2012. Történelem

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

2011/2012 Történelem Téma: 3. Emléktáblák, emlékművek, szoborsorsok a XX. században lakóhelyemen

Návay Lajos makói emlékművének sorsa Jelige: Hellász0411

Zeitler Ádám József Attila Gimnázium, Makó 12. D Tanárai: Németh Hajnalka és Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna Kutatómunkájának segítői: Forgó Géza, Gilicze János, dr. Halmágyi Pál, Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, dr. Tóth Ferenc, Urbancsok Zsolt

Bevezetés

„Magyar, ne bántsd a magyart!” Dr. Nikelszky Jenő1

Pályamunkám témájául a földeáki születésű Návay Lajos gróf makói emlékművének történetét választottam. A történelemről való gondolkodást a mindennapi életben rendkívül erősen befolyásolják a bennünket körülvevő környezeti elemek: utcanevek, emléktáblák, szobrok, stb. Ezek egyben mutatják azokat a társadalmi-politikai célokat is, amelyekhez egy adott korszak politikai intézményrendszere történelmi szimbólumokat kíván nyújtani.2 Návay Lajos halálának körülményei alkalmat adtak arra, hogy személye szimbólumként felhasználható legyen. Életének és tevékenységének megítélése korszakonként (politikai rendszerenként) változott. 1919 áprilisában a Makóra és Csanád vármegyébe Budapestről érkezett hírhedt Vörös Őrség Földeákon letartóztatta, és a „Szamuely halálvonatának”3 nevezett különvonaton Kiskunfélegyházáig hurcolta. Itt rövid kihallgatás után több társával együtt kegyetlen módon kivégezték. A proletárdiktatúra bukása utáni években, a két világháború közötti időszakban valóságos Návay-kultusz alakult ki Makón. A korábban a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikusról utcát, teret, sőt még települést is el akartak nevezni.4 Halála után 14 évvel politikai tevékenységének fő színhelye, Csanád vármegye pályázatot írt ki egy szobor állításáról, amelynek Návay Lajos nagyságát kellett hirdetnie.5 Az alkotás felállítására két év múlva került sor, s ezzel elkezdődött viszontagságos sorsa is. A szobor sorsa rengeteg kérdést vet fel, a mai napig keringenek róla szóbeszédek Makó városában. Kutatásaim célja Návay Lajos emlékének ápolása, a szoborsorsokkal kapcsolatosan felvetődő kérdések megválaszolása és a tévhitek megcáfolása volt.

1

Dr. Nikelszky Jenő 1935. szeptember 22-én, a szobor felavatásakor mondott beszédéből. Makói Friss Újság. 1935. szeptember 24. 2 Pótó János: A Wallenberg-emlékmű. In: História VI. évf. 1984. 1. sz. 17 p 3 Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 237. p 4 Makói Újság. 1919. május 14. május 23. 5 Marosvidék. 1925. június 27.

1

1. Návay Lajos életútja, politikai pályafutása Csanád vármegye történetébe a Návay család örökre beírta nevét. A török kiűzése után a 18. század elején lassan újjáéledő vármegye első tisztségviselői között már ott találjuk e család tagjait. A következő több mint két évszázad alatt a Návay család tagjai számtalan közfunkciót töltöttek be vármegyéjükben.6 A hagyományt követte Návay Lajos is. Aljegyző, majd főszolgabíró, később alispán és 1905-1918 között országgyűlési képviselő, 1911-1912ben a képviselőház elnöke lett. A Návay család e legkiemelkedőbb tagja 1870. szeptember 19-én született az óföldeáki családi kastélyban. Édesapja Návay Lajos (1842-1905), anyja báró Eötvös Ilona, báró Eötvös Józsefnek, az 1848-1849-es kormány közoktatási miniszterének leánya. Gyermekéveit az óföldeáki (1. sz. kép) és a gajdosi kúriában töltötte.7 Középiskolai tanulmányait a szegedi és a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd jogot hallgatott Budapesten és Berlinben. 1891-ben államtudományi doktorrá avatták, majd tanulmányai befejeztével hazatért, és Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett. 1895-től tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezték ki, két év múlva már Csanád vármegye főjegyzője (2. sz. kép). A vármegye székvárosa 1730-1950 között Makó volt. E tisztséget politikai megegyezés következtében nyerte el. A Návay család megállapodott a tisztséget betöltő Kristóffy Lajossal, hogy ha lemond főjegyzői címéről Návay Lajos javára, cserébe felajánlják neki Nagylak országgyűlési képviselőségét. Kristóffy állítása szerint Návay művelt, komoly, tanult fiatalember volt.8 Pályafutása korai éveiben került a Függetlenségi Párt vonzáskörébe. Ekkor még barátság fűzte Justh Gyulához (3. sz. kép). Az ellenzék táborán belül mégis a Nemzeti Párt programja állt hozzá legközelebb. Návayban ekkor érlelődtek meg politikai tevékenységének fő irányvonalai, amelyekhez élete végéig hű maradt. Támogatta a kiegyezést, a szép jövő biztosítékát a dualisztikus viszonyokban látta. Véleménye szerint az alkotmány az üdvös reformok alapja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az 1867-es kiegyezés megvédi a nemzetet és az ország fejlődését biztos alapokra helyezi, a munka még nincs befejezve.9 Politikai pályájának első lépcsőfokait tehát a vármegyei tisztségek jelentették, ezek elnyeréséhez a Szabadelvű Párt támogatását vette igénybe. Párttagsága nem volt hosszú életű. Az általános választójogot megadni kívánó reformjavaslata körüli vita következtében, 6

A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919-1921. A makói múzeum füzetei 96. Makó, 2001. 113. p Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 204. p 8 Kristóffy József: Magyarország kálváriája 1890-1926. Budapest, 1927. 19. p 9 Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 204. p 7

2

amelyben pártja támogatását nem élvezte, 1898-ban kilépett a pártból. Ez azonban nem jelentette azt, hogy csatlakozott volna az ellenzékhez. Igazán sem a Függetlenségi, sem a Szabadelvű Párt programjával nem tudott teljesen azonosulni, ezért lavírozott a két vezető párt között. Ezt olyan sikerrel tette, hogy a századfordulón már a kormánypártnak és az ellenzéknek is tervei voltak vele.10 Az 1901. évi képviselőválasztáson Széll Kálmán miniszterelnök a nagylaki kerületben Návay Lajost kandidálta, Kristóffy József helyett.11 Jelöltsége azonban meghiúsult, de a régóta áhított alispáni tisztséggel vigasztalódhatott. Székfoglaló beszédében kijelentette, hogy nem kíván egyik politikai párt szolgálatába sem állni, tevékenysége során csak a megye javát fogja nézni.12 A nemzetiségiek autonómia igényeivel szemben az összes nemzetiségnek a magyar nemzetbe való beolvadását tartotta egyedüli megfelelő végcélnak. Alispánsága alatt közigazgatási reformokat hajtott végre Csanád vármegyében. Szabályozta a jegyzők kötelező hivatali óráit, a községi jegyzők magánmunkálati díjait felülvizsgáltatta, és egységesen maximálta. Vármegyei rendeletekben szabályozta, hogy csak az mehetett el szabadságra, akinek nem volt munkahátraléka. A szociális ügyek rendezésére szegényügyi bizottságot létesített. Az iskoláztatás hiányosságait felszámolandó összeíratta a tanköteleseket, emellett igyekezett felszámolni az egyre terjedő alkoholizmust, ezért megtiltotta a tizenöt éven aluliak számára a kocsmák látogatását. Korlátozta a Marosban való fürdést, megbeszéléseket folytatott egy új kórház felépítéséről és a Maros folyó hajózhatóvá tételéről, ami máig sem valósult meg. A sztrájkoló munkásokkal többször személyesen tárgyalt, igyekezett megegyezést elérni. Alispáni tevékenységével elősegítette a vármegye gazdasági fejlődését. Közigazgatási reformjai következtében az ügyek intézése felgyorsult. Az országos politikai élet eseményei a Csanád megyei pártéletet is átalakították. Az 1904 márciusában az újonclétszám emelése körül kibontakozott vita után megindult a Szabadelvű Párt bomlása. Ez Csanád vármegyében hatványozottan jelent meg, Návay Lajos az elsők között lépett ki a pártból. Alispáni hivatalát 1905 elejéig látta el, ekkor a battonyai kerület országgyűlési képviselőjévé választották.13 Választási győzelme után azt hitte, hogy a továbbiakban nem a vármegyegyűlés, hanem csak az országgyűlés lesz működésének színtere. Ám megválasztották a megyei alkotmányvédő bizottság elnökévé is. Az országos politikai helyzet gyorsan változott, 1906-ban újabb választásokat írtak ki, és Návay Lajos 10

Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 210. p Kristóffy József: Magyarország kálváriája 1890-1926. Budapest, 1927. 20. p 12 Gilicze János: Návay Lajos politikai pályája. In: Makó a dualizmus és a forradalmak korában. A makói múzeum füzetei 101. 44. p 13 A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919-1921. A makói múzeum füzetei 96. Makó, 2001. 113. p 11

3

ismét a battonyai kerület képviselője lett. Az újonnan összeülő országgyűlés első napján Justh Gyula jóvoltából az országgyűlés alelnökeként kezdhette meg parlamenti tevékenységét (4. sz. kép). 1907 augusztusában, választókerületében tartott beszámolójában kiemelte a kereskedelmi és ipari alkalmazottak balesetbiztosításának fontosságát, a népiskolai törvénycikket, amely véleménye szerint nem csorbította a nemzetiségek jogait, és a cselédtörvényt, amelyet birtokos választói előtt nem kellett magyaráznia és mentegetnie. Figyelmeztette kerülete nemzetiségi lakosait: „ne legyen azért senkinek rosszabb dolga, mert tót, vagy román, de kérlelhetetlen szigorral kell üldözni azokat, kik a magyar nemzeti állameszme ellen törnek”.14 Bár Návay a koalíció egységét hirdette, a hátérben megkezdődött annak összeomlása. Felismerve a helyzetet, eltávolodott a koalíciótól és jó barátjától, Justh Gyulától is. 1909-ben lemondott az országgyűlés alelnöki posztjáról. 1910-ben, a következő választásokon az újonnan alakult Nemzeti Munkapárt képviselőjelöltje lett Temesváron. A választásokon győzött, majd újból a képviselőház alelnöke lett. Korábbi választókerületével minden kapcsolata megszakadt, és különös viszony fűzte birtokai népéhez is. Az 1909-es Makói Újság egyik száma megjegyzi, hogy Földeákon egyetlen híve sincs, és a választási küzdelmek idején majdnem tettleg inzultálták.15 Félévig volt a képviselőház elnöke, ez idő alatt megpróbálta erélyesebben betartatni a házszabályokat. A képviselőházban az ellenzék obstrukcióba kezdett, majd az elnököt támadta. Návay nem merte vállalni az erőszakot, félt, hogy ez politikai pályafutásának végét jelentheti. Presztízse a Munkapártban emiatt jelentősen csökkent. 1912. december 31-ig maradt a Munkapárt tagja. 1913-ban Tisza került a kormány élére, ezután Návay a pártküzdelmektől eltávolodott. Csanád vármegyében ekkor röppent fel a hír, hogy megundorodott a közélettől.16 Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet és az első világháború kezdetét jelentő július 28-i hadüzenet után közélelmezési feladatokat látott el Csanád megyében. 1918 elejéig, amikor választójogi vita tört ki, megelégedett a háború keretei közé szorított segélyezési tevékenységgel. Hadik János közélelmezési miniszter lemondása után lehetséges utódként merült fel a neve. Az új állást nem nyerte el, sőt a megválasztott miniszter közélelmezési biztost nevezett ki Csanád megyébe, emiatt Návay sértődötten lemondott. Megjegyezte, hogy amit ő ingyen és a visszajelzések szerint jól végzett, azt most az új biztos „automobilon és jó

14

Makói Újság, 1907. augusztus 6. Makói Újság, 1909. december 8. 16 Makói Független Újság, 1914. január 8. 15

4

pénzért csinálja”.17 A harctéri vereségek és a nemzetiségi mozgalmak miatt jelentkező válság következtében a Wekerle-kormány lemondott. A király, IV. Károly ekkor olyan miniszterelnököt keresett, aki vállalta volna a délszláv kérdés megoldását. Az uralkodó Návay Lajosra gondolt, kihallgatáson fogadta őt, de ezt a megbízatást a gróf nem vállalta. 1918 őszére a radikális polgári és a szociáldemokrata párt a társadalom széles rétegeit mozgósította. Ekkor Návay Lajos még mindig ragaszkodott 1867-es elveihez és a monarchiához. Megdöbbenésére a nép már nem a középosztálytól várta sorsának jobbrafordulását, hanem a forradalom útjára lépett, és a Magyar Nemzeti Tanács 12 pontjáért lelkesedett. E folyamat megállításának érdekében a József főherceg által október 29-én miniszterelnökké kinevezett Hadik János kormányának belügyminiszter jelöltje lett. 18 Az 1918. október 31-én lezajlott őszirózsás forradalom győzelme után teljesen visszavonult földeáki birtokára. Keserűen jegyezte meg, hogy a Károlyi-kormánynak alig van olyan rendelkezése, amely őt nem szolgáltatja ki a nép gyűlöletének.19 A forradalmi hangulatban lévő földeáki néptől féltette anyja, húga és annak gyermekei épségét, ezért védelmet és karhatalmat kért a községbe. 1919. január 30-án a forradalom híveinek egy támogató csoportja elűzte a csendőröket Makóról, így a Návay-kastély (5. sz. kép) is védtelenül maradt. Családja és barátai többször kérték, hogy költözzön Budapestre, vagy meneküljön Aradra. A tanácsokra nem hallgatott, otthon maradt. Személye elleni helybeli támadásra tulajdonképpen a Tanácsköztársaság idején nem került sor, bár a kastély kertje mellett elhaladó proletárok gyakran öklükkel fenyegették meg, amikor a parkban sétált.20

II. Návay Lajos - a vörösterror áldozata A román katonai alakulatok érkezésének hírére elrendelt túlhajtott rekvirálások miatt a makói nemzetőrség Vásárhelyi Kálmánnak, a városba vezényelt hadügyi politikai megbízottnak, az akkori tanácshatalom helyi képviselőjének kommunista csapatát szétzavarta. 1919. április 23-án a városháza épületének erkélyéről (6. sz. kép), Vásárhelyi Kálmánt ledobták, a téren pedig a feldühödött makóiak agyonverték. A népítéletet végrehajtó

17

Makói Független Újság, 1918. január 12. Magyarország Történeti Kronológiája III. 1848-1944. Főszerkesztő: Benda Kálmán. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. 840. p 19 Petrovics György: Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó, 1921.78. p 20 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Szerkesztette: Vermes Ernő. Makó, 1929. 518. p 18

5

személyek felkutatására a hírhedt Vörös Őrség terrorista különítményei érkeztek a városba.21 A gyanúsítottakon kívül túszokat is vittek magukkal. Földeákról Návay Lajost, Návay Ivánt és Korchmáros Imrét vitték el. Eredetileg Návay Tamást szemelték ki, ő azonban a Tanácsköztársaság idején folyamatosan Budapesten tartózkodott. Így került a rabok közé a púpos, félig nyomorék Návay Iván, aki sohasem politizált. A gyanúsítottakkal és túszokkal teli különvonat, amelyet később „Szamuely halálvonatának” neveztek, Hódmezővásárhely felé vette az irányt. Itt az állomástól nem messze kivégezték a makói gyanúsítottakat. A következő megálló Szentes és Csongrád érintése után Kiskunfélegyháza volt. 1919. április 29-én itt ért véget a két elhurcolt Návay élete. Kiss Béla szentesi főjegyzővel együtt kiszólították őket a vagonból, majd „egy vésztörvényszéknek sem nevezhető kihallgatás”22 után kegyetlen módon kivégezték őket.23 A gyilkosság után a három holttestet a félegyházi vasútállomás (7. sz. kép) melletti kiserdőben temették el. Később, a proletárdiktatúra bukása után, 1919 szeptemberében a Návayak holttestét hazaszállították Kiskunfélegyházáról, és a földeáki sírboltban került örök nyugovóra. Kiss Béla sírja ma is látható a félegyházi Alsótemetőben.24 Az események láncolata azonban itt nem ért véget. Az Arad környéki földbirtokosok a francia katonaság támogatásával ellenkormányt kívántak létrehozni, és vezetésével Návay Lajost bízták volna meg. Ezért május 4-én felkérő bizottság érkezett Földeákra. Jelöltjük haláláról értesülve azonban visszautaztak Aradra.

III. A Návay-per A Magyar Tanácsköztársaság bukásáig „természetesen” nem történt meg a Návayak gyilkosainak felelősségre vonása. A Tanácsköztársaság bukása után a Szegedi Királyi Törvényszéken 31 gyanúsított ügyének tárgyalása kezdődött meg. Köztük volt az a nyolcfős halálbrigád, amelyet a másodrendű vádlott Tóth Béla (álnéven Anocskai András, Bán József) vezetett. Ők hurcolták el Návay Lajost (8. sz. kép) is több társával együtt. Az elsőrendű vádlott Engi Lajos Sándor volt, a vádirat szerint ő húzta meg a ravaszt 1919. április 29-én, a kiskunfélegyházi pályaudvaron. Súlyosbító körülmény volt, hogy Návay Iván nem halt meg a

21

Fejérváry József és Gravátz Ferenc: A Szamuelli halálvonata. Vásárhely – Makó - Szentes rémnapjai. Hódmezővásárhely, Reggeli Újság nyomdája. 1921. 4. 18-19. pp 22 Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 237. p 23 Fejérváry József és Gravátz Ferenc: A Szamuelli halálvonata. Vásárhely – Makó - Szentes rémnapjai. Hódmezővásárhely, Reggeli Újság nyomdája. 1921. 51. p 24 Kőfalviné Ónodi Márta levéltáros szóbeli közlése alapján. Kiskunfélegyháza, BML KL

6

revolverlövéstől, ezért Engi rohamkést döfött a szívébe, majd megforgatta azt. A többi vádlott más gyilkosságokban és rablásokban volt tettestárs. A törvényszék leghangsúlyosabban a Návay-gyilkosság körülményeit vizsgálta, ezért az eljárás a későbbiekben a Návay-per nevet kapta. A büntetőper két évig (1919-1921) tartott, és az ítélethozatalkor a következő ítéletek születtek: Engi Lajos Sándort a bíróság halmazati büntetésként halálra ítélte, a másodrendű vádlott Tóth Béla tizenöt év fegyházbüntetést kapott, és tíz évre eltiltották politikai jogainak gyakorlásától. A többi huszonkilenc vádlottat szintén bűnösnek találták, valamennyien letöltendő fegyház-, illetve fogházbüntetést kaptak. A legenyhébb büntetés hat hónap fogház volt.25 A közvéleményben is óriási felháborodást keltett az ügy részleteinek fényre derülése. Tarnay Ivor, Csanád–Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánja, többször is kegyetlen módon végrehajtott gyilkosságnak titulálta az esetet, és terroristáknak nevezte az elkövetőket.26 Hasonlóképp vélekedett az összes korabeli folyóirat is. Návay Lajos megölése mély sebet ejtett a vármegyei közélet szereplőinek lelkében. Ezt jelzi az is, hogy Dr. Barna János, Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek című, 1929-ben kiadott könyvében a következőképpen ír az elhurcolást megelőző napról, kifejtve, hogy Földeák lakossága kimondottan „zabolátlan” volt, és nem segített a képviselőház korábbi elnökén, pedig megtehette volna.

„Földeák községének népe különösen vezetett ezen a téren, elégedetlenségének, zabolátlanságának, forradalmiságának fűtőanyaga kizárólag ebből állott: elvenni a gazdagok földjét s munka nélkül élni. Az, hogy Dr. Návay Lajos egyike volt a haladó szellemű, felvilágosodott polgároknak, híve az általános választójognak, egyáltalában nem jött számításba előttük, gazdag volt, előkelő volt, tehát – gyűlölték. Ha e nép vágyában nem lett volna olyan megátalkodott, s a község értelmisége nem lett volna annyira megjuhászkodó, úgy Návay Lajos sohasem jutott volna gyilkosok kezére. Mert hiszen a végzetes április 26-iki estén, jóformán az egész falu népe tudta, hogy másnap Návay Lajost el fogják hurcolni, azonban senki sem volt, aki az éj leple alatt figyelmeztető hírnököt küldött volna számára. Ha módjában van elrejtőzni, úgy meg is van mentve, mert hiszen a rétre kimenő vörös őrségnek

25 26

A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919-1921. A makói múzeum füzetei 96. Makó, 2001. 48. p Makói Friss Újság. 1935. szeptember 24. Tarnay Ivor beszéde a Návay-szobor felavatásakor.

7

alig volt ideje a gyászos tett végrehajtására, s a különvonatnak nagyon is igyekeznie kellett, hogy mihamarabb kívül jusson a szerb, francia és oláh csapatok átkarolásán.„27

IV. A szoborállítás előkészületei

1. Kezdeményezés – az anyagi alapok biztosítása

Az, hogy Návay Lajosnak szobrot állítsanak, közvetlenül a proletárdiktatúra bukása után felmerült. A trianoni békeszerződés azonban óriási gazdasági károkat és társadalmi válságot okozott, amelyet orvosolni kellett. A hagyma elvesztette korábbi felvevőpiacai jelentős részét, az elcsatolt országrészekről több ezren érkeztek Makóra, de őket nem tudták elszállásolni. 1920 telén tűzifahiány keletkezett, s a megszálló csapatok sarcolásaiból is lassan lábadozott a város. Forrás hiányában tehát elnapolták a szoborállítást. 1925-re némileg rendeződött a pénzügyi helyzet. Az 1925. október 25-i törvényhatósági bizottság rendes közgyűlésén létrehozták a Návay Lajos szoborbizottságot. A bizottság első ülésére 1926. január 14-én került sor. Az ülést Tarnay Ivor alispán vezette. A szoborbizottsági jegyzőkönyv szerint jelen voltak: Vajda Jenő főjegyző, báró Urbán Péter felsőházi tag, Vásárhelyi Sándor főszolgabíró, Dr. Petrovics György polgármester, Hegedűs Kálmán vármegyei árvaszéki elnök, Vertán Endre főjegyző, Antalffy Lajos főjegyző, Dr. Espersit János ügyvéd, Dr. Vintze Sándor főszolgabíró, Hajdu József főszolgabíró, Dr. Galamb Sándor ügyvéd, Dr. Bánffy József főügyész és Hervay István korábbi vármegyei alispán. A bizottság jegyzőjévé Ring Béla aljegyzőt választották.28 (Írott melléklet – a továbbiakban IM 2.) A bizottság elfogadta Antalffy Lajos indítványát, amely szerint a bizottság kérje a Belügyminisztériumot, hogy engedélyezze egyéves gyűjtés indítását a szoboralap számára és Návay Lajos emlékbélyeg kibocsátását 5000 korona összértékben. Szintén a szoboralap támogatása érdekében, Vertán Endre főjegyző javasolta, hogy a vármegye községeiben rendezzenek „magasabb színvonalú műsoros estéket”. Az alakuló ülés zárásaként az alispán

27

Dr. Barna János: Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Magyar városok monográfiája. Budapest, 1929. 58. p 28 Csongrád Megyei Levéltár (későbbiekben: CSML) IV. 452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1925-1935, 1937., 1926.január 14. ülés.

8

bejelentette, hogy a szoborra eddig tíz millió korona gyűlt össze, amely a Csanádi Gazdasági Takarékpénztárnál „nyert gyümölcsöző elhelyezést”.29 A bizottság ezután több mint másfél évig nem ülésezett, következő összejövetelüket 1927. november 12-én tartották, ahol bejelentették, hogy a Belügyminisztérium elutasította a bélyegek kibocsátását, de az egyéves országos gyűjtést engedélyezte. A vármegye kérte a községek hozzájárulását a szoboralaphoz, ugyanis mindössze ötezer pengővel rendelkezett.30 (1927-ben az óriási infláció után a pénzügyi stabilizáció jegyében a koronát pengőre cserélték.) Az országos gyűjtés sikeres volt. Szabolcs és Ung vármegye száz pengőt ajánlott fel, de a legnagyobb segítséget a magyar országgyűlés alsó- és felsőházának ötvenezer pengős felajánlása jelentette. A szoborbizottság a következőképpen köszönte ezt meg:

„A szoborbizottság örömmel veszi tudomásul a nagylelkű adományt, valamint azt, hogy az országgyűlés két házának az adományért a törvényhatósági bizottság fogja a köszönetét kifejezni.” A köszönetnyilvánítás után az alispán beszédében kijelentette, hogy véleménye szerint a szoboralapban lévő hatvanezer pengő megfelelő összeg a szobor kivitelezésére. Ezzel a bizottsági

tagok

egyetértettek,

és

a

szoborpályázatot

kiírhatónak

nyilvánították.

Megfogalmazták, hogy országos pályázatra van szükség, és a pályaművek elbírálásához az Országos Képzőművészeti Társaság segítségét kérik. Az alkotás maximum ötvenezer pengőbe kerülhet, és a vármegyeháza előtti kertben állítják majd fel, Földeák pedig emléktáblát kap.31 A makói székhelyű Návay Lajos szoborbizottság tagjai a makói szobron kívül Kiskunfélegyházán is emlékművet kívántak állítani a proletárdiktatúra áldozatainak. A feladattal Markup Béla budapesti szobrászt bízták meg, de az általa elkészített első tervet túl drágának ítélték, ezért elutasították. Az átdolgozott tervet később elfogadták. Az emlékmű elején egy bronzból készült síró nőalak (angyal) volt, amelyet Tarnay Ivor leányáról mintázott a művész tervei alapján Krausz Ferenc bronzöntő.32 A szobor felavatásának eredeti dátuma 1929. április 29. volt, a mártírok (Návay Lajos, Návay Iván, Kiss Béla) halálának tizedik évfordulója. Az átadás időpontja csúszott, végül ugyanazon év június 26-án került rá sor. Az ünnepségre Csanád vármegye külön vonatot indított.33 Az emlékmű leleplezésére érkezőket a

29

CSML IV. 452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937.,1926. január 14. ülés. 2044 ikt. szám. 30 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937., 1927. november 12. ülés. 31 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937., 1928. szeptember 15. ülés. 32 Félegyházi Közlöny, 1929. június 23. 2. 33 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1929. június 15. ülés

9

pályaudvaron a Návay-emlékbizottság fogadta dr. Puskás Béla királyi főjegyző vezetésével.34 (9. sz. kép), (IM 5.) Eközben a makói szoborra újabb felajánlások érkeztek. Szatmár-Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Zala, Hajdú, Vas, Békés, Jász-NagykunSzolnok és Veszprém vármegye is hozzájárult az alkotáshoz. Az 1929-33-as gazdasági világválság azonban újra elodázta a szoborállítást.

2. A szoborbizottság pályázatot hirdet meg Csanád vármegye gazdasági helyzete 1933-ra részben rendeződött, így a szoborbizottság ülését Návay halálának tizennegyedik évfordulójára, 1933. április 29-én újra összehívták. Itt Tarnay Ivor alispán, a bizottság elnöke hivatalosan is kihirdette a szükséges pénz összegyűlését. Ezután tizenkét pontból álló pályázati hirdetményt fogalmaztak meg. Az első pont szerint az alkotásnak Návay Lajost kellett ábrázolnia, emellett néhány mellékalakot, akik a főalak munkásságát szimbolizálják. Az alakokat talapzaton kell elhelyezni. A második pont meghatározta a szobor pontos helyét:

„A vármegyei széképület előtt lévő kertnek a Széchenyi térre irányuló kiszögellésében állíttassék fel az Uri utca és a Hunyadi utca találkozópontján.”

A harmadik pont értelmében a költségek nem érhették el az ötvenezer pengőt. A következő pont szerint a pályázónak a szobor teljes méretéhez képest egytized nagyságú és egyötöd nagyságú gipszmintát, valamint a mű pontos leírását és anyagmegjelölést, emellett költségvetést kell bemutatnia. Pályázata csak így érvényes. A nyertes pályamunka mellett öt alkotást díjaznak még. A második pályázat jutalma 800 pengő, a harmadiké 700, a negyedik 600, az ötödik 500, a hatodik 400 pengőt kap. Mindezt az ötödik pontban foglalták össze. A következő rendelkezés szerint az alkotások sorsáról a szoborbizottság dönt, a kijelölendő zsűri nem ítélkezhet. Szintén előírták, hogy a győztes mű terve a bizottság tulajdonába kerül, és azt más célra nem lehet felhasználni. A pályázatok benyújtásának határideje: 1933. október 15. A zsűri tagjai közé felkérték Kertész K. Károly államtitkárt és Petrovics Eleket, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját. A pályázatban előírták, hogy a végeredményről titkos szavazással döntenek, és minimum hét jelenlevő szükséges a szavazás érvényességéhez. Az 34

Félegyházi Közlöny, 1929. június 23. 2.

10

utolsó pontban meghatározták, hogy a beérkezett pályaműveket a határidő lejárta után a Vármegyeháza nagytermében állítják ki. Az emlékülésen arról is határozatot hoztak, hogy az elkészült pályázati hirdetményt (IM 7.) a Makói Friss Újságban, egy képzőművészeti szaklapban, két országos újságban és Csanád Vármegye Hivatalos Lapjában jelentetik meg.35 (IM 8.) Az országos hatókörű pályázattól

remélték

a

leginkább

megfelelő

megoldást

Návay

Lajos

emlékének

megörökítésére.36 A következő bizottsági ülésre a pályázati határidő lejárta előtt egy nappal, 1933. október 14-én került sor. Ezen az ülésen a választások miatt új tagok kerültek a bizottságba: Kovács Ágoston főszolgabíró, Topcsi László makói borbély- és fodrászmester, Gorcsa Péter polgármester helyettes, Dr. Elesánszky Kázmér és B. Nagy Ferenc gazdálkodó (IM 2.). Kertész K. Károly, a zsűri elnöke bejelentette, hogy Sidló Ferenc és Róna József szobrászművészeket hívta meg a zsűribe (IM 3.). Tarnay Ivor felszólalásában jelezte, hogy a pályázatra eddig mindössze egy alkotás érkezett, de véleménye szerint a vasárnap lejáró határidő hátrányt jelentett a művészek számára, mert a vasúttársaság nem tudta időben leszállítani az elkészült terveket. Ezért a határidőt nyolc nappal kitolták. 37

3. Szobortervek – bírálatok A következő napokban 17 pályamű érkezett Makóra (IM 4.). Az október 19-én megjelenő Makói Friss Újság beszámolt az eseményről, és jellemezte a gipszmintákat. Az újság szerint a kiskunfélegyházi emlékmű alkotója, Markup Béla álló szobrával és két mellékalakjával hűen ábrázolja Návayt, alakja és arca is hasonlít a grófra. Weichinger Károly kígyót taposó középkori lovagot alkotott. Istók János minden részletre ügyelő pontossággal ábrázolja a képviselőház egykori elnökét, az újság szerint e művészi alkotásnak nincs párja a teremben (10. sz. kép). Nagy Gyula makói szobrász művét nemes kidolgozás jellemezte, és architektúrájával is kitűnt a tömegből. Pásztor János, a makói I. világháborús hősi emlékmű alkotója, kitűnő munkát végzett, de sajnos a főalak egyáltalán nem hasonlított Návay Lajosra. Cser Károly és Horvai János markáns alakokat ábrázoltak, Görömbei István az extázisban lévő Návayt mellét az orgyilkosok elé tárva örökítette meg. Győry János zakóban és palástban álló zömök műalkotást küldött, Manno Miltiádész tervében éles szirten merészen kiálló, a 35

CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1933. április 29. ülés Tóth Attila: A költő méltó emlékének. Szeged 22. évf. 4. szám, 25. p 37 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1933. október 14. ülés 36

11

világnak dacot mutató, fiatal, kispolgár alakot ábrázol. Bár vonalharmóniája gyönyörű volt, az effajta viselkedés távol állt Návaytól. Erdey Dezső domborművek között, Kayser Lajos magyaros ruhában jelenítette meg a politikust. Szentgyörgyi István gyönyörű architektúrájú, tökéletes művészi alkotást küldött. Spalt János és Vass Viktor ellipszis alakú oszlopcsarnokba helyezte a főalakot. Az újság a következőképpen foglalta össze a látottakat:

„Feltűnő a gazdag szoborgyűjteményben, hogy a legtöbb sem külsőleg, sem eszmei elgondolásban nem hasonlít Návay Lajosra, sőt legtöbbször homlokegyenest ellentétes az ő jellemével és lelkületével. De akármelyik sikerült szobrot is fogadják el, Makó város értékes, gyönyörű műemlékkel gazdagodik, szépül.”38

Az újságokkal egyetértettek a zsűri tagjai is. Véleményük szerint a pályázat nem volt kielégítő, mindegyik munkának volt hibája. Többféle jó megoldást és néhány tisztázatlan koncepciójú tervet láttak. Azt javasolták, hogy a bizottság ne döntsön, hanem az öt legjobb mű alkotóját kérjék fel munkájuk átdolgozására. A zsűri szerint Horvai, Vass, Szentgyörgyi, Istók és Pásztor munkája sikerült a legjobban. Az indítványról szavaztak, a halasztást tizenegyen támogatták, tízen pedig ellene voltak. Az új pályázat határidejét 1934. január 31-re tűzték ki. Ez után a bizottság tagjai döntöttek arról az öt művészről, aki részt vehet a második fordulóban. Mind a 26 tagnak öt szavazati joga volt. Az eredmény szerint Szentgyörgyi István 25, Pásztor János 24, Vass Viktor 21, Horvai János 20 és Markup Béla 14 szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetése után Dr. Nikelszky Jenő kérvényezte, hogy a fenti művészek mellett a makói Nagy Gyula is kapjon lehetőséget munkájának átdolgozására. Végül ezt elutasították, de 500 pengő jutalmat megszavaztak a fiatal művésznek.39 Ezt követően 3000 pengő szétosztásában is egyetértettek az öt továbbjutott művész között.40 Az új pályázat eredményeképpen új szoborkiállítás nyílt a makói vármegyeházán (11. sz. kép). A második fordulóra a pályaművek időben megérkeztek. A Makói Friss Újság ismét értékelte a pályaműveket. Szentgyörgyi félkörös talapzaton, centrálisan helyezte el Návay díszmagyaros alakját, mellette két mellékalak csoport, anya a leányával és apa a fiával. Pásztor

félhatszöges

talapzaton,

zsakettben

ábrázolta

a

politikust,

mellette

egy

parasztemberrel és egy anyával. Vass Viktor római oszlopos portáléba állította Návayt, akit

38

Makói Friss Újság 1933. október 19. Makói Friss Újság. 1933. november 9. 40 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1933. november 4. ülés 39

12

díszmagyarba öltöztetett. A két mellékalak hasonlított a Pásztor János alkotásán láthatókra (12. sz. kép). Horvai és Markup nem változtatott munkáján.41 A következő, 1934. február 16-i szoborbizottsági ülésen néhány korábbi tag kiválása miatt új nevekkel bővült a bizottság névsora: Raáb Ervin, Szojka Kálmán, Tarnay Ákos, makói árvaszéki helyettes elnök, Dr. Istók Barnabás Csanád vármegyei főorvos. A zsűri elnöke bejelentette, hogy a második forduló pályaművei véleményük szerint jobban sikerültek, mint az első fordulóra készültek. A zsűri úgy döntött, hogy Pásztor János munkája sikerült a legjobban, de Szentgyörgyi István és Horvai János alkotásai is kivitelezésre alkalmasak. Ezzel a zsűri munkája véget ért, a bizottság szóban és írásban is megköszönte munkájukat. A szavazás előtt Tarnay Ivor kérte a szoborbizottság tagjait, jól fontolják meg döntésüket.

„Mert hiszen az alkotás hosszú évekre, évszázadokra szóló, elmúlhatnak a döntésben résztvevők, az odaítélő határozat meghozói, de az utókor előtt évtizedeken át viselik a felelősséget határozatukért, amelynek nyomán Návay Lajos ércbeöntött alakja a város főterén emlékezetét hirdetni fogja.”

A szavazás a következő eredménnyel zárult: Szentgyörgyi 14, Pásztor 6, Markup 4, Horvai 2 szavazatot kapott, Vass Viktor alkotását senki sem tartotta a legjobbnak.42 Az alispán ezután kihirdette az eredményt:

„A szavazás eredményéhez képest a szoborbizottság elnöke kihirdeti az eredményt, hogy a szoborbizottság általános többsége a Návay Lajos szobor megalkotására Szentgyörgyi István szobrászművész pályamunkáját jelölte ki.”43

V. A szobor születése Ez után kérték a művészt, hogy a politikust inkább az első fordulóban látott polgári öltönybe öltöztesse, ne a díszmagyar ruhába. A határozat szerint a vármegye az összes második fordulós pályamunkát megvásárolta 500 pengőért. Vertán Endre felvetésére, a

41

Makói Friss Újság. 1934. február 2. Makói Friss Újság. 1934. február 17. 43 CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1934. február 16. ülés 42

13

szoborbizottságban végzett munkájáért Tarnay Ivor választhatott egyet ajándékba a gipszminták közül.44 A bizottság már a következő, március 10-i ülésen döntött a szobor finanszírozásának üteméről. Első lépésként 8000 pengőt utaltak át Szentgyörgyi István részére, aki kérte, hogy a korábbi döntés ellenére mégis a díszmagyaros szobrot készíthesse el, mert az - véleménye szerint - ünnepélyesebb és monumentalitást éreztet. Döntés született arról is, hogy az országgyűlés kérésére egy pályamunkát átadnak az Országgyűlési Múzeum részére. Végül Pásztor János munkája került Budapestre. A bizottság elnöke tájékoztatta a tagokat, hogy az alkotó járt Makón, és Gadits Béla segítségével felmérte a szobor helyét. Mivel a szobor helye alacsonyabban feküdt a környékénél, komoly alapozási munkálatokra volt szükség. Gadits Béla műszaki tanácsost segítőkész munkájáért szóbeli dicséretben részesítették.45 Július közepére már a nagyméretű gipszminta is elkészült. A további munkálatokra 7000 pengőt utaltak a művésznek, és Seenger Bélát bízták meg alapozási munkák elvégzésével. A szoborral kapcsolatos munkákat egyre nagyobb érdeklődés övezte. A Makói Friss Újság augusztus 14-én rövid cikkben számolt be a munkálatokról. Ebben jelezték, hogy a szobor felállításának kifogástalan végrehajtásáért egyedül Szentgyörgyi a felelős, aki áprilisra ígéri a szobor befejezését. 46 Az alkotás az eredeti tervekhez képest gyorsabban elkészült, és már 1934 októberében megérkezett Makóra, ahol a készülő talapzat előtt helyezték el. A zsákba varrt másfél ember nagyságú szobornak sok rajongója akadt, akik folyamatosan figyelemmel kísérték az alapozást és a talapzat elkészültét. 47 November 17-én szoborbizottsági ülésen az elhunyt Vertán Endre helyére Hervay Istvánt

választották

alelnöknek.

Összeírták

a

munkálatok

költségeit.

Novemberig

Szentgyörgyinek 18 000 pengőt utaltak át, míg Seenger Béla 13 600 pengőt kapott az alapok és a talapzat elkészítésért. A vasút 1400 pengőt kért az anyagok fuvarozásáért. Így összesen 33 000 pengőt költöttek el a szoboralapból. Seenger Béla jelezte, hogy a munkálatokkal a tervezettnél lassabban haladnak, ezért szerinte a szobor avatását jövőre kell halasztani. A bizottság 1935 áprilisát jelölte ki átadás céljából. A szoborbizottsági jegyzőkönyvből hiányzó oldalak miatt nem tudjuk biztosan, miért késett hónapokat a szoboravatás. 1934-ben úgy tervezték, hogy Návay Lajos halálának tizenhatodik évfordulóján, április 29-én avatják fel emlékművét. Végül az esemény szeptemberben következett be. A késés okait több tényezőben 44

CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1934. február 16. ülés CSML IV452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. 1934. március 10. ülés 46 Makói Friss Újság. 1934. augusztus 14. 47 Makói Friss Újság. 1934. október 19. 45

14

kereshetjük. Vertán Endre egy bizottsági ülésen felhívta rá a figyelmet, hogy a szobor tervezett helye (a Széchenyi tér Vármegyeháza felőli sarkánál) alacsonyabban fekszik a környező területeknél, a területet fel kell tölteni. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint maximum két méter magas emlékmű állítható erre a helyre, mert egy ennél magasabb alkotás súlyát a talapzat és az alapok nem bírnák el, és valószínűleg az egész szobor megsüllyedne.48 Az elkészült alkotás viszont két ember nagyságú volt. Elképzelhető tehát, hogy az alapzattal kapcsolatos munkák megkéstek, és emiatt csúszott néhány hónapot az avatás. Ezt igazolja az a tény is, hogy a talapzat és az alapok elkészítésével megbízott Seenger Béla pályázatában 2000 pengőért vállalta a munkát, de már 1934 novemberéig 13 600 pengőt utaltak át neki. Mivel a bizottság legfőbb célját, a szoboralakok elkészülését elérte, megköszönték a munkát Tarnay Ivornak, a bizottság elnökének. Határozatukban kifejezték, hogy az emlékmű nélküle nem jöhetett volna létre. A bizottság jegyzőkönyve itt megszakad, ezért a szoborállítás finanszírozásáról pontosabb adatokkal nem rendelkezünk.

1. A Návay-emlékmű felavatása

Ahogy közeledett az avatás napja, egyre jobban eluralkodott a városon az euforikus hangulat. Szeptember 17-én már tudni lehetett, hogy rengeteg koszorú lesz a leleplezési ünnepélyen, mert Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét, Csongrád, Békés város küldöttsége is képviselteti magát. A szobor avatása előtt egy héttel hatvan koszorú elhelyezését ígérték, délután pedig háromszáz bankettezőre számítottak a Korona szállóban. A források szerint az előkészületek jól haladtak, bár a sok vendég miatt a szervezés nehéz feladatnak bizonyult.49 1935. szeptember 22-én vasárnap elérkezett a nagy nap. A helyi újságok Návay arcképével jelentek meg, az avatásról hangos filmfelvétel készült. A vendégek egy része már szombaton megérkezett és a Dr. Kecskeméti Ármin főrabbi vezette zsidó istentisztelettel a megemlékezések sora is elkezdődött. Az avatás napján ragyogó őszi idő volt, a várost ünnepi hangulat lengte be, még a budapesti vendégek is megjegyezték, ritkán látni ilyen fényes ünnepséget. Az ünnepség sorozat a belvárosi római katolikus templomban tartott szent misével kezdődött. Az avató ünnepség a magas rangú kormányképviselők késése miatt egy órát csúszott. A várakozás

48 49

CSML IV.452. i. A Návay Lajos szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-35, 1937., 1933. november 4. ülés Makói Friss Újság. 1935. szeptember 17.

15

megviselte a közönséget, a mentőknek negyven esetben kellett segítséget nyújtani (13. sz. kép). A szoboralakokat az ország és a vármegye zászlói borították. A felavatandó alkotással szemben ültek a küldöttek: Preszly Elemér államtitkár, a kormány küldöttje, báró Radvánszky Albert felsőházi és Bobory György képviselőházi alelnök, vitéz jószáshelyi Purgly Emil és Fáy István főispán, Dr. Görgey István, Dr. Eckhardt Tibor és Kun Béla országgyűlési képviselők, mellette foglalt helyet Szentgyörgyi István szobrászművész a szobor alkotója, Kogutovitz Károly egyetemi tanár és Dr. Lakatos Gyula Kiszombor követe (14. sz. kép). Természetesen a díszpáholyban foglaltak helyet a helyi közélet neves alakjai is, valamint a Návay család jelenlévő tagjai: Návay Emma (Lajos nővére), Návay Aladár (meghatalmazott miniszter, volt brüsszeli követ, belső titkos tanácsos), Návay György, Návay Andor, Návay Aranka, Návay László, Bóra Árpádné Návay Ilona, özvegy Hász Sándorné Návay Mária és még sokan mások a kiterjedt rokonságból. Az ünnepségen jelen volt Makó egész társadalma és egy népes küldöttség Földeákról (15. sz. kép). A rendre leventék és csendőrök ügyeltek. A szobor ízléses díszítése Urbán János gazdasági tanácsos, városi főkertész érdeme volt. A rendezésért a vármegyei tisztikar érdemelt dicséretet. Az államtitkár 12 óra körül érkezett meg autóval Szeged felöl. Ez után kezdődött meg a hivatalos ünnepi ceremónia a makói dalárdák együttes kórusának Hiszekegyével (16. sz. kép). Tarnay Ivor beszédében kiemelte, hogy „Návay Lajos szobra ércbe öntött tanítás, történeti útmutatás és vigasz, hogy az áldozatos hazaszeretet, az erkölcsi törvényességbe és művelődésbe áteszményült magyar érzés, a faji és vallási különbségek fölé emelkedő testvériesség ki fog szabadítani bennünket Trianon poklából.”50 Az alispán szólt Návay filozófiájáról is:

„Küzdeni a népért minden érdek nélkül, nem tekintve hírt, nevet, vagyont, nem hajhászva egyéni ambíciókat – de viselni az apostoli fátumot, a magárahagyatottságot, sőt a mártíriumot is – ha magasabb ideál: a nép jóléte a cél.”

Tarnay Ivor beszéde után történt meg a régóta várt szobor avatása (17. sz. kép). A Makói Friss Újság tökéletesen érzékelteti a felemelő pillanatot:

50

Makói Friss Újság. 1935. szeptember 24., szeptember 25., szeptember 26.

16

„S mikor a zászló leplek kibontakozva a szobor alakokról az árbocok csúcsára szálltak fel, a megilletődés áhítatos csendjében a filmgép berregése volt az egyetlen hallható zaj.”

Bajza Gaál Ferenc Sóhajtás című éneke után Dr. Nikelszky Jenő, Makó város polgármestere átvette a szobrot. Beszédében a hat évvel ezelőtti hősi emlékmű avatásáról is megemlékezett. Véleménye szerint az I. világháborús hősi emlékmű mondanivalója: „Ne bántsd a magyart!”, ezzel szemben a Návay-szoboré a következő: „Magyar, ne bántsd a magyart!”. A híres politikusra emlékezve kifejtette: Návay Lajos tragikumának mélysége abban rejlik, hogy őt, aki egész életében a nép jogaiért és javaiért küzdött, épp a népjogok nevében gyilkolták le orvul, galádul a népjogok jelszavával visszaélő és a hiszékeny tömeget félrevezető kalandorok bérencei. Elmondta, hogy nincs nemzet, amelynek több mártírja lenne, mint a magyar, de lelkük, minden törekvésük és nemes eszméjük tovább él az utódokban.51 Végezetül a város díszének nevezte a szobrot és átvette azt. Az ünnepség zárásaként felcsendült a Himnusz, majd a talapzaton 88 koszorút helyeztek el (18. sz. kép). Az avatás utáni bankettre 244 vendéget vártak a Koronába. Itt felcsendültek Návay kedvenc dalai, Fátyol Jancsi szerzeményei: Lehullott a rezgő nyárfa, Egy rózsafán megszámláltam a rózsát. A pohárköszöntők sorát Fáy István főispán kezdte, aki vezéregyéniségnek nevezte Návayt. Dr. Bánffy József ügyész az obstrukció időszakáról emlékezett, míg Dr. Tamásy András a küldöttekre mondott pohárköszöntőt. Az utolsó felszólaló Preszly Elemér államtitkár volt, aki megköszönte az üdvözlést, majd párhuzamot vont Návay Lajos és gróf Széchenyi István sorsa között. A nap a makói Hollósy Kornélia színházban tartott díszhangversennyel ért véget (19. sz. kép). A műsort Nagy Károly református lelkész alkalmi ódája nyitotta meg, majd a szegedi fúvósok adták elő Chopin gyászindulóját. A makói filharmonikusok előadásában az Egmont nyitány után több Csajkovszkij, Schubert és Wagner művet hallhatott a közönség. Az újságok szerint e felejthetetlen élmény tökéletes lezárása volt a kiemelkedő napnak. 52 A szoborállításról több országos lap is közölt cikket: Magyar Hírlap (1935. szeptember 24.), Budapesti Hírlap (1935. szeptember 24.), Magyarság (1935. szeptember 24.), 8 órai Újság (1935. szeptember 24.), Tolnai Világlapja (1935. október 2.), sőt még a német nyelvű Pester Loyd is megemlékezett róla (1935. szeptember 23.).

51 52

Makói Friss Újság. 1935. szeptember 24. Makói Friss Újság. 1935. szeptember 24.

17

2. A szobor jellemzése, értelmezése

A szakértők szerint a makói Návay-emlékmű Szentgyörgyi István (1881-1938) (20. sz. kép) egyik legsikerültebb alkotása. (Több kitüntetés, aranyérem és díj nyertese volt. Főleg portré szobrokat készített, de ismert volt emlékmű alkotóként is. A Magyar Nemzeti Galéria 14 szobrát őrzi, egyik műve a Római Modern Múzeumban látható.) (IM 1.) A szobor stílusa neoklasszicista, hiszen az emlékművet mértéktartás és formai szépség jellemezte (21. sz. kép). Návay alakján a nyugodt, kiegyensúlyozott harmónia érvényesült. A művész különösen nagy gondot fordított a fő- és mellékalakok fejeinek egyedi megmintázására. Féja Géza író szerint a liberális Návay demokratikus szelleme és közéleti tisztasága miatt megérdemelte a szobrot, de ez a szobor nem Návay szellemét fejezi ki, hanem a győzhetetlen, örök vármegye világképét. Peckesen áll a szegény, igaztalanul halálba küldött politikus, előtte alázatos parasztok hajlongnak, hódolnak és szórják lábai elé a dézsmát, amelyre ő sohasem tartott igényt.53 Forgó Gézával egyetértve54 magam is úgy vélem, Féja Gézának nem volt igaza, mert bár a korabeli források szerint sem hasonlítottak a pályamunkák alakjai Návayra, az elkészült alkotás mellékalakjai nem hajlongnak a politikus előtt. A baloldali nő a kislánnyal és a jobb oldali férfi fiával csupán ül és felnéz a politikusra (22-23. sz. képek). Inkább a jelentős politikus vagy a vagyonos földbirtokos iránti tisztelet érezhető a testtartásukból és arckifejezésükből. Návay életéből és politikai jegyzeteiből kiderül, hogy ő ezt sem várta el. Szentgyörgyinek azonban ki kellett hangsúlyoznia a szobor főalakját, és ahogy a főalak kimagaslik az emlékmű centrumában, az nem csak Návay Lajos politikusi nagyságának, hanem mártíriuma tiszteletének kifejeződése is. A többi pályamunkáról nem tudunk véleményt formálni, mert sajnos nem maradtak fenn képek vagy minták a tervezett alkotásokról. A korabeli újságírók és a zsűri szerint a többi pályamunka sem adta vissza Návay személyiségét, és bár a szoborbizottság jegyzőkönyvében konkrétan nem szerepel, a szóhasználatból érzékelhető, jelentős javulás a második fordulóra sem történt. Kérdés, hogy a művészek azért nem tudták hűen ábrázolni Návay alakját, mert nem ismerték, vagy azért mert szerény, visszafogott természete miatt nem volt tipikus heroikus személyiség, halála emelte hőssé. A pályázók talán emiatt voltak bizonytalanok a megfelelő mellékalakok készítésében is. 53

54

Makó Monográfia 6. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Makó, 2004. 563. p Forgó Géza: Návay Lajos szobra. Reggeli Délvilág, 1995. október 17.

18

VI. Návay Lajos emlékezete 1945-ig 1. A szoborbizottság munkája az emlékmű felállítása után

A bizottsági jegyzőkönyv hiányzó lapjai miatt nincs pontos adatunk a kivitelezés végösszegéről és arról, hogy mennyi pénz gyűlt össze a szoborra. 1935. december 31-én azonban újra összeült a szoborbizottság, és ettől az időponttól kezdve rendelkezünk hiteles adatokkal. Ekkor Gorcsa Péter makói főjegyző hozzájárulást kért a makói szegényházbeliek Návay Lajos emlékére történő évenkénti megvendégelése céljára. A tagok támogatták a felvetést, és 250 pengőt ajánlottak fel. Szintén támogatták a makói Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola fizika szertárának felszerelését 250 pengővel. Hozzájárultak a kiskunfélegyházi emlékmű pályaudvar mögötti térre történő áthelyezéséhez 240 pengővel. Erre azért volt szükség, mert a vagonok eltakarták a mártírok szobrát. Majd kétévnyi szünet után 1937. szeptember 30-án volt az utolsó szoborbizottsági ülés. Tarnay Ivor elnök felolvasta Dr. Nikelszky Jenő polgármester köszönőlevelét az iskolai fizikaszertár felszereléséhez nyújtott segítségért. A megmaradt pénzösszegből 200 pengő jutott a makói országzászló felállításának támogatására. A jegyzőkönyv szerint a szoboralapban 17 616 pengő maradt. Ebből 16 000 pengő átkerült a Návay Lajos ösztöndíj alapba. A többi pénzt a takarékpénztárnál hagyták a szobor környéki munkálatok költségeinek fedezésére. Az elszámolás után a bizottság kijelentette, hogy munkáját befejezte.

2. Návay Lajos emlékének ápolása Makón és Földeákon (1921-1945) 1921-ben Földeák község 1000 koronával járult hozzá egy Návay Lajos nevének megörökítése céljából létesítendő alapítványhoz, amelyet a belügyminisztérium is engedélyezett.55 A proletárdiktatúra bukása után hamarosan teret és utcát neveztek el róla Makón. A vármegye pedig a mai Maroslelét nevezte át Návay Lajos falvának, az indoklás szerint azért, mert Návay sokat tett a falu fejlődéséért.

55

CSML ML Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának Makón tartott 1921. október 5. ülése. 11435-1921 ikt. sz.

19

1925. június 30-án rendkívüli közgyűlés keretein belül avatták fel Návay Lajos arcképét a Vármegyeházán. Itt terjesztették elő első ízben, hogy a mártírhalált halt politikusnak szobrot kellene állítani. Az előterjesztő Tarnay Ivor alispán volt.56 1942-ben a Nemzeti Kaszinóban avattak emléktáblát Návay Lajos tiszteletére. Az alkotást Szentgyörgyi István készítette. Az avatóünnepségen József Ferenc királyi herceg és Horthy Miklós kormányzó is részt vett.57 1923-ban a makói felsőkereskedelmi iskola is az ő nevét kapta. 1945-ig, az emlékmű elbontásáig a Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola tanulói minden évben, szeptember 19-én megkoszorúzták a makói szobrot és a földeáki sírboltot. Különös figyelem övezte az 1935-ös és az 1939-es koszorúzást. 1935-ben az iskola két koszorút is küldött a szoboravatásra. Az egyiket, a tanári karét Dr. Diószeghy András igazgató helyezte el, a másikat, a diákok nevében Balogh Péter harmadik évfolyamos tanuló rakta a szobor talapzatához.58 1939-ben, a proletárdiktatúra áldozatainak huszadik évfordulóján szintén az iskola igazgatója mondott megemlékező szónoklatot a szobornál. 1924-től a felsőkereskedelmi iskola berkein belül működött a 290. sz. Návay Lajos Cserkészcsapat. Vezetőjük Kási Jenő tanár volt. Minden nyáron háromhetes mozgótábort szerveztek Raffay Endre református tanító vezetésével. 1937-ben a makói cserkészek céllövőversenyén a csapatbajnokságot a Návay-csapat nyerte meg.

1941-ben délvidéki

kerékpáros körútra indultak. A csapat is minden évben megemlékezett névadójáról, 1940-ben, halálának 21. évfordulóján díszkivilágítást rendeztek és díszőrséget álltak. A cserkészcsapat 1943-ban beolvadt a leventemozgalomba. Dr. Csepregi Imre prelátus 1944. október 11-én kelt naplóbejegyzéséből tudhatjuk, hogy akkor még állt a Návay emlékmű a Széchenyi tér sarkán, mert a városban tartózkodó oroszok az elesett orosz katonákat a szobor elé hantolták el.59

VII. Kísérletek Návay Lajos emlékének eltüntetésére 1945-1985 között

1. A szobor elbontása és a szobor részeinek sorsa

56

Csanád-Arad-Torontál Vármegyék Hivatalos Lapja. 1925. június 30. Marosvidék. 1924. május 25. 58 CSML ML Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola iratai, VIII. 52. 4. 1935. Jegyzőkönyvek. 1935. november 28. tanári testületi ülés 59 Dr. Csepregi Imre: Napló 1. 1944-1946. Szerkesztő: Tóth Ferenc. Makó, 2011. 21. p 57

20

1945 után a Návay-kultusz ellenkező végletbe csapott át. A Návay nevet szinte kiejteni sem volt tanácsos, nemhogy megemlékezni róluk. Már 1945. március 22-én a Csanád megyei Nemzeti Bizottság határozatával felszólította Makó város polgármesterét, arra hogy Návay Lajos szobrának eltávolításáról haladéktalanul intézkedjen. A polgármester azonnal intézkedett, utasította Istók Zoltán városi főmérnököt a fő- és a két mellékalak leszereléséről és raktárba helyezéséről. A döntésről és az intézkedésről írásban rögzített határozat nem született. A szoboralakok egyik napról a másikra tűntek el a város főteréről. Érdekes, és talán a Návay-szobor állásának utolsó nyoma Csepregi Imre prelátus 1945. június 28-i naplóbejegyzése arról, hogy „Künn, a Návay-szoborral szemben találkoztam a főispán úrral…”60 A helyiek elbeszélései szerint a főalak hosszú évekig a járási tanács egyik raktárában porosodott, majd abból öntötték a felállított szovjet hősi emlékmű bronz reliefjét.61 1949-ben a talapzatot is elbontották, anyagát a Petőfi parkban felállított Petőfi-szobor talapzataként hasznosították (24. sz. kép). A Petőfi-szobor 2002-ben új talapzatot kapott.62 (25. sz. kép) A talapzat felhasználásáról utólag született egy határozat. Ebben a talapzat elbontását a következő módon indokolták:

„Petőfi Sándornak, a legnagyobb magyar költő és szabadságharcos katona halálának száz éves évfordulója alkalmából folyó évi július 31-én az egész ország népe kegyelettel adózott. Makó város is méltóképpen kívánt megemlékezni a halhatatlan költőről, ezért erre az alkalomra egy emlékművet létesített. Anyagi eszközök híján, s mivel abban a tudatban voltam, hogy Návay Lajos szobra a város tulajdona, a szobor talapzati anyagát erre a célra igénybe vettem. Utólag azonban tudomásomra jutott, hogy a szobor a vármegye közönsége tulajdonát képezi. A szobor talapzati anyagának igénybevételét csak utólag jelenthetem, de az emlékmű felállításának sürgőssége, valamint az idő rövidségére való tekintettel nem állott módomban kérelem felterjesztése.” 63

Dr. Horváth József alispán utólag engedélyezte a talapzat felhasználását, és 546 forintból helyreállíttatta a szobor helyén megmaradt bástyafalat. 1949 augusztusában Kiss Imre polgármester kérte a vármegye alispánját, hogy a megmaradt szoborrészeket is távolíttassa el a város főteréről, hogy semmi sem maradjon „a régi feudális úri világ szellemét 60

Dr. Csepregi Imre: Napló 1. 1944-1946. Szerkesztő: Tóth Ferenc. Makó, 2011. 246. p Gilicze János: A földeáki Návay család története. Debrecen, 2006. 245. p 62 www.szoborlap.hu Letöltés időpontja: 2011. 02. 18. 63 CSML ML Polgármesteri Hivatal iratai. Návay szobor lebontási ügye. 10386/1949. 61

21

képviselő szoborból”. Javasolta, hogy a szobor helyén játszóteret építsenek. A polgármester tanácsát nem fogadták meg, a Návay-szobor helyére még abban az évben Kallós Ede – korábban a gimnázium előtti téren álló – Kossuth Lajost ábrázoló alkotása került.64 (26. sz. kép) A mellékalakok az öntöde szobortemetőjéből a budatétényi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató - Fejlesztő Vállalat rózsakertjébe kerültek.65

2. Politikai célzatú névváltoztatások

1945 után a szoborhoz hasonlóan a többi Návayt megörökítő emléket is eltüntették. Az ő nevét viselő teret Köztársaság térnek nevezték át, az utca Dózsa György nevét kapta. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Makói Szervezete kérte az iskola vezetésétől, hogy az iskola nevéből töröljék Návay Lajos nevét. Kérésüket azzal indokolták, hogy felvetésükkel az iskola diákjai és tanári kara is egyetértettek. A MADISZ a Dózsa György nevet javasolta a felsőkereskedelmi iskolának. Később elutasították Dózsa nevét, mert a makói mezőgazdasági iskola kapta ezt az elnevezést.66 Földeákot szintén „megtisztították” a „nem megfelelő” elnevezésektől. A Návay Lajos utcából Mártírok útja lett. A makói Erdei Sándor újságíró 1945-ben „Képzőművészet és társadalom” című cikkében a változás által megnyílt távlatokról, az átalakulásról és a magyar képzőművészet helyzetéről írt. Írása nem volt elfogulatlan:

„Az átalakulás a társadalmat mozgatja meg legmélyéig. Ez a társadalom azelőtt tűrte, hogy az utcákat, tereket, gyűléstermek falait bármilyen szobrok és képek díszítsék. Ma nem mindegy neki. Werbőczy szobrát ledönti, az ellenforradalmi Návay Lajost gondosan leveszi makói talapzatáról, s a vármegyeház pincéjében raktározza el, hogy bronz anyagából majd Dózsát állítsa föl. Igen, kétségtelen, hogy nem a művészet érdekli ilyen tetteiben a társadalmat, merőben politikai okokból nem tűri Werbőczyt és akarja Dózsát, s lehetett volna remekmű is a Návay szobor (nem volt az) és lehet fércmű a felállítandó Dózsa-emlék, mégis ezt teszi amannak a helyére. Ez oly nyilvánvaló, hogy példa sem kellene rá több, a mai helyzet azonban az utolsó részletig világos képet akar s példával szolgál mindenre.”67

64

CSML ML Polgármesteri Hivatal iratai. Návay szobor lebontási ügye. 10386/1949. Makó Monográfia 6. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Makó, 2004. 563. p 66 CSML ML Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola iratai VIII. 52. 67 Erdei Sándor: Gondolkodni jó. Válogatás hátrahagyott munkáiból. Makó, 1986. 286-287. pp 65

22

Erdei Sándor később megjegyzi, hogy társadalom volt az is, amely Návayt és Tiszát szoborra emelte, Dózsát pedig ledöntötte, és társadalom ez most is, amely Dózsát épít és Tiszát dönti le. Leírja, hogy ezekhez a változásokhoz, amelyek a köztereken mennek végbe, óriási átalakulásokra volt szükség a társadalomban is. Olyan mélyreható átalakulásokra, amelyeknek következményei voltak, és esetleg problémákat is okozhattak, de ezekhez a politikának éppúgy köze volt, mint a művészetnek.68

3. Párhuzamok - a szovjet emlékmű sorsa

A szovjet felszabadulási hősi emlékművet - Farkas Aladár alkotását - 1949-ben, az akkori Magyar állami Csanád vezér általános Gimnázium előtti Szabadság téren állították fel 69

(27. sz. kép). A II. világháborúban elesett szovjet katonáknak állított emléket.70 A

domborművön szovjet katonák zászlót adnak át a magyar népnek, akiket egy munkás, egy paraszt, egy gyermekét tartó anya, és egy fiatal úttörő képvisel. Erre a kör alakú domborműre épült fel egy magas, felfelé keskenyedő oszlop, tetején ötágú csillaggal. Felül és alul a következő feliratok olvashatóak: "Nem hal meg az, aki milliókra költi dús élte kincsét." (Arany János) "Dicsőség a szovjet hadsereg hős harcosainak, kik Magyarország felszabadításának harcaiban életüket áldozták.” (28. sz. kép) 1956. október 26-án a makói gimnazisták a gépgyár dolgozóival összefogva, az oszlopra kötelet kötve, egy traktor segítségével döntötték le az emlékművet. Ezt Földházi Imre, a Városi Tanács elnökének jelentése alapján egy tüntetés előzte meg a Kossuthszobornál. Október 26-án az ifjúság, a gépgyár és más üzemek dolgozói nemzeti színű zászlókkal, Kossuth címerrel és koszorúkkal vonultak a Kossuth-szoborhoz. A házakon már előző napon kitűzték a nemzeti színű zászlókat, de a munkásosztály piros zászlaja sehol nem volt látható, a vörös csillagokat is eltávolították. Az üzemekben, hivatalokban, iskolákban levették Sztálin és Lenin képeit, szobraikat országszerte eltávolították.71

68

Erdei Sándor: Gondolkodni jó. Válogatás hátrahagyott munkáiból. Makó, 1986. 287. p A makói József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve. Szerkesztette: Ollexik Viktor. Makó, 1971. 27. p 70 Makó anno… Válogatás régi makói fotókból. Szerkesztette: Halász Tamás. Makó, 2011. 137-138. pp 71 Tóth Ferenc: Az 1956-os forradalom Makón, a dokumentumok tükrében. Szirbik Miklós Társaság füzetei 4. Makó, 1996. 69

23

A felvonulás békés keretek között folyt. A szobornál Institoris Ildikó gimnáziumi tanuló elszavalta a Nemzeti dalt, majd elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. A szobor megkoszorúzása után a felvonulók hazafelé indultak, de - ahogy Földházi fogalmaz - „a tömegből ellenforradalmi és ezek uszályába tartozó elemek váltak ki, és a szovjet emlékműhöz vonultak”. A valóságban a gépgyári munkások elvonultak, a gimnazisták pedig bementek az iskolába, de az összeverődött tömeg nem akart hazamenni. Először ledobálták az emlékműről az ott található száraz koszorúkat és meggyújtották azokat. Valahonnan hosszú kötelet szereztek, rákötötték az emlékműre, és ahány ember csak tudott, belekapaszkodott. Hiába húzták, jött egy teherautó és azzal próbálták ledönteni, de így se sikerült. Végül egy traktorral próbálkoztak, de az emlékmű ellenállt. Ekkor a teherautóval hoztak egy háromlábú állványt, és csigasorral kimozdították a földből az emlékmű alapját, s így a traktor már elbírt vele. A felszabadítást követő idegen megszállás gyűlölt jelképe ledőlt Makón is.72 Az 1956-os forradalom leverése után következett újraépítés során az emlékmű korábbi sztálinista címerét a Kossuth címeres változatra cserélték le. Más változás ekkor nem történt. A szovjet hősi emlékmű végleges, 1989-es elbontása után a bronz reliefet a József Attila Múzeum kertjében helyezték el, ahol a mai napig látható repkénnyel befutva (29. sz. kép). Azt a diktatórikus politikai rendszert, amelyet szimbolizált, lassanként úgy fedi el a feledés homálya, ahogyan a repkény elrejti majd a szemek elől az emlékmű bronz gyűrűjét, amely - talán egybeolvadva a régi Návay–szoborral - tanúsította a politikai indíttatásból készített szobrok közös sorsát a történelem viharaiban.

VIII. Újra Návay Lajos-emlékmű Makón? 1. A mellékalakok visszakerülése A Návay-emlékmű mellékalakjainak sorsa különösen érdekesen alakult.73 A mellékalakokat Fodor László, a makói városvédő egyesület későbbi elnöke fedezte fel a budatétényi rózsakertben. Tóth Ferenc, akkori makói múzeumigazgató elmondása alapján, Fodor László egy pesti útjáról hazafelé jövet, az úttól pár száz méterre vette észre a két mellékalakot.

72

Bálint László: 1956, a forradalom Makón. Szeged, 2006. Sarró Ferenc: Régi alapokon újuló szellemiséggel. In: Dr. Forgó István: Volt egyszer egy Múzeumi Baráti Kör. Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei 15. Szerkeszti: Tóth Ferenc. Kiadja Makó Város Önkormányzata támogatásával az Erdei Ferenc Társaság. Felelős kiadó: Dr. Varga Gyula. Makó, 2002. 40-41. pp 73

24

Hazatérve Tóth Ferenc múzeumigazgatóhoz fordult segítségért, akivel visszautaztak Budatéténybe. A megérkezésük után egy kertészmérnök-hölgytől kértek segítséget. A hölgy nagyon elutasító volt velük, azt kérdezte miért nem törődött a város akkor a szobrokkal, amikor az öntöde udvarán álltak. Miután mindketten meggyőződtek a szobor eredetiségéről, megindult a hazaszállítás megszervezése. 1987 nyarán a népfront és a múzeum szervezésében Nagy István megyei népfront elnök, Gyarmati András makói népfronttitkár, Fodor László és Tóth Ferenc múzeumigazgató részvételével, delegáció kereste föl a budatétényi Dísznövény és Kertészeti Kutatóintézetet, és vezetőjétől Molnár Béla főigazgatótól visszakapta Makó a műalkotásokat (30-31. sz. képek). A szállítást Olasz Emil bonyolította, a technikai kivitelezést Katona Pál esperes temetői műkövesei végezték.74 Az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára a városháza előtti parkban – az eredeti helyétől kb. ötven méterre – állították föl a mellékalakokat.75 Sok jó szándékú makói ember közös akarata visszahozta és méltó helyre állította az alkotás e megmaradt darabjait, a város és a régió lokális történelmének fontos tárgyi emlékeit. (A szobor visszakéréséről és elhelyezéséről 1987-ben született határozat, de ennek dokumentumát a Makói Levéltárban 1999-ban kiselejtezték. A mellékalakok visszakerüléséről egyéb hivatalos dokumentummal nem rendelkezünk.76)

2. Návay Lajos rehabilitációja az 1989-90-es rendszerváltás után A közjóért munkálkodó liberális gróf becsületét és tiszteletét a társadalmi fordulat után igyekeztek visszaállítani, az 1945 előtti állapotokat is figyelembe véve. Földeákon, Návay szülőhelyén jelenleg utca és általános iskola viseli nevét (32. sz. kép). Az iskolában minden év szeptemberében, névadójuk születésnapján megrendezik a Návay-napot. Ezen a napon a tanulók megkoszorúzzák a Návay-család sírjait, majd ünnepi műsorral emlékeznek a mártírhalált halt politikusra. Délelőtt és délután sorversenyeket, vetélkedőket, kézilabda- és futballtornákat tartanak.77 Emellett Földeák község címere és zászlaja is emlékeztet a nagy múltú családra. A címer megegyezik a család ősi címerével (3334. sz. kép), a zászló pedig fehér alapon a címert ábrázolja.78

74

Dr. Tóth Ferenc szóbeli közlése alapján Makó Monográfia 6. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Makó, 2004. 563. p 76 Urbancsok Zsolt, a CSML ML igazgatójának szóbeli közlése 77 Kabai Csaba tanuló elmondása alapján 78 Földeák község önkormányzatának 3/1993/II. 26. számú rendelete alapján 75

25

Makón a Köztársaság térből újra Návay Lajos tér lett. A Návay Lajos utca nem kapta vissza 1945 előtti nevét, a régebbi Úri utca név mellett döntöttek 1990-ben. 2010-ben az egykori felsőkereskedelmi iskola mai utódintézménye is visszakapta eredeti nevét. (1977 és 2010 között Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolaként működött.) A névadó ünnepségen felavatott emléktábla79 (35. sz. kép) őrzi nevét Makón a róla elnevezett iskolában. Földeákon szintén az iskolában és Kiskunfélegyházán is, a vasúti pályaudvaron80 (36. sz. kép) (IM 5). 2011-től Tisza Istvánnal közös emléktáblája van a Parlament épületében (37. sz. kép). A nagyméretű emléktáblát Kövér László házelnök avatta föl.81 A földeáki Návay Lajos Általános Iskola valamennyi tanára és diákja felkereste és megkoszorúzta a szép domborművet (IM 6).

3. Non omnis moriar… 82

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2004. december 15-i ülésén fogadta el a 2004-2007-es ciklusra vonatkozó szoborkoncepciót. A határozat szerint Návay Lajos emlékművének felállítása sorrendben a második helyen áll. A képviselő-testület két variációt tárgyalt a Návay-emlékmű témájában. Az egyik szerint egy kő posztamensen álló bronz portrét kellene készíttetni, amely a város főterén, a Csipkesori szoborparkban kapna helyet. Ezt a javaslatot Dr. Tóth Ferenc, Gilicze János, Gajdos Dezső, Mendei Árpád, Karsai Ildikó és Műhelyi István tette. Az alkotás mintája Návay Sándor keze munkáját dicséri. A minta Gilicze János, Návay-kutató levéltáros tulajdona, az alkotásról a mellékletekben fénykép látható (38. sz. kép). A portré felállítása még várat magára, reméljük, idővel összegyűlik a megfelelő pénzösszeg rá. A másik javaslat szerint Szentgyörgyi István alkotását kellene újra felállítani, a főalak rekonstruálásával és a mellékalakok restaurálásával. A Makó Városi Művelődési Bizottság javaslata szerint az emlékművet új helyszínen, a Návay Lajos téren kellene felállítani. A tervezet megvalósulására kevés az esély, hiszen a sokkal kevesebb pénzbe kerülő portréra sincs megfelelő pénzügyi keret, egy nagyméretű főalak megalkotása pedig óriási összeget emésztene föl. Másrészt az 1935-ben felavatott emlékmű mellékalakjai már természetes alkotórészei a makói főtérnek, áthelyezésük jelentős űrt hagyna maga után. 83

79

Návay Lajos emléktábláját dr. Halmágyi Pál makói múzeumigazgató és Magyar Anna, Csongrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke leplezték le. 80 A kiskunfélegyházi vasúti pályaudvaron 2006-ban avatták fel a Kligl Sándor készítette emléktáblát. 81 Kövér László avatta fel Tisza István és Návay Lajos emlékére a közös domborművet az Országházban. 82 Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapja. XXXIII. évf. 55. sz. Návay Lajos. 1935. szeptember 21. 83 Makó Város Önkormányzatának iratai. 2-12/2005.

26

Hatvanhat év eltelte után sem múlt el az országosan ismert, tragikus sorsú politikus emléke. A jellemét és szellemét meghatározó alapvető emberi, erkölcsi, közéleti értékek ma is annyira fontosak, hogy emlékművének újraállítása nélkül is követendő példát nyújthatnak.

IX. Összegző gondolatok Sajátos jelenség az 1870-es évektől kibontakozott emlékmű-állítási hullám Magyarországon. A közterekre szobrokat, emlékműveket állítanak, hogy legyenek helyek és alkalmak a közösségi megemlékezéseknek, legyenek a társadalom által példaképként állított történelmi, irodalmi és tudományos nagyjainkról művészi értékű emlékjelek a jelenkor embere és a következő nemzedékek számára. A nemzeti történelmi és kultúrtörténeti emlékezet megőrzése, a lokális identitás erősítése, a közterek esztétikai értékeinek gyarapítása, a képzőművészeti kreativitás, a művészi kifejező erő fejlesztése a legjelentősebb céljai ennek a folyamatnak. A települések utcáinak, tereinek, parkjainak, középületeinek szobrokkal, emléktáblákkal ékesítése nemcsak esztétikusabbá, élhetőbbé teszi a környezetet, hanem olyan tartalmakat is közvetít, amelyek a figyelmesen arra járókat megérintik, a múlt üzeneteivel gyökereiket erősítik. A szobrok, emlékművek, emléktáblák állítása ugyanakkor a közgondolkodásra is hat. A művészeti alkotások a társadalmi viszonyok visszatükröződései is. Az utóbbi másfél évszázad során a társadalmi rendszerek változásai Magyarországon – történelmünk sajátosságaiból adódóan - alapvetően befolyásolták, nemegyszer meghatározták bizonyos történelmi időszakok jeles személyiségeinek, eseményeinek megítélését és a tiszteletükre emelt köztéri szobrok sorsát is. A Návay Lajos tiszteletét, emlékének megbecsülését hirdető szobor fentebb leírt sorsa is ezt bizonyítja. Az emlékállítás nemes szándéka, s ennek érdekében a társadalom kisebb-nagyobb közösségeinek áldozatvállalása mindenkor és mindenkitől nagyobb megbecsülést érdemel.

27

Források Levéltári források: Csongrád Megyei Levéltár (későbbiekben:CSML) IV452. i. A Návay Lajosszoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára (későbbiekben: CSML ML) Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának iratai. 11435-1921 CSML ML Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola iratai VIII. 52. 4. 1935. Jegyzőkönyvek. 1935. CSML ML Polgármesteri Hivatal iratai. A Návay-szobor lebontási ügye. 10386-1949 Sajtóforrások: Makói Friss Újság 1933. október 19. November 8-án döntenek a Návay szoborpályázat sorsáról 1933. november 9. Döntés és új pályázat helyett ötös utópályázat 1934. február 2. (XXV. évf. 26. sz.) Újabb szoborkiállítás a vármegyeházán 1934. február 17. Megérkeztek a művészi szakértők a Návay pályázathoz Budapestről 1934. augusztus 14. Jövő év áprilisában leplezik le a Návay szobrot 1934. október 19. Megérkezett a Návay szobor 1935. szeptember 17. (XXVI. évf. 211. sz.) Rengeteg koszorú és bankettező a Návay szobor leleplezési ünnepélyén 1935. szeptember 24. (XXVI. évf. 217. sz.) Mintaszerű, országos ünnepség keretében avattuk fel Návay Lajos szobrát 1935. szeptember 25. (XXVI. évf. 218. sz.) Tarnay Ivor beszéde a szobor leleplezésekor I. 1935. szeptember 26. (XXVI. évf. 219. sz.) Tarnay Ivor beszéde a szobor leleplezésekor II. Makói Független Újság 1914. január 8. Návay főszolgabíró akar lenni Csanád megyében 1918. január 12. Návay Lajos nem vesz részt az átalakulásokban Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapja 1925. január 30. (XXIII. évf. 6. sz.). 1935. szeptember 21. (XXXIII. évf. 55. sz.) Návay Lajos 1935. szeptember 28. (XXXIII. évf. 56. sz.) Návay Lajos Marosvidék 1924. május 25. Návay Lajos emléktáblát kapott a Nemzeti Kaszinóban 1925. június 27. Makón állítják fel Návay Lajos szobrát Makói Újság 1907. augusztus 6. Návay Lajos beszámolót tartott Battonyán 1909. december 8. Návay Lajosról 28

1919. május 14. Utcát, teret nevezünk el Návay Lajosról 1919. május 23. Ezentúl Návay Lajos falva lesz Maroslele Szeged ▪ 2001. augusztus (13. évfolyam 8. szám) Tóth Attila: Emlékezete dicső magyaroknak. 27., 29. p ▪ 2002. március (14. évfolyam 3. szám) Tóth Attila: Promenádszobrok. 37-41. p ▪ 2007. október (19. évfolyam 10. szám) Tóth Attila: A forradalommementói. 28-34. p ▪ 2010. április (22. évfolyam 4. szám) Tóth Attila: A költő méltó emlékének. 25-29. p História 1984. 1. (VI. évf. 1. sz.) 17 p. Pótó János: A Wallenberg-emlékmű 1986. 1. (VIII. évf. 1. sz.) 35 p. Pótó János: A Görgei-szobor 1988. 2-3. (X. évf. 2-3. sz.) 40 p. Pótó János: Revíziós emlékművek 1994. 4. (XVI. évf. 4. sz.) 33 p. Pótó János: Emlékmű és propaganda Reggeli Délvilág ▪ 1995. október 17. Forgó Géza: Návay Lajos szobra

Félegyházi Közlöny ▪ 1929. jún. 23. szám (XXVIII. évf. 26. sz.) 2. p Félegyházi Újság ▪ 1929. jún. 30. szám (I. évf. 22. sz.) 1-2. pp

Szóbeli források: Gilicze János makói levéltáros, Návay-kutató Dr. Tóth Ferenc makói helytörténész, ny. múzeumigazgató Kabai Csaba, volt földeáki diák Kőfalviné Ónodi Márta főlevéltáros, a Bács Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Fióklevéltára igazgatónője Mészáros Márta, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatónője Urbancsok Zsolt, a CSML ML főlevéltáros igazgatója Képi források: 5697. sz. kép. Forráshely: a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum képeslapgyűjteménye 5694-5695. sz. képek. Forráshely: a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum képeslapgyűjteménye A makói dalárdák az 1935-ös szoboravatón A parlamenti dombormű képe Návay Lajos emléktáblájának avatása a makói MOK Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Tagintézményének névadó ünnepségén. 2010. A makói József Attila Múzeum archívumából:

29

Istók-Kalotai szobrászművészek Návay-szoborpályázata, 1933. (számozás nélküli fénykép) Návay Lajos szobrának leleplezése Makón, 1935. IX. 21. (számozás nélküli fénykép) Szentgyörgyi István: Návay Lajos szobra a felállítás után (számozás nélküli fénykép) Díszvendégek a Návay-emlékmű avatóünnepségén 1935. IX. 21. (számozás nélküli fénykép) Ünneplő tömeg a Návay Lajos-emlékmű felavatása után a makói főtéren (számozás nélküli fénykép) Internetes források: A szobor mellékalakjairól: http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1vay_Lajos-szobor Letöltés: 2012. 01. 30. Szentgyörgyi Istvánról: http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/s/szentgyo/index.html Letöltés: 2012. 02. 11. A Parlamentben lévő emléktábláról: http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/emlektablat_kapott_navay_lajos_/2247878/ Letöltés: 2012. 02. 11. A földeáki Návay Lajos Általános Iskoláról: http://www.nlai.eu/ Letöltés: 2012. 02. 08. A kiskunfélegyházi Návay emléktábláról: http://www.szoborlap.hu/10275_navay_lajos_emlektabla_kiskunfelegyhaza_kligl_san dor_2006.html Letöltés: 2012. 02. 08. A makói szovjet emlékműről: http://www.szoborlap.hu/8110_szovjet_hosi_emlekmu_mako_farkas_aladar_1951.ht ml?l&nr=1 Letöltés: 2012. 02. 11. A makói Petőfi szoborról: http://www.szoborlap.hu/7900_petofi_sandor_mellszobor_mako_nagy_gyula_1954.ht ml?l&nr=1Letöltés: 2012. 02. 08. A Návay Lajos szobor mellékalakjairól: http://www.szoborlap.hu/7898_apa_fiaval_navay_emlekmu_mellekalakjai_mako_sze ntgyorgyi_istvan_1935.html?l&nr=1 Letöltés: 2012. 01.30. A makói Kossuth szoborról: http://www.szoborlap.hu/7849_kossuth_szobor_mako_kallos_ede_1905.html?l&nr=1 Letöltés: 2012. 02. 08.

30

Felhasznált irodalom Gilicze János: A földeáki Návay család története. In: Régi magyar családok 5. Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Tiszántúli Történész Társaság. Debrecen, 2006. 204-250. p Gilicze János: Návay Lajos politikai pályája. In: A makói múzeum füzetei 101. Makó a dualizmus és a forradalmak korában. Kiadja a makói József Attila Múzeum. 43-48. p Csorba László: A tizenkilencedik század története. Magyar századok sorozatok. Sorozatszerkesztő: Szvák Gyula. Pannonica, 2000. Gergely Jenő – Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar századok sorozat. Sorozatszerkesztő: Szvák Gyula. Pannonica, 2000. Balogh – Gergely – Izsák – Jakab – Pritz – Romsics: Magyarország a XX. században. Szerkesztette: Balogh Sándor. Kossuth Kiadó, 1986. Kristóffy József: Magyarország kálváriája 1890-1926. Budapest, 1927. 20. p Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig. Főszerkesztő: Benda Kálmán. III. kötet: 1848-1944. Második, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919-1921. A makói múzeum füzetei 96. Makó, 2001. Kiadja a makói József Attila Múzeum. Imolya Imre: A Návay-per egy mai jogász szemével. In: A makói múzeum füzetei 101. Makó a dualizmus és a forradalmak korában. Kiadja a makói József Attila Múzeum. 49-57. pp Halmágyi Pál: Makó 1918 őszétől 1920 tavaszáig. In: Makó a dualizmus és a forradalmak korában. A makói múzeum füzetei 101. Kiadja a makói József Attila Múzeum. 36-42. pp Petrovics György: Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó, 1921. Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Szerkesztette: Vermes Ernő. Makó, 1929. Dr. Barna János: Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. In: Magyar városok monográfiája VI. Kiadja a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. Felelős szerkesztő: Dr. Ladányi Miksa. Budapest, 1929. Makó Monográfia 6. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Kiadja Makó Város Önkormányzata. Makó, 2004. Návay Lajos politikai jegyzetei 1910-1912. Közreadta: Gilicze János, Vígh Zoltán. Dél-alföldi Évszázadok sorozat 2. Szeged, 1988. Erdei Sándor: Gondolkodni jó. Válogatás hátrahagyott munkáiból. Szerkesztette: Tóth Ferenc. Makó, 1986. Bálint László: 1956, a forradalom Makón. Kiadja a Móra Ferenc Múzeum Múzeumi Tudományért Alapítványa. Felelős kiadó: Zombori István. Szeged, 2006. Tóth Ferenc: Az 1956-os forradalom Makón, a dokumentumok tükrében. Szirbik Miklós Társaság füzetei 4. Makó, 1996. 43. p Sarró Ferenc: Régi alapokon újuló szellemiséggel. In: Dr. Forgó István: Volt egyszer egy Múzeumi Baráti Kör. Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei 15. Szerkeszti: Tóth Ferenc. Kiadja Makó Város Önkormányzata támogatásával az Erdei Ferenc Társaság. Felelős kiadó: Dr. Varga Gyula. Makó, 2002. 40-41. pp Dr. Csepregi Imre: Napló 1. 1944-1946. Szerkesztő: Tóth Ferenc. Kiadja Makó Város Önkormányzata. Makó, 2011. Fejérváry József és Gravátz Ferenc: A Szamuelli halálvonata. Vásárhely - Makó Szentes rémnapjai. Hódmezővásárhely, a Reggeli Újság Nyomdája. 1921. 104 p

31

Makó anno …. Válogatás régi makói fotókból. Szerkesztette: Halász Tamás. Kiadó: Agenda Natura Print Hungary Kft. Makó, 2011. 45-47. pp A makói József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve. Szerkesztette: Ollexik Viktor. Makó, 1971. 27. p Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. Szerkesztette: Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiadó: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Kiskunfélegyháza, 1998. 400 p.

32

Írott mellékletek (Röv.: IM) 1. Szentgyörgyi István életrajza 2. A Návay Lajos szoborbizottság tagjai 3. A Návay Lajos szoborpályázat zsűrije 4. A Návay Lajos szoborpályázatra pályázók névsora 5. A kiskunfélegyházi Návay-emlékmű története 6. Vízhányó Gábor: Rendhagyó megemlékezés az Országházban 7. A Návay Lajos-szoborbizottság Pályázati Hirdetménye 8. Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapja (1-2.)

1. sz. írott melléklet: Szentgyörgyi István rövid életrajza Szentgyörgyi István szobrászművész Bégaszentgyörgyön született 1881. június 20-án. Kőfaragóként dolgozott Zürichben, majd a budapesti Iparművészeti Iskolában, később pedig a brüsszeli akadémián van der Stappennél képezte magát 1905 – 10 között. Ott mintázta első, sikert hozó Panasz című művét és a Kígyóbűvölőt. Hazatérése után számos portrét készített. 1925-től

a

Képzőművészeti

Főiskola

tanára.

Sikerrel

vett

részt

az

Erzsébet-

szoborpályázatokon is. Több kitüntetés, aranyérem és díj nyertese volt. Nevezetesebb művein kívül több emlékművet, hősi emléket, síremléket készített. A neoklasszicista stílus jellegzetes képviselője volt. 1921-ben gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből az Ernst Múzeum. Az Magyar Nemzeti Galéria tizennégy szobrát őrzi, Bigéző fiújának egy példánya a római Modern Múzeumban látható. 1938-ban hunyt el Budapesten.84 Híresebb művei: Bigéző, 1920 Herczeg Ferenc portréja, 1920 Mécses, 1923 Szilády Áron, Kiskunhalas, 1927 Fiam kutyával, 1927 Harminckettesek emlékműve, 1933 Réti István portréja, 1933 Soroksár: Hősi emlékmű, Kiskunhalas: Hősi emlékmű Návay Lajos-szobor, Makó, 1935

84

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.

33

2. sz. írott melléklet: A Návay Lajos-szoborbizottság tagjai85 1. Tarnay Ivor elnök 2. Vajda Jenő főjegyző 3. Ring Béla jegyző 4. báró Urbán Péter 5. Vásárhelyi Sándor 6. Dr. Petrovics György 7. Hegedűs Kálmán 8. Vertán Endre 9. Antalffy Lajos 10. Dr. Espersit János 11. Dr. Vintze Sándor 12. Hajdu József 13. Dr. Galamb Sándor 14. Dr. Bánffy József 15. Hervay István 16. Kovács Ágoston (1933. október 14-től tag) 17. Topcsi László (1933. október 14-től tag) 18. Gorcsa Péter (1933. október 14-től tag) 19. Dr. Elesánszky Kázmér (1933. október 14-től tag) 20. B. Nagy Ferenc (1933. október 14-től tag) 21. Raáb Ervin (1934. február 16-tól tag) 22. Szojka Kálmán (1934. február 16-tól tag) 23. Tarnay Ákos (1934. február 16-tól tag) 24. Dr. Istók Barnabás (1934. február 16-tól tag)

3. sz. írott melléklet: A Návay Lajos-szoborpályázat zsűrije86 A zsűri tagjai Kertész K. Róbert Petrovics Elek Róna József

Sidló Ferenc

85 86

Tisztsége, munkássága A Kultuszminisztérium államtitkára, a zsűri elnöke A Szépművészeti Múzeum igazgatója Szobrászművész. Főleg köztéri szobrokat, emlékműveket készített. Alapvetően naturalista stílus jellemezte. Leghíresebb alkotása Savoyai Jenő lovas szobra a Budai Várban. Szobrászművész. A Képzőművészeti Főiskola tanára. A Horthy-korszakban sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrász volt.

CSML IV452. i. A Návay Lajos-szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. CSML IV452. i. A Návay Lajos-szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937.

34

4. sz. írott melléklet: A Návay Lajos-szoborpályázatra pályázók névsora87 1. Szentgyörgyi István (a győztes pályamunka alkotója) 2. Nagy Gyula 3. Markup Béla 4. Weichinger Károly 5. Cser Károly 6. Istók János és Kalotai Knejpel Ottó 7. Ruff András 8. Spalt János és Vass Viktor 9. Vass Viktor (egyénileg és Spalt Jánossal közösen is nyújtott be pályázatot) 10. Győri János 11. Manno Miltiádész 12. Pásztor János 13. Farkas Béla 14. Horvai János 15. Gaádi Kayser Lajos 16. Görömbey Imre 17. Erdei Dezső

Továbbjutottak pályázataikkal a második fordulóba: Szentgyörgyi István, Pásztor János, Vass Viktor (egyéni pályázatával), Horvai János, Markup Béla

5. sz. írott melléklet: A kiskunfélegyházi Návay-emlékmű története88 Kiskunfélegyházán 1929. június 26-án avattak emlékművet, a mártírhalált halt Dr. Návay Lajos politikus, a magyar országgyűlés képviselőházának elnöke és Csanád vármegye alispánja, Návay Iván fölbirtokos és Dr. Kiss Béla szentesi főjegyző emlékére. A két Návayt és a szentesi főjegyzőt 1919. április 29-én gyilkolták meg vörösterrorista különítményesek a kiskunfélegyházi állomáson. A gyilkosság után a három holttestet a félegyházi vasútállomás melletti kiserdőben temették el. Később a Návayak holttestét hazaszállították, Földeákon tértek örök nyugalomra. Dr. Kiss Béla sírja a mai napig a kiskunfélegyházi Alsótemetőben található. 87

CSML IV452. i. A Návay Lajos-szoborbizottság jegyzőkönyve 1926-1935, 1937. Kőfalviné Ónodi Márta kiskunfélegyházi levéltár-igazgató és Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatójának közlései alapján.

88

35

Haláluk tizedik évfordulóján, a makói székhelyű Návay Lajos-szoborbizottság finanszírozásában avatták fel az emlékművet. Az alkotást Markup Béla tervezte, aki később a makói szoborpályázatra is nyújtott be pályamunkát, és Krausz Ferenc bronzöntő kivitelezte. Az emlékművet a gyilkosság eredeti helyszínéhez közel helyezték el. Az avatóünnepségre Csanád vármegye különvonatot indított. A felavatásra 1929. április 29-én délelőtt 10 órakor került sor. Az ünnepségre érkezőket Dr. Puskás Béla királyi főjegyző fogadta. Az ünnepség a kiskunfélegyházi Petőfi Daloskör Hiszekegyével kezdődött, majd Tarnay Ivor, Csanád vármegye alispánja mondta el ünnepi gondolatait. Az emlékművet ezután megkoszorúzták. Dr. Karafiáth Jenő a képviselőház nevében, Hervay István a felsőház képviseletében, Veress Gábor az Államvasutak nevében, Csanád-Arad-Torontál megye képviseletében Dr. Vertán Péter megyei főjegyző, a megye tisztikara nevében Dr. Bánffy József főügyész, a „halálvonat” akkori utasai nevében „könnyekig megható beszéd kíséretében” Dr. Espersit János ügyvéd, az Országos Egységes Párt képviseletében dukai Takáts Géza képviselő és Pest megye megbízásából Szabó Dezső főszolgabíró. Koszorút helyeztetett el még Csongrád megye, Békés megye, Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes, Kiskunfélegyháza, Makó városok, valamint a félegyházi Návay-bizottság nevében Dr. Kiss István országgyűlési képviselő. A felsoroltakon kívül még húsz koszorút helyeztek el az emlékműnél. A jelenlevők száma megközelítette az ezer főt. A leleplezési ünnepély után a pályaudvar mögötti hatalmas sátorban közel kétszáz terítékes díszebéd volt, melyet Brenner János vasúti vendéglős szolgáltatott. A banketten vitéz Dr. Purgly Emil főispán, Dr. Puskás Béla királyi főjegyző és Dr. Kiss István mondott pohárköszöntőt. Beszédében kiemelte: „Az ország minden tájáról megjelentek itt a hazafias érzések képviselői a Návay-emlék leleplezésének felemelő ünnepélyén, hogy ezzel tanúbizonyságát adják annak, hogy az államromboló korszak után hatalmas lánggal ismét életre kelt nemzeti érzés újra erőssé igyekszik és erőssé is fogja tenni sokat szenvedett hazánkat!”89 Pohárköszöntőjét folytatva megerősítette, hogy „az ártatlanul kioltott honfivér” nem fog eltűnni nyomtalanul, hanem belőle további hazaszeretet és erős nemzeti munka fakad majd, mely visszaállítja régi hazánkat, „a boldog Nagymagyarországot”. A díszebéden beszédet mondott még: Tarnay Ivor alispán, Dr. Takáts Géza és Bertha Ilona szerkesztő, továbbá Szalay Gyula a Petőfi Daloskör elnöke és Dr. Endre Zsigmond képviselő.

89

Félegyházi Újság, 1929. június 30. (I. évf. 22. sz.) A Návay-emlékoszlop leleplezése

36

Az emlékmű elején egy bronzból készült síró nő volt látható, alakját Tarnay Ivornak, Csanád vármegye alispánjának lányáról mintázta az alkotó. Az alkotáson látható felirat a következő volt: „A kegyelet emelte ezt az emlékművet az 1919. év április hó 29-én meggyilkolt áldozatok emlékezetére. Ártatlan vérük az égre kiállt. A magyar társadalom gyászol és emlékezik sírjuk fölött!” Felirat az északi oldalon: „Dr. Návay Lajos, Csanád vármegye alispánja, a magyar országgyűlés képviselőházának elnöke 1870-1919”, a déli oldalon: „Návay Iván 1865-1919”, a nyugati oldalon: „Dr. Kiss Béla, Szentes város főjegyzője 1880-1919”. 90 1936-ban a kiskunfélegyházi pályaudvart felújították, és ennek keretében az emlékművet az állomás előtti kis térre (ma Kossuth utca) helyezték át. Az indoklás szerint a várakozó vagonok eltakarták az alkotást. A művelethez az akkor még létező Návay Lajosszoborbizottság is hozzájárult 240 pengővel. Az emlékművet a második világháború utáni átalakulások (a makóihoz hasonlóan) magukkal sodorták. Nem volt szabad emlékezni a mártírokra. 1947-ben az emlékművet elbontották. Az angyal állítólag Makóra került, az emlékmű többi részét, a szóbeszéd szerint, földbe süllyesztették. Ma a vasútállomás épületének falán egy kis emléktábla jelzi a kommunizmus áldozatainak emlékét. (36. kép)

6. sz. írott melléklet: Vízhányó Gábor: Rendhagyó megemlékezés az Országházban A földeáki Návay Lajos Általános Iskola vezetése és tanári kara december közepén egy olyan rendezvényt tervezett megvalósítani, amivel úgy gondoljuk, méltó módon tudunk megemlékezni iskolánk névadójáról: az iskola teljes diákseregével elutazunk Budapestre, és látogatást teszünk a Parlamentbe. Célunk az volt, hogy diákjaink figyelmét felhívjuk a múlt

90

Félegyházi Közlöny, 1929. június 23. A Návay-emlékmű leleplezése

37

értékeire, a Návay-család szerepére a magyarság történelmének alakulásában, és Návay Lajos volt országgyűlési elnök személyes értékeire. Az esemény apropóját az adta, hogy Kövér László, az Országgyűlés jelenlegi elnöke 2011 októberében újraavatta az 1918 októberében meggyilkolt Tisza István és az 1919 áprilisában mártírhalált halt Návay Lajos egykori házelnökök emléktábláját, amit a Parlament delegációs fogadóterme előtt helyeztek el. December 16-án kora reggel 250 kisdiákkal indultunk neki a hosszú útnak. Szülői segítséggel jutottunk el a hódmezővásárhelyi vasútállomásra, majd 10 órakor megérkeztünk Budapestre. Több csoportra osztva a diáksereget, idegenvezetők segítségével körutat tehettünk az éppen ülésszakot tartó intézményben, majd délben elérkeztünk a nap céljához, az emléktáblához. Itt Kocsár Mercédesz 8. osztályos diák szavalata után Tóth Imre igazgató úr tartott megemlékező beszédet, majd az iskola nevében megkoszorúztuk az emléktáblát. Élményekkel telve indultunk haza. Úgy gondoljuk, a pedagógia egyik nagyon fontos eleme a személyes megtapasztalás, az, hogy a gyermekek kézzelfogható közelségben érintkezhessenek azokkal a dolgokkal, amikről eddig csak tanórán hallhattak, könyvből olvashattak. Sok diákunknak most adatott meg először, hogy az Országházban járhat. Köszönetet

mondunk

Közönségszolgálatának

Némethy

Kálmán

Úrnak,

Hivatalvezetője,

Mágori

Józsefné

aki

az

Országház

képviselőasszonynak

közreműködéséért, Hajnal Gábor Úrnak, aki Óföldeák polgármestereként megszervezte óföldeáki diákjaink utaztatását, Patay Antalnénak, a MÁV-START kapcsolattartójának és dolgozóinak zökkenőmentes és pontos szervező munkájukért, és nem utolsósorban tanulóink szüleinek,

akik

önzetlenül,

személygépkocsikkal

megoldották

az

utazást

Hódmezővásárhelyre, és biztonságban haza is juttattak bennünket. Segítségük nélkül ez a nagyszerű program nem jöhetett volna létre, hálásan köszönjük az iskola vezetése, tantestülete és diákjai nevében. Vízhányó Gábor humán munkaközösség vezető91

91

www.nlai.eu/node/566 - Vízhányó Gábor: Rendhagyó megemlékezés az Országházban. Letöltve 2012. 02.08.

38

7. sz. írott melléklet: A Návay-szobor pályázatának kiírása

39

40

8. Csanád-Arad-Torontál vármegye Hivatalos Lapja 1-2.

1935. szeptember 21.

41

1935. szeptember 28.

42

Képek jegyzéke 1. Óföldeáki Návay-kúria 2. Návay Lajos portréja 3. Justh Gyula portréja 4. Návay Lajos díszmagyarban 5. A földeáki Návay-kastély 6. Régi Városháza Makón 7. A kiskunfélegyházi vasúti pályaudvar régi épülete (Forráshely: Kiskun Múzeum) 8. Návay Lajos arcképe 9. Kiskunfélegyházi képeslap (Forráshely: Kiskun Múzeum) 10. Istók János Návay-szoborterve (Forráshely: a makói József Attila Múzeum=JAM) 11. A Vármegyeháza Makón (Épült 1836-1839 között Giba Antal tervei alapján, klasszicista stílusban) 12. Szentgyörgyi István: Návay Lajos-emlékműve (Forráshely: JAM) 13. A Návay-emlékmű avatóünnepségére váró tömeg (Forráshely: JAM) 14. A Návay-emlékmű avatóünnepségének díszvendégei (Forráshely: JAM) 15. A Návay-szobor látványa légifelvételről (Forráshely: JAM) 16. A makói dalárdák a szoboravatón 17. A Návay-emlékmű avatóünnepségén Tarnay Ivor alispán mondott beszédet 18. A szobor előtti koszorúk 19. A fából épült makói Hollósy Kornélia színház 20. Szentgyörgyi István arcképe 21. A Návay-szobor régi képeslapon 22. Anya és lánya mellékalakok 23. Apa és fia mellékalakok 24. A makói Petőfi-szobor a Návay-emlékmű talapzatán (1949-2002) 25. A makói Petőfi-szobor az új talapzaton (2002-től) 26. A Kossuth-szobor a gimnázium előtt 27. A makói szovjet hősi emlékmű obeliszkje 28. A makói szovjet hősi emlékmű bronz reliefje 29. A repkénnyel befutott bronz dombormű 30. A rózsakertben megtalált mellékalakok fényképe (Dr. Tóth Ferenc tulajdona)

43

31. A mellékalakok szerencsés felfedezőikkel – Dr. Tóth Ferenccel és Gyarmati Andrással a budatétényi rózsakertben, 1987-ben (Dr. Tóth Ferenc tulajdona) 32. A földeáki Návay Lajos Általános Iskola épülete 33. Földeák település címere a Návay-család címerére épül 34. A Návay-család pecsétje. A CSML ML tulajdona 35. A Návay-emléktábla leleplezése 2010-ben, a nevét viselő mai szakközépiskolában. Az avatók: Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Dr. Halmágyi Pál múzeumigazgató 36. A kiskunfélegyházi vasúti pályaudvaron látható Návay-emléktábla. Kligl Sándor alkotása 37. Tisza István gr. és Návay Lajos egykori házelnökök emlékezetére a Parlamentben felavatott emléktábla 38. Návay Lajos portrészobra. Návay Sándor szobrászművész alkotása. (Gilicze János tulajdona)

44

Képmelléklet

1. kép Az óföldeáki Návay-kúria

2. kép Návay Lajos portréja

45

3. kép Justh Gyula, makói országgyűlési képviselő portréja

4. kép Návay Lajos díszmagyarban 46

5. kép Romos Návay-kastély Földeákon ma

6. kép Régi Városháza Makón az 1920-as években Erkélyéről dobták le Vásárhelyi Kálmán kommunista katonai megbízottat. (A makói József Attila Múzeum gyűjteményéből)

47

7. kép Balra fent a kiskunfélegyházi vasútállomás, előtte a Návay-emlékmű (Forráshely: a Kiskun Múzeum gyűjteménye)

8. kép Návay Lajos képviselőházi elnök

48

9. kép A félegyházi Návay-emlékmű a síró angyal szobrával (Forráshely: a Kiskun Múzeum képeslapgyűjteménye)

10. kép Istók János Návay-szoborterve (Forráshely: a makói József Attila Múzeum gyűjteménye)

49

11. kép A Vármegyeháza Makón (Giba Antal tervei alapján 1836-1839 között épült, klasszicista stílusban.)

12. kép Szentgyörgyi István Návay Lajos-emlékműve régi fényképen (Forráshely: a makói József Attila Múzeum) 50

13. kép A Návay-emlékmű avatóünnepségére váró tömeg 1935. szeptember 22. (Forráshely: a makói József Attila Múzeum gyűjteménye)

14. kép A Návay-emlékmű avatóünnepségének díszvendégei 1935. szeptember 22. (Forráshely: a makói József Attila Múzeum gyűjteménye)

51

15. kép A Návay-szobor látványa légi felvételről 1935. szeptember 22. (Forráshely: a makói József Attila Múzeum gyűjteménye)

16. kép A makói dalárdák a szoboravatón

52

17. kép A Návay-emlékmű avatóünnepségén Tarnay Ivor alispán mondott beszédet (jobb alsó fotó)

18. kép A szobor előtti koszorúk (bal alsó felvétel) 53

19. kép A fából épült makói Hollósy Kornélia színház (Ma már nem létezik.)

20. kép Szentgyörgyi István szobrászművész arcképe

54

21. kép Návay-szobor régi képeslapon

22. a és 22. b képek Anya és lánya mellékalakok

55

23. a és 23. b képek Apa és fia mellékalakok

24. kép A makói Petőfi-szobor a Návay-emlékmű talapzatán (1949-2002)

56

25. kép A makói Petőfi-szobor az új talapzaton (2002-től)

26. kép A Kossuth-szobor a gimnázium előtt 57

27. kép A makói szovjet hősi emlékmű obeliszkje

28. és 29. kép A makói szovjet emlékmű bronz reliefje repkénnyel befutva (A makói József Attila Múzeum udvarán) 58

30. kép A budatétényi rózsakertben megtalált mellékalakok (Dr. Tóth Ferenc a kép tulajdonosa)

31. kép A mellékalakok szerencsés felfedezőikkel – Dr. Tóth Ferenccel és Gyarmati Andrással 59

32. kép A földeáki Návay Lajos Általános Iskola épülete

33. kép

34. kép

Földeák település címere

A Návay-család pecsétje (Eredetijét a CSML ML őrzi.)

60

35. kép A Návay-emléktábla leleplezése 2010-ben a nevét viselő mai szakközépiskolában. Az avatók: Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Dr. Halmágyi Pál makói múzeumigazgató

36. kép A kiskunfélegyházi vasúti pályaudvaron látható Návay-emléktábla Kligl Sándor alkotása

61

37. kép Tisza István gróf és Návay Lajos egykori házelnökök emlékezetére a Parlamentben felavatott emléktábla

38. kép Návay Lajos portrészobra – Návay Sándor alkotása (Gilicze János Návay-kutató levéltáros tulajdona) (A szerző fotója)

62

Tartalom Bevezetés

1

I. Návay Lajos élete, politikai pályafutása

2

II. Návay Lajos - a vörösterror áldozata

5

III. A Návay-per

6

IV. A szoborállítás előkészületei

8

1. Kezdeményezés – az anyagi alapok biztosítása

8

2. A szoborbizottság pályázatot hirdet meg

10

3. Szobortervek – bírálatok

11

V. A szobor születése

13

1. A Návay-emlékmű felavatása

15

2. A szoborcsoport jellemzése, értelmezése

18

VI. Návay Lajos emlékezete 1945-ig

19

1. A szoborbizottság munkája az emlékmű felállítása után

19

2. Návay Lajos emlékének ápolása Makón és Földeákon (1921-1945)

19

VII. Kísérletek Návay Lajos emlékének eltüntetésére 1945-1985 között

20

1. A szobor elbontása és az emlékmű részeinek sorsa

20

2. Politikai célzatú névváltoztatások

22

3. Párhuzamok – a szovjet emlékmű sorsa

23

VIII. Újra Návay Lajos-emlékmű Makón?

24

1. A mellékalakok visszakerülése

24

2. Návay Lajos rehabilitációja az 1989-90-es rendszerváltás után

25

3. Non omnis moriar…

26

IX. Összegző gondolatok

27

Források

28

Felhasznált irodalom

31

Mellékletek

33

1. Írott mellékletek

33

2. Képek jegyzéke

43

3. Képmelléklet

45

Tartalom

63

63