A BORNEMISZA PÉTER TÁRSASÁG KULTURÁLIS ÉRTESÍTŐJE Új sorozat, I. évfolyam, 6. szám Bécs, 2006 november ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○
Tubák Csaba
1956 visszhangja a világban
A tartalomból:
MEGHÍVÓ: Végiglapozva a korbeli nemzetközi sajtót, vagy akár a későbbi évfordulókkal Advent a könyvtárban kapcsolatos megemlékezéseket, elemzéseket, kétségen kívül állíthatjuk, hogy az 2006.12.03-án, 17,30 1956-os forradalom és annak vérbefojtása megrázta, lázba hozta az egész világ Vendégünk: közvéleményét. A szovjet tömbbe zárt népeket csakúgy, mint a szabad világ Kostyák Előd, cselló országainak állampolgárait. Magyarország neve egy csapásra ismertté vált (3. oldal) világszerte. Mindenütt csodálattal tekintettek e kis európai nép KINCSESLÁDA szabadságszeretetére, bátorságára, elszántságára, mellyel vállalni merte a harcot az Joó Imola megőrzött őt elnyomó hatalmas túlerővel szemben. versei 1956-ról Varsóban már október 24-én többszázezres nagygyűlésre került sor a magyar (4. oldal) forradalom mellett. Október 30-án Temesváron több egyetem diákjainak részvételével nagygyűlést tartottak a Műegyetemen, ahol a felszólalók ID. ORBÁN ISTVÁN szolidaritásukat fejezték ki a magyar forradalommal, demokratikus reformokat és a Emlékezés lángja az szovjet csapatok kivonását követelték (Ioan Holender, a bécsi opera igazgatója, élet kapujában akkori harmadéves diák is a felszólalók között volt). A hadsereg és a Securitate (kulturális beszámoló) (5. oldal) azonban közbelépett és mintegy 2.500 diákot letartóztattak, ebből 31, jobbára román egyetemi hallgatót sokévi kényszermunkával, börtönbüntetéssel sújtottak. KÁSZONI ZOLTÁN November 1-én, halottak napján a kolozsvári magyar Bolyai Egyetem hallgatói a Puskás Ferencre Házsongárdi Temetőben tartottak tömeges rokonszenvtüntetést a magyar Emlékezünk (7. oldal) forradalom mellett. A hatóság itt is könyörtelenül leszámolt a résztvevőkkel. BUDA FERENC A világ szeme előtt lejátszódott drámai események, a szovjet katonai túlerő Üzenettörlés (vers) bevetetése a függetlenségéért harcoló magyar nép ellen, és az azt követő kegyetlen (7. oldal) megtorlások, politikai perek, kivégzések híre eljutott a FIGYELŐ szabad világba is. Ennek Színház, kiállítások, hatására nagyon sok kommu- hangversenyek, nista érzelmű emberben impresszum (8. oldal) megrendült a Szovjetunióba és a kommunizmusba vetett hite (abban az időben több országban is még jelentős politikai erőt képviseltek a kommunista pártok, mint például Olaszországban, Francia-országban de még Ausztriában is parlamenti pártként szerepelt a KPÖ). Tömegesen léptek ki a tagok a nyugati kommunista pártokból. Olaszországban a szocialisták visszaléptek a kommunista párttal tervezett népfront megalakításáLángokban a francia kommunista párt párizsi székhelye tól. Ausztriában a KPŐ az 1959-es választásokon már nem jutott be a parlamentbe. Neves közéleti személyiségek egész sora (párttag vagy szimpatizáns) fordult el mindenütt a nemzetközi kommunista mozgalomtól. Folytatás a 2. oldalon
2.
I./6. 2006 november
○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○ ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○
1956 visszhangja a világban ( Folytatás az 1. oldalról) Az emberek Európa-szerte felháborodottan reagáltak a győztes forradalom brutális elfojtásának hírére. Ma már kevéssé köztudott, hogy a szovjet agresszió után nagyszabású tömeg-tüntetési hullám sepert végig Európa nyugati felén. Mindenütt szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a tömegek az utcákra, a szovjet követségek vagy az ottani kommunista párt irodái elé. Nyugat-Berlinben november 6-án este fáklyákkal, gyászszalagos magyar zászlókkal, „Es lebe Ungarn, es lebe die Freiheit” (Éljen Magyarország, éljen a szabadság), „Moskau – der Mörder Ungarns” (Moszkva –Magyarország gyilkosa) feliratú táblákkal felszerelt 150.000-es tömeg vonult a városháza elé. Később több mint 3.000-en megpróbáltak áthatolni a Brandemburg-i kapun a keleti zónába, a szovjet nagykövetség elé, de ott a keletnémet Volkspolizei vízágyukkal várta őket. November 7-én este Párizsban több ezer diák vonult az utcákon, majd a francia kommunista párt (PCF) székhelyéhez érve, betörtek az épületbe és felgyújtották a párt irodáit. Egy ember meghalt és több mint 70 megsebesült.
Tüntető tömeg Berlinben
Brüsszelben szintén nagyszabású diáktömegtüntetés volt. Bécsben is megmozdultak az egyetemisták. A 2006-os jubileum alkalmából megjelent a sajtóban egy kép, amelyen az akkor 18 éves diák, ma osztrák elnök Dr. Heinz Fischer a magyar forradalom mellett tüntet. Arra a kérdésre, hogy hosszú politikai karrierje során mi az, ami a legjobban magával ragadta, időrendben elsőként az 1956-os magyar forradalmat említi.
Diáktüntetés Párizs utcáin
Végül álljon itt néhány példa arra, hogyan méltatták világszerte az 1956-os magyar szabadságharcot a közélet ismert személyiségei, politikusok, írók és művészek: „Úgy gondolom, hogy minden okunk megvan arra, hogy csodálattal telve tekintsünk erre a szabadságharcra, mely még napjainkban is tart. Ezekben a napokban fájdalommal tölt el minket az a tudat, hogy a magyar nemzet szabadságharcát egymagában vívja, és hogy bár ebben a világ összes szabad népének morális támogatását bírja, úgy tűnik, hogy a meztelen erőszak erősebbnek bizonyul e nép hősies erőfeszítéseinél. És ez senkit nem hagyhat hidegen, aki számára a „demokrácia” és a „szabadság” szavak egy üres szólamnál többet jelentenek.” Konrad Adenauer, Nyugatnémetország kormányfője (1956 november 8) 1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra - bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat". John F. Kennedy, amerikai elnök (1960 október 23) A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Folytatás a 3. oldalon
I./6. 2006 november
3.
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○○ ○ ○
MEGHÍVÓ a Bornemisza Péter Társaság következő estjére:
Advent a könyvtárban Meghívott vendégünk:
Kostyák Előd gordonkaművész (Budapest) 2006. december 3-án vasárnap du. 17:30 órakor Az előadás helyszíne: Bécs, Capistrangasse 2/15
1956 visszhangja a világban (Folytatás a 2. oldalról) Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat. ... Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, miénk reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! Albert Camus, Nobel díjas francia egzisztencialista író (1957) A forradalom elfojtása után Alberto Moravia olasz író azt a javaslatot tette a világ országainak, hogy azokat az utcákat, ahol szovjet nagykövetség van, mind kereszteljék át „A legyilkolt magyarok utcájá”-nak. Yves Montand, világhírű francia filmszínész és sanzonénekes, 1956 október 24-én éppen Moszkvában koncertezett, ahol sikerült találkoznia Nyikita Hruscsovval, és egy négy órát tartó magánbeszélgetésen védte magyar nép igazát.
Camus csakúgy, mint Moravia és Montand baloldali érzelmű, a kommunizmussal szimpatizáló intellektüelek voltak.
A brüsszeliek a magyar forradalmat éltetik
Konklúzióként elmondható, hogy a magyar forradalom talán legjelentősebb vívmánya a kommunista világrend megrendítése volt, a magyarság szempontjából pedig az a tény, hogy egy csapásra sikerült kivívni az egész szabad világ szimpátiáját, ezzel végleg megszabadulva a második világháború után ráosztott „utolsó német csatlós” hálátlan szerepkörétől.
4.
I./6. 2006 november
○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○ ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○
Kincsesláda
Fakszimilében közlünk két költeményt Joó Imola zongoraművésznő, bécsi egyetemi docens gyerekkorából átmentett "kincsesládájából". Az egyiket Joó Árpád, a művésznő öccse, a későbbi világhírű zongorista és karmester írta Budapesten, hatévesen, két nappal a forradalom kitörése előtt (!). A másik alkotás a művésznőtől származik, aki szintén Budapesten, gyerekként érezte át a forradalom leverése után külföldre kényszerült magyarok sorsát.
I./6. 2006 november
5.
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○○ ○ ○
id. Orbán István
Emlékezés lángja az élet kapujában
Ata Kandó fotója (1956)
"Wir danken Österreich!" (köszönetet mondunk Ausztriának) - ez volt a jelmondata a bécsi Magyar Nagykövetség ünnepségének, melyet az 1956. októberi forradalom és szabadságharc és a nagylelkű, önzetlen osztrák segítség ötvenedik évfordulója emlékére rendezett október 17-én a bécsi Austria Centerben. Méltó megemlékezés volt! Mert 1956-ban a csak alig egy esztendeje ismét önálló, gazdaságilag még gyenge, politikailag, katonailag kicsi Ausztria, az "osztrák sógor" emberebb emberként cselekedett: szóban, írásban és képben hírül vitte a világnak, ami Magyarországon történik, ezen kívül élelmiszerrel és gyógyszerrel, Ausztriában a menekülők feltétel nélküli befogadásával és egyáltalán határtalan emberséggel segített. Az emlékezés lángja azonban már a Nagykövetség ünnepe előtt lobbant fel. Szeptember eleje óta kiállítások, rendezvények, kiadványok, újságcikkek hosszú sora idézte fel a történelmi eseményeket, személyes élményeket, a közel 200.000 menekült fogadtatását Ausztriában és érkezését minden magyar emigráció fővárosába, az új, szabad élet kapujába: Bécsbe. Itt november 25-én, szombaton este fejeződik be hivatalosan a megemlékezések lánca, a Collegium Hungaricum és az ausztriai Magyar Római Katolikus Egyházközség által a Stephansdomban rendezett nagy hangversennyel.
Bécs városa Károly-téri múzeumában szeptember 7. óta kis kiállítás illusztrálja korabeli újságkivágásokkal, fényképekkel, emléktárgyakkal, hangfelvételekkel mind az osztrákok, mind a menekültek első, felejthetetlen benyomásait. Szeptember 20-án Deák Ernő, Szemerédy Tibor és Szegő János (akkor három diák a tömegben, ma nem csak az itteni magyar társadalom köztiszteletben álló tagjai) számoltak be erről, sok figyelmes - közte sok fiatal - osztrák és magyar hallgató előtt. Az október 26-i osztrák nemzeti ünnepre a múzeum egész napos műsort készített elő 1956-ban Magyarországon járt kortanúk, többek közt Fritz Molden, a Die Presse akkori kiadója és Otto Pammer, a Fox filmhíradó akkori helyszíni tudósítója részvételével. A belvárosi Metro-filmszínházban, egy 1956-os újsághírre emlékezve, "Budapest brennt!" (Budapest ég) címmel sorozatot indított szeptember 26-án a Collegium Hungaricum és a Film Archiv Austria-gyűjtemény, 1956 előtti és utáni játékfilmekből és filmhíradókból. A maga nemében ez is dokumentáció volt, részben drámai, részben szatirikus kortörténelmi körkép, az 1946 utáni, háborúból felszabaduló, majd 1949-1950 után elposványosodó "vasfüggöny mögötti" társadalom életét már csak a sorok közt érzékeltető fintor. Az egykori császári istállók területén épült Leopoldmúzeum mutatta be október 13-án Erich Lessing fotóművészeti és történelmi szempontból egyaránt
6.
I./6. 2006 november
○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○ ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○
jelentős fényképeit "Budapest - 1956 - Die Ungarische Revolution" (A magyar forradalom) címmel. A fiatal fotoriporter az események színhelyén, sokszor életveszélyes helyzetekben készült megrázó pillanatfelvételei bejárták akkor az egész világot. A ma már nagyhírű, idős, ünnepelt fotóművész meghitt, egyszerű, szívhez szóló szavakkal kommentálta a múló pillanat maradandóvá-sűrűsödését. Plassnig külügyminiszter-asszony pedig rámutatott ennek nemzetközi jelentőségére az akkori politikai helyzetben. Bemutatásra került a képanyagból készült értékes kötet is. - Itt kell megemlékezni két sokkal kisebb, de mind a szerzők személyes élménye, mind teljesítménye szempontjából nem csekélyebb jelentőségű fotódokumentációról: Haris László 1956 novemberében kisdiákként készített felvételeit mind megsemmisítette, amikor házkutatástól kellett tartania forradalmár bátyja miatt. Évtizedekkel később került elő belőlük 15 kép egy barátjánál, melyeket november 5-én mutatott be a Bornemisza Péter Társaság - egy olyan est során, amelyen Martos Péter, a Die Presse szerkesztője, előadóként igen személyes 1956-os élményeiről számolt be, ugyanakkor elgondolkodásra serkentő történelmi párhuzamokat is felállítva. Ata Kandó felvételeit a Collegium Hungaricum mutatta be november 8-án. Az akkor Párizsban élő fiatal fotóművésznő a forradalom hírére sietett az osztrák-magyar határra. A főként gyermekekről és fiatalokról készült megrázó felvételeivel felhívta Nyugat-Európa figyelmét a menekültek nyomorára és a nemzetközi segítség sürgős voltára. Az e célra annak idején készült füzetről újranyomás ("reprint") készült. A művésznő ma 93 éves, Belgiumban él és egy rövid filmüzenettel személyesen is megszólalt. Október 17-én került sor a Magyar Nagykövetség már említett ünnepségére, melynek protokolláris részében Dr. Sólyom László magyar köztársasági elnök a legmagasabb tüntetéseket nyújtotta át Dr. Heinz Fischer és Dr. Wolfgang Schüssel osztrák szövetségi elnöknek illetve kancellárnak. A művészeti részben a Nemzeti Filharmónia Zenekar Mozart G-dur zongoraversenyét és Bartók táncszvitjét adta elő Kocsis Zoltán vezetésével és szólistaként közreműködésével. Az est, amelyen több mint ezren vettek részt, az Állami Népi Táncegyüttes fellépése után fogadással zárult. Október 17-e óta látható a bécsi hadtörténeti múzeumban az akkor még fiatal, alig néhány ezer fős osztrák hadseregről készült dokumentáció. 1956-ban a magyar határ mentén egy esetleges szovjet-orosz támadásra is felkészült katonák szükség esetére tűzparancsot kaptak. A publicisztikai visszapillantások sorából 1956-ra kimagaslik az osztrák rádió Ö1 adójának öt műsora október 16-tól 19-ig. Dessewffy Anna-Mária az oknyomozó tudósító alaposságával és körültekintésével tárta fel a forradalom előzményeit és következményeit, kortársak megszólításával, eddig ismeretlen, csak 50 év múltán hozzáférhetővé vált irattári anyag, valamint a legújabb magyar irodalmi feldolgozások felhaszná-
lásával. Megszólalt többek közt Kende Péter, akkoriban fiatal forradalmi újságíró, aki aztán Párizsba emigrált s ma ismét Budapesten dolgozik, és Nagy András író a fiatalabb generációból - a forradalom két, nálunk ritkábban hallható kútforrás értékű elemzője. (Az adásokat érdemes volna könyv alakban is megjelentetni.) Kende Péter, aki az 1956-os forradalom történetét ápoló mai budapesti Alapítvány elnöke, tartotta meg november 6-án a "Revolution - Flucht - Integration" (Forradalom, Menekülés, Integráció) című kiállítás megnyitó előadását a bécsi Tudományegyetem nagytermében (a kiállítás maga a Herrengasse-i Porciapalotában van). A gazdag anyag Magyarország és Ausztria közös problémáit és azok dokumentálását dokumentálja. Az ausztriai újságok, folyóiratok is sokat foglalkoztak az 1956-os forradalommal, eredeti riportokat, visszapillantásokat közölve. Az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete (elnök Dr. Orbán Zoltán) október 6-án - az aradi vértanúkkal együtt - az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezett: a magyarországi "parázsló szándék"-ról és eseményekről Rácz Sándor, 1956-ban a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke, a romániai magyarok reményeiről, kezdeményezéseiről, majd a megtorlásokról és áldozatokról Tófalvi Zoltán, a neves marosvásárhelyi publicista beszélt a hallgatóságnak. Tófalvinak az erről szóló kötete a közeljövőben jelenik meg. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (elnök Dr. Deák Ernő) a forradalomról három rendezvénnyel emlékezett meg: Dr. C. Tóth János előadásával október 10-én és 24-én "Az 1956-os forradalom és szabadságharc kérdőjelei 50 év után" címmel a Szövetség helyiségében, és 23-án, művészi műsoros est keretében, ünnepségei szokott színhelyén, a Theresianumban. Az "Európa" Clubot (ügyvezető Dr. Smuk András) 1956 emlékének ápolásával kapcsolatos érdemeiért Budapesten a Magyar Örökség Díjával tüntették ki. Méltán! Hiszen ez az egyesület ápolja, néhány éve, sok egyéb tevékenysége mellett, 1956 sok névtelen halottjának emlékét is, a Deutsch Altenburg-i romantikus erdei temetőben, a középkori, valószínűleg Szent István király korára visszamenő gótikus stílusban épült templom körül. Az idén november 11-én emlékeztek meg erről a hagyományos zarándoklat résztvevői, Dr. Valentiny Géza prelátus, Dr. Beer Miklós váci megyés püspök és Soós Mihály református lelkész vezetésével. Az ünnepségen szlovákiai és magyarországi zarándokok is részt vettek, méltó zenei keretről is gondoskodva. * Az ünnepségek, megemlékezések novemberben befejeződtek. Az emlékezés lángja azonban tovább ég és messzire világít 1956, a "diadalmas vereség" közepette is diadalmas humánum nemzeteket összefogó láncára emlékeztetve!
I./6. 2006 november
7.
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○○ ○ ○
˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜ Puskás Ferenc (1927-2006) November 17-én reggel a legtekintélyesebb nemzetközi sajtóügynökségek anyagában is fő helyen szerepelt a szomorú hír: Puskás Ferenc, az ötvenes évek magyar labdarúgó válogatottjának legendás csatára nincs többé. A BBC elektronikus újsága például külön oldalt szentelt Puskásnak, felidézve személyiségét, részletesen ismertetve életútját, az Aranycsapattal elért eredményeit. Amikor 1956 októberében kitört a magyar forradalom, a második világháború után a vasfüggöny mögé, a kommunista táborba rekesztett Magyarországnak már neve volt szerte Nyugat-Európában. Tekintélyét az Aranycsapat nagyszerű teljesítményével vívta ki magának, mely akkoriban ámulatba ejtette a világot. Ez volt az első idegen csapat, amely 1953-ben először győzte le Angliát odahaza, a Wembley stadionban, majd a budapesti visszavágón is 7:1-es eredményt ért el. Hasonló sikereket egymásra halmozva, szédületes karriert futott be a magyar válogatott, mígnem 1954-ben Bernben, a labdarúgó-világbajnokság döntőjében váratlanul alulmaradt a nyugatnémet csapattal vívott drámai mérkőzésen. Összefüggést keresve a berni kudarc és az 1956-os forradalom között, szakértők arra mutattak rá, hogy az Aranycsapat vereségével egy nagy álom, szinte az egyetlen pozitív elem omlott össze a magyarok életében és lelkében, fokozván bennük a kilátástalanság érzetét. Ez is érlelte a későbbi forradalmat. De olyanok is akadnak, akik a berni vereség utáni spontán budapesti tüntetés példamutató erejét hangsúlyozzák ki: e megmozdulás során a magyarok ráébredtek arra, hogy nemcsak vörös zászlós, sarlós-kalapácsos rendezvények alkalmával vonulhatnak az utcákra, hanem olyankor is, amikor önakaratából, közös érzelmeiknek hangot adva teszik azt. S látták, erő van abban, amikor egyetlen szívként dobban meg a nemzet, erő, amely talán az állam- és az idegen hatalomnál is nagyobb ... Talán kevesen emlékeznek még, hogy utolsó mérkőzését az Aranycsapat az osztrák válogatottal játszotta Bécsben. Vasárnap, 1956. október 14-ét írtak, s a magyarok 2:0-ra győztek. Az első gólt Puskás lőtte. Nyugodj békében, Öcsi! Kászoni Zoltán
˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜ Buda Ferenc
Üzenettörlés Megéred még ha megéred kormos keserű alkony száll tekintetedre a szervek a tagok konokul ellenszegülnek aláaknázzák terveidet keresztülhúzzák számításaidat kormos keserű alkony ha megéred a tárgyak alakok arcok körvonalai elkenődnek napvilágnál is homályban tapogatózva matatsz beszűkült tered vasrácsai között egy hang egy szín egy név át-átsuhan de benned nem hagy nyomot kormos keserű alkony kit érdekel ugyan kit érdekel ha kormos ha keserű szeretteidnek teher vagy már csak teher ha megéred
hasznot hát többé ne húzz s ne várj javaid tulajdonaid osszad szét idejekorán hagyatékodon fogyatékodon ne torzsalkodjanak túlnőtt tüskéid körmeid metéld le óvakodva hogy sebet magadon s másokon ne ejts ha lehet köszönj el a fáktól az égtől a rögöktől a rigóktól egy név egy szó egy szín még átdereng üzenettörlés OK üzenet törölve üzenet törölve
8.
I./6. 2006 november
○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○ ○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○
˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜ SZÍNHÁZ Bornemisza Péter: „Magyar Elektra” – a budapesti Térszínházban 2006. november 25-én mutatja be a Térszínház Bornemisza Péter tragédiáját. A rendező, Bucz Hunor naplójából: „A középkori szakrális dráma, a misztérium és a reformáció népszínházi formaújítása, a hitvitázó dráma ott forr Bornemisza művében ... A Magyar Elektra népszínház. Bornemisza hisz a népben, neki nem csőcselék, mert a nép igazsága Isten ítélete, és hisz a kommunikációban is, mert neki a kommunikáció nem hazugság, megtévesztés, propaganda, hanem áldozat. (Ezt elfelejtik tanítani manapság!)”. Az előadás február végéig még több mint 10-szer lesz látható Budapesten (Térszínház, Óbuda, 3. kerület, Fő tér 1 szám). KIÁLLÍTÁS „Marc Chagall – Meisterwerke (Remekművek) 1908-1922” A BA-CA Kunstforum a napokban megnyílt kiállításán Chagallnak, a világhírű oroszországi születésű francia művésznek, legjelentősebb alkotói korszakában készült több mint 100 műve kerül bemutatásra. Az 1908 és 1922 között keletkezett, a rá annyira jellemző stílusban festett képeivel Chagall nagymértékben járult hozzá a „klasszikus modernizmus”-ként ismertté vált irányzat létrejöttéhez. Műveiben szerencsésen ötvöződik a párizsi avantgárdra jellemző formai-esztétika és az orosz hazájából magával hozott vad, meseszerű poézis. A kiállítás 2007 február 18-án zár. „Van Gogh Budapesten” – a Szépművészeti Múzeumban Igazi múzeumi szenzációval ünnepli 100. születésnapját a Szépművészeti Múzeum: az intézmény a jeles alkalomra a művészettörténet egyik legjelentősebb alkotójának, Vincent van Goghnak az alkotásaiból rendez kiállítást. A nagyszabású tárlaton a holland festőzseni csaknem nyolcvan alkotását tekintheti meg a nagyközönség. A kiállítás 2006 december 2-én nyílik és 2007 március 20-ig tart nyitva. HANGVERSENY „Zengő szavak, beszélő hangok” - a Zeneművészeti Egyetemen 2006. december 19-én a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen különleges tehetségek zongoraestje lesz. A műsorban Joó Imola növendékei szerepelnek, közreműködnek a Wiener Literaturwerkstatt fiatal írói. Cím: Universität für Musik und darstellende Kunst, 1030 Wien, Lothringertstrasse 18, Liszt Saal. A hangverseny 18:00 órakor kezdődik, a belépés díjtalan.
˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜˜ Tisztelt olvasónk! Köszönetet mondunk minden kedves olvasónknak, aki a múlt számban közzé tett kérésünkre válaszolva anyagilag támogatta a Bornemisza Péter Társaság munkáját. Tisztelettel: Dézsi-Szente Zsuzsa, a BPT pénztárosa Absender: P.b.b. Péter Bornemisza Gesellschaft A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15.
Österreichische Post AG Info.Mail Entgelt bezahlt
www.bornemisza.at “Wiener Post“ Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung. Erscheinungsort: Wien Verlagspostamt: A-1060 Wien Medieninhaber und Herausgeber: Péter Bornemisza Gesellschaft, A-1060 Wien, Capistrangasse 2/15. Tel.: +43/5877712. Fax: +43/5877714 E-Mail:
[email protected] Redaktion: Zoltán Kászoni Bankverbindung: Creditanstalt Bankverein, A-1011 Wien, Schottengasse 6 BLZ: 11000. Konto Nr. 00207578600, IBAN: AT581100000207578600; SWIFT (BIC): BKAUATWW
Lapunk letölthető a BPT honlapjáról: www.bornemisza.at
