A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-I-10020/2012. számú végzése a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet számára kérelme elutasításáról A Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet (9023 Győr, Sport u. 4/a.) (Takarékszövetkezet) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) benyújtott kérelmére indult eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnöke felhatalmazása alapján az alábbi végzést hozom. A Takarékszövetkezetnek a Felügyelethez 2012. február 2. napján érkezett kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítom. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A végzés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a végzés felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. A kérelmet ‒ a Fővárosi Törvényszéknek címezve ‒ a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. Indokolás I.
A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
1.1
Az Igazgatóság elnökének kérelme
A Takarékszövetkezet igazgatóságának (Igazgatóság) elnöke, Józsa Károly 2012. január 31. napján kelt beadványában arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy Pilli Gyula – mint az „igazgatóság elnöke” – 2012. január 30. napjára rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze 2012. január 20. napján kelt levelében. Józsa Károly ezért 2012. január 23. napján kelt levelében felhívta Pilli Gyula figyelmét arra, hogy a Győri Törvényszék 2012. január 13. napján kelt, G.20.864/2011/61. sz. ítélete (Ítélet) nem jogerős, így addig a 2011. október 3. napján tartott rendkívüli közgyűlést (Rendkívüli Közgyűlés) megelőzően működő igazgatóság és felügyelő bizottság, és annak vezetői látják el jogszerűen a Takarékszövetkezet vállalatirányítási tevékenységét. Felhívta Pilli Gyula figyelmét arra is, hogy az Ítélet alapján nem tekinthető az Igazgatóság elnökének, felkérte ezért arra, hogy a jogellenesen meghirdetett rendkívüli igazgatósági ülésre megküldött meghívót vonja vissza, és erről értesítse az érintetteket. A felhívás ellenére a Rendkívüli Közgyűlés határozataival megválasztott, azonban a Győri Törvényszék végzése alapján hivatalba még nem lépett Igazgatóság tagjai megjelentek a Takarékszövetkezet központi épületénél. A Takarékszövetkezet dolgozóját ajtónyitásra késztették, és elfoglalták az épület tárgyalótermét. A Takarékszövetkezet megbízott jogászai felhívták a jelenlévők figyelmét a jogellenes tartózkodásra, azonban a többszöri felhívást figyelmen kívül hagyva megtartották a Pilli Gyula által összehívott ülést. Józsa Károly tájékoztatása szerint a Takarékszövetkezet jelenlegi ügyvezetése a Takarékszövetkezet jó üzleti hírnevének megóvása és a rend fenntartása érdekében a békés megoldás mellett döntött, ezért tűrte az ülés megtartását, amelyen több, az ügyvezetést érintő jogszerűtlen munkaügyi döntés született.
A fentiekre figyelemmel Józsa Károly a következőket terjesztette a Felügyelet elé: „a többszörös jogszabálysértés fennállása, a Takarékszövetkezet jó üzleti hírnevének megrontása, a napi munkamenet hátráltatása, a dolgozók, az ügyfelek és a tagok folyamatos bizonytalanságban tartása miatt hatható segítséget szeretnénk kérni a zavartalan üzemeltetésünk biztosítása érdekében”. 1.2
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának indoka
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 30. §-ának c) pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 (nyolc) napon belül elutasítja, ha a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 7. §-a meghatározza a Felügyelet feladatkörét, melybe nem tartozik bele az egyedi jogviták eldöntése. A beadványban hivatkozott, és a felek között kialakult jogértelmezési kérdés a polgári peres eljárás keretébe tartozik, melynek eldöntésére a bíróság rendelkezik hatáskörrel, ezért abban a Felügyelet nem hozhat döntést. A Felügyelet a Psztv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak alapján folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett, mely folyamatos felügyelet a (2) bekezdése értelmében helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. A Psztv. 7. § d) pontja értelmében a Felügyelet feladata – többek között – a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, eljárás ezek megsértése esetén, és ennek során intézkedések, kivételes intézkedések alkalmazása. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza a vezető állású személy felelősségére vonatkozó szabályokat. A Hpt. 45. §-a előírja, hogy a pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. A Hpt. 46. §-a alapján a vezető állású személy mindenkor – e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő – elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembe vételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni. A fentiek értelmében nem a Felügyelet feladata, és nem tartozik a hatáskörébe, hogy egy vezető állású személy feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedésekkel, eszközökkel biztosítsa a pénzügyi intézmény jogszabályi előírásoknak megfelelő tevékenység végzését. A Felügyelet feladat- és hatásköre ezért nem is terjedhet ki arra, hogy a pénzügyi intézmény vezető állású személye helyett, annak feladat- és hatáskörébe tartozó intézkedéseket tegyen, döntéseket hozzon, mert azokat a Hpt. a vezető állású személy felelősségi körébe sorolja. A Felügyelet feladat- és hatáskörébe annak ellenőrzése tartozik, hogy a vezető állású személy kötelezettségét a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel látja-e el. Fentiek értelmében tehát a Takarékszövetkezet Igazgatóságának elnöke, mint vezető állású személy tartozik felelősséggel azért, hogy a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel biztosítsa azt, hogy a Takarékszövetkezet az engedélyezett tevékenységeket a Hpt.-ben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. Mivel a beadványban foglalt segítségkérés – a fentiekben kifejtettek értelmében – nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, ezért a Ket. 30. §-ának c) pontja alapján a Takarékszövetkezet elnökének kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítom. 1.3
A Felügyelet rendelkezésére álló adatok értékelése
A kérelmet a Ket. 30. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítottam ugyan, azonban a Felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból áttekintette a Takarékszövetkezet vezetése körében fennálló függő jogi helyzetet és annak lehetséges következményeit, amely során azonosított néhány, a Takarékszövetkezet átlátható és biztonságos irányítását veszélyeztető körülményt az alábbiak szerint. A Takarékszövetkezet 2011. október 3. napján tartott Rendkívüli Közgyűlése a tagság kétharmados döntésével a 16/2011./10.03./ közgyűlési határozattal döntött az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak visszahívásáról. A visszahívott Igazgatóság elnöke Józsa Károly. A 18/2011./10.03./ közgyűlési határozat rendelkezett az új igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról. A 19/2011./10.03./ közgyűlési határozat szerint az Igazgatóság elnökének Pilli Gyula került megválasztásra. Józsa Károly, a visszahívott Igazgatóság elnöke 2011. október 27. napján kereseti kérelmet nyújtott be a Győri Törvényszékhez a Rendkívüli Közgyűlésen hozott határozatok (Közgyűlési Határozatok) bírósági felülvizsgálata, azok megsemmisítése, illetőleg a Közgyűlési Határozatok végrehajtásának felfüggesztése iránt. A Győri Törvényszék a fent hivatkozott számú Közgyűlési Határozatok végrehajtását a 2011. november 21. napján kelt G.20.864/2011/6/I. sz. végzésével felfüggesztette (Felfüggesztő Végzés). A Takarékszövetkezet részéről Józsa Károly és Pilli Gyula – valamint a 2 (két) ügyvezető és 1 (egy) igazgatósági tag – 2011. december 13. napján prudenciális megbeszélésen vettek részt a Felügyeleten, melynek tárgya a Közgyűlési Határozatok és a Felfüggesztő Végzés következtében kialakult speciális helyzet áttekintése volt. A Felügyelet felhívta a jelen lévő személyek figyelmét arra, hogy a peres eljárás jogerős lezárásig fordítsanak fokozott figyelmet és körültekintést a prudens működés követelményeire, a tagok felé történő egységes fellépésre, a napi rendes üzletmenet biztosítására, és az azokon túlmutató döntések kerülésére. A Felügyelet továbbá a JÉ-I-50291/2011. sz. határozatában a Takarékszövetkezettel szemben rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el. A Győri Törvényszék 2012. január 13. napján a G.20.864/2011/61. sz. ítéletével (Ítélet) a Rendkívüli Közgyűlés által megválasztott igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok vonatkozásában hatályában fenntartotta a Közgyűlési Határozatokat, azonban az igazgatósági elnök és a felügyelő bizottsági elnök megválasztására vonatkozó részében hatályon kívül helyezte. Az Ítélet jelen végzés keltekor nem jogerős, mert ellene a Győri Ítélőtáblához 2012. február 7. napján fellebbezést nyújtottak be. Jelen végzés keltének időpontjában ezért a végrehajtásában felfüggesztett Közgyűlési Határozatokkal visszahívott irányító és ellenőrző testületek tekintendőek legitim testületeknek. A Hpt. 45. §-a értelmében a jogszabályoknak megfelelő prudens működés biztosítása a hitelintézetek esetében elsősorban a vezető állású személyek felelőssége. Egy takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke minden tőle elvárható intézkedést meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy elhárítsa a pénzügyi intézményt fenyegető, nemkívánatos működési kockázatokkal járó eseményeket. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának elnöke az általa betöltött tisztségével járó minden olyan eszközzel meg kell, hogy akadályozza egy arra nem jogosult személy, és testület intézkedéseit. Meg kell tudni gátolnia azt, hogy az arra nem jogosult testület ülést tartson a Takarékszövetkezet központi épületében, és jogellenes igazgatósági határozatokat hozzon, azt a látszatot keltve, hogy ezek jogszerű döntések. Mindezen cselekmények és határozatok ugyanis alkalmasak lehettek arra, hogy a Takarékszövetkezet dolgozóit, illetőleg tagjait is megtévessze a Takarékszövetkezet irányító testületei tekintetében, mely magas működési kockázatot jelent a prudens működés vonatkozásában. Vezető állású személyként olyan hatékony eszközöket kell alkalmaznia, melyekkel a Takarékszövetkezet stabil, zavartalan, átlátható működését biztosítja. Mint vezető állású személytől elvárható, hogy a
Takarékszövetkezetet érintően kialakult nem kívánatos helyzetben felmérje az egyes cselekményekkel járó működési, illetőleg egyéb kockázatokat, melyek azonnali csökkentésére, vagy megszüntetésére hatékony lépéseket tegyen, utasításokat adjon. A hatékony vállalatirányítás követelménye kiemelt jelentőséggel bír olyan függő jogi helyzetben, amelynek során új vezető testületek kerülnek megválasztásra, azonban ezek jogszerű működése a függőben lévő peres eljárások következtében még nem biztosított. A Hpt. 45. §-a alapján a Takarékszövetkezet felügyelő bizottsági tagja ugyancsak felelős beosztásánál fogva azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. Magatartásával, és az általa kezdeményezett intézkedésekkel elő kell segítenie a Takarékszövetkezet stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működését, nem pedig akadályoznia azt. A Takarékszövetkezet felügyelő bizottsági tagjától elvárható, hogy a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel járjon el mind a Takarékszövetkezet prudens működése, mind a Takarékszövetkezet ügyfelei érdekében. Egy pénzügyi intézmény irányító és ellenőrző testületének legitimitása kiemelt fontosságú, hiszen az igazgatóság a szövetkezet ügyvezetéséért és képviseletéért, a felügyelő bizottság pedig a szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellenőrzéséért felelős testület. A hitelintézetek a gazdasági életben fontos szerepet töltenek be, emellett a társadalom mindennapjainak is kiemelt szereplői, különösen a betétgyűjtési tevékenység során. A betétek és a betétesek, illetve a hitelintézet ügyfeleinek védelme ezért kiemelkedő jelentőséggel bír. A fentiekből következik, hogy kiemelten fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a Takarékszövetkezetet irányító és ellenőrző testületeit érintő perek jogerős lezárásig, a per időtartama alatt az irányító és ellenőrző testületek tagjai, vezetői a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő elvárható gondossággal és szakértelemmel biztosítsák a Takarékszövetkezet jogszabályi előírásoknak megfelelő működését, és az ügyfelek érdekeinek védelmét. *** A végzés a fenti jogszabályi előírásokon, valamint a Ket. 71. § (1) bekezdésén alapul. A végzést a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 138. §. (1) bekezdése alapján a Felügyeletnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 4. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A végzés elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén, a 332. § (2a) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul. A végzés a Ket. 73/A. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint 73/A. § (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. február 10.
Dr. Sáray Éva s.k., a PSZÁF alelnöke
