A 13. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

A 13. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.03.23.-2014.03.27. 2015.03.23. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla T. J.

Információ:

Bántalmazás eljárásban bűntette

hivatalos 2015.03.23.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 novemberében T. J. vádlottat bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette és testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 3/4 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 júniusában a vádlott a Miskolci Rendőrkapitányság Vasgyári Rendőrőrsén látott el másik 3 társával járőrszolgálatot. Éjfél körül csendháborítás miatt vonultak ki egy miskolci lakáshoz, amikor út közben a vádlott észrevette, hogy az általa a korábbi rendőri intézkedések során már megismert ifj. Sz. Á. sértett egy füves területen nejlonzacskót tart a kezében és abból a nitro-higító gőzét az orrnyálkahártyáján keresztül lélegzi be. A vádlott a gépjárműből kiszállt és anélkül, hogy a sértettet bármilyen magatartásra szólította volna fel, a nála lévő rendőrségi tonfával egy alkalommal gyomorszájon ütötte. Majd utasította a sértettet, hogy menjen haza. Ezt követően a szolgálati autóval elhajtott a helyszínről. A vádlott a sértettel szembeni intézkedésről szolgálati jelentést nem készített. A sértett hazament, de az éjszaka folyamán fájdalmai erősödtek, végül kórházba szállították, ahol másnap meg kellett műteni. A sértett a bántalmazás következtében a hasnyálmirigy vérzéses zúzódását szenvedte el, amely szakszerű és időben elvégzett orvosi ellátás nélkül halálos szövődményhez vezetett volna. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla T. M.

Vesztegetés bűntette

2015.03.23.

11:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében T. M. vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette és bélyeghamisítás vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 februárjában a Tigáz ellenőrző gázszerelői reggel megjelentek a vádlott kisvárdai házánál a gázóra ellenőrzésére. Ekkor észlelték, hogy a gázmérő órán elhelyezett hitelesítő pecsét nem egyértelmű, az hamisnak tűnik. A készüléken lévő zárópecsétet ismeretlen személy eltávolította és azon egy hamis zárópecsétet helyezett el. A vádlott annak ismeretében, hogy a plomba hamis, azt az ellenőrzés során felhasználta. Közölték a vádlottal, hogy a gázmérőt elszállítják szakértői vizsgálatra. A vádlott ezt követően anyagi ellenszolgáltatást ajánlott fel a két szerelőnek, azért hogy helyezzenek el hibátlan plombát. A két szerelő határozottan visszautasította az ajánlatot és telefonon értesítették a vezetőjüket. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla F. A.

Zaklatás vétsége

2015.03.23.

14:00

Az első fokon eljárt Kisvárdai Járásbíróság 2013 októberében F. A. vádlottat 2 rb. zaklatás vétsége, 1 rb magánlaksértés vétségének kísérlete miatt 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében 1 rb-i zaklatás vétsége miatt indult eljárást megszüntette magánindítvány hiánya miatt. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság által hozott eljárás megszüntető rendelkezési miatt megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége. Az ítélet ellen a vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott Tiszamogyoróson, majd Mándokon élt. A testvére 1992-ben meghalt, és a vádlott úgy ítélte meg, hogy a testvére feleségének, F. Ené sértettnek köze van a dologhoz, mert szerinte az asszony megmérgezte a férjét. Ez meggyőződésévé vált, mint ahogy az is, hogy a sértett és családja „elherdálja” a szülői vagyont, ezért kapcsolata a sértettel és családjával megromlott. 2011 októberétől folyamatosan megjelent a sértettek tiszamogyorósi házánál, az udvaron illetve az utcán is hangosan kiabálva, sérelmeit hangoztatva szidalmazta F. Ené és ifj. Fné R. N. sértetteket. 2012 októberében a vádlott megjelent F. Ené tiszamogyorósi házánál, hogy a korábban otthagyott munkaeszközeit elvigye. A zárt kapun keresztül az udvarra bemászott, közben folyamatosan sértegette az asszonyt, ezért a családtagok bezárták a lakás konyhaajtaját, amit a vádlott rugdosni kezdett, közben megveréssel, megöléssel fenyegette a sértetteket, de bejutni nem tudott. A sértettek bejelentést tettek a rendőrségen. Első nyilvános ülés. Információ: Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II.93 14.B.2309/2013

Emberölés bűntette

2015.03.23.

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá.

Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 22.B.920/2010

Hűtlen kezelés bűntette 2015.03.23

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az IL FERRO Kft. 2006 januárjától gépkocsireklámmal kapcsolatos tevékenységet folytatott. Ennek során a cég a gépjármű-tulajdonosok, mint reklámközzétevők részére kínált hasznosítási és reklámszerződési lehetőségeket. Új gépkocsi vásárlása esetén határozatlan időre szóló, úgynevezett „Hasznosítási” szerződés megkötésére volt lehetőség, amelynek során az IL FERRO Kft., mint reklámszolgáltató vállalta, hogy biztosítja a vele szerződő ügyfél részére a gépjárművet, akár 0 Ft induló részlet esetén is, és fizeti a gépjármű havi törlesztő részletét, maximum 40.000 Ft-ig. A gépjármű tulajdonosának, mint reklámközzétevőnek egyszeri 5.000, majd 2007 januárjától 10.000

forintos ügyintézési díjat kellett fizetnie és a járművet az IL FERRO által kijelölt gépkocsiforgalmazóknál vásárolhatta meg, lista áron. Használt gépkocsi esetében a gépjármű tulajdonosa, mint reklámközzétevő 2 vagy 5 éves időtartamra szóló „Reklámszerződést” köthetett az IL FERRO Kft-vel, melynél a 2 évre szóló szerződés esetén regisztrációs díjként 180.000 Ft-ot, míg az 5 éves szerződésnél 330.000 forintos egyszeri díjat kellett befizetni. Az IL FERRO Kft. vállalta, hogy havonta 50.000 Ft reklám díjat fizet a reklámhordozó részére. A minimális tőkeállománnyal alakult IL FERRO Kft. megalapításától kezdődően likviditási gondokkal küzdött. 2006. január 15-től 2007. március 15-ig összesen 10.557 db szerződést kötött és 1.529.043.032 Ft szerződéskötési díjat szedett be, míg reklámdíjként 1.042.198.709 Ft-ot fizetett ki. A járulékos költségek (matrica, rezsi, bérleti díj, bérköltség stb.) 322.694.490 Ft-ot tettek ki. A Kft. 2007. március 1-jével 3 hónapra felfüggesztette a reklámdíj kifizetéseket, ugyanakkor 2007. április 12-ig további 380 db szerződést kötöttek. Az IL FERRO költségei jelentősen megnőttek, 2007 áprilisára több mint 480.815.000 Ft-tal haladták meg a szerződésekből befolyó összeget. Az I. r. vádlott, mint az IL FERRO Kft. ügyvezetője és a II. r. vádlott, mint a MALINI Kft. ügyvezetője – 2006 májusától az IL FERRO Kft. ügyvezetője is – hálózatfejlesztés céljából megbízási szerződést kötöttek ügynöki tevékenységre. A megállapodás szerint a MALINI Kft., az IL FERRO Kft. részére végzett hálózatfejlesztés során saját nevében ügynöki szerződéseket köthetett autókereskedésekkel, melyből eredő jogok és kötelezettségek a MALINI Kft-t illeték. Ezzel szemben az IL FERRO vállalta, hogy biztosítja a MALINI Kft. részére a tájékoztatáshoz szükséges helyet az irodáiban, illetve hozzájárult, hogy az ügynöki munkát alkalmazottai végezzék a MALINI Kft. részére. A MALINI Kft. számlájára 174.068.638. Ft került átutalásra ügynöki jutalék címén. Az I. r. vádlott üzletkötői jutalék címén 2006 áprilisától 2006 októberéig összesen 311.888.000. Ft-ot utalt át a III. r. és az V. r. vádlott által képviselt Kft. részére. Az IL FERRO Kft. nem állt üzleti kapcsolatban ezzel a Kft-vel, mely a szóban forgó időszakban sem üzletkötői, sem egyéb tevékenységet nem végzett. A III. r. és az V. r. vádlottak a pénzt felvették és átadták L. Róbert részére. A VI. r. vádlott által kiállított fiktív számla alapján az I. r. vádlott 94.000.000. Ft-ot utalt át az IL FERRO számlájáról egy másik Kft. részére, mellyel nem állt üzleti kapcsolatban. Az I. r. és a II. r. vádlottak 2006 júliusától úgy kötöttek hasznosítási és reklámszerződéseket, hogy tisztában voltak azzal, hogy a szerződésekben 2 vagy 5 évre vállat havi reklám díj fizetési kötelezettségének a társaság nem, illetve csak 2-3 hónapig tud eleget tenni, mivel a Kft. hosszú távú működése nem volt biztosított. Az ügyészség a vádlottakat többek között különösen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, valamint nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u. 25. 269. III/17.B.32343/ 2013

Kertés bűntette

2015.03.23

09.30

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint az I. r vádlott az UFO együttes frontembereként 2009 végén megismerkedett a Nyugat-Európából használt személygépkocsik és azok alkatrészeinek importálásával foglakozó a II. r. vádlottal, valamint a 2009-ben Svájcban prostitúciós tevékenységet folytató a III. r. vádlottal. A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy hosszabb időn keresztül úgy tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy a III. r. vádlott által ismert és kipróbált svájci A2 Club

elnevezésű bordélyházba olyan nőket fognak közvetíteni, illetve kijuttatni, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében közösülnek és fajtalankodnak a vendégekkel, a megszerzett prostituáltak után a bordélyház által fizetett összegeket pedig egymás között felosztják. A svájci jogszabályok szerint az államszövetség területén a prostituáltak a szükséges munkavállalási engedély birtokában szabadon végezhetik tevékenységüket, e célból bordélyházat is fenn lehet tartani, azonban a prostituáltak közvetítéséért ellenérték nem fizethető. A megállapodás szerint az I. r. vádlott feladata volt a lányok felkutatása, a végzendő prostitúciós tevékenység szélesebb körű ismertetése, az elérhető jövedelem bemutatása, valamint a jövedelem felhasználására vonatkozó ajánlatok ismertetése, a prostituáltak kiutaztatásának megszervezése, költségeik megelőlegezése, a velük történő kapcsolattartás. A III. r vádlott megállapodás szerinti feladata volt a bordélyház üzemeltetőjével való kapcsolattartás, a fordítás, a prostitúciós tevékenység bemutatása a lányoknak, esetleges kételyeik eloszlatása, valamint új bordélyházak felkutatása. A II. r. vádlott feladata közé tartozott a megkereshető jövedelem felhasználásával kapcsolatos ajánlatok bemutatása a prostitúciós tevékenységre kiválasztott lányok részére, valamint bordélyházba, illetve a repülőtérre történő szállításuk. A vádlottak megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolják, folyamatosan tájékoztatják egymást, egyeztetnek. A konspiráció érdekében Skypon, és a Facebookon keresztül kommunikáltak, telefonon kódszavakkal hozták egymás tudomására az információkat. A vád szerint a bordélyház üzemeltetője és a vádlottak olyan megállapodást kötöttek, miszerint a lányok kéthetes időszakokra utaznak ki a bordélyházba szexuális szolgáltatásokat nyújtani, ahol napi 12 órát dolgoznak. Kezdetben a keresményük 50 százalékát, később csak 45 százalékát adták át a bordélyház üzemeltetőjének, a maradék összegből csupán kéthetente 200 svájci frank került levonásra szállásra, valamint a szükséges munkavállalási engedély költségére. A vádlottak arra vállaltak kötelezettséget, hogy biztosítják a bordélyházban mindenkor rendelkezésre álljon 7-8 prostituált. Ezért a tevékenységért 2011. januárjáig a vádlottak minden hónapban fix összegre voltak jogosultak, majd az I. r. vádlott társai jóváhagyásával abban állapodott meg, hogy az első alkalommal közvetített lányok után személyenként kéthetente 600 svájci frankra, míg a korábban már közvetített prostituáltak újabb kijuttatása után személyenként 400 svájci frankra jogosultak azzal, hogy a vádlottak kötelesek voltak minden hónapban két újabb lányt szerezni. A vád szerint az I. r. vádlott a lányok felkutatása érdekében azt a látszatot keltve, hogy a VE2 energiarágó népszerűsítésére hostesseket keres, hirdetéseket adott fel, valamint a munkavállalók által megjelentetett hirdetésekre jelentkezett annak ellenére, hogy a termék promóciójára a valóságban nem került sor, az a vádlottnál csak hosszabb távú tervként szerepelt. A személyes találkozások alkalmával az I. r. vádlott felmérte a jelentkezők személyiségét. Közölte, hogy ő az UFO együttes frontembere, ezáltal pedig azt sugallta, hogy több, mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai könnyűzenei életben. Megnyerő modorával lehengerelte a jelentkezőket, rövid időn belül meggyőzte őket arról, hogy akár a modellkarrierhez, akár az előadóművészi tevékenység folytatásához nagy összegű pénzre van szükség. Melyet azonban csak prostitúciós tevékenységgel lehet elérni. A jelentkezőknek felvetette, hogy ki tudja őket juttatni egy svájci luxusbordélyházba, továbbá, anyagilag segíti őket az indulásig hátralévő időben. A lányok meggyőzése érdekében rendszeresen igénybe vette a III. r. vádlott segítségét. Az I. r. vádlott annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a lányok alkalmasak-e a szexuális szolgáltatás nyújtására, nemi kapcsolatot létesített velük. Abban az esetben, ha a családi problémákkal küzdő, jövedelemmel nem rendelkező lányok nem vállalták a prostitúciós tevékenységet, napi megélhetésükre pénzt adott azért, hogy ezáltal anyagi függőségbe kerüljenek vele, majd később közölte, hogy a korábban átadott összeget a részére adják vissza. Mivel nem találtak munkát, és jövedelmük sem volt, a pénzt nem tudták visszafizetni. Az I. r. vádlott ekkor rávette őket arra hogy a tartozás rendezése érdekében vállalják el a felajánlott prostitúciós munkát.

A vád szerint az I. .r vádlott a bordélyházban dolgozó lányokat napi szinten beszámoltatta, a keresményük megőrzésére biztatta őket, a hazatért prostituáltakat pedig a tevékenység további folytatására beszélte rá. Az I. r. vádlott a prostituáltak – a bordélyházat megillető összeg levonását követően megmaradó – jövedelmének 20 százalékára tartott igényt, a tevékenység megszervezéséért, valamint a folyamatos kapcsolattartásért cserébe, mait a megélhetésére fordított. Az ezt követően fennmaradt összeg vonatkozásban pedig rávette a lányokat arra, hogy azt vagy neki adják át megőrzésre, vagy pedig a II. r. vádlottnak, aki azt a személygépkocsi kereskedelembe fekteti. Az I. r. vádlott a prostitúciós tevékenység végzésének további feltételeként meghatározta, hogy a lányok a jövedelmükből helyezzenek el nála vagy a II. r. vádlottnál részletekben egy 2,5 millió forintos megtakarítást, melyet ő ingatlanokba vagy tőzsdére, míg a II. r. vádlott használt gépkocsikba fektet, és azt 1 év után kamatmentesen visszafizetik nekik. Az I. r. vádlott az átvett összegeket részben saját, mindennapi költségeinek fedezésére használta fel, részben pedig az UFO együttesbe fektette be. Egy idő után már nem is állt szándékában a pénz visszafizetése, célja kizárólag a prostituáltak pénzének megszerzése volt. Minderről azonban a vádlott-társainak nem volt tudomása. A vádirat 25 vádpontban részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. Az ügyészség az I. r. vádlott ellen megtévesztéssel, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 3 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 25 rendbeli, 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) valamint kitartottság bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a II. r. vádlottat, mint visszaesőt bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettével, 25 rendbeli,- 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) vádolja, melyet 18 esetben bűnsegédként követett el. A III. rendű vádlott ellen bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 26 rendbeli -12 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette a vád, amely 9 esetben kísérlet maradt.

Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78. 17.B.1248/2014

csalás

2015.03.23.

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve

munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet

felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják,

valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Soproni Járásbíróság B.20/2014.

1. K. Mihály

1. halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége

2. 2015. 3. március 23.

4. 08.15 5.

A vádirat szerint a vádlott 2013. szeptember 7-én a délelőtti órákban Sopronban dolgozott, majd 13 óra körül a tulajdonában álló Lada típusú személygépkocsival Sopronból a 85. számú főúton lakóhelyére indult. A vádlott derült, száraz időben, 28 C hőmérsékletben, mindkét irányban erős forgalom mellett közlekedett. A vádlottnak szemből közlekedett az Iveco gyártmányú autóbusszal a megengedett 70 km/h sebesség helyett 88-90 km/h sebességgel. Az autóbusz a közlekedésre alkalmas állapotú volt, de érvényes műszaki átvizsgálással nem rendelkezett. Az autóbusz ülései – a vezetőülés kivételével – biztonsági derékövvel voltak felszerelve, melyre, illetve azok kötelező használatára az ülések melletti üvegen piktorgram hívta fel a figyelmet. Az autóbusz sofőrjének vezetői engedélyének érvényessége 2013. augusztus 29-én lejárt. Az autóbuszban jobb és bal oldalon 13 sorban 2-2 ülés volt, ahol összesen 15 fő utas utazott. Minden utas egy-egy kettes ülésen helyezkedett el, valamennyi karfa lehajtott állapotban volt. A vádlott Vitnyéd és Kapuvár között közlekedett mintegy 72-76 km/h sebességgel, közlekedése során figyelme oly mértékben lanyhult, hogy gépjárműve irányítását is elmulasztotta, amely miatt az autó jobb oldalon kezdett lehaladni az útról, majd teljes terjedelmével az úttest melletti füves útpadkára haladt, ahol optikai oszloppal is ütközött. Ezt észlelve a vádlott hirtelen balra kormányzást alkalmazott, amelynek hatására a személygépkocsi kezdett visszatérni az úttestre. A személygépkocsi sebessége eközben 49-53 km/h-ra csökkent. Amikor a személygépkocsi bal oldali kereke a terelővonalat átlépte, az autóbusz mintegy 14 méterre közelített, a vádlott pedig ekkor jobbra kormányzást alkalmazott. A személygépkocsi ezt a kormánymozdulatot még követni nem tudta, továbbra is balra tért és nekiütközött a 87 km/h sebességgel közlekedő autóbusz bal oldalának. Az autóbusz jobb oldali kerekeivel az útpadkán haladt, majd hirtelen balra kormányzástól az úttestre visszatérve erősen balra sodródott, végül jobb oldalára dőlve bal oldalon lecsúszott az úttestről. Az ütközés következtében az utasok közül kilenc fő az autóbuszból kiesett. A balesetben az autóbusz két utasa életét vesztette, hét fő nyolc napon túl gyógyuló – egy fő maradandó károsodással járó - sérüléseket szenvedett, hat utas és az autóbusz vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott a balesetben szintén nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A baleset következtében mind a vádlott által vezetett személygépkocsi, mind az autóbusz közlekedésre alkalmatlan állapotba került. Az autóbusz utasai a biztonsági övet nem használták, a vádirat szerint a sérültek halála, illetve a sérültek nyolc napon túli gyógytartamú sérülései becsatolt biztonsági öv esetén elmaradt volna.

A vádirat szerint a baleset azért következett be, mert a vádlott figyelmetlensége miatt nem az úttesten közlekedett és hirtelenszerű kormánymozdulatával vezetéstechnikai hibát vétett, magatartásával az autóbusz közlekedését akadályozta és balesetet okozott. A vádlott – 1987-ben szerzett - „B” kategóriás vezetői engedélyét a helyszínen elvették. A vádirat szerint a közlekedési baleset súlyos következményeihez közrejátszott, hogy az autóbusz utasai az ülőhelyeken egyrészt nem szabályosan foglaltak helyet, másrészt biztonsági öv becsatolásával magukat nem rögzítették. A vádirat szerint az autóbusz sofőrje vezetéstechnikai hibát vétett, amely miatt azonban büntetőjogi felelőssége nm állapítható meg. Első tárgyalási határnap. Információ: dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected] Győri Törvényszék Bf.11/2015.

1. T. Ádám

1. rablás bűntette és más bűncselekmények

2. 2015. 3. március 23.

4. 08.30 5. fszt. 15.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét állapította meg rablás bűntettének kísérlete, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés vétsége, garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt és a többszörös, különös visszaeső vádlottat halmazati büntetésül 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottat a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2012. áprilisában lakhatással nem rendelkezett, az éjszakákat a győri Hajléktalanszálló ideiglenes téli krízisszállóján töltötte. Április 26-án este 8 óra körül a hajléktalanszálló személyzete a szálló elhagyására szólította fel a vádlottat, aki ennek a felszólításnak nem akart eleget tenni. A vitára felfigyelő sértett a helyzet megoldása érdekében a vádlottat a közeli sörözőbe hívta egy italra, hogy ily módon csalja ki őt a szállóról. A vádlott itt elfogyasztotta az italát, majd 500 forintot kért a sértett-től. A sértett 400 forintot adott a vádlottnak és kifizette a számlát. Miután a vádlott további pénzt kért a sértett-től, az otthagyta a vádlottat és sietve a szállóra indult. A vádlott utánafutott és az utcán elérte a sértettet, akivel összeszólalkozott, majd a földhöz vágta és ütni kezdte és pénzét követelte. A közbeavatkozók felszólítására a vádlott otthagyta a sértettet, majd 20-30 méter távolságból újra visszafordult és kést rántott, azzal lépett fel a bántalmazásba közbeavatkozókkal szemben. Az egyikük fatalpú papucsával a vádlottat ütni kezdte, aki ennek hatására elfutott a helyszínről. A sértett a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérüléseke szenvedett. A vádlott másnap a reggeli órákban a szállóra visszament és az ott szolgálatot teljesítő, közalkalmazotti jogviszonyban álló szociális munkás sértettel szemben támadóan lépett fel, őt megfenyegette. 2012. június 1-jén a vádlott a délutáni órákban a vádlott szóváltásba keveredett testvérével és annak férjével, akit az inzultus során ököllel a fején, majd könyökén megütött, vádlijába rúgott, majd a földre vetette és vele tovább dulakodott. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott 2013. július 30-án zárkatársával szóváltásba került, majd őt legalább nyolc alkalommal ököllel arcon és törzsön ütötte. A sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A másodfokú bíróság nyilvános ülést tart, melynek várható időtartama 1 óra. Információ: dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem

H. G. R.

emberölés bűntette

2015. 03.23.

9.00

A vád szerint H.G.R. vádlott előzetes megbeszélésük szerint, társával T.Cs. dunaújvárosi lakossal 1998. január 21-én 22 óra körüli időre találkozóra hívta K. J. sértettet Pécsett a Laterum Szálló elé. A vádlott és társa ez után az Orfűre vezető műútra mentek, ahol H.G.R. vádlott elrejtőzött, majd társa T.Cs. a sértett K. J. -t 22 óra körüli időben gépkocsijába felvette és elindult vele az Orfűre vezető útra, a vádlott rejtekhelye felé. Miután odaértek, a vádlott nem jött elő és 10-15 perc várakozás után K.J. sértett elindult vissza Pécs irányába gyalogosan a műúton. Ekkor a vádlott előjött rejtekhelyéről, beült az autó vezető ülésére, míg T.Cs. a hátsó ülésre és elindultak K.J. után. A sértett a vádlott és társa felszólítása ellenére nem akart beszállni a gépkocsiba, így a vádlott és társa kiszállt, majd szóváltás alakult ki közöttük, melynek során T.Cs. 3-4 alkalommal ököllel arcul ütötte K. J.-t, aki a földre esett. T.Cs. odament hozzá, fejét a földről felemelte, majd visszaengedte és otthagyta. A sértett ekkor egy 8-10 cm pengehosszúságú zsebkést vett elő, T.Cs. erre a gépkocsi kesztyűtartójából elővette a H.G.R. vádlott tulajdonát képező pisztolyt és azt csőre töltve felszólította a sértettet a kés eldobására. A sértett ezt nem tette meg, T.Cs. A földbe lőtt, erre a sértett a kést eldobta. T.Cs. A pisztolyt a mellényzsebébe tette, miközben a vádlott elővett egy 95 cm hosszú és 6 cm vastag csákánynyelet, ezzel ütlegelni kezdte a sértett fejét, nyakát, lábát. Ennek során 16 közepes erejű ütés érte a sértettet, melynek következtében a jármű mögött összeesett. Őt a vádlott és társa a szalagkorlátig húzták és a korlátra ültették, a sértett azonban a korlátról lecsúszott és mintegy 10 métert gurult a mögötte lévő lejtős, havas területen. Ekkor H.G.R. vádlott felvette a jármű mellől a sértett kését és azzal a sértett után ment és a hason fekvő K.Jt a hátán, a vállán a nyakán, az arcán kis-közepes erővel megszurkálta, mintegy 19 esetben, a már magatehetetlen sértettet. A kést a sértett közelében a földön hagyta. A helyszínt H.G.R. vádlott társát hátrahagyva a gépkocsival elmenekült, míg T.Cs. gyalogosan az erdőn át jutott el a városba. A vádlott a történtek után külföldre szökött, elfogatóparancs alapján 2012. március 9én fogták el Angliában és 2013. június 7-én sikerült Magyarországra szállítani. T.Cs-vel szemben – 1998. január 30-i elfogását követően – a büntetőeljárást már jogerősen lefolytatták. A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást.

Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

2015.03.24. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Ferenc Nándor

Információ:

okirattal visszaélés vétsége

2015. 03. 24.

09.00

Az elsőfokú bíróság felmentette a terheltet 3 rb. okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A vádirati tényállás szerint terhelt a reggeli órákban egy gyógyszertárban a sértett által a vásárlótérben lévő széken hagyott kabát zsebéből kivette a pénztárcát, amelyben 23.000 forint készpénz volt, valamint a sértett hivatalos iratai. Ezt követően a terhelt elhagyta a gyógyszertárat, a készpénzt kivette a pénztárcából, majd a tárcát a közeli kukába dobta. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség nyújtott be felülvizsgálat indítványt a terhelt terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem T. Ambrus György és közokirat-hamisítás bűntette 2015. 03. 24. társa

Információ:

10.00

Az elsőfokú bíróság az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás kísérletének vétségében, valamint közokirat-hamisítás bűntettében, amelyet felbujtóként követett el. A II. r. terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta és e terheltet felmentette az ellene emelt vádak alól. Az I. r. terhelt közelebbről meg nem határozható időben egy gyorsnyomdában a kiszolgálást végző II. r. terheltet arra kérte, hogy a más nemzetiségű hatóságok által részére kiállított eredeti személyi igazolványról színes, laminált fénymásolatot készítsen. A II. r. terhelt a kérésnek megfelelően cselekedett és elkészítette a másolatot. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség nyújtott be felülvizsgálatot az I. r. és II. r. terheltek terhére. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. J.

Csalás bűntette

2015.03.24.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 szeptemberében Sz. J. vádlottat tartozás fedezetének elvonása bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyben érintette zrt. magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Ugyanakkor a törvényszék a vádlottat az ellene csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részbeni felmentése miatt, bűnösségének különösen nagy kárt okozócsalás bűntettében való megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében, illetve hatályon kívül helyezés érdekében fellebbezett. A vádlott védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott egy tarcali székhelyű kft egyedüli tagja volt. A kft és egy zrt. sértett, 2006-ban generálkivitelezői szerződést kötöttek egy tarcali szálloda és wellnessközpont szerkezetépítési, épületgépészeti, burkolási és festési munkáinak elvégzésére csaknem 400 millió Ft értékben. A szerződést az ingatlan átadásáig, 2008 májusáig többször módosították, a vállalkozói díj nettó 630 millió forintra emelkedett. A más vállalkozók bevonását is szükségessé tévő, 3 milliárd forintot lényegesen meghaladó összértékű projektet a vádlott három forrásból finanszírozta: egymilliárd forintos bankhitelből, a Regionális Operatív Program keretein belül igénybe vett 126 millió forintos támogatásból, míg a további igényt önerőből kellett finanszírozni. A vádlott a beruházás folyamatában már 2007 őszén felismerte, hogy újabb források bevonására van szükség. Ennek érdekében értékesíteni akarta 2 másik gazdasági társaságban lévő üzletrészét, azonban ez nem sikerült. Mindezek mellett a vádlott a szállodakomplexum átadását követően több alkalommal tárgyalt bankokkal, további kölcsön érdekében, de nem járt eredménnyel. Mindez már ekkor jelezte, hogy ha rövid időn belül nem sikerül a pótlólagos források bevonása, a vádlott cégének likviditási helyzetének romlása miatt a projektbe bevont vállalkozók számláit nem lehet majd teljes egészében és határidőben rendezni, így felmerülhet a fizetésképtelenség kialakulása. A sértett zrt. a kivitelezést szerződésszerűen elvégezte és számláit benyújtotta. A vádlott kft-je csupán a számlák töredékét fizette ki, így összesen 203.376.511.- Ft-tal tartozott a zrt-nek. A ki nem egyenlített számlák miatt 2008 nyarán a sértett zrt. a kft felszámolásának kérelmezését tervezte, mert megtudta, hogy a vádlott kezdeményezésére a kft-ből kiválással létrejött egy újabb gazdasági társaság, melynek egyszemélyes tulajdonosa ugyancsak a vádlott volt és az új cég megkapta a szállodakomplexum tulajdonjogát is. Ezt az eljárást a sértett zrt. vezetői vagyonkimentésként értékelték, ezért peres eljárást indítottak, melynek során a kft vagyona, bankszámlái zár alá kerültek. A vádlott közjegyzői okiratban elismerte, tartozását a sértett felé és vállalta annak 2009 áprilisáig való megfizetését, illetve magánszemélyként is készfizető kezességet vállalt. Ezt követően a vádlott a fedezetül lekötött különböző üzletrészeit értékesítette, vagyonát pedig felesége és üzlettársa részére elidegenítette. Ebből következően a sértett zrt igényei sem a lekötött üzletrészekből sem a vádlott cégének felszámolása során, sem pedig magánvagyonából nem rendezhetők. A tartozást a vádirat benyújtásáig nem fizették meg. Első nyilvános ülés.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla S. G.

Információ:

Adócsalás bűntette

2015.03.24.

14:00

Az elsőfokon eljárt Egri Törvényszék S. G. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntett miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott által irányított, Apc településre bejegyzett székhelyű építőipari gazdasági társaság 2005-2007 között több céggel állt gazdasági kapcsolatban, melyek részére különféle szolgáltatást nyújtott. A vádlott 2005-ben csaknem 10 millió, 2006-ban 51 millió, 2007-ben 35 millió forint áfa tartalommal bocsátott ki a munkavégzésről számlákat. Azonban áfabevallási kötelezettségének 2006. 2007. évre nem tett eleget, illetve 2005-re vonatkozóan késedelmesen nyújtott be adóbevallást. 2005. évben a bevallás tartalma nem felelt meg a valóságnak, mert a vádlott a fizetendő adó összegéből 8.914.800.- forintot az adóhatóság elől eltitkolt. Mulasztásával 2005-2007 évre vonatkozóan 95.815.579.- Ft áfa összeggel csökkentette az adóbevételt. A vádlott a cége gazdasági ügyeiről folyamatos nyilvántartást nem vezetett, megszegte a számviteli törvény által előírt könyvvezetési kötelezettséget, elmulasztotta a könyvvizsgálati kötelezettségét és a beszámoló elkészítését is. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Z. L. P.

Emberölés bűntette

2015.03.24.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlott (1968) kínai állampolgár, kínai anyanyelvű. 1997. augusztus 8. napján érkezett Magyarországra két ismerősével, akikkel közösen céget alapítottak. A vádlott 2000. június 1. napjával Devecserben „Kínai Cipő Ruha” elnevezésű üzletet nyitott, emiatt többször utazott Budapestről Devecserbe. Miután a vádlott felesége a 2000. évben végleg elhagyta Magyarországot, a vádlott rosszul intézte az üzleti ügyeit, könnyelműen bánt a pénzzel, több embernek is tartozott. Eladta a korábbi cégben lévő

üzletrészét és Budapesten, a Józsefvárosi piacon bérelt pavilonban folytatta a kereskedelmi tevékenységét. Itt ismerte meg a szintén pavilonban kereskedő kínai állampolgár sértetteket, akik élettársak voltak. A sértetteknek jól jövedelmező üzleti vállalkozása volt, többen tudtak róla, hogy rendszeresen nagyobb összegű készpénzt tartottak maguknál. A vádlott elhatározta, hogy a sértettektől szerzett pénzből rendezi tartozásait. Ennek végrehajtásába bevonta a sértettek számára ismeretlen W.D. Z.-t, akivel a vádlott korábban kaszinóba járt, aki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és nemzetközi, valamint európai elfogatóparancs hatálya alatt áll. Bevont a vádlott továbbá egy F. nevű, felderítetlen kilétű személyt is. Kitervelték, hogy a vádlott a sértetteket ruhaneműk eladása ürügyén Budapestről a vádlott által jól ismert, Széki-tó melletti elhagyatott, erdős területre csalja, ahol a sértetteket a vádlott társai megtámadják, megölik és megszerzik a sértetteknél lévő, nagyobb összegű készpénzt. A vádlott a menekülésre készülve 2001. január 17. előtti napokban kiárusította a pavilonja árukészletét, gépkocsiját pedig eladta. A sértetteket a vádlott által mutatott áruminta alapján érdekelte az üzleti lehetőség. 2001. január 17-én 16 óra körül a vádlott a sértettekkel – a sértettek cégének gépkocsijával – vidékre indultak. A vádlott útközben telefonon tartotta a kapcsolatot társaival, akik egyikük gépkocsijával a helyszín felé tartottak. Mivel a sértett ragaszkodott a számla kiállításához, 18 óra körül a vádlott a sértettekkel Devecserbe, az üzletéhez ment. A sértettek a gépkocsiban várakoztak, a vádlott pedig korábbi alkalmazottja lakására sietett, aki a férjével és a vádlottal az üzlethez mentek. A számla kiállítása közben váratlanul megjelent az egyik sértett. A vádlott elhagyta az üzletet a sértettel és a vádlott társaival megbeszélt találkozóhelyre távoztak. A vádlott két társa fanyelű, egyélű kés (kard) és kétélű, tőrszerű eszköz egyidejű használatával, emberi mivoltukból kivetkőzve, brutálisan, nagy erővel, a mellkasi, hasi, nyaki területekre célzottan, gyors egymásutánban nagy számú szúrást adtak le, amelynek következtésben az egyik sértett a gépkocsi hátsó részénél eszméletét vesztve a földre esett és halála néhány percen belül bekövetkezett. A másik sértett látva élettársa bántalmazását kiszállt a kocsiból és védeni akarta őt, azonban üldözni kezdték, majd a földúton utolérve a bántalmazók őt is brutálisan, sokszor megszúrták. A másik sértett a földre zuhant és 2-3 perc alatt az életét vesztette. A vádlott a sértettek gépkocsijával, míg a társai az általuk hozott gépkocsival távoztak. A vádlott a sértettek járművét bő 20 km-rel odébb hátrahagyta és átült a társaihoz. Néhány nap múlva a vádlott Ausztriába menekült, társai pedig ismeretlen helyre távoztak. A vádlott 2001-ben Ausztriában hamis néven menekült kérvényt nyújtott be, majd 2011-ben egyszeri beutazási engedélyt kért Kínába, azonban az európai elfogatóparancs alapján az osztrák rendőrség 2011. szeptember 30-án, a repülőtéren elfogta.

Információ:

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette (1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b), d) és f) pontjai) miatt 11 év fegyházbüntetésre ítélte és a vádlottat Magyarország területéről végleges hatállyal kiutasította. A vádlott legkorábban a büntetés négyötöd részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész súlyosításért, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője felmentésért fellebbezett. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló Vádlott: H. István

Bűncselekmény: Emberölés Izsákon (Bács-Kiskun megye)

Tárgyalás időpontja: 2015. 03. 24. kedd 9 óra

A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy testi fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2014. október 30-án H. István (1950 – izsáki lakos) vádlottat, és ezért őt 13 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára xxx Az I. fokú ítélet szerint H. István vádlott 2012 őszén költözött az Izsákon lakó, rákbetegségben szenvedő, leromlott fizikai állapotban lévő, de nem magatehetetlen édesanyjához, akinek ellátásában, gondozásában segített. Együttélésük harmonikus volt, köztük jelentősebb vitára, nézeteltérésre nem került sor. A vádlott évek óta áll pszichiátriai kezelés alatt, 2005-ben öngyilkossági kísérlete után kórházban is kezelték. 2013-ban rendszeresen kellett egészségi állapota miatt gyógyszereket szednie. Nyugdíjasként élt, napjait otthonukban, illetve a helyi vendéglőkben töltötte, rendszeresen fogyasztott alkoholt. Utolsó párkapcsolata 2012 végén, 2013 elején szakadt meg, mely anyagi vitával zárult. A pénzügyi veszteség sokat foglalkoztatta, édesanyja romló egészségi állapota lelkileg megviselte a vádlottat. 2013. augusztus 7-én délelőtt majd délután is a vádlott egy presszóban italozott, amitől közepesen ittas állapotba került. Délután hazatért, majd 5-6 óra körül bement édesanyja szobájába, ahol az ágyban fekvő, alvó sértettet – meg nem állapítható okból – bántalmazni, fojtogatni kezdte. Az idős asszony felébredve védekezett, dulakodtak. A vádlott ekkor az anyját tenyérrel és ököllel ütni kezdte, végül a sértettet megfojtotta. Ezt követően a vádlott elhatározta, hogy nagy mennyiségű gyógyszert vesz be azért, hogy ő is meghaljon. Egy pohár vízben feloldott többféle, pontosan nem megállapítható mennyiségű tablettát és megitta. A vádlott rosszul lett, életét az esti órákban kiérkezett mentősök, majd a kórházi kezelés mentette meg. A tárgyalás végén határozathozatal várható. Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Hajdúböszörményi Járásbíróság Hajdúböszörmény, Kossuth u. 1. 112. tárgyaló Vádlott: Felfegyverkezve elkövetett közfeladatot B. 287/2014 P. Tamás Gergő ellátó személy elleni erőszak bűntette 2012.03.24. 08.30

Szakértői vélemény ismertetése, HA nincs újabb indítvány, perbeszéd és ítélet is lehet!

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség vádirata szerint P. Tamás Gergőt 2014. április 19-én éjjel mentőautóval szállították Hajdúdorogról Debrecenbe, a Kenézy Kórházba. A vádlott Hajdúböszörmény határában kicsatolta a biztonsági övét, a zsebéből elővett egy 15 centiméter hosszú csavarhúzót és a mentőápolóra támadt "Mi van kutya!" felkiáltással - áll a vádiratban. Az ápoló, hogy elhárítsa a támadást, maga elé emelte a mentőstáskát, a vádlott mellkasához nyomta és úgy próbálta távol tartani magától. Közben szólt a mentőautó vezetőjének, hogy azonnal álljon meg. Amikor a jármű megállt, az ápoló kiugrott a kocsiból és a vádlottra zárta az ajtót. P. Tamás Gergőt a rendőrök kiérkezéséig sikerült az autóban tartani. A mentőápoló gyors reakciójának köszönhetően a támadás során nem szenvedett sérülést. A Btk. rendelkezései szerint a mentőápoló közfeladatot ellátó személynek minősül. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi törvényszék II., Fő utca 70-78. 42.Kb.393/2013

Elöljárói intézkedés 2015.03.24. elmulasztásának bűntette

09.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem

tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r.

vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg

a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. 26.B.288/2011

Hűtlen kezelés bűntette 2015.03.24.

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek F. György II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ftban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. F. György II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így dr. V. Tamás XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak.

A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B.129/2010.

1. Kábítószerrel 1. B. 2. 2015. visszaélés Balázs 3. március bűntette és társai 24. A tárgyalás helyszíne a Győri Járásbíróság, Győr, Szent István út 3.

4. 14.00. 5. fszt. 4.

A vádirat szerint a vádlottak soproni diákoknak értékesítettek marihuánát és különböző amfetamin származékokat, jelentős mennyiségben. A vádlottak egyike a soproni nevelőintézet felügyelőjeként dolgozott. Határozathirdetés várható. Információ: dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected] KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.V. és társai ügy testi sértés bűntette időpont 2015. március és más bűncselekmény 24. és 26. 9 óra Folytatódik az idős lajosmizsei férfit kifosztó vádlottak büntetőpere Tanúk kihallgatásával folytatódik az a büntetőper, melynek tárgya egy idős ember bántalmazása és kifosztása. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlottak (három román és egy magyar állampolgár) elhatározták, hogy kifosztanak egy 69 éves, egyedül élő lajosmizsei férfit. Ennek megfelelően 2012. augusztus 9. napján 20-21 óra körüli időben érkeztek meg a sértett tanyája közelében lévő "gázútra", ahol az I.r. és a II.r. vádlott a gépkocsiból kiszállt annak érdekében, hogy a bűncselekményt véghezvigye. III.r. és IV.r. vádlottak addig a közelben várakoztak. Az I.r. és a II.r. vádlottak - miután a sötétben megtalálták a sértett tanyáját , észlelték, hogy a sértett otthon van, tv-t néz, így a cselekményükkel felhagytak és erről 21 óra 16 perckor a gépkocsiban várakozó társaikat is tájékoztatták.

Végül abban állapodtak meg mind a négyen, hogy mindenképpen megszerzik a sértett pénzét. A III.r. vádlott a gépkocsiban maradt, míg I.r., II.r. és IV.r. vádlottak a kezükre kesztyűt, illetve zoknit húztak és visszamentek a sértett tanyájához. A sértett 22 óra 10 percet követően a tv-t lekapcsolta és lefeküdt aludni. I.r., II.r. és IV.r. vádlottak ekkor anyagi haszonszerzés végett a nem zárt bejárati ajtón keresztül behatoltak a sértett lakásába. A zajra felébredő sértettet I.r. és II.r. vádlottak az ágyra szorították, a fejére egy takarót nyomtak, míg IV.r. vádlott az ágy melletti éjjeli szekrényben kutatott. A sértett közben segítségért kiáltott, menekülni próbált, de az I.r. és II.r. vádlottak továbbra is lefogták őt, illetve az I.r. vádlott a takarót a fejére szorította. Annak érdekében, hogy a sértettet hallgatásra bírja, a kezén lévő zoknit - a sértettre borított paplan alá nyúlva - a sértett szájába dugta és a torkán lenyomta. A sértett ettől fulladozni kezdett, az I.r. vádlott ujját megharapta, ezért az I.r. vádlott felhagyott azzal, hogy a zoknit továbbra is a sértett torkába nyomja. Közben a IV.r. vádlott a sértettet a fején, az oldalán ököllel ütlegelte. A sértett az ütések elől próbált elmozdulni, mely során a bal keze kikerült a paplan alól. Ekkor a bal csuklójára a IV.r. vádlott a sértett nadrágszíját rákötötte. A bántalmazást akkor hagyták abba, amikor a sértett halottnak tettette magát. Ezt követően a vádlottak a lakásban kutatást végeztek, mely eredményeként az I.r. vádlott egy borítékból 1.000.000,-Ft-ot vett magához, míg IV.r. vádlott 7.000,-Ft értékben aprópénzt talált, illetve egy 4.000,-Ft értékű rádiós magnót hozott el. Így a sértettnek összesen 1.011.000,-Ft kárt okoztak. A cselekmény után, 22 óra 36 percet követően a III.r. vádlott szállította el őket a helyszínről. A III.r. és a IV.r. vádlottak 2012. augusztus 10. napján a hajnali órákban hazamentek Romániába. A sértett - amikor már észlelte, hogy az elkövetők eltávoztak - a szomszéd tanyában kért segítséget, majd 2012. augusztus 9. napján 23 óra 26 perckor bejelentést tettek a rendőrségen. A sértett - az i.ü. orvosszakértői vélemény szerint - az orr lágyrész zúzódását és horzsolását, a bal szem körül pápaszem hematomát, az arc többszörös lágyrész zúzódását bevérzéssel, a nyakon többszörös véraláfutást, agyrázkódást, a mellkasfal lágyrész zúzódását a jobb oldali X-XI. bordák törésével szenvedte el.

A sérülések büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartam 6 hét. Súlyosabb sérülésként jelentős elmozdulással járó bordatörés, következményes lég- és vérmell kialakulása jöhetett volna létre, amely életveszélyes állapotot eredményezett volna. Ennek elmaradása nem az elkövetőkön múlhatott. Március 10. napján a II.r. és a III.r. vádlottak, március 12. napján a sértett és további két tanú kihallgatására kerül sor.

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem S. M. vádlott és társai

Bűnszervezetben adócsalás bűntette

elkövetett 2015. március 24., 31.

9.00 hó óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint S. M. vádlott és 9 társa 2009. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetben vettek részt, melynek keretében az Európai Unió országaiból - tipikusan Németországból beszerzett használt gépjárműveket valótlan tartalmú számlázások közbeiktatásával úgy tüntettek fel, mintha azok - egyébként valós gazdasági tevékenységet nem folytató - magyarországi cégeken keresztül kerültek volna be Magyarországra. A vádlottak olyan látszatot termettek, mintha a gépjárműveket ezen a vádlottak egy részének részvételével működő belföldi gazdasági társaságok szerezték volna be, és azokat így értékesítették tovább magánszemélyeknek és cégeknek. A valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaságok termékbeszerzései ugyanakkor nem történtek meg, mivel a gazdasági események ténylegesen a vádlottak egy része és az Európai Unión belüli, külföldi gépjárműveket értékesítő gazdasági társaságok között jöttek létre. Az Európai Unióból importált termékek után az első magyarországi értékesítést terhelő ÁFA bevallási és befizetési kötelezettségnek ténylegesen egyik fenti gazdasági társaság sem tett eleget, és az értékesítést terhelő befizetendő ÁFÁ-t tipikusan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntették fel. Mindezen bűnszervezetben folytatott tevékenységükkel S. M. vádlott és 9 társa a magyar állami költségvetésnek 2009-2011 években hozzávetőlegesen 590 millió forint kárt okozott ÁFA adónemben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem H. K. K.

Az ügy lényege:

Foglalkozás elkövetett, gondatlan vétsége

körében 2015. halált okozó március veszélyeztetés 24.

9.00 hó óra

A Szentesi Járásbíróság első fokon nem jogerősen bűnösnek mondta ki H. K. vádlottat foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében, ezért őt egy év végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztet fogházbüntetésre ítélte. A nem jogerős ítéleti tényállásának lényege szerint H. K. vádlott és társa – akivel szemben a büntetőeljárás elhalálozása okán korábban megszüntetésre került - a Szentes és Csongrád közötti 2505 számú Tisza-híd felújítási munkálatait irányították 2009. évben. A vádlottak a munkavédelmi törvényben és a munkaköri leírásukban foglalt, a munkavédelmi szabályok betartására vonatkozó kötelezettségük ellenére nem gondoskodtak arról, hogy a munkavégzés helye megfelelően körül legyen kerítve, és a beesés ellen védett legyen. 2009. július 31. napján a Szentes felőli 4,4*5,5 méter széles, 1,1-1,3 méter mély dilatációs munkagödörben a munkaárok körülhatárolására nem került sor, továbbá a Csongrád felőli oldalon sem volt védőkorlát kiépítve, a beesés elleni védelem céljára a zsaluzat hevederjeit használták. 2009. augusztus hó 1. napján 23 óra körüli időben a kerékpárját maga mellett toló R. F. sértett a 451-es számú főúton, a Tisza folyó fölött átívelő hídon, a Csongrád felőli oldalon lévő dilatációs árokba esett, míg 2009. augusztus 01. napjáról 2009. augusztus 02. napjára virradó éjszaka 1 óra körüli időben M. D. sértett a Szentes felőli oldalon lévő körülkerítetlen munkaárokba zuhant bele, és mindketten 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Még ugyanazon a napon, hajnali 2 óra körüli időben, a Csongrád felől Szentes felé kerékpárján fennülve közlekedő F. P. sértett szintén a Szentes felőli oldalon található betonárokba zuhant, melynek következtében olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Megjegyzés: A másodfokú bíróság az üget nyilvános ülésen bírálja el. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 18. sz. tárgyalóterem M. Zs. vádlott és társai

Különösen nagy értékre, dolog 2015. 9.00 elleni erőszakkal elkövetett március hó óra lopás bűntette 24, 26.

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint M. Zs. II.r. és T. I. I.r. vádlott a Zs. M. III.r. vádlott által adott tipp alapján 2012. augusztus hó 19. napján elkezdték bontani egy szegedi ékszerbolt pincéjének mennyezetét annak érdekében, hogy az üzletben található páncélszekrény tartalmát jogtalanul eltulajdonítsák. Az I. és II.r. vádlottat B. P. IV.r. vádlott szállította a helyszínre, aki a környéket figyelte a lelepleződés elkerülése érdekében. A vádlottak a megkezdett bontást másnap folytatták, azonban mivel rossz helyiségbe fúrtak fel, cselekményükkel felhagytak. Ezt követően 2012. október hó 21. napján visszatértek,

és immár sikerrel járva a pince mennyezetét megbontották, a páncélszekrényt flexszel kivágták, és abból több mint 105 millió forint értékű aranyékszert és készpénzt tulajdonítottak el. A rongálással 1 millió forint kárt okoztak. A cselekmény elkövetése idején III.r. vádlott a helyszínt ugyancsak figyeléssel biztosította. A vádlottak ezt követően az eltulajdonított értékeken megosztoztak, majd I.r. vádlott a neki jutó részből 3.423.000,- forint értékű ékszert - annak nem legális voltát elárulva – Z. E. VII.r. vádlott közreműködésével értékesített Z. M. VIII.r. vádlottnak. Az eltulajdonított értékből 15.656.275,- forint lefoglalással megtérült. A fentieket megelőzően T. I. I.r., M. Zs. II.r. és Sz. L. V. r. vádlottak 2012. július hó 07. napján 03 óra 15 perc körüli időben Tamásiban a sértett kft. betonkerítésén lévő szögesdrót elvágása után bemásztak a sértett telephelyére. Mialatt T. I. I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, M. Zs. II.r. és Sz. L. V.r. vádlottak az iroda ablakát befeszítve, és oda bejutva jogtalanul eltulajdonítottak egy 8,2 millió forint készpénzt tartalmazó lezárt kazettát, majd onnan az F. J. VI.r. vádlott által vezetett gépkocsiba beszálltak, és elhagyták a helyszínt. A lezárt pénzkazettát 10 km-rel távolabb feszítővassal együttesen felnyitották. Az eltulajdonított pénz az eljárás során nem került elő. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék B.164/2014.

Hivatalos személy elleni erőszak 2015. bűntette és más bűncselekmény 03. 24.

8.00

A vádlottak élettársak és kapcsolatukból három gyermekük született. Az ügy terheltjei 2011. őszétől kezdődően egyre nagyobb gyakorisággal fogyasztottak szeszesitalt, melyet kiskorú gyermekeik is láttak és észlelték szüleik lerészegedését, továbbá az előbbiekből következően a gyermekek ellátásával kapcsolatos kötelezettségeiket is elmulasztották teljesíteni és ezáltal testi, valamint érzelmi fejlődésüket is veszélyeztették. A veszekedések miatt és lakossági jelzés alapján, a családgondozó többször is járt a családnál, azonban a vádlottak vagy nem voltak otthon, vagy nem engedték be őket. Végül 2012. május 30. napján kelt jegyzői határozattal a gyermekek védelembe vételére sor került. A vádlottak ezt követően sem teljesítették a védelembe vételi határozatban előírt kötelezettségeiket, melynek kapcsán 2012. október 4. napján a családgondozók ismét látogatást tettek a család tolnai házában és észlelték a lakókörnyezet nagyfokú higiéniai elhanyagoltságát, továbbá az I.r. vádlott szeszesitaltól befolyásolt, kábult állapotát, amikor is a hatóság képviselői a gyermekek veszélyeztetettsége miatt azonnali elhelyezésük mellett döntöttek és ehhez rendőri segítséget kértek. Az I.r. vádlott ekkor kést vett magához, majd a helyszínen megjelenő és intézkedő egyik rendőrre támadt oly módon, hogy támadólag közelített felé. A vádlott a rendőr többszöri felszólítását figyelmen kívül hagyta és magatartásával akkor hagyott fel, amikor a rendőr a szolgálati fegyverét elővette. Információ:

Ítélethirdetés. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2. sz. tárgyaló Bf.394/2014. H. P.

Közlekedés biztonsága elleni bűntett és 2015. más bűncselekmény március 24.

08,00

A törvényszék az ügyben nyilvános ülést tart. A megállapított tényállás szerint II. r. H. P. vádlott és barátnője, I. T. 2013. május 19. napján 17.00 óra körüli időben Sz. belterületén, a közúton kerékpároztak, Veszprém irányába közlekedtek. A kerékpárosok mögött haladt M. R. a gépjárművével, aki mellett I. r. D. B. S. vádlott a jobb első ülésen foglalt helyet. Mivel a kerékpárosok szabálytalanul közlekedtek – egymás mellett haladtak oly módon, hogy II. r. H. P. vádlott fogta I. T. kerékpárjának vázát –, I. T. a kerékpárjával elesett, ezért a gépi meghajtású járművet megfelelő sebesség mellett vezető M. R., hogy őt ne üsse el, a gépkocsi kormányát balra rántva áttért a szemközti sávba, majd vészfékezést hajtott végre, miközben egy rövid hangjelzést is leadott gépjárművével és az autóval megállt. Ezután a fentiek miatt szóváltás alakult ki érdekeltek között, melynek során I. r. D. B. S. vádlott durva kifejezéssel illette I. T.-t, amely miatt II. r. H. P. vádlott is hasonló hangnemben szólt vissza I. r. D. B. S. vádlottnak, majd mind a kerékpárosok, mind a gépkocsiban utazók folytatták útjukat Veszprém irányába. A továbbiakban II. r. H. P. vádlott szidalmazni

kezdte a kerékpáros-forgalom miatt lépésben haladó gépjárműben helyet foglaló I. r. D. B. S. vádlottat, amely miatt I. r. D. B. S. vádlott a járműből kiszállt, és vádlottak szóváltásba keveredtek, kölcsönösen szidalmazták egymást. A nézeteltérés tettlegességig fajult, dulakodásba torkollott, melynek során a vádlottak kölcsönösen lökdösték egymást, majd I. r. D. B. S. vádlott egy alkalommal kis erővel bal öklével az arcán megütötte II. r. H. P. vádlottat, majd visszaindult a gépjárműhöz. Eközben II. r. H. P. vádlott a dulakodás miatti dühében egy, az általa I. T. kerékpárjának vázáról levett ásványvizes palackot nagy erővel az álló helyzetű gépjármű motorháztetejéhez vágta, amelytől azon egy kb. 3-4 cm átmérőjű horpadás keletkezett. I. r. D. B. S. vádlott a fentiek miatti felháborodásában a személygépjárműtől a kerékpárját tekerve eltávolodni igyekvő II. r. H. P. vádlott után futott, majd a mozgásban lévő kerékpárt II. r. H. P. vádlottal együtt fellökte, a földre került II. r. H. P. vádlottat több alkalommal közepes erővel a jobb öklével a fején megütötte. Ezt követően I. r. D. B. S. vádlott a személygépkocsihoz visszatért, majd amikor látta, hogy II. r. H. P. vádlott a gépkocsiban kárt okozott, a gépkocsiba beült és II. r. H. P. vádlott után hajtottak. II. r. vádlottat néhány 100 m után egy fagyizónál utolérték, ahol ismételten felelősségre vonta I. r. vádlott II. r. vádlottat a károkozásért, melynek során ismételten megütötte néhány alkalommal II. r. H. P. vádlottat. I. r. D. B. S. vádlott azzal, hogy II. r. H. P. vádlottat a mozgásban lévő kerékpárral együtt fellökte, a közlekedésben résztvevő jármű vezetője elleni erőszak alkalmazásával a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztette. II. r. H. P. vádlott ellen a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást a Veszprémi Rendőrkapitányság határozatával - mivel a szabálysértés elkövetése nem volt megállapítható - megszüntette. A vádlottak az egymás sérelmére elkövetett bántalmazás következtében sérülést nem szenvedtek. Vádlottak kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Az elsőfokú bíróság I. r. D. B. S. vádlottat közlekedés biztonsága elleni bűntett és társtettesként elkövetett garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélte, II. r. H. P. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek, ezért őt szintén pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítéletet az ügyész és az I. r. vádlott tudomásul vette, így az az I. r. vádlott vonatkozásában jogerős és végrehajtható, a II. r. vádlott azonban felmentésért jelentett be fellebbezést. Információ:

dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló J. Sz. Nóra

09.00 A tizennegyedik életévét be 2015. nem töltött személy március 18., sérelmére elkövetett 24. emberölés bűntettének kísérlete

A vádlott a sértett születését követően nem létesített többé munkaviszonyt, nem dolgozott. 2011-ben vádlottnak mindkét lábát megoperálták és a vádlott a műtétet követően néhány esetet kivéve nem mozdult ki tatabányai lakásából, az akkor már 3 éves sértettet nem hordta le az utcára, nem vitte levegőzni, a játszótérre, mi több, a napi bevásárlást, a család hétköznapi ügyeinek intézését sem végezte el, ezek a feladatok a férjére hárultak. A vádlott ezen túlmenően egyébként is visszahúzódó, antiszociális életvitelre rendelkezett be, az édesanyján és a testvérén kívül senkivel nem tartotta a kapcsolatot, a lakásba senkit sem engedett be, a telefont sem vette fel, és ennek megfelelően a gyermekét is kezdte magához láncolni, őt a lakásban tartva nevelte, gondozta. Vádlott és férje 2011. szeptember 01. napján íratta be sértettet az óvodába, de a gyermek kiemelkedően sokat hiányzott a tanintézményből, amelynek oka az volt, hogy a vádlott ok nélkül tartott attól, hogy a kislányt ott bántalmazzák és kiközösítik. A vádlott a gyermeket erre tekintettel átíratta egy másik óvodába. Sértett 2013 februárjában betöltötte az 5. életévét, így tankötelesé vált, a vádlott azonban továbbra is csak igen ritkán és rendszertelenül járatta a gyermeket óvodába, 2013. szeptember 13. napjától pedig egyáltalán nem vitte a sértettet a tanintézménybe, melynek egészségügyi, illetve egyéb méltányolható oka ekkor sem volt, mindössze az állt a háttérben, hogy a vádlott továbbra is félt attól, hogy a sértett veszélynek van kitéve. A vádlott az óvoda vezetőjével sem volt hajlandó felvenni a kapcsolatot, elzárkózott sértett óvodalátogatási problémájának megbeszélésétől, megoldásától, ezért az óvoda 2013. december 10. napján írásban jelezte a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának sértett hiányzásainak tényét. A jelzés alapján a járási gyámhivatal 2013. december 18. napján a sértett vonatkozásában védelembe vételi eljárást indított. A védelembe vételi eljárás megindítását követően vádlott az eljárás keretében eljáró szakemberekkel sem működött együtt, a telefonhívásokra nem válaszolt, a postai küldeményeket nem vette át, a lakásnál személyesen megjelenő családgondozó, gyámhivatali ügyintézőt nem engedte be, ezért a gyámhivatal 2014. február 11. napján elrendelte sértett körözését, amely alapján a Tatabányai Rendőrkapitányság járőrei 2014. február 18-án előállították vádlottat és sértettet a járási gyámhivatalra. Ezt követően a járási gyámhivatal 2014. február 28. napján tárgyalást tartott, amelyen a vádlott, a vádlott férje, valamint a gyámhivatali ügyintéző, az óvodapedagógus, a védőnő és a családgondozó vettek részt. A vádlott és a férje a tárgyalás eredményeképpen vállalták a gyámhivatallal az együttműködést és azt, hogy a következő héttől újra járatják az óvodába a sértettet. A gyámhivatali tárgyalást követően a vádlottban egyre növekedett az a félelem, hogy az eljárás végén a kislányt kiemelik a családból, annak ellenére, hogy ezen gyermekvédelmi intézkedés elrendelésének a szükségessége a gyámhivatal részéről fel sem merült és erről a férj is igyekezett meggyőzni a vádlottat. Vádlott a 2014. március 18-i napot a sértettel kettesben töltötte a tatabányai lakásukban, és napközben folyamatosan azon gondolkozott, hogy miként tudná elkerülni a gyermekének az elvesztését, mivel attól tartott, hogy a gyámhivatal őt és a férjét a szülői feladatok ellátására alkalmatlanoknak fogja találni. A vádlott ezen aggodalmas, kétsége esett és paranoiás állapotában a kora esti órákban összeveszett a munkából hazatérő férjével a gyámhivatali eljárás miatt, mivel nem volt hajlandó megérteni és elfogadni a férje álláspontját, miszerint a gyermekük nevelőszülőkhöz kerülésének a veszélye nem valós, pusztán rendszeresen el kell vinni sértettet az óvodába. Vádlott ekkor arra jutott, hogy a gyermeke elvesztését csak akként tudja elkerülni, hogy ha mind kislány, mind pedig a saját életét kioltja, ezért elhatározta, hogy ennek érdekében a gyermekszoba ablakán kilöki a sértettet, majd ő maga is utána

Információ:

ugrik. Sértett a kilökés következtében nem veszítette életét, azonban a koponyaboltozat kétoldali, koponyaalapra és jobboldali csontos szemgödörre is kiterjedő csonttörést, kemény és lágy agyburki vérzést, agyállományi vérzést és zúzódást, diffúz agyvizenyőt, a tüdő mindkét oldali súlyos zúzódását, kétoldali mellüregi levegő- és jobboldali mellűri vérgyülemet, a III-V. ágyéki csigolyák jobboldali ívének törését és kétoldali keresztcsonttörést szenvedett. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

2015.03.25. (SZERDA) GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Cs. Gy.

Információ:

Emberölés bűntettének kísérlete

2015.03.25.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlott (1960) a feleségével lakott együtt, házasságuk fennállása alatt sokat veszekedtek, amelynek oka az volt, hogy a sértett féltékeny volt a vádlottra, amelynek alapja is volt, mivel 2012 szeptemberében közelebbi kapcsolatba került a vádlott egy másik nővel. Ezután a vádlott és a sértett közti veszekedések gyakoribbá váltak. 2013. szeptember 3-án a vádlott hazatérve a munkából megebédelt, majd lepihent. A sértett eközben ismét felelősségre vonta a vádlottat és meggyanúsította, hogy hétvégén ismét találkozni fog a hölgy ismerősével. A veszekedés után a vádlott kiment motort szerelni, azonban a sértett követte őt, folytatva a veszekedést, ezért a vádlott elment a közeli italboltba, ahol két üveg sört fogyasztott el, majd ismét hazament és a ház körül tevékenykedett. Mikor bement a vádlott a házba, tovább folytatódott közte és a sértett között a veszekedés. Eközben a vádlott megivott még egy üveg sört, így igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került. A vádlott ezután kiment a házból a műhelybe, ott 3 liter benzint tartalmazó műanyag kannát vett magához és visszament a házba, ahol az előszobát, majd a konyhát is fellocsolta benzinnel. A sértett ekkor a konyhában ült. A vádlott a sértett lábára is öntött a benzinből, közben azt mondta, hogy felgyújtja ezt a kócerájt, vesszen minden. Ezután felszólította a vádlott a feleségét, hogy menjen ki a házból. A sértett elindult, majd visszafordult, ezért a vádlott ismét felszólította. Miután a sértett azt válaszolta a vádlottnak, hogy mit játssza az eszét, és tegye meg amit akar, a konyhában álló vádlott a saját jobb felső testére is öntött a benzinből, majd meggyújtott egy gyufát és az a konyha padlójára dobta. A benzin azonnal lángra gyúlt, meggyulladt a sértett ruházata is, továbbá égett a vádlott testén szétlocsolt benzin is. Ezután mindketten kimenekültek a házból, a sértett azonban az előszobában megcsúszott és elesett, ettől meggyulladt a felső testén lévő ruha is. Miután kimenekültek az égő házból, az udvari csapnál kezdték hűteni magukat. A szomszédok átfutottak segíteni, eloltották a tüzet, valamint értesítették a mentőket és a tűzoltókat. A sértett által elszenvedett sérülések miatt a halálos eredmény bekövetkeztének reális lehetősége fennállt, amelynek elmaradása részben a test felszíni égésének rövid időn belüli eloltásának, részben a sértett megfelelő orvosi ellátásának köszönhető. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 160. § (1) és (2) bekezdés d) pont) miatt 8 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú börtönbüntetés és közügyektől eltiltás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék V., Markó u. 27. II. 93 14.B.2309/2013

emberölés

2015.03.25

09.00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gy-t a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették.

Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

Csalás

2015.03.25.

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több,

részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített

személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 101. tárgyaló vádlott H.Zs. ügy foglalkozás körében időpont 2015. március elkövetett veszélyeztetés 25. 8-30 óra Kezdődik az udvaron lövöldöző férfi büntetőpere

Kezdődik annak a 30 éves kecskeméti férfinek a büntetőpere, aki a vádirat szerint meglőtt egy gyermeket. A vádirat lényege szerint a vádlott 2013. április 20. napján a saját lakóhelyének udvarán, a tulajdonában álló légpuskával – ami lőfegyvernek minősül ugyan, azonban erről a vádlott nem tudott – célba lőtt a ház kéménye melletti bádoglemezre. Az egyik lövedék gellert kapott és eltalálta az utcán kerékpárral közlekedő gyermek jobb vállát. A gyerek ennek következtében 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

D. D.

Halált okozó testi sértés 2015. 03.25. 13.00 bűntette

2014. január 12-én a hajnali órákban Pécsett, a Vasút utcában a vádlott szóváltást követően először tenyérrel a sértett arcára, majd ököllel a vállára ütött. Az ittas sértett az ütésektől egyensúlyát veszítette, elesett, feje az esés következtében az úttesthez ütődött. A bántalmazás következtében életveszélyes koponyasérülést szenvedett, halála a bántalmazás során keletkezett sérüléseivel összefüggésben 2014. április 5-én következett be. A bíróság a tárgyalást folytatja. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 237. számú tárgyalóterem F. R. és 4 társa

Nagyobb kárt okozó csalás 2015. bűntette március 25.

13.00 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint F. R. I. r. vádlott lízingszerződést kötött egy 2.250.000,-Ft Audi típusú személygépkocsira, és kezdő részletként befizetett 675.000,-Ft-ot. A fennmaradó összeget 12 hónap alatt havi 166.004,-Ft-jával kellett volna törlesztenie. Hitelkérelmén valótlanul állította, hogy nettó 145.000,-Ft jövedelemmel rendelkezik. A törlesztő részleteket egyszer sem teljesítette. P. Zs. II. r. vádlott F. R. I. r. vádlott tudtával faxon megküldött egy általa is tudottan valótlan tartalmú adásvételi szerződést az I. Lízing Zrt. részére, amely szerint a fenti Audi típusú gépkocsit S. Kft. eladta B. J. III. r. vádlott részére, azonban a III. r. vádlott

a gépjármű tulajdonjogával nem rendelkezett, a szerződést csak a hitelkérelemhez történő felhasználás érdekében írta alá. II. r. vádlott egy valótlan tartalmú adásvételi szerződést is elfaxolt a Zrt. részére, mely szerint a III. r. vádlott a II. r. vádlott közvetítésével eladja az I. r. vádlottnak a fenti személygépkocsit. Ez a szerződés is valótlan tartalmú volt, létrejöttének és felhasználásának célja csupán a lízingcég által biztosított kölcsön I. r. vádlott általi megszerzése volt. A fenti Audi gépkocsi tulajdonosa Cs. G. volt, aki ezt értékesítette a T. Autó Kft.-nek, akivel üzleti kapcsolatban állt H. B. IV. r. vádlott, aki a kft.-vel szemben fennálló követelésébe beszámította a fenti gépkocsit és annak tulajdonjogát megszerezte. A gépkocsit nem kívánta a nevére íratni, ezért K. F. V. r. vádlottal megegyezett abban, hogy a gépkocsit a T. Autó Kft.-től papíron az S. Kft. fogja megvásárolni, akinek az V. r. vádlott az alkalmazottja volt. Ezt követően IV. r. vádlott átadta értékesítés céljából a fenti biankó adásvételi szerződéseket F. K-nak, aki fenti gépjárművet I. r. vádlottnak értékesítette 1.500.000,-Ft-ért. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változások átíratásra kerültek az okmányirodánál. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B. J. és 13 társa

csalás bűntette és más bcs.

2015. 08.30 március 2526.

A főügyészség 15 vádlottal szemben emelt vádat a tárgyban megjelölt minősített csalás miatt. Az ügy sértettje a Komárom, Kőolaj út 2. szám alatti R.B. Zrt. A sértetti cég bio üzemanyag előállításával foglalkozik, amelynek egyik alapanyaga a repceolaj. 2011. 04. - 05. hónapok vonatkozásában a repceolajat szállítási szerződés keretében a dabasi székhelyű D.F. Kft-től szerezte be. Az alapanyagot azonban ténylegesen nem nevezett cég, hanem alvállalkozója, a budapesti P. Kft. szállította, melynek ügyvezetője V.r. vádlott volt. A P. Kft. a sértett által megrendelt termék szállításhoz fuvarozót vett igénybe a T. T. Kft. személyében. A vád tárgyát, 5 napot érintő beszállítások képezték, amelyek 2011. április-május hónapokra estek. A beszállítást tehát a T.T. Kft. gépkocsivezetői végezték, akik I.r., VI-XV.r. vádlottak voltak. A sértettnél a repceolaj átvételét IV.r. vádlott, mint műszakvezető, II.r. és III.r. vádlottak, mint tankkezelők teljesítették, akik a sértett alkalmazottai voltak. A fuvarozó cég, a kamionsofőrök a tartályokban lévő repceolajat szállítólevélen szállították ki a sértett komáromi telephelyére, a szállítóleveleken azonban a ténylegesen kiszolgált, lefejtett alapanyagnál lényegesen nagyobb áru mennyiséget tüntettek fel. A sofőrök a kamionok mérlegelésénél összejátszottak a sértett alkalmazottaival, a lefejtett mennyiség – ami a számlázás alapját képezte – tekintetében valótlan adatokat tüntettek fel a mérlegjegyeken, ezáltal a beszállító cég a valójában teljesítettnél lényegesen nagyobb mennyiségről állította ki a sértett nevére a számláit. A sértett a számlák ellenértékét – amely tehát nem a valós teljesítést tükrözte – banki átutalással

megfizette a D.F. Kft-nek, aki az árrés levonása után a számlák ellenértékét továbbutalta a P. Kft. bankszámlájára, ahonnan a pénzt V.r. vádlott felvette. A vádlottak tehát egymással összejátszva a valótlan tartalmú szállítólevelek, mérlegjegyek és számlák felhasználásával a ténylegesen lefejtett repceolaj mennyiség tekintetében tévedésbe ejtették a sértettet, és ezzel neki a jelzett időszakban nagyjából 160 millió forint kárt okoztak. Folytatólagos tárgyalás – perbeszédek, ítélet.

Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

Tatabányai Törvényszék fsz. 1-os tárgyaló H.-né T. Ildikó és társa

különösen nagy kárt okozó, 2015. üzletszerűen elkövetett csalás március 25. bűntette

09.00

I. r. vádlott, II. r. vádlott ügyvezetése alatt álló Kft. részére összesen 51.947.741,- Ft értékű ömlesztett cementet juttatott el oly módon, hogy a szállítmányok kiadásával kapcsolatban az elektronikus szállítóleveleket a számlázási rendszerben törölte. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság K.József és társai

Rablás bűntette

2015.

03.

25.

A vádlottak a IV. rendű vádlott tippje alapján 2014 februárjában elhatározták, hogy kirabolnak egy zalaegerszegi házat. Az I., II., és III. rendű vádlottak fejükre maszkot húztak, s a kerítésen át

09:30

bemásztak az ingatlan udvarára, lekapcsolták a villanyórát, elvágták a távközlési vezetéket, majd a bejárati ajtót berúgva bejutottak a házba. A neszre felébredt az ott lakó 81 éves sértett, akit megfenyegettek, s a pénzét követelték. Végül a házat átkutatva megtalálták a sértett megtakarított pénzét, s 802.000 Ft készpénzt és egy 1.804.000 Ft értékű betétkönyvet vittel el az idős asszonytól. A vádlottak ezt követően Veszprém felé indultak, a maszkokat és a betétkönyvet eldobták, majd megálltak cigarettát venni. Ekkor igazoltatták őket a rendőrök, akik kábítószergyanús anyagot találtak náluk a kocsiban. Információ:

Érték: 802.000 Ft. Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

2015.03.26. (CSÜTÖRTÖK) DEBRCEENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. M. E.

Információ:

Emberölés bűntette

2015.03.26.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 júliusában K. M. E. vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a felmentés miatt. Indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását. A vádirat szerint a vádlott masszőrként dolgozott Miskolcon. 2011 augusztusában a munkahelyén nézeteltérésbe keveredett a 86 éves özvegy K. Jné sértettel, akit zavart az, hogy lakóépületbe idegenek jönnek be, és számon kérte a vádlottól, hogy az általa a házban masszőri tevékenységet reklámozó tábla miatt az újságos nem tudja a postaládába helyezni az újságot. A vita eredményeként a vádlott testszerte bántalmazta a sértettet, a bordáira rátérdelt vagy azt megtaposta. A bántalmazást követően a vádlott egy zsinórral megfojtotta az idős asszonyt, majd felmosta a szépségszalon padlóját. Vásárolt egy takarófóliát, visszament a munkahelyére és a sértett holttestét becsomagolta a fóliába majd ragasztószalaggal körbetekerte. Ezt követően pedig a testet a szépségstúdió alatti emeleten lévő iroda ajtaja elé rakta. Másnap az irodába érkező alkalmazottnak lett gyanús a „csomag” és értesítette a rendőrséget. A vádlott az eljárás folyamán végig tagadta bűnösségét. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla H. J. + 4 fő

Önbíráskodás bűntette

2015.03.26.

11:00

HATÁROZAT HÍRDETÉS Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében H. J. I.r. vádlottat önbíráskodás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. T. J. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Z. R. T. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette és kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. J. G. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt 2 év 3 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Cs. A. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére eltérő minősítésért és súlyosításért, majd az ítélet hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Az I., II., III. és IV.r. vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. V. r. vádlott tudomásul

Információ:

vette az ítéletet. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 márciusában Z. R. T. III.r. vádlott egy kölcsön kért kisteherautóval akarta az ügyben szereplő cigarettát elszállítani illetve átadni M. Z. szlovák állampolgárnak és 3 társának, akik Nyíregyházára érkeztek személygépkocsival. Ezt követően ismeretlen személyek Újfehértó környékén ismeretlen helyen megpakolták a kisteherautót ukrán zárjeggyel ellátott, 16930 doboz, 24.160.050.- Ft értékű csempészett cigarettával. A vádlottak követték a kisteherautót, majd amikor az megállt egy nagyáruház parkolójában, mind az 5 vádlott kiszállt a gépkocsiból, a kisteherautó ajtaját kinyitották, és „szálljatok ki azonnal!” felkiáltással, a két ismeretlen sértettet kirángatták az utasfülkéből, és a földre lökték őket. A személygépkocsival való kihajtásukat az addig figyelőszolgálatból előrohanó rendőrök akadályozták meg, a vádlottakat a gépjárműből kiszállították és megbilincselték. Közben M. Z. és ismeretlen társai a helyszínről elmenekültek. A vádlottak tagadták a vád tárgyát képező bűncselekmények elkövetését. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. A.

Erőszakos közösülés bűntette

2015.03.26.

11:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában L. A. vádlottat 2 rb. folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntette, megrontás bűntette és hamis vád bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a megrontás bűntettének erőszakos közösülés bűntettekénti minősítése érdekében fellebbezett, míg a vádlott lés védője helytelen minősítésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint L. A. és B. K. - aki L. K. sértett édesanyja – 13 évig voltak élettársak, 7 gyermekük született Hajdúdorogon éltek. A kapcsolatuk 2005-ben azonban megromlott és a vádlott új élettársa V. Gy. lett. Kapcsolatukból, 2005-ben illetve 2009-ben gyermekük született. A vádlott korábbi börtönbüntetéséből 2003 decemberében szabadult. Szabadulását követően közösült az akkor 12 és fél éves kk. L. K. nevű lányával, aki teherbe esett és 2004 augusztusában megszülte gyermeküket. A vádlott 2005 decemberében további 3 alkalommal közösült lányával, aki újból teherbe esett és 2006 szeptemberében újabb gyermeket szült. A sértett nem merte elmondani senkinek a vele történteket, mert félt az édesapjától, aki folyamatosan megfenyegette a kislányt. A vádlott 2009 decemberétől 2010 februárjáig a 1998-ban született kk. K. Gy. nevelt lányával legalább 10 alkalommal, annak akarata ellenére közösült. A vádlott minden alkalommal megverte és megfenyegette a lányokat, akik félelmükben nem mertek szólni senkinek. kk. L. Gy. sértett ugyan elmondta édesanyjának a vele történteket, de mivel az asszony is félt az agresszív természetű férfitól, azt tanácsolta a lányának, hogy forduljon a családgondozóhoz. A kislány 2010 februárjában felkereste a hajdúdorogi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjét, akinek beszámolt az eseményekről. A szolgálat vezetője feljelentést tett a rendőrségen. A vádlott kihallgatásakor azt állította, hogy élettársa V. Gy. felkészítette a kiskorú sértettet a nemi aktusra és abban tevékenyen részt vett. A nyomozás során kiderült, hogy az

asszony nem követte el a cselekményt. A vádlott ezt később elismerte, azonban tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 20. Vádlott: B. 1595/2014 Ágoston Tibor

Nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 2012.03.26. 08.00

1.(érdemi) tárgyalás (ítélethirdetés is lehet) A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom debreceni alapszervezete 2014. január 12-én a Don-kanyarnál elhunyt katonákra emlékezett Debrecenben, a Medgyessy sétányon lévő katonai emlékműnél. A rendezvényt 22 rendőr biztosította, az eseményen 30-40 ember vett részt. Közterület lévén a közelben bárki észlelhette az eseményt, így a rendezvény az ügyészség álláspontja szerint nagy nyilvánosság előtt zajlott. A megemlékezésen többek között Ágoston Tibor - önkormányzati képviselő - is felszólalt. Beszédében elmondta: 2014-ben Magyarország a háborúban elesett magyar hősökről és a holokausztról emlékezik majd meg. A vád szerint “szándékos szótévesztéssel és gunyoros hangnemben” a holokausztról a következőket mondta: “Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül. Az egyik a magyar áldozatok, a hősök, az elesettek, a másik pedig a hollókamu, bocsánat hollókaszt. Még mindig nem jó. A holokaszt – szándékos volt, elnézést kérek érte – és annak áldozataira való megemlékezés” – idézi szó szerint a vádirat. Az ügyészség szerint Ágoston Tibor ezzel jelentéktelen színben tüntette fel a második világháború alatt, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtást,a holokausztról nagy nyilvánosság előtt “lekicsinylően és gúnyos szóvicc” formájában tett említést. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 3. Vádlott: Fk. 35/2015 Fk. M. Gyula

Rablás bűntettének kísérlete 2012.03.26. 13.00

1.tárgyalás (ítélethirdetés is lehet) A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint a vádlott és a sértett iskolatársak voltak egy balmazújvárosi általános iskolában. 2014. szeptemberében a vádlott a hetedik, a sértett a hatodik osztályt kezdte el. 2014. szeptember 11-én fk. M. Gyula az iskola sportpályáján odament a "nála gyengébb fizikumú" sértetthez. A. Cs. megtudta, hogy a vádlott pénzt akar szerezni valakitől, ezért a nála

lévő, a reggeli vásárlásából megmaradt 10 forintját oda akarta adni a féltestvérének, aki a közelében tartózkodott. A sértett azt szerette volna, hogy a vádlot ne találja meg nála a pénzt. A vádlott azonban felfigyelt a pénzcsörségre - írja a vádirat - és felszólította a fiút, hogy adja át neki. A sértett nem tett ennek eleget, ezért a vádlott úgy reagált, hogy ha ellenkezik, bántalmazni fogja, vagy megöli. A sértett a fenyegetés ellenére sem engedett. Fk. M. Gyula ezen felindulva négyszer megfejelte a fiút, aki megszédült és hátratántorodott. A vádlott erre arcánál fogva ellökte magától a sértettet. Egy másik iskolatárs lépett ekkor közbe, lefogta a vádlottat, így a bántalmazás nem folytatódott. A. Cs. végül a tőle követelt 10 forintot sem adta át M. Gyulának. A fiú hátán és arcán zúzódásos sérüléseket szenvedett. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.Kb.393/2013

Elöljárói intézkedés 2015.03.26. elmulasztásának bűntette

09.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem

tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r.

vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg

a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 5.B.609/2013

emberölés

2015.03.26.

14.00

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti „éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő. 1997-ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére 1997. január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy 4500-5000 gramm TNTt tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u. 13. szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett 1998. július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett

robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot – a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KISKUNHALASI JÁRÁSBÍRÓSÁG vádlott O.A.

ügy kiskorú időpont 2015. március veszélyeztetésének 26. 10 óra bűntette

Perbeszédek és ítélethirdetés a tanítványai veszélyeztetésével vádolt kiskunhalasi tanár ügyében A vádirat lényege szerint a vádlott egy kiskunhalasi gimnáziumban tanított, ahol a 25 sértettből 24 tanulónak osztályfőnöke volt. A vádirat megállapítása szerint a vádlott osztálykirándulások és táborozások alkalmával engedélyezte a tanulóknak alkohol fogyasztást, a jelenlétükben vulgáris és obszcén tartalmú kifejezéseket használt valamint a fiúk figyelmét felhívta egy homoszexuális tartalmú internetes oldalra is. A bíróság a bizonyítási eljárást zárt tárgyaláson folytatta, azonban a perbeszédek és az ítélethirdetés nyilvános lesz. Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.V. és társai ügy testi sértés bűntette időpont 2015. március és más bűncselekmény 24. és 26. 9 óra Folytatódik az idős lajosmizsei férfit kifosztó vádlottak büntetőpere Tanúk kihallgatásával folytatódik az a büntetőper, melynek tárgya egy idős ember bántalmazása és kifosztása. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlottak (három román és egy magyar állampolgár) elhatározták, hogy kifosztanak egy 69 éves, egyedül élő lajosmizsei férfit. Ennek megfelelően 2012. augusztus 9. napján 20-21 óra körüli időben érkeztek meg a sértett tanyája közelében lévő "gázútra", ahol az I.r. és a II.r. vádlott a gépkocsiból kiszállt annak érdekében, hogy a bűncselekményt véghezvigye. III.r. és IV.r. vádlottak addig a közelben várakoztak. Az I.r. és a II.r. vádlottak - miután a sötétben megtalálták a sértett tanyáját , észlelték, hogy a sértett otthon van, tv-t néz, így a cselekményükkel

felhagytak és erről 21 óra 16 perckor a gépkocsiban várakozó társaikat is tájékoztatták. Végül abban állapodtak meg mind a négyen, hogy mindenképpen megszerzik a sértett pénzét. A III.r. vádlott a gépkocsiban maradt, míg I.r., II.r. és IV.r. vádlottak a kezükre kesztyűt, illetve zoknit húztak és visszamentek a sértett tanyájához. A sértett 22 óra 10 percet követően a tv-t lekapcsolta és lefeküdt aludni. I.r., II.r. és IV.r. vádlottak ekkor anyagi haszonszerzés végett a nem zárt bejárati ajtón keresztül behatoltak a sértett lakásába. A zajra felébredő sértettet I.r. és II.r. vádlottak az ágyra szorították, a fejére egy takarót nyomtak, míg IV.r. vádlott az ágy melletti éjjeli szekrényben kutatott. A sértett közben segítségért kiáltott, menekülni próbált, de az I.r. és II.r. vádlottak továbbra is lefogták őt, illetve az I.r. vádlott a takarót a fejére szorította. Annak érdekében, hogy a sértettet hallgatásra bírja, a kezén lévő zoknit - a sértettre borított paplan alá nyúlva - a sértett szájába dugta és a torkán lenyomta. A sértett ettől fulladozni kezdett, az I.r. vádlott ujját megharapta, ezért az I.r. vádlott felhagyott azzal, hogy a zoknit továbbra is a sértett torkába nyomja. Közben a IV.r. vádlott a sértettet a fején, az oldalán ököllel ütlegelte. A sértett az ütések elől próbált elmozdulni, mely során a bal keze kikerült a paplan alól. Ekkor a bal csuklójára a IV.r. vádlott a sértett nadrágszíját rákötötte. A bántalmazást akkor hagyták abba, amikor a sértett halottnak tettette magát. Ezt követően a vádlottak a lakásban kutatást végeztek, mely eredményeként az I.r. vádlott egy borítékból 1.000.000,-Ft-ot vett magához, míg IV.r. vádlott 7.000,-Ft értékben aprópénzt talált, illetve egy 4.000,-Ft értékű rádiós magnót hozott el. Így a sértettnek összesen 1.011.000,-Ft kárt okoztak. A cselekmény után, 22 óra 36 percet követően a III.r. vádlott szállította el őket a helyszínről. A III.r. és a IV.r. vádlottak 2012. augusztus 10. napján a hajnali órákban hazamentek Romániába. A sértett - amikor már észlelte, hogy az elkövetők eltávoztak - a szomszéd tanyában kért segítséget, majd 2012. augusztus 9. napján 23 óra 26 perckor bejelentést tettek a rendőrségen. A sértett - az i.ü. orvosszakértői vélemény szerint - az orr lágyrész zúzódását és horzsolását, a bal szem körül pápaszem hematomát, az arc többszörös lágyrész zúzódását bevérzéssel, a nyakon többszörös véraláfutást,

agyrázkódást, a mellkasfal lágyrész zúzódását a jobb oldali X-XI. bordák törésével szenvedte el. A sérülések büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógytartam 6 hét. Súlyosabb sérülésként jelentős elmozdulással járó bordatörés, következményes lég- és vérmell kialakulása jöhetett volna létre, amely életveszélyes állapotot eredményezett volna. Ennek elmaradása nem az elkövetőkön múlhatott. Március 10. napján a II.r. és a III.r. vádlottak, március 12. napján a sértett és további két tanú kihallgatására kerül sor.

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 62. sz. tárgyalóterem U.I.

Előre nyereségvágyból, kegyetlenséggel emberölés bűntette

kitervelten, 2015. március 26. különös elkövetett

10.00

U.I. vádlottat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és magánlaksértés bűntettével vádolja az alábbi tényállás alapján. U.I. vádlott 2011. évben – pontosabban nem meghatározható időpontban – szüleivel összeveszett, akik vele a kapcsolatot megszakították. Ezt követően a vádlott hajléktalanként, illetve barátai, ismerősei által biztosított ideiglenes szálláshelyeken tartózkodva sodródó életmódot folytatott. A vádlott 2013. májusában megismerkedett T.E-vel, akivel 2013. júniusára szerelmi kapcsolatot alakított ki. A vádlott sodródó életvitele, rendszeres féltékenységi jelenetei, negatív életszemlélete miatt a kapcsolat hullámzó volt, a válófélben lévő T.E. nem akarta magát a vádlott felé elkötelezni. 2013. szeptemberében a vádlott albérletbe költözött, valamint – hozzávetőlegesen ugyanazon időponttól kezdődően – munkaviszonyt létesített. 2013. október közepén azonban a vádlott, mivel munkahelyén nem érezte jól magát, felmondott. Ekkorra ismét anyagi problémái voltak, magánszemélyektől és pénzintézettől felvett kölcsönnel fedezte megélhetését. A 2013. október 18-20-ai hétvégére lelkileg mélypontra került, rossz anyagi helyzete, továbbá a T.E-vel való párkapcsolatának hanyatlása miatt. 2013. október 20-án az esti órákban elhatározta, hogy másnap mindenképpen pénzt szerez, mert az albérletének kaucióját másképpen nem tudja kifizetni, és tartott attól, hogy akkor elveszíti a lakást, valamint ezzel együtt a barátnőjét is. A megszerzendő pénzből korábbi tartozásait is ki kívánta fizetni, továbbá meg akarta alapozni T.E-vel közös jövőjét. A vádlott gondolataiban már ekkor felvetődött H.J-né sértett, illetve családja, mint akiktől a számára szükséges pénzt meg tudja szerezni. A vádlott a sértettet és családját, továbbá anyagi körülményeit jól ismerte, mivel fiukkal baráti kapcsolatot ápolt. A vádlott alkalmanként H.J-nek a méhészkedésbe be is segített.

U.I. vádlott 2013. október 21. napján 7 óra 30 perc körüli időben felkelt, majd a mobiltelefonján működő internet kapcsolaton keresztül a Facebook közösségi portálon chatelésbe kezdett T.E.-vel. A vádlott 8 óra 30 perc körüli időben a hátizsákjába tett egy, a tulajdonát képező 32 cm hosszú, ezen belül az él részén 21 cm, a foki részén 19 cm pengehosszúságú, a nyélnél 4 cm pengeszélességű kifejezett hegyben végződő konyhakést, és kerékpárral elindult otthonról, azért, hogy a kés használatával - akár a sértett élete árán is - pénzt szerezzen. A vádlott - elhatározásának megfelelően - kerékpárral elment H.J-né sértett lakóhelyére. A vádlott a lakóhelyéről a sértett házáig tartó kerékpározás közben is folyamatosan folytatta a Facebook-on a beszélgetést T.E-vel, akinek a bűncselekményre irányuló szándékát leplezte, vele a kapcsolatuk jövőjéről beszélgetett. A vádlott 8 óra 50 perckor érkezett a sértett házához, ahol tapasztalta, hogy H.J. autója nem áll az udvaron. A vádlott a házba becsengetett, majd az ajtót nyitó H.J-né sértettnek valótlanul azt állította, hogy tőle mézet szeretne vásárolni. A sértett a vádlottat a házba behívta, majd az általa kért mézért - a lakáson belüli ajtót használva - a garázsba ment. Mindeközben a sértett a vádlottal beszélgetett, aki így megtudta tőle, hogy az egyetlen, még otthon lakó gyermekük éppen dolgozik. Mire a sértett a konyhába visszatért, a vádlott meggyőződött arról, hogy H.J-nén kívül a házban más személy nem tartózkodik. A vádlott ekkor a kést a hátizsákjából elővette és a konyhában, az asztal mellett, neki háttal álló sértettet szó nélkül, kis erőbehatással a felső testén szurkálni kezdte. H.J-né sértett menekülni, majd védekezni próbált, a magából kivetkőzve, őt hátulról folyamatosan szurkáló vádlott irányába hátrakapott, majd vele szembefordult és igyekezett a konyhából őt kifelé lökdösni. A vádlott az előszobában a vele szemben álló sértettet, a kést jobb kezében tartva, azt marokra fogva, több alkalommal nagy erővel a mellkasán – a tüdő és szívtájékon - , valamint a has felső részén megszúrta. Ezen szúrások következtében a sértett erősen vérezve a földre esett, a tüdőt ért sérülés miatt hörögve levegő után kapkodott. A vádlott mindeközben az előtérből jobbra nyíló érkezőben pénz után kezdett kutatni, és az ajtó mögötti szekrény tetején lévő konzervdobozban fellelt 85.000,- forintot, valamint egy üveg mézet magához véve, az ajtót maga mögött becsukva a lakásból távozott. A vádlott lakóhelyére távozva 9 óra 3 perctől kezdődően a Facebook-on való beszélgetést T.E-vel továbbfolytatta. Lakóhelyére érkezését követően a kést elmosta, és a mézzel együtt nylon tasakba, továbbá egy zsákba téve az udvaron elrejtette, míg az eltulajdonított pénzt az udvaron, egy vaslemez alatt helyezte el. H.J-né sértett a bántalmazást követően rövid idővel – a részére nyújtott, idejekorán érkező, szakszerű orvosi segítség ellenére – heveny külső és belső elvérzés következtében a helyszínen elhalálozott. U.I. vádlott a sértettnek összesen 30 rendbeli szúrt-metszett sérülést okozott oly módon, hogy H.J-nét a hátán 11 alkalommal, a test elülső részén a nyaktól a combig 7 alkalommal, a jobb karon 5 alkalommal, a bal oldali deltaizom vetületében, illetve a bal felkaron 3 alkalommal, a hónaljvonalban a mellkas jobb oldalán 1 alkalommal, míg a mellkas bal oldalán 2 alkalommal szúrta meg. Ezen utóbbi két sérülés, az V. és a X. borda magasságában elhelyezkedő szúrások a mellkasfalon áthatolva a bal oldali tüdőt és a szív felső fő űrös visszerét sértették.

Az elszenvedett sérülések és a halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. H.J-né sértettnél a cselekmény elszenvedésének időpontjában közepes mértékű egészségkárosodás állt fenn, melyből 25 % pszichés károsodás, 20 % mozgásszervi károsodásként jellemezhető. Ezen állapota a bűncselekmény elhárításában nem korlátozta, ugyanakkor olyan betegségben, vagy szervi elváltozásban nevezett nem szenvedett, amely a halál kialakulását elősegítette vagy siettette volna. H.J. a sérelmére elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 2013. november 25. napján joghatályos magánindítvánnyal élt U.I. vádlott ellen. U.I. vádlott nem szenved, és a cselekmény elkövetése idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy a kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. __________________________________________________________________ A 2015. március hó 26. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan szakértő-meghallgatásra, és tanúkihallgatásra kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 62. sz. tárgyalóterem B. A.

Emberölés bűntette

2015. március 26.

13.00

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség B. A. vádlottat emberölés bűntettével vádolja az alábbi tényállás alapján: B. A. vádlott kb. 10 éve élettársi viszonyban élt R. Jné sértettel. A vádlott 2008. június 4-én eladta korábbi házát és élettársa lakóhelyén, T. településen a Petőfi út 15. szám alatti házat vásárolta meg, melybe beköltözött, 2006-tól azonban már élettársa T. település, Széchenyi út 7. szám alatti lakóházában éltek, melynek tulajdonosa a sértett fia, R. J. volt, míg a sértett haszonélvezeti joggal rendelkezett. B. A. vádlott és R. Jné sértett alkoholizáló életmódot folytattak. Ittas állapotban hangosan veszekedtek, vitatkoztak, legtöbbször azon, hogy R. Jné sértett ittasan mindenbe belekötött, hangosan énekelt, táncolt, kacérkodott másokkal, illetve hogy nyugdíjából a sértett fizette a lánya és fia által felvett kölcsönöket, és emiatt kevés pénzzel rendelkezett. B. A. vádlott – különösen, ha kevesebbet ivott – nem tűrte el élettársa viselkedését, ezért ilyenkor összepakolta a sértett holmiját, és elküldte a házból. A sértett ekkor fia házában töltötte az éjszakát a neki fenntartott, fűtetlen kisszobában. R. Jné sértett gyakran fogyasztott alkoholt, ezért veszekedéseik száma is egyre növekedett. A sértett, mivel már többször került abba a helyzetbe, hogy élettársa elküldte otthonról, ruhaneműit is a fia Széchenyi út 7. szám alatti házában tartotta.

Amikor a sértett a fiánál aludt, a vádlott – békülésként – már a reggeli órákban vásárolt élettársának egy fél deci pálinkát és egy kávét, ezzel ébresztette a sértettet. 2013. februárjában R. Jné sértettben felmerült, hogy a sok veszekedés miatt végleg otthagyja a vádlottat. Ennek egy akadálya volt, hogy a szobában nem volt kályha, és nem lehetett fűteni. R. Jné testvére, aki H. településen lakott, felajánlotta a sértettnek, hogy ad neki egy kályhát, melyet a sértett és fia 2013. február 23-án, szombaton reggel hozott volna el. 2013. február 22-én, pénteken, már a reggeli órákban mind a sértett, mind a vádlott fogyasztott alkoholt. A délutáni órákra mindketten, de különösen a sértett ittas állapotba került. 16 óra 35 perckor R. Jné sértett felhívta testvérét telefonon, hogy a másnapi utazást megbeszéljék. Ekkor említette a sértett a testvérének, hogy nem bírja már elviselni a vádlott magatartását és fiánál fog lakni, de 2013. márciusában, nyugdíjának folyósítását követően testvéréhez költözik. A sértett B. A. vádlottnak is elmondta költözési szándékát. Emiatt, valamint a sértett ittassága okán B. A. vádlott összeveszett R. Jné sértettel, aki úgy döntött, hogy az éjszakát ismét a Széchenyi út 7. szám alatt tölti. 20 óra körüli időben R. Jné sértett a lakóház bejárati ajtajától balra eső kisszobában ruhástól, nyakában egy sálként használt terítővel lefeküdt aludni. Az ágyon a szobaajtóval szemben helyezkedett el. A sértett kérte családtagjait, hogy a ház ajtaját ne zárják be, mert B. A. vádlott érkezésére számított, mivel a sértett magával vitte véletlenül a vádlott házának egyetlen bejárati kulcsát. B. A. vádlott 2013. február 22-én az esti órákban érkezett haza. Kulcsa nem volt, ezért az ajtót zsanérjáról leemelte, és így jutott be a házba, majd nyugovóra tért. Nem hagyta azonban nyugodni a gondolat, hogy élettársa el akarja őt hagyni, ezért 23-24 óra között – pontosabban meg nem határozható időben – elment R. Jnéhoz, hogy lebeszélje tervéről. A nyitva hagyott házba észrevétlenül bejutott, a sértettet felébresztette és megkérdezte, hogy tényleg végleg elhagyja-e őt. R. Jné sértett hangosan adott választ a vádlottnak, megerősítve korábbi szándékát, ezért B. A. vádlott, hogy a sértett további hangoskodását megakadályozza, rátette kérges bal tenyerét a sértett szájára, orrára, elzárva ezzel légutait. A sértett megpróbált szabadulni ebből a helyzetből, két oldalra mozgatta fejét, hogy levegőt vegyen, kapálózott, de a vádlott kihasználva fizikai erőfölényét tovább szorította kezével a sértett arcát. R. Jné sértett a légutak legalább 5 perces elzárása miatt fellépő heveny vérkeringési és légzési elégtelenség következtében életét vesztette. B. A. vádlott tette után hazament, majd reggel 7 óra körüli időben visszament, azt a látszatot keltve, hogy a sértett halálához nincs köze. A vádlott ébresztette a ház másik szobájában alvó családtagokat, őket okolva azzal, hogy nem vigyáztak a sértettre. A korábban szokásos pálinkát és kávét azonban a vádlott nem vitte, mivel tisztában volt azzal, hogy a sértett meghalt. A bűncselekmény elkövetésekor R. Jné sértett mindkét arcfelén, 4x8 cm nagyságú területen vörhenyes bőrelszíneződést okozott a vádlott.

B. A. vádlott nem szenved, és a cselekmény idején sem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. Cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve az e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában nem volt korlátozott. B. A vádlott nem alkoholfüggő, szociális ivónak tekintendő. B. A. vádlott általános értelmi színvonallal rendelkezik. Önismerete sekélyes, cselekvései kevéssé tudatosak, az ítéletei indulatvezéreltek. Robbanékony reakcióit igyekszik fékezni, ezért gátolt, renitens magatartás jön létre. A személyiségjegyek között nincs olyan, amely pathológiásnak tekinthető és így beszámíthatóságát érintené. _______________________________________________________________ A 2015. március hó 26. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan szakértő-meghallgatásra kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B. J. és 13 társa

csalás bűntette és más bcs.

2015. 08.30 március 2526.

A főügyészség 15 vádlottal szemben emelt vádat a tárgyban megjelölt minősített csalás miatt. Az ügy sértettje a Komárom, Kőolaj út 2. szám alatti R.B. Zrt. A sértetti cég bio üzemanyag előállításával foglalkozik, amelynek egyik alapanyaga a repceolaj. 2011. 04. - 05. hónapok vonatkozásában a repceolajat szállítási szerződés keretében a dabasi székhelyű D.F. Kft-től szerezte be. Az alapanyagot azonban ténylegesen nem nevezett cég, hanem alvállalkozója, a budapesti P. Kft. szállította, melynek ügyvezetője V.r. vádlott volt. A P. Kft. a sértett által megrendelt termék szállításhoz fuvarozót vett igénybe a T. T. Kft. személyében. A vád tárgyát, 5 napot érintő beszállítások képezték, amelyek 2011. április-május hónapokra estek. A beszállítást tehát a T.T. Kft. gépkocsivezetői végezték, akik I.r., VI-XV.r. vádlottak voltak. A sértettnél a repceolaj átvételét IV.r. vádlott, mint műszakvezető, II.r. és III.r. vádlottak, mint tankkezelők teljesítették, akik a sértett alkalmazottai voltak. A fuvarozó cég, a kamionsofőrök a tartályokban lévő repceolajat szállítólevélen szállították ki a sértett komáromi telephelyére, a szállítóleveleken azonban a ténylegesen kiszolgált, lefejtett alapanyagnál lényegesen nagyobb áru mennyiséget tüntettek fel. A sofőrök a kamionok mérlegelésénél összejátszottak a sértett alkalmazottaival, a lefejtett mennyiség – ami a számlázás alapját képezte – tekintetében valótlan adatokat tüntettek fel a mérlegjegyeken, ezáltal a beszállító cég a valójában teljesítettnél lényegesen nagyobb mennyiségről állította ki a sértett nevére a számláit. A sértett a számlák ellenértékét – amely tehát nem a valós teljesítést tükrözte – banki átutalással megfizette a D.F. Kft-nek, aki az árrés levonása után a számlák ellenértékét továbbutalta a P. Kft. bankszámlájára, ahonnan a pénzt V.r. vádlott felvette. A vádlottak tehát egymással összejátszva a valótlan tartalmú szállítólevelek, mérlegjegyek és számlák felhasználásával a ténylegesen lefejtett repceolaj mennyiség tekintetében tévedésbe

ejtették a sértettet, és ezzel neki a jelzett időszakban nagyjából 160 millió forint kárt okoztak. Folytatólagos tárgyalás – perbeszédek, ítélet.

Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság B. Ferenc

Sikkasztás bűntette és 2015. más bűncselekmények

03.

26.

Az vád szerint a vádlott 2011 nyarától 2013-ig különféle honlapokon hitelt ígért három, az ügyvezetése alatt álló vállalkozás révén. Olyan személyeknek is kölcsönt ígért, akiknek a pénzintézetek nem folyósítottak. A vádlott nem rendelkezett az ígért hitelösszeggel, a kifizetés sem állt szándékéban, több esetben álnéven mutatkozott be. A hitelt igénylőktől kamatelőleget, valamint egyéb okokra hivatkozva különféle pénzösszegeket kért, amelyet nem fizetett vissza, a hitelt sem folyósította számukra. 15.000 Ft-től több százezres nagyságrendig jutott így pénzhez a vádlott, aki az összegek átvétele után elérhetetlenné vált. II.) 2011 nyarán a vádlott üzletrészt vásárolt egy Kft-ben. A felek ügyvéd előtt megállapodtak, hogy mindkét tulajdonos csak az általa szerzett bevétel felett rendelkezhet. A vádlott azonban hozzáférve a közös céges számlához társa tudat nélkül utalt tovább róla pénzt, összesen 2.649.000 Ft-ot, amelyet saját céljaira használt fel. Információ:

Cca. 11.900.000 Ft Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

09:00 és 13:30

2015.03.27. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Pesti Központi Kerületi Bíróság V., Markó u. 25. 269 III/17.B.32343/ 2013

Kerítés bűntette

2015.03.27.

09.30

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint az I. r vádlott az UFO együttes frontembereként 2009 végén megismerkedett a Nyugat-Európából használt személygépkocsik és azok alkatrészeinek importálásával foglakozó a II. r. vádlottal, valamint a 2009-ben Svájcban prostitúciós tevékenységet folytató a III. r. vádlottal. A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy hosszabb időn keresztül úgy tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy a III. r. vádlott által ismert és kipróbált svájci A2 Club elnevezésű bordélyházba olyan nőket fognak közvetíteni, illetve kijuttatni, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében közösülnek és fajtalankodnak a vendégekkel, a megszerzett prostituáltak után a bordélyház által fizetett összegeket pedig egymás között felosztják. A svájci jogszabályok szerint az államszövetség területén a prostituáltak a szükséges munkavállalási engedély birtokában szabadon végezhetik tevékenységüket, e célból bordélyházat is fenn lehet tartani, azonban a prostituáltak közvetítéséért ellenérték nem fizethető. A megállapodás szerint az I. r. vádlott feladata volt a lányok felkutatása, a végzendő prostitúciós tevékenység szélesebb körű ismertetése, az elérhető jövedelem bemutatása, valamint a jövedelem felhasználására vonatkozó ajánlatok ismertetése, a prostituáltak kiutaztatásának megszervezése, költségeik megelőlegezése, a velük történő kapcsolattartás. A III. r vádlott megállapodás szerinti feladata volt a bordélyház üzemeltetőjével való kapcsolattartás, a fordítás, a prostitúciós tevékenység bemutatása a lányoknak, esetleges kételyeik eloszlatása, valamint új bordélyházak felkutatása. A II. r. vádlott feladata közé tartozott a megkereshető jövedelem felhasználásával kapcsolatos ajánlatok bemutatása a prostitúciós tevékenységre kiválasztott lányok részére, valamint bordélyházba, illetve a repülőtérre történő szállításuk. A vádlottak megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolják, folyamatosan tájékoztatják egymást, egyeztetnek. A konspiráció érdekében Skypon, és a Facebookon keresztül kommunikáltak, telefonon kódszavakkal hozták egymás tudomására az információkat. A vád szerint a bordélyház üzemeltetője és a vádlottak olyan megállapodást kötöttek, miszerint a lányok kéthetes időszakokra utaznak ki a bordélyházba szexuális szolgáltatásokat nyújtani, ahol napi 12 órát dolgoznak. Kezdetben a keresményük 50 százalékát, később csak 45 százalékát adták át a bordélyház üzemeltetőjének, a maradék összegből csupán kéthetente 200 svájci frank került levonásra szállásra, valamint a szükséges munkavállalási engedély költségére. A vádlottak arra vállaltak kötelezettséget, hogy biztosítják a bordélyházban mindenkor rendelkezésre álljon 7-8 prostituált. Ezért a tevékenységért 2011. januárjáig a vádlottak minden hónapban fix összegre voltak jogosultak, majd az I. r. vádlott társai jóváhagyásával abban állapodott meg, hogy az első alkalommal közvetített lányok után személyenként kéthetente 600 svájci frankra, míg a korábban már közvetített prostituáltak újabb kijuttatása után személyenként 400 svájci frankra jogosultak azzal, hogy a vádlottak kötelesek voltak minden hónapban két újabb lányt szerezni. A vád szerint az I. r. vádlott a lányok felkutatása érdekében azt a látszatot keltve, hogy a VE2 energiarágó népszerűsítésére hostesseket keres, hirdetéseket adott fel, valamint a munkavállalók által megjelentetett hirdetésekre jelentkezett annak ellenére, hogy a termék promóciójára a valóságban nem került sor, az a vádlottnál csak hosszabb távú tervként szerepelt. A személyes találkozások alkalmával az I. r. vádlott felmérte a jelentkezők személyiségét. Közölte, hogy ő az UFO együttes frontembere, ezáltal pedig azt sugallta,

hogy több, mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai könnyűzenei életben. Megnyerő modorával lehengerelte a jelentkezőket, rövid időn belül meggyőzte őket arról, hogy akár a modellkarrierhez, akár az előadóművészi tevékenység folytatásához nagy összegű pénzre van szükség. Melyet azonban csak prostitúciós tevékenységgel lehet elérni. A jelentkezőknek felvetette, hogy ki tudja őket juttatni egy svájci luxusbordélyházba, továbbá, anyagilag segíti őket az indulásig hátralévő időben. A lányok meggyőzése érdekében rendszeresen igénybe vette a III. r. vádlott segítségét. Az I. r. vádlott annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a lányok alkalmasak-e a szexuális szolgáltatás nyújtására, nemi kapcsolatot létesített velük. Abban az esetben, ha a családi problémákkal küzdő, jövedelemmel nem rendelkező lányok nem vállalták a prostitúciós tevékenységet, napi megélhetésükre pénzt adott azért, hogy ezáltal anyagi függőségbe kerüljenek vele, majd később közölte, hogy a korábban átadott összeget a részére adják vissza. Mivel nem találtak munkát, és jövedelmük sem volt, a pénzt nem tudták visszafizetni. Az I. r. vádlott ekkor rávette őket arra hogy a tartozás rendezése érdekében vállalják el a felajánlott prostitúciós munkát. A vád szerint az I. .r vádlott a bordélyházban dolgozó lányokat napi szinten beszámoltatta, a keresményük megőrzésére biztatta őket, a hazatért prostituáltakat pedig a tevékenység további folytatására beszélte rá. Az I. r. vádlott a prostituáltak – a bordélyházat megillető összeg levonását követően megmaradó – jövedelmének 20 százalékára tartott igényt, a tevékenység megszervezéséért, valamint a folyamatos kapcsolattartásért cserébe, mait a megélhetésére fordított. Az ezt követően fennmaradt összeg vonatkozásban pedig rávette a lányokat arra, hogy azt vagy neki adják át megőrzésre, vagy pedig a II. r. vádlottnak, aki azt a személygépkocsi kereskedelembe fekteti. Az I. r. vádlott a prostitúciós tevékenység végzésének további feltételeként meghatározta, hogy a lányok a jövedelmükből helyezzenek el nála vagy a II. r. vádlottnál részletekben egy 2,5 millió forintos megtakarítást, melyet ő ingatlanokba vagy tőzsdére, míg a II. r. vádlott használt gépkocsikba fektet, és azt 1 év után kamatmentesen visszafizetik nekik. Az I. r. vádlott az átvett összegeket részben saját, mindennapi költségeinek fedezésére használta fel, részben pedig az UFO együttesbe fektette be. Egy idő után már nem is állt szándékában a pénz visszafizetése, célja kizárólag a prostituáltak pénzének megszerzése volt. Minderről azonban a vádlott-társainak nem volt tudomása. A vádirat 25 vádpontban részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. Az ügyészség az I. r. vádlott ellen megtévesztéssel, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 3 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 25 rendbeli, 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) valamint kitartottság bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a II. r. vádlottat, mint visszaesőt bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettével, 25 rendbeli,- 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) vádolja, melyet 18 esetben bűnsegédként követett el. A III. rendű vádlott ellen bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 26 rendbeli -12 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette a vád, amely 9 esetben kísérlet maradt. NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) F.M. és 118 társa

Bélyeghamisítás vétsége és 2015. 03. 27. más bűncselekmények 8 óra 30 perc

Fszt.24.

Információ:

A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a vádlottak a lakóházukban elhelyezett E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. sértett tulajdonát képező hitelesített villamos fogyasztómérő által rögzített, felhasználásra került elektromos áram elszámolható mennyiségét a mérő számlálóművét visszaállította. A fogyasztásmérő befolyásolására olyan módon került sor, hogy a lakóház tulajdonosának rábíró magatartására F.M. I. rendű vádlott a hitelesítést biztosító 2 darab záró pecsétet (ún. plombát) eltávolította, majd a külső műanyag fedél levételével szabadon hozzáférhetővé tette a számlálóművet. Az elektromos áram elszámolható mennyiségének visszaállítását követően I.r. vádlott a fogyasztásmérőn az eredeti záró pecséteket az általa készített utánzatokkal pótolta. A fogyasztásmérők számlálóműveiknek visszaállítását követően a visszatekerés mértékéig jogosulatlanul, az ellenérték megfizetésének szándéka nélkül fogyasztották az áramot. A vádirat szerint I. r. vádlottat az ügyészség 38 rendbeli kisebb értékre elkövetett lopás vétségével, mint bűnsegédet, 3 rendbeli nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettével, mint bűnsegédet és 223 rendbeli bélyeghamisítás vétségével vádolja. Az ügy tárgyalását a Nyíregyházi Járásbíróság 2015. március 27, március 31. április 2, 8, 9, 14. és 16. napjaira tűzte. Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 30/380-6786 [email protected], [email protected]

Nyíregyházi Törvényszék ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) O.C.I.

Különös kegyetlenséggel 2015. 03. fszt.7. elkövetett emberölés 27. tárgyalóterem bűntette és más bcs. 8 óra 30 perc

O. C. I. vádlott szerencsejáték szenvedélye miatt gyakran vitáztott feleségével, S. N. sértettel. A vádlott megtudta, hogy a felesége a házasságon kívül szerelmi kapcsolatot létesített, ezért 2012. szeptember 18. napján kérdőre vonta S. N. sértettet közös lakásukban. A beszélgetés előtt a vádlott a házasságból született gyermeküket O. J-t az emeleten lévő gyerekszobába küldte azzal, hogy akkor se jöjjön le, ha kiabálást hall. S. N. sértett kijelentette a vádlottnak, hogy el kíván válni tőle. A vádlott feleségét puszta kézzel, ököllel több alkalommal megütötte, egy kerámia tállal fejtetőn ütötte, majd az összetört tál darabjával megszúrta a fejét. Eközben O. J. sértett az emeleti gyerekszobából lemenve, meglátta erősen vérző anyját és apját a bántalmazáshoz használt véres késsel. A gyermek segítségért kiabált. Ezt követően a gyermek a bejárati ajtót kinyitotta, majd a vádlott az ajtókinyitást észlelve felesége bántalmazásával felhagyva gyermekét hátulról megtaszította. A gyermek így a bejárati ajtón át kijutott a lakásból. A vádlott ezt követően a bejárati ajtót bezárta és tovább folytatta felesége késsel történő bántalmazását. A szomszédok értesítése alapján a helyszínre érkező rendőrök felszólítására sem nyitotta ki az ajtót a vádlott, mikor a szomszédos erkélyről átmászó rendőröket meglátta, ennek hatására hagyta abba a sértett bántalmazását és nyitott ajtót. S. N. sértett nyakán lévő szúrt sérülések azonban olyan súlyosak voltak, hogy az elszenvedésüket követően néhány percen belül a helyszínen elhalálozott. A Nyíregyházi Törvényszék O. C.I. vádlottat emberölés bűntettében (Btk.160.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont) és kiskorú veszélyeztetése bűntettében (Btk.208.§ (1) bekezdés) mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésül 18 (tizennyolc) év fegyházbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Debreceni Ítélőtábla a törvényszék ítéletét 2014. szeptember 25. napján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A törvényszék a megismételt eljárást 2015.március 25., március 27. április 3. és 10. napjaira kitűzött tárgyalással folytatja. Információ:

Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 30/380-6786 [email protected], [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Járásbíróság – Fszt. 12. tárgyalóterem B-N. E.

Csalás bűntette és bűncselekmények

más 2015. március 27.

8.30

A Szolnoki Járásbíróságon B. N. E. vádlott ellen 464 rendbeli csalás bűntette, 1133 rendbeli csalás bűntettének kísérlete, 372 rendbeli csalás vétsége és 11 rendbeli személyes adattal visszaélés vétsége miatt van büntetőeljárás folyamatban. A vádirati tényállás lényege szerint B. N. E. vádlott 2010. december 7. napján megalapította a V. Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek tevékenységi körébe kezdetben a követelésbehajtás, később fő tevékenységként az egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység tartozott. A kft-vel szemben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. március 22. napján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított, majd 2011. július 4. napján kelt határozatával a V. Kft-t az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta és 5.000.000 forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. B. N. E. vádlott, mint a V. Kft. ügyvezető igazgatója 2010. szeptember 7. napjától kezdődően ügynököket toborzott olyan ügyfelek felkutatása céljából, akik a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A vádlott, illetve megbízása alapján más ügynökök tájékoztató előadásokat tartottak, ahol rendszeresen elhangzott, illetve a vádlott által összeállított és átadott tájékoztató anyagokban szerepelt, hogy a V. Kft. adósok és hitelintézetek között „moderációt” folytat, mely eljárás keretében kizárólag az ügyfél érdekeit képviselve részükre anyagi stabilitást biztosít oly módon, hogy az adós ügyfeleknek a hitelező bankokkal szemben fennálló tartozásait az adós ügyfél anyagi körülményei alapulvételével átütemezteti. A vádlott és az általa beszervezett – tévedésben lévő - ügynökök előadták, hogy minden bankkal, pénz- és hitelintézettel fennálló hitelszerződés kapcsán, továbbá végrehajtási eljárásba került hitelekben is – a hitelek havi törlesztőrészletének évekig tartó csökkentése érdekében – a kft. el tud járni, az ügyfeleket eredményesen tudja képviselni, mivel a hitelt nyújtó pénzintézetek e tekintetben együttműködést mutatnak, velük a közreműködés folyamatos. A tájékoztatás valótlan tartalmú volt, mert a V. Kft. megbízásából ilyen célból egy egyéni ügyvéd látott el feladatokat megbízási szerződés alapján, a kft. pedig a hitelező bankokkal ilyen tevékenységre irányuló szerződéses kapcsolatban nem állt; tárgyalást egyetlen ügyfél tekintetében sem folytatott, hanem eseti jelleggel figyelemfelhívó, a V.

Kft-nél szabványosított levelet küldött a pénzintézeteknek, melyben közölte, hogy az ügyfél adósságcsapdába került és hitelét csökkentett részletekben kívánja megfizetni. A vádlott az ügynökök részére a kft. tevékenységi köréhez történő csatlakozás feltételeként átlagosan 15.000 forint összegben regisztrációs díjat határozott meg, ennek ellenében csak az ügyfélszerződési munkavégzéshez szükséges formanyomtatványokat biztosított a sértett ügynökök részére. A vádlott egyúttal azt ígérte, hogy a sikerrel átütemezett ügyletek hitelösszegei után 1%-os, a hitelintézet által fizetendő jutalék illeti meg az ügynököket. A vádlott az ígért sikerdíj és jutalékok kifizetésére konkrét megállapodással a pénzintézetek részéről nem rendelkezett, ilyen összegek kifizetésére reális lehetősége a gazdasági társaságnak nem volt. A fenti cselekményével B. N. E. vádlott a sértett ügynököket jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette és részükre kárt okozott. A V. Kft-vel megbízási szerződést kötött ügynökök a vádlott által előadottakat továbbították a leendő ügyfelek részére, tájékoztatták őket, hogy minden banknál pénzintézetnél lévő hitelszerződés kapcsán, továbbá végrehajtási eljárás alatt lévő ügyekben is el tudnak járni, az ügyfeleket a hitelező bankoknál képviselni tudják és kedvező eredményeket tudnak elérni. A sértettek a V. Kft. képviseletében eljáró ügynökök megbízási szerződést kötöttek, amely alapján a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy a sértettek hitelei vonatkozásában a tartozás átütemezése kapcsán a hitelintézetek felé eljár oly módon, hogy a hitelintézetekkel a sértett ügyfél által meghatározott alacsonyabb összegű törlesztőrészletet megkísérli elfogadtatni és az ügynökök a sértett ügyfelek felé azt közölték, hogy a hitel átütemezésére a V. Kft-nek banki kapcsolataira és jogi-, pénzügyi szakértői csapatára tekintettel reális lehetősége van. Az ügynökök feladata volt az ügyfelek megszervezése, velük kötendő szerződés előkészítése és a vállalási díj beszedése, illetve a díjbefizetés biztosítása. A szerződések szerint az általában 70.000 forint vállalási díjat két részletben lehetett megfizetni. A sértett ügyfelek a szerződéskötéskor arról kaptak tájékoztatást, hogy a V. Kft-vel írásban megkötött szerződés aláírását követően a bankok telefonon történt megkeresésére elutasító választ adjanak, közöljék azt, hogy a további konzultációt és egyeztetést kizárólag a V. Kft-vel folytassanak. A vádlott a V. Kft. ügyvezetőjeként a hitelintézetek felé a sértett ügyfelek nevében kizárólag csak sablonszerű leveleket juttatott el. A megkeresett hitelintézetek túlnyomó többségében a közreműködést megtagadták, néhány esetben a kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek kezdetben elfogadták, mindaddig, amíg a PSZÁF határozatával a V. Kft-t az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenységtől el nem tiltotta. A vádlottnak nem volt reális lehetősége arra, hogy a sértettek tartozásait átütemezze tekintettel arra, hogy alkuszi tevékenységre engedéllyel nem rendelkezett, a hitelintézetekkel erre irányuló együttműködést nem épített ki, így kizárólag a pénzintézetek saját döntésén múlott a kapcsolatfelvétel. B. N. E. vádlott 2011. októberében a V. Kft. internetes oldalán megjelenítette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2011. július 4. napján hozott határozatot oly módon, hogy azon a határozaton feltüntetésre került több, a V. Kft-vel ügyfélként kapcsolatban álló személy neve, illetőleg a sértettek által közölt hitelszerződés száma, valamint, hogy V. Kft. a sértettek által kötött hitelszerződések vonatkozásában milyen eredményeket ért el a törlesztőrészlet mérséklése vagy a futamidő meghosszabbítása kapcsán.

Ezen cselekményét a vádlott jogtalan haszonszerzési célból azért követte el, hogy – szemléltetve a gazdasági társaságnak az adósság átütemezése során végzett eredményes eljárását – a kft. meglévő ügyfeleit megtartsa, illetőleg újabb ügyfeleket szerezzen. _______________________________________________________________ Az ügyben a járásbíróság már több tárgyalást tartott, megtörtént a vádlott kihallgatása, illetve tanúkat is hallgatott ki a bíróság. A 2015. március hó 27. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson a bizonyítási eljárás további tanúk kihallgatásával, illetve tanúvallomások felolvasásával folytatódik. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected] Dr. Varga Mónika sajtóreferens 06-56/501-400, 3124-es mellék [email protected]

DEVIZAHITELES PEREK – FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)

Felperes megnevezése

tárgyalás időpontja

CIB Ingatlanlízing Zrt.

2015.03.31 határozathirdetés

CIB Lízing Zrt.

2015.03.25 - 11 óra 30

fszt. 2.

2015.03.26 - 13 óra

fszt. 2.

FHB Jelzálogbank Nyrt.

2015.03.26 - 14 óra 30 perc

fszt. 3.

Merkanti Car

2015.03.26 - 14 óra 15 perc

fszt. 2.

Merkantil Váltó Vagyonkezelő Bank zrt.

9

JEGYZÉKE (a 2015.03.20

tárgyaló száma óra fszt. 2.

és