NYíREGYHÁZA
SZOCIÁLIS
MEGYEI JOGÚ VÁROS
4401
POLGÁRMESTERI HIVATALA
és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY
NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR l. PF.; 83.
TELEFON: +36 4 524-585; FAX. +36 42 524'586 E-MAIL:
[email protected]
Ügyiratszám: SZOC-4149-2j2016 . Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita
Előterjesztés
-a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz a Periféria Egyesület 2015. évi szakmai beszámolójának elfogadására
Tisztelt Bizottság! A hajléktalanság problémája Nyíregyháza Megyei Jogú Várost is érinti. A hajléktalan személyek
ellátására a város területén kiépült intézményrendszer az alapszükségeltek kielégítésén túl, szakellátást
- tartós bentlakásos elhelyezést - is biztosít. A feladatok ellátása évek óta ellátási szerződés keretében
egy egyházi és egy civil szervezeten keresztül biztosított.
A Periféria Egyesület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben
(továbbiakban: Szt.) szabályozott, szociális alapszolgáltatások körébe tartozó utcai szociális munkát,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben
szabályozott gyermekek alternatív napközbeni ellátását végzi.
Az Szt. 121. §-a alapján az ellátási szerződésben rögzítésre került a beszámolás módja . A szervezet évente köteles a szerződés alapján végzett tevékenységről beszámolót készíteni . A Periféria Egyesület elkészítette a 2015. évi szakmai tevékenységéről szóló összefoglalót, amely a mellékletben található. A beszámoló elfogadására átruházott hatáskörben a Tisztelt Bizottság jogosult. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogya szakmai beszámolókat megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.
Nyíregyháza, 2016. március 23.
Tisztelettel:
(- IL
~"': ,-
Dr. Krizsai Ani osztá Iyvezet '
~"'"
.-~:
VC'
...~.) ~
~I ~v-. b't o " • 'I.gy,", ' , -!
!V
~ .- .• ".','.; V'/'
~
N Y
R E G Y H A Z A
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOG Ú VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYIREGYHAZA, KOSSUTH TER l. PF.: 83. TELEFON: ~36 42 524-585; FAX: " 36 42524-586 E·MAIL
[email protected]
Hatá rozat-tervezet
NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE
SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS IFJÚSÁGI BIZOnSÁGA .../2016. (111.29.) számú határozata
a Periféria Egyesület 2015. évi szakmai beszámolójának elfogadásáról
A Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az abban foglaltak alapján a Periféria Egyesület 2015. évi szakmai beszámolóját elfogadja.
Nyíregyháza , 2016. március 29 .
Rákóczi Ildikó a Bizottság elnöke
A határozatot kapják: 1. címzetes főjegyző 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 3. Periféria Egyesület, 4400 Nyíregyháza, Eötvös u. 1. 4. irattár
WWW.N\IRE.(.YHAZi\.HU
NY
R EGYHÁ ZA
Periféria Egyesület
Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat
Szakmai és pénzügyi beszámoló
2015.
Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat
Szakmai beszámoló
2015. év
Az utcai szociális munka jogszabályi háttere: Alapszolgáltatási feladatok körében utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán életvitelszerüen tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65 /E § - a alapján.)
A Periféria Egyesületnek 1997. óta van ellátási Önkormányzatával az Utcai szociális munka végzésére.
szerződése
Nyíregyháza
város
Az utcai szociális munka célja: "Az utcai szociális munka célja az intézményi ellátásból kiszorult, vagy azzal szemben bizalmatlan, az utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben életvitelszerüen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. " ( I12000: (1.7) SZCSM Rend. 104. § L bek.)
Célcsoportjai: az utcán életvitelszeruen tartózkodó (effektív) hajléktalanok, akik az éjszakáikat közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyen töltik, a szakellátás intézményrendszerével szem ben bizalmatlanok, illetve ott nem kapnak a problémáj uknak megfelelő segítséget, hajléktalanság veszélyében élők, (már van hajléktalan karrierjük, jelenlegi szállás lehetőségük ideiglenes, esetleg albérletben lakók, szívességi befogadottak, lakásfoglalók). A Periféria Egyesület 2 utcai szolgálat működtetésére rendelkezik működési engedéllyel. A napi munkában a 2 szolgálat tevékenysége nem különül el éiesen. A szolgálatok tevékenységi területei egységet alkotnak. Az Utcai Szociális Munka Északi Szolgálat ellátási területe: Nyíregyháza város közigazgatási területének a Tiszavasvári út, Bethlen Gábor u., Zrínyi Ilona u., Bocskai u., Orosi út és Nyíregyházi út vonalától északra eső terület, kivéve Oros, Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy, Nyírszőlős területét.
Az Utcai Szociális Munka Déli SzolgáJat ellátási területe:
Nyíregyháza város közigazgatási területének a Tiszavasvári út, Bethlen Gábor U., Zrínyi Ilona
U., Bocskai U., Orosi út és Nyíregyházi út vonalától délre eső terület, kivéve Oros,
Nagyszállás, Borbánya, Ókistelekiszőlő , Újkistelekisző!ő, Rozsrétszőlő területét.
Az utcai szociális munka szolgálatunk működtetése során az alábbi célokat tartottuk szem előtt a 2015. évben:
• Szolgáltatásaink folyamatos, megszakítás nélküli
•
működtetése egész évben .
A hajléktalansághoz kötődő előítéletek csökkentése a helyi társadalom, és a helyi döntéshozók körében.
•
Az utcán életvitelszerűen élő hajléktalanok intézményes ellátásokkal szembeni bizalmatlanságának mérséklése, az utcán élő hajléktalanok számának csökkentése. • Hatékony, jól működő téli krízisellátás megszervezése. • A 2014. évben indított "Belépő" - Közterületen élő hajléktalanok segítése lakhatással és munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztésével (T ÁMOP 5.3.3-13/ 1-2014 0012) című önálló pályázati projectünk lebonyolítása, és zárása. Lakhatást támogató programokban szerzett tapasztalataink bövítése.
A fent említett célok mentén az alábbi szolgáltatásokat biztosítottuk a 2015. évben: 1. Ellátási terület bejárása, ennek keretében alapvető eszközök (élelmiszer, ruházat, takaró) biztosítása 2. Utcán élő haj léktalanok elérése (felderítés) 3. Háttériroda működtetése, szociális ügyintézés 4. Intézménye elhelyezés, közvetítés (nappali ellátások, szállást nyújtó ellátások, tariós bentlakást, ápolást gondozást biztosító intézmények felé) 5. Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése 6. Lakhatásba kerülés, lakhatásban tartás támogatása (TÁMOP 5.3.3 helyi önkormányzati lakbér hozzájárulás,) 7. Családi, baráti, közösségi kapcsolatok erösítése 8. Fokozott utcai jelenlét biztosítása a téli időszakban (24 órás krízisautó szolgálat)
Aza'It a Iun kb'lZ t OSI' t o t t szo l~ga'It a t'aso k"ossze o~~ a asa szamo kban 2015 . évben 223 alkalom során összesen 4917 I ruházati élelmiszert, 258 adag db egységcsomagot, 92 db . takarót osztottunk ki ügyfeleinknek. 2. Utcán élö hajléktalanok elérése (felderítés) A felderítések során 19, utcán tartózkodó, új ügyféllel kerültünk k~csolatba. 3. Háttériroda működtetése , szociális ügyintézés Az elmúlt évben a 2 szolgálat nyilvántartásában szereplö ügyfelek 1657 esetben keresték fel az irodánkat. 4. Intézményes elhelyezés, közvetítés Az év során 122 esetben közvetítettünk utcán tartózkodó hajléktalan személyt valamilyen intézményes ellátás felé. 5. Egészségügyi szolgáltatásokhoz való 93 esetben segítettük ügyfeleinket valamilyen hozzáj utás segítése egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutásban. 6. Lakhatásba kerülés, lakhatásban tartás A TAMOP 5.3.3. pályázati támogatás keretében támogatása 12 fö, utcán élö haj léktalan került támogatott lakhatásba, és munkaerö-piaci kompetenciákat erösítö képzési programba. Közülük 10 fö teUesítette sikeresen a programot. 7. Családi , baráti, közösségi kapcsolatok 101 alkalommal segítettük klienseinket a családi, erösítése baráti kapcsolatrendszerük fenntartásában, erÖsítésében. 8. 24 órás krízisautó szolgálat 2014/2015. év téli krízisiciöszakában összesen 158 esetben riasztották a krízisautó szolgálatot. 2014 . november-december hónap során 43 olyan utcai bejelentés történt, amire kivonult a szolgálat. I . Ellátási terület bejárása
Célcsoportjaink:
Elsődleges célcsoport: Utcán életvitelszerűen élő, az intézményes ellátással szemben
bizalmatlan, onnan kiszoruló hajléktalanok.
Másodlagos célcsoport: A hajléktalanság közvetlen veszélyzónájában élők, akik jellemzően
rendelkeznek valamilyen lakhatási lehetőséggel, de ennek megléte, fenntartása bizonytalan.
Ebbe a célcsoportba tartoznak:
• Szívességi befogadottak: nem fizetnek a lakhatásért, rendkívül bizonytalan, akár napról napra változó lakhatási lehetőséggel rendelkeznek. • Átmeneti lakhatással rendelkezők: jellemzően bérleti lehetőségben élnek, amiért fizetnek, de az ehhez szükséges jövedelem előteremtése hónapról-hónapra nehézségekben ütközik, ezáltal helyzetük rendkívül ingatag. Szolgáltatásainkat alkalomszerűen igénybe veszik az hajléktalan-ellátórendszer intézményes formáiban bent lévő hajléktalanok is, ők jellemzően az információs irodának keresik fel ügyeik intézése végett.
Szolgáltatásainkat 2015. évben összesen 392 fő vette igénybe. Lakhatási státuszuk szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat mutatja:
LAKHATÁSI STÁTUSZ SZERINTI MEGOSZLÁS (%)
u a SZ
INT
• B
AL
l
_______________----.1
U: utcán élervitelszerűen élő hajléktalan; SZ: éjjeli menedékhelyen alvó ügyfr31; lNT: szakosÍlottellátásiformát igénybevevő ügyfél (pl. átmeneti szálló); B: szívességi befogadou; AL: átmeneti lakhatással rendelkező ügyfél
A táblázatból jól látszik, hogy az utcán életvitel szerűen élő hajléktalanok mellett szolgáltatásainkat nagy számban veszik igénybe az intézményes ellátás ügyfelei valamint hajléktalanság közvetlen veszélyzónájában élő szívességi befogadottak, és átmeneti lakhatással rendelkezők is. Az utcán életvitelszerűen élő, és az intézményes ellátást igénybevevő hajléktalanok száma az elmúlt évekhez viszonyítva érdemben nem változott. Az év végi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy kevesebb azok száma, akik a tél beálltával mégis igénybe veszik az intézményes ellátás lehetőségeit, tehát a 2015/16. év téli időszakában többen töltik az éjszakáikat az utcán.
A szívességi befogadottak száma az elmúlt három évben alapvetően nem változott, azonban, ahogy a következő táblázat mutatja, a korábbi időszakhoz képest sokkal többen keresik szolgáltatásinkat olyan ügyfelek, akik rendelkeznek ugyan valamilyen lakhatással, azonban ennek fenntartása rendkívül bizonytalan.
Szívességi befogadottak számának alakulása az elmúlt négy évben (fő)
I I
86
78
73
I
I
38
l_B 2012
B 2014
B 2013
_ _B_20 15
J
__
A folyamat bár némileg csökkenő tendenciát mutat, azonban egyértelműen tapasztaljuk, hogy
az elmúlt években sok olyan rászoruló találja meg a szolgáltatásainkat, akiknek rendkívül
bizonytalan a lakhatásuk, és a létfenntartás uk is alapvető nehézségekben ütközik.
Az alapvető létfenntartási gondokat jól szemlélteti a következő diagram is, amely azt mutatja,
hogy a hozzánk forduló rászorulók hány százaléka rendelkezik rendszeres jövedelemmel.
Jövedelemmel való rendelkezők aránya
(%) Van jövedelme
II Nincs jövedelme
I j _ _ o
_.l
A diagram adataiból jól látszik, hogy a hozzánk fordulók több mint felének nincs semmiféle rendszeres jövedelme, ebből adódóan az alapvető szükségletek kielégítése is rendkívüli nehézségekbe ütközik.
Az utcán életvitelszerűen élő hajléktalanok esetében elmondható, hogy az utcai életvitel t többségében férfiak választják (80%), nők lényegesen kevesebben vannak, akkor is többnyire párkapcsolatban. Korosztál yt tekintve a legmagasabb a 40-60 év közöttiek aránya, az utcán élők több mint fele ebből a korosztályból kerül ki . Jelentős összefüggés van az életkor és az utcán eltöltött évek között. A fent említett korosztály fele legalább hat éve utcán tartózkodik, IS %- már több, mint 10 éve hajléktalanként él az utcán. Súlyos probléma, hogy nagyon sokan küzdenek pszichiátriai betegségekkel , amely mind az utcai , mind az intézményes ellátást rendkívüli módon megterheli. Az utcán életvitelszerűen élő hajléktalanok a város különböző helyszínein, leginkább kis csoportokban, párban illetve magányosan élnek. Előfordulásukat nem lehet egy megadott helyszÍlve korlátozni , mivel folyamatosan mozgásban vannak. A város bizonyos pontjaihoz jobban kötődnek, amelyek főként a szükségleteik kielégítésével vannak leginkább összefüggésben (pl. élelem, ivóvíz, wc has7.nálat, pénzszerzés, melegedési lehetőség, korábbi rokoni , baráti kötődések) . Jellemezően nem veszik igénybe a hajléktalan ellátás intézményeit, mint a nappali melegedő, éjjeli menedékhely, azokkal szemben bizalmatlanok. Elmondható, hogy bizalmatlanságuk egyik fő oka, hogy többnyire olyan személyiségű emberek vállalják az utcai életviteIt, akik nehezen tudnak alkalmazkodni a közösségi együttélés szabályaihoz, kerülnek minden lehetséges konfliktus helyzetet. Az utcai szociális munka szolgálatok tevékenysége
1. EJJátási terület bejárása Az ellátási terület bejárása keretében természetbeni adományokkal (élelmiszer, ruházat, tisztasági eszközök, takaró stb.) segítettük az utcán tartózkodó hajléktalanokat. A természetbeni adományok biztosításán túl, munkánk elsősorban az életviteJszerűen utcán tartózkodó hajléktalanok elérésére, a velük való folyamatos kapcsolat fenntartására irányult. Az ellátási terület bejárása lehetőséget teremtett arra, hogy az életvitelszerűen utcán élő hajléktalan ügyfeleinket napi rendszerességgel fel tudtuk keresni, a háttérirodában előzetesen egyeztetett találkozási pontokon. A helyszínek kiválasztását az ügyfelek napközbeni vagy éjszakai tartózkodási helyéhez igazítottuk, illetve szempont volt, hogy számukra közismert, könnyen megközelíthető terület legyen. A 20 I 5-ös év során 4-5 találkozási pontot érintett minden bejárás. Az ellátási terület bejárása előzetesen elkészített útvonal terv alapján történt. Az ügyfelek felkeresésének gyakoriságát befolyásolta egészségi és mentális állapotuk, veszélyeztetettségük mértéke. Az ellátási terület bejárását a nyári időszakban hétfőtől- csütörtökig, a téli időszakban minden hétköznap megszerveztük. Amennyiben az időjárás körülményei indokolták, hétvégén is felkerestük az ügyfeleket. Alkalmanként 20-35 közterületen élőt tudtunk elérni. Egy időben két fő állású szociális munkás dolgozott a szolgáltatásban, így a természetbeni adományok nyújtásán túl lehetőségünk volt esetmunka végzésére, ügyintézésre is.
Ellátási terület bejárása során az alábbi adományokat osztottuk ki ügyfeleink között 2015 . évben Elelmiszer Tisztálkodási eszközök Ruházat Takaró
4917 adag 317 csomag 258 db. egységcsomag
92 db.
2. Utcán élő hajléktalanok elérése (felderítés)
A felderítő munka célja: az ellátatlan csoportok felkutatása, problémáik felmérése, információ
adatgyűjtés, folyamatos kapcsolat kialakítása, elérhetőség biztosítása,
és infonnációszolgáltatás az ellátatlan csoportok számára, mely segítségével az intézményes
ellátórendszer adekvát szolgáltatásait vehetik igénybe, krízis beavatkozás és krízis
segítségnyújtás a közvetlen veszélyhelyzetben élők számára.
A felderítés főbb irányai: A város azon részeinek rendszeres időközönként történő bejárása, figyelemmel kísérése, ahol a hajléktalanok nagy valószínűséggel tartózkodnak; (MÁV-BUSZ állomás, Belváros, Búza tér, Jósaváros, Sóstói erdő, elhagyott romos házak) Azon helyek felkeresése, ahol állampolgári bejelentések szerint hajléktalan személyek tartózkodnak. A felderités alkalmával biztosított szolgáltatások: kapcsola tfelvétel; új ügyfelek közvetítése az Egyesület által működtetett Szociál is Információs Irodába; kapcsolatfelvétel azon ügyfelekkel, akik korábban igénybe vették az Egyesület szolgáltatásait, de valamilyen ok miatt a kapcsolat megszakadt, vagy szünetel, számukra folyamatos segítő kapcsolat biztosítása tájékoztatás a haj léktalan-ellátás éjszakai szálláslehetőségeiről, ezen intézményekbe való közvetítés információnyújtás az igényelhető szociális és egészségügyi ellátásokról elsősegély nyúj tás, krízisin tervenció. Tapasztalataink: A felderítések során 71 hajléktalan személlyel találkoztuk, ebből 19 fő új ügyfél volt. 11 olyan ügyféllel találkoztunk, akikkel elsősorban felderítések során tudtunk kapcsolatot tartani , mivel nem vették igénybe rendszeresen az Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálat egyéb szolgáltatásait. Ezekben az esetekben olyan életvitelszerűen utcán tartózkodó haj léktalanokról van szó, akik bizalmatlanok lényegében minden ellátással szemben, nem szívesen kémek segítséget. 3. Szociális ügyintézést segítő iroda működtetése A szolgáltatás céljaként fógalmaztuk meg, hogy az utcán életvitelszerüen tartózkodó hajléktalanokat szociális ügyeik intézésében, szükségleteiknek megfelelő ellátások igénybevételében, érdekeik képviseletében hatékonyabban tudjuk segíteni. Tapasztalataink alapján, a hajléktalan emberek személyes ügyeik intézésében kérnek segítséget. Elvesznek a közigazgatási rendszer útvesztőjében , a közhivatalok funkcióival nincsenek tisztában. A háttériroda az utcai szolgálat többi tevékenységének kiegészítésére is szolgál , egy állandó pont, ahol az ügyfelek felkereshetik az esetfelelős szociális munkást. Biztonságérzetüket növelte, hogy nem maradtak egyedül a problémájukkal. Az irodába betérő ügyfelek összetétele változatos volt. Rendszeresen felkeresték a közterületen élő hajléktalanok, szállást nyújtó intézményekben élők, hajléktalanság veszélyében élők, szívességi lakáshasználók, rossz anyagi helyzetben lévő állampolgárok. A háttérirodában dolgozó kol1égák, igyekeztek segíteni minden ügyfélnek, aki felkereste őket. Szükség esetén a megfelelő ellátás vagy szervezet felé irányították az ügyfeleket, kompetencia határaik betartásával.
Az iroda helye, nyitvatartási ideje: A Periféria Egyesület által működtetett Szociális Információs Irodában (Nyíregyháza, Eötvös u. 1.) kereshették meg a kliensek a szociális munkásokat hétfőn és pénteken 9-12 óráig, a szerdai napokon 9 és 13 óra között, összesen 10 óra/hét nyitvatartási időben. Az ügyeleti időben egy főállású szociális munkás látta el a feladatokat. Az iíOdában igényelhető szolgáltatások: személyes iratok pótlásában való segítségnyújtás; száiláslehetőség keresésében való segítségnyújtás (albérlet, intézményes elhelyezés); információ az igényelhető ellátásokról, illetve Egyesület szolgáltatásairól; segítségkérés egyéni élethelyzetek, problémák megoldásában; munkalehetőség keresésében való segítségkérés; az Egyesület irodájának címe postacímként megjelölhető ügyintézéshez szükséges iratok fénymásolása munkahely - albérlet keresés ügyében telefon használati lehetőség családi, baráti, közösségi kapcsolattartás segítése telefonhasználattal segítő beszélgetés adomány igénylés A 20 IS-ös év során az Északi és Déli szolgálat által nyilvántartott ügyfelek 1657
alkalommal'" keresték fel az ügyeletet tartó szociális munkást az alábbi problémáikkal:
Születési anyakönyvi kivonat pótlása
54 30
Házassági anyakönyvi kivonat pótlása
2
Személy igazolvány pótlása
TB. kártya pótlása
61
Adókártya pótlása
34
Átmeneti segély igénylése Postai küldemény ügyében érdeklődés Közgyógyellátás igénylése
139 772 l
Nyugdíj-nyugdijszerű ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés
18
Aktív korúak ellátásával kapcsolatos ügyintézés
II
Telefonhasználat hivatalos ügyek intézése végett
188
Telefonhasználat családi, baráti, közösségi kapcsolatok erősítése végett
116
Egyéb (pl. ruhanemű, takaró igénylés, fénymásolás, mobiltelefon feltöltése, segítő beszélgetés)
423
* Amikor egy ugy/el felkeresi az irodánkat sok esetben nem egy, hanem t6bb problémát hoz magával, így egy alkalom hoz akár több ügyintézés is k6tődhet, ezért az alkalom szám nem egyezik meg a megoszlás összegével.
4. Intézményes elhelyezés, közvetítés Célja: utcán élő hajléktalan emberek megismertetése a nyíregyházi hajléktalan-ellátó rendszer formáival, az igénybevételük feltételeivel, kapcsolatfelvétel az intézményekkel az utcán élő hajléktalan klienseink elhelyezése érdekében, az intézményes ellátások igénybevételének segítése, támogatása, Az intézményes elhelyezés, közvetítés történhet az ügyin.tézés alkalmával, de az ellátási terület bejárása, a felderítés és a téli fokozott utcai jelenlét biztosítása során is,
2015. évben az intézményes elhelyezés megoszlása: Helyszín Ejjeli menedékhelyre közvetítés, szállítás Atmeneti szállóra közvetítés Haj léktaJanok otthonába történő közvetítés, szállítás Krízisszobába történő szállítás Szenvedélybetegek történő Atmeneti Otthonába elhelyezés
Alkalmak száma 113 l l 4 3 ..
5. Egészségügyi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése Célja: az életvitel szerűen utcán élő hajléktalanok állapotának · megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás támogatása. Ez jelentheti a szükséges gyógyszerek kiváLtását, elsősegélynyújtást, háziorvos illetve szakellátás fel é való közvetítést, kórházi látogatást, de az életet veszélyeztető helyzetek esetén a mentőszolgálat riasztását is. Fontos törekvésünk, hogy a kórházba került hajléktalan klienseinket ellássuk megfelelő eszközökkel (pl. tisztálkodás i eszközök) a benntartózkodásuk során. A 2015. év során az alábbi megoszlásban segítettük ügyfeleinket valamilyen egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutásban. Tevékenység Gyógyszerek ki váltás a Kórházi látogatás Háziorvos felé közvetítés Szakrendelő felé közvetítés Elsősegély, sebkötözés Mentőszolgálat riasztása
Alkalmak száma 28 36 1 12 6 10
6. Lakhatásba kerülés, lakhatásban tartás támogatása Célja: az utcán élő hajléktalanok számára alternatíva nyújtása az utcai életvitellel szemben, lakhatásbajutásuk támogatása, már meglévő lakhatás esetén annak megtartásának segítése. Lakhatásban kerülés során az alábbi tevékenységeket végezzük: • Lakhatás felkutatatásában nyújtott segítség: Hirdetési lehetőségek (újság, Internet) hozzáférésének biztosítása, telefonálási lehetőség biztosítása, albérletkereséssel kapcsolatos tanácsadás • Lakhatásba j utás segítése: pénzbeli támogatás, egyéni esetkezelés (külön finanszírozás alapján). Szervezetünk évek óta több csatornán keresztül próbál hajléktalan emberek számára lakhatási támogatásokat bevonni. Ennek egyik eleme, hogy Egyesületünk kezdeményezésére Nyíregyháza Város Megyei Önkormányzata lakbér hozzájárulást biztosít hajléktalan személyek számára (helyi rendeletben megfogalmazva 2008. óta). Ennek értelmében az utcai szolgálat javaslata alapján hajléktalan ügyfeleknek Jehetőségük van lakbértámogatást igényelniük. A támogatás összege: 8.000-25.000 Ft/hó, a támogatás időtartam maximum egy év. 2015-ben két utcán élő hajléktalan kapott támogatást ezen a jogcímen.
2014-ben jelentős pályázati támogatást sikerült elnyemünk utcán elő hajléktalan emberek lakhatáshoz jutásának és munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztése érdekében. A" Belépő " A közterületen élő hajléktalanok segítése lakhatással és a munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztésével rA.MOP-5.3.3-13/ 1-2014-0012 cÍmű project keretében 12 fő került támogatott lakhatásban, és vett részt képzési programban. A program időtartama 14 hónap (2014 .09- 2015 . 10.) volt. A 12 fő közül 10 fő teljesítette a programot, 6 fő az év végén is abban az albérletben lakott, ahol a program ideje alatt is . 4 fő munkaviszonyt létesített a program befejezését követően.
2016 FEBR 2 9 PFrUF( r>T : r. (~ '·,T 'C.c:!";r.:~T S ,·~oc i;".1i~ .~ '; ·i"'. >- !::
44 00
.: 1< .:
01';:(
t',," ,:· '. ..
." n
·c ."J":; If ? " ; :~~ .Hi i 8
Tel.: (. .:: ) ':'.'. ;. f., d l-j~·;7 .: , -·~' · 'I ~-: / :"J::'(i7<:: _1_J [ \
Periféria Egyesület
Alternatív Napközbeni Ellátás
Szakmai és pénzügyi beszámoló
2015.
Alte m atÍ\: nap közbeni ellátás 20i5-ben \'égutt 'za kmai munka fő terüle tei, ir án yvon alai
A Periféria Egyesület Alternatív napközbeni ellátás szolgá ltatása 20 IS-ben pályázati és önkormányzati támogatásokból biztosítot1a tevékenységeit. Ny íregyh áza Megyei Jogú Város Önkormányza ta ellátási szerződés keretében támogatja a program müködését. 2011. október 11.-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg M gyei Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatal
GyámLigyi és Gyermekvédelmi Osztálya 2637-15 /2 0 II.SZGY iktatószál11ma l, határozatlan időre szóló Működési
engedélyt adütt ki a Gyermekek napköz beni ellátása tevékenység folytatásához. A
szolgáltató tevékenyég formája: a GyvtAI .§-nak (4) bekezdése alapján nyújtott ellátások. A szolgáltatásnyújtás helye: Nyíregyháza , Hus zár tér 5. valam int Nyíregyháza, Kollégium utca 54. 2015. évben az Alternatív napközbeni ellátás szakmai mu nka tuületei: iskolai szociális munka,
ifjúsági közösségfejlesztés, csoportos és közösségi szociális munka, prevenció. Közösségi
programjaink
keretében
az
Örökösföldi
Közösségi
Há zban
olyan
változatos
foglalkozásokat szerveztünk, melyek a le gk isebbektől egészen a felnőtt korosztály érdeklődésére is számot tartottak. A tanítási és nyári időszakban egyaránt hasznos , és tartalmas szabadidő eltöltési alternatívákat kínáltunk gyermekek. fiatalok számára. Az iskolai szociális munka keretében egészségügyi és kábítószer prevenciós foglalkozásokat, egyéni és társas kompetenciafej lesztést, hangterápiás csoportot, valam int játszóházi csoportfoglal kozásokat szerveztünk a Szőlőskerti Általános és Angol Kéttannyelvíí Iskolában. Közös munkánk példaértékű az oktatási intézmények és a civil szervezetek egylittmüködésének sokrétü lehetőségeire.
A Huszár telepen folytattuk az előző években megkezdett munkát ( csocsó klub, játszóház és kreatív mühely), mellyel a telepen élő gyerekek, fiatalok tartalmas szabadidő eltöltését segítettük el ő . Ez az a tevékenységi kör, ahol az egészen kicsi gyermekektől a felnőttekig, mindenki rnegtalálja a számára leginkább megfelelő elfoglaltságot. A Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános iskola lehetőséget
biztosítot1 dinamikus szenzoros integrációs csoport, illetve egyéni fog lalkozáso k
beindításának. Nyíregy házi Szakképzési Centrum BeDcs László Szakiskolája - Az intézményben pszichorerápiás
csoportfoglalkozásokaL valamint pr'evenciós (kábítószerek, szexua litás) elöadásokat tartottunk, heti rendszerességgel. Emellett részt vettünk az iskola által szervezet! jeles napokon (Egészség nap , AIDS vi lágnapja, Karácsonyi forgatag, Bencs nap).
A program az év sO I'án terepintézmé nyként is müködötl. A Debreceni Egyetem EgéslSégligyl Karának Alapslakos szociális munkás. valamint a Felsőfokú Szakképzés hallgatóinak biztosíton gyakorlati
lehetőséget.
Az alternatív napközbeni ellátllS célja, célcsoportja
A progra m célja: hátrányos helyzetü, tanulási , magata!l<Ís i, kapcsolatterellltési és beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segitségnyújtás. Ezen belül: A Foglalkozások folyamatos működtetésével, új szolgáltatások bevezetésével a gyerekek, fiatalok minél szélesebb körben történő elérése és bevonása a programba.
..
Az iskolában beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok integrációjának elősegítése,
a bennük rejlő képességek előhívása, új nézőpontok , viselkedésmódok megismertetése.
Tematikus csoportfoglalkozások szervezésével a döntéshozatal, a probléma megoldás, a
kommunikációs készségek, az önértékelés, a stres sz- kezelés, érdekérvényesítés készségeinek
fej iesztése.
Egészséges életmódra irányuló szokások kialakítása és erősítése, valamint egészségügYI
prevenc iós fogla I kozások b iztos ítá sa,
védőnő
bevonásával.
Közösségi, sport és szabadidős foglalkozá sok szervezése a hasznos szabadidő eltöltési szokások
kialakítása, erősítése érdekében.
• A roma gyerekek, fiatalok integrációjának
elősegítése,
a gyermekek szocializációs esélyei nek
javítása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése
érdekében
együttműködés
a
gyermekjóléti,
intézményekkel és szakemberekkel.
A program célcso po rtj a
•
Óvodás korú gyerekek
•
Általános iskolai korosztály
•
Szakiskolás. középiskolás fiatalok
•
Szülők. nagyszü:ők
oktatási
és
egészségügyi
2015 évben az aléÍbbi gondokkal találkoztunk a célcsoport vo nMkozásaban:
•
ta nu lási nehézségek
• veszélyeztetett helyzet. hiItrányos szociális helyzet magataltási-. beilleszkedési-és; kapcsolatteremtési. kapcsolatkezelési nehézségek; önfegyelem, öllkontroll. önszabályozás; várakozási tolerancia akadályozottsaga: szabály és llonnatartás hiányosságai; együttműködési és indulatkezelési problémák; lelki és érzelmi labilitás; kama szkori nehézségek; életkori -, fejlődési-és aktualis kl'ízi se k; család i és szü lői kapcso lati zavarok; cigány származással szemben megjelenő előíté!etek ;
•
korai gyerrnekvállalásból adódó problémák, megváltozott élethelyzet,
• a
függőséget okozó szerek miatti lemorzsolódás.
rőkősföld
- Közösségi Hál
Örök ösfől dö n szociális mun ká t és ifjú sági közössé gfejlesztést végziink, melynek keretében a következezö szolgáltatásokat. fog!alkozásokat biztosítottuk btcai szociális m unka keretében lakótelepi felderítést foly tarunk.
A
ejlesztő
játszóház; prog ra mok magukba foglalják a kulturális, szabadidős, kézműves és
sportfoglalkozások megszervezését és leboilyolitását. l
lyári sziinidei prog ramok a gyerekek, fiatalok szabadidejének tartalmas eltöltését hivatottak
elősegíteni.
Egészségügyi prevenció
A programhelyszínen egy olyan közösségi teret
működtettünk,
amely hasznos és tartalmas
szabadidő
eltöltési alternatívákat biztosított a lakótelepen élő gyerekeknek, fiataloknak, sok esetben a szli lőknek is. A változatos szabadidő eltöltési formák biztosítása tehát kiváló lehetőséget teremt a környéken élő gye r·ekekkel, fiatalok kal, szülőkkel történő kapcsolatfeivételre, esetleges problémáik azonosítására, majd az azt követő komp lex esetmunkára.
Játszóház
Célcsoport: lakótelepi gyerekek, fiatalok, felnőttek A foglalkozá sok ideje: csütörtök 16JO-tól 18 .00-ig, nyáron kedd-csütörtök I J .OO-tó l 15.00-ig
A játszóházi fogla lkozások a 20 IS-ös évben is a Human-Net Alapitvány által müködtetett Közösségi Házban valósultak meg heti rendszerességgel. Tanítási időszakban , csütörtökön
il
korábbi évektől eltérően,
16:30-18:00-ig vártuk az érdeklődő gyerekeket. A nyári szünetben hetente két
alkalommal, kedden és csütörtökön, a kora délutáni órákban biztosítottunk lehetőséget a felhőtlen szórakozásra és játékra. Foglalkozásainkra szórólapokkal , plakátokkal valamint az internet adta lehetöségeket kihasználva hívtuk fel a lakótelepen élők figyeimét. Ezen kívül idén is számíthattunk arra a 6-8 fős , rendszeresen járó aktív kiscsoportra is, akik szájról szájra terjesztették a foglalkozás hírét A tanítási szünetben ennek köszönhetően a létszám I S-20 . esetenként 25 főre emelkedetl. Az év során kbAO gyerekkel vettük fel és tartottuk a bocsolatot. A nyári Időszakban szi vesen csatlakoLwk hozzánk
il
foglalkozásokon anyukák. apukak és nagymamák is. ig)
él
játszóház családi kohéziól elősitö ~'unkciót
is hetöltölt. A gyerekek életkorát tekintve a legfiatalabb látogatónk 18 hónapos vo lt. és az édesanyjával érkezert a legidősebb tagunk pedig 29 éves hűséges
Ö enyhe fokban él1elllli fogyatékos , és a játszóház indulása óta
látogatója a fogla Ikozásoknak
Hozzá idén nyáron csatlakozott két mási k énelm ileg
akadályozott fiatal. Kezdetben volt némi ellenállás a gyerekek részéről, de bes7élgettünk velLik a másság elfogadásáról. az egymás iránti tolerancia ~ontosságáról. Ennek köszönhetően, illetve a lányokat jobban megismerve a feszültség feloldódott, és ők is a csapat teljes értékLI tagjaivá váltak. A játék mellett a beszélgetés (akár egyéni formában) is fontos eleme a foglalkozásoknak. A fiatalokkai éri ntettük a párkapcsoiat, a dohányzás, alkoholfogyasztás veszélyeit, a továbbtanulás témáját, illetve gyakran osztották meg velünk a családi-, isk olai gondjaikat is.
AJátszóházak alkalmával fejlesztő, logikai, ügyességi társasjátékokkal játszottak a gyerekek, illetve minden alkalommal l ehetőséget biztosítottunk kézmlives foglalkozásokra is, melyek keretén belül a gyerekek a gyöngyfűzést, a matrica- és agipszfestést kedvejték leginkább. Ezen kívül új technikákkal , felhasználható anyagokkal (filc, dekorgumi, stb) is megismerkedtek a résztvevők. A jeles napokra tudatosan készültünk , a foglalkozások során megbeszéltük, hogy egy-egy alkalommal mit ünneplünk, mié/1 fontosak a hagyományok az életünkben . A szabadidő hasznos ejtöltésén kívül fejlődik a gyerekek finommotorikája , logikája, gondolkodása, a kommunikáció, a társakkal való kooperáció, segítséget kapnak a feszültségek csökkentésében, a győzelem
és a veszteség megélésében.
Foglalkozásainkat ebben az évben is lelkesen segítették az önkénteseink, akik elsősorban a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának hallgatói.
Huszá r - te lep
Huszár-V i r Szociokult urális Szolgálta tó Központ A Periféria EgyesüleT roma gyerekekre irányuló fejlesztő és integráci ós programja a csoport és közösségépítésre, a képc~~égek és készségek fejlesztésére, a társas viselkedés többségi nonnáinak elsajátítására, a konfliktuskezelési technikák tanulására, valamint kapcsoiatteremtési és beilleszkedési problémák kezelésére fókliszál
A célcsopo t: a Huszár lakótelepen élő, többségében roma származású gyerekek, fiatalok, szüleik Munkánk során leggyakrabban előforduló problémák: hátrányos szociális helyzet miatti nehézségek, lemaradások; szocializációs problémák; tanulási problémák; magatartási, viselkedési , beilleszkedési, kapcsolatteremtési, kapcsolatkezelési nehézségek
Htszóház
A foglalkozások ideje: szombat IO.OO-től 12.00-ig, nyáron hétfő-szerda 13.00-tól IS.OO-ig
A játszóházi foglalkozások heti rendszerességgel, szombati napokon 10 órától valósulnak meg a Huszárvár Szociokulturális Központban található Közösségi teremben. Nyári időszakban heti két alkalommal, a kora délutáni órákban került sor a foglalkozásokra. A foglalkozásokat minden esetben egy fő szociális munkás koordinálta, kiegészülve önkéntesekkel. Az alkalmakra a telepen élő családokból érkeztek a gyerekek. A játszóházi foglalkozásokon részt vevő k létszáma 30 és 50 fő között mozgott.
A közös játékba időnként sziiJők is bekapesolódtak, elsősorban al anyukák . A gyerekek korosltályát tekintve az óvodás és ki siskoláskorúak voltak többségben, azonban megfordult foglaJkozásainkon az édesanyjával érkező csecsemő és a kamaszkorú fiatal is . A játszóházban a népszerü társasjátékok mellett fejlesztő- és készségfejJesztő eszközöket
IS
kipróbálhattak a gyerekek . Az eszközök beszerzésénél továbbra is az a törekvésünk, hogy a játékok minél több terület srimulálására legyenek alkalmasak, kiváltképp anagymozgások c:s a finommotorika tökéletesítésére,
il
logikus gondolkodásmód kialakítására és memória fejlesztésére irányuljanak, illetve
segítsék elő a kommunikáci6 feJ lődését, a szókincs bővülését.
Fontos. hogy ebben
(ll
életkorban a játé k által
él
gyerekek megtapasztalják a gyó7.elem élményét. de
Illegtanllljak elfogadni a vereség. veszteség érzését is, igy késöbbi élethelyzetekbelJ kÖilllyebben birkóznak meg a hasonló szituációkkal. Az iskoláskorú gyerekek már szívesen játszanak szókirakóst, memóriafejlesztö és ügye sségi játékokat. ezzel szemben a kisgyerekek föként a motoriklls játékok segítségéve I foglalják el magukat. a játszószőnyegen autózl1ak. babáznak, vagy épltök ockáznak
Tapasztalataink szerint azok a gyerekek , akik rendszeresen ré szt vettek a foglalkozásokon , javult magat2u1ásuk,
él
felnőttek
él
feié tisztelettlldóbakká váltak, fejlődött a komJl1unikációjuk. megtapasztalták
a közös játék élményét, tLi rcl metlenséglikben is pozitív változás figyelhető meg. Ajáték mellett nagy igény van a kreatív sarokra is . A gyerekek, de már sokszor az anyukák, részéről is megfogalrnazódik a kérés. hogy készítsünk különféle ajándéktárgyakat, díszeket alkalomról alkalomra. Sok esetben ezek később a családtagok megajándékozásánál, illetve a lakások dekorálásánál kapnak szerepet. A kreatív sarok célja emellett a kreativitás, kézügyesség fejlesztése , türelemre, ponrosságra, kiwI1ásra nevelés. Az óvodások általában színezéssel töltik a rendelkezésükre álló időt, míg idősebb társaik már olyan technikákka!
ismerkednek meg, mint a decoupage, vagy az üvegfestés, mely nagy
népszerűségnek örvend.
Emellett lehető s ég nyílik gyöngyfűzésre, dekorgumi figurák-, ajtó- és
ablaKdíszek készítésére, gipszfigurák-képek festésére is. Varrni is megtanítjlIk a gyerekeket, hiszen filcből készítünk virágokat, tüpárnát, díszeket.
Problémaként tapasztalható, hogya gyerekek kevés türelemmel rendelkeznek, egy-egy munkába nagy lelkesedéssel fognak bele, majd 'rövid idő elteltével és némi ügyetlenkedés után feladják a feladatot. Ebben az esetben a bíztatásunk és konkrét segítségnyújtásunk sokat lendít a gyermekek kedvén és hozzáállásán. Az ollóval történő vágásra és vonalkövetés gyakorlásál'a nagy hangsúlyt fektetlink , ugyanis a gyerekek többsége alulteljesít ezekben a feladatokban, még mindig. Visszatekintve az eddig végzett tevéken)'ségünkre elmondható, hogy fejlődés látható a gyermekek munkájának minőségén, illetve a segitségkérések számán , de az egymással való együttmüködés terén is. A foglalkozásokra rendszeresen járók kézügyessége javu ló tendenciát mutat, azonban szükség van a fo lyamatos jelen létre, gya korlásra. Ezek a pozitív irányú vá Itozások nagyban hozzájárulnak a si keres iskolai munka élményének megtapasztalásához.
Csocsó klub
Célcsopo rt: a telepen élő gyerekek. fiatalok A foglalkozások ideje: szombat IO.OO-töl 12 .00-ig, nyáron hétfő-szerda 13.00-tó! l4.30-ig
A foglalkozásokra szombat déle l őttönkénl került sor, a Játszóházi foglalkozásokhoz igazod va. Az előző
években ping-pongozásra nyílt lehetőséglik a fiataloknak, de a helyhiány miatt átváltottunk a
könnyebben mozgatható, kisebb helyigényü, ugyanakkor több játékossal játszható csocsóra. A fiatal ok körében hamar nagy népszerűségre tett szert ez ajáték. Igyekszünk úgy alakítani ajáték menetét, hogy minden korosztály, illetve mindkét nem képviselői lehetőséghez jussanak egy adott foglalkozás ideje alatt. A játékosoka! minden esetben egy felnőtt segítő koord inálja, mert hamar nyilvánvalóvá váll, hogy ez a játék heves érzelmeket, harcias indulatokat generál, még a legszelídebb gyerekek körében is.
A
lányok eleinte csak messziről nézegették az asztalt, és a játékot, aztán bíztatásunkra amerészebbek Pl'óbát tettek. A fiúk ezt nem nézték jó szemmel, élesen kirajzolódot! az a nézet, hogy ez a fiúk játéka, lányoknak nincs keresnivalója benne. Nem értették, hogy miért szorgalmazzuk a közös játékot. Néhány hét alatt sikerült e lérni, hogy az ellenállás megszűnt, a gyerekek elfogadták egymás társaságát.
Dinamikus szenzoros integrációs (Ayres) terápia
ASzenzoros Jntegrációs Terápiában a mozgás és az érzékelési rendszer fejlesztése együttesen történik meg. Mivel a mozgás és az érzékszervek is szoros kapcsolatban vannak az érzelmekkel, ez a módszer nagyon
eredményesen
a lkalmazható
a
pszichés
problémákkal
küzdő
gyermekek
esetében,
így figyelemzavaros,hiperaktív , önértékelési zavarokkal,és tanulási nehézségekkel küzdőnél. A terápia célja olyan szenzoros ingerek adása, amelyek elősegítik az addigiaknál érettebb, integráltabb
mozgásos vá laszok megjelenését A foglalkozásokon speciális eszközök (labdák, hálók, hinták, tölcsérek) segítségével az agy megfelelő részét (taktilis, proprioceptív, vesztibuláris) ingerelve indulnak
azok
a
folyamatok, amelyek
elvezethetIlek az össLchangolt
idegrendszeri
működés
kialak u lásához. A szenzoros integráció segíti a gyereknek abban, hogy egy értelmezhető külvilágot szervezzen. képes legyen ebben a térben magát ottIlonosan megélni, és olyan tapasztalatokra szert tenni, amelyekre a legkomplexebb tanulási és viselkedési mintákat lehet alapozni.
A terápiát a Huszár telepen rnCiki\dö Súja Mi klós Gö rögkatolikus Óvodában és ,Á.ltlllános Islwlában szel'veztiik illeg. Az. Iskolában etlyeni terápiát szerveztünk. az óvodában pedig a csopOl1 szamara tartunk csoportos
lTl ozgá sfej
középső
es Ilag)
lesztést
Célcsoport: Általános iskolai korosztály. 6 fő. A foglalkozások ideje: szerdánként 13.00 - 15.30-ig. A célcsoport körében tapasztalt problémá k: az egyéni terápia keretében 2015 . évben ÖSS7C~CI1 6 gyerekkel foglalkoztunk, mindannyian hátrányos szociális köriilmények közölt élnek és roma származásúak. Megjelennek náluk a szocializációs hiányosságok, magatartási problémák,az alacsony várakozási tolerancia, a nehézkes önszabályozás, szabály tudat, szabálytartás. Alapvetően Izgő-mozgó,
impulzív gyerekek, akik az illdulataikat, ösztönös késztetéseiket nem képesek
kontrollálni, Folyamatos nyugtalanság, túlmozgás jellemző rájuk. Konfliktusait leggyakrabban verekedéssel oldják meg, melyben egyrészt szerepe van a saját habitusnak . élénk vérmérsékletnek, magas
feszültségszintnek,
másrészt az otthonról
hozott
mintáknak.
Mindannyian
tanulási
problémákkal is rendelkeznek, figyelmük nehezen rögzíthető, a külső ingerek azonnal elvol~ák a tan uJástól. A szenzoros diagnosztika során tapasztalt problémák: mindegyik gyennek szenzoros szabályozás zavart mutat - szenzoros
élménykereső:
állandó és kielégítetlen vágy az ingerekre, minden
csatornán és a szociális interakciókban is . Nincs meg a testhatár, szinte "provokálják" az érintést. Nagymozgások összerendezetlenek, nem tudják igazán irány1ani a testüket. Finommozgások koordinálatlanok, többségüknél rossz a ceruzafogás.
Nehézséget okoz a különböző ingerek
átfordítása, pid. tollbamondás után irni. Nehéz az olvasás, gyenge a helyesírás, nem tudnak odafigyelni az órákon. Diszparaxia - a motoros tervezés gyengesége, a szenzoros rendszerből kevesebb in formációt tudnak felvenni. Mivel a szenzoros beáramlás szintjén van a probléma, ezélt az adekvát válaszadásnak rosszak az esélyei. Nehézségek van nak posztura utánzás, a bi laterál is integráció, a testközépvonal keresztezés, ujjazonosítás. Jelle mző a hiperaktivitás, az impulzív viselkedés, indulataikat nem képesek kontlollálni, állandó
mozgásigény,
mindenböl
sok kell. Az egyre több mozgás hatására azonban egyre inkább
begyorsulnak , végül teljesen szétesnek, viselkedésük kontrollálatlanná válik, és ekkor már képtelenek visszafogni, szabályozni magukat. A sok, rosszul strukturált Inger túlfuttatja a szervezet aktivációs szintjét, ezéít még kevésbé szervezen a viselkedésük
Terápiás célldlüzés: a taktilís I'ends zer stimlllálása. a vesztibuláris - propriocepti v rendSler
optimalizálása. bilaterális integráció javítása, testséma tudatosítása , a saját test érzékelése. amely tudatos ellazulás
előfeltétele
Cél a viselkedésszabályozás. interakciók
il
finomabb \l1ódjainak
kialakítása. A gyere kkel fol ytatott terápi ás m unka fo lyamatának, hatá sainak összefoglalása
Az egyéni terápia során alapvető fontosságú azon viszonyok kialakítása, amelyben agyennek leginkább meg tud nyilvánulni, és őszintén ki tudja fejezni vágyait, gondolatait, érzéseit. Az iskola tornatennében taJ1juk a foglalkozásainkat,
különböző
eszközök alkalmazásával: hinta, tányérhinta,
AYI'es háló . trambulin, bordásfal. tom3szőnyeg, gördeszka, nagy labda, egyensúlyozó tölcsér, pléd Az egyéni terápia tervezése minden gyermeknél egy előzetes mozgásvizsgálat során kapott eredmények alapján történI. Először fejlesztettiik a térérzékelést, az egyensúlyérzéket, az elemi mozgáso kat, al. érzékszervi n:Líködéseket. Meg!apoztuk a dominanciákat, a finommozgá so kat, a testsémát. Fontos volt az e lemi mozgások összerendezettsége. ezért gyakoroltuk a kúszást, mászást lábujjhegyen és sarakon járást, guggolást, szökdelést, fej emelgetését hason és háton fekvésben. E mozgások pontatlan, hibás kivitelezése összefLiggésben van az idegrendszer érettségéve I, ami megnehezíti az olvasást és az írást. Az egyensúlyi rendszer biztonságos működése, statikus és dinamikus egyensúly fejlesztése kiemelten fontos a tanulási nehézségek és a magatartási píOblél11ák kezelése szempontjából. A ves7.tibuláris ingerek (hintázás, forgás , pörgés) fokozatosan emelkedő akti vitásemel kedést eredményeznek, egyúttal a tú Imozgás csökkenést és a figyelem fokozódását. Lényeges, hogy belülről fakadó fékező és irányító erőket építsünk ki, az önuralom fejlesztése érdekében. Az egyéni terápiák során a hintákkal, trambulinnal, egyensúlyozó, pörgő , forgó eszközökkel ezen területek fej lődését céloztuk. Az egyéni rerápia folyamata jól haladt , a gyerekek örömmel vesznek részt a foglalkozásokon , bizalmi kapcsolat alakult ki. Lelkesen , l110tiváltall érkeztek , a mozgásbeli sikerélmények hatására egyre inkább erősödött az önbizalmuk. A 6 gyerekből 4 gyermek tanulási és magatartási nehézségei oldódtak,
viselkedésük normalizálódott, önbizalmuk erősödött, kitaJ1óbbak, türelmesebbek, ügyesebbek lettek. Egyikőjük olvasásból közepes jegyre hozta fel magát, az addig elégtelenről.
Célcsopo rt: Óvoda i csoportok , középső és nagycsoport teljes létszámban.
A foglalkozások ideje: hétfő 9.30 - l 1.30-ig; csiitÖl1ök 9.30 - I IJO-ig; Fej lesztésre szoru ló terü etek: téri irányok, szem-kéz koord ináció, azonosság - kü lönbö zőség
felismerése , térérzékelés, kinesztétikus és taktilis érzékelés, egyensulyérzék, elemi mozgások. nagymozgások-, fin ommozgások koordinációja, keresztcsatornák működése. emlékezet testséma,
dom manciák rendezése, fej lesztese, figyelemkoncentráció
Lényegét tekintve ez
él
tel"ápi8 mozgással
tÖl1énő
idegrendszeri fejlesztés. melynek célja, Ilogy
megtanítsa a gyerekeke! az érzékletek szervezésére és az ezekre adott héltékolly Illozgásválasz kivitelezésére A fejlesztő gyakorlatok egymásra épülnek, az egyszerClbhtől
él
bonyolultabb felé
haladnak. Az adott területen egy-egy feladatOl addig gyakorolunk, amíg hibátlanul. könnyedén megy és csak azután lépCInk továbh
él
nehezebh feladatokra. A feladatok nagy ré sze játékos, általában
rnondóká va I, vagy dallal kísérjü k a mozgást Mozgásfej !e sztő csoportUll k az isko lára való felkészrést szolgálja, azoknak az alakészségeknek a fejlesztését. amelyeknek a megléte, fejlettsége
elősegíti
a
tanulás sikerességét. • Az író-rajzoló 11l0zgásokhoz fontos a vállak, könyök, csukló, ujjak laza, pontos közreműködése , a pontos finommozgások A j ól irányítható kéz
el ő feltétele
az írástanulásnak. Gyakorlataink
8
vállöv, csukló, ujjak mozgékonyságát függetlenségét támogatják: a kéz és az ujjak ügyességét, a kézizmok lazasását, a kéz és karmozgá so k mozgások pontosságát, lazaságát a kézujjak együttműködését,
..
megfel e lő
a biztos kézdominan ciát.
Elemi mozgá so k összerendezettsége: kúszás, mászás, lábujjhegyen járc\s, sarkon járás, klilső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros és egy lábon, indián szökdelés, fej elllelgetése háton és hason fekvésben.
• Keresztcsatomák jó rnClködése biztosítja, hogy a gyerek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjai! a kéz, láb, a
fejbiccentő
izmok és mimikai izmok mozgásainak függetlenítésére
irányu ló feladatok. • Fontos, hogya gyerekek ismerjék a saját testét, és biztonsággal tudjon tájékozódni rajta: ismerje a testrészei nevét, ujjai nevét, helyét, stabil testsémával rendelkezzenek. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni, ha ez pontatlan, minden bizonytalanná válhat. Ezzel összhangban fejlesztjük a térirányok felismerését: ajobh - bal, fent - lent, elől- hátul elkülönítése.
•
A jól rögzíthető és tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolában. A gyerekek nagy része figyelemkoncentrációs zavarral küzd, amely nagyon megnehezíti az ismeretszerzést. Ez a tünet gya kran együtt jár sú Iyos magatartási és bei Ileszkedés i prob lémákkal Gyakorlatainkkal igyekszünk kialakítani a megfelelő önkontrollt, amelyben a gyermek képes egy kitClzött cél, megoldandó feladat érdekében a figyelemét, gondolkodását és motoros tevékenyégét optimálisan beáll itan i . FOlllos. hogy megtanulják,
ITi inden
cselekvésnek van eleje, lefolyása és vége.
s Mozgásos feladatainak a megfelelő egyéni aktivációs szint megtalálását segítik. A gyerekekre jellemző. hogy hamar begyorsulnak, viselkedésLik kontrollálatlanná válik, és ekkor már képteienek
visszafogni. szabályozni magukat. A sok és rosszul strukturált inger túlfuttatja a szervezet aktivációs szintjét. ezért még kevésbé szervezett a viselkedésük " A foglalkozásaink előrehaladtával egyre inkább sikerrel próbálkozunk relaxációs gyakorlatok ka I. Ezek a pihenést célzó gyakorlatok a szándékos ele ngedettség létrehozásával hatnak, miközben elősegítik a figyelem befelé fordulását.
A gye rekkel foly tato tt mozgásfej lesztés hatása i:
A tornater"emben végzett csoportl11unka játékos, de határozott légkörben. sok mozgásos és pszichés élménnye I törten ik. A fej les/tés folyamán be\ L,:ctett szabály és normarendszer következetes és egységes, a gyerekek rnegranlllják a szabályok betartását, energiáik szabályozását. A szenzol"OS fejlesztés elősegíti al. iskolaérett sége t biztosító készségek kialakulását es stabilizálódásál A gyerekek mozgásos válaszai egyre összetettebbekké válnak, mindkét csoportban a gyerekek kb fele képes a bonyolultabb mozgáster'vezéseket kivitelezni . Minden gyerek egyensúlyérzéke intenzíven fejlődik. Pozitívan alakul a gyerekek Rilóképessége, hajlékonysága, rnozgáskoordinációjCl és általános Illozgáskllltúrájéj Fej l ődik és érik
él
lllotoros kreativitásuk. A sike res és örömteli mozgás növeli a
gye rekek önbizaimát, kompetenciáját ("meg tudom oldani" élmény). Javul a térbeli tájékozódásuk, ritll1usérzékük, tartós figyelem, hamarabb alakul ki a lateralitás. Fejlődik az együttműködési képességük, nonna és feladClttudatuk. Mozgásos feladatainkat az óvoda pedagógusok gyakorolják a gyerekekkel az óvoda i hétköznapok során, amelynek hatására látványos
cl
gyerekek fejlődést:..
Arany János Gim názium, Által ános Is kola és Kollégium Szőlősker ti Angol Kt>ttannyelv ü
Tagi ntézmén ye
A Szőlőskerti Álta lános Isko la és Kollégium tagin té1.ményébe
i
a következező szo lgáltatásokat
foglalkozásokat tartottuk az elmúlt évben: A
Fejlesztő
játszóházi program szabadidős , kézműve s és sportfoglalkozások lebonyolítása .
Egyéni és társa ' kom petencia fej lesztés
a tanulási, magataliási problémákkal
küzdő
kollégiumi gyerekek részvételével. Prevenciós programok a felső tagozatos gyerekek számára drog prevenciós témában. Hangterápiás csopo rt
A program szolgáltatásait az iskola minden tanulója igénybe veheti, de kiemelten a kollégiumban lakó gyerekek, fiatalok élnek ezekkel a lehető ségekke l. A kollégiumba felvettek jellemzőel1 a Nyíregyházi Kistérségből, kisebb százalékban a megye más ré szeiből kerülnek ki. Eltérő kulturális (magyar, ukrán ,
kínai, cigány), és szociális háttérrel rendelkeznek. Jelentős számban va nnak a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok, iIletve kü lön leges bánásmódot igénylő gyerekek, vagy sajátos nevelési
igényű
tanulók.
A foglalkozások célja a diákok szocializációjának, kiegyensúlyozott, harmonikus és egészséges
személyiségének,
önismeretének
fejlesztése,
a
társadalmi
beilleszkedés
elősegítése,
a
kulcskompetenciák céltudatos fejlesztése, stresszoldás.
Fej lesztő
játszóház
Célcsopo rt: az iskola és a kollégium tanulói
A foglalkozások id őp o ntja: csütörtökönként 12.00- 14.00-ig A játszóházban a szociál is munkások, pedagógusok: önkéntes segítők széleskörű módszertannal fogadják a belátogatókat és az életkornak megfelelő tevékenységekke l, foglalkoznak, játszanak a gyerekekkel, tiatalokkal. A tanév elején sajnos szűkösebb helyen kellett az egyik alagsori teremben megkezdeni a foglalkozásokat, egy épületszárny felújítása miatt. Az érdeklődés töretlen volt s a diákok harnar megszokták, elfogadták ezt a helyzetet. Problémát csak a kisebb befogadóképesség jelentett- ami l igyekeztünk váltásokkal megoldani. de ez
ct
helyzet alkalmas volt a szorosabb.:gyüttniűködés
gyakor'lásám is. Nélla konfliktusok alakultak kl a
konfliktuskezelő
él
szCrkös
helyzetből
adódóan,. de ilyenkor alkalmazruk
teehnikákat.
JátszóházLInk működésének egyik alapelve , hogy integráltan vegyenek részt a tanulók, tehát nincs kiválogatás. azonos időpontban lehet ott bárki. akinek szabadideje engedi, Az életkori különbségek vagy az agresszívebb. impulzívabb gyerekek hozzáálliÍsa esetenként nagyobb odafigyelést igényel. de véleményünk szerint az együttműködést ezek a helyzetek mégjobban erősítik , a megoldási módszel'ek pedig példát, mintát mutatnak a gyerekeknek. amit más körülmények között is tudnak alkalmazn i, Fontosnak tartjuk egy olyan egységes normarendszer kialakítiÍsát, melyben azonos elvárásokkal szem besü Inek a látogatók A
megengedő,
baráti , biza Inl i légkörben is szLikség van a szabályokra,
Ilatároha, hogy egymás és a játékok épségére, a környezet tisztaságára is vigyázzanak a játszóház használói,
F2Jkínált •
lehetőségek:
A játszóház alaptevékenysége a változatos társasjátékokat
tudunk
a
gyermekekkel
fejlesztő
játszani,
játékok alkalmazása, Olyan
ami
nehezen
beszerezhető
a
mélyszegénységben vagy hátriÍnyos . helyzetben élő családok számiÍra, A játékok életkornak megfelelnek, tehát az eiső osztályosoktól a nyolcadikos diákokig mindenki talál maga számára vonzó játékot. •
Bőséges
kínálatú színező választékkal, változatos színű filctoljakkal, színes eeruzákkal
várj uk az
érdeklődő
gyerekeket. A színezés játszóházi tevékenység is lehet. de a gyerekek
haza is vihetik, vagy más napokon a szabadidejükben is használhatják a teremben hagyott felszerelést, a pedagógusok felLigyelete alatt, •
Gyöngyfűzés:
életkornak megfelelő nagyságú, érdekesnél érdekesebb, ékszerkészítésre
alkalmas gyöngyökből készíthetnek maguknak, szLileiknek, barátaiknak kreatív alkotó munkával a gyerekek ajándékokat. Ez a tevékenység az, amelyiket minden egyes alkalommal nagy érdeklődés övez, •
Kézművesség:
fejleszti
ITlinden héten valamilyen alkotás létrehozása, mell' szintén a kreativitást
Alkalmazkodunk
il
jeles napokhoz, eseményekhez, felhasználunk kLilönleges
anyagokat, am ivel a hátrányos helyzetben élö gyermekek nem találkozhatnak máshol, de az újrahasznosítást is szívesen támogatjuk
A Foglalkozások hangulata játékos, kreatív, nem jellemző az iskolai helyzetek kialakulása, ezéI1 nagy a vonzereje, a felnőttek együtt dolgoznak a gyerekekkel, osztoznak az ötletekell. sikerekel], s együtt élvezik a Játékokat. Közben sokat beszélgetnek kiscsoportokban , ami az egyéni törődést esetkezelést készíti
elő,
F&yén í és társas komQetenciafeíl esztés A cék soport: 20 f"ö. alsó tagozatos tanlllók
A fo glalkozások ideje: hétfőnként 16.45-töl InO-ig Ebben az évben a Szőlőskerti iskolába járó gyermekekből alkotott csoportban az erőszakmentes kommu il ikác ió el méletére és gyakorlatára igyekeztük fektetn i a h1:lJl gSLJ ly t. A gyermekek nagy része küzd a magatartás és viselkedés területén jelentkező problémákkal , melyek hátterében egyrészt a halmozottan hátrányos helyzet. másrészt a nem megfelelő családi minta áll. Megfigyelhető , hogy nehezen tudják elfogad ni társaik eltérő véleményét, soks zo r' nem is képesek odafigyelni másokra, a kritikát nehezen viselik, a vitákban általában a hangerejükkel próbálnak érvényesülni. Társas helyzetekben gyakran illetik egymást negatív kifejezésekkel: időnként fizikai bántás is előfordul. A CSOPOttot a szabályok tisztázásával kezdtiik. Mivel több gyermek már vett részt korábban csoportfog!alkozáson, ezért szinte csak át kellett ismételnünk azokat. Mivel fontosnak tartjuk az önellenőrzést és az önkontrollt, ezért a csopOltülések végén minden résztvevő értékelte önmagát.
Ehhez eleinte segítséget igényeltek, később ezek az értékelések reálisabbakká váltak. Az első néhány alkalommal azt gyakoroltuk, hogy milyen hangerővel érdemes ahhoz beszélni , hogy meghaJ/janak, de ne kiabáljuk túl a másikat. Ez nem volt egyszerCt, mert a gyermekek nagy része azt szokta meg, hogya normál hangerőnél magasabban beszél, de ez nem volt számukra tudatos. Beszéltünk a csend (hatásszünet) fontosságáról is. A csoportülések során igyekeztünk megismertetni a gyermekeket az erőszakmentes kommunikáció elméleti és gyakorlati hátterével, valamint az iskolai erőszak/abúzus fogalmával , annak elkerülésének lehetőségeivej .
Az erőszakmentes kommunikáció négy alapeleme a rnegfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Amikor ezt a négy elemet részletesen elemeztük kiderült, ilogyezek a lépések mindegyike nehézséget jelent a számukra. A tén yek objektív megfigyelése már problémás volt a számukra , ugyanis vagy csak a saját szemszögükből tudtak az adott helyzetre tekinteni vagy az érzelmeik elsodorták őket. Az érzés elemnél a saját érzések detektálása is nehézséget jelent, ezek megfogalmazása pedig alig lehetséges számukra. Talán a szükségletek megfogalmazása volt a legkönnyebb a számukra, ehhez aiig igényeltek segítséget. A kérések megfogalmazásakor fontos. hogy az pozitív, konkrét, teljesíthető vagy el utas ítható legyen. E szem pontsor szerinti megfogalmazáshoz sok példát történetet. szituációt hoztunk és igyekeztünk sokat gyakorolni . Nehézséget Jelentett azt a belső mentális féket kiépíteni a gyermekekben , mely megakadályozza, hogy a Feszliltségkeltő helyzetekre impulzívan reagáljanak. Próbáltuk rávezetni arra őket, hogy mielőtt kritikát Fogalmaznak meg, gondolják át a saját tetteiket, szavaikat is. próbáljanak meg kérdéseket feltenni akár önmaguknak
iS.
A csoponfoglalkozások során szóba került az lskolai abuzá ló helyzet
!ll indennapos.
erőszak
kérdese is A gyermekek számára sok
fel sem li'lI1 ik szám u kra azok erőszakos szí nezete, i Iletve ezekie a
"szemet szemért. fogat fogért'· elv szerill( vá laszolnak. Újdonságot jelenten számukra. hogy azok is erőszakot elköverőnek számítanak, akik tétlenül nézik, Iníg másokat bántalmaznak. Igyekeztünk SZÓT
ejteni arról, hogyan lehet felismemi. ha valaki áldozattá váiik és hogyan. kitől lehet segitséget kémi A csoponfoglalkozások záró szakaszában az önbizalom, énerő fejlesztésére igyekeztünk hangsúlyt fektetni, hiszen a megfelelő szintű önismeret véde lmet jelenthet a társas befolyásolástól , illet ve a káros szenvedélyek elkerü!éséhez is segítséget adhat. A
csoportfolyamat
végén
a
résztve vők
empatikusabban
álltak
társaikhoz,
problémáikat,
szükségleteiket reáli sabban tudták megfogalmazni , így társas közegben egylittműködőbbé váltak
Prevenciós foglalkozások
Foglalkozások időpont ja: Csütöl1ök I3:00 - 13:45-ig Célcsoport: felső tagozatos gyerekek
A Szőlőskerti Iskolával már évek óta gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk. Ennek köszönhetően a prevenciós foglalkozásaink eljutnak az iskola minden érintett korban lévő tanulójához, osztályához. Elsősorban a legális és illegális kábító szere kről beszélgettünk a gyerekekkel, de hozzávettük a
to lerancia és agressziókeze lés lehetőségeit is, A gyerekek nagy része hátrányos helyzetű , többen közülük kollégiumban laknak, távol a családtól Nagy a kortárs befolyásolás, kevés az alapismeretük és a szociális ne ve lési hiányosságok miatt nehezen képesek kezelni a konfliktusaikat. A projekt során elsősorban - akorukból adódóan- a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyeiről, a toleranciáról
és az agressziókezelés módjairól
beszélgettünk,
Emellett játékos feladattokkal
egészítettük ki a programot. A gyerekek örömmel vo nódtak be a Játékos feladatokba, sokkal jobban figyeltek ezek so rán , mint a szimpla beszélgetések alkalmával. A foglalkozás okon sajnos kibukott az is, hogy többen kipróbálták már a dohányzást. és van olyan is, aki il legális tudatmódosító Szert is használt már.
Az alkoholfogyasztással még csak iSlllel'kednek, hiszen a szól'akozóhelyekre ezt a kOIcsoportot még ritkábban , illetve kis szá mban ellgedik el a
sZLilők
.A. kollégiunlball élő gyerekek hátrányban vallIlak a családban felnevelkedö társaikkal szemben, mert alapvető
családi minták hiányoznak a fejlődésükhöz
Összességében elmondható, hogy érdemes . sőt fontos ezekkel a gyerekkel foglalkozni , nagyon fogékonyak az új isrnel'etekr'e és remélhetően beépítik az új tudásukat a l1lindennapjaikba, hogy majd felllőve felelős ségteljesell élhessenek.
lla ngterápia
Célcsoport: kollégiumban é!ő gyerekek
A foglalkozás ideje: szerda lS.OO-tól 19.00-ig Heti I alkaloIllmai került sor a relaxációs foglalkozásokra, amely a gyerekek lelkivilágát hivatott
fejleszteni. A foglalkozások hangterapeuta vezetésével, szociális munkás részvételével zajlottak.
A relaxációt zenei eszközök segítségével tartottuk; didgeridooval , illetve hangtálakkal.
A számunkra ideális világban mindannyian harmóniában és egyensúlyban élnénk, ám a bennünket érő
stressz, negatív energiák miatt disszonancia keletkez ik. A hangterápia egy olyan eszköz, me ly segít
ezek új rateremtésében.
A didgeridoo egy ősi ausztrál hangszer. A hangja mély és erőteljes, ezáltal képes betölteni akár egy tornatermet is. A frekventál rezgései képesek oldani a bennünk
rejlő
pszichikai feszültséget. A
gyermekek visszajelzései alapján kijelenthetjük, hogy minden vele megszólaltatott időt élveztek, és szívesen tanulták is vo lna a rajta lévő játékot, ez néhány fiatalnak már sikerült is. A hangtálak keletkezése több mint ötezer éves mlJJtra tekint vissza.. és a tibeti kolostorok meditációs eszközeként vált használttá. 7 fém ötvözetéből készülnek, ezek kölcsönzik a különleges hangzást számukra. A hangtálak hangja ezen túlmenően a nyugodt, lebegő ritmusával hat ránk, és harmonizálja testünket. lelkünket. Az Óra kétharmadát ezen eszközök használatával tartottuk, mind csoportos, mind pedig egyéni terápia esetén
A gyerekek már első alkalommal is nagyoll érdeklődőek voltak.
Izgalmasnak, és érdekesnek tartották ezt az új fog lalkozási formát Az első néhány alkalommal még a fegyelmezésükre johban oda kellett figyelni , mert a relaxáció fogalma ismeretlen volt számukra. Ahogy telt az idő, megfigyelhető volt, hogya 2-5 perces relaxációs idő, már 10-J5 percre emelkedett valamint a fegyelmezésLikre sem kellett akkora nagy hangsúlyt fordítani. Akik részt vettek a foglalkozásokon visszatérők voltak, bár akadtak olyanok is, akik 2-J hetente jöttek el, ennek köszönhetően a létszám 4- és 18 fő között ingadozott. A visszajelzések alapján kijelenthető. hogy valóban nyugodtabbak és figyelrnesebbek lettek társaikkal , sőr ne velőikkel szemben
IS
egy·egy
I'elaxáció után . Többen olyan
él'zésekl'ől
si.ámoltak be, mintha ll1egkönnyehbLiltek volna. vagy éppell
elmlllt a hát vagy váll fájdalmuk. Voltak, akik relaxáció alatl képeket láttak maguk számukra
elérendő
célt. (legyen az ba rIII i is) alllit szeretnének
ajövőbell
elŐtl,
illetve azt
él
megvalósítani.
A relaxáción és a kb.5 perces hangtálas egyéni terápián kívül. lehetőségük adódott ezen eszközök kipróbálásál'a is, ami Ilagy élményt jelentett a ré s ztvevő gyerekek számát"a .
Nyíregy házi Szakképzési Cent rum Bencs László Sza kiskolája
A Ben.cs László Szakiskolában hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetü fiatalok tanulnak Az intézmény tanulóit elsősorban a különböző, függőséget okozó szerek használatából eredő konfliktusok, a hiányzások magas száma, kil1laradások, valamint a korai gyermekvállalásból eredő leJ11orzsolódások veszélyeztetik. Az idei évben a terápiás és kábítószer prevenciós fogla lkozásainkat kiegészítettük szexuál is te!világosító és gyermeknevelésre vo natko zó blokkokkal is.
Lélek-szerviz pszichológiai tréning A pszichoterápiás foglalkozásokon résztvevő gyerekek nagy része hátrányos helyzetü, roma származású fiatal vo lt. Sok beilleszkedési, magatartás és tanulási problémát jeleztek a pedagógusok, különösen két osztály tekintetében,- a tréning e két osztályban került lebonyo lításra. Míg a 9. osztá lynál csoportkohézió erősödést, csapatépítést neveztek meg terápiás célnak, addig a 10. osztályban az év elején kialakuló bünbakképződés oldásában kértek segítséget. A csoportfoglalkozások célja emellett az inadaptív magatartásformák pozitív irányú formálása , valamint olyan készségek fejlesztése, illetve olyan ismeretanyag átadása, melyek képessé teszik a fiatalokat ellenállni a drogok "csáb ításának", erősítik személyeselkötelezettségLiket a droghasználattal szemben, nővelik szociális kompetenciájukat (kortárs kapc solatok, én hatékonyság, asszertivitás, kommunikáció) Mindkét csoponban az osztá tyok teljes létszámmal vettek részt. A 9. osztályosok csoportjában 16 fő vett részt (fiúk. lányok vegyesen), míg a 10. fiú osztály 8 fős létszámmal vett részt a foglalkozásokon . Agyerekek az intézményvezető, illetve az iskola Gyermek és iDúság védelmis szakemberének jelzése alapján kerültek kiválasztásra. A csoportfogialkozások 4S perces pszichoterápiás csoportként müködtek. heti rend';z8rességge l, mert így lehetett hatékony munkát végczill ,~ foglalkozások helyszínét az iskola biztosította számunkra.
A csoponfoglal kOLások me Ilett szükségesnek láttuK az
osztályfőJlökke I.
i Iletve a Gyennek és ifl úság
védelmis szakembe rrel va ló konzultációt, a folyamatos kapcsolattanást az aktuál isan
felmeriilő
plob lémák és kOJl fl iktusok rnegbe szélését illetően. A magatartás zavar alapvető l11egll y' ílváJlulá~: formái között az alábbiakat tapasztaltuk
»
NagymértékLí szorongás
,
Szabáiybetartási n hé zség
)-
Konfliktusilelyzetben inadekvát viseikviés módok
:.>
Impulzivitás és a feszü ltség helytelen kezelése
>-
A közössé által felépített norrnarendszerhez való alkalmazkodás nehézsége
';'-
A közösségbe való beí Ileszkedés nehézsége
> >-
Az érzelmek kifejezésének és értelmezésének nehézségeí Negatív énkép és önértéke lés
A csoporttel'ápiás foglalkozások
tartalmi összeállításában alapvetö szempontkén t szerepelt a
magatartás zavar elözöleg említe tt tényezöínek szisztematikus terápiás eszközökkel való formálása, a pozitív
fejlődési
irány kialakítása.
A csoportterápiás foglalkozásokon az alábbí pszichoterápiás módszereket alkalmaztuk: II
Szabad interakciós csoportfoglalkozás
•
Strukturált gyakorlatok
•
M üvészetterápiás eszközök
II
V íselkedés- és kogn itív terápiás elemek
.,
Szerepjáték (pszichodráma elemekkel)
A csoportfoglalkozásoko n has znált
struktu rált gyakorlatok
segítettek
a szabáiyokhoz
való
alkalmazkodás, az egymás iránti odafigyelés, a tolerancia kialakításában. A szorongás, amely az agressz ió fő forrása, kiemeit szerepet kapott a terápiában, ezért viselkedésterápiás eszközökkel próbáltuk oldani és csökkenteni a gyermekekben lévö szorongást. A rendszeres dicsérettel célunk volt a folyamatos pozitív megerösítés, melynek pozitív hatása van az énkép és az önértékelés kedvező irányú változására , A csoportba való tartozás segítet1 a szabálybetartás kialakításában és a pozitív énkép megerösítésében I S,
Az elfogadá. biztons<Ígol nyl0tó. pozitív Il1l11tát szolgá ltató légkörbell a gyermekeI-. szo rollgása oldódni látszik. viselkedésiik v,'Hhatóan pozitiv Irán yba formálódik.
A gyerekek magatartás problémái megjelentek a csoportfoglalkozások keretein belül is, ami előrelépésnek részünkről
számít az egyéni terápiákhoz képest, mert Illinden esetben megtapasztalhatták
az ezen viselkedésformákra adott
megfelelő
és következetes reakeiómódokat. Folyamatos
visszajelzést kaphattak viselkedésükrőL egy olyan következetes, empátiát sugárzó közegben, ahol a negatív visszajelzés esetenként már nem vá ltott ki náluk automatikus dacreakciót egy
idő
elteltével. A
folyamatos pozitív megerősítések pedig lehetőséget teremtettek számukra, hogy alternatív viselkedés módot alakítsanak ki az adott helyzetre vonatkozóan. Tapasztalatunk az vol t, hogy ezen gyerekek problémái elsősorban abból adódhattak, hogy mind a biintetéseket, mind a pozitív visszajelzéseket következetlen üI kapják sz ül e iktől ; ezért nem alakult ki számukra az a szabály1udat, hogy me ly helyzetekben milyen elváráshoz kell alkalmazkodniuk, s mi lesz annak következménye. Ennek okán azonban a viselkedési szabályok kialakítását az alapvető szinten kellett elkezdenünk (p l. nem ütünk meg senk it, nem használunk bizonyos szavakat) a foglakozás ideje alatt nem használjuk a mob iltelefont, nem a padon , hanem a széken ülünk stb.). Feltehetően a viselkedési szabályok teljes hiányából adódhatnak pl. azon konfliktuskezelési problémáik, amelyek nagymértékben felelősek az iskolai közösségben tapasztalt kortársak közötti problémákért. Problémamegoldó eszköztáruk az acting-out reakcióból és az agresszív konfrontációból áll, ami azt jelenti, hogya számukra diszkomfort helyzetből, (pl. amikor valaki elvárást támaszt feléjük) kilépnek, vagy fizikai ill. verbális agressziót alkalmaznak , ami szintén egyfajta védekezés. Mindeze ket nehezíti , hogy
a gyerekek
érzelmi
kifejezése,
reciprocitása , empátiás
készsége
rendkívül
fejletlen,
figyel elllkoncentrációjuk gyenge, kooperációra felnőttel is nehezen , kortársaikkal pedig egyáltalán nem képesek. Ezen problémák megjelenése és korrigálásukra tett számos kísérlet azt eredményezte, hogy a megadott programtól kis mértékben el kellett térnlink. Kiemeit hangsúlyt fektetünk a kívánt viselkedésformák analizálására,
pozitív
megerősítésükre,
a folyamatos
visszaje lzésre. Szám os játékhelyzetben
igyekeztünk a viselkedési normákat kialakítani bennük. Eme llett az emóeiók területér is igyekeztünk fejleszteni: empátia, expresszió, reakció . Együttműködési készségüket is célunk vo lt fokozni Bizonyos terápiás technikák, melyeket terveztünk alkalmazni, nem voltak megvalósíthatóak, mível a csoportnorma kialakítása, a CSopoITszabályokhoz való alkalmazkodás nagyon sok időt vett igénybe.
A gyel'ekek ellelHillásába és hullámzó egytittmClködéshe Litköztl'tnk kezdetben, l'endkívL't\ változó volt. A fili csoponban az egyik tanuló az
első
foglalkozásba, és kinldradását kezdemén yezte az osztályfől1ökllél: előadásaiilak
eg~ütt!1lCtködésük
dlka lm on nem vo lt bevonható a él
Periféria Egyesület prevenciós
rendszeres látoga tója volt a továbbiakban a CSOpOl1 foglalkozásokon való részvétel
helyett. Kezdetben nehézségbe ütközött a gyermekek foglalkozásokon való gördülékeny megjelenésének mcgszervezése, a folyamatos órarendváltozások miatt Munkánk ll1egva!ósulása kisebb akadályozó tényezőtől
eltek intve
zökkenőmentes
volt.
A 10 osztálynál a kezdeti bünbakképzés oldódni látszott. A 9. osztálynál azt tapasztaltuk, hogya közös élmények által az osztály tagok együttll1Líködő képessége fokozódott, a kohézió erősödött. A foglalkozások feltehetően felgyorsították és lllegköJ1nyítették az osztályba való beilleszkedését a gyerekeknek, Tapasztalatullk szerint a tanórai keretben megtartott foglalkozás segített, hogy könnyebben e Ifogadják azon osztálytársa ikat, akik később kerü Itek az osztályközösségbe, vagy ak iknek nehezebb a beilleszkedés egy új közösségbe, Csapatép í tő játékokkal igyekeztünk elősegíteni a magatartás- (és járu lékos) problémákkal
küzdő
gye rekek beilleszkedését.
A csoportterápiás foglalkozások sorá n a magatartás zavar különböző megnyilvánulási formái közül az alábbiak terén tapasztaltunk pozitív fejl ődés i irányt: .,.
Szabálybetartás i képesség
:>
A közösségbe va ló bei Ileszkedés
>
A közössé által felépített normarendszerhez való alkalmazkodás képes sége
y
Az egymás iránti odafigyelés, a tolerancia kia lakítása
>-
Konfliktushelyzetben adekvát viselkedés módok elsajátítása
r
Impulzivitás és a feszültség helyesebb kezelése
j;;-
Az érzelmek ki fejezésének képessége
>
pozitívabb énkép és önértékelés .
SZER-tá r prevenciós programsorozat
A tanév során sikerült minden évfolyamot és osztá lyt lefedni a prevenc.;íóra irányuló programjainkkat. Az osztályokha többnyire hátrányos helyzetű fiatalok Járnak, akiknél sajnos llktuálisan Jelen vannak a legális és
illegális
kábítószerek
használatábói, a felelőtlen
gyermekvállalásból. esetleg prostitúcióból eredő problémák,
S/c:ulális kapcsolatokból.
korai
A fiatalok többsége használt már- vagy jele nleg is használ- valamilyell illegális ludatmódosító ~zel1 (leginkább ..herbál "-t), a lányoKnál ei öford II I a mtivi terhesség megszakítás (akár többször is), de gyak ori az iskolából való kimaradás
il
korai gyermekvállalás miatt. A iíúk fogyasztanak föle g
alkoho!t. van, aki napi szinten is. Egy fi (\[a Ie ill ber nyíltan alkoholistának nevezte magát. A különféle kábítószereket is ök próbálgatj ák leginkább, bár a szc:-ényebb anyagi háttér leginkább az olcsó áru beszel'zését tes zi lehetövé, A "herbál" a lányok között is ismert, és használatos. Esetükben az alkoholfogyasztás a hétvégi szórakozással kapc solódik össze, viszonylag nagy létszámban számoltak be lerészegedésig folytatott italozásról. Felhívtuk a figyelmet az italba keverhető , szintén kábító hatású szereknek a veszélyeire, az ebből adó dó lehetséges következményekre. A r'észegséggel kapcsolatban átbeszéltük
él
segítségnyújtás módozatait, bem ulattuk, gyakoroltuk a stabil oldalfekvésbe helyezést is.
A fiatalok mindegyike hallott már a "krokodil" - ról, ez a szer megmozgatta a fantáziájukat, viszont
szerencsére még félelem húzódik az
érdeklődésük
mögött
Körül jártuk a felelőtlen szexuális magatartás következményeit (szexuális úton terj edő betegségek, terhesség, művi terhesség megszakitás, stb.), kitértünk a gyermekvállalással kapcsolatos tudnivalókra ( különféle ellátások,családtámogatási formák , gyermekneve léssel járó kötelezettségek , stb.), valamint a prostitúció veszéJyeire. Felhívtuk a figyelmet azokra a szervezetekre, intézményekre, amelyekhez akkor fordulhatnak, ha segítségre van szükségük Mindemellett meg keJI jegyezni, hogyafiatalokkal való foglalkozás, kommunikáció nagyon nehéz. Eleve szerény szociális körülmények között élnek, erős a kortárs befolyásolás is. Nagyon sok a téveszme és a tudatlanságu k is nehezíti az ismertek átadását. Sajn os sok gyereknek
nincs életcélja, jövőképe, ami rnegkönnyítené a felnőtt életre való
fel készülésü ket. Összességében elmondható , hogya fiata lo k a téma iránt érdeklődőek voltak, mertek kérdezni, illetve vélemén yüket elmondani. A programsorozat végére sikerült egy kicsit tudatosítani bennük az illegális szerek veszélyeit egy
lehetséges jövőképet felvázolni, melynek köszönhetően feielősségteljesebben tudnak gondolkodni és F -r':' ry ; := ~? r: T ,~ . :G'-'.. r:-- . .~.·· l'" r. -- cselekedeteiket kontrolIá ini a jövőben. s ~. ·. .,C ;:.! ::5 ~~. ;:: t ~:s:.. ·;J~ ·:.: t /; ',~~ 7: ) ': I l t
rA-;;,~sc!at a2 cr~-I
i
,_
rr rnaenl1en m€r; i;'gyezŐ. : hiicl%
2016 F[B~ l ,
--. _- -
4400 NyirF. ,Ty'. ,L;:; . ~ [) i"!i.') J . 1. Te l. : (4 2) ~JC4 -017 ; 5J4~6 1 8 ;\j :'\:7~~ '
1 q7~cn7q,l- 'i 5
