2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás

2014/44. SZÁM TARTALOM

Utasítások

oldal

81/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről ............................................................................

2

82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás a Veszélyes áruk közúti szállítási feladatainak Szabályozásáról ...................

7

44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ 2

Utasítások

81/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás hatályba léptetéséről

7.0 MELLÉKLETEK: 1. sz. függelék: az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorításáról szóló, az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az 52/280/2014. sz. Alapítói határozatban foglaltak végrehajtása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A hatályba léptető utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. kabinetvezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az 1. sz. függelék 3. számú pontja szerint. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Az utasítás leírását az 1. sz. függelék tartalmazza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások: 52/280/2014. sz. Alapítói határozat. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás közzétételének napján lép hatályba


Zaránd György s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 3 1. sz. függelék 42/2014. (IX. 19. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás Az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorítására Az 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt utasítás 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja szabályozni a vasúti balesetek megelőzése érdekében a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírásokat. A 2010. április 19-én Tatabánya és Tata állomások között a 9408 sz. vonattal történt siklásos balesetet követő balesetvizsgálat és a szakértők megállapításai alapján szükséges az eddigi intézkedések felülvizsgálata, a kiadott rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása, elnökvezérigazgatói utasításban történő szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya: Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságokra és munkavállalójára. 2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya: Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsikra. 2.1.3. Az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás visszavonásig érvényes. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Német kocsik: a MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő xx-55 sorozatú személykocsik közül a tuskós fékkel rendelkező járművek. 3.2. MÁV Csoport: a 13/2008.(IV.11. MÁV Ért.10) VIG. sz. a MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról szóló utasítás 3.4. pontja alapján „MÁV Csoport alatt a MÁV Zrt.-t és a bázis portfolióba sorolt gazdasági társaságokat kell érteni”. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A MÁV-START Zrt.-re vonatkozó előírások: 4.1.1. A kocsik közlekedtetésére vonatkozó előírások a) Vonatindító állomásról nem indítható el olyan személyszállító vonat, melyben beiktatott fékes német kocsi és kiiktatott fékes jármű van egyidejűleg. b) A német kocsikat elsősorban a kisebb pályasebességű vonalakon kell használni. Amennyiben ez nem lehetséges, a vonatok megengedett legnagyobb sebessége 120 km/h lehet. c) A kocsivizsgálat során felfedezett kerékrepedést a kocsivizsgálók - az E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasításban meghatározott intézkedések megtétele mellett – a Társaság által meghatározott eljárási rendben jelentsék a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság Vasútbiztonság főügyeletesének, a 01+48-48 vasúti telefonon, vagy a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon.


ÉRTESÍTŐ 4 d) A MÁV-START Zrt. a tömbkerekekkel szerelt személykocsik kerekeinek hőre színt váltó festékkel történő lefestésére tegye meg a szükséges intézkedéseket. A színváltozás esetén követendő eljárás technológiáját dolgozza ki. Magas hőterhelésre utaló színváltozás észlelése esetén a kocsit ki kell soroztatni és műhelybe kell utalni. e) A MÁV-START Zrt. által kijelölt vonatok érkezés utáni kocsivizsgálatánál minden esetben a tuskós fékes kocsik kerékkoszorú hőmérsékletét is kell mérni (1. sz. melléklet), amelynek a vonatba sorozott tuskós fékes személykocsikon kívül ki kell terjednie a tuskós fékes vontatójárműre is. - amennyiben a tuskós fékes vontatott járművek között, vagy egy adott járművön belül a kerékhőmérséklet eltérése 60°C-nál nagyobb, akkor a hibásnak minősített személykocsit vizsgálatra kocsiműhelybe kell utalni. - amennyiben az E.2. sz. Fékutasítás 5.2.6. pontja szerint a vontatójárműnek is fékezni kellett volna és az eltérés bármely tuskós fékes vontatott jármű és a tuskós fékes vontatójármű kerekének hőmérséklete között 100°C-nál több, az esetet jelenteni kell a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság Vasútbiztonság főügyeletesének a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon, vagy a 01+48-48 vasúti telefonszámon, megadva a vonatszámot, a műhelybe utalt személykocsi(k), valamint a vontatójármű pályaszámát is. 4.1.2 A kocsik karbantartására vonatkozó előírások a) A MÁV-START Zrt. vizsgálja meg a német kocsik forgóvázainak tárcsafékessé történő átalakításának lehetőségét, feltételeit. b) A karbantartási technológiát felül kell vizsgálni, szükség szerinti aktualizálását el kell végezni. A karbantartási technológia betartását szigorúan ellenőrizni kell! A kerékkoszorú túlmelegedését okozható lehetséges okokat gondos karbantartással ki kell zárni. A karbantartás folyamatában különösen nagy gondot kell fordítani a kormányszelepek, rudazatállítók, csapszegek, csúszásgátlók, primer súrlódásos lengéscsillapítók kifogástalan állapotának biztosítására. A fékberendezés és hordmű jármű részek szerelését a személyes felelősséget megállapíthatóan dokumentálni kell (szerelés időpontja, szerelő neve, munkaköre). c) A tömbkerekekkel szerelt tuskós fékezésű személykocsik kerekeit, hőre színt váltó festékkel kell lefestetni. d) A kezdődő repedések feltárása érdekében a K2 vizsgálat során (3 hét +5 nap) - a jármű mozgatásával - a teljes futófelületet, koszorú és tárcsa (membrán) felületet vizuálisan ellenőrizni kell, el kell végezni a kerekek ultrahangos vizsgálatát, továbbá a K4 vizsgálat során a belső feszültség mérést is el kell végezni. e) Amennyiben a tuskós fékezésű német kocsik kerék kerékkoszorú vastagsága („Vt ” mérete) a 32 mm-t eléri, vagy az alá csökken, a kocsit azonnal ki kell vonni a forgalomból, és a kerékpárt ki kell cserélni. f) A német kocsik kerekeinél végzett ultrahangos vizsgálatok eredményéről, tapasztalatairól - tuskós fékezésű, illetve a tárcsás fékezésű keréktárcsa bontásban - a MÁV-START Zrt. havonta készítsen összesítő jelentést, amelyet minden hónap 10-éig a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóságnak meg kell küldeni. g) Keréktárcsa beszerzéseknél az EN 13262 Euronorm ,,Kategória 2” előírásokat be kell tartani! Új beszállítói szerződések megkötésekor a mechanikai vizsgálatok elvégzésénél meg kell követelni a melegszakító vizsgálatokat is! Az utasítás hatályba lépése után a gyártók részéről biztosítani kell a szükséges próbadarabokat/próbatesteket, melyekből a szükséges vizsgálatokat a MÁV-START Zrt. Műszaki Üzemeltetési Szervezete elvégezteti.


ÉRTESÍTŐ 5 4.1.3. A kocsik továbbítására vonatkozó előírások: a) A vontatójármű üzemképes fékberendezését – beleértve a kiegészítő és dinamikus (hajtómű) fékeket is – még részben sem szabad kiiktatni. Az oldóberendezés kiékelése is tilos. Ha a vontatójárművön elektrodinamikus, vagy hajtómű fék (retarder) – továbbiakban hajtóműfék – van, akkor veszély esetét kivéve elsősorban ezt a féket kell alkalmazni. Sebességszabályzó fékezésekhez – ha a hajtóműfék teljesítménye elegendő – ezt a féket egyedül, tehát a légfék működtetése nélkül kell használni. Megállító fékezéshez a hajtóműféket és a légféket együttesen kell használni. A hajtóműfék sebességtartó-, illetve sebességcsökkentő fékezésre egymagában is alkalmazható, de ekkor a teljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonatban emiatt káros hosszirányú erők ne lépjenek fel. b) Azoknál a vonatoknál, ahol a kocsik fékezett tengelyszáma 20-nál nem több, a vontatójárművek fékberendezését oldószeleppel oldani – az indokolt esetek, pl. kerékcsúszás kivételével – nem szabad. c)

Üzemi fékezésnél a fékhatást a továbbított vonat jellegétől függően és a fékezés céljának megfelelően úgy kell a fékezőszeleppel szabályozni, hogy a vonat az előírt helyen biztonságosan megállítható legyen, illetve a kitűzött helyen sebessége az előírtnak megfelelő legyen. A fékezéshez a fővezeték nyomását legalább 0,3 bar-ral kell csökkenteni. Lehetőség szerint alkalmazni kell a kifuttatást, kerülni kell az intenzív fékezést.

4.2. A Pályavasút Üzemeltetési Főigazgatóság vonatkozó előírások: a) A Pályavasút Üzemeltetési Főigazgatóság dolgozzon ki intézkedési rendet a német kocsikkal közlekedő vonatok indokolatlan megállításának, a késői jelzőkezelés elkerülésére. b) A 100 km/h és a fölötti sebességre kiépített vonalakon a lassújelek felszámolása kapjon prioritást. 4.3. Ezen utasítás rendelkezéseinek érvényesülését, az utasítás végrehajtásának tapasztalatait a MÁV Zrt. Biztonsági Testületi ülésein félévenként értékelni kell. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott, 76/2010. EVIG. sz. Utasítás. A témában megalakult szakmai bizottságot továbbra is működtetni kell. A bizottság feladata ezen utasítás rendelkezései érvényesülésének, az utasítás végrehajtása tapasztalatainak folyamatos elemzése, értékelése, ennek alapján javaslatok kidolgozása az utasítás rendelkezéseinek felülvizsgálatára, esetleges új intézkedések bevezetésére. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: a német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja. Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 6 1. sz. melléklet A német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja.

A mérés körülményei Ha a MÁV-START Zrt. által ellenőrzésre kijelölt vonat beiktatott fékkel közlekedő német kocsit továbbít, az érkezését követően a tuskós fékezésű kocsik és a tuskós fékes vontatójármű valamennyi kerekét a biztonságos munkavégzést szem előtt tartva és az utasok zavarása nélkül, az érkezést követően a legrövidebb időn belül infra rendszerű kézi hőmérővel vizsgálni kell. A mérést egyidőben a vonat mindkét oldalán (ha bármilyen ok miatt nem lehetséges, akkor az egyik, majd másik oldalán) folytatólagosan végighaladva (tehát nem kocsinként) kell végezni, azt az érkezéstől számítva legkésőbb öt percen belül meg kell kezdeni. A hőmérséklet mérésére megfelelő műszaki állapotú, a pontos mérést biztosító, használati utasítással ellátott műszert lehet alkalmazni. A műszer használati utasítását a mérést végzőnek ismernie kell. A méréshez a forgóváz keret felső övlemeze fölött kívülről jól látható kerékkoszorú részt kell kiválasztani, ebben a zónában kell a hőmérsékletet megmérni. A mérést a jármű oldalfalának síkjától kell elvégezni. A hőmérsékletet mérő műszerrel - a kerékkoszorúhoz viszonyítva - 0,5 m-nél kisebb távolságról nem lehet mérni. A mérési feladat A vonat valamennyi tuskós fékezésű kerekének hőmérsékletét mérni kell, és az előjegyzési könyvben vonatonként a vonat számának, a vontatójármű pályaszámának feljegyzésével a vonatoldalhoz és a kocsi pályaszámához tartozóan csapszám szerint egész számra kerekítve kell a hőmérsékleteket rögzíteni. Kiértékelés A mérés elvégzése után amennyiben a mért értékek az utasítás 4.1.1.e) pontjában foglaltaknak megfelelnek, a vonatra vonatkozó bejegyzéssort Rendben bejegyzéssel le kell zárni. Ha a mért értékek között az utasítás 4.1.1.e) pontjában foglaltaknál nagyobb eltérés van, az ott leírt intézkedéseket kell megtenni, a megadott telefonszámon bejelentést kell tenni. A tett intézkedéseket elő kell jegyezni, a telefonos bejelentés időpontjának és a bejelentést vevőnek nevével együtt.


ÉRTESÍTŐ 82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás a Veszélyes áruk

közúti szállítási Szabályozásáról

feladatainak

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Utasítás fő célja a MÁV-START Zrt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (röviden: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes áruinak, valamint veszélyes hulladékainak közúti szállítási feladatai szabályozása a közúti szállítás valamennyi szintjére és résztvevőjére kiterjedően. Az Utasítás a szállítást, mint komplex tevékenységet szabályozza, mely magában foglalja MÁV-START Zrt. (továbbiakban Társaság), mint a veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő - feladó, szállító, címzett, berakó, csomagoló - Társaság biztonságos szállítással kapcsolatos feladatait, valamint meghatározza azokat a feladatokat és felelősségi köröket, amelyek betartásával a Társaság veszélyes áruk és veszélyes hulladékok szállítási feladatai biztonságosan elláthatók. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁVSTART Zrt. valamennyi veszélyes áruszállításban részt vevő szervezeti egységére és munkavállalójára. Az utasítás területi hatálya kiterjed a MÁVSTART Zrt. telephelyeire Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a valamennyi MÁV-START Zrt. veszélyes áruszállítási tevékenységeire. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói együttesen felelősek. Utasítás kiadásának rendje: normatív utasítások kiadásának rendje A MÁV Értesítőben megjelent, hatályba lépett utasítást biztonsági tanácsadók elküldik

7 elektronikus formában minden ADR szállításban résztvevő szervezeti egységvezetője számára, akiknek kimutatható formában tájékoztatni kell az szállításban résztvevő munkavállalókat. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az Utasításban előforduló fogalmak és kifejezések 3.1.-3.10-ig „A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról” szóló Megállapodás szerint.(ADR 1.2.1) 3.1. Veszélyes áru: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó anyag és tárgy; 3.2. A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). 3.3. Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: biztonsági tanácsadó): a Társaság által alkalmazott, vagy megbízott személy, aki a 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben meghatározott feladatot és munkakört ellátja, és előírt szakképesítéssel rendelkezik. 3.4. Feladó: Az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti. 3.5. Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül 3.6. Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi


ÉRTESÍTŐ 3.7. Berakó: az a vállalkozás/munkavállaló, amelyik a küldemény darabos veszélyes árut a járműre, ill. a járműbe berakja; 3.8. Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagoló eszközbe, vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldemény darabokat a szállításhoz (pl. jelölésekkel ellátja); 3.9. UN szám (azonosító szám): a veszélyes anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzat”-ból származik; 3.10. Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik: - I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok; - II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok; - III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok; 3.11. VJT: Vasútijármű javítási telephely 3.12. JBK: Járműbiztosítási központ 3.13. TSZVK: Területi személyszállítási és vontatási központ 3.14. Telephelyvezető: Az adott földrajzi telephelyen a feladatok elvégzéséért felelős megbízott vezető (pl. vezetőmérnök, megbízott reszortos, koordinátor stb.) 3.15. Részlegvezető: Adott szervezeti alegység, részleg vezetője 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A szabályozás egyes pontjaiban a 2013. január 1-től hatályos Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és annak „A” és „B” Mellékletében szereplő számozást zárójelben, utalás formájában tartalmazza. Jelen szabályozás nem helyettesíti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban leírtakat, azzal együtt érvényes. Amennyiben olyan feladat, tevékenység elvégzése válik szükségessé, amelyre jelen utasítás, illetve az egyes veszélyes anyagok konkrét Technológiai Utasításai nem tartalmaznak szabályokat, az ADR előírásai alkalmazandók.

8 kinevezése,

4.1. Biztonsági tanácsadó feladata, hatásköre 4.1.1 Biztonsági tanácsadó kinevezése  A MÁV-START Zrt. veszélyes áruk közúti szállításával, valamint veszélyes hulladékok a 98/2001 (VI.15.) Kormányrendelet 8§ b) bekezdése szerinti szállításával kapcsolatos tevékenységet is végez. A 25/2014. (IV. 30.) NFM Rendelet továbbiakban: Rendelet/ értelmében a Társaság vezetője köteles a Rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy fő veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kinevezni írásban. Több tanácsadó alkalmazása esetén, írásban meg kell határozni a jelen utasítás 4.1.2. pontja szerinti feladataik szakmai, illetőleg területi megosztását. A feladatok megosztását a tanácsadók munkaköri leírása, illetve az NFM rendelet szerinti megbízásuk tartalmazza.  A tanácsadó feladatait – a Vezérigazgató kinevezése alapján – olyan személy láthatja el, aki a rendelet 3§ (2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel. 4.1.2. A Biztonsági tanácsadó feladata a 25/2014. (IV. 30.) NFM Rendelet és az ADR 1.8.3.3 bekezdése szerint A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze.

 figyelemmel kíséri, hogy a Társaságnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat;  tanácsot ad a Társaság számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállításra való előkészítését illetően (pl. eseti jellegű, veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatoknál a szakmai tanácsadás);  éves jelentést készít a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az adatszolgáltatást a JBK raktárvezetői, illetve a JBK és TSZVK gépjármű ügyintézői nyilvántartásai alapján kell megküldeni. Az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31éig kell elkészíteni. Iratkezelési 44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ 9 Szabályzatáról szóló 58/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás szerint a jelentést meg kell megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni.  figyelemmel kíséri a Társaság érintett tevékenységére vonatkozóan a következő feladatok végrehajtását és a jelen utasítás betartását: - a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását, - a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására az ADR előírásainak megfelelő formában használt felszerelések, kötelező okmányok ellenőrzését (2. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzék gépjárművek és veszélyes áru raktárak ellenőrzéséhez minta szerint). - a Társaság munkavállalóinak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását; - a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, illetőleg amennyiben szükséges, jelentés készítését, (3. sz. melléklet: Jegyzőkönyv balesetekről, rendkívüli eseményekről formátuma szerint), valamint a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását;  Részt vesz az alvállalkozók vagy harmadik felek (pl. hulladékszállító, veszélyes anyag, áru beszállító) kiválasztásában, hogy a veszélyes áruk/veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos jogszabályokat és az azokban foglalt különleges követelmények figyelembe vegyék;  Szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak, melyek a szállításkor, ki-, berakáskor fennálló veszélyeket tudatosítják.

 Éves munkaterv szerint ellenőrzi a 2. sz. melléklet szerinti ellenőrzési lapok segítségével a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását, illetve azt hogy a járműveken a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések. Felelős: Biztonsági tanácsadók Közreműködő: VJT, JBK, valamint az érintett TSZVK gépjárművezetéssel, berakással, kirakással megbízott munkavállalói, csomagolással, feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó raktári dolgozói 4.1.3. A Biztonsági tanácsadó hatásköre  Ellenőrzési és intézkedési jogosultság a veszélyes áruszállítást befolyásoló tevékenységre.  Vezérigazgató, gazdasági igazgató felé közvetlen igény megfogalmazása írásban a veszélyes áruszállítás biztonságos lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére.  Hiányosság észlelése esetén javaslattétel a hiányosság megszüntetésére, valamint annak megtörténtéig a szállítmány visszatartására vagy a technológiai folyamat azonnali leállítása. 4.2. A veszélyes áru szállításban résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei és feladatai A MÁV-START Zrt. területén a következő résztvevők látják el a veszélyes áruk szállításakor a biztonsággal kapcsolatos teendőeket: 4.2.1 Feladó (ADR 1.4.2.1.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári dolgozója, vagy a feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállaló Veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:  meg kell győződnie arról, a szállítás megkezdése előtt a veszélyes áru az ADRrel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható;


ÉRTESÍTŐ  el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, visszakövethető formában ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az ADR 5.4 fejezet Írásbeli Utasításában és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;  csak jóváhagyott csomagolóeszközöket szabad használnia, és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;  be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó ADR előírásokat;  biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok, ill. az üres, tisztítatlan járművek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. 4.2.2 Szállító (ADR 1.4.2.2.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett gépjárművezetéssel megbízott dolgozója A szállítóra (fuvarozóra) – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:  meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható;  meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak, illetve, hogy a feladó az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott;  ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve;  meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a járműre előírt jelölések el vannak helyezve;  szemrevételezéssel meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;  meg kell győződnie a szállítás megkezdése előtt arról, hogy a járművezető számára az









10 ADR-ben előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az első 4 alpont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. Ha a szállító (fuvarozó) az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására.

4.2.3 Címzett (ADR 1.4.2.3): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári munkavállaló A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. A címzettre – az ADR megállapodás 1.4.1 szakaszának figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak:  el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését; biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az ADR 5.3 fejezet szerinti jelölések.  Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek.


ÉRTESÍTŐ  Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették. 4.2.4 Berakó (ADR 1.4.3.1.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári, illetve berakással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalója pl. targonca kezelő A berakással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak:  csak akkor adhatja át az árut a szállítónak, ha az áru, az ADR szerint szállítható;  amikor a küldemény darabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.  amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagoló eszközt ad át szállításra a feladónak, ellenőriznie kell a csomagoló eszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldemény darabot, amelynek csomagoló eszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyan ez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagoló - eszközökre is;  amikor veszélyes árut rak járműre, nagy konténerbe vagy kis konténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó ADR 7.5.11. pontja szerinti különleges előírásokat. A 4.2.4 pont első két bekezdés esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől (feladó, csomagoló, raktáros stb.) kapott információkban és adatokban.

11  amikor egy küldemény darabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldemény darabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. Felelős:

4.2. fejezetben a veszélyes áru szállításban résztvevők megbízásáért a Telephely vezető, a megbízott munkavállalók oktatásáért Biztonsági tanácsadó Ellenőrzi: Telephelyi ellenőrzés esetén az oktatás dokumentáltságát a Hatóság 4.3. A szállítás általános szabályai A MÁV-START Zrt. saját gépjárművel történő szállításai csak az ADR 1.1.3. vagy 3.3., 3.4 vagy 3.5. fejezete szerinti mentességgel bonyolódhatnak. Szolnok és Békéscsaba VJT veszélyes hulladék szállításakor azonban a keletkezett nagy mennyiség miatt a Társaságnak, illetve erre a munkára kijelölt munkavállalójának, mint feladónak az ADR minden előírását be kell tartania. Jelen utasítás csak az ADR 1.3.6 vagy 3.3., 3.4 vagy 3.5. fejezete szerinti mentességek esetén betartandó előírásokat, feladatokat tartalmazza. Az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áru ADR előírásai szerinti szállítási igény felmerülése esetén a Társaság szervezeti egységének a MÁV-SZK Zrt. Beszerzés és Logisztika Üzletág, Szállítási szervezetét kell megbízni az ADR szerinti szállítás lebonyolítására. Ilyen esetekben a feladói, berakói, csomagolói, szállítási felelősség is a MÁV-SZK Zrt.-é. 4.3.1. Mentességek (ADR 1.1.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni amennyiben:  a veszélyhelyzet elhárításában illetékes hatóságok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, amennyiben a szállítás a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges, különösen: - a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett sérült vagy meghibásodott járműveket szállító járművek által végzett szállításoknál és - a rendkívüli eseményben vagy balesetben érintett veszélyes áru összegyűjtésére és a legközelebbi megfelelő, biztonságos helyre történő elszállítására;

4.2.5 Csomagoló (ADR 1.4.3.2.): JBK, TSZVK, Békéscsaba VJT érintett raktári munkavállaló A csomagolással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak:  be kell tartania a csomagolási és az egybe csomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; 44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ  emberi életek mentését vagy környezet védelmét szolgáló, vészhelyzetekben történő szállításoknál, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek. Az ADR előírásai alóli mentesség lehet: - A szállítás jellegéből adódó un. „alanyi” mentesség, amely esetben az ADR semmilyen előírását nem kell figyelembe venni az adott - jelen utasítás 4.3.1.1.-4.3.1.5. pontjaiban felsorolt - veszélyes áru szállításakor. - Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek, amely esetben az ADR csomagolási és néhány felszerelésre vonatkozó előírásai betartása mellett lehet szállítani veszélyes árut.(4.3.1.6. pont). - Bizonyos veszélyes áruk un. különleges előírások szerinti mentessége. A különleges előírás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek betartása esetén nem kell az ADR előírásait alkalmazni. - A korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek (4.3.1.7. pont). Ezt az ADR-ben szereplő mentességet a kiskereskedelmi mennyiségben kiszerelt, jó minőségű belső és külső, azaz kombinált csomagolásban levő veszélyes áruk szállítására lehet alkalmazni. Az ADR 1.1.3., 3.3., 3.4., és 3.5. pontban előírtakat azonban itt is be kell tartani. 4.3.1.1. A szállítás jellegéből adódó mentességek (ADR 1.1.3.1) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni:  ADR „A” mellékletében nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;  a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos

12 szállítások, ill. visszaszállítások. Egy csomagolóeszköz legfeljebb 450 liter űrtartalmú edény lehet csak, s az egy gépjárművön, szállító egységben szállítható mennyiség pedig az ADR 1.1.3.6.3 pontjában található táblázatban meghatározott mennyiségi határokon belül kell, legyen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására (áru megfelelő rögzítése a járművön, a csomagoló eszköz sértetlen, lezárt állapota, dohányzási tilalom stb.). Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7. osztályra: radioaktív anyagok. Ugyancsak nem alkalmazható a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés – pl. benzinkútnál vásárolt benzin stb. -, külső vagy belső anyagelosztás céljából – pl. egyik JBK, TSZVK telephelyről a másik telephelyre- történő szállításokra; 4.3.1.2 A gázok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.2) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok (tárgyak) a következők:  a szállítást végző jármű tartályaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak;  a szállított járművek tüzelőanyag tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lennie és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani;  A 2.osztály A:fojtó, és O:gyújtó hatású gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 20 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz nem cseppfolyósított, ill. nem mélyhűtött cseppfolyósított gáz. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;  a jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltó készülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak;


ÉRTESÍTŐ  a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak  az élelmiszerekben (ideértve a szénsavas italokat is) levő gázok, az UN 1950 (aeroszolok) tétel alá tartozók kivételével;  sport céljára használt labdákban lévő gázok; és  a fényforrásokban lévő gázok, feltéve, hogy a fényforrások úgy vannak csomagolva, hogy esetleges törésük esetén a kilövellési hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik 4.3.1.3 Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.3) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők:  a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre;  a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség

13 esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell. 4.3.1.4. Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.5.) Azok az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök - beleértve az üres IBC-ket is-, amelyekben a 2., 3., 4.1., 5.1., 6.1., 8., 9. osztály (2: gázok, a 3:gyúlékony, folyékony anyagok, 4.1: gyúlékony, szilárd anyagok, 5.1: gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, 6.1: mérgező anyagok, 8: maró anyagok, 9: különféle veszélyes anyagok és tárgyak, pl. környezetre veszélyes anyagok, vagy veszélyes hulladékok) veszélyes anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 – 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására. Veszély elhárítására megfelelő intézkedés: pl. az üres, tisztítatlan csomagoló eszköznek sértetlennek kell lennie, le kell zárni, elmozdulás ellen rögzíteni, zárókupakkal felfelé a jármű platóján. Dohányozni tilos a csomagoló eszköz fel és lerakásakor, valamint szállítás közben. 4.3.1.5. Lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó menteségek (ADR 1.1.3.7.) Az ADR előírásait nem kell alkalmazni:  a szállítást végző járműbe beépített lítium akkumulátorokra, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgálnak;  a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben (pl. laptopban) lévő lítium akkumulátorokra, amelyek ezen eszközök működtetésére szolgálnak.


ÉRTESÍTŐ 4.3.1.6. Az egy szállítóegységben szállított mennyiségekből adódó mentességek (ADR 1.1.3.6.) Az ADR 1.1.3.6. bekezdésének alkalmazása céljából a veszélyes áruk „0”, „1”, „2”, „3” vagy „4” szállítási kategóriákhoz vannak rendelve, amint az, az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában jelezve van. Ez a fajta mentesség akkor alkalmazható, ha az egy szállítóegységen (járművön) szállított veszélyes áru mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az ADR 1.1.3.6.3 pont táblázata 3.oszlopában jelzett értéket, valamint az ADR bizonyos előírásait betartják (pl. minősített csomagoló eszközbe csomagolt veszélyes áru, minimális felszerelés a járművön stb.). Az egyes veszélyes áruk, veszélyes hulladékok Technológiai Utasításaiban szerepel az ADR 1.1.3.6. pontja szerinti mentességgel szállítás adott árura vonatkozó feltételei. 4.3.1.7 A különleges előírások szerinti mentességek Az ADR 3.3 fejezete bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben, vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában az adott, szállítandó veszélyes árura vonatkozóan. Ilyen mentesség pl. az akkumulátorok esetében az 598.sz. különleges előírásai szerinti szállítási feltételek. 4.3.1.8. Korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentességek (ADR 1.1.3.4)  Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR 3.4. Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik.  Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben az ADR megállapodás 3.5. Engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk c. fejezetének feltételeit kielégítik. Az egyes veszélyes áruk, veszélyes hulladékok Technológiai Utasításaiban szerepel az ADR a korlátozott, ill.

14 engedményes mennyiségben csomagolt adott veszélyes áruk szállítására vonatkozó mentesség feltételei. Felelős:

A 4.3. pontban felsorolt mentesség eldöntéséért a Biztonsági tanácsadók, illetve a Technológiai Utasításokban előírtak betartásáért a feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállalók Ellenőrzi: Szúrópróbaszerűen a Biztonsági Tanácsadó 4.4. Fuvarokmányok 4.4.1 A járművön tartandó okmányok (ADR 5.4.1.) Veszélyes áruk, vagy hulladékok közúti szállítása esetén a gépjármű vezetőjénél a következő okmányoknak kell lennie: - Fuvarokmány (ADR szállítmány jelölésére alkalmas, lehet szállítólevél, fuvarlevél a helyes szállítási bejegyzéssel, melyet az utasítás 4.4.2. pontja tartalmaz), - A jármű személyzet minden tagjának érvényes, fényképes személyi azonosító okmánya, - gépjármű vezető érvényes jogosítványa, - a gépjármű vezetőnek az ADR mentességgel szállításra feljogosító, a Társaság biztonsági tanácsadója által kiállított Oktatási Igazolás, - gépjármű érvényes forgalmi engedélye, Veszélyes hulladék telephelyről, üzemi gyűjtőhelyre szállítása esetén a veszélyes hulladék mennyiségét és EWC kódját is tartalmaznia kell a fuvarokmánynak. „SZ kísérőjegy” csak a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyről engedéllyel rendelkező átvevőhöz szállítása esetén szükséges. Ez esetben a hulladék szállítónak is hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. Felelős: Gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: Biztonsági Tanácsadó szúrópróbaszerűen, részlegvezető


ÉRTESÍTŐ 4.4.2. A fuvarokmányban feltüntetendő adatok (ADR 5.4.1.1.)  az UN szám, amely elé az „UN” betűket kell írni;  a helyes szállítási megnevezés, amint azt az ADR 3.1.2 szakasza meghatározza, az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatának 2. oszlopa kiegészítve a 3.1.2. szakasz előírásaival. Megtalálható az adott veszélyes áru szállításának szabályait tartalmazó Technológiai utasításban.  az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 5. oszlopában, ill. 6. oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca száma. Ha egynél több bárca van megadva járulékos veszéllyel rendelkező árunál, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, melyeknél az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 5. oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát;  ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoport, ami elé a „PG” betűk (pl. „PG II”) írhatók;  küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok száma és fajtája (pl. 2 db hordó, vagy 4 db. Kanna stb.). A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)]; Nem kell fel tüntetni a kombinált csomagolás külső csomagolásban lévő belső csomagoló eszközök számát, típusát és befogadóképességét.  a veszélyes árunkénti összes mennyiség (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Amennyiben a Társaság jelen utasítás 4.3.1.6. Az egy szállítóegységben szállított mennyiségekből adódó mentességek c. fejezetet kívánja alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban.  a feladó neve és címe;  a címzett(ek) neve és címe;  az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot, ha van ilyen;

15  a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kód – ha van – nagybetűkkel, zárójelben feltüntetve. Az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni, ha előzetesen ismert, hogy a szállítás nem halad át olyan alagúton, amelyben a veszélyes áru szállítására korlátozás van. Példa fuvarokmányban feltüntetendő adatokra: 150 kg, 10 db zsákban történő hulladék szárazelem szállítása esetén, ahol a feladó Budapest JBK Keleti Telephely, a címzett pedig MÁV-SZK BLÜ KöM RLK Bp. Fék utcai veszélyes hulladék üzemi gyűjtője: „UN 3077 Hulladék környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N. (szárazelem), 9, PG III;10 db zsák, 150 kg, MÁV-START Zrt. Budapest JBK Keleti Telephely, 1083 Bp. Verseny u. 1.-3., MÁV-SZK BLÜ KöM RLK 1091 Bp. Fék u. 3. Az üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó különleges előírások: A 7 osztály: radioaktív anyagok kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközök esetében a következő két előírás valamelyikét kell betartani:  a fuvarokmányban a 4.4.2. pontban előírt veszélyes áru leírás. („UN”, UN szám, helyes szállítási megnevezés, veszélyességi osztály, csomagolási csoport) előtt vagy után az „ÜRES, TISZTÍTATLAN” vagy az „UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA” szavakat kell feltüntetni. Emellett az veszélyes árunkénti összes mennyiségét nem kell feltüntetni, vagy  beleértve a legfeljebb 1000 l űrtartalmú, tisztítatlan, üres gáztartályokat is, a fuvar okmányban a 4.4.2. pont első 6 bekezdésében szereplő adatok helyett értelemszerűen az „ÜRES CSOMAGOLÓ ESZKÖZ”, „ÜRES TARTÁLY”, „ÜRES IBC”, ill. „ÜRES NAGY CSOMAGOLÁS” bejegyzés valamelyike szerepel, amit az utolsó berakott árura vonatkozó veszélyességi bárca követ.


ÉRTESÍTŐ Lásd a következő példát: „ÜRES CSOMAGOLÓ ESZKÖZ, 6.1 (3)”. Ha az utolsó berakott veszélyes áru a 2 osztályba tartozó áru volt, akkor a veszélyességi bárca száma helyett az osztály száma: „2” is bejegyezhető. Felelős: Fuvarokmány kitöltéséért és az abban feltüntetett adatok helyességéért: Telephelyvezető, Részlegvezető Ellenőrzi: Szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó 4.5. Járművek 4.5.1 Általános előírások Ha csak az adott veszélyes árunál az ADR 3.2. „A” táblázat 16. oszlopában a szállításra vonatkozó különleges előírásban nincs másként előírva, a küldemény darabok:  fedett járműbe vagy zárt konténerbe; vagy  ponyvás járműbe vagy ponyvás konténerbe; vagy  nyitott járműre vagy nyitott konténerbe rakhatók. Az olyan küldemény darabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, fedett vagy ponyvás járműbe, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni. A járművek narancssárga táblával való jelölése csak ADR szerinti szállításnál szükséges, így jelen utasítás nem tartalmazza a narancssárga táblára vonatkozó előírásokat. 4.5.2. A járművön tartandó felszerelések 4.5.2.1. Tűzoltóeszközök (ADR 8.1.4.) Azokat a szállító egységeket, amelyek az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerint (egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel) végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek1) oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képesség) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az oltóanyagnak alkalmasnak kell lennie a járművön való alkalmazásra, és meg kell felelnie az EN 3 “Hordozható tűzoltó készülékek” c. szabvány 7. rész (MSZ EN 37:2004 + A1: 2008), vonatkozó előírásainak.

16 Ha a jármű a motorban keletkező tűz leküzdésére önműködő vagy könnyen működésbe hozható, rögzített tűzoltó készülékkel van felszerelve, nincs szükség arra, hogy a hordozható tűzoltó készülék alkalmas legyen a motorban keletkezett tűz oltására. Az oltóanyagnak olyannak kell lennie, hogy sem a vezetőfülkében, sem a tűz okozta hő hatására ne fejleszthessen mérgező gázokat. A hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezen kívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejáratának időpontját (év, hónap) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. A tűzoltó készülékeket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek, és üzemképességük ne csökkenjen. 4.5.2.2. Egyéb felszerelések (ADR 8.1.4.2., 8.3.4.) A következő felszerelést mindig a szállítóegységen kell tartani, veszélyes áruk és veszélyes hulladékok ADR mentességgel szállítása esetén: - a járműszemélyzet minden tagja részére fényvisszaverő mellényt (ruházatot) (pl. az EN 471 szabványnak megfelelőt vagy azzal egyenértékűt); - hordozható világítókészüléket, melyen nincs olyan fémfelület, amely szikrát okozhat. A gyúlékony folyékony anyagok és gyúlékony gázok szállítására vonatkozó kiegészítő követelmények: A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokat, ill. a 2 osztály gyúlékony anyagait vagy tárgyait szállító fedett jármű rakterébe csak olyan hordozható világító eszközzel szabad belépni, amely úgy van kialakítva, hogy a

1

A tűz osztályokra vonatkozó an lásd az MSZ EN 2:1992 „A tüzek osztályozása ” c. szabványt.


ÉRTESÍTŐ jármű belsejébe esetleg behatolt gyúlékony gőzöket és gázokat nem tudja meggyújtani. Felelős: 4.5.1., 4.5.2. pontokban foglaltakért gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető 4.5.3. A veszélyes áruk járműre rakodási szabályai (ADR 7.5.) A veszélyes áru járművekre történő berakási előírásszerű elhelyezését, a hozzá kapcsolódó műszaki és gyakorlati intézkedéseket együttesen rakodási szabályoknak nevezzük. A veszélyes árura vonatkozó szállítási előírások már az üzem területén alkalmazandó, hiszen a szállítási jog értelmében a szállítás magában foglalja – a helyváltoztatáson túl – az áru átvételét, kiadását, az ideiglenes tartózkodási helyeket a szállítás folyamán, az előkészítési és befejezési műveleteket (csomagolás, rakodás) akkor is, ha ezeket nem a fuvarozó végzi. A járműre rakodási szabályok a következők: - Hacsak nincs az ADR-ben másként előírva, a berakás, kirakás nem hajtható végre, ha az okmányok vizsgálata, vagy a jármű, valamint a ki- és berakáshoz használatos berendezéseik szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű, valamint berendezéseik vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak. - A rakodófelületnek, sérülésmentesnek, tisztának és száraznak kell lennie. Gondoskodni kell arról, hogy a járműben visszamaradó anyag ne legyen. - Berakás előtt a jármű külső felületét és a belsejét is meg kell vizsgálni, hogy ne legyen rajta olyan sérülés, ami a jármű, vagy a berakandó küldeménydarabok épségét befolyásolná; - Veszélyes árut a jármű személyzete nem bonthat fel, vagy csomagolhat át, vonatkozik a mentességek alapján történő szállításokra is. - Sérült csomagolású veszélyes árut a szállító járműre tilos felrakni.

17 lehet csak szállítani, kivéve a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességgel történő szállítást. - Ha álló helyzetet jelző nyilak elő vannak írva, akkor a küldemény darabokat és az egyesítő csomagolásokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. - A jármű motorjának járatása, működtetése a rakodás alatt általában tilos, kivéve, ha a motor használata a szivattyú, kompresszor vagy más rakodáshoz szükséges berendezés működtetését végzi; - A jármű rakfelületén az egyes veszélyes áruk elkülönítése az alábbiak szerint: A 6.1., 6.2. sz. veszélyességi bárcájú küldeménydarabokat, és azokat a 9.sz. veszélyességi bárcával ellátott anyagokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152, vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagoló eszközöket élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikktől elkülönítve kell tartani a jármű rakfelületén. Az elkülönítés élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól a következőképpen kell megoldani: - legalább egy szabványos raklap szélességi méretének (80 cm) megfelelően, vagy - Egy teljes válaszfallal legalább a küldeménydarabok halmazolási magasságát elérően, vagy - Olyan küldeménydarabokkal, amelyeken nincs 6.1., 6.2., és 9.sz. veszélyességi bárca, vagy 9.sz. bárca van, de nem a UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák - Együvé rakási tilalom annak elkerülését szolgálja, hogy a különféle veszélyes anyagok baleset, rendkívüli esemény bekövetkeztekor egymással érintkezve hevesen (veszélyesen) reagáljanak. A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók együvé ugyanabba a járműbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján a 1. sz. táblázatban megengedett.

- Minősített csomagoló eszközökben, szabályosan megjelölt küldeménydarabokat 44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ 18 1. sz. táblázat: (ADR 7.5.2.1. bekezdés táblázata)

A 1. sz. táblázat jelölései: X =Az együvé rakás megengedett. a) Az együvé rakás az 1.4S anyagokkal és tárgyakkal megengedett. b) Az 1 osztály áruinak és a 9 osztály biztonsági felszereléseinek (UN 2990, 3072 és 3268) együvé rakása megengedett. c) Az 1.4 alosztály G összeférhetőségi csoportjába tartozó légzsák gáz generátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 0503) és a 9 osztályba tartozó légzsák gázgenerátorok, légzsák modulok, ill. biztonsági öv előfeszítők (UN 3268) együvé rakása megengedett. d) Az UN 0083 C típusú robbantó anyag kivételével a többi robbantó anyag és az 5.1 osztályba tartozó ammónium-nitrátok (UN 1942 és 2067), alkálifém-nitrátok és alkáli földfém-nitrátok együvé rakhatók, amennyiben a nagy bárcával való megjelölés, az elkülönítés, a küldemény darabok elhelyezése és a szállítóegységenként megengedett legnagyobb mennyiség szempontjából a teljes rakományt úgy kezelik, mintha az 1osztályba tartozó robbantó anyag lenne. Az alkálifém-nitrátok: a cézium-nitrát (UN 1451), a lítium-nitrát (UN 2722), a kálium-nitrát (UN 1486), a rubídium-nitrát (UN 1477) és a nátrium-nitrát (UN 1498). Az alkáli föld fém-nitrátok a bárium-nitrát (UN 1446), a berillium-nitrát (UN 2464), a kalcium-nitrát (UN1454), a magnézium-nitrát (UN 1474) és a stroncium-nitrát (UN 1507)


ÉRTESÍTŐ A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tilos együvé rakni az 1.4 alosztály, az UN 0161 és az UN 0499 tétel anyagait és tárgyait kivéve más típusú robbanó anyagokkal és tárgyakkal. - Árukezelés, halmazolás: - Küldemény darab rögzítése: A járművet - ahol szükséges - a veszélyes áru kezelésére, rögzítésére alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, pánttal) kell ellátni. A veszélyes árukat tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben alkalmas rögzítő eszközökkel úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut nehéz gépekkel, vagy rekeszekkel együtt szállítják, minden árut úgy kell csomagolni és rögzíteni a járműben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A rakomány elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, illetve kielégítően védettnek tekinthető, ha a raktér üres terei teljesen ki vannak töltve küldeménydarabokkal, vagy valamilyen arra alkalmas anyaggal. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. A fent leírt követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. - halmazolás: Küldemény darabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha a halmazolásra ki vannak alakítva. Folyékony veszélyes árukat a szárazak alá kell helyezni. Az alul levő küldemény darabokat teherelosztó segítségével kell védeni a rájuk halmazolt küldemény darabok okozta sérülésektől. Ahol álló helyzetű nyilak elő vannak írva, azokat a küldemény darabokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni. A 6.1.,

19 6.2. sz. veszélyességi bárcájú küldeménydarabokat, és azokat a 9.sz. veszélyességi bárcával ellátott anyagokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152, vagy 3245 sz. anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen üres, tisztítatlan csomagoló eszközöket nem szabad a járművön és a be-, ki- és átrakás helyén olyan küldeménydarabra halmazolni, amelyek élelmiszereket, vagy tartós fogyasztási cikkeket, vagy takarmányt tartalmaznak. - Kirakás utáni tisztítás: Ha az olyan jármű vagy konténer kirakása után, amelyben veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab volt, megállapítják, hogy a tartalom egy része kiömlött, a járművet, ill. a konténert, amint lehet, de még mindenképpen az újabb megrakás előtt ki kell tisztítani. Ha a tisztítás helyben nem végezhető el, a járművet, ill. a konténert, ügyelve a megfelelő biztonságra, a legközelebbi alkalmas helyre kell szállítani, ahol a tisztítás elvégezhető. A szállítás akkor megfelelően biztonságos, ha megtették a megfelelő intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrizhetetlen szabadba jutásának elkerülésére. - Megfelelő járműtípus alkalmazása Veszélyes árut megfelelő műszaki állapotú gépjárműbe szabad csak berakni, amely el van látva az előírt felszerelésekkel, eszközökkel, azok tiszták és működőképesek A berakó felelőssége miatt a felrakó helyeken ellenőrzik a járművek műszaki állapotát. ADR 9. fejezete tartalmazza a járművek műszaki állapotára vonatkozó előírásokat. A szállított veszélyes áru anyagi tulajdonságai befolyásolják a szállító jármű típusát és műszaki paramétereit. Az ADR 3.2.A táblázat 16.oszlopában található kód alapján lehet meghatározni, hogy az adott árut milyen járműbe lehet berakni. Felelős

A 4.5.3. pontban előírtakért: berakással, gépjármű vezetéssel megbízott munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető


ÉRTESÍTŐ 4.5.4. A járművek személyzetére vonatkozó követelmények (ADR 8.3)  Utasok szállítása Veszélyes árut szállító jármű a jármű személyzetén kívül más személyt, utast nem szállíthat  Tűzoltó eszközök használata A jármű személyzetének ismernie kell a tűzoltó eszközök használatát. A jármű személyzetének alapvető tűzoltási ismeretekkel kell rendelkeznie  Hordozható világító készülék Tilos a járműbe nyílt lánggal égő világító készülékkel bemenni, a világító készüléknek szikramentesnek kell lennie  Dohányzási tilalom A kezelési műveletek alatt tilos a dohányzás a járművek környezetében és a járművek belsejében  Rögzítő fék használata Veszélyes anyagot szállító szállítóegység csak úgy várakozhat, ha rögzítő fékje be van húzva. Felelős: gépjárművet vezető munkavállaló Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, részlegvezető 4.6. Csomagolás, raktározás szabályai 4.6.1. Általános előírások raktározásra (ADR 4.1.)

csomagolásra,

4.6.1.1. Raktározásra, tárolásra vonatkozó általános előírások A veszélyes anyagok raktározására, tárolására vonatkozó általános előírásokat az MSZ 9936:1993 sz. Veszélyes áruk átmenetiideiglenes tárolására használatos raktárak biztonsági követelményei c. szabvány szabályozza. Raktározás esetén betartandó a Biztonsági adatlapok 14. pontja (tároláskor alkalmazandó biztonsági szabályok) is. 4.6.1.2. A csomagolásra vonatkozó általános előírások  A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket

20 kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.  Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a veszélyelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek. 4.6.1.3. A csomagoló eszközökre vonatkozó általános szabályok (ADR 4.1.1.)  A veszélyes árukat olyan, jó minőségű csomagolóeszközbe (IBC-be) kell csomagolni, amely elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, ütődéseknek, amelyeknek rendes körülmények között a szállítás során, a szállítóeszközök közötti átrakás, a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve, illetve amelyek akkor léphetnek fel, amikor további kézi vagy gépi árukezelés céljából a rakodólapról vagy az egyesítő csomagolásból eltávolítják.  A csomagolóeszközöket (IBC-ket) a gyártó előírásai szerint úgy kell lezárni, hogy a szállításra kész küldeménydaraboknál elkerülhető legyen a tartalom bármilyen szivárgása vagy kiszóródása. Ez a szokásos szállítási körülmények között különösen a rezgésekből, illetve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a nyomás változásából adódhat.  A veszélyes anyagnak nem szabad a csomagolóeszköz (IBC) külsejére tapadnia. Ezek az előírások egyaránt érvényesek az új, az ismételten felhasznált, az átalakított, ill. a felújított csomagolóeszközökre (IBCkre).  A csomagolóeszközök (IBC-k) veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit a veszélyes áru nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti, és ezek a részek nem okozhatnak veszélyes hatást, pl. reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval való reakciót, valamint nem tehetik lehetővé a veszélyes áru áthatolását, ami a szokásos szállítási körülmények között


ÉRTESÍTŐ













veszélyt okozhat. Szükség esetén a csomagolóeszközt (IBC-t) belső bevonattal vagy felületkezeléssel kell ellátni. A belső csomagolásokat a külső csomagolásban úgy kell elhelyezni, hogy a szokásos szállítási feltételek között ne törhessenek el, ne lyukadhassanak ki, és tartalmuk ne szóródhasson vagy folyhasson szét a külső csomagolásban. Belső csomagoló eszköz kivételével, minden csomagolóeszköznek meg kell felelnie az ADR előírásai szerint minősítésnek A folyékony anyagot tartalmazó belső csomagolásokat a zárószerkezetükkel fölfelé, a külső csomagoláson lévő, az ADR 5.2.1.9 bekezdésben előírt (lsd. jelen utasítás 4. sz. melléklete) az álló helyzetet jelző nyilaknak megfelelően kell a külső csomagolásban elhelyezni. Folyékony anyag csak olyan belső csomagolóeszközbe tölthető, amely megfelelő mértékben ellenáll azon belső nyomásnak, amely benne a normális szállítási feltételek között kialakulhat. A törékeny vagy könnyen átlyukasztható belső csomagolásokat, mint az üveg, porcelán, kőagyag vagy bizonyos műanyag csomagolásokat a külső csomagolásban megfelelő tömítőanyag közé kell beágyazni. A tartalom elfolyásának nem szabad a tömítőanyag és a külső csomagolás védő tulajdonságait lényegesen gyengíteni. Műanyag hordók és kannák, merev falú műanyag IBC-k és műanyag belső tartállyal rendelkező összetett IBC-k esetén, hacsak az illetékes hatóság másként nem engedélyezte, a veszélyes áruk szállításához történő használat engedélyezett időtartama gyártási időpontjuktól számítva öt év, kivéve, ha rövidebb felhasználási időtartam van előírva tekintettel a szállítandó anyag természetére.

Felelős: feladással, csomagolással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállaló, raktári dolgozó Ellenőrzi: részleg vezető, szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó

21 anyagok résztvevők

4.6.2. A veszélyes áruk, csomagolásban, raktározásban feladatai A veszélyes áruk, anyagok csomagolásban, raktározásában résztvevők: - csomagoló - berakó - raktáros - feladó

A feladó, csomagoló, berakó feladatait, kötelezettségeit az utasítás 4.2. pontja tartalmazza. 4.6.2.1. Raktáros A veszélyes anyagokat, árukat a jogszabályi előírásoknak és az MSZ 9936:1993 sz. Veszélyes áruk átmeneti-ideiglenes tárolására használatos raktárak biztonsági követelményei c. szabvány előírásainak megfelelően kell tárolni, csomagolni, címkézni, felhasználni, velük bármilyen munkát végezni. A raktáros kötelessége a veszélyes anyag, áru más – vele reakcióba lépni tudó- veszélyes anyagtól, lejárt szavatosságú veszélyes anyagtól, élelmiszertől, tartós fogyasztási cikktől történő elkülönített tárolása. Kötelessége továbbá annak megakadályozása, hogy a veszélyes anyag kikerüljön a környezetbe. A környezetbe kikerült veszélyes anyag által okozott kár elhárítására a 6. sz. mellékletben található Havária Tervben előírt intézkedések megtétele. A 2. sz. mellékletben található Ellenőrzési jegyzék alapján a veszélyes áru szállítmány ADR szerinti ellenőrzése. Bármely hiányosság esetén már a rakodás sem kezdhető meg. Ilyen esetekben a Biztonsági tanácsadót haladéktalanul értesíteni kell. Felelős: MÁV-START Zrt. raktárvezető Résztvevő: raktári dolgozó Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági tanácsadó, részlegvezető 4.6.3. Jelölések, bárcák (ADR 5.2.) 4.6.3.1 Küldeménydarab jelölése (ADR 5.2.1.) Hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az „UN” rövidítést kell írni.


ÉRTESÍTŐ Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő, tárolóeszközön kell feltüntetni. Minden e fejezetben előírt jelölésnek: a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és b) tartóssága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. 4.6.3.2. A környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése a) Azokon a küldeménydarabokon, amelyek környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 4.sz. melléklet szerinti, „környezetre veszélyes anyag” jelölést, kivéve az önálló csomagolóeszközöket, ill. a kombinált csomagolásokat, ha az önálló csomagoló eszköz, ill. kombinált csomagolás bármely belső csomagolóeszköze – legfeljebb 5 liter folyékony anyagot; vagy – legfeljebb 5 kg szilárd anyagot tartalmaz.

22 b) A „környezetre veszélyes anyag” jelölést jelen utasítás 4.6.3.1. pontjában előírt jelölés közelében kell elhelyezni. 4.6.3.3. A küldeménydarabok bárcázása  Az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az ADR 2 „A” táblázat 5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6. oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.  Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett.  Minden bárcát - a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik; - úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja, vagy ne fedje el; - egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva.  Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető.

A környezetre veszélyes anyag: ADR 9. osztály A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe. A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:  M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik  M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek 4.6.3.3.1. Előírások a bárcákra  M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok  Az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az  M4 Lítium akkumulátorok 5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell  M5 Biztonsági felszerelések elhelyezni, kivéve, ha a 6. oszlopban  M6 – M8 Környezetre veszélyes anyagok: valamely különleges előírás másként  M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony rendelkezik. anyagok  Az előírt mintáknak pontosan megfelelő,  M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd letörölhetetlen veszélyességi jelölések is anyagok alkalmazhatók a veszélyességi bárcák  M8 Géntechnológiával módosított helyett. mikroorganizmusok és élő szervezetek  Minden bárcát a küldeménydarab egyazon  M9 – M10 Magas hőmérsékletű anyagok: felületére kell elhelyezni, ha ezt a  M9 Folyékony anyagok küldeménydarab méretei lehetővé teszik;  M10 Szilárd anyagok  úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni,  M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás hogy sem a csomagolás valamely része, alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más vagy tartozéka, sem másik bárca vagy osztály meghatározásának sem felelnek jelölés ne takarja, vagy ne fedje el; meg. 44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ  egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva.  Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető. A bárcáknak a szín, a jelkép és a forma tekintetében az 4. sz. mellékletben leírt előírásoknak kell megfelelniük és az ott található bárcákkal kell megegyezniük. Elfogadhatók azonban a többi közlekedési alágazatra előírt hasonló bárcák is, amelyeken csak olyan, apró eltérések vannak, amelyek a bárca nyilvánvaló jelentését nem befolyásolják. Felelős: feladással kapcsolatos tevékenységet ellátó munkavállaló, részlegvezető Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, 4.7. Védőfelszerelés A veszélyes áruk közúti szállításában érintett munkavállalókat a MÁV- START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően – kockázatértékeléssel - kell az egyéni védőeszköz-ellátást meghatározni. A kockázatértékeléssel meghatározott egyéni védőeszköz-ellátást ki kell egészíteni az ADR 8.1.5. pontja alapján előírt eszközökkel Felelős: A szabályozás elkészítéséért: a munkáltató, bevonva a munkavédelmi szolgáltatót, a védőfelszerelés biztosításáért pedig a munkáltatásért felelős munkahelyi vezető a felelős. Ellenőrzi: szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó

23 kell elkészíteni. Az éves jelentés formáját és tartalmát jelen utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza. 4.8.1. Nyilvántartás, adatszolgáltatás A JBK, valamint az érintett TSZVK, és Békéscsaba VJT telephelyeken felhasznált veszélyes anyagokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás alapján minden évben az előző évi felhasznált és szállított veszélyes anyagokról adatot kell szolgáltatnia a tárgyévet követő április 30-ig a Biztonsági tanácsadók éves jelentéséhez. Az adatszolgáltatás a következő adatokat tartalmazza:  Szállított áru mennyiségére vonatkozó adatok.  Szállításban résztvevőkre (szállítási ügyintézők, gépjármű vezetők) vonatkozó adatok.  Gépjárművekre vonatkozó adatok. A MÁV-START Zrt. kezelésében levő raktárak vezetője adatszolgáltatása éves jelentés készítéséhez:  Raktározott áru mennyiségére vonatkozó adatok. Felelős:

Nyilvántartás vezetéséért raktárvezető, vagy a telephelyvezető által kijelölt munkavállaló; Adatszolgáltatásért a telephely vezetője, műhely vezetője; Éves jelentés készítéséért: Biztonsági Tanácsadó Ellenőrzés: nyilvántartást szúrópróbaszerűen Biztonsági Tanácsadó, éves jelentés meglétét telephelyi ellenőrzéskor a hatóság Az adatszolgáltatások adattartalma és formátuma az 5. sz. mellékletekben találhatók.

4.9. Rendkívüli esemény, kárelhárítás 4.8. Éves jelentés A rendkívüli események bekövetkezése A Biztonsági tanácsadónak a 25/2014. (IV. esetében a MÁV-START Zrt. illetékességi 30.) NFM Rendelet a veszélyes áru szállítási területén a következőkben felsorolt biztonsági tanácsadó kinevezéséről és mindenkor hatályos szabályozásokat kell képesítéséről 1. sz. mellékletben a Biztonsági alkalmazni: tanácsadó feladata az előző évi  Szolnok és Békéscsaba VJT Vészhelyzeti tevékenységéről beszámoló Éves Jelentés Terve készítése a Társaság vezetése felé. Az éves  Miskolc JBK Vészhelyzeti Terve jelentést a tárgyévet követő év május 31-éig 44. szám Budapest, 2014. október 30.

ÉRTESÍTŐ 24  Jelen utasítás 6. sz. melléklete JBK raktárakban bekövetkező rendkívüli eseményekre Havária Terv  MÁV Zrt. Válságkezelési és Válságkommunikációs Utasítása, 4.10. Oktatás, képzés (ADR 1.3.2. és 8.2.3.) 4.10.1. Oktatás, képzés  A veszélyes áruk fuvarozásával, szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeket feladatukhoz és felelősségükhöz igazodóan ki kell oktatni a veszélyes árukra vonatkozó előírásokra.  A veszélyes áruszállításban résztvevő megfelelő számú személyzet kiválasztása és oktatása, képzése alapvető feltétel a szállítások biztonságos elvégzéséhez. A feltételek megteremtése az éves Oktatási és Képzési Tervnek megfelelően történhet.  A munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles gondoskodni a feltételek biztosítása mellett arról, hogy a munkavállaló – a tervezett foglalkoztatásának megfelelő – a munkakörhöz előírt veszélyes áruszállítás szakmai ismereteket megszerezze.  Az oktatást a 61/2013 (X.17.) NFM rendelet 1. melléklet 3. pontja szerint hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

4.10.2. Időszakos Oktatás  Az időszakos oktatás célja a megszerzett szakismeretek szinten tartása és bővítése, jogszabályi változások miatt bekövetkezett új ismeretek elsajátítása, balesetek, valamint ellenőrzések során feltárt hiányosságok elemzése, a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése, oktatása.  Az időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók a munkaviszonyuk tartama alatt a szolgálatuk ellátásához szükséges szakismereteket kötelesek szinten tartani, az új ismereteket pedig az oktatás ideje alatt elsajátítani.  A rendszeres szakmai oktatásra kötelezett érintett dolgozók körét, az oktatás gyakoriságát, időtartamát elsősorban nem a beosztás ill. munkakör, hanem a végzett tevékenység alapján kell meghatározni Felelős: oktatás elrendeléséért, oktatásra kötelezettek kiválasztásáért: JBK, érintett TSZVK, VJT vezető; oktatás lebonyolításáért: Biztonsági tanácsadó

4.10.3. Oktatásra kötelezett munkakörökben dolgozók Veszélyes áru szállításban részt vevő JBK, VJT telephelyvezetők JBK vezetőmérnök, részlegvezetők, művezetők ADR szállításban érintett TSZVK, VJT vezető ADR szállításban érintett munkavállalók: targonca kezelők, klímaszerelők, raktári dolgozók, gépjárművezetéssel megbízott dolgozók 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1. Hivatkozások A Társaság veszélyes áruk és veszélyes hulladékok közúti szállítási tevékenységét meghatározó vonatkozó, hatályos jogszabályok és utasítások a következők:

2 2 1

Oktatás gyakorisága (év) 2 2 2

3

2

Éves oktatási idő (óra)

Jogszabályok, Utasítások  2013. évi CX. törvény a Veszélyes áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ADR „A” és „B” melléklete kihirdetéséről


ÉRTESÍTŐ 25  61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról  1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról  25/2014. (IV. 30.) NFM Rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról  156/2009. (VII. 29.) Korm. Rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról  8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól  6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről  14/1998. (XI. 27.) GM rendelet Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

a

 IEU66 Eljárási Utasítás: segélynyújtás, műszaki mentés 5.2. Módosítások Nincsenek

5.3. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítás kiadásával egyidejűleg hatályát veszti:  34/2010 (X. 25.) sz. VIG utasítás a MÁVGÉPÉSZET Zrt. Veszélyes áruk közúti szállítási feladatainak Szabályozása 5.4. A normatív utasítást tartalmazó MÁVSTART Értesítő a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részére megküldendő? Nem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó éves jelentésének tartalma 2 . sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzékek gépjármű és raktárak ellenőrzéséhez

 18/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Munkavédelmi Szabályzata

3. sz. melléklet: Baleset, rendkívüli formátuma

 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata

4. sz. melléklet: Jelölések, bárcázás

 20/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Környezetvédelmi Szabályzata  2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítása MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól

Baleseti

esemény

jelentés

5. sz. melléklet: Nyilvántartás veszélyes anyagokról, hulladékokról (adatszolgáltatás a Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók éves jelentésének elkészítéséhez) 6. sz. melléklet: Havária Terv

 28/2014. (II. 17. MÁV-START Ért. 10.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 58/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás hatályba léptetéséről 44. szám Budapest, 2014. október 30.

Zaránd György s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 26 82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. VIG

1. sz. melléklet

MÁV-START ZRT. BUDAPEST …….év I. A VÁLLALKOZÁS ÉS A BIZTONSÁGI TANÁCSADÓ ADATAI 1. A vállalkozás 1.1 neve, 1.2 címe, 1.3 vezetőjének neve, 2. A tanácsadó 2.1 neve, 2.2 telefonszáma, 2.3 e-mail címe, 2.4 bizonyítványának száma, hatálya, érvényessége, névjegyzékbe vétel száma, 2.5 kijelölésének időpontja, ha a tanácsadó a vállalkozás munkavállalója vagy külső személy 2.6 tevékenység megkezdésének időpontja, ha a tanácsadó a vállalkozás vezető tisztségviselője II. A VÁLLALKOZÁS VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ADATAI 1. A vállalkozás tevékenységi köre: (feladó, szállító, fuvarozó, csomagoló, töltő, berakó, kirakó) 2. Szállítás és fuvarozás esetében a tevékenységi körbe tartozó közlekedési ágazat: (közút, vasút, belvíz) 3. A veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységi körbe tartozó veszélyes áru mennyisége (M) osztályonként (szállítás és fuvarozás esetében szállítási módonként és közlekedési alágazatonként külön táblázat készítendő) mennyiség* (tonna/év) osztály 1 2 3 4.1 4.2 4.3 5.1 6.1 6.2 7 8 9

M<5

5 ≤ M < 100

100 ≤ M < 1000


M ≥1000


1. sz. melléklet

4. A veszélyes áruk szállításához alkalmazott, az ADR, a RID, az ADN szerint

jóváhagyásra kötelezett járművek azonosító adatai, a tartány vizsgálatok lejárata (ha a vállalkozás erre vonatkozó nyilvántartása ellenőrzés céljából hozzáférhető, akkor a jelentésben elegendő utalni a nyilvántartásra). 5. A veszélyes áru szállításához kapcsolódó engedélyek, közbiztonsági tervre, egyéb

belső szabályzókra történő utalás. III. A VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁST ÉRINTŐ OKTATÁSOK Megtartott oktatások és résztvevők száma IV. ELLENŐRZÉSEK 1. A biztonsági tanácsadó által tartott ellenőrzések, témaköre, megállapításai. 2. Hatósági ellenőrzések, az esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetésére tett javaslatok. V. A VÁLLALKOZÁST ÉRINTŐ VESZÉLYES ÁRUVAL KAPCSOLATBAN BEKÖVETKEZETT BALESETEK LEÍRÁSA, ELEMZÉSE

VI. A BIZTONSÁGI TANÁCSADÓ ÉSZREVÉTELEI, JAVASLATAI Kijelentem, hogy az éves jelentést a vonatkozó jogszabályok értelmében felelősségem tudatában és ismereteim teljes birtokában állítottam össze. Kelt:………. ……………………………………….. Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadó

…………………………………………. Veszélyes Áru Szállítási Biztonsági Tanácsadó

A Biztonsági tanácsadók által elkészített jelentésben foglaltakat elfogadtam, s a mai napon átvettem: Kelt: ……….. …..…………………………… Vezérigazgató A VÁLLALKOZÓNAK 5 ÉVIG (20...12.31-IG) MEG KELL ŐRIZNIE EZT AZ ÉVES JELENTÉST ÉS A HATÓSÁG KÉRÉSÉRE BE KELL MUTATNI!



2. sz. melléklet

ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK (ADR-s járművek ellenőrzéséhez) 1. Ellenőrzés helye: 2. Ellenőrzés dátuma: A jármű ország jele és rendszáma: 4. 5. A jármű fajtája: tehergépkocsi 6. A szállítást, fuvarozást végző vállalat neve, címe: 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Ellenőrzés időpontja: A pótkocsi-, félpótkocsi országjele és rendszáma: járműszerelvény

nyerges járműszerelvény

A gépjárművezető neve: Telefonszáma: Születési helye, ideje: Anyja neve: Lakcíme: A kísérő(k) neve: A kísérő(k) neve: Feladó neve: Címzett neve: Címe: Címe: Berakás helye: Kirakás helye: A veszélyes áruk teljes mennyisége (bruttó tömege) szállítóegységen: A szállított áru(k) ADR szerinti megnevezése(i), UN száma: 1.1.3.6. Egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség túllépése: igen nem Szállítás módja: rögzített tartányban leszerelhető tartányban konténerben tankkonténerben battériás járműben A JÁRMŰVÖN LEVŐ OKMÁNYOK Fuvarokmány(ok): megvizsgálva szabálytalan hiányzik Írásbeli utasítás: megvizsgálva szabálytalan hiányzik Kétoldalú /többoldalú megállapodás: megvizsgálva szabálytalan Jármű jóváhagyási igazolás száma: megvizsgálva szabálytalan nem érvényes Gépjárművezető oktatási biz.száma: megvizsgálva hiányzik A RAKOMÁNY Az áruk szállítása engedélyezett: megvizsgálva szabálytalan Ömlesztett áruk: megvizsgálva szabálytalan Tartányos szállítás: megvizsgálva szabálytalan Konténeres szállítás: megvizsgálva szabálytalan A járműtípusra engedélyezett áruk: megvizsgálva szabálytalan Együvé rakási tilalom: megvizsgálva szabálytalan Árukezelés és tárolás (rögzítés): megvizsgálva szabálytalan Szivárgás vagy sérült küldeménydarab: megvizsgálva szabálytalan Küldeménydarabok, csomagolóeszközök megvizsgálva szabálytalan jelölése, (UN szám, UN kód, bárca) Jármű és/vagy konténer jelölése: megvizsgálva szabálytalan Veszélyességi bárcák (tartányos vagy ömlesztett) megvizsgálva szabálytalan A JÁRMŰ FELSZERELÉSEI Kézilámpa a járműszemélyzet tagjainak megvizsgálva szabálytalan Legalább 1 db kerékkitámasztó ék/jármű megvizsgálva szabálytalan 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelzés megvizsgálva szabálytalan Tűzoltó készüléke(k) megvizsgálva szabálytalan Figyelemfelkeltő mellény vagy ruha a megvizsgálva szabálytalan járműszemélyzet minden tagja részére

38. Egyéb megjegyzések (észrevételek) Az ellenőrzés eredménye: az előírásnak maradéktalanul megfelelt Megjegyzés:

tárgytalan ömlesztve küldeménydarabban tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan

az előírásnak megfelelt

Az ellenőrzési jegyzékben foglaltakat m egism ertem , a m egállapításokat tudom ásul vettem , a jegyzék 1 példányát (m ásolatát) átvettem :

Járművezető aláírása

Biztonsági tanácsadó neve és aláírása



2. sz. melléklet

ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK (veszélyes áru raktárak ellenőrzéséhez) 1. Ellenőrzés helye/raktár kódja: 2. Ellenőrzés dátuma: 3. Raktárvezető neve:

Ellenőrzés időpontja:

4. raktár: zárható, fedett 5. falburkolat: mosható padló burkolat: folyadékot át nem eresztő, 6. szikramentes, mosható 7. vízvételi lehetőség van-e 8. vízelvezetés 9. világítás 10. munkavállalók számára fürdő, öltöző van 11. tűzvédelmi berendezések (tűzjelző, tüzoltó) 12. felitató anyag van-e 13. kármentő eszközök vannak-e 14. raktár bejárati ajtón felirat, jelzés van-e 15. polcok terhelhetősége megfelelő-e

Raktár felszereltsége igen igen

nem nem

igen

igen megvizsgálva megvizsgálva igen megvizsgálva igen igen igen igen Raktár takarítás 16. takarítva van-e rendszeresen igen 17. kijelölt személy takarít-e igen 18. takarító személyzet oktatva volt-e igen Mérgek tárolása 19. méreg szekrény zárható igen 20. méreg tároló zárható igen 21. méreg tároló szellőzés megvizsgálva 22. méreg tároló világítás megvizsgálva 23. elkülönített tárolás megvizsgálva Veszélyes anyagok tárolása 24. veszélyes anyag csomagolása megvizsgálva 25. veszélyes anyag tárolása megvizsgálva 26. veszélyes anyag azonosítása, jelölése megvizsgálva 27. anyagonként elkülönített tárolás megvizsgálva 28. szakosított tárolás megvizsgálva 29. szavatossági idő nyomonkövetése megvizsgálva 30. kármentő tálca van megvizsgálva Egyéb 31. elkülönített étkezés, dohányzás megvizsgálva 32. élelmiszerek, gyógyszerek tárolása elkülönített-e megvizsgálva 33. tűz- és munkavédelmi előírások vannak megvizsgálva 34. tűz- és munkavédelmi előírások betartása megvizsgálva 35. üzemi kárelhárítási terv megvizsgálva 36. Biztonsági Adatlapok vannak igen 37. Biztonsági Adatlapok érvényesek megvizsgálva 38. egyéni védőfelszerelések megvizsgálva 39. mentő- és elsősegélynyújtó felszerelések igen Az ellenőrzés eredménye: az előírásnak maradéktalanul megfelelt Megjegyzés:

nem nem szabálytalan szabálytalan nem szabálytalan nem nem nem nem

tárgytalan

tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan

nem nem nem nem nem szabálytalan szabálytalan szabálytalan

tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan

szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan

tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan

szabálytalan tárgytalan szabálytalan tárgytalan hiányzik tárgytalan szabálytalan tárgytalan hiányzik tárgytalan nem szabálytalan tárgytalan szabálytalan tárgytalan nem az előírásnak megfelelt

Az ellenőrzési jegyzékben foglaltakat m egism ertem , a m egállapításokat tudom ásul vettem , a jegyzék 1 példányát (m ásolatát) átvettem :

Raktárvezető aláírása

Biztonsági tanácsadó neve és aláírása



3. sz. melléklet

A baleset, vagy rendkívüli esemény bekövetkezéséről készítendő jelentés tartalmi követelményei A. Veszélyes áruk közúti és vasúti szállítása esetén Szállító/fuvarozó/vasúti infrastruktúra üzemeltetője: ……........................................................................ ................................................................................................................................................................... Címe:.......................................................................................................................................................... A kapcsolattartó neve: ............................................................................................................................. Telefon:............................................ fax:................................... e-mail címe:………………………………

1. Közlekedési alágazat ⁪ Vasút Kocsi szám:

⁪ Közút Jármű rendszáma:

............................................................................................

..........................................................................

2. Az esemény ideje és helye Év: 20...................... hónap: ..................................... nap: ................................... időpont: .............................. Vasút Közút ⁪ Állomás Lakott területen ⁪ Rendező-pályaudvar Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely ⁪ Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely Lakott területen kívül Helység/ország: Helység/ország: .................................................................... .................................................................... vagy Nyílt pálya A vonal megnevezése: ................................................ Kilométerszelvény: ...................................................

3. Topográfia ⁪ Emelkedő ⁪ Lejtő ⁪ Alagút ⁪ Híd/aluljáró ⁪ Kereszteződés

4. Különleges időjárási körülmények

⁪

⁪

⁪ Eső ⁪ Hó ⁪ Jég ⁪ Köd Felhőszakadás Vihar Hőmérséklet: ..... °C



3. sz. melléklet

5. Az esemény leírása ⁪ Kisiklás/az útpálya elhagyása ⁪ Összeütközés ⁪ Eldőlés/felborulás ⁪ Tűz ⁪ Robbanás ⁪ Szivárgás ⁪ Műszaki hiba Az esemény kiegészítő leírása:

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. 6. Az érintett veszélyes áruk UN szám1)

Osztály

Csomagolási csoport

A szabadba jutott termék becsült mennyisége (kg vagy l2)

Az árut befogadó eszköz3)

Az árut befogadó eszköz anyaga

Az árut befogadó eszköz meghibásodásának típusa4)

1) Gyűjtőmegnevezések alá tartozó veszélyes áruk 2) A 7-es osztálynál az értéket a RID, valamint az esetén, amelyekre a 274 különleges előírás vonatkozik, a ADR 1.8.5.3 bekezdése kritériumai szerint kell műszaki megnevezést is meg kell adni. megadni. 3) A megfelelő számot kell feltüntetni:

4) A megfelelő számot kell feltüntetni:

1 Csomagolóeszköz 2 IBC 3 Nagycsomagolás 4 Kiskonténer 5 Vasúti kocsi 6 Jármű 7 Tartálykocsi 8 Tartányjármű 9 Battériás kocsi 10 Battériás jármű 11 Vasúti kocsi leszerelhető tartánnyal 12 Leszerelhető tartány 13 Nagykonténer 14 Tankkonténer 15 MEG- konténer 16 Mobil tartány

1 Szivárgás 2 Tűz 3 Robbanás 4 Szerkezeti hiba



3. sz. melléklet

7. Az eseményt előidéző okok részletes leírása és elemzése ⁪ Az esemény a veszélyes áru szállításával összefüggésben következett be. ⁪ Az esemény nem a veszélyes áru szállításával összefüggésben következett be. Az eseményt előidéző okok részletes leírása, elemzése:

……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………. 8. Az esemény következménye A veszélyes áruval kapcsolatba hozható személyi sérülés: ⁪ Halottak száma: ...... ⁪ Sérültek száma: ...... A veszélyes áru kiszabadulása: ⁪ Igen ⁪ Nem ⁪ A veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye Áru-/környezeti kár: A kár becsült értéke: Hatósági beavatkozás: ⁪ Történt

⁪

Személyek evakuálására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt A közforgalmi közlekedési útvonalak lezárására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt

⁪ Más hatósági beavatkozás rövid leírása: …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………. ⁪ Nem történt

9. Hasonló esemény vagy mulasztás megelőzéséhez szükséges intézkedések leírása, azok foganatosítása céljából megtett lépések .……………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………



4. sz. melléklet

Jelölések, bárcázás 1. Általános bárcázási előírások  Az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6. oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik.  Az előírt mintáknak pontosan megfelelő, letörölhetetlen veszélyességi jelölések is alkalmazhatók a veszélyességi bárcák helyett.  Minden bárcát a küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik;  úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja, vagy ne fedje el;  ha egynél több bárca van előírva, azokat egymás mellé kell elhelyezni.  Ha a küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető.  Az UN számok és az „UN” betűk magassága legalább 12 mm kell legyen, kivéve a legfeljebb 30liter űrtartalmú, vagy legfeljebb 30 kg nettó tömegű küldeménydarabokat és a legfeljebb 60 liter víztérfogatú palackokat, amelyeknél a betű magasság legalább 6 mm kell legyen, és kivéve a legfeljebb 5 liter térfogatú vagy legfeljebb 5kg nettó tömegű küldeménydarabokat, ahol azoknak alkalmas méretűnek kell lenniük. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indító állványon kell feltüntetni. Megjegyzés: Ahol indokolt a bárcák az első szakaszban előírtak szerint szaggatott külső határvonallal vannak ábrázolva. Ez nem szükséges akkor, ha a bárca elütő színű háttéren van. 2. Előírások bárcákra 2.1.A bárcák leírása A bárcáknak szín, a jelkép és a forma tekintetében az 2.2. pontban látható bárca mintákkal kell megegyezniük és a következő előírásoknak kell megfelelniük A nagybárcáknak –a 7 osztály nagybárcáira előírtak kivételével – a következőknek kell megfelelniük:  A bárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra egy vonal fut körbe. A vonal a bárca felső félen a jelképpel, az alsó félen az alsó sarokban feltüntetett számmal azonos színű. A bárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni.  Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak  A jelképeknek, szövegeknek és számoknak jól olvashatónak és tartósnak és minden bárcán fekete színűnek kell lenniük, kivéve a 8 osztály bárcáját, ahol a szöveget (ha van) és az osztály számát fehérrel kell felírni;  A bárcák felismerhetősége az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet. Az egyes osztályokra vonatkozó eltérő, vagy különleges bárca előírásokat az Társaság által szállított veszélyes anyag/áru, vagy hulladék szállítására készített Technológiai utasítások tartalmazzák.



4. sz. melléklet

2.2. Bárca minták: bárca száma

bárca minta

bárca megnevezése

1

robbanó anyagok és tárgyak

2.1

gyúlékony gázok

2.2

nem gyúlékony, nem mérgező gázok

2.3

mérgező gázok

3

gyúlékony, folyékony anyagok

4.1

gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

4.2

öngyulladásra hajlamos anyagok



bárca száma

bárca minta

4. sz. melléklet

bárca megnevezése

4.3

vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1

gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2

szerves peroxidok

6.1

mérgező anyagok

6.2

fertőző anyagok

7.

radioaktív anyagok

7.

hasadó anyagok

8.

maró anyagok

9.

környezetre veszélyes anyagok és tárgyak


ÉRTESÍTŐ 36 82/2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. VIG 3.

4. sz. melléklet

Egyéb jelölések

3.1. Álló helyzetet jelző nyilak: Küldeménydarab helyzetének jelzésére szolgáló „álló helyzetű nyilak” felhelyezésére, a küldeménydarab jelölésére vonatkozó szabályok: – azokat a kombinált csomagolásokat, amelyekben a belső csomagolásban folyékony anyag van; – a szellőző szerkezettel ellátott önálló csomagoló eszközöket; és – a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mélyhűtő tartályokat a következő ábrához hasonló, vagy az ISO 780:1997 szabványban szereplő leírásnak megfelelő, a küldeménydarab álló helyzetét jelző nyilakkal jól látható módon meg kell jelölni. Az álló helyzetet jelző nyilakat a küldeménydarab két, egy mással szemben lévő függőleges oldalára kell feltenni úgy, hogy a nyilak függőlegesen a helyes irányba mutassanak. A jelölésnek négyszögletes alakúnak és a küldeménydarab méretéhez képest jól látható nagyságúnak kell lennie. A nyilak körüli négyszögletes keret feltüntetése tetszőleges.

Az álló helyzetet jelző nyilakat nem szükséges feltenni  a nyomástartó tartályokat, kivéve a mélyhűtő tartályokat tartalmazó külső csomagolásokra;  azokra a küldeménydarabokra, amelyekben legfeljebb 120 ml-es belső csomagolás(ok)ban van a veszélyes áru, és a belső és a külső csomagoló eszköz között a folyékony anyag teljes mennyiségének felszívására elegendő felszívóképes anyag van;  legfeljebb 50 ml-es elsődleges tartály(ok)ban a 6.2 osztályba tartozó fertőző anyagot tartalmazó külső csomagoló eszközökre;  azokra a küldeménydarabokra, amelyekben olyan tárgyak vannak, amelyek bármely irányban elhelyezve szivárgásmentesek (pl. alkoholos vagy higanyos hőmérők, aeroszolok stb.); és veszélyes anyagot tartalmazó, egyenként legfeljebb 500 ml-es, légmentesen zárt belső csomagolásokat tartalmazó külső csomagolásokra



4. sz. melléklet

3.2.A környezetre veszélyes anyagok különleges jelölése A környezetre veszélyes anyag fogalomkörét jelen utasítás 4.6.3.2. sz. pontja tartalmazza ADR 9. osztály A „környezetre veszélyes anyag” jelölés a következő ábrán látható. A jelölésnek 100 x100 mm nagyságúnak kell lennie, kivéve, ha a küldeménydarab méretei miatt csak kisebb méretű jelölés helyezhető el. Megjegyzés: Jelen melléklet bárcázási előírásai ezen kívül vonatkoznak a környezetre veszélyes anyag jelölés küldeménydarabokra való felvitelének alkalmazható előírásaira is. A „környezetre veszélyes anyag” jelölést jelen utasítás 5.4.3.1. pontjában előírt jelölés közelében kell elhelyezni. A jelölésnek jól láthatónak és olvashatónak kell lennie és jól láthatósága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet.



5. sz. melléklet

Nyilvántartás és adatszolgáltatás veszélyes anyagokról, hulladékokról a Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók éves jelentésének elkészítéséhez



5. sz. melléklet

MÁV-START Zrt. által szállított veszélyes anyagok ……………..év telephely /raktár

Anyag megnevezése

csomagolás módja: KD= Küldeménydarab Ö= Ömlesztett T= Tartányos

részvétel módja

mennyisége

ADR besorolás

ADR bárca

csomagolás módja kód

részvétel módja: szállítás: S feladás: F csomagolás: Cs berakás: B töltés: T MÁV-START Zrt. által feladott veszélyes hulladékok …….év

telephely/ raktár

hulladék megnevezése

EWC kód

mennyisége

ADR besorolás

csomagolás módja: KD= Küldeménydarab Ö= Ömlesztett T= Tartányos

Dátum:


ADR bárca

Csomagolás módja

Kód


HAVÁRIA TERV


6. sz. melléklet


6. sz. melléklet

1.) A veszélyes áruraktár személyzetének általános teendői veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendkívüli események során. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkavégzés (rakodás, csomagolás, átadás, átvétel, szállítás) során az anyagok ellenőrizetlen kiszabadulása a környezetbe kárt okozhat az emberi egészségben (sérülés, életveszély, halál) és a környezetben (tűz, robbanás, levegő-, talaj- és vízszennyezés) egyaránt. Ilyen esetekben a raktár személyzetének a raktárban található HAVÁRIA TERV szerint kell eljárni. A veszélyes anyagok kiszabadulása, vagy kiszabadulásának fokozott veszélye során a lehető legkisebb kockázatát kell vállalni annak, hogy emberek megsérüljenek, a veszélyes anyaggal kapcsolatba kerüljenek, illetőleg tűz keletkezzen. A cél, hogy a környezetet a veszélyes anyag ne szennyezze, valamint az anyagi károk a legkisebbek legyenek. 1.1.) Általános eljárás a raktárban történt havária esetén a következő: Gyújtóforrások megszüntetése. Járművek (pl. targonca) leállítása menekülő útvonaltól, tűzcsaptól távol, ahol várhatóan a legkisebb a keletkező kár. A teendők sorrendje prioritás szerint: 1.) illetékesek értesítése 2.) életveszély elhárítása 3.) tűz terjedésének megakadályozása, 4.) környezeti kár megakadályozása, csökkentése, 5.) anyagi kár csökkentése. 1.2.) Környezeti veszély elhárítása a telephelyen történt rendkívüli esemény során 1.2.1. Eredményes kármentés alapfeltétele A káresemények és rendkívüli szennyezések bekövetkezésekor elsődleges feladat a szennyeződés pontos helyének, forrásának megállapítása valamint a káros anyagok továbbterjedésének a megakadályozása. A raktárakban tárolt anyagok épségéről, rendeltetésszerű kiadásáról a raktárosok gondoskodnak. A tárolt esetlegesen veszélyt okozó anyagok csomagolásának bármilyen sérülését kötelesek azonnal a raktárvezetőnek jelenteni. A raktárba be- és kiszállítás során is bekövetkezhet lokalizációt, vízkárelhárítást igénylő káresemény. 1.2.2. A kárelhárítás előkészítése    

Biztosítani kell a védekezéshez szükséges – a kiszabadult anyag, áru Biztonsági Adatlapja „6. Óvintézkedés baleseti esetén” c. pontjában által előírt - eszközöket Ki kell választani a legalkalmasabb lokalizációs technológiát. (segítséget nyújthatnak a Biztonsági Adatlap információi ) Gondoskodni kell a közvetlen baleset- , tűz- és robbanásveszély elhárításáról. A közegészségügyileg tűrhetetlen helyzet kialakulását meg kell akadályozni.



6. sz. melléklet

1.2.3. Olajfoltszennyezés lokalizálása burkolt felületen    



Kis mennyiségben kiömlött anyagot egy felszívóképességgel rendelkező másik anyaggal (pl.: homok, kovaföld, univerzális megkötő anyag) kell felitatni, Nagyobb mennyiség kiömlése esetén meg kell akadályozni a továbbfolyást (pl. felitató anyag gáttal), az élővízbe, talajba és a közcsatornába jutását. Ha az olaj közvetlenül víznyelő aknába, csatornaaknába juthat, akkor az aknát fóliával le kell fedni. A tisztítás folyamán keletkezett összes elhasznált anyag veszélyes hulladék, melyet zárható,vízmentes veszélyes hulladék gyűjtő edényben (pl.200 l-es ADR minősített hordóban) kell elhelyezni, ártalmatlanításig elzártan, az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen kell tárolni A burkolt felületet az olaj nyomoktól is meg kell tisztítani

1.2.4. Kiömlött festék okozta szennyezés lokalizálása    

A kiömlött festékre a készenlétben tartott felitató anyagot kell szórni; A szétterülés megakadályozása céljából a kiömlött anyagot gáttal kell lokalizálni. (pl. felitató hurka); A lokalizált, felitatott festéket hulladékgyűjtő edénybe (200 l-es ADR minősített fedeles fémhordó) kell lapátolni; veszélyes hulladékként a gyűjtőhelyre vinni

1.2.5. Savas szennyeződés lokalizálása szilárd burkolatú felületeken      

a savas foltot homokgáttal kell körülvenni; ha a sav víznyelő aknába, csatornaaknába juthat, akkor az aknát fóliával le kell fedni szennyezett anyag, víztömeg visszatartása, lokalizációja (lehetőség szerint edényzetben felfogása); sűrű mésztej készítése, vagy mészhidrát adagolása; pH beállítás pH 7,0 körüli értékre (pH mérő, vagy lakmusz papír biztosítása szükséges); közömbösített víztömeg elvezetése hígítás után

1.2.6. Lúgos anyagok okozta szennyezések közömbösítése burkolt felületen      

a burkolatra került lúgos folyadékot homok vagy perlit gáttal körbe kell venni nagyobb mennyiségű lúgelfolyás esetén a gátat deszkával vagy pallóval meg kell erősíteni szennyezett anyag, víztömeg visszatartása, lokalizációja híg, 10 %-os sósav készítése pH beállítás pH 7,0 körüli értékre (pH mérő, vagy lakmusz papír biztosítása szükséges) közömbösített víztömeg elvezetése



6. sz. melléklet

1.2.7. Csatornahálózatba jutott olajszennyezés kárelhárítási utasítása   

a szennyeződés vízfelszínről történő leszedése a szennyezés megszüntetése után az eszközöket meg kell tisztítani, csatornaszolgáltatást vissza kell állítani veszélyes hulladékot gyűjtőhelyre kell szállítani

2.) A veszélyes árut szállító tehergépjármű személyzetének általános teendői veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendkívüli események során. A veszélyes anyagok, áruk közúti szállításakor bekövetkező baleset során az anyagok ellenőrizetlen kiszabadulása a környezetbe kárt okozhat az emberi egészségben (sérülés, életveszély, halál) és a környezetben (tűz, robbanás, levegő-, talaj- és vízszennyezés) egyaránt. A veszélyes anyagok kiszabadulása, vagy kiszabadulásának fokozott veszélye során a lehető legkisebb kockázatát kell vállalni annak, hogy emberek megsérüljenek, a veszélyes anyaggal kapcsolatba kerüljenek, illetőleg tűz keletkezzen. A cél, hogy a kiszabadult veszélyes anyag az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környezetet ne szennyezze, valamint az anyagi károk a legkisebbek legyenek. A gépjármű járműszemélyzetének a járművön található Írásbeli Utasítás előírásait kell betartani, s aszerint eljárni, ha a veszélyes anyag szabad került, azaz havária, vagy személyi sérüléssel is járó baleset történt. Az írásbeli utasítás tartalmazza azokat a teendőket, amelyeket a szállított anyag kiszabadulása során meg kell tenni. Amennyiben nem áll rendelkezésre írásbeli utasítás – ADR mentességgel szállítás esetén - a küldeménydarabon található veszélyességi bárca ad utasítást arra vonatkozóan, hogy a szállított anyagban milyen veszélyek rejlenek. Ezt is figyelembe véve az általános eljárás közúti havária esetén a következő: A jármű leállítása, valamint minden gyújtóforrás megszüntetése. Amennyiben lehetőség van rá, olyan helyet kell választani, ahol a várhatóan a keletkező kár a legkisebb és a mentési munkálatok is lehetségesek. Lehetőség szerint szilárd burkolatú utat (leállósáv, parkoló, mellékút,) kell választani, és olyan helyet, ami a tűzcsaptól is olyan távolságra van, hogy a tűzoltók a csaphoz még hozzá tudjanak férni. Csatornától, vízgyűjtőktől, élővizektől lehetőleg távol kell megállni. Megállás után a járművet le kell állítani, és áramtalanítani kell.



6. sz. melléklet

3.) További teendők mind raktárban, mind közúton történt veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendkívüli események során 3.1. A teendők sorrendje prioritás szerint: 1.) illetékesek értesítése, 2.) életveszély elhárítása, 3.) tűz terjedésének megakadályozása, 4.) környezeti, anyagi kár megakadályozása, csökkentése, Ad 1.) Illetékesek értesítése Rendkívüli eseményt a személyzetnek jelentenie kell a veszélyes anyag raktárban elhelyezett biztonsági adatlap 1.sz. pontjában található sürgősségi telefon számon. Minden esetben értesíteni kell a Biztonság vezetőjét és a biztonsági tanácsadót. Jelentéstétel: 1. sérülés esetén MENTŐ: 104, RENDŐRSÉG: 107, 2. tűzveszély esetén TŰZOLTÓSÁG: 105, RENDŐRSÉG: 107, 3. minden esetben: KÖZPONTI SEGÉLYHÍVÓ: 112. 4. a MÁV-START Zrt. hatáskörileg illetékes szolgálati vezetője felé. A szolgálati vezető a szolgálati út betartásával köteles értesíteni a MÁV-START Zrt. vezetőit. 5. minden esetben: Biztonsági Tanácsadót A bekövetkezett rendkívüli eseménynél értesíteni kell a hatóságokat. A jelentéstétel alap követelménye veszélyes anyagok kiszabadulása esetén, hogy a hatóság azonosítani tudja a veszélyes anyagot, hiszen a tűzoltás, a gyors és pontos orvosi segítség, valamint a lakosság védelme (esetleg ki kell üríteni a környéket) azon múlik, hogy a jelentést tevő pontosan meg tudja-e mondani, hogy milyen veszélyes anyag került szabadba (esetleg ég). A jelentéstételkor a kiszabadult (esetleg égő) anyagok UN számát (Biztonsági adatlap 14. pontja tartalmazza) a hatósággal, közölni kell, mert így a helyszínre érkező tűzoltóság, mentőszolgálat megfelelő oltóanyaggal, megfelelő orvosi segítséggel, tehát gyors és pontos felkészültséggel érkezik. A rendkívüli esemény telefonon történő bejelentésekor az alábbi információkat kell közölni a hatósággal: - A jelentést tevő személy neve, - veszélyes áruval történt a baleset, - Pontosan mi történt (kiömlés, tűz, robbanásveszély, csatornába jutott stb.), - vészhelyzetet fokozó tényező, további vészhelyzet (tűz esetén robbanás veszélye fennállhat stb.) - A veszélyes anyag UN száma, több anyag esetén mindegyiké, - A rendkívüli esemény helyszíne, megközelíthetősége, esetleg azonosítási pontok, - Személyi sérülés történt-e, és ha igen, a sérült személyek száma, sérülésük súlyossága, - Szükség van-e műszaki mentésre, - A kiszabadult veszélyes anyag mennyisége (ez határozza meg a helyszínre érkező egységek számát), - Kapcsolattartás a helyszínnel,



6. sz. melléklet

Ad 2.) Életveszély elhárítása A baleset helyszínéről a nem érintett személyeket el kell távolítani, úgy hogy a széliránnyal szemben (a veszélyzóna a hátuk mögött legyen) hagyják el a veszélyzónát. A veszélyzónába csak védőfelszereléssel, csak életmentés, és a tűzveszély leküzdése érdekében szabad bemenni, és a lehető legkevesebb ideig szabad bent maradni. A sérülteket minél gyorsabban a veszélyzónából ki kell menteni, lehetőleg egy magasabban fekvő, nyugodt, friss levegőjű területre kell vinni és ott meg kell tenni az elsősegély nyújtási teendőket. Ad 3.) Tűz terjedésének megakadályozása A telephelyen rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek csak kezdődő tüzek eloltására elegendőek, azok leküzdését szakemberekre kell bízni. Ezért a legfontosabb, hogy kezdődő tüzek esetén azonnal, és teljes kapacitással kezdjük meg a tűz eloltását, valamint akadályozzuk meg annak továbbterjedését. A telephelyen bekövetkezett tűz leküzdéséhez a gépjárművön elhelyezett tűzoltó készülékeket is igénybe kell venni. Telephelyen általában a víz is rendelkezésre áll, mint hatékony tűzoltószer, de ezzel veszélyes anyagok tüzénél óvatosan kell bánni. A víz egyes anyagok tüzénél hatástalan lehet (pl. fémporok) viszont más anyagok tüzét súlyosbítja (4.3 osztály, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok). Ebben az esetben a rosszul alkalmazott víz egy, pl. törött vagy repedt tartály belsejébe jutva akár robbanást is okozhat. Ad 4.) Környezeti, anyagi károk csökkentése Csak abban az esetben lehet tenni a környezet védelme érdekében, vagy esetlegesen a nagyobb anyagi károk csökkentéséért, ha az életveszély, és a tűz és robbanásveszély már elhárult, valamint ha a raktár személyzet egyéb tevékenysége nem sodorja veszélybe más ember életét, illetve biztosan nem okoz nagyobb kárt, illetve tűzveszélyt. Az anyagi károk csökkentését, illetve a környezet védelmét csak védőfelszerelésben lehet végrehajtani. Védőfelszerelésben is csak a lehető legszükségesebb ideig lehet tartózkodni a veszélyzónában. A veszélyzónán kívül legalább egy személynek felügyelnie kell a veszélyzónában tevékenykedőt, hogy annak rosszulléte esetén, biztonságosan ki lehessen menteni. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a veszélyes anyag csatornába, élővizekbe, víztározókba jusson. A kifolyt, kiömlött, kiszóródott, stb. veszélyes árut a rendelkezésre álló abszorbensekkel (mészkőliszt, perlit, homok) fel kell itatni, majd a raktárban tárolt zárt gyűjtő edényzetbe helyezve veszélyes hulladékként kell kezelni a használt, szennyezett védőfelszerelésekkel együtt az ide vonatkozó előírások szerint. A veszélyes hulladékot a kezelőhöz való elszállításáig külön gyűjtőhelyen kell tárolni EWC- kóddal ellátva. (A veszélyes hulladékok szállítását, kezelését engedéllyel rendelkező vállalkozó szerződés alapján végzi el.) A Társaság Biztonsági tanácsadójának a veszélyes anyagokkal történt rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell felvennie, az ADR 1.8.5.3 bekezdésében felsorolt esetek fennállása esetében jelentést kell készítenie. A jegyzőkönyv elkészítéséhez, és a jelentéstételhez gondoskodni kell arról, hogy a balesetben résztvevők semmilyen jelentős tényt ne tudjanak eltitkolni, azaz a helyszínt biztosítani kell, és a nyomokat meg kell őrizni (erre a Rendőrség is igényt tart).



6. sz. melléklet

3.2.) Elsősegélynyújtás alapismeretek A veszélyes anyagokkal történt rendkívüli esemény során keletkezett személyi sérüléseket csak a mentők helyszínre érkezéséig kell ellátni, az esetek többségében ugyanis a sérültnek speciális ellátásra van szüksége, a vegyi anyagok veszélyes tulajdonságai miatt. A veszélyes anyagokkal a következő módokon lehet kapcsolatba kerülni: - Belégzés során: gázokkal, gőzökkel, porokkal - Lenyelés során: Szilárd, vagy folyékony anyagokkal - Bőrrel történő érintkezés során: Égési sérülés, fagyási sérülés, marás vagy mérgezés fordulhatnak elő. Teendők elsősegélynyújtáskor: - Mesterséges lélegeztetés alkalmazása, ha a sérült nem lélegzik. - Ha a sérült lenyelte, vagy belélegezte az anyagot, nem lehet mesterségesen lélegeztetni. Ilyenkor olyan készüléket kell használni (amennyiben van) ami egy egyirányú szeleppel van ellátva. - Nehézlégzés esetén lélegeztetés tiszta oxigénnel (ha van), - A szennyeződött ruházatot és cipőt el kell távolítani - Az anyaggal való érintkezés esetén azonnal bő vízzel lemosni a bőrt, - Szembe került veszélyes anyag esetén folyóvízzel vagy szemmosó palackkal ki kell mosni a szemet, legalább 20 percen keresztül. Veszélyes anyag tulajdonságaitól függő elsősegély: - Mélyhűtött gázzal való érintkezéskor a sérült fagyási sérüléseket szenvedhet, ilyenkor a bőrre ráfagyott ruházatot eltávolítás előtt fagymentesíteni kell langyos vízzel. - Amennyiben olvasztott anyag kerül a bőrre és megdermed, tilos megkísérelni az eltávolítását, ez orvosi feladat. - Öngyúló anyaggal (ADR 4. 2 osztály) való érintkezés esetén az eltávolított ruházatot vízzel telt edénybe kell rakni, és az érintett bőrfelületet is vízbe kell meríteni, vagy nedves ruhával le kell takarni. - Amennyiben vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag (ADR 4. 3 osztály) kerül a bőrre, azt először le kell törölni, majd bő vízzel le kell mosni. - Mérgező anyag (ADR 6. 1 osztály) lenyelése esetében a beteget meg kell hányatni. - Maró anyag (ADR 8 osztály) tilos a beteget meghányatni. A sérültet a mentők érkezéséig nem szabad magára hagyni, a veszélyes anyag esetleges késleltetett hatásai miatt.



6. sz. melléklet

3.3.) A mentők helyszínre érkezéséig teendők a) A helyszín szélirányból történő megközelítése. A szél jelentős mértékben képes befolyásolni a veszélyzóna alakját. Ezt mindig figyelembe kell venni! b) Segítségnyújtás előtt, a helyzetet tisztázása, az elsősegélynyújtó személy megsérülésének elkerülése érdekében. A helyzet tisztázására megfigyelhető jelek a környezetben:  Halott, vagy beteg emberek szokatlanul nagy száma (légzési nehézség, hányás, görcsök, hólyagok a bőrön stb.)  Szokatlan folyadékcseppek jelennek meg anélkül, hogy csapadék esett volna. A folyadékcseppek olajos jellegűek is lehetnek ezt, pl. vízfelületeken lehet észrevenni.  Eltérően kinéző területek, fák bokrok élettelenek, elszíneződtek, fonnyadtak, vagy pl. döglött bogarak vagy madarak jelennek meg a helyszínen.  Alacsonyan hömpölygő felhő, ami nincs összhangban a környezettel.  Szokatlan szagok jelennek, meg ami a gyümölcs illattól a szúrós átható fokhagyma szagig, vagy akár a frissen kaszált széna illatáig terjedhetnek és a különleges szag, teljesen elüt a környezet jellegzetes illatától. c) A veszély azonosítása, melyhez a következő segítségeket használhatjuk:   

A veszélyességi bárcák (ha az anyag a feladás, csomagolás során került ki) Az írásbeli utasítás (amennyiben hozzáférhető) Egyéb írásos dokumentáció a veszélyes anyagról, pl. biztonsági adatlap.

d.) A gépjárművezető tanfolyamokon tanult elsősegély nyújtási ismereteket kell alkalmazni a „szokványos” sérülések esetében. Fontos az elsősegélynyújtó személy védelme: biztonságos megközelítési távolsággal, légzésvédő eszközzel (amennyiben rendelkezésre áll), vagy védőruhával. A helyszínre érkező orvost mindenképpen tájékoztatni kell (ha már korábban nem történt meg) arról, hogy veszélyes anyaggal történt a baleset, hogy milyen veszélyes tulajdonságú(ak) az anyag(ok). Ezért az orvosnak a biztonsági adatlapo(ka)t azonnal át kell adni.


ÉRTESÍTŐ 48

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Zaránd György vezérigazgató


2014. (X. 30. MÁV-START Ért. 44.) sz. vezérigazgatói utasítás

Recommend Documents