6.1 Vállalkozások részvétele a Magyarország számára nyitott közösségi programokban Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Tartalomjegyzék 1. 2.

3.

4.

5.

6.

Bevezetés .......................................................................................................................... 5 A kis-és középvállalkozások az Európai Unióban............................................................ 8 2.1 A vállalkozás definíciója........................................................................................ 8 2.2 Az európai KKV-k alakulása a II. világháborútól napjainkig................................ 8 2.3 A KKV-k száma és jellemzői az Európai Unióban................................................ 9 2.3.1. Növekedés, hiányosságok .................................................................................. 13 2.3.2. IT és Internet-használat a KKV-szektorban ....................................................... 14 2.4 A KKV-életciklus................................................................................................. 14 2.5 KKV-k a tagjelölt és a csatlakozó országokban................................................... 15 2.6 A bővítés hatása az európai KKV-kra.................................................................. 16 A KKV-k támogatáspolitikájának alakulása az Európai Unióban.................................. 18 3.1 A gazdasági integráció létrejötte .......................................................................... 18 3.2 Az Európai Unió támogatási politikája ................................................................ 19 3.2.1 A KKV-k meghatározása ................................................................................... 20 3.2.2 Európai Charta kisvállalatok részére .................................................................. 23 3.2.3 A Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program................................... 25 3.2.4 Az európai vállalkozáspolitika új orientációja ................................................... 26 3.2.5 A KKV-k támogatása az EU-ban ....................................................................... 28 3.2.6 A KKV-k finanszírozása az Európai Unióban ................................................... 30 A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon................................................ 38 4.1 Történelmi áttekintés............................................................................................ 38 4.2 A kis-és középvállalati szektor Magyarországon................................................. 39 4.2.1 Magas KKV-arány, a magánvállalkozások hagyományai.................................. 39 4.2.2 A KKV-k hatékonysága és termelékenysége ..................................................... 42 4.2.3 Az alacsony termelékenység fő okai .................................................................. 46 4.2.4 IT és Internet-használat a KKV szektorban........................................................ 51 KKV-támogatáspolitika Magyarországon ...................................................................... 53 5.1 A KKV-k meghatározása ..................................................................................... 54 5.1.1 A KKV-k meghatározásának változása.............................................................. 55 5.2 Az Európai Charta................................................................................................ 56 5.3 A „Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program” és Magyarország..... 57 5.4 Kormányzati támogatások.................................................................................... 58 5.5 A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program....................................................... 60 5.5.1 Finanszírozási források....................................................................................... 61 5.5.2 Pályázati támogatások ........................................................................................ 63 5.5.3 A Széchenyi Vállalkozás-fejlesztési Program pályázatainak eredményei ......... 63 5.5.4 Az erőforrásokhoz való hozzájárulás esélyének növelése.................................. 64 5.5.5 EU integrációs felkészítő programok ................................................................. 64 5.5.6 Összegzés ........................................................................................................... 64 5.6 Nemzeti Fejlesztési Terv, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program......... 66 5.6.1 Az NFT pénzügyi vonatkozásai ......................................................................... 67 5.6.2 A GVOP céljai.................................................................................................... 69 5.6.3 A KKV-stratégia................................................................................................. 70 5.7 Az ITDH Euro Info Központjának (EIC) feladata, küldetése .............................. 75 A hazai KKV-k támogatása a csatlakozás után ............................................................. 77

3


6.1 Vállalkozások részvétele a Magyarország számára nyitott közösségi programokban................................................................................................................... 77 6.1.1 Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment................................ 78 6.2 A kis-és középvállalkozások támogatása a „6. Keretprogram”-ban (2002-2006)79 6.3 A vállalatokra vonatkozó közösségi szabályozás................................................. 70 6.4 Uniós felzárkózási pénzek.................................................................................... 71 7. A magyar kis-és középvállalkozások felkészültsége a csatlakozásra ............................. 73 7.1 Erősségek, gyengeségek....................................................................................... 73 7.2 Lehetőségek és kihívások..................................................................................... 74 8. Összefoglaló.................................................................................................................... 76 9. Táblázatok jegyzéke........................................................................................................ 83 10. Mellékletek ........................................................................................................................I 11. Felhasznált irodalom....................................................................................................... 83

4


0. Bevezetés Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítése mind területileg, mind az országok különbözőséget tekintve 2004. május 1-jén történt meg. Ez a tény adta dolgozatom aktualitását és a téma – azaz a magyar kis- és középvállalkozások – szektor helyzetének – ismertetését. A bővítés hatása a kis-és középvállalkozások (KKV-k) számára általában a vállalkozás méretétől

függ.

Az

export-orientált

középvállalkozások

valószínűleg

megerősödött

versenyhelyzetben találják magukat az egységes piacon. A mikro-és kisvállalkozások melyek elsősorban a helyi piacok igényeit szolgálják ki, és nem termelnek exportra, rövid távon nagyobb változást fognak tapasztalni, hosszú távon pedig megerősödött versenyt. A határmenti vállalkozásoknak nagyobb mértékben kell alkalmazkodniuk a megváltozó piaci feltételekhez, mint a többi régióban tevékenykedőknek. Amíg a munkaerő-igényes szektorok számára várhatóan előnyös lesz a csatlakozás, a technológia-orientált szektorok erősödő versennyel kell, hogy szembenézzenek. A tíz ország (Csehország ,Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta) csatlakozása az Európai Unióhoz egy egységes európai piacot hoz létre, 25 országgal és 500 millió fogyasztóval; új lehetőségeket teremtve az üzleti életben, az iparban, az eddigi és az új tagállamokban egyaránt. Lesznek nyertesek és vesztesek. Az erősödő versenyhelyzet tekintélyes nyomást fog gyakorolni az iparvállalatokra a csatlakozó országokban, a hagyományos ipari szektorban a bővülést sokan további radikális átszervezések árán fogják túlélni . A KKV-kra is hatással lesznek a változások és jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, hogy eleget tegyenek a Közösségi jog előírásainak. A jó felkészültség döntő a lehetőségek kiaknázása érdekében. A csatlakozás magával hozza az egységes kereskedelmi szabályokat, az egységes tarifarendszert, és az egységes adminisztratív szabályokat, folyamatokat a kibővült unióban. A csatlakozó országok vállalkozói tisztában vannak azzal, hogy új jogi szabályozókat kell alkalmazniuk a szabványosítás és a minősítés területén, de az, hogy hogyan és honnan juthatnak segítséghez, pénzügyi támogatáshoz sokszor nem ismert számukra. A kisebb vállalkozások számára előny lesz az egységes belső piac, a tranzakciós költségek és az egyszerűbb vámeljárás előnye – elsősorban a telekommunikáció területén, a pénzügyi és a 5


környezetvédelmi szolgáltatásokban, a szállítás és a turizmus terén. Sokkal nehezebb lesz számukra a verseny az EU-n kívüli piacokon, mint a nagy, külföldi tulajdonban lévő vállalatok számára. A KKV-k jelenlegi meghatározása alapján kis-és középvállalkozásnak minősül az EU vállalatainak 99%-a, melyek a teljes munkaerő 72%-át foglalkoztatják. A vállalkozás-politika - látván a KKV-k foglalkoztatásban és a gazdaságban betöltött fontos szerepét -, az EU politikájának központi kérdése és feladata. Az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, SAPARD, ISPA) helyébe a csatlakozást követően a Strukturális és Kohéziós Alapok lépnek. Az újonnan csatlakozó országok KKV-i számára ezen Alapok költségvetésének körülbelül 11%-a jut 2000-2006-ban, mely közel 16 milliárd eurót jelent. Az EU vállalkozás-politikája és a „Kisvállalkozások Európai Charta”-jának irányelvei megjelennek az Egységes és az Operatív Programokban, meghatározva hogyan és mire költhető, adható, kapható pénz az Alapokból. Mivel a KKV-szektor minden területével, kérdésével a dolgozat adta viszonylag szűk keretek között nem állt módomban foglalkozni, így az EU-s források igénybevételére való felkészülést és felkészítési folyamatot tanulmányoztam. A dolgozat célja a

KKV-szektor szerepének, súlyának, a támogatási politikáknak a

bemutatása az EU-ban és Magyarországon, a magyar KKV-szektorra koncentrálva. A támogatási politikákat időrendi sorrendben mutatom be, kiemelve az Európai Charta-t és a Többéves Vállalat-és Vállalkozásfejlesztési Program-ot, melyhez kapcsolódó közös akciók a KKV támogatás és fejlesztés legfontosabb közösségi eszközei. A magyar KKV-k csatlakozás előtti és utáni kilátásait, lehetőségeit elemzem, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Tervre, és azon belül a KKV-szektorra összpontosító Gazdasági Versenyképesség Operatív Programra, a 2004-es évben igénybe vehető pályázati forrásokra, elnyerhető összegekre. A dolgozat lezárásaként a jövőre vonatkozó adatokat, elemzéseket ismertetek, majd értékelem a támogatási politikák, a gazdasági tárca eddigi intézkedéseit, a csatlakozásunk várható gazdasági hatásait. A csatlakozásra való felkészítést, felkészülést és a kibővített 25 tagú unióban való működést kívánom bemutatni, így az Előcsatlakozási Alapokkal nem foglalkozom a dolgozatomban.

6


A magyar KKV-k a rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt sokat fejlődtek, de még mindig nem versenyképesek kellő mértékben az EU piacán. Az uniós és hazai támogatások segítségével várhatóan ledolgozhatják hátrányukat.

Mivel a kormányzat, a gazdasági tárca intézkedéseit kívántam megismerni és bemutatni, így a KKV-szektoron belül nem végeztem felmérést, vagy kutatást, hanem a szaktárca (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) általános rendelkezéseire koncentráltam és támaszkodtam a magyar KKV-k esetében. Az EU-s KKV-politika és a szektor helyzetének, szerepének vizsgálatához többek között az Európai Bizottság és a Enterprise Directorate-General of the European Commission (Vállalkozói Főigazgatóság) anyagait tekintettem át.

7


0. A kis-és középvállalkozások az Európai Unióban 0.0 A vállalkozás definíciója

A kis-és középvállalkozások szerepének ismertetése előtt szükséges meghatározni a vállalkozás fogalmát. Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdasági tevékenységet folytató szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik, és fő tevékenysége a statisztikai értelemben vett termelés (jövedelemtermelés). A magyar nyelvben használt KKV rövidítés az angol nyelvterületen elterjedt „small-and medium sized enterprises” (SMEs) kifejezés analógiájára alakult ki, megkülönböztetve a nagyvállalatoktól („large-scale enterpsisese” LSEs).. 1

0.0 Az európai KKV-k alakulása a II. világháborútól napjainkig

Az 1940-es évek végét a nyugat-európai gazdaság újjászületése jellemzi, amikor a KKV-kat a gazdaság fejlődését visszafogó tényezőnek tartották. Az 1950-70-es évek közepéig – erős központi beavatkozással kísért – gyors gazdasági fellendülés a tömegtermelésre és a nagy cégekre épített, miközben a kisvállalkozásoknak legfeljebb a beszállítók másodlagos szerepét szánták. A 70-es évek közepétől megtorpant a gyors gazdasági növekedés. A nemzeti politikák egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az üzleti környezetet javító, a versenyt, a hatékonyságot és a munkahelyteremtést ösztönző gazdaságpolitikára. A 70-es, 80-as évek változásai kedveztek a KKV-k kialakulásának és térhódításának, mivel a nagyvállalatok terjeszkedési politikája az ellenkezőjére fordult. A leányvállalatok felszámolásával néhány főbb tevékenységre kezdtek összpontosítani. A kiegészítő termékeket, szolgáltatásokat kisvállalkozásoktól szerezték be. A munkanélküliség terjedése, a gazdasági instabilitás újbóli 1

„A kis-és középvállalkozások helyzete Éves jelentés 2002”., Magyar Gazdaságelemző Intézet 8


megjelenése, a társadalmi-és technológiai változások mind a KKV-k terjeszkedését „segítette” elő. A 90-es évekre a KKV-knak fontos és jelentős szerepe lett a társadalmi és gazdaságpolitikai területen is. A tagállamok egyik legfontosabb kérdésévé a KKV-politika vált. Közösségi szinten is megfogalmazódtak az egységes támogatáspolitikai irányelvek és programok. Napjainkra a kisvállalkozások számának gyors emelkedése lelassult, a sikertelenek aránya megnőtt. A foglalkoztatási problémák mégis igénylik a KKV-k fokozott támogatását. Az EU-ban működő KKV-k szempontjából a „keleti bővítés” az európai piac bővítését, bővülését jelenti. Számukra kockázatot jelent, hogy a csatlakozó országok vállalkozásai is belépnek az EU piacára.

0.0 A KKV-k száma és jellemzői az Európai Unióban

A vállalatok száma 1988 óta valamennyi vállalati kategóriában emelkedett. A vállalkozások szerepe a foglalkoztatottságban országonként eltérő. 1996-ban a mikrovállalkozásokban

foglalkoztatottak

aránya

Írországban

18%,

Luxemburgban

19%,

Belgiumban 48%, Görögországban és Olaszországban 47%. A nagyvállalatoknál az alkalmazottak 20%-a dolgozik Olaszországban,

Finnországban ez az érték 44%,

Németországban 43%. A kis-és középvállalkozások foglalkoztatási szerepének növekedését az elemzések a következőkkel indokolják: •

a korszerű technikák és eljárások hozzáférhetővé váltak a KKV-k részére

•

az életszínvonal emelkedése és a fogyasztók individualizmusának kiteljesedése a piacok tagolódását eredményezi, a termék-életciklusok lecsökkennek, amihez a KKVk sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni

•

a nagyvállalatok a stratégiai feladataikra koncentrálnak és a nem stratégiai tevékenységet a beszállítókkal végeztetik el.

9


2000-ben az európai vállalkozások (Európa 19 országa2) 93%-a kevesebb, mint 10 embert foglalkoztatott. Az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban összességében 20,5 millió vállalkozás működik, 122 millió ember számára biztosítva munkalehetőséget. Ezen vállalkozások 93%-a mikrovállalkozás, 6 %-a kisvállalkozás,

kevesebb mint 1 %

közép-vállalkozás, és csak 0,2 % nagyvállalkozás. Az említett vállalkozások közül közel 20 millió az Európai Unió országaiban működik. A KKV-szektoron belül a foglalkoztatottak száma megoszlik közel azonos arányban a mikro (10-nél kevesebb alkalmazott) és a kis-és középvállalkozások között.( A vállalkozások kategóriánkénti meghatározását lásd a 3.2.1 alfejezetben.) A méret és foglalkoztatottság-beli megoszlás különböző az egyes tagországokban. Olaszországban a mikro kategóriába a vállalkozások 48%-a, Görögországban 57%-a

tartozik .A nagyvállalkozások esetében

Írországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 45% felett van. Ezen értékek az 1996-os adatokhoz képest jelentős emelkedést mutatnak. Az átlagos európai vállalkozás – beleértve a Shell-t, Siemens-t, Nokia-t, Peugeot-Citroen cégeket is – 6 főt foglalkoztat. Az országok között nagy különbség tapasztalható. Görögországban átlagosan 2 főt foglalkoztat egy vállalkozás, Olaszországban 3 főt. Ezzel szemben Írországban, Luxemburgban és Hollandiában 10 főt. A nagyvállalkozások munkalehetőségtől estek el 1988 és 2001 között, míg a KKV-szektorban a foglalkoztatottság és a munkalehetőség nőtt. A foglalkoztatottság növekedése 2001-ben lelassult. A 2002-es elemzések azt mutatják, hogy a lassulás a nagyvállalkozások esetében erősebb. 2001-ben 97 millió volt a foglalkoztatottak száma az EU-n belül az üzleti életben. Ez a szám a 2004. májusi csatlakozás után 16 millió fővel fog emelkedni. A növekedés nagy része az iparban és az építőiparban realizálódik, ahol 8 millió ember dolgozott 2001-ben a csatlakozó országokban , amely 20%-a az EU közel 40 millió foglalkoztatottjának. A szolgáltató szektorban 7,6 millióan dolgoznak a csatlakozó országokban, amely az EU-ban ezen szektorban foglalkoztatottak számának

2

(56,8 millió) 13%-át teszi ki. (2001-ben).

EU 15, Írország,Liechtenstein, Norvégia, Svájc 10


1. sz. táblázat A foglalkoztatottak száma szektoronként, 2001-ben, ezer fő EU 15

Csatlakozó országok

összes vállalkozási

összes vállalkozási

méret

méret

39 939

8 034

355

310

Feldolgozóipar

28 330

5 731

Elektromos, gáz- és vízszolgáltatás

1 017

486

Építőipar

10 238

1 507

Szolgáltatás

56 797

7 583

Nagykereskedelem

23 329

3 708

Szállodák és éttermek

6 900

524

Szállítás, raktározás, kommunikáció

8 731

1658

Ingatlan, bérlés és üzleti tevékenység

17 838

1 694

Ipar és építőipar Bányászat

Forrás: Eurostat, Structual business statistics, SMEs in Europe-Candidate Countries 2001-ben a csatlakozó országokban 2,5 millió vállalkozás működött. Ugyanebben az évben 13,4 millió működő vállalkozás volt az EU-tagországokban.

11


2. sz. táblázat A vállalkozások száma 2001-ben EU 15

Csatlakozó országok

3 656 464

729 755

Mikrovállalkozás %

84,0

88,7

Kisvállalkozás %

13,2

n.a.

Közepes vállalkozás %

2,3

n.a.

Nagyvállalat %

0,5

n.a.

9 790 615

1 746 708

Mikrovállalkozás %

93,1

95,3

Kisvállalkozás %

6,0

4,0

Közepes vállalkozás %

0,8

0,6

%Nagyvállalat

0,1

0,1

Ipar és építőipar Összesen, ebből:

Szolgáltatás Összesen, ebből:

Forrás: Eurostat, Structural business statistics, SMEs in Europe-Candidate Countries Az európai vállalkozások (átlagosan 6 fő) kicsiknek tekinthetők. A japán vállalkozások átlagosan 10 főt, az amerikaiak 19 főt foglalkoztatnak. Ennek ellenére a KKV-k Japánban a munkaerő 33%-át, Amerikában 46%-át alkalmazzák. A 19 említett európai országban ez az arány 66%. Európában a vállalkozások méretbeli különbsége a szerkezeti, intézményi és történelmi feltételekből, előzményekből adódik. Azon országokban, ahol magas az egy főre jutó GDP – mint például Németországban, Luxemburgban és Hollandiában – az átlagos vállalkozásméret nagyobb. Ahol viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP – mint például Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban – alacsony az átlagos méret.

12


1.2.0. Növekedés, hiányosságok

A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások kb. felének vannak ambiciózus céljaik: 29%uk törekszik a növekedésre, 9%-uk nagyobb profit elérésére, 7%-uk újításokra, 7%-uk jobb minőség elérésére. 20%-uk a túlélésért küzd, vagy reménykednek a konszolidációban (21%). Országonként ezen a téren is tapasztalható különbség: Olaszországban, Írországban és az Egyesült Királyságban a KKV-k 34-41%-a kíván növekedni; Ausztriában, Finnországban és Németországban ez az arány csak 15% körüli. Az európai országokban a vállalkozók több mint 29%-a nő. Vállalkozásaik a kereskedelemben és a szolgáltatásban működnek (24-29%), 10-ből csak 1 tevékenykedik a szállítmányozás és a telekommunikáció területén. Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Belgiumban, Finnországban és Svájcban a vállalkozók több mint negyede nő. Görögországban, Ausztriában, az Egyesült királyságban és Dániában csak 14-16% ez az arány. A női vállalkozók a inkább koncentrálnak a növekedésre mint a férfiak. A bankokkal való jó kapcsolat nagyon fontos a vállalkozások számára. A KKV-k többsége (65%) elégedett a banki szolgáltatásokkal, és általában nem fordulnak gyakorta másik bankhoz. 1999 és 2002 között csak 12%-uk váltott pénzintézetet. Az említett időszakban A kölcsönt igénylő KKV-k majd mindegyike (84%) megkapta az igényelt összeget. A szakképzett munkaerő hiánya a fő problémája a KKV-knak. A szakképzett munkaerő hiánya 20%-ban, a finanszírozási forráshoz jutás 13%-ban, az adminisztratív szabályozások 12%-ban, az infrastruktúra (hiánya) 6%-ban határozza meg a KKV-k gondjait. A finanszírozási problémák az induló vállalkozásoknál és a fejlesztések kezdetekor jelentkeznek szembetűnően.

13


1.2.0. IT és Internet-használat a KKV-szektorban

Az Internet hozzáféréssel rendelkező KKV-k száma erőteljes növekedést mutat. 2002-ben a KKV-k 74%-ának volt Internet hozzáférése. A mikro vállalkozások 73%, kisvállalkozások 88%-ának, és a közepes vállalkozások 97%-ának. A hozzáférés aránya 1999től mutat emelkedést. Az egyes országokban kevésbé eltérő a helyzet, mint 1999-ben volt. A legnagyobb növekedést ezen a téren Dánia mutatta fel 2001-ről 2002-re. Görögország az utolsók közül a 7. helyre került fel 2002-re, a maga 83%-ával. Portugália és Franciaország esetében 43, illetve 45 % ez az arány. 3. sz. táblázat Információ-technológia használat a 19 európai országban, 2002 Mobiltelefon

83%

E-mail

74%

Számítógép

69%

Számítógépes hálózat

52%

Honlap

43%

Forrás:Observatory of European SMEs 2002

0.0 A KKV-életciklus

Az EU-ban a KKV-k éltciklusára vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy 50-55%-uk működik az indulástól számított 5 év elteltével. A túlélés esélyei nagyobbak a tulajdonos korlátlan felelősségével működő ( a magyar egyéni vállalkozói, betéti társasági, vagy közkereseti társasághoz hasonló típusú) KKV-k esetében, továbbá a mikrovállalkozások esetében. Ez utóbbi vállalkozási formák az EU-ban is mint kényszervállalkozások, illetve alkalmazott nélküli ún. önfoglalkoztató vállalkozások működnek. 14


A régiók szerinti bontásban a vállalkozások ötödik évét követő túlélés Németországban 60% feletti, Portugáliában, Finnországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 50% alatti. A termék-életciklusok csökkentésével és gyorsuló technológiai fejlődéssel a vállalkozási életciklus várhatóan csökkenni fog.

0.0 KKV-k a tagjelölt és a csatlakozó országokban

A KKV-k a tagjelölt országokban is jelentős szerepet játszanak. Az EU bővítése nagyon fontos politikai és gazdasági fejlődést jelent Európa számára az elkövetkező években. A 13 tagjelölt országban közel 6 millió vállalkozás működik, 30 millió embert foglalkoztatva. A 19 európai országhoz hasonlóan a tagjelöltek esetében is a vállalkozások nagy része a mikro kategóriába tartozik. A KKV-k ezen országokban a munkaerő 72%-át foglalkoztatják, míg ez az érték a 19 ország esetében 66%. A tagjelölt országokban nagy különbség tapasztalható az átlagos vállalkozásméret tekintetében. Különösen a balti államokban az átlagos méret jóval a tagjelöltek átlag-értéke felett van. Ciprus, Málta és Törökország hasonlóságot mutatnak az EU déli országaival (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), mivel ezen országokban a mikrovállalkozások nagyszámú jelenléte a jellemző. A viszonylag alacsony munkabér és a privatizáció következtében a csatlakozó országok továbbra is jelentős befektetési célterület maradnak. Az EU joganyagának integrálása a tőkebefektetés, a K+F ráfordítások növekvő aránya is mind hozzájárulnak a növekvő termelékenységhez. Általában a tagjelölt országok gazdasága már erősen egybeolvadt az unióval a kereskedelem és a befektetések területén. Exportjuk 60-70%-a az EU felé irányul. (A külkereskedelmi mutatókat részletesen az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 1999 és 2000 között az Európai Bizottság a tagjelöltek számára 7,6 milliárd eurót biztosított, melyből a KKV-k, a magán-szektor fejlesztésére és átalakítására közel 1 milliárd euró jutott.

15


A csatlakozás előtti segítség a tíz tagjelölt ország számára több mint kétszeresére nőtt 2000 óta, a berlini Európa Tanács ülésének határozata3 értelmében. Ez azt jelenti, hogy a középkelet európai tagjelölt országok számára nyújtott anyagi segítség összege, 3.120 millió euró évente. 4

0.0 A bővítés hatása az európai KKV-kra

A bővítés javítani fogja a gazdasági környezetet, amelyben a vállalkozások működnek. Az egységes piac a közös szabályozási rendszer következtében növelni fogja a gazdaság általános hatékonyságát, javítva az erőforrások szétosztását, növelve a specializáció hatásfokát és erősíteni a versenyt. A legtöbb szektor átalakítása megtörtént, kivéve néhány érzékeny iparágat, mint például az acélgyártás. Több szektor számára a megváltozott gazdasági környezet lehetőséget teremt a kiugrásra. Ezen szektorok a munkaerő-és tőke érzékeny iparágak, mint például a textil-, faipar, bútorgyártás, fém alapanyaggyártás, ahol a tagjelölteknek hagyományosan versenyhátrányuk van. A szolgáltató szektorban, a turizmus és közlekedés a kiszélesedett piacból előnyt szereznek, A bővítés általános hatása a vállalkozások számára pozitív lesz. A kereskedelmi és beruházási tőkeáramlás növekedni fog a csatlakozás után, mivel az egységes piac meg fogja könnyíteni a belépést az EU piacaira és továbbá új kereskedelmi lehetőségeket jelent

a csatlakozó

országok vállalkozásainak. A nagyobb vállalatok hagyományosan jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a nemzetközi munkamegosztás előnyeit, és inkább képesek a tranzakciós költségek viselésére. A vállalkozások a régiók versenyképességének javításához a foglalkoztatottság fenntartásával járulnak hozzá. A nagyvállalatok a termelékenységüket javítva csökkentik foglalkoztatottjaik számát.

A

KKV-k,

a

nagyvállalatok

által

leépített

munkaerő

alkalmazásával

munkahelyteremtők. 3

Council Decision 2000/819/EC of 20 December 2000, published int he Official Journal of the EC L 333 on 29.12.2000. 4 SME sin Europe-Candidate Countries és Observatory of European SMEs 2002 16


Ez részben a mára elterjedt „outsourcing”-nak köszönhető, amikor is a nagyvállalatok az alaptevékenységre koncentrálva a többi tevékenységet kihelyezik, mely lépés a KKV-k felé történik döntően. A KKV-k rugalmasabbak és jobban képesek alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. A KKV-k nagyrészt a térségi, regionális piacokon működnek. Méret- és iparági eloszlásukat tekintve jelentős különbségek tapasztalhatók. Pl: Portugáliában és Görögországban az átlagosnál nagyobb a mikro-vállalkozások aránya. Az északi országokban a KKV-k tevékenysége a dinamikus, a déliekben a kevésbé tőkeigényes szektorokra koncentrálódik. Az utóbbi években az európai vállalkozások egyre bonyolultabb jogi, pénzügyi és igazgatási környezettel találják szemben magukat. Finanszírozási lehetőségek tekintetében hátrányuk jelentős a nagyvállalatokkal szemben. Nehezebben jutnak hozzá a hosszúlejáratú banki hitelekhez, kölcsönökhöz, ezáltal kevésbé képesek vállalkozásaikat sikeresen fenntartani és működtetni. A kis- és középvállalkozások sok területen - pl. azonnali fizetőképesség (likviditás), marketing stb. - aligha vehetik fel a versenyt a nagyvállalatokkal, ugyanakkor a szóban forgó szektor képes leginkább az újításokra, az üzleti elgondolások más oldalról történő, hatékonyabb megközelítésére. Ezáltal nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság folyamatos megújulásához, feltéve természetesen, ha rendelkezésére állnak a megfelelő információk és pénzügyi források. A kisvállalkozások a lisszaboni stratégia kulcsfigurái, amely stratégia hosszú távú célkitűzése, hogy az Európai Unió 2010-re a legdinamikusabb, és versenyképes tudásalapú gazdaság legyen a világon. Az egyik célkitűzés ezen belül, a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. A kis vállalkozások nem tudnak egymaguk szembe nézni ezzel a kihívással. Fontos lépés a cél elérése érekében a gazdasági környezet javítása, amelyben a vállalkozások működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagországok, a tagjelöltek és a Bizottság törvényekkel és támogatás- politikával segítik a „kicsiket”.

17


3. A KKV-k támogatáspolitikájának alakulása az Európai Unióban

3.1 A gazdasági integráció létrejötte 1951-ben az Európai Szén-és Acélközösség létrehozásával, a német szén és francia vasérc közös piacának megteremtésével létrejött a gazdasági integráció, amely egyben a béke fenntartását is szolgálta az államok között. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957es Római Szerződés a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítését tűzte ki célul. Azzal a céllal jött létre, hogy Európában olyan gazdasági térséget hozzon létre, ahol az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat, majd további célként határozták meg a gazdasági-és politikai unió és a közös pénz megteremtését. Az Európai Unió létrehozásáról határozó szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én írták alá a tagállamok. A gazdasági integrációk egymásra épülő szakaszai: 1. Szabadkereskedelmi övezet – az ide tartozó országok között a külkereskedelem vámmentes, liberalizált, a kívül állókkal szemben minden tagország saját nemzeti vámpolitikát folytat 2. Vámunió – a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, az áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, a kívülállókkal szemben közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak 3. Közös piac – az áruk és szolgáltatások szabad mozgásán túl már a termelési tényezők, a tőke és a munkaerő áramlását is szabaddá teszik, és közös politikák valósulnak meg az ezekkel összefüggő területeken 4. Egységes belső piac – a közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol a vámokon és a mennyiségi korlátozásokon túl az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad mozgását akadályozó összes nem vámjellegű (szabványozási, műszaki, pénzügyi, egészségügyi ) korlátot is felszámolják 5. Gazdasági és pénzügyi unió - a gazdaságpolitikák összehangolását is megvalósítják, közös fizetőeszközt, pénzt vezetnek be. 18


6. Politikai unió - a Közösség közös külpolitikát és biztonságpolitikát is kialakít, és ezt egységesen képviseli, ill. közösségi szintre emeli a bel-és igazságügyi együttműködést is a tagjai között. 1968-ig a vámunió, majd a közös piac jött létre. Az egységes belső piac kialakítását az 1986ban megszületett Egységes Európai Okmány tűzte ki célul, és 1992 végére jött létre. A gazdasági unió és a közös pénz kialakítását az 1992-es Maastricht-i Szerződés foglalta jogi keretbe, a közös kül- és biztonságpolitika megteremtésével egyetemben. A gazdasági és pénzügyi unió három szakaszban 1999. január 1-jére valósult meg. A közös pénz, az euró bankjegyek és érmék formájában csak 2002 elején jelent meg a forgalomban. A közös piac és az egységes belső piac kialakítása együtt járt számos közös politika kialakításával is: egységesíteni kellett a mezőgazdaságra vonatkozó szabályokat, a vállalatok közötti verseny szabályozását hogy egyenlőek legyenek a feltételek, közös szállítási, közlekedési szabályokat kellett kialakítani.

5

0.0 Az Európai Unió támogatási politikája

Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a kis-és középvállalkozások helyzetével, szerepével, hangsúlyozva hogy a KKV-knak központi szerepe van a gazdasági növekedés, a versenyképesség szempontjából. A szektor erősítésének lehetőségeit a gazdaságpolitika olyan központi témáihoz kapcsolva vizsgálja, mint a globalizáció, a tudásalapú gazdaság, az információs társadalom. Továbbra is kiemelkedően fontos terület a KKV-k munkahelyteremtő és megtartó szerepe. Az EU-ban csak az 1980-as évek közepén indult el a „KKV-politika”. Elsődleges célja – az Egységes Belső Piac kiteljesítése és a KKV-kat érintő hátrányos hatások kiküszöbölése mellett

-

a

kisvállalkozások

munkahelyteremtő

és

megőrző

képességének,

versenyképességének és növekedésének erősítése volt. Jelentős előrelépésnek számít az 1993-as „Fehér Könyv” (White Paper) és az 1998-as „Növekedési Kezdeményezés” (Growth Initiative). 5

„A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió”, Saldo 2003. 19


A „Fehér Könyv” az 1994-ben megalkotott „Integráló Program”6 alapjául szolgált, ami első ízben tett kísérletet arra, hogy az európai KKV-kat érintő Közösségi programok tekintetében egy átfogó keretszabályozást teremtsen. Az 1995-ös madridi Tanácsi ülésen a Bizottság javaslata a KKV-k célzott támogatásának – munkahelyteremtés tekintetében – költséghatékony tulajdonságát emelte ki. Megalkották az „Integráló Program” továbbfejlesztett változatát7, mely

a „KKV-politika” legújabb

prioritásait, a következők szerint határozta meg: 0. Az európai vállalkozásokat gátló bürokrácia visszaszorítása 0. A KKV-szervezetek nagyobb fokú közreműködése a döntéshozatali folyamatokban 0. KKV-finanszírozás a munkahelyteremtés érdekében 0. Piac-torzító hatások csökkentése 0. Kutatás, innováció és a képzés elősegítése a KKV-k érdekében 0. A KKV-k versenyképességének javítása és nemzetközivé válásuk elősegítése

2.1.0

A KKV-k meghatározása

Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a KKV-k fejlesztését célzó intézkedések, programok számára, 1996. április 3-ai ajánlásában8 egységesen meghatározta a KKV definícióját, alkalmazási területét. A KKV-k meghatározásáról szóló 96/280/EK sz. ajánlás előírja a definíció kötelező alkalmazását az Európai Bizottság által irányított összes program tekintetében. Az Európai Unióban egy vállalkozás •

mikrovállalkozás, amennyiben 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cég, az éves árbevétele max. 2 millió euró9,

•

kisvállalkozás: max. 50 alkalmazott, éves árbevétel max. 10 millió euró,

•

középvállalkozás: max. 250 alkalmazott, éves árbevétel max. 50 millió euró.

6

Integrated Programme in Favour of SMEs and the Crtaft Sector, Com (94) 207 final of 3.6.1994. a Global Framework for Community Actions in Favour of SMEs 7 Commission Communiction of 29.11..200. on SMEs , The Madrid SME Policy Paper 8 (Recommendation on the Definition of SMEs Official Journal L107 30.04.1996. 9 A Bizottság 2003. május 6-ai ajánlása szerint 20


21


A Közösség 1996. április 22-ei határozatában10 kiemelte, hogy a KKV-szektor érdekében megállapított prioritások, tényleges intézkedések keretében öltsenek formát és hangsúlyozta, hogy ennek érdekében a Közösségi, ill. a tagállami eszközök és programok minél nagyobb fokú programját kell megvalósítani. A madridi KKV-Program és az „Európai Bizalmi Paktum a Munkahelyteremtésért”11 új prioritásokat fogalmaz meg. A KKV-kat érintő Közösségi kezdeményezések: •

Az üzleti környezet adminisztratív szabályozási rendszerének fejlesztése és egyszerűsítése

•

A pénzügyi és fiskális rendszer javítása

•

A KKV-k versenyképességének javítása

•

Vállalkozások és célcsoportok támogatása

Az „Integráló KKV-Program” átfogó keretet biztosít a KKV-k támogatási politikáját érintő összes Közösségi intézkedés tekintetében, megteremtve az egyéni programok nagyobb összhangját, hatékonyságát és átláthatóságát, a nemzeti politikákba és a döntéshozatali eljárásba való beavatkozás nélkül. A Program elemei a következők: 1. „A tagállamokkal való összehangolt tevékenység” (Concerted Actions with Member States), mely szabályozza a kölcsönös tanácskozást a KKV szektor fejlődését érintő programok érdekében 2. „Az Európai Unió hozzájárulása” (Contribution from the European Union) , amely a vonatkozó uniós KKV támogatáspolitikát határozza meg (Strukturális Alapok, kutatás- és technológiai fejlesztés, képzés, EIB, EIF ) 3. „Többéves KKV-Program” (Multiannual SME Programme), amely a kiegészítő és speciális intézkedéseket a „Harmadik Többéves Program”-ban (1997-2000) határozza meg.

10

Council Resolution of April 1996 on the Coordination of Community Activities in Favour of SMEs and the Creft Sector Official Journal N.C 130, 03.05.1996 11 European Confidence Pact for Employment, CSE (96) 1 of 05.06.1996. 22


2.1.0

Európai Charta kisvállalatok részére

Az egyre terjedő és mindenre kiható globalizációs folyamat és a szaktudás vezérelte gazdaságok előretörése arra késztette az EU-t, hogy a Tanács lisszaboni konferenciáján, 2000. március 23-24-én

a következő évtized új stratégiai célkitűzéseként valósítsa meg a

legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságot, amely a hatékonyabb foglalkoztatás és jobb szociális kohézió által képes a fenntartható erőteljes gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely teremtésére és nagyobb társadalmi kohézióra. Ehhez igazítva

készült el a 2000. júniusában elfogadott „Európai Charta kisvállalatok

részére” című dokumentum és került kidolgozásra az új, 2001-2005. évre szóló „Többéves KKV-fejlesztési Program”.

Az új célrendszer megjelenik a KKV-politika végrehajtó

szerveinek felépítésében is. A Charta, mint a kisvállalkozások támogatási és fejlesztési tevékenységének az alapja, a vállalkozásfejlesztési politika alapdokumentumának tekinthető az EU-ban. Deklarálja, hogy a kisvállalatok tekintendők az innováció, a foglalkoztatás, valamint az Európán belüli társadalmi és helyi integráció fő hajtóerejének. Ezért a lehető legjobb környezetet kell biztosítani a kisvállalkozások és a vállalkozási tevékenység számára. A Charta 10 területet jelöl meg fő cselekvési irányként: 6. A vállalkozások oktatása és képzése 6. Olcsóbb és gyorsabb elindulás 6. Jobb törvénykezés és szabályozás 6. Szakmai ismeretek biztosítása 6. Az on-line hozzáférés biztosítása 6. Az egységes piac jobb kihasználása 6. Adó-és pénzügyek 6. A kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítése 6. Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szintű kisvállalati támogatás 6. A kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten

23


Az EU KKV politikájának és a programok végrehajtásának

felelőse a 2000. januárban

egyesült Vállalkozói Főigazgatóság (Enterprise Directorate General) „B” Igazgatósága.

24


A főigazgatóság a korábbi KKV, az Ipari és Innovációs Főigazgatóságok egyesülése nyomán jött létre. Törekvéseiknek az „Enterprise Europe”, azaz a „Vállalkozások Európája” nevet adták, az alábbi célokat megjelölve : •

a vállalkozói szellem erősítése,

•

az innováció, a hatékony változáskezelés ösztönzése

•

a vállalkozások számára kedvező jogi és üzleti környezet kialakítása

•

a KKV-k versenyképességének javítása,

•

a vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése

•

az információszolgáltatás hatékonyabbá tétele,

•

a különböző termék- és szolgáltatáspiacokhoz való hozzáférés segítése.

2.1.0

A Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program

A Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó un. közös akciók a KKV-k támogatásának és fejlesztésének legfontosabb közösségi eszközei. Az EU 2000-ben zárta le az 1997-2000 közötti

„Harmadik

Többéves

KKV-fejlesztési

Program”-ját12,

amelynek

teljes

költségirányzata 180 millió euró volt. A Program számos területen segítette a kis cégek versenyképességének javítását, informálását, jogi és pénzügyi környezetének fejlesztését, kutatási és innovációs lehetőségeit. Az Európai Tanács az új, 2001-2005-re szóló „Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program”-jának13

(MAP)

elindításáról

2000.

december

20-án

hozott

határozatot

(2000/819/EC). A Program a Charta céljainak megvalósítási eszköze. A Program irányítását a Vállalkozási Programot Irányító Bizottság (Enterprise Programme Management Committee, EPMC) látja el, mely negyedévenként ülésezik. Az alakuló ülésre 2001. február 8-án került sor, melyen a tagországok delegációin kívül jelen lehettek megfigyelői státuszban a tagjelölt országok, köztük Magyarország képviselői is. A Program teljes költségvetése 450 millió euró, a pénzügyi eszközökre ebből 317 milliót irányoztak elő. A 2003. évi projektek teljes költségvetése 93.425.576 euró volt.

12 13

Third Multiannual Programme for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) in the European Union) Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship in Particular for SMEs 2001-2005 25


A „4. Többéves Vállalat és Vállalkozásfejlesztési Program” öt célt határoz meg, melyek az alábbiak: •

A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása egy tudásalapú nemzetközi gazdaságban

•

A vállalkozások adminisztratív, és szabályozói környezetének egyszerűsítése és továbbfejlesztése

•

A vállalkozói kultúra, szellem célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nők, fiatal vállalkozók)

•

A KKV-k pénzügyi helyzetének javítása

•

A

közösségi

támogató

szolgáltatások,

programok

igénybevételének

megkönnyítése, koordinálásának javítása (EIC-hálózat)(Bővebben lásd az 5.8 fejezetben) •

Egyéb projektek: európai KKV-k statisztikai megfigyelése, Európai Vállalkozás Hírlevél, a Többéves Program értékelése, az Európai Charta kisvállalatok részére” és a Legjobb Gyakorlatok projektekről szóló információk terjesztése

2.1.0

Az európai vállalkozáspolitika új orientációja

Az EU-tagországaiban felismerték, hogy a KKV-k különösen jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatás növelésének és a gazdasági növekedés megteremtésének területén. A KKVpolitika fejlődésének fő tendenciái uniós és tagországi szinten ennek megfelelően az alábbiak: •

a KKV-politikát az életképes, ill. a potenciálisan fejlődőképes vállalkozásokra kell fókuszálni

•

elsődleges cél a vállalkozói szellem erősítése

•

prioritást élvez az induló vállalkozások segítése

•

fontos a speciális csoportok - nők, fiatal vállalkozók, kisebbségek – társadalmi integrációjának előmozdítása

A KKV-szektor támogatásában kiemelkedő szerepet játszanak a közigazgatási reform elemei. Az üzleti életet nehezítő bürokrácia egyszerűsítése a vállalkozásoknál költségcsökkentést eredményez és ezzel nagyobb energiát tudnak a valós piaci tevékenységre fordítani.

26


Az EU a vállalkozások pénzügyi helyzetének javítását különösen az induló vállalkozások esetében tartják fontosnak.

27


A vállalkozások nemzetközi nyitása a globalizációs versenyben való hatékonyabb helytállást eredményezi. Ez magában foglalja a külső piacok felmérésének ösztönzését, valamint a külpiaci kapcsolati rendszerek kialakításának támogatását. A KKV-k versenyképességének fokozása érdekében, azért hogy a munkanélküliség csökkenését elérjék, számos országban támogatják a vállalkozók képzését és a magasabb vállalkozói kultúrák elterjedését. Az iskolai rendszereken belül speciális képzési formákat alakítanak ki, különösen a fiatalok, a nők és a munkanélküliek számára.

2.1.0

A KKV-k támogatása az EU-ban

Az Európai Unióban mintegy háromszor annyi kis-és középvállalat vesz igénybe támogatást, mint Magyarországon. Ennek ellenére általában az EU-ban sem használják fel teljesen a rendelkezésre álló keretet, mert a KKV-k háromnegyede nem is hallott a számukra elérhető támogatásokról, mások pedig – a támogatás igényléséhez szükséges – általuk bonyolultnak vélt ügymenet miatt állnak el szándékuktól. Sok vállalkozó azért keres más pénzforrást, mert bár hallottak a rájuk érvényes támogatási lehetőségekről, az igénylés módjával kapcsolatos ismereteik hiányosak voltak. Az EU-tagországokban felismerték, hogy a KKV-k hátrányos helyzetből indulnak a piaci versenyben a nagyvállalatokkal szemben, azonban működésük haszna annyira nyilvánvaló, hogy megalakulásukat és fennmaradásukat valamennyi fejlett régióban és országban évtizedek óta támogatják. A támogatások intézményi keretei változatosak, de általában állami programok keretében történnek. Az EU-ban a kisvállalati támogatások túlnyomó részét a tagállamok nyújtják saját vállalkozóinak. A verseny tisztasága érdekében azonban az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie. Az átláthatóság és az ellenőrzések alapját az EU KKV-k körét meghatározó definíció képezi. Célja szerint az állami támogatás regionális, ill. területfejlesztési; foglalkoztatást segítő, környezetvédelmi és K+F támogatás. A „de minimis elv” értelmében az Európai Bizottság nem veszi figyelembe, elnézi azokat a viszonylag kisebb összegű állami támogatásokat, amelyeknek kedvezményezettjei maximum

28


100 főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk nem éri el a 15 millió eurót, és az adott támogatás kisebb, mint 7,5 %. A támogatás három év alatt nem haladja meg a 100 ezer eurót.

29


Állami támogatás az, amit az államháztartás költségvetésből a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások részére vissza nem térítendő módon nyújt, vagy kedvezményes források (pl. kamatmentes hitelek), ill. egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása, ami állami bevételkieséssel jár (pl. adó-vagy járulék-elengedés). A KKV-k támogatásánál az adható kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozás létszáma 250 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró (2004-ben a felső határ még csak 40 millió euró), továbbá hogy a vállalkozásban az állam, az önkormányzat vagy más, támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – különkülön és együttesen nem érheti el a 25%-ot.14

2.1.0

A KKV-k finanszírozása az Európai Unióban15

Az Európai Bizottság 2003-as felméréseinek legfontosabb megállapítása szerint az európai vállalkozásfejlesztés akkor lesz a leghatékonyabb, ha az intézkedések a KKV-finanszírozás következő három területére irányulnak: 3. a környezet javítása 3. az induló, korai fázisban lévő vállalkozások finanszírozásának előtérbe helyezése 3. a KKV-k saját tőkéjének emelése. Az államnak az első területre kell koncentrálnia, csak korlátozott mértékben alkalmazni direkt akciókat, akkor, ha azokat a piac hiányosságai indokolják. Arra kell törekedni, hogy a szűkös támogatási források a leghatékonyabban működjenek. A magánszektorral kialakított együttműködés révén érhető el a legnagyobb hatás. Az állami támogatási mechanizmusoknak minél egyszerűbbnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük. A legtöbb EU-tagországban már

működnek

olyan

programok

és

intézmények,

amelyek

az

induló

KKV-k

finanszírozásának magasabb kockázatának áthidalását és nagyobb költségeinek átvállalását szolgálják.

14

15

A Kisvállalkozások, a középvállalkozások és az EU, Saldo 2003. Az Európai Bizottság tájékoztatója a Tanács és az Európai Parlament részére a KKV-k finanszírozáshoz

jutásáról (COM 2003/713)

30


31


Az Európai Unió finanszírozási ezközei Az EIF (Európai Befektetési Alap) által a Többéves Vállalkozásfejlesztési Program (MAP) keretében forgalmazott termékek közül a „KKV Garancia Konstrukció” (SME Guarantee Facility) hatékonynak bizonyult. 1998 óta több mint 125 ezer vállalkozást segített a hitelhez jutásban. Ezek több mint 90%-a mikro-vállalkozás, és kb. 45%-uk induló vállalkozás. Az EU költségvetéséből e célra felhasznált 155,7 millió euró összesen 9,02 milliárd euró hitel felvételét tette lehetővé, azaz az EU forrás 58-szorosát kitevő összeget. Az ún. „ETF Start-up Facility” forrásaiból az EIF kockázati tőkealapokban és vállalkozói inkubátorokban szerez max. 15%-os részesedést, ezáltal főként a nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív vállalkozásokat segíti. 2003 végéig ez a segítség mindössze kb. 200 céghez jutott el. A „Seed Capital Action” a magtőke-befektetésekkel foglalkozó alapkezelők által alkalmazott új befektetési menedzserek bérköltségeinek egy részét vállalja át. Kockázati tőkebefektetések A KKV-k kockázati tőkéhez jutását segítheti elő kisvállalkozói befektetésekre specializálódó alapok létrehozása amerikai mintára. Ezek állami garanciával szerezhetnek tőkepiaci forrásokat a piaci átlag-árnál olcsóbban. Bár az ilyen alapok befektetései az USA-ban 2002ben csak az összes befektetett összeg 11%-át érték el, az ügyletek 60%-át ezek a befektetések tették ki. Hasonló gyakorlatokat követ az EU tagországokban pl. a Finnvera, a német KfW és a francia BDPME. A csatlakozó és a tagjelölt országokban nemcsak a KKV-k bankhitel állománya marad el messze a tagországok vállalkozóinak hitelállományától (átlagosan a GDP 40%-a, míg az EUban annak a 140%-a), hanem a kockázati tőkebefektetés is fejletlen. Az egyik legfőbb gátló tényező a tőkepiac fejletlensége, ami megnehezíti a befektetésekből való kiszállást.

32


Mikrohitelezés A legtöbb országban szükség van a mikrohitel programok állami támogatására. Az a legkedvezőbb, ha a források főként a magánbefektetőktől ill. bankoktól származnak, és az állam a kedvező szabályozási és fiskális környezet kialakítására, a kockázatoknak a garanciaszervezettel való megosztására és a kapcsolódó üzleti szolgáltatásokra fordítja a legnagyobb figyelmet. Fenntarthatóságra és az állami támogatás fokozatos csökkentésére célszerű törekedni. A Bizottság javasolta, hogy az EU emelje meg a MAP – SME Guarantee Facility költségvetését és a Strukturális Alapok közül az ERFA (Európai Regionális Fejlesztés Alap) és az ESZA (Európai Szociális Alap) is segíthesse a mikrohitel programokat, különösen a csatlakozó és a tagjelölt országok esetében. A KKV-knak friss információkkal kell bizonyítaniuk hitelképességüket, dokumentálniuk kell a tényleges gazdasági helyzetüket és a terveiket bankjuk, vagy a befektetők számára. 2005-től az EC 1606/2002 sz. rendelet alapján az Európai Unió tőzsdén jegyzett vállalkozásai kötelesek lesznek a Nemzetközi Számviteli Szabályokat (IAS) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabályokat (IFRS) követni. A KKV-knak is át kell térniük fokozatosan ezen szabályok alkalmazására, hogy az általuk adott információk a hitelintézetek, külföldi üzleti partnerek számára érthetőek, áttekinthetőek legyenek. A MAP keretében a Bizottság két projektet is indít 2004-ben, amelyeknek az a céljuk, hogy megkönnyítsék a KKV-k számára a bankokkal folytatott együttműködést. Az egyik egy útmutató elkészítése, mely részletezi , hogy a pénzintézeteknek „minősítési környezetben” milyen információkat és milyen formában kell átadniuk. A másik egy szeminárium-sorozat az érdeklődő KKV-k és szervezeteik számára, ugyanebben a témában. Garanciák A garanciák hasznos eszközei lehetnek a szűkös KKV-támogatási források felhasználásának. Fontos, hogy az állami támogatást tartalmazó garanciakonstrukciók megfeleljenek az Európai Megállapodás támogatásokra vonatkozó előírásainak /EC Treaty/87-89.cikkely) és a

33


Bizottság által kiadott közleménynek, amely a Megállapodás e részét konkrétan a garanciákra vonatkozóanértelmezi16.

16

Commission Notice, OJ C71, 11.03.2000. 34


Ezeknek a garanciáknak a KKV-k konkrét pénzügyi tranzakcióihoz kell kapcsolódniuk, a hitelösszeg max. 80 %-át fedezhetik, kockázat-elemzésre épülnek , pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalkozások nem kaphatják. EIB, EIF Az EIB (Európai Befektetési Bank) az adott ország, ill. régió bankjain, pénzügyi közvetítőin keresztül ajánlja szolgáltatásait a KKV-szektornak is. A jövőben még fontosabb szerepet kaphatnak a bank ún. globális hitelei. Az EIF (Európai Befektetési Alap) szeretné folytatni az együttműködést az EU-tagországok hitelintézeteivel. Nagy hangsúlyt helyez arra, hogy mielőbb kiterjessze a KKV Garancia Konstrukciót a csatlakozó országokra is, és megtalálja ehhez a megfelelő közvetítőket. A helyi partnerbankok számára több előnnyel jár az ilyen együttműködés. A Partnerbank •

Kevesebb tartalékot képez az EIF által garantált eszközök után

•

Több KKV-t finanszírozhat és javul ezeknek a hiteleknek a megtérülése

•

Könnyebben átadhatja a követeléseit harmadik félnek

•

Könnyebben viheti át a tőkepiacra a kockázatot, egy – esetleg az EIF által garantált – kötvénykibocsátás révén.

A tőkepiacok likviditásának fokozása Az Európai Bizottság fő feladata e téren a stabil, harmonizált szabályozás, a megfelelő jogi környezet kialakítása. Ezt a célt is szolgálja a kidolgozandó „Risk Capital Action Plan” és a „Financial Services Action Plan”17. A Bizottság szeretne kidolgoztatni egy tanulmányt, amely azt vizsgálná, hogy az eszközfedezetű értékpapír kibocsátások hogyan ösztönözhetnék a KKV-finanszírozást. E technikák révén a bankok eladhatják a KKV-követelések egy részét, és miután ezek kikerültek a mérlegükből, növelhető a hitelezési kapacitásuk. A saját tőke emelése A nagyobb saját tőke javítja az adott vállalkozás kockázatának a megítélését. A tőkeemelés forrása lehet visszaforgatott nyereség, informális tőkebefektetés, kockázati tőkealap befektetése. 17

Kockázati Tőke Cselekvési Terv, Pénzügyi Szolgáltatások Cselekvési Terv 35


A Bizottság figyelme kiterjedt az „Üzleti angyalok”- ra és ezek hálózataira, mint az innovatív vállalkozásokat tanácsokkal ellátó segítőkre és finanszírozó piaci szereplőkre, akik/amelyek már akkor segítséget nyújtanak, amikor a vállalkozás még nem juthat hozzá a kockázati tőke piac által kínált befektetéseihez.( Az üzleti angyalok volt vállalkozók, akik társaságuk eladása után be akarnak fektetni új társaságokba és segíteni kívánják azokat tapasztalataikkal.) A növekedést, a beruházást legkézenfekvőbb a visszaforgatott profitból finanszírozni. Sok országban azonban ennek az adóterhei nagyobbak, mint a felosztott nyereség adója. Az egyes országok által alkalmazott néhány támogatott KKV-finanszírozási konstrukció a teljesség igénye nélkül, a jelentősebbeket kiemelve: Dániában a kormány egy 67,3 millió euró nagyságú vállalkozásfejlesztési alapot hoz létre magánbefektetőkkel közösen. A befektetések min. 50%-át a magánbefektetőknek kell eszközölniük/teljesíteniük. Adókedvezményekkel támogatják a befektetési alapokat és a foglalkoztatottak részvényvásárlási opcióit. Spanyolországban a kormány garanciát vállal befektető cégek által, KKV-hitelek törlesztési fedezetével végrehajtott kötvénykibocsátásra. A hitelportfolió legalább 80%-ának KKVhitelnek kell lennie, és a kibocsátás által megszerzett forrás legalább 80 %-át ugyancsak KKV-hitelezésre,-befektetésre kell felhasználni. 2002-ben a Tudomány és Technológia Minisztérium egy új konstrukciót hozott létre a technológia-orientált KKV-k számára. Egy 24 millió euró-s alapból 7 éves futamidejű, kamatmentes kölcsönöket nyújt technológia-orientált kockázati alapoknak. Írországban az „Üzletkiterjesztési Konstrukció” 1984 óta adókedvezményeket kínál azoknak a magánbefektetőknek, akik hosszú távú befektetéseket hajtanak végre bizonyos ágazatok kisés induló vállalkozásaiban. 1984-től 2003 végéig 1.041 millió euró összegben történt ilyen jellegű befektetés.

36


Ausztriában az Austria Wirtschaftsservice (AWS) egy ún. „tőke megduplázási konstrukción” dolgozik, amelynek keretében az adott induló vállalkozás saját tőkéjét megduplázzák az EIF garanciájával támogatott tőkehitellel vagy kockázati tőkebefektetés révén. Svédországban a Svéd Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (NUTEK) vissza nem térítendő támogatásokkal segíti „Regionális Üzleti Angyal Hálózatok” létrehozását. A már működő 30 hálózatból 17 kapott eddig támogatást.

37


0. A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon

0.0 Történelmi áttekintés

A bányák és bankok, nagyvállalatok háború utáni államosítását követték az 1949-50-es években a KKV-k, nagy-és kiskereskedések, vendéglők állami tulajdonba vétele, a parasztgazdaságok tsz-ekbe tömörítése.18

Az 1953-as, Nagy Imre miniszterelnök által

meghirdetett új program kedvezőbb feltételeket teremtett a kisvállalkozásoknak. A kormány 1957-ben határozatot hozott a magángazdaságok fejlesztéséről, nagymértékben csökkentve az adminisztratív terheket, módosítva az exporttevékenységre vonatkozó korlátozásokat. Az 1968-as gazdasági reformig folytatódott a magánszektor visszaszorítása. A reform kedvező volt a kisvállalkozások számára, az új piacokon való megjelenés révén 95.794-ről 116.162-re nőtt a kisiparosok száma. Az 1970-es évek kezdeti sikerei után újabb megtorpanás következett az 1980-82-es gazdasági reformig, amikor újra növekedésnek indult a magánkereskedelem, nőtt a vállalati gazdasági munkaközösségek és a gazdasági munkaközösségek száma, kialakult az új szövetkezeti forma a „kisszövetkezet”.A szocializmusban a „gazdaságpolitika” hol segítő, hol gátló volta megteremtette a rendszerváltást követően kialakult KKV-k alapvető feltételeit. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta lassuló ütemű, de folyamatos gazdasági növekedés volt tapasztalható. Az 90-es évek közepén-végén (a privatizáció fő hullámának lezárulásával) új gazdasági korszak kezdődött el. A magánszektor adja a magyar gazdaság teljesítményének 80%-át, az állami tulajdonban maradt vállalatok részesedése 20%-os. A XXI. Század elejére megkezdődött a gazdaság fokozatos felzárkózása Európához. A külföldi működő tőke beáramlására az EU-csatlakozás a növekvő bizalom révén kedvező hatással van. A nagy európai és tengerentúli befektetők mellett a közeli EU-országok kis-és középvállalatai számára is vonzóvá válik az új tagállamok gazdasága. Mérséklően hat viszont több – az EU-csatlakozással összefüggő – versenyképességet rontó tényező, így a vámszabadterületek

18

megszüntetése,

a

befektetési

kedvezmények

átalakítása.

Laki Mihály: Kisvállalkozások a szocializmus után, Közgazdasági Szemle , 1998 38


A csatlakozás után növekvő tőkebeáramlás várható a gépjárműiparba, a logisztikába, az élelmiszeriparba, az építő-és építőanyag iparba, az ingatlanügyletekbe; tulajdonosi átrendeződés várható a vegyiparban.

0.0 A kis-és középvállalati szektor Magyarországon

1996-ban 700 ezer működő vállalkozás volt Magyarországon, mára ez a szám 850 ezer körül mozog. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma eléri az uniós átlag kétszeresét. Ez a nagy szám a kényszer-és önfoglalkoztatók magas arányából és a mezőgazdasági vállalkozások számbavételének eltéréseiből is adódik. A munkaerőpiacon javulás tapasztalható, a munkanélküliségi ráta alacsonyabb (5,9 ) az EU átlagénál (8,0). A hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása jelentős, lényegesen nagyobb az Európai Unióban tapasztalhatónál, csak kevés modernizált középvállalkozás van, amelyek felvehetik a versenyt e tekintetben a nagyvállalatokkal. A modern technológiát képviselő nagyvállalatokkal a kis- és középvállalkozások egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben képesek együttműködni. A problémák nagy többsége a KKV-k pénzügyi,

technikai,

műszaki,

minőségügyi

és

menedzsment

elmaradottságából,

felkészületlenségéből fakad, amely alkalmatlanná teszi őket a termékek jó minőségben, időben és elfogadható áron történő legyártására. A vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel rendelkezik, s emiatt az Európai Unió egyes környezetvédelmi előírásainak teljesítése nehézséget jelenthet számukra. A megfelelő ismeretek, tudás hiánya is rontja a hatékonyságot.

3.1.0

Magas KKV-arány, a magánvállalkozások hagyományai

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások Magyarországon (az Európai Unióhoz hasonlóan) az összes vállalkozás több mint 99%-át teszik ki. Az aktivitás régiónként eltérő: míg a közép-

39


magyarországi régióban az ezer főre jutó vállalkozások száma az országos átlag 140%-a, addig a kedvezőtlenebb helyzetű keleti régiókban annak csak 70-88%-át teszi ki (2001).

4.sz.táblázat A működő vállalkozások régiók közötti megoszlása ( % ) Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001

KözépKözépNyugatDélÉszak- Észak- DélMagyar- Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyar- Alföld Alföld ország ország 38,6 9,9 9,6 9,3 8,7 11,4 12,6 39,3 9,9 9,5 9,2 8,5 11,3 12,3 39,5 10,0 9,6 8,6 8,6 11,2 12,0 39,6 10,0 9,6 8,7 8,7 11,3 11,7 39,7 10,1 9,6 8,8 8,8 11,3 11,7 39,1 10,3 9,9 9,0 9,0 11,2 11,6

Forrás: KSH Havi Közlemények (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002.)

A működő vállalkozások régiók szerinti megoszlásában csak kisebb változások következtek be: 2000-ig nőtt a közép-magyarországi régió részesedése, majd 2001 végéig csökkent (39,1%), de még így is fél százalékkal haladja meg az öt évvel korábbit. Emellett nőtt a közép- és nyugat-dunántúli, valamint az észak-magyarországi régió részaránya is (0,3-0,4 %kal), míg a dél-dunántúli és az észak-alföldi térségek aránya kismértékben (0,2-0,3 %) a déldunántúli és az észak-alföldi térségek aránya kismértékben , a dél-alföldi régióé viszont jelentősen (1%-kal) csökkent. A működő vállalkozásoknak a lakossághoz viszonyított arányát tekintve kiemelkedik Budapest. Az átlagosnál nagyobb a vállalkozások aránya Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében. A többi megyében az átlagosnál alacsonyabb a vállalkozások aránya, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén,

Nógrád,

Jász-Nagykun-Szolnok

és

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyékben. Ezer lakosra 2001-ben 82,23 működő vállalkozás jutott (országos átlag) Kiemelkedik a főváros és a balatonfüredi kistérség, a hazai átlag 125-150 %-a a szentendrei, pilisvörösvári, budaörsi,

veszprémi,

fonyódi,

keszthelyi

és

a

győri

térség. 40


A szegedi, egri és kecskeméti térség- ahol az országos átlag felett van a vállalkozássűrűségkivételével a Dunától keletre fekvő megyeszékhellyel rendelkező kistérségek ezer lakosra jutó vállalkozásainak száma nem éri el az országos átlagot, az országos átlag 50-75%-a.19

A magas aktivitási aránynak az oka részben a kis magánvállalkozások rendszerváltozás előtti időszakban

gyökerező

hagyománya,

később

a

privatizáció

módja

mellett

a

kényszervállalkozások magas aránya is. A kényszervállalkozók súlyát jól mutatja, hogy a magyar vállalkozások kétharmada működik alkalmazott nélkül (az EU-ban az ilyen vállalkozások aránya csupán 52%). A regisztrált vállalkozások nagy része valójában nem működik. A működő vállalkozások számának januári nyitóállománya jóval kisebb, mint az előző év decemberi záróállománya. Az évközben megszűnő vállalkozások egy részének adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csak évente egyszer, a januári nyitóállománnyal veszi figyelembe. 5.sz.táblázat A működő vállalkozások száma jogi formák szerint (1999-2002)

Időszak 1999.01.01. 1999.12.31. 2000.01.01. 2000.12.31. 2001.01.01. 2001.12.31. 2002.01.01. 2002.12.31.

Egyéni Közkere- Betéti vállalkozás seti társaság társaság 425 966 3 760 133 355 467 513 4 386 150 637 432 603 4 015 139 694 487 699 7 052 167 434 430 031 6 561 152 958 468 797 7 230 174 542 442 900 6 776 161 208 474 678 7 020 180 534

Korlátolt felelősségű társaság 125 627 136 777 126 633 144 656 133 080 150 194 138 478 158 342

Részvény- Szövetkezet Összesen társaság 3 549 3 853 3 538 3 800 3 659 3 926 3 696 3 857

5 409 5 892 5 643 5 922 5 680 5 715 5 442 5 392

729 990 802 215 744 346 847 024 761 634 840 575 787 800 860 022

Forrás: KSH Havi Közlemények (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002)

19

KSH-STAR 2001, Az 1000 állandó lakosra jutó működő vállalkozások száma Magyar Gazdaságelemző Intézet 41


6.sz. táblázat A működő vállalkozások aránya a regisztráltakhoz képest, vállalkozási formánként (1999-2002)

Egyéni vállalkozás Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű Társaság Részvénytársaság Szövetkezet Átlag

1999 2000 2001 2002 70,8 71,4 67,2 67,0 84,1 89,6 88,0 86,5 88,2 89,0 87,6 86,6 85,1 86,6 86,9 86,9 88,6 89,3 76,4

86,9 78,8 79,0

88,8 80,8 74,7

87,2 79,7 74,6

Forrás: KSH Havi Közlemények alapján számított adatok (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002)

Egészében véve a működő vállalkozások aránya csökkenő tendenciájú volt 2001-ben. A jogi személyiségű vállalkozásoknál (Kft, Szövetkezet) a mutató javult, a jogi személyiség nélkülieknél romlott. A nem működő vállalkozások aránya a legnagyobb az egyéni vállalkozóknál és a szövetkezeteknél. A gyors és nagyarányú vállalkozás-értékesítéseket követő feldarabolások, kiszervezések miatt sok kisvállalkozás jött létre, míg a gazdasági átmenet során munkájukat vesztett szakemberek nagy számban alapítottak egyéni (sok esetben kényszer-) vállalkozásokat. Az új vállalkozások létrehozása könnyű volt, de növekedési fázisba csak kevesen tudtak lépni.

3.1.0

A KKV-k hatékonysága és termelékenysége

A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Így e vállalkozói kör teljesítménye mintegy 10 százalékponttal marad el az Európai Unió átlagától.

42


A hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása jelentős, lényegesen nagyobb az Európai Unióban tapasztalhatónál: a hazai kisvállalkozások nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége kb. a fele, a közepes vállalatoké pedig kétharmada a hasonló EU-s adatoknak. Csak nagyon kevés modernizált középvállalkozás van (ezek többnyire beszállítók), amelyek felvehetik a versenyt e tekintetben a nagyvállalatokkal. A többi nem felel meg a verseny-kihívásoknak. 7.sz. táblázat A KKV -k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége (egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott-értéke) Magyarországon és az EU-ban (2000)

Magyarország 36 % 36 % 56 %

Mikrovállalkozások Kisvállalatok Közepes vállalatok

EU 35 % 65 % 91 %

Forrás: Az SMEs in Europe, including a first glance at EU Candidate Countries (2002) és a Kis-és középvállalkozások helyzete (2001) adatai alapján számolva

A magyar kis- és középvállalkozások exportáló képessége alacsony: az exportértékesítés aránya az árbevételből a mikrovállalkozások esetében 6%, a kisvállalkozásoknál 8%, a közepes vállalkozások esetében 14%, míg a nagyvállalatok esetében 32%. 8.sz. táblázat A vállalatok export értékesítésének aránya a nettó árbevételben vállalati méretkategóriák szerint (%)

Alkalmazott nélküli vállalkozás Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Közepes vállalkozás Nagyvállalkozás Összesen

1999 2000 2001 6 6 5 6 8 14 30 22

6 8 14 32 23

5 8 14 32 23

43

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002.)

Az elmúlt években a KKV szektor súlya a magyar exportszektorban folyamatosan csökkent. Míg 1998-ban a KKV-k az exportértékesítés 30 %-át adták, addig 2000-re ez az arány 20 % alá csökkent. Gyenge exportképességük sebezhetővé tette őket, mivel az európai uniós piaci követelmények részletes ismerete csak egy részük számára vált nélkülözhetetlenné. Az exportértékesítés megoszlásában határozottan tovább nőtt a nagyvállalkozások részesedése. Az alkalmazott nélküli, a mikro- és a kisvállalkozások exportja reálértéken csökkent, a közepes vállalkozások részesedése a reálnövekedés ellenére esett vissza, aminek oka a nagyvállalatok kiemelkedően magas exportnövekedése volt. A nagyvállalatok 2001-ben az összes export 83%-át értékesítették, minden egyéb kategória részesedése csökkent. 9.sz.táblázat Az exportértékesítés megoszlása vállalati méret kategóriánként (%) 1999 2000 2001 Alkalmazott nélküli 0,4 0,4 0,3 vállalkozás Mikrovállalkozás 3,5 3,2 2,7 Kisvállalkozás 3,4 3,0 2,6 Közepes vállalkozás 12,3 11,9 11,0 Nagyvállalkozás 80,4 81,6 83,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete2002.)

Az export aránya az árbevételben a különböző nagyságú vállalkozásoknál 1999-2000-ben azonos volt.

A nagyvállalatoknál nőtt csak 2000-ben az export aránya az árbevételben.

2001-ben az alkalmazott nélküli és a mikro vállalkozásoknál a mutató romlott, a kis- és közepes vállalkozásoknál, ill. a nagyvállalatoknál nem változott. A nagyvállalkozások bevételeik harmadát külső piacokon szerzik, a közép vállalkozásoknál ez az arány kisebb mint 15 %, a kisvállalkozásoknál 8 %.

44


A magyar KKV-k tehát alapvetően a hazai piacra vannak utalva, és ez – szemben az erősen exportorientált magyarországi nagyvállalatokkal – korlátozza növekedési esélyeiket.

45


Ezért is igen fontos a beszállítói kapcsolatok megerősítése, hiszen a közbenső javak és szolgáltatások szállítóiként a hazai KKV-k közvetett módon a magyarországi nagyvállalatok jelentős és folyamatosan bővülő exportjából is profitálhatnának.

3.1.0

Az alacsony termelékenység fő okai

A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének fő oka a KKV-k tőkehiánya, elavult technológiája, valamint a nem megfelelő vállalkozói ismeretek és az üzleti szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz való hozzáférés nehézségei. Finanszírozás A gazdasági átmenet következtében a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada alultőkésített. A tőkéhez jutás a KKV-k számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezés a bankok számára túl kockázatos, illetve a túl kicsi hitel- és számlaforgalom miatt nem jövedelmező. A vállalkozások 70%-a hitel nélkül gazdálkodik, s az alkalmazott nélküli, a mikro- és kisvállalkozások lényegesen kisebb arányban rendelkeznek hitelekkel, mint a közepes- és nagyvállalkozások. Hosszú lejáratú hitele a kisvállalkozások 20, a közepes és nagyvállalkozások 30 százalékának van mindössze.

10.sz. táblázat A kis- és középvállalkozások számára folyósított hitelek állománya (1999-2001) (Mrd Ft) 1999.12.31. 2000.12.31. 2001.12.31. 2000/ 2001/ 2001/ 1999 2000 1999 Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Összesen

112,7 110,6 237,7 461,0

210,7 264,9 428,5 904,1

416,8 300,5 563,3 1 280,7

187,0 239,5 180,3 196,1

197,8 113,4 131,5 141,7

369,9 271,7 237,0 277,8

Forrás: PszÁF (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002.)

46


A vállalkozások finanszírozása alapvetően a vállalkozások tőkéjén nyugszik. A vállalkozások összes saját tőkéje 22 818 milliárd forint, átlagos saját tőkéje 76 millió forint volt 2001-ben.

47


A vállalkozások 25 %-ának 17 ezer forintnál, felének 1,8 milliónál, háromnegyedének 5,8 millió forintnál kisebb volt a saját tőkéje. Ennek a tőkének 83 %-a koncentrálódott a nagyvállalatoknál, 9 %-a a közepes és összesen 8 %-a a kisvállalkozásoknál. Az 50 főnél kisebb vállalkozások felének tőkéje nem éri el a 1, a mikro-vállalkozásoké alig haladja meg a másfél millió forintot. 20 Magyarországon

az

elmúlt

években

több

kockázati

tőketársaság

is

alakult.

A

kisvállalkozásokba történő befektetés elősegítésére létrejött a Beszállítói Befektetői Rt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., a Corvinus Rt. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. tulajdonosa a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mellett nyolc bank és a Hitelgarancia Rt. E cégek széles tevékenységi kört ölelnek fel a környezetvédelemtől a gép- és élelmiszeriparon át az orvosi műszer –és berendezésgyártásig vagy az informatikáig. A részvénytársaság döntően állami forrásokból gazdálkodik, a döntések üzleti alapon születnek. A befektetések célja az adott vállalkozás termék, és technológiai fejlesztésének elősegítése, piaci pozíciójának erősítése, ill. tőkeszerkezetének javítása annak érdekében, hogy képes legyen nagyobb fejlesztésekhez bankhitelt igénybe venni. A befektetés felső határa 100 millió forint. A Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) hitelkonstrukciói és szolgáltatásai export előfinanszírozásra és bizonyos esetekben belföldi ügyletekre is vonatkozik. Az alapvető cél a magyar vállalkozások export tevékenységének segítése kedvező finanszírozási feltételek mellett, a magyar áruk eljuttatása még olyan piacokra is, ahol azok még nincsenek jelen. Közvetlen

módon

a

bank

saját

forrásai

terhére

nyújt

kedvező

kamatozású

forgóeszközhiteleket (Eximhitel) , míg az export előfinanszírozását a bank közvetve, a pénzintézeteknek

nyújtott

exportcélú

refinanszírozási

igénybevételével

kedvező

kondíciójú

exporthitelhez

hitelkerettel juthatnak

segíti, a

amelynek

vállalkozók.

A

csatlakozáshoz közeledve a bank új szolgáltatást vezetett be, elindított az ún. „Kiterjesztett Eximhitel”

konstrukciót,

melynek

keretében

az

EU-besorolás

szerint

még

középvállalkozásnak minősülő exportőr cégek is részesülhetnek kedvező feltételű exporthitelben. 20

GVOP 2004-2006, GKM,IHM,OM 48


A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) célja az export és a belföldi pénzügyi kockázatok megosztása. Tevékenysége egyes biztosítási ágazatok piacképes és nem piacképes kockázatú biztosításaira, továbbá az ezekhez kapcsolódó információ-szolgáltatásra terjed ki. Az egyes biztosítási ágazatok: hitelezés, kezesség, különböző pénzügyi veszteségek A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) a KKV-szféra hitelezését kiemelt feladatként kezeli. A bank által kiemelten támogatott hitelcélok: piac- és versenyképes termékek, szolgáltatások fejlesztése, korszerű technológiai eljárások adaptálása, beszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés ösztönzése, ipari parkokba betelepülő vállalkozások ösztönzése, regionális fejlesztési programokban való részvétel.21

Elavult technológia A finanszírozási gondokat Magyarországon tovább súlyosbítja a vállalkozások korszerűtlen eszközállománya. A vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelőberendezésekkel rendelkezik, vagyona javarészt a privatizáció során szerzett ingatlanokban és technológiailag elavult termelő-berendezésekben testesül meg. Az Oktatási Minisztérium felmérése szerint a cégek 23%-a alacsony, 66%-a közepes technológiai színvonalú. Az elavult termelési technológia miatt az Európai Unió egyes környezetvédelmi előírásainak teljesítése nehézséget jelenthet. Hasonlóképpen a munkabiztonság, munkahelyi higiénia, stb. követelményeinek teljesítése is nagy erőfeszítéseket kíván majd, és jelentős forrásokat köthet le. Vállalkozói ismeretek hiánya, üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei A megfelelő ismeretek, a tudás hiánya is rontja a hatékonyságot. A magyar kis- és középvállalkozások számottevő csoportja stabilizálta helyzetét, azonban nem rendelkezik a továbblépéshez szükséges szakértelemmel és tapasztalattal, főleg az ország keleti és déli területeinek kezdő-, valamint mikro- és kisvállalkozásai szembesülnek jelentős nehézségekkel 21

„A kis-és középvállalkozások helyzete 2002 Éves jelentés” Magyar Gazdaságelemző Intézet és Apatini Kornélné:Kis-és középvállalkozások finanszírozása KJK 1999. 49


még az alapvető gazdasági információk beszerzése során is. Nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsment-képességekkel, és hiányzik a marketing-szemlélet is. A kis- és középvállalatok fejlődéséhez, piaci és vállalkozói ismereteik növeléséhez, innovatív képességük fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az üzleti szolgáltatások fejlett piaca. Az üzleti, fejlesztési szolgáltatások kínálata jelentősen bővült, ugyanakkor a földrajzi lefedettség, a hálózati kiépítettség egyenetlen, és a szolgáltatások a kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége számára a magas díjak miatt megfizethetetlenek. Mindezek következtében a vállalkozások jelentős hányadának viszonylag rövid az élettartama. Az 1995-ben induló vállalkozások mindössze 32 %-a, az 1997-ben alapított vállalkozások 52 %-a működött 2001 szeptemberében, ami régiós összehasonlításban a legalacsonyabb, míg 2001-ben a legmagasabb, 96%. (ld. 11. sz. táblázat). Ez arra utal, hogy a vállalkozóknak kellő gyakorlat, felhalmozott piaci ismeret, kapcsolatrendszerek, fejletlen támogató rendszerek hiányában nagy kockázatokat kell vállalniuk.

11.sz. táblázat A 2001. szeptemberében aktív vállalkozások túlélési rátája néhány csatlakozó országban (%)

1995. január 1997. január – 2001. január aktív vállalkozások aktív vállalkozások aktív vállalkozások aránya aránya aránya Cseh Köztársaság

57

67

89

Lengyelország

40

52

83

Magyarország

32

52

96

Szlovákia

44

60

92

Szlovénia

67

70

94

Forrás: Eurostat News Release STAT/02/144 , 2002.

50


3.1.0

IT és Internet-használat a KKV szektorban

Az IT használat üzleti elterjedtsége tekintetében a magyar vállalkozók még nem kellően aknázzák ki az info-kommunikációs eszközök és alkalmazások nyújtotta lehetőségeket a hosszú távú gazdasági fejlesztések és gazdasági növekedés elősegítésére. Bár az alapvető info-kommunikációs infrastruktúra és hardver eszközök már rendelkezésre állnak - hiszen a KKV szektorba sorolható vállalkozások többségének (72,4%) van személyi számítógépe -, felhasználásuk még rendkívül elmaradott színvonalú. Az elektronikus levelezés és az üzleti irodai alkalmazások mellett a leggyakrabban elterjedt üzleti alkalmazás a könyvvitel. Ezt a hazai KKV-k mindössze 44%-a alkalmazza. A fő üzleti szoftverek alkalmazása azonban még a 8,5 %-t sem éri el. Az Európai Unió pályázatain történő részvételhez, a vállalkozás számára megfelelő pályázat megtalálásához, a partnerek megkereséséhez és az információszerzéshez napjainkban elengedhetetlen az Internet használata, a benne rejlő lehetőségek ismerete és kiaknázása. A kamarák, információs központok (pl. EIC, ETK, stb.) elérését is gyakran megkönnyíti az elektronikus kapcsolat. Az IT rendszerek hatékonyabb, strukturáltabb használata a vállalatirányításban, termelésiszolgáltatási folyamatok lebonyolításában a vállalaton belül megszervezett (és esetleg vele szoros kapcsolatban álló partneri körre is kiterjedő) intranet. A teljes hazai vállalkozások körében ez a mutató alig haladja meg a 40%-ot. Az internetes alkalmazások terén a lemaradás jelentős, mint ezt az alábbi táblázat szemlélteti, ugyanakkor a felmérések szerint a vezetők nagy része bővíteni kívánja az IT alkalmazásainak körét, amennyiben a vállalkozások pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi.

12.sz. táblázat Vállalkozások online aktivitása Honlap

WAP

Elektronikus

Elektronikus Elektronikus

oldal

ügyfélkapcsolat

értékesítés

beszerzés

Van

39%

1%

3%

3%

1%

Tervezi 12 hónapon belül

28%

7%

12%

17%

11%

51

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Forrás: TÁRKI Rt.: Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon (2001. február) GVOP 2004-2006

Az összetettebb web-alapú üzleti alkalmazás tekintetében – mely kulcsfontosságú lenne az Internet nyújtotta kedvező üzleti lehetőségek kihasználására – Magyarország még inkább lemaradt a nyugat-európai országok mögött. A legtöbb vállalkozáslevelezésre, információtovábbításra használja az Internetet, de a gyakorlati előnyökkel járó tevékenységeket (bankkapcsolatok, beszerzés, logisztika) kevésbé alkalmazzák. 22

22

GVOP 2004-2006, GKM, IHM,OM és Magyar Gazdaságelemző Intézet 2002-es jelentése 52


5. KKV-támogatáspolitika Magyarországon A magyar KKV-k az EU piacán jóval nagyobb lehetőségekhez jutnak, mint amihez a 90-es évek elején történt rendszerváltás és az abból következő piaci liberalizáció révén. A 90-es évek magyarországi átalakulásának egyik legmarkánsabb jellemzője a zömmel kis-és középvállalkozások számának és gazdasági súlyának jelentős növekedése, a piacgazdaságra jellemző vállalkozói szerkezet kialakulása. Napjainkra a magyar vállalkozók megtanultak a piaci feltételek között gazdálkodni, termelni, szolgáltatni. Külkereskedelmünk több mint 70%-a az EU országaival bonyolódik, az áruk és szolgáltatások zöme az EU piacán kerül értékesítésre, vagy onnan érkezik. Az EU és Magyarország között a kereskedelem szabályainak nagy része már a csatlakozás előtt, az 1991-ben aláírt Társulási Megállapodás révén kialakult. Mindkét oldalon megszűntek a vámok és korlátozások, kölcsönösen megnyíltak a piacok. Ennek lehetőségeit már a csatlakozás előtti időszakban sok KKV ki tudta használni. A Társulási Megállapodás révén Magyarország számára - miként természetesen a többi társult ország számára is - fokozatosan mind több lehetőség nyílt és nyílik meg a „Többéves programok”-on belüli egyes programokhoz, projektekhez való csatlakozásra. A KKV-k fejlesztésének középtávú stratégiájához kapcsolódó 1161/1998 (XII.17.) sz. Kormányhatározat kiemelt feladatként határozza meg a vállalkozási kultúra és információs rendszer fejlesztését és a finanszírozási lehetőségek bővítését. Az ehhez kapcsolódó 19992002 évi Munkaprogramot a Gazdasági Minisztérium 1999. áprilisában hagyta jóvá, melynek részét képezte az adózás, hitelezés, hitelezést segítő garancia-rendszer fejlesztése, kockázati tőke befektetése, kockázati tőketársaságok beindítása, megfelelő jogi környezet kialakítása, oktatás, piacszervezés, műszaki fejlesztés, üzleti információk, EU kapcsolatok bővítése. Az EU-csatlakozás küszöbén létfontosságú, hogy a foglalkoztatásban meghatározó súlyú kisés középvállalkozó szektor megerősödjék. A kormány gazdaságpolitikájának célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság tartós, gyors ütemű, egyensúlyőrző, beruházás- és exportvezérelt növekedésének feltételeit. Ennek főbb eszközei: a beruházási hajlandóság segítése; a vállalkozói versenyképesség növelése; a mikro-, kis- és középvállalkozások

53


közvetett és közvetlen támogatása; az infrastruktúra kiemelt fejlesztése és a humántőke bővítése, átképzést segítő programokkal és jövedelempolitikai eszközökkel.

Az unióhoz való csatlakozás utolsó szakaszában az EU egyre több korlátozást oldott fel, vagy tett könnyebbé a Társulási Szerződéssel rendelkező országok, így Magyarország számára is. Az EU-ban a vállalatalapítással kapcsolatos gyakorlati lépések nemzeti szabályozás alá esnek, így az tagországonként eltérő. A magyar KKV-k szélesebb rétegei számára elsősorban az egyéni vállalkozás alapítása tűnik a legkézenfekvőbb lehetőségnek, mivel egyrészt a többi vállalkozási formához képest jóval kevesebb tőke szükséges hozzá, másrészt a további követelmények is viszonylag enyhék.

0.0 A KKV-k meghatározása

A magyar Országgyűlés 1999. novemberben elfogadta az 1999. évi XCV. Törvényt a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról , mely megfelel az EB 96/280/EK ajánlásának. A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy létrehozta a „Kis- és Középvállalkozási Célelőirányzatot (KKC). Meghatározta a központi költségvetésből finanszírozott célelőirányzat terhére támogatásban részesíthető programokat és támogatási formákat. Az említett törvény értelmében

kis- és középvállalkozásnak minősül az a

vállalkozás, amelynek •

Az összes foglalkoztatott létszáma kevesebb, mint 250 fő

•

Éves nettó árbetétele legfeljebb 4.000 millió Ft, mérleg-főösszege legfeljebb 2.700millió Ft

•

Ha a vállalkozásban az állam, önkormányzat, vagy az előző meghatározásokon kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – tőke, vagy szavazati jog alapján – különkülön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot (kivéve, ha a tulajdonosok olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással).

54


0.0.0

A KKV-k meghatározásának változása

Csatlakozásunkat követően hatályba lép a KKV-k támogatásáról szóló törvénymódosítás, mely a mérlegfőösszeg-korlátokat megemelve az EU-ban használatos kategóriák szerint kezeli majd a vállalkozásokat. Emiatt 960 cég, amely a jelenlegi magyar szabályok szerint a nagyvállalati besorolás alá tartozik, a KKV-kategóriába kerül át. Így számos olyan hazai és uniós támogatásra és kedvezményre lesz jogosult, amelyek eddig csak a kicsiket illették meg. A nagyvállalatok valóban nagyobb eséllyel indulnak a forrásokért, rendelkeznek ugyanis önerővel, amiből képesek a beruházást és a fejlesztést finanszírozni. Nem okoz számukra gondot, hogy fél, vagy egy év múltán jutnak csak hozzá a támogatáshoz. A pályázatok benyújtásánál is előnyben vannak, mert nyelveket beszélő, jó lobbi-képességű szakembereik tudnak a tenderdokumentumok elkészítésén dolgozni. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) ezért azt szeretné elérni, hogy a hazai és az uniós források 30 %-át célzottan pályáztassák, ezt a hányadot kizárólag a mikro-és kisvállalkozások használhassák fel. Az uniós támogatási rendszerhez való hozzáférésnek alapvető feltétele az egységes uniós fogalomrendszer, amelyet 2004. májustól Magyarországnak is használnia kell. (Lásd a 13.sz. táblázatot) A 960 középvállalkozássá „visszaminősülő” vállalat nem fogja elorozni a kicsik elől a támogatást. Ez a kör ugyanis a KKV-szektornak alig több mint 1 százaléka. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint az új törvény hatására a foglalkoztatottak aránya 3,2 százalékkal, a saját tőke aránya 6,3 százalékkal, a GDP-hez való hozzájárulás 7,5 százalékkal, az export értékesítés aránya 5,4 százalékkal nőhet a KKVszektorban. A KKV-k 2004-ben az uniós támogatásokkal együtt 23,5 milliárd forintért pályázhatnak.

55


13.sz. táblázat Vállalkozások változó besorolása

Mikrovállalkozás

Kisvállalkozás

Jelenleg (2004.májusig) 0-9 alkalmazott

10-49 alkalmazott, max. 700 millió forint éves nettó árbevétel, ill. 500 millió forint mérlegfőösszeg

Középvállal- 50-250 alkalmazott, kozás max. 4 milliárd forint éves nettó árbevétel, ill. 2,7 milliárd forint mérlegfőösszeg

2004. májusától

2005.januártól

0-9 alkalmazott

0-9 alkalmazott, max. 2 millió euró (520 millió forint) éves nettó árbevétel, ill. ugyanekkora mérlegfőösszeg 10-49 alkalmazott, 10-49 alkalmazott, max. 7 millió euró max. 10 millió euró (1,8 milliárd forint) (2,6 milliárd forint) éves nettó árbevétel, éves nettó árbevétel, ill. 5 millió euró ill. ugyanekkora (1,5 milliárd forint) mérlegfőösszeg mérlegfőösszeg 50-250 alkalmazott, 50-250 alkalmazott, max. 40 millió euró max. 50 millió euró (10,4 milliárd forint) (13 milliárd forint) éves nettó árbevétel, éves nettó árbevétel, ill. 27 millió euró ill. 43 millió euró (7 milliárd forint) (11,2 milliárd forint) mérlegfőösszeg mérlegfőösszeg

Forrás:23 Figyelő 2004/12sz. „Módosuló KKV-szabályozás

5.2 Az Európai Charta Magyarország a csatlakozásra váró többi kilenc országgal közösen 2002. áprilisában a szlovéniai Mariborban írta alá az „Európai Charta „-t. Elfogadásáról és az ehhez kapcsolódó jelentési kötelezettségvállalásáról a 2126/2002. (IV.26.) Kormányhatározat szól. A Charta aláírásával hazánk is kötelezettséget vállalat arra, hogy a meghatározott cselekvési programmal összhangban a kisvállalkozások igényeinek messzemenő figyelembevételével alakítja a hazai KKV-fejlesztési politikát.

23

Figyelő 2004/12sz. „Módosuló KKV-szabályozás Átminősített esetek 56


5.3 A „Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program” és Magyarország 2002.

ősze

óta

Magyarország

is

hozzáférhet

az

EU

„Többéves

Vállalat-

és

Vállalkozásfejlesztési Program” forrásaihoz évi tagdíj ellenében. A gazdasági és közlekedési miniszter24 2002. szeptember 18-án írta alá a „4. Többéves Programot” Magyarország számára megnyitó Memorandum of Understanding-et.

A

megállapodás 2002. október 15-én lépett hatályba. A nemzetközi szerződés kihirdetésére a Magyar Közlöny 2002/165. számában került sor. A szerződés rögzíti a tagállamokéval teljesen megegyező feltételei között , hogy a programban mára a jelenlegi tagállamokéval teljesen megegyező feltételek alapján vehetünk részt. A magyar vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek pályázatainak benyújtásakor és értékelésekor nem lesz semmilyen különbség a korábbi tagországokból jelentkezőkhöz képest. A programban való részvétel érdekében Magyarország az alábbiak szerint fizet pénzügyi hozzájárulást az Európai Unió általános költségvetésébe: •

678.578 euró a 2002. évre

•

718.768 euró a 2003. évre

•

733.730 euró a 2004. évre

•

749.120 euró a 2005. évre25

Fontos, hogy a MAP öt éves költségvetésében kulcsfontosságú finanszírozási eszközök a magyar

KKV-k

fejlődését

is

szolgálják.

Egy-egy

konkrét

pénzügyi

konstrukció

igénybevételére csak azután kerülhet sor, ha az Európai Beruházási Alap (EIF) és a megfelelő magyar pénzügyi közvetítő intézmények (kereskedelmi bankok, kockázati tőketársaságok, garanciaszervezetek) között megfelelő együttműködési megállapodások születtek. Alapvető cél, hogy a kisvállalkozói szféra megismerje az Európai Unióban működő jogszabályi környezetet, az egységes belső piac működési szabályait, az EU pályázati rendszerét, a vállalkozások működéséhez szükséges számos ismeretanyagot, amely

24 25

Csillag István www.gkm.hu/dokk/main/gkm/kiseskozepv 57


összességében

a

vállalkozások

versenyképességének

növelésén

keresztül

azok

esélyegyenlőségét javítja.

5.4 Kormányzati támogatások A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban (lásd bővebben az 5.6 fejezetben) megfogalmazódó filozófia két fő pillére a versenyképesség és a tudás. E két pillérre épülnek a kormányzati támogatások, melyek hangsúlyos pontjai a következők: 1. Modernizáció, technológiai felzárkóztatás ösztönzése. A nemzetközi versenyben való helytállási képesség erősítése a KKV-k eszközeinek és technológiai folyamatainak fejlesztését,

modernizálását,

a

környezetvédelmi

szempontok

fokozottabb

figyelembevételét, az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység szerepének növelését, korszerű vállalatirányítási rendszerek bevezetését teszi szükségessé. A kormány vállalkozásfejlesztési programja új, kedvezményes külső forrásokhoz jutási lehetőségeket is kínál a KKV-k számára. Ennek egyik eleme az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram, mely kedvezményes kondíciók mellett, hosszú futamidővel és állami kamattámogatással biztosít finanszírozási hátteret a beruházásokhoz. A beruházásokhoz szükséges finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást segíti a hitelgarancia intézmények által nyújtott garanciaszolgáltatás, melyhez a legkisebb vállalkozásoknak az állam garancia díjtámogatást is biztosít. 2. Információ-ellátottság biztosítása. A versenyképesség fontos tényezője, hogy a vállalkozók ismerjék azt a piaci közeget, amelyben a csatlakozást követően tevékenykednek. 2003-2004-ben az EU-csatlakozással összefüggésben jelentősen változik a hazai szabályozási környezet is, módosulnak az adózási-, a számviteli szabályok, új minőségi szabványok, környezetvédelmi előírások lépnek életbe, átalakulnak a fogyasztóvédelmi előírások. A kormányzat felelőssége és feladata a KKV-k körében ma még meglévő információs deficit jelentős mérséklése, felkészítés az EU egységes belső piacán való eredményes működésre, a változó jogi környezethez és piaci körülményekhez való alkalmazkodás segítése. Az egységes EU-integrációs felkészítő program keretében a cél a konkrét üzleti közegben történő eligazodáshoz szükséges információk eljuttatása a vállalkozókhoz. Az Egységes Oktatási Csomag

58


részét képezik az általános EU-ismeretek mellett a konkrét szakmai információk, melyben komoly szerepe van az „EU házhoz jön” elnevezésű kistérségi programnak. 3.

Tőkehiány enyhítése kockázati tőketársaságok aktivizálásával. A kockázati tőkebefektetések KKV-k felé „terelése” az állam szerepvállalása mellett lehetséges.

59


Az állam, kockázatviselő képessége az üzleti alapon működő befektető társaságokhoz képest nagyobb, és a szolgáltatás elterjedése érdekében a költségek bizonyos hányadát az állam képes átvállalni. 0. A piacra jutás esélyeinek javítása, támogatás az üzleti szolgáltatások ügyfeleivé váláshoz. Annak érdekében, hogy a piacszerzéshez, a piac megtartásához szükséges eljárások elsajátításához a mikro-és kisvállalkozások minél szélesebb köre tudja igénybe venni az üzleti tanácsadók szolgáltatásait, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vissza nem térítendő pályázati támogatással segíti, ösztönzi a marketing, logisztikai-, szervezési, stb. szolgáltatások elterjedését. 0. A vállalkozások működési környezetének javítása, a jogkövető vállalati mentalitás kialakításának ösztönzése. Alapkövetelménynek kell tekinteni a piaci folyamatokba való állami beavatkozás minimalizálását, egyidejűleg az intézményi szerkezet, a cél-és eszközrendszer átláthatóságát. A munkaerő magas járulékos költségei komoly akadályát képezik a vállalkozások fejlődésének, a versenyképesség javulásának. A kiegyensúlyozott és tartós növekedéshez jó befektetési klímára van szükség, amelynek feltétele, hogy a vállalkozások stabil és biztonságos keretek között működhetnek. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, összhangban a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának célkitűzéseivel (bővebben lásd az 5.7 fejezetet) a KKV-kat olyan módszerek megismertetésében, elsajátításában és alkalmazásában segíti a kormány és a gazdasági tárca, amelyekkel lehetőségük nyílik Európai Uniós partnereikkel felvenni a versenyt.

0.0 A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

A kis-és középvállalkozói szektor sajátosságai, a gazdaságban és a foglalkoztatásban játszott speciális szerepe és a szektor támogatásának Európai Unión belül is megkülönböztetett kezelésmódja szükségessé tette, hogy a KKV-k fejlődésének ösztönzését szolgáló intézkedések és eszközök önálló programban fogalmazódjanak meg. A magyar kormány mindezt felismerve alkotta meg és fogadta el 1213/2002. (XII.23.) sz. határozatában 2002. őszén a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot (SZVP).

60


A Program a KKV-fejlesztés középtávú feladatainak meghatározása során a következő prioritásokat jelöli meg: •

A versenyképesség növelése, modernizáció, a növekedésorientált KKV-k fejlődésének elősegítése

•

A KKV-k EU-integrációs felkészítése

•

Az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása

•

Az Európai Unión kis-és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybe vételéhez szükséges feltételek megteremtése.

Mivel a 2004. évi pályázatokról, eredményekről nincsenek még csak előrejelzések, így az SZVP 2003-ban elért eredményeit mutatom be.

0.0.0

Finanszírozási források

A KKV-k finanszírozási forráshoz jutását segítő új támogatási eszközök (hitelprogramok, fejlesztési tőkeprogram) kerültek kialakításra 2003-ban sikerült kialakítani a számos hitelintézettel és szervezettel működtetett, a vállalkozások méretéhez, finanszírozási igényéhez, élethelyzetéhez illeszkedő kedvezményes hitelrendszert, az ún. „4 lépcsős hitelprogram”-ot, amelyet egyéb, finanszírozást segítő új támogatási konstrukciók egészítenek ki. A rendszer elemei és eredményei az alábbiak: •

Módosult a Mikrohitel Program feltételrendszere. A kormány 3 millió Ftban maximálta a felvehető kölcsön összegét, mérsékelte a futamidőt, módosította a kamatot és a fejlesztések finanszírozására való felhasználást helyezte előtérbe. A rendelkezésre álló 12 milliárd Ft-ot meghaladó források kihasználtsága 85% feletti. 2003-ban több mint 1000 vállalkozás vett fel hitelt 3,4 milliárd Ft összegben.

•

Beindult a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció. 2003. júliustól a korábban igényelhető 500 ezer és 1 millió forintos mellett 2-3-4-5 millió forintos kártyák kerültek bevezetésre. A program keretében csaknem 8500 db volt a

61


kiadott Széchenyi Kártyák száma, ezzel összesen 20,2 milliárd forint került kihelyezésre. •

2003. szeptemberében bevezetésre került a kamattámogatással működtetett Midihitel Program, amely a mikro- és kisvállalkozások max. 10 millió forint összegű fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni. 2004 végéig várhatóan 1000-1200 vállalkozó fog a GKM kamattámogatása mellett összesen 15 milliárd forint hitelhez jutni.

•

A Magyar Fejlesztési Bank által bevezetett Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram KKV-k számára elkülönített 80 milliárd forintos keretének terhére a KKV-k részéről 2004. januárig 590 hitelkérelmet fogadtak be a bankok, 54 milliárd forintot meghaladó értékben. Ebből 465 az engedélyezett hitelek száma, 29,8 milliárd forint összegben. A 2004-ben kihelyezésre kerülő hitelvolumen nagysága 70-80 milliárd forint között lehet.

•

2003. szeptemberében indult el a Lánchíd Faktoring Program, melynek keretében faktordíj-támogatás mellett egy vállalkozásnak 60 millió forint követelés faktorálására nyílik lehetősége. A szolgáltatás végzésére 20 faktor céggel, ill. bankkal kötött a GKM szerződést. A kamattámogatásra 2003-ban elkülönített forrás mintegy 233 vállalkozásnak 14 milliárd forint összegű támogatott hitelhez jutását teszi lehetővé.

•

2003-ban megkezdte érdemi tevékenységét a kisvállalkozók számára fejlesztési vagy kockázati tőkét kínáló Beszállítói Befektetési Rt. És a Kisvállalkozás-fejlesztő

Pénzügyi

Rt.

Ez

utóbbi

2003-ban

15

tőkebefektetést hajtott végre 807 millió forint összegben. •

Az MFB 2003. július 15-én elindított Kis-és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Programja elsősorban a középméretű vállalkozások számára biztosít fejlesztési tőkeforrást. A kihelyezhető tőke összege 40 milliárd

forint,

a

forintban

történő

tőkebefektetés

mértéke

vállalkozásonként 50-500 millió forint. A fentiekben ismertetett programok 2003-ban mintegy 11-12 ezer vállalkozás számára biztosították a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét, a finanszírozási források e 62


konstrukciók révén összességében mintegy 60 milliárd forinttal bővülnek. A várakozások szerint 2004-ben a támogatott finanszírozásban részesülő vállalkozások száma 12-13 ezer körül lesz, a hitel állomány pedig 80-90 milliárd forint. A KKV-k finanszírozási helyzetének javítását szolgáló konstrukciók fenntartására a GKM a Kis- és Középvállalkozói Célirányzatból 2004-re 3 milliárd forintot irányzott elő.

0.0.0

Pályázati támogatások

2003-ban a GKM összesen 12 pályázati támogatási konstrukciót hirdetett meg a Kis- és Középvállalkozói Célirányzatból. A pályázatok a vállalkozások versenyképesebbé- válásához szükséges beruházásokhoz, a különféle üzleti szolgáltatások igénybe vételéhez, a hálózatok fejlesztéséhez, a korszerű minőségbiztosítási és vállalatirányítási rendszerek bevezetéséhez, saját honlap kialakításához, roma kisvállalkozások esélyeinek javításához kínálnak vissza nem térítendő támogatási lehetőséget. Külön pályázatot írtak ki a vállalkozások Európai Uniós követelményeknek való megfelelésének elősegítése céljából olyan szervezetek (kamarák, érdekszövetségek, szakmai szövetségek) részére, amelyek szakma-specifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével segítik a vállalkozások EU felkészítését. 0.0.0

A Széchenyi Vállalkozás-fejlesztési Program pályázatainak eredményei

A Kis- és Középvállalkozói Célirányzatból kiírt és 2003. december 31-ig eldöntött sikeres pályázatok száma 4509, az elnyert támogatások összege közel 11,7 milliárd forint. A 2003. évi pályázatok feltételei már összhangban álltak a Strukturális és Kohéziós Alapok követelményeivel, ezzel megteremtődtek a 2004. évi Európai Uniós támogatások zökkenőmentes fogadásának feltételei is. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdetett 2003. évi pályázati konstrukciókban megfogalmazott célok megegyeznek a Nemzetei Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programjának Kis- és középvállalkozás-fejlesztési prioritásában (lásd bővebben a nnj fejezetet) megfogalmazott célokkal, így azok 2004-2006 között is folytatódni fognak. 2003-ban a KKV- pályázatok útján lekötött 12 milliárd forinthoz képest

63


2006-ig a Strukturális Alapok társfinanszírozásában mintegy 43 milliárd forint támogatás érhető el a KKV-szektor fejlesztésére, amely 2004-re 10,2 milliárd forint pályázati támogatási lehetőséget jelent. 0.0.0

Az erőforrásokhoz való hozzájárulás esélyének növelése

2003. októberében hirdette meg a GKM a magyar roma mikro- és kisvállalkozók piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatására szolgáló pályázati konstrukciót, amelynek keretében 200 millió forint támogatást nyertek el a vállalkozók a roma kisvállalkozókat segítő fejlesztéseik megvalósítására. 0.0.0

EU integrációs felkészítő programok

A GKM kiemelt feladatának tekinti a mikro-, kis- és középvállalkozások integrációs felkészítését, amelynek keretében a vállalkozók megismerhetik az egységes uniós piac működési feltételeit és mozgásterét. 2003. februártól október közepéig a „Kis- és középvállalkozások kistérségi EU integrációs felkészítése” című program keretében a felkészítő csapat 14 megyébe, 118 kistérségbe látogatott el, ahol közel 14 ezer vállalkozás számára adott konkrét szakma-specifikus Európai Uniós információkat. A program a csatlakozásig folytatódik. 0.0.0

Összegzés

A Széchenyi Terv során érvényesülő tendencia helyett, amely „keveseknek sokat”, vagyis viszonylag kis számú vállalkozó fejlesztéseinek nagymértékű támogatását képviselte, az SZVP „sokaknak sokfélét” nyújt. Míg a Széchenyi Terv KKV-pályázatai keretében 2001-ben 2100, 2002-ben 1089 pályázó jutott támogatási forráshoz, az SZVP 2003. évi pályázatain keresztül 4509 nyertes pályázó tevékenységéhez járult hozzá. Ehhez adódik hozzá a különféle pénzügyi konstrukció mintegy 11-12 ezres ügyfélköre, akiknek a finanszírozási forrásai 60 milliárd forinttal nőttek. Az SZVP 2003. évi pályázatai és pénzügyi konstrukciói 14-15 ezer vállalkozóhoz jutottak el, 200-220 milliárd forint összegben . 2004-ben a tervek szerint ismét

64


14-15 ezer vállalkozót fognak elérni, az általuk kiváltott fejlesztések összértéke 240-270 milliárd forint körül alakulhat.26

26

„Sokaknak sokfélét a növekvő magyar gazdaságért a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programmal” GKM belső anyag 2004. 65


0.0 Nemzeti Fejlesztési Terv, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Mint arról az előző fejezetben írtam a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdetett 2003. évi pályázati konstrukciókban megfogalmazott célok megegyeznek a Nemzetei Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programjának Kis- és középvállalkozásfejlesztési prioritásában megfogalmazott célokkal, így azok 2004-2006 között is folytatódni fognak.

Az Európai Unió támogatáspolitikájában egyik alapvető célként a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében a fejlődésben elmaradt területek felzárkóztatását és strukturális átalakítását jelöli meg. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok rendszerén keresztül segíti elő. A támogatások igénybevételére – az Európai Unió Tanácsának 1260/1999 Rendelete (Council Regulation /EC/ No. 1260/1999) értelmében - a magyar kormány elkészítette a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), amely meghatározza a fejlesztések céljait, stratégiáját és a fő támogatási prioritásokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását, megvalósulását öt operatív program segíti elő: 0. Agrár- és vidékfejlesztés OP 0. Gazdasági versenyképesség OP 0. Humán erőforrások fejlesztése OP 0. Környezetvédelem és infrastruktúra OP 0. Regionális fejlesztés OP

Mivel dolgozatomban a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozom, így csak a GVOP-t, azon belül, pedig a KKV-szektorra vonatkozó intézkedéseit mutatom be részletesen, a Program többi területét, csak felsorolásszerűen érintem.

A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az ország EU átlagához képest meglévő (egy főre

jutó

jövedelemben

mért)

fejlettségbeli

lemaradásának

mérséklése. 66


A jövedelmek emelésének egyik alapvető feltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme, amihez egy versenyképes, az egységes piacon is jól teljesítő gazdaság szükséges. Az NFT egyik specifikus célja a gazdasági versenyképesség növelése. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő.Ez elsősorban a termelőszféra támogatását, a vállalkozások versenyképességének javítását jelenti. Az Operatív Program azokra a területekre kívánja összpontosítani a rendelkezésre álló támogatásokat, amelyek a vállalkozások, a gazdaság fejlődésének olyan szűk keresztmetszetét képezik, amelyeket csupán magánforrásokból nem volna lehetséges megszüntetni. Az Operatív Program részletesen bemutatja a gazdasági helyzetet, a stratégiát, a prioritásokat, az intézkedéseket, a pénzügyi feltételeket és a végrehajtási intézkedéseket. Az Operatív Program a Strukturális Alapok közül csak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásaiból részesül. Céljainak, prioritási területeinek és a megvalósítandó intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Parlament és a Tanács 1783/1999 sz., az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletével27, amelynek értelmében:”Az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez való hozzájárulás”. Az Operatív Program közvetlen kialakításában, az egyes intézkedések tervezésében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vett részt. Az Operatív Program a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint az OP Irányító Hatóságát adó államigazgatási szerv felelősségében és koordinálásával készült el.

0.0.0

Az NFT pénzügyi vonatkozásai

A Nemzeti Fejlesztési Terv közel 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai közösségi forrást nyit meg a beruházásoknak az Operatív Programokon keresztül. Ez a 27

(Regulation /EC/ No 1783/1999 of the European Parliament and of the Council) 67


gazdasági szereplőknek szóló programokon keresztül további 280 milliárd forint magántőkét mozgat meg.

68


Ezt kiegészíti 283 milliárd forint uniós, illetve 113 milliárd forint hazai közösségi forrás a Kohéziós Alap által finanszírozott nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében 1350 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az NFT keretében. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak köszönhetően 2004-től az EU forrásainak bevonása lehetővé válik a hazai vállalkozás-fejlesztésbe. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági

Versenyképesség

Operatív

Programjában

kiemelt

prioritás

a

kis-

és

középvállalkozások technológiai korszerűsítése, a működésükhöz szükséges alap- és emelt szintű információkat nyújtó tanácsadás támogatása, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése. Ezen célok megvalósítására 2004-2006-ig összesen (EU forrás+társfinanszírozás) 43 milliárd Ft áll rendelkezésre. 2004-ben öt uniós társfinanszírozású pályázati felhívás kerül meghirdetésre, melyek keretében 10,25 milliárd Ft-ot igényelhetnek a vállalkozók A pályázati felhívást részletesen lásd a 3.sz. mellékletben. A pályázaton elnyerhető összegek a KKV-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztéséhez; korszerű menedzsmentrendszerek- és technikák kiépítéséhez; emelt szintű, szakma-specifikus tanácsadás nyújtásához más KKV-k számára; a kis cégek egymás közötti együttműködésének szervezéséhez, közös beruházásaihoz adnak segítséget. A GVOP keretében 2004-2006 között 583 millió euró pályázható keret áll rendelkezésre. Beruházás ösztönzésre 140 millió euró, a KKV-k fejlesztésére 160 millió euró, a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységre 136 millió euró, az információs társadalom és gazdaságfejlesztésére 137 millió euró. 0.0.0

A GVOP céljai

Az Operatív Program fő célját, a vállalkozások versenyképességének javítását két oldalról közelíti meg. Egyfelől – vállalatméret szerint – a feldolgozóipari nagyvállalatok illetve a kisés közepes vállalkozások sajátos gondjait igyekszik kezelni, másfelől két funkcionális terület, a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az információs társadalom fejlesztésével kíván hozzájárulni a versenyképesség növeléséhez.

69


A felzárkózás stratégiája megköveteli, hogy építve az elindult kedvező folyamatokra, jelentős erőfeszítéseket tegyen a kormány a gazdaság teljesítményének az EU szintjéhez közelítése érdekében. A teljesítmények emelését továbbra is a gazdaság versenyképességének erősítésén keresztül kell megtenni. Ez az út vezethet oda, hogy csökkenjen hazánk lemaradása az EU országok átlagától, a hazai vállalkozások az egységes belső piacon eredményesen tudjanak gazdálkodni, jövedelmek képződjenek a folyamatosan magas beruházási igény biztosítására, javuljon a foglalkoztatás szintje, a foglalkoztatottak jövedelme, és a helyi gazdasági alapok fejlesztése révén mérséklődjenek az országon belüli területi különbségek. A versenyképesség alapvető feltétele a gazdaság termelékenysége, annak javulása. A magyar gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra eső GDP-t tekintve) csak az uniós szint mintegy 50%-át éri el, ezen a téren tehát jelentős az előrelépés lehetősége. Ugyanakkor a versenyképesség tágabb értelemben a régiók, nemzetek képessége a magas jövedelmi és foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására a globális verseny feltételei között.

A fenti célokhoz kapcsolódó mutatószámok a következők: • A nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összeg GDP-hez viszonyított aránya 2004 és 2006 között 15%-kal nő. • A KKV-szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 10%-kal nő 2006-ig • Az Operatív Program támogatásai nyomán 22.000 új munkahely jön létre

0.0.0

A KKV-stratégia

A KKV-stratégia fő hangsúlyai a növekedő és erősödő kis- és középvállalkozások stabilitásának elősegítése, technológiai modernizációja, az esélyegyenlőség megteremtése a helyi és a külpiacokon folyó versenyben, a vállalkozások piacra-jutásának elősegítése, a vállalatirányítás és szakmakultúra, a vállalkozói ismeretek, képességek fejlesztése, valamint a KKV-k helyi gazdaságfejlesztő hatásának és foglakoztatási képességének kibontakoztatása. 70


A vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló irányelvek közül az Operatív Programban kiemelt figyelmet kap a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése.

71


A beruházások ösztönzése mellett az üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a menedzsment színvonalának emelése, a beszállítói hálózatok kialakítása is támogatásban részesül. Az Operatív Program fejlesztési stratégiái a következők: 3. Beruházás ösztönzés, 3. Kis- és középvállalatok stratégiája, 3. Kutatás-fejlesztési, innovációs stratégia, 3. Információs társadalom-és gazdaságfejlesztés stratégiája. 4.5.2.0 Kis- és középvállalatok fejlesztése

A kis- és középvállalati, valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés létrejötte veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve, ugyanis a kis- és középvállalatok dominálta “hazai” gazdaság hatékonyságának növekedése nélkül, csak az exportorientált nagyvállalatokra építve a magyar gazdaság fejlődése nem tartható fent. Olyan modern KKV-kra van szükség, amelyek megfelelnek az élesebb uniós versenyfeltételeknek és képesek bekapcsolódni olyan vállalati együttműködésekbe, amelyek alapját képezik majd a további fejlődésnek (elsősorban beszállítói és KKV-k közötti hálózatok). A hazai tulajdonú KKV-k jelentős hányada alultőkésített, a tőkéhez jutás a KKV-k számára nehéz, azonban a KKV-stratégia intézkedései közvetetten jelentős mértékben hozzájárulnak a KKV szektor finanszírozási gondjainak enyhítéséhez, ugyanis olyan tevékenységek és fejlesztések (műszaki-technológiai fejlesztés, minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, tanácsadás igénybevétele) megvalósításához adnak jelentős segítséget, támogatást, amit a tőkeszegény vállalkozások önerőből nem, vagy csak jelentős eladósodás révén tudnának megvalósítani. A KKV-k modernizációja érdekében a vállalkozások technológiájának, műszaki-technológiai menedzsmentjének fejlesztése, új, innovatív eljárások bevezetésének támogatása szükséges.

72


A technológiai modernizáció mellett a kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A

kis-

és

középvállalkozások

versenyhátrányukat

együttműködések

kialakításával

csökkenthetik, mivel méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor nem képesek. A kis- és középvállalkozások közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának, a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztések támogatása szükséges.

Számszerűsített célok •

A támogatott beruházások értéke: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 370 millió euró értékű megvalósult beruházás

•

A támogatott vállalatok értékesítésének növekedése: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 460millió euró többlet-árbevétel

•

A támogatott vállalkozások foglalkoztatotti létszáma a 2003. évi szinthez képest 12.000 fővel nő 2006-ig

•

A szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 10%-kal nő 2006-ig

•

A KKV-szektor részesedése a GDP-ből a 2003. évi szinthez képest 1 százalékponttal nőjön 2006-ig.

A GVOP indikatív pénzügyi táblája Az Európai Unió Tanácsának 1260/1999. sz. Rendelete 18. cikkének értelmében az Operatív Programnak indikatív pénzügyi táblát kell tartalmaznia, amely a források felosztását prioritásonként közli. A táblát a 4.sz. melléklet tartalmazza. A pénzügyi tábla arányainak meghatározása a fenti Rendeletnek, a program stratégiájának, valamint a hasonló támogatások tapasztalatainak megfelelően történt. A bemutatott összegek

73


minden esetben kötelezettség-vállalási szintet jelentenek, a tényleges kifizetések a program megvalósításának ütemétől függnek.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia illeszkedik a Kisvállalkozások Európai Chartájában megfogalmazott követelményekhez. A Charta az egységes piachoz való vállalkozói alkalmazkodást szolgáló kormányzati intézkedések irányait jelöli ki. Az Európai Tanács 2000. december 20-án Határozatot (Council Decision 200/819/EC) hozott a 2001-2005-re szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program elindításáról. A program célkitűzései a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozására, a vállalkozások

adminisztratív

és

szabályozói

környezetének

egyszerűsítésére

és

továbbfejlesztésére, a KKV-k pénzügyi helyzetének javítására, valamint a közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítésére irányulnak. Ezen célkitűzések összhangban

állnak

a

Gazdasági

Versenyképesség

Operatív

Program

kis-

és

középvállalkozások fejlesztésre irányuló részstratégiájának cél- és eszközrendszerével. Az Operatív Program céljai, stratégiai és támogatási területei megfelelnek a Kormány 20022006 közti időszakra szóló programjának, amely többek között kimondja, hogy a kormány alapvető gazdaságpolitikai célja, hogy az ország fejlődését tartósan gyors ütemű, az export és beruházások által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára terelje, ami által szűkíthető a fejlettségi rés Magyarország és Európa fejlett országai között. A program leszögezi, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti az ország versenyképességének javítását: • az oktatás, szakképzés, továbbképzés fejlesztésével célja a tudásalapú társadalom kialakítása és a munkaerő-források bővítése és minőségének javítása; • a beruházás- és befektető-barát politika megvalósításával célja, hogy a modernizáció és innováció a gazdaság minél szélesebb körére kiterjedjen, megteremtve a magas termelékenységnövekedés alapjait; • az adórendszer átalakításakor kiemelten kezeli a versenyképesség javításának szempontját; • védi a tulajdonosok és befektetők érdekeit;

74


• a belföldi megtakarításokat ösztönző és a külföldi forrásokat vonzó feltételekkel biztosítja a magas növekedési pálya finanszírozási háttérét.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia alapja a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program,, mely részletesen kifejti és egységes rendszerbe foglalja az irányelveket, a célokat és az egyes részterületek feladatait. A kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia a kis- és középvállalkozások modernizációjának elősegítése, a vállalkozások közötti együttműködések erősítése, az Európai Unió belső piacának feltételeihez való alkalmazkodás megkönnyítése, a kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének és a forráshoz jutás feltételeinek javítása, valamint a vállalkozóbarát szabályozási környezet és a kiszámítható működési feltételek biztosítása által kívánja elérni céljait. A GVOP tervezett intézkedései ezen fejlesztési területeket részben lefedik. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési prioritás a fenti célok elérése érdekében a kis- és középvállalkozások modernizációjának elősegítésére és a gazdaság teljesítményéhez való hozzájárulásának

növelésére,

a

vállalatirányítás

hatékonyságának

vállalkozói javítására,

ismeretek valamint

és

kultúra a

fejlesztésére,

vállalkozások

a

közötti

együttműködések erősítésére koncentrál.

5.7 Az ITDH28 Euro Info Központjának (EIC) feladata, küldetése

Az üzleti szféra jelentős része, ezen belül pedig különösen a kis- és középvállalkozások nincsenek tisztában a változó jogszabályi környezettel, nincsenek felkészülve a csatlakozás kapcsán rájuk háruló feladatok megoldására. Ehhez kíván az ITDH legfőbb eszköze lenni a keretei között működő Euro Info Központ.

28

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 75


Az ITDH Euro Info Központjának feladata, hogy segítse a kis- és középvállalkozások felkészülését az Európai Uniós csatlakozásra, illetve közvetítse az EU vállalkozáspolitikáját a magyarországi KKV-k felé. A feladatok megvalósítása érdekében a központ a következő tevékenységeket folytatja különös tekintettel néhány, a KKV-k szempontjából fontos témakörben: •

Tanácsadás és tájékoztató tevékenység

•

Szemináriumok szervezése és információs standok üzemeltetése;

•

Kiadványok megjelentetése;

•

Üzleti partnerközvetítés

Az EIC információs forrásai Az ITDH Euro Info Központja az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága által működtetett nemzetközi EIC hálózat tagja. A tagság eredményeként a Központ különleges jogosítványokkal rendelkezik. A Vállalkozási Főigazgatóság keretei között külön szakmai csoport dolgozik a hálózat munkájának támogatása, valamint ellenőrzése érdekében (Technical Assistance Unit, TAO). A Központ gazdag dokumentumállománnyal rendelkezik, amelyben a Bizottság hivatalos kiadójától (Eur-Op) és más kül- és belföldi szervezettől beszerzett szakmai kiadványok, folyóiratok, adatbázisok, illetve a KKV-k magyarországi helyzetére vonatkozó jogszabályok, tanulmányok, dokumentumok állnak rendelkezésre.

76


4. A hazai KKV-k támogatása a csatlakozás után Magyarország EU-csatlakozása egyik közvetlen eredménye, hogy

mind a Strukturális

Alapoknak, mind a Kohéziós Alapnak kedvezményezettjei leszünk. Ez csak akkor jelenti majd ténylegesen új források bevonását, ha a kormányzat képes lesz hazai forrásokat is hozzátenni a területfejlesztés, az infrastrukturális fejlesztések, a vidékfejlesztés céljára és nem utolsó sorban kellően összehangolt terveket, projekteket tud benyújtani a brüsszeli Bizottságnak. Az EU gyakorlata alapján megállapítható, hogy egy tagország akkor juthat hozzá a közösségi forrásokhoz a Strukturális Alapokon keresztül, ha az általa készített Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz megfelelő, a régiók igényeivel és elképzeléseivel is találkozó programokat.A projekteknek összehangolt módon komplex és kimutatható területfejlesztést kell eredményezniük, és meg kell felelniük a brüsszeli összes követelményeknek.

4.0 Vállalkozások részvétele a Magyarország számára nyitott közösségi programokban Mint ahogy azt a bevezetőben is írtam, a dolgozat a csatlakozásra való felkészülésre, és az azt követő időre koncentrál. Ezért a Magyarország számára már nyitott, ill. a csatlakozás után megnyíló pályázatokat ismertetem ebben a fejezetben. Az előcsatlakozási pályázatok (PHARE,ISPA, SAPARD) 2004. április 30-ával lezárulnak, május 1-vel a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásaira lehet pályáznunk. Újabb lehetőségek nyílnak meg a KKV-k számára, az oktatás, a felnőttoktatás, mezőgazdasági fejlesztések, városi és falu infrastruktúra fejlesztése, stb. területén. Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai csúcstalálkozóján született döntés arról, hogy az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép- és keleteurópai országok is csatlakozhatnak. (Lásd az 5. sz. mellékletet) Magyarország részvételének feltételeit az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó 1995 júliusában aláírt „Kiegészítő jegyzőkönyv” tartalmazza. Ennek értelmében Magyarország viseli részvételének költségeit, amelynek meghatározott része fedezhető PHARE-forrásból. 77


A programok által nyújtott támogatásokra, jellegüktől, témakörüktől függően, kormányzati, illetve nem kormányzati szervezetek, intézmények, bizonyos esetekben vállalkozások és természetes személyek is pályázhatnak, az egyes közösségi programokhoz való csatlakozásról Magyarország és az EU között létrejött megállapodás kihirdetését követően. A pályázatok benyújtásának általános előfeltétele, hogy a program közösségi jellegének biztosítása érdekében meghatározott számú (minimum kettő), a közösség tagállamaiból való partner közreműködése szükséges. A közösség által nyilvánosan meghirdetett - honlapon, vagy az unió hivatalos lapjában (Official Journal) közzétett - feltételeknek megfelelő pályázatokat többnyire közvetlenül a brüsszeli bizottság számára kell megküldeni vagy egyes programoknál a végrehajtásért felelős minisztérium által kijelölt magyar programirodához lehet benyújtani. A részvételhez a pályázóknak rendelkeznie kell meghatározott mértékű saját forrással is. A pályázatok koordinációját a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága végzi a szakminisztériumok részvételével, amelyek a programok lebonyolításának irányítását és a részvétel felügyeletét látják el. A technikai lebonyolításban az e célra létrehozott programirodák vagy minisztériumi egységek közreműködnek.29 6.1.1

Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment

Az Európai Unió költségvetése nagyon sok különböző támogatási programot, fejlesztési alapot finanszíroz. A különböző lehetőségek között mélyreható szakismeretek nélkül is el lehet igazodni, feltéve, hogy néhány alapszabállyal és alapfogalommal tisztában vagyunk. Mindenek előtt el kell dönteni, hogy a támogatási programokban saját projekttel támogatást, vagy beszállítóként értékesítési lehetőséget keresünk. Egy-egy projekt kapcsán a kettő kizárja egymást.

Az

EU

valamennyi

támogatására

vonatkozóan

közbeszerzési

szabályok

vonatkoznak. Az alapok kedvezményezettjei a nekik juttatott támogatást csak úgy költhetik el, ha a beszerzés folyamatát - írásos ajánlatkéréssel, szerződéssel, számlával - részletesen dokumentálják. Saját teljesítményünket nem számolhatjuk el, és beszállítóinkat mindig versenyeztetéssel kell kiválasztani.

29

www.gkm.hu/dokk/main/gkm/kiseskozepv 78


A pályázatokon való részvétel, feltételek, dokumentumok, stb. részletezése külön dolgozat témája lenne, így ezzel a jelen keretek között nem foglalkozom részletesen.

6.2 A kis-és középvállalkozások támogatása a „6. Keretprogram”-ban (2002-2006)

A „Kutatási, technológiai-fejlesztési keretprogramban a tagjelölt országok, így Magyarország, valamint azok szervezetei és intézményei ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt, mint a tagállamok szervezetei és intézményei. Hazánk már részese volt az 5. Keretprogramnak is, és abban jó eredményt ért el. A magyar pályázók által elnyert összeg magasabb volt, mint amekkora összeget a magyar állam a részvétel díjaként befizetett. A KKV-k támogatása a „6. Keretprogram” teljes költségvetésének legalább 15%-át teszi ki. A pályázati felhívások az EU hivatalos közlönyében, az Official Journal-ban jelennek meg először, majd még a megjelenés napján felkerülnek az Európai Unió Kutatás-Fejlesztési Információs Szolgálatának honlapjára, a CORDIS-ra. Figyelembe veszik a vállalkozások egyedi regionális, gazdasági és szociális helyzetét, valamint a KKV-k technológiai szükségleteit. Az egyedi tevékenységi területek projekt-fajtánként változók: •

kooperatív kutatások, ha a kutatóbázisok, egyetemi központok együttműködnek a KKV-kkal

•

kollektív kutatás, a KKV-k ipari kutatóközpontjainak ágazati együttműködése esetén.

A fenti specifikus akciókat olyan KKV-k számára indították, amelyek képesek az innovációra, de kutatási kapacitásuk korlátozott. Az ún. Kooperatív Kutatási Projektek (CRAFT) bármely tématerületen megpályázhatók. A támogatás olyan KKV-k számára nyújt segítséget, amelyek a kutatás-fejlesztés terén felmerülő igényeiket külső kutatóhelyek bevonásával kívánják megoldani (ehhez legalább 3 KKV és legalább 2 kutatóhely részvétele szükséges a közös pályázatban). Az eredmény szellemi tulajdonjoga a vállalkozásoké marad. A projektek 1-2 évesek.

79


A Kollektív Kutatási Projektek keretében a kutatóhelyek szakmai szövetségek, vagy ipari csoportosulások megbízásából végeznek kutatás-fejlesztést, annak érdekében, hogy az egyes szakterületeken dolgozó KKV-k közös tudása szélesedjék és ezáltal növekedjék versenyképességük. A projektek a tudomány és technológia bármely területét megcélozhatják, időtartamuk

2-3

év.

80


A pályázatot legalább 2 nemzeti ipari szövetség, egyesület, terméktanács (vagy egy európai ipari szövetség), egy ún. központi KKV-csoport és 2 kutatóhely kell, hogy együttesen beadja, ahol a koordinátor az egyik szövetség vagy kutatóhely. A szellemi tulajdonjog a szakmai csoportosulásoké, amelyeknek kötelessége, hogy az eredményeket elterjesszék az iparághoz tartozó KKV-k között. A Humán erőforrás fejlesztés program célja az, hogy megfelelő számú, dinamikus és világszínvonalú tudással rendelkező emberi erőforrás álljon Európa rendelkezésére. A program különböző ösztöndíjak meghirdetésével segíti elő a kutatással foglalkozó szakemberek szakmai fejlődését. A támogatás összege projektenként 300 ezer és 2 millió euró között mozog. A program teljes költségvetésének egy része mintegy 15% az ipari cégek részére van fenntartva. A „6. Kutatási, Technológia-fejlesztési Keretprogram”-ban a tagjelölt országok, így Magyarország, valamint azok szervezetei és intézményei ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt, mint a tagállamok szervezetei és intézményei. Az Európai Bizottság az adott keretprogramra előzetesen meghatározza a pályázás feltételeit. A pályázati felhívások az előzőekben leírt helyen és módon jelennek meg. A felhívásban meghatározzák a kutatás-fejlesztési témát, határidőt és azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával a projektjavaslatot be lehet nyújtani. A beadást követően a pályázatot független szakértők értékelik és amennyiben támogatásra érdemesnek tartják, egyeztetésre kerül sor az Európai Bizottság képviselői és a pályázat benyújtója (szerzője) között. Ezt követően megkötik a támogatási szerződést és egy közösen meghatározott időpontban kezdődik meg a projekt végrehajtása. A pályázás kizárólag nemzetközi (európai) konzorcium formájában lehetséges, ahol a partnerek száma minimum három. Ebből legalább kettő EUtagállam vagy társult ország. A finanszírozás mértéke nagyban függ az adott, támogatandó projekt típusától. A projekt költségeihez az EU általában 50%-ban járul hozzá, a költségek másik felét a pályázónak saját forrás(ok)ból kell biztosítania. 30

30

A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió, Saldo 2003.

81


4.0 A vállalatokra vonatkozó közösségi szabályozás A közösségi szabályok lehetővé teszik, hogy minden uniós polgár szabadon alapíthasson vállalkozást bármely más tagállam területén, tehát ott is bejegyeztethet céget. Az egyes országok vállalatalapítási és bejegyzési szabályai azonban eltérőek lehetnek, és a vállalatalapítás csak a helyi szabályok alapján történhet, de a másik tagországból érkezőket nem érheti hátrányos megkülönböztetés. A vállalkozóval tarthatnak családtagjai, akik önállóan munkát vállalhatnak. Az így megalakult, más EU-tagállamokban bejegyzett társaságok ugyanolyan társasági szabályokkal működhetnek, mint az ottaniak. Ez kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a cégek letelepedését a többi tagállamban, és garanciát nyújt minden EU-tagország polgárának arra, hogy ha valamely más tagországban is bejegyezteti a cégét, nem kerül más szabályozási környezetbe. A részvénytársaságok alaptőkéje az EU-ban minimálisan 25 ezer euró, ami lehetővé teszi, hogy akár a kis-és középvállalkozások is alakulhassanak részvénytársasági formában. Magyarország számára 2004. októberétől nyílik lehetőség európai részvénytársaság megalakítására. Ez a forma azt jelenti, hogy a társaságot az EU területén bárhol be lehet jegyezni, ám elegendő egyetlen tagállamban, nincs szükség arra, hogy minden olyan tagországban külön-külön be legyen jegyezve, ahol tevékenykedik. Az alapítására, működésére, ügyvezetésére, pénzügyi beszámolóira és felszámolására vonatkozó szabályokat a közösségi jog tartalmazza. Ezzel könnyebbé válik a társaságok összeurópai tevékenysége, rugalmasabban és költségkimélőbben működhetnek így, mintha mindenütt külön-külön be lennének jegyezve. Egy másik speciális társasági jogi forma az európai gazdasági érdekcsoportosulás

vagy

érdekegyesülés,

ami

egy

társasági

kooperációs

forma.

Létrehozásának célja a KKV-k határokon átnyúló együttműködésének megkönnyítése. Jelenleg az EU-ban általában kommunikációs és marketing-szolgáltatások, ügynökségek, ügyvédi és könyvelő irodák, üzleti befektetési társaságok működnek ilyen formában, ha határokon átnyúló tevékenységeik együttműködést igényelnek.31

31

A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió, Saldo 2003.


4.0 Uniós felzárkózási pénzek

Szokatlan gond szakadhat 2007 után Magyarország és a többi csatlakozó ország nyakába: miként használják fel a túlságosan is bőséges régiós EU-támogatásokat Az ún. „harmadik kohéziós jelentés” szerint az Európai Bizottság a jövőben is a legszegényebb országokra és térségekre kívánja koncentrálni az évente több tízmilliárd eurót kitevő felzárkóztatási támogatások zömét. Az Unió 2007 és 2013 között 24,6 milliárd euró támogatást helyez kilátásba regionális fejlesztést célzó programokhoz és beruházásokhoz. 2004-2006 között három év alatt 2,6 milliárd euró támogatáshoz juthat hazánk a Strukturális és a Kohéziós Alapból. A tervezet szerint 2007-2013 között ez az összeg éves átlagban 3,5 milliárd euró lenne. A 25 EU-tag közül, a teljes keret 7,3 százalékával Magyarország lenne a regionális támogatások ötödik legnagyobb haszonélvezője. Egyéb kedvezményekre is számíthatnak az újonnan csatlakozók. Az összes támogatáson belül egyharmad rész jut a nagy közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat társfinanszírozó Kohéziós Alapra. A versenyképesség és a fenntartható növekedés céljainak rendelik alá az uniós felzárkóztatási forrásokat. A megújuló kohéziós politika nagy gondot fordít majd a szerkezetváltási, tömegközlekedési nehézségekkel küszködő városok problémáinak enyhítésére. A kohéziós jelentés két forgatókönyvet dolgozott ki a felzárkózásra. A pesszimistább abból indul ki, hogy a most csatlakozó országok GDP-jének a növekedése évente átlagosan 1,5 százalékponttal haladja meg a jelenlegi tagokét, azaz az EU15 2,5 %-os növekedéséhez képest 4%-kal erősödik majd a gazdaságuk. Ebben az esetben Szlovénia, Ciprus, Csehország és Magyarország 2017-ben kerülne az unió átlagos GDP-jének 75%-a fölé. Lengyelországnak 30 évre lenne szüksége ennek s színvonalnak az eléréséhez, Lettországnak pedig 36 évre. (EBRD és a Világbank felmérései alapján). A másik forgatókönyv szerint 2,5 százalékponttal lesz erőteljesebb a növekedés, mint az EU jelenlegi tagállamaiban.32

32

Figyelő Üzleti és Gazdasági hetilap 2004/9

71


14. táblázat Az országra jutó felzárkóztatási források megoszlása 2007-2013 Lengyelország 18,9 % Csehország

7,7 %

Magyarország

7,3 %

Szlovákia

2,8%

Lettország

1,6 %

Szlovénia

1,4 %

Litvánia

0,9 %

Észtország

0,8 %

Málta

0,2 %

Ciprus

0,1 %

EU10

41,7 %

EU15

51,7%

EU 25

93,4%

Bulgária

1,8 %

Románia

4,8 %

Forrás: Európai Bizottság Figyelő Üzleti és Gazdasági hetilap 2004/9

72


7. A magyar kis-és középvállalkozások felkészültsége a csatlakozásra

7.1 Erősségek, gyengeségek

A KKV-k erősségei között első helyen említendő a magyar vállalkozások átlagot meghaladó innovációs képessége és kreativitása. A szabályozások gyakori változásai a vállalkozások nagy részében kifejlesztették a rugalmasságot, gyors alkalmazkodóképességet, ami profilváltásban,

vállalkozási

forma

váltásban,

az

adómegtakarítási

lehetőségek

kihasználásában is megnyilvánul (pl.EVA). A KKV-k zöme már többéves vállalkozói tapasztalattal rendelkezik, sokan közülük egy-egy nagyobb hazai, vagy multinacionális cég beszállítói . Működésük során megtanulták, hogy milyen minőségi és ellenőrzési követelményeknek kell megfelelniük. Ezek a cégek könnyebben találhatnak majd újabb partnereket, EU-s cégek beszállítóiként is megállják helyüket. Komoly erősségük a kapcsolati tőke tudatos felhasználása az üzleti kapcsolatok építésében. Az erősségek mellett az EU piacán való helytállás szempontjából gyengeségeik 6 fő problémakörre oszthatók: 1. Technikai elmaradottság 2. Hiányos ismeretek az EU piacán való működés feltételeiről. A magyar KKV-k többségét alulinformáltság jellemzi a csatlakozás pozitív és negatív hatásait illetően egyaránt. Ezen kívánt segíteni, változtatni a GKM „Az EU házhoz megy” programsorozata. 3. Tőkehiány és finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás nehézségei. A tőkehiány enyhítésének piacgazdaságokban elterjedt eszköze

a kockázati tőkebefektetés.

Magyarország helyzete ebből a szempontból kedvezőtlen. A kínálat csekély és a vállalkozások nem eléggé felkészültek a kockázati tőke fogadására, a tulajdonosi jogosítványok külső tulajdonossal való megosztásával szemben ellenállnak. Ennek kialakulásában

szerepet

játszott

az

is,

hogy

a

KKV-k

fejlesztési

73


eszközrendszerében az elmúlt években túlzott szerepet kaptak a vissza nem térítendő támogatások. A tőkehiány enyhítését a bankhitelek oldották meg. 4. Termelési és működési kultúra, a marketing szemlélet hiánya. A KKV-k többsége nincs tisztában saját versenyfeltételeivel, nem fektet kellő súlyt a marketing tevékenységre. 0. A jogkövető magatartás gyengeségei. A KKV-k mentalitásába beépült a jogszabályok kijátszása, az adóelkerülés. Az EU stabil jogi és szabályozási környezete és az ebből következő biztonság segíthet a vállalkozói szemlélet pozitív formálásában. 0. Állami támogatások üzleti motivációkat torzító hatása. A meglévő üzleti célok teljesítéséhez szükséges források kiegészítése helyett az elmúlt években sok esetben a pályázati céloknak való megfelelés motivációja kreált fejlesztési célokat szült. Ez kialakított egy olyan szemléletet, hogy az a jó cél, amit az állam kitalál és amihez pénzt rendel. A vállalkozások fejlesztési céljainak ez vált az egyik fő motiváló tényezőjévé.

4.0 Lehetőségek és kihívások

Az Európai Unióban új távlatok nyílnak a magyar KKV-k fejlődéséhez. A csatlakozással akadálytalanná válik a technológia-transzfer, megnövekedhet a know-how beáramlás. Az értékesítési lehetőségek nemcsak új piacokra való kilépéssel bővülhetnek, hanem a betelepülő vállalkozásoknak köszönhetően a beszállítói kapcsolatok erősödésére, új vevők megjelenésére is számíthatunk. Ez komoly kihívást is jelent a KKV-k számára. A csatlakozástól kezdve más piaci feltételek és versenykövetelmények között kell működniük, fejlődniük. Az EU kisvállalkozásai között jelentős számú a több évtizede működő, a helyi piacokba beágyazódott vállalkozás A magyar KKV-k a csatlakozáskor egy operatívabb és liberalizáltabb szabályozórendszerrel, ill. egy a korábbitól eltérő gazdaságpolitikával támogatott üzleti környezettel találják magukat szemben. A jelenlegi tagországok (EU-15) vállalkozásai számos területen versenyelőnyben lesznek a csatlakozó országok cégeivel szemben. A magyar KKV-k felkészültségük arányában lesznek versenyelőnyben, vagy hátrányban a 15-ök

74


vállalkozóival szemben. A csatlakozáskor a KKV-k számára az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen mértékben sikerül megismerniük az EU egységes belső piacának feltételrendszerét, mennyire készek és képesek az alkalmazkodásra, mennyire tudnak az új feltételek között helytállni és fejlődni. A versenyben legsérülékenyebbek a legkisebb vállalkozások, melyek tőkeszegények, fejlesztési, modernizálási lehetőségeik korlátozottak. Kicsi az esélye annak, hogy a mikrorégió piacáról kilépve új üzleti lehetőségek adnának lendületet növekedésüknek. Talpon maradásuk szempontjából az lesz a fő kérdés, hogy a minőségi, biztonsági követelményeknek, EU-szabványoknak, környezetvédelmi előírásoknak mennyire tudnak megfelelni. Nehézséget fog jelenteni az EU-csatlakozás néhány produktív szakmában (feldolgozóipar, építőipar..), ahol számítani kell új piaci szereplők, versenytársak megjelenésére a hazai piacon. Ez a kihívás leginkább a közepes vállalkozásokat érintheti, azonban e réteg/kategória többsége exporttevékenysége révén megfelelő piacismerettel és partnerkapcsolattal is rendelkezik az Európai Unió piacán. 33

33

Apatini Kornélné: A magyar kis-és középvállalkozások és az EU-csatlakozás: kihívások és lehetőségek

Fejlesztés és Finanszírozás Közgazdasági Szaklap 2003/2

75


4. Összefoglaló Dolgozatomban azzal a fő kérdéssel foglalkoztam, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk milyen kihívásokat, megváltozott környezetet, piaci feltételeket jelent a magyarországi kis-és középvállalkozások számára. Milyen támogatásra, felkészítésre van szükségük ahhoz, hogy mindezeknek megfeleljenek. Először az EU-ban működő KKV-k sajátosságait mutattam be, a foglalkoztatottak számának, a vállalkozásméretek és egyéb jellemzők segítségével, a tagjelölt és csatlakozó országok mutatószámait összehasonlítva az EU-s adatokkal. Az EU KKV-támogatási politikájának bemutatását a 80-as évektől kezdtem, időrendi sorrendben számba véve a fontosabb intézkedéseket, programokat., elveket, gyakorlatot. Az Európai Charta-val és „4. Többéves Vállalat-és Vállalkozásfejlesztési Program”-mal kiemelten foglalkoztam, elemezve törekvéseiket, célkitűzéseiket. Megállapítható, hogy az EU kiemelt szerepet tulajdonít a KKV-knak. Felismerték, hogy a KKV-k európa-szerte hátrányos helyzetből indulnak -lásd például a finanszírozási források eszközeit és igénybevételét, melyeket külön ismertettem- a piaci versenyben a nagyvállalatokkal szemben, azonban működésük haszna nyilvánvaló, így megalakulásukat és fennmaradásukat valamennyi régióban és országban évtizedek óta támogatják. A magyar KKV-szektort részletesebben ismertettem, a működő vállalkozások számának, a regionális különbségeknek, technikai fejlettségnek, igénybe vehető finanszírozási források ismertetésének segítségével. Megállapítható, hogy a KKV-k hatékonysága Magyarországon alacsony. A GDP-ből való részesedésük csak 45%. Annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának biztosít munkalehetőséget. A hazai KKVszektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása jelentős, lényegesen nagyobb az EU-ban tapasztalhatónál. A magyarországi KKV-támogatáspolitikát ismertetve írtam a módosuló KKV-szabályozás hatásáról, mely a jelenleg nagyvállalati besorolás alá tartozó cégek számára előnyt, a KKV-k számára

hátrányt

jelent

majd.

A

támogatások

sorát

folytatva

a

Széchenyi

Vállalkozásfejlesztési Program 2003-ban elért eredményeit, a hitelprogramokat, pályázati támogatásokat ismertettem. Kiemelendő, hogy míg a Széchenyi Terv 2001-ben 2100, 2002-

76


ben 1089 pályázónak segített támogatáshoz jutni, az SZVP 2003. évi pályázatain keresztül 4509 nyertes pályázót tudott támogatni 220 milliárd forint összegben. Az Európai Unió támogatásainak igénybevételére a magyar kormány elkészítette a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési tervet (NFT), melynek megvalósulását öt operatív program segíti elő. Ezen programok közül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot ismertettem, , kiemelt figyelmet szentel a KKV-k fejlesztésének, a beruházások ösztönzésének,

az üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának, a beszállítói

hálózatok kialakításának és támogatásának. Fő célként a vállalkozások versenyképességének javítását tekinti. A magyar KKV-k csatlakozás utáni támogatását bemutatva a Magyarország számára megnyíló közösségi programokról, az uniós vállalatokra vonatkozó közösségi szabályozásról és a 2007-2013 között Magyarországnak juttatandó támogatási összegekről írtam. Összefoglalva kijelenthető, hogy az EU-csatlakozás egy olyan folyamat lezárultát jelenti, amelyben a kedvező hatások már sok éve érvényesülnek. Ezért a csatlakozás közvetlen pozitív hatásai már kisebbek, jelentős arányban nem 2004-2006 között kerülnek felszínre. Magyarország arra törekedett, hogy a csatlakozással járó kedvező hatások minél korábban megmutatkozzanak. A vámok eltörléséből, a piacok megnyitásából, a befektetések megnövekedéséből, továbbá a piacgazdaság intézményeinek kiépítéséből eredő pozitív hatások a magyar gazdaságban és társadalomban már sok-sok éve jelentkeznek. 2002 nyarán a magyar kormány egyik legelső intézkedése volt az EU-csatlakozási tárgyalások regionális politika rész lezárása. Ennek keretében az Európai Unióval megállapodtak az Európa Terv gerincét adó Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezetében, az EU-források felhasználásért felelős intézményrendszer kiépítésének menetrendjében. A vállalt feladatot végrehajtotta Magyarország. Az NFT-t az unió elfogadta, a pályázati lehetőségek a csatlakozó országok közül elsőként Magyarországon kerültek meghirdetésre. Megalkották a támogatások felhasználását szabályozó alapvető jogszabályokat. Megkezdték működésüket a támogatások felhasználásáért felelős új intézmények, az EU előírásai szerint a pályázatkezelési és projektvezetési feladatokat ellátó irányító hatóságok és közreműködő szervezeteik.

77


Megteremtődtek az EU-tól 2004 és 2006 között megszerezhető közel 800 milliárd forint értékű támogatás sikeres felhasználásának alapvető intézményi feltételei.

78


A 2004 és 2006 közötti, a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 1350 milliárd forint forrást biztosító NFT végrehajtása óriási kihívás elé állítja az újonnan létrejött intézményrendszert. Az uniós csatlakozás után a magyar vállalkozások a Strukturális Alapokból, a Kohéziós Alapból, valamint a Közös Agrárpolitikához tartozó agrárprogramokból szerezhetnek támogatást. Az EU finanszírozási lehetőségeihez való hozzájutás egyik feltétele a közösségi szabályokhoz illeszkedő támogatási célok, támogatási eszközök és eljárásrend kialakítása. Az uniós országok tapasztalatai azt mutatják, hogy azok az országok tudták az EU-forrásokat sikerrel igénybe venni, amelyek állami forrásból finanszírozott széleskörű tanácsadással segítették a vállalkozókat az EU-követelményeknek megfelelő pályázatok készítésében. Az EU-csatlakozás sikeréhez a vállalkozások tudatos felkészülése és tenni- akarása szükséges.

Az EU 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozó célkitűzéseiből és pénzügyi terveiből kitűnik, hogy Magyarország 2007-től az uniós támogatások ugrásszerű növekedésére számíthat. Az EU-tól érkező (bruttó) források elérik majd a bruttó hazai termék 4%-át. Ennek a közel 25 milliárd eurós keretnek a felhasználása – vagy parlagon hagyása – döntő mértékben befolyásolja a gazdasági növekedést, az államháztartás pozícióját, a külső és a belső egyensúlyt, az inflációt. Nagy hatással lesz majd a reálfolyamatokra, a közlekedési, a környezetvédelmi

és

a

termelő

infrastruktúra

alakulására,

a

magyar

vállalatok

versenyképességére, a kutatás-fejlesztésre, a hazai munkaerő foglalkoztathatóságának alakulására, a szociális rendszerekre és a vidék fejlődésére. Az informatika és távközlési beruházások területén az EU-csatlakozásnak jelentős lélektani hatása lesz: egyrészt fokozza a piacon most jelen lévő tulajdonosi csoportok aktivitását, másrészt a bizalom erősödésével új befektetők, s ezáltal új tőke megjelenéséhez vezet. Az EU és Magyarország között az információs társadalmat tekintve a legnagyobb távolság abban figyelhető meg, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak e területnek. Az Internet használatban is jelentős a lemaradásunk: az EU 15 országában a 15 év feletti népesség 51%-a Internet használó, Magyarországon ez az arány 21% Az otthoni Internet hozzáféréssel az EU-

79


ban átlagosan a háztartások 40%-a rendelkezik. Hazánkban ez az arány 8%, ami még a csatlakozó országokhoz képest is alacsony. 34 Az uniós csatlakozás szerkezeti átalakulásokkal jár a magyar gazdaságban és társadalomban. Ezeknek a mechanizmusai, nyertesei és vesztesei hasonlatosak lesznek ahhoz, amit a rendszerváltás során tapasztalhattunk. A gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatások mértéke azonban közel sem lesz akkora, mint az elmúlt évtizedben. Az EU-támogatások és a hozzá kapcsolódó hazai források javítani fogják az elmaradottabb régiók jövedelmi pozícióját, hozzájárulnak az infrastruktúra fejlődéséhez, ezáltal a gazdasági tevékenység felpörgéséhez, továbbá segítik a humán erőforrás fejlődését, a gazdasági versenyképességet és az agrárgazdaságot. Mindezek nemcsak elősegítik az ország fokozatos felzárkózását a fejlett világhoz, de ezek segítségével a vesztesek is sokkal jobban megvédhetők. A csatlakozás pillanatától a magyar külkereskedelem kettéválik, a tagállamokkal lebonyolított forgalom intra (belső), a nem tagállamokkal lebonyolított extra (külső) forgalom lesz. Az intra értékesítést és beszerzést az egységes belső piac előírásai, az extra eladást és vásárlást (a klasszikus értelemben vett külkereskedelmet) az EU kereskedelem-és vámpolitikájának előírásai szabályozzák. 2004 májusától a magyar termékexportnak kb. 80%-a, a magyar termék importnak pedig mintegy 65-71 %-a belső forgalom lesz. A csatlakozásnak önmagában nem lesz számottevő hatása a magyar külkereskedelemre, az átrendeződés lényegében már a 90-es években végbement. Az EU csatlakozás a foglalkoztatottak száma, szükséges szakképzettsége, valamint migrációja szempontjából gyakorol hatást a magyar munkaerőpiaca. 2003-2006 között átlagosan évi 0,5%-kal emelkedik a foglalkoztatottak száma. A magyarországi foglalkoztatás jelenlegi szintje az EU-n belül legalacsonyabbnak számító görög, spanyol vagy olasz adatokhoz hasonló, és alatta marad a Csehországban és Szlovéniában regisztrált szintnek is 35.

34

Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra,GKI RT,Kopint-Datorg Rt, TÁRKI Rt. 2003. február 35 „Az Eu-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra” GKI Rt., Kopint-Datorg Rt.,TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt., Budapest,2003.február 80


Nemcsak a felkészülés szakasza, de a csatlakozás utáni első évek sikere is nagymértékben az üzleti, vállalkozói szféra tevékenységének függvénye. Bármennyire is meghatározó a magyar makrogazdasági

fejlődés

szempontjából

a

nemzetközi

és

magyar

nagyvállalatok

teljesítménye, elengedhetetlen, hogy a kis- és közepes vállalatok is esélyként, fejlődési, átalakulási lehetőségként éljék meg a csatlakozást. A csatlakozás utáni első évek nehézséget jelenthetnek a KKV-knak, mert még nem ismertek a nemzetközi piacon, be kell vezetniük nevüket, cégeiket, termékeiket. Bár vannak pozitív tapasztalatok egyes cégek ismertségét illetően, a többség számára ez megoldandó feladat lesz, jelentős költséggel. A magyar KKV-k nagyobb versenyre számíthatnak, és cégfelvásárlók célpontjává válhatnak. Ez az új helyzet kockázatot jelent, de ugyanakkor lehetőséget is kínál a számukra a globálissá válására, versenyképességük növelésére. Sokszor hiányzik a pénzügyi és marketing- szaktudás, inkább a műszaki tudás kerül előtérbe. Az eddigi gyakorlat szerint, ha a KKV-nak volt egy stabil, nagy volumenű vevője, akkor nem volt rákényszerítve, hogy a finanszírozásra vagy a marketingtevékenységre koncentráljon. A csatlakozással ezek a képességek és tevékenységek is fontossá válnak. A magyar KKV-k egyik megerősödési pályája lehet, ha a pénzügyi menedzselésük fel tud zárkózni a nagyvállalatok színvonalára. Fontos, hogy árképzésüket megfelelően ítéljék meg, hogy egy-egy piaci hullámvölgyben is legyen alternatívájuk. Egyre professzionálisabb pénzügyi szaktudásra és kreativitásra van szükség. Arra kell törekedni, hogy a KKV-szektorba is áramoljon tőke, ill. európai kis-és közepes vállalatok jöjjenek Magyarországra. Ezek megvalósulásához az EU-csatlakozás jó lehetőség. Ugyanakkor a magyar vállalkozók számára is kívánatos lenne, hogy kockázati tőkéhez jutva befektetőkké

váljanak

az

EU-ban,

miután

Magyarországon

felépítették

sikeres

vállalkozásukat; megismerjék az európai környezetet. Több kezdeményezés történt már az elmúlt években a KKV-k segítésére, de továbbra is támogatásra, folyamatos segítségnyújtásra szorulnak. Változás a csatlakozás után várható, a pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló szabad mozgásából adódóan. Ez természetesen fokozza a versenyt a magyar pénzintézetek számára, ami szolgáltatásaik színvonalának javítására, az árrések mérséklésére készteti őket, és

81


hozzásegíti a magyar piacot ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén minden szempontból meghonosodjék az uniós országok gyakorlata. A közvetlenül nyújtható hiteltámogatások a KKV-k számára is módot adnak majd versenyképességük növelésére. A magyar ipar mielőbbi és teljes európai integrálódásában meghatározó a KKV-k száma és ereje. A KKV-k versenyképességének növekedése hozzájárulhat nemcsak Magyarország, de az EU versenyképességének növekedéséhez, összhangban a lisszaboni célkitűzésekkel. A KKV-k fejlődésének és gazdasági kitörésének lehetőségei szélesek. A technológiák informatikával támogatott forradalma megkönnyíti a felzárkózást. A nemzetközivé válás lehetőségét az integráció tágítja. Kormányzati segítséggel lehetne megfelelő fórumot biztosítani arra, hogy a KKV-k önmaguk is szervezhessenek vagy részt tudjanak venni regionális kiállításokon, ahol nemzetközi szinten mutatkozhatnak be. Követendő példa lehet az unióban működő KKV-k különböző seregszemléje (vásárok, kiállítások, konferenciák). Olyan intézményi rendszer létrehozása szükséges, amelynek keretein belül a KKV-k megfelelő szakmai (jogi, szabadalmi, szoftverfejlesztési, pénzügyi, stb.) támogatást kapnak. Ki kell alakítani egy hatékony és korszerű pénzügyi támogatási rendszert.36

36

Célegyenesben Magyarország sikeres integrációja, A Magyar EU bővítési Üzlet Tanács ajánlásai 2003

82


4. Táblázatok jegyzéke

Táblázat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Tárgy A foglalkoztatottak száma szektoronként, 2001-ben, ezer fő A vállalkozások száma 2001-ben Információ-technológia használat a 19 európai országban, 2002 A működő vállalkozások régiók közötti megoszlása (% ) A működő vállalkozások száma jogi formák szerint (1999-2002) A működő vállalkozások aránya a regisztráltakhoz képest, vállalkozási formánként (1999-2002) A KKV -k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége (egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott-értéke) Magyarországon és az EU-ban (2000) A vállalatok export értékesítésének aránya a nettó árbevételben vállalati méretkategóriák szerint (%) Az exportértékesítés megoszlása vállalati méret kategóriánként (%) A kis- és középvállalkozások számára folyósított hitelek állománya (1999-2001) (Mrd Ft) A 2001. szeptemberében aktív vállalkozások túlélési rátája néhány csatlakozó országban (%) Vállalkozások online aktivitása Vállalkozások változó besorolása Az országra jutó felzárkóztatási források megoszlása (2007-2013)

Oldalszám 11 12 14 34 35 36 37 37 38 39 42 43 48 72

83


4. Mellékletek

1. sz.melléklet

Külkereskedelmi mutatók, 2002 EU 15‫٭‬

Cseh-

Észt-

Lett-

Litváni

Magyar-

ország

ország

31,6

15,6

0,573

ország

a

ország

0,614

3,45

236

0,418

997 286

40 562

3 638

4 834

2 417

5 537

36 503

989 300

42 990

5 079

5 263

4 279

7 958

7 986

-2 429

-1 441

-429

-1862

100,8

94,4

71,6

91,8

10,9

54,9

52,7

10,8

58,2

73,6

Valutaárfolyam

Ciprus

Málta

Lengyel-

Szlové

Szlovákia

ország

nia

4,02

230

41,5

2 011

43 499

10 962

15 216

39 927

2 791

58 480

11 574

17 513

-2 422

-3 424

-781

-14 981

-612

-2 297

56,5

69,6

91,4

72,0

74,4

94,7

86,9

44,9

27,0

37,7

53,0

49,0

21,8

47,0

60,5

48,9

47,9

54,2

57,9

68,0

29,3

49,6

69,6

1euró=..nemzeti valuta Áru- és szolgáltatás export (millió euró) Áru- és szolgáltatás import (millió euró) Kereskedelmi egyenleg /áruk és szolgáltatások (millió euró) Fedezeti arány / áruk és szolgáltatások (%) Áruk és szolgáltatások exportja a GDP arányában (%) Áruk és szolgáltatások importja a GDP arányában (%)

‫٭‬Az összes kereskedelmi mutató az EU- kívüli kereskedelemre vonatkozik. Forrás: Eurostat, Exchange rates, External trade and National Accounts SMEs in Europe-Candidate Countries EC 2001.

I


II


2. sz. melléklet A 19 európai ország és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Eu-2000 Mo.-2001 A vállalkozások száma (ezer db) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Átlagos méret (fő) Árbevétel/vállalkozás (millió €) Export aránya az árbevételben (%) Hozzáadott érték/ foglalkoztatott (1000 €/fő) Munkaerőköltség/ hozzáadott érték (%) Arányok Átlagos méret Árbevétel vállalkozás Hozzáadott érték/fő Munkaerőköltség/ hozzáadott érték

Mikro

Kis

Közepes

Nagy

Összesen

170

KKV együtt 20 415

EU 19

19 040

1 200

40

20 455

Mo. Eu 19

658 41 750

21 23 080

8 15 960

687 80 790

4 40 960

691 121 750

Mo. EU 19 Mo. EU 19

1 150 2 2 0,2

412 20 20 3

452 95 56 24

2 014 4 3 0,6

976 1 020 266 255

2 990 6 4 1,1

Mo. EU 19

0,03 7

0,6 14

3,5 17

0,09 13

26,2 21

0,2 17

Mo. EU 19

5 40

8 75

14 105

9,9 65

32 115

23 80

Mo. EU 19

3 66

8 66

15 58

5,8 63

26 49

14 56

Mo.

63

66

58

62

46

52

Mo./ EU 19 Mo./ EU 19 Mo./ EU 19 Mo./ EU 19

0,87

0,98

0,59

0,73

0,26

0,72

0,16

0,20

0,14

0,15

0,10

0,21

0,08

0,11

0,14

0,09

0,23

0,17

0,95

1,00

1,01

0,98

0,95

0,93

EU 19: a 15 EU-tagállam és Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc

Forrás: Observatory of European SMEs 2002, No. 2., SMEs in Europe, including a first glance at EU Candidate Countries és az APEH adatai alapján számolva (Magyar Gazdaságelemző Intézet, A kis-és középvállalkozások helyzete 2002.)

III


3. sz. melléklet A 2004. évi pályázatok

2004-ben öt uniós társfinanszírozású pályázati felhívás kerül meghirdetésre, melyek keretében 10,25 milliárd Ft-ot igényelhetnek a vállalkozók a következő céloknak megfelelően: - A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztésének támogatása (GVOP-2004-2.1.1. kerete: 6,4 milliárd Ft); Támogatás maximális mértéke és összege: 50%, 25 millió forint. (Használt gép vásárlása esetén: 30%, 15 millió forint). - Korszerű menedzsment rendszerek és technikák bevezetésének támogatása (GVOP-20042.1.2. kerete: 956 millió Ft); Támogatás maximális mértéke és összege: 50%, 1,4 millió forint. - Emeltszintű, szakma- specifikus tanácsadás nyújtása a KKV-k számára (GVOP-2004-2.2.2. kerete: 477 millió Ft); Támogatás maximális mértéke és összege: (tanácsadói díj) 50%, 2 millió forint - A KKV-k közötti együttműködés szervezésének támogatása (GVOP-2004-2.3.1. kerete: 239 millió Ft);

IV


4. sz. melléklet A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Indikatív Pénzügyi Táblája (Millió euró 1999-es áron) Prioritás/év

Összes költség

Közszféra Összes

Beruházás-ösztönzés 2004 2005 2006 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2004 2005 2006 Kutatás-fejlesztés és innováció 2004 2005 2006 Információs társadalom 2004 2005 2006 Technikai segítségnyújtás 2004 2005 2006 Összesen ERFA támogatás összesen Év 2004 2005 2006 Összesen

Közösségi hozzájárulás

Magán Kohéziós Alap

Nemzeti közszféra hozzájárulás

Egyéb pü-i eszk.

EBB hite-lek

Összes ERFA ESZA EMOGA HOPE Összes Központi Regionális Helyi Egyéb 346,3 131,6 98,7 98,7 0,0 0,0 0,0 32,9 31,9 0,0 1,0 0,0 82,3 31,3 23,5 23,5 7,8 7,6 0,0 0,2 0,0 115,5 43,9 32,9 32,9 11,0 10,6 0,0 0,3 0,0 148,4 56,4 42,3 42,3 14,1 13,7 0,0 0,4 0,0 400,5 160,2 120,1 120,1 0,0 0,0 0,0 40,0 40,0 0,0 0,0 0,0

214,7 51,0 71,6 92,0 240,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

96,1 38,4 134,2 53,7 170,2 68,1 236,8 131,6

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

28,8 40,2 51,1 98,7

28,8 40,2 51,1 98,7

56,8 31,6 23,7 23,7 79,4 44,1 33,1 33,1 100,6 55,9 41,9 41,9 238,0 125,9 94,4 94,4 57,1 30,2 22,7 22,7 79,7 42,2 31,6 31,6 101,2 53,5 40,1 40,1 22,9 22,9 17,2 17,2 5,5 5,5 4,1 4,1 7,7 7,7 5,7 5,7 9,7 9,7 7,3 7,3 1244,5 572,1 429,1 429,1 1244,5 572,1 429,1 429,1 297,9 416,5 530,1 1244,5

137,0 191,5 243,6 572,1

102,8 143,6 182,7 429,1

102,8 143,6 182,7 429,1

0,0

0,0

0,0

9,6 13,4 17,0 32,9

9,6 13,4 17,0 32,9

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

57,7 80,5 102,1 105,2

7,9 11,0 14,0 31,5 7,6 10,5 13,4 5,7 1,4 1,9 2,4 143,0 143,0

7,9 11,0 14,0 30,8 7,4 10,3 13,1 5,7 1,4 1,9 2,4 141,3 141,3

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,7 0,2 0,2 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 1,7 1,7

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

25,2 35,3 44,7 112,1 26,9 37,6 47,7 0,0 0,0 0,0 0,0 672,4 672,4

33,9 47,3 60,2 141,3

0,0 0,0 0,0 0,0

0,4 0,6 0,7 1,7

0,0 0,0 0,0 0,0

160,9 225,0 286,5 672,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 34,3 0,0 47,9 0,0 60,9 0,0 143,0

V


Forrás: GVOP 2004-2006, GKM,OM,IHM

VI


5. sz.melléklet Az EU pályázati rendszerének vázlata Előcsatlakozási Alapok (2004.04.30-ig) PHARE

Intézményfejlesztés és a csatlakozás előkészítése

ISPA

Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

SAPARD

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A csatlakozáskor megnyíló lehetőségek* Strukturális Alapok Első célkitűzés Második célkitűzés

Elmaradott régiók felzárkóztatása Gazdasági és szociális átalakulás elősegítése

Harmadik célkitűzés A Kohéziós Alap Közösségi kezdeményezései Interreg III. Equal Leader+ Urban II. Közösségi Programok*** 6. K+F keretprogram Enterprise & SMEs Life III. Safer Use of Internet Ida Leonardo Egészségügyi Keretprogram Kultúra 2000 Daphne Youth Media Plus E-content Fiscalis Altener Pericles Save Ten-telecom Customs Marco Polo

Képzés modernizálása, foglalkoztatás elősegítése Határon átnyúló együttműködés** Munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni harc** Vidéki térségek fejlesztése Városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődése Kutatás és technológia-fejlesztés, 2002-2006 Kis-és középvállalkozások támogatása Természet és környezetvédelem A biztonságos Internet használat elősegítése Adatcsere elősegítése a közigazgatásban Európai együttműködés a szakképzés terén Akcióprogramok a közegészségügy területén Európai együttműködés a kultúrában Gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak leküzdése Együttműködés az ifjúsági programokban Az EU audiovizuális támogatási programja Digitális tartalomfejlesztés a világhálón Adóügyi együttműködés Alternatív energiával kapcsolatos projektek Együttműködés az euró védelme érdekében Energiahatékonysági program Európai információs társadalom fejlesztése Vámügyi együttműködés Nemzetközi teherszállítás fejlesztése

*A Strukturális Alapok, illetve a Kohéziós Alap csatlakozásunkat követően nyílnak meg ( már 2004. januárjától fogadnak be pályázatokat, de szerződéskötés és pénz átutalása csak 2004. május 1-je után lehetséges), ezzel egyidőben automatikusan megszűnnek az Előcsatlakozási Alapok. Mindkét csoportnál magyar nyelven lehet pályázni, a pénzt is hazai intézmények osztják el, brüsszeli ellenőrzés mellett. **Kísérleti jelleggel már pályázhattak rá magyar résztvevők, a Phare-programon keresztül ***Egyedi ötleteket, elképzeléseket finanszíroznak. A pályázatokat Brüsszelben bírálják el, amelyeket az EU valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani. Szükséges a nemzetközi együttműködés, de egyszerűbb a pályázat beadása és bőkezűbb a támogatás

V


Forrás: www.euoldal.hu; www.nfh.hu; Forman Balázs: Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai (2001.)

VI


11. Felhasznált irodalom 1) Forman

Balázs:

Az

Európai

Unió

strukturális

és

csatlakozási

alapjai

Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2001. 2) Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 2001/03 3) A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió Saldo Budapest, 2003. 4) A kis-és középvállalkozások helyzete 2002 éves jelentés Magyar Gazdaságelemző Intézet 5) Európa 2010, Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről Euro Info Service 2001. 6) Laki Mihály: Kisvállalkozások a szocializmus után, Közgazdasági Szemle , 1998 7) Apatini Kornélné: A kis-és középvállalkozások finanszírozása Kockázatok, lehetőségek a kockázat mérséklésére KJK, 1999. 8) Gazdasági versenyképesség Operatív Program 2004-2006 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Informatikai és Hírközlési minisztérium 9) Tájékoztató

a

Széchenyi

Vállalkozásfejlesztési

Programról

szóló

Kormányelőterjesztés főbb törekvéseiről Budapest, 2002. november 10) Sokaknak sokfélét a növekvő magyar gazdaságért a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programmal, GKM 2004. január 11) Az Európai Bizottság tájékoztatója a Tanács és az Európai Parlamenmt részére a KKV-k finanszírozáshoz jutásáról COM (2003)713 Feljegyzés, GKM 2004. január 12) Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra; GKI Rt.,Kopint-Datorg Rt., Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. Budapest, 2003. február 13) Apatini Kornélné: A magyar kis-és középvállalkozások és az EU-csatlakozás: kihívások és lehetőségek ,Fejlesztés és Finanszírozás Közgazdasági Szaklap 2003/2 14) Observatory of European SMEs 2002, SMEs in Focus Main Results from the 2002 Observatory of European SMEs European communities 2002.


15) Enlargement: What can enterprises in the new member States expect? Enterprise Directorate-General 16) In the Finishing Straight Hungary’s Succesful Integration The Recommendations of the Hungarian EU Enlargement Business Council 2003. 0) SMEs in Europe – Candidate Countries Eurostat , European Commission 2001. 0) Image on Central + Eastern EuropeThe International KPMG newsletter June 2003. 0) www.euoldal.hu/palyazatok.php 0) www.gkm.hu/dokk/main/gkm/kiseskozepv 0) www.nfh.hu 0) www.nfh.hu ,Tájékoztató az európai pénzügyi alapok felhasználásáról

0) www.europa.int/pol/enter/index_en.htm 0) www.europa.int/comm/enterprise/index_en.htm 0) Uniós felzárkózási pénzek, Figyelő Üzleti és Gazdasági hetilap 2004/9 0) Módosuló KKV-szabályozás, Átminősített esetek, Figyelő Üzleti és Gazdasági hetilap 2004/12

84

6.1 Vállalkozások részvétele a Magyarország számára nyitott közösségi programokban Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment

Recommend Documents