(C) http://kgt.bme.hu/
6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben
Varian: 8. és 10. fejezet
AZ ÁRVÁLTOZÁS HATÁSÁNAK ELEMZÉSE – teljes árhatás felbontása Teljes árhatás: a kereslet mennyiségének változása az ár változásának hatására Az árváltozások fogyasztói keresletre gyakorolt hatása két összetevıre bontható: Változnak a relatív árak ⇒ fogyasztó helyettesít: helyettesítési hatás Változik a fogyasztó reáljövedelme ⇒ reagálás a jövedelem változására: jövedelmi hatás Pl. ha az ár nı: p ↑ jószág relatív drágulása ⇒ helyettesítés miatt kevesebbet vásárol: x ↓
reáljövedelem csökken ⇒ emiatt tovább csökken a fogyasztás (ha normál jószág): x ↓
1 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
REÁLJÖVEDELEM értelmezése a mikroökonómiában Helyettesítési hatás elkülönítése: jövedelemkompenzáció, a reáljövedelem változatlanul tartása érdekében Slutsky: változatlan reáljövedelem = változatlan vásárlóerı: az eredeti fogyasztói kosár – megváltozott áron – továbbra is megvásárolható, de az új árarányok miatt ez már nem lesz optimális választás Hicks: változatlan reáljövedelem = változatlan hasznosság ⇒ a fogyasztó az eredeti közömbösségi görbén marad – de annak egy másik pontjába kerül az árarányok változása miatt
A teljes árhatás felbontása Slutky jövedelemkompenzációs módszerével Y (összetett jószág) m’
C
m
A B
U3 JH HH
xB xC xA
U2 U1
Az eredeti fogyasztói kosár: A az U2 közömbösségi görbén Az X jószág ára nıtt: p’x>px ⇒ az új optimális kosár a B, az U1 közömbösségi görbén ⇒ a fogyasztás változása: XB-XC, ez a teljes árhatás Ha a fogyasztó nominális jövedelmét m-rıl m’re növeljük, akkor az eredeti (A) kosár az új árarányok mellett is megvehetı (így a reáljövedelem változatlan), de az A most nem optimális (px>MRS!) – az új választás a C kosár, az U3 közömbösségi görbén. Az xc-xa a helyettesítési hatás, és
x xB-xC a jövedelmi hatás ⇒ a két hatás egymást erısíti (azonos irányban hatnak)
2 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
Jövedelemkompenzálás - Slutsky Mekkora pénzjövedelemmel kompenzálható a fogyasztó az árváltozásért? ∆m= ∆pxA ⇒ m’=m+ ∆m xA=x(p,m), xB=x(p’,m), xC=x(p’,m’) HH: ∆xS = xC - xA=x(p’,m’) - x(p,m) JH: ∆xm= xB - xC=x(p’,m) - x(p’,m’) TH: ∆x = xB – xA=x(p’,m) - x(p,m) (∆x = ∆xS + ∆xm)
A teljes árhatás felbontása Hicks jövedelemkompenzációs módszerével y m’
m
C A B JH HH
xB xC xA
Az eredeti fogyasztói kosár: A az U2 közömbösségi görbén Az X jószág ára nıtt: p’x>px ⇒ az új optimális kosár a B, az U1 közömbösségi görbén: a fogyasztás változása: XB-XA, ez a teljes árhatás Ha a fogyasztó nominális jövedelmét m-rıl m’re növeljük, akkor az eredeti hasznossági szint (az U2 közömbösségi görbe) az új U2 árarányok mellett is elérhetı (így a reáljövedelem változatlan), de az U1 árarányok változása miatt az A x helyett C az optimális kosár. Az xc-xA a helyettesítési hatás, és xB-xC a jövedelmi hatás
3 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
Inferior jószág: a helyettesítési és jövedelmi hatás ellentétes elıjelő y m’ C m
A
B HH JH
U1
xC xB xA
U2 x
Az X jószág ára nıtt: p’x>px ⇒ az új optimális kosár a B, a fogyasztás változása: XB-XC, ez a teljes árhatás Ha a fogyasztó nominális jövedelmét (az új árak mellett) m-rıl m’re növeljük, akkor a C az optimum. Az xc-xA a helyettesítési hatás, ez csökkenti a fogyasztást xB-xC a jövedelmi hatás: alacsonyabb jövedelem (m) mellett a fogyasztás nagyobb, mint a magasabb, m’ jövedelem mellett, ezért a jövedelmi hatás növeli a fogyasztást Inferior jószágoknál a jövedelmi és a helyettesítési hatás ellentétes irányban hat
Giffen jószág és tulajdonságai Ha egy inferior jószág esetén a JH abszolút értékben nagyobb, mit a HH, akkor az áremelkedés a fogyasztás növekedésével (az ár csökkenése a fogyasztás csökkenésével) jár együtt ⇒ Giffen jószág Egy Giffen-jószágnak rendelkeznie kell a következı tulajdonságokkal: 1. Alacsonyabb rendőnek kell lennie, hogy az árváltozás jövedelmi hatása negatív (a helyettesítési hatással ellentétes elıjelő) legyen: minden Giffen jószág inferior jószág is. 2. A jövedelem nagy hányadát kell a fogyasztónak a jószágra költeni – emiatt lesz a jövedelmi hatás nagymértékő (nagynak kell lennie ahhoz, hogy túlsúlyba kerüljön a helyettesítési hatással szemben – nem minden inferior jószág lesz Giffen jószágs)
4 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
KÖZÖNSÉGES JAVAK – GIFFEN JAVAK
Normál árhatású (közönséges) jószág
Paradox árhatás
Hirshleifer: 147.old
KÖZÖNSÉGES ÉS GIFFEN JÓSZÁG Hogyan reagál a fogyasztó az ár változására: Közönséges jószág (normál árhatás) PCC lehet pozitív vagy negatív meredekségő (ha x ára változik, y is változik!) Keresleti görbe negatív meredekségő
Giffen jószág PCC negatív meredekségő Keresleti görbe pozitív meredekségő (a megfelelı jövedelem ill. ár-tartományban)
5 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
Normál - inferior és Giffen jószág: jövedelmi és helyettesítési hatás alapján) NORMÁL (JH-)
INFERIOR(JH+)
HH > JH
közönséges (normál árhatású) TH -
HH< <JH <
Giffen TH +
Kereslet törvénye: normál javaknál az áremelkedés minden esetben a jószágból keresett mennyiség csökkenésével jár (és megfordítva).
TÖKÉLETES KIEGÉSZÍTÉS és teljes árhatás Ha a fogyasztót jövedelemkompenzációban részesítjük (akár Slutsky, akár Hicks módszerével), az optimális kosár ezen az új költségvetési egyenesen ugyanaz lesz ⇒ nincs helyettesítési hatás HH: ∆xS=0
y m' py
m py m py
A
U2
B
xB xA
U1
m p x
x
A fogyasztás változása teljes egészében a jövedelmi hatásra vezethetı vissza JH: ∆xm = xB - xA TH=JH=xB - xA
6 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
TÖKÉLETES HELYETTESÍTÉS és teljes árhatás y m’/py C
B m/py
U2
U1
A
xc=xB=0
xA
x
Az eredeti választás az A kosár, a fogyasztó csak X-et vesz. Az X árának növekedése következtében Yra vált, az új optimum a B, ahol x fogyasztása 0. Ha a fogyasztót úgy kompenzáljuk, hogy az új árarányok mellett megvehesse a régi, A kosarat, akkor a C kosarat választja, ahol az X fogyasztása ugyancsak 0. A helyettesítési hatás „drasztikus”, megegyezik a teljes árhatással. Ha az X ára úgy változik, hogy a fogyasztó továbbra is csak X-et vesz, akkor nincs helyettesítési hatás ⇒ ekkor a teljes árhatás megegyezik a jövedelmi hatással.
Intertemporális költségvetési korlát C2
C1: fogyasztás az 1. idıszakban (jelenbeli fogyasztás) C2: fogyasztás a 2. idıszakban (jövıbeli fogyasztás)
Az indulókészlet jövıértéke
(1+r)m1+m2
m2
p1=1+r, p2 r=kamatláb; P1/P2=(1+r) Az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége: 1+r
indulókészlet
Az indulókészlet jelenértéke
m1
m1+m2/(1+r)
7 /8
C1
(C) http://kgt.bme.hu/
Intertemporális választás C2 (1+r)m1+m2
C1< m1: a fogyasztó megtakarít az 1. idıszakban(kölcsönadó)
C2
C1> m1: a fogyasztó hitelt vesz fel az 1. idıszakban (kölcsönvevı)
(1+r)m1+m2 optimum
c2
indulókészlet
m2
m2
indulókészlet optimum
c2
C1 c1 m1
C1
m1+m2/(1+r)
m 1 C1
m1+m2/(1+r)
Kamatláb változása – a költségvetési egyenes elfordul az indulókészlet körül C2 (1+r’)m1+m2
A kölcsönadó a kamatláb emelkedése után is kölcsönadó lesz
C2
A kölcsönvevı a kamatláb csökkenése után után is kölcsönvevı lesz
(1+r)m1+m2
r’>r (1+r)m1+m2
r’
(1+r’)m1+m2
m2
m2 indulókészlet
m1
C1 m 1 C1
C1
8 /8
m1+m2/(1+r)
