek, de leghíresebb a soproni volt.” Ez a hosszú felsorolás is mutatja a korabeli szőlőkultúra elterjedésének nagyságát. Ebben az időben a zalai bor után hordónként egy garast kellett fizetni. Mátyás idején az akkori Magyarország Európába irányuló borkereskedelmében a legnépszerűbb szerémségi borok mellett, a zalaiak is jó hírnevet vívtak ki maguknak. A Mátyás halálát követő politikai zűrzavar - mint annyiszor történelmünk során - ismét visszaveti az ország gazdasági fejlődését, így ezek a kedvezőtlen változások a szőlészetre is kihatnak. Ezt a folyamatot tetézi be a török hódítás. Az ország három részre szakadása teljesen átrajzolja hazánk politikai, kereskedelmi és mezőgazdasági térképét is. A törökök által meg nem szállt területeken továbbra is folyt szőlőművelés, de ennek jellegét meghatározta az, hogy főleg a háborúskodásban felmerült igényeket kellett kielégíteni. Az általános hanyatlás mellett azonban néhány pozitívumot is meg lehet említeni, hisz a hódoltsági területeken a török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszik majd. A törökök kiűzése után, a megszilárdult Habsburg uralom alatt újabb fellendülés veszi kezdetét. A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket (fekete Rag, Oportó) termesztették a legnagyobb sikerrel. Ebben az időben a vörösbort adó szőlők mintegy 60 %- ot tettek ki. A fehérbort adó fajták közül a termesztésben a legelterjedtebbek: a tót szőlő- Lepovina, a Szlankamenka, a Cseke és a keresztes Rag fajták voltak. A borvidéket ma is uraló Olasz rizlinget a XVIII. század második felétől kezdték el telepíteni. A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel, a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi, Alexandriai, Ottonel). A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét. Hatására teljesen átalakult a szőlőtermesztés szerkezete, területi megoszlása. A megye egyes területeiről teljesen eltűntek az európai fajták (Novai, Lenti járás), valamint a kötött talajú

40

borvidéken megindult a gyökeres oltványok telepítése. A Zala-völgyét övező dombokat – az akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva – zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling. A bécsi és a grázi piacon értékesítették a csemegeszőlőt, míg a bort a nyugat-magyarországi borkereskedők, illetve az osztrák kocsmárosok vásárolták fel. Az 1893-as bortörvény az akkori Zala vármegye területét két borvidékre osztotta: 1. Badacsonyi Borvidék: magába foglalja Zala vármegye tapolcai járását, továbbá MeszesGyörök községet és Keszthelyt. 2. Balatomelléki Borvidék: kiterjed Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye veszprémi, enyingi, devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi járásaira. A mai megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el. A megye egyes területein, főleg a göcseji hűvösebb, csapadékosabb részeken azonban a Filoxéra-vészt követő rekonstrukció direkttermőkkel történt meg. Az I. világháború utáni kaotikus állapotok tovább sújtják a zalai táj szőlőtermesztését. Az 1923. évi törvény, a direkttermők telepítésének tilalmával megpróbál gátat szabni ennek a kedvezőtlen folyamatnak. A törvény azonban nem érte el a kívánt hatást, a direkttermők továbbra is terjednek, főként Zala és Somogy megyében, tovább rontva a táj borainak ekkorra már amúgy is megtépázott hírét. Bár a Zala-völgye kitűnő adottságú területein direkttermő szőlőt soha nem termeltek, mégis a köztudatban sokat azonosították e területeket a megye más elhíresült részeivel (Göcsej). Ez a kedvezőtlen kép is hozzájárult ahhoz, hogy megtört a több mint 2 évezredes borkultúra fejlődése a területen, így 1941-től a Zala-völgye bortermő helyei már nem tartoztak a Balatonmelléki borvidékhez, ekkor Csemegeszőlő termelő körzeti besorolást kaptak. A borvidék újraszervezése egybeesik a hegyközségi rendszer újraszervezésével. Az 1994. évi hegyközségi törvény a korábban jó bortermőhelyi besorolású községek, nevezetesen: - Nagyrada, - Pakod-Zalabér, - Pogányvár, - Szentgyörgyvár,

41

- Zalakaros, - Zalaszentgrót területét bortermőhelyként sorolja be. Ezeken a településeken a hegyközségi szervezetek 1995. évben alakultak meg. A hegyközségek a törvény értelmében a legközelebb megalakuló hegyközségi tanácshoz, a Balatonmellékihez csatlakoztak. A hat zalai hegyközségi szervezet 1996. december 5-én határozott a Zala-völgye borvidéki besorolásának visszaállítása ügyében, mellyel a hegyközségi tanács egyetértett. 1997. január 28-án hat zalai hegyközségi szervezet kérelmet nyújtott be a Földművelésügyi miniszterhez, hogy „számukra a borvidéki besorolást visszaállítani szíveskedjen”. Ennek a kérelemnek helyt adva az 1997. évi CXXII. törvénnyel jött létre a Zalai borvidék, ezen belül a Zalai Borvidék Hegyközségi tanácsa, Zalaszentgrót székhellyel. A kérelemhez csatlakozott még két addig nem klasszifikált önkormányzati terület, melyek beékelődtek a bortermőhelyi területekbe. A kérelemmel párhuzamosan, de a borvidéki besorolást kezdeményezők tudta nélkül (!!!) a Homokkomáromi,

Letenyei,

Muraszemenyei

önkormányzatok

területéhez

tartozó

hegyközségek is bortermőhelyi besorolást kértek. A 1997. évi CXXII. törvény értelmében a kérelmeknek helyt adva megalakulhatott az önálló Zalai borvidék oly módon, hogy a Muravidéki bortermőhelyi besorolást kérő települések is a megalakuló borvidékbe való átsorolásukat kérték. A borvidék Hegyközségi Tanácsa 1998. június 19-én alakult meg. • A borvidék alakuláskori területe: 2186 ha, s ekkor még három körzetre oszlik: 1. Csáfordi körzet (a Zala folyó kanyarulatában, Csáford, Zalakoppány környéke) 2. Szentgyörgyvári körzet (Keszthelytől délnyugatra, a Zalai-dombság keleti részén) 3. Muravidéki körzet (Nagykanizsától délnyugatra, a Zalai-dombság déli részén) • 1999. május 22. óta a történelmi hagyományok alapján, miután a Balatonmelléki borvidék visszakapta a Balatonfelvidéki nevet, Zala joggal kérte és kapta vissza a Zalai borvidék nevét. A névváltozásra elsősorban azért volt szükség, mert az itt termett borokat Zalai néven nem szívesen fogadták. Ebben az évben a bortörvény módosításával lett borvidéki település Bérbaltavár, amely 1998-ban csatlakozott a Zalai borvidékhez. A bortörvény módosításával a korábbi három körzetet két körzetté vonták össze: 1. Balatonmelléki körzet (a korábbi Csáfordi és Szentgyörgyvári körzet) 2. Muravidéki körzet

42

6. A Balatonboglári borvidék 6.1. A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere A Balatonboglári borvidék a Balaton déli partján, Somogy megye északi dombos területeinek lejtőin terül el. A szőlőhegyek déli lejtői lankásak, míg az északi oldalon meredek löszfalakat találunk. Balatonboglár, Balatonlelle és Szőlősgyörök a legjelentősebb bortermelési központ a borvidéken.


A borvidék legfontosabb fajtái: Fehér borszőlő fajták: Chardonnay, Királyleányka, Zöld veltelíni, Olasz rizling, Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Tramini, Szürkebarát, Rajnai rizling, Zenit

Vörös borszőlő fajták: Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó

A borvidék ökológiai jellemzése: Hasonlóan a többi Balaton közeli borvidékhez, itt is viszonylag egyedi mikroklímát alakított ki a Balaton vízfelülete. Kiegyenlített éghajlatát a nem túl forró nyár és a havas, enyhe tél

43

jellemzi. A középhőmérséklet ennek tükrében évről - évre 10,2-10,4 Cº között várható. Az évi napfénytartam rendszerint meghaladja a 2000 órát, éves csapadékösszege pedig a 670-700 mm közötti értéket mutat.

A borvidék klimatikus mutatói: napfénytartalom: 2000 óra felett évi középhőmérséklet: 10,2-10,4C0 csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 430-450 mm éves csapadék: 670-700 mm

Geológiai és talajtani viszonyok: A Balatonboglári borvidék Somogy megye északi lankáin, a Balaton déli partján terül el. Nagy kiterjedése ellenére földtani szempontból meglehetősen egyveretű. A szőlőtermő dombok fő tömegét a pannóniai-pontusi korszakban, a Pannon-beltóban leülepedett agyagoshomokos üledék adja. A kihalt Congeria nemzetség „kecskeköröm” néven ismert kagylóhéjait néha éppen a szőlőhegy oldalában találjuk meg. A Balaton mentén a pannon homokkövek többnyire finom szemcsés, kötött talajokat képeznek és több-kevesebb meszet tartalmaznak. Ez a mész a szomszédos meszes kőzetekből (márgákból, löszből) ered. Pleisztocén futóhomok alkotja az észak-déli irányú somogyi homokhátságot. A homok apró szemcsés, agyagos, nagyobb részben mésztelen. A savanyú homokon rozsdabarna erdőtalaj alakult ki. A balatonboglári Kálvária-hegy és a fonyódi Vár-hegy felépítésében egy-egy apró pontusipliocén bazaltvulkán is részt vett. A negyedidőszakban szélfútta lösz fedte be a tavi üledékeket. A dombokat holocén folyóvízi kaviccsal, homokkal kitöltött völgyek szabdalják, északon a tó felől homokturzások, tőzeglápok határolják. A szőlőhegyek déli lejtői itt általában lankásak, míg északi oldalukon gyakran meredek leszakadások, löszfalak találhatók.

44

6.2. A borvidék története Somogy megye szőlő és bortermelésének évezredes hagyományai vannak. Az egykori Pannónia urai a rómaiak terjesztették el a szőlőművelést a Balaton vidékén, erről a régészeti leletek is tanúskodnak. A honfoglalás után, már a XI. században tudunk szőlőről (Siófok-Kiliti). Somogy megye címerét 1498-ban adományozta II. Ulászló király. Az adománylevél szerint „…ebben a vármegyében olyan bőségesen van bor, hogy az országunk leggazdagabb vármegyéihez lehet számítani”. A XIV-XV. században a szőlő és bortermelés hazánkban is, Somogyban is jelentős mértékben nőtt. Ezt a fejlődést azonban megszakította a 150 éves török megszállás. A hódoltság alatt a lakosság nagy része elmenekült. A törökök a megmaradt lakosoktól must vagy szőlőadót szedtek. Vallási szokásaik szerint bort nem ihatták -bár ezt gyakran megszegték -a mustot savanyúságnak (tursi) vagy édességnek (pekmez) használták fel. A szőlőt gyümölcsként fogyasztották. A török uralom, a felszabadító háborúk és az azokat követő Rákóczi szabadságharc küzdelmei megritkították az ország, közte Somogy megye lakosságát. A megye területén élők a XVIII. sz. elején többnyire csak egyszerű állattartással és vadászat-halászat-gyűjtögetés útján tudták eltartani magukat. A növénytermesztés és ezen belül a szőlőtermelés nem tartozott az elsődleges megélhetési formák közé. Az egyre nagyobb birtokkal rendelkező régi és új földesurak az elnéptelenedett falvakba új lakosokat toboroztak, hiszen munkáskézre volt szükségük. Az 1720-as években magyar, délszláv és német telepesek jöttek Somogyba, melynek eredményeként nagy ütemben törték föl az ugar területeket. Mindez együtt járt a szőlőtermelés feléledésével. 1767-ben lépett életbe a Mária Terézia féle úrbérrendezés, amely szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat. Az úrbáriumok meghatározták a borkimérés jogát is: a jobbágy Szent Mihály napjától (szept. 29.) Szent György napjáig (ápr. 24.) szabadon mérhette ki saját termésű borát. A szőlők egy-egy község határában zárt egységet képeztek. A hegyközségi szervezet irányította az ott folyó munkák rendjét, megakadályozta a visszaéléseket, rendbontásokat. Írott törvényei –articulusai- valamennyi szőlőbirtokra egyformán kötelezőek voltak. 1894-ben országosan szabályozták a hegyközségek szervezetét, hatáskörét. Az 1800-as évek elején

45

tovább nőtt a szőlők területe, de a robotgazdálkodáson alapuló földesúri gazdaság csak a bor mennyiségét növelte, a minőségét nem. A kezdetleges termesztési és borkészítési eljárások következtében a jobbágyság és a városi polgárság borai is meglehetősen silányok voltak. A XVIII.-XIX. században a jelentősebb somogyi bortermőhelyek: Baglas-hegy, Kéthely, Szőlősgyörök, Zamárdi, Endréd és Böhönye főként vörös, a déli Balaton-mellék a siller, Gomba, Zákány és Szentmihályhegy a fehérborairól volt ismert. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, majd az úrbérrendezés növelte a telektulajdonosok számát, de szőlődézsma továbbra is megmaradt. Az 1850-ben eltörölt vámhatárok, a vasúthálózat kiépülése, a korszak hadikonjunktúrája jól fizető termény-kereskedelmi lehetőséget nyújtottak a nagybirtokosok számára. A mezőgazdaságba behatoló kapitalista termelési viszonyok térhódítása, korszerűbb termelési módok, eszközök, gépek alkalmazását kívánta, melyre különösen az 1867. évi kiegyezés után nyílt lehetőség. A paraszti szőlőföldek a szőlődézsma eltörlésével (1868) váltak igazán szabaddá. Mindez a szőlőtermesztés általános fellendülését eredményezte. A filoxéra a megye szőlőit sem kímélte, a szőlők több mint fele elpusztult. A századfordulón a megye mezőgazdaságát a szántóföldi termelés jellemezte, csak néhány nagybirtokos fektetett nagyobb hangsúlyt a szőlőtermesztésre. A szőlők nagy része a kis területtel rendelkező parasztság tulajdonát képezte.

A Balaton környéki fürdőkultúra a XX. sz. elejétől kezdve fokozatosan fejlődött. A tóvidék mezőgazdasága azonban nem tudta előállítani az ellátáshoz szükséges, elsősorban keresett kertészeti termékeket. A szőlőtermesztés régi hagyományainak figyelembevételével az ötvenes évek elején alakult meg a Balatonboglári Borgazdasági Részvénytársaság, akkori elnevezésében Balatonboglári és Pusztaszentgyörgyi Állami Gazdaság. Az alakulás éveiben nem elsősorban a szőlőtermesztés volt a meghatározó. Az ötvenes évek elején azonban a Magyarországon meginduló szőlőrekonstrukcióhoz magas biológiai értékű szőlő-szaporítóanyagot kellett előállítani, amely fontos állami feladattá vált.

46

Ennek keretében az ötvenes évek közepén települtek az első szőlőültetvények Bogláron, és ettől kezdődően egy folyamatos és gyors irányú fejlődés indult be. Ez a fejlődés azt eredményezte, hogy a boglári lett az ország egyik legnagyobb és legeredményesebben gazdálkodó nagyüzeme, amely szőlőtermesztésre és borászatra specializálódott. A gazdaság vezető szakemberei korán felismerték azt a tényt, hogy ha mi a borainkat a világ különböző országaiban akarjuk értékesíteni, akkor a világ ízlésének kell megfelelni. Hosszú utat tett meg a boglári borászat az első palackozású Chasselas boroktól a mai barrique-érlelésű borokig. Az első lépést az úgynevezett világfajták behozatala és eltelepítése jelentette. Ezeket a nemzetközi gyakorlatban már bevált szőlőfajtákat a külföldi tanulmányutak hatására elsősorban Franciaországból és Németországból (Sauvignon, Semillon, Chardonnay, Muscat Lunel, Tramini, Zöld veltelíni, Merlot) hozták be. A Balatonboglári Borgazdasági Rt. az 1997-es tulajdonosváltás után a német Henkel és Söhnlein Hungaria cégcsoport tagja lett. A borvidéken a kistermelőkön kívül a BB Rt. az egyetlen olyan nagyüzemi cég, amely borászattal foglalkozik.

A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki. A megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Rt volt. Napjainkban tizenhat hegyközség területén közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát. Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők, valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak. A vörösborok esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A termesztett vörös borszőlőfajták: Kékfrankos, Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon. A vörösboraikra is a szép savak, illatok a jellemzőek és kevéssé a fanyarság, testesség.

47

Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér boraik és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraik visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.

48

2.sz. melléklet

Szemelvények Lichtneckert András Borászok titkai – titkok gazdái, Források és szemelvények szőlészetünk és borászatunk múltjából 1700-1871 c. munkájából

49

p. 84 Entz Ferenc – Gyürky Antal A hazai szőlészet 1868 „A Balaton melléke 1. Csopak Csopakon először Ranolder veszprémi püspök úr szőlőjét látogattuk meg. (…) Elkülönített ültetvényei: Chasselas blanc, furmint, szekszárdi öreg kadarka, budai tömött fürtű kadarka, malaga, melyről azt állítja, hogy a vörösbort igen kellemessé teszi, továbbá badacsonyi keverékből és traminiből állnak.” p88 „Tagadhatatlan, hogy a magyar szőlőmívelés egyik legnagyobb hibáját a fajok kevertsége képzi, s az országban csak igen kevés szőlősgazda van, ki ezen kapitális hiánynak horderejét átlátván, annak költséggel járó reformjába bele merne vagy akarna kapni. Hazai borügyünk szerencséjére a Balaton melléke éppen az, mely e tekintetben a legjobb példával jár elől, s a rögtörők sorában az első Bogyai Lajos úr volt, kinek jól sikerült különültetései eleinte Zala megye intelligentiáját, de több évek óta már a közönséges szőlősgazdákat is utánzásra ragadták.” p.89 „Bogyai úr fehér borai közt legkitűnőbb a kéknyelű bora, nem azért mivel akóját 50 forinton adta el, hanem azért, mivel ezen ritka kitűnőségű, nemes bor finomsága, kellemessége s zamatosságánál fogva itt az a fehérborok koronáját képezi.” „Göde pintér úr nagyon sajnálkozott azon, hogy Angliából megrendelt új gép még nem érkezett! Ezen gép feladata leend: 1-ör összemuskolni a fürtöket, 2-or kirostálni a csutákat, 3or kirostálni utóbb a magvaknak legnagyobb részét is. (..) Ő tagadja, hogy a fehér jobb borokban előforduló kesernyésség a nagyobb jelességnek jele volna, s azon véleményen van, hogy zen kesernyésséget, azaz a csereny feleslegét csak azért tűri meg az óvatos pinczekezelő a gyengébb és nyálkás fehér borokban, hogy meg ne nyúlósodjanak azok; de az igazi nemes fehérbor, példának okáért a badacsonyi, épen nem szorul az ilyen kellemetlen ízű óvszerre.” p. 90 „Több úri pinczékben készítenek muskatal bort is, a szőlőfaj, melyet erre felhasználnak, jobbára lunel, mely e classicus tenyészeti körülmények alatt rendkívüli kifejlődés és csaknem moschus aromával bír (..) Aszúborok is fordulnak elő az úri pinczékben, finomak, jó édesek, de még a furmint vagy szigeti után szűrt aszúban sem találni fel a tokajinak sajátos s kellemes dinnyeszerű zamatját s illatját. Nem gondolnám, hogy a badacsonyi aszúbor piaczra tehetne szert a külföldön. (..) Ramasetter Vincze úr sümegi pinczéjében szintén csak badacsonyi borok vannak, (..). Legjelesebb borai az 1866-iki kéknyelű, furmint, rizling.”

50

p.91 „ Somlyó borvidéke (..) A somlyai úri szőlőhegyek majdnem kivétel nélkül szigeti és sárfehérből állnak s csak a parasztok szőleiben találni ezen nemes fajok mellett leggyakrabban bőtermősége miatt rakszőlőt is. Gróf Zichy Manó és Ramasetter szőleiben rizling, tramini és kéknyelű ültetvények fordulnak elő(..).” p.92 „(…) Ramasetternél igen jeles a somlyai, mert mesterileg van kezelve. (..) Zichy Manó úr, ki csaknem a hihetetlenségig gyakran fejti le somlyai borait, melyek a Rajnáról került rizling ültetvényekből készítvék (..) Borkészítési s kezelési módja a következő: a szőlőt Somlyón csöbrökben muskolják muskoló fával és ugyancsak csöbrökben hordatik a kisajtolásra. (..) A gróf taval óta már alul s felülről működő sajtó segítségével préseltet. (..) A must a grófnál nagy, rendesen 100-150 akós hordókba kerül, mely nem a törkölyén és zártan erjed. A szőlő leszemeltetik. A lefejtéskor mindig kisebb-kisebb hordókba ( 60-50-30-25-15) akósokba fejtetik le. Az első évben 4-szer megy keresztül a lefejtésen, a következőkben 2szer, utóbb csak egyszer. Midőn pedig utóbb a bort 5-6 éves korában palaczkokba fejtik, újból keresztül vezettetik egy 7-szeres lefejtési processzuson. (…) az 5-ik lefejtés előtt a 15 akós hordó 1 lat vizahólyagot kap s megtisztulása után ismét lefejtetvén újra ½ lat vizahólyagot adnak neki, s az utolsó lefejtés előtt még 1 lat gelatint is kap (..). p.56. Gombás János: Jegyzések A ’ Nagy Somlyó Hegyéről és boráról, mellyeket Orvos Doktor Tek. Zsoldos János Úr kértére írt, Nagy Szőlősi Plébánus Tisztelendő Gombás János Úr, én pedig itt közlök az érdemes Közönséggel 1805 „Mindazáltal az én ítéletem szerént, nem elegendőképpen esméretes, nem tsak a’ külső Tartományokban, de még Magyar Hazánkban (..) a’ mellyben pedig ezen megbetsülhetetlen hegynek jó, illatozó, különös szamatú, egészség fenntartó, és egészség meghozó levével élnek. (..) Pedig az igazi Somlyainak temészetes színe zöld-sárga szokott lenni. Mondom: természetes színe; mert mesterségesen több színt adnak néki, mint setét-sárgát és egyebet. Tudok ollyant, a’ki, hogy setétebb sárga színt adjon Somlyai borának, és óbb színt mutasson, nyers tölgyfa héjjat hány lefejtett borába, a’melly természet szerént nagyon setét-sárgává tészi. (..) A’ki tehát igaz, természetes, zöld-sárga színű Somlyai bort akar készíteni: az ollyan ne halogassa annak nyomását, prősölését, hordókba valótöltését; hanem kívül a szőlő gerézdek szedetnek, belől a sajtó házban is folyjék a’ munka. (…)

51

Ennek tudása pedig főképpen megkívántatik a’ Somlyai bor esméretére, és külömböztetésére. Ez abban áll, hogy egészen eperj virág szaga vagyon, még a’ mustnak is, midőn már valamennyire kiforta magát; sőt még a pintze-is azzal a szaggal telik-bé, és úgy illatozik a’ forrás után mintha valami eperj virággal béterített mezőre menne az ember. Mikor pedig már megérik és haszonvehetővé tétetik, mintha epret ett vóna az ember, olly ízt és szamatot érez szaglásával, ízlésével. Ezt az ízt, ezt a’ szagot, ezt a’ szamatot pedig a’ szigeti szőlő leginkább adja (…) Mennél magasabb és kövesebb (melly köveknek nagy része vasból látszik lenni) a’ földje a’ szőlőnek, annál nagyobb mértékben adja ki a’ jó illatozó Somlyai szamattyát; (…) Ezek pedig a’ N. Somlyón levő tőkék (…) a’ többször nevezett Sziget tőkéken kívül: 1. Bajor fehér. 2. Bajor fekete. 3. Bajor kolontár. 4. Bákor. 5. Fejér szőlő. 6. Fejér sár. 7. Fejér zöld. 8. Júh farkú. 9. Kadarka fekete. 10. Kék nyelű. 11. Ketske tsetsű. 12. Leány szőlő. (…) 14. Muskota fehér.”

52

3.sz. melléklet

Egyéb szemelvények

53

Az 1929 : X. törvénycikkel kiegészített, illetve módosított 1924 : IX. törvénycikk a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 2.000/II. 1929. F.M.Sz. rendelet p.35. „35. §. A fokozottabb védelemben részesülő borfajták megállapítása. A Btn. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján azokat a fokozottabb védelemre szoruló borfajtákat, amelyeknek származását a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítványokkal kell igazolni, az alábbiakban állapítom meg: a) „Soproni veltelini”, b) „Móri ezerjó”, c) „Somlyói furmint”, d) „Badacsonyi rizling”, e) „Badacsonyi kéknyelű”, f) „Badacsonyi auvergnas”, g) „Badacsonyi furmint”, h) „Badacsonyi muskotály”, i) „Szekszárdi kadarka”, j) „Villányi-(pécsi) kadarka”, k) „Gyöngyösi-(visontai) kadarka”, l) „Egri kadarka”, „Egri bikavér”, m) „Tokajhegyaljai szamorodni” és végül n) „Tokajhegyaljai aszú” (puttonyszám megjelölésével, vagy anélkül). Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942 (A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, pp 152) p.25. A borvidék beosztása (…)

54

4. Somlyói borvidék, amely magában foglalja Veszprém vármegye Solyóvásárhely, Somlyójenő, Somlyószőlős és Doba községeinek határában fekvő hegyiszőlőket. 5. Badacsony-Balatonfüred-Csopaki borvidék, amely magában foglalja Zala vármegye Badacsonytomaj és Nemestördemic községei határában fekvő „Badacsonyhegy”, a Kisapáti, Raposka, Gyulakeszi, Tapolca és Hegymagas községek határában fekvő „Szigligethegy” lejtőin fekvő hegyiszőlőket. magában foglalja továbbá Zala vármegye Kővágóörs, Révfülöp, Kisőrs, Rendes, Ábrahámhegy, Balatonszepezd, Akali, Alsódörgicse, Felsődörgicse, Balatonfüred, Balatonarács, Csopak, Balatonkövesd, Paloznak, Lovas és Felsőörs községeinek határában fekvő hegyiszőlőket. 6. Balatonmelléki borvidék, amely magában foglalja Zala vármegye Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Lesenceistvánd, Nemesvita, Lesencenemesfalu, Lesencetomaj, Raposka, Hegymagas, Balatonederics, Zalahaláp, Tapolca, Gyulakeszi, Káptalantóti, Nemesgulács, Nemestördemic, Díszel, Salföld, Szentantalfa, Balatonhenye, Szentbékála, Köveskála, Mindszentkála, Zánka, Tagyon, Vászoly, Nemespécsely, Balatonszőlős, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, és Tihany, továbbá Veszprém vármegye Balatonalmádi és Vörösberény községeinek határában fekvő hegyiszőlőket. (…) 10. Dunántúli borvidék, amely magában foglalja az ország Duna jobbparti részén fekvő mindazokat a hegyi szőlőket, amelyek a jelen § 1–9. pontjai alatt felsorolt borvidékekbe besorolva nincsenek. (…) Az egyes borvidéken ültethető szőlőfajták 4. Somlyói borvidéken: furmint, hárslevelű, rajnai-rizling, juhfark, rakszőlő, sárgamuskotály. 5. Badacsony-balatonfüred-csopaki borvidéken: furmint, hárslevelű, olasz-rizling, kéknyelű, budai zöld, Auvergnas-gris, Madeleine-angevine, Csabagyöngye, Mathiász Jánosné muskotály, Cegléd szépe, hamburgi-muskotály. 9. Balatonmelléki borvidéken: mézesfehér, olasz-rizling, ezerjó, járdovány, tramini, kadarka, nagyburgundi, kékfrankos, Csabagyöngye, Mathiász Jánosné muskotály, Szőlőskertek királynéja, Chasselas-félék, hamburgi-muskotály. A Szőlőmívelésről és borkezelésről.

55

Készítette Parragh Gábor Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál 1860. (pp. 121.) pp.119-121. Utószó Bortermesztőinkhez általában, különösen a Balatonmelléki bortermesztőkhöz (…) „Szőlőszetünk és borászatunk ügye, országosan kifejlése, világszerte kiterjedésének alapja; egyedül csak önmagunkban, szőlőszeink ismereteiben, határozottan kitartó akaratában és borászaink becsületes munkájában van letéve; saját hasznunk és hitelünk érdekében, ön magunknak kell ügyünk vezetésének élére állni, hogy szőlőmívelésünk, borkezelésünk általánosan kifejlése hátterébe ne szoruljanak. „A ki magát elhagyja, Isten se segíti azt,” ne várjuk senkitől, hogy értünk dolgozzék, – ne nézzük zsebre dugott kézzel, hogy áldott földünk terményeit potom áron kupeczek elhordják ravasz eszélyességgel felhasználják, – ne higgyük, hogy mások anyagi jólétünket felvirágzásunkat előmozdítják. ha egyesek gyengék, erőtlenek vagyunk, nagyobb czélok kivitelére a kereskedés elláthatlan nagy mezején; egyesüljünk valahára ezredéves Nemzeti átkunk ellenére. Elég példa van már előttünk országos kincsünk – borunk érdekében; de mégis kevés arra, hogy mind benn, mind künn a pezsgő élet által országos hatása meglátszhatnék. A Balaton mellékén 37000 Catastr. hold földön mível szőlőt s termeszt bort a vidék lakossága. 1260-dik év óta már végrendeleti okmány (a Györffy család irattárában) bizonyít e vidék szőlőmívelése mellett: íly hosszú idő óta ébredés nélkül nézi azt, hogy néhány vidéki korcsmáros, egy két kereskedő, és a jó Steyer szomszédok szabta ár mellett elhordják azt, saját javuk előmozdítására, hagyván a termesztőknek sanyaru tengődhetést a jövő termésig. pedig e bor nagy borunk, nagy részben világ kereskedésre természetileg alkalmas országos kincsünk. Mikor ébredsz öntudatra!!! Dolgozván magunkért, ne feledkezzünk meg a közös anyáról soha.” Szilárd Gyula Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen bővített kiadás) pp. 316. Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908 V. Fejezet

56

Szőlőtelepítés. p. 41. (…) ”Ugyanezt tanácsolhatom a nemes fajták megválasztására nézve is és ezt a tanácsot megszerzem azzal a figyelmeztetéssel, hogy kerüljük sokféle fajtának ültetését. Több különböző fajta termesztése mellett évről-évre egyforma minőségű bort nem lehetséges, mert egyik évben egyik, másik évben másik fajtának kedvez az időjárás és így minden évben más ízű bort nyerünk. Már pedig valamely vidéknek bora csak akkor lesz igazán kelendő, csak ugy fog jó hírnek örvendeni, ha a borkereskedők tudják, hogy ott minden évben és minden pinczében közel egyforma ízű borokat találnak. természetesen különös tekintettel kell lenni a borvidék jellegére és igy mindig az illető helyen már régóta tenyésztett és bevált jó fajtákat illeti az elsőség.”

57

4. sz. melléklet

A 2009. májusi omnibusz kutatás értékelése

58

1 A kutatás vázlata Célcsoport: 15-69 éves lakosság, mely reprezentálja a hazai lakosságot Módszertan: 1000 fős omnibusz megkérdezés

2 A kutatás háttere, célja

A Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a Balatoni Borvidéki Régió marketingstratégiájának elkészítésén dolgozik. Ehhez szükség van néhány információra a hazai lakosság borfogyasztásával kapcsolatban.

3 A kutatás módszere Olyan reprezentatív kutatás szükséges, mely a magyar lakosság lehető legteljesebb körét átöleli. Épp ezért a megkérdezés módszeréül a hazai lakosságot reprezentáló, 1000 fős mintán futó omnibusz kutatást ajánljuk. Az omnibusz kutatás az egyik legrégebben alkalmazott ad hoc piackutatási módszer. Legnagyobb előnye, hogy a GfK Hungária több ügyfele együtt, egy adatfelvétel keretei közt végezhet személyes megkereséssel kérdőíves megkérdezést, így a kutatás költségeinek jelentős részét megosztják egymás között. Ezzel a módszerrel olyan rövidebb (néhány percestől 15-20 percesig terjedő) kérdőívek is költséghatékonyan lekérdezhetők, melyek egy önálló kutatásban indokolatlanul nagy költséggel járnának.

3.1 Az adatfelvétel módja Az adatfelvétel módja személyes megkérdezés a válaszadók otthonában. A megkérdezéseket minden esetben számítógéppel támogatott módon, azaz CAPI módszerrel (Computer Assisted Personal Interview) végezzük. A módszer lényege, hogy a kérdezőbiztos egy laptop segítségével dolgozik, melyre egy célszoftver segítségével kerülnek a kérdőívek leprogramozásra. A soron következő kérdések a laptop képernyőjén jelennek meg, így biztosítható, hogy a kérdezőbiztos a kérdéseket megfelelő módon, megfelelő sorrendben tegye fel, illetve mindig a megfelelő válaszokat rögzítse. A kérdésekhez képeket is tudunk mutatni a számítógépen. A kérdezői hibák száma ezzel a módszerrel minimálisra csökkenthető. A

59

kérdezőbiztosok online kapcsolatban állnak a GfK Hungáriával, modemen keresztül töltik le a kérdőíveket és küldik fel a lekérdezett adatbázist. Ezáltal az adatfelvétel időtartama jelentősen lerövidül.

3.2 A minta mérete, a mintavétel módja A GfK Hungária omnibusz kutatásainak mintanagysága egységesen ezer fő. Az alapsokaság a 15-69 éves magyar lakosság. A mintavétel módja kétlépcsős rétegzett mintavétel. A mintakeretet a Központi Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisa jelenti. A minta nem, kor, településnagyság és régiók szerint arányos a magyar lakosságra vonatkozóan.

A kérdezőbiztosok a megadott konkrét név és cím alapján keresik a célszemélyeket a háztartásban. Válaszmegtagadás, vagy egyéb okból meghiúsuló interjú esetén, a kérdezők a véletlen séta módszerével keresnek a főcímmel megegyező nemű és korú válaszadót.

Az adatfelvételi folyamat során, a mintán esett kisebb torzításokat többdimenziós súlyozással állítjuk helyre oly módon, hogy ennek eredményeképpen az adatbázis súlyozott jellemzői híven tükrözzék a társadalom valós differenciálódását a legfontosabb szociodemográfiai jellemzők mentén. A vizsgálat hibahatára a teljes populáció adatainak elemzésekor dichotóm (például igen / nem) változók esetén nem haladja meg a 3,2%-ot.

3.3 A kérdőív 4 zárt jellegű kérdés, melyből 3 egyszerű (igen/nem) kérdés, illetve 1 bővebb (5 válaszlehetőségig terjedő) kérdés.

3.4 Az adatok kiértékelése, elemzési szempontok, módszerek A borfogyasztási szokásokra vonatkozó kutatásunk részét képezi egy 956 fős országos, reprezentatív minta. A feltett kérdések amellett, hogy vizsgálták a fogyasztás rendszerességét, a BALATONI BOR ismertségére, és a vásárlásával kapcsolatos körülményekre koncentráltak.

60

A minta egyedeit illetően kilenc ismérv vonatkozásában vizsgálódtunk. A főbb ismérvek szerint a minta megoszlása a következőképpen alakult:

A borfogyasztás rendszerességének vizsgálatakor az életkor, az iskolai végzettség, valamint a havi nettó jövedelem mutatta a legnagyobb befolyásoló erőt a felsorolás sorrendjében. Az életkort tekintve az 50-59 éves korosztály aránya több mint kétszer nagyobb a napi rendszerességgel fogyasztóknál, mint a mintasokaságban. Ugyanez tapasztalható a 60 év felettieket illetően is, 29,4 %-kal részesednek a naponta fogyasztóknál. A 30-49 éves korcsoportra a heti rendszerességű fogyasztás a jellemző, de nem markáns az eltérés a mintabeli részesedéshez képest. A legfiatalabbak esetében pedig a „Soha, inkább sört vagy más szeszes italt fogyasztok” válasz volt az inkább jellemző; 10%ponttal magasabb az arányuk ennél a válaszlehetőségnél. Az iskolai végzettséget illetően vizsgálataink alapján a következő megállapításokat tehetjük: a magasabb iskolai végzettségűek a heti rendszeres vagy alkalomszerű fogyasztást illetően mutattak magasabb arányt, előbbinél közel 10, utóbbinál 3 százalék körüli értékkel. A szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők aránya a napi rendszerességgel fogyasztóknál több mint 13 %-kal magasabb.

Végül a jövedelemkategóriák szemszögéből vizsgálva a borfogyasztási szokást, az alacsony jövedelműek (80 ezer forint alattiak kategóriája) mintasokaságbeli részesedéséhez képest -

61

mely ha a nem válaszolóktól eltekintünk 45,6%-os – 70,4%-os arányt jeleznek a napi rendszerességgel fogyasztók csoportjában. A közepes és magasabb (120 ezer forint feletti) jövedelemkategóriával

jellemezhetők

esetében

a heti

rendszerességű

fogyasztás

a

meghatározó, arányuk 10%ponttal magasabb a mintabelinél. A speciálisan a BALATONI BOR ismertségével foglalkozó kérdésnél a 956 főből 80 nyilatkozott úgy, hogy még sehol nem találkozott BALATONI BORral, illetve 68-an jelezték azt, hogy nem emlékeznek rá, hogy hol is találkoztak vele. A válaszadók e csoportjaira jellemző, hogy a legfiatalabb vagy a legidősebb korcsoport tagjaiból kerülnek ki, alacsony jövedelmi kategóriába tartoznak vagy nincs saját jövedelmük, alacsony iskolai végzettségűek, a keleti országrész kistelepüléseinek lakói. A legtöbb ember a BALATONI BOR-ral áruházban, üzletben találkozik, de meghatározó a balatoni vendéglátóegységek arány is. A válaszadók 8,3 %-a egyedül a rendezvényeket jelölte meg találkozási helyként, majd 6-8 % közötti azok aránya, akik az áruház, üzlet mellett a Balatoni, illetve más vendéglátó egységet jelöltek meg, valamint a rendezvényeket és borszaküzleteket. 5,7% azok aránya, akik csak és kizárólag áruházban, üzletben találkoztak BALATONI BOR-ral.

Hol találkozott BALATONI BORral? Áruházban, üzletben

Arány, % 43,0

Balatoni vendéglátó egységben (szálloda, panzió, étterem..stb)

11,1

Rendezvényen

9,0

Vendéglátó egységben a lakóhelyem közelében (szálloda, panzió, étterem..stb)

8,6

Borszaküzletben

7,1

Termelői pincében

6,7

Sehol

5,1

Nem emlékszem

4,3

Más helyen

3,4

62

Benzinkútnál

1,6

A találkozási hely típusát tekintve a legmeghatározóbb jelentősége a régiónak van (C=0,20). A dunántúli válaszadók közel 15 %ponttal magasabb arányt képviselnek lakóhelyhez közeli vendéglátóegységeket, borszaküzleteket és a termelői pincéket illetően. Az áruházak szerepe alapjaiban is meghatározó, de a nem dunántúli megyék esetében még nagyobb a jelentőségük a BALATONI BOR ismertségét tekintve. Budapestet és Pest megyét illetően a balatoni vendéglátóegységek szerepe is fontosabb, illetve a más helyeké. Közel azonos fontossággal bír az iskolai végzettség és a jövedelemnagyság a találkozási hely vonatkozásában (C~0,15). Azt korábban már kiemeltük, hogy az alacsony iskolai végzettség jórészt jellemző azokra, akik még nem találkoztak BALATONI BORral, vagy akik esetében ez a találkozás érdektelen volt (ugyanez figyelhető meg az alacsony jövedelműek esetében is). Jellemző ezen túlmenően, hogy ők azok, akik nagyobb valószínűséggel találkoznak a borokkal áruházakban. A magasabb iskolai végzettségűek aránya közel 10%ponttal nagyobb a balatoni vendéglátó egységeknél, de jelentős a borszaküzletek, más vendéglátó egységek és termelői pincészetek szerepe is. Az alacsony jövedelműekre az áruházban, benzinkútnál, illetve más helyen való találkozás jellemző, a közepes jövedelemkategóriába esők aránya a vendéglátóegységek, termelői pincészetek, rendezvények, illetve balatoni vendéglátóegységek vonatkozásában magasabb; a felsorolás elsőként a mintabeli arányhoz képesti legnagyobb pozitív eltérést jelzi. A legmagasabb jövedelemkategóriába esők jelentősége a borszaküzletek (28,3%), balatoni vendéglátó egységek (23,2%) és rendezvények (22,0%) esetén meghatározó, mivel arányuk magasabb, mint a mintasokaságbeli 16,8%.

63

64

A borfogyasztás rendszeressége és borral való találkozás helye között gyenge a kapcsolat, de kimutatható összefüggés. Az alkalomszerűen, illetve heti rendszerességgel fogyasztók esetében balatoni vendéglátó egységek, termelői pincészetek, borszaküzletek szerepe meghatározó, de a lakóhelyhez közeli vendéglátó egységek jelentősége sem mellékes.

Vizsgálatunk kiterjedt a BALATONI BORt vásárlók vásárlási céljára is. Azon 808 főt illetően, aki már találkozott BALATONI BORral, illetve emlékezett rá, hogy hol, vizsgáltuk a BALATONI BORral kapcsolatos vásárlási szokásaikat is, azaz hogy vásároltak-e, illetve milyen célból BALATONI BORt. A 808 főből 160-an nyilatkoztak úgy, hogy még nem vásároltak BALATONI BORt. A maradék 648 főből a legtöbben ajándékba (414 fő), vagy magának, a családnak különleges alkalmakra (264 fő) vásároltak. 100 feletti említettséget jelzett a magának, a családnak különleges alkalmakra vagy ajándékba (178), illetve a balatoni nyaralás során (110) válaszlehetőség.

65

A vásárlás célját legnagyobb mértékben az iskolai végzettség és a lakhely településnagysága befolyásolja, bár a magyarázóerő még itt is gyenge (C=0,16). A magasabb iskolai végzettségűeknél nagyobb a balatoni nyaralás említettsége, valamint a mindennapi, vagy különleges alkalmakra történő vásárlás. A középfokú végzettségűeknél pedig az ajándékba vagy egyéb alkalomra való vásárlás. Az 50000 főt meghaladó településnagyságok több mint 10%-kal magasabb részesedést jeleztek a mindennapi és egyéb alaklomra történő vásárlásnál. Az 5000-50000 fő közötti kategóriában pedig a balatoni nyaralás és az ajándékba vásárlás céljának jelentősége volt nagyobb. A jövedelem befolyásoló ereje kismértékben kisebb csak csupán (C=0,14). A magasabb jövedelműeknél a mindennapi vagy különleges alkalmakra történő vásárlás valószínűbb, emellett a balatoni nyaralás és az ajándékba vásárlás is jelentős. A középfokú végzettségűeknél ezzel szemben bár az előbbi két cél is meghatározó, de nagyobb jelentősége van a balatoni nyaralásnak és az egyéb alkalomra történő vásárlásnak. A legalacsonyabb jövedelemkategóriára vagy az a jellemző, hogy nem vásárolnak BALATONI BORt, vagy az, hogy nem emlékeznek rá, hogy milyen alkalomra vásároltak, bár az ajándékba és egyéb alkalomra történő vásárlásnak is jelentősége van. A vásárlás céljánál a régiónak (C=0,09), az életkornak (C=0,08) és a háztartás nagyságának (C=0,06) viszonylag elhanyagolható a szerepe. Azt tapasztaltuk, hogy a dunántúli megyéknél valószínűbb a balatoni nyaralás során illetve ajándékba történő vásárlás, a Pest megyénél az egyéb alkalomra vagy különleges alkalomra történő vásárlás, míg a többi megyénél jórészt

annak van nagyobb valószínűsége, hogy vagy nem vásároltak még BALATONI BORt vagy nem emlékeznek rá.

Amennyiben a vásárlás célja és a fogyasztás rendszeressége közötti kapcsolatot vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk a szeszesitalt, illetve a bort nem fogyasztókra jellemző leginkább, hogy nem vásároltak még BALATONI BORt vagy nem emlékeznek rá, ugyanakkor a napi rendszerességgel fogyasztóknál is jellemzőbb ennek a válaszlehetőségnek az említettsége. Előbbi két fogyasztói csoportra meghatározó az ajándékba történő vásárlás is. Az alkalomszerűen fogyasztóknál lényeges a különleges alkalomra vagy a balatoni nyaraláshoz kötődő vásárlás, illetve az egyéb alkalomra vagy ajándékba vásárlás (a felsorolás sorrendje a cél jelentőségét is jelzi). Közepesen szoros kapcsolat jellemzi a találkozás helyét és a vásárlás célját (C=0,55). Az áruházban vásárlók részesedése azon csoportokon belül magasabb, akik nem emlékeznek rá, vagy még egyáltalán nem vásároltak BALATONI BORt, vagy ajándékba vásároltak. A borszaküzleteknek, termelői pincészeteknek leginkább a balatoni nyaralás során vásárlók körében van jelentőségük, illetve a mindennapi vagy különleges, egyéb alkalmakra vásárlóknál.

66

67

A vásárolt bor árát tekintve a legnagyobb jelentősége a válaszadó jövedelmének van (C=0,40). Eredményeink szerint érdekes módon a magasabb jövedelmi kategóriában a legolcsóbb vagy a nagyobb kiszerelésű bor a kelendőbb. A mintasokaságban e csoport aránya 28,3%, mindeközben a 300 Ft alatti borokat (83,5%) illetve a nagyobb kiszerelésű borokat (87,2%) tekintve jóval magasabb. Milyen árkategóriájú 0,75 literes palackozott BALATONI BOROKAT vásárolt már valaha?

Arány, %

601-1000 Ft közötti

41,5

300-600 Ft közötti

30,0

1000 Ft feletti

19,6

nem emlékszem

4,4

300 Ft alatti

3,4

nagyobb kiszerelésű/kannás bort vásároltam

1,0

68

Az életkor 0,15-os, az iskolázottság 0,10-os magyarázóerővel bír (Cramer mutató). A fiatalabb korosztály a drágább borkategóriákban szerepelteti nagyobb valószínűséggel magát, míg az idősebb korosztály az olcsóbb árkategóriában. Az iskolázottságot tekintve pedig az alacsonyabb iskolai végzettségűek az alacsonyabb, míg a magasabb iskolai végzettségűek a magasabb árkategóriájú, valamint a nagyobb kiszerelésű borok vásárlói inkább. Tekintve a vásárolt bor árkategóriáját és a fogyasztás rendszerességét, 0,14-os kapcsolatvizsgálati mutatószám tapasztalható. A napi borfogyasztók egyértelműen az olcsóbb árkategóriájú borokat fogyasztják, míg az alkalomszerűen fogyasztók inkább a közepes árkategóriát választják. A bort nem fogyasztók esetében a vásárlásnál általában jellemzően közömbös az ár, vagy a magasabb árkategóriájú borokat választják szívesebben.

69

A borral való találkozás helye vagy a vásárlás célja a vásárolt bor árkategóriájával nagyon laza kapcsolatot jelez. A drágább borokkal borszaküzletekben, termelői pincészetekben, illetve rendezvényeken, benzinkúton találkoznak inkább, míg az olcsóbb boroknál szintúgy megjelenik a termelői pincészet, rendezvény megnevezés, de emellett a más hely, illetve a balatoni és lakóhely közeli vendéglátóegységek is szerepelnek.

Amennyiben a vásárlás célja és a vásárolt bor árkategóriája közötti kapcsolatot vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy nagyobb valószínűséggel vásárolnak drágább bort az emberek balatoni nyaralás alkalmával, illetve egyéb alkalomra. A 600-1000 forint közötti kategória az ajándékba, illetve a különleges alkalomra saját fogyasztásra történő vásárlásnak kedvez. A

legolcsóbb kategóriák a saját fogyasztásnál vagy egyéb alkalomból válaszlehetőségeknél fordultak elő inkább.

70

71

Felhasznált irodalom 1) DARIN-SÉLLEI L. – DARIN S. Borfogyasztási és borturisztikai szokások Magyarországon (2009) www.wineroads.eu 8p 2) MAGYAR BORMARKETING KHT. Közösségi Bormarketing Stratégia 2009-2013 (2009) 144p 3) GFK HUNGÁRIA PIACKUTATÓ INTÉZET Bor feltáró kutatás kivonat (2008) 49p 4) MOLNÁR E. A Balatoni Borvidéki Régió közösségi marketing programja 2008/2009 (tervezet) Lehetőségek a borturizmus terén (2008) Előadás – Elhangzott a LEADER megbeszélésen, Szentantalfán 2008. 02. 06.-án. 5) LAKNER Z. – MOLNÁR E. Identitás és borturizmus (2008) Előadás – elhangzott a Kéknyelű virágzás ünnepén, Badacsonyban 2008. 06.06.-án. 6) MOLNÁR E. Befektetés vagy áldozat? A Borvidéki Régió intézményi működésének szerepe és lehetséges keretei a Balatont körülvevő borvidékeken (2008) Előadás – elhangzott a Borászati szakmai napon, Badacsonyban 2008. 06.12.-én. 7) MOLNÁR E. A Borrégiók lehetőségei Magyarországon (2008) Előadás – elhangzott a XVI. Balatonlellei Borhét – Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozáson, 2008. augusztus 6..-án, valamint a Zalai Borvidék Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozásán, Nagyradán 2008. 08.07.-én. 8) MOLNÁR E. Egymásra utalva – A szőlő-, bortermelés és az idegenforgalom közös fejlesztésének aktuális lehetőségei (2008) Előadás – elhangzott a Borászati konferencián, Monoron, 2008. 10.04.-én. 9) MOLNÁR E. – MÁJER J. – LAKATOS A. A borvidéki régiók helye és jelentősége a közösségi marketing területén (2008) Előadás – elhangzott az 50. Jubileumi Georgikon Napok alkalmával, Keszthelyen, 2008. 09.25.-én. 10) THE SOUTH AFRICAN WINE AND BRANDY COMPANY (SAWB) The South African Wine Industry Strategy Plan (2003) 56p

11) LICHTNECKERT ANDRÁS Borászok titkai – titkok gazdái Források és szemelvények szőlészetünk és borászatunk múltjából 1700-1871. (Balatonfüred, 2007, LA könyvek) 224 p 12) LT CONSORG KFT. A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005) készült a Balatoni regionális Idegenforgalmi Bizottság megbízásából 69p 13) AGRÁRMARKETING CENTRUM (2003): Borfogyasztási szokások Magyarországon – Tanulmány, www.amc.hu , 164p 14) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2000): The Marketing Decade Setting The Australian Wine Marketing Agenda 2000-2010 ; http://www.awbc.com.au 15) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2005): Domestic Promotion Strategy, Final report, November 2005 ; http://www.awbc.com.au 16) AUSTRALIAN WINE AND BRANDY CORPORATION (2006): Corporate Plan 20062009, 2006. március, http://www.awbc.com.au 17) BOTOS ERNŐ PÉTER (2002): Nemzeti Borstratégia Tézisei, 14p 18) KISARI ISTVÁN-SIDLOVITS DIÁNA (2005): A magyar élelmiszerkereskedelem bor- és pezsgőválasztéka, Borászati Füzetek, Vol. 15. no. 1. pp 19-23. 19) Központi Statisztikai Hivatal elektronikus adatbázisai, http://www.ksh.hu 20) LAKNER ZOLTÁN-TOTTH GEDEON- TÓTH-HOFMEISTER ÁGNES (2005): Global challenges, national and entrepreneurial responses in wine economy of the World, EU Working Papers 21) MAGYAR TURIZMUS ZRT (2005): A magyar lakosság utazási szokásai – Gasztronómia 39p 22) RADÓCZNÉ KOCSIS TERÉZ-GYÖRE DÁNIEL (2006): A borpiac helyzete és kilátásai, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tervezet, p 6-47. 142p. 23) TARJÁN BALÁZS: A Nemzeti Bormarketing Stratégia alapelvei, 2005 24) Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942, A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, 152p 25) PARRAGH GÁBOR A Szőlőmívelésről és borkezelésről. Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál 1860. 121p 26) SZILÁRD GYULA Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen bővített kiadás) Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1908, 316 p

72

A Balatoni Borvidéki Régió hosszú távú marketing stratégiája

Recommend Documents