3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 – GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1
Miért van szükség államra?
A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor nem termel És mi van azokkal a javakkal, amelyek „túl drágák” ahhoz, hogy a piac elıállítsa ıket, de mégis van rájuk kereslet ? → KÖZJAVAK problematikája. Ez az állami szektor termelése / szolgáltatása Közjavak: ~ közösségi feladatok, ahol közösen kell azonos döntést hozni → állami beavatkozás szerepe Tehát: az állam is leírható az alapvetı mikroökonómiai eszköztárral: Termelés, technológia (költség-hatékonyság), racionális döntések 2
Államháztartás és magángazdaság Államháztartás
Magángazdaság
Célok
A közösség érdekében állnak, politikailag meghatározottak
Az egyén érdekében állnak, szubjektíven meghatározottak
Eszközök
Kényszerbevételek, hitelfelvétel
Saját és idegen tıke (hitelek)
Kockázat
Az adófizetık és polgárok összességénél
Az egyedi gazdasági alanynál
Szankciók
Elsısorban politikai: szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása
Nyereségkiesés, veszteség, egészen a csıdig
Költséghaszonelemzés
Néha adott politikai célokra készülnek
Gazdaságossági célból folyamatosan készülnek 3
Forrás: dr. Lóránt Zoltán (ÁSZ fıigazgató) elıadása (BCE)
Államháztartás alrendszerei (2010) Központi kormányzat Központi költségvetés ~ 450 költségvetési intézmény
Társadalombiztosítás
Helyi önkormányzat ~ 12 500 költségvetési intézmény
3194 Polgármesteri Hivatal!
Elkülönített állami pénzalapok
Non-profit szféra
GDP: ~ 24 804 Mrd Ft Hiány: ~ 870 Mrd Ft Kiadási oldal: ~ 67%-a a GDP-nek 4
Forrás: 2010. évi költségvetési törvény
I. TB, nyugdíj (mi mire való?) Összehasonlítási szempont
Társadalombiztosítás
Magánnyugdíjpénztár
Kiegészítı önkéntes pénztár
Intézmény célja
Egyéni kockázatok társadalmi kezelése
Egyéni kockázat egyéni kezelése
Egyéni kockázat egyéni kezelése
Biztosítási alapelv
Társadalmi ekvivalencia
Egyéni ekvivalencia
Egyéni ekvivalencia
Biztosítás természete
Biztosítotti kényszer Tagsági jogviszony
Tagsági jogviszony
Biztosításban való részvétel
Kötelezı
Kötelezı
Önkéntes
Biztosítási technika
Felosztó-kiróvó rendszer
Tıkefedezeti Egyéni számlás (egyéni számlás)
Intézmény bevételei
Járulékok (hiány állami pótlása)
Pénztári tagdíjak és hozamaik
Szolgáltatások fedezete
Járulékfizetık befizetései
Befizetett tıke és Befizetett tıke és annak hozamai annak hozamai
Pénztári tagdíjak és hozamaik
5
Forrás: dr. Lukács Marianna, Patika Egészségpénztár
Helyi önkormányzatok
Kettıs feladat:
Dél-európai modell?
1.) Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása 2.) Befolyásolják a települések gazdasági fejlıdését
Fıváros / Megye
Fıvárosi kerület
Megyei jogú város
Város
Nagyközség, község
Össz.
20
23
23
282
2846
3194
Bevételek:
Durván 3 000 Mrd Ft, 5 forrásból:
Bevételek ~ 30%-a: saját bevételek (elsısorban helyi adók) Bevételek ~ 17%-a: átengedett központi adó Bevételek ~ 10%-a: TB-tıl támogatás (ellátott feladatok után) Bevételek ~ 40%-a: állami támogatás Bevételek ~ 3%-a: hitel (!) Külön törvény! (1990. évi LXV. Törvény)
6
Ország
Települési önkormányzatok száma
Lakosság; millió fı
Egy települési önkormányzatra jutó lakos; ezer fı
Cseh Köztársaság
10,3
6 237
1 500
Franciaország
58,9
36 559
1 600
Szlovákia
5,4
2 871
1 700
Svájc
6,5
3 000
2 166
10,2
3 168
3 100
Luxemburg
0,4
118
3 400
Ausztria
8,1
2 353
3 400
39,4
8 082
4 800
82
16121
5 000
Olaszország
57,4
8 104
7 000
Románia
22,5
2 862
7 700
4,8
542
8 000
2
192
8 800
Lengyelország
38,7
2 489
15 000
Hollandia
15,7
572
27 000
Svédország
8,9
286
30 900
Portugália
9,9
275
34 200
Írország
3,7
84
41 667
58,7
491
118 503
Magyarország
Spanyolország Németország
Horvátország Szlovénia
Nagy-Britannia
Forrás: „Tizenöt év a magyar demokrácia szolgálatában. Önkormányzati tükör 1990-2005”
„Nem pénzügyi egyenleg”
(G
+
TR)
• Általános közösségi szolgáltatások, • Védelem, • Rendvédelem és közbiztonság, • Oktatási tevékenységek, • Egészségügy, • Társadalombiztosítás, • Lakásügyek, • Szórakoztató, kulturális és vallási ügyek, • Energiaellátási feladatok, • Mezı-, erdı-, vad és halgazdálkodás, • Bányászat és ipar, • Közlekedés, távközlés, • Környezetvédelem, • Államadósság-kezelés (…)
-
T
• Adójellegő bevételek, • Nem adójellegő bevételek, • Állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek, • Adományok, segélyek, • „Egyéb”
8
Bevételi oldal (fontosabb tételek)
Adójellegő bevételek
Nem adójellegő bevételek
Vámok, TB járulékok
• Illetékek, • Díjak, • Bírságok.
Adók
Állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek
Szolgáltatás költsége és ára?! NINCS KAPCSOLAT
Közvetlen ellenszolgáltatás??
Közvetlen adók
Közvetett adók 9
Adózási alapfogalmak
Adó alanya: Az a természetes, vagy jogi személy, aki adófizetési kötelezettséggel bír;
Adó befizetése: Önadózással, vagy kivetéses adófizetéssel
Közvetlen adó: Adó közgazdasági terheit az adóalany viseli; ↔ Közvetett adó: Az adóalany és az adó közgazdasági terheit viselı személy elválik; Az adó tárgya: Az a dolog, jog, jogosultság, tény, tevékenység, amely adófizetési kötelezettséget von maga után; Adóalap: Az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhetı mennyiség; Adókulcs: Függvény, amely az adóalaphoz adómértéket rendel 10
Adókulcsok
Proporcionális T
(Direkt) progresszió T
Tátlag=Thatár
(Direkt) degresszió T
Tátlag
Thatár
Tátlag Adóalap
Adóalap
Thatár Adóalap
11
Köszönöm a figyelmet, jöjjenek a feladatok!
12
