2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT 2016

CF Pharma Kft. 1097 Budapest, Kén u. 5.

BIZTONSÁGI ELEMZÉS a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint.

NYILVÁNOS VÁLTOZAT

2016. ÁPRILIS

CF Pharma Kft. 1097 Budapest, Kén u. 5.

Biztonsági Elemzés a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT

ALÁÍRÓLAP

…………………………………….. dr. Schneider Géza ügyvezető

Felelős készítő: GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14.

…………………………………….. Korda Eszter ügyvezető

Budapest, 2016. április

Tartalomjegyzék 0. Előzmények .................................................................................................................................11 1. Súlyos balesetek megelőzése .....................................................................................................12 1.1.

Szervezet és személyzet .......................................................................................................12

1.2.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása...........................14

1.3.

Üzemvezetés ........................................................................................................................15

1.4.

Változások kezelése ..............................................................................................................16

1.5.

Védelmi tervezés ..................................................................................................................16

2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása.......................................18 2.1.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása ..................................................................................................18

2.2.

Az üzem környezetének településrendezési elemei ............................................................18

2.2.1.

A lakosság által leginkább látogatott helyek .................................................................20

2.2.2.

Különleges természeti értékek ......................................................................................21

2.2.3.

Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek ...................................................22

2.2.4.

Út infrastruktúra ............................................................................................................22

2.2.5.

Szomszédos gazdálkodó szervezetek ............................................................................23

2.3.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele................................................................................................31

2.4.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetének bemutatása ..............33

2.4.1.

Meteorológiai és a technológia meteorológiai viszonyoknak való kitettsége ..............34

2.4.1.1.

Geológia, hidrogeológia és a technológia ezen természeti elemeknek való kitettsége38

2.4.1.1.1.

Felszíni vizek..........................................................................................................38

2.4.1.1.2.

Árvíz fenyegetettség .............................................................................................39

2.4.1.1.3.

Felszín alatti vizek .................................................................................................42

2.4.1.1.4.

Földrengés kockázat..............................................................................................43

2.4.2.

Geográfiai jellemzők ......................................................................................................49

2.4.3.

Geológiai jellemzők........................................................................................................49

2.5.

Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége ..............................................................................................................50

3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása ...............................................................51 3.1.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonság szempontjából fontos információi......51

3.2.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése ........................................................51

CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]

Biztonsági Elemzés 3/201 oldal 2016. április

3.2.1.

A tevékenység bemutatása ...........................................................................................51

3.2.1.1.

Kémia üzem ..................................................................................................................53

3.2.1.2.

Kísérleti üzem (61.) .......................................................................................................56

3.2.1.3.

Gyártást kiszolgáló létesítmények ................................................................................57

3.2.1.3.1.

Méregraktár (25. épület) ......................................................................................57

3.2.1.3.2.

Korróziós vegyszerraktár (27.) ..............................................................................57

3.2.1.3.3.

Készáru raktár (36.) ...............................................................................................57

3.2.1.3.4.

Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.) .............................................................57

3.2.1.3.5.

Ecetsav tároló (kimelegítő) (24.) ...........................................................................58

3.2.1.3.6.

Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.) ...........................................................58

3.2.1.3.7.

Intermedier raktár (42.) ........................................................................................58

3.2.1.3.8.

Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2)............................................59

3.2.1.3.9.

Szabadtéri küldeménydarabos áru tárolása .........................................................60

3.2.1.3.10.

Palacktároló (46.) ..................................................................................................61

3.2.1.3.11.

Metil-klorid tárolására kijelölt hely (77.) ..............................................................61

3.2.1.3.12.

Regenerálandó oldószer tároló (39.) ....................................................................62

3.2.1.3.13.

Különleges oldószerek tároló helye (39/2) ...........................................................62

3.2.1.3.14.

Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely (40.) ...........................................................62

3.2.1.3.15.

Egyéb használatban lévő létesítmények ...............................................................63

3.2.2.

Kiszolgáló, kiegészítő tevékenységek ............................................................................63

3.2.3.

A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám.....................................................63

3.2.4.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra ......................................64

3.3.

Veszélyes létesítmények ismertetése ..................................................................................65

3.3.1.

Veszélyes anyagok elhelyezkedése................................................................................65

3.3.2.

Veszélyes anyaggal végzett tevékenységek...................................................................66

3.3.2.1.

Technológiai folyamatok ..............................................................................................66

3.3.2.1.1.

Biperiden ...............................................................................................................67

3.3.2.1.2.

Cabergolin gyártás ................................................................................................68

3.3.2.1.3.

PPS gyártás ............................................................................................................69

3.3.2.2.

Gyártó létesítmények műszaki biztonsági értékelése ..................................................70

3.3.2.3.

Kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok ..................................................70

3.3.2.4.

Az ammóniás hűtőközegű hűtési rendszer ...................................................................70



3.3.2.4.1.

A hűtőrendszer védelmi rendszerei ......................................................................72

3.3.2.4.2.

A hűtőrendszer kockázatelemzésnél figyelembevett paraméterei ......................75

3.3.2.4.3.

Ammónia pótlása ..................................................................................................75

3.3.2.5.

Veszélyes anyagok időszakos tárolása..........................................................................76

3.3.2.6.

Tárolással kapcsolatos műveletek ................................................................................76

3.3.3.

A biztonságot szolgáló berendezések és építmények ...................................................77

3.3.3.1.

Füst- és hőérzékelő rendszer ........................................................................................77

3.3.3.2.

Gázérzékelés .................................................................................................................77

3.3.3.3.

Tűzoltó készülékek ........................................................................................................77

3.3.3.4.

Oltóvíz ...........................................................................................................................78

3.3.3.5.

A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek ................78

3.3.4.

A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak........78

3.3.5.

A vezetési pont elhelyezkedése .....................................................................................79

3.3.6.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei ........................79

3.4.

Jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára ........................................................................80

3.5.

A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége .............................................81

3.6.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk .81

4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra ...................................................................82 4.1.

Villamos energia ellátás........................................................................................................82

4.2.

Gázellátás .............................................................................................................................82

4.3.

Vízellátás...............................................................................................................................83

4.3.1.

Tápvíz .............................................................................................................................84

4.4.

Gőzellátás .............................................................................................................................85

4.5.

Nitrogén ellátás ....................................................................................................................85

4.6.

Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás ..................................................................86

4.7.

Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása ................................87

4.8.

Belső elektromos hálózat .....................................................................................................87

4.9.

Vészhelyzeti ellátás ..............................................................................................................88

4.10.

Tűzoltóvíz hálózat .................................................................................................................88

4.11.

Melegvíz és más folyadékhálózatok .....................................................................................88

4.12.

Sűrített levegő ellátó rendszerek .........................................................................................89

4.13.

Híradó rendszerek ................................................................................................................89

4.14.

Munkavédelem.....................................................................................................................89



4.15.

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás .................................................................................89

4.16.

Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények .......................................90

4.17.

Az elsősegélynyújtó és mentőszervezet ...............................................................................91

4.18.

Biztonsági szolgálat ..............................................................................................................91

4.19.

Környezetvédelmi szolgálat..................................................................................................91

4.20.

Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat .................................................................................92

4.21.

Katasztrófaelhárítási szervezet.............................................................................................92

4.22.

Javító és karbantartó tevékenység .......................................................................................93

4.23.

Laboratóriumi hálózat ..........................................................................................................93

4.24.

Szennyvízhálózatok ..............................................................................................................94

4.24.1.

Technológiai szennyvízkezelés ......................................................................................95

4.24.1.1.

Szennyvízkezelési sémák ..............................................................................................95

4.24.1.2.

Előkezelt szennyvíz elvezetése .....................................................................................96

4.24.2.

Csapadékvíz ...................................................................................................................96

4.25.

Üzemi monitoring hálózatok ................................................................................................96

4.26.

Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek ....................................................97

4.27.

Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek ......................................................97

5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk ................................98 6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása .....................100 6.1.

A technológiák rajzi megjelenítése.....................................................................................100

6.2.

A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások .................................................................................................................100

7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése...............................................................101 7.1.

A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése ........................................................101

7.1.1.

Adatgyűjtés és rendszerezés, megalapozó elemzés ....................................................110

7.1.2.

Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása ..............................................110

7.2.

A veszélyes üzem azonosítása ............................................................................................111

7.2.1.

Kiválasztási- és jelzőszámokon alapuló megalapozó elemzés .....................................111

7.2.2.

A veszélyes anyagok, illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése .............................................................................................................111

7.2.3.

Raktárspecifikus megalapozó elemzés ........................................................................112

7.2.3.1.

Az _SD szcenáriók megalapozó elemzése...................................................................113

7.2.3.2.

A _LE szcenáriók megalapozó elemzése .....................................................................114



7.2.3.3.

Az _F szcenáriók megalapozó elemzése .....................................................................115

7.2.3.4.

A _FE szcenáriók megalapozó elemzése.....................................................................118

7.2.3.5.

Összefoglalás, a további elemzésre kijelölt szcenáriók ..............................................119

7.3.

A kiválasztott üzemek/létesítmény részek biztonsági szempontú bemutatása, a baleseti frekvenciák meghatározása................................................................................................119

7.3.1.

Alkalmazott módszertan ismertetése..........................................................................119

7.3.2.

Küldeménydarabos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok .....119

7.3.2.1.

Raktártűz, toxikus égéstermék képződés ...................................................................119

7.3.2.2.

Toxikus anyag kikerülés ..............................................................................................120

7.3.2.3.

Tűzveszélyes folyékony anyag tárolására használt küldeménydarabok (hősugárzás, robbanás) ....................................................................................................................120

7.3.2.4.

Tűzveszélyes cseppfolyósított gáz tárolására használt küldeménydarabok (metilklorid) ..........................................................................................................................122

7.3.3.

Tartályos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok ......................123

7.3.4.

Az ammóniás hűtőközegű hűtési technológia leírása és a súlyos baleseti frekvenciáinak meghatározása ....................................................................................126

7.3.4.1.

A hűtőrendszer súlyos baleseti eseménysorai ...........................................................127

7.3.5.

Biperiden gyártás .........................................................................................................130

7.3.6.

Cabergolin gyártás .......................................................................................................135

7.3.7.

PPS gyártás ..................................................................................................................137

7.4.

Következményelemzés .......................................................................................................137

7.4.1.

A 37_F szcenárió következményelemzése ..................................................................138

7.4.2.

A 42_F szcenárió következményelemzése ..................................................................144

7.4.3.

A 39/2_F szcenárió következményelemzése ...............................................................149

7.4.4.

A 25_SD szcenárió következményelemzése ................................................................153

7.4.5.

A 44_F_POOL szcenárió következményelemzése .......................................................155

7.4.6.


7.4.7.


7.4.8.


7.4.9.

A MetCl_1.1.1 szcenárió következményelemzése ......................................................162

7.4.10.

A 37_TP_1.3.1 szcenárió következményelemzése ......................................................165

7.4.11.

Ammóniás hűtőrendszer .............................................................................................171

Az N15_1.1.3_A szcenárió következményelemzése .......................................................................172 Az NGYT_1.1.1_A szcenárió következményelemzése .....................................................................174 CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


7.4.12.

A Bipe_Össz szcenárió következményelemzése ..........................................................175

7.4.13.

A Caber_Össz szcenárió következményelemzése .......................................................179

7.4.14.

A PPS.3.2.2 szcenárió következményelemzése ...........................................................182

7.4.15.

Környezetszennyezés következményelemzése (ENV) .................................................184

7.5.

Dominóhatás elemzés ........................................................................................................186

7.5.1.

Külső dominóhatás elemzés ........................................................................................186

7.5.1.1.

Variachem Kft. ............................................................................................................186

7.5.1.2.

Linde Gáz Magyarország Zrt. ......................................................................................187

7.5.2.

Belső dominóhatás elemzés ........................................................................................188

7.6.

Kockázatelemzés ................................................................................................................189

7.6.1.

Egyéni kockázat ...........................................................................................................190

7.6.1.1.

A CF Pharma Kft által végzett tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat191

7.6.2.

Társadalmi kockázat meghatározása ...........................................................................192

7.6.3.

A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján194

7.7.

A természeti környezet veszélyeztetettsége ......................................................................195

8. Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása ......................................197 8.1.

Vészhelyzeti vezetési létesítmények ..................................................................................197

8.2.

A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere ........................................198

8.3.

Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere .........................................198

8.4.

Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei .................198

8.5.

A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek ...........198

8.6.

A beavatkozók egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei .........................................199

8.6.1. 8.7.

Szaktechnikai eszközök ................................................................................................199 A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök ............................................................200

9. Biztonsági jelentés elkészítésébe bevont szervezet .................................................................201



MELLÉKLETEK JEGYZÉKE A mellékletek nem képezik részét a nyilvános változatnak.

TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK jegyzéke A térképek nem képezik részét a nyilvános változatnak.



JELMAGYARÁZAT

Az elemzés során született lényegesnek ítélt megjegyzés, észrevétel

Az elemzés során született javaslat, általában valamilyen pótlandó hiányosság erő vagy eszköz oldalon

Az elemzés során feltárt hiányosság, amely megoldása véleményünk szerint feltétele az engedélyezhetőségnek

Szövegközi kiemelés jelentősebb részeredmények összefoglalására



0. Előzmények A CF Pharma Kft. 1097 Budapest, Kén utca 5. alatti gyógyszergyárának tárgyi biztonsági elemzést megelőző kiadása 2009 februárjában készült. Az elkészült biztonsági elemzést az ekkor eljáró első fokú hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elfogadta. 2010 februárjában a CF Pharma Kft. külső gazdasági okok miatt tevékenységét felfüggeszteni kényszerült, majd a gazdasági környezet változása miatt 2011 márciusában a termelés újraindítása mellett döntött. A termelés újraindításával összefüggésben soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvet készített, amelyet akkor benyújtott a Hatóságnak. 2014 novemberében a CF Pharma Kft. elkészítette biztonsági elemzésének soros felülvizsgálati jegyzőkönyvét, melyet megküldött az eljáró első fokú hatóságnak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság a biztonsági elemzés felülvizsgálatára és hatóságához történő benyújtására kötelezte a CF Pharma Kft.-t, mely kötelezettséget a CF Pharma Kft. 2015. november 30-ig meghosszabbítani kért. A CF Pharma Kft. által felkért iparbiztonsági szakértő felmondta a biztonsági elemzés felülvizsgálatára vonatkozó megállapodást, így az üzemeltető más iparbiztonsági szakértő felkérésére és a teljesítési határidő ismételt módosításának kérelmezésére kényszerült.

Társaságunk kérte a felülvizsgálatra nyitva álló teljesítési határidő meghosszabbítását.

Jelen dokumentáció a CF Pharma Kft. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet jelenleg hatályos állapota szerinti felülvizsgált biztonság elemzését tartalmazza.



1. Súlyos balesetek megelőzése 1.1.

Szervezet és személyzet

A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. (továbbiakban CF Pharma Kft.). 1996-ban alakult, szintetikus gyógyszer intermedier, majd később gyógyszerhatóanyag gyártás céljából. A beruházás helyszínéül a tradicionálisan vegyipari tevékenységnek helyt adó Budapest, IX. kerület Kén utca 5. szám alatti telephelyet választották. A mintegy 138 800 m2-es telekterület hosszú időre biztosította és biztosítja most is a tervezett tevékenység helyigényét. 2000. január elején indult a termelés a kémia I. üzemcsarnokban, ami ma is a gyár termelési folyamatainak majdnem kizárólagos helyszíne. 2003 januárjában készült el és került átadásra a kémia I. üzem végfeldolgozó tisztatere, amelytől kezdve a gyár technikailag alkalmassá vált gyógyszer hatóanyag gyártásra is. 2003-ban az Országos Gyógyszerészeti Intézet sikerrel auditállta az akkor folyó lamotrigine gyógyszerhatóanyag gyártást, innentől vált a CF Pharma Kft. gyógyszerhatóanyag gyártóvá is. A CF Pharma Kft. a magas hozzáadott tudást igénylő komplex gyártási folyamatokra szakosodott. Olyan gyógyszerhatóanyagok készülnek, amelyek összetett gyártási lépései ellensúlyozhatják az ázsiai versenytársak alacsonyabb gyártási költségeit. A gyár történetének elmúlt 20 évében olyan gyógyszer hatóanyagok készületek itt, mint a daganatos betegségek kezelésére használt methotrexate (citosztatikum), vagy a prosztatarák gyógyítására használt bicalutamide (antiandrogén). A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában szintetizálták az epilepszia kezelésére használt lamotrigine és topiramate hatóanyagokat. Jelenleg is folyik a Parkinson-kór kezelésére használt biperiden (anticholinergicum), és az agyalapi mirigy rendellenes működésének kezelésével összefüggő hiperprolaktinémia kezelésére használt cabergolin gyártása. Kísérleti gyártási szakaszban van a pentozán-poliszulfát-nátrium hatóanyag gyártás, amely véralvadásgátló szerek hatóanyaga. A CF Pharma Kft. a magyar vegyipari szakemberek azon ritka gyűjtőhelyeként működik, ahol világszínvonalú szintetikus gyógyszerhatóanyag gyártás és a gyártáshoz kapcsolódó fejlesztés folyik. A CF Pharma Kft. 1996-2008-ig tartó nagyon dinamikus fejlődése a gazdasági világválság következében megtört. A társaságnak az élvonalbeli termékek előállításához folyamatos technológiai fejlesztésre volt szüksége, a magasan kvalifikált növekvő munkaerő állomány megfizetésén felül. A fejlesztésekhez felvett hitelt először nehezen, majd később nem tudta fizetni a vállalat. A CF Pharma Kft. 2009-2010 között csődhelyzetbe került, amiből egy gazdasági befektető hatására 2014 szeptemberéig újra működőképessé vált. A befektető távozásával visszaállt a megelőző állapot, ezért 2015 december végéig csődvédelem alatt állt, korábbi termelési kapacitásának töredékén működött.



2016 januárjában a hitelezők között csődegyezség jött létre, ami újra lehetőséget teremtett a vállalat fokozatos fejlődésre.

A társaság alapadatai: Név:

CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.

Székhely:

1097 Budapest, Kén u. 5.

Adószám:

12202209-2-43

Cégjegyzék szám:

01 09 564467

Ügyvezető:

dr. Schneider Géza

Központi telefon:

+36 1 280-3951

Központi telefax:

+36 1 280-6272

A CF Pharma Kft. Budapest, IX. kerület Kén utca 5. alatti gyára alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége és minősége alapján. Az üzem egészségi veszély azonosítási száma meghaladja "1" értéket, ugyanakkor a felső küszöbértéket egyik azonosítási szám sem közelíti meg. A CF Pharma Kft. szervezetén belül az iparbiztonsági és műszaki biztonsági terület felügyeletét a főmérnökség látja el. A CF Pharma Kft. dogozói éves rendszerességgel belső védelmi terv oktatásban részesülnek, illetve belső védelmi terv gyakorlatokon vesznek részt. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában jelenleg 77 fő dolgozik. A 77 fő dolgozóból mintegy 30 fő folyamatos műszakos munkarendben termel.



Organigram

A kutatás-fejlesztés, a beszerzés, a minőség biztosítás, az adminisztráció és főmérnökség egy műszakban, 8:00 és 16:00 között dolgozik. A környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi megbízotti, valamint a veszélyes ipar védelmi ügyintézői feladatot külsős megbízott szakemberek látják el. A veszélyes áru szállítói biztonsági tanácsadói feladatkört a főmérnökséghez torozó saját állományú munkatárs látja el. A főmérnökség távollétében a gyár biztonságos (belső szabályozóknak) megfelelő működtetéséért a műszakvezetők felelnek. A létesítmény őrzés-védelmét, a dolgozók jelen- és távollétének nyilvántartását a megbízásos formában szolgálatot teljesítő porta- és őrszolgálat végzi. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 50 fő olyan dolgozó lehet, aki a CF Pharma Kft. alkalmazásában vagy megbízásában áll.

1.2.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása

A CF Pharma Kft. jelen biztonsági elemzés keretében elvégzett kockázatelemzés során meghatározta azokat a tényezőket, amelyek a 1097 Budapest, Kén utca 5. alatti üzem biztonságára hatással lehetnek. A kockázatok értékelése során valamennyi kockázati tényezőnél a tényező összes, gyakorlatban lehetséges hatása vagy következménye meghatározásra került. Az üzem egészére kiterjedő elemzés eredménye alapján kerültek meghatározásra azon – súlyos baleseti szempontból meghatározó – tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, amelyekre a további részletes elemzések vonatkoznak.



A súlyos balesetek lehetőségeinek felmérésére alkalmazott módszer jelen biztonsági elemzés 7. fejezetében kerül bővebben bemutatásra.

1.3.

Üzemvezetés

A súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a CF Pharma Kft. vezetése és minden, a telephelyen dolgozó alkalmazottja tisztában van a társaság által folytatott tevékenység és a tárolt anyagok veszélyességével, környezeti-, egészségi- és biztonsági kockázataival. A CF Pharma Kft. vezetősége kiemelt feladatának tekinti a biztonsági feltételek figyelemmel követését, a szükséges intézkedések meghozatalát, a célkitűzések eléréséhez indokolt erőforrások biztosítását. A társaság a meglévő veszélyforrásokat folyamatosan feltárja, azok kockázatát elemzi, értékeli, és figyelembe veszi a megelőző és módosító tevékenységek meghatározásánál, tervezésénél és végrehajtásánál. A fejlesztések és módosítások során a veszélyforrások csökkentésére, a biztonság növelésére törekszik. A CF Pharma Kft. súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos irányítási és szervezési feladatainak megvalósításáért a főmérnökség felel. A feladatok megvalósításához szükséges pénzügyi forrás biztosításáért a vállaltvezetés a felelős. A főmérnökség munkáját külsős tűz-, munka-, környezet- és katasztrófavédelmi szakértő, továbbá veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó segíti. A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos vállalati aktivitás az alábbi lényeges elemekből tevődik össze. • • •

•

Időszakos munka-, tűz-, környezet-, és iparbiztonsági szemlék a gyártási folyamat leírások és a tárolási szabályok biztonsági előírásainak betartásának ellenőrzésére. Hatóság előtti felülvizsgálatok a megfelelés és a szükséges jó gyakorlat megtartottságának bizonyítása céljából. Új gyártási eljárás (vagy meglévő gyártási eljárás módosítása) esetén az eljárásbiztonságra vonatkozó tűz, munka, környezet és iparbiztonsági kockázatok értékelés, a biztonságos termeléshez szükséges előírások gyártási folyamat leírásban történő megadása. Új gyártás esetén a felhasznált veszélyes anyagok minőségének, mennyiségének függvényében, a technológia jelentette veszélyeztető képesség függvényében a soron kívüli felülvizsgálat szükségességének értékelése, és szükség esetén soron kívüli felülvizsgálat elvégzése.

A vállalat biztonságos működését, valamint mindennek a dokumentált megvalósulását a fenti pontok szerinti szűrőkön felülvizsgált, azzal harmonizált SOP (Standard Operating Procedure), más néven eljárási utasítások szabályozzák. Az eljárási utasítások együtt kezelik a termelés eredményességét, minőségének biztonságát a termelés CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásaival integrálva ezáltal a biztonsági követelményeket a napi működési és működtetési utasításokhoz.

1.4.

Változások kezelése

Új termelés, illetve új eljárási lépés addig nem végezhető, ameddig a változást a munka-, tűz-, környezet- és iparbiztonsági szakértő jóvá nem hagyta. Amennyiben a változás olyan mérvű, a változáshoz/fejlesztéshez a szükséges hatósági engedélyeket is be kell szerezni. A változtatás igényének jelzése a munka-, tűz-, környezet-, iparbiztonsági szakértők (továbbiakban EHS szakértő csoport) felé főmérnökség kötelessége. A változtatás mértékének előzetes értékelését követően a további esetleges hatósági engedélynek szükségességének megítélése az EHS szakértő csoport feladata. A változtatáshoz szükséges hatósági engedélyek megszerzésének kezdeményezése az EHS csoport szakvéleményeinek alapján a főmérnökség feladata. Az üzemben végzett tevékenységet szabályozó műszaki biztonsági, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok, ágazati műszaki biztonsági szabványok követése az EHS szakértő csoport feladata. Termelés során tapasztalt bármilyen termelési eljárási utasítástól eltérő, az ott megadott tűrésből bármilyen irányban kilépő paraméter esetén legalább műszakvezetői utasítás szükséges a termelés további lépéseire vonatkozóan.

1.5.

Védelmi tervezés

A veszélyek következményeinek mérséklésére a CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő belső védelmi tervet készített, amely jelen biztonsági jelentés mellékletét képezi. A védekezésért felelős személyek oktatását a főmérnökség szervezi. A CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendeltbe foglalt előírásoknak megfelelően éves rendszerességgel belső védelmi terv gyakorlatot tart, amit minden esetben 30 nappal előre bejelent a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalos elérhetőségein. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a társaság vezetése azonnal foganatosítja. A belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén valósul meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, üzemzavarok okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek. A CF Pharma Kft. egy esetleges ilyen eseményből fakadó CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hoz az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében, illetve amennyiben azok bekövetkeznek, a következmények minimalizálására. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási és megelőzési tervek és szabályok.



2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása

A CF Pharma Kft. biztonsági elemzésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és szerkezete kapcsán a 2011. évi CXXVIII. törvény, a 2012/18/EU irányelv és a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeket tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékeli a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket (lásd: 2.2.4, 2.3 fejezet). Ezzel párhuzamosan a CF Pharma Kft. összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósítja meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja a súlyos baleseti szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzemhatáron túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja azon eseménysorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következményelemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretében meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg.

2.2.

Az üzem környezetének településrendezési elemei

A CF Pharma Kft. Budapest IX. kerületében található. A településrendezési elemek bemutatását a biztonsági elemzés készítésekor hatályos – a 1125/2005. (V. 25.) sz. Fővárosi Közgyűlési Határozattal elfogadott – Budapest Főváros Településszerkezeti Terve alapján végezzük el. A hatályos településszerkezeti terv alapján megállapítható, hogy a CF Pharma Kft. telephelyének környezetében olyan lakóterület, amely egyben lakóövezet is véd, nincsen.



A CF Pharma Kft környezetének területrendezési terve

Lakossági adatok a CF Pharma Kft. telephelyének környezetében CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Függetlenül attól, hogy a Külső-Ferencváros vizsgált részén övezetileg védett lakó terület nincs, a területen vannak lakó funkciójú ingatlanok. A biztonsági elemzés készítésének keretében az elemzés készítésekor elérhető legfrissebb népességi adatokat használtuk fel. Az ábra a CF Pharma Kft. telephelyétől 500 m-en belüli területek népességadatait mutatja be. A biztonsági elemzés keretében elvégzendő társadalmi kockázatelemzés során a populációnak a fentiekben feltüntetett lakó övezeten kívüli hányadával is számolunk.

2.2.1.

A lakosság által leginkább látogatott helyek

A CF Pharma Kft. telephelye az 1097 Budapest, Kén utca 5. szám alatt (Hrsz: 38188/1) helyezkedik el. A telephely környezetének védendő objektumait a 03 sz. térképmellékletben külön is bemutatjuk. A CF Pharma Kft. környezetében viszonylag kis számban találhatóak lakossági célú intézmények, létesítmények, úm. iskolák, sportlétesítmények, hivatalok, stb. A CF Pharma Kft. környezetében lévő populáció döntően a környező területek dolgozóiból áll. A CF Pharma Kft. telephelyéhez legközelebbi tömegvonzásra alkalmas intézmények az alábbiak: 1. Jel A B

Intézmény neve Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Kollégium

Cím 1097 Budapest, Illatos út 2-4. 1097 Budapest, Timót utca 3.

sz. táblázat

Elérhetőség

Távolság

Létszám

+36 1 282 6645

230 m

600

+36 1 2806871

280 m

1000

Az alábbi ábra a fenti intézmények elhelyezkedését mutatja a jelzések megegyeznek a fenti táblázatban alkalmazott jelzésekkel.



Intézmények a CF Pharma Kft. környezetében

A 2008-ban rögzített állapothoz képest változás, hogy megszűnt az 1097 Budapest, Kén u. 1. szám alatti Csillagszem Óvoda. A megszűnt óvoda helyére más intézmény nem költözött.

2.2.2.

Különleges természeti értékek

A CF Pharma Kft. területén és annak közvetlen környezetében nincs természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A telephelyhez legközelebbi védett terült több mint 3000 m távolságban található. Ezek elhelyezkedése az alábbi térképen tekinthető meg:

Természetvédelmi oltalom alatt álló területek a vizsgált terület közelében CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A CF Pharma Kft. területén jelenlévő veszélyes anyagok között tűzveszélyes, mérgező és ökotoxikus tulajdonsággal rendelkező anyagok is találhatók. Ilyen esetben kötelezően vizsgáljuk a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklete 1.7. pontjában foglalt feltételek teljesülését. A vizsgálatra a BE 6. fejezetében kerül sor.

2.2.3.

Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában egy esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset következtében – annak súlyától és helytől függően – károsodhat a telephelyen belüli infrastruktúra. A telephelyen olyan közmű vezeték, amely a telephelyen áthaladva lakossági felhasználót is kiszolgálhat, nincsen. A telephely közművekről történő leválasztása nem jár lakossági felhasználó közszolgáltatásból való kiesésével (kizárásával). Valamely telephelyi közművezeték (elsősorban: víz, földgáz, elektromos áram) megsérülése a telephelyen belül sérült vezeték kizárásáig járhat olyan következménnyel, hogy az üzem közvetlen környezetében a közszolgáltatás nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre.

2.2.4.

Út infrastruktúra

A CF Pharma Kft. telephelye Budapest, 1097 Budapest, Kén utca 5. szám alatt található. A telephely bejárata a Kén utcára nyílik. A CF Pharma Kft. telephelyét nyugati irányból a Gubacsi út, keletről a Külső-Mester utca határolja. A Külső-Mester utcai oldalon is van a telephelynek egy bejárata, amely azonban az nincs használatban.

Út infrastruktúra a CF Pharma Kft. közvetlen környezetében CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A CF Pharma Kft. környezetében a Soroksári út bonyolít jelentős forgalmat. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésébe tartozó úthálózaton forgalomszámláló hálózatot működtet. A városi kezelésben lévő úthálózathoz, mint pl. Soroksári úthoz, nem kapcsolódik forgalomszámláló hálózat. Amennyiben a társadalmi kockázatszámítás során jelentőssé válik, úgy becsült adatokat fogunk alkalmazni a számításhoz. A becslés módszerének ismertetését a társadalmi kockázatszámítási fejezetben ismertetjük szükség esetén. A CF Pharma Kft. telephelyétől 25 m távolságban, a Külső-Mester utca másik oldalán a Ferencvárosi pályaudvarhoz tartozó telek terül el. A pályaudvar ezen részén átmenő forgalom, személyforgalom nincs. A CF Pharma Kft. rendelkezik vasúti kapcsolattal a Ferencvárosi pályaudvarhoz, azonban vasúton a társaság egyelőre nem fogad és nem ad fel árut. Egy korábbi fejlesztés során a CF Pharma Kft. kiépített egy vasúti lefejtőt, a kiépített létesítményt azonban a termelési igény változásai miatt nem vette használatba.

2.2.5.

Szomszédos gazdálkodó szervezetek

A CF Pharma Kft. telephelyén működő bérlők az alábbi táblázatban láthatóak: 2.

sz. táblázat

Cégnév

Tevékenység

Telefon

Létszám

Clean Market kft.

Nagykereskedelem

1/347-0050

8 fő

De Dietrich S.A.S. Magyarországi fióktelepe

Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

20/568-3444 70/632-4979

18 fő

HQ Pharma Fióktelepe

Kereskedelem

20/318-4518

1 fő

Kormos Szigbád Kft.

Befejező építés

1/371-1303

7 fő

Pátriapharma Kft. Betulapharma Zrt. Progressopharma Kft.

A legközelebbi gazdálkodó szervezetek az alábbi táblázatban láthatóak, elhelyezkedésüket pedig a táblázatot követő ábra mutatja be. 3. Cégnév

Tevékenység

sz. táblázat

Távolság

Létszám

1. (1097 Budapest, Kén utca 1.) Shell üzemanyagtöltő állomás

Üzemanyag-kereskedelem

190 m

20 fő*

RENTIME Kft.

Építőipari gép kölcsönzése

190 m

5fő

2. (1097 Budapest, Kén utca 1-3.) NATURIMPEX Bt.

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

190 m

2 fő

LA DESSIANA Kft.

Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

190 m

1 fő



BÉR-TÁR Bt.

Raktározás, tárolás

190 m

1 fő

3. (1097 Budapest, Kén utca 2.) HOTEL RIVERSIDE Kft.

Szállodai szolgáltatás (Canada Hotel)

250 m

100 fő

LANITEX Kft.

Ruházat, lábbeli nagykereskedelme

250 m

10 fő

FER-LAK Kft.

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

250 m

2 fő

(180 férőhely +személyzet)

4. (1097 Budapest, Kén utca 3.) Lajos Capital Kft.


145 m

0 fő

Golden Valley Kft.


145 m

0 fő

EUROCOR Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Gép, berendezés nagykereskedelme

145 m

2 fő

Danly Properties Kft.


145 m

1 fő

Királyberek Kft.


145 m

0 fő

NOVIR Bt.

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

145 m

0 fő

Lásd One Euro Market Kft.

5. (1097 Budapest, Kén utca 4.) Euro Market Kft.

Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

70 m

Euro Market Limited Kft.


70 m

IL PIRATA Kft.

Sportegyesületi tevékenység

70 m

Merkan Kft.

Raktározás

70 m

Ismail Sever és Társa Nagyés Kiskereskedelmi Kft.

Ruházat kiskereskedelem

70 m

OEM Security Kft.

Biztonsági rendszer szolgáltatás

70 m

7 fő

ONE EURO-MARKET Kft.

Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

70 m

100 fő *

One Euro Corp. Kft.


70 m

One Euro Group Kft.


70 m

One Euro Kft.


70 m

One Euro Line Kft.


70 m

One Euro Shop Kft.


70 m

One Euro System Kft.


70 m

One Euro Trade Kft.

Vegyes termékkörű nagykereskedelem

70 m

One Euro World Kft.


70 m



VELU Bt.

Közúti áruszállítás

70 m

2 fő

6. (1097 Budapest, Kén utca 6.) GALLA TRADE Kft.

Fémmegmunkálás

70 m

2 fő

AGENDA COMPUTER VICTORY Kft.

Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme

70 m

1 fő

AUTÓVÉD Kft.


70 m

5 fő

CELEB FÉM Kft.

Hulladék-nagykereskedelem

70 m

9 fő

E-COPYFIX Kft.


70 m

3 fő

EuroWaste Kft.

Nem veszélyes hulladék gyűjtése

70 m

0 fő

Facedrinks Kft.

Ital-kiskereskedelem

70 m

1 fő

G-LINE Hungary Kft.

Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

70 m

1 fő

GALLATRADE LÉGTECHNIKA Kft.

Fémszerkezet gyártása

70 m

12 fő

GeoLight Kft.

Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

70 m

1 fő

"GEOWATT" Kft.


70 m

6 fő

GULYÁS GÁZ-TEX Kft.

Alsóruházat gyártása

70 m

4 fő

Gumipatika Plussz Kft.

Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

70 m

3 fő

INCONTTECH Kft.

Fémfelület-kezelés

70 m

0 fő

Inpipe Kft.

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

70 m

2 fő

JUROTISSU Kft.

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

70 m

7 fő

KALV Kft.


70 m

5 fő

MODELAND Kft.


70 m

2 fő

Napilap Bt.

Nyomdai előkészítő tevékenység

70 m

11 fő

P.A.S.C. EUR HUNGARY Kft.

Ruházat kiskereskedelem

70 m

5 fő

Relic-őr Kft.


70 m

2 fő

WTCD Kft.

Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

70 m

9 fő

Pannon Park Forest Kft.

Zöldterület-kezelés

70 m

22 fő

7. (1097 Budapest, Kén utca 8.) VARIACHEM Kft

Vegyi áru nagykereskedelme

70 m

17 fő

ADR ADVANCED LOGISTICS Kft.


70 m

1 fő

BIOTECH Hungária Kft.

Étrend kiegészítők nagykereskedelme (raktár)

70 m

4 fő

CHEMKO Kft.


70 m

1 fő



ENERGIAHÍD TRADING Kft.

Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelme

70 m

4 fő

INGATLAN 1097 Kft.


70 m

1 fő

ProPolimer Kft.


70 m

1 fő

TELEPHELY 2005 Kft.


70 m

0 fő

Angyal Használtruha Kft.

Ruházati Bolt, Ruházat, lábbeli nagykereskedelme

70 m

3 fő

BAY & HUN-TRANS Kft.


70 m

1 fő

BIRADLI Kft.

Textil-nagykereskedelem

70 m

6 fő

DBH Berlin Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet

M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

70 m

1 fő

DEPOCHEM Kft.


70 m

10 fő

Kemencés Catering Kft.

Rendezvényi étkeztetés

70 m

3 fő

KUN-INTER-FAIR Kft.


70 m

5 fő

MAZUT TRADING Kft.

Fűtőolaj nagykereskedelem

70 m

3 fő

MÁTRAI HÁZAK Kft.


70 m

5 fő

MOL-DO Kft.

Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

70 m

3 fő

NAKONKER Kft.

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

70 m

3 fő

SÁRI Szilikonfeldolgozó Kft.

Egyéb műanyag termék gyártása

70 m

3 fő

Service Truck Kft.

Gépjárműjavítás, -karbantartás

70 m

4 fő

VTL Vámügynökség Kft.


70 m

2 fő

25 m

10 fő *

10 m

0 fő

9. (1097 Budapest, Gubacsi út 89.) FESZOFE Nonprofit Kft.

M. n. s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 10. (1097 Budapest, Illatos út 5/b.)

BERNA-TERRA Bt.

Építési terület előkészítése 11. (1097 Budapest, Illatos út 6.)

Hungária Papír Recycling Kft.

Hulladék-nagykereskedelem

160 m

4 fő

Raktaroid Solutions Kft.


160 m

1 fő

REISSWOLF BUDAPEST Kft.


160 m

16 fő

TREBAU Kft.


160 m

1 fő

Trent and Go Kft.

Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

160 m

1 fő

Zöld. Papír Kft.

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

160 m

1 fő

12. (1097 Budapest, Illatos út 7.) CYCLOLAB Kft.

Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

60 m

35 fő

ÉVA VEGYES BOLT Kft.

Villanyszerelés

60 m

6 fő *

GRP Plasticorr Kft.

Festék, bevonóanyag gyártása

60 m

15 fő

Cool4u Kft.


60 m

20 fő

13. (1097 Budapest, Illatos út 7/A) Gordiusz 95 Zrt

Lakó- és nem lakó épület építése

60 m

106 fő

COLORIT-ÉPSZER Kft.

Festés, üvegezés

60 m

10 fő



Csavar Kft.


60 m

4 fő

ELEKTRODUNA Kft.

Villanyszerelés

60 m

4 fő

KG-VILLAMOSSÁGI Kft.

Villanyszerelés

60 m

1 fő

MEDACTIVE PRO Kft.

Orvosi eszköz gyártása

60 m

23 fő

14. (1097 Budapest, Illatos út 8.) Strabag Zrt.

Aszfaltkeverés

10 m

20 fő

Frissbeton Kft.

Előre kevert beton gyártása

10 m

22 fő

15. (1097 Budapest, Illatos út 9.) 3D MediLabs Zrt.


60 m

2 fő

ABBS-Hungária Zrt

Egyéb épületgépészeti szerelés

60 m

27 fő

AGO Motors Kft.

Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme javítása

60 m

2 fő

AMS Assistance Kft.

Egyéb humán-egészségügyi ellátás

60 m

69 fő

Coolfire Kft.

Épületasztalos-szerkezet szerelése

60 m

3 fő

Cselus Kft.

Éttermi, mozgó vendéglátás

60 m

2 fő

Digitherm Kft.


60 m

1 fő

G.I.-Film Kft.

Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

60 m

2 fő

GAMMA Befektetési és Innovációs Kft.


60 m

4 fő

GASTROTHERM MAGYARORSZÁG Kft.

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

60 m

1 fő

GATE AUTOMATIKA Szerviz Kft.

Villanyszerelés

60 m

23 fő

GATE Engineering Kft.


60 m

3 fő

GATE Távnyitó Kft.

Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

60 m

8 fő

GATE Kaputechnikai Szakszerviz Kft.


60 m

7 fő

GATE SZERVIZ Kft.

Építményüzemeltetés

60 m

24 fő

HIPPOCAMBUS-BRT Kft.

Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

60 m

7 fő

Invento Holding Kft.

Vagyonkezelés (holding)

60 m

2 fő

Klassic Kreatív Stúdió Kft.


60 m

2 fő

KwakLab Kutatóintézet Nonprofit Kft.

Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

60 m

5 fő

LED MEDIA Kft.

Médiareklám

60 m

1 fő

MEDICOR Diagnosztika Kft.


60 m

3 fő

MEDICOR Zrt.


60 m

24 fő

MEDICOR Humán Egészségügyi Szolgáltató Kft.

Szakorvosi járóbeteg-ellátás

60 m

3 fő

MEDISTOR Befektető és


60 m

1 fő



Szolgáltató Kft. MLR Tech Kft.

Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

60 m

9 fő

N.L. Lovaspálya Kft.


60 m

2 fő

N. L. Sportlétesítmény Kft.

Sportlétesítmény működtetése

60 m

7 fő

SAFETY SECURITY SERVICE Kft.

Személybiztonsági tevékenység

60 m

1 fő

Sinonis Kft.

Számítógépes programozás

60 m

1 fő

Solaris Center Kft.

Egyéb m. n. s. új áru kiskereskedelme

60 m

2 fő

STEXIM Kft.


60 m

2 fő

STEXIM Labdakert Kft.

Sportlétesítmény működtetése

60 m

4 fő

TAN-VIET HU Kft.

Egyéb élelmiszer nagykereskedelme

60 m

4 fő

TESTLAB Kft.

Műszaki vizsgálat, elemzés

60 m

2 fő

W-Profil Bt.

M. n. s. egyéb személyi szolgáltatás

60 m

3 fő

60 m

5 fő

10 m

52 fő

16. (1097 Budapest, Illatos út 9-11.) KÖZVILLSZER és DESIGN Kft.

Villanyszerelés 17. (1097 Budapest, Illatos út 10.)

Betonpartner Kft.

Előre kevert beton gyártása 18. (1097 Budapest, Illatos út 17.)

Linde Gáz Magyarország Zrt.

Ipari gázok kereskedelme

140 m

80 fő

Stavros Kft.

Egyéb speciális szaképítés m. n. s.

180 m

2

300 m

3 fő

90 m

15 fő

19. (1097 Budapest, Illatos út 19-23.) VEGYIRAD Bt.

Vegyi áru nagykereskedelme 20. (1097 Budapest, Külső Mester utca)

Sárga Ház étkezde

Vendéglátás 21. (1095 Budapest, Soroksári út 150.)

aBorbély Férfi fodrász Kft.

Fodrászat, szépségápolás

100 m

5 fő

ARTICUM Bt.

Reklámügynöki tevékenység

100 m

1 fő

BAUJOKER Kft.

Bányászati, építőipari gép gyártása

100 m

7 fő

Cleaneco Kft.

Tisztítószer gyártása

100 m

14 fő

DURALBAU Kft.

Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

100 m

7 fő

"ESZTÉTIKA" Kft.

Illatszer nagykereskedelme

100 m

12 fő

EURO PET - HUNGARY Kft.

Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme

100 m

15 fő

fm7 projekt Kft.

Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

100 m

1 fő

Green Chemicals Hungary Kft.

Tisztítószer gyártása

100 m

20 fő *

HAND IN HAND Kft.


100 m

4 fő

HAND IN HAND REC. Kft.


100 m

5 fő

KENTIMPEX Kft.

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés

100 m

3 fő



nagykereskedelme MB-HOLDING Kft.


100 m

1 fő

Megaplex Kft.


100 m

10 fő

Megatech-System Kft.


100 m

1 fő

MESFÉM Kft.


100 m

6 fő

Pan-electronics Kereskedelmi Képviselet

M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

100 m

3 fő *

Pantools Kft.

Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelme

100 m

4 fő

Pénzes Monoki Kft.

Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

100 m

2 fő *

Prémium + Holding Kft.

Egyéb élelmiszer nagykereskedelme

100 m

12 fő

SICO-LAND Kft.


100 m

0 fő

Silex Zrt.

Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

100 m

14 fő

Thermonet Trade Kft.

Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

100 m

2 fő

TOP COMFORTLINE Kft.

Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m. n. s.

100 m

0 fő

500 m

30 fő

22. (1097 Budapest, Táblás utca 29.) AGROFORG Kft.

Vegyestermékkörű nagykereskedelem 23. (1097 Budapest, Táblás utca 39.)

0, 4KV Kft.

Egyéb m. n. s. gép, berendezés nagykereskedelme

500 m

20 fő

Assist -Trend Budapest Kft.

Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m. n. s.

500 m

20 fő

Diatron Medicinai Instrumentumok Zrt.


500 m

156 fő

HUNGAROPRESS Kft.

Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

500 m

25 fő

SPRINTER Futárszolgálat Kft.

Egyéb postai, futárpostai tevékenység

500 m

100 fő

24. (1097 Budapest Timót utca 4/a) BLOSSOM EURO Kft.

Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

230 m

2 fő

CPA Press Lapkiadó Kft.

Napilapkiadás

300 m

1 fő

FÉMÉL ÉPÜLETASZTALOSIPARI Kft.

Egyéb speciális szaképítés m. n. s.

300 m

2 fő

fémmunkás Fémszerkezet Kft.

Fémszerkezet gyártása

300 m

18 fő

GILLÁRD Kft.

Síküveg tovább feldolgozása

300 m

13 fő

"Kiáll" Kft.

M. n. s. egyéb személyi szolgáltatás

300 m

17 fő

"RENT A CONTAINER CITY" Kft.

Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

300 m

2 fő

S-ELASTIC Kft.

Mérőműszer gyártás

300 m

1 fő

SILVER DOOR Kft.

Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme

300 m

2 fő

UNITECH HUNGARY Kft.

Elektronikus háztartási cikk

300 m

2 fő



nagykereskedelme 25. (1097 Budapest Timót utca 5.) UNIX Autóalkatrészek

Autóalkatrész-szaküzlet

460 m

630 fő

26. (1097 Budapest Timót utca 6.) FAJRO FIRE PRO Kft.

Fekvőbeteg-ellátás

230 m

11 fő

SCHALI Pharma AG Magyarországi Fióktelepe

Gyógyszeralapanyag-gyártás

230 m

0 fő

27. (1097 Budapest Timót utca 8.) AudioPont Kft.

Gyógyászati termék kiskereskedelme

230 m

5 fő

Mediszintech Kft.


230 m

59 fő

*A csillaggal jelölt értékek becsült értékek. Az ilyen módon megjelölt adatok becslésére azért került sor, mert a megkeresett társaság a biztonsági elemzés lezárásáig nem adott választ a jelenlévő dolgozói létszámra irányuló kérdésünkre.

A CF Pharma Kft. telephelyének környezetében található gazdálkodó szervezetek elhelyezkedése (A kék sorszám megfelel a fenti táblázatban megadott sorszámnak. A sorszámok címeket jelölnek, az adott címen több gazdasági társaság is megtalálható.)

A biztonsági elemzés keretében kifejezetten a legközelebbi, a társadalmi kockázat számítás szempontjából lényeges adatokat adtuk meg. Az elemzési terület tágabb környezetében a CF Pharma Kft. katasztrófavédelmi hatásterületén kívül több nagyobb további foglalkoztató is található. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


2.3.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele

A CF Pharma Kft. közvetlen környezetében az alábbi, 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti katasztrófavédelmi engedéllyel működő társaságok találhatóak: • •

Variachem Kft. Linde Gáz Magyarország Zrt.

Variachem Kft. A Variachem Kft. telephelye a Kén utca 8. sz. alatt található. A társaság Kén utcai telephelye felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. A társaság különféle veszélyes anyagok tárolásával és forgalmazásával foglalkozik. A társaság által forgalmazott vegyi anyagok felhasználása szerteágazó, azokat leginkább az alábbi területeken használják: •

Gumi- és műanyagipar,

•

Festékipar,

•

Kerámia- és Üvegipar,

•

Építőipar,

•

Gyertyagyártás.

A Variachem Kft. telephelyén a teljesség igénye nélkül az alábbi felsorolás szerinti anyagok vannak jelen. Mérgező és nagyon mérgező anyagok: •

Arzén-trioxid,

•

Dioktil-ftalát,

•

Formalin,

•

Hidrogén fluorid,

•

Hidrazinhidrát 24%,

•

Nátrium nitrit,

•

Továbbá több mérgező keverék.

Tűzveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes folyadékok: •

Ecetsav,

•

Továbbá több keverék.

Gyújtó hatású anyagok: •

Klórmész,

•

Nátrium-nitrát.



A telephelyen előforduló veszélyes anyagok – mind a fogadott, mind a feladott – küldeménydarabosak. A Variachem Kft. biztonsági jelentése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: •

A telephely a mérgező anyagok jelenléte miatt minősül veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek.

•

A telephelyen jelen vannak tűzveszélyes folyadékok is, azonban az azokkal kapcsolatosan lehetséges balesetek hatásterülete nem érinti a CF Pharma Kft. területét.

•

A Variachem Kft. egyéni halálozási kockázati görbéi közül még a 10-8 halálozás/év görbe sem érinti a CF Pharma Kft. területét.

•

Egy esetleges raktártűz következében felszabaduló toxikus égési gázok, illetve kibocsátott mérgező anyagok elérhetik a CF Pharma Kft. területét.

Linde Gáz Magyarország Zrt. A Linde Gáz Magyarország Zrt. 1097 Budapest, Illatos út 9-11. alatti telephelyén gázértékesítési központot, illetve palacktöltő üzemet működtet. A telephelyen nagyobb mennyiségben megtalálható valamennyi levegőgáz, úm. oxigén, nitrogén, argon, továbbá szén-dioxid, hidrogén, acetilén és hegesztési védőgázok, nemesgázok. Palackos kiszerelésben a telephelyen jelen van továbbá ammónia, kén-dioxid, etilén-oxid, klór, szénmonoxid és hidrogén-klorid, mely gázok mérgező tulajdonsággal rendelkeznek. A Linde Gáz Magyarország Zrt. Illatos úti telephelyének jellemző tevékenységei a következők: •

gázpalacktöltés (oxigén, nitrogén, kevert gázok);

•

a gyártott, vásárolt és forgalmazott gázok tárolása (acetilén, propán-bután, oxigén, nitrogén, argon, hidrogén, szén-dioxid, stb.), valamint egyéb alapanyagok tárolása;

•

anyagmozgatás (termék gázpalackban és tartány járműben);

•

különböző gázok és kevertgázok forgalmazás, értékesítése;

•

karbantartás;

•

tartályok töltése, kezelése;

•

adminisztratív tevékenységek.

A Linde Gáz Magyarország Zrt. biztonsági elemzése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: •

A telephelyen lehetséges tűzveszélyes anyaggal, illetve nyomás alatti gázzal kapcsolatos súlyos balesetek fizikai veszélyeztető képességének hatásterülete némely forgatókönyv esetén elérheti a CF Pharma Kft. területét. A CF Pharma Kft. területét érő hatás (léglökés) mértéke nem nagyobb, mint 3000 Pa, amely enyhe következménnyel (ablakok betörésével) jár, az ilyen mértékű léglökési hullám dominó hatás kiváltására nem képes.



•

A Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén lehetséges tűz, BLEVE következtében a hősugárzás a CF Pharma Kft. telephelyét nem éri el.

•

Mérgező gáz kikerülése esetén a Linde Gáz Magyarország Zrt. hatásterülete kedvezőtlen szélirány és meteorológiai viszonyok esetén elérheti a CF Pharma Kft. területét.

•

A biztonsági elemzésben bemutatott 10-5, illetve 10-6 halálozás/év egyéni halálozási kockázati görbék a CF Pharma Kft. területét nem érintik.

További vegyiparral kapcsolatos vállalkozások A Kén utca 8. sz. alatt működik a Depochem Raktárbázis Kft., amely elsősorban vegyi anyag kereskedelemmel, logisztikával foglalkozó társaságoknak ad bérbe raktárterületet. Egy 2013-ban készült kimutatás szerint a Depochem Raktárbázis Kft. bérlői az alábbiak voltak: •

Prochema Kft.

•

Kat-Chem Kft.

•

Chinis Kft.

•

Kelát Kft.

•

Chemko Kft.

•

Massó Kft.

•

KA. Ingredients Kft.

•

Biotrech Kft.

Tudomásunk szerint sem a Depochem Kft., sem a Depochem Kft. bérlői nem végeznek a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles tevékenységet. Ugyanezen a telephelyen működik a MAZUT TRADING Kft., amely a telephelyen lévő földalatti tartályok egy részét bérli. A társaság fűtőolaj kereskedelemmel foglalkozik, a társaság által tárolt fűtőolaj mennyisége alapján a társaság üzemazonosítási számai nem érik el az alsó küszöbérték 25%-át. A CF Pharma Kft. telephelyén található bérlők a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytatnak.

2.4.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetének bemutatása

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetével kapcsolatban a terület meteorológiai, legfontosabb geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzői az alábbiak.



2.4.1.

Meteorológiai és a technológia meteorológiai viszonyoknak való kitettsége

Hőmérséklet Az éves középhőmérsékletek sorozatából az 1971-2000 közötti időszak átlaghőmérsékletére 11,4 °C adódik. A hőmérséklet átlagos éves járását tekintve elmondható, hogy a január havi átlagok a legalacsonyabbak, a júliusiak pedig a legmagasabbak. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közötti különbség az éves közepes hőingás. Budapest megfigyelési sorozatán ez az érték általában 20 °C körül alakul, de előfordultak kiugróan magas (28,3 °C), illetve alacsony (13,5 °C) értékek is, főleg a század középső évtizedeiben. Hideg telek gyakrabban léptek fel a század elején, az 1971-2000 közötti időszakban a leghidegebb évszak középhőmérséklete 1,6 °C. A téli hónapok közül leghidegebb a január, 1961-1990 között a januári átlag -0,5 °C, míg az 1971-2000 intervallumban a januárok átlaga már pozitív, 1 °C -kal magasabb, mint az előző normál érték. A nyári hónapok közül a legmelegebb a július, 1971-2000 átlagában 21,8 °C. A legmelegebb 1995 júliusa volt 24,9 °C -os havi átlaghőmérséklettel, a leghűvösebb pedig az 1913-as év júliusa, a havi átlag mindössze 18 °C -ot tett ki ebben a hónapban. Csapadék A budapesti éves csapadék 1971-2000-es átlaga 534 mm. Az elmúlt évszázad folyamán a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke a 100 év alatt megközelítette a 10%-ot. Az évek közötti változékonyság igen jelentős, a csökkenés ellenére nagycsapadékú évek a század végén is előfordultak, s voltak aszályos évek a század első felében is. A legszárazabb és legnedvesebb évek csapadékösszege között több mint kétszeres a különbség. A száz év alatt kétszer haladta meg az éves csapadékmennyiség a 900 mm-t. A tavaszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 134 mm. A tavasz előrehaladtával a csapadék mennyisége folyamatosan nő, a márciusi átlagos 30 mm-es összeg csupán 1 mm-el haladja meg a legszárazabb, februári értéket, májusban viszont ennek több mint kétszerese, 62 mm a sokévi átlag. A nyári csapadékösszeg 1971-2000-es átlaga 158 mm, eloszlása a 100 év alatt gyakorlatilag egyenletes volt. A század elején és végén egyformán előfordultak aszályos és árvizeket okozó, nagycsapadékú évek is. Az őszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 133 mm. A téli csapadék 1971-2000 közötti átlaga 110 mm. Ez a legszárazabb évszakunk. A havas napok száma 1971-2000 között átlagosan 31 volt, a 100 év alatt mintegy 17%-kal csökkent, amihez a csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése



egyaránt hozzájárult. A leghavasabb telek az 1935 és 1956 közötti időszakban fordultak elő, a hóban legszegényebb év pedig 1989 volt, amikor mindössze 4 napon hullott hó. Szél A szélirányra és a szélnagyságra vonatkozó adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest-Pestszentlőrincen lévő Meteorológiai Állomásának 2014. 04. és 2015. 09. között rögzített adatai alapján közöljük.

Szélrózsa 2014. 04. - 2015. 09. közötti szélirány adatok alapján

Az uralkodó szélirány az É-i, ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 5 m/s.



Magyarország szél általi kitettsége a CF Pharma kft. helyének jelölésével forrás: http://vmkatig.hu/KEK.pdf

Magyarországon a szélsebesség várható hatás - nagyság közötti összefüggés kifejezésére a Beaufort skála terjedt el. A 12 fokozatú Beaufort skála 12. fokozatát a 120 km/h elérő CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


vagy meghaladó szél jelenti, amely tetőket rombol, épületeket károsít. Hazánkban, ha nagyon kis gyakorisággal is, de előfordulhatnak 120 km/h-t meghaladó lökésekkel járó viharok, továbbá a károk részletezettsége is megkívánja, hogy a Beaufort skálától elérő értékelést alkalmazunk.

Szélsebesség és az okozott károk értékelésére használt osztályozási rendszerek

A tornádók várható pusztítására használt eredeti Fujita skála Magyarországon releváns F0-F3 fokozatai 4. Skála F0

Szélsebesség (km/h) 65-115 km/h

sz. táblázat

Okozott kár Gyenge A kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek.

F1

116-180 km/h

Mérsékelt A háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak, vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek.

F2

181-250 km/h

Nagy A tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.

F3

251-330 km/h

Erős A házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.



Magyarországon lehetséges viharok 99,99% valószínűsséggel az F0 és F1 kategóriákba eshetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építményekben várható kár az építmény értékéhez viszonyítva nem haladja meg a 2%-ot. Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. A legszelesebb időszak a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. 2005-ben az 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. Kevesebbszer mértek tehát 2005-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet, de a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is többnyire átlag alatt maradt. 10-2/év várható gyakorisággal Budapest térségében 120-130 km/h erősségű széllökések várhatóak. A 120-130 km/h erősségű széllökések a veszélyes anyagot tartalmazó technológiai elemeket közvetlen módon nem veszélyeztetik. A 120-130 km/h erősségű széllökés ugyanakkor az épületek tetejét képes lehet megrongálni, illetve fákat kidönteni. A CF Pharma Kft. telephelyének üzemi területein magas fák nincsenek. Szélvihar esetén a le nem rögzített tárgyakat a szél esetlegesen felkaphatja, amelyek ilyen módon tehetnek kárt a veszélyes anyagot tartalmazó technológiában. Az üzem területén vannak szabadtéri veszélyes anyag tároló létesítmények. Szélviharra figyelmeztető vörös riasztás esetén a műszakvezető köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan tárgy szabadtéren, amely a technológiát veszélyeztetheti. Ilyen esetben haladéktalanul intézkedni szükséges az alábbi lehetőségek egyike szerint: •

A veszélyt jelentő tárgy (eszköz, gép), vagy veszélyeztetett küldeménydarab zárt térbe szállítása (amennyiben azt a tárolási rend megengedi), vagy

•

A veszélyt jelentő tárgy vagy veszélyeztetett küldeménydarab technológiát nem veszélyeztető helyre történő áthelyezéséről, vagy

•

A veszélyt jelentő tárgy vagy veszélyeztetett küldeménydarab talajhoz rögzítéséről, egymáshoz pántolásáról, és vagy támadási felületének csökkentéséről (eldöntés, elfektetés stb.).

•

Amennyiben a tárgy valamely – a telephelyen munkát végző vállalkozó – tulajdona és ő rendelkezik eszközzel, vagy jogosultsággal annak mozgatásához, úgy haladéktalanul értesíteni kell az érintett társaságot.

2.4.1.1. 2.4.1.1.1.

Geológia, hidrogeológia és a technológia ezen természeti elemeknek való kitettsége Felszíni vizek

A CF Pharma Kft. a főváros IX. kerületében, ipari övezetben található, a IX. kerület Kén utca 5. szám alatt. Az ingatlan területe 138 800 m2. A térség legjelentősebb vízfolyása a CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Duna, mely az üzemtől 800 m távolságra folyik. A Dunára vonatkozó budapesti vízjárási adatokat az alábbi táblázatban közöljük: 5. Vízfolyás Duna

3

3

sz. táblázat 3

KQ* (m /s)

KÖQ** (m /s)

NQ*** (m /s)

520

2310

9200

*KQ kisvízhozam, legkisebb vízhozam a megfigyelés kezdete óta **KÖQ középvízhozam, valamely többévi időszakon belül a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke ***NQ nagyvízhozam, valamely meghatározott időszakon belül a legnagyobb vízhozam

2.4.1.1.2.

Árvíz fenyegetettség

Az árvíz fenyegetettség értékeléséhez felhasználtuk a BM Országos Vízügyi Főigazgatóság által közzétett árvíz kockázati térképeket. Magyarország árvíz kockázati térképezésének első üteme 2014 márciusára zárult le. Az ország árvíz fenyegetettségére vonatkozó térképi adatok, amelyek az értékelésünk alapját képezték a http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=62 hivatkozás alatt érhetőek el. Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv előírja valamennyi vízgyűjtőkerületre, hogy azonosításra kerüljenek azon területek, ahol jelentős potenciális árvízi kockázat áll fenn, illetve árvíz előfordulása valószínűsíthető. Hazánkban árvízi kockázat három területre bontható, úgymint töltésezetlen vízfolyások menti elöntések, árvízvédelmi töltések tönkremenetele vagy elégtelen méretéből, meghágásból bekövetkező elöntések, illetve csapadékból, a talajvíz megemelkedéséből származó elöntések okozta kockázat. Az előzetesen elöntéssel fenyegetett területek meghatározására lefolytatott program kiterjedt a folyók-, patakok árvizei, illetőleg a belvízi elöntés veszélyének kitett területekre egyaránt. A kockázati térképeket az ország négy részvízgyűjtőre készítették el, melyek a következők: •

Duna rész-vízgyűjtő,

•

Tisza rész-vízgyűjtő,

•

Dráva részvízgyűjtő,

•

Balaton rész-vízgyűjtő.

A BM Országos Vízügyi Főigazgatósága az árvíz kockázati térképeket az irányelv előírásainak megfelelően három előfordulási valószínűségű terhelési esetre készítette el: •

nagy valószínűségű elöntések,

•

közepes valószínűségű elöntések,

•

alacsony valószínűségű elöntések.



A nagy előfordulási valószínűségű terhelési eseményként a harminc éves gyakoriságú (0,033 elöntés/év) árvízi eseményeket értik, mert az ebből a gyakoriságból adódó árvízszint és tartósság már jelentős terhelést ad a védműveknek, illetve a vízfolyás menti területeknek, továbbá az emberi élethossz alatt érezhetően kifejti hatását. A közepes előfordulási valószínűségű terhelési esetként a 100 éves gyakoriságú (0,01 elöntés/év) árvízi eseményt értik, mert a Magyarországon az árvízi létesítmények tervezésénél jelenleg az ilyen gyakoriságú árvizeknek való megfelelés a jogszabályi előírás. Az alacsony előfordulási valószínűségű terhelési esetként az 1000 éves gyakoriságú (1×10-3 elöntés/év) árvízi eseményt értik, mert Magyarország domborzati adottságai miatt az ország jelentős területe (25%), továbbá a településszerkezete miatt jelentős lakossága van kitéve az árvízi veszélyeztetettségnek. Ez a valószínűségi érték választás lehetőséget teremt arra is, hogy a klímaváltozás jelenleg még nem kellően ismert jövőbeni hatásai bizonytalansága is reálisan kezelhető legyen a várható esemény bekövetkezésével. Az árvíz kockázati térkép zónáin kívüli területek nem árvízveszélyes területek.



Magyarország árvízi veszélyeztetettségének térképei a CF Pharma Kft. helyének feltüntetésével forrás: http://www.vizugy.hu CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Magyarország belvízi veszélyeztetettségének térképe a CF Pharma Kft. helyének feltüntetésével forrás: http://www.vizugy.hu

A CF Pharma Kft. nem fekszik ár- és belvíz által veszélyeztetett területen.

2.4.1.1.3.

Felszín alatti vizek

Vízföldtani szempontból legfelső helyzetben, takaróként jelenlévő képződmény a pleisztocén talajvízadó (Duna teraszképződménye). Alatta felsőpannon rétegsor helyezkedik el, melynek nyugati része kis vastagságú, keleti része 30-50 m-es. Benne lényeges vízadó rétegek nincsenek és a talajvízadó réteghez képest vízzárónak tekinthető (agyagos összlet). Alatta miocén rétegsor (nem karsztosodó mészkő, kaviccsal), vízadó réteg található. A pannon feküképződmény a Soroksári-Duna felé lejt. A talajvíztükör regionális helyzetét minden időszakban a talajvízadó réteg Duna-terasz jellege határozza meg. Ez alapján a talajvíz áramlási iránya minden időszakban a Duna felé mutat. A talajvíz 2-4 m mélyen található. A területen elvégzett talajszennyezettségi vizsgálatok többek között a fémionok és az anionok, ezeken belül az ólom, higany, réz, kadmium, vas, bór, mangán, nikkel, alumínium, az arzén, kén, a fluorid, szulfát és klorid mennyiségének mérésére irányultak. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A mérések alapján megállapították, hogy a terület talaja az értékelt anyagok tekintetében szennyezett. A szennyezettség a Budapesti Vegyiművek által korábban a területen folytatott kénsavgyártásnak tulajdonítható. A rétegeken átszivárgó savas csapadékvíz elsősorban a pirit pörköléséből keletkezett, és a területen lerakott salakból nehézfémeket oldott ki. Jó vízzáró réteg hiányában a szennyezés a talajvízben is megjelent. Az összes szennyezett talaj térfogatát 300 000 m3re becsülték. A gyárnak helyt adó telek szennyezettsége mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, mind az üzemeltető, mind a károkozásért felelős Budapesti Vegyiművek előtt ismert. A CF Pharma Kft. és Budapesti Vegyiművek között létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a terület környezeti kármentesítése a Budapesti Vegyiművek feladata.

A CF Pharma Kft. az új létesítmények és épületszerkezetek emelése során figyelemmel volt a beton szerkezetére korróziós hatással lévő talaj- és talajvízviszonyokra. A termelés és veszélyes anyagok tárolása meghatározó részben ezen új (illetve átépített), továbbá könnyű szerkezetes épületekben folyik. A szerkezetükben meg nem változtatott épületek alapozásának károsodásáról az üzemeltetőnek nincs tudomása. Erre utaló jeleket nem tapasztalt. A gyár területén a kísérleti üzem az egyetlen olyan termelőhely, amely szerkezetében nem változott a CF Pharma Kft. működése alatt. A kísérleti üzemnek helyt adó földszintes épületet kármentő védi.

2.4.1.1.4.

Földrengés kockázat

Erős földrengés keletkezésekor több olyan jelenség is bekövetkezhet, amely károkat okozhat az épületszerkezetekben, talajba fektetett vonalas létesítményekben. Ilyen hatások a talajrezgés, elvetődés a felszínen, különféle talajromlás (ground failure). A földrengéskutatók megállapítása szerint az épületkárok döntő többségét a földrengés által keltett rengéshullámok okozta talajrezgés okozza. A földrengés kockázat számításánál elsősorban a talajrezgés mértékével kell foglalkozni. A földrengéskockázat (seismic hazard) egy megadott mértékű talajmozgás bekövetkezésének valószínűsége a vizsgált helyszínen valamely időtartam (50, 100, 10 000, stb. év) alatt. Ettől meg kell különböztetni a földrengés-veszélyeztetettség (seismic risk) fogalmát, amelybe a földrengéskockázaton kívül bele tartozik még az épületek, műszaki létesítmények sérülékenysége és értéke is. Vagyis azonos földrengéskockázat mellett nagyobb lesz a földrengés-veszélyeztetettség, ha a vizsgált területen sérülékenyebb és/vagy nagyobb értékű létesítmények vannak. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A biztonsági elemzés készítése során meghatározott energiájú (és ezáltal romboló képességű) földrengések adott területen való előfordulási gyakoriságát értékeljük. A földrengéskockázat meghatározására kétféle eljárás ismeretes: a determinisztikus és a valószínűségi módszer. Hazánkban széles körben a valószínűségi módszer terjedt el, és ez a módszer egyben jobban össze is egyeztethető az általános elemzési elvekkel. Magyarország a szeizmikusan közepesen aktív területekhez sorolható. A földrengés erőssége és várható gyakorisága között az alábbi összefüggés teremt kapcsolatot:

logN = a −bM Ahol M a földrengés energiája (magnitúdó), N azon rengések száma, amelyek mérete legalább M, a és b a területre jellemző állandók. Az a és b értékeken kívül minden forrászónára meg kell határozni a legnagyobb várható földrengés méretét is. A legnagyobb várható földrengés méret általában a történelmi szeizmicitás adatokon alapul, valamint a területen előforduló vetők hossza alapján becsülhető. A vizsgálat következő lépése a csillapodási összefüggések meghatározása. A csillapodási összefüggés megadja azt a legnagyobb talajelmozdulást (sebességet vagy gyorsulást), amely egy adott távolságban kipattant adott magnitúdójú földrengés következménye. Voltaképpen a tényleges kár elsősorban az okozott talajelmozdulástól függ. A földrengés során felszabaduló energia, az epicentrum mélysége és a talajelmozdulás vagy gyorsulás közötti kapcsolatot empirikus, illetve fél empirikus összefüggések segítségével lehet megteremteni. A valószínűségi földrengés kockázat vizsgálat végeredménye egy összefüggés a helyszínen valamely jövőbeli földrengés által okozott talajmozgás nagysága és ennek előfordulási valószínűsége között. A felszínen bekövetkező károsító hatás legelterjedtebb kifejező eszköze a legnagyobb talajgyorsulás (PGA – Peak Ground Acceleration). A földrengéskockázat kifejezhető egy megadott értékű talajgyorsulás előfordulásának várható gyakoriságaként. Az Európai Unió országaiban egységes földrengés szabvány (Eurocode 8) van érvényben, mely részletesen meghatározza a földrengés-biztos tervezés módszereit különböző építmények esetében. A szabvány értelmében minden építményt úgy kell tervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. Az egyes országok eltérő földrengéses viszonyai miatt minden ország saját Nemzeti Mellékletében adja meg a helyi szeizmikus zónákat, a tervezéshez szükséges alapadatokat.



Magyarország szeizmikus zónatérképe 50 év alatt 10%-os meghaladási valószínűségekre (p = 0,0021/év) Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben. Forrás: www.georisk.hu

Az Eurocode 8 általános követelményt támaszt az építmények földrengésállóságával szemben. Egyes speciális létesítményeket a dominóhatás lehetősége miatt lényegesen ellenállóbbra méreteznek. Például a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tároló telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földtani és bányászati követelményekről szóló 33/2013. (VI. 21.) NFM rendelet 600 év időszakot ír elő a szeizmikus folyamatok prognosztizálására. Magyarország területe 5 földrengési zónára osztható, ezen zónákban 50 évre vetített 10%-os meghaladású legnagyobb talajgyorsulás 0,08-0,15 g között várható. A Módosított Mercalli földrengés intenzitási skála tizenkét fokozatot különít el a hatások szerint: •

Nem érezhető, még a legkedvezőbb körülmények között sem.

•

A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.

•

A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épületen belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge remegést éreznek.

•

A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.



•

A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a szabadban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhányan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.

•

Kisebb károkat okozó. Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.

•

A legtöbb ember megrémül, és a szabadba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.

•

A házaknak negyedrésze súlyos kárt szenved. Egyesek összeomlanak, sok lakhatatlanná válik. A lakóházak kéményei beomlanak, gyárkémények összedőlnek, emlékművek, szobrok leomlanak, elmozdulnak. A nedves földből iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést nagymértékben akadályozza.

•

A lakóházak fele súlyosan megsérül. Viszonylag sok összeomlik, a legtöbb lakhatatlanná válik. A földben repedések keletkeznek, az elásott távvezetékek elszakadnak.

•

Az épületek 2/3 részében súlyos sérülések keletkeznek. A legtöbb összeomlik. A jól megépített házak is súlyos sérüléseket szenvednek. Tekintélyes földcsuszamlások lépnek fel, a földben hatalmas repedések keletkeznek.

•

Katasztrofális hatású. Minden kőépület összeomlik, a hidak leszakadnak, a távvezetékek használhatatlanná válnak, a sínek meggörbülnek.

•

Teljesen katasztrofális hatású. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rengéshullámok a felszínen is láthatók lesznek, egyes tárgyak a földről a levegőbe dobódnak fel.

Az alábbi táblázatban a módosított Mercalli intenzitás és a PGA közötti (tájékoztató jellegű) összefüggés látható.

MMI - PGA közötti összefüggés



Magyarországon az 50 éves előfordulási gyakoriságra vonatkozó 10%-os meghaladáshoz tartozó értékek MMI skála szerinti VI. osztályba sorolandó eseménynek minősülnek, ami még az épületszerkezetekben elhanyagolható, illetve kis mértékű károkat jelent. Magyarországon jóval kisebb gyakorisággal ugyan, de előfordulhatnak MMI skálán kifejezve súlyosabb, VII-IX erősségű földrengések is. A biztonsági elemzés elkészítése során az épületek részleges, illetve teljes összeomlását okozni képes erősségű földrengés várható gyakoriságát keressük.

Földrengés gyakoriság és földrengés során felszabaduló energia közötti összefüggés a Kárpátmedencében

LogN = 5,267 -1,044M A fenti aggregált érték ugyanakkor nem alkalmas az ország területén meglévő, eltérő aktivitású terület közötti differenciálására. A biztonsági elemzés összeállítása során egy olyan leegyszerűsített módszer alkalmazására törekedtünk, ami a földrajzi hely szerint képes ugyan differenciáltan becsülhetővé tenni a várhatóan súlyos következménnyel járó földrengési gyakoriságot, mindazonáltal a modell nem állít a biztonsági elemzés elkészítése során nehezen teljesíthető adatigényt. A biztonsági elemzés összeállítása során MMI index szerinti 8-as és 10 erősségű földrengés gyakoriságot értékeljük, ami felszabaduló energia tekintetében hozzávetőlegesen 6 és 7 magnitúdós földrengésnek felel meg. A földrengés által okozott kárt befolyásolja a hipocentrum mélysége és a terület talajszerkezete, amely módosító hatású szempontokat az eredeti célkitűzés megtartása érdekében BE-ben nincs mód értékelni. A Kárpát-medence területén 6 magnitúdójú földrengés várható gyakorisága 0,1/év, 7-es magnitúdójú földrengés várható gyakorisága 9,1×10-3/év. A Kárpát-medence területe CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


330 000 km2 Ha azt felételezzük, hogy a rengés epicentrumától mérve 5 km sugarú zónán kívül (~79 km2) a rengés energiája már 1 magnitúdót csökken, akkor •

M = 6 energiájú rengés a Kárpát-medence egy adott pontján vehető átlagos gyakorisága 2,4×10-5/év,

•

M = 7 energiájú rengés a Kárpát-medence egy adott pontján vehető átlagos gyakorisága 2,2×10-6/év.

Magyarországon az 50 éves időszakra vetített 10%-os meghaladásra kifejezett alapkőzetben várható legnagyobb talajgyorsulás értéke alapján az ország területe 5 zónára osztható.

PGA (g) 0,15 0,14 0,12 0,10 0,08

6.

sz. táblázat

7.

sz. táblázat

Terület 4,19% 10,49% 28,38% 48,33% 8,60%

Magyarországon az átlagos PGA érték 0,11 g

Zóna 5 4 3 2 1

Becsült földrengés gyakoriság M=6 M =7 3,27E-05 2,99E-06 3,05E-05 2,79E-06 2,61E-05 2,39E-06 2,18E-05 2,00E-06 1,74E-05 1,60E-06

A módszer becslő jellegű, a súlyos ipari balesetek megelőzése érdekében készült. Budapest a 3-4. zóna határán található település, az M = 6 energiájú földrengés várható gyakorisága 2,61×10-5/év. M = 7 energiájú földrengés várható gyakorisága 2,39×10-6/év. Amennyiben valamilyen veszélyes anyagot tartalmazó tartály, berendezés, rendszer, göngyöleg földrengés miatti sérülése bekövetkezik, a környezetre veszélyes, tűzveszélyes, illetve mérgező tulajdonságú anyag kerülhet a környezetbe. Földrengés esetén: •

Az üzemet átmenetileg ki kell zárni a földgáz ellátásból a főelzáró zárásával.

•

További kármentesítő intézkedést akkor szabad meghozni, ha a beavatkozók személyi biztonsága garantálható.

•

Valamely veszélyes anyagot tartalmazó tartály, berendezés, rendszer, göngyöleg sérülése esetén a kifolyó anyag lokalizálásáról gondoskodni kell.



2.4.2.

Geográfiai jellemzők

A vizsgált terület a Pesti-Hordalékkúp-Síkság kistáj területén található. A telephely, illetve annak közvetlen környezete szinte teljesen sík. A telephelyen, vagy annak közvetlen környezetében védett tájképi, kulturális örökségi elem nem található.

2.4.3.

Geológiai jellemzők

A CF Pharma Kft. üzeméhez legközelebbi természetes vízfolyás a Duna. A terület hidrográfiailag a Duna vízgyűjtő területéhez tarozik. A legközelebbi élővízfolyás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 520 m-re, DNy-i irányban található. A CF Pharma Kft. Kén utca 5. sz. alatti telephelyének és környezetének altalaj viszonya változatos képet mutat. Földtani szempontból a terület a Duna holocén teraszán helyezkedik el. A rétegfelépítés viszonylag egyenletes, a fekü dél felé enyhén, nyugati irányban intenzívebben lejt. Az alapkőzet kis vastagságú (0,4-4 m) pannon agyagos összlet, mely a jelen terepszint alatt 8-10 m-re található. Az alapkőzet alatt oligocén agyag és szarmata mészkő, az alapkőzet felett 3-6 m vastagságban a fő víztartó homokos kavicsréteg helyezkedik el, melyet változó vastagságú 0,2-2 m homokos-iszapos képződmény borít. A nagyobbrészt beépített, térburkolattal fedett felszín alatt jelentős, 3-4 m változó vastagságú, vegyes összetételű feltöltés található, melyet elsősorban a piritpörkölés során keletkezett salak alkotja (a salak magas vas, mangán, arzén és kén tartalommal rendelkezik). A feltöltés általánosságban jó vízvezető képességgel jellemezhető. Az üzemterület alatti antropogén felső talajréteg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó toxikus fém tartalommal rendelkezik. A terület feltöltését a terület korábbi tulajdonosa a Budapesti Vegyiművek végezte. Az üzemnek helyt adó terület szennyezettsége mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, mind az üzemeltető, mind a károkozásért felelős Budapesti Vegyiművek előtt ismert. CF Pharma Kft. és Budapesti Vegyiművek között létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a terület környezeti kármentesítése a Budapesti Vegyiművek feladata.

A CF Pharma Kft. Kén utcai üzemének helyt adó ingatlan korábbi használatával összefüggő szennyezettsége az üzem működésének biztonságát nem érinti.



2.5.

Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége

A CF Pharma Kft. területén jelenlévő veszélyes anyagok között tűzveszélyes, mérgező és környezetkárosító tulajdonsággal rendelkező anyagok is találhatók. Ilyen esetben kötelezően vizsgáljuk a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjában foglalt feltételek teljesülését. A vizsgálatra a BE 6. fejezetében kerül sor.



3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása Név:

CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.

Székhely:

1097 Budapest, Kén u. 5.

Ügyvezető:

Dr. Schneider Géza

Központi telefon:

+36 1 280-3951

Központi telefax:

+36 1 280-6272

A CF Pharma Kft. szintetikus gyógyszer intermedier és gyógyszer hatóanyag gyártással foglalkozik. A biztonsági elemzés készítésekor az üzemben három különféle gyógyszer hatóanyag készült. A termeléshez felhasznált alapanyagok, intermedierek, a keletkező hulladékok jelentős részben veszélyes anyagnak minősülnek. A telephely elhelyezkedését a 01 sz. topográfiai térkép, helyszínrajzát a 03. sz. térkép mutatja be.

3.1.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonság szempontjából fontos információi

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységek részletes bemutatását a tárgyi fő fejezet keretében végezzük. A CF Pharma Kft. telephelyén folytatott tevékenység biztonsági vonatkozásait és konzekvenciáit a biztonsági elemzés 5., 6. és 7. fejezete tartalmazza.

3.2.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése

A CF Pharma Kft. üzemében gyógyszer hatóanyagok és gyógyszer intermedierek gyártása folyik. Az üzemben a kémia reakciók ipari méretben történő végrehajtásához szükséges technológiai eszközök, a szükséges hőenergia hordozó (gőz) előállításához használt kazánok, a hidegenergia előállításához szükséges hűtőrendszer, valamint termék, alapanyag és hulladéktároló helyek, eszközök találhatók. A CF Pharma formulázott gyógyszer termék gyártását nem végzi, az előállított hatóanyagok más gyógyszergyártó vállalatok részére értékesítésre kerülnek.

3.2.1.

A tevékenység bemutatása

A CF Pharma Kft. gyógyszergyárában az elemzés készítésekor három gyógyszer hatóanyag gyártása folyt: • • •

Biperiden HCl Cabergoline Pentosan Poly Sulfate (PPS)



A CF Pharma Kft. Kén u. 5. alatti gyárának helyszínrajza CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A helyszínrajzon sraffozással jelöltük azokat az épületeket és építményeket, amelyeket a CF Pharma Kft. a tevékenysége során használ. Az ingatlanon lévő többi épületet, illetve építményt a fentiekben bemutatott bérlők használják, illetve némely épület hasznosítatlan, bontásra vár.

3.2.1.1.

Kémia üzem

A CF Pharma Kft. jelenleg egy kémia üzemmel rendelkezik. A CF Pharma Kft. Kén utcai telephelyének kémia üzeme két épületből, a kémia I. és a kémia II. csarnokból áll. A kémia I. épületet a helyszínrajzon a 31., 32. jelű számok jelölik, a kémia II. épületet a helyszínrajzon a 35. szám jelöli. A kémia I. épület funkcionálisan három részből áll. A 32. számmal jelölt épületrész az intermedier és hatóanyag gyártó üzemrész. A 31. számmal jelölt rész az ún. tisztatér, ahol a végtermékké alakítás történik. A kémia I. épület szintén 31. számmal jelölt részéről történik a segédüzemek szolgáltatása, úm.: •

hideg energia

•

fűtőgőz (certuss)

•

műszer levegő

A kémia II. (helyszínrajzon 35. sz. objektum) épülethez hasonlóan intermedier és hatóanyag gyártási tevékenység folyik, funkciója a 32. számmal jelölt épületrészben folyó tevékenységhez hasonló. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában a gyártási tevékenység meghatározó része a kémia üzemben történik. Gyártási helyként használják még a kísérleti üzemet is, ahol a kémia üzemnél kisebb (fél üzemi) méretű készülékek egyes termékek esetén gazdaságosabb termelésre biztosítanak lehetőséget. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyára jelen kiépítésében ún. sarzsos (bach) rendszerű szakaszos termelésre alkalmas, a gyárban folyamatos üzemű eljárások nincsenek. A CF Pharma Kft. készülékei általános szerves vegyipari gyártásokra szolgáló vegyipari gépek. A gyártások során termékre specializált cél készülékek használata nem jellemző. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Kémia II. üzemrész (35.) a véggáz mosók irányából

HF 5 jelű centrifuga a kémia II. üzemrészben

H12 jelű autokláv az emeleti szinten a kémia II üzemrészben

H11 jelű autokláv az emeleti szinten a kémia II üzemrészben

CF Pharma Kft. termelésre használt vegyipari gépeire jellemző a tág feltételek melletti működtethetőség. Ennek jegyében a kémiai I. és kémia II. üzemrészek gépei úgy lettek telepítve, hogy az autoklávoknál, szedőknél valamennyi olyan infrastruktúra elérhető, ami egy szerves vegyipari szintézishez kellhet. Az autoklávok fűthető, hűthető köpennyel rendelkeznek, a készülékhez párakondenzátor kapcsolódik, a készülékek CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


vákuumozhatóak, nitrogénnel átöblíthetőek, illetve nitrogén párna alatt működtethetőek. A fenti elrendezési koncepcióval biztosítható, hogy a különböző gyártások során megvalósítandó eltérő, illetve eltérő feltételek melletti kémiai reakciók megvalósíthatóak legyenek. A kémia I. üzemépület egy részben korábban meglévő épület alapjainak és homlokzatainak megtartásával kialakított, nagyrészt a korábbi épületszerkezettől független belső teherhordó szerkezeten megépített üzem. A létesítmény 44 méter hosszú és 12 m széles, mely egy szakaszon 16 m-re szélesedik. Az intermedier és hatóanyag gyártó üzemrész (kémia I. üzemépület 32. sz.) 3 szintes (fszt. + 2 emelet). A gyártások egy részénél alkalmaznak tűzveszélyes folyadékokat, ezért az épület jelentős része robbanásbiztonság-technikai szempontból robbanásveszélyes zónába sorolt térség. A létesítmény tetőszerkezete robbanás esetére hasadó-nyíló kivitelű. A homlokzati falfelületek könnyen repedő kopolit üvegből készültek. Az esetleges repeszhatás következményeinek csökkentésére szilánkfogó felületek vannak az épületen kívül elhelyezve. A gyártócsarnok a legfelső +7,8 m-es, 175,36 m² alapterületű szintjén 4 db autokláv és a hozzájuk tartozó párakondenzátorok találhatóak. A középső, 260 m² alapterületű kezelő szinten 13 db autokláv található a hozzájuk tartozó párakondenzátorokkal és más kisegítő berendezésekkel. A ±0,00 méteres, 260 m² alapterületű kezelő szinten található 7 darab centrifuga a hozzá tartozó anyalúg tartályokkal. A padlószint az épületen kívüli környezethez képest körülbelül 40 centiméterrel magasabbra van építve, benne két hosszanti és egy kereszt irányba vezető padló összefolyó van, ami a szennyvizet a technológiai szennyvíz gyűjtőbe vezeti. A létesítmény padozata tehát úgy van kialakítva, hogy onnan még egy esetleges haváriás elfolyás esetén se juthasson ellenőrizetlenül szennyvíz a környezetbe. A járófelület nem éghető kategóriájú, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, folyadékot át nem eresztő, elektrosztatikus szempontból vezetőképes kialakítású.

Tisztatér (kémia I. üzemépület 31. sz.) A technológia egy része kétszintes kialakítású, más része a szociális blokkal egyszintes. A tisztatér egy olyan továbbfeldolgozó tér, ahol az ellenőrzött – nagy – tisztaságú környezet lehetővé teszi a GMP előírásainak megfelelő gyógyszerkönyvi minőségű termék előállítását. A gyártás tisztatéri részére az intermedier és hatóanyag gyártó részről zsilipelik át a terméket. A CF Pharma Kft. tiszta terében "D" és "C" tisztasági fokozatú helyiségek vannak. A „D” tisztaságfokozatú térrészek szellőzése szűrt levegővel, 20-szoros légcserével történik. A "C" tisztasági fokozatú tisztatéri részekbe pozitív nyomású szűrt levegő folyamatos befúvásával előzik meg a kontaminációt. A pozitív nyomású terekben a CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


légkezelő egység folyamatosan 15-25 Pa-al magasabb nyomást tart, mint a külső légköri nyomás. A „D” térben 2 kristályosító autokláv, 1 centrifuga és 1 szárítóberendezés van. A „C” térben telepítésre került egy szitáló, egy mikronizáló, illetve a szétméréshez szükséges mérlegek.

Kémia II üzemépület (35.) Az épület 21 x 24 m alapterületű, kétszintes létesítmény. A +3,86 m-es emeleti szint a 14 db autokláv és segédberendezéseik (adagoló, párakondenzátor, stb.) kezelésére szolgál. A földszinten a -0,15 m-es szinten szedőedények, illetve centrifugák találhatóak a hozzájuk tartozó anyalúgtartályokkal és szivattyúkkal. A centrifugákból leürített nedves, kristályos anyagot a gyártócsarnok mögött álló épületbe (36.) telepített, Nauta-Hosokawa gyártmányú berendezésben is száríthatják és homogenizálhatják. Kisebb mennyiségű anyagok kíméletes szárítására vízszintes tengelyű, szalagkeverős szárító (SP-1000 típus) áll rendelkezésre (SP 2). A kémia II. üzemépület emeleti szintjének padozata acél kazánlemez, földszinti padozat beton. Az üzemben egyes gyártásokhoz tűzveszélyes folyadékokat használnak, így az épület robbanásbiztonság-technikai szempontból zónán belüli térség. Az épület külső oldalai mellett lett telepítve az üzemet ellátó cseppfolyós nitrogén tartály, valamint egy vákuum puffer tartály. Szabadtéren található injektoros véggáz elnyelető. A kémia I. üzemben folyó termelések során végzett gyártási műveletek: Elválasztási műveletek: •

Extrakció

•

Szűrés

•

Bepárlás

•

Desztillálás

•

Centrifugázás

Kémiai reakciók: •

Ureid képzés

Kémia II. üzemben folyó termelések kapcsán végzett műveletek: Elválasztási műveletek: •

Desztillálás

•

Centrifugázás

•

Bepárlás



•

Extrakció

Kémiai reakciók: •

Addíció

•

Grignard reakció

•

Transzmetallálás

3.2.1.2.

Kísérleti üzem (61.)

A kísérleti üzem egy 90 m2 alapterületű, falazott oldalfalú síktetős építmény, amelyhez hozzá kapcsolódik egy könnyűszerkezetes építményrész, valamint egy előtetővel fedett szabadtéri gyártórész is. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Autoklávok a kísérleti üzemben

Klórozás a kísérleti üzemben

A kísérleti üzem félüzemi méretű gyártás lehetőségét biztosítja. A CF Pharma Kft. működése szempontjából a kísérleti üzem jelentősége a biztonsági elemzés előző felülvizsgálata óta felértékelődött. A kísérleti üzem a termékfejlesztés és méretnövelés mellett a gyártás során is jelentős hangsúlyt kapott. A kísérleti üzemben olyan kisebb mennyiségű gyártások is elvégezhetőek gazdaságosan, amelyek a kémia üzemben nem. Ez a képesség a CF Pharma Kft. jelenlegi működése szempontjából elengedhetetlen. A kísérleti üzemben kisebb méretben minden olyan készülék megtalálható, mint ami a kémia üzemben is elérhető.

A kísérleti üzemnek, mint gyártóhelynek a műszaki biztonsági követelménynek való megfelelésének értékelését a biztonsági elemzés veszélyes anyaggal végzett tevékenységek című fejezetében végezzük el.

Kísérleti üzemben folyó termelések kapcsán végzett műveletek: Elválasztási műveletek: •

Szűrés

•

Digerálás

•

Centifugálás

Kémiai reakciók •

Metánszulfonsavas reakció

•

Brómciános reakció

•

Hidrolízis



•

Alkilezés

•

Halogénezés

3.2.1.3.

Gyártást kiszolgáló létesítmények

A CF Pharma Kft. a termeléshez felhasznált alapanyagok, a termelés során keletkező hulladékok és köztitermékek, valamint az előállított termékek tárolására több tárolási célú létesítményt tart fenn.

3.2.1.3.1.

Méregraktár (25. épület)

A CF Pharma Kft. tárolási szabályzata szerint a nagyon mérgező és mérgező szilárd alapanyagok tárolására szolgáló helyiség. Ténylegesen a nátrium-cianid, illetve külön kamrában nátrium-borohidrid tárolását végzik itt a felülvizsgálatkor rögzített állapot során. A méregraktár egy fedett, elzárt helyiség. A méregraktárhoz való hozzáférés szabályozva van. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Méregraktár (25. épület)

3.2.1.3.2.

Korróziós vegyszerraktár (27.)

A folyékony maró alapanyagok tárolása, amennyiben az anyag nem fagyveszélyes, a korróziós vegyszerraktárban történik. A raktár egy tetővel rendelkező, három oldalról zárt, természetes szellőzésű létesítmény. A létesítmény padozata beton, a létesítményt három oldalról kármentő perem veszi körül, a padozat a perem felé lejtetett. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak.

Korróziós vegyszerraktár (27. létesítmény)

3.2.1.3.3.

Készáru raktár (36.)

A 37. épületben, térben a szárítóhoz közel, de attól elválasztott térben, egy helyiségben történik a kész áruk tárolása. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Kiszállításra váró készáruk a készáru raktárban

3.2.1.3.4.

Kiszállításra váró készáruk a készáru raktárban

Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.)

A vásárolt szilárd nyersanyagokat, valamint a nem tűzveszélyes folyékony nyersanyagokat egy 300 m³ alapterületű elzárt, fedett tároló helyiségben tárolják. A beérkező, illetve minősítés alatt lévő anyagokat egy légtéren belül, a minősített anyagoktól elválasztott területen tartják. A nem megfelelő minőségű (azaz gyógyszergyártásra nem alkalmas) anyagoknak egy 16 m2-es zárt területet alakítottak ki. A nyersanyagok tárolása részben CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


polcrendszeren, részben raklapon, kóddal azonosított készletnyilvántartó rendszerben történik. A raktártól külön leválasztott és táblával jelölt területen tartják a termeléshez már kiadott alapanyagokat. Az alapanyag raktárhoz – attól leválasztott – mintavevő helyiség tartozik. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Polcos anyagtárolás az alapanyagraktárban (37.)

3.2.1.3.5.

Raklapon tárolt anyagok az alapanyag raktárban (37.)

Ecetsav tároló (kimelegítő) (24.)

A 24. épületben található az ecetsav tároló (és ecetsav kimelegítő). Ugyanebben az épületben külön helyiségben kapott helyet a göngyölegmosóhoz és szárítóhoz tartozó műhely. Az ecetsav tárolóban tartják a gyártás során használt 96%-os ecetsavat. A gyár hordóban és IBC-ben fogad ecetsavat. Az esetsav egy mérsékelten tűzveszélyes folyadék, lobbanáspontja +40 °C, olvadáspontja 16,6 °C, ezért felhasználás előtt az év nagyobb részében ki kell azt melegíteni. A kimelegítő egy gőzzel fűtött vizes fürdő. A helyiségben robbanásbiztos kivitelű villamos világító testek vannak (mert a magasabb hőmérséklet miatt a helyiség potenciálisan robbanásveszélyes térségnek minősül) (más villamos berendezés nincs a helyiségben). A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Ecetsav tároló és kimelegítő (24.)

3.2.1.3.6.

Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.)

A CF Pharma Kft., ahogy szinte minden gyógyszergyár, sarzsos rendszerű termelést folytat. Az alapanyagok legnagyobb része, sőt a köztitermékek jelentős részét is a termelés egyes szakaszaiban IBC-ben, hordóban tárolják. A fent nevezett göngyölegek teszik lehetővé a gyártási leiratnak megfelelő termelést. A gyártás során eltérő mennyiségben, de jellemzően minden gyártási lépésben számos szennyezett hordó, IBC keletkezik. A CF Pharma Kft. göngyölegmosójában történik a göngyölegek tisztítása és minősítése, lehetővé téve ez által a legtöbb göngyöleg számára a többszöri felhasználást. A göngyölegek mosására használt terület kármentősen van kialakítva. A mosás során itt keletkező szennyvíz a gyár szennyvízátlagoló medencéjébe jut. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.)

3.2.1.3.7.

Intermedier raktár (42.)

A raktár acél csarnokváz szerkezetű, alapterülete 300 m2. Jellemzően szilárd halmazállapotú intermedierek tárolását végzik ezen a tárolóhelyen. A CF Pharma Kft. által CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


gyártott termékekre a kémiai értelemben komplex, több lépésben történő előállíthatóság jellemző. Ennek következtében a gyártáshoz felhasznált anyagok és az előállított végtermékek között, a gyártott terméktől függően, 4-7 olyan köztes termék (intermedier) is képződik, ami a következő gyártási lépés alapanyagául szolgál. A többlépéses gyártásokra jellemző, hogy 1-1 gyártási lépést többször megismételnek, így képezve készletet a következő gyártási lépés előtt. Az intermedierek tárolására szolgál az intermedier raktár. Az itt tárolt intermedierek egy nagyon jelentős része nem rendelkezik a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint besorolható veszéllyel. Az itt jelenlévő intermedierek között azonban vannak környezetre veszélyes (E1, E2), valamint mérgező (H2) SEVESO osztályba sorolt anyagok is. CF Pharma Kft. az intermedierek csomagolásán elhelyezi az 1272/2008 EK rendelet szerinti GHS piktogramokat, függetlenül attól, hogy azok kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Minden küldeménydarabon szerepel a termék gyártási leirat szerinti pontos neve, a gyártás időpontja, valamint a sarzsszám. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Intermedier raktár (42.)

3.2.1.3.8.

Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2)

A CF Pharma Kft. két tűzveszélyes folyadék tárolására alkalmas tartályparkkal rendelkezik, a 41. és 37/2 sz. tartályparkkal.

A 41. sz. tartályparkot kapacitás kihasználatlanság miatt veszélyes anyag mentesítést követően üzemen kívül helyzeték. A pillanatnyi termelési kapacitás egyelőre nem indokolja az üzemen kívül helyezett (fizikálisan meg is bontott) rendszer újbóli üzembe helyezetését. A biztonsági elemzés további fejezeteiben a 41. sz. tartályparkot nem tárgyaljuk. Amennyiben az üzemeltető a tartálypark újbóli üzembe helyezését tervezi, a tervezett változtatásról soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a Hatósághoz, és szükség esetén elvégzi a biztonsági elemzésének soron kívüli felülvizsgálatát. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. 37/2 tartálypark

A 37/2 jelű tartálypark 5 db 10 m3-es, 6 db 20 m3-es föld feletti fekvő hengeres tartályból áll. A tartályparkot szimplafalú rozsdamentes acél tartályok alkotják. A tartályok kármentőn állnak. A vízzáró beton anyagú kármentő felfogó terének térfogata a legnagyobb kármentőn álló tartály térfogatát többszörösen meghaladja. A tartályparkot elsősorban tűzveszélyes folyadékok tárolására tervezték, ezért valamennyi elektromos szerelvény a robbanásbiztonság-technikai követelményeknek megfelelő kialakítású. A tartálypark eredeti és várható jövőbeli funkciója szerint a nagyobb tömegben használt szerves oldószerek, úm.: metanol, izopropanol, etil-acetát, MTBE tárolására szolgálnak. A CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


tartályparkban jelenleg regenerálandó a fenti oldószereket tartalmazó üstmaradék, regenerált oldószer, illetve hulladék található. A biztonsági elemzés készítésekor a gyár kizárólag küldeménydarabos formában fogad veszélyes alapanyagokat, azonban a tartálypark egy esetleges későbbi tartányos vételezés céljából történő újbóli hasznosítását, mint meglévő folyamatot mutatjuk be, ezzel fenntartva ennek a műveletnek a lehetőségét. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a tartályok műszaki paramétereit: 8.

Raktár

Veszélyes anyag osztály

Halmazállapot

Tulajdonság

Tulajdonság

sz. táblázat Tárolható mennyiség [kg]

RT1

folyadék

környezeti hőm. atm. nyomás

10000

RT2

folyadék


10000

RT3

folyadék


10000

RT4

folyadék


10000

folyadék


10000

folyadék


20000

folyadék


20000

RT8

folyadék


20000

RT9

folyadék


20000

RT10

folyadék


20000

RT11

folyadék


20000

RT5 37/2. Tartály RT6 park RT7

H2 (metanol) P5.c (metanol, IPA)

A tartályokból történő anyagelvétel a kármentőbe telepített, RB-s kivitelű centrifugál szivattyúkkal történik. A tartálypark nincs csővezetéki összeköttetésben az üzemmel. A folyadékot IBC-be vételezik, ami ilyen módon jut az üzembe.

3.2.1.3.9.

Szabadtéri küldeménydarabos áru tárolása

Hordók és IBC konténerek szabadéri tartására az alábbi tereket használják: •

30. sz. hely: Szabadéri nem tűzveszélyes küldeménydarabok tárolása,

•

39. sz. hely: Regenerálandó oldószerek tárolója

•

39/2. sz. hely: Különleges oldószer tároló

•

44. sz. hely: Tűzveszélyes folyékony küldeménydarabok tárolása,

•

45. sz. hely: Gyártásból lejövő anyalúgok tároló helye,

•

75. sz. hely: Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere,



•

76. sz. hely: Kísérleti üzemi gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere.

Az üzemben végzett gyártások alapanyagai küldeménydarabokban vannak. A termelésből lejövő termékeket, köztitermékeket szintén IBC-be, hordóba fejtik le. A termeléshez szükséges nagyszámú küldeménydarab tartásának szükségessége miatt az alapanyagokat, köztitermékeket, illetve a visszanyerhető oldószereket is hosszabb-rövidebb ideig az erre kijelölt tárolótéren tartják. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. 44. sz. hely tűzveszélyes folyadékok tárolása

30. sz. hordó tároló

45. sz. tárolóhely, gyártásból lejövő anyalúgok tárolására

75. Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere

A veszélyes anyagok tárolására kijelölt tárolóhelyek szilárd burkolatúak, kármentő peremmel ellátottak és/vagy a felület enyhe lejetetésével kialakítottak. Minden veszélyes anyag tárolására kijelölt szabadtéri tárolótér gyűjtő zsomppal van ellátva, illetve a kármentő térfogata mindenhol jelentősen meghaladja a felette tárolt legnagyobb kiszerelésű veszélyes anyag térfogatát, 1000, illetve 200 l-t.

3.2.1.3.10.

Palacktároló (46.)

Az egyes gyártásokhoz szükséges speciális gázok, illetve korábban a hűtőrendszer ammónia tartalmának pótlásához szükséges ammónia palackokat a kémia II. üzemtől Dre, a 37/2 sz. tartálypark mellett található helyen tárolják. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Palacktároló (46.)

A tároló elkerített, fedett, elzárt kialakítású. Jelenleg a palackos ammónia gázt tárolják itt. A CF Pharma Kft. hűtőrendszerének ammóniával történő pótlását a hűtőrendszert karbantartó vállalkozó segítségével végezteti. A telephelyen lévő ammónia palackok szolgáltatónak történő visszaadásáról döntés született, azonban a biztonsági elemzés készítésekor a palackok még az üzem területén vannak, azok jelenlétével az elemzés során számolunk.

3.2.1.3.11.

Metil-klorid tárolására kijelölt hely (77.)

A RegDo oldószer tároló (45.) és a Kémia II. üzem épülete közötti betonozott terület lett kijelölve a metil-klorid (nyomás alatt cseppfolyósított gáz) tároló 700 kg-os névleges töltőtömegű hordók elhelyezésre. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 4 db hordó lehet. A metil-klorid egy fokozattan tűzveszélyes gáz, amelyet az CF Pharma Kft. egy tervezés alatt lévő színtézishez kíván felhasználni. A biztonsági elemzés készítése során a gázhordók még nem voltak a számukra kijelölt helyen, azonban az anyagot a kilátásban lévő termelési elképzeléshez igazítottan mint jelenlévő anyag tüntetjük fel. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


3.2.1.3.12.

Regenerálandó oldószer tároló (39.)

Regenerálandó oldószer tároló (39.) egy elkerített 300 m2 alapterületű betonozott szabadtéri tárolótér. A tárolótér végén külön műszaki védelemmel kialakítva található az üzemi veszélyes hulladék gyűjtő hely (40.). A tárolótér kármentő zsomppal van kialakítva, az itt elhelyezett küldeménydarabok kármentővel védett területen elhelyezettnek minősülnek. A regenerálandó oldószer tárolóban ki van építve a vízpermettel való hűtés lehetősége, így itt jellemzően olyan illékony oldószerek (pl. DKM) küldemény darabjait tárolják, amelyek a tűzveszélyes vagy az egyéb folyékony anyagok szabadtéri tárolóterein (30., 44.) a korábbi használat okán nem tarthatóak. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Regenerálandó oldószer tároló (39)

3.2.1.3.13.

Különleges oldószerek tároló helye (39/2)

Ez egy a biztonsági elemzés alapján 39. sz. helyen kijelölt külön tároló hely. A létesítmény kialakítására a biztonsági elemzés alapján kerül sor. A különleges oldószerek tárolójában jellemzően tűzveszélyes és heteroatomos oldószerek találhatóak. A létesítményt külön kármentő és előtető fogja védeni, egy fakk alapterülete mindösszesen 20 m2. A létesítmény célja a fent nevezett oldószerek és heteroatomokat nem tartalmazó tűzveszélyes oldószerek külön választása.

3.2.1.3.14.

Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely (40.)

Az gyárban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére egy fedett elzárt üzemi gyűjtőhely áll rendelkezésre. A veszélyes hulladék gyűjtőhely az anyagok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró aljzattal, kármentesítő betonlábazattal, kerítéssel, tetővel ellátott önálló egység. A kármentesítő folyadékzáró betonlábazat magassága 30 cm. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtő egység területe 131 m2. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeltetési szabályzattal rendelkezik. A CF Pharma Kft. a veszélyes hulladékairól, azok mennyiségéről, minőségéről, a keletkezés helyéről, a veszélyes hulladékot eredményező technológiákról, a szállítást és ártalmatlanítást végző cégekről, a szállításokról naprakész nyilvántartást vezet. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Regenerálandó oldószer tároló (39) mögötte az üzemi veszélyes hulladék üzemi gyűjtő hellyel


Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő hely (40)


3.2.1.3.15.

Egyéb használatban lévő létesítmények

A CF Pharma Kft. a Kén utcai telephelyén az alábbi felsorolásban szereplő további épületeket, létesítményeket használja a fentiekben bemutatott, közvetlenül a termeléshez kötődő helyeken felül. •

Porta (3.)

•

Karbantartó műhely (29.)

•

Öltözők, irodák (38.)

•

Irodák (52.)

•

Kazánház (56.)

•

Gázfogadó (65.)

•

Elektromos kapcsolótér ("5000"-es) (69.)

•

100 m3-es átlagosító (72.)

•

Szennyvízkezelő (73.)

3.2.2.

Kiszolgáló, kiegészítő tevékenységek

A CF Pharma Kft. telephelyén kizárólag a fenti gyógyszer-alapanyag, gyógyszerintermedier gyártáshoz kapcsolódó tevékenység folyik. Ezen tevékenységekhez az alábbi kiszolgáló tevékenység kapcsolódnak: •

Fűtő gőz előállítás,

•

Villamos energia ellátás,

•

Hideg energia előállítás,

•

Műszerlevegő előállítás,

•

Nitrogén ellátás,

•

Szennyvíz kezelés,

•

Karbantartás.

3.2.3.

A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában jelenleg 77 fő dolgozik. A 77 fő dolgozóból mintegy 30 fő folyamatos műszakos munkarendben termel.



A CF Pharma Kft. szervezeti felépítése

A kutatás-fejlesztés, a beszerzés, a minőségbiztosítás, az adminisztráció és főmérnökség egy műszakban, 8:00 - 16:00 között dolgozik. A környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi megbízotti, valamint a veszélyes ipar védelmi ügyintézői feladatot külsős megbízott szakemberek látják el. A veszélyes áru szállítói biztonsági tanácsadói feladatkört a főmérnökséghez torozó saját állományú munkatárs látja el.

A létesítmény őrzés védelmét, a dolgozók jelen- és távollétének nyilvántartását a megbízásos formában szolgálatot teljesítő porta- és őrszolgálat végzi. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 50 fő olyan dolgozó lehet, aki a CF Pharma Kft. alkalmazásában vagy megbízásában áll.

3.2.4.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra

A veszélyes tevékenységek végzésével kapcsolatban a CF Pharma Kft. az engedélyköteles tevékenységeit kizárólag az arra feljogosító engedélyek birtokában végzi. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában folytatott "általános" tevékenység végzésére feljogosító telephelyi szintű engedélyek: •

Egységes környezet használati engedély (Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal),

•

Veszélyes tevékenység végzésére Katasztrófavédelmi Igazgatóság),

•

Gyógyszergyártási engedély (Hatóság: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet).


jogosító

engedély

(Hatóság:

Fővárosi


A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában alkalmazott egyes gépek és berendezések használatára feljogosító engedélyek: •

Veszélyes folyadékok tárolótartályainak használatbavételi engedélye (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala),

•

Nyomástartó berendezések üzemeltetési engedélye (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala),

•

A földgáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések telephelyi vezetékei, ezek tartozékai (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala).

A CF Pharma Kft. a tevékenység végzésére feljogosító hatósági engedélyek kiadhatóságát lehetővé tévő feltétek megteremtésén felül is törekszik a biztonságos üzemeltetésre. Ennek megfelelően: •

Fokozott figyelmet fordít minden változás kockázatának elemzésére, a bevezetés előtti kimutatására, abban az esetben is, ha a tervezett változtatás nem tesz szükségessé külön hatósági engedélyezést.

•

A CF Pharma Kft. a veszélyes anyagot tartalmazó technológiák alkalmas kialakításával, műszaki állapotuk karbantartás segítésével való megőrzésével igyekszik a konstrukciós okokra visszavezethető balesetek lehetőségét a minimálisra szorítani.

•

A CF Pharma Kft. részletes műveleti utasításokkal és belső szabályozókkal igyekszik az emberi hibára visszavezethető balesetek lehetőségének minimálisra csökkentésével.

3.3. 3.3.1.

Veszélyes létesítmények ismertetése Veszélyes anyagok elhelyezkedése

A CF Pharma Kft. telephelyén található veszélyes anyagok elhelyezkedését az alábbi, valamint a 03 jelű helyszínrajz szemlélteti. A rajz nem képezi részét a nyilvános változatnak. Veszélyes anyagok elhelyezkedése a telephelyen belül

Az alábbi felsorolásban megadjuk a CF Pharma Kft. gyárában jelenlévő veszélyes anyagok tárolási hely szerinti felsorolását. (Az itt közölt felsorolás orientációs célú, a teljes, tételes veszélyes anyag leltárt a biztonsági elemzés 01. sz. melléklete tartalmazza.)

•

Kémia I. üzemrész (intermedier és gyógyszer hatóanyag üzem) (32.)



•

Kémia I. üzemrész (tisztatér) (31.)

•

Hűtőgépház, kazánház (31.)

•

Kémia II üzemépület (35.)

•

Tűzveszélyes folyékony küldeménydarabok tárolása (44. sz. hely)

•

Különleges oldószerek tárolója (39/2) [új létesítmény]

•

Palacktároló (46.)

•

Korróziós vegyszerraktár (27.)

•

75. és 30. tárolók

•

Esetsav tároló (24)

•

Kísérleti üzem (61.)

•

Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2)

•

Kémia üzemi gyártásból lejövő anyalúgok tárolóhelye (45. sz. hely)

•

Méregraktár (25. épület)

•

Intermedier raktár (42.)

•

Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.)

•

Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere (75. sz. hely)

•

Kísérleti üzemi gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere (76. sz. hely)

•

Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő (40.)

•

Készáru raktár (36.)

•

Regenerálandó anyalúgok, oldószerek tárolói (39., 45.)

3.3.2.

Veszélyes anyaggal végzett tevékenységek

3.3.2.1.

Technológiai folyamatok

A CF Pharma Kft. által a biztonsági elemzés idején gyártott gyógyszer hatóanyagok: •

Biperiden

•

Cabergolin

•

PPS

Az alábbiakban ezen gyártásokat, illetve ezen gyártások biztonságtechnikai vonatkozásait ismertetjük.



3.3.2.1.1.

Biperiden

A biperiden szintézis lépései: Az ábra nem képezi részét a nyilvános változatnak. A Biperiden gyártás teljes folyamata

A CF Pharma Kft. a gyártást a BIPE-2 MTBE-s sűrítménytől kezdi. A gyártás lépései a BIPE2-t megelőző lépéseire is ki vannak dolgozva, azonban ezek végzése jelenleg nem gazdaságos, így a CF Pharma Kft. külső forrásból szerzi be a BIPE-2 sűrítményt. A biperiden gyártás végterméke, azaz a kész gyógyszer hatóanyag a biperiden-4 sósavsó. A gyártás során keletkező intermedierek: •

Biperiden-3 oxalát

•

Biperiden-3 Bázis

A fenti ábrán pirossal bekeretezett folyamatok azok, melyek jelenleg a CF Pharma Kft.-nél a biperiden gyártás során végrehajtásra kerülnek. Az alábbi reakcióegyenletek szerinti kémiai reakciók játszódnak le a gyártás alábbiakban ismertetett lépéseiben.

O

OH Mg N

Cl

+

H

N H

136,862

233,34

311.461

Oxalátsó képzés COOH OH

oxálsav dihidrát MeOH, reflux 0-(-)10 °C

N

H

OH

311,461

COOH N

H

401,496

Bázis képzés COOH OH H

COOH N

OH

nátrium-hidroxid IPA, reflux 0-(-)10 °C

401,496


H

N

311,461


Bipe-4

OH H

OH DKM

N

0

sósavas-IPA, 60-65 C 0-(-)10 °C

311,461

3.3.2.1.2.

H

N *HCl

347,93

Cabergolin gyártás

A cabergolin gyógyszer hatóanyag egy ergolin származék. Képes a dopamin receptor gátlására, ezáltal a prolaktin termelés gátlására. A cabergolin hatóanyagú gyógyszereket az alábbi betegségek gyógyítására használják: •

Hyperprolaktémia

•

Agyalapi mirigy daganat kiegészítő kezelésére

•

Parkinzon-kór korai fázisának kezelésére

•

Cushing-szindróma

A cabergolin előállítása több úton lehetséges, mindegyik előállítási út több lépéses. Az egyik létező innovatív előállítási út a CF Pharma Kft. által is alkalmazott eljárás, melynek a lépéseit az alábbiakban szemléltetjük. Ennek a lényege, hogy a gyártás során kiinduló anyagként használt dihidrolizergsav 6-os helyzetű metil csoportját több lépésben allil csoporttal helyettesítik. Ennek elvégezhetőségéhez a 8-as helyzetű karbonsav hidroxi csoportját először meg kell védeni, majd a védő csoportot fel kell szabadítani. Ezt követően Caber-5-ből és 1-ethyl-3-(dimethylaminopropyl)-carbodimid-nek az ureid képzési reakciójában egyetlen lépésben hozzák létre a szükséges molekulaszerkezetet. A CF Pharma Kft. a cabergolin gyártásból jelenleg az 5. és a 6. gyártási lépéseket végzi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termék jelen esetben az utolsó lépés előtti intermedier. A biztonsági elemzésben ennek a két, az üzemeltető által ténylegesen végzett lépésnek a biztonságosságát értékeljük.



Cabergolin gyártás teljes folyamata

3.3.2.1.3.

PPS gyártás

A pentozán polyszulfát nátrium só (PPS) vérrög képződés megelőzésére injekciós formában, illetve ízületi gyulladások, gyull visszér szér kezelésére (külsőleg) használatos gyógyszer hatóanyag. Állat gyógyászatban az osteoarthritis kezelésére is használják.

PPS polimer egy monomerje

A PPS gyártásnak az alapanyaga a xilán, ami egy olyan cellulóz származék, származék ami a fásszárú növényekben nyekben nagyobb mennyiségben megtalálható. A xilán vegyületek monomerje



minden esetben pentóz cukor, meghatározóan 4-O-metil-α-D-glucuronát. Keményfák esetén a fa teljes cellulóz tartalmának 10-35%-a is lehet a xilán. A xilánnak és trimetilamin kéntrioxid komplexnek a reakciója eredményezi a PPS-t. A CF Pharma Kft.-nél a biztonsági elemzés készítésekor folyó PPS gyártáshoz kapcsoló lépések: • • •

Holocellulóz gyártás (PPS000) Xilán gyártás (PPS0) Trimetilamin-kéntrioxid gyártás (PPS0.0)

3.3.2.2.

Gyártó létesítmények műszaki biztonsági értékelése

A fejezet nem része a nyilvános változatnak.

3.3.2.3.

Kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok

A CF Pharma Kft. a biztonsági elemzés felülvizsgálatakor a biperiden, cabergolin és PPS-0 (Xilán) előállítását végzi a fentiekben bemutatott és értékelt lépések szerint.

3.3.2.4.

Az ammóniás hűtőközegű hűtési rendszer

A gyár hidegenergia igényét egy gáz kompressziós rendszerű hűtőrendszerrel biztosítják. A gáz kompressziós elvű hűtőrendszerben alkalmazott primer hűtőközeg az ammónia. Az alkalmazott szekunder hűtőközeg a metanol vizes oldata. A CF Pharma Kft. hűtőrendszerét – ahogy minden kompressziós elvű rendszert – 4 fő szerkezeti egység alkot. •

kondenzátor,

•

nagynyomású gyűjtőtartály,

•

elválasztó edény,

•

kompresszor.

A kompresszor az elválasztó edényből elszívott ammónia gáz nyomását (és hőmérsékletét) megnöveli, ezáltal túlhevített ammónia gázt hoz létre. A kompresszorból kilépő túlhevített ammónia a kondenzátorba jut, ahol a hőelvonás hatására az ammónia folyékony halmazállapotúvá válik a nyomás csökkenése nélkül. A cseppfolyós ammónia ezt követően expanziós vagy adagoló szelepen keresztül expandál. A nyomásesés hatására a cseppfolyós ammónia egy része elpárolog, a hőmérséklet pedig lecsökken egy adott – az expanziótól függő – értékre. Az így keletkezett kétfázisú hideg közeg az elválasztó edényben szétválik. A cseppfolyós hideg közeget használják hűtésre, mely a munkát elvégezve gázhalmazállapotban kerül vissza a fogyasztóról az elválasztó edénybe.



A kompresszor az elválasztó edény gázteréből szív, ezzel valósul meg a hűtési körfolyamat. A CF Pharma Kft által üzemeltetett hűtőrendszerben a kompresszió egyfokozatú. Az ammónia elpárolgási hőmérséklete a választott üzemmódtól függően -15 °C, illetve -40 °C. A rendszerbe állított hűtőkompresszor hűtő és mélyhűtő fokozatéként is tud működni (un. fregoli kompresszor), ami lehetővé teszi a hűtést igénylő gyártások költséghatékony kiszolgálását. Az ammónia kondenzációs hőmérséklete maximum +35 °C lehet. (ez határozza meg a kondenzátor nyomás értékét). A CF Parma Kft. hűtőrendszerében mindösszesen egyetlen egy közvetlen ammónia hűtésű fogyasztó van, az M10REF típusú ammónia / vízies metanol hőcserélő. A rendszerben lévő lemezes hőcserélő un. elárasztásos rendszerű készülék, az közvetlenül kapcsolódik a térben felette lévő elválasztó edényhez. A hűtőrendszer teljes ammónia töltete 700 kg. Ebből legfeljebb 483 kg lehet a nagynyomású oldalon és 217 kg az alacsony nyomású oldalon. A rendszert kiszolgáló kompresszor Sabroe gyártmányú SAB 162HH típusú. Az alkalmazott kompresszor egy csavar kompresszor. A kompresszor nyomó oldalán kikerülő nagynyomású ammónia egy DN 100 vezetéken jut a Baltimore gyártmányú VXC 135 típusú evaporatív kondenzátorba. A kondenzátorban az ott elpárolgó hűtővíz hatására cseppfolyósodik a túlhevített ammónia. A kondenzátorból kilépő DN 65 vezetékből a cseppfolyós ammónia a 31. épületben lévő termoszifon edénybe jut. A termoszifon edény mindösszesen 100 l űrtartalmú, az edény elsődleges feladata, hogy ellássa cseppfolyós ammóniával a kompresszor gép motorhűtő rendszerét. A kompresszort kenő olajat (ammóniás hűtőrendszerek esetén bevett megoldásként) ammóniával hűtik. A kompresszorgép hűtésétét szolgáló cseppfolyós ammónia vezeték DN 40 átmérőjű, az onnan visszatérő gázvezeték DN 50 átmérőjű. A termoszifon edényen keresztül folyik az a cseppfolyós ammónia is, ami a funkció szempontjából a cél hűtést szolgálja. A cseppfolyós ammónia egy DN 40 vezetéken jut a 410 l névleges űrtartalmú nagynyomású gyűjtő tartályba. Innen az ammónia egy EOSE 03161 jelű economiseren keresztül jut az elválasztó edénybe. Az economizer egy zárt rendszerű ammónia/ ammónia hőcserélő melynek a célja a cseppfolyós ammónia kismértékű előhűtése. Ha ugyanis előhűtött ammónia jut az elválasztóba, akkor a felszabadított hideg energia nagyobb része fordítható ténylegesen hűtésre. A kompresszor nyomó ága, a kondenzátor, a termoszifon edény, a nagynyomású gyűjtő tartály és economizer edény cső oldala a hűtőrendszer nagy nyomású része. A hűtőrendszerben uralkodó üzemi nyomás elérheti 14 bara. Az elválasztó edény, a lemezes hőcserélő, a kompresszor szívó ága a hűtő rendszer alacsony nyomású köre. Az alacsony nyomsású körben attól függően, hogy az -15 °C vagy CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


éppen -40 °C elpárolgási hőmérsékleten üzemel, kismértékű túlnyomás, da akár gyenge vákuum is lehet. A hűtőrendszer magas és alacsony nyomású körei egymástól el vannak választva. gáz oldalon a két kör permanens elválasztását a kompresszor nyomó ágában lévő visszacsapó szelep biztosítja. Folyadék oldalon a szétválasztást az un. adagoló szelep biztosítja. A rendszerben meglévő nyomás különbség jelenti a hűtési körfolyamat hajtó erejét. A cseppfolyós ammónia tehát egy adagoló mágnesszelep segítségével jut az elválasztó edényébe. Az itt lejátszódó flash jelenség szabadítja fel a nyomás alatt cseppfolyósított ammónia állapotából következő hűtési energiát. Az elválasztó edény közvetlen összeköttetésben van az alatta lévő lemezes hőcserélővel. A lemezes hőcserélő és az edény közötti előre menő folyadék vezeték DN 100-as a visszatérő vezeték DN 200-as. Az áramlás az elválasztó edény és a hőcserélő között konvekciós elv szerint valósul meg, azaz a rendszernek ezen a pontján nincs gépi keringtetés. Az elválasztó edény gáztere közvetlenül kapcsolódik a kompresszor szívó oldalához. A kapcsolt egy DN 100 csővezetéken keresztül valósul meg. A kompresszor nyomó oldalon egy visszacsapó szelepen keresztül nyomja a sűrített ammónia gázt a kondenzátor felé.

3.3.2.4.1.

A hűtőrendszer védelmi rendszerei

A hűtőrendszert a lehetséges meghibásodások következményeit csökkentve több rétegű védelmi rendszer védi. Elválasztó edény műszeres szintvédelme Az elválasztó edényt egy Danfoss 38 E típusú szintkapacsoló védi túltöltés ellen. A szintkapcsoló (szabványi előírásából adódóan) függetlenül attól a rendszer része, hogy csupán a nagy nyomású kör áttöltődésével (adagoló hiba) nem jöhet létre folyadékütés, mert az elválasztó edény térfogata nagyobb, mint a nagynyomású kör űrtartalma. Nagynyomású kör műszeres túlnyomás védelme A termoszifon edény egyik erre kialakított csonkján van elhelyezve egy Danfoss RT5AL típusú nyomáskapcsoló. A műszer funkciója, hogy túl magas kondenzátor nyomás esetén (még a biztonsági szelepek megnyitása előtt) letiltsa a kompresszort. Kompresszorgép műszeres védelme A kompresszor gép motor védelme, azaz a gépet vezérlő PLC és a gép gyári műszerei által alkotott egység önmagában úgy van megtervezve, hogy az képes legyen a gép elsősorban biztonságos, másodsorban tartós működtetésére. Ehhez a PLC folyamatosan értékeli: •

a beérkező ammónia szívó és nyomó oldali nyomását.

•

a gép és a gépet kenő olaj hőmérésékeltét.

•

a gépet kenő olaj nyomását.

•

a gép egyes forgó részeinek rezgését.



Iparbiztonsági szempontból kiemelendő, hogy nyomás magas hiba esetén, illetve más olyan hiba esetén, amikor a működési paraméterek kiszaladnak a normál üzemi tartományból, a gép tiltás alá kerül. Ez a tiltás független a fentebb ismertetett műszeres védelmektől. Economizer szint védelme Az economizert is egy Danfoss 38 E típusú szintkapacsoló védi. Itt klasszikus értelembe vett túltöltés nem következhet be, ugyanakkor az economizer (mint hőcserélő) cső oldali lyukadása esetén a folyékony ammónia nagyobb mennyiségben jutna a köpenybe, ami folyadékütéshez vezethetne a fenti védelem beavatkozás nélkül. Fizikai védelmek A hűtőrendszer nagy és alacsony nyomású részét is mint nyomástartó rendszert túlnyomás esetére biztonsági szelepek védik. Ha tehát a nyomás magas hiba miatt a rendszert védő műszeres védelmek nem tudják megakadályozni a nyomás fokozódást, megszólalnak a rendszert védő biztonsági szelepek. Rugó terhelésű biztonsági szelepek: •

Nagynyomású kör védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar),

•

Economizer edény védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar),

•

Alacsony nyomású kör védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 14,3 bar),

•

Kompresszor gépen,

•

Kompresszor külön védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar).

NH3 Gázérzékelő A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik a 31. épületben lévő energia helyiség feszültségmentesítése. Az NH3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő. A képek nem részei a nyilvános változatnak. Sabroe kompresszor gép a CF Pharma Kft. hűtőrendszerében

A szigetelt elválasztó edény és az alatta lévő ammónia / vizes metanol hőcserélő

A kép előterében a 100 l-es termoszifon edény

Baltimore VXC 135 kondenzátor

Vízes metanol gyűjtő tartály

Vízes metanol gyűjtő tartály



A hűtőrendszer csőkapcsolási rajza CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


3.3.2.4.2.

A hűtőrendszer kockázatelemzésnél figyelembevett paraméterei

A valószínűségi meghibásodási gyakoriság számításhoz figyelembe vett műszaki paraméterek: 9. Technológiai rész megnevezése

Hossza

Átmérője

[m]

[mm]

sz. táblázat

Üzemi vákuum /üzemi nyomás [bara]

Üzem alatti állapot gyakorisága [év]

Kompresszor szívóvezetéke

5

100

2,5 / 0,7

1

Kompresszor nyomóvezetéke

10

65

14

1

Kompresszor olajhűtő vezeték (folyadék oldal)

3

40

14

1

Kompresszor olajhűtő vezeték (gáz oldal)

3

50

14

1

Cseppfolyós ammónia vezeték az elválasztó edény és a lemezes hőcserélő között

5

100

2,5 / 0,7

1

Cseppfolyós ammónia a gyűjtő tartály és az elválasztó edény között

6

32/25

14

1

Cseppfolyós ammónia termoszifon edény és a gyűjtő tartály között

3

40

14

1

Ammónia gáz vezeték a termoszifon edény és a gyűjtő tartály között

3

32

14

1

Cseppfolyós ammónia vezeték a kondenzátor és a termoszifon edény között

10

65/40

14

1

3.3.2.4.3.

Ammónia pótlása

A javítások, karbantartások, révén a rendszerből eltávozó ammóniát időszakosan pótolni kell. Az utántöltés gázhordóról vagy palackról történik. A töltés a nagynyomású gyűjtő- és az elválasztó edény közötti vezetéken kialakított csonkon történik. Az egyszerre egy időben pótolt mennyiség rendszerint 200-300 kg. Az ammónia pótlása két-három évente szükséges.



CF Pharma Kft. hűtéstechnikai vállalkozó megbízásával végezteti a hűtőrendszer karbantartását és ennek részeként, amennyiben szükséges, a hűtőközeg utánpótlását is. Ammónia pótlás alatt az ammóniát szállító vállalkozó munkatársai és a CF Pharma Kft. műszaki osztályának egy munkatára végig a helyszínen jelen van. A jelenlévő dolgozók kötelesek K2 típusú szűrőbetéttel ellátott gázálarcot viselni. A CF Pharma Kft. az egyéni védőfelszerelések meglétét a vállalkozóknál is jogosult ellenőrizni. Amennyiben a megbízott vállalkozó munkatársai felszólításra sem nem tartják be a biztonságos munkavégzés feltételeit, a CF Pharma Kft. a részére történő munkavégzést megtiltja.

Töltést megelőző műveleti sor: •

a kompresszor működtetésével fenntartják az üzemi nyomás értéket a -15 °C-os elválasztó edényben,

•

a nagynyomású gyűjtő és a -15 °C-os edény közötti folyadék elvételi csőszakaszt a gyűjtőtartály elvételi csonkja utáni első szelepnél ki kell zárni,

•

csatlakoztatni kell a töltőcsonkhoz a gázhordót vagy a palackot,

•

a forrás irányából kezdve fokozatosan meg kell nyitni a szelepeket,

•

Minden szelep nyitása alatt és után ellenőrizni kell a tömítettséget, a művelet csak akkor folytatható, ha a töltés alatt veszélyes anyag nem szökik a rendszerből.

Töltést követő műveleti sor: •

A beszívató szelepeket a megnyitás sorrendjével ellentétes sorrendben zárjuk,

•

A töltőcsőben maradt ammóniát egy vödör vízben el kell nyeletni.

•

Végezetül újra összenyitjuk a -15 °C-os edény és a nagynyomású gyűjtő közötti kapcsolatot biztosító szelepet.

3.3.2.5.

Veszélyes anyagok időszakos tárolása

A veszélyes anyagok tároló helyeinek általános leírását a fenti 3.2.1.3 sz. fejezetben megadtuk, az alábbiakban a tároló helyek megfelelőségét értékeljük. Az egyes tároló helyeknél ismertetjük az elfogadott tárolási rendet. A fejezet közbiztonsági okból nem része a nyilvános változatnak.

3.3.2.6.

Tárolással kapcsolatos műveletek

Az anyagmozgatás elsősorban targoncákkal történik az üzem belső útjain. A tárolóhelyeken a 37/2 jelű tartálypark kivételével lefejtési műveletet nem végeznek. A CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


gyártáshoz szükséges anyagokat targoncával a gyártóhelyhez szállítják, és a be/ki mérés itt történik meg. A keletkező hulladékok becsomagolása szintén a gyártóhelyen történik. Az üzem területén csomagolatlan, csomagolt, de nem lezárt küldeménydarabokat tilos szállítani.

3.3.3. 3.3.3.1.

A biztonságot szolgáló berendezések és építmények Füst- és hőérzékelő rendszer

A CF Pharma kft. telephelyén füst- és hőérzékelő (tűzjelző) rendszer nem került kiépítésre.

3.3.3.2.

Gázérzékelés

A kazánházban (56. sz. épület) 4 db földgáz (metán) érzékelő van telepítve. Az érzékelők ARH 20%-nál riasztanak, ARH 40% elérése esetén a kazánház teljes feszültségmentesítése megtörténik. Az előjelzés és a riasztás az 56. sz. épületben helyi. Az üzem gőzigényét jelenleg a 31. épületben lévő energiaközpontból fedezik. Az 56. sz. épületben lévő kazánház újbóli működtetésére a termelés felfutása esetén lenne szükség. (Ugyanakkor ezen kazánok állandó felügyelet mellett működtethetőek.) A 31. épületben lévő energiaközpont kazánházként és hűtőgépházként is funkcionál. Az itt lévő 2 db Certuss gyártmányú, Universal típusú 1400 kg/h gőz előállítási kapacitású készülék 365-1000 kW hő teljesítményűek.

A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik az energiaközpont fesztültségmentesítése. Az NH3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő.

3.3.3.3.

Tűzoltó készülékek

A CF Pharma Kft. telephelyén kiépített automata tűzoltórendszer nem található. A telephelyen álló épületek funkciója és a létesítéskor érvényes tűzvédelmi előírások ezt nem tették szükségessé. A gyárban a vonatkozó tűzvédelmi előírások szerinti típusú, töltőtömegű és mennyiségű tűzoltó készülékeket tartanak készenlétben. A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében helyezik el, valamint állandóan használható, üzemképes állapotban tartják. A CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


tűzoltó készülékeket, eszközöket, felszerelést és anyagokat rendszeresen ellenőrzik. A létesítményben rendelkezésre álló tűzoltó készülékekről a tűzvédelmi szabályzatnak megfelelő nyilvántartást vezetnek.

3.3.3.4.

Oltóvíz

A CF Pharma Kft. telephelyén a tűzoltáshoz szükséges oltóvíz forrása a gyár 1000 m3 (4×250 m3) űrtartalmú tűzivíz medencéje. A medencék vízét 2 db nyomásfokozó szivattyú juttatja a gyár tűzivíz hálózatába. A hálózat üzemi nyomása 4 bar, a hálózatból kivehető vízmennyiség 4000 l/min. A termelőhelyek környezetében szabadtéren összesen 5 db tűzcsap található. A tűzcsapok közelében (az OTSZ-ben előírt távolságon belül) tűzcsap szekrényekben vannak elhelyezve a kötelező szereléshez és oltáshoz szükséges eszközök. A Kémia I és Kémia II üzemépületeken belül fali tűzcsap hálózat is telepítve van. A gyár nyitott tűzivíz medencéinek töltése az ipari víz hálózatról történik. A vízpótlás manuálisan valósul meg. Szükség esetén az üzem 100 m3 űrtartalmú recirkulációs hűtővíz medencéje is figyelembe vehető, mint oltóvízforrás.

3.3.3.5.

A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek

A tűzoltás víznyerő helyeit szövegesen a fentiekben adtuk meg. A közmű hálózat részletes leírását az alábbi fejezetekben adjuk meg. A tűzoltáshoz használható víznyerő helyek az 03 jelű helyszínrajzon tekinthetőek meg.

3.3.4.

A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak

A létesítményekből kivezető figyelembe vett vészkijáratokat a telephely vészhelyzeti információkat is tartalmazó helyszínrajza tartalmazza (03. sz. helyszínrajz). Ugyanez a helyszínrajz tartalmazza a lehetséges felvonulási útvonalakat is. A telephelyre történő bejutás a Kén utcai bejáraton lehetséges. A gyár területén belüli belső útvonalak nagyteherbírásúak, felületük változó kockakő, aszfalt, illetve helyenként beton burkolatú.

A gyár kijelölt gyülekezési helye a Kén utcai portánál található. (Ugyanitt őrzik a dolgozói jelenléti íveket.)



3.3.5.

A vezetési pont elhelyezkedése

A CF Pharma Kft. területén két vezetési pont került kijelölésre. I. fokú veszélyhelyzet esetén: •

Főmérnöki iroda (38. épület)

II. fokú veszélyhelyzet esetén: •

Kén utcai porta (3. épület)

I. fokú veszélyhelyzetet akkor rendelnek el, ha a kialakuló vagy várhatóan kialakuló veszélyhelyzet nem terjed túl a kialakulás helyénél, a veszélyhelyzet nem jár közvetlen életveszéllyel. II. fokú veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a kialakult veszélyhelyzet hatásai vagy lehetséges hatásai a kialakulás helyén túl terjedhetnek vagy túl terjedtek.

Főmérnöki irodában elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: •

a belső védelmi terv egy példánya,

•

a telefon, mobiltelefon,

•

vészhelyzeti helyszínrajz,

•

vészhelyzetben értesítendők elérhetőségei,

•

CCTV rendszer képei.

Portai vezetési pontról elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: •


•


•


•

vészhelyzetben értesítendők,

•

CCTV rendszer képei,

•

Üzemben lévő dolgozók, látogatóak nyilvántartása.

3.3.6.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei

A CF Pharma Kft.-nél az alábbi létesítmények töltenek be adminisztratív funkciót is: 38. hely (irodák) Az alapanyag raktárral és részben a Kémia II üzemmel egy tömbben lévő irodákban történik a termeléshez közvetlenül kapcsolódó adminisztráció. A lehetséges



mentésvezetésre jogosult személyek munkaidőben munkakörükből adódóan jellemzően itt tartózkodnak. Az itt elérhető nyilvántartások alapján adható meg többek között a gyárban és annak egyes létesítményiben jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára. 31. épület (QA laboratórium) A Kémia I üzemmel egy blokkban lévő laboratóriumban folynak az alapanyag, a köztitermék és a késztermék minősítések. Az itt (is) elérhető nyilvántartások alapján állapítható meg, hogy az üzemben jelenlévő anyagok a termelés szempontjából milyen státusban vannak. 52. épület Tárgyalóhelyiségek, műszaki irattár találhatóak itt. 3. épület Portaépület biztonsági személyzetének feladata a dolgozók és a vendégek beléptetése. A létszám információ papír alapú nyilvántartáson elsődlegesen ezen a helyen hozzáférhető.

3.4.

Jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára

A telephely veszélyes anyag leltárát (a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az A/2 adatlap szerinti formátumban) a tárgyi biztonsági elemzés 1. sz. mellékletéhez csatoltuk. A leltárt a lehetséges legnagyobb készletek alapján állítottuk össze. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet és 1. sz. mellékletében megadott üzemazonosítás szerint elvégzett számítás alapján a CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyára az alábbi azonosítási számokkal jellemezhető: 10. sz. táblázat Üzemazonosítási számok Alsó küszöbérték

Felső küszöbérték

Egészségi veszély

1,143

0,277

Fizikai veszély

0,685

0,132

Környezeti veszély

0,168

0,076

Egyéb veszély O1

0,052

0,010

Egyéb veszély O2

0,008

0,002

Egyéb veszély O3

0,070

0,018

Az azonosítási számítás során megállapítottuk, hogy a telephelyen egyidejűleg jelenlévő maximális veszélyes anyag mennyisége az egészségügyi veszély szempontjából meghaladja az alsó küszöbértéket, de a felső küszöbértéket nem éri el. Ez alapján az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként azonosul. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A gyárban előforduló veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3.5.

A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége

A telephelyen az általános módon alkalmazott besorolás szerint az alábbi csoportokba soroljuk be a veszélyes anyagokat. (azonban nem minden, az alábbi felsorolás szerinti csoport fordul elő a telephelyen): 1. Toxikus, szilárd, nem éghető anyagok 2. Toxikus, folyékony, nem éghető anyagok 3. Toxikus, folyékony, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 4. Nem toxikus, folyékony, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 5. Nem toxikus, szilárd, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 6. Nem toxikus, folyékony, tűzveszélyes anyagok 7. Vízzel érintkezve toxikus vagy gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 8. Mérgező gázok 9. Nem toxikus éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező gázok 10. Toxikus, szilárd, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 11. Oxidáló, égést tápláló anyagok 12. Toxikus, szilárd, éghető és nem toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 13. Toxikus, folyékony, éghető és nem toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 14. Nagy víztartalmú készítmények A veszélyes anyagok azonosítását, besorolását és mennyiségeit részletesebben a 7.1.2 fejezet tartalmazza.

3.6.

A veszélyes anyagokkal fontosabb információk

kapcsolatos

tevékenységekre

vonatkozó

A CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyárában végzett veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységeket a fenti fejezetekben ismertettük. Az ismertetést a tárgyi biztonsági elemzés 3.3.2 fejezete tartalmazza.



4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra 4.1.

Villamos energia ellátás

A CF Pharma Kft. telephelyének villamos energia ellátását a villamos energia közszolgáltató két irányból 10 kV-os feszültségszintű hálózatról biztosítja. A telephelyen 69. sz. épület a transzformátorház. A transzformátorházban két 10/0,4 KÖF/KIF készülék van, illetve a hozzá kapcsolódó közép-, illetve kisfeszültségű kapcsolótér. A telephely villamos energiával történő ellátása 0,4 kV-os feszültségszinten központosítva innen történik. Az egyik 10 kV-os betáp a Gubacsi útról, a másik a Külső-Mester utca irányából biztosított. A Külső-Mester utcai betáp esetén van kiépített kapcsolótér, ahová és ahonnan 10 kV-os földfektetésű vezeték továbbmegy a transzformátorház felé. A Gubacsi úti betáp is föld alatti fektetésű vezeték, ehhez köztes kapcsoló/szakaszoló műtárgy nem kapcsolódik, azaz a betép leválasztásának első lehetséges pontja a transzformátorház középfeszültségű kapcsolóterénél van. A telephely két transzformátorának együttes teljes kihasználtsága esetén a villamos hálózat 6000 KVA összteljesítmény igény kiszolgálására alkalmas. A telephely tényleges fogyasztása a biztonsági elemzés készítésének idejében a névleges kapacitás felét sem éri el. A telephely tartalék villamos energia ellátással nem rendelkezik, ugyanakkor a két külön betáp fizikálisan a közszolgáltató más-más alállomásáról biztosított. A telephelyen jelenlévő helyi erők a betápok közötti átkapcsolást el tudják végezni, ennek az időigénye 15 perc. A villamos energia ellátás folytonossága az alábbi funkciók miatt lényeges: •

Tűzivíz nyomásfokozó szivattyúk működtetése,

•

Technológiai hűtések biztosítása.

A telephelyen olyan szélsőségesen exotherm reakcióval járó gyártási lépést nem alkalmaznak, ahol egy esetleges áramszünet okozhatná a reakció megfutását. Hűtést igénylő technológiai lépés esetén a hűtés mielőbbi helyreállítása nagyrészt termékminőségi kérdés. Áramszünet alatt (hűtés, fűtés, keverés képességének elvesztése miatt) természetesen tilos gyártási műveletet végezni.

4.2.

Gázellátás

A CF Pharma Kft. földgáz felhasználásának meghatározó része a technológiai gőz előállítását fedezi. A gyár területére a Kén utca felől és a Külső-Mester utca felől is belép a FŐGÁZ Zrt., mint közszolgáltató hálózatáról leágazó fölgáz vételezési pont. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Külső-Mester utca felőli gázfogadó (65. objektum) A Külső-Mester utcai földgázfogadó egy önmagában kétirányú betáppal kiépített, nagyobb mennyiségű földgáz átadására alkalmas létesítmény. A kétirányú betápon NA 100, illetve NA 200 kis-közép nyomású földgáz érkezik a telephelyre. Innen szűrést, nyomásszabályozást és fogyasztásmérését követően DN 250 mm átmérőjű vezetéken jut a földgáz az energiaüzembe. A szabályozott nyomású oldal középnyomású, a gázfogadó és az energia üzem közötti szakasz nyomása 500 mbar. Az energia üzem, amely összesen 18 t/h néveleges gőztermelő kapacitással rendelkezik, jelenleg üzemen kívül van helyezve. (A Külső-Mester utcai fogadó ennek a létesítmények az ellátását biztosítja.)

Kén utca felőli gázfogadó A Kén utca felőli gázfogadó egyirányú földgáz betáplálással rendelkezik, ahol a földgáz NA 150 vezetéken szintén nagy-közép nyomáson lép az üzem területére. Innen két párhuzamos ágon (még a fogadón belül) szűrést, nyomásszabályozást és fogyasztásmérését követően kis, 30 mbar nyomásra szabályozott DN 150 átmérőjű vezeték lép ki. A Kén utcai fogadó látja el a 31. épület energiaközpontjában lévő gőzkazánokat. A lecsökkent fűtőgőz igény miatt a biztonsági elemzés készítésekor a Kén utcai fogadóról ellátott 31. épületben lévő gőzgenerátorok működnek, az energiaüzem és az annak a gázellátását biztosító fogadó használaton kívül van. A CF Pharma Kft. ezen használaton kívül helyezett rendszerelemek esetén az állagmegóvásra törekszik annak érdekében, hogy szükség esetén a nagyobb teljesítményű kazánokat is újra üzembe lehessen helyezni.

4.3.

Vízellátás

A gyár vízellátása a Fővárosi Vízművek Zrt. városi ivóvíz-, és iparivíz-hálózatról történik. A Fővárosi Vízművek Zrt. ipari vízkivételi műből két db NA 800 mm-es vezeték indul a Kén utca és az Illatos út felé. Az Illatos úton NA 800 mm-es vezeték halad végig, míg a Kén utcában a Soroksári út és a Gubacsi út között épült ki az NA 800 mm-es vezeték. A két vezetéket a Gubacsi út NA 600 mm-es vezetéke köti össze. Erről a vezetékről csatlakozik le a telephely ipari víz bekötése. A gyárban technológiai és kommunális célú vízfelhasználás is van. Ivóvíz felhasználás céljai: •

szociális,

•

termékbe beépülő vagy közvetlenül érintkező gyógyszergyári minőségűre tisztított vízként,



•

technológiai oldószerként.

Ipari víz felhasználás céljai: •

termékkel nem érintkező hűtővíz,

•

gőz előállítás.

A közüzemi vízhálózatról összesen 6 helyen van lecsatlakozás, ebből négy helyen ivóvíz, kettő helyen ipari víz. Az ivóvízhálózat csatlakozási pontjai: •

Külső-Mester utca (DN 100)

•

Kén utca (DN 80)

•

Gubacsi út (DN 25)

•

Külső-Mester utca (DN 25)

Az ipari vízhálózat csatlakozási pontjai: •

Gubacsi út (DN 200)

•

Gubacsi út (DN 200)

4.3.1.

Tápvíz

A biztonsági elemzés készítésekor üzemen kívül helyezett energia üzemben (56. épület) lévő kazánok működéséhez szükséges lágyvizet ipari vízből állítják elő a kazánház melletti vízkezelő üzemben. A vízkezelő rendszer részei: •

mésztejes előlágyító berendezés,

•

kavicságyas szűrőberendezés,

•

kation cserélő gyanta,

•

gyengebázisú anion cserélő gyanta,

•

erősbázisú anion cserélő gyanta.

A kazánház kiszolgálására létesült vízkezelő üzemrészben van lehetőség a kazán működéséhez szükséges kazántápvíz előállítása. A vízlágyítási technológia folyamata a nyers ipari víz meszes előlágyításával kezdődik. A mésztejes előlágyítás leválasztja a víz karbonátkeménységét és az esetleges lebegőanyag tartalmat. A lágyításhoz 15 g/l töménységű mésztejet állítanak elő 4 m3-es keverőben, majd a mésztejet a nyersvizet tartalmazó reaktorba vezetik, itt történik meg a víz előlágyítása. A kivált és leülepedett mésziszap a reaktor kúpos alján gyűlik össze, melyet időnként leengednek a csatornába. A reaktorból a víz szabadeséssel kerül a kavicsszűrő tetejére, és a szűrőn áthaladva annak alján távozik. Normál üzemmenet esetén 16 t/h vízmennyiség kezelhető. Az előlágyított és szűrt vizet egy 70 m3 térfogatú víztartályban tárolják. A tartályból szivattyú segítségével CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


vezetik az ioncserélő tartályokra. A víz teljes sótalanítását végzik az ioncserélőkkel. A kationcserélőn megtörténik a vízben lévő kationok hidrogénre történő cseréje, és így a víz alacsony pH-val megy tovább az anioncserélő műgyantákra. Először gyengebázisú anion cserélőn, majd erősbázisú anion cserélő gyantán halad át. Az ioncserélt kazántápvíz 4 db, egyenként 15 m3-es tartályba kerül. Innen vezetnék a szükséges mennyiséget az éppen üzemelő gőzkazánba. A jelenleg gőz előállítására használt Certuss gőzkazánok esetén a tápvíz előállítás lényegesen egyszerűbb folyamat során valósul meg. A két lépcsős tápvíz kezelés első lépésként egy ioncserélő oszlopon vezetik át a vizet, aminek a következtében a keménység az előírt értékre csökken. A vízben oldott gázok (O2, CO2) eltávolítása kémiai gáztalanítással, azaz vegyszer adagolással valósul meg. Az adagolás egy automatikus kis térfogatáramú perisztaltikus pumpa segítségével történik.

4.4.

Gőzellátás

A CF Pharma Kft. telephelyén a termeléshez szükséges fűtőgőz előállítására az alábbi eszközök állnak rendelkezésre •

1 db KAZÉP kazán (4 t/h)

•

1 db STANDARDKESSEL kazán (12 t/h)

•

2 db Certuss Universal 1300 EG típusú gőzgenerátor (1,4 t/h)

A két nagy teljesítményű gőzkazán a biztonsági elemzés készítésekor nem üzemelt, a kisebb teljesítményű gőzfejlesztők viszont használatban voltak. A fűtőgőz fogyasztókhoz történő eljuttatásához és a kondenzátum visszagyűjtéséhez csőhídon vezetett hálózat létesült. A fűtőgőz az üzemben elsősorban technológiai célokat szolgál, másodsorban fűtési célokat is ellát. A fűtőgőzt egyes készülékeknél közvetlenül köpenyfűtésre használják, míg más (ritkább) esetben indirekt módon hőcserélőn keresztül vezetve használják fűtésre.

4.5.

Nitrogén ellátás

A CF Pharma Kft. egy a Kémia II üzemépület mellett telepített cseppfolyós N2 tartályról biztosítja az üzem N2 ellátást. A nitrogént egy 5 m3 névleges térfogatú tartályban tárolják. A nitrogén a tartályban mélyhűtött cseppfolyósított állapotban van. A tartály a műszaki gázszolgáltató (Linde) által letelepített kettősfalú szigetelt rendszer. A tartály közti tér perlittel van kitöltve és vákuum alatt áll. A tartály a gázt mindenkori egyensúlyi hőmérsékletnek megfelelő nyomáson tárolja, így a belső tér nyomását a folyadékfelszín természetes párolgása határozza meg. A nyomás fokozása és csökkentése nyomásszabályozóval valósul meg úgy, hogy a szerelvény nyitási és zárási értéke a hálózati nyomással megegyezzen. A tartály töltése közúti tartálykocsiból történik az azon CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


lévő szivattyú segítségével. Átfejtés során flexibilis csővel történik a két rendszer összekötése. A tartály térfogatának 95%-áig tölthető 5% biztonsági gáztér megtartásával. A tartály túltöltés elleni automata szeleppel és a túlnyomás elleni biztonsági szeleppel van ellátva. A tartály után bordákkal ellátott csőkígyó kivitelű elpárologtató került telepítésre, ahol a halmazállapot változás a környezeti hőmérséklet hatására megy végbe. A bordákon a fogyasztás és az időjárás függvényében hó, illetve jéglerakódás keletkezik, ami a folyamat természetes velejárója. Az elpárologtató után biztonsági szelep, mintavételi csonk és elzárószelep van beépítve. Az üzemi N2 ellátó hálózat üzemi nyomása 12 bar. A tartály telemetrikus rendszerre kötött szintjelzővel van ellátva, aminek figyelését a gázszolgáltató is végzi.

Az N2 ellátó rendszer kapcsolási sémája

Az oldószert tartalmazó gyártásoknál (melybe a legtöbb gyártás beletartozik) az N2 gáz megléte egyben biztonsági kérdés is, N2 gázzal inertizálják a készülékeket.

4.6.

Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás

Az üzem területére közvetlenül kizárólag közúton jutnak alapanyagok és segédanyagok. A beszállított anyagok jellemzően küldeménydarabosak, azonban tartányos forma is létezik. Korábban tartányos formában érkezetek az üzem területére a nagyobb mennyiségben felhasznált oldószerek is, ezek fogadásához szükséges infrastruktúra ki van építve, azonban jelenleg az oldószerek is jellemzően küldeménydarabban, hordóban vagy IBCben érkeznek. Tartányos formában érkezik még az üzem területére a cseppfolyós nitrogén is.



A CF Pharma Kft. a folyékony és szilárd anyagok beékeztetése tárgyában az alábbi biztonságot és termékminőséget szolgáló szabályozókkal rendelkezik: •

Közúti Szállítás Előkészítése Veszélyes Áruk esetén (FM-ADR-ÁLT-1703-05)

•

Vásárolt és Gyártott Vegyianyagok Azonosítása, Fogadása, Tárolása, Szállítása (FMANY-ÁLT-36-06)

•

Vásárolt anyag beérkeztetése, kezelése ME-Minta-02-05

4.7.

Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása

CF Pharma Kft. energiatermelési műveletet nem végez. A társaság kiszolgáló rendszereiben az alábbi energiakonverziós folyamatok valósulnak meg: •

4.4 fejezetben bemutatott tüzelőberendezésekben fűtőgőz előállítása földgázból

•

A veszélyes anyaggal végzett tevékenységek bemutatása fejezetben villamos áramból a hűtéshez szükséges hidegenergia

4.8.

Belső elektromos hálózat

A CF Pharma Kft. telephelyének villamos energia ellátását a villamos energia közszolgáltató két irányból 10 kV-os feszültségszintű hálózatról biztosítja. A telephelyen a 69. sz. épület a transzformátorház. A transzformátorházban két 10/0,4 KÖF/KIF készülék van, illetve a hozzá kapcsolódó közép-, illetve kisfeszültségű kapcsolótér. A telephely villamos energiával történő ellátása 0,4 kV-os feszültségszinten központosítva innen történik. A telephely két transzformátorának együttes teljes kihasználtsága esetén a villamoshálózat 6000 KVA összteljesítmény igény kiszolgálására alkalmas. A telephely tényleges fogyasztása a biztonsági elemzés készítésének idejében a névleges kapacitás felét sem éri el. A telephely tartalék villamos energia ellátással nem rendelkezik, ugyanakkor a két külön betáp fizikálisan a közszolgáltató más-más alállomásáról biztosított. A telephelyen jelenlévő helyi erők a betápok közötti átkapcsolást el tudják végezni, ennek az időigénye 15 perc. A telephely belső szállítási útvonalai megvilágítottak, a telephely termelőhelyeinek villamosenergia ellátása a Kémia I és Kémia II üzem esetén az oda elhelyezett fogyasztókhoz igazítottan felelős tervező méretezte. Az üzemeltető a kötelező időszakos felülvizsgálatokat az előírt rendszeresség szerint elvégzi.



4.9.

Vészhelyzeti ellátás

CF Pharma Kft. telephelyén tartalék villamosáram ellátás nincs, ugyanakkor a gyár villamosenergia ellátása két irányból biztosított. A fő betáp kiesése esetén a telephelyen át tudnak állni a tartalék betápra. Az ehhez szükséges kapcsolásokat a helyi erők el tudják végezni, a kapcsolás ugyanakkor nem automatikus. (Ennek becsült idő igénye 15 perc.) A villamos energia ellátás folytonossága az alábbi funkciók miatt lényeges: •

Tűzivíz nyomásfokozó szivattyúk működtetése

•

Technológiai hűtések biztosítása

A telephelyen olyan szélsőségesen exotherm reakcióval járó gyártási lépést nem alkalmaznak, ahol egy esetleges áramszünet okozhatná a reakció megfutását. Hűtést igénylő technológiai lépés esetén a hűtés mielőbbi helyreállítása nagyrészt termékminőségi kérdés. Áramszünet alatt (hűtés, fűtés, keverés képességének elvesztése miatt) természetesen tilos gyártási műveletet végezni.

4.10. Tűzoltóvíz hálózat A CF Pharma Kft. telephelyén a tűzoltáshoz szükséges oltóvíz forrása a gyár 1000 m3 (4×250 m3) űrtartalmú tűzivíz medencéje. A medencék vízét 2 db nyomásfokozó szivattyú juttatja a gyár tűzivíz hálózatába. A hálózat üzemi nyomása 4 bar, a hálózatból kivehető vízmennyiség 4000 l/min. A termelőhelyek környezetében szabadtéren összesen 5 db tűzcsap található. A tűzcsapok közelében (az OTSZ-ben előírt távolságon belül) tűzcsapszekrényekben vannak elhelyezve a kötelező szereléshez és oltáshoz szükséges eszközök. A Kémia I és Kémia II üzemépületekben belül fali tűzcsap hálózat is telepítve van. A gyár nyitott tűzivíz medencéinek töltése az ipari víz hálózatról történik. A vízpótlás manuálisan valósul meg. Szükség esetén az üzem 100 m3 űrtartalmú recirkulációs hűtővíz medencéje is figyelembe vehető, mint oltóvízforrás.

4.11. Melegvíz és más folyadékhálózatok A CF Pharma Kft. melegvíz hálózatot nem működtet, a technológiai és a fűtési célú hőigényt 4.4 fejezetben ismertetett gőzrendszer biztosítja. Más folyadékhálózatnak tekinthető az üzem hűtőfolyadék rendszere. A technológiai hűtési igényt egy primer körben ammóniát cirkuláltató gáz kompressziós hűtőrendszerrel biztosítják. Közvetlen ammónia hűtésű készülék nincsen, a hűtőrendszerrel előállított hideg ammóniát egy ammónia/metanolos víz hőcserélőn vezetik keresztül. A készülékek köpenyét a lehűtött metanolos vízzel hűtik. A szekunder körben keringtetett metanolos víz is zárt rendszert képez, az a zárt rendszerben felmelegedve jut vissza a hőcserélőig, ahol megtörténik a másodlagos közeg visszahűtése. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


4.12. Sűrített levegő ellátó rendszerek A CF Pharma Kft. műszer- és préslevegő ellátó rendszerének központja szintén a 31. épület energiaközpontjában van. (Ugyanitt található a hűtőrendszer és a két gőzfejlesztő is). Az üzem sűrített levegő rendszerét két csavarkompresszor szolgálja ki. •

1. gép Atlas Copco gyártmányú, GA 5 FF típusú kompresszor. Működési nyomás 8 bar, Szállított levegő mennyiség 13 l/s. Villamos teljesítmény 5,5 kW,

•

2. gép Wittig gyártmányú ROL 50 típusú. Működési nyomás 8 bar. Szállított levegő mennyiség 80 l/s Villamos teljesítmény 30 kW.

A gépek egy 10 m3-es puffertartályra dolgoznak, a fogyasztók erről az edényről veszik el a szükséges levegőmennyiséget. A kompresszorok vezérlése a tartályba helyezett nyomáskapcsolók jelére történik. A tartály túlnyomás ellen tömegterhelésű biztonsági szeleppel védett. A fűtőgőz rendszerhez hasonlóan a műszer és préslevegő fogyasztók kiszolgálása a csőhídon telepített hálózatról leágazva történik.

4.13. Híradó rendszerek A CF Pharma Kft. területén mobil és vezetékes telefon, fax, internet kapcsolat áll rendelkezésre. A vészhelyzeti kommunikáció elsődleges eszköze a mobiltelefon.

4.14. Munkavédelem CF Pharma Kft. a tevékenységéhez szükséges munkavédelmi szaktevékenységet a főmérnökség alá tartozó megbízott munkavédelmi szakember támogatásával végzi el. A CF Pharma Kft. a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket munkavédelmi szabályzatban rögzíti. A CF Pharma Kft. ezen felül valamennyi gyártáshoz elkészítette a munkavédelmi kockázatértékelést, aminek részeként meghatározásra kerültek a szükséges egyéni védőeszközök, valamint a munkavédelmi szempontból fokozottabb figyelmet kívánó műveletek. A CF Pharma Kft. új belépői soron kívül, meglévő dolgozói fél éves rendszerességgel részesülnek munkavédelmi oktatásban.

4.15. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A CF Pharma Kft., mint munkáltató a tevékenységéhez szükséges foglalkozás-egészségügyi feladatokat megbízott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói támogatással látja el. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató felügyeli a dolgozók adott munkakör betöltéséhez szükséges kinevezéshez kötött, illetve időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatát. A vizsgálatok gyakoriságát és számát a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásának CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


megfelelően a dolgozót érő vegyi és egyéb expozícióhoz igazítottan határozzák meg. Egyes speciális esetekben a fent említett rendelet mellett ugyanezen kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató figyelembe veszi a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet előírásait is. CF Pharma Kft. valamennyi gyártásához elkészítette a munkavédelmi kockázatértékelést, amelyet a társaság foglalkozás-egészségügyi szakértője is véleményez. Az egyéni védőeszköz juttatás meghatározása, a tervezett gyártás gyakorlatba történő átültetése kizárólag foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói jóváhagyással történhet csak.

4.16. Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények A CF Pharma Kft. területén két vezetési pont került kijelölésre. I. fokú veszélyhelyzet esetén: •




I. fokú veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a kialakuló vagy várhatóan kialakuló veszélyhelyzet nem terjed túl a kialakulás helyénél, a veszélyhelyzet nem jár közvetlen életveszéllyel. II. fokú veszélyhelyzetet akkor rendelnek el, ha a kialakult veszélyhelyzet hatásai vagy lehetséges hatásai a kialakulás helyén túl terjedhetnek vagy túl terjedtek.

Főmérnöki irodában elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: •


•


•


•

vészhelyzetben értesítendők elérhetőségei,

•

CCTV rendszer képei.

Portai vezetési pontról elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: •


•


•


•

vészhelyzetben értesítendők,

•

CCTV rendszer képei,

•

üzemben lévő dolgozók, látogatóak nyilvántartása.



CF Pharma Kft. kimenekítéshez külön létesítményt nem alkalmaz, ilyen létesítmények a baleseti lehetőségek alapján készített védelmi terv szerint nem indokoltak.

4.17. Az elsősegélynyújtó és mentőszervezet A CF Pharma Kft. területén a főmérnöki irodában és a portán elsősegély felszerelés található. A gyárban állandó orvosi felügyelet nincs, azonban mindig van legalább egy fő elsősegélynyújtó a munkavállalók között. A mentőegységek kiérkezéséig a szakképzett elsősegélynyújtó végzi el a betegellátással kapcsolatos teendőket.

4.18. Biztonsági szolgálat A CF Pharma Kft. Kén utcai telephelyét megbízott külsős biztonsági szolgálat védi. A gyár területén 0-24 h-ás élőerős védelem biztosított. Az egyszerre egy időben szolgálatot teljesítő vagyonőri létszám napszaktól függően 2-3 fő. •

Az objektum védelmét részleges lefedettséggel bíró kamerarendszerrel és rendszeres járőrözéssel biztosítják. (A kamera képeket az adatvédelmi törvény által lehetővé tett maximális ideig megőrzik.)

•

A vagyonőrök feladata a dolgozók és vendégek személyportán történő beléptetése, a gyár területén tartózkodó személyek létszámának követése.

•

A vállalt területén érvényes rendvédelmi előírások betartatása.

•

A vagyonőrök feladata továbbá a gyár területére ki-, illetve befelé irányuló teherforgalom felügyelete.

•

A vagyonőrök jelentős feladatot kapnak a Belső Védelmi Tervben, mint vészhelyzeti diszpécser.

4.19. Környezetvédelmi szolgálat A CF Pharma Kft. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély birtokában működik. A CF Pharma Kft. egy fő, a főmérnökség alá tartozó környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat. A környezetvédelmi megbízott a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet szerinti jogosultság alapján: •

Rendszeres időközönként környezetvédelmi tárgyú szemlét tart a gyár területén.

•

Felügyeli a társaság egységes környezethasználati engedélyében foglalt feltételek teljesülését.

•

Elkészíti és időben benyújtja a légszennyezés mértéke bevallást.

•

Elkészíti és időben benyújtja az éves hulladék bevallást.



•

Gondoskodik a szennyvíz önellenőrzési terv végrehajtásáról.

•

Gondoskodik az éves jelentés elkészítéséről.

•

Gondoskodik – évente egyszer – a dolgozók környezetvédelmi oktatásáról, ezek dokumentálásáról (jelenléti ív, oktatási tematika).

•

Gondoskodik az egységes környezethasználati engedélyben előírt monitoring tevékenység megszervezéséről.

CF Pharma Kft. a fentieken felül felmerülő környezetvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött komplexebb környezetvédelmi feladatok (pl. egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentáció) kapcsán rendszeresen szerződéses formában foglalkoztat környezetvédelmi szakértői szervezeteket.

4.20. Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat A CF Pharma Kft. szervezetén belül a műszaki biztonság fogalomkörébe értett feladatokat a főmérnökség látja el. A főmérnökség felel: •

A nyomástartó edények időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálati szükségességének követéséért, a szükséges felülvizsgálatok megszervezéséért.

•

Az 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú veszélyes anyagok tárolótartályainak időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálati szükségességének követéséért, a szükséges felülvizsgálatok megszervezéséért.

•

A nyomástartó edényekhez és a veszélyes anyagok tárolótartályaihoz tartozó biztonsági szerelvények felülvizsgálatának követéséért és a felülvizsgálat megszervezéséért.

•

A telepített gázérzékelők rendszeres felülvizsgálati szükségességének követéséért, a felülvizsgálat megszervezéséért.

•

A robbanásveszélyes felülvizsgálatáért.

zónában

használt

villamos

eszközök

rendszeres

4.21. Katasztrófaelhárítási szervezet A CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyára a súlyos balesetek bekövetkezése esetére belső védelmi terve szerinti katasztrófaelhárítási szervezetet működtet. A katasztrófaelhárítási szervezetben Mentésvezető az az előzetesen kijelölt személy, aki a taktikai döntésekért és a beavatkozók biztonságáért felel. A beavatkozók azok, akik a BVT oktatásokon, gyakorlatokon szerzett ismereteik és munkakörük alapján a mentésvezető utasításának megfelelően személymentési, tűzoltási vagy egyéb veszélyelhárítási feladatot végezhetnek. A biztonsági szolgálat vészhelyzeti diszpécseri feladatot lát el. A beavatkozó állomány, igazodva az egy műszakban jelenlévő dolgozókhoz, minimálisan 2 fő beavatkozóból és munkanap napi 8 órában egy fő mentésvezetőből áll. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A helyszínre érkező hívatásos tűzoltó egység parancsnokát – aki a továbbiakban a kárhely parancsnok – a mentésvezető és a beavatkozók a parancsnok kérésének megfelelően mindenben támogatják.

4.22. Javító és karbantartó tevékenység A CF Pharma Kft. minden dolgozója köteles a munkavégzése során használt gépeket és eszközöket rendeltetésszerűen, a kezelési utasításnak megfelelően használni. A CF Pharma Kft. a kisebb karbantartásokat saját állományú dolgozóval végzi el, a nagyobb javításokat külsős vállalkozásokkal végezteti. A főmérnökség köteles minden nem rutinszerű művelet biztonsági szempontú átvilágítását elvégezni (elvégeztetni) a művelet tényleges elvégzése előtt. Termelés során tapasztalt bármilyen termelési eljárási utasítástól eltérő, az ott megadott tűrésből bármilyen irányban kilépő paraméter esetén legalább műszakvezetői utasítás szükséges a termelés további lépéseire vonatkozóan. A termelési eljárási utasítástól eltérő művelet munkavégzési engedély alapján végezhető.

4.23. Laboratóriumi hálózat A gyártási tevékenységet minőségellenőrző laboratórium támogatja. A minőségellenőrző laboratórium szerepe kettős: •

Ellenőrzi és minőségileg bizonylatolja a vásárolt alapanyagokat,

•

Vizsgálja és minősíti a köztitermékeket és a késztermékeket.

A gyógyszergyártási tevékenység jellegzetessége, hogy sokféle anyagot használnak változatos mennyiségekben. A vizsgálandó anyagoktól függően az anyagok ellenőrzését, elemzését különböző módszerekkel végzik. Rendelkezésre álló klasszikus analitikai módszerek: •

potenciometrikus titrimetria,

•

pH és vezetőképesség mérés,

•

vákuum bepárlás,

•

desztilláció,

•

szárítási veszteségek meghatározása infra és vákuum szárítással,

•

szulfát hamu mérés,

•

gravimetriás analitikai módszerek.

Rendelkezésre álló műszeres vizsgálati módszerek: •

folyadék-kromatográfia,



•

gázkromatográfia,

•

UV és IR spektroszkópia,

•

polarimetria.

4.24. Szennyvízhálózatok A telephely környezetében az úthálózat mentén egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. A Kén utca mentén a Külső-Mester utca és a Gubacsi út között a terheléstől függően NA 30, NA 40, NA 50 cm-es csatorna épült ki. Az Illatos út alatt két csatorna is üzemel. Az egyik egyesített rendszerű 70/105 szelvényű, míg a másik csapadékvizeket szállít, ennek átmérője NA 80 cm. A Gubacsi úton a telephely előtt nem épült ki közcsatorna. A CF Pharma Kft. előkezelt technológiai szennyvizeinek elvezetése közcsatorna hálózatra a Kén utca mentén, a Külső-Mester utca és a Gubacsi út közötti NA 50-es csőbe csatlakozó NA 50-es műanyag bekötővezetéken történik. A telephely emellett még három bekötési ponttal, bekötő csatornával kapcsolódik (I., II., III.) a Kén utcai közcsatornába, melyek szociális szennyvizek elvezetésére szolgálnak. Technológiai szennyvíz keletkezik a gyógyszergyártás folyamatában, a berendezések mosása tisztítása során, a hűtőgőz lekondenzálása folytán, a zártkörű hűtőrendszer vizének lecserélésekor és az ioncserélők regenerálása közben (ioncserés vízlágyítást a kazántápvíz előkészítésére alkalmaznak). A kondenzvizeket közvetlenül az egyesített rendszerű csatornahálózatra vezetik. Az egyéb technológiai szennyvizek a szennyvízkezelő rendszerbe kerülnek. A telephelyen a gyártástechnológiák során jelentős mennyiségű oldószert – metanol, etanol, i-propanol, aceton, etil-acetát, toluol, xilol, tetrahidro-furán, diklór-metán, metil-tecrc-butil-éter, dietil-éter – használnak fel. A gyártás során természetesen szerves fázisú anyalúg még ha az az adott gyártási szakaszban már tovább nem is használható, közvetlenül nem kerülhet a technológiai szennyvízbe. A technológiai szennyvíz a fenti szennyezőket nyomokban a tárgyi anyagokat tartalmazó készülékek mosása során, illetve a terméktisztítás során keletkező vizes fázisok kapcsán keletkezhet. A gyárban alkalmazott szennyvízkezelés célja, hogy megakadályozza, hogy ezen anyagok határértéket meghaladó mennyiségben a csatornába kerüljenek. Az üzemeken belül független technológiai szennyvíz-csatornahálózat, a gyár egyéb területein egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. A csatornahálózatnak a gyártóüzemből eredő részén csak a technológiából származó, kezelt szennyvíz távozik. Ez a csatornarendszer 2002-2003-ban épült. A gyár egyéb területeit kiszolgáló csatornarendszer az egyéb kiszolgáló épületek, irodák kommunális szennyvizét vezeti el. A technológiai szennyvízcsatorna közvetlenül a telekhatár előtt egyesül a kommunális szennyvizeket vezető gyári csatornarendszerrel.



4.24.1. Technológiai szennyvízkezelés A keletkező ipari, technológiai szennyvizet helyben, azaz a Kémia I és Kémia II üzemben 4 db szennyvízkezelő reaktorban kezelik. Szennyvízkezelő üzemi reaktorok: •

1 db 3 m3-es,

•

1 db 6 m3-es,

•

2 db 10 m3-es.

A kezelés addig tart, míg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek megfelelő minőségű nem lesz a szennyvíz. Ezt követően a reaktor tartalmát a 30 m3 hasznos térfogatú gyűjtőmedencébe engedik le. A gyűjtőmedencéből a tisztított technológiai szennyvizet átszivattyúzzák a 100 m3-es homogenizáló medencébe, ahonnan a szükség szerinti pH beállítást követően az egyesített csatornahálózaton keresztül jut a IV. jelű bekötőcsatornára. A IV. jelű bekötési pontról a szennyvíz a Gubacsi úti csatornába, majd a Kén utcai közcsatornába kerül.

4.24.1.1. Szennyvízkezelési sémák Cinkes anyalúg kezelése A cinkmentesítést semleges vagy enyhén lúgos pH=8-9 érték mellett nátrium-karbonát hozzáadásával, 75-80 °C hőmérsékleten, kb. 6 órán át történő főzéssel végzik. A folyamat végén 30 °C alá hűtik vissza a reaktort, majd lecentrifugálják. Az anyalúgból mintát vesznek a laboratórium ellenőrző vizsgálat számára. Rezes anyalúg kezelése A rézmentesítést lúgos főzéssel végzik, nátrium-hidroxid hozzáadásával (pH=14), kb. 12 órán át refluxoltatás mellett főzik reflux hőmérsékleten. A pH-t két óránként ellenőrzik, és szükség szerint újra beállítják. A folyamat végén a reaktort szobahőmérsékletre hűtik vissza, majd mintavételezés történik a laboratórium számára. Ciános rezes anyalúg kezelése A ciánmentesítést lúgos-formalinos oldattal végzik, nátrium-hidroxid hozzáadása pH=8-ig, majd megfelelő mennyiségű formalin oldat hozzáadása után kb. 12 órán át főzik refluxoltatás mellett reflux hőmérsékleten. A pH-t két óránként ellenőrzik, és szükség szerint újra beállítják. A folyamat végén szobahőmérsékletre hűtik vissza a reaktort, majd mintát vesznek belőle. Oldószer-mentesítés Az oldószer-mentesítést desztillációval végzik, az elegyet 100 °C hőmérsékletre felmelegítik, és folyamatos desztilláció mellett kb. 5 órán át (az oldószer mennyiségétől függően) főzik. A desztillátumot 6 m3-es szedő tartályba gyűjtik. A ledesztillált oldószert, CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


mint veszélyes hulladékot, égetésre elszállítják. A desztillációs maradékot, azaz a szennyvizet, szükség szerint szűrik. Amennyiben a saját minőségellenőrző laboratórium vizsgálata szerint a minőség nem megfelelő, tovább kezelik a szennyvízkezelő reaktorokban lévő anyalúgot. Amennyiben a fém-, cián-, ill. az oldószer-mentesítés eredményes volt, azaz megtörtént a pH beállítás, oldószer kigőzölés, bepárlás, desztillálás és szűrés, úgy az előkezelt szennyvizet bevezetik a 30 m3-es szennyvízgyűjtő medencébe. Energiaüzemi szennyvíz Az energiaüzemben a kazántápvíz lágyításakor keletkező szennyvíz kezelésére a központi semlegesítő berendezés szolgál. A vízlágyító regenerálásakor keletkező lúgos szennyvíz semlegesítését sósavval végzik.

4.24.1.2. Előkezelt szennyvíz elvezetése Minden előkezelt technológiai szennyvíz megfelelőséget követően a 30 m3-es szennyvízgyűjtő medencébe kerül. Ha esetleg a medencébe került szennyvíz minősége mégsem megfelelő, lehetőség van az 50 m3-es kármentő tartályba való átszivattyúzásra a további kezelésig. A megfelelő minőségű szennyvíz az átlagosító medencéből tovább kerül a 100 m3-es utókezelő medencébe, ahol szükség szerinti utókezelésre van lehetőség. A szennyvizet csak akkor vezetik a közcsatornába, ha minősége kielégíti a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó előírásait. A vizsgálatokat szintén a saját minőségellenőrző laboratóriumban végzik el. A szennyvízkezelést részletesen a Kl-SzVK-ut-2032-01 számú szennyvízkezelési utasításban szabályozza a cég.

4.24.2. Csapadékvíz A gyárban a technológiai szennyvíz kivételével egyesített rendszerű csatornahálózatot építettek ki. A burkolt felületeken keletkező csapadékvíz a kommunális szennyvízzel együtt gravitációsan jut a csatornahálózatba. A telephelyen a beépítetlen terület túlnyomó többségében burkolt. A telephelyen csapadékvíz elvezető csatornarendszer van kialakítva. Az irodaépület és az üzemcsarnok mellett burkolatlan, ápolt zöld területek találhatók. A csapadékvíz a burkolatlan területeken elszikkad.

4.25. Üzemi monitoring hálózatok A CF Pharma Kft. egységes környezethasználati engedély birtokában működik. A társaság egységes környezethasználati engedélye rendszeres akkreditált szennyvíz, levegő és CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


felszín alatti víz vizsgálatok elvégzését írja elő a CF Pharma Kft. részére. A CF Pharma Kft. fennálló kötelezettségét előírás szerint teljesíti.

4.26. Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek A CF Pharma Kft. telephelyén füst- és hőérzékelő (tűzjelző) rendszer nem került kiépítésre. A kazánházban (56. sz. épület) 4 db földgáz (metán) érzékelő van telepítve. Az érzékelők ARH 20%-nál riasztanak, ARH 40% elérése esetén a kazánház teljes feszültségmentesítése megtörténik. Az előjelzés és a riasztás az 56. sz. épületben helyi. Az üzem gőzigényét jelenleg a 31. épületben lévő energiaközpontból fedezik. 56. sz. épületben lévő kazánház újbóli működtetésére a termelés felfutása esetén lenne szükség. (Ugyanakkor ezen kazánok állandó felügyelet mellett működtethetőek.) A 31. épületben lévő energiaközpont kazánházként és a hűtőgépházként is funkcionál. Az itt lévő 2 db Certuss gyártmányú Universal típusú 1400 kg/h gőz előállítási kapacitású készülék 365-1000 kW hőteljesítményűek.

A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik az energiaközpont fesztültségmentesítése. Az NH3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő.

4.27. Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A gyógyszergyár területére a dolgozók be-ki léptetése a portán vezetett papír alapú nyilvántartással történik. A gyár területén korlátozott lefedettséggel kamerás megfigyelő rendszer működik. A kamerák képét az adatvédelmi szabályok előírási szerinti ideig megőrzik.



5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk Potenciálisan veszélyesnek tekintendő minden, a fentiekben bemutatott olyan veszélyes anyagot tartalmazó létesítmény, amelyben a súlyos baleseti hatás okozására képes, azaz az alábbi veszélyeztető hatás valamelyikével rendelkező anyag vagy anyagok vannak jelen: •

Mérgező anyag jelenléte,

•

Tűzveszélyes anyag jelenléte,

•

Környezetre veszélyes anyag jelenléte.

Gyógyszergyári technológiák biztonságosságának megalapozó elemzéséhez a holland kiválasztási módszer helyett következmény alapú szűrést látunk indokoltnak. A következmény alapú szűrés alatt azt értjük, hogy biztonsági elemzés a szűrés tárgyát képező veszélyes anyagra/tulajdonságra tartalmaz következményelemzést. Egy létesítmény/létesítményrész akkor hagyható el a mennyiségi kockázatelemzésből, ha következmény alapon bizonyított, hogy az nem okozhat súlyos ipari balesetet. A gyógyszergyári technológiákra ugyanis egyszerre egy időben kis, ugyanakkor sokféle veszélyes anyag jelenléte jellemző, amit a holland módszer szerinti kiválasztás nem tud helyesen súlyozni. Részletes elemzésre kijelölt baleseti lehetőségek és objektumok. A futó valamennyi gyártási eljárás, azaz: •


•

Biepridin gyártás

•

PPS gyártás

Részletes elemzésre kijelölt tárolóhelyek: •

39/2 különleges oldószerek tárolóhelye

•

37/2 tartálypark

•

37. nem tűzveszélyes raktár

•

42. intermedier raktár

•

25. méregraktár

•

Metil-klorid tároló hely (77.)

Tűzveszélyes küldeményarabos tároló- és technológiaiterek: •

44. tűzveszélyes oldószerek tárolóhelye

•

45. RegDo oldószertároló

•

75. Kémia előtti tárolóhely

•

76. Kísérleti üzem előtti tárolóhely



Részletes elemzésre kijelölt segédüzem: •

Ammóniás hűtőrendszer

További elemzés alól következmény alapon kizárt helyek: •

Palack tárló (46.)

•

Üzemi veszélyes hulladék gyűjtő hely (40.)



6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 6.1.

A technológiák rajzi megjelenítése

Jelen biztonsági elemzés szerkezetének felépítésében az egymásra épülés elve szerint jártunk el. A telephely szerepének, működésének általános leírása a 3. fejezetben történt meg. A leírás alapján megismerhetőek a telephely létesítményei és azok funkciói, működésük főbb paraméterei. A következő lépcső a kiválasztás során történik, ahol részletesebben ismertetjük az egyes üzemrészek biztonsági szempontú jellemzőit. A kiválasztási elemzést a 7. fejezet tartalmazza. A rajzi megjelenítés a folyamatkockázatok feltárását segíti. Folyamatkockázatokkal jár a gyártási folyamat, a földgázrendszerek, illetve a hűtőrendszer működtetése, ezek esetében a technológia csőkapcsolási rajzát 3. fejezetben mutattuk be, illetve a csőkapcsolási rajzok nagyobb méretben a biztonsági elemzés mellékletébe is bekerültek.

6.2.

A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások

A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemeit és az anyagkijutással járó meghibásodásokat a következő fejezetek részletezik.



7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 7.1.

A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

A biztonsági elemzésben elvégzendő elemzési eljárás megfelel a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeknek és a 2012/18/EU irányelv. Ennek megfelelően az elemzés mélysége az elemzés előrehaladásával fokozatosan nő, míg az elemzendő esetek száma arányosan csökken. Az elemzési eljárás szisztematikus eszközt biztosít arra, hogy a súlyos balesethez vezető eseménysorok feltárása maradéktalanul megtörténjen. Az elemzés első lépéseként ki kell jelölni a veszélyes üzem határait. Elfogadott módszer segítségével meg kell különböztetni a veszélyes üzemrészeket a telephelyen esetlegesen előforduló, más SEVESO szempontból nem veszélyes technológiáktól, üzemrészektől. A kiválasztott veszélyes üzem vagy veszélyes üzemrészek esetében olyan részletességgel kell elemezni, majd dokumentálni az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzemhatáron túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes technológiai és nem technológiai feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében be kell mutatni azon eseménysorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meg kell határozni az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következményelemzés keretében el kell végezni a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretében meg kell határozni a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékelni kell a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezési munka kezdődhet. Jelen elemzési eljárás a fenti szempontokat az alábbi lépéseken keresztül végzi el. •

Megalapozó elemzés

•

Részletes technológia elemzés, a csúcsesemények definiálása

•

A csúcsesemények bekövetkezési frekvenciájának meghatározása

•

Következményelemzés

•

Külső és belső dominóhatás vizsgálat

•

Kockázatelemzés

•

Kockázatértékelés és kockázatkezelés

Megalapozó elemzés Megalapozó elemzés elvégzésére általában nemzetközileg elterjedt és széles körben elfogadott, un. holland kiválasztási módszert alkalmazunk a CPR [18] 2.3 fejezete alapján. A holland kiválasztási módszer kiváló tűzveszélyes, robbanásveszélyes, illetve toxikus anyagokat raktározó, feldolgozó vagy előállító technológiák szűrése esetében. Egyes CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


speciális esetekben, az általános módszertantól eltérni indokolt. A vegyszerek raktározásából származó veszélyeztetés szűrésére alkalmasabb (ajánlott) a CPR [15] és PGS [15] szerinti, ún. raktár specifikus szűrést alkalmazni. Szintén kivételt képez az ammónium-nitrát biztonságtechnikai értékelése. Az ammónium-nitrát olyan, normál körülmények között kevésbé reaktív anyag, amely speciális esetekben robbanást okoz, vagy mérgező égéstermékeket fejleszt. A speciális veszélyeztetés miatt az ammóniumnitrát baleseti lehetőségeinek szűrését célszerű az ammónium-nitrát szűrésére vonatkozó szakmai irodalom szerint végezni.

Részletes technológiai elemzés, súlyos baleseti eseménysorok meghatározása Az elemzési fázis keretében vizsgáljuk a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem terv- és üzemeltetési dokumentációit, vizsgáljuk a karbantartási utasításokat és a normálistól eltérő lehetséges üzemállapotokat. Áttekintjük az üzem esetlegesen már meglévő biztonsági dokumentációit, úgy, mint vészhelyzeti terv, tűzriadó terv, kárelhárítási terv, EPD, HAZOP, stb. A részletes technológiaelemzéshez a CPR [18] nem kívánt esemény (Loss of Containment, LOC) kezelési modelljét alkalmazzuk. Eszerint egyszerre keressük a generikus nem kívánt eseményeket (GLOC) és a specifikus nem kívánt eseményeket (SLOC). A generikus LOC (Pl. korrózió, konstrukciós hiba, tervezési hiba, anyagfáradás, nem szándékolt kártétel) dedukcióval nem, vagy részlegesen tárható fel, mert az okok rendszerint a vizsgált műszaki rendszeren kívüliek. Az ilyen hibalehetőségek előfordulási gyakorisága csak korlátozott mértékig csökkenthető karbantartó, megelőző tevékenységgel. A generikus LOC események frekvenciáit legpontosabban statisztikai eszközökkel lehet feltárni. A CPR [18] részletesen tárgyalja a generikus LOC eseményeket, és ajánlást fogalmaz meg az előfordulási frekvenciák középértékére és tartományára. Az elemzés során a generikus csúcseseményeket a CPR [18] szerint állapítjuk meg. A generikus LOC sosem elhanyagolható. A specifikus LOC (a létrehozott rendszer tulajdonságaiból következő LOC) dedukcióval feltárható, hiszen az ilyen LOC események rendszeren belüliek, a rendszer tulajdonságaiból következnek. A specifikus – azaz technológiából következő – csúcsesemények feltárást HAZOP módszerrel végezzük. A specifikus LOC csak a „műveletezés”, azaz a technológiai műveletek sajátja. Egy elemzésre kijelölt üzemrésznél a lehetséges LOC eseményeket a CPR [18]-ban kijelölt generikus események, és amennyiben az elemzésre kijelölt technológiai részben műveleteket végeznek a veszélyes anyaggal, úgy a HAZOP elemzéssel meghatározott specifikus LOC események halmaza adja.



Események bekövetkezési frekvenciáinak meghatározása A generikus LOC események frekvenciáiként a CPR [18] 3.2 fejezetében közölt értékeket alkalmazzuk.

A specifikus LOC értékeket HAZOP elemzés alapján az alábbiak szerint számszerűsítjük.

11. sz. táblázat

Érték/Value

0.0001*

Érték/Value év/year

>100

Jelölés/Code

1

Megnevezés

Nagyon ritka

Name

Very Seldom

Leírás/Description

Fizikailag nem képtelenség, de nincs ismert előfordulás, vagy az ismert előfordulás > 100 év Is not known to have happened, but physically not impossible

Iparban már előfordult 0.001*

20-100

2

Ritka

Seldom

In industry is known to have happened

A szerkezet életciklusa alatt néhányszor előfordulhat 0.05

4-20

3

Mérsékelt

Moderate Is known to have happened under lifecycle

0.5

1-4

4

Gyakori

Frequent

5

Nagyon gyakori

Very frequent

Többször előfordul a szerkezet életciklusa alatt occurs within the period of 1 year, will probably reoccur within 2-4 years

Évente többször is elfordulhat 1

<1


occurs for more than once per year


Következmények érékelése

12. sz. táblázat Jelölés Code

Megnevezés

Name

Leírás/Description

A dogozókra nézve sincs nemkívánatos élettani hatás (Csak akut hatásokat kell mérlegelni) A

Elhanyagolható

Negligible No adverse worker helath effects (Acute effects only)

Dolgozót értő kisebb káros hatás B

Mérsékelt

Moderate minor worker injury

Munkakieséssel járó súlyosabb dolgozói sérülés vagy több dolgozó enyhébb sérülése C

Súlyos

Serious worker lost time injury or injuries multiple workers Dolgozói halálos baleset lehetősége, illetve sérülések lehetősége üzemhatáron túl

D

Kritikus

Critical worker fatalitiy or major injury of multiple workers or/and injury of out of plant border Több dolgozó, illetve üzemhatáron túli személyek halálozásának lehetősége

E

Katasztrofális

Disastrous Multiple worker fatalities and/or fatalities out of plant border.



Kockázatok értékelése

13. sz. táblázat Következmény értékelése Loss of containment frequencies

Consequence Elhanyagolható

mérsékelt

Súlyos

Kritikus

Katasztrofális

Negligible

Moderate

Serious

Critical

Disastrous

A

B

C

D

E

5A

5B

5C

5D

5E

4A

4B

4C

4D

4E

3A

3B

3C

3D

3E

2A

2B

2C

2D

2E

1A

1B

1C

1D

1E

Nagyon gyakori very frequent 5 Gyakori Frequent 4 Mérsékelt Moderate 3 Ritka Seldom 2 Nagyon ritka Very Seldom 1

Következményelemzés Következményelemzés célja a nem kívánt súlyos balesetek bekövetkezése esetén a következmények bemutatása. A következményelemzés a külső és belső védelmi tervezés alapja. A következményelemzés kisebb, nem SEVESO esemény kategóriába tartozó üzemi baleseteknél is fontos lehet a további súlyosabb következmények elkerülésére való felkészülés céljából. A következmények elemzése során az alábbi események kerülhetnek modellezésre és értékelésre:



•

A veszélyes folyadékok, gázok és kétfázisú halmazállapotban lévő anyagok kibocsátásának modellezése

•

Tócsatűz modellezés

•

Jet tűz modellezése.

•

Gőz tűz modellezése

•

Nyomáshullám modellezése

•

Nehéz és neutrális gázok terjedésének modellezése, akut toxikózis vizsgálata

•

Környezeti veszélyeztetés modellezése

A következményelemzést a CPR [13] segítségével BREEZE INCIDENT ANALYST, SAVE II, illetve ALOHA, HGSYSTEM szoftverek segítségével végezzük. A CPR [13] alkalmazása esetén a számításokat MS Excel és/vagy más, programozható felületen végezzük. Az adott problémára legmegfelelőbb következménymodell kiválasztása a rendelkezésre álló lehetőségek közül megalapozott mérnöki döntés keretében történik. Az alkalmazott modell alkalmazásának szempontjait dokumentáljuk.

A BREEZE INCIDENT ANALYST egy kifejezetten ipari baleseti helyezetek modellezésére készített kijutási és következményelemzési szoftvercsomag. A programcsomag tartalmazza az EXPERT kijutási modellt, 4 db diszperziós modellt, 3 db tűzmodellt és 4 db explóziós modellt. A program grafikus felhasználó felülettel rendelkezik, GIS MAP kompatibilis, vektor- és bittérképek kezelésére is alkalmas. A program kompatibilis továbbá a MARLPLOT megjelenítő szoftverrel. BREEZE HAZ Diszperziós modellek A DEGADIS a BREEZE HAZ diszperziós modulja. A DEGADIS sűrű-gáz diszperziós modell, melyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) fejlesztett ki. A szoftver alkalmas a gyúlékonysági koncentrációk modellezésére és a toxikus anyagok terjedésének modellezésére. A modellben lehetséges forrás vertikális JET, talajfelszíni kibocsátás és a tócsa evaporáció. A DEGADIS a CPR [14]-ben hivatkozott modell. Az SLAB a levegőnél nehezebb gázok diszperziós modellje. A modellt a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium fejlesztette az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának és az Egyesült Államok Légierejének Mérnöki és Szolgáltatási Központjának támogatásával. A modell lehetséges forrása lehet vertikális, illetve horizontális JET, kémény vagy tócsa evaporáció. Az AFTOX Gauss diszperziós modell nem reaktív gázok terjedésének vizsgálatára. A modellt az Egyesült Államok légiereje fejlesztette. A forrás lehet pont, felületi és kiömlő folyadék, tócsa. Az INPUFF egy integrált gauss modell, melyet az EPA fejlesztett buoyant és neutrális buoyant kibocsátások modellezésére. A kibocsátóforrás kémény vagy felszíni lehet. A kibocsátás lehet pillanatszerű, véges vagy folyamatos. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


BREEZE HAZ Tűzmodellek A zárt tócsatűz modellt a Gáz Kutató Intézet fejlesztette ki. Ebben a modellben a körülhatárolt térben vagy tartályban kialakuló tócsatüzeket lehet modellezni. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságát számítani. Nyitott tócsatűz modellt eredetileg szintén a Gáz Kutató Intézet fejlesztett ki. A modell terjedő tócsatüzek vizsgálatára alkalmas. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságának számítására. A tűzmodellezés keretében lehetőség van JET tűz modellezésre is. A modell képes csőtörések és lyukadások esetén sűrített és cseppfolyósított gázok JET modellezésére. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságát meghatározni. A program számítja a JET méreteit és a láng sebességet is. BREEZE HAZ Explóziós modellek A BREEZE HAZ Explóziós modellek között megtalálható az Egyesült Államok hadseregének TNT ekvivalencián alapuló modellje, az Egyesült Királyság Egészségi és Biztonsági Igazgatóságának TNT ekvivalencia modellje, a TNO Multi energia modellje és a BekerStrehlow modell. A BREEZE HAZ Exploziós modelljeit a CPR [14] meghivatkozza.

Az ALOHA (Areal Locations of Hazardous Atmospheres) szoftver a NOAA (Egyesült Államok Nemzeti Óceán és Légköri Hivatalának) és az EPA (Egyesület Államok Környezetvédelmi Hivatal) közös fejlesztési munkájának eredménye. A program a nem kívánt ipari baleseti hatások következményeinek modellezése céljából készült a vészhelyzeti tervezés, a vészhelyzeti gyakorlatok és hatósági ellenőrző tevékenység támogatása céljából. Az ALOHA légköri diszperziós modellje és meteorológiai modulja tartalmazza Gauss diszperziós és levegőnél nehezebb gázok diszperziós modelljét is. Az ALOHA képes a légtérbe került anyagok esetében robbanási koncentrációkkal, toxicitással, az anyag meggyulladása esetén hősugárzással, robbanás esetén a nyomáshullám terjedésével számolni. Az ALOHA beépített anyag kijutási modulokkal is és más modellből származó anyagkijutások következményeivel is képes számítást végezni. A program belső adatbázisa kb. 1000 db kémiai anyagot tartalmaz. Az ALOHA elemzés eredményei közvetlenül exportálhatóak MARPLOT környezetbe, amely egy GIS alapú vizualizációs térképészeti szoftver. Az ALOHA tehát egy kifejezetten súlyos baleseti környezetre fejlesztett következményelemző szoftver. A program ugyanakkor nem alkalmas kockázatok számítására. Szintén nem alkalmas az ALOHA az egyes légkörbe került gázok egymással, illetve a légkörben lévő anyagokkal való kémiai reakciójának számítására. A programadatbázisban lévő közel 1000 anyag esetén reaktív anyaggal történő modellszámítás esetén a program figyelmeztetést küld a modellező részére, valamint az elemzési napló fájlba is figyelmeztető bejegyzés kerül. Az egyes kikerülő anyagok egymással történő érintkezésének során lejátszódó kémiai reakciók vizsgálatára szolgál a CAMEO CHEMICALS program. A több 10 000 anyagot és fizikai-kémiai állapotot ismerő program anyagkeverékek egymással történő kémiai reakcióinak elemzésére CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


szolgál. A CAMEO CHEMICALS szintén a NOAA és az EPA fejlesztése. A program által készített reaktivitási jelentés eredményit figyelembe kell venni az ALOHA következményelemzést megelőzően.

A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a SEVESO rendelet hatálya alá tarozó veszélyes üzemek területén bekövetkező haváriák következményeinek és kockázatának meghatározásához. A programban az ún. Effect Modul segítségével végezhetők veszélyes anyag kijuttatással kapcsolatos számítások, párolgás, gőz- és gáz halmazállapotú terjedésszámítások. A SAVE II alkalmas különböző tüzek esetén hősugárzás, illetve robbanásakor fellépő túlnyomás meghatározására. A SAVE II nem képes a következmények grafikus megjelenítésére, csak az egyes izovonalak leírására. Amennyiben grafikus ábrázolás szükségessége merül fel, akkor a kapott eredmények GLOBAL MAPPER, AUTO CAD, SURFER, stb. szoftverek segítségével vizualizálhatóak. Az alkalmazott vizualizációs szoftverek a mérnöki és földtudományok terén legelterjedtebben használt valid eljárások. A kockázatszámítással kapcsolatos funkciókat a kockázatelemzés módszertani ismertetése keretében írjuk le.

Külső és belső dominóhatás vizsgálat, eszkalációs hatás vizsgálat A dominóhatás vizsgálat keretében azon üzemen kívüli és belüli események meghatározását végezzük, amelyek a veszélyes üzemrész valamely nem kívánt csúcseseményének külső hatásra történő bekövetkezéséhez vezethet. A belső eszkalációs vizsgálat keretében arra keressük a választ, hogy az üzemen belüli nem SEVESO kategóriába eső üzemzavarok előidézhetnek-e SEVESO eseményt. Dominóhatás vizsgálatot és belső eszkalációs elemzést is a hazai és nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon hősugárzásra, nyomáshullámra és repeszhatásra vonatkozóan végzünk el. Dominó- és eszkalációs hatást kiváltó primer események: •

tócsatűz

•

fáklyatűz

•

tartálytűz

•

tűz

•

tartályrobbanás

•

gőzfelhő robbanás (VCE)

•

kiforrás

•

forrásban lévő folyadék kitáguló gőzeinek robbanása (BLEVE)

•

szilárd anyag robbanása és porrobbanás



A dominóhatás elemzést társaságunk grafikus eljárással végzi. A veszélyes üzemrészeket GIS CAD modellbe helyezzük. A korábbi fázisban elvégzett következmény elemzés eredményeit szintén ugyanebben a környezetben ábrázoljuk. A térképeken piros színnel jelöljük azt az izovonalat, amely az adott hatástípus esetén képes olyan mértékű romboló hatásra, amely esetében már feltételezhető a csúcsesemény bekövetkezése. Amennyiben a dominóhatás lehetséges, úgy az alapfrekvenciát a dominóhatás elemzés eredményével módosítani szükséges. Az elemzés során fokozottan kell figyelni az esetlegesen érintett vonalas létesítményekre. Tűzhatás esetén az elfogadott gyakorlatnak megfelelően csak a 15 percig tartósan fennálló kitettséget tekintjük hatást kiváltani képes eseménynek. A belső eszkalációs elemzés hasonló elven történik. A robbanás, repeszhatás és hősugárzás közvetlen roncsoló hatásán felül vizsgálni szükséges a szakaszolási lezárási pontok következmény miatti elérhetőségét is. Amennyiben a belső eszkalációs vizsgálat pozitív eredményt ad, akkor az abból származó frekvencianövekményt szintén figyelembe kell venni, és módosítani kell az alap frekvenciákon.

Kockázatelemzés A kockázatelemzés elvégzéséhez szintén felhasználjuk a SAVE II szoftvert. A SAVE II szoftver Risk Calculation Modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A program meteorológiai adatokat, populációs adatokat és esemény bekövetkezési valószínűségeket igényel bemenő adatként. A programban lehetőség van modell teret definiálni, és az elemző megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának sűrűségét. Eredményként az egyéni halálozás izorisk görbéit kapjuk. A számításokhoz felhasznált meteorológiai adatokat OMSZ adatszolgáltatás keretében szerezzük be. A lakossági népességi adatokat a népesség nyilvántartó adataival megegyező GIS adatszolgáltatás alapján vesszük figyelembe (Geox Kft.). A nem lakossági létesítmények esetén az érintett létesítmények üzemeltetőit nyilatkozattételre kérjük fel, és az így nyújtott adatszolgáltatást vesszük figyelembe a számítások során. A nagyobb transzparencia érdekében a társadalmi kockázatot grafikusan elemezzük, és számítjuk. A lakossági és egyéb (jellemzően ipari) populációs mátrixokat összegezzük, és ábrázoljuk az elemzésre kijelölt térben olyan módon, hogy az előző elemzési lépésben meghatározott egyéni halálozási izorisk görbék is láthatóak legyenek. A végeredményt (FN görbét) a legtöbb esetben térképolvasással is ellenőrizni lehet.

Kockázatértékelés és kockázatkezelés A számítások során meghatározott egyéni és társadalmi kockázatokat a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint értékeljük



14. sz. táblázat Halálozás egyéni kockázata lakóterületen -6

R < 10 esemény/év -5

Értékelés Feltétel nélkül elfogadható kockázat

-6

R < 10 , R > 10 esemény/év

Feltételekkel elfogadható

-5

> 10 esemény/év

Nem elfogadható

15. sz. táblázat Társadalmi kockázat –5

–2

–3

–2

–3

–2

F < (10 ×N ) 1/év, ahol N >= 1 –5

Feltétel nélkül elfogadható kockázat –2

F < (10 ×N ) 1/év, és F > (10 ×N ) 1/év tartomány közé esik, ahol N >= 1 F > (10 ×N ) 1/év, ahol N >= 1

Értékelés

Feltételekkel elfogadható Nem elfogadható

Kockázatcsökkentő javaslat szükségessége esetén a biztonsági intézkedés kockázatokra gyakorolt hatását ismételten a fentiekben bemutatott elv szerinti számítással igazoljuk. A szisztematikus elemzési szerkezet, a következmények világos megjelenítése alapját képezi a belső védelmi tervezésnek, és nagymértékben járul hozzá védelmi tervek üzemi gyakorlatinak sikeres elvégzéséhez.

7.1.1.

Adatgyűjtés és rendszerezés, megalapozó elemzés

A megalapozó elemzés megkezdését megelőzően rendelkezésükre állt a CF Pharma Kftnél végzett folyamatok megvalósulásának eljárási rendje. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján szükségessé váló további információkat adatszolgáltatás keretében a CF Pharma Kft. bocsátotta a rendelkezésünkre.

7.1.2.

Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása

A Biztonsági elemzés készítésének első lépése a rendelet 1. sz. melléklete alapján jelenlévőnek tekintendő veszélyes anyagok listájának meghatározása, azaz az üzemazonosító számítás elvégzése. Az elvégzett üzemazonosító számítást az 1. sz. melléklet tartalmazza. A lista összeállításnak általános elvei a következőek voltak: •

Minden veszélyes anyagból és termékből a CF Pharma Kft. a jelenlévő legnagyobb mennyiséget adta meg.



A felhasznált veszélyes alapanyagok biztonsági adatlapjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az elvégzett üzemazonosítás alapján a CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján többféle veszélyes anyagot tárol és használ fel, ezért az összegzési szabályt kell alkalmazni. A CF Pharma Kft. telepére a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti összegzési szabály szerint az alábbi küszöbértékre vonatkozó azonosítási számok állapíthatóak meg 16. sz. táblázat Üzemazonosítási számok Alsó küszöbérték

Felső küszöbérték

Egészségi veszély

1,143

0,277

Fizikai veszély

0,685

1,32

Környezeti veszély

0,168

0,076

Egyéb veszély (O1)

0,052

0,010


0,008

0,002


0,070

0,018

Az elvégzett üzemazonosítás alapján a CF Pharma Kft. telephelye alsó küszöbértékes veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül és biztonsági elemzés készítésére kötelezett. A telephelyen tárolt anyagok fizikai-kémiai tulajdonságait, UN számát, ADR és SEVESO osztályba sorolását, összetételét, H-mondatait az 1. sz. melléklet tartalmazza.

7.2. 7.2.1.

A veszélyes üzem azonosítása Kiválasztási- és jelzőszámokon alapuló megalapozó elemzés

Az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok tulajdonságait és az anyagok tulajdonságaiból következő potenciális kártételi formák lehetőségeit elemezve megállapítottuk, hogy a CPR [18] 2.3 fejezetében közölt „holland” kiválasztási módszer helyett a tárgyi tevékenységek és anyagok vizsgálatára alkalmasabb eljárást kell választani.

7.2.2.

A veszélyes anyagok, illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése

Részletes elemzésre kijelölt baleseti objektumok és eljárások A futó valamennyi gyártási eljárás, azaz: CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


•


•

Biepridin gyártás

•

PPS gyártás

Részletes elemzésre kijelölt tároló helyek: •

39/2 különleges oldószerek tároló helye

•

37/2 tartálypark

•

37. nem tűzveszélyes raktár

•

42. intermedier raktár

•

44. tűzveszélyes oldószerek tároló helye

•

25. méregraktár

•

Metil-klorid tároló hely (77.)

Tűzveszélyes küldeményarabos tároló és technológiai terek: •

44. tűzveszélyes oldószerek tároló helye

•

45. RegDo oldószertároló

•

75. Kémia előtti tárolóhely

•

76. Kísérleti üzem előtti tárolóhely

Részletes elemzésre kijelölt segédüzem: •

7.2.3.

Ammóniás hűtőrendszer

Raktárspecifikus megalapozó elemzés

A PGS [15] (és a CPR [15]) ajánlása szerint raktárakra a PGS [15] szerinti raktárspecifikus megalapozó elemzést célszerű választani az általános CPR [18] szerinti kiválasztási számokon alapuló megalapozó elemzés helyett. 17. sz. táblázat Név

Funkció

Alapterület

42.

Intermedier raktár

193 m

39/2

különleges oldószerek tárolója

20 m

37.

alapanyag raktár

660 m

25.

méregraktár

2×8 m

2

2

Belmagasság 7,00 m Szabadtéri

2

4,00 m

2

3,00 m

A raktárspecifikus megalapozó elemzés célja, hogy a megalapozó elemzésre kiválasztott veszélyes létesítményrészekben kiválasztásra kerüljenek a lehetséges súlyos baleseti szcenáriók a tárolt veszélyes anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai alapján.



A CPR és a PGS [15] alapján lehetséges (azaz vizsgálandó) következményszcenáriók raktárbázisok esetén: 18. sz. táblázat Szcenárió jelölése

Következmény szcenárió megnevezése

_SD

Nagyon mérgező szilárd sérülése és diszperziója

_LE

Nagyon mérgező folyékony anyagok csomagolásának sérülése, a tócsa evaporációja

_F

Tűzképződés diszperziója

_FE

Tűzképződés a raktárbázisban az elégetlen toxikus anyagok gőzeinek diszperziója a levegőben

a

raktárban,

anyagok

csomagolásának

toxikus

égéstermékek

A fentiek alapján vizsgálandó szcenárió kombinációk: 19. sz. táblázat

7.2.3.1.

Szcenárió jelölése

Szcenárió jelentésének kibontása

25,37,39/2,42_SD

Nagyon mérgező, szilárd anyagok csomagolása megsérül, és a kikerült por diszpergál a levegőben

25,37,39/2,42_LE

Az áru manipulációja közben nagyon mérgező folyékony anyagok csomagolásának sérülése, a tócsa evaporációja

25,37,39/2,42_F

A tűzképződés, majd toxikus égéstermékek diszperziója

25,37,39/2,42_FE

Tűzképződés az elégetlen toxikus anyagok gőzeinek diszperziója a levegőben

Az _SD szcenáriók megalapozó elemzése

A CPR [15] 3.2.1 fejezete alapján a szcenárió kizárólag a por formában jelenlévő toxikus anyagok esetében vizsgálandó. A gyár területén előforduló nagyon mérgező szilárd anyag a nátrium-cianid. Tárolása a méregraktárban történik. A nátrium-cianid granulált formában van jelen a csomagolóanyagban. Feltételezzük azonban, hogy az anyag kb. 10%-a képes lehet diszperzióval terjedni (CPR [15]). A teljes kiszóródott anyag mennyiségéből diszpergálódó részecskék közül csak a 10 µm alatti részecskék képesek inhalációs expozíciót okozni. 20. sz. táblázat Por formában jelenlévő anyag neve Nátrium-cianid

jelenlévő mennyiség

jelenlévő legnagyobb kiszerelési egység

LD50 oral

2950 kg

50 kg

4,7



A CPR [15] a toxikus anyagok kiszóródása esetén LD50 (oral) 5 és 25 mg/kg értékre közöl probit függvényt. A nátrium-cianid néhány tized grammjának belélegzése is okozhat halálos mérgezést. A csomagolás szállítás közbeni sérülése esetén a granulált vegyszer összetörhet, a nátrium-cianid eredeti formában por alakú. 50 kg nátrium-cianid kiszóródása esetén legfeljebb 2,5 kg lehet por formában, ebből a CPR [15] szerint ténylegesen 0,25 kg kerül a levegőbe. A méregraktárban tárolt nagyon mérgező anyag telephelyen belüli kezelését (25_SD forgatókönyv) további vizsgálatra kell kijelölni. A gyár területén ugyanakkor más hasonlóan mérgező szilárd anyag nincsen.

7.2.3.2.

A _LE szcenáriók megalapozó elemzése

A CPR [15] M. Molag en J.M.Blom-Bruggeman (1991). “Onderzoeknaar de gevaren van de opslag van bestrijdingsmiddelen - risico-analysemethodiek. [study of thedangers of thestorage of pesticides/herbicides - riskanalysismethodology] TNO-rapport 90-424, TNOMT, Apeldoorn, 1991” tanulmányára hivatkozva, illetve abból részleteket közölve kategorizálja a toxikus folyadékokat. Toxikus folyadékok besorolása a CPR [15] 3.2 táblázata alapján 21. sz. táblázat Gőznyomás 20˚C-on

LD50 (oral, patkány) [mg/kg] vagy

[bar]

LC01 (ember, 30 min) [mg/m ]

< 0,001

< 2,3

0,001 - 0,005

< 13

0,005 - 0,01

< 25

0,01 - 0,03

< 70

0,03 - 0,05

< 1,2×10

0,05 - 0,1

< 2,4×10

0,1 - 0,2

< 5,2×10

0,2 - 0,5

< 1,6×10

3

2 2 2 3

CF Pharma Kft.-nél előforduló nagyon mérgező folyékony anyagok: 22. sz. táblázat Anyag neve

LD50(oral, patkány) [mg/kg]

Gőznyomás 20 ˚C-on [bar]

N,N Diizopropil-karbodiimid (9 kg)

36

0,0068

Etilén-klórhidrin (70 kg)

71

0,0065

Metánszulfonsav klorid (260 kg)

200

0,012



A kiválasztási kritériumot egyik nagyon mérgező folyadék sem teljesíti. További lényeges szempont, hogy mindhárom nevezett anyag viszonylag kis mennyiségben van jelen a gyár területén, N,N Diizopropil-karbodiimid (9 kg), Etilén-klórhidrin (70 kg), Metánszulfonsavklorid (260 kg). A fentiek alapján megállapítjuk, hogy az _LE forgatókönyvet további vizsgálatra nem kell kijelölni.

7.2.3.3.

Az _F szcenáriók megalapozó elemzése

A PGS [15] kidolgozott tűzmodellt tartalmaz raktártüzek esetére. A raktártüzekkel járó kockázatot a tűzben az égés során keletkező toxikus anyagok és az elégetlen toxikus anyagok összetétele és mennyisége határozza meg. Jelen fejezetben az _F szcenáriók, azaz a tűz során képződő toxikus gázkibocsátás megalapozó elemzését végezzük, az elégetlen toxikus gőzök vizsgálatával a következő fejezet foglalkozik. A tűz során olyan toxikus gázok képződnek, mint a HCl, HF, HBr, SO2, NO2, HCN az égésben jelenlévő szerves anyagok halogén atomjaiból. A tűz lefolyását és következményeit nagymértékben meghatározza az égési idő, az égési tér nagysága és a légcsere mértéke. A PGS [15] a maximális égési időt 30 percben határozza meg, a CPR [15] egyes feltételek teljesülése esetén lehetővé tette az égési idő 20 percre korlátozását. A PGS [15] ezzel szemben tűzterület nagyság, égési idő, tűzgyakoriság szerint differenciál. A számítást a PGS [15] szerint végezzük, ezért az égési időt 30 percben határozzuk meg. A beavatkozás nélküli tűz esetén javasolt égési időket követően a környezet és a füstgáz maga is annyira fel tud melegedni, hogy a csóva nagy magasságokba való felemelkedése váljon prognosztizálhatóvá. A felemelkedő csóva jelentősen felhígul, így lehűlést követően annak esetleges újbóli földre csapódásából származó toxikus hatást a CPR és a PGS [15] súlyos baleseti következmény tekintetben elhanyagolni javasolja. Az égéshez szükséges oxigén nagymértékben meghatározza a tűz területét. A tűz területe legfeljebb a raktár alapterületével lehet egyenlő. Levegő korlátozott tüzek esetében a tűz felülete rendszerint nem haladja meg a 300 m2 területet. Korlátlan levegőellátás esetén a fluxust az éghető anyagok égési sebessége határozza meg. Az égési fluxus a legtöbb kémiai anyagra a CPR [15] (és a PGS [15]) javaslata szerint 0,025 kg/m2*s, ADR 3 osztályba tartozó anyagok esetén 0,1 kg/m2*s. A PGS [15] a várható égési sebességet az ADR 3. és az ADR 2. osztályba tartózó tűzveszélyes anyagok és a tárolt éghető, nem tűzveszélyes anyagok aránya szerint javasolja megállapítani.



23. sz. táblázat Raktár jele

25.

37.

42.

39/2

Tárolt teljes éghető és tűzben lebomló veszélyes anyagmennyiség (t)

2,95

86,412

22,043

11

Tárolt ADR 2, 3 anyagmennyiség (t)

0

1,929

1,59

11

Tűz esetén várható égési 2 sebesség (kg/m *s)

-

0,027

0,030

0,100

A kikerülő füstgáz összetételének meghatározásához az első lépés a tárolt vegyi anyagok ún. „átlagos összegképletének” meghatározása. Az átlagos összegképlet a raktárban lévő valamennyi jelenlévőnek tekintett készítmény tömegeinek az alkotókkal súlyozott összege. Az átlagos képletet az alábbi formában fejezhetjük ki: Ca Hb Oc Xd Ne Sf Ahol a C, O, H, N, S a periódusos rendszer megfelelő elemeit jelentik, X a halogéneket, a, b, c, d, e, f indexek az egyes atomok móljainak számát (vagy tömegarányát). Ha tehát pl. a tömegarányt fejezi ki, és a teljes raktározott anyag mennyiség össztömegét megszorozzuk „a”-val, akkor visszakapjuk a raktárban tárolt anyagokban lévő szén össztömegét. A CPR [15] (és a PGS [15]) alapján nem származik jelentős tévedés abból, hogy a készítményben lévő (feltüntetésköteles) hatóanyagok összetételével végezzük a számítást, az oldószerek és csomagolóanyagok összegképlethez való hozzájárulását ezáltal elhanyagolva, ugyanis ezen összetevők égési sebessége rendszerint magasabb, mint a jelölésköteles anyagoké, továbbá nitrogén, kén vagy halogén elemeket nem, vagy csak elhanyagolható mértékben tartalmaznak, így azokból toxikus füstgáz nem képződik. A nem feltüntetésköteles anyagok elsősorban szerves oldószerekből, vízből és csomagolóanyagokból állnak. A nem feltüntetésköteles tömeget a további számításokban az égésben résztvevő éghető, nem toxikus tömegnek (CxHy) tekintjük. A CF Pharma Kft. üzemazonosításából mintegy 152 t tömegű anyagot vontunk be az égésvizsgálatba. Azon anyagok és keverékek, amelyek gőznyomása 20 °C-on < 23 mbar, valamint azon szilárd anyagokat, amelyek bomlási hőmérséklete < 600 °C, nem szerepeltettük a számításban. (Reference Manual Bevi Risk Assessments, 8.4.2 fejezet). A készítmények összetételét a biztonsági adatlapok, illetve a gyártási receptúrák alapján adtuk meg. A vegyületek összegképletének meghatározása elsősorban adatbázisok segítségével (Chemical Abstract, Scifinder - http://www.cas.org/products/scifindr/index.html, IUCLID5) történtek. A számítás részleteit a 4. sz. melléklet tartalmazza. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Az alábbi táblázatban %-ban kifejezve adjuk meg a tárolt anyagokban lévő elemek tömegarányát (m/m%): 24. sz. táblázat C

H

O

X

N

S

P

37. raktár m/m [%]

0,385

0,047

0,227

0,161

0,073

0,032

0,261

42. raktár m/m [%]

0,555

0,069

0,180

0,049

0,081

0,043

0,000

44. raktár m/m [%]

0,588

0,095

0,197

0,028

0,080

0,000

0,000

37. raktár: C4,221 H6,148 O1,865 Cl0,597 N0,685 S0,131 P0,008 42. raktár: C16,380 H24,283 O3,979 Cl0,485 N2,054 S0,471 P0,000 39/2. tároló: C2,830 H5,009 O0,053 Cl0,002 N1,149 S0,000 P0,000

Az égés során a meghatározott összegképlet az alábbiakban bemutatott PGS [15] szerinti összefüggés szerint alakul át égéstermékekké.

Ca Hb Oc Xd Ne Sf + {a + (b-d)/4 + 0.10e + f - c/2} O2 ---> a CO2 + (b-d)/2 H2O + d HX + 0.1e NO2 + 0.10e N2 + f SO2

Az összefüggés alapján az összegképletben kifejezett nitrogén mennyiségből 5% alakul NO2 gázzá és 5% HCN gázzá. Az alábbi táblázatban az égés során keletkező toxikus égéstermékek forráserősségi adatait adjuk meg: 25. sz. táblázat 37. raktár Ajtók nyitott /zárt állapota zárt nyitott

Légcsere

Égési idő

Felület

Gyakoriság

Égési fluxus [kg/s]

4

Forráserősség (kg/s) NO2

HCN

SO2

HCl

-4

8,10

0,097

0,057

0,518

1,304

-5

17,82

0,213

0,125

1,140

2,869

30

300*

8,63×10

30

660

1,69×10

*Zárt térben lehetséges legnagyobb, egy időben égő felület nagysága CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


26. sz. táblázat 42. raktár Ajtók nyitott /zárt állapota zárt

Légcsere

Égési idő

Felület

Gyakoriság


4

30

nyitott

30

193 193

Forrás erősség (kg/s) NO2

HCN

SO2

HCl

-4

5,79

0,075

0,045

0,498

0,284

-5

5,79

0,075

0,054

0,498

0,284

8,63×10 1,69×10

27. sz. táblázat 39/2. raktár Ajtók nyitott /zárt állapota

Légcsere

nyitott

korlátlan

Égési idő

Felület

Gyakoriság


30

20

8,8×10

-4

2,00

Forrás erősség (kg/s) NO2

HCN

SO2

HCl

0,052

0,031

0,000

0,000

Az _F forgatókönyvek szűrése során az alábbi megállapításokat tesszük: •

Az alapanyag raktár (37.)

•

Az intermedier raktár (42.)

•

Különleges oldószerek tárolója (39/2)

esetében az égés során keletkező toxikus füstgáz emissziót vizsgálni kell, azt következmény vagy más elvi alapon elhanyagolni nem ehet. A méregraktárban tartott NaCN a módszertan szerinti határhőmérsékleten (600 °C) már megolvad, de még nem bomlik le, ezért az 25_F forgatókönyv a további elemzésből kizárható.

7.2.3.4.

A _FE szcenáriók megalapozó elemzése

A tűzképződés során a hő hatására megnő az elégetlen toxikus gázok emissziója is. A CPR [15] ajánlása szerint a 25 mg/kg LD50 értékkel rendelkező illékony anyagok jelenléte esetén kell _FE forgatókönyvvel számolni. A CF Pharma Kft. gyógyszergyárában ilyen anyagok nincsenek.



7.2.3.5.

Összefoglalás, a további elemzésre kijelölt szcenáriók

A lefolytatott megalapozó elemzési számítások alapján a vegyianyagok küldeménydarabos tárolásához kapcsolódóan az alábbi forgatókönyveket kell további vizsgálatra kijelölni: •

25_SD

•

37_F

•

42_F

•

39/2_F

A további vizsgálatra való kijelölés egyben azt is jelenti, hogy a tárgyi baleseti eseményekhez következményelemzést készítünk, illetve a tárgyi baleseti eseménysorokat figyelembe vesszük a mennyiségi kockázatelemzésben.

7.3.

A kiválasztott üzemek/létesítmény részek biztonsági bemutatása, a baleseti frekvenciák meghatározása

7.3.1.

szempontú

Alkalmazott módszertan ismertetése

A frekvenciák elemzésénél elkülönítjük a működésből, műveletezésből következő frekvenciákat a generikus (létezésből adódó) frekvenciáktól. A generikus LOC (Loss of Containment) események azonosításánál és a generikus frekvenciák meghatározásánál a CPR [18] szerint járunk el. A működésből eredő LOC események feltárása és frekvenciáik meghatározása HAZOP és hibafa módszerekkel történik. Az elvégzett HAZOP elemzés munkalapjait a 4 sz. melléklet tartalmazza

7.3.2. 7.3.2.1.

Küldeménydarabos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok Raktártűz, toxikus égéstermék képződés

A CPR [15] generikus értéket határoz meg a raktártűz képződés frekvenciájára. A CPR [15] először meghatároz egy alapfrekvenciát, amely valamennyi tűzképződéshez vezető szempontot figyelembe vesz. Ezt követően ez az érték az egyes különféle védelmi berendezések vagy szervezet megléte alapján csökkenthető. Az időben történő beavatkozással megszakítható a tűz nagy területre történő kifejlődése, és ezáltal a súlyos baleset bekövetkezési frekvenciája meghatározott módon csökken. A CPR [15] alapján a raktártűz képződés alapfrekvenciája 8,8×10-4 esemény/év. A további elemzésre kijelölt tároló tereket automata oltórendszer nem védi, a CF Pharma Kft.



létesítményi tűzoltóságot nem működtet, ezért az alap gyakoriságot a vonatkozó módszertan szerint nem módosítjuk. A 37. raktárban a nyitott és a zárt ajtók esetét van értelme megkülönböztetni, erre a hivatkozott módszertan is lehetőséget teremt. 28. sz. táblázat Forgatókönyv kódja

Jelentése

Várható gyakorisága

37_NY_F

Raktár tűz az alapanyag raktárban nyitott ajtó esetén

1,69×10

37_Z_F

Raktár tűz az alapanyag raktárban zárt ajtó esetén

8,63×10

42_F

Raktár tűz az intermedier raktárban

8,80×10

39/2_F

Tűz a különleges oldószer tárolóban

8,80×10

7.3.2.2.

-5

-4

-4

-4

Toxikus anyag kikerülés

A 25_SD, azaz a NaCN tárolást kellett további elemzésre kijelölni. A CPR [18] 3.15 táblázata szerint a mozgatott áru megsérülése, vegyszer kikerülés, elszóródás várható gyakorisága 1×10-5/áru darab. A raktárban egyidejűleg legfeljebb 59 db nagyon mérgező anyagot tartalmazó hordót tárolnak. A becsült éves árumozgás 590 db/év. A mozgatás közbeni sérülés várható gyakorisága 5,9×10-3/év. A hordó súlyos megsérülését, a granulált mérgező anyag részleges összetörését 5,9×10-4/év gyakorisággal feltételezzük. 29. sz. táblázat Forgatókönyv kódja 25_SD

7.3.2.3.

Jelentése NaCN rakodás közbeni kiszóródása és diszperziója

Várható gyakorisága -4

5,9×10

Tűzveszélyes folyékony anyag tárolására használt küldeménydarabok (hősugárzás, robbanás)

Tűzveszélyes folyékony anyagot tartalmazó 1000 l-es és 200 l-es küldeménydarabok tárolása, telephelyen belüli mozgatása során lehetséges csomagolássérülést követő másodlagos következmények meghatározása kapcsán az A.E. Boekholt | A.M. Later | A.B. Hofmann | A.N. Kennis Evaluation of the Dutch QRA directives for storage and transportation of flammable liquids RIVM Report 620550001/2010 E.S. Kooi | M.B forrást hivatkozzuk. A fent hivatkozott irodalom 27. oldala két eseményfát közöl a tűzveszélyes folyékony anyag kikerülésnek lehetséges következményeihez. A két eseményfa a pillanatszerű és a 10 perces leürülés kapcsán azonos, ezért azt az alábbiakban csak egyszer közöljük. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Tűzveszélyes folyékony anyag tárolótartályának pillanatszerű és 10 perc alatti leürülés esetén lehetséges következménytípusok

Az alábbi táblázat ugyanezen lehetséges következménytípusok esetén a várható bekövetkezési gyakoriságokat adja meg. 30. sz. táblázat

A VCE következményelemzéséhez meg kell adni a robbanásban résztvevő tűzveszélyes folyadékgőz tömegét. Ehhez a fent hivatkozott kiadványban közölt értékekkel számolunk. A hivatkozott kiadvány "A" függelékében megadott folyadékgőz megosztási (Vf) arányok. 31. sz. táblázat Kikerülés módja

K-1 (SEVESO P.5c folyadékok)

Pillanatszerű kikerülés

0,007

10 perc alatti leürülés

0,004

Azaz 1 m3 kikerülése esetén 5,6 kg, tömegű oldószergőz jelenti az egyensúlyi tömeget. 5,6 kg gőz szabadtéri robbanása, ugyanakkor nem jár ingatlanhatáron túl terjedő halálos veszélyeztető hatással (lásd 37_TP_1.3.1_EXP forgatókönyv következményelemzését), ezért a küldeménydarabos tárolóhelyek kapcsán a robbanásra nem végzünk következményelemzési számítást. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Az eltérő elhelyezkedés alapján az alábbi tócsatűz modelleket viszont mint lehetséges súlyos baleseti forgatókönyveket kezeljük 32. sz. táblázat Forgatókönyv kódja

Jelentése


44_F_POOL

A 318 m felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szét folyik a tűz fokozatosan a tároló helyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed

2

8,8×10

45_F_POOL


2

8,8×10

75_F_POOL


2

8,8×10

76_F_POOL


7.3.2.4.

-4

-4

-4

-4

8,8×10

2

Tűzveszélyes cseppfolyósított küldeménydarabok (metil-klorid)

gáz

tárolására

használt

Metil-klorid kikerüléssel járó lehetséges baleseti eseményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A tárgyi baleseti lehetőségekhez nem tartozik HAZOP munkalap.) 33. sz. táblázat Forgatókönyv kódja

Jelentése


MetCl_1.1.1

A 700 kg nettó töltőtömegű metil-

5×10 /év


-7

Hivatkozás

CPR 18 3.3 G.1 Biztonsági Elemzés 122/201 oldal 2016. április

klorid gázhordó generikus ok miatt felhasad, a tartály veszélyes anyag tartalma a szabadba kerül. MetCl_1.1.2

A 700 kg nettó töltőtömegű metilklorid gázhordó generikus ok miatt kilyukad, a tartály veszélyes anyag tartalma 10 perc alatt a szabadba kerül.

-7

5×10 /év

CPR 18 3.3 G.2

A Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Reference Manual című kiadványában a tűzveszélyes cseppfolyós gázok pillanatszerű kijutását (LOC) követően kifejlődő lehetséges következményeket az alábbi eseményfa segítségével írja le:

Fokozottan tűzveszélyes, cseppfolyósítva tárolt gázok pillanatszerű kikerülésének lehetséges következményei

A kikerülő metil-klorid 57%-os valószínűséggel nem azonnal gyullad meg, amely gázfelhő robbanáshoz (VCE) vezet. Amennyiben a kiáramló gáz azonnal meggyullad, az JET tűzzel jár. A JET tűz AUTO BLEVE vagy BLEVE jelenséghez vezethet. A JET tűztől annyira felforrósodhat a tartály, hogy a túlnyomást a biztonsági szelep nem képes elvezetni. A VCE modellezése során a CPR [18] 4.7.1 fejezetének 4.8 táblázata szerint jártunk el. A gőzköd robbanásban résztvevő anyagmennyiség függ a nyomásesés miatti entalpiaváltozástól. A CPR [18] szerinti összefüggés alapján a gőzködben figyelembe veendő tömeg a teljes tömeg 38%-a. A Bevi Reference Manual alapján BLEVE-ben résztvevő anyagmennyiség a tartály névleges töltőtömegének 70%-a.

7.3.3.

Tartályos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok

Az alábbi táblázatban a HAZOP elemzés során meghatározott anyagkikerüléssel járó baleseti eseménysorokat mutatjuk be. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]

azonosított


34. sz. táblázat Szcenárió kódja*

Szcenárió frekvenciája

LOC esemény leírása

37_TP_1.1.1

9E-5

A tartály túltöltés védelmének és a töltést felügyelő két személynek az 3 együttes mulasztása következtében 10 m tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe.

37_TP_1.1.2

5E-5

Az 5 db 10 m -es oldószer tartály egyike generikus ok miatt felhasad 3 vagy kilyukad (CPR 18 3.3 G1 & G2). A baleset következében 10 m tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe.

37_TP_1.2.1

9E-5

A tartály túltöltés védelmének és a töltést felügyelő két személynek az 3 együttes mulasztása következtében 20 m tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe.

37_TP_1.2.2

6E-5

A 6 db 20 m -es oldószer tartály egyike generikus ok miatt felhasad 3 vagy kilyukad (CPR 18 3.3 G1 & G2). A baleset következében 20 m tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe.

37_TP_1.3.1

6.85E-8

A 37/2 jelű tartálypark töltése közben a töltést végző jármű tartálya 3 generikus ok miatt felhasad, 20 m gyúlékony folyékony anyag a tartálypark előtti kármentővel nem védett területen elfolyik.

3

3

A LOC események lehetséges következményeinek értékeléséhez az A.E. Boekholt | A.M. Later | A.B. Hofmann | A.N. Kennis Evaluation of the Dutch QRA directives for storage and transportation of flammable liquids RIVM Report 620550001/2010 E.S. Kooi | M.B forrást hivatkozzuk. A fent hivatkozott irodalom 27. oldala két eseményfát közöl a tűzveszélyes folyékony anyag kikerülésnek lehetséges következményeihez. A két eseményfa a pillanatszerű és a 10 perces leürülés kapcsán azonos, ezért azt az alábbiakban csak egyszer közöljük.



Tűzveszélyes folyékony anyag tárolótartályának pillanatszerű és 10 perc alatti leürülés esetén lehetséges következménytípusok

Az alábbi táblázat ugyanezen lehetséges következménytípusok esetén a várható bekövetkezési gyakoriságokat adja meg. 35. sz. táblázat

A VCE következményelemzéséhez meg kell adni a robbanásban résztvevő tűzveszélyes folyadékgőz tömegét. Ehhez a fent hivatkozott kiadványban közölt értékekkel számolunk. A hivatkozott kiadvány "A" függelékében megadott folyadék gőz megosztási (Vf) arányok. 36. sz. táblázat Kikerülés módja

K-1 (SEVESO P.5 c folyadékok)

Pillanatszerű kikerülés

0,007

10 perc alatti leürülés

0,004

Azaz 20 m3 kikerülése esetén 112 kg, 10 m3 kikerülése esetén 56 kg anyag vesz részt a VCE-ben.



7.3.4.

Az ammóniás hűtőközegű hűtési technológia leírása és a súlyos baleseti frekvenciáinak meghatározása

A rendszer működésének műszaki leírását a „veszélyes anyaggal végzett folyamatok jellemző paraméterei” című fejezet keretében részletesen megadtuk. Az általános működési leírást jelen fejezet keretében nem ismételjük meg, azonban néhány biztonságtechnikai szempontból lényeges megállapítást és a HAZOP elemzés során figyelembevett megállapítást a tárgyi fejezet keretében említünk. Nyomásviszonyok Az egyes rendszerelemek eltérő nyomásviszonyok között működnek normál üzemi körülmények között, amiből eltérő veszélyeztető képesség származik. Abban az esetben, ha egy rendszerben lévő nyomás meghaladja a légkörit, és a rendszerben lévő anyag légköri nyomásviszonyok között gáz halmazállapotú, akkor a berendezés LOC eseménye az entalpiaváltozás miatt részleges pillanatszerű gázképződéssel jár (ezt hívjuk flash jelenségnek). A flash jelenség valós katasztrófahelyzet kialakulásában nagyban közrejátszik, ugyanis a jelenség pillanatszerű és a LOC esemény bekövetkezése esetén nem megakadályozható. A kikerülő anyagmennyiségnek a flash jelenségben részt vevő hányadát elsősorban a kezdeti tárolási nyomás határozza meg. Minél nagyobb a tárolási nyomás, annál nagyobb lesz a pillanatszerűen a légkörbe kerülő anyagmennyiség. Az ammónia kikerülés flash jelenség nélkül is okozhat súlyos következményeket. Flash jelenség nélkül, illetve flash jelenség után még a légkörbe nem került cseppfolyós ammónia párologni kezd. Az atmoszférikus viszonyok miatt az ammónia rövid idő alatt nagyon lehűti (-35 °C) a környezetét, ami jelentősen lassítja párolgást. A párolgási ráta elméleti meghatározása körülményes, ugyanakkor ammónia esetében rendelkezésünkre áll a mérésekkel meghatározott tapasztalati érték (0,15-0,25 kg/min/m2) 1. Míg a flash jelenség esetében az esetlegesen előre kiépített – automata – védelem képes kizárólag a következménycsökkentésre, addig az ammónia párolgás következményeit vízköddel hatásosan lehet csökkenteni. Flash faktorok a CF Pharma Kft.-nél működtetett hűtőrendszerben alkalmazott elpárolgási hőmérsékletek között.

1

ARISTATEK Ltd. Anhydrous Ammonia Spils 2006 February



37. sz. táblázat Ammónia hőmérséklete

Ammónia nyomása

Cseppfolyós ammónia entalpiája

Telített ammónia gáz entalpiája

Flash faktor

bara

(kJ/kg)

(kJ/kg)

+35 °C

13,89 bara

352

1472

0,236

-15 °C

2,50 bara

117

1427

0,080

-40 °C

0,72 bara

0

1390

0,000

A flash faktorok kifejezését a HAZOP elemzés során használjuk annak érdekében, hogy az egyes LOC helyzetek között mód legyen következmény alapon különbséget tenni. A szoftveres következményelemzés során a teljes LOC mennyiséggel számolunk (ugyanis a következményelemző szoftver a környezeti körülmények és a rendszerjellemzők alapján számítja a flash faktort és végzi a számítást). Az alábbi táblázatban az elemzés során fennmaradt, potenciálisan katasztrofális következménnyel járó forgatókönyveket mutatjuk be, írjuk le, és adjuk meg a meghatározott gyakoriságértékeiket. A nem katasztrofális kimenetű vizsgált eltérések megtekintése a mellékletben csatolt HAZOP dokumentációban lehetséges. A táblázat csak a potenciálisan katasztrofális eltéréséket tartalmazza, a műszaki rendszer biztonságtechnikai következménnyel is járó eltérési lehetőségeinek száma a fenti táblázat elemeinek számát jelentősen meghaladja.

7.3.4.1.

A hűtőrendszer súlyos baleseti eseménysorai 38. sz. táblázat

Szcenárió kódja* COND_1.1.1_C

Szcenárió frekvenciája 1E-5

LOC esemény leírása A kondenzátor nyomás meghaladja az üzemit & a rendszer nyomás magas hibára meglévő védelmek nem avatkoznak be & a biztonsági szelep sem nyit ki. Ekkor a rendszer nagynyomású köre felhasad, a nagynyomású körből pillanatszerűen 114 kg ammónia kerül ki. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 2-4 m, kibocsátás típusa: szabadtéri.

COND_1.2.1_A

1E-5

A kondenzátor és a termoszifon edény közötti nagynyomású cseppfolyós ammónia vezeték (DN 65/40) törése esetén a nagynyomású körből pillanatszerűen 114 kg ammónia ürül le. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash



tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 4 m, kibocsátás típusa: szabadtéri. COND_1.2.1_B

5E-5

A kondenzátor és a termoszifon edény közötti nagynyomású cseppfolyós ammónia vezeték (DN 65/40) lyukadás esetén 1,95 kg/s fluxussal ürül az ammónia. 60 s alatt a rendszerből kikerülni képes 114 kg ammónia leürül. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 4 m, kibocsátás típusa: szabadtéri.

COMP_1.3.1_A

1E-5

A kompresszor és a kondenzátor közötti nagynyomású ammónia gázvezeték (DN 100/65) törése esetén a nagynyomású körből pillanatszerűen 114 kg ammónia ürül le. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 4 m, kibocsátás típusa: szabadtéri.

COMP_1.3.1_B

5E-5

A kompresszor és a kondenzátor közötti nagynyomású ammónia gázvezeték (DN 100/65) lyukadása. A baleset következtében 40 kg/min fluxussal ürül az ammónia. 120 s alatt a rendszerből kikerülni képes 114 kg ammónia kikerül. Megnyíló kontinumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 4 m, kibocsátás típusa: szabadtéri.

COMP_1.4.1_A

3E-6

A kompresszor olajhűtése és a termoszifon edény közötti nagynyomású cseppfolyós ammónia vezeték (DN 40) törése esetén a rendszerből kikerülni képes 114 kg ammónia leürül. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 3 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

COMP_1.4.2_A

3E-6

A kompresszor olajhűtése és a termoszifon edény közötti nagynyomású ammónia gázvezeték (DN 50) törése esetén a rendszerből kikerülni képes 114 kg ammónia leürül. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 3 m, kibocsátás típusa: zárttéri

N15_1.1.3_A

5E-6

A 710 l-es -15/-40 °C-os elválasztó edény generikus okból történt felhasadása miatt 217 kg ammónia szétfolyik a gépház padozatán, és párolgás útján kerül a levegőbe Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 217 kg, Flash tömeg = 16 kg, P = 2,5 bara T = -15 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

N15_1.2.1_A

1,5E-6

Az elválasztó edény és a lemezes hőcserélő közötti DN 100/200 folyadék vezeték törése generikus okból. 217 kg ammónia szétfolyik a



gépház padozatán és párolgás útján kerül a levegőbe Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 217 kg, Flash tömeg = 16 kg, P = 2,5 bara T = -15 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri. NGYT_1.1.1_A

5E-7

A nagynyomású gyűjtőtartály generikus ok miatt felhasad. Az edény űrtartalma 410 l, azonban a teljes nagynyomású körben ennél több folyadék van, továbbá a tárgyi edény van a rendszerben legalul. A fentiek miatt az edényből 483 kg ammónia ürül. A kikerülő ammóniából 114 kg flash következében a fennmaradó mennyiség párolgás útján jut a levegőbe. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

NGYT_1.1.1_B

5E-7

A nagynyomású gyűjtőtartály generikus ok miatt kilyukad. Az edény űrtartalma 410 l. A kialakuló fluxus 48,3 kg/min. t = 10 min. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg. P = 13,9 bara T = +35 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

NGYT_1.1.2_A

5E-7

A termoszifon edény generikus ok miatt felhasad. Az edény űrtartalma 100 l, azonban a teljes nagynyomású körben ennél több folyadék van. A flash következtében kikerülő ammónia tömege 114 kg. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 2 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

NGYT_1.2.1_A

6E-6

A nagynyomású gyűjtőtartály és a -10 °C elválasztó edény közötti nagynyomású cseppfolyós ammónia vezeték (DN 32/25) törése miatt 483 kg ammónia rövid idő alatti kikerülése. A rendszerből kikerülő ammóniából a flash miatt 114 kg azonnal a levegőbe diszpergál. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 1 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

NGYT_1.3.1_A

3E-6

A nagynyomású gyűjtőtartály és a termoszifon edény közötti nagynyomású cseppfolyós ammóniavezeték (DN 40) törése miatt a flash következében 114 kg ammónia azonnal a levegőbe diszpergál. (Tócsaképződés nincs vagy elhanyagolható.) Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 1 m, kibocsátás típusa: zárttéri.

NGYT_1.4.1_A

1E-5

A nagynyomású gyűjtőtartály és a termoszifon edény közötti nagynyomású ammónia gázvezeték (DN 32) törése miatt a flash következében 114 kg ammónia azonnal a levegőbe diszpergál. (Tócsaképződés csekély mértékű.) Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 1 m, kibocsátás típusa:



zárttéri.

NGYT_1.5.1

3,6E-7

Ammónia utánpótlást 400 kg névleges töltőtömegű gázhordóról végzik. A töltés során a gázhordó és beszívató szelep közötti flexibilis cső eltörik. A kötelezően jelenlévő két fő közül egyik fő sem tud beavatkozni (a gázhordó lefejtő szelepét elzárni). Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 400 kg, P = 2,9 bara T = 25 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: szabadtéri/zárttéri.

Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Reference Manual című kiadványát elemzéseink során mértékadónak tekintjük. A nevezett kiadvány célja, hogy a SEVESO elemzések során felmerülő gyakorlati kérdések megközelítésében igyekezzen egységes elemzői megközelítést bevezetni. A hivatkozott irodalom 3.4.6.10 fejezete foglalkozik az olyan toxikus gázokkal, amelyek ugyan tűz- és robbanásveszélyesek, de reaktivitásuk alacsony (allyl-klorid, epiklórhidrin, szénmonoxid, ammónia stb.). A javasolt megközelítés szerint az ilyen anyagok esetén elegendő a mérgezési hatással számolni, mert a tűz és az esetleges robbanás következményei lényegesen elmaradnak a mérgezés következményeitől. Azaz mivel a mérgezés a lehető legsúlyosabb következményekkel járó következmény szcenárió, annak frekvenciáját a konzervatív megközelítés érdekében nem kell csökkenteni a korai gyulladás (tűz) és a késői gyulladás (gőzköd robbanás) frekvenciáival.

7.3.5.

Biperiden gyártás

A Biperiden gyártás műveletének leírását a biztonsági elemzés 3.3.2.1.1 fejezte tartalmazza. A gyártási folyamatleírást úgy készítettük el, hogy ott szerepeljen valamennyi biztonságtechnikai információ is. A biperiden gyártás során a legtöbb gyártás oldószeres közegben történik, azaz a gyártás lépései az alább megadott esetekben tűz- és robbanásveszélyesek. Az ATEX 100 direktíva alapján egy robbanásbiztos villamos fogyasztó vagy tokozat legfeljebb 1×10-6/év×db gyakorisággal válhat gyújtóforrássá. Az egyes gyártási lépésekhez tartozó, a konkrét művelet során kialakuló zónában mérnöki becslés alapján nem lehet több mint 10 db fogyasztó. (A mérnöki becslés lehetőségét a tárgyi esetben azért látjuk elfogadhatónak, mert műszakilag, gépészetileg biztonságtechnikai értelemben azonos felszereltségű készülékekben folyik a termelés.) CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A becslés erősen konzervatív, hiszen a legtöbb lépés vákuumban, N2 párna alatt történik, azaz számos gyártási lépés van, amikor a fenti feltételezéssel ellentétben ténylegesen nem alakul ki a zóna. Tűz- és robbanásveszélyes terekben történt robbanások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bekövetkezett káresetek mintegy 21%-ában voltak visszavezethetőek valamilyen elektromos berendezéshez. Gyakori gyújtóforrás még a tűz, meleg felület, mechanikus szikra, statikus feltöltődés és egyéb ok is. Az alábbi táblázatban Classification of HazardousLocationsbyA.W. Cox, Institution of ChemicalEquippers Davis Building 165-189 RailwayTerraceRugloy, Warwickshire CV21 3HQ, UK. A 2.9 table által megadott lehetséges gyújtó okok gyújtóforrássá válásának valószínűségét adjuk meg. 39. sz. táblázat Cause of ignition

Ignition ratio %

Flame and burning devices

20,8%

Hot surfaces

14,4%

Mechanical sparks

7,9%

Static electrical charges

7,2%

Electrical, electronic equipment

21%

Others (smoking, self ignition, unknown)

28,7%

Total

100%

A fentiek alapján megállapítjuk, hogy CF Pharma Kft.-nél a tűzveszélyes oldószerek jelenlétében végzett gyártások alatt a robbanás várható gyakorisága 4,7×10-5/év. A technológiához készített HAZOP munkalapon a fenti alap frekvencián felül az alábbi módosító tényezőket vettük figyelembe: •

A robbanás további feltétele, hogy legyen éppen folyamatban oldószeres gyártás.

•

A robbanáshoz szükséges továbbá legalább egy emberi hiba (elmulasztott N2-es inertizálás, stb.). 40. sz. táblázat

Szcenárió kódja* Bipe_1.2.1

Szcenárió frekvenciája 1,4E-6

LOC esemény leírása A Transzmetalálási elegy előállításához szükséges tetrahidrofurán (THF) beszívatása alatt vagy után robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II)



padozatának mérete korlátozza.

Bipe_1.3.1

1,4E-6

A Bipe 2 - Fenil-cérium-klorid reakciója során robbanás történik. A robbanást a reaktorban lévő tűzveszélyes anyagok (Fenil-cérium-klorid és THF) levegővel és gyújtó forrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza.

Bipe_1.4.2

1,4E-6

A Bipe 2 - fenil-cérium-kloridos komplex bontási művelete során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza.

Bipe_1.6.1

1,4E-6

A vizes mosás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza.

Bipe_1.7.1

1,4E-6

A nátrium-kloridos mosás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza.

Bipe_1.8.1

1,4E-6

Az oldószer csere során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik.

Bipe_1.9.1

1,4E-6

A bepárlás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik.

Bipe_1.10.1

1,4E-6

Az oxalát só képzés során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500



- 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik. Bipe_1.11.1

1,4E-6

A centrifugázás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik.

Bipe_1.12.1

1,4E-6

A digerálás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik.

Bipe_1.13.1

1,4E-6

A centrifugázás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer metanol, tűz és robbanás esetén korlátozott mértékű toxikus kibocsátás is történik.

Bipe_1.17.1

1,4E-6

A bázis kristályosítás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.18.1

1,4E-6

A centrifugázás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.20.1

1,4E-6

Az oldat készítések során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.



Bipe_1.21.1

1,4E-6

A Bipe 3 bázis beoldás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.22.1

1,4E-6

A kristályosítás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.23.1

1,4E-6

A bepárlás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.24.1

1,4E-6

A centrifugázás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.25.1

1,4E-6

A digerálás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.

Bipe_1.26.1

1,4E-6

A centrifugázás során robbanás történik. A robbanás oka reaktorban lévő tűzveszélyes anyag gyújtóforrással való egyidejű találkozása okozza. A készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza. Mivel az oldószer IPA, nincs járulékos toxikus emisszió.



A Biperiden gyártása során lehetséges robbanással és tűzzel járó baleseti lehetőségek a későbbi következmény-, majd a kockázatelemzéshez összevonhatóak. Az összevont forgatókönyvre a továbbiakban mint Bipe_Össz hivatkozunk. 41. sz. táblázat Szcenárió kódja* Bipe_Össz

7.3.6.


LOC esemény leírása A Biperiden gyártás során a kémia II üzemben az oldószerként jelenlévő tűzveszélyes folyékony anyag felrobban. A balesetben résztvevő tűzveszélyes folyadék mennyisége 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA II) padozatának mérete korlátozza.


A Cabergolin gyártás műveletének leírását a biztonsági elemzés 3.3.2.1.2 fejezte tartalmazza. A gyártási folyamat leírást úgy készítettük el, hogy ott szerepeljen valamennyi biztonságtechnikai információ is. A Cebrgolin gyártása során a legtöbb gyártás oldószeres közegben történik, azaz a gyártás lépései az alább megadott esetekben tűz- és robbanásveszélyesek. A robbanás várható valószínűségének meghatározását a biztonsági elemzés 7.3.5 fejezetben végeztük el. 42. sz. táblázat Szcenárió kódja*

Szcenárió frekvenciája

LOC esemény leírása

Caber_2.7.1

1,4E-6

Az EDC bázis készítés során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 370 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.8.1

1,4E-6

Az EDC bázis toluolos extrakciója során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.9.1

1,4E-6

Az EDC bázis kálium-karbonáttal történő vízmentesítése során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A



jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.10.1

1,4E-6

A szűrés során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.11.1

1,4E-6

A bepárlás során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.12.1

1,4E-6

A Caber 5 vízmentesítése során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 2500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.13.1

1,4E-6

Az ureid képzési reakció során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.14.1

1,4E-6

Az extrakció során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer a toluol.

Caber_2.15.1

1,4E-6

Az etil-acetátos kikeverés és pH beállítás során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer az etil-acetát.

Caber_2.16.1

1,4E-6

Az elválasztási műveletek során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő tűzveszélyes folyadék mennyisége 500 - 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer az etil-acetát.

Caber_2.19.1

1,4E-6

Az átkristályosítás során robbanás történik. A művelet során a készülékben lévő robbanóképes közeg összmennyisége 500 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza. A jelenlévő oldószer az aceton és dimetil-formamid.



A Cabergolin gyártása során lehetséges robbanással és tűzzel járó baleseti lehetőségek a későbbi következmény-, majd a kockázatelemzéshez összevonhatóak. Ugyan a robbanásban résztvevő tömeg jelentősen eltérhet az egyes gyártási lépések között, konzervatív becslésként elfogadható, ha a jelenlévő legnagyobb tömeggel (6000 kg). Az összevont forgatókönyvre a továbbiakban mint Caber_Össz hivatkozunk. 43. sz. táblázat Szcenárió kódja* Caber_Össz

7.3.7.


LOC esemény leírása A Cabergolin gyártás során a kémia I. üzemben az oldószerként jelenlévő tűzveszélyes folyékony anyag felrobban. A balesetben résztvevő tűzveszélyes folyadék mennyisége 6000 kg. A robbanást követően általános tűz (tócsatűz) következik be, mint másodlagos következmény. A tócsa méretét az üzem (KÉMIA I) padozatának mérete korlátozza.

PPS gyártás

A PPS gyártás műveletének leírását a biztonsági elemzés 3.3.2.1.3 fejezte tartalmazza. A gyártási folyamatleírást úgy készítettük el, hogy ott szerepeljen valamennyi biztonságtechnikai információ is. A PPS gyártás számos lépésében nincs jelen veszélyes anyag. Katasztrófaveszéllyel csak a klórozási művelet jár. Klórozás csak abban az esetben jár katasztrófaveszéllyel, ha egy teljes palack klór rövid idő alatt teljes töltőtömegét képes elveszíteni (klór palack felhasadása generikus okból). 44. sz. táblázat Szcenárió kódja* PPS_3.2.2

7.4.

Szcenárió frekvenciája 5E-7

LOC esemény leírása A lignin-mentesítés (klorit oldat bükkfapor és klór reakciója) során a klórpalack generikus ok miatt felhasad. A művelet során a 35 kg klór kerül a levegőbe.

Következményelemzés

A toxikus gáz kikerülésének modellezésére a SLAB modellt alkalmaztunk, a számítási eredményeket SURFER szoftver segítségével jelenítettük meg.



7.4.1.

A 37_F szcenárió következményelemzése

Szcenárió leírása Tűz képződik az alapanyagraktárban, a raktárban lévő heteroatomokat tartalmazó éghető vegyületek toxikus NOX, SO2, HCl égéstermékeket fejlesztenek. A raktár ajtaja emberi hiba miatt nyitva maradt, ezért a tűz korlátlan levegő utánpótlást kap. A nem éghető szerves anyagok hőbomlása további NOX, SO2, HCl kibocsátásához vezetnek. Az égési sebesség B = 17,82 kg/s, az égési idő = 30 perc. 45. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték 2

Raktárterület

660 m

Belmagasság

4m

Égési modell

Felületkorlátozott tűz

Égési idő

1800 s

NO2 fluxus

0,213 kg/s

HCN fluxus

0,125 kg/s

SO2 fluxus

1,140 kg/s

HCl fluxus

2,869 kg/s

Levegő hőmérséklete

20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F

A kibocsátás magassága

0m

A talajfelszín érdessége

0,03 m

Elemzési feltételek: •

A legsúlyosabb következmények bemutatásához a toxikus anyagok terjedésére elfogadott F2 meteorológiai viszonyt feltételezünk.

•

A választott felszínérdességi érték ipari terület esetén választandó.

Nitrogén-dioxid A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:



A halálozási valószínűség – NO2 koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -18,6 B=1 N = 3,7 A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében várható halálozás valószínűsége = 100%-al (ez a 441 mg/m3 NO2 koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 10% (ez az 166 mg/m3 NO2 koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1% (ez a 125 mg/m3 NO2 koncentrációs szintnek felel meg).

A 37_F szcenárió következtében fejlődő NO2 gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A következményanalízis eredménye alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: •

A P = 1 zóna (441 mg/m3) (218 ppm) sugara a vizsgált 1 m magasságon 543 m.

•

A P = 0,1 zóna (166 mg/m3) (81 ppm) sugara a vizsgált 1 m magasságon 1010 m.

•


A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk.

Az 1%-os halálozási zóna elérhet lakóterületeket. A térképen feltüntetett maximális hatásterület teljes felületen égő tűz esetén, a terjedés szempontjából legkedvezőtlenebb meteorológiai viszony együttállásakor alakulhat ki.

Hidrogén-cianid A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – HCN koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -9,8 B=1 N = 2,4 A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében várható halálozás valószínűsége = 100%-al (ez a 305 mg/m3 HCN koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 10% (ez a 68 mg/m3 HCN koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1% (ez a 44 mg/m3 HCN koncentrációs szintnek felel meg).



A 37_F szcenárió következtében fejlődő HCN gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (305 mg/m3) (257 ppm) sugara a vizsgált 1 m magassági tartományban 44 m.

•

A P = 0,1 zóna (68 tartományban 49 m

•

A P = 0,01 zóna (44 mg/m3) (37ppm) sugara a vizsgált 1 m magassági tartományban 50 m.

mg/m3) (57 ppm) sugara a vizsgált 1 m magassági


A tűz során kikerülő hidrogén-cianid mérgező hatása lakott területet nem érint.

Kén-dioxid kikerülésének következményelemzése A halálozási valószínűség – SO2 koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -19,2 CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


B=1 N = 2,4 A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 1 (Ez a 3402 mg/m3 SO2 koncentrációs szintnek felel meg.)

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 0,1 (Ez a 2201 mg/m3 SO2 koncentrációs szintnek felel meg.)

•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 0,01 (Ez a 1600 mg/m3 SO2 koncentrációs szintnek felel meg.)

A 37_F szcenárió következtében fejlődő SO2 gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén





•

A P = 0,1 zóna (2201 mg/m3) (780 ppm) sugara a vizsgált 1 m magassági tartományban 399 m.

•


Hidrogén-klorid kikerülésének következményelemzése A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – HCl koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -37,3 B = 3,69 N=1 A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1, ha koncentráció eléri 2242 mg/m3 (1410 ppm) értéket.

•

A 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 10%, ha a koncentráció eléri az 1689 mg/m3 (1070 ppm) értéket.

•

A 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 1%, ha a koncentráció eléri 1373 mg/m3 (866 ppm) értéket.



A 37_F szcenárió következtében fejlődő HCL gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (2242 mg/m3) sugara a vizsgált 1 m-es magasságban 761 m

•

A P = 0,1 zóna (1689 mg/m3) sugara a vizsgált 1 m-es magasságban 907 m.

•



7.4.2.

A 42_F szcenárió következményelemzése

Szcenárió leírása Tűz képződik az intermedier raktárban, a raktárban lévő heteroatomokat tartalmazó éghető vegyületek toxikus NOX, SO2, HCl égéstermékeket fejlesztenek. A raktár ajtaja CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


emberi hiba miatt nyitva maradt, ezért a tűz korlátlan levegő utánpótlást kap. A nem éghető szerves anyagok hőbomlása további NOX, SO2, HCl kibocsátásához vezetnek. Az égési sebesség B = 5,72 kg/s, az égési idő = 30 perc. 46. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték 2

Raktárterület

193 m

Belmagasság

7m

Égési modell


Égési idő

1800 s

NO2 fluxus

0,075 kg/s

HCN fluxus

0,045 kg/s

SO2 fluxus

0,498 kg/s

HCl fluxus

0,284 kg/s


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m



•

A választott felszín érdességi érték ipari terület esetén választandó.



Nitrogén-dioxid

A 42_F szcenárió következtében fejlődő NO2 gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén



•


•






Hidrogén-cianid

A 42_F szcenárió következtében fejlődő HCN gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén



•


•







Kén-dioxid kikerülésének következményelemzése

A 42_F szcenárió következtében fejlődő SO2 gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén



•


•




Hidrogén-klorid kikerülésének következményelemzése

A 42_F szcenárió következtében fejlődő HCL gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (2242 mg/m3) sugara a vizsgált 1 m-es magasságban 175 m

•


•



7.4.3.

A 39/2_F szcenárió következményelemzése

Szcenárió leírása Tűz képződik a különleges oldószerek szabadtéri tárolójában. Az itt tárolt tűzveszélyes heteroatomokat tartalmazó vegyületek toxikus NOX, SO2, HCl égéstermékeket fejlesztenek. Az égési sebesség B = 2 kg/s, az égési idő = 30 perc. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


47. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Tárolóhely területe

Érték 20 m

2

Belmagasság

szabadtér

Égési modell


Égési idő

1800 s

NO2 fluxus

0,052 kg/s

HCN fluxus

0,031 kg/s

SO2 fluxus

0,000 kg/s

HCl fluxus

0,000 kg/s


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m



•

A választott felszínérdességi érték ipari terület esetén választandó.



Nitrogén-dioxid

A 39/2_F szcenárió következtében fejlődő NO2 gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén



•


•



A térképen feltüntetett maximális hatásterület teljes felületen égő tűz esetén, a terjedés szempontjából legkedvezőtlenebb meteorológiai viszony együttállásakor alakulhat ki.



Hidrogén-cianid

A 39/2_F szcenárió következtében fejlődő HCN gáz kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén A következményanalízis eredménye alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: •


•


•







7.4.4.

A 25_SD szcenárió következményelemzése

Szcenárió leírása A 25. számmal jelölt méregraktárba történő ki-be pakolás során egy 50 kg-os hordó nátrium-cianid megsérül, és még szabadfelületen elszóródik. A környezetbe került nátrium-cianidból ténylegesen 250 g diszpergál a levegőbe. 48. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték 2

Felület

1m

Égési modell

Nincs égés

Expozíciós idő

1800 s

CN fluxus Kikerülési idő

0,25 kg/s 1s


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

2 m/s

Pasquill oszt.

F


1m


0,03 m



•

A választott felszín érdességi érték ipari terület, kertvárosias beépítettség esetén választandó.

Nátrium-cianid A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – NaCN koncentráció közötti összefüggést a CPR [15] által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -5,53 B=1 N=2 CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében várható halálozás valószínűsége = 100%-al (ez a 21 mg/m3 NaCN koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 10% (ez az 12,2 mg/m3 NaCN koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1% (Ez a 8,3 mg/m3 NaCN koncentrációs szintnek felel meg).

25_SD szcenárió következtében kikerülő NaCN por kikerülésnek következménye F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (21 mg/m3) (9,7 ppm) a vizsgált 1 m magasságon nem alakul ki.

•

A P = 0,1 zóna (12 mg/m3) (5,6 ppm) sugara a vizsgált 1 m magasságon 35 m.

•

A P = 0,01 zóna (8,3 mg/m3) (3,85 ppm) sugara a vizsgált 1 m magasságon 53 m.

A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A gyár területén előforduló legmérgezőbb anyag a NaCN telephelyen belüli kezeléséből, telephelyen belüli tárolásából származó (lehetséges) súlyos baleseti lehetőségek baleseti hatásterülete nem terjed túl a gyár telekhatárán.

7.4.5.

A 44_F_POOL szcenárió következményelemzése

Szcenárió leírása A 318 m2 felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik, a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szétfolyik, a tűz fokozatosan a tárolóhelyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed. 49. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag

Érték Izopropil alkohol

Tócsatűz számítása során figyelembe vett tócsa vastagság

10 cm

Tócsatűz számítása során figyelembe vett felület

318 m

Kiáramlási idő

2

pillanatszerű kiáramlás

Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m

Tócsatűz Hatás értékelése •

Hősugárzás 35 kW/m2 30 s kitettség esetén 99%-os a halálozási valószínűség. Ugyan ekkora hősugárzás esetén 10 s alatt a ruházat meggyullad. Acélszerkezetek deformálódnak.

•

Hősugárzás 8 kW/m2 jelöli ki a még potenciálisan letális hősugárzási zóna határát.

•

Hősugárzás 3,5 KW/m2 elsőfokú égési sérülések várhatóak.




A 44_F_POOL szcenárió megvalósulásának következménye

A következmény analízis eredmény alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: •

A letális 35 kW/m2 zóna sugara 12 m.

•

A 8 kW/m2 zóna sugara 30 m.

•

Az elsőfokú égési sérülések kiváltására képes 3,5 kW/m2 zóna sugara 45 m.

7.4.6.


Szcenárió leírása A 310 m2 felületű küldeménydarabos RegDo oldószer tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik. A tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szétfolyik, a tűz fokozatosan a tárolóhelyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed. 50. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag



10 cm


310 m


2


Kiáramlási idő


Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt

F


0m


0,03 m



•


•








•


•


7.4.7.


Szcenárió leírása A 127 m2 felületű küldeménydarabos átmeneti reakcióelegy tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik. A tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szétfolyik, a tűz fokozatosan a tárolóhelyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed. 51. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag



10 cm


127 m


2


Kiáramlási idő


Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt

F


0m


0,03 m



•


•







A letális 35 kW/m2 zóna nem alakul ki.

•

A 8 kW/m2 zóna sugara 19m.

•


7.4.8.


Szcenárió leírása A 49 m2 felületű kísérleti üzemi küldeménydarabos átmeneti tárolótéren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik. A tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szétfolyik, a tűz fokozatosan a tárolóhelyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed. 52. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag



10 cm


49 m


2


Kiáramlási idő


Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt

F


0m


0,03 m



•


•








•


•


7.4.9.

A MetCl_1.1.1 szcenárió következményelemzése

A 700 kg névleges töltőtömegű metil-klorid gázhordó generikus ok miatt felhasad, teljes anyagtartalma a környezetbe kerül. A kikerülő metil-klorid 57%-os valószínűséggel nem azonnal gyullad meg, amely gázfelhő robbanáshoz (VCE) vezet. Amennyiben a kiáramló gáz azonnal meggyullad, az JET tűzzel jár. A JET tűz AUTO BLEVE vagy BLEVE jelenséghez vezethet. A JET tűztől annyira felforrósodhat a tartály, hogy a túlnyomást a biztonsági szelep nem képes elvezetni. A VCE modellezése során a CPR [18] 4.7.1 fejezetének 4.8 táblázata szerint jártunk el. A gőzköd robbanásban résztvevő anyagmennyiség függ a nyomásesés miatti entalpiaváltozástól. A CPR [18] szerinti összefüggés alapján a gőzködben figyelembe veendő tömeg a teljes tömeg 38%-a. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A Bevi Reference Manual alapján BLEVE-ben résztvevő anyagmennyiség a tartály névleges töltőtömegének 70%-a. 53. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték

Kikerülő teljes anyag mennyiség

700 kg

Kiáramlási idő

pillanatszerű

PB fluxus

-

VCE-ben résztvevő tömeg

266 kg

BLEVE-ben résztvevő tömeg

490 kg


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

2 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,1 m

VCE modellezése A gőzködrobbanás modellezésére TNT ekvivalencia módszert alkalmazunk. A modell azon alapszik, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből a TNT-re vonatkozó tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A TNT modell a lehető legrosszabb esetet jelenti. A számítások során földfelszíni robbanást feltételezünk, a szabad levegőben történő robbanás a megfelelő égési sebesség hiányában lényegesen csekélyebb következményekkel jár. A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk. Az alábbi táblázatban a túlnyomás értékek következményeit foglaljuk össze. 54. sz. táblázat Túlnyomás Pa

Hatás

bar

2,1×10

4

0,21

Ipari létesítményekben megsérülnek a nagyobb gépek, a fémszerkezetű épületek összeomlanak, és kimozdulnak alapjukból

1,4×10

4

0,14

A házak falának és tetőszerkezetének részleges összeomlása

1x10

0,1

Az épületek javítható sérülése, a lakások vakolatának megsérülése

3000

0,03

Sérülést okozó üvegkárok

1000

0,01

Üvegkárok

4



A MetCl_1.1.1 szcenárió következménye robbanás esetén


A 2,1×104 Pa zóna nem alakul ki.

•

A 1 ×104 Pa zóna nem alakul ki.

•

A 3500 Pa zóna sugara 41 m. A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak.

Az 10 kPa zóna lakott területet, tömegtartózkodási helyet nem érint. BLEVE Hatás értékelése •

Hősugárzás 35 kW/m2 30 s kitettség esetén 99%-os a halálozási valószínűség. 10 s alatt a ruházat meggyullad. Acélszerkezetek deformálódnak.

•

Hősugárzás 8 kW/m2 hősugárzási zóna.

•

Hősugárzás 3,5 kW/m2 elsőfokú égési sérülések várhatóak.




MetCl_1.1.1 szcenárió következménye BLEVE esetén



•


•


A 8 kW/m2 zóna lakott területet, tömegtartózkodási helyet nem érint.

7.4.10. A 37_TP_1.3.1 szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A 37/2 jelű tartálypark töltése közben a töltést végző jármű tartálya generikus ok miatt felhasad, 20 m3 tűzveszélyes folyékony anyag a tartálypark előtti kármentővel nem védett területen elfolyik. Felételezzük, hogy az elfolyt tűzveszélyes folyékony anyag a metanol volt (mint lehető legrosszabb lehetőség). Ha a kikerülő folyadék nem gyullad meg azonnal, ekkor késői gyulladás esetén robbanás jön létre (VCE). Tócsatűz esetén számolunk az el nem égett (toxikus) metanol fluxussal is. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


55. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték 3

Kikerülő teljes anyag mennyiség VCE számítása mennyiség*

során

figyelembe

20 m (16 000 kg) veendő

anyag

Tócsatűz számítása során figyelembe veendő anyag mennyiség Tócsatűz számítása során figyelembe vett felület Kiáramlási idő

112 kg

16 000 kg

nem bezárt felület! pillanatszerű kiáramlás

Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m

*A 7.3.3 fejezet alapján

VCE modellezése Az gőzköd robbanás modellezésére az ALOHA TNT ekvivalencia módszert alkalmaz. A modell azon alapszik, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből a TNT-re vonatkozó tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A TNT modell a lehető legrosszabb esetet jelenti. A számítások során földfelszíni robbanást feltételezünk, a szabad levegőben történő robbanás a megfelelő égési sebesség hiányában lényegesen csekélyebb következményekkel jár. A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk Az alábbi táblázatban a túlnyomás értékek következményeit foglaljuk össze 56. sz. táblázat Túlnyomás Pa

Hatás bar

4

0,21

Ipari létesítményekben megsérülnek a nagyobb gépek, a fémszerkezetű épületek összeomlanak és kimozdulnak alapjukból

4

0,14


0,1


2,1×10

1,4×10 4

1 x 10



3000

0,03


1000

0,01

Üvegkárok

A 37_TP_1.3.1_EXP szcenárió következtében kialakuló léglökés hullám


A robbanás során az épület és szerkezeti károkat okozó romboló 2,1×104 Pa nyomás érték nem alakul ki.

•

A robbanás során a még potenciálisan halálos következménnyel járó 1,0×104 Pa nyomás érték nem alakul ki.

•




•




•



A 37_TP_1.3.1_POOL szcenárió megvalósulásának következménye



•


•


Elégetlen toxikus gőzök diszperziója A Holland kiválasztási módszer alapján ugyan a metanol esetében el lehetne vetni a toxikus gőzök terjedésének vizsgálatát, a PGS[15] ettől szigorúbb feltételt szab. A PGS[15] szerint tűzben vizsgálni kell az el nem égett toxikus anyagok emisszióját is minden ADR 6.1 PG I és PG II anyag estén. Ugyan a BEVI Risk Reference Manual 8.6.2 fejezete szerint az I. csomagolási csoport esetén 5 t, II. csomagolási csoport esetén 50 t toxikus



anyagmennyiség el nem érése esetén jelenléte alapján a szcenárió elhagyható, elemzői döntés alapján a szcenáriót nem hanyagoljuk el. A BEVI Risk Reference Manual 8.6.3 fejezete alapján az elégetlen toxikus anyag fluxus az alábbi összefüggés szerint számítjuk: ɸtox=B*mass%*%actief,tox*sf Ahol: •

ɸtox = Az elégetlen toxikus égéstermék fluxusa (kg/s)

•

B= Égési sebesség (kg/s)

•

mass% = Az égő anyagban lévő toxikus termék % (-)

•

%actief,tox=A toxikus termék toxikus hatóanyag %-a (-)

•

sf = Elégés nélkül kikerülő frakció (-)

sf értéke a BEVI Risk Reference Manual 63. táblázata szerint > 300 m2 emittáló felület esetén ha a tárolási magasság kisebb egyenlő mint 1,8 m, akkor sf = 1%. A tárgyi forgatókönyv esetén sf értéke 1% (azaz 0,01) B az égési sebesség, amely felület korlátozott tűz esetén ADR 3 osztályba tartozó anyagnál 0,1 kg*m2/s. A következményelemzés során a legrosszabb eshetőséget bemutatva azt vizsgáltuk, hogy a tartányjárműből kármentővel nem védett területen történt elfolyás. 1 cm folyadék vastágságot felételezve ez 2000 m2-es felület jelent. Innen: ɸtox, EET=2 kg/s

Metanol A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – metanol koncentráció közötti összefüggést a RIVM által ADR 6.1 PG II anyagokra javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -10,1 B=1 N=1 CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében várható halálozás valószínűsége = 100%-al (ez a 34796 mg/m3 MetOH koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 10% (ez az 12240 mg/m3 MetOH koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1% (ez a 5702 mg/m3 MetOH koncentrációs szintnek felel meg).

A 37_TP_1.3.1_POOL szcenárió következtében fejlődő metanol gőzök diszperziója F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (5702 mg/m3) (4180 ppm) a vizsgált 1 m magasságon nem alakul ki.

•


•

A P = 0,01 zóna (34796 mg/m3) (25 500 ppm) sugara a vizsgált 1 m magasságon 62 m.




A következményelemzés keretében megállapítottuk, hogy a 8 kW/m3 hősugárzási zóna, illetve a 10 kPa léglökési hullám, illetve a metanol égése során kibocsátott el nem égett metanol gőzből származó 1%-os halálozási valószínűségű zóna sem lakóövezetet, sem tömegtartózkodásra alkalmas létesítményt nem érint .

7.4.11. Ammóniás hűtőrendszer A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – NH3 koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -15,6 B=1 N=2 A javasolt probit értékek a koncentráció mg/m3 egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 1-el (Ez az 4348 mg/m3 NH3 koncentrációs szintnek felel meg)

•

A térképen okkersárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 0,1 (ez a 2862 mg/m3 NH3 koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen citromsárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége = 0,01 (ez az 1693 mg/m3 NH3 koncentrációs szintnek felel meg).

•

Alacsony kikerülő ammónia mennyiség esetén a jobb megjelenítés érdekében használjuk az ERPG-3 (1500 ppm) 1125 mg/m3

Következményelemzés keretében a lehetséges legsúlyosabb következménnyel járó eseménysorokat mutatjuk be. Az ammóniás hűtőrendszer legnagyobb kibocsátással járó eseményei: CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


•

N15_1.1.3_A

•

NGYT_1.1.1_A

A többi, grafikus következményelemzéssel be nem mutatott baleseti eseménysor a fentiekkel azonos vagy enyhébb következménnyel jár.

Az N15_1.1.3_A szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A 710 l-es -15/-40 °C-os elválasztó edény generikus okból történt felhasadása miatt 217 kg ammónia szétfolyik a gépház padozatán, és párolgás útján kerül a levegőbe. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 217 kg, Flash tömeg = 16 kg, P = 2,5 bara T = -15 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri. Az ammónia a levegőnél könnyebb gáz, ezért a meteorológiai viszonyok és különösen a külső hőmérséklet határozza meg a terjedési paramétereket. Súlyos baleseti szempontból különösen veszélyes – fizikailag lehetséges – lehetőség, ha az ammónia „sűrű gázként” viselkedik. 57. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok

Érték

Kikerülő teljes anyag mennyiség

217 kg

Pillanatszerűen a légkörbe jutó anyag mennyiség

16 kg

Kiáramlási idő NH3 fluxus

pillanatszerű kiáramlás -


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

2 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m


A legsúlyosabb következmények bemutatásához a toxikus anyagok terjedésének bemutatásánál a legszigorúbb F2 feltététellel számoltunk

•


A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


A N15_1.1.3_A szcenárió megvalósulásának következményei F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (4348 mg/m3) [5798 ppm] érték az 1 m-es magassági tartományban nem alakul ki.

•

A P = 0,1 zóna (2862 mg/m3) [3817 ppm] érték az 1 m-es magassági tartományban nem alakul ki.

•

A P = 0,01 zóna (ERPG-3) [1500 ppm] érték maximális sugara a vizsgált 1 m-es magassági tartományban 35 m.

P = 1% halálozási valószínűségű zóna lakóterültet, tömegtartózkodási helyet nem érint. Egyben megállapítható, hogy az ammónia palack tárolóban lévő palackoknak nincs ingatlanhatáron túl terjedő súlyos baleseti hatásuk.



Az NGYT_1.1.1_A szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A nagynyomású gyűjtőtartály generikus ok miatt felhasad. Az edény űrtartalma 410 l, azonban a teljes nagynyomású körben ennél több folyadék van, továbbá a tárgyi edény van a rendszerben legalul. A fentiek miatt az edényből 483 kg ammónia ürül. A kikerülő ammóniából 114 kg flash következében, a fennmaradó mennyiség párolgás útján jut a levegőbe. Megnyíló kontinuumban lévő ammónia mennyisége: 483 kg, Flash tömeg 114 kg, P = 13,9 bara T = +35 C° H = 0 m, kibocsátás típusa: zárttéri. 58. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Kikerülő teljes anyag mennyiség Kiáramlási idő NH3 fluxus

Érték 483 kg rövid idejű kiáramlás -


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

2 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m


A legsúlyosabb következmények bemutatásához a toxikus anyagok terjedésének bemutatásánál a legszigorúbb F2 feltététellel számolunk

•





A NGYT_1_1.1_A szcenárió megvalósulásának következményei F2 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (4348 mg/m3) [5798 ppm] érték a vizsgált 1 m-es magassági tartományban nem alakul ki.

•

A P = 0,1 zóna (2862 mg/m3) [3817 ppm] érték a vizsgált 1 m-es magassági tartományban nem alakul ki.

•

A P = 0,01 zóna (ERPG-3) [1500 ppm] érték maximális sugara a vizsgált 1 m-es magassági tartományban 90 m.

P = 1% halálozási valószínűségű zóna lakó terültet, tömegtartózkodási helyet nem érint.

7.4.12. A Bipe_Össz szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A Biperiden gyártás egyes lépései során lépésenként végeztünk kockázatelemzést. Az elvégezett elemzés eredményeként megállapítottuk, hogy biztonságtechnikai CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


szempontból a gyártás számos lépése tipizálható, azaz az tűz- és robbanásveszéllyel jár, más additív veszély nélkül. A lehetséges baleseti eseménysorokat egyenként kiértékeltük, majd a nagyfokú hasonlóság miatt az összevonható forgatókönyveket összevontuk, ebből lett a Bipe_Össz aggregált baleseti forgatókönyv. A Kémia II üzemben Biperiden gyártásnál jelenlévő anyalúg (modell anyag: izopropilalkohol) felrobban. A balesetnél jelenlévő tűzveszélyes anyag maximális tömege 6000 kg. A.E. Boekholt | A.M. Later | A.B. Hofmann | A.N. Kennis Evaluation of the Dutch QRA directives for storage and transportation of flammable liquids RIVM Report 620550001/2010 E.S. Kooi | M.B A tárgyi biztonsági elemzésben többször hivatkozott és többször használt (fenti) forrásban közölt Vf arányt (0,007) megnövelni látjuk indokoltnak az alábbi okok miatt: •

A robbanás zárttérben (adott esetben készüléken belül történik), azaz a robbanás során felszabaduló energia nagyobb mint a szabadtéri vagy a részben zárt terekre kidolgozott modell esetén. (Ez formálisan a robbanásban résztvevő tömeg megnövelésével kompenzálható.)

•

A legtöbb gyártási lépésben, amikor az oldószer anyalúg gyanánt jelen van egy gyártás során, a hőmérséklet jellemzően magasabb, mint a külső hőmérséklet, amiből értelemszerűen következik a magasabb Vf érték.

Vf érték nagyon jelentős emelésének azonban az alábbi objektív okok gátat szabnak: •

A készülékek gőztere korlátozott térfogatú.

•

A termelés állandó kezelői felügyelet mellet folyik, így ha bármilyen okból a termelésnél éppen használt készülékből tűzveszélyes folyadék gőze lép ki nagyobb mennyiségben, akkor az emberi hiba és az azonnal be nem avatkozás lehetőségét is felételezve okkal feltételezhető, hogy a készülékben lévő teljes anyalúg mennyiségének az üzem belső légterébe való kilépését megelőzően megtörténik a kezelői beavatkozás (vagy részleges tömeggel bekövetkezik a VCE). Feltételezésünk azért alapos, mert a fűtéssel járó bepárlási műveletek során a keletkező desztillátum mennyisége néhány 10-100 kg/h. Mivel minden bepárlási művelet vákuum bepárlás és az üzemi légterébe való anyagkilépésnek előfeltétele a vákuum elvesztése, ezért az így kialakuló "haváriás fluxus" 1-40 kg/h értékre tehető. (Azaz a figyelembevett teljes oldószer tömeg több műszak alatt léphetne ki az üzem légterébe.)

•

Ha valamilyen kezelői hiba miatt a készülékben lévő tűzveszélyes folyékony anyag a készülék alsó leengedő szelepén keresztül folyik szét az üzem padozatán, akkor az anyag fűtése értelemszerűen azonnal megszűnik, azaz ez a baleseti helyezet áll a legközelebb a hivatkozott forrás szerinti folyadék gőz megoszlási példához, azaz az ott szereplő érték megnövelése ebben az esetben indokolt a legkevésbé.



A fenti szempontok együttes mérlegelése alapján 2,5%-os Vf értékkel számolunk, azaz a robbanásban résztvevő oldószer tömege 150 kg. A robbanást követően tócsatűz kialakulását feltételezzük. A tócsatűz kiterjedése megegyezik a kémia II üzem területével, azaz 349 m2-el. 59. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag


baleset során jelenlévő (maximális) mennyiség

6000 kg

A VCE-ben résztvevő tüömeg

150 kg


10 cm


349 m

Kiáramlási idő

2


Fluxus

-


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m

VCE modellezése Az gőzköd robbanás modellezésére az ALOHA TNT ekvivalencia módszert alkalmaz. A modell azon alapszik, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből a TNT-re vonatkozó tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A TNT modell a lehető legrosszabb esetet jelenti. A számítások során földfelszíni robbanást feltételezünk, a szabad levegőben történő robbanás a megfelelő égési sebesség hiányában lényegesen csekélyebb következményekkel jár. A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk Az alábbi táblázatban a túlnyomás értékek következményeit foglaljuk össze 60. sz. táblázat Túlnyomás Pa

Hatás bar

4

2,1×10

0,21




4

1,4×10

0,14


1 x 10

0,1


3000

0,03


1000

0,01

Üvegkárok

4

A Bipe_Össz_EXP szcenárió következtében kialakuló léglökés hullám


A robbanás során az épület és szerkezeti károkat okozó romboló 2,1×104 Pa túlnyomási zóna sugara 83 m.

•

A robbanás során a még potenciálisan halálos következménnyel járó 1,0×104 Pa túlnyomási zóna sugara 91 m.

•


Tócsatűz A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk.



A Bipe_Össz_Pool szcenárió bekövetkezésének következménye

A következményanalízis az alábbi értékeket adja: •


•


•

A 3,5 KW/m2 zóna sugara 47 m.

7.4.13. A Caber_Össz szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A Cabergolin gyártás egyes lépései során lépésenként végeztünk kockázatelemzést. Az elvégezett elemzés eredményeként megállapítottuk, hogy biztonságtechnikai szempontból a gyártás számos lépése tipizálható, azaz az tűz- és robbanásveszéllyel jár, más additív veszély nélkül. A lehetséges baleseti eseménysorokat egyenként kiértékeltük, majd a nagyfokú hasonlóság miatt az összevonható forgatókönyveket összevontuk, ebből lett a Ceber_Össz aggregált baleseti forgatókönyv. A Kémia I üzemben a Cabergolin gyártásnál jelenlévő anyalúg (modell anyag: Toluol) felrobban. A balesetnél jelenlévő tűzveszélyes anyag maximális tömege 6000 kg.



A "7.4.12. A Bipe_Össz szcenárió következményelemzése" című fejezetben alkalmazott levezetés alapján 2,5%-os Vf értékkel számolunk, azaz a robbanásban résztvevő oldószer tömege 150 kg. A robbanást követően tócsatűz kialakulását feltételezzük. A tócsatűz kiterjedése megegyezik a kémia I üzem szürke terének területével, azaz 511 m2-el. 61. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Modell anyag

Érték Toluol

baleset során jelenlévő (maximális) mennyiség

6000 kg

A VCE-ben résztvevő tömeg

150 kg


10 cm


511 m

Kiáramlási idő Fluxus

2

pillanatszerű kiáramlás -


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1,5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m

VCE modellezése A gőzköd robbanás modellezésére az ALOHA TNT ekvivalencia módszert alkalmaz. A modell azon alapszik, hogy a kikerülő anyag tömegével és égéshőjével arányos a robbanás energiája. A modell először ennek alapján kiszámítja a kikerült anyaggal egyenértékű TNT tömegét, majd ebből a TNT-re vonatkozó tapasztalati képlet alapján meghatározza a túlnyomás értékét az egyes pontokban. A TNT modell a lehető legrosszabb esetet jelenti. A számítások során földfelszíni robbanást feltételezünk, a szabad levegőben történő robbanás a megfelelő égési sebesség hiányában lényegesen csekélyebb következményekkel jár.


Az alábbi táblázatban a túlnyomás értékek következményeit foglaljuk össze:



62. sz. táblázat Túlnyomás Pa

Hatás bar

4

0,21


4

0,14


1 x 10

0,1


3000

0,03


1000

0,01

Üvegkárok

2,1×10

1,4×10 4

A Caber_Össz_EXP szcenárió következtében kialakuló léglökés hullám


A robbanás során az épület és szerkezeti károkat okozó romboló 2,1×104 Pa túlnyomási zóna sugara 96 m.

•

A robbanás során a még potenciálisan halálos következménnyel járó 1,0×104 Pa túlnyomási zóna sugara 106 m.

•




Tócsatűz A programszámítási jelentést a melléklethez csatoltuk.

A Caber_Össz_Pool szcenárió bekövetkezésének következménye

A következményanalízis az alábbi értékeket adja: •


•


•

A 3,5 KW/m2 zóna sugara 94 m.

7.4.14. A PPS.3.2.2 szcenárió következményelemzése Szcenárió leírása A PPS gyártás céljából a gyártó helyen tartott 35 kg névleges töltő tömeggel rendelkező klór palack generikus okból felhasad. 63. sz. táblázat Szcenárióra jellemző adatok Kikerülési modell Átlagolási idő CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]

Érték pillanatszerű 1800 s Biztonsági Elemzés 182/201 oldal 2016. április

Cl2 fluxus

-

Kikerült Cl2 tömege

75 kg


20 °C

Páratartalom

50%

Szélsebesség

1.5 m/s

Pasquill oszt.

F


0m


0,03 m


A legsúlyosabb következmények bemutatásához a toxikus anyagok terjedésére elfogadott D5 meteorológiai viszonyt feltételezünk.

•

A választott felszín érdességi érték ipari terület esetén választandó.

Klór A koncentráció – halálozás közötti probit összefüggés leírására az alábbi kifejezést alkalmaztuk:

A halálozási valószínűség – Cl2 koncentráció közötti összefüggést a RIVM által javasolt alábbi probit értékek alapján állapítottuk meg: A = -4,81 B = 0,5 N = 2,75 A javasolt probit értékek a koncentráció ppmV egységben történő kifejezése esetén használhatóak. •

A térképen piros színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében várható halálozás valószínűsége = 100%-al (ez a 143 ppm Cl2 koncentrációs szintnek felel meg).

•

A térképen okker színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 10% (ez a 67 ppm Cl2 koncentrációs szintnek felel meg).



•

A térképen sárga színnel jelöljük azt a zónát, ahol 30 perces kültéri tartózkodás következtében a halálozás várható valószínűsége 1% (ez a 38 ppm Cl2 koncentrációs szintnek felel meg).

A PPS_3.2.2 szcenárió következtében kikerülő klórgáz kikerülésnek következménye F1.5 légköri viszony esetén


A P = 1 zóna (143 ppm) a vizsgált 1 m -es magasságon nem alakul ki.

•

A P = 0,1 zóna (67 ppm) sugara vizsgált 1 m-es magasságon 99 m.

•

A P = 0,01 zóna (38 ppm)sugara a vizsgált 1 m-es magasságon 178 m.


7.4.15. Környezetszennyezés következményelemzése (ENV) A Biztonsági Elemzés készítése során a környezeti veszélyeztetés esetén az elsődleges feladat a bekövetkezés megelőzésére rendelkezésre álló erő és eszköz megfelelőségének megítélése.



A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjában foglalja össze a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltételrendszerét. A környezetterheléssel járó súlyos baleseti veszélyeztetés akkor elfogadható, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

1. A technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó tömegének a minimalizálását (pl.: a technológiai elemek kármentőben való elhelyezése, üzemzavari anyagkikerülés érzékelése, kiszakaszolási lehetőségek megléte). 2. Technológiai szabályozók (technológiai utasítások, eljárásrendek, stb.) megléte, amelyek alapján környezetre veszélyes anyagok kikerülése esetén az anyagok kikerülő tömege minimalizálható, és a kikerült anyag összegyűjthető, mentesíthető vagy más módon ártalmatlanítható. 3. Az eljárásrendben megjelölt környezeti kárelhárítási eljárások mindennemű anyagi-technikai feltétele biztosított, az eszközök és anyagok az üzemeltető rendelkezésére állnak. 4. A telephelyi kárelhárító szervezet felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, amely feladatokat a felkészítési terv szerint rendszeresen gyakorolják.

A CF Pharma Kft. Kémia I, Kémia II üzemének padozata kármentővel védett. Kármentővel védett térnek minősül valamennyi, a fentiekben részletesen bemutatott veszélyes alapanyag, köztitermék tároló hely is.

CF Pharma Kft. részletes műveleti utasításokkal rendelkezik a tevékenység során keletkező szennyvizek előkezelésére vonatkozóan. A CF Pharma Kft. szennyvíz-előkezelési eljárásait az elérhető legjobb technikának meg kellett feleltetnie. A CF Pharma Kft. egyrészt belső védelmi tervében határozza meg a környezeti veszélyhelyzet esetén szükséges intézkedéseket, másrészt a gyár rendelkezik a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervvel, amely szintén a tevékenységből származó környezeti veszélyek bekövetkezése esetén határozza meg a kárelhárítás rendjét.

CF Pharma Kft. a fentiek szerint megfelel a második pontba foglalt előírásnak.

A CF Pharma Kft. kötelezettséget vállal a biztonsági elemzésben, illetve a belső védelmi tervben megjelölt eszközök megjelölt helyen és mennyiségben való készenlétben tartására. A CF Pharma Kft. minden évben belső védelmi terv gyakorlatot tart, amit CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


katasztrófavédelmi oktatás előz meg. A CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjának 3. és 4. előírását a fenti módon teljesíti.

7.5.

Dominóhatás elemzés

7.5.1.

Külső dominóhatás elemzés

A külső dominóhatás elemzés keretében a repeszhatást, a léglökést és a hősugárzást kell vizsgálni, mint dominóhatás közvetítésére alkalmas fizikai folyamatot. Azaz a külső dominóhatást abban az esetben kell lehetségesnek tekinteni, ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében egy másik veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem lehetséges súlyos baleseti hatásai közül legalább egy a fentiek közül eléri a vizsgált üzemet. A CF Pharma Kft. közvetlen környezetében az alábbi, 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti katasztrófavédelmi engedéllyel működő társaságok találhatóak: •

Variachem Kft.

•


7.5.1.1.

Variachem Kft.

A Variachem Kft. telephelye a Kén utca 8. sz. alatt található. A társaság Kén utcai telephelye felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. A társaság különféle veszélyes anyagok tárolásával és forgalmazásával foglalkozik. A társaság által forgalmazott vegyi anyagok felhasználása szerteágazó, azokat leginkább az alábbi területeken használják: •

Gumi- és műanyagipar,

•

Festékipar,

•

Kerámia- és Üvegipar,

•

Építőipar,

•

Gyertyagyártás.

A Variachem Kft. telephelyén a teljesség igénye nélkül az alábbi felsorolás szerinti anyagok vannak jelen. Mérgező és nagyon mérgező anyagok: •

Arzén-trioxid,

•

Dioktil-ftalát,

•

Formalin,

•

Hidrogén fluorid,

•

Hidrazinhidrát 24%,



•

Nátrium nitrit,

•

Továbbá több mérgező keverék.

Tűzveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes folyadékok: •

Ecetsav,

•

Továbbá több keverék.

Gyújtó hatású anyagok: •

Klórmész,

•

Nátrium-nitrát.

A telephelyen előforduló veszélyes anyagok – mind a fogadott, mind a feladott – küldeménydarabosak. A Variachem Kft. biztonsági jelentése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: •

A telephely a mérgező anyagok jelenléte miatt minősül veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek.

•

A telephelyen jelen vannak tűzveszélyes folyadékok is, azonban az azokkal kapcsolatosan lehetséges balesetek hatásterülete nem érinti a CF Pharma Kft. területét.

•

A Variachem Kft. egyéni halálozási kockázati görbéi közül még a 10-8 halálozás/év görbe sem érinti a CF Pharma Kft. területét.

Összefoglalva a Variachem Kft. – a társaság biztonsági jelentése alapján – nem okozhat dominóhatást a CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában.

7.5.1.2.


A Linde Gáz Magyarország Zrt. 1097 Budapest, Illatos út 9-11. alatti telephelyén gázértékesítési központot, illetve palacktöltő üzemet működtet. A telephelyen nagyobb mennyiségben megtalálható valamennyi levegőgáz, úm. oxigén, nitrogén, argon, ezen felül szén-dioxid, hidrogén, acetilén és hegesztési védőgázok, nemesgázok. Palackos kiszerelésben a telephelyen jelen van továbbá ammónia, kén-dioxid, etilén-oxid, klór, szénmonoxid és hidrogén-klorid, mely gázok mérgező tulajdonsággal rendelkeznek. A Linde Gáz Magyarország Zrt. biztonsági elemzése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: •

A telephelyen lehetséges tűzveszélyes anyaggal, illetve nyomás alatti gázzal kapcsolatos súlyos balesetek fizikai veszélyeztető képességének hatásterülete némely forgatókönyv esetén elérheti a CF Pharma Kft. területét. A CF Pharma Kft. területét érő hatás (léglökés) mértéke nem nagyobb, mint 3000 Pa, amely enyhe



következménnyel (ablakok betörésével) jár, az ilyen mértékű léglökési hullám dominóhatás kiváltására nem képes. •

A Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén lehetséges tűz, BLEVE következtében a hősugárzás a CF Pharma Kft. telephelyét nem éri el.

•

A biztonsági elemzésben bemutatott 10-5, illetve 10-6 halálozás/év egyéni halálozási kockázati görbék a CF Pharma Kft. területét nem érintik.

Összefoglalva a Linde Gáz Magyarország Zrt. Illatos úti telephelye – a társaság biztonsági elemzése alapján – nem okozhat dominóhatást a CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában.

7.5.2.

Belső dominóhatás elemzés

A belső dominóhatás elemzés keretében szintén a repeszhatást, a léglökést és a hősugárzást kell vizsgálni, mint dominóhatás közvetítésére alkalmas fizikai folyamatot. Az alábbiakban az "iniciáló esemény" oszlopban azon súlyos baleseti eseményeket adjuk meg, amelyek a fenti definíció szerint képesek további súlyos baleseti esemény kiváltására. Az értékelés részeként a következményelemzés során kapott léglökési és hősugárzási hatásterületeket vizsgáljuk. Dominóhatást minden esetben a belső (piros) zónán belülre kerülés esetén telezünk fel. Amennyiben az alapgyakoriság oszlopnál "ø" jel szerepel, az olyan baleseti eseményt jelöl, amihez nem tartozik alap gyakoriság. Ez abban az esetben lehetséges, ha a dominóhatás helyén a dominó következmény korlátozott. 64. sz. táblázat Iniciáló esemény

Dominó következmény

Alap gyakoriság

Dominóhatás lehetőségével növelt gyakoriság

Caber_össz_Exp

25_SD

4,9E-4

(4,9E-4+2,8E-5) 5,2E-4

Bipe_össz_Pool

ø

(0+2,8E-5) 2,8E-5

Bipe_össz_Exp

Caber_össz_pool

ø

(0+1,5E-5) 1,5E-5

37/2 pool

ø

(0+1,5E-5) 1,5E-5

37_NY_F

1,69E-5

(1,69E-5+1,5E-5) 3,19E-5



37_TP_Pool

37_NY_F

1,69E-5

(6.85E-8+1,69E-5) 1,69E-5

7.6.

Kockázatelemzés

A kockázatok számítását SAVE II programkörnyezetben végeztük. A SAVE II képes az elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történő vektorgrafikus megjelenítésére is. A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a SEVESO rendelet hatálya alá tarozó veszélyes üzemek területén bekövetkező haváriák következményeinek és kockázatának meghatározásához. A SAVE II szoftver Risk Calculation modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A programban lehetőség van modellteret definiálni, és az elemző megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának sűrűségét. A program a meteorológiai adatokat, a populációs adatokat és az esemény bekövetkezési valószínűségeket igényeli bemenő adatként. Eredményként a kockázati értékek egy halmazát kapjuk, melyek az egyéni kockázat esetében zárt görbeként jelennek meg az x-y síkban, a társadalmi kockázatok vonatkozásában pedig egy folytonos görbeként az F-N síkban (F-N görbe). A modellezési tartomány K–Ny-i irányban 3500 m széles, É–D-i irányban 3500 m magas. Az elemzési területet 35 m × 35 m-es cellákra osztottuk, így az elemzési eredmények is 100 sorból és 100 oszlopból álló mátrixban képződtek. A meteorológiai adatokat egy a fővárosra vonatkozó korábbi elemzés során a hatóság által elfogadott meteorológiai mátrix szerint vesszük figyelembe az alábbiak szerint.

Kockázatelemzés során alkalmazott meteorológiai mátrix

Az alkalmazott mátrix a nappali és az éjszakai időszakot együtt modellezi. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


7.6.1.

Egyéni kockázat

Probit függvények A kockázat számítása során az alábbi halálozásra vonatkozó probit értékeket használtuk: 65. sz. táblázat anyag/ hatás

A

B

N

hősugárzás

-36,8

2,56

1,33

NO2

-16,06

1

3,7

HCN

-9,8

1

2,4

SO2

-19,2

1

2,4

HCl

-37,3

3,69

1

NaCN

-5,53

1

2

NH3

-15,6

1

2

Cl2

-6,35

0,5

2,75

MetOH

-10,1

1

1

A sérülés esetén érvényes probit állandókat az OKF interneten közzétett számítási eljárása szerint határoztuk meg. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a számítások eredményéül kapott egyéni sérülésre vonatkozó probit értékeket. 66. sz. táblázat anyag/hatás

A

B

N

Halálozás

-36,8

2,56

1,33

Sérülés

-39,83

3,02

1,33

Halálozás

-16,06

1

3,7

Sérülés

-15,88

1,18

3,7

Halálozás

-9,8

1

2,4

Sérülés

-8,50

1,18

Halálozás

-19,2

1

2,4

Sérülés

-19,59

1,18

2,4

Halálozás

-37,3

3,69

1

Sérülés

-40,95

4,35

1

Halálozás

-5,53

1

2

Sérülés

-3,46

1,18

2

hősugárzás

NO2

HCN

SO2

HCl

NaCN



NH3

Cl2

Halálozás

-15,6

1

2

Sérülés

-15,34

1,18

2

Halálozás

-6,35

0,5

2,75

Sérülés

-4,43

0,59

2,75

Halálozás

-10,1

1

1

Sérülés

-8,85

1,18

1

MetOH

7.6.1.1.

A CF Pharma Kft által végzett tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában végzett tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat számítása során valamennyi súlyos baleseti eseményként azonosított baleseti eseménysort figyelembe vettünk.

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában folytatott tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat

A térképen piros színnel jelöltük a 10-6 halálozás/év kockázati zónát. A 10-6 halálozás/év zóna lakó területet nem érint.



Megjegyezzük továbbá, hogy a Gubacsi út - Illatos út, valamint a Gubacsi út - Kén u. által határolt korábbi lakótömbök népességi adatait a népességnyilvántartótól kapott adatok még tartalmazzák (Ezért ezt az adatot a fentiek szerint szerepeltetjük.) A Gubacsi út - Illatos úti tömb elbontása a biztonsági elemzés készítésekor maradéktalan. A Gubacsi út - Kén utca által határolt tömbnél a legtöbb lakás már kiürített, lezárt állapotban van, az elbontás maradéktalanul azonban még nem történt meg.

A CF Pharma Kft. tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat feltétel nélkül elfogadható.

7.6.2.

Társadalmi kockázat meghatározása

A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint határoztuk meg. A társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben élő lakosságot és az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe vesszük. Az eredményt F-N görbe segítségével jelenítjük meg. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték 10-9 esemény/év. 67. sz. táblázat Társadalmi kockázat -5

-2

F < (10 ×N ) 1/év, ahol N >= 1 -3 N-2

-5

Feltétel nélkül elfogadható kockázat -2

F < (10 × ) 1/év, és F > (10 ×N ) 1/év tartomány közé esik, ahol N >= 1 -3

-2

F > (10 ×N ) 1/év, ahol N >= 1

Értékelés

Feltételekkel elfogadható Nem elfogadható

A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal azonos modellteret alkalmaztunk. A társadalmi kockázat SAVE II szoftver segítségével történő meghatározásához az egyéni kockázat meghatározásánál használt 35 m × 35 m-es cellákból álló 3500 m × 3500 m-es modellteret használtuk. A társadalmi kockázat számításhoz a CPR [16] szerint adott iparterületre jellemző népsűrűségi értékkel számoltunk, ami a 35 m × 35 m-es cellanagyság esetén 5 főt felételez cellánként. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


Az alábbi kivételekkel minden cellában felvettük az 5 fős értéket •

CF Pharma Kft. Kén utca 5. alatti gyára,

•

Vasúti pálya által érintett területek.

Az irodalmi értéket a könnyebb kezelhetőség miatt választottuk, a biztonsági elemzés fenti fejezeteiben bemutatott lakossági és dolgozói populáció az elvégzett ellenőrző számítások alapján jó közelítéssel visszaadja a figyelembe vett irodalmi értéket. A számításnál a bent tartózkodók esetén a "CPR [18]" szerinti védelmet állítottunk be, a népesség 10%-át adtuk meg, mint kültéren tartózkodó hányad. A számítás egyéb peremfeltételeit a felhasználó a SAVE II szoftver segítségével történő társadalmi kockázat számításnál nem tudja befolyásolni.

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában folytatott tevékenység társadalmi kockázata

A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában folyatott tevékenységéből származó társadalmi kockázat a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján feltétel nélkül elfogadható tartományban van.

A kockázatelemzés eredménye alapján javasoljuk a katasztrófavédelmi engedély meghosszabbítását (újbóli kiadását). CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


7.6.3.

A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján

A veszélyeztetettségi zónák kijelölésére vonatkozó javaslatot a sérülés egyéni, összesített kockázati görbéi alapján fogalmazzuk meg. A sérülés esetén használandó probit értékeket a halálozásra vonatkozó probit értékekből számítottuk a BM OKF útmutatója szerint. Az alábbi táblázatban a halálozásra vonatkozó probit értékeket és az azokból számolt sérülésre vonatkozó probit értékeket mutatjuk be. 68. sz. táblázat anyag/hatás

A

B

N

Halálozás

-36,8

2,56

1,33

Sérülés

-39,83

3,02

1,33

Halálozás

-16,06

1

3,7

Sérülés

-15,88

1,18

3,7

Halálozás

-9,8

1

2,4

Sérülés

-8,50

1,18

Halálozás

-19,2

1

2,4

Sérülés

-19,59

1,18

2,4

Halálozás

-37,3

3,69

1

Sérülés

-40,95

4,35

1

Halálozás

-5,53

1

2

Sérülés

-3,46

1,18

2

Halálozás

-15,6

1

2

Sérülés

-15,34

1,18

2

Halálozás

-6,35

0,5

2,75

Sérülés

-4,43

0,59

2,75

Halálozás

-10,1

1

1

Sérülés

-8,85

1,18

1

hősugárzás

NO2

HCN

SO2

HCl

NaCN

NH3

Cl2

MetOH



Sérülés egyéni kockázata a CF Pharma Kft. Kén utcai gyógyszergyárának környezetében

A belső zónát, ahol a sérülés súlyos balesetből adódó lehetősége 10-5/év gyakoriságot eléri, piros színnel jelöltük. A középső zónát, ahol a sérülés súlyos balesetből adódó lehetősége 10-6/év gyakoriságot eléri, okker színnel jelöljük. A sárga színnel jelöltük a külső 3×10-7 zónát. A fejlesztések engedélyezhetőségét és térbeli megvalósíthatóságát ezen görbék alapján a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet határozza meg.

7.7.

A természeti környezet veszélyeztetettsége

A Biztonsági Elemzés készítése során a környezeti veszélyeztetés esetén az elsődleges feladat a bekövetkezés megelőzésére rendelkezésre álló erő és eszköz megfelelőségének megítélése. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjában foglalja össze a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltételrendszerét. A környezetterheléssel járó súlyos baleseti veszélyeztetés akkor elfogadható, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

1. A technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó tömegének a minimalizálását (pl.: a technológiai elemek kármentőben való elhelyezése, üzemzavari anyagkikerülés érzékelése, CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


kiszakaszolási lehetőségek megléte). 2. Technológiai szabályozók (technológiai utasítások, eljárásrendek, stb.) megléte, amelyek alapján környezetre veszélyes anyagok kikerülése esetén az anyagok kikerülő tömege minimalizálható, és a kikerült anyag összegyűjthető, mentesíthető, vagy más módon ártalmatlanítható. 3. Az eljárásrendben megjelölt környezeti kárelhárítási eljárások mindennemű anyagi-technikai feltétele biztosított, az eszközök és anyagok az üzemeltető rendelkezésére állnak. 4. A telephelyi kárelhárító szervezet felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, amely feladatokat a felkészítési terv szerint rendszeresen gyakorolják.

A CF Pharma Kft. Kémia I, Kémia II üzemének padozata kármentővel védett. Kármentővel védett térnek minősül valamennyi a fentiekben részletesen bemutatott veszélyes alapanyag, közti termék tároló hely is.

CF Pharma Kft. részletes műveleti utasításokkal rendelkezik a tevékenység során keletkező szennyvizek előkezelésére vonatkozóan. A CF Pharma Kft. szennyvíz előkezelési eljárásait az elérhető legjobb technikának meg kellett feleltetnie. A CF Pharma Kft. egyrészt belső védelmi tervében határozza meg a környezeti veszélyhelyzet esetén szükséges intézkedéseket, másrészt a gyár rendelkezik 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervvel, amely szintén a tevékenységből származó környezeti veszélyek bekövetkezése esetén határozza meg a kárelhárítás rendjét.

CF Pharma Kft. a fentiek szerint megfelel a második pontba foglalt előírásnak.

A CF Pharma Kft. kötelezettséget vállal a biztonsági elemzésben, illetve a belső védelmi tervben megjelölt eszközök megjelölt helyen és mennyiségben való készenlétben tartására. A CF Pharma Kft. minden évben belső védelmi terv gyakorlatot tart, amit katasztrófavédelmi oktatás előz meg. A CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjának 3. és 4. előírását a fenti módon teljesíti.



8. Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása A CF Pharma Kft. Kén utcai gyógyszergyárban lehetséges súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében jelen Biztonsági Elemzés mellékleteként elkészítette a Belső védelmi tervét. A terv a gyár területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges intézkedési eseménysorokat. A rendelet követelményeinek megfelelő belső védelmi a súlyos ipari baleseti kategóriába tartozó balesetek bekövetkezése esetén alkalmazandó eljárásokat, személyi és technikai feltételeket rögzíti. A részletesebben a Belső Védelmi Tervben ismertetett – veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni – védekezési rendszert az alábbiakban összegezzük.

8.1.

Vészhelyzeti vezetési létesítmények

A CF Pharma Kft. területén két vezetési pont került kijelölésre. I. fokú veszélyhelyzet esetén: •




I. fokú veszélyhelyzet akkor keletkezik el, ha a kialakuló vagy várhatóan kialakuló veszélyhelyzet nem terjed túl a kialakulás helyénél, a veszélyhelyzet nem jár közvetlen életveszéllyel. II. fokú veszélyhelyzetet akkor alakul ki, ha a kialakult veszélyhelyzet hatásai vagy lehetséges hatásai a kialakulás helyén túl terjedhetnek vagy túl terjedtek.

Főmérnöki irodában elérhető kommunikációs és döntés előkészítési eszközök: •

a belső védelmi terv egy példánya

•

a telefon, mobil

•

vészhelyzeti helyszínrajz

•

vészhelyzetben értesítendők

•

CCTV rendszer képei

Portai vezetési pontról elérhető kommunikációs és döntés előkészítési eszközök: •

a belső védelmi terv egy példánya

•

a telefon, mobil

•

vészhelyzeti helyszínrajz



•

vészhelyzetben értesítendők

•

CCTV rendszer képei

•

Üzemben lévő dolgozók, látogatóak nyilvántartása

8.2.

A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere

A vezető állomány értesítése mobil telefonon történik. A mentésvezetők beosztását úgy állítottuk össze, hogy termelési időszakban minden esetben legyen mentés vezetésre jogosult vezető a gyár területén. A társaság jelen nem lévő vezetőinek értesítése a szükséges külső közreműködők riasztását, értesítését követően történik, akkor, amikor a CF Pharma Kft. dolgozóinak riasztása és a környező telephelyek riasztása is megtörtént. A mentésvezetésre jogosultak jelen és távol létének követése, a mentésvezetőre vonatkozó kijelölési szabályok szerinti felelős mentésvezető személyének számontartása a biztonsági szolgálat feladata. A vészhelyzetről való értesülés esetén a biztonsági szolgálat köteles telefonon riasztani a mentésvezetőt. (A mentésvezető értelemszerűen a baleset gyár területen belüli helyétől függően, akár azonnal, vagy élő szóban is értesülhet a baleseti helyzetről, a fenti szabály azt szolgálja, hogy legalább egy kommunikációs csatornán minden eshetőséget figyelembe véve értesüljön a mentésvezető).

8.3.

Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere

A gyár dolgozóinak, a telephely bérlőinek riasztása a munkahelyi vezetőkön keresztül első sorban telefonon történik. A riasztásra vonatkozó utasítás kiadása mentésvezető kompetencia, a riasztás a biztonsági szolgálat feladata.

8.4.

Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei

A CF Pharma Kft. 31. sz. épületének energia központjában ammónia gáz érzékelő van telepítve. A gyár területén más távérzékelő rendszer nem működik.

8.5.

A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek

A CF Pharma Kft. területén részleges lefedettséggel bíró kamerarendszer működik. Korlátozott látási viszony lehetősége miatt egy a portáról is jól látható helyre szélzsákot kell telepíteni. A szélzsák alkalmas a kijelölt gyülekezési hely biztonságosságának megítélésre és a ténylegesen veszélyeztetett terület kijelölésére. CF Pharma Kft, Budapest GENERISK Kft. 1223 Budapest, Szabadkai u. 14. www.generisk.hu, [email protected]


8.6.

A beavatkozók egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei

A szaktechnikai és védő eszközöket úgy határoztuk meg, hogy azok alkalmasak legyenek mérgező és vagy tűzveszélyes vegyi anyag kikerülése esetén az ártalom mentes beavatkozás támogatására. Tűz esetén a kezdeti tűz oltására, a tűz következményeinek mérséklésre, továbbá személyi sérüléssel, környezet szennyezéssel járó veszélyes anyaggal kapcsolatos baleset esetén a sérült/sérültek felkutatására, biztonságos helyre való menekítésére. A telephelyen ezen felül veszélyes anyag esetleges elfolyása, kiszóródása esetére az anyag feltakarítására és a képződő hulladék szakszerű átmeneti tárolására alkalmas eszközöket helyeztünk készenlétbe.

8.6.1.

Szaktechnikai eszközök

Főmérnöki iroda (38) •

3 db sűrített levegős autonóm légző

•

6 db palack

•

3 db kobak

•

3 db lángálló, antisztatikus és vegyi anyagok fröccsenő hatásának ellenálló beavatkozói ruha

•

2 db sisak mikrofon (mobil telefonhoz)

•

2 db EX 2G II RB-s elemlámpa

•

1 db tábori hordágy

•

1 db kézi gázérzékelő (LEL %, O2%, Cl2)

Kémia I. üzemépület előtt (31) •

1 db szélzsák

Porta előtt (3) •

1 db szélzsák

Haváriás készletek (30, 37, 37/2, 39, 40, 44, 45, 60, 75) •

20 kg ömlesztett felitató homok

•

5 db felitató hurka

•

40 db univerzális felitató textil szorbens lap

•

10 db hidrofób (olajszelektív) felitató lap

•

1 db lapát

•

1 db seprű

•

1 pár sav és olajálló kesztyű



•

1 db védőszemüveg

•

1 db légzésvédő (aktívszenes)

•

5 db hulladékgyűjtő zsák

Lehetséges beavatkozóknak és mentésvezetőknek egyéni juttatásban járó eszközök •

Antisztatikus bakancs

•

1 db Gázálarc

•

2 db A2B2NOP3 szűrőbetét

Habbal oltók (37) •

2 db 50 kg-os habbal oltó

A CF Pharma Kft. az elvégzett eszközszámításnak megfelelő eszközök beszerzéséről és rendeltetési helyen való készenlétbe helyezéséről gondoskodik. CF Pharma Kft. nem kifejezetten kárelhárítási célból tart készenlétben göngyölegeket, hordó szivattyúkat, gépi anyagmozgató gépeket. Ezen eszközök nevesítetten nem részei ugyan a kárelhárítási eszközállománynak, azonban a fent nevezett eszközök a vállalat működésének természetéből adódóan szükségesetén állandóan rendelkezésre állnak.

8.7.

A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök

A CF Pharma Kft. védekezésbe bevonható eszközeit az előző fejezetben adtuk meg. A beavatkozó állomány elsősorban a CF Pharma Kft. alábbi munkakörben dolgozó munkatársaiból áll: •

vegyész technikus,

•

vegyipari szakmunkás,

•

raktáros,

•

karbantartó

Vészhelyzet esetén a mentésvezető a fent nevezett munkakörben dolgozó munkatársakon felül is bárkinek adhat (képesítésének, képességének megfelelően) feladatot.



9. Biztonsági jelentés elkészítésébe bevont szervezet Cégnév:

GENERISK Mérnökiroda Kft.

Székhely:

1223 Budapest, Szabadkai u. 14.

Tel.:

+36 1 362-2704

Fax:

+36 1 262-6056

E-mail:

[email protected]

A GENERISK Kft. iparbiztonsági és műszaki biztonsági elemzői tervező tevékenységet végző mérnöki társaság. A társaság 2005-ben történt alakításától kezdve mennyiségi kockázatelemzéseket, illetve kockázatelemzéssel támogatott ipar és környezetbiztonsági elemzéseket, terveket készít. A társaság igyekszik ötvözni a védelmi tudományok kockázati szemléletű felfogását a természettudományok analitikus megközelítésével. A SEVESO megfelelőség vizsgálatán kívül nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságtervezésre, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél kialakulóban lévő iparbiztonsági kultúra szélesebb körben való elterjesztésére.

A tárgyi elemzés felelős készítői:

Korda Eszter okleveles környezetmérnök környezetmérnöki, tervező, szakértő biztonságtechnika elemző (01-12912)

Horváth Richárd okleveles környezetmérnök okleveles katasztrófavédelmi mérnök

***



2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT 2016

Recommend Documents