3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

10

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Gazdasági bázis Röjtökmuzsaj hagyományosan mezőgazdaságból kinőtt község, iparral nem rendelkezik.

RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TÉNYEZŐK, ADOTTSÁGOK

3.1.

FEJLŐDÉSÉT

MEGHATÁROZÓ

3.1.1. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ Gazdaságföldrajzi helyzet Győr- Moson- Sopron megye Magyarország legfejlettebb vidéki megyéi közé tartozik, azonban a fejlettség területi eloszlása egyenetlen. A gazdasági erősödés kiváltói a közlekedési folyosók, ezek az M1-es autópálya, a 85ös és a 84-es út, valamint az ezek mentén fekvő városok szervezeti, infrastrukturális és innovatív felkészültsége, amellyel képesek realizálni az adódó lehetőségeket. Ily módon a megye szélein fekvő városok, Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron körül alakultak ki virágzó gazdasági gócpontok. A közbenső területek zöme és a megye déli és keleti szélei mezőgazdaságból élnek, amelynek alacsony jövedelmezősége a megyei átlag alatti színvonalat tud csak biztosítani. Röjtökmuzsaj a 85-ös és a 84-es út által bezárt háromszög csúcsában, a két gazdasági és idegenforgalmi folyosó közelében, határhelyzetben fekszik, valamint ha a széleivel is, de rányúlik a Sopron térségi frekventált üdülőtérség is. Határhelyzetét jól mutatja a község szerkezetének és épületállományának mezőgazdasági berendezése, a lakosság megélhetését azonban a környező nagyobb helységekben letelepült vállalkozások biztosítják.

Mezőgazdaság A község határában lévő földterület a helyi lakosok közül családi vállalkozónak nem nyújt megélhetést. A helyiek 15-18 ha-on kiegészítő tevékenységként foglalkoznak mezőgazdasággal. Nagyobb létszámú állattartás a Rötej Kft. tulajdonában lévő majorban van: 300db tehén és növendék jószágok. A Simon Ranchon egyelőre csak tervezik a hízómarha tartást, versenylovaik (ügető) vannak. Kereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi egységek száma 4 db, 1-1 db élelmiszerbolt, és vendéglátóhely van Röjtökön és Muzsajon. Szolgáltatás Helyben magánvállalkozók nyújtanak néhány szolgáltatást: autószerelő, árufuvarozó, varrónő. Adótanácsadó, könyvvizsgáló Bt., valamint tűzifa kereskedéssel foglalkozó Kft. is működik. Egyéb szolgáltatásokért Fertőszentmiklósra és Sopronba utaznak el a községiek. Idegenforgalom

Röjtökmuzsaj településhálózati szerepköre, településközi kapcsolatai Röjtökmuzsaj részleges alapellátással rendelkező kisfalu, amely gazdasági erejéhez képest jó felszereltséget ért el. Hiányzó funkcióit szomszédos települések segítségével pótolja. Az egymásrautaltsági viszony Ebergőccel alakult ki, de igénybe veszik Kópháza, Kapuvár, Ferőszentmiklós, Lövő, Sopron szolgáltatásait is. A kapcsolatok irányai: Körjegyzőség helyben ← Ebergőc tartozik ide Építésügy → Kópháza Tűzoltóság → Sopron Oktatás: Ebergőccel Intézményfenntartó Társulást létesítettek melynek keretében óvodát, általános iskola alsó tagozatát működtetik. Általános iskola felső tagozat → Fertőszentmiklós Háziorvos → Csapodról jár Gyermekorvos → Fertőszentmiklósról jár Ügyelet → Kapuvár Mentőszolgálat → Lövő Kórház, Szakorvosi Rendelőintézet → Sopron

a) A község nagy idegenforgalmi létesítménye a volt Verseghy kastélyból kialakított négycsillagos Szidónia kastélyszálló. Tulajdonosa az osztrák – magyar Szidónia Kastélyszálló Röjtökmuzsaj Kft. A kastély és épületegyüttese 6,5ha parkban helyezkedik el, 7db lakosztály és 45db szoba várja a vendégeket. Szolgáltatásaik: vadászat lovaglás kerékpártúrák wellness és fitness programok ételspecialitások helyet ad konferenciáknak, koncerteknek

esküvőknek,

keresztelőknek,

báloknak,

A magas színvonalú szálloda vendégkörének és a községnek kevés kapcsolata van egymással. a) Falusi turizmus nem honosodott meg Röjtökmuzsajon.


11

b) Kerékpáros útvonal jelenleg nincs kitáblázva az igazgatási területen. A GYMS megyei Területrendezési Terv a 8612. sz. Beled –Pereszteg ök. úton jelöl térségi kerékpárutat a Fertő tó körül meglévő kerékpárút irányába, amelyhez a község kapcsolódni tud. c) Vallási turizmus nem jellemző a térségben. Helyi községi családi esemény a szeptember elején tartott búcsú. d) Vadászturizmust a környező nagy kiterjedésű erdőségekben a Tanulmányi Erdőgazdaság Vadásztársaság és az IKVA Völgye Vadásztársaság szervezi. A terület nagyvadban (szarvas, őz, vaddisznó) gazdag. A társaságoknak egy-egy vadászházuk van.

Röjtökmuzsaj és Ebergőc (csak a két község) Intézményfenntartó Társulást alakított oktatási intézményeik működtetésére. a)

Óvoda A Röjtöki u. 19. sz. alatti Napköziotthonos Óvoda férőhelyszáma 30, jelenleg 27 beíratott gyermek van. Csak röjtökmuzsajiak és ebergőciek veszik igénybe. A gyermeklétszám nőtt az utóbbi időben.

b)

Általános iskola Röjtöki u. 40. sz. épületben van. 4 osztályos, az 1-3 és 2-4 osztály összevont rendszerben tanul. 3 fő pedagógust alkalmaznak, közülük 1 helybeli.

Demográfiai folyamatok Az utóbbi 10 esztendő részletes adatai: 199 199 199 199 199 199 199 199 200 200 200 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 lakónépesség 489 486 515 503 491 498 493 500 500 500 507 (fő) Forrás: Vas megyei Statisztikai Hivatal A lakónépesség száma 1993 és ’94 között erőteljesen megnőtt, majd kisebb ingadozások után 500 fő körül stabilizálódott az utolsó négy évben. A halálozások száma általában nagyobb volt, mint az élveszületéseké, tehát a stabilizálódást nem a természetes szaporodás eredményezte, hanem a növekvő számú beköltözés.

A tanulók létszáma 17 fő. A felső tagozatosok Fertőszentmiklósra járnak, VOLÁN iskolabusz viszi őket, a bérlet kifizetését az önkormányzat vállalja magára. Középiskolába általában Sopronba járnak. A tömegközlekedés megfelelő.

Művelődési intézmények a) Könyvtár az iskolában működik, heti egy alkalommal van nyitva. b) Közösségi Házat létesítettek a Röjtöki u. 53. sz. alatt a volt községháza épületében.

Foglalkoztatottság

Funkciói:

kábeltévé stúdió különböző szakkörök, tanfolyamok

Működő vállalkozások Röjtökmuzsajon 2002-ben (forrás: Statisztikai Hivatal 2002) Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás Összesen

6 2 19 27

Jelentősebb helyi munkáltatók: Szidónia kastélyszálló 30fő Növényfajtakísérleti Állomás 15fő Rötej Kft. Fehér Akác Kft. Igazgatási és önkormányzati intézmények 15fő

teleház

Egészségügyi létesítmények a) Bölcsőde nincs, a csecsemőkkel általában otthon maradnak. b) Alapellátás:

15fő 10fő

A fenti létszám tartalmazza a más községekből bejárókat is. A munkaképes korú lakosság nagyobb része eljár dolgozni. Az ingázás célterülete Sopron, néhány fő esetében Sopronkövesd. Az ingázás irányát befolyásolják a tömegközlekedés lehetőségei. Pl.: Fertőd, Kapuvár csak átszállással érhető el, ezért nem jöhet számításba.

-

Felnőtt háziorvos ellátás: a csapodi háziorvos rendel heti 2 alkalommal

-

Házi gyermekorvosi szolgálat: a fertőszentmiklósi gyermekorvos rendel heti 1 alkalommal.

-

Az orvosi rendelő a Röjtöki u. 197. sz. alatt található. Külön gyermek és felnőtt várója van.

-

Az orvosi rendelésekkel összehangolva fiókgyógyszertár tart nyitva a Röjtöki u. 198. sz. házban.

-

Fogászati ellátás Fertőszentmiklóson van.

-

Ügyeleti ellátás szempontjából Kapuvárhoz tartozik.

c) Körzeti ellátás Oktatási intézmények


Országos mentőszolgálat szempontjából Lövőhöz tartoznak, szakorvosi rendelőintézet és kórház Sopronban van. d) Idősek klubja

12

3.1.2. A MAGASABBRENDŰ TERVFAJTÁK TÉRSÉGRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEI Országos Területrendezési Terv

A 30 férőhelyes intézményt a Röjtöki u. 198-ban az önkormányzat működteti. Jelenleg 16-an veszik igénybe. e) Közétkeztetés Az óvoda épületében 80 adagos konyha is van. A gyermekélelmezésen túl a szociális étkeztetést is megoldja Röjtökmuzsajon és Ebergőcön is. Zöldfelületi intézmények a) Sportpálya Külterületen a 020/5 hrsz.-en a Lövőre vezető közút mellett található a füves labdarúgópálya. Öltözője nincs. b) Temető A két községrésznek külön temetője van, mindkettő külterületen található, Röjtöké a Beled – Perszteg ök. Út mellett (07 hrsz) Muzsajé ugyanezen út mellett az Ikva hídján túl (069/3 hrsz.). Közterületfenntartás, hulladékgyűjtés A közterületeket az Önkormányzat tartja rendben,1 fő 6 órában foglalkoztatott karbantartója van. A szilárd kommunális hulladékot intézményesen, kukás rendszerben gyűjtik. Az önkormányzat a fertőszentmiklósi Rekultív Kft.-vel áll szerződéses viszonyban, aki kéthetente szállítja a szemetet a fertőszentmiklósi szeméttelepre. Évente egy alkalommal lomtalanítanak. Az elhullott állatokat a Győri ATEV-be viszik. Lakásviszonyok, a lakótelkek jellemzői Röjtökmuzsaj lakásállománya mérsékelt ütemben folyamatosan nő 2002 végén 198db volt. Évente átlagosan 2 építési engedélyt adnak ki. Belterületi forgalomképes foghíj a Röjtöki utca déli szakaszának keleti oldalán van 19db Előkészített, új telekosztású területe nincs. Röjtök szerkezete észak-déli irányú egyutcás, kétoldali fésűs elrendezésű telkekkel. A kevéssé megtörő egyenes utca északi végében van a templom és a kastély. Muzsaj is egyutcás község. Kanyargós utcájának hol az egyik, hol a másik oldalán helyezkednek el szabályos fésűs elrendezésű telkek, a másik oldal szabálytalan. A község telkei kevés kivételtől eltekintve kellő szélességűek. Az épületállomány jól karbantartott. Üres ház nincs. A családiház állomány mintegy 10%-át, 29db-ot külföldiek, osztrákok tulajdonolnak.

Az OTRT alábbi övezeteivel érintett részben vagy egészben a község igazgatási területe: -

Országos ökológiai hálózat – igazgatási terület déli része és a belterület melletti keleti sáv

-

Kiemelten fontos érzékeny – ig. ter. Északi része természeti terület övezete

-

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület – teljes igazgatási terület övezete

Országos Szerkezeti Terv Jellemzően erdőgazdálkodási és vegyes terület-felhasználású térség Az M85-ös gyorsforgalmi út áthalad az igazgatási területen. Győr- Moson- Sopron megye Területrendezési Terve A készülő GYMS megyei Területrendezési Terv (VÁTI Kht. 2000 szeptember) program fázisa egyeztetés alatt áll. Röjtökmuzsajra vonatkoztatható megállapításai: -

A 85 sz. főút nyomvonalát Győr és Csorna között gyorsforgalmi úttá fejlesztik.

-

Tervezett kerékpáros nyomvonal hálózat halad át a község északi határán Csapod- Röjtökmuzsaj- Fertőhomok irányában a 8612. sz. közúton, Fertőhomoknál csatlakozik a meglévő Fertő tó körüli kerékpárúthoz.

-

Az Ikva patakig terjedően erdőtelepítést javasol.

-

A térség településhálózata szervesen fejlődött, középkori eredetű.

-

Ismert vízbázis területe érinti az igazgatási terület északi részét.

-

Üzemelő vízbázis kijelölt védőidoma fedi a közúttól északra eső területrészt.

A kistérségi fejlesztésre tervek nem készültek 3.1.3. KIEMELT CÉLKÍTŰZÉSEK FELSOROLÁSA közlekedési kapcsolatok javításának szorgalmazása lakóterület fejlesztése vállalkozási övezet kialakítása az idegenforgalom fejlesztése a kedvező mezőgazdasági adottságok őrzése


13

A községi és a magasabb rendű tervek célkitűzéseinek összhangja. Az Országos Területrendezési Tervben foglaltakat figyelembe veszi a Szerkezeti Terv. A GYMS megye Területrendezési Tervében javasolt erdősítés a községtől délre fekvő ~100 ha területű Simon Ranch KFT tulajdonosának jórészt megvalósult elképzeléseivel nem találkozik, ügető verseny-lovakat tart és legeltetésre rendezkedett be. Szükséges lenne a község csatornahálózatának kiépítése, de évek óta nem sikerült pályázati pénzeket szerezniük.

átlagos hóvastagsággal. Az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség 3,5 és 4,0 m/s körüli. Az éghajlat főként mezőgazdasági kultúrák számára kedvező. Vízrajz A tervezési terület a Ikva vízgyűjtőterületéhez tartozik. A patak a község északi szélén szeli át a határt. A terület vízellátása kiegyenlített. Lf= 3,5 l/s.km2

Lt= 16%

Vf= 15 mm

3.2. TÁJRENDEZÉSI MUNKARÉSZ

Az Ikva vízének minőségét Sopron szennyvizei III. és IV. osztályúvá rontják, különösen a kisvizű nyári hónapokban.

3.2.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

Az Ikva mentén a talajvíz átlagos mélysége 2 m felett van. Mennyisége 5-7 l/s.km2. Északra tőle 4 m-ig mélyül és mennyisége 3 l/s.km2 alá csökken. Kémiailag főként kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 35 – 45 nk° közötti, szulfáttartalma Fertőszentmiklós környékén meghaladja a 300 mg/l-t. A rétegvizek mennyiségét tájilag 1,0 1,5 l/s.km2 körülire becsülik. Az artézi kutak száma nagy, mélységük gyakran az 500 m-t is eléri.

Földrajzi elhelyezkedés Tájföldrajzi szempontból a település igazgatási területe a Nyugat- Magyarországiperemvidék nagytájban, a Sopron- Vasi- síkság középtájban és Ikva- sík kistájban helyezkedik el. Domborzat Szerkezetileg irányított, aszimmetrikus, teraszos eróziós hordalékkúp-síkság a Sopronihegység, a Fertő-medence és a Répce- síkság között, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Területét kőzettanilag és morfológiailag is jól elkülöníthető különböző korú és származású kavicstakarók és kavicstakaró-maradványok fedik. Ezek nagyobb része az Ős- Ikva- rendszeréhez tartozik, amelynek terjedelmes hordalékkúp jellegű kavicstakarója ma már erősen szétdarabolt. Röjtökmuzsajt körülölelő táj felszíne déli részen fokozatosan emelkedik. Az igazgatási terület déli határban húzódik ui. a 192 m magas Lövői-domb lankás lejtőivel. A domborzat magassága 127-188 m között mozog. A jobbára síknak tetsző felszínből több helyen is kisebb kiemelkedések tűnnek elő (pl. Szil-domb, 146 m) mozgalmasabbá téve a felszínt. Földtani adottságok A túlnyomóan folyóvízi üledékkel fedett terület nyersanyagi közül a gyenge minőségű folyóvízi kavics és a sokoldalúan felhasználható, jó minőségű folyóvízi homok érdemel említést. Az Ikva alsó szakasza mentén Sarród- Süttör- Fertőszentmiklós- RöjtökmuzsajEbergőc térségben feltárt fás barnakőszén előfordulásának nincsen számottevő gazdasági jelentősége. A kistáj területén 200l/p-nél nagyobb hozamú 50-80°C-os hévizet nagy valószínűséggel lehet találni. Éghajlat Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlat jellemzi a kistájat. Az évi napfénytartam 1850 körüli, nyáron 720 óra feletti, télen 180 óra körüli napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,0°C körüli, a tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga 16,0°C körüli. Kb. 180 napon át (ápr. 15-től okt. 14-ig) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10°C-ot. A nyári legmagasabb és a téli legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 32,0°C illetve -15,5°C körüli. Évente 650 mm csapadék várható, a vegetációs időszak alatt 400-420 mm körüli eső valószínű. A téli félévben a hótakarós napok várható száma 45 körüli 28 cm

Talajok Az Ikva árterén réti öntés és réti talajképződmények találhatók. Mechanikai összetételük vályog, agyagos vályog; vízgazdálkodásuk kedvező. A kisebb szervesanyag-tartalmú réti öntések termékenységi besorolása VI., a réti talajoké V. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb rétekkel, legelőkkel tagolódik. Délebbre kavicsos üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki, amelyre a sekély termőréteg, szélsőséges vízgazdálkodás és gyenge termékenység a jellemző. Növényzet A kistáj területe a Vasi (Castriferreicum), a Lajtai (Laitaicum) és a Kisalföldi (Arbonicum) flórajárás találkozása mentén helyezkedik el. A kistáj potenciális erdőtakaróit zömében mészkerülő gyertyános tölgyesek (Luzulo-Querco-Carpinetum), mezofil gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) és cseres kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-cerris) alkották. Az erdőgazdasági területeken fiatal és középkorú, zömmel keménylombos erdők (gyertyános tölgyesek, cseres tölgyesek) találhatók. A mezőgazdasági területeken főleg gabonaféléket, kukoricát és cukorrépát termesztenek. A település külterületén a patakok és egyes belvízlevezető árkok mentén természetközeli társulások találhatók: fűz-nyár-ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) és bokor-ligetes jellegű bokorfűzes (Salicetum triandrae) és különböző gyepek. Állatvilág Faunisztikai szempontból kevésbé ismert, nagyrészt kultúrhatás alatt álló a terület. Ebergőc külterületének zöme szántóföldi művelés alatt áll, és viszonylag kevés erdőterülettel rendelkezik. Viszonylag jelentős nagyságú gyepterület található a község igazgatási területén, ahol védett állatfajok előfordulása valószínűsíthető.


14

A napsütötte réteken, erdei tisztásokon gyakori a fürgegyík. A szántóterületeken gyakori a mezei nyúl, a görény, a mezei pocok. Az erdőkben az emlősök közül nagy számban fordul elő az erdei egér, pocok és cickány. Gyakori a mókus, ritkább a nagypele, sün. Ragadozók közül sok a róka, a borz, a nyuszt, a nyest, a menyét. A vadászott nagyvadak mindenütt fellelhetők. A felhagyott kavicsbánya területén gyurgyalagok fészkelnek.

Az 1930-as térképek a mainál jóval nagyobb kiterjedésű gyepterületeket tüntet fel. Az erdők tagolása a mainak megfelelően alakult. A Hina major Ilma majorrá, Monbizsa puszta pedig Kislesvár majorrá változott. Szinte valamennyi földutat fásítottak. Muzsaj a tőle északra fekvő Csererdővel volt közelebbi kapcsolatban. Az erdőbe vezető út mellé feszületet állítottak.

3.2.2. TÁJHASZNÁLAT

Az államosítás után az erdőterületeket a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság használta, nagy része még ma is hozzájuk tartozik. A földek mezőgazdasági művelése a „Jövendőnk Mezőgazdasági Termelőszövetkezet” feladata lett. Mára felszámolták már.

Tájhasználati előzmények Az Ikva közeli település környéke már az ősidők óta lakott lehetett, erre utalnak a kőkorszakbeli leletek, csiszolt kőbalták, vésők, kalapácsok. A honfoglalástól fogva a földművelés nyomhatta rá legjobban bélyegét a táj arculatára. A technika fejlődésével egyre több területet vontak művelés alá. Erre különösen alkalmas volt a kedvező adottságú Ikvasík. István király idején a muzsaji határban lévő Cserszéken építettek templomot, amelynek nagy temetője volt. 1529-ben a törökök lerombolták a templomot, a falut fölégették, a lakosságot elhurcolták, megölték, így több mint 20 évig nem is létezett Muzsaj. Később újra betelepült és új templomot építettek a régi helyén. Muzsaj és Röjtök nagyon sokáig különálló településként létezett. A községek területe az évszázadok során több kézen vándorolt keresztül. Az 1700-as években Széchenyi György birtokai közé tartozott, aki a környéken számos vízimalmot épített gazdaság ellátására. A malmokat a korai katonai felmérések fel is tüntetik. A családnak ekkor még csak egy kisebb udvarháza állt a Nagyerdőhöz közel, így a vendégek számára éjjeli szállásként szolgált a vadászatok alkalmával. Az első katonai felmérésen (1784) látható a két elkülönült település Röjtök és Musai. Az Ikva és a Los-patakok közötti völgy hatalmas összefüggő lápos, mocsaras rétterület lehetett. Erdőségek, a maihoz hasonlóan, csak a Röjtöktől délre lévő az enyhébb dombvonulaton, valamint Muzsajtól északra jelentek meg. A többi területet feltehetőleg szántóként hasznosították. A két település között haladt át a Sopron-Pápa fontosabb közlekedési útvonal. A falvak főbb utcái már akkora kiépültek. A Nagylózs-Fertőszentmiklós felé vezető út pápai úttal való kereszteződésében kápolna állt. A második katonai felmérés (1845) alapján a két település továbbra is önálló. Az előbb említett útkereszteződésben „Szomorú Kép és Kápolna” névvel kápolna és szobor áll. Ez utóbbi ma is megtalálható ott. Röjtök fő utcája tovább fejlődik, és egy háromszög alakú térben végződik. A kastély jól elkülönül környezetétől. A temetők a mai helyükön találhatók. A jelenlegi sportpálya melletti szobor már áll. Mindkét falu alapszerkezete a maihoz nagyon hasonló formát vett fel. Röjtökön a főtengely kastély felőli végén felépült a templom. A jelentősebb utakra jellemző volt, hogy fasorok kísérték. Így Muzsajt, ahol szintén malom működött, a kislózsi majorral fás út kapcsolta össze. Röjtök délkeleti erdős határában, a pápai út mellett Monbijoux (Drágaságom) néven vadászház várta a földbirtokost és vendégeit. Az erdők főbb tagjai a maival sokban megegyeztek. Az 1880-as években (harmadik katonai felmérés) az Ikva mentén továbbra is rét és legelőgazdálkodást folytattak. A két települést kiterjedt rétség választotta el egymástól. Egyre több utat fásítottak. Röjtök fő tengelye délfelé továbbnyúlt. Külterületén uradalmi majort építettek (Hina major), ahol sertéseket tartottak. A birtok ui. a Németországból származó Bauer Antal vette meg, aki kezdetben csak nyári tartózkodásra használat a kastélyt. Fia azonban később virágzó gazdaságot fejlesztett. A vadászház Monbizsa pusztává változott.

Jelenlegi és tervezett tájhasználatok Röjtökmuzsaj igazgatási területe a következők szerint oszlik meg: közigazgatási terület: belterület: külterület:

1584 ha 125 ha 1459 ha

Az igazgatási területen a művelési ágak jelenlegi megoszlását a következő táblázat foglalja össze: művelési ág

jelenlegi területnagyság (ha)

%-os arány

szántó gyep erdő gyümölcs kivett összesen

568,7 74,5 801,0 2,8 137,0 1584,0

35,9 4,7 50,6 0,2 8,6 100,0

A települést övező mai tájban a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodva az erdő és a mezőgazdasági művelés egyaránt hangsúlyos szerepet játszik. Az igazgatási terület zöme (51%-a) erdőművelésű, de mellette jelentős hányadot (40%-ot) tesznek ki a mezőgazdasági művelés alatt álló területek, a fennmaradó hányad (9%-a) pedig kivett terület. Az Ikva-patak völgyétől a déli határban húzódó, lankás dombvonulat lábáig a nagy kiterjedésű, monokultúrás szántóföldi táblák egymást váltják fel. Egyhangúságukat kismértékben oldják a vízfolyásokat és az árkokat követő kifejlett bokorfüzesek, füzesek állománya, a gyepgazdálkodású területek. Ez utóbbiak összefüggő tömböt képeznek az Ikva mentén, valamint az Ima major környékén. A mezőgazdasági tájból szigetszerűen emelkedik ki maga a település, amely térben továbbra is két részre tagolódva észak-déli irányban hosszan elnyúlik. Az igazgatási terület északi és déli szélén terülnek el az erdők. Míg a déli dombvonulat lejtőit nagykiterjedésű, összefüggő erdőség borítja, addig az északi részen jóval kisebb részt foglal el erdőterület. A vízfolyások, árkok és a közlekedési terület vonalas létesítményei a táj érhálózatát alkotják. Ez utóbbiak, valamint a külterületi épületek, építmények (majorok) művi elemként jelennek meg a tájban. Az emberi beavatkozás rendezetlen nyomai a felhagyott kavicsbányák területe. Mezőgazdasági területek A savanyú talajú, közepes és jó minőségű (28 AK átlag) földeken a szántó művelési ág az uralkodó (36%). Jelentős kiterjedésűek a gyepművelési ágú területek (5%).


15

A földek 50%-ban állami, 35%-ban magántulajdonban, 25%-ban gazdasági társaságok tulajdonában vannak. A földhasználati viszonyokra jellemző, hogy a szántók 25%-át a nagylózsi NÖVÉNY Kft., 15%-át az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet), 10%-át a RÖTEJ Kft. műveli. A fennmaradó részen magángazdák gazdálkodnak. A szántóterületeken főleg gabonaféléket és cukorrépát termesztenek. Az OMMI itt folytatja fajtakísérleteit. A szántók az uralkodó északnyugati szelek (az átlagos szélsebesség 3,5 és 4,0 m/s körüli) eróziós hatásának fokozottan kitettek, mezővédő erdőkkel nem védettek. A táblák közötti a főbb földutakat általában nem kíséri fás növényállomány. Az igazgatási terület déli részén, a Mogyorós és a Vági dűlőkben lévő szántók a NATURA 2000 területként lettek kijelölve. Kiterjedt gyepállománnyal rendelkezik a község, amelyeknek 32%-a rét, a fennmaradó része legelő. Különösen nagy, összefüggő területet alkotnak a gyepterületek a muzsaji rész közelében lévő Fejkúti, urasági birtok dűlőben. Gyümölcsös területek nagyon kis területi hányadot képviselnek (2,8 ha). Jobbára vegyes gyümölcsösök, mintegy 0,3 ha-on meggyet termesztenek. Parlagon hagyott területek nem jellemzik a tájat. Nagylétszámú állattartást folytat a RÖTEJ Kft., aki az egykori „Jövendőnk” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet fertőszentmiklósi út mellett fekvő majorjában 300 szarvasmarhát tart. Mellette 5 gazdálkodó tart 1-2 szarvasmarhát a gazdaságában. Nagyobb lóállomány (100 ló) nevelésével foglalkozik birtokán a Simon-Ranch osztrák-magyar Kft. Elsősorban sportlovakat tenyésztenek. Szándékuk van hízómarhákat is tartani egyre fejlődő gazdaságukban. Mellettük egy gazda foglalkozik még lótartással, istállójában 20 lovat tart. Nagylétszámú sertéstenyésztéssel egy gazdálkodó foglalkozik, állatállományát kb. 150 sertés alkotja. Mellette kisebb állománnyal több gazda (12) is rendelkezik, akik összesen 250 sertést tartanak. Háztájiban viszonylag kevés állatot nevelnek. Az állattartók többnyire csak önellátásra szorítkoznak. Jobbára baromfit tartanak (400 csirkét, 30 kacsát). Két gazda foglalkozik nyúltenyésztéssel, ketten 100 nyulat tartanak. Röjtökmuzsaj területén több major is található. A legrégebbi az egykori uradalmi major - az Ilma major -, amely a Simon-Ranch Kft. tulajdonában van. A leromlott állagú épületek nagyrészét felújították, amelyeknek egyrészét lóistállóként, másrészét idegenforgalmi célú szállásnak, lakásnak használják. Az egykori Tsz-major telepén lévő istállókban a RÖTEJ Kft. szarvasmarhát tart. Értékelés: A kedvező termőhelyi adottságoknak – jobbára sík vagy enyhe lejtésű domborzat, kedvező klíma, zömében jó vízgazdálkodású talajok adottak – köszönhetően a terület mezőgazdasági potenciálja jó. A földek többsége meliorált, mezőgazdasági utakkal feltárt. A termeléshez szükséges infrastrukturális háttér is kiépített. A mezőgazdasági területek aránya hosszútávon a tervezett fejlesztések következtében várhatóan kis mértékben csökkeni fog. Az állattartásnak évszázadokra visszamenő múltja van a térségben. Az állattartás a falu életében a jövőben továbbra is fontos szerepet fog betölteni. A gazdasági célú állattenyésztés mellett az idegenforgalmi, turisztikai célú állattartás egyre inkább teret kap.

Célok: A kedvező mezőgazdasági potenciál hosszútávú megőrzése illetve annak emelése, a termőföld védelme. Így a kevésbé jó termőhelyi adottságú területeken külterjesebb, a jobb adottságú részeken viszont versenyképes, de erőforrástakarékos, környezetkímélő gazdálkodás megvalósítására kell törekedni. A szántók közül a gyengébb adottságú alacsony értékű és minőségű – termőföldek esetében művelési ágváltást célszerű előirányozni (pl. gyümölcsösökké, erdőterületté alakítani). A gyepterületek megőrzésére kell törekedni. A védelem alá kerülő területeken természetkímélő, hagyományos mezőgazdasági művelés folytatása: gyepek évi egyszeri kaszálása, felszántásuk, beépítésük megakadályozása. Tervjavaslatok: A község távlati tervei külterületek belterületbe vonását illetve művelési ágak változását igényli. A lakóterületi bővítések és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítása a mezőgazdasági területek közül 19,8 ha szántót érint. A termőföld védelme érdekében a szántóföldi tábláknál javasoljuk a mezővédőerdősávrendszer kialakítását. A javasolt erdőtelepítések 45 ha mezőgazdasági terület igénybevételét jelenti, főként szántókat. Ugyancsak a termőföld védelme érdekében a tervezett fejlesztéseket javasolt ütemezetten végrehajtani. A beruházások megvalósulása során a termőréteg megmentéséről, újrahasznosításáról (lehetőleg helyben) gondoskodni kell. Szabályozás szempontjából az általános mezőgazdasági övezeten belül további kategóriák megkülönböztetését tartjuk szükségesnek. Védendő mezőgazdasági területként javasoljuk kezelni a NATURA 2000 területként nyilvántartott mezőgazdasági területeket (szántók) valamint a természetvédelmi szempontból értékes természetközeli állapotban lévő mezőgazdasági területeket (gyepek). E területek jelenlegi állapotukban őrzendők meg, ezért a rajtuk folyó gazdálkodást elsősorban a természetvédelmi érdekeknek kell alárendelni. Ezen övezetben a táji, és természeti értékek védelme érdekében a következők betartását tartjuk szükségesnek: -

-

-

A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult művelési ágat fenn kell tartani, különös tekintettel a gyepekre, ez utóbbiak felszántását meg kell akadályozni. A gyepterületeken hagyományos technológiával szabad gazdálkodni, évente legalább egyszeri kaszálását el kell végezni. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősülést. Szántóterületeken extenzív jellegű, természet ill. környezetkímélő gazdálkodást szabad folytatni. Műtrágyázás és növényvédőszer alkalmazása nem kívánatos, csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető.


Védő mezőgazdasági területként (védőzónát, pufferzónát képezve) javasoljuk kezelni azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek közvetlenül szomszédosak az előbbi kategóriába tartozókkal, a vízfolyásokkal illetve vízbázis védőterületén fekszik, a következők szerint: -

-

A védő zóna javasolt minimális szélessége gyepeknél 20 m, vízfolyás esetében 50 m, amit a védendő terület szélétől, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani. Vízbázisok esetében a védőzóna területe a védőterülettel (jelen esetben felszíni hidrogeológiai „B” védőövezet) megegyezik. A védőzóna kijelölésétől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a védendő mezőgazdasági terület szántó művelési ágú. A vízfolyásokhoz kapcsolódó természetközeli állapotban lévő területek és a vízfolyás vízminőségének védelme érdekében a szomszédos mezőgazdasági hasznosítású területeken e sávban épületek, építmények elhelyezését tiltani kell. A zónán belül külterjes, környezetkímélő, gyepterületeken hagyományos módon való, gazdálkodást szabad folytatni,. Műtrágya és növényvédőszer alkalmazása nem kívánatos, csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető.

Az előbbi kategóriába nem tartozó mezőgazdasági területeken az általános mezőgazdasági területekre vonatkozó OTÉK előírások a mérvadók. Erdőterületek A község igazgatási területének erdősültsége magas, 51%-ot borít erdő (801 ha). Az erdőterületek 98%-ban állami tulajdonban vannak. Kezelőjük a Tanulmányi Erdőgazdaság (Sopron). A nyilvántartott erdők üzemtervezettek, elsődleges rendeltetésük faanyagtermelést szolgáló gazdasági erdő. Túlnyomóan gyertyános tölgyes, cseres tölgyes erdőtársulások. Értékelés: Röjtökmuzsaj erdőterületekben gazdag. Az erdő a táj egyik hangsúlyos képi eleme, de emellett mint természethez közeli terület számos növény- és állatfaj élettere, az ökológiai hálózat fontos része, ezért táj- és természetvédelmi szempontból igen értékes tájalkotó elem. Hiányuk csak a nagykiterjedésű, összefüggő, intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területnél tűnik fel. A nagytáblás monokultúrás szántóföldeket ui. nem tagolják erdősávok, nem védik a szél károsító hatásától. Célok: A meglévő erdőállomány megőrzése, a település környezeti állapotát javító, a természeti és táji értékek, a termőföld, a vizek és az egyes emberi létesítmények védelmét szolgáló erdőtelepítésekkel az erdősültség növelése. Mérlegelni kell a gyengébb minőségű szántók beerdősítésének lehetőségét. A NATURA 2000 hálózatba kijelölésre kerülő erdőterületek rendeltetésének megváltoztatása. Tervjavaslatok: Erdőterületekkel kapcsolatosan a következőket javasoljuk: Védelmi rendeltetésű erdőterületek Védő erdő

16

-

Távlati erdőtelepítésként javasolt a szántóföldek termőföldjének defláció elleni védelme érdekében mezővédő erdősávrendszer kialakítása, amely egyben a helyi biotóphálózati rendszer létrehozásában is fontos szerepet tölt be.

-

A település az északnyugati szeleknek fokozottan kitett, így a község északiészaknyugati, nyugati határán a szél károsító hatásának mérséklése érdekében védőerdősáv (településvédelmi) telepítését javasoljuk.

-

A tervezett gyorsforgalmi úttól a települést javasoljuk 200 m széles (településvédelmi) erdősávval elválasztani.

-

A major és a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület körül a település védelme érdekében erdősáv (település-, tájképvédelmi) telepítését javasoljuk.

-

A település fontosabb közlekedési útjai valamint a tervezett elkerülő út mentén a közlekedés biztonságát szolgáló (műtárgyvédelmi), hófogó erdősáv létrehozását javasoljuk.

Védett erdő A NATURA 2000 hálózathoz sorolt erdőket védett erdőként kell kezelni, ahol a gazdálkodás és az egyéb tájhasználatok érdekeit alá kell rendelni a természetvédelmi érdekeknek. Ezekben az erdőkben az üzemterv előírásai, az erdőgazdálkodás általános szabályai szerint, de a természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, azok figyelembe vételével, természetkímélő módszerek alkalmazásával lehet gazdálkodni. Gazdasági erdő Az előbbiek által nem érintett erdők továbbra is megtartják rendeltetésüket. Az erdőterületeket jelenlegi és tervezett szerepük szerint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvénnyel összhangban kategorizáltuk. A tervezett védőerdősávok szélessége általában ne legyen kevesebb 20 m-nél (9-11 sornál ne legyen keskenyebb), mert csak így tölthetik be szerepüket. Több szintből álló növényállomány (cserjeszint, árnyéktűrő fafajok, fényigényes fafajok) és több korosztályú (eltérő vágásérettségű) állományból tevődjön össze. Az alkalmazott fafajok lehetőleg őshonosak legyenek. Telepítés erdőtervek alapján történik. Az erdőtelepítések megvalósítását állami támogatások is segítik. A tervezett erdőtelepítések következtében az erdőterületek mintegy 45 ha-ral növekednének. Közlekedési területek A tájban a különböző közlekedési területek közül a következők alkotnak vizuális és ökológiai határokat: - közlekedési út: a 8612 j. Beled-Pereszteg közötti összekötőút, a 8627 j. Fertőszentmiklós-Lövő- Kőszeg a községhez vezető bekötőút; - mezőgazdasági földutak.


17

A közutakra és a földutakra egyaránt jellemző, hogy fás növényzet csak ritkán kíséri. Ez esetben szempontból viszont előnyös eleme a tájnak. A degradált bányaterületek a tájban sebként kivételt képez a fertőszentmiklósi út, mivel a községen kívüli szakaszait mindkét oldalon diófasor jelentkeznek. Különösen zavaró a közlekedési út közelében elhelyezkedő bánya látványa. övezi.

Értékelés: A vonalas közlekedési létesítmények biológiailag inaktív, erőteljes antropogén elemként jelennek meg a tájban. Kísérő növényzet hiányában e hatások felerősödnek. Az útmenti növényzettel szegélyezett utak előnyösebb megjelenésűk mellett, kedvezőbb mikroklimatikus viszonyokkal rendelkeznek, fokozzák a közlekedés biztonságát, e növényszegélyek számos növény- és állatfaj számára nyújtanak élőhelyet növelve az adott terület fajgazdagságát, és ökológiai folyosóként is szolgálnak. Célok: A közlekedési területek művi jellegének mérséklése, tájbailleszése kísérő növényzet telepítésével. Tervjavaslatok: A meglévő és tervezett közlekedési területeknél figyelmet kell fordítani a kísérőnövényzet kialakítására. A Beled-Pereszteg közötti közlekedési út mindkét oldalán javasolt a közlekedésbiztonságot fokozó, többszintes, több korosztályból álló növényállománnyal kiegészíteni részletes növénykiültetési terv alapján. Formailag lehetnek ligetes, fasor, cserje- és facsoport, erdősáv telepítésűek. A közutaknál célszerű fasorok helyett (rácshatás elkerülése végett) változatos formájú telepítéseket alkalmazni. A tervezett M85 gyorsforgalmi út település felé eső oldalán a település védelme érdekében 200 m széles védő erdősáv telepítését javasoljuk. A tervezett elkerülőutat az északnyugati uralkodó szelek kedvezőtlen hatásától erdősávval javasoljuk megvédeni (részletesen lásd Erdőgazdálkodás fejezet). Egyéb hasznosítású területek Sportterület A sportpálya a község nyugati határában, a műemléki szobor mellett fekszik. tervezett parkerdő mellett fekszik a település déli végéhez közel. Elhatároló növényzet nem védi. Bővítésére a szomszédságában tartalék területek rendelkezésre állnak. Temető A temető a falu délnyugati határában, a fatelep szomszédságában terül el. Körbe lucfenyő fasor határolja. A kerten belül jelentős zöldfelület nem található. Tartalék területtel nem rendelkezik, és tovább nem is bővíthető. Bányák A község külterületén a 092/2 és a 046 hrsz-ú területen felhagyott kavicsbányák találhatók. Mindkettő területe gyomos, rendezetlen felszínű. A beledi út melletti bánya fala gyurgyalagok élőhelye. Értékelés: A sportterület nagysága a célnak megfelelő. A közúthoz való közelsége, védő berendezések (háló, korlát), védő növényzet hiánya miatt elhelyezkedése nem a legkedvezőbb. A temető jelenlegi állapotában zöldfelületi szempontból elhanyagolható szerepet játszik. Tájképi

Célok: A sportterület és a temető fejlesztése. A tájsebek felszámolása. Tervjavaslatok: A sportpálya jelenlegi formájában az igényeknek megfelelő. Mellette kisebb sportpályák (röplabda-, kosárlabda-pálya) kialakíthatók. A sportpályát javasoljuk védőhálóval, korláttal, és kétszintes növényállománnyal (cserje-, és fasor) körbevenni. A temető jelentősen nem bővíthető már tovább, tartalék terület nem áll rendelkezésre a közvetlen környezetében. Javasoljuk új temetkezési hely kijelölését. A bányák területét rendezni kell. Újrahasznosításként a 046 hrsz-ú bánya esetében mezőgazdasági művelés (szántó), a 092/2 hrsz-ú bányánál természeti terület kialakítása javasolt megvalósítani. Vízgazdálkodási terület Idetartoznak a közigazgatási területet behálózó vízfolyások, árkok, vízműkutak és védőterületeik. A vízfolyások – Ikva-patak, Kardos-ér -, külterületi szakasza általában természethez közeli állapotokat mutatnak az őket kísérő erdők, gyepek növényállományának köszönhetően. A vízműkút a RÖTEJ Kft. majorja mellett található. A település sérülékeny vízbázison terül el. Védőterülete messze kiterjed a határban (lásd Mezőgazdasági fejezet). Felszíni szennyezésre érzékeny, különösen a csatornázatlanságból eredő kommunális szennyezőforrások (maga a település) veszélyeztetik a legjobban. Értékelés: A vízfolyások és az őket kísérő növénytársulások mind ökológiai, mind tájképi szempontból értékes elemei a tájnak. Az ökológiai hálózat szerves részét képezik. Cél: A vízfolyások természetközeli állapotának hosszútávú fenntartása, a vízminőség romlásának megakadályozása, a vízbázis védelme. Tervjavaslatok: A vízfolyások, és a vízbázis védelme érdekében a mezőgazdasági tevékenységet korlátozni kell (lásd részletesen a Mezőgazdasági fejezetben). A vízfolyásokhoz kapcsolódó természetközeli állapotban lévő területek és a vízfolyás vízminőségének védelme érdekében partjaitól mért 50-50 m széles övezetben épületek, építmények elhelyezését tiltani kell. A zónán belül külterjes, környezetkímélő gazdálkodást szabad folytatni. Műtrágya és növényvédőszer alkalmazása nem kívánatos, csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető. Ugyanez vonatkozik a vízbázis kijelölt védőterületére is.


Tervezett Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület A község keleti kapujában kialakításra tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet javasolt nyugatról, délről és keletről védőerdősávval elválasztani a környező mezőgazdasági területektől és a közeli településtől. Az erdősáv telepítés a kedvezőbb környezeti viszonyok megteremtését, a közeli település védelmét és az előnyösebb képi megjelenést szolgálja. Az övezet telkein belül legalább 20%-ot tegyenek ki a zöldfelületek, amelyek többszintes növényállományból álljanak, és nagyrészük a telekhatár mentén helyezkedjen el. 3.2.3. TÁJKÉPI POTENCIÁL Röjtökmuzsaj térsége hordalékkúp-síkság, amely délfelé dombvonulatba megy át. A felszínt nem tagolják hegyek, völgyek, csak kisebb, alacsony kúpszerű kiemelkedések fedezhetők fel helyenként. A térség középső része összefüggő mezőgazdasági terület. A monokultúrás szántóföldi táblák egymást váltják fel. Egyhangúságukat kismértékben oldják a patakokat és az árkokat követő kifejlett bokorfüzesek, füzesek állománya, valamint a gyepgazdálkodású területek. A táblákat mezővédő erdősávok nem védik, nem tagolják. A domborzat sík jellegéből adódóan messze el lehet látni. A széleket viszont nagykiterjedésű, összefüggő erdőségek borítják. A közlekedési utak hosszabb szakaszait nem kíséri semmilyen fás növényzet. Két felhagyott kavicsbánya tájsebként jelenik meg a tájban. A Fejkúti, urasági birtok dűlőben lévő bánya területén a visszamaradt falban gyurgyalagok fészkelnek. Értékelés: A települést övező táj felszínmozgalmasság szempontjából viszonylag egyhangú, alacsony relief energiájú enyhén lankás terület, ahol intenzív mezőgazdálkodást folytatnak. A nagykiterjedésű szántóföldi táblák monotonitása a jellemző. Kedvező elem a tervezési terület szélein megjelenő masszív erdősáv. Azonban tájtagoló szerepet nem tudnak betölteni elhelyezkedésüknél fogva. Két kisebb tájseb keletkezett a kavicskitermelés következtében. Valószínű illegális bányászat maradványai. A felhagyott bányák területe rendezetlen. Különösen szemetszúró a beledi út mellett, szántóföldi táblák között fekvő bánya elgyomosodott területe, amelynek falába időközben gyurgyalagok költöztek. Mindent összevetve a tájkép kissé egyhangú, amely alacsony tájképi potenciált eredményez. Célok: A jelenlegi tájszerkezet, a jellegzetes tájhasználatok hosszútávú fenntartása, a tájképi potenciál növelése a cél. A tervezett fejlesztések tájbaillesztése. Ennek érdekében kerülni kell minden olyan hasznosítást - különösen a természethez közeli állapotban lévő területeknél -, amely idegen a táj jellegétől. A felhagyott kavicsbányák területeit – a tájsebeket - rendezni kell. A gyurgyalagok számára továbbra is biztosítani kell a megfelelő élőhelyet. Javaslatok: A monokultúrás táblák tagolása mezővédő erdősávrendszerrel, a meglévő gyepek, vízfolyásokat övező növényzet megőrzése, az utak mentére tervezett fásítások (történeti múltra tekintenek vissza a fásított utak a területen), növénytelepítések létrehozása. Az Ilma majori dűlőben lévő bánya területét javasolt mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tenni. A gyurgyalagos bánya területét javasolt természetközeli állapotúvá - természeti területté –

18

alakítani. A roncsolt felszínű bányát úgy kell rendezni, hogy a gyurgyalagok élőhelye továbbra is megmaradjon. A rendezését a fészkelési időn kívül javasolt elvégezni (októbermárcius között). Hasznosítási célként természeti terület kialakítását javasolt megadni.

3.1.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Védett területek A község külterületén a Röjtöki erdő – egykori Nagyerdő – összefüggő, erdővel borított területe NATURA 2000-es területként lett kijelölve. Itt ugyanis természetvédelmi szempontból értékes gyertyános-tölgyes, cseres- tölgyes erdei társulások találhatók. Védett természeti értékek A 092/2 hrsz-ú felhagyott bánya területén gyurgyalagok fészkelnek. Egyedi tájértékek A község külterületén több egyedi tájérték is fellelhető. Helyszíni bejárások alkalmával a következőket találtuk: Településsel kapcsolatos emlék: - kertépítészeti emlék: a röjtöki kastély tájképi stílusú kertje Termeléssel kapcsolatos emlék: - major: az Ilma major épületegyüttese és udvara Természeti emlék: - fészkelőhely: a Fejkúti, urasági birtok dűlőben lévő, 092/2 hrsz-ú felhagyott kavicsbánya területén gyurgyalagok fészkelnek. Külterületen több helyen is találkoztunk szobrokkal, amelyek műemléki védettséget élveznek. Így ezek nem tartoznak az egyedi tájértékek közé. Értékelés: A település igazgatási területének nagyrésze intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll. A nagytáblás monokultúrás szántóföldi táblákat a földutak és árokrendszerek tagolják csak. Az intenzív mezőgazdasági művelés alatt lévő területek csak időszakos borítottságúak. Tenyészidőszakon kívül növényzet nem fedi a szántókat. Ezért igazán értékesek az igazgatási területen megtalálható természethez közeli állapotban lévő területek (gyepek, erdők, vízfolyások és környékük). A térségben a meglévő külterületi zöldfelületi elemek nagyrésze nem alkot összefüggő biotóphálózatot, amely több szempontból is előnyös lenne. Tájképileg oldaná a szántók egyhangúságát, élőhelyet tudna nyújtani többféle növény- és állatfajnak, védené a deflációs hatásoktól a termőföldet. Az egyedi tájértékek a tájban kedvező látványt nyújtó, helyi jelentőségű, értékes elemek, amelyeknek megőrzését mindenképpen biztosítani kell. Célok:

19

Táj- és természetvédelmi szempontból elsődleges cél a táj teljesítőképességének (potenciáljának) fokozása: a tájképi adottságok, a kialakult tájszerkezet, tájhasználat, a meglévő természeti értékek, rendszerek, egyedi tájértékek megőrzése, a tervezett fejlesztések tájbaillesztése, a biotóhálózat (ökológiai hálózat) fejlesztése, bővítése. Külterületek belterületbe vonásainál figyelemmel kell lenni arra, hogy a táj karaktere, esztétikai és természeti értéke helyreállíthatatlanul ne károsodjon. A bánya rendezetlenségéből adódó tájhasználati konfliktust úgy kell feloldani, hogy az ottélő gyurgyalagok élőhelye ne kerüljön veszélybe. Tervjavaslatok: Részletesen kidolgozva a tájhasználat és a tájképi potenciál fejezeteknél található meg. Itt csak összefoglaljuk a legfontosabbakat. A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeket olyan területként kell kezelni, ahol a gazdálkodás és az egyéb tájhasználatok érdekeit alá kell rendelni a természetvédelmi érdekeknek. Ezen területen belül a mezőgazdasági tevékenységet javasoljuk korlátozni (lásd Mezőgazdasági területek fejezet). Meg kell oldani, hogy a bánya területére betelepült gyurgyalagok élőhelye hosszútávon fennmaradjon. Javasolt természeti területté alakítani élőhelyüket. A patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részeket jelenlegi formájukban, hasznosításukban javasolt megtartani. A vízfolyások védelme érdekében partjaik mentén a partvonaltól számítva 50-50 m széles vízvédelmi övezet kialakítását javasoljuk. Az ebbe a zónában eső mezőgazdasági területeken a mezőgazdasági tevékenységek korlátozását javasoljuk. Így itt szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti, gyomirtószer csak indokolt esetben alkalmazható, szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. A vízfolyások természethez közeli állapotban lévő partvonalaitól számított 50 m-en belül új épületek, építmények elhelyezését tiltani kell. A feltüntetett táji értékeket hosszútávon biztosítani kell.

javasolt egyedi tájértéknek nyilvánítani.

Fennmaradásukat

3.1.5. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Röjtökmuzsaj hosszan elnyúlt település, amely kevés közcélú zöldfelülettel rendelkezik. 500 lakosának a rekreációs, szabadidős tevékenységei számára mindössze két kisebb játszótér és a sportpálya áll rendelkezésére. A településen található kastélypark a közhasználat elől elzárt, a kastélyt ui. szállodaként hasznosították, így a park csak a vendégek feltöltődését szolgálja.


vagy egy nagyobb (települési szintű), vagy több kisebb (egyes lakónegyedeket szolgáló) zöldterület létrehozása.

Célok: A község zöldfelületi rendszerének fejlesztése, a hiányzó zöldfelületi elemek létrehozása, összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő és a tervezett elemek, elemegyüttesek egymással illetve a külterületi zöldfelületi elemekkel való összekapcsolása. Tervjavaslatok: Új lakókerteknél a jellegükből adódó, megfelelő nagyágú zöldfelületet kell biztosítani. Közkertek, vagy egy nagyobb közpark számára megfelelő területet kell biztosítani. Az új utcákat úgy kell kialakítani, hogy közterülete fásítható legyen. A régi utcákban, ahol a keresztmetszet megengedi fasorokat javasolt telepíteni. EGYEDI TELKES LAKÓKERTEK A település zöldfelületi rendszerének egyik fő elemét a családi házakhoz tartozó falusias lakókertek alkotják. A lakókertek zöldfelületei a lakótelkeknek általában a 40-50%-át teszik ki. A lakóterületek pedig a település belterületének közel 89%-át foglalják el. Röjtökmuzsajon a lakókertek zöme előkert nélküli. A hagyományos falusi lakókertek funkcionális tagolódására jellemző, hogy legnagyobb hányaduk vegyes hasznosítású, azaz haszon- és díszkert (pihenőkert) egyben. A díszkertrészek a pihenőkertrészekkel együtt legtöbb esetben a lakóépület közelében alakultak ki. A haszonkertrészek (veteményesek, gyümölcsös) a telkek közepétől a végükig húzódnak, és a lakókerteknek legalább a felét, de sok esetben ennél nagyobb részét foglalják el. Az idősebb lakosság kertjeire inkább a haszonkerti hasznosítás a jellemző, míg a fiatalabb generációknál a pihenőkert funkció egyre nagyobb arányban dominál. Értékelés: A település zöldfelületi rendszerében a lakóterületeken található lakókertek összterületi kiterjedésükből adódóan meghatározó szerepet töltenek be: kondicionáló, rekreáló hatásuk mellett faluképet formáló elemek, növénytermesztő felületként pedig gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható. Célok: A meglévő lakótelkeken belüli zöldfelületi arány biztosítása az új lakótelkeknél. Tervjavaslatok: A lakótelkeken belül a zöldfelületek a telek legalább 40 %-át tegyék ki.

Az egyedi telkes lakókertek teszik ki a zöldfelületek nagyrészét. A meglévő utcák többségénél a közterületi zöldfelületekre a változatos kiültetés jellemző. Egyedül a falu főtengelyét képző Röjtöki utca felső fele rendelkezik egységes fasorral.

Közparkok, Közkertek A községben közpark, közkert (többféle szabadidős tevékenységnek helytadó zöldterület) igazából nincs. Nagyobb szabadtéri rendezvények megrendezésére jelenleg a sportpálya alkalmas.

Értékelés A település közcélú zöldterületekben szegény. A lakosság igényeit a meglévő játszótér és a sportpálya nem tudja maradéktalanul kielégíteni. Mindenképpen szükséges a településen

Röjtökmuzsaj északi részén található a XVI. századból való kastély, amelyet az elmúlt évszázadok során többször is átépítettek. Kezdetben a közeli Nagyerdő vadászháza volt, majd klasszicista stílusban 1750-ben átépítették. Parkja eredetileg 8 ha volt. A birtok


többször is tulajdonost cserélt. Nevesebb tulajdonosa volt Széchenyi György (Széchenyi István ükapja), Felsőbüki Nagy Pál, Ürményi Miksa. A kastély 1910-ig jelentősebb változtatáson nem esett át. Ekkor egy német származású család tulajdonába került, akik alatt megindult az épület modernizálása. A legnagyobb és legjelentősebb felújítás 1926-ban Verseghi Nagy Elek vatikáni magyar követ nevéhez fűződik, aki a kastélyt a legmodernebb igények szerint átalakíttatta. A kastélyparkot is jelentősen megújították. Ekkor kerül bele a Hajós Alfréd által tervezett úszómedence mellette japánház nádtetővel lefedve. Az épülethez közel az udvart szabályos alaprajzú, mértani kert (hímzéses parter, nyírott sövények) szökőkúttal díszítette. Távolabb e szabályosság oldottabb formába, tájképi stílusú parkba ment át. Legutóbb 1999-ben végeztek újabb jelentősebb felújítást mind az épületeken, mind a parkon. A kastélyt szállodává (****) alakították át. A munkálatok során a mai kor igényeit szolgáló létesítmények elhelyezése mellett törekedtek a múlt emlékeinek megőrzésére is. A parkjában a vendégek igényeinek kielégítésére sportpályákat, játszókertet hoztak létre. A kastély és parkja hasznosításából adódóan a közhasználat elől elzárt. A Röjtöki utcaközepén található a település egyik játszótere, amelyen fából készült játszótéri eszközöket állítottak fel viszonylag közel egymáshoz. A tér útkereszteződésben helyezkedik el. Gyepen kívül más növényzet nem borítja. A másik játszótér a muzsaji részen, a templom szomszédságában fekszik. A terület elhelyezkedése, növényzete (nagyméretű lombos fák övezik) megfelelő, az eszközök viszont igen elavultak. Értékelés: A településen az egyedi telkes lakókertek teszik ki a zöldfelületi rendszer zömét. A magánkertek azonban nem pótolhatják a többféle korosztály, többféle szabadidős tevékenység (pihenés, sportolás, szórakozás, művelődés, játék, stb.) számára helyet adó közpark, közkert hiányát. A település végén lévő kastély és a hozzátartozó kastélypark mivel magántulajdonban van közcélú hasznosítása nem jöhet szóba. A településen lévő két kicsi játszótér nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit megfelelően. Az elszigetelt kastélypark (lakosság elől elzárt) a benne lévő szabadtéri létesítményeivel (sportpályák, játszóterek, sétányok, pihenőterek) használati konfliktushoz (feszültséghez) vezet. Célok: A meglévő zöldterületek jobb kihasználása való törekvés illetve új megfelelő nagyságú és funkcionális tagolódású közkert vagy közpark létrehozása a cél. Tervjavaslatok: A 035/3 hrsz-ú terület árokmenti részén javasoljuk egy nagyobb, legalább 7000 m2 alapterületű (50 m széles és kb. 140 hosszú), több célra alkalmas közkert létrehozását, amely elsősorban kisebb sportpályáknak, játszóterületnek adhatna helyet. A muzsaji templom melletti játszóteret javasoljuk felújítani, a templomkerttel összefüggően, ahol is a játék mellett pihenő részeknek is helyet kell biztosítani. A zöldterületekre az OTÉK 27 §-ában foglaltak a mérvadóak. A közkertek és a közpark kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján lehetséges. A játszókertbe csak az érvényes szabványoknak megfelelő játszótéri eszközök tervezhetők be.

20

Intézményi zöldfelületek A sportpálya és a temető területe a terv szerint belterületbe kerül, így zöldfelülete a zöldfelületi rendszert képezi. Részletesen ismertetésre kerületek a Tájhasználat fejezetben, így itt most újbóli elemzésüktől eltekintünk. Óvodakert A Röjtöki utcában található a falu óvodája. Ligetes kialakítása hangulatos. A fából készült játszószerek a fák árnyékában helyezkednek el. Közöttük nagy gyepfelület terül el. Iskolakert A kastély szomszédságában lévő iskola viszonylag kis udvarral rendelkezik, amelynek nagy része burkolt felület kevés zöldfelülettel.

Értékelés: Az óvoda kertje a céloknak megfelel, kialakítása is kielégíti az igényeket. Az iskolakert ezzel ellentétben már jóval beépítettebb, sivárabb, de tekintettel a csökkenő gyermeklétszámra bővítése nem indokolható. Célok: A óvodakert hosszú távú megőrzése. Tervjavaslatok: Változást nem tervezünk az óvodakertnél. Az iskolakert esetében javasoljuk a jelenlegi kereteken belül a zöldfelület aránynövelését UTCAFÁSÍTÁSOK, út menti zöldterek A falu fő tengelyét alkotó Röjtöki utca felső szakasza - a templom és a játszótér között széles keresztmetszetű. A házak előtt nincs előkert, ugyanakkor az úttest és a házak vonala között széles gyepes sáv húzódik. Az út mindkét oldalát gömbjuhar fasor kíséri. Ebben az utcában találhatók meg a főbb intézmények (polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, bolt stb.). A többi utca már szűkebb, egységes fasorok nem jellemzőek, viszont fákkal és színes virágágyakkal hosszabb rövidebb szakaszokon lehet találkozni. Értékelés: Röjtökmuzsaj utcái rendezett képet mutatnak. A Röjtöki utca különösen hangulatos, ahol is jól beállt növényzet (fasor, gyepmező) a jellemzőek. Célok: A település egészén elsődleges cél a fasorok, út menti fásítások hálózatának kialakítása, amely utcakép formáló szerepe mellett mintegy felfűzi a zöldfelületeket, zöldterületeket, összekapcsolja a belterületi zöldfelületeket a külterületiekkel. Tervjavaslatok: A meglévő utcákban, ahol nincs, de megfelelő hely áll rendelkezésre és a tervezett új utcákban fasorok telepítését javasoljuk. Így a 12 m széles utcákban legalább egyik oldalon, az ennél szélesebbekben lehetőleg mindkét oldalon fasor kialakítására kerüljön sor. A fásítás tervezésénél figyelemmel kell lenni a közművekre, a kereszteződésekben a belátás biztosítására. Lehetőleg kisméretű, a táj jellegéhez illő fafajok (elsősorban gyümölcsfafajok) kerüljenek kiültetésre.


21

A Röjtöki utca felső szakaszát (széles keresztmetszetéből adódóan) többcélú közterületi zöldfelületté – zöldtérré - javasoljuk alakítani. Ide olyan közterületi zöldfelületek A településen a vízhálózat 100 %-ban kiépített, a hálózat hossza 4586 m. A fő és elosztó tartoznak, amelyek méretüknél, funkcionális felépítésüknél fogva nem sorolhatók a vezetékek anyaga jellemzően azbesztcement, mérete NA 50 – 150 mm közötti. közkertek közé, ugyanakkor rendezettek, dísznövényekkel kiültetettek, helyenként pihenésre alkalmas burkolt felületekkel, emlékművekkel is rendelkeznek és elsősorban az előnyösebb esztétikai megjelenést hivatottak szolgálni. A szóban forgó Röjtöki utca felső részét ennek Vízfogyasztási adatok megfelelően többféle közterületi létesítménnyel javasoljuk tagolni: helyet kaphat itt burkolt sétány kisebb pihenőkkel, padokkal, elhelyezhető emlékmű, szobor, szökőkút. Az utcában Év Vízfogyasztás található fontosabb intézményeket zöldfelületi elemekkel, létesítményekkel is célszerű 2001 30 000 m3 kihangsúlyozni. 2002 27 400 m3 2003 28 000 m3 Az utca- és térfásításokat csak részletes kiültetési tervek alapján szabad elvégezni. A település éves vízfogyasztási adataiban a tehenészeti telep vízfogyasztása 35 %-ot tesz 3.3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOT LÁSD KÜLÖN FÜZETBEN ki. A 65 %-os lakossági arányt figyelembe véve a napi vízfogyasztás egy lakosra vetítetten 95–105 liter. A település napi vízfogyasztása 75-82 m3/d.

3.4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT Fejlesztési területek vízellátása 3.4.1. VÍZELLÁTÁS TERVFEJEZET

Vízigények:

Meglévő állapot Röjtökmuzsaj község önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, melynek üzemeltetője a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. Fertődi Üzemmérnöksége. Az 1970 óta üzemelő vízellátó rendszert az akkori termelőszövetkezet kútjának felhasználásával alakították ki. A vízműtelep a jelenleg is üzemelő tehenészeti telep közvetlen szomszédságában található, megközelítése is csak azon keresztül lehetséges. Mivel a vízmű jelenlegi kialakításában, sem higiéniai, sem pedig környezetvédelmi, esztétikai szempontból sem felel meg a kor követelményeinek, az üzemeltető a rendszer fejlesztését új vízműtelep létesítésével látja megoldhatónak. Az új vízműtelep kialakítására 2002. novemberében tanulmányterv készült. (AQUARIUS Közműépítő, Tervező és Szolgáltató Bt. Sopron, Bécsi u. 45.; Tervszám: AQ 2002-02). A tanulmánytervben a település vízbázisának védelembe helyezése kapcsán a közelmúltban létesült figyelőkutak egyikét, a sportpálya mellettit, mint új vízkivételi lehetőséget vették figyelembe. A kút mélysége 44,0 m, szűrőzése 30,0 – 38,0 m, maximális kapacitása 800 l/perc. A kút vízminősége az ivóvízszabványnak megfelel, kezelést nem igényel. Az új vízműtelep kialakításánál a meglévő hidroglóbusz áthelyezését tervezik. Az üzemelő vízműtelepen lévő kút adatai: Fúrás éve Talpmélység Szűrőzés Kapacitás

1967 56,4 m 40,1-50,0 m 400 l/perc

A magastározó adatai: Típus Gyártási év Hasznos térfogat

AK 100-30 hidroglóbusz 1984 100 m3

Lakóterület Vállalkozási sáv Összesen:

190 db lakótelek (~570 fő) 24,08 ha x 2,4 m3/d,ha

57 m3/d 58 m3/d 115 m3/d

A tervezett fejlesztések várható 115 m3/d vízfogyasztás növekedése a település jelenlegi vízfogyasztásához képest jelentős mennyiség. A település jelenlegi napi vízfogyasztása 80 m3körül mozog. A tervezett lakóterületek várható 57 m3/d vízigénye a jelenlegi vízmű kapacitás mellett, a meglévő hálózatról biztosítható. Az új vízműtelep üzembe helyezésével még kedvezőbb helyzet alakul ki. A vállalkozási terület vízellátásának megoldását a konkrét igények ismeretében vizsgálni kell. Lehetőség van a meglévő hálózatról történő lecsatlakozásra, amennyiben ezt– a vízigény ismeretében– a vízmű-kapacitás, illetve a hálózat lehetővé teszi. Másik lehetőség, az önálló vízellátó rendszer kiépítése (fúrt kút + hálózat). Gazdaságossági szempontok figyelembevételével kell a megfelelő megoldást kiválasztani. A fejlesztési területek ellátását biztosító új vízvezetékek esetében célszerű lenne a körvezetékek kialakítása, mely üzemeltetési és vízminőségi célokat szolgál. Különösen érvényes ott, ahol a meglévő vezeték NA 80 mm átmérőjű, mint pld. a Muzsaji részen, ahol a két 80-as vezetékvéget lenne célszerű összekötni. A tüzivíz mennyiségének a biztosítása 80-as vezeték esetében csak így biztosítható. Nagyobb átmérőjű meglévő vezetékekről történő lecsatlakozás esetén a tervezett ellátó vezetékeket NA 100 mm-re kell tervezni. 3.4.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Jelenlegi állapot Röjtökmuzsaj községben jelenleg nincs közműves szennyvízelvezetés, a településen keletkező szennyvizeket kifogásolható, az előírásoknak nem megfelelő (nem vízzáró) szennyvíztárolókban gyűjtik. Így az időnkénti szippantás ellenére a szennyvíz nagy része a talajban elszikkad.


22

A település önkormányzata Ebergőc településsel együtt 1999-ben tervet készíttetett a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldására. A terveket a TAD─EX Mérnöki és Projektszervezési Kft. készítette. A Megvalósíthatósági Tanulmány azon változata került elfogadásra, amely a két település szennyvizét gravitációs csatornában gyűjti, majd nyomóvezetéken keresztül a fertőendrédi szennyvíztisztító telepre juttatja. A két település közműves szennyvízelvezetése és tisztítása Vízjogi Létesítési Engedélyezési Terve 25. 7913/2000 (ÉDUVIZIG) számon kapott engedélyt. Finanszírozási okok miatt a beruházás nem valósult meg. A költségek csökkentése, s így a mielőbbi megvalósítás esélyének növelése érdekében a társult települések önkormányzatai alternatív, költségkímélő szennyvíztisztítási megoldás kidolgozásával bízták meg az St és S Mérnöki Iroda Bt-t. A lényegesen kisebb beruházási és üzemeltetési költségű gyökérzónás szennyvíztisztító a tervek alapján létesítési engedélyt kapott 6. 659-2/2002 (ÉDUVIZIG) szám alatt, mely az eredetileg kiadott vízjogi engedély módosítása. A szennyvíztisztító telep 2003 évben megépült, de nem üzemel. A községi szennyvízcsatorna hálózatra az önkormányzatok nem kaptak támogatást, így az nem épült meg. A szennyvíztisztító telepre az engedély szerint csak kommunális szennyvíz (csatornán szállított) vezethető, szippantott szennyvíz (TFH) tisztítására nem alkalmas. Üzembe helyezése csak a csatornahálózattal együtt lehetséges.

•

a szennyvíz gyűjtése csatornahálózattal, átemelő segítségével nyomóvezetéken keresztül a községi csatornahálózathoz csatlakoztatva

A konkrét adatok ismeretében költségelemzéssel kell a megfelelő megoldást választani. 3.4.3. FÖLDGÁZELLÁTÁS A Sopron felé menő, MOL Rt. kezelésében lévő gázszállító vezetékről van egy leágazás kialakítva Lövő határában, Fertőszentmiklós felé, mely Ebergőc község lakott területén kívül, attól délre halad át. Fertőszentmiklós határában található egy gázátadó állomás, ahonnan nagyközépnyomású vezeték indul Nagycenk és Vitnyéd községek térségébe, illetve Fertőszentmiklóson található gázfogadó állomáshoz. A gázfogadó állomás 4 bar értékre csökkenti a gáz nyomását és innen középnyomású hálózat van kiépítve Fertőszentmiklós földgázellátásához. Erre a középnyomású hálózatra csatlakozik Röjtökmuzsaj és Ebergőc községet ellátó D110 PE középnyomású földgázvezeték. A távvezeték Röjtökmuzsaj községet keleti határán éri el. A községben középnyomású földgázelosztó hálózat van kiépítve PE műanyagcsőből. Erre az elosztó hálózatra csatlakozik Ebergőc felé menő D110 KPE középnyomású vezeték. Erre a fő gerincvezetékre csatlakozik a Röjtöki út és Muzsaji úton kiépült gerincvezeték. A főbb leágazásoknál és az Ikva patak keresztezésénél elzáró gömbcsapok vannak beépítve a gázelosztó hálózatba.

A tisztító telep fontosabb adatai: 1. Lakóterületek gázellátása Helye: Terület nagysága: Terület tulajdonosa:

Röjtökmuzsaj külterület 019/30 hrsz 1 ha 3580 m2 Röjtökmuzsaj Önkormányzata 9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 193 65 m3/d mechanikai tisztítás utáni kétlépcsős gyökérmezős biológiai

A telep kapacitása: Technológia: tisztítás A tisztított szennyvíz befogadója az Ikva patak 21+400 fm szelvénye

A szennyvíztisztító telep a jelenlegi lakosszám és vízfogyasztási adatok figyelembevételével lett megtervezve, és megépítve. A tisztító telep 10-15 %-os túlterhelést elbír, de nagyobb mértékű fejlesztés esetén a tisztító telepet bővíteni kell. Ennek lehetőségét ─a szomszédos területen kijelölt tartalék területtel─ biztosítani célszerű.

-

-

-

A község déli oldalán, a Röjtöki úttól nyugatra16, 29, 31, 42 db lakóház építhető a közműtérkép alapján, meglévő utak mentén, illetve új utcák nyitásával A tervezett ingatlanok földgázellátása oly módon biztosítható, hogy az Ebergőc felé menő D 110 PE vezetékre kell D110 PE, illetve D63 PE vezetéket csatlakoztatni és a meglévő, illetve tervezett utcákban kiépíteni. A földgázellátás biztonsága érdekében ezen tervezett vezetéket a Röjtöki úti vezetékkel, annak déli végén össze kell kötni. Az Ebergőc felé menő úttól északra 11, illetve 9 db lakóingatlan kerül kialakításra, földgázellátásuk az Ebergőc felé kiépített D110 PE vezetékre csatlakoztatott D63 PE gerincvezetékről biztosítható A község északi határán a Muzsaji útról leágaztatott út mentén 17 db lakóingatlan létesül. Földgázigényük a Muzsaji úton lévő D63 PE vezeték végpontjának meghosszabbításával látható el.

A tervezett szennyvízelvezető csatornahálózat 2. Vállalkozási területek gázellátása: A településen keletkező szennyvizet elválasztott rendszerű, gravitációs csatornahálózattal gyűjtik össze (szükség esetén közbenső átemelők közbeiktatásával), majd a végátemelő segítségével nyomóvezetéken keresztül juttatják el a két település között elhelyezkedő szennyvíztisztító telepre. A csatornahálózat tervei a jelenlegi belterületi ingatlanok figyelembe vételével készültek. A lakóterületi bővítéseknél a terveket el kell készíttetni és a vízjogi létesítési engedélyt be kell szerezni. A tervezett vállalkozási területen a keletkező szennyvíz mennyiségének és minőségének függvényében a szennyvízelvezetés és tisztítás több megoldása jöhet számításba: • a szennyvíz gyűjtése zárt szennyvíztárolókban, elszállítása szippantással, lerakóhelyre • a szennyvíz gyűjtése csatornahálózattal, és önálló szennyvíztisztító berendezés létesítése. Tisztított szennyvíz befogadója az Ikva patak

- a Lövő - Fertőszentmiklós összekötő úttól délre, illetve Pinnye – Beled közlekedési út kelet –nyugati oldalán van lehetőség vállalkozási terület kialakítására, kereskedelmi, illetve ipari létesítmények megvalósítására. A területek északi oldalán található a Fertőszentmiklós felől jövő D110 PE középnyomású gázvezeték, a gázcsatlakozási lehetőség adott, viszont majd a pontos igényelt mennyiség birtokában kell a gázszolgáltatóval földgázellátást rendezni. A földgázigények biztosításának lehetősége: A fejlesztési területek a meglévő középnyomású földgázelosztó-hálózat mentén találhatók, így a meglévő gerinchálózatot tovább kell építeni a meglévő illetve kialakításra kerülő


23

utakon, oly módon, hogy a gerincvezeték 4-4 m-es biztonsági övezete közterületre essen. A A fejlesztés utáni tervezett állapot: fejlesztési területen kialakításra kerül: Földgázigény - 155 db lakóház - a vállalkozási terület becsült földgázigénye

310 gNm3/ó 200 gNm3/ó

Középfeszültségű hálózat Az üzembiztos szolgáltatáshoz az I.sz.fa oszlopos transzformátor állomást OTR 20/250 típusú állomásra kell cserélni. A IV.sz. transzformátor állomáson 100 kVA-ről 160 kVA-es gépcserét kell végrehajtani. Az új V.sz. transzformátor állomás részére vasbetonoszlopos középfeszültségű légvezetéket kell kiépíteni a Röjtökmuzsaj-Dél határán haladó 20 kV-os hálózatról.

Hálózatfejlesztési javaslat: Az igényelt földgázmennyiség biztosítására D110 ill. D63 PE középnyomású földgázelosztóvezeték kiépítését terveztük, minden utcában, ahol lehetett körvezetékként kialakítva, illetve továbbépítési lehetőséget biztosítunk a későbbiek során a tervezett lakóingatlanok felé. Minden ingatlan részére D20 PE leágazó vezetéket kell majd kiépíteni és telekhatáron belül nyomásszabályzók felszerelése szükséges. A nagyobb földgázigények esetén egyedileg meghatározott leágazóvezetéket kell kiépíteni. A gázvezeték anyaga egységesen PE 80/G SDR11 sárga-csíkos műanyagcső. A fenti gázigények biztosításának céljából a meglévő gázelosztó-hálózatot, illetve gázfogadó állomást felül kell vizsgálni, el kell végezni a hálózat hidraulikai méretezését, szükség esetén a gázfogadóállomás kapacitását bővíteni kell, illetve a meglévő hálózat keresztmetszetét növelni kell. 3.4.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Meglévő állapot Röjtökmuzsaj község 0,4 kV-os hálózata 4 db oszloptranszformátor állomásra épül. A 20 kV-os ellátást a Sopronkövesd- Kapuvár II. középfeszültségű vonal biztosítja. A transzformátorok az alábbiak szerint biztosítják az ellátást: Rendeltetés

Körzet

Típus

Tr.teljesítmény

Tulajdonos

Kommunális Kommunális Kommunális Kommunális Ipari Ipari

I.sz. TR. II.sz. TR III.sz. TR IV.sz. TR

FOTR20/160 OTR20/250 OTR20/160 OTR20/400 FOTR20/125 FOTR20/63

160 kVA 100 kVA 100 kVA 100 kVA 100 kVA 63 kVA

E-ON E-ON E-ON E-ON E-ON Idegen

A fogyasztókat közcélú transzformátor állomásoktól indított vasbeton és részben faoszlopos, kisfeszültségű szabadvezetékes hálózat látja el villamos energiával. A gerincvezetékek 3x120 mm² + 35 mm² és 4x95 mm² keresztmetszetűek. A leágazó vezetékek 4x50mm² és 4x25 mm² keresztmetszetűek. Az oszlopokon közvilágítás üzemel központi vezérléssel. Tervezett állapot

Kommunális hálózat Körzet Típus

I.sz. TR. II.sz. TR. III.sz. TR. IV.sz. TR. V.sz. TR.

Teljesítmény

OTR 20/250 OTR 20/250 OTR 20/160 OTR 20/400 OTR 20/400

200 kVA 100 kVA 100 kVA 160 kVA 250 kVA

Új fogyasztók száma 5 6 10 17 95

Tervezett Tulajdonos energiaigény növekedés 22 kW E-ON 21 kW E-ON 30 kW E-ON 45 kW E-ON 181 kW E-ON

I.sz. TR. Körzet: A település központjában elhelyezkedő faoszlopos transzformátor állomás teljes kiterheléssel üzemel, az állomás cseréje javasolt OTR20/250-es típusra, ezáltal a III.sz. TR. és az új V.sz. TR. körzet tartalék ellátásának biztonsága jelentősen megnövekszik. II.sz. TR. körzet: Röjtökmuzsaj Ny-i középső szélén 11 db építési telek kerül kialakításra. Villamos energiaellátása a II.sz. TR. állomásról történik vasbetonoszlopra szerelt 4x35 mm² kötegelt légkábelen. Ugyanezen a nyomvonalon lesz elhelyezve a közvilágítási hálózat. III.sz. TR. körzet: A Röjtök utca DK-i végén 10 db telek lesz kialakítva, villamos energiaellátása a meglévő III.sz.TR állomás hálózatáról történik. IV.sz. TR. körzet: Röjtökmuzsaj É.i szélén 17 db építési telek kerül kialakításra. Villamos energiaellátása a IV.sz. TR. állomásról történik. Az állomáson 160 kVA teljesítményűre kell a transzformátort cserélni. A hálózat vasbetonoszlopra szerelt 4x95 mm² kötegelt légkábellel szerelendő. Ugyanezen a nyomvonalon lesz elhelyezve a közvilágítási hálózat. V. sz. TR. körzet: A Röjtök utca Déli szakaszával párhuzamosan nyitandó utca súlypontjában kell az új OTR állomást elhelyezni. A transzformátor állomás körzetében 95 db építési telek lesz kialakítva. A 20 kV-os távvezetéket a tervezett lakóterület bővítés Nyugati határát lezáró új utcán kell kiépíteni. A középfeszültségű hálózat vasbeton oszlopain kell az azonos nyomvonalú kisfeszültségű kötegelt légkábelt vezetni.

A fejlesztési terület villamos energia ellátása Tervezett vállalkozási terület


24

A jelenlegi major területén lévő FOTR állomás jövőbeni cseréjét az akkori konkrét igények figyelembe vételével kell majd elvégezni. Ezen rendezési tervben 35 kW/ha igénnyel számolva (24,08 ha-ra) P= 843 kW teljesítményigény adódik. Gyakorlatban ennél lényegesen kevesebb adódik. Ezt a meglévő transzformátor állomás felbővítésével és egy új transzformátor állomás súlyponti telepítésével lehet megoldani.

Ipari hálózat Körzet

VI.sz. TR. VII.sz. TR. VIII.sz.TR

Típus

OTR 20/250 FOTR 20/63 OTR 20/400

Teljesítmény

100 kVA 63 kVA 400 kVA

Új fogyasztók száma változó

változó

Tervezett Tulajdonos energiaigény növekedés 200 kW E-ON 0 kW Idegen 350 kW

vannak. A VIZIG-től kapott információ szerint a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezése szükséges lenne. A község jelenlegi és tervezett lakóterületei, illetve a tervezett vállalkozási terület csapadékvizeinek befogadói a fenti közcélú vízfolyások. Röjtökmuzsaj község területén lévő közcélú befogadók: • • •

Ikva patak az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében Mogyorósi csatorna és mellékága a Kapuvári Vizitársulat kezelésében Malomág és régi mellékág vegyes kezelésben (VIZIG és Önkormányzat)

A község területének alsó-dombvidéki jellegéből adódóan, és a helyi viszonyok miatt belvízi vonatkozású fő jelenségekkel nem kell számolni. Mértékadó Ikva nagyvíz esetén a partmenti területek a magassági adottságok függvényében elöntésre kerülnek. Az elmúlt évek egyik legjellemzőbb árvízi eseményekor ─1996. szept. 23-25. között─ a tetőző vízállás a röjtökmuzsaji Ikva vb. hídnál a szerkezeti alsó él alatt 36 cm-rel, 131,02 mBf. szinten volt.

E-ON Jelenlegi helyzet

3.4.5. HÍRKÖZLÉSI TERVFEJEZET A tervezési területen a MATÁV Rt, mint egyetemes távközlési szolgáltató elégíti ki az itt élők vezetékes távközlési igényeit. A Mobil szférában a teljes magyarországi szolgáltatói kör képviselteti magát, lefedettséget biztosít. Jelen tervdokumentációban a vezetékes távközlési ellátással foglalkozunk, mivel a távközlési ágak közül ez jár nagyobb mérvű építéssel. A Község a Fertőszentmiklóson elhelyezett kapcsolóközponthoz csatlakozik. A lakosok száma 507, a vezetékes telefon előfizetők száma 150-155-között van. A községben jelen van a földalatti és a földfeletti távközlő hálózat is. Az előfizetők nagy része földfeletti hálózaton kapja az ellátást. A lakossági igények kielégítését a Szolgáltató folyamatosan végzi. A tervezett vállalkozási sáv távközlő ellátása a jelentkező igények függvényében történik meg. A magasabb szolgáltatási igénnyel rendelkező előfizetők ellátását a szolgáltató maximálisan a gazdaságossági mutatók és üzleti érdekeinek figyelembevételével végzi. A kapcsoló központ és a község között lévő összeköttetés kapacitása véges. A Rendezési Tervben szereplő 101 új telekkialakítás illetve a vállalkozási terület jövőben jelentkező távközlési igényeinek ellátása érdekében ezen összeköttetést fel kell bővíteni. Ez két módon lehetséges. Egyrészt megfelelő keresztmetszetű kábelt kellene fektetni a két község között. Második lehetőségként jöhet szoba – és ez a célravezetőbb, és gazdaságosabb – távközlő berendezés telepítése Röjtökmuzsaj községben. Az új lakótelkek távközlő ellátása a meglévő hálózathoz csatlakoztatva történik. A községben Kábel Televízió működik, az új területek ellátásánál úgy kell megoldani a tervezést ,hogy a távközlési hálózattal egy nyomvonalba essen a KTV hálózat. Mindkét hálózat gyengeráramú lévén haladhat akár közös munkaárokban is. 3.4.6. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS MUNKARÉSZ Röjtökmuzsaj község két különálló településrészből áll, a Röjtöki településrész az Ikva patak jobbparti, míg a Muzsaji rész az Ikva patak balparti, vízgyűjtő területén fekszik. A település területe enyhén lejt az Ikva patak felé. A Röjtöki településrésztől K-re vezet a Mogyorósi csatorna, és annak mellékága a településrészt középtájon szeli át. A Muzsaji településrészen vezet keresztül az Ikva patak malomága, valamint a régi mellékág, melyek vegyes kezelésben ─egyes részei a VIZIG, más részek az Önkormányzat kezelésében─

A településen a csapadékvíz elvezetés nyíltárkos kialakítású, kivéve a röjtöki településrészen a Röjtöki utca északi része, ahol zárt csapadékvíz csatorna van. Az utcák kétoldali útárkaira alapvetően jellemző a karbantartás hiánya. Az árkok feliszapolódtak, a fenékvonal lejtése nem biztosított, a kocsibejárók helyenként teljesen eltömődtek, és így a lefolyást akadályozzák. A település útárkai nem tudják elvezetni a csapadékvizet a befogadókba, hanem elszivárogtatják. Ez kedvezőtlen, mert az utak víztelenítése nem megoldott. Fejlesztési javaslat A településen alapvetően a nyíltárkos csapadékvíz elvezetést javasoljuk megtartani, illetve a fejlesztési területeken újonnan kialakítani. A röjtöki utcában a 8627 sz. közút, és a Mogyorósi csatorna mellékága közötti szakaszra a zárt csapadékvíz csatorna kialakítását javasoljuk, mintegy folytatásaként a meglévő csapadékvíz csatornának. Szintén a zárt csapadékvíz csatorna kialakítása javasolt a 8627 sz. közút átkelési szakaszán, melyet a javasolt útkorrekcióval egyidejűleg célszerű megépíteni. Az új csapadékvíz elvezető árok, vagy zárt csatorna építésére vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni. Célszerű lenne az egész településre kiterjedő belterületi csapadékvíz elvezetési tervet elkészíttetni, melyre a megvalósítás után vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni.

3.5. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS A településrendezési tervezés törvényben is megfogalmazott célja és feladata, hogy „a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre csökkentése mellett”. Hosszabb távom a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával és a zavaró hatások (zaj, hulladék stb.) elleni védelemmel kell megvalósítani az elemek minőségének megőrzését, javítását. Külön figyelmet kell fordítani az EU jogharmonizáció keretében megfogalmazott előírásokra, különös tekintettel a védelmi övezetek kijelölésére.


25

3.5.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM A levegőminőségi állapotot az ipari, a közlekedési és a kommunális források együttes hatása határozza meg. Befolyásoló hatása van még a térségen kívüli emisszió forrásokból származó, és a területre érkező szennyezőanyagoknak, valamint a domborzati és meteorológiai viszonyoknak is. Röjtökmuzsaj és térsége a szeles területek közé tartozik és ez a hígító hatás kedvező az amúgy is kevéssé szennyezett levegő minősége szempontjából. A községnek ipari területe nincs, a légszennyezettséget a közlekedési és kommunális emisszió határozza meg. Közlekedési emisszió A térség közúthálózata az országos átlag alatti sűrűségű. A fertőszentmiklósi út áthalad és a jövőben is át fog haladni a község belterületén. Kedvezőtlen hatása elleni védekezésre kevés hely áll rendelkezésre. Jelentősebb hatással bíró tervezett beruházás az M85-ös gyorsforgalmi út átvezetése az igazgatási területen. Muzsajtól északra. Környezeti hatásainak kiküszöbölésére 200m széles erdősáv telepítését javasoljuk. Kommunális emisszió A kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasságok miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában. A fűtés során a tüzelőanyag függvényében különböző fajtájú és mennyiségű szennyezőanyag keletkezik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a legkedvezőtlenebb a szén használata, amikor a legnagyobb mennyiségű és legtöbb fajta szennyezőanyag keletkezik (SO2, NOx, CO, szilárd anyag, korom). Némileg előnyösebb az olajtüzelés de a legjobb a gáztüzelés, amelynek során a SO2, por, korom kibocsátás teljesen megszűntethető, a CO és NOx pedig nagymértékben csökkenthető. Röjtökmuzsajon a vezetékes gáz kiépített a rákötés százalékos aránya azonban alacsony (50%).

A kertes részeken ősszel és tavasszal a kerti művelés során keletkezett hulladékok (gallyak, gyomok, falevelek) elégetése során minimális mértékű légszennyezés adódhat. További javaslatok: A leendő gazdasági területek körül javasoljuk véderdő kialakítását. Új létesítmények kialakításánál, új technológiák üzemeltetés teljesíteni kell a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, előírásokat, határértékeket. Nagyszámú állattartás beépítésre szánt területen, illetve a beépítésre szánt terület határától számított 300 m-es sávon belül, mivel az védősávnak minősül, nem folytatható. Kötelezni kell a lakosságot a vezetékes gázra való csatlakozásra, a fűtésből származó légszennyezés minimalizálása érdekében. Az önkormányzat alkosson helyi rendeletet a kerti művelésből származó hulladékok égetésének szabályozására. Az összekötő utak mentén megfelelő zöldfelületi rendszer kialakítása, annak szakszerű fenntartása, amelynek hatására a gépjárművek által okozott légszennyezést csökkenteni lehet. 3.5.2. ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Meglévő összekötő utak zajemissziójának számítása Üzemi tevékenységből származó, intézkedést igénylő zajkibocsátásról nincs tudomásunk. A tűzifa feldolgozó telep a községtől távolabb, a temető mellett helyezkedik el. Közlekedésből származó zaj A számításokat az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás szerint végeztük. Ezen előírás peremfeltételei szerint a módszer akkor alkalmazható, ha: 1. a számítási útszakasz (akár közúti, akár kötöttpályás) végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekinthető, és 2. a számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra érvényes, hogy a Q/v hányados kisebb, mint 43 mindhárom akusztikai járműkategória esetén Q: jármű/h az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság v: km/h az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség

Immisszió Állattartó telepek Rötej Kft. Állattartó telepe (fertőszentmiklósi út melletti major) 300 szarvasmarha Simon – Ranch Kft. 100db sportló tartását tervezik 156. hrsz.-n lakóingatlanon 20 ló 1 gazdálkodó 150 sertést tart Az állattartásból eredő bűzhatásra panasz az önkormányzathoz nem érkezett. Az állattartás fejlesztése és fajtaválasztás a Rötej Kft. Telephelyén nem ajánlott, mert egyrészt a levegővédelmi övezet kijelölésére nem áll rendelkezésre elegendő távolság a lakóterületektől, másrészt a vízbázis védelme a trágyatárolás megszüntetését követeli meg. Hosszú távon a rendezési terv az állattartás megszűntetését és kereskedelmi szolgáltató tevékenység bevezetését javasolja a major területén. Nyílttéri égés:

A fenti feltételek közül az első, akkor teljesül, ha az útszakasz melletti megítélési pont és az útszakasz viszonya az Előírás első ábrájának megfelel. A számítás csak azokra az útszakaszokra érvényes, ahol az előbbi feltétel fennáll. A második feltétel teljesülésének megállapítására megvizsgáltuk az adott útszakaszra jellemző óraforgalmakat és a mértékadó sebességet. A mértékadó sebesség meghatározásánál fontos szempont, hogy a számítás kiindulási adataiként az éves átlagos napi forgalomnagyságból (ÁNF járműkategóriánként, napszakonként) indultunk ki. Ilyen esetekben az Előírás szerint a mértékadó sebességnek minden jármű kategóriában az adott út- és időszakra érvényes, hatóságilag engedélyezett, illetve előírt maximális (esetenként minimális) haladási sebesség alkalmazandó, és a forgalmat egyenletesen áramlónak kell tekintetni. A mértékadó sebesség: 50 km/h. Lejtési viszonyok: Az útvonalon lejtő vagy emelkedő nem található, ezért a terhelési paraméter (p) értéke - figyelembe véve, hogy a forgalom az előbbi pont szerint egyenletesen áramló – az Előírás 4. számú táblázat szerint: p=0.


26

Az útburkolat akusztikai érdességi kategóriája: A „C” érdességi kategóriánál K= 4,9.

5. számú táblázat zajemissziók

A számítás végeredményei referencia távolságban:

1. számú táblázat Fertőszentmiklós- Lövő- Kőszeg ök út 2003

I. jármű kategória II. jármű kategória III. jármű kategória LAeq(7,5)

Kdi nappal Kdi éjsz. Laeq(7,5)i (dB) nappal

Laeq (7,5)i éjszaka

(dB) -20,9 -33,3 -28,5

(dB) 55,3 47,2 55,3 58,6

-13,9 -26,4 -21,9

(dB) 62,3 54,1 61,9 65,4

2. számú táblázat Fertőszentmiklós- Lövő- Kőszeg ök út 2015




(dB)

(dB)

(dB)

-19,6 -32,8 -27,1

63,6 54,7 63,3 66,7

56,6 4,77 5,67 59,9

-12,6 -25,8 -20,5

3. számú táblázat Beled- Pereszteg ök út 2003




(dB) -25,3 -35,5 -32,9

(dB) 50,9 45 50,9 54,4

-18,2 -28,4 -26,3

(dB) 58,1 52,1 57,5 61,4

4. számú táblázat Beled- Pereszteg ök út 2015




(dB) -23,9 -34,8 -31,5

(dB) 52,3 45,7 52,3 55,7

-16,9 -27,9 -24,9

(dB) 59,4 52,6 58,9 62,6

Út megnevezése 8627 sz. Fertőszentmiklós- LövőKőszeg ök út 8627 sz. Fertőszentmiklós- LövőKőszeg ök út 2015 8612 sz. Beled-Pereszteg ök út 8613 sz. Beled-Pereszteg ök út 2015

Határérték dB Zajemisszió dB Túllépés dB Teljesülés (m) Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka

60

50

65,4

58,6

5,4

8,6

60

50

66,7

59,9

66,7

59,9

60

50

61,4

54,4

1,4

4,4

60

50

62,6

55,7

62,6

55,7

-

-

26 -

47 -

13

21

A közutak távlati forgalmának meghatározása az Útügyi Műszaki Előírások ÚT 21.118 alapján történt. ÉRTÉKELÉS A fenti adatokból kiderül, hogy az észlelési pontban a zajforrástól 7,5 m-re a keletkező hangnyomásszint (számítással) meghaladja a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. mellékletében „Lakóterület falusias beépítésssel”-re meghatározott összekötő- és bekötő utakra vonatkozó nappali 60 dB (A) és éjszakai 50 dB (A) hangnyomásszintet. (A fenti számítás a 2003 évi forgalomszámlálás adatai alapján történt.) CÉLOK A gazdasági és ipari üzemek telepítését úgy kell megvalósítani, hogy a tevékenységi körökből (üzemeltetésből) eredő zajok ne erősítsék egymást, valamint a lakóterületekre káros hatást ne fejtsenek ki. Az újonnan létesíteni kívánt, zajt kibocsátó üzemekre a kibocsátási határérték megállapításánál a 8/2002.(III:22.) KöM-EüM együttes rendelet 1.sz. mellékletében foglalt 2. sorszámú, falusias lakóterület területi funkcióra előírt határértékeket kell (nappal 50 dB, éjjel 40 dB) figyelembe venni. A 8612 sz. ök út valamint a 8627 sz. ök út átkelési szakaszain a zaj elleni védekezésre kevés hely áll rendelkezésre, ezért javasoljuk passzív akusztikai védelem alkalmazását. A tervezett M85 gyorsforgalmi út zajemissziójának számítása A tervezett M85-ös gyorsforgalmi út közúti közlekedési zaj számításához a GyőrMoson- Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságtól kaptunk becsült forgalmi adatokat a Csorna- Nagycenk szakaszra. A forgalmi modellezéshez az Országos Közúti Adatbank alapján kialakított országos közúthálózati modelleket használták kiindulási alapként. A forgalmi becslés alapja az ÁKMI által menedzselt 1996 évi Országos Célforgalom Számlálásból készített mátrixok és az országos keresztmetszeti számlálás. E mátrixok a mértékadó óraforgalom értékeit tartalmazzák egységjárműben (E/ó). 2030-ra a teljes magyarországi úthálózat forgalmi terhelését számították. A kézhez kapott dokumentum a forgalom nagyságát egységjármű/ óra egységben tartalmazza. Közlekedési zaj számításához azonban pontos, járműkategóriákra bontott, részletes adatokat nem kaptunk.


27

A közlekedési zaj számításához a feltételezhető legrosszabb esetet vettük alapul, vagyis 30 %-os nehézgépjármű aránnyal számoltunk. Az I. járműkategóriába soroltuk a járműforgalom 50 %-át, valamint a II. járműkategóriába a fennmaradó 20 %-ot, amely felosztást az UTIBER Közúti Beruházó Kft. által rendelkezésünkre bocsátott 1999-es Kvantitás- Consulting Kft által készített tanulmány is alátámaszt.

A B akusztikai érdességi osztályba tartozó kopóréteg esetén Kt értékeket korrigálni kell, az 5. táblázathoz tartozó K értékek, illetve a D jelű segéddiagramból vett Gi értékek felhasználásával: K= GI = GII= GIII=

A számítást a 2030-as várható forgalom nagyság alapján készítettük az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás szerint. A mértékadó sebesség meghatározásánál fontos szempont, hogy a számítás kiindulási adataiként az éves átlagos napi forgalomnagyságból (ÁNF járműkategóriánként, napszakonként) indultunk ki. Ilyen esetekben az Előírás szerint a mértékadó sebességnek minden jármű kategóriában az adott út- és időszakra érvényes, hatóságilag engedélyezett, illetve előírt maximális (esetenként minimális) haladási sebesség alkalmazandó, és a forgalmat egyenletesen áramlónak kell tekintetni. A mértékadó sebesség: 100 km/h.

Kt korrigált értékeinek számítása: (Kt,korrigált)I,II,III=10*log [100,1*(Kt)I,II,III - 100,1*Gi + 100,1*(Gi+K)] Ez alapján: KtkorrI KtkorrII KtkorrIII

Lejtési viszonyok: Az útvonalon lejtő vagy emelkedő nem található, ezért a terhelési paraméter (p) értéke - figyelembe véve, hogy a forgalom az előbbi pont szerint egyenletesen áramló – az Előírás 4. számú táblázat szerint: p=0. Az útburkolat akusztikai érdességi kategóriája: A „B” érdességi kategóriánál K= 2,9. A dokumentáció 3 változattal számol, amelyek kisebb- nagyobb nyomvonalkorrekciókkal és különböző hosszokkal rendelkeznek: I. változat: 46.346 km II. változat: 45.892 km III. változat: 48.216 km A) Zajszámítás a I. változat szerint A tanulmányon feltűntetett forgalmi értékek Ebergőc térségében az egyik forgalmi irányban 990 E/ó, míg a másik irányban 995 E/ó. A két értéket összeadtuk és kiszámoltuk az egységjármű/ nap értékeket. Ez alapján a kapott érték 47640 E/nap.

2,9 78,9 82,8 85,6

82,0097 86,1848 89,2150

(KD)I,II,III értékeket a mértékadó sebesség v=100 km/h és a Q járműkategóriához tartozó fogalomnagyság nappal illetve éjszaka (amely számítása az Előírás 3.1.2 fejezete alapján történt) alapján számítottuk a: KD= 10*log (Q/v) –16,3 képlet segítségével. Az egyenértékű A- hangnyomásszint számítása az egyes járműkategóriákhoz a Kt korrigált értékeinek és a KD értékeinek az összeadásából származik: LAeq(7,5)I,II,III= (Ktkorrigált+KD)I,II,III Az útszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű referenciatávolságban a következő képlettel számítottuk:

A-hangnyomásszintet

LAeq(7,5)= 10*log [Σ100,1*LAeqI,II,III]

I. változat szerinti forgalomnagyság járműkategóriákra bontva ÁNF Járműkategória (j/nap) I. járműkategória 23820 II. járműkategória 9528 III. járműkategória 14292

A kapott értékek ennek alapján: QN (j/h) QÉ (j/h) 1339,9 297,8 482,4 226,3 714,6 357,3

Útburkolat miatti korrekció Kt(I,II,III) értékeket az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás A jelű fődiagramjából vettük p=0, illetve v= 100 km/h értékeknél: KtI= KtII= KtIII=

79,3 83,7 86,9

2030 I. KDi változat nappal (dB) I. jármű kategória -5,0 II. jármű kategória -9,5 III. jármű kategória -7,8 LAeq(7,5)

KDi LAeq(7,5)i éjszaka nappal (dB) (dB)

LAeq (7,5)i éjszaka (dB)

-11,6

77,0

70,4

-12,8

76,7

73,4

-10,8

81,5 83,7

78,4 80,1

a


28

Az Előírásban megadott távolságtól függő korrekció segítségével kiszámoltuk azt a távolságot, ahol már az előírt határértékek (8/2002. KöM-EüM rendelet) teljesülnek. A számítást két esetre végeztük el, első esetben az út és a megítélési pont között átlagos hangvisszaverő tulajdonságú felületet feltételeztünk, a második esetben pedig kedvezőbb, hangelnyelő tulajdonságú felületet. Az alábbi összefüggés segítségével: Kd= C*log (7,5/d), ahol d a megítélési pont távolsága C 12,5 – átlagos hangelnyelő terület esetén 15 – hangelnyelő tulajdonságú terület esetén pl. erdő A kapott értékek ezek alapján: Prognosztizált Határérték dB zajemisszió dB Túllépés dB Teljesülés (m) Út megnevezése Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka M85 65 55 83,7 80,1 18,7 25,1 238 765 Hangelnyelő növényzet esetén: 134 358

B) Zajszámítás a II. változat szerint A tanulmányon feltűntetett forgalmi értékek Ebergőc térségében az egyik forgalmi irányban 995 E/ó, míg a másik irányban 996 E/ó. A két értéket összeadtuk és kiszámoltuk az egységjármű/ nap értékeket. Ez alapján a kapott érték 47640 E/nap. II. változat szerinti forgalomnagyság járműkategóriákra bontva

ÁNF Járműkategória (j/nap) QN (j/h) QÉ (j/h) I. járműkategória 23892 1343,9 298,7 II. járműkategória 9557 483,8 227,0 III. járműkategória 14335 716,8 358,4

2030 II. KDi KDi LAeq(7,5)i LAeq változat nappal éjszaka nappal (7,5)i éjszaka (dB) (dB) (dB) (dB) I. jármű kategória -5,0 -11,5 77,0 70,5 II. jármű -12,7 76,7 73,4 kategória -9,5 III. jármű kategória -7,7 -10,8 81,5 78,5 LAeq(7,5) 83,8 80,1 A fent leírt összefüggés alapján kiszámítható a határértékek teljesüléséhez szükséges távolság, szintén két esetet feltételezve: Prognosztizált Határérték dB zajemisszió dB Túllépés dB Teljesülés (m) Út megnevezése Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka M85 65 55 83,8 80,1 18,8 25,1 239 765 Hangelnyelő növényzet esetén: 135 358

C) Zajszámítás a III. változat szerint A tanulmányon feltűntetett forgalmi értékek Ebergőc térségében az egyik forgalmi irányban 980 E/ó, míg a másik irányban 981 E/ó. A két értéket összeadtuk és kiszámoltuk az egységjármű/ nap értékeket. Ez alapján a kapott érték 47640 E/nap. III. változat szerinti forgalomnagyság járműkategóriákra bontva

Járműkategória I. járműkategória II. járműkategória III. járműkategória

ÁNF (j/nap) QN (j/h) QÉ (j/h) 23532 1323,7 294,2 9413 476,5 223,6 14119 706,0 353,0

Kt(I,II,III) értékek az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan, K és Gi értékei megegyeznek a fent leírtakkal, ezek alapján Kt korrigált értékei:

KtkorrI KtkorrII KtkorrIII

82,0097 86,1848 89,2150

A fentiekhez hasonlóan számítva az útszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű Ahangnyomásszintet a következő értékeket kapjuk:

Kt(I,II,III) értékek az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan, K és Gi értékei megegyeznek a fent leírtakkal, ezek alapján Kt korrigált értékei:

KtkorrI KtkorrII KtkorrIII

82,0097 86,1848 89,2150

A fentiekhez hasonlóan számítva az útszakaszhoz tartozó referencia egyenértékű Ahangnyomásszintet a következő értékeket kapjuk:


29

2030 III. KDi KDi éjsz. LAeq(7,5)i LAeq változat nappal nappal (7,5)i éjszaka (dB) (dB) (dB) (dB) I. jármű kategória -5,1 -11,6 76,9 70,4 II. jármű -12,8 76,7 73,4 kategória -9,5 III. jármű kategória -7,8 -10,8 81,4 78,4 LAeq(7,5) 83,7 80,1 A fent leírt összefüggés alapján kiszámítható a határértékek teljesüléséhez szükséges távolság, szintén két esetet feltételezve: Prognosztizált Határérték dB zajemisszió dB Túllépés dB Teljesülés (m) Út megnevezése Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka Nappal Éjszaka M85 65 55 83,7 80,1 18,8 25,1 238 765 Hangelnyelő növényzet esetén: 134 358

A számítások alapján és az általunk készített térképen feltűntetett lehetséges nyomvonal alapján a következő megállapítások tehetők. A gyorsforgalmi út nyomvonala a tervezett lakóterülettől legalább 360 m-re húzódjon, erre megfelelő hely áll rendelkezésre. Valamint javasoljuk 200 m-es erdősáv telepítését, amely a település belterületi határától az északra húzódó nagyfeszültségű elektromos vezeték védőtávolságáig terjedő területen helyezkedne el. A védőerdősáv, valamint a gyorsforgalmi út kötelezően megállapított 100 m-es, gyepes védősávja megfelel a hangelnyelő tulajdonságú felület kategóriának, ezért vehető alapul a kiszámított 358 m-es távolság. Megjegyeznénk, hogy a vizsgált tanulmányok alapján az általunk becsült 30%-os nehézgépjármű arány valószínűleg túlzó, a számításokban a legrosszabb esetet vettük figyelembe, így a 200 m-es erdősáv, valamint az út 100 m-es gyepes védőterülete a zajvédelmet nagy valószínűséggel kielégíti.

3.5.3. VÍZ- ÉS TALAJVÉDELEM

Ivóvízellátás Röjtökmuzsaj vízellátó hálózata kiépült. A vízbázisra telepített K-3 kút a település központi részétől K-re, az egykori Jövendőnk TSZ területén, az állattartó telep mellett létesült 1966-67 telén. A kút eredetileg a TSZ kútja volt, és az állattartó telep vízellátását szolgálta, és csak később került a Községi Tanács, majd Önkormányzat tulajdonába. 1970-től a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Vállalat üzemelteti. A kút mélysége 60m, a pleisztocén homok, iszapos homok rétegek 40,1-50,0m között vannak beszűrőzve. A kút üzemeltetője naponta átlagosan 100-110 m3 vizet termel, az

eddigi legnagyobb évi átlag víztermelés 135 m2/nap volt, 1988-ban. A kitermelt víz nitrát tartalma 10-12mg/l körül váltakozik. A vízbázisról ellátott lakosok száma közel 500 fő. A vízbázis a sérülékeny vízbázisok közé sorolt biztonságba helyezési tervét 2001 novemberében készítette el az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Tervező: Hydrosis Kft. Csobánka Védőterületek meghatározása: 1) A vízműkút belső védőterülete nem terjed túl a termelőkút körül kerítéssel lehatárolt területen ami biztosítja a belső védőterületek szintjének megfelelő védelmet. 2)

A vízbázis külső védőidomának nincs felszíni metszete.

3) Jelenlegi állapotban a vízbázis hidrogeológiai „A” védőidomának nincs felszíni metszete. 4)

Hidrogeológiai „B” védőterület A „B” hidrogeológiai védőövezet azt a területet foglalja magában, mely az „A” védőterülethez csatlakozik, és amelyen belül a vízrészecske öt és ötven év közötti idő alatt érik el a vízművet. Ezt külsőleg az a burkológörbe határolja, melyet a felszínre kifutó áramvonalak jelölnek ki. Szabadfelszínű területeken megegyezik a felszínalatti védőidommal. A „B” hidrogeológiai védőterületen a tevékenység szabályozásban nagyon kevés tiltott tevékenységi kör van, kevés az új létesítményt tiltó előírás is. A legtöbb tevékenység előzetes vizsgálathoz kötött, de sok tevékenység korlátozás nélkül is folytatható. A védőidom felszíni vetülete, és a felszíni védőterület a mellékelt 2. sz. térképen látható. Az alábbiakban idézzük a „Biztonságban tartási terv” összefoglalójának a rendezési terv szempontjából fontos részét: „A vízbázis diagnosztikai vizsgálatának értékelése alapján megállapítottuk, hogy a felszíntől mindössze 40-50m-r beszűrőzött kút, a szennyezőforrások közelsége ellenére jó minőségű vizet ad, a víz felhasználhatóságát korlátozó változás a vízbázis üzemelése óta nem mutatható ki. Az állandó, jó minőségű víz részben a kút környezetében a felszínen húzódó mintegy 15m vastag agyag réteggel, és ezzel összefüggésben a pozitív nyomás gradienssel magyarázható. A kút közvetlen közelében lévő állattartó telepről kijutó trágyalé így nem tud lejutni a vízadó rétegig. Hosszabb idő, - több évtized alatt, - a víztartó réteg esetleges nyomás csökkentését követően a teljesen szennyezett talajvíz leszivárogva elszennyezheti a víztartó réteget is, ezért az állattartó telepen szükséges van a legveszélyesebb szennyezőforrás, a tehenészeti telep területén lévő szerves trágya és hulladék anyagok elszállítására, a trágyatárolás megszüntetésére, a talajvíz további szennyezésének megelőzése céljából. A kijelölt külső védterületén található, jelenleg használaton kívüli üzemanyag-tároló újbóli használatba vételét nem javasoljuk. A vízgyűjtő terület többi részén, ami részben már felszíni utánpótlódási terület, a jelenlegi területhasználatok jellege fenntartható. A vízbázis tartós biztonságban tartása érdekében szükséges, hogy a vízbázistól DNY-ra fekvő, a hidrogeológiai „B” zónában lévő utánpótlódási területen a területhasználatok jellege és minősége a jelenlegi állapothoz képest jelentősen ne változzék.” Új vízműtelep kialakítására 2002. novemberében tanulmányterv készült. (AQUARIUS Közműépítő, Tervező és Szolgáltató Bt. Sopron, Bécsi u. 45.; Tervszám: AQ 2002-02). A tanulmánytervben a település vízbázisának védelembe helyezése kapcsán a közelmúltban létesült figyelőkutak egyikét, a sportpálya mellettit, mint új vízkivételi


lehetőséget vették figyelembe. A kút mélysége 44,0m, szűrőzése 30,0-38,0 m, maximális kapacitása 800l/perc. A kút vízminősége az ivóvízszabványnak megfelel, kezelést nem igényel. Az új vízműtelep kialakításánál a meglévő hidroglóbusz áthelyezését tervezik.

30

A hulladékot intézményesen, kukás rendszerben gyűjtik. Az önkormányzat a Rekultív Kftvel áll szerződéses viszonyban, aki kéthetente szállítja a szemetet a fertőszentmiklósi szeméttelepre. Az elhullott állatokat az ATEV viszi el.

Csapadékvíz elvezetés Röjtökmuzsaj területén lévő közcélú befogadók: Ikva patak, kezelője az Észak dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Felhagyott szeméttelep: A településtől K-re, az országutak kereszteződésénél korábban (1980.-tól kezdődően) szemétlerakó működött, amelyet 2000.-ben megszüntettek. A területre takarás céljából földet hordtak. A munkákat a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal egyeztetve végezték. A terület mentesítése megtörtént.

Mogyorósi csatorna és mellékága, kezelője a Kapuvári Vizitársulat További javaslatok: Malomág és régi mellékág vegyes kezelésben A község területének alsó-dombvidéki jellegéből adódóan belvízi jelenségekkel nem kell számolni. A csapadékvíz elvezetés nyíltárkos rendszerű, kiéve a Röjtöki utca északi részét, ahol zárt csapadékvíz csatorna van. Az árkok jelenlegi állapota nem kielégítő a vizek főként elszikkadnak. Célszerű lenne az egész községre kiterjedő belterületi csapadékvíz elvezetési tanulmányt készítetni. Szennyvízelvezetés A település lakossága közel ötszáz fő. A falunak nincs kiépítet csatornahálózata. Sürgős és kiemelten fontos feladat a csatornahálózat kiépítése és a tisztított szennyvíz területéről történő kivezetése. A falu teljes belterülete (majdnem 0,5 km2!) szennyező felületként jelenik meg. A helyzeten nem segít, hogy két kisebb vízfolyás, amely a felszín egy részéről felfutó csapadékvizet az Ikvába szállítja, végig halad a védőterületen. Mindezt súlyosbítja, hogy a falu középső területe a hidrogeológiai „A” és „B” zónára esik. A csatornázatlanság folyamatos és egyre növekvő terhelést jelent a környezetre és hosszabb távon potenciális veszélyt jelenthet a vízműkútra. Röjtökmuzsaj és Ebergőc községek közös igazgatási határuk mellett 2003-ra megépítették gyökérzónás szennyvíztisztító telepüket, mely csak kommunális szennyvíz fogadására alkalmas, szippantott szennyvízre nem. Üzembe helyezése csak a csatornahálózattal együtt lehetséges. Jelenleg a lakossági szennyvízgyűjtőkből a szennyvizet a FLORASCA Kft. Szállítja el igazgatási területen kívüli ürítőhelyre.

A felszín alatti vizek védelme érdekében: A szennyvízcsatorna hálózat elkészültéig csak igazoltan zárt szennyvíztároló építhető. A csatornahálózat elkészülte után a lakosságot kötelezni kell az arra való rákötésre. A Rötej Kft. Állattartó telepén a vízbázis biztonságba helyezéséről szóló tanulmány trágyatárolásra vonatkozó ajánlásait be kell tartani. Általános mezőgazdasági területen létesítendő nagyszámú állattartó telepek és mezőgazdasági létesítmények szennyvizeinek elhelyezése minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás során határozható meg. - A tervezett vállalkozói övezetben az engedélyezési stádiumban részletesen vizsgálni kell a tevékenység környezeti hatásait. - A hulladékok ideiglenes tárolását, különösen tekintettel a veszélyes hulladékokra, kitűnő műszaki megoldással kell megoldani. - A lakosság körében veszélyes hulladékgyűjtési akciót kell szervezni. A felszíni vizek, mint természetes, élő vízfolyások védelmére különösen nagy gondot kell fordítani. A patakok mentén kettős védőzóna kialakítását javasoljuk az alábbiak szerint: -

-

A partéltől számított 50-50 m-es sávon belül a jelenlegi, természetközeli állapotot kell tartani, a hiányzó szakaszokon kialakulását elő kell segíteni, a növényzettel fedett részeket megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet. Ugyanebben a szélességben környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni: növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.

Talajvédelem Szidónia kastélyszálló szennyvíztisztító: A kastélyszálló teljes szennyvíz mennyisége 8000 m3 évente. Ezt a mennyiséget egy SBR típusú biológiai tisztító művön vezetik keresztül, a tisztított víz kerül az Ikva patakba, amely ezt a területről kiszállítja. A szennyvíztisztító jelenlegi kiépítettségében és méretében történő működtetése a vízműkútra veszélyt nem jelent.

-

Kommunális szilárd hulladék Röjtökmuzsaj területén bezárt kommunális szilárd hulladék-lerakó van, új létesítését nem tervezi.

Nem burkolt felületen hulladék, útsózási, egyéb a talajra veszélyes anyag nem helyezhető el. A felhagyott szeméttelepeket rekultiválni kell. A felhagyott bányaterületeket rekultiválni kell. Új létesítmények kialakításakor a termőföldet, humuszos termőréteget újrahasznosítani kell. Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása csak a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet.

31

3.6. KATASZTRÓFAVÉDELEM Röjtökmuzsajon önkéntes tűzoltóság működik egyesületi formában, felszereltségük minimális. Szervezetileg a soproni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósághoz tartozik. A településről a tűzjelzés biztosítása A településről a községben kiépített hírközlő hálózaton biztosított (telefon, mobiltelefon). Oltóvíz biztosítás A község jelenlegi beépített területein az ivóvízvezeték hálózat kiépítésével együtt a szükséges tűzcsapok elhelyezéséről is gondoskodtak. A fejlesztési területeken a tervezet ivóvíz vezetékek átmérője minimum NA 100mm, melyen NA 80 tűzcsapok helyezhetők el. A gazdasági területeken a beruházói szándékok egyenlőre nem ismertek, itt a tervezett létesítmények tűzvédelmét esetenként tüzivíz tároló medencék létesítésével kell biztosítani. Csapadékvíz elvezetés A csapadékvíz elvezetésével az alátámasztó munkarészek 3.3.6. fejezete foglalkozik.

Árvíz- és belvízvédelem A két községrész, Röjtök és Muzsaj között átfolyó Ikva patak árvizei veszélyeztetik a területet. A medrek melletti depóniák nem I. rendű árvízvédelmi töltés kategóriába tartoznak, hanem egyéb védmű, depónia minősítéssel bírnak, megfelelő védelmet biztosítanak. Belvizesedésre a terület nem hajlamos. Gondoskodás a helyi tűzvédelemről A szabályozási tervez az utak szélessége a tűzoltó járművek áthaladását legalább egy irányban biztosítja.


3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Recommend Documents