2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK

12-05-2011

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: MIGUEL ANGEL MARTÍNEZ MARTÍNEZ alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 09.00-kor megnyitják.) 2. Az elnök nyilatkozata Elnök. – A Murcia régiót és főként Lorca várost sújtó tragédia miatt az elnökség nevében szeretnék hangot adni az ott élő közösséggel és valamennyi áldozattal – akik közül sokan életüket vesztették – való együttérzésünknek. Az elnök a Parlament nevében a szolidaritás üzenetét és részvétnyilvánítást fog eljuttatni az érintett áldozatokhoz és közösséghez. 3. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére: lásd a jegyzőkönyvet 4. Egyes dokumentumokra vonatkozó határozatok: lásd a jegyzőkönyvet 5. Az olaj árának emelkedéséből adódó válság az európai halászati ágazatban (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 6. Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 7. Közbeszerzés (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 9. Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete - Korai oktatás - Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziói - A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása - Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (vita) Elnök. – A következő napirendi pont a következők együttes tárgyalása: - Zver úr „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében (2010/2307(INI)) (A7-0169/2011), - Honeyball asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a korai oktatásról az Európai Unióban (2010/2159(INI)) (A7-0099/2011), - Schaake asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról (2010/2161(INI)) (A7-0112/2011), - Sanchez-Schmid asszony jelentése a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról (2010/2156(INI)) (A7-0143/2011), valamint

1

2

HU


- Pack asszony szóbeli választ igénylő kérdése a Bizottsághoz a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében: Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (O-000061/2011 - B7-0215/2011). Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, először is hadd mondjam el, hogy a ma délelőtti ülésen látni fogjuk a Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság munkájának eredményét. Én vagyok az előadója ennek a dokumentumnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló nagyon fontos jelentésnek, amely az Európai Bizottság közleményén alapul. Szeretném megköszönni kollégáimnak a lehetőséget, hogy elkészíthettem ezt a jelentést, és szeretném megköszönni az Európai Bizottság munkáját is, valamint azt, hogy az ifjúság problémáit felvették az EU 10 éves fejlesztési tervének alapvető prioritásai közé. A jelentés kidolgozása során sok érdekelt féllel működtem együtt, főként az ifjúság képviselőivel mind a tagállamokból, mind Európa többi részéből, például az Európai Ifjúsági Fórummal. Számos találkozót és konferenciát rendeztünk. A Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal is együttműködtem, tehát ez a jelentés véleménycsere eredményeképpen jött létre. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a jelentés elfogadásakor más képviselőcsoportokhoz tartozó képviselőtársaim elég konstruktívan álltak hozzá a jelentéshez. Ebben az összefüggésben különösen az árnyékelőadóknak szeretnék köszönetet mondani, akik remek munkát végeztek, aminek eredményeképpen a jelentést a jelenlegi formájában olvashatjuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy különböző tanulmányok szerint azok a fiatalok, akik megragadják a lehetőséget, hogy külföldön tanuljanak vagy dolgozzanak, jobban teljesítenek az iskolában, sikeresebbek és versenyképesebbek a munkakeresésben, sőt még a társadalmi beilleszkedés terén is. A politika azonban önmagában nem tud a fiatalok számára jó iskolákat, jó oktatást vagy jó munkahelyeket biztosítani. Kedvező feltételeket tud viszont teremteni ahhoz, hogy a fiatalok megvalósítsák ezeket a dolgokat. Ezek a feltételek mindenképpen összefüggnek az iskolai oktatási rendszerek modernizációjával. Európa és főként az uniós tagállamok például a szakoktatás és szakképzés fejlesztésének fontos feladatával néznek szembe ebben az évtizedben; növelni kell a szakoktatás és szakképzés vonzerejét és minőségét. Az európai gazdaságnak a következő évtizedben nagyon nagy szüksége lesz szakképzett emberekre. Úgy gondolom, hogy a 2020-as évek elejére az állások 50 százaléka tekintetében lesz szükség ilyen típusú végzettségre. Ezért a szakoktatás és a szakképzés továbbra is politikánk, valamint a tagállamok politikáinak prioritásai közé tartozik. Még fontosabb azonban a bolognai folyamat reformjának folytatása. Az európai egyetemeknek még szorosabb kapcsolatban kell lenniük a gazdasággal és a társadalommal. Az európai egyetemek versenyképesebbek lesznek, ha nagyobb figyelmet szentelnek a piac igényeinek, a gazdaságnak, és ha sikerül kiegészítő finanszírozási forrásokat találniuk. Tény, hogy Európában túl alacsony a felsőoktatás finanszírozása. Az európai országok, az Európai Unió tagállamai túl keveset fektetnek be a diákokba, és ez elég nagy probléma. Ezen prioritás részeként az Európai Uniónak természetesen egyéb elérendő célokat is ki kell tűznie. Ilyen a lemorzsolódás csökkentése, mivel a jelenlegi 16% túlságosan magas, ezért ezt 10%-ra kell csökkentenünk. Ezenkívül ebben az évtizedben Európának magasabban képzett munkaerőre van szüksége, ha meg akarja őrizni versenyelőnyét a világ más részeivel szemben. Mivel most lejárt az időm, később, a vita után fogok még kérni két percet, hogy további információkat mondhassak el.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, nagyon örülök, hogy lehetőségem van bemutatni a korai oktatásról az Európai Unióban tárgyról szóló jelentésemet. Ez az oktatásnak egy nagyon fontos aspektusa, amelynek eddig nem szenteltünk túl nagy figyelmet. Szeretnék külön köszönetet mondani Vassiliou biztos asszonynak és kabinetjének, amellyel nagyon szorosan együttműködtünk ezen a téren, valamint a magyar elnökségnek is, amelynek prioritásai közé tartozik a korai oktatás. Ez minden tekintetben nagyon gyümölcsöző partnerség volt, és lehetővé tette, hogy elvégezzük azt a munkát, melynek eredménye ez a jelentés. Szeretnék köszönetet mondani a többi képviselőcsoport árnyékelőadóinak is. Ahogy Zver úr is mondta, nagyon jó munkát végeztünk ezzel a jelentéssel kapcsolatban, és a bizottságban egyhangúan elfogadtuk a korai oktatásról szóló jelentést, ami bizonyítja, hogy ez a téma politikai pártállástól függetlenül élvezi a képviselők támogatását. Tudjuk is, hogy miért: az egyik ok az, hogy a gyermekkor első évei nagyon fontosak. Ha ezekben az években megfelelő beavatkozás történik, az hatalmas különbséget jelenthet a gyermekek életlehetőségei szempontjából, ráadásul nemcsak az oktatási rendszerek tekintetében, hanem életük további részében is. Az elvégzett kutatások – attól tartok, nagy részüket nem az EU-ban végezték – azt mutatják, hogy ha a gyermekek támogatást kapnak, és megkapják, amire szükségük van, az későbbi életük során hasznos lesz: csökkenti a bűnözést, javítja az egészségi állapotot, csökkenti a munkanélküliséget – tehát valamennyiünk javát szolgálja. Maguk a gyermekek pedig a legtöbb esetben jobban fognak teljesíteni az iskolában, és jobb jegyeket fognak kapni; az ilyen gyermekek körében később magas lesz a foglalkoztatottsági ráta, és jobb munkájuk is lesz, továbbá családi kapcsolataik és egészségi állapotuk is jobb lesz. Tehát mindent meg kell tennünk e téren, mivel mindez nagyon hasznos. Az EU egyes tagállamaiban különböző szolgáltatások léteznek a korai oktatás terén, és jelentésemben hangsúlyozzuk, hogy ezt tiszteletben akarjuk tartani, és meg akarjuk őrizni. Minden tagállamban máshogy csinálják, minden tagállamnak megvan a maga rendszere. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy tagállamról tagállamra változik az is, hogy hány éves korukban válnak a gyermekek iskolakötelessé. Tehát nem univerzális megoldást, hanem olyan értékeket, elveket és irányelveket kerestünk, amelyek alapján a tagállamok számára közös célokon és közös értékeken alapuló európai keretet hozhatunk létre, amely közös jogosultságokat is magába foglalna. Tehát ez a jelentés éppen erről szól, ennek a keretnek a létrehozásáról. A keret létrehozása során természetesen a gyermekeket állítottuk a középpontba. A korai oktatás és nevelés terén nagyon gyermekközpontú megközelítést támogattunk, amelynek középpontjában a gyermekek érdekei állnak. Figyelembe vettük a világ különböző részein végzett kutatásokat. Jelentésem a következő témákkal foglalkozik: kötelezettségvállalás a szülők irányában, ami nagyon fontos a korai évek szempontjából; alkalmazottak, minőségi szolgáltatások és szükséges képesítések; valamint a korai oktatási és nevelési szolgáltatások integrációja a tagállamok oktatási rendszereibe. Tehát ezekkel a kulcsfontosságú területekkel foglalkoztunk, és a jövőben ezekre kellene koncentrálnunk. Az alkalmazottak képesítése kiemelkedően fontos, de sajnos nagy hiányosságok vannak e téren. Úgy tűnik, az általánosan elfogadott nézet az, hogy bárki tud kisgyermekekről gondoskodni, holott ez nem így van. Alaposan el kell gondolkodnunk a képesítésekről, méghozzá olyan képesítésekről, amelyeket EU-szerte elfogadnak és elismernek. A

3

4

HU


hozzáférhetőséget is meg kell vizsgálnunk, hogy mindazok, akiknek szükségük van a korai oktatási szolgáltatásokra, valóban hozzá is jussanak ezekhez. Befejeztem a négy percemet, és egy kis időt szeretnék megtartani a vita végére, ezért most már csak annyit mondanék, hogy a megszorítások és a gazdasági válság idején is biztosítanunk kell, hogy a korai évek témája továbbra is napirenden maradjon, és továbbra is megtegyük a szükséges intézkedéseket ezen a fontos területen. Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, mielőtt kiemelném az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jól kidolgozott jelentés néhány elemét, szeretnék szívből köszönetet mondani kollégáimnak a Kulturális és Oktatási Bizottságból konstruktív együttműködésükért és azért, hogy a bizottsági szavazáson egyhangúan elfogadták közös munkánkat. Természetesen a civil társadalom és más érdekelt felek is hasznos hozzájárulást nyújtottak munkánkhoz. A kultúrának belső értéke van liberális demokráciáinkban: gazdagítja az emberek életét. Az EU kulturális sokszínűsége közismert, ugyanakkor egy értékközösség is, amelynek értékei egyaránt érvényesek minden egyes polgárra. Ezeket az európai értékeket, például az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását kulturális termékeink is kifejezik. A kulturális identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha a kulturális vonatkozású témákat az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják – mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális kérdések szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és a hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek között. Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok, és teremthető meg a stabilitás. Az Európai Külügyi Szolgálat fejlesztésében fontos annak meghatározása és ésszerűsítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig. A kultúrának gazdasági értéke is van. Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. Ahogy az Európa 2020 stratégia is megfogalmazza, az ismeretek és nemzetközi készségek döntő fontosságúak az oktatás és foglalkoztatás tekintetében, de a kultúra olyan eszköznek is tekinthető, amely elősegíti a demokratizálódás kibontakozását, a szólásszabadságot, a befogadást, a fejlődést, az oktatást, a megbékélést és még sok minden mást. A harmadik országokhoz fűződő kulturális kapcsolatokban teret nyerő szempontok széles köre a politika elaprózódásához vezetett, amit egy jobban koordinált és koherensebb uniós stratégiának kell felváltania. Úgy döntöttünk, hogy kiemeljük azon szervezeti és politikai keretrendszer fontosságát, amely szükséges ahhoz, hogy optimálisan koordináljuk a kultúrát az EU külső fellépéseiben. Ennek tartalommal való feltöltését nem lehet túlzott mértékben felülről irányítani és szabályozni.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Az európai polgárok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak abból, ha az EU globális szereplőként lép fel a globális porondon. Ez megköveteli, hogy a forrásokat hatékonyabban használjuk fel, és átgondoljuk Európa versenyképességét és a turistákért, tehetségekért, művészekért, vállalkozásokért és hallgatókért folytatott versenyt. Egységesen kell fellépnünk, és oda kell figyelnünk a Kína és az Egyesült Államok kulturális programjai által támasztott versenyre, hogy csak két példát mondjak. Azonban nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Az EU-ban számos bevált gyakorlat létezik tagállami és kulturális intézményi szinten, gondoljunk csak az Alliance française-ra és a British Councilra. További, a 21. században nagyon fontos aspektus az, hogy az új technológiák egyre jelentősebb szerepet játszanak mind a kultúrában, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokban. Az emberek az információkhoz való hozzáférés terén egyre inkább függenek az internettől, és csak akkor fejezhetik ki magukat szabadon, ha ezeket az információkat és kommunikációjukat nem cenzúrázzák. Ezek a technológiák egyre nagyobb mértékben segítik elő a kulturális jogok és más alapvető jogok fejlődését. A kulturális tartalmakhoz való hozzáférés szintén az új médián keresztül történik. Az európai kulturális javak és tartalmak globális összekapcsolhatóságának lehetőségei üdvözlendők és elősegítendők, például az Europeana kezdeményezésen vagy múzeumok és fesztiválok weboldalain keresztül. Az EU-nak az internet szabadságára irányuló stratégiát kell kidolgoznia. A vita végén vissza fogok térni még a jelentés néhány konkrét javaslatára. Doris Pack, szerző. – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszonyhoz kapcsolódva szeretném azzal kezdeni, hogy pár szót szólók az általa kidolgozott fontos jelentésről. Az EU külpolitikájának kulturális dimenzióit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért – ahogy az előadó is mondta – az EU külpolitikáján belül koherens uniós kulturális stratégiára van szükség. A kulturális diplomácia fontos szerepet játszik a harmadik országokkal való sikeres kapcsolatok kiépítésében, és számos országban létezik a kulturális intézmények hálózata (EUNIC), amelynek jó hasznát vehetjük. Sok-sok ember kapcsolódott be ezekbe a hálózatokba, és ők készen állnak segíteni e téren. Most pedig szeretnék áttérni a mai második témára, amelyről Zver úr már beszélt, vagyis a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre, amely természetesen az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése. Ennek a kiemelt kezdeményezésnek a célja, hogy arra ösztönözze az oktatás és képzés területének szereplőit, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet ezeknek a politikai területeknek. Jobban képzett emberekre van szükségünk. Olyanokra, akik a fokozott mobilitási lehetőségeknek köszönhetően megismerték Európát. Sikeres programjaink segítségével fel kell szabadítanunk a fiatalokban rejlő potenciált. Mindez fontos szerepet játszik a tudásalapú társadalom versenyképességében. Ami az egész életen át tartó tanulást illeti, a Comenius, Erasmus, Leonardo és Grundtvig programok sok embernek remek lehetőséget nyújtanak Európa sokszínűségének felfedezésére, tapasztalatszerzésre és nyelvtudásuk fejlesztésére. Ebben az összefüggésben nem szabad alábecsülni a „Mozgásban az ifjúság” program és az Európai Önkéntes Szolgálat jelentőségét. A mai vitának azt az üzenetet kell közvetítenie a Bizottság felé, hogy az oktatási és ifjúsági programok következő generációjában is folytatnunk kell ezeket a széles körben jó fogadtatásra talált programokat és lehetőségeket, valamint hogy ezeknek megfelelő finanszírozást kell biztosítani, hogy megőrizhessék jelentőségüket. Minden euró, amelyet erre a területre áldozunk, néhány éven belül megtérül az egész társadalom számára.

5

6

HU


Most pedig áttérnék a következő témára, mégpedig Szarejevóra. Szarajevónak különleges helye van az európai történelemben és kultúrában. Ha a város 2014-re megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet, azzal fontos üzenetet közvetíthetnénk a város többnemzetiségű karakteréről és Bosznia-Hercegovina helyzetéről, és ez az ország politikusainak is alkalmat adhatna elképzeléseik újragondolására. Ez a város ráadásul nagyon világosan mutatja, milyen nagy hibákat követett el Európa, és mennyire fontos az együttműködés. Ez a lépés határozottan szimbolikus lenne, hiszen Szarajevóban történt az első világháború 1914-es kitöréséhez vezető merénylet. Ezért a 2014-es dátum, hiszen ekkor lesz ennek a történelmi eseménynek a századik évfordulója. A boszniai háború alatt, 1992-től 1996-ig, Szarajevó fővárosként a modern hadviselés történetének leghosszabb ostromát szenvedte el. Hadd idézzem fel Szarajevó egy napját, 1992. május 28-át! Vedran Smajlovic csellista feketébe öltözve Tomaso Albinoni Adagióját játszotta. Színpadul az elpusztított szarajevói nemzeti könyvtár romjai szolgáltak; közönsége csak egy kis csoport volt, akik a város ostroma ellenére maradtak, és meghallgatták a koncertjét. 22 napon át játszott a szarajevói romok között, különböző helyeken. Rekviem volt ez a sötét napok áldozataiért. Meghatott és csodálattal töltött el a csellista és közönsége bátor és ösztönző magatartása. Látva ezeket az embereket és a rettegés és veszteség idején tanúsított helytállásukat, örökre a szívembe zártam Szarajevót. A város kulturális élete egy pillanatra sem állt meg. A téli fesztivált a legmostohább körülmények között is megtartották. Minden évben rengeteg országból érkeztek oda emberek. Minden évben van téli fesztivál, gyermekfesztivál és filmfesztivál. Koreai, ausztrál, bolgár és svéd filmesek mennek Szarajevóba; koprodukciós filmek készülnek. A város mindvégig, az etnikai feszültségek fokozódása ellenére is megőrizte interkulturális jellegét, és azóta is ápolja azt. Ez a város már csak ezért is megérdemli, hogy bizonyságot adhasson hatalmas interkulturális potenciáljáról. Szarajevó mentesítés alapján szeretné benyújtani a pályázatot erre a címre, és ennek érdekében széleskörű előkészületekbe kezdett. Mindannyian tudjuk, hogy ha ma elfogadjuk ezt a javaslatot, azzal mentesítést kérünk az Európai Parlament és a Tanács határozata alól. Ha a Parlament ma támogatná Szarajevó jelölését, akkor a Tanács belátásában és éleslátásában fogok bízni, mivel érveink ellen semmit sem lehet felhozni. Bosznia-Hercegovinának és Szarajevónak most szüksége van egy jelre, amely azt mutatja, hogy nincs minden veszve, és Európa is támogatja törekvéseiket. (Taps) Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, ma délelőtti vitánk nem egyszerűen csak egy gazdasági modellre vagy jogrendszerre vonatkozik. Ma a kultúráról és civilizációról beszélünk. Milyen szerepet szán Európa a kultúrának? Milyen környezetet akarunk teremteni a művek és alkotás számára? A digitális forradalom, a globalizáció és a kereskedelem növekedése szükségessé teszi kulturális és gazdasági modellünk átgondolását. Milyen irányba akarjuk, hogy Európa elmozduljon az internet és a digitális média segítségével? A politika az anticipáció művészete. A politika azt jelenti, hogy előkészítjük azt, amit akarunk, hogy ne kelljen belenyugodnunk abba, amit nem akarunk. James Cameron amerikai filmes Avatar című filmjének költségvetése megegyezik az Európai Unió kulturális programjainak 2007-2013-as időszakra vonatkozó költségvetésével. Olyan kulturális termékeket fogunk fogyasztani, amelyek nem a mieink? Alárendeljük magunkat

12-05-2011

12-05-2011

HU


olyan multinacionális oligopóliumoknak, mint a Google, az iTunes, az Amazon vagy Hollywood, és nem vagyunk képesek megvédeni saját értékeinket? Ma délelőtt azokról a kihívásokról gondolkodunk el, amelyekkel a kultúrának a 21. század globalizált világában szembesülnie kell. A Bizottság tavaly a zöld könyv közzétételével végre felmérte a kreatív és kulturális ágazatokban rejlő potenciált. Az Európai Uniónak van kulturális öröksége és vannak kulturális javai, valamint nagyon dinamikus és életteli filmipara is. A MEDIA program idén, a cannes-i filmfesztiválon ünnepli 20. születésnapját, és támogatást nyújt 20, a versenyben részt vevő filmnek, valamint fesztiváloknak, művészi eseményeknek és nagy kiállításoknak, amelyek az év során Európa különböző részein kerülnek megrendezésre. A recesszió ellenére a kreatív és kulturális iparágak az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődtek. A számok magukért beszélnek. Ez az ágazat 2003-ban 654 milliárd EUR bevételt hozott. Ebben az évben az ágazat a közösségi GDP 2,6 százalékát adta, és az Európai Unióban a munkahelyek 3,1 százalékát (5,8 millió munkahely) biztosítatta. 2008-ban már 860 milliárd bevételt hozott, 14 millió munkahelyet biztosított, és csaknem a GDP 7 százalékát tette ki. Ez több a gépkocsigyártás és az agrár-élelmiszeripar együttes teljesítményénél. Ezek az iparágak kettős természetűek, hiszen egyszerre gazdasági és kulturális jellegűek, és ezért Európa fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésének – vagyis az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek – fontos előmozdítói. Egyrészt gazdasági javakat teremtenek, másrészt fenntartják és gazdagítják a kulturális sokszínűséget. Hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, növelik a régiók vonzerejét és az Európai Unió befolyását a világban. Itt az ideje, hogy közösségi szinten előmozdítsuk egy olyan valódi dinamika kialakulását, amely felszabadítaná az ezekben az iparágakban rejlő potenciált, és ösztönözné azok fejlődését. Ezért meg akartam vizsgálni számos olyan cselekvési irányvonalat, amelyek támogatnák ezeknek az ágazatoknak a fejlődését. Ezeknek az intézkedéseknek számos jellemzőjük van. Először is, az oktatást és képzést helyezik stratégiánk középpontjába. Egyrészről Európának nagyon fiatal koruktól kezdve ösztönöznie kell a kreatív tehetségeket, fel kell hívnia a fiatalok figyelmét a kultúrára, és partnerségeket kell létrehoznia az egyetemek és a vállalatok között. Másrészről lehetővé kell tennie, hogy a kulturális ágazatban dolgozók képzést kapjanak az új technológiákról és a vállalkozással kapcsolatos ismeretekről, valamint ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok cseréjét és a szakértelem átadását. Másodszor pedig létfontosságú, hogy a szerzői jogot a digitális korszakhoz igazítsuk. A szerzői jog megszerzésének jelenlegi eljárásai valóban túl széttöredezettek és túl bonyolultak. Stratégiánk harmadik létfontosságú eleme a tehetség védelme. A szellemi tulajdon értékes dolog. Ha a tehetséget alulértékeljük, akkor az pusztulásra van ítélve. Ösztönözni kell az alkotók mobilitását. Az Európai Uniónak dolgoznia kell egy olyan európai jogállás bevezetésén, amely biztosítaná az alkotók számára a méltányos munkafeltételeket és a szociális védelmet. Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie a művek vásárlását, terjesztését és mozgását, például a kulturális javak csökkentett héájának bevezetésével, valamint finanszírozással. A magánbefektetők gyakran vonakodnak a kkv-kat finanszírozni. A közfinanszírozás, különösen a strukturális alapok nyújtotta lehetőségeket pedig gyakran nem használják ki teljes mértékben. Politikánkban létfontosságú aspektusként kell kezelnünk a kreativitást és a kultúrát, és Európa tartozik magának annyival, hogy támogassa ezeket.

7

8

HU


Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, bizonyára megérti, hogy öt percnél valamennyivel több időre lesz szükségem, hogy reagáljak az öt jelentésre. Szeretném megköszönni Zver úrnak a "Mozgásban az ifjúság" kezdeményezésről szóló jelentését. Nagyra értékeljük az ezen a nagyon fontos területen végzett munkáját, valamint a társelőadókét is. Ahogy a jelentésből is kiderül, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célkitűzése, hogy az európai fiatalok megszerezzék azokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyekre szükségük van a sikerhez a mai, egyre nemzetközibbé váló, tudásalapú gazdaságban. Célunk egy olyan környezet megteremtése, amelyben minden fiatalnak lehetősége van a benne rejlő potenciál felszabadítására. A Bizottság ezért tett olyan intézkedéseket, amelyekkel támogatja a tagállamokat az oktatás és képzés minőségének és munkaerőpiachoz való alkalmazkodásának javítása terén a korai oktatástól kezdve egészen a felsőoktatásig. Ezért dolgoztunk ki intézkedéseket a fiatalok számára elérhető mobilitási lehetőségek további erősítésére, és ezért helyeztünk Andor László kollégámmal együtt akkora hangsúlyt a fiatalok munkaerőpiacra való belépése feltételeinek javítására. Ahogy Zver úr jelentése is hangsúlyozza, ennek eléréséhez szükség van képzés és oktatás valamennyi szintjébe történő folyamatos befektetésre, és ebből természetesen Európának is ki kell vennie a részét. Ezért érvelek olyan határozottan amellett, hogy a 2013 utáni időszak oktatási, képzési és ifjúsági programjainak új generációja számára forrásnövelést kell biztosítani. Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy a jelentés két pontjára közvetlenül is reagáljak. Először is szeretném megerősíteni, hogy támogatjuk a felsőoktatási rendszerek átláthatóságának javítását. Ahogy a jelentés is tartalmazza, végső célunk az, hogy fejlesszük a jövendőbeli diákok és mások számára rendelkezésre álló információkat az intézmények tevékenységeinek és teljesítményének különböző aspektusairól. Létre akarunk hozni egy eszközt, amely több tényező bevonásával megszüntetné az egyetemek jelenlegi rangsorolási rendszerének hiányosságait. Nem akarunk egyszerű eredménytáblázatokat közzétenni az egyetemekről. Másodszor pedig, a jelentés a mobilitás akadályainak felszámolására irányuló lépésekre szólít fel. Ezzel összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy a Tanács a következő napokban fog elfogadni egy tanácsi ajánlást, amely éppen erre fogja ösztönözni a tagállamokat. Ez is egy újabb lépést fog jelenteni a mobilitási lehetőségek bővítése terén. Ennyit a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről, és még egyszer szeretnék köszönetet mondani az előadónak és a tisztelt képviselőknek támogatásukért. Áttérve a korai oktatás témájára, szeretnék köszönetet mondani Honeyball asszonynak ezért a jelentésért és azért a konstruktív megközelítésért, amelyet a kora gyermekkori oktatás és nevelés témájának vizsgálatakor alkalmazott. A széles körben hozzáférhető, befogadó és minőségi kora gyermekkori oktatás és nevelés elsősorban a szakmai és magánélet összeegyeztetése terén jelent segítséget. Másodsorban pedig megteremti az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyes fejlődés és a foglalkoztathatóság alapjait. A korai befektetés sokkal hatékonyabb, mint egy későbbi beavatkozás. A Bizottság ezért nagyra értékeli a Parlamentnek azt a megközelítését, amely a korai oktatásba történő befektetés hosszú távú előnyeire hívja fel a figyelmet. A Bizottság osztja a Parlament azon nézetét, hogy gyermekközpontúbb megközelítésre van szükség. Az

12-05-2011

12-05-2011

HU


elérhető intézmények száma mellett a minőség kérdésével is foglalkoznunk kell európai és nemzeti szinten egyaránt. Gondolok itt például az alkalmazottakra és a szakmai állomány minőségére, az oktatás és nevelés integrációjára, a szülők irányában történő aktív kötelezettségvállalásra, hiszen ők a gyermekek első oktatói. A Bizottság üdvözli az európai kutatás fokozására és a meglévő pénzügyi eszközök – pl. a strukturális alapok és az egész életen át tartó tanulás terén létező programok– hatékonyabb felhasználására irányuló felszólítást. Üdvözöljük annak hangsúlyozását is, hogy európai szinten azonosítani kell a bevált gyakorlatokat, és ösztönözni kell azok cseréjét. Áttérve Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésére, először is szeretnék gratulálni ehhez a kiváló, saját kezdeményezésű jelentéshez. A jelentés helyesen hangsúlyozza, hogy a kultúra egyrészt hidat épít a népek között, másrészt saját értékeink globális népszerűsítésében is alapvető szerepet tölt be. A jelentés ugyanakkor a stratégiai megközelítés fokozására szólít fel az EU és a harmadik országok közötti kulturális együttműködés terén. A jelentés érdekes javaslatokat tesz arra nézve is, hogy az Európai Külügyi Szolgálat hogyan tudna valóban európai kulturális diplomáciai tevékenységet folytatni. Schaake asszony, ezzel kapcsolatosan két pontot szeretnék kiemelni a jelentéséből. Először is hadd hangsúlyozzam, mennyire fontos az a javaslata, hogy koherens és átfogó kulturális diplomáciai stratégiát kell létrehozni az uniós intézmények szintjén. Másodszor pedig hadd reagáljak arra az ötletre, mely szerint az Európai Külügyi Szolgálatot valódi kulturális diplomáciai dimenzióval kellene felruházni. Ezen törekvés egyik aspketusa az lenne, hogy kultúrattasékat neveznénk ki világszerte a fontosabb fővárosokba. Ez lehetővé tenné a tagállamok nagykövetségeinek jelenlegi kultúrattaséi és a helyi nemzeti kulturális intézmények közötti jobb koordinációt, különösen az európai uniós nemzeti kulturális intézmények hálózata (EUNIC) révén. Nemrég volt szerencsém találkozni az EUNIC képviselőivel Kínában és Brazíliában, és azt mondták, hogy nagy szükségük lenne az együttműködésre és a koordinációra ahhoz, hogy az adott országban népszerűsíteni tudják kultúránkat. Ami feltörekvő stratégiai partnereinket illeti, a közelmúltban tanúi lehettünk, hogyan válhat a kultúra külkapcsolataink szerves részévé. Minden eddiginél határozottabban el vagyok kötelezve az európai kulturális napirend ezen fontos dimenziójának további támogatása iránt. Most áttérek Sanchez-Schmid asszonynak a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentésére. Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek és különösen Sanchez-Schmid asszonynak ezért a nagyon jó jelentésért. Örömmel látom, hogy az ön jelentésében kifejtett nézetek és a mi elemzésünk jelentős mértékben egybevágnak. Egyetértünk azzal, hogy a kulturális és kreatív ágazatok nemcsak a munkahelyteremtés, a növekedés és az exportbevételek motorjai, hanem a társadalmi befogadást, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint az Európai Unión belüli és kívüli interkulturális párbeszédet is támogatják. Ahogy jelentésében helyesen kijelenti, ezeknek az ágazatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az Európa 2020 stratégia megvalósításához, és a következő évek során fontosabb helyet kell kapniuk az EU-ban. Egyetértünk azzal is, hogy az ezekben az iparágakban rejlő potenciált nem használjuk ki teljes mértékben. Ha ezt a potenciált teljesen fel akarjuk szabadítani, különböző területeken kell fejlődést elérnünk: készségfejlesztés és kapacitásépítés, a finanszírozáshoz való hozzáférés, az üzleti környezet javítása, a művek határokon átnyúló mozgásának támogatása, új terjesztési modellek támogatása, ezen ágazatok regionális és helyi fejlesztési

9

10

HU


potenciáljának maximalizálása, ezen ágazatok innovációra gyakorolt hatásainak katalizálása, valamint egy kreatív Európa népszerűsítése a globális porondon. A zöld könyvünk által elindított konzultációból – amelynek során 350 hatóságot, a nagyközönséget, a kultúra területén tevékenykedő civil társadalmi szervezeteket és vállalatokat kértünk válaszadásra Európa-szerte – is ezek a következtetések vonhatók le. Örömmel látom, hogy zöld könyvünk Európában és az európai intézményekben élénk vitát váltott ki arról, hogy milyen környezetet kellene teremteni a vállalkozói készség speciális igényeinek kielégítésére, hogy élni lehessen a globalizáció, a digitalizáció és a kulturális sokszínűség nyújtotta új lehetőségekkel. Szilárd meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéseink hozzá fognak járulni egy olyan jobb környezet kialakításához, amelyben ezek a létfontosságú ágazatok fontos szerepet játszhatnak majd az EU 2013 utáni finanszírozási mechanizmusainak vitájában és az Európa 2020 stratégia végrehajtásában. Végezetül pedig nagyon örülök, hogy a Parlament – és különösen jó barátom, Doris Pack – ekkora lelkesedéssel foglalkozik az európai kulturális fővárosok kérdésével és Szarajevó pályázásával. A Bizottság természetesen egyetért az önök nézetével, ami Szarajevó történelmi és kulturális jelentőségét illeti. A város a legújabb kori európai történelem egyik legsötétebb epizódjának, de ugyanakkor a szebb jövőbe vetett reményünk szimbóluma is. Szarajevó az ismétlődő konfliktusok ellenére is megőrizte multikulturális szellemiségét. Hadd mondjak néhány szót az európai kulturális fővárosokra vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács 2006-ban fogadta el azt a határozatot, amely a kezdeményezés alapját képezi. Ez a határozat lefekteti a városok kiválasztására vonatkozó szabályokat, és önök még nálam is jobban tudják, hogy egy ilyen határozatot csak egy új kezdeményezés révén lehet megváltoztatni a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően. A határozat kimondja, hogy a kezdeményezés kizárólag az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozik. A határozat tartalmaz egy kronológiai listát, amely 2019-ig minden évre meghatározza, hogy melyik két tagállam jogosult a címre. 2014-re már ki van választva a két város, és a Tanács nemsokára 2015-re is ki fogja választani a két várost. A határozat előírja az Európa Kulturális Fővárosa cím odaítélésére vonatkozó eljárást, és a szabályok nem adnak teret a Tanács számára, hogy ezen eljárások figyelmen kívül hagyásával válasszon ki egy várost. A Bizottság kizárólagosan és teljes mértékben felelős a Parlament és a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért. Az európai kulturális fővárosokra vonatkozó határozat alóli mentesítés egy olyan alapvető kérdésben, mint a földrajzi helyzet, egyszerűen az általunk megállapított szabályok megsértését jelentené. Véleményem szerint nagyon nehéz lenne igazolni egy ilyen kivétel engedélyezését, miután közösen megállapodtunk a kezdeményezésre vonatkozó szabályokról. A Parlament és a Tanács kevesebb mint 5 éve fogadta el ezt a jelenleg érvényes határozatot. Akkor lehetőség volt határozni arról, hogy nem uniós tagállamok is részt vehessenek-e, és lehetőség volt rendelkezéseket hozni a kivételekről. Akkor azonban olyan döntés született, hogy 2010 után nem uniós tagállamok nem vehetnek részt a kezdeményezésben. Ami az Európa Kulturális Fővárosa cím jövőjét illeti, a Bizottság jelenleg dolgozik a kezdeményezés 2019 utánra vonatkozó meghosszabbításán. Nyilvános konzultációt indítottunk, és elvégezzük a jelenlegi rendszer értékelését. Ezután javaslatot fogunk előkészíteni, amelyet előreláthatólag 2012 elején fogunk elfogadni. Az előkészítés során a Bizottság megvizsgálja azt az elképzelést, mely szerint 2019 után tagjelölt államok is csatlakozhatnának a kezdeményezéshez. Szeretném tájékoztatni önöket, hogy más harmadik országbeli városok is kifejezték már érdeklődésüket.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Végezetül hadd hangsúlyozzam még egyszer, milyen nagyra értékelem Szarajevónak az európai történelemben betöltött szerepét és a város kulturális jelentőségét. Amíg a kulturális fővárosokra vonatkozó kezdeményezés Szarajevó számára nem elérhető, az EU kulturális programja révén más jellegű támogatást tud felajánlani Szarajevónak 2014-ben és azután is. William (The Earl of) Dartmouth, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, félretettem az előkészített szövegemet, mert az uniós kultúrattasékra vonatkozó javaslatra szeretnék reagálni. Azt hittem, rosszul hallok. Azt kell mondanom, hogy a Bizottságnak – amely bizarr és nevetséges javaslatairól híres – ez az egyik legbizarrabb és legnevetségesebb javaslata. Az uniós kultúrattasék kinevezése újabb magasan fizetett és teljesen haszontalan állásokat jelentene, amelyeket kegyelt uniós köztisztviselők töltenének be, és a hozzájáruló országok fizetnének. Azt is hozzáteszem, hogy a Bizottság nagy érzéketlenségről tesz tanúbizonyságot, amikor a felesleges kultúrattasékra vonatkozó nevetséges és költséges javaslattal éppen az általános gazdasági nehézségek idején hozakodik elő. Egyszer talán majd végre nemcsak a saját aranytálcán átnyújtott fizetésükre és nyugdíjukra fognak gondolni, hanem arra is, hogy a valóságban mibe kerülnek ezek a kezdeményezések. Jutta Steinruck, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök úr, térjünk vissza a tárgyra! A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki dolgozott ezen a jelentésen. A bizottságban valamennyi képviselőcsoport egyhangúan támogatta azt a célkitűzést, hogy az oktatást és képzést Európában minden fiatal számára elérhetővé kell tenni, és támogatni kell őket a munka világába való belépésben, ugyanakkor egyetlen fiatalnak sem szabad kiesnie a rendszerből. A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleményének megfogalmazásakor nem a Bizottság jelentésére alapoztam, mert az szerintem nem volt elég konkrét. Számomra fontos volt, hogy a jelentés teljesen konkrét feladatokat is tartalmazzon. Bizonyos esetekben nem tudtam támogatni a jelentésben szereplő kijelentéseket. A Foglalkozatási és Szociális Bizottság véleménye szerint az egyik fontos aspektus az iskolából a munka világába történő átlépés. Ez egy nagyon fontos csatlakozási felület. Ennek az átlépésnek várakozási idő nélkül kell megtörténnie. Fontosnak találtuk azt is, hogy a munka világába történő belépést ne hozzuk kapcsolatba a szociális dömpinggel, és az ne a szociális dömping feltételei mellett menjen végbe. A szakmai gyakorlat szerepét nagyon fontosnak tartjuk. A szakmai gyakorlat fontos és szükséges, de az ezzel való visszaéléseket kerülni és tiltani kell. Szeretnénk látni egy olyan európai képesítési keretrendszerre irányuló kezdeményezést, amely minimumszabályokat állapít meg a szakmai gyakorlatokra nézve. Végül pedig egy kérés a Parlamenthez és a Bizottsághoz: biztosítani kell, hogy a „Fiatalok lendületben” program finanszírozását ne nyirbálják meg, vagy ne szüntessék meg ezt a programot a „Mozgásban az ifjúság” program javára. Az ifjúsági szervezetek munkája fontos a társadalmi szerepvállalás szempontjából, és segíti a fiatalok személyes fejlődését. Ez később a munkavállalás szempontjából is nagy előnyt jelent. Karima Delli, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadója. – (FR) Elnök úr, először a kulturális és kreatív ágazatokról beszélnék. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményének előadójaként szeretném hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik a

11

12

HU


kultúra és a kreativitás az európai gazdaságban, az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában, egy tudáson és innováción alapuló társadalom létrehozásában, valamint a munkahelyteremtésben. Ez a jelentés kiemelt figyelmet szentel az ágazatra jellemző munkakörülményeknek, különösen a rendszertelen jövedelemnek és a bizonytalan munkaviszonyoknak, amelyek alapos vitát és speciális aspektusok figyelembevételét teszik szükségessé, például a javadalmazás terén jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a végzettség és a munka közötti összhang javítását. Meg akarjuk könnyíteni a fiataloknak és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférést, ösztönözni akarjuk a mobilitást, támogatni akarjuk a kulturális sokszínűséget, valamint az ingyenes szoftverek és nyílt szabványok használatát és terjesztését. Végezetül pedig hangsúlyozni akarjuk, milyen fontos szerepet tölt be az egész életen át tartó tanulás ebben a gyorsan változó ágazatban. Most áttérnék a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésre. A fiataloknak Európában nehéz dolguk van: legyen szó a munka világába való belépésről, az oktatásról, a lakhatásról vagy a szociális szolgáltatásokról, olyasmin kell átmenniük, ami egyfajta társadalmi beavatási szertartásnak tekinthető. Megfelelő és ambiciózus megoldásokat kell felajánlanunk nekik, hogy bizakodva tekinthessenek a jövőbe. Üdvözlendőnek tartom, hogy ez a jelentés a fiatalok részvételét nemcsak a foglalkoztatás, hanem az oktatás és képzés szemüvegén keresztül is megvizsgálja. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni azt az általam is támogatott kérést, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételéről. Jelentésünk hangsúlyozza a mobilitást, amelyet mindenki számára elérhetővé kell tenni – ezt is üdvözlendőnek tartom. A mobilitás ma elsősorban a diákokat érinti, de mindenki más esetében is ösztönözni kell, gondolok itt a fiatal munkavállalókra és a szakképzésben részt vevő fiatalokra. Sajnálatos lenne, ha az európai fiatalokat aszerint kategorizálnánk, hogy a képzett, több nyelven beszélő, a jövőbe bizakodón tekintő elithez tartoznak-e, vagy ahhoz a csoporthoz, akiket lemaradottaknak tekintenek, mert nincs egyetemi végzettségük, vagy mert csak manuális munkát végeznek. Nagyon örülök annak, hogy a jelentésben felszólítunk a kor alapján történő megkülönböztetés megszüntetésére a szociális védelmi rendszerhez való hozzáférés terén. Úgy gondolom, hogy a minimáljövedelem-rendszer kulcsfontosságú a fiatalok függetlenségének biztosításában, és felszólítok ennek megteremtésére. Jelentésünk hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, hozzáférjenek az egészségügyi ellátáshoz, és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak. Mindannyian tudjuk, hogy azok a fiatalok, akiknek nincs más választásuk, mint hogy egyidejűleg dolgozzanak és tanuljanak, valószínűleg kudarcot fognak szenvedni tanulmányaik terén. Végezetül pedig örülök, hogy a Parlament felismerte, hogy nem szabad engedni, hogy a szakmai gyakorlat továbbra is álruhába öltöztetett, valódi állás legyen. A szakmai gyakorlaton résztvevőket megfelelő díjazásban és szociális védelemben kell részesíteni. (Taps)

12-05-2011

12-05-2011

HU


Ivo Belet, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (NL) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy Európa mind gazdasági, mint politikai szempontból nagyon viharos időket él meg. A szolidaritás elve veszélybe került, hiszen a nacionalista és populista mozgalmak felemelkedőben vannak, ahogy arról néhány perce egy brit kollégánk, aki a nemesi rend tagja, is tanúbizonyságot tett. Hölgyeim és uraim, a jelenlegi trendek fenyegetést jelentenek az EU jövőjére, valamint az európaiak boldogulására és jólétére nézve. Azért választottak meg bennünket, hogy megoldást találjunk erre. Biztos asszony, ahol arra szükség van, ennek a megoldásnak a kulturális szektorból kell érkeznie. Kétségtelen, hogy sokkal többet kell invesztálnunk a közös európai nyilvánosság megteremtésébe. Ahogy az a mai vitában már elhangzott, az oktatás ebben nagyon fontos, talán létfontosságú szerepet játszhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kulturális ágazat vállalkozói és a tudományos élet, a felsőoktatás (egyetemek és főiskolák), ill. középfokú oktatás közötti együttműködést sokkal jobban ki lehetne aknázni, és ez az együttműködés sokkal több lehetőséget rejt, mint amivel jelenleg élünk. Biztos asszony, ön is azt mondta, hogy ez az ágazat jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciált rejt magában, ezért konkrét, ösztönző intézkedéseket kell hoznunk, például csökkenteni kell az online projektek adóját, mivel a jelenlegi rendszer – pl. a héa mértéke – nem tart lépést a jelen változásaival, és teljes mértékben igazságtalan. Ezenkívül a vállalkozók, a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak vezetői számára jobb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozási lehetőségekhez, mivel jelenleg túl kevés ismerettel rendelkezünk a banki finanszírozásról, és nem megfelelő az ehhez való hozzáférés sem. Ez a jelentés erre nézve nagyon konkrét javaslatokat tartalmaz; biztos asszony, számítunk a Bizottságra és az illetékes nemzeti és helyi hatóságokra e javaslatok végrehajtásában. Oldřich Vlasák, a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – (CS) Elnök úr, a kulturális és kreatív ágazatok helyzete az innovációra vonatkozó európai stratégiában és az Európa 2020 stratégiában is szerepel, és szorosan összefügg azokkal az intézkedésekkel, amelyek a műemlékek, múzeumok, galériák, a városi és vidéki turisztikai helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek hatékonyabb kihasználását célozzák. Ebből a szempontból a történelmi és kulturális tartalmak digitalizálása jelenti a legfontosabb lehetőséget. A digitalizálásnak köszönhetőnek a nagyközönség jobban hozzá tudna férni azokhoz az anyagokhoz, amelyek fontosak a tanulás, a megismerés, az oktatás és a kulturális identitás megerősítése szempontjából. Ha ezekbe a területekbe befektetünk, az szinte biztosan megtérül, és nemcsak a sok regionális gazdaság lényeges elemét alkotó turizmusban, hanem a külpolitikában is. Kifizetődik, ha nagyobb figyelmet szentelünk az európai országok mélyen gyökerező kulturális hagyományainak, ugyanakkor pedig támogatjuk az egyes falvakat, városokat, régiókat, tagállamokat és ezzel globális összefüggésben nézve magát az EU-t is. Ezért a 2013 utáni új programozási időszakban folytatnunk kell a kulturális projekteknek az európai strukturális alapokból történő finanszírozását, meg kell erősítenünk a helyi hatóságok együttműködési testvérkapcsolatait, és meg kell őriznünk a kulturális projektekre irányuló közösségi programok függetlenségét. Cecilia Wikström, a Jogi Bizottság véleményének előadója. – (SV) Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Sanchez-Schmid asszonynak, a jelentésen végzett

13

14

HU


kiváló munkájáért. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a Jogi Bizottság előterjesztette a véleményünket, amellyel kapcsolatban teljes volt az egyetértés, és nagy örömmel látom, hogy észrevételeink nagy része be is került a jelentésbe. Reméljük, hogy a jelentés a Parlamentben széles körű támogatásra talál. Ma a digitális technológia és az internet egyrészt óriási lehetőségeket teremt az európai kulturális és kreatív ágazatok számára, másrészt hatalmas kihívások elé is állítja ezeket. Ragaszkodnunk kell a szellemi tulajdonjogok védelmének megalapozásához, ugyanakkor pedig meg kell tennünk a szükséges lépéseket a modern technológiában rejlő potenciál és kreativitás felszabadítására. Az európai kulturális ágazat és a technikai innovációs ágazat szereplői, de mindenekelőtt az európai polgárok megérdemelnek egy jól működő, belső piacot, ahol a kreatív tartalmak szabadon mozoghatnak, ahol a határok nem jelentenek akadályt, és ahol a kulturális ágazat szereplői biztosak lehetnek abban, hogy munkájukért megkapják az őket megillető javadalmazást. Szeretném megköszönni az előadóknak, hogy bevették a jelentésbe a Jogi Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a vakok és gyengénlátók könyvekhez való hozzáférését javítani kell. Remélem, hogy ezáltal ezek az emberek még nagyobb mértékben megtapasztalhatják az irodalom nyújtotta örömöt és erőt. A véleménynyilvánítás szabadságát mindenki számára biztosítani kell. Köszönöm. Elnök. – Elérkeztünk az érintett bizottságok nevében történő felszólalások végére, és nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy tegyek egy megjegyzést. Meggyőződésem szerint az egyes bizottságok nevében felszólalóknak törekedniük kell arra, hogy az adott bizottságot képviseljék felszólalásukkal. Ebben a vitában voltak olyan felszólalások, amelyek teljesen elfogadhatóak lettek volna, ha a felszólaló egyén nézeteiről szóltak volna, azonban egy bizottság nevében elmondott felszólalásként teljesen elfogadhatatlanok voltak, és biztos vagyok benne, hogy az adott bizottság is úgy gondolja, hogy a felszólalás nem a bizottság véleményét tükrözte. Véleményem szerint ezt az Európai Parlament Elnökségének tekintetbe kellene vennie, mert nem engedhetjük meg, hogy olyan dolgok hangozzanak el egy, a Parlament sok képviselőjéből álló bizottság nevében, mint amilyenek ma elhangzottak. (Taps) Marco Scurria, a PPE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nevében valamennyi előadónak, akik ma délelőtt bemutatták jelentéseiket, mivel úgy gondolom, hogy ezek a jelentések lehetővé teszik, hogy lerakjuk a jövő Európájának alapjait. Ma délelőtt a jövő generációkkal, a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozunk, akiket a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű, fontos, kiemelt kezdeményezés segítségével be kell vezetnünk a munka világába. Ma délelőtt az Unió Balkán felé történő kulturális kiterjesztéséről is beszélünk, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztéséről is. A nagy gazdasági válság idején fontos hangsúlyozni, hogy a kulturális ágazat az egyetlen olyan ágazat, amely nem mutat csökkenő tendenciát, sőt a bevételei növekednek. Szeretnénk, ha a kultúra szerepet kapna az Európai Unió külső fellépéseiben, és, Lord Dartmouth és Kuhn úr, ezt nem pusztán jól fizetett köztisztviselők révén képzeljük

12-05-2011

12-05-2011

HU


el, hanem azáltal, hogy jobban előmozdítjuk a békét, a stabilitást és a különböző kultúrák közötti megértést. Ma kulturális, oktatási és ifjúsági programjaink megerősítésére is törekednünk kell. Az olyan programok, mint az Erasmus, az egész életen át tartó tanulás programja, a Comenius, a Leonardo, a Fiatalok lendületben és még számos más program, európaiak millió számára nemcsak puszta szavak, hanem az Európai Unió szimbólumai. Sok ember számára ezek egy európai szellemiség kezdetét jelentik, azt, hogy kapcsolatba kerültek kollégákkal és kortársakkal, ami valóban előmozdítja az Unió megerősítését, és ez még inkább igaz azóta, hogy a Lisszaboni Szerződést követően az Unió a sport terén is kötelezettségeket vállalt magára. Be kell ruháznunk ezekbe a programokba, de ami a legfontosabb, hinnünk kell bennük. Senki nem tagadja a tejkvóták, az ipari beruházások és a környezetvédelem fontosságát; de a kultúra teszi lehetővé, hogy felépítsük Európát, és ezt nem szavakkal, hanem olyan programokkal és tevékenységekkel kell megtennünk, amelyeket valóban át tudunk ültetni a gyakorlatba. Vassiliou asszony, a szarajevói hegedűszó, amelyről Pack asszony beszélt, a mi Európánkról szól, nem pedig a rengeteg rendeletről. Így épül Európa, és néha talán a rendeleteken is változtatni kell egy kicsit. Katarína Neveďalová, az S&D képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök úr, örülök, hogy az Európai Parlament végre egy teljes délelőtti plenáris ülést a kultúrának és oktatásnak szentel. Válság idején az oktatás kulcsfontosságú, és nem szabad elfelejtenünk, hogy képzett fiataljaink jelentik a jövőt. Üdvözlöm, hogy a Bizottság nem feledkezett meg a fiatalokról, üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést. Az oktatásba való befektetés a megoldás az EU állandó problémáira, még a megszorítások idején is. Szeretnék gratulálni Zver úrnak, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés európai parlamenti előadójának. Jelentését kiemelkedően jónak tartom, különösen mivel ez egy egész bizottság munkája, amelynek közös célja, hogy az ifjúság javát szolgálja. Az EU ifjúságának mobilitása és e mobilitás előmozdítása fontos az európai identitás és a polgári szerepvállalás szempontjából. Azonban ahogy önök is tudják, az eredeti bizottsági kezdeményezést nagyon kritikusan szemléltem, ezért szeretnék hangsúlyozni néhány pontot, amelyeket sikerült beemelnünk a jelentésbe. Nyilvánvalóan fontos a számunkra, hogy továbbra is invesztáljunk a mobilitási és ifjúsági programokba, így a jelenlegi Erasmus és Leonardo programokba, valamint a „Fiatalok lendületben” program tevékenységeibe. Ez nyilvánvalóan az egyik megfelelő módszer az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósítására. Fontosnak tartom az egész életen át tartó tanulás és a nem csak a fiataloknak szóló tevékenységek támogatását is. Szeretném hangsúlyozni az esélyegyenlőséget, és nemcsak a nemek közötti egyenlőségre gondolok, hanem a fogyatékkal élők vagy más szempontból hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségére is. Nyilvánvalóan fontos a nem formális oktatás elismerése, mivel ez is az olyan képességek fejlesztését szolgálja, amelyeket a fiatalok későbbi életük során kamatoztatni tudnak majd. Nagyon fontos a tagállamok és régiók közötti párbeszéd is, és örülök, hogy bekerült a jelentésbe a Régiók Bizottságának és más szervezeteknek, például az Európai Ifjúsági Fórumnak számos észrevétele.

15

16

HU


Ezekről még sokat tudnék beszélni, nemcsak két percet, de akár tízet is, de végezetül hadd mondjak csak még egyetlen mondatot. Én is részt vettem a Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésben, és így örülnék, ha támogatásra találna, mivel nagyon fontos, hogy az abban a régióban élőknek megmutassuk, hogy számíthatnak az EU-ra. Hannu Takkula, az ALDE képviselőcsoport nevében . – (FI) Elnök úr, örülök, hogy a ma délelőtti vitát kulturális témáknak szenteljük. Nagyon fontos, hogy beszéljünk ezekről, és ne csak egy délelőtt, hanem sokkal hosszabban is. De az is jó, ha legalább egy délelőttöt szentelünk ezeknek a témáknak. Nagy kihívás mindezeket a jelentéseket együtt értékelni, de néhány észrevételt talán fogok tudni tenni velük kapcsolatban. Zver úrnak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésével kezdeném. Nagy valószínűséggel igaz, hogy ez a mobilitási program sikertörténetnek bizonyult, és Zver úr jelentése persze ennél sokkal részletesebben tárgyalja a témát. Meggyőződésem, hogy ez a program az európai történelem számos sikertörténetére adhat még lehetőséget a jövő ifjúságának. Olyan uniós oktatási programokat kell biztosítani, amelyekben a fiatalok részt tudnak venni, és amelyek előmozdítják a multikulturális szellemiséget. Át kell gondolnunk azt is, amit Honeyball asszony mond jelentésében a koragyermekkori nevelésről és gondozásról. Előnyben részesítem a korai oktatás és nevelés kifejezést a korai oktatás kifejezéssel szemben, mivel fontos a személyiség fejlődési folyamata. Lehetővé kell tenni a személyiség fejlődését, és ennek a folyamatnak csak egy része az oktatás. Nehéz feladat a gyermekeket és a fiatalokat úgy nevelni, hogy jó emberekké és a társadalom kiegyensúlyozott tagjaivá váljanak. A család természetesen létfontosságú szerepet játszik ebben, de ahogy a jelentés is helyesen hangsúlyozza, a korai oktatás és nevelés területén dolgozóknak is szerepet kell kapniuk, és biztosítani kell a közvetítés folyamatát is, amelyre ma a gyerekeknek és fiataloknak igen nagy szükségük van. Schaake asszonynak az EU külső fellépéseiről szóló jelentésével kapcsolatban úgy gondolom, hogy a külpolitika alakításakor jobban figyelembe kell venni a kultúrát. Ez nagyon fontos. Számtalanszor előfordulnak olyan szerencsétlen helyzetek, amikor a kulturális háttér és a kulturális összefüggések figyelmen kívül hagyása külpolitikai kudarcokhoz vezet, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységének szerves részévé váljon a kultúra. Végezetül a Pack asszony által ma felvetett, Szarajevóra vonatkozó kezdeményezésről azt gondolom, hogy öt évvel ezelőtt ugyan valóban döntések születtek a kulturális fővárosokra vonatkozóan, de akárcsak a tudományban, képesnek kell lennünk a paradigmaváltásra. Most talán itt az ideje ennek, legalábbis ebben a konkrét kérdésben. Talán meg kell próbálnunk megoldást találni arra, hogyan lehetne Szarajevóra tekintettel változtatásokat eszközölni. Meggyőződésem, hogy ez hozzáadott értéket jelenthetne az Európa Kulturális Fővárosa program és az egész Európai Unió számára. Összegzésül azt mondanám, hogy a kultúrpolitika terén a nagyobb összefüggésekre kell koncentrálnunk, és meg kell próbálnunk megérteni a kultúrpolitika jelentőségét az Európai Unió egésze szempontjából. A belső piac, a külpolitika és a biztonságpolitika nem lehet sikeres, ha nincs egy ezeket támogató, erős kulturális alap. A kultúra mindennek az alapja, az egész Európai Unió jövőjének alapja, ezért biztosítani kell a kultúra elismerését, és nemcsak a GDP-hez való hozzájárulása miatt, hanem önmagában való értékként is, hiszen a kultúra az emberek, a társadalmak és végeredményben az egész Európai Unió számára értéket jelent.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Emma McClarkin, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, az elmúlt években a tudomány és a politika egyre nagyobb hangsúlyt helyez a kultúrára és az oktatásra, az elemzések pedig folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a területek nemcsak a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió, hanem az európai fiatalok mobilitásának szempontjából is létfontosságúak. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette és az államháztartás hiányának csökkentése érdekében sok tagállam megszorító intézkedéseket vezet be, és csökkenti a költségvetést, így ezek a területek gyakran háttérbe szorulnak, amit sajnálatosnak tartok. Az oktatásba és a kultúrába történő befektetés hozzájárul a tagállamok globális versenyképességének növeléséhez, felfegyverzi a fiatalokat a jövő kihívásaival való küzdelemre, ösztönzi a kreativitást, az innovációt és a kölcsönös megértést. Azonban éppen ezek azok a területek, amelyeken inkább a tagállamok tudnak fellépni, nem pedig az Unió, és a tagállamok tudják, mi a leghelyesebb reakció az oktatási kihívásokra. A ma délelőtt tárgyalt jelentések számos vonatkozását aggályosnak tartom, különösen a tagállamok szubszidiaritásának megsértését az oktatási célok és a szociálpolitika terén. Nem tartozik az EU hatáskörébe, hogy oktatási reformokat kényszerítsen rá a tagállamokra. Ezt tiszteletben kell tartanunk. A kultúra terén az EU a bevált gyakorlatok cseréje vagy a prioritást élvező területek (korai oktatás, az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a szakképzés támogatása) hangsúlyozása révén segíthet a tagállamoknak abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki politikai prioritásaikból. Ahhoz, hogy a fiataloknak lehetőségeket biztosíthassunk, kulcsfontosságú a munkaerőpiacok rugalmassága, hogy a fiatalok gyakorolhassák a szakmájukat. Azonban az e célok megvalósítását szolgáló új projektek és szervezetek önkényes létrehozása nem felel meg az EU-szerte érzékelhető költségvetési realitásoknak. Ezt a szomorú tényt nem szabad szem elől tévesztenünk, hanem a való világot figyelembe véve kell megoldásokat nyújtanunk. Mindazonáltal szilárdan hiszek a kultúra erejében. Hiszek abban, hogy a kultúra elősegíti a kölcsönös megértést, az innovációt és a gazdasági növekedést. Európa gazdag kultúrával és jelentős kreatív potenciállal rendelkezik, és ezt támogatnunk, fejlesztenünk kell. A kreatív ágazatok nagymértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához és kulturális tapasztalatainkhoz is. Meg kell teremtenünk a további fejlődésükhöz szükséges eszközöket, és biztosítanunk kell számukra az őket megillető elismerést. Magától értetődő, hogy minél jobb képzésben részesülnek a fiatalok Európa-szerte, annál fényesebb lesz a jövőnk egy nagy kihívást jelentő, globális környezetben. Oriol Junqueras Vies, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként, valamint a kulturális és kreatív iparágakról, ill. a korai oktatásról szóló jelentésekhez előterjesztett különböző módosításokra tekintettel szeretném megosztani önökkel a következő gondolatokat. A gazdasági válság különösen súlyosan érinti a fiatalokat. Az Európai Unió sok régiójában a fiatalok munkanélküliségi rátája 40 százalék fölött van. Ezért van olyan nagy szükség a fiatalok munkaerő-piaci integrációjára irányuló politikák alapos elemzésére, és a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés éppen ezt a célt szolgálja. A jelentés négy - nézetem szerint - legfontosabb aspektusára fogok fókuszálni. Először is, véleményem szerint létfontosságú a mobilitás ösztönzése. A mobilitás a kötetlen tanulás kiemelkedően fontos eszköze, amely elősegíti a kulturális cserét, és felruházza a

17

18

HU


fiatalokat azokkal az eszközökkel, amelyekre szükségük van a fejlődéshez egy globális szakmai környezetben. Másodszor pedig, és ez is szorosan összefügg a mobilitással, két okból is létfontosságú, hogy a fiatalok európai nyelveket tanuljanak. Egyrészt azért, hogy európai környezetben folyékonyan tudjanak kommunikálni, másrészt pedig azért, hogy teljes mértékben integrálódni tudjanak azokba a közösségekbe, amelyekben élnek és dolgoznak, vagyis más szóval a társadalmi kohézió miatt. Harmadszor pedig szeretném hangsúlyozni a vállalkozói szellemet ösztönző politikák fontosságát. Létfontosságú, hogy az egyetemi diákok számára vállalkozói programok álljanak rendelkezésre. Ennek részeként olyan fórumokat kell teremteni, ahol az innovatív ötletekkel rendelkező diákok kapcsolatba léphetnek a pénzügyi szereplőkkel. Végezetül pedig meggyőződésem, hogy esélyegyenlőséget kell teremteni az egyetemre való bejutás terén, hogy az európai tehetség egyetlen része se menjen veszendőbe. A fiataloknak aktívan részt kell venniük a gazdaságban. A fiataloknak teljes mértékben ki kell aknázniuk a bennük rejlő potenciált, hiszen nekik is fontos szerepet kell játszaniuk a válságból való kilábalásban. Rui Tavares, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr, mivel két perc alatt kellene öt jelentésről és egy szóbeli választ igénylő kérdésről beszélnem, úgy döntöttem, hogy csak két jelentésről fogok beszélni: Sanchez-Schmid assszony kreatív ágazatokról szóló jelentéséről, valamint kollégámnak, Schaake asszonynak az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéséről. Azért döntöttem így, mert ez a két jelentés együtt bemutatja, mire van szüksége Európának a válság megfordításához, és hogyan tud ehhez hozzájárulni az európaiak tehetsége és kreativitása. Ami a kreatív ágazatokat illeti, szerintem elég nyilvánvaló, hogy talán Európa rendelkezik a legnagyobb potenciállal ezen a téren. Különösképpen igaz ez a városi területekre, az európai városokra, amelyek egyrészt nagyon jó összekapcsolhatósággal, másrészt pedig nagyon erős és különböző, sokszínű, egyéni kulturális jellemzőkkel rendelkeznek. A kreatív ágazatok fenn tudják tartani önmagukat azokban a városi makrorégiókban, amelyek megfelelő tőkével, a tehetség és tudás nagyfokú koncentrációjával és kiválóan működő vállalatokkal rendelkeznek. Ezt láthatjuk például Párizs, London és Antwerpen régiójának esetében. Azonban ez nincs így egész Európában. Vannak Európának olyan periférikus régiói, ahol megvan a tehetség, a történelem, és vannak olyan városok is, amelyek jelentős szerepet játszhatnának az európai gazdaság újraindításában, de megfelelő uniós vagy tagállami támogatás nélkül ezt nem tudják elérni. Nem hazudhatunk önmagunknak ezzel kapcsolatban: amíg Európa például kötvények kibocsátásával próbálja meg rendbe hozni a gazdaságot, addig semmit nem tehetünk. A Parlamentnek nagyon jó ötletei vannak, de a kormányok közben azzal vannak elfoglalva, hogy darabokra szaggassák az eurót, ami lehetetlenné teszi a talpraállást. Mindjárt kifutok az időből, ezért gyorsan elmondom még, hogy ami a külső fellépések politikáját illeti, az Európai Uniónak most kivételes alkalma nyílik arra, hogy a tagállamok külpolitikájától teljesen eltérő jellegű külpolitikát hozzon létre. Kulturális szempontból nem arra van szükség, hogy létrehozzunk egy potenciális európai identitást, egy illuzórikus európai identitást, majd megpróbáljuk azt exportálni a tengerentúlra. Ehelyett Európának

12-05-2011

12-05-2011

HU


külső fellépéseiben kétirányú útként kell használnia a kultúrát, tehát úgy, hogy tanítunk és tanulunk is egyszerre, és gyümölcsöző párbeszédet folytatunk más nagy régiókkal, pl. a Mercosurral vagy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN). Így tudjuk a leginkább a világ többi részének a javát szolgálni az európai demokrácia példájával, ugyanakkor ez a folyamat az Európai Unió számára is hasznos, hiszen tanulhatunk másoktól. Giancarlo Scottà, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szeretném felhívni a figyelmet egy új módszertani megközelítés és az új technológiák intelligens alkalmazásának szükségességére, különösen az örökség és kulturális örökség ágazatokban. Az új technológiákban rejlő hatalmas potenciál – amely mind a hatékonyság, mind az eredményesség terén fejlődést hozhat – tudatos alkalmazása szükségképpen magával hozza a múlt módszereivel való szakítást. Az új technológiák új munkamódszereket jelentenek. Én magam is megtapasztaltam, hogy az új technológiák intelligens alkalmazása a műemlékvédelem terén jelentős eredményeket hozhat a tervezési és helyreállítási munkák során egyaránt. Az új technológiák segítségével ezenkívül „melléktermékként”, további költségek nélkül nagyon pontos adatbázisokat is kapunk, amelyeket természeti katasztrófák esetén fel lehet használni a műemlékek megfigyelésére és igazgatására. Az új technológiák további „melléktermékei” a tudományos oktatóanyagok és promóciós anyagok az adott műről, melyekkel globális szinten lehet népszerűsíteni a művet, így eleget téve a kulturális megismerés és csere kritériumainak. A legfontosabbnak azt tartom, hogy részt vegyünk egy cselekvési terv kidolgozásában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a technológiára, így teremtve Európa számára új gazdasági lehetőségeket. Nagyon nagy szükség van a képzésre, szükség van professzionális, fiatal és magasan képzett emberekre, akik képesek felnőni az új globális piac kihívásaihoz. Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök asszony, csak a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentésről fogok beszélni. Szeretnék gratulálni az előadónak, mivel a jelentés ennek a témának és ennek az európai politikának valóban minden aspektusát lefedi. Felszólalásomban három témát szeretnék érinteni. Először is a jelentés 24. és 25. pontjával kapcsolatban – amelyek az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szólnak – szeretnék feltenni egy kérdést. Egyébként ezzel kapcsolatban nemrég a Bizottságnak is benyújtottam egy írásbeli választ igénylő kérdést. Még várok a válaszra, de most megragadom a lehetőséget, hogy megemlítsem ezt a problémát, amelyre már régóta próbálom felhívni a figyelmet. A legutóbbi bővítési körben csatlakozott kelet-európai országok közül sokban szembesülünk azzal a problémával, hogy bizonyos kisebbségi csoportokban a szülők nem járatják iskolába a gyermekeiket, hanem kizsákmányolják őket - ez szinte már tradícióvá vált. Ha pedig megpróbálunk intézkedéseket bevezetni ennek megváltoztatására, akkor azokra általában azt mondják, hogy diszkriminatívak. Ezért teszem fel a kérdést: egészen pontosan kit is diszkriminálunk? A szülőket, akik kizsákmányolják gyermekeiket? Vagy a gyermekeket, akiknek ennek következtében nincs lehetőségük beilleszkedni, mivel nem részesülnek oktatásban? Hiszen tudjuk, hogy a munka és az anyagi források által lehetővé tett gazdasági integráció minden további integráció alapja.

19

20

HU


A jelentés 27. pontja is egy valós problémára reagál nagyon pontosan. Egy vezető egyetemi előadó nemrég azt mondta nekem, hogy a bolgár egyetemek nem is tudnak róla, hogy tanárok számára is létezik Erasmus program. Tehát ezen a téren további intézkedésekre van szükség. Végül pedig a fiatalok munkanélkülisége, amelyet a jelentés F és G pontjai említenek, szintén hatalmas probléma. Arra a problémára utalok, hogy amikor a fiatalok állásokat pályáznak meg, ezeknél gyakran követelmény, hogy már legyen gyakorlatuk. De mivel épphogy csak befejezték az egyetemet vagy az iskolát, még nem szereztek gyakorlatot. Ez a követelmény nevetséges és diszkriminatív, és ezt a problémát alaposabban meg kell vizsgálnunk. Ez a követelmény mind a közszférában, mind a magánszférában jellemző. Legalább a közszférában meg lehetne tenni azt az intézkedést, hogy szigorú szabályokat vezetnek be a nyugdíjkorhatárt elért emberek nyugdíjazására nézve, hogy így szabadítsanak fel állásokat a fiatalok számára. Alajos Mészáros (PPE). – (HU) Tisztelt biztos asszony! Köszönet jár Sanchez-Schmid asszonynak a jelentésért. A kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását tűzték ki célul az uniós intézmények. Ez egy fontos feladat, mert jobb iparági feltételekkel az EU globális piacvezetővé is válhat ezen a téren. A kultúra hozzájárul a szegénység és a leszakadás elleni küzdelemhez, továbbá szerepet játszik a közös európai tudat és örökség megerősítésében és megőrzésében. Azzal, hogy szabad utat adunk a kreatív gondolkodásnak és az abból születő ötleteknek mindannyian szellemi és gazdasági előnyökre tehetünk szert. Már ma is lényeges mozgatói és befolyásolói a gazdaságnak a kki iparágak, pedig helyzetük nem mindig kedvező. A kreativitásnak nem lehet határokat szabni, de az alkotói hajlandóságot sajnos lehet negatívan befolyásolni. Bizonytalan vállalkozói környezettel, nem előnyös jogszabályi kerettel el lehet venni a polgárok alkotó kedvét. Méltán várhatjuk el egy európai stratégiától, hogy hozzásegíti az eddig korlátozottabb alkotói rétegeket az európai szintű kibontakozáshoz. Egyben elősegíthet egy bizonyos esélyegyensúlyt a tagállamok között, hogy az 5 milliónyi iparágban dolgozó jelenlétét és számának növekedését minden tagállamban megtapasztalhassuk. Itt fontos szerepet szánunk a kis- és középvállalkozásoknak is. Közép-Európa rengeteg talpraesett, alkotni vágyó polgárral rendelkezik. Kérdés, hogy tudunk-e mindenkinek már ma megfelelő hátteret biztosítani? Sajnos nem, de egyre több célzott program születik a helyzet javítására például a Duna-stratégia. A ma délelőtti vita az ifjúságról is szól. A jövő nemzedékek számára létfontosságú, hogy a művelődés, továbbképzés és művészi alkotás terén megkapja a teljes támogatást Európától. Olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek vonzóvá teszik számukra az Unión belüli alkotást és egyben teret biztosítanak a nemzetközi versenyben. Összefoglalva, hatalmas tétje van annak, hogy milyen szinten foglalkozunk a kki iparágakkal, ezért mielőbb megfelelő, a sajátosságokat figyelembevevő feltételeket kell biztosítani a művészek, alkotók számára a mobilitás, a szellemi tulajdonjogok és a szociális védelem területén. Knut Fleckenstein (S&D). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel a Parlament hangot ad annak a törekvésének, hogy részt akar venni ennek a fejlődő politikai területnek az alakításában. Csak félve jegyzem meg, hogy a Külügyi Szolgálat egyetlen képviselője sincs ma itt, és ez a tény is azt mutatja, hogy milyen fontos ez a jelentés.

12-05-2011

12-05-2011

HU


A jelentés helyesen sürgeti, hogy a jövőben a külpolitikában kapjanak hangsúlyosabb szerepet a kulturális aspektusok, vagyis a külkapcsolatokba építsék be módszeresebben a kulturális aspektusokat. Képviselőcsoportom fontosnak tartotta, hogy szólítsunk fel egy koherens stratégia kidolgozására, amely magában foglalja a meglévő uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történő hatékonyabb összehangolását, és figyelembe veszi az EU kulturális sokszínűségét. Pack asszony is utalt erre, amikor azt mondta, hogy a tagállamokban és a tagállamok között jelenleg létező struktúrákat – például a nemzeti kulturális intézetek hálózatát, az EUNIC-et – össze kell hangolni, és a civil társadalmat is be kell vonni az európai külső kulturális politikába. Az EU mottójának – „Egység a sokféleségben” – szintén szerepet kell kapnia az Unióról a külvilág felé közvetített képben. Ennek érdekében jobban ki kell használnunk az új média nyújtotta kommunikációs lehetőségeket. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a művészet és a kultúra ne váljon a külpolitika puszta eszközévé. Az Európai Közösséget kulturális értékei jellemzik a leginkább. Ezért fontos és helyes, hogy ezt a kulturális sokféleséget és identitást az uniós politikák segítségével az Unión kívül is megismertessük. Biztosra veszem, hogy így sokkal többet elérhetünk például az emberi jogokról és demokráciáról folytatott vitában is, mint az ebben a Házban elhangzó, gyakran üres és fenyegető szólamokkal. Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr, hölgyeim és uraim, folyik a küzdelem azok között az európai erők között, amelyek gyengíteni akarják az európai projektet, és amelyek még a jelenlegi válság közepette is erősíteni akarják az európai projektet. Ez a küzdelem a mai vitában is tükröződik. Sok minden elhangzott már a gazdaságról, az integrációról és a külpolitikáról, és ezek nyilvánvalóan fontos területek. Azonban számomra nem kétséges, hogy amennyiben meg akarjuk védelmezni az európai projektet, és népszerűbbé akarjuk tenni azon európaiak körében, akik jelenleg szkeptikusak az egész elképzeléssel kapcsolatban, akkor be kell fektetnünk a kultúrába és a fiatalokba. Ezért természetesen nagyon üdvözlendőnek tartom a mai vitát és ezt az öt jelentést. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés árnyékelőadójaként szeretnék köszönetet mondani Zver úrnak a kiváló együttműködésért. Az idő nem engedi, hogy túlságosan belemenjek a részletekbe, ezért csak két szempontra fogok koncentrálni. Az első, hogy a fiatalok számára lehetővé kell tenni a határokon átnyúló mobilitást. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi válság idején valóban szükség van arra, hogy mind politikai, mind pénzügyi szempontból valóban odafigyeljünk a fiatalok mobilitásának megvalósítására és előmozdítására. Ezért természetesen nagyon örülök annak, hogy dolgozunk az európai képesítési keretrendszer megerősítésén, amely lehetővé teszi majd a fiatalok számára megszerzett eredményeik határokon átnyúló hordozhatóságát. Ez egy apró, de kézzelfogható és fontos részlet, hiszen lehetővé teszi, hogy a fiataloknak ne kelljen problémákkal szembesülniük ezen a téren. Másodszor pedig a mobilitási eredménytáblára szeretném felhívni a figyelmet, amely a mobilitást akadályozó tényezőket tartalmazná az egyes tagállamok viszonylatában. Ezt is határozottan támogatom, és nagyon jó ötletnek tartom. Ez két konkrét példa volt, amelyek bizonyítják, hogy van előrelépés, és hogy az ördög a részletekben lakozik. Ezek azok a területek, ahol meg kell erősíteni a fiatalok lehetőségeit, és be kell fektetni a fiatalokba. Végezetül szeretnék köszönetet mondani az előadónak az együttműködésért, és sok szerencsét kívánni a biztos asszonynak ahhoz a nagy feladathoz, hogy felhívja a többi biztos és a biztosok testületének figyelmét a kultúra és az ifjúság jelentőségére.

21

22

HU


Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról és Schaake asszony jelentéséről szeretnék beszélni. Szeretném elmondani, hogy a jelentés számos szempontból méltó a támogatásra és dicséretre. A jelentés 17. bekezdése elítéli a totalitárius rezsimeket, amelyek cenzúrát alkalmaznak. A jelentés 50. bekezdése tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését, amikor például éppen azzal van problémánk, hogy a Kínával való kapcsolatainkban az állítólagos kulturális sokszínűség érvét használják fel erre. A 39. bekezdés sürgeti a civil társadalom bevonását, és hangsúlyozza a demokratikus szabadságok és az alapvető emberi jogok fontosságát. A jelentés ezen pontjai támogatást és dicséretet érdemelnek. A Kulturális és Oktatási Bizottságban végzett munka eredményeképpen sikerült törölnünk a jelentésből az uniós kultúrattasé kinevezésére irányuló javaslatot. Ezek a sikerek. Sajnálatos módon azonban vannak problematikus dolgok is, például az Oktatási és Kulturális Bizottság ülésein sajnos változtatást hajtottak végre a rendelkezésen, amely szerint ez egy olyan személy kinevezéséről szól, aki csak a kulturális ügyekért lenne felelős, és semmi másért. Erre fel kell hívni a figyelmet. A második problémás kérdés: a jelentés felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nyújtson kiegészítő képzést személyzetének a kulturális és digitális szempontokról. A Kulturális és Oktatási Bizottság nem akarta, hogy ez a rendelkezés növelje a költségeket ezen a területen, de az erre irányuló módosításunkat sajnos elvetették. Ezért a jelentéshez való hozzáállásom meglehetősen ambivalens. Malika Benarab-Attou (Verts/ALE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, Schaake asszony és Sanchez-Schmid asszony jelentései felhívják a figyelmünket arra, hogy a kultúra nem valamiféle díszítőelem, hanem bonyolult és kölcsönös összefüggések gyümölcse, és ezért a kulturális kérdéseket átfogó módon kell megközelíteni, és valamennyi európai politikába integrálni kell, a bel- és külpolitikába, a szociál- és gazdaságpolitikába egyaránt. Arra biztatom a biztos asszonyt, hogy ebben az irányban folytassa tovább tevékenységét, és működjön együtt más bizottságokkal, az Európai Bizottság más szolgálataival, valamint Ashton bárónő Európai Külügyi Szolgálatával. Szeretnék kitérni egy kérdésre, amelyet a jelentések nem tárgyaltak részletesen, mégpedig a művészek és a kulturális területen tevékenykedő egyéb szakemberek mobilitásának kérdésére. Ez lényeges kérdés az európai kultúra érvényesülése szempontjából. E téren számomra két aspektus tűnik fontosnak; az első az, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak világos és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a jelenleg érvényes szabályozásokról és eljárásokról. A második pedig, amelyről már szó is esett, a harmadik országok kulturális ágazatban tevékenykedő állampolgárainak szabad mozgását hátráltató szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása a schengeni térségen belül. Ez történhetne például a rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok közös gyorsított eljárásának bevezetésével, valamint az uniós munkavállalási engedélyre vonatkozó egységes eljárás bevezetésével. Határozottan sürgetem a Bizottságot, hogy ezeken a területeken folytassa tovább a munkát. Végezetül pedig, mivel a kultúrában és a szórakoztatóiparban egyre inkább Amerika válik meghatározóvá, fel kell hívni az Európai Unió és a tagállamok figyelmét arra, hogy nagyon fontos felvértezni magukat olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számukra Európa és a harmadik országok kulturális sokszínűségének megőrzését és védelmét. Ezért Európának meg kell erősítenie a helyzetét, és nem szabad feladnia a „puha hatalomért”

12-05-2011

12-05-2011

HU


folytatott harcot, hiszen a kulturális sokszínűség megőrzése forog kockán, amely a párbeszéd eszköze, a béke és a stabilitás megteremtésének globális garanciája. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL). – (FR) Elnök úr, néhány általános észrevételt szeretnék tenni a mai vitákkal kapcsolatban. Sajnálatos módon a Parlament nem szentel elegendő figyelmet az oktatási és kulturális kérdéseknek. Pedig ezek létfontosságúak a jövőnk szempontjából, Európa és az ifjúság jövője szempontjából. Az európai lakosság 20 százalékát teszik ki a 30 év alattiak, de a 24 év alattiak körében a munkanélküliség közel 21 százalék, és a 18 és 24 év közöttiek csaknem 15 százaléka a második ciklus vége előtt abbahagyja felsőfokú tanulmányait, és ezután nem is vesz részt további oktatásban vagy képzésben. Ami még rosszabb, a 15 év alatti fiatalok csaknem 25 százalékának nehézségei vannak az olvasás terén. Ezek a számok elfogadhatatlanok, pedig sajnos a recesszióval ezek az adatok sok tagállamban még tovább romlanak. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés bizonyos kérdésekben egy lépést jelent a helyes irányba, és számos üzenetet hordoz a Bizottság és a tagállamok számára. Az Európai Parlament ismét hangot ad annak, hogy nem akarja, hogy az Európa-szerte bevezetett megszorító politikák oltárán feláldozzák az ifjúságot. Reméljük, hogy ezek nem csak üres szavak! A jelentés számos része azonban aggodalomra ad okot. Gondolok itt különösen arra, hogy pusztán a piaci szükségletek alapján akarja megreformálni a felsőoktatás tanterveit, ahelyett, hogy a felsőoktatásnak azt az általánosabb szerepét hangsúlyozná, hogy átfogó képzést nyújtson a jövő polgárai számára. Tudjuk, hogy minél átfogóbb képzést kapnak a fiatalok, annál jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, különösen a munka terén. Üdvözlendőnek tartom, hogy nemsokára lehetőségünk lesz a bolognai folyamattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni. Az a feladatunk, hogy odafigyeljünk a számos tagállam részéről tapasztalható egyre növekvő aggályokra – és ez elég enyhe kifejezés –, amelyeknek a bolognai folyamat nevében bevezetett reformokkal kapcsolatban hangot adnak. Nem áldozhatjuk fel az ifjúságot; és e téren nem elegendőek a szavak. Szeretnék még köszönetet mondani Honeyball asszonynak a jelentéséért, valamint a gyermekgondozással kapcsolatos kérdésekben közösen elvégzett munkáért. Ennek a jelentésnek az alapelveit teljes mértékben támogatom. Azonban Sanchez-Schmid asszony kulturális ágazatokról szóló jelentésének alapelveit nem osztom, mivel a jelentés szerint a kulturális javakat kereskedelmi, piaci alapokra kellene helyezni. Végezetül pedig, teljes mértékben támogatom Pack asszony arra irányuló kérdését, hogy Szarajevó kaphassa meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Juozas Imbrasas (EFD). – (LT) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szeretnék néhány szót szólni. A kezdeményezés célkitűzése nagyon nemes: a mobilitás révén javítani a fiatalok oktatását és képzését, valamint megkönnyíteni a fiatalok számára az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépést. Ez különösen fontos ma, mert a fiatalok a pénzügyi világválság által leginkább érintett társadalmi csoportok közé tartoznak. Támogatni kell a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, hogy képesek legyenek biztos jövőt teremteni maguknak, és hozzá tudjanak járulni a gazdasági növekedéshez és fellendüléshez. Létfontosságú, hogy a fiatalok megszerezhessék azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyek a későbbiek során lehetővé teszik számukra az Európai Unió

23

24

HU


növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez való aktív hozzájárulást. Létfontosságú az is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerő-piaci szükségleteknek. Biztosítani kell azt is, hogy az európai fiatalokat ne fosszák meg a fejlődés lehetőségétől, valamint attól a lehetőségtől, hogy képesek legyenek hozzájárulni az Európai Unió konjunktúrájához. A mobilitás bizonyos problémákat okoz. Azok a fiatalok, akik egy másik tagállamban tanultak, a leggyakrabban ott is maradnak dolgozni. Ezért az olyan országok, amelyek nehéz gazdasági helyzetben vannak – mint pl. Litvánia –, sok jól képzett embert elveszítenek, holott ők lennének az ország növekedésének alapjai, és nemcsak gazdasági értelemben. Igaz, ez a mi belső problémánk, és mi magunk fogjuk megoldani. Általánosságban üdvözlendőnek tartom, hogy ma a fiatalok szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglalkozunk. Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön üdvözlöm kedves türingiai vendégeinket, akik a vendégek galériáján foglalnak helyet. – Elnök úr, annak a képviselőtársamnak, aki aggódik a fiatalok külföldre vándorlása miatt, szeretném elmondani, hogy az emberek mobilitása révén növekszik és fejlődik a civilizáció, ezért nem kell félnünk a mobilitástól. Megtapasztalhatjuk ezt, valahányszor különböző országokból érkező emberek találkoznak, és megosztják egymással különböző tapasztalataikat. Európában rengeteg példa van erre, és jó, hogy ennyi mindent el tudunk mondani a mobilitásról. Ez a mobilitás fogja garantálni Európa további fejlődését. Zver úr jelentése számos olyan tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek akadályozzák a mobilitást Európában; ezek közül szeretnék néhányat kiemelni. Kapcsolódva Løkkegaard úrhoz én is elmondanám, hogy valóban elfogadhatatlan, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó fiataloknak a legalapvetőbb területeken is – pl. a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy a lakásbérlés területén – nehézségekkel kell megküzdeniük. Ráadásul roamingdíjakkal büntetik őket, ha haza akarnak telefonálni, ha internetezni akarnak, vagy alapvető, szükséges információkat akarnak megkeresni az interneten. A külföldi adatforgalmi díjak nagyon magasak. A Bizottság javaslatot terjesztett elő egy mobilitási eredménytábla létrehozására a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés keretében. Ez lehetővé teszi majd az akadályok megszüntetése terén elért tagállami eredmények szisztematikus nyomon követését. Az eredménytáblának átfogónak és jól érhetőnek kell lennie, hogy az akadályok felszámolásának valódi katalizátoraként szolgálhasson. Ez az öregek és a fiatalok, a diákok és a munkavállalók javát egyaránt szolgálná. Felszólítom a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes javaslatot a mobilitási eredménytábla működéséről. Remélem, hogy ez mihamarabb meg fog történni. Végezetül még annyit, hogy a mobilitás horizontális kérdés, ezért felszólítom kollégáimat, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a többi bizottság tagjait, hogy munkájuk során minden területen vegyék figyelembe a mobilitás dimenzióját. Silvia Costa (S&D). – (IT) Elnök úr, amikor az elöregedő Európa válaszokat próbál találni a jövő globális kihívásaira, a Parlamentnek határozottan arra kell ösztönöznie az Európai Uniót és tagállamait, hogy bátrabban invesztáljanak a jövő generációkba, az oktatásba és a kultúrába. A négy jelentéssel és a Szarajevóra vonatkozó javaslattal a Parlament felszólít arra, hogy ezeket a területeket az Európa 2020 stratégia középpontjába helyezzék. A kulturális és kreatív iparágakról szóló jelentés mindenekelőtt a gazdasági előnyöket, valamint a foglalkoztatás és innováció terén jelentkező előnyöket hangsúlyozza. A kulturális

12-05-2011

12-05-2011

HU


és kreatív ágazatok 5 millió embert foglalkoztatnak, és Európa GDP-jének csaknem 3 százalékát adják – ha a kapcsolódó iparágakat is figyelembe vesszük, akkor 7 százalékát. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának árnyékelőadójaként örömmel látom, hogy ez előadó, Sanchez-Schmid asszony üdvözölte módosításainkat. Hogy milyen javaslatokat tettünk? Először is azt, hogy a nyolc ágazathoz hozzá kell adni még a kulturális turizmust és a divatot is. Reméljük, hogy a Bizottság mihamarabb közzé fog tenni egy fehér könyvet – és biztos vagyok benne, hogy Vassiliou asszony fel fog lépni ennek biztosítására – a kulturális és kreatív ágazatokról ezen ágazatokon átnyúló stratégia uniós és tagállami megerősítésére. Ha válság idején megnyirbálják a kulturális és oktatási költségvetést – mint ahogy ez az én hazámban is történik hivatkozva arra, hogy a kultúra nem létfontosságú a túléléshez –, az azt jelenti, hogy nem fektetnek be a jövőbe és az intelligens, inkluzív növekedésbe; azt jelenti, hogy nem értik meg azt, hogy a kultúra igenis alapvetően fontos az élethez. A jelentésben szerepel, hogy hivatalosan el kell fogadni az európai művész jogállását és a kreatív szakmákban tevékenykedők jogállását, és hogy a kulturális ágazatban teljes mértékben el kell ismerni a kis- és középvállalkozásokat, például azáltal, hogy hitelhez tudnak jutni, és hogy kezdetben támogatást kapnak – különösen a 35 év alatti fiatalok esetében. A jelentés a munkahelyek védelmét, valamint speciális képzési és innovációs finanszírozási eszközök bevezetését ígéri, hiszen a kreatív ágazat tőkéje gyakran olyan értékekből áll, amelyek nem kézzelfoghatóak, de mégis létfontosságúak valamennyi ágazat innovációjához. Az európai kulturális ágazatot figyelembe kell venni a nemzetközi kereskedelem jogi keretében, különösen az európai dimenzióban és a kulturális diplomáciában, a belső piac és a mobilitás szempontjából... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Liam Aylward (ALDE). – Elnök úr, ahhoz, hogy az olyan kezdeményezések, mint pl. a „Mozgásban az ifjúság”, hatékonyak lehessenek és mérhető eredményeket hozzanak, javítani kell az oktatás és az üzleti szféra közötti együttműködést. Egyetértek az előadóval abban, hogy az oktatásnak nemcsak a foglalkoztathatóságot kell biztosítania, hanem a kreativitást is ösztönöznie kell, ugyanakkor jobban integrálni kell az oktatás és az üzleti szféra célkitűzéseit. Az egyetemek oktatási programjait közelíteni kell a munkaerőpiac követelményeihez. A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani, hogy akadályok nélkül megszerezhessék azt a szakértelmet, azokat a tapasztalatokat, készségeket és ismereteket, amelyekre szükségük lehet későbbi szakmai pályafutásuk során, vagy ahhoz, hogy vállalkozásba kezdjenek. Különösen fontos a fiatalok lehetőségeinek javítása a szakképzés és képzés terén, mivel ez ösztönzi az Európai Unión belüli mobilitást, és lehetővé teszi a külföldi szakmai gyakorlatot, ami hozzájárul a fiatalok ismereteinek bővítéséhez és foglalkoztathatóságukhoz. A mobilitási programokat és a külföldi munka, ill. tanulás előnyeit valamennyi fiatal számára elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy milyen képzési formában vesznek részt. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeres lehet, de az elképzelést olyan konkrét intézkedésekre kell váltani, amelyek a fiatalok javát szolgálják. Kay Swinburne (ECR). – Elnök úr, választókerületemben régi hagyománya van a walesi nyelv fiatalok körében történő népszerűsítésének, amihez igénybe vettük művészi és

25

26

HU


műszaki tehetséggel rendelkező személyek munkáját, amikor olyan animációs filmeket gyártottunk, mint a Sally Mally, a Super Ted és a Sam Tân. Ez a hagyomány ma újraéled, és olyan új produkciók jönnek létre, mint a Dr Who és a Torchwood, így Wales egyre ismertebbé és elismertebbé válik a filmgyártás terén, valamint az olyan újabb kreatív területeken, mint a számítógépes játékok nagyon jövedelmező gyártása. Ennek a folyamatnak a folytatódásához most az a legfontosabb, hogy megadjuk kreatív ágazatainknak azt a támogatást, amelyre szükségük van a további növekedéshez. A kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére kell fókuszálnunk, és meg kell vizsgálnunk, hogyan lehetne az egységes piacból valódi hozzáadott értéket teremteni a szellemi tulajdonjogok terén történő együttműködés, az európai szabadalom, valamint a digitális menetrendben rejlő teljes potenciál felszabadítása, továbbá természetesen a jelenlegi – például a héára vonatkozó – uniós jogszabályok következetlenségeinek felszámolása révén. Az uniós költségvetést eredményesen kell felhasználni, hogy a körülöttünk lévő hatalmas kreatív energiából igazán jól működő vállalkozások jöhessenek létre, amelyek fenntartható munkahelyeket teremtenek, és biztosítják a wales-i és európai emberek sikeres és gazdag jövőjét. Helga Trüpel (Verts/ALE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, a mai vita valójában arról szól, hogy a különböző politikai területeken – a külpolitikában, a gazdaságpolitikában, az oktatáspolitikában és a szociálpolitikában – milyen szerepet játszik a kultúra, és tudjuk, hogy mindannyiunk számára hasznos lenne, ha a kultúra jelentősebb szerepet kapna. Az arab országok demokratizálódási folyamata nem lenne lehetséges a nyitás iránti, kulturálisan megalapozott vágy nélkül, a kulturális sokféleség, a demokrácia és a sajtószabadság iránti vágy nélkül. A kreatív ágazatok a gazdaságpolitika fontos részét képezik. Hazámban, Németországban a kreatív ágazat több munkahelyet ad, mint az autógyártási ágazat. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezért ez is az Európa 2020 stratégia fontos része. Amit el akarok mondani, az az, hogy ha támogatni akarjuk a kreatív ágazatokat, akkor különösen oda kell figyelnünk a digitális fejlődésre. Tudjuk, hogy éppen a kreatív tartalmak gyártói képezik a kulturális ágazat értékláncának alapját. Ezért egyrészt ösztönöznünk kell a kulturális sokszínűséget, támogatnunk kell a kreatív embereket, és könnyű hozzáférést kell biztosítanunk az online kreatív tartalmakhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha a művészeket igazságosan megfizetnék, ami a mai digitális világban nem mindig jellemző. Ezért a művészek tárgyalási pozíciójának megerősítése érdekében módosítanunk kell a szerződési jogot. Új szociális modelleket kell létrehoznunk, hogy megteremtsük az igazságos egyensúlyt a felhasználók számára biztosítandó könnyű hozzáférés és a tartalmak megalkotóinak megfelelő javadalmazása között. Még egy dologra szeretnék kitérni. Szimbolikus jelentősége lenne, és Európa számára fontos történelmi sikert jelentene, ha Szarajevó 2014-ben megkaphatná az Európa Kulturális Fővárosa címet. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Paul Murphy (GUE/NGL). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés tartalmaz néhány jó ötletet, például azt, hogy a válság ürügyén nem szabad megnyirbálni az oktatás költségvetését. Azonban a jelentés támogatja a bolognai folyamatot,

12-05-2011

12-05-2011

HU


amely tovább növeli a nagyvállalatok fojtogató túlerejét, és előmozdítja az oktatás elüzletiesedésének folyamatát. Az előadó az egyetemek alulfinanszírozottságára hivatkozva felszólítja ezeket az oktatási intézményeket, hogy magánforrásokból próbálják meg finanszírozni magukat. Az alulfinanszírozottságra azonban nem a magánszektor bevonása a megoldás, mivel ez torzítja az oktatást. A tandíjak bevezetése sem lehet megoldás, hiszen ez Európa-szerte százezreket fosztana meg a tanulás lehetőségétől. Állami finanszírozásból kell megoldani az ingyenes és megfelelő forrásokkal rendelkező oktatást minden szinten. Ráadásul a súlyos megszorítások eredményeképpen a fiatalok számos országban nem tudnak megfelelő munkát találni tanulmányaik befejezése után. Írországban a fiatalok egynegyede munkanélküli, és hetente 1000 ember kivándorol, így sok ír család számára a „mozgásban az ifjúság” kifejezés egészen mást jelent. Ezt a foglalkoztatási válságot csak úgy lehet megoldani, hogy komoly állami beruházásokat hajtanak végre, amelyek célja tisztességes munkahelyek teremtése. Derek Roland Clark (EFD). – Elnök úr, most, amikor a felelősségteljesen gondolkodó emberek és kormányok minden fillért megbecsülnek, a Bizottság az Európa 2020 stratégia nevében további kiadásokat javasol („Mozgásban az ifjúság” kártya, európai készségútlevél, Európai Álláshelyfigyelő), és ezt a kulturális diplomáciával és a fiatalok mobilitásának ösztönzésével indokolja, holott a fiatalok már amúgy is utaznak, saját szórakozásukra hátizsákkal járják körbe a világot. Miért van szükségünk drága kampányokra? Az európai kultúra terjesztéséből jó lenne a lehető legtöbbet kihozni, mivel ahogy elnézem, merre halad ez az őrült Unió, az európai kultúrából semmi nem fog maradni, csak egy értelmetlen mantra: „egység a sokféleségben”. Hát nem értik, hogy Európa nem egy egységes állam, hanem egy szép, különböző, de összeillő kulturális panelekből álló, nagy és ragyogó mozaik, és ha ezeket a paneleket egyesíteni akarjuk, akkor nem marad belőlük más, csak szürke, amorf massza, és így tönkretesszük azt, amit önök állítólag csodálnak? Ne erőltessék az uniós kultúrát; tegyék az olasz, német, francia, holland, brit és más kultúrákat elérhetővé mindenki számára, aki kíváncsi rájuk, a többi pedig magától jön. Marielle Gallo (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, a kulturális és művészeti javak digitalizálása kapcsán véleményem szerint fel kell tennünk a következő kérdést: Európa sorsa az, hogy az Egyesült Államok és a feltörekvő országok szükségleteinek kiszolgálója legyen, vagy végre felébred, és forrásokat biztosít saját információs, kulturális és gazdasági potenciálja fejlesztésére? Természetesen szilárdan hiszek az európai kultúra gazdagságában és sokszínűségében, de ma a versenyképesség perspektívájából beszélek, és elítélem a nonszensz és abszurd elképzeléseket. Nonszensz, hogy sokan ingyenes szolgáltatásokat akarnak, ingyen akarnak hozzáférni mindenhez. Ha ezt az utat választjuk, senki nem akar majd befektetni ebbe az ágazatba. Az alkotók és feltalálók nem fognak méltányos díjazásban részesülni, és lassanként el fognak tűnni. Ezért az online kulturális örökség terén bevezetendő gazdasági modelleknek ki kell zárniuk az ingyenes szolgáltatásokat. Két szempontból is abszurd a nem materiális kulturális javakra kivetett adó. Először is, a tevékenység székhelyétől függően a héa torzul. Az amerikai platformok például 1998 óta moratóriumot élveznek, és ennek következtében hatalmas fellendülést éltek meg. Másodszor pedig a héa mértéke diszkriminatív a digitális áruk kárára és a fizikai áruk javára. Véleményem szerint ezt a két problémát jogalkotással kell kezelnünk.

27

28

HU


Maria Badia i Cutchet (S&D). – (ES) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim, üdvözlöm azt a lehetőséget, amelyet ez a ma délelőtti ülés végén szavazásra kerülő négy jelentésről folytatott vita jelent. Véleményem szerint ezek a jelentések nagyon fontos kérdésekkel foglalkoznak, és az Európai Unió központi problémáira próbálnak meg megoldásokat találni: az iskolai lemorzsolódásra, a fiatalok munkanélküliségére, a gazdasági válságra és a migrációs mozgásokra. Először a kora gyermekkori oktatásról szeretnék egy rövid megjegyzést tenni. Egyetértek Honeyball asszonnyal abban, hogy ennek a kérdésnek eddig nem szenteltünk elég figyelmet. Tudjuk – és nap mint nap egyre több tanulmány igazolja –, hogy a kognitív és emocionális fejlődés szempontjából a kora gyermekkor a legintenzívebb időszak. A tanulmányok szerint ezért sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha a korai években figyelünk oda és fektetünk be ezekbe a területekbe, mint ha később próbálnánk pótolni ezt. Véleményem szerint legfőbb ideje, hogy ne csak az egyetemi oktatásra és a szakképzésre figyeljünk oda, ahogy eddig tettük, hanem a kora gyermekkori oktatásra is. Véleményem szerint nagyon fontos a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentés is, amelynek egyik fő célja a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése. Véleményem szerint ez a kérdés szorosan kapcsolódik a fiatalok munkanélküliségéhez, és az Unióban nagyon magas a fiatalok munkanélküliségi aránya. Megoldásokat kell keresnünk ezen fiatalok jövőjére nézve, hiszen ők jelentik az Európai Unió jövőjét. Végezetül pedig az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni a kultúra jelentőségét együttműködési politikáink szempontjából. Fontos, hogy jobb kölcsönös megértést hozzunk létre a harmadik országokkal, és most, amikor az Unió határaitól délre fekvő országok forradalmi időket élnek meg, különösen fontos, hogy választ keressünk ezekre a kérdésekre. Marietje Schaake (ALDE). – Elnök úr, „ha meg akarod tudni, hol van a pokol, kérdezd a művészt, és ha nem találod a művészt, tudhatod, hogy a pokolban vagy”. Egy szarajevói anonim művésztől idéztem. Véleményem szerint ez az idézet jól összefoglalja, milyen szerepet tölt be a művészet és kultúra egy nyitott társadalomban és a világ többi részével való kapcsolatunkban. Bosznia-Hercegovina és Szarajevó a fehér foltok közé tartozik Európa térképén, és ennek történelmi okai vannak. Most azonban a jövőbe kell tekintenünk. A szarajevói emberek megjárták a poklok poklát, különösen a város ostroma idején; a művészet és a kultúra segített nekik a túlélésben. A város ostroma alatt a zenekar továbbra is működött, és a téli művészeti és kulturális fesztivált is megtartották. Szarajevó megérdemel egy európai tavaszt. A következő generáció a történelem ejtette sebektől szenved, és nekünk európaiként kötelességünk velük együtt a jövőbe tekinteni, és bevonni őket az európai horizont alá. Teljes mértékben támogatom Pack asszony kezdeményezését, és erre szólítom fel a Parlamentet is. Tegyünk meg mindent, hogy Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet! Meggyőződésem, hogy ha mindannyian ezt akarjuk, akkor meg is tudjuk valósítani, mivel nagyon kiábrándító lenne, ha a bürokrácia megakadályozná elképzeléseinket és közös akaratunkat. Paweł Robert Kowal (ECR). – (PL) Elnök úr, Schaake asszony jelentésében nagyon fontosak azok a részek, amelyek arról szólnak, hogy fokozni kell a szomszédos európai országok fiataljainak mobilitását. Egyrészt úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak nem kell túlzottan beavatkoznia a tagállamok kulturális tevékenységébe, másrészt viszont –

12-05-2011

12-05-2011

HU


figyelemmel a tunéziai vagy a két hónappal ezelőtti fehéroroszországi eseményekre – fontosnak tartom, hogy az Európai Unió kulturális üzenetet, ill. a demokrácia és a jogállamiság üzenetét közvetítse a szomszédos országok fiatal elitje felé, és forrásokat biztosítson az ifjúsági cserékre, a közös tanulmányi kurzusokra, az utazásra, az egyetemek megerősítésére és az oktatási programok támogatására. Léteznek ilyen programok a tagállamokban – például Lengyelországban, a Varsói Egyetemen a Közép-kelet-európai Tanulmányok Központjában. Ez jó példát jelenthet, és üdvözlendőnek tartom, hogy Schaake asszony jelentése is ebbe az irányba mutat. Enélkül nem fogunk tudni elérni semmit. Heinz K. Becker (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Külön köszöntöm a galérián helyet foglaló vendégeinket. Nagy megtiszteltetés számomra először felszólalni itt, talán már nem újoncként, de mindenesetre a Parlament viszonylag új képviselőjeként. Úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia részét képező „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés nagyban hozzájárulhat a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének előmozdításához. A kezdeményezésnek két fő célja van. Akárcsak a korai oktatással kapcsolatos kezdeményezés, elsődlegesen a lemorzsolódási arány visszaszorítást tűzi ki célul, másodsorban pedig a diplomások számának növelését. Nem utolsósorban a gazdasági válság hatásai miatt, de főként a számos – szinte valamennyi – tagállamban más területeken mutatkozó strukturális hiányosságok miatt az uniós tagállamokban teljesen különbözőek a feltételek. Hadd hozzam fel példaképpen saját hazámat! Ausztriában a lemorzsolódási arány csak 8,7%, míg az uniós átlag 14%, és minden bizonnyal megérné megvizsgálni Ausztria szociális partnerek által támogatott, kettős szakképzési rendszerét. Németország is nagyon sikeres ezen a területen. Vizsgáljuk meg ezeknek az országoknak a példáját! Mindemellett Ausztriában a magasan képzett diplomások száma nem kielégítő, ezen a téren Ausztriának is lenne mit tanulnia. Más tagállamokban sokkal több diplomás van, ezért meg kellene vizsgálnunk más tagállamok rendszereit. Ezeken a területeken sokat tanulhatunk egymástól. A hiányosságok nagyon világosan arra utalnak, hogy cselekednünk kell – gyorsan és hatékonyan át kell hidalnunk az oktatási rendszer és a munkaerőpiac között tátongó szakadékot. Végezetül szeretnék még szívből jövő köszönetet mondani Pack asszonynak, és egyetértek vele abban, hogy Szarajevónak meg kell kapnia az Európa Kulturális Fővárosa címet - ez nem mentesítés kérdése, hanem kötelességünk! Elnök. – Becker úr, nem akartam félbeszakítani, mivel tudom, hogy ez az első felszólalása a Parlamentben, és szeretném üdvözölni. Remélem, hogy a jövőben nem lép túl az időkereten, de mindenesetre sok sikert kívánok önnek képviselői munkájához. Cătălin Sorin Ivan (S&D). – (RO) Elnök úr, az Európai Unió egyes tagállamaiban a munkanélküliség aránya eléri a 20 százalékot, a fiatalok munkanélküliségi aránya pedig a 40 százalékot. Nem csak egy tagállamban, hanem számos tagállamban az a helyzet, hogy a fiatalok átlagos munkanélküliségi aránya a kétszerese az adott tagállam átlagos munkanélküliségi szintjének. Az európai integrációról és az elképzeléseink részét képező programok és projektek jövőjéről beszélünk, de ehhez az kell, hogy minden fiatal európainak érezhesse magát. Az kell, hogy ezeknek a fiataloknak legyen jövőjük az Európai Unió határain belül. Ezért meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program kapcsán sokkal többet kell

29

30

HU


beszélnünk a fiatalok munkaerő-piaci integrációjáról és a fiatalok jövőjéről az Európai Unióban. Szerintem az ezekre a kérdésekre adott válaszaink nem elég jók, és sokkal jobban oda kell figyelünk arra, hogyan hajtják végre a tagállamok az egyes projekteket és programokat. Véleményem szerint az Európai Bizottság feladata, hogy ösztönözze a tagállamokat a programok megfelelő végrehajtására és a fiatalok szükségleteinek kielégítésére. Ivo Vajgl (ALDE). – (SL) Elnök úr, a nemzetek közötti kulturális különbségek manapság arra indítják a bürokratákat, hogy lezárják a határokat – ahogy azt nemrég a dánoknál láthattuk –, és magas falakat építsenek; tehát inkább erővel akarják megoldani a konfliktusokat, mint megértéssel és együttérzéssel. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Unió kulturális dimenziójáról szóló jelentés több mint üdvözlendő most, amikor a művészi teljesítmény egyszer használatos árucikké és jelentős profitforrássá válik, és amikor befolyásos globális monopóliumok jönnek létre, amelyek nagyban meghatározzák a trendeket és értékeket. A jelentés arról szól, hogyan lehet közös kulturális imázsunk, és az Európai Unió kis nemzetei és tagállamai művészi teljesítménye és ezeknek más nemzetek kultúrájával való kapcsolatai hogyan tudják a nyilvános vita színvonalát emelni, és megkönnyíteni diplomatáink és stratégáink dolgát azzal, hogy számos belső és külső krízisre ily módon találunk megoldást. Az új médiának és az új technológiáknak nem állnak az útjába a határok, ezért e folyamat szempontjából hatalmas lehetőségek rejlenek bennük. Szerettem volna, ha a jelentés a könyveknek is szentel néhány szót, például annak az elképzelésnek, hogy a könyvekre ne vessenek ki adót. Beszélhetnénk kulturális menedzsmentről vagy arról, hogy adjunk új lendületet Melina Mercouri egykori ötletének, az Európa Kulturális Fővárosa programnak. Hölgyeim és uraim, biztos asszony, adjunk Szarajevónak egy esélyt! Valdemar Tomaševski (ECR). – (PL) Elnök úr, a kora gyermekkori oktatás folyamata a szülők és az állam legfontosabb kötelességei közé tartozik. Ebben az összefüggésben fontos és helyes, hogy az állásfoglalás hangsúlyozza a regionális és kisebbségi nyelvek korai oktatásának fontosságát. Különösen fontos, hogy az anyanyelvnek mint az oktatás nyelvének a használatát is megtanítsuk, mivel tudjuk, hogy a gyerekek azon a nyelven sajátítják el sikeresebben az ismereteket, amely nyelven gondolkodnak. Ezért elfogadhatatlan, hogy a litván parlament közelmúltbéli döntése szerint a nemzeti kisebbségek iskoláiban első vagy második osztálytól az anyanyelvtől eltérő oktatási nyelvet kell bevezetni. A több mint hét évszázada Litvániában élő lengyelek egyértelműen diszkriminatívnak tartják a kétnyelvű oktatás kötelező bevezetését, és ezt a diszkriminációt meg kell szüntetni. Anna Záborská (PPE). – (FR) Elnök úr, szeretném sajnálatomat kifejezni az ön hazájában történt földrengés következményei miatt. (SK) Szeretném üdvözölni Mary Honeyball korai oktatásról szóló jelentését. A szövegből érezhető, hogy az ideológiai előítéleteken túllépve kompromisszumra törekszik a különböző politikai csoportok között. Ez nagyon helyes, hiszen a családokról és a gyermekek jólétéről van szó. A gyermekek nevelése és oktatása elsődlegesen a szülők felelőssége. Ezt az előadó azzal is megerősíti, hogy hivatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartája és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megfelelő cikkeire. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is szerepel a szülői felelősség – a szülőknek elsőbbségi joguk van annak megválasztásában, hogy a gyermekeik milyen típusú oktatásban részesüljenek.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Osztom azt a nézetet is, hogy az oktatásba és a korai oktatásba való befektetés meg fog térülni a jövőben. Bizonyított, hogy a korai években alakulnak ki a felelősség, a megértés és a társadalmi viselkedés alapjai. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a fiatalokkal való foglalkozás révén lehet a legjobban megelőzni a későbbi fiatalkori bűnözést. Ezeket a tényezőket részletesebben elemzem a nemek közötti egyenlőségre és szülői felelősségre vonatkozó politikáknak a fiatalkori bűnözés elleni küzdelemben betöltendő szerepéről szóló jelentésben. Az előadóhoz hasonlóan én is ellenzem, hogy mindenáron mesterségesen növeljük a nők munkaerő-piaci részvételét. Sok anya munkavállalás helyett szívesebben maradna otthon a gyermekekkel. Azonban nincs választási lehetőségük, mivel a társadalom nem értékeli eléggé – vagy egyáltalán nem értékeli – a nők otthon végzett munkáját és a gyermeknevelést. Az előterjesztett jelentés nem tartalmaz javaslatokat arra nézve, hogy az államoknak anyagilag is jobban meg kellene becsülniük az anyák munkáját, tehát a gyermekek nevelését és tanítását, legalább az iskolára felkészítő intézmények működtetésének állami támogatása arányában. A jelentés egészében nézve egy lépést jelent a helyes irányban, és a jövőbeli társadalmi fejlemények arra fognak minket kötelezni, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk erre a témára. Chrysoula Paliadeli (S&D). – (EL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés a fiatalok mobilitásának megerősítésére fókuszál, elsősorban a foglalkoztatás javítása céljából. Azonban gazdasági válság idején, és amikor az értékek megkérdőjeleződnek, a fiatalok mobilitása nem lehet csupán a munkanélküliség megakadályozásának eszköze. Az Európai Unió egységét konzervatív trendek fenyegetik, amelyeknek ma délelőtt is tanúi voltunk, ezért a fiatalok mobilitását az európai kohézió megerősítésének fontos eszközeként lehet használni. A piaci szükségleteket csak másodlagos tényezőként kell számításba venni. Az egyetemeknek mindazonáltal meg kell őrizniük függetlenségüket és nyilvános jellegüket, és kurzusaiknak meg kell őrizniük tudományos és kutatásra irányuló orientációjukat. Az Európai Unióban a felsőoktatás nem korlátozódhat a válságot és a bizalomvesztést okozó modellek reprodukciójára. Épp ellenkezőleg, a felsőoktatásnak meg kell próbálnia megteremteni a társadalmi kohézió és a közösség új modelljeit és ezek alapján az európai egyetemek osztályozásának rendszerét, amely az új modelleket a megfelelő irányba fejlesztheti tovább. Sabine Verheyen (PPE). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, tisztelt vendégeink, Európa kulturális sokszínűsége fontos érték, amelyet meg kell őriznünk, és a jövőben tovább kell fejlesztenünk. Ehhez szembe kell néznünk a digitális kor kihívásaival, és nemcsak az információs és tudásalapú táradalomban, hanem és mindenekelőtt a kulturális és kreatív ágazatban is. A kulturális sokszínűség nemcsak egy eszme, hanem fontos gazdasági tényező is. Az Európai Unióban a kulturális ágazat ötmillió embernek ad munkát. Ez a teljes lakosság kb. 2,5% százaléka. A kulturális ágazat fejlődő ágazat, és a növekedése a gazdaság számos más ágazatáénál gyorsabb. Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése legalább annyira függ a kulturális ágazat által kínált tartalmaktól, mint amennyire ezen tartalmak természete és minősége függ a technológiától. Ezért szükségünk van egy, a kulturális és kreatív ágazatra vonatkozó keretre, amely a digitális kor kihívásai közepette biztosítaná az ágazat fenntartható fejlődését. Modern, hozzáférhető és jogilag biztonságos rendszerre van szükség, amelyben mindenkinek egyenlő lehetősége van a fejlődésre.

31

32

HU


A kulturális és kreatív ágazat Európa egyik motorja. Ezért figyelmet kell szentelnünk ennek az ágazatnak az oktatás és képzés szempontjából is. A fiataloknak biztosítani kell a kulturális és kreatív készségek elsajátítását – az egész életen át tartó tanulás keretében is. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kreatív művészek fejleszthessék üzleti képességeiket, és az új technológiákon alapuló, megfelelő médiát kell biztosítani számukra. Olyan keretet kell létrehoznunk, amely biztosítja, hogy a kulturális ágazatban tevékenykedők meg tudjanak élni. Ezért intenzíven dolgoznunk kell a szerzői jogok, a szociális védelem és a szellemi tulajdonjog kérdésein, valamint az információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférés biztosításán, így garantálva a jövőre nézve a kreatív és kulturális ágazat folyamatos fejlődését a digitális környezetben, és lehetővé téve a kulturális sokszínűség és Európa kulturális örökségének megőrzését, hiszen ezek az Európai Unió lényeges megkülönböztető jegyei. Elnök. – Verheyen asszony, felszólalása alatt a tolmácsok jelezték nekem, hogy nem tudnak lépést tartani a felszólalásával. Nem szakítottam félbe önt, mert nehezen tudtam volna megtenni, ezért elnézést kérek a tolmácsoktól. Szeretném tájékoztatni a képviselőket, hogy a rendszer változik, tehát nem az elnök számára kell jelezni a figyelmeztető jelzéssel, hanem önöknél fog kigyulladni a figyelmeztető jelzés. Így a felszólaló közvetlenül láthatja, ha a tolmácsok nem tudnak lépést tartani vele. Barbara Matera (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, hadd idézzek egy verset: „Az élet szép, kedvesem. Figyelj a világra, és az máris a tiéd.” Ennek a versnek az első sora is az élet nagyszerűségét igazolja, és arra emlékeztet minket, hogy felelősek vagyunk azért, milyen világot építünk gyermekeinknek. Honeyball asszony jelentésében időszerű módon figyelmeztet minket arra, hogy gyermekeink jövője már életük korai éveiben elkezdődik. Ezekben az években az intézményeknek fontos szerepet kell kapniuk, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink úgy nőjenek fel, ahogy szeretnénk. A jelentés valamennyi pontjával egyetértek. Fontos, hogy a tagállamok és az Unió felelősséget vállaljanak a gyermekek korai oktatását támogató intézkedésekért, és vállalják azt a szerepet, amelyet nem lehet teljes egészében a szülőkre vagy az oktatási ágazatban dolgozókra hagyni. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság ülésein mindig hangsúlyozom, hogy a szegénységben élő szülők szegénységben nevelkedő gyermekeket jelentenek. A gyermekeknek joguk van segítséget és szolgáltatásokat kapni a tagállamoktól és az Uniótól. Ha le akarjuk győzni a szegénységet, a társadalmi kirekesztést és az írástudatlanságot, akkor gyermekeinket az első lépésektől fogva támogatnunk kell. Ezért a kora gyerekkori oktatástól és neveléstől kezdve be kell fektetnünk az oktatásba és nevelésbe, és figyelemmel kell kísérnünk ezeket a szolgáltatásokat és a szolgáltatók kompetenciáját. Társadalmi hátterétől függetlenül minden gyereknek hozzáférést kell biztosítani az oktatáshoz, a menedékkérők és menekültek gyermekeinek is, és mindazok gyermekeinek, akik – akár ideiglenes – tartózkodási engedéllyel tartózkodnak az Unióban. Honeyball asszony hangsúlyozza a kutatást és a bevált gyakorlatok cseréjét, a strukturális alapok, ill. a programok (pl. a Comenius) megfelelő alkalmazását, valamint azt, hogy az államnak ismét nagyon fontos szerepet kell kapnia a korai oktatásban, az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzésének megvalósulását biztosítandó. Olga Sehnalová (S&D). – (CS) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés nem irányulhat és nem is irányul arra, hogy egységes megoldást kínáljon erre a nagyon egyedi kérdésre. Ez a jelentés szerintem jelentősen hozzájárul az iskolára felkészítő oktatás közös európai

12-05-2011

12-05-2011

HU


céljainak és értekeinek vitájához. Az e téren végzett kutatások hangsúlyozzák, milyen fontos szerepet játszik az iskolára előkészítő oktatás a gyermekek egészséges fejlődése és későbbi társadalmi integrációja szempontjából. Az iskolára előkészítő oktatás valószínűleg a későbbi oktatás során nyújtott teljesítményre is pozitív hatással van. Valószínű, hogy sokkal hatékonyabb a korai oktatásba befektetni, mint később beavatkozni. Ezért érdekünkben áll támogatni az oktatásnak ezt a típusát, többek között az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése, valamint a jó minőségű egyetemi oktatásban részt vevő lakosok számának növelése érdekében is, ugyanakkor pedig csökkentenünk kell a tanulmányaikat megszakító diákok arányát. A jó minőségű, iskolára felkészítő oktatás sokkal közelebb vihet minket ezeknek a célkitűzéseinknek a megvalósításához, még ha ezt most nem is akarjuk belátni teljes mértékben. Roberta Angelilli (PPE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, először is szeretném megköszönni Honeyball asszonynak a munkáját. Biztosítani kell, hogy a szülők – főként az anyák – és mindenekelőtt a gyermekek jogai közé tartozzon az oktatáshoz való hozzáférés és a korai oktatási struktúrák támogatása, mivel ez biztosítja a későbbi oktatás szilárd alapjait, előmozdítja a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést, valamint biztosítja, hogy a gyermek később, felnőttkorában nagyobb eséllyel találjon munkát. Ahogy már más képviselők is említették, a gyermekek jogaira irányuló uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény szerint 2009-ben több mint 6 millió fiatal maradt ki az iskolából, ők éppen csak hogy befejezték az alsó középfokú oktatást, és közülük 17,4 százalék nem jut tovább az általános iskolánál. Ezek az adatok aggasztóak, és arra engednek következtetni, hogy az iskolarendszert és oktatási rendszert gyakran figyelmen kívül hagyják, és nem fordítanak rá elegendő forrást. Az oktatás – ideértve a korai oktatást – minőségének fejlesztése érdekében történő beruházások nemcsak a gyermekek kognitív és szenzomotoros fejlődésének szempontjából fontosak, hanem ez egy olyan befogadó társadalom építésének előfeltétele is, amely rengeteg lehetőséget kínál a jövő generációk számára. Ezenkívül az óvodák és más korai oktatási struktúrák mennyiségének és minőségének fejlesztése – ahogy azt a barcelonai Európai Tanács következtetéseiben megállapított célkitűzések is tartalmazzák – lehetővé teszi a szülők számára a családi élet és a munka egyensúlyának megteremtését. A statisztikák azonban sajnálatos módon azt mutatják, hogy sok tagállamnak még hosszú utat kell megtennie, míg eléri ezeket a célkitűzéseket. Nessa Childers (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” számos üdvözlendő kezdeményezést tartalmaz. Ilyenek például az európai tanulmányi kölcsönt biztosító eszköz, az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezésre irányuló tervek, amelyek biztosítanák, hogy az iskola elvégzése után legkésőbb négy hónappal a fiatalok újabb képzésben vegyenek részt, vagy munkába álljanak; üdvözlendő továbbá a nemrég bejelentett „dolgozó ifjúság” terv is, amelynek a fiatalok és a vállalatok közötti kapcsolatépítés a célja. Azonban kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet egy aggasztó tényre. 2010-ben az uniós országok az oktatás terén kitűzött öt célból csak egyet valósítottak meg, ami nem sok jót jósol az Európa 2020 stratégiára nézve. Ha azt akarjuk, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeresebb legyen, akkor végrehajtását szorosan nyomon kell követni a helyszínen, valamint a parlamenti képviselőknek a saját választókerületükben. Piotr Borys (PPE). – (PL) Elnök úr, a mai vita az Európai Parlament legfontosabb és legjelentősebb vitái közé tartozik. A teljes kulturális és oktatási ágazatról szól, tehát arról

33

34

HU


az alapról, amelyre Európa egésze támaszkodik. Ezt nem szabad elfelejtenünk, és nagy fontosságot kell tulajdonítanunk ennek a vitának, nem elfelejtve azt sem, hogy nem minden tart örökké. Tudnunk kell, hogy ha erős Európát akarunk, akkor erős alapokra van szükség, és arra, hogy Európa ellenálló legyen a jövőbeli potenciális válságokkal szemben. És esetleg nagy változásokra is szükség lehet, amelyeket talán nekünk kell megtennünk. Köszönetet akartam mondani az előadóknak ezekért a nagyon jó jelentésekért, különösen Zver úrnak és Honeyball asszonynak, mivel most először alkalmazunk átfogó megközelítést az oktatással kapcsolatban. Azt akarjuk, hogy gyermekeink kiváló és széles körű ismereteket kapjanak a korai évektől egészen a felsőoktatásig. Ha azt akarjuk, hogy az európai társadalom mobil legyen, a fiatalok pedig nyitottak, érzékenyek és kompetensek, akkor felelősségteljes megközelítésre van szükség az oktatás egészében, és sajnos a jelenlegi számok aggasztóak. Az európai polgárok egyharmadának nincs semmiféle szakképesítése. A kulturális dimenzióval kapcsolatban szeretném megköszönni a biztos asszonynak azt az információt, hogy az Európai Külügyi Szolgálatnak követei és kultúrattaséi lesznek a világ valamennyi országában. Szeretnék köszönetet mondani Sanchez-Schmid asszonyak, mivel a kultúra támogatása mindenekelőtt a kultúrához kapcsolódó vállalkozások és még inkább a kultúra belső aspektusának támogatását jelenti. A kultúrával foglalkozó vállalkozásoknak ezért adminisztratív támogatást kell kapniuk, és az adminisztratív rendszerek bürokráciájának csökkentésére van szükségük, de szükségük van tőkére is, akár az uniós alapokból is. Ez közös küldetésünk, ezért zárásképpen szeretném megkérni a biztos asszonyt, hogy tájékoztassa erről a komoly és fontos vitáról a Tanácsot, amely most nincs jelen, hogy aztán a Tanács is megvitathassa Európa ezen fontos feladatait. Monika Smolková (S&D). – (SK) Elnök úr, mint a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló jelentés árnyékelőadója a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről, fontosnak tartom annak felismerését, hogy a kulturális és kreatív ágazatok a helyi és regionális fejlesztés eszközei. Számos régió még mindig le van maradva – többek között a pénzügyi válság következtében -, és a kulturális és kreatív projektek minden bizonnyal hozzá fognak járulni a munkahelyteremtéshez és ezen régiók versenyképessé válásához. Fontos, hogy a tagállamok, ill. a regionális és helyi hatóságok a lehető legjobban használják ki a kultúrát és kreativitást, politikai kohéziót, strukturális politikát és más területeket támogató uniós programokat. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozási lehetőségeit. Sok vállalkozás esetében a növekedés legfőbb akadálya a finanszírozás. Ezért fontos a magántőke és a köz- és magánszféra közötti partnerségek bevonása a kulturális és kreatív iparágakba, ahogy erre az előadó is felszólít, és hangsúlyozni kell a támogatás fontosságát is. Támogatom az állásfoglalásra irányuló indítványt. Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök úr, nagyszerű, hogy ma délelőtt ilyen fontos témáról folytatunk vitát, és azt is mutatja, mennyire komolyan vesszük a kulturális és oktatási kérdéseket. – A kultúra és az oktatás önmagukban is nagyon értékesek. Mindkettőnek fontos szerepet kell játszania az egyesült Európa megteremtésében, valamint gazdaságaink fejlődésében. Ezt a ma délelőtt vitára kerülő kezdeményezések előmozdítják. A „Mozgásban az ifjúság” remek kezdeményezés. Már sokan profitáltak és a jövőben is sokan fognak profitálni belőle, de van egy létfontosságú dolog: a képesítések és diplomák kölcsönös elismerése valamennyi tagállamban. Ez előmozdítaná a mobilitást, és ugyanakkor az intézmények színvonalát is emelné.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Be kell vallanom – mea culpa –, hogy nem hittem mindig a kora gyermekkori oktatás fontosságában. Sokakhoz hasonlóan úgy gondoltam, hogy csak gyermekfelügyeletről van szó, de most már tudom, hogy a korai oktatás a legjobb befektetés, ami az oktatás minden szintjén megtérül majd. Egy régi ír közmondás is erre tanít: "A jó kezdet fél siker", tehát kora gyermekkorban kell megalapozni a sikert. Szeretném hangsúlyozni a szellemi tulajdonjogok fontosságát is, főleg a színészek esetében. Sokan közülük a létminimumon élnek, pedig megérdemelnék, hogy tehetségüket kamatoztathassák. Ehhez a szellemi tulajdonjogok védelmére van szükség, mind online, mind offline környezetben. Sportemberként pedig el kell mondanom, hogy a sport is a kultúra és az oktatás nagyon fontos része. Kezdeményeztem egy európai sportfesztivál életre hívását. Ha ez megvalósulna, az nagyban hozzájárulna a kultúra részét képező sport népszerűsítéséhez. Végül szeretném elmondani, hogy tavaly Mannheimben jártam. Jártam egy zeneiskolában, ahol egyaránt foglalkoztak produkciós feladatokkal, előadással, oktatással, hangszergyártással stb. Erről máshol is példát vehetnének. Enrique Guerrero Salom (S&D). – (ES) Elnök úr, én is szeretném kifejezni szolidaritásomat a természeti katasztrófa sújtotta spanyolországi Lorca lakossága iránt. Ez a régió már sokszor bizonyságát adta mások iránti szolidaritásának, és nagyra fogja értékelni, hogy az Európai Parlament ma kimutatja szolidaritását. Biztos asszony, 1989-ben Jacques Delors, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európa lelke az oktatás és a kultúra kell, hogy legyen. Ma már tudjuk, hogy az oktatás és a kultúra Európának nemcsak a lelke, hanem a szíve és izomzata is. Az Európai Unió gyenge lesz, ha nem valósul meg az európai gyermekek és fiatalok esélyegyenlősége és a társadalmi kohézió, amelyek elérhetővé teszik az oktatást mindenki számára, és ha nem jön létre a verseny, amely hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi polgár fejlessze tudását. Azonban ha mindez megvalósul, akkor – és a kultúra révén – az Európai Unió azt a helyet töltheti be a világban, amelyet megérdemel. Emine Bozkurt (S&D). – Elnök úr, 2014-ben lesz a 100. évfordulója Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának, ami az első világháború közvetlen kiváltó oka volt. Ez Bosznia-Hercegovinában történt, akárcsak a 90-es évek véres háborúja. Fontos, hogy megemlékezzünk ezekről a tragikus eseményekről, amelyek oly sok ember halálához és oly sok szenvedéshez, megosztottsághoz és szörnyűséghez vezettek. De még fontosabb, hogy ünnepeljük azt, hogy Európában ma egység és béke van. Szarajevó a történtek ellenére mindvégig megőrizte multikulturális szellemiségét és erejét. Erőteljes és szimbolikus gesztus lenne, ha ennek elismeréseképpen Szarajevó 2014-ben megkapná az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ez megerősítené a békéről és stabilitásról szóló európai üzenetet. Kár lenne a szabályokra hivatkozva kihagyni ezt a történelmi lehetőséget. Csak akkor tekinthetünk nyitottan a jövőbe, ha feldolgozzuk a múltat, ha megismerjük a történelmet. Ezért kérem, adják meg Szarajevónak ezt a lehetőséget! Kinga Göncz (S&D). – (HU) Az idősödő Európa számára kulcsfontosságú, hogy a fiatalok közül mindenki kiteljesíthesse a tehetségét, mindenki sikeres lehessen a munkaerőpiacon később. Ehhez olyan oktatás kell, amely már kora gyermekkorban az esélykülönbségek kiegyenlítését célozza, amely külön figyelmet szentel annak, hogy az oktatás, a szakképzés, a foglalkoztatás előnyei minden fiatal számára elérhetőek legyenek, pénzügyi helyzettől,

35

36

HU


szociális és etnikai háttértől, fogyatékosságtól, esetlegesen egyéb egészségügyi problémától függetlenül. A 2020-as stratégia 40%-os felsőfokú végzettséget, az iskolai lemorzsolódás 10%-ra való csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az kell, hogy minden tagország ebbe az irányba haladjon. Van, ahol mostanában pont az ellenkező tendenciákat látjuk: a tankötelezettség korhatárának leszállítását, az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának csökkentését. Európa jövőbeni fenntartható növekedése, innovativitása csak akkor garantálható, ha ehhez mindenki hozzáteszi a saját erőfeszítéseit, ha minden ország egy irányba halad. Francisco José Millán Mon (PPE). – (ES) Elnök úr, természetesen én is szeretném szolidaritásomat kifejezni Lorca lakossága felé. Az oktatásról folytatott vitával kapcsolatban szeretnék ismételten hangsúlyozni egy fontos dolgot: a középiskolai oktatásba be kellene építeni egy olyan tantárgyat, amely az Európai Unió történelmét, céljait és működését tárgyalná. Erről a témáról már beszéltem az előző ülésszak plenáris ülésén, az alkotmányszerződésre vonatkozó népszavazás kudarca után. Szerencsére a Parlament által tavaly szeptemberben elfogadott, újságírásról és új médiáról szóló Løkkegaard-jelentés 13. bekezdése támogatta egy ilyen tantárgy bevezetését. Én magam terjesztettem elő módosítást ezzel kapcsolatban. Spanyolországban a valenciai regionális kormányzat nemrég döntött arról, hogy a következő tanévtől bevezetik ezt a tantárgyat. Ezt a kezdeményezést más régióknak és országoknak is követniük kellene. Tudom, hogy a Bizottság természetesen támogatja és üdvözli az ilyen kezdeményezéseket. Hölgyeim és uraim, csak azt értékeljük, csak azt becsüljük … (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Wojciech Michał Olejniczak (S&D). – (PL) Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése. Ösztönöznünk kell a modern technológiákon alapuló gazdasági növekedést, és ehhez jól képzett emberekre van szükség. Megfelelő támogatást kell nyújtanunk a gyerekeknek és fiataloknak. Nyelvtanulás, sport és kulturális tevékenységek, önkéntes munka és ifjúsági csere: ezeket a programokat az Európai Unió minden régiójában elérhetővé kell tenni a gyermekek és fiatalok számára. Az Európai Unió valamennyi régiójában javítanunk kell az oktatás színvonalát, és csökkentenünk kell az egyenlőtlenségeket az oktatás valamennyi szintjén, a bölcsődétől az egyetemig. Jacek Kochanowicz professzor szerint az együttműködésre való képesség hiánya akadályozza leginkább Lengyelország és az Európai Unió fejlődését – ezen is változtatnunk kell. Az emberi tőke az oktatásból származik, a társadalmi tőke pedig az emberek közötti bizalomból. Az oktatási és kulturális programokba történő befektetés ... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr, mindenekelőtt meg kellene vizsgálnunk e vita kontextusát. Össze kell hasonlítanunk a kultúra és oktatás fontosságáról elhangzó szép szavakat a valósággal. A cáfolhatatlan valóság az, hogy ezektől a területektől forrásokat vonnak el; az állam visszavonul ezekről a területekről, ami veszélyezteti az állam társadalmi szerepvállalását, és növeli az egyenlőtlenségeket az oktatáshoz, tudáshoz és kultúrához

12-05-2011

12-05-2011

HU


való hozzáférés terén. Ez pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez és elmélyüléséhez vezet. Bizonyos tagállamokban, például Portugáliában a szomorú valóság az, hogy iskolák ezreit zárják be, tanárok ezrei maradnak munka vagy biztonságos munka nélkül, az állami felsőoktatási rendszer súlyos alulfinanszírozottságtól szenved, és növekednek a tandíjak a felsőoktatásban. A valóság az, hogy a kulturális költségvetéseket nyomorúságos szintre csökkentik. Tehát ne feledkezzünk meg arról, hogy sürgősen befektetésre van szükség; és ez még inkább igaz lesz, ha végrehajtják a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság szégyenletes és maradi beavatkozási tervét. Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök úr, szeretném elmondani, hogy együttérzek honfitársaival; Spanyolország a barátunk, és szolidaritást érzünk a spanyolokkal, ha ilyesmi történik. A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb kezdeményezése, amelynek célja, hogy a fiataloknak több lehetőséget teremtsen az oktatás és képzés terén, és segítse őket az oktatásból a munkaerőpiacra történő átlépésben. Az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, az innováció és a kultúra egyértelműen ösztönzik a fejlődést. Egy görög közmondás szerint az ész szüli a tőkét, és nem fordítva, ezért azonosítanunk, hangsúlyoznunk és fejlesztenünk kell a fiatalok képességeit és készségeit. Ehhez pedig azt is biztosítani kell, hogy képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát találjanak. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök úr, ezek a jelentések képmutatóak, és tele vannak ellentmondásokkal. Azt állítják, hogy támogatják a sokféleséget, de ugyanakkor üdvözlik a nemzetek közötti különbségek felszámolását. A tagállamokon belüli sokszínűségbe, amelyet a jelentések támogatnak, beletartozik az újonnan érkezettek kultúrája is, ami egyáltalán nem európai. A lakosság változásával a kultúra is változik. Az őshonos kultúrák eltűnnek, helyüket más kultúrák veszik át. Ezek a jelentések hangsúlyozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, de csak azzal tesznek róla tanúbizonyságot, hogy saját intoleranciájuknak adnak hangot azokkal szemben, akikkel nem értenek egyet. Csak az általuk elfogadott kulturális értékeket akarják támogatni; az úgynevezett „európai” értékekkel összhangban lévő kulturális értékeket. Kedden láthattuk a Parlamentnek a véleménynyilvánítás szabadságához való hozzáállását politikai téren, amikor a Parlament megszavazta, hogy egyik képviselője ellen Franciaországban kirakatpert indítsanak egy gondolatbűnért, és még csak lehetőséget sem adtak neki arra, hogy megvédje magát. Damien Abad (PPE). – (FR) Elnök úr, tudjuk, hogy Európában jelenleg nagyon aggasztó a fiatalok helyzete, mivel ötmillió fiatalnak nincs munkája. Örülök, hogy az Európai Bizottság célja, hogy demokratizálja az európai fiatalok munkaerő-piaci integrációját. Azonban meggyőződésem, hogy a „Mozgásban az ifjúság” program nem elég, és ami a legfontosabb, el kell kerülni azt a csapdát, hogy minden európai fiatalt egyetemre akarjunk küldeni. Úgy kell cselekednünk, hogy az a fiatalok minden csoportja számára releváns legyen, beleértve azokat is, akik a legtávolabb vannak az Európai Uniótól, és természetesen a gyakorlati képzésben részt vevőket is. Meggyőződésem, hogy ezt szem előtt tartva sürgősen létre kellene hoznunk egy valódi mobilitási programot ezen

37

38

HU


célcsoportok számára, a Leonardo program kiegészítéseképpen. Úgy gondolom, hogy a különböző programoknak az Erasmus nevet, az Erasmus jelzést kellene viselniük, különösen a gyakorlati képzésben részt vevőknek szóló programoknak, hogy meglegyenek a megfelelő ambíciók célunk elérésére. A második fontos kérdés a finanszírozás. Rendelkezésre kell bocsátanunk a szükséges forrásokat, hiszen – ahogy már sokan hangsúlyozták – az ifjúság és az oktatás az Unió jövője szempontjából a legfontosabb prioritások közé kell, hogy tartozzon. Luís Paulo Alves (S&D). – (PT) Elnök úr, ez egy jó lehetőség arra, hogy kifejezzük a fiatalok társadalmi mobilitása iránti elkötelezettségünket, valamint azt az elkötelezettségünket, hogy egy nyitott világnézetű generációt neveljünk; egy olyan generációt, amely globális látásmódjának és gondolkodásmódjának köszönhetően képes hozzájárulni régiója és egész Európa fejlődéséhez. Azért van szükség erre, mert ha minden európai fiatal megtapasztalja a külföldi tanulást vagy munkát, azzal nemcsak ismereteket szereznek, nemcsak függetlenebbek lesznek, nemcsak látásmódjuk fejlődik, hanem ami a legfontosabb: hatalmas hozzáadott értéket jelent számukra, hogy kapcsolatba kerülnek más európai fiatalokkal, és megosztják egymással a tapasztalataikat. Európának az európai projekt előmozdításához most minden eddiginél nagyobb szüksége van egy olyan európai generációra, amelynek tagjai ismerik egymást, és bíznak egymásban, amelynek tagjai ismerik Európát, és bíznak Európában. Ezért Európa legnyugatibb pontjától kezdve – ez Fajã Grande az Azori-szigeteken – mindenki számára lehetővé kell tenni az európai projektben való részvételt. Biztosítanunk kell, hogy pénzügyi okok miatt senki ne maradjon ki. Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök úr, a korai oktatásról szóló jelentés említi a szegényebb családokból származó gyermekek oktatásával kapcsolatos, a szakmai gyakorlatot középpontba helyező megközelítést. Az előadó szerint a roma családokból származó gyermekek a legveszélyeztetettebb csoport, akik igen kis mértékben férnek hozzá a korai oktatáshoz. Ezért nagyon fontos, hogy a tagállamok a korai tanuláshoz való hozzáférés terén speciális feltételeket teremtsenek azoknak a gyermekeknek, akiknek a családjuk különféle okokból nem tudja megadni azt az anyagi és családi támogatást, amely lehetővé tenné számukra, hogy nagyobb problémák nélkül részt vegyenek a normál oktatási rendszerben. Azonban a legveszélyeztetettebb csoportok speciális oktatása terén nagy érzékenységre van szükség, hogy elkerüljük a gyermekek vagy családjaik megbélyegzését, amely növelheti a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért szisztematikusan módosítani és fejleszteni kell az ezeknek a gyerekeknek nyújtott speciális oktatási mechanizmusokat, hogy a veszélyeztetett csoportokból minél több gyermeket tudjunk sikeresen integrálni társadalmunkba. Franz Obermayr (NI). – (DE) Elnök úr, a gyermekek életének első három éve rendkívül fontos az agy fejlődése és a nyelv elsajátítása szempontjából. Ha a nyelv elsajátítása terén hiányosságok vannak, az nagyon megnehezíti a későbbi tanulást, mivel az életkor növekedésével csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni a nyelvi hiányosságokat. A jelentés megállapítja, hogy az EU-ban a bevándorló gyermekek többsége megfelelő nyelvtudás nélkül vesz részt az oktatásban. Ugyanakkor kijelenti azt is, hogy a bevándorló családok és a kisebbségek, pl. a romák sokkal kevésbé veszik igénybe a korai oktatási szolgáltatásokat, mint más családok. Nem engedhetjük, hogy iskoláink színvonala egyre

12-05-2011

12-05-2011

HU


alacsonyabb legyen amiatt, hogy sok gyerek egyszerűen nem érti az oktatás nyelvét. Más szóval, minden gyermeknek – bevándorlóknak és nem bevándorlóknak egyaránt – legalább olyan szinten el kell sajátítania a nemzeti nyelvet, mire iskolába megy, hogy követni tudja az ott folyó oktatást. Joanna Katarzyna Skrzydlewska (PPE). – (PL) Elnök úr, a korai évek oktatására vonatkozó, közös céljainkon és értékeinken alapuló európai keret megteremtése helyes lépés oktatási rendszereink harmonizációja felé. Az Európa 2020 stratégia végrehajtásának kontextusában nagyon fontos hangsúlyozni az első életévek jelentőségét a későbbi fejlődés szempontjából, valamint a kora gyermekkorban rejlő potenciált. Véleményem szerint a vita tárgyát képező téma rendkívül fontos a jelen helyzetben. Hazámban a múlt hónapban új törvényt vezettek be a három év feletti gyermekek gyermekgondozási ellátásának formáira nézve. Az új törvény bővíti a gyermekgondozási ellátás formáit, és számos új ellátási formát is bevezet: gyermekklubok, napközi ellátás, hivatalos gondozók és munkahelyi bölcsőde. A változtatások célja megteremteni a gyermekek fejlődésének megfelelő feltételeit. Az ellátási lehetőségek széles skálája lehetővé teszi a gyermekek fejlődésének támogatását és ösztönzését valamennyi területen, valamint a gyermekben rejlő természetes képességek felszabadítását. A munkahelyi bölcsődék megkönnyítik majd a szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérést egy nagyobb szünet után. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Evelyn Regner (S&D). – Elnök úr, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán a pénzről is beszélünk, de mindenekelőtt a jövőről. Az innováció, a kreativitás és a foglalkoztathatóság az Európai Unióban mindenki számára valóban fontos témák. Jó, hogy a Bizottság a munkaerőpiacra való belépés döntő pillanatára koncentrál, én is éppen erről szeretnék beszélni. A fiataloknak szembesülniük kell a szomorú valósággal: a szakmai gyakorlaton rossz munkakörülmények között kell dolgozniuk, vagy akár ki is zsákmányolják őket. És a munkaerőpiacra való belépésnél a jelenlegi magas munkanélküliségi ráta fényében szembe kell nézniük a „valóban szükség van rám?” kérdésével. Ez a téma most valóban nagyon foglalkoztat, ezért sürgetem a Bizottságot, hogy dolgozzon tovább ebbe az irányba, és a jövőre fókuszálva hozzon létre valami olyasmit, mint pl. egy, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó törvényt, amely megakadályozná a kizsákmányolást ... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. – Elnök úr, mindenekelőtt szeretném kifejezni a Bizottságnak a Lorca város és környéke iránt érzett szolidaritását és együttérzését. Gyermekkoromban szülővárosomban magam is átéltem egy nagyon erős földrengést, ezért tudom, milyen szörnyű élmény. Európai polgárként nem lehetünk elégedettek az európai oktatási rendszerrel. Elfogadhatatlan, hogy minden hetedik fiatal a megfelelő ismeretek és képesítések nélkül jön ki az iskolából, így nem talál munkát, és nem tud teljes életet élni. Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy minden ötödik gyermek nem tud megfelelően olvasni. Valóban óriási figyelmet kell szentelnünk oktatási rendszereinknek. Oktatási rendszereinket a mobilitási programok megerősítése révén meg kell erősítenünk, mivel a mobilitás révén a gyermekek, a diákok, a munkavállalók és az önkéntesek megszerzik azokat a transzverzális készségeket, amelyeket a formális oktatásban nem tudnak megszerezni. Az oktatási

39

40

HU


költségvetések megnyirbálása nagyon rövidlátó politika. Ismételten felszólítom a tagállamokat és kormányaikat, hogy ne csökkentsék az oktatási költségvetést, mert ez válság idején különösen rossz politika, amelynek a jövőben nagyon negatív következményei lehetnek. Együtt kell működnünk annak biztosítása érdekében, hogy a következő többéves pénzügyi keretben az oktatási és mobilitási keret a jelenleginél magasabb legyen, mivel erre van szükség ahhoz, hogy ki tudjunk lábalni a válságból, és célt tudjunk adni az embereknek. Az egyik tisztelt képviselő hivatkozott a szubszidiaritásra. Szeretném biztosítani önöket, hogy az oktatással és kultúrával kapcsolatos valamennyi politikánk és ajánlásunk teljes mértékben megfelel a szubszidiaritással kapcsolatos szabályoknak. Nem írunk elő semmit a tagállamoknak. Csak ajánlásokat dolgozunk ki a tagállamok számára. Platformot teremtünk számukra az együttműködéshez és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, hogy tanulhassanak egymástól. Ahogy önök közül is sokan említették, a kulturális és kreatív ágazatok fontos szerepet töltenek be, mivel ezek a fejlődés és munkahelyteremtés motorjai. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kreatív és kulturális ágazatok önmagukban is értékesek. A kretivitás és a kultúra az Európai Unió olyan értékei, amelyeket meg kell erősítenünk és meg kell őriznünk. Az érdekelt felektől kapott idevágó információk elemzését és az érdekelt felekkel való konzultációt követően ajánlásokat akarunk előterjeszteni a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséről, támogatásáról és fejlesztéséről, hogy az általunk elvárt eredményeket tudják produkálni. Ami a kultúra külső dimenzióját, külső fellépéseinek kulturális dimenzióját illeti, kötelességünk érvényesíteni ezt a dimenziót. Ne felejtsük el, hogy valamennyien aláírtuk és elfogadtuk a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt! Az egyezményt elfogadó valamennyi országgal együtt kell működnünk az egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében. Szeretném hangsúlyozni, hogy a harmadik országokkal való kulturális csere nemcsak számukra, hanem számunkra is hasznos lesz, hiszen gazdagabbá fogja tenni kultúránkat, bővíteni fogja tudásunkat és értékeinket. Végezetül pedig, tudomásul vettem, hogy a Parlament határozottan támogatja azt a kezdeményezést, hogy 2014-ben Szarajevó megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet. Milan Zver, előadó. – (SL) Elnök úr, köszönöm, hogy ilyen demokratikusan és nagylelkűen vezette ezt a vitát, és lehetővé tette, hogy sok képviselőtársam részt vegyen benne. Ez egy minőségi vita volt, amely arra fókuszált, hogy meg akarjuk erősíteni és meg akarjuk őrizni jelenlegi mobilitási programjainkat, amelyek az egész életen át tartó tanulás programja és a „Mozgásban az ifjúság” program részét képezik. A tagállamok felé az az üzenetünk, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a számos ágazatot átfogó ifjúságpolitikának, és fektessenek több pénzt ebbe a területbe. A vitának még egy üzenete van: szeretnénk, ha a tagállamok folytatnánk oktatási rendszereik, szociálpolitikáik és piacaik reformját. Szeretnék reagálni egy ellenvetésre, amely a vita során felmerült. A „Mozgásban az ifjúság” jelentés nem igazán a piacra összpontosít; tulajdonképpen szándékosan kerülni akartuk ezt a kérdést, de több helyen is hangsúlyoztuk, hogy az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell a társadalmi és gazdasági szükségletekhez, és hogy az oktatás és gazdaság között tátongó hatalmas szakadékot minél kisebbre kell redukálni, és biztosítani kell, hogy a fiatalok munkaerőpiacra történő belépését minél kevesebb tényező akadályozza. Érdekes módon az ifjúsági szervezetek is támogatták ezt az elképzelést a jelentés előkészítése során.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Lezárásképpen szeretném még a következőt hangsúlyozni: a javunkra kell fordítanunk mindazt a pozitív energiát, amely itt az Európai Parlamentben, az európai demokrácia templomában, valamint az Európai Bizottságban érzékelhető, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a jelentés ne puszta elképzelés maradjon. Mary Honeyball, előadó. – Elnök úr, szeretném mindenkinek megköszönni ezt a mai hasznos és konstruktív vitát. A nagy többség – egy-két figyelemre méltó kivétellel – határozottan támogatta a korai oktatásról szóló jelentésemet és a ma vitára került többi jelentést. Véleményem szerint a jövőben valóban nem szabad elfeledkeznünk az oktatás rendkívül fontos szerepéről. Nemcsak a gyerekek szempontjából fontos, akikről az én jelentésem szólt, és nemcsak a fiatalok szempontjából, akikről a kollégám jelentése szólt, hanem Európa jövője szempontjából is. Ezért határozottan támogatom a biztos asszonyt abban, hogy a tagállamoknak továbbra is invesztálniuk kell az oktatásba, és nem szabad a gazdasági válság miatt megszorításokat bevezetniük ezen a téren, mivel ez a lehető legrosszabb, amit tehetnek. Az oktatás a jövőről szól, arról, hogy olyan foglalkoztatható felnőttek kerüljenek ki az iskolából, akik egészségesek, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, és nem függenek a szociális szolgáltatásoktól. Mi így gondoljuk, és ezt az üzenetet közvetítjük a tagállamok felé, hogy a szubszidiaritással élve biztosíthassák, hogy amiről itt beszéltünk, az meg is valósuljon. Marietje Schaake, előadó. – Elnök úr, az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentésről beszéltem ma délelőtt, és most arról beszélnék, hogy hogyan tovább ezen a téren. Magyarország egyesült államokbeli volt nagykövetétől, Simonyi úrtól szeretnék idézni: „Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz.” Ha ma megnézzük az észak-afrikai és a közel-keleti fiatalok felkeléseit, láthatjuk, hogy most a szabad internet játszik döntő szerepet a szabad világ felé történő nyitásban. A szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság, az információhoz, a kulturális és oktatási tartalmakhoz való hozzáférés előmozdítása érdekében szükség van egy, az internet szabadságáról szóló stratégiára. Ez prioritás, de a jelentés tartalmaz még több konkrét javaslatot is, amelyeknek alapjait már megteremtette a Lisszaboni Szerződés és az UNESCO-egyezmények ratifikálása. Ezeket most át kell ültetni a gyakorlatba. Az Európai Külügyi Szolgálatnak koordinálnia kell a különböző főigazgatóságok munkáját, és létre kell hoznia egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó főigazgatóságot. Az EKSZ személyzetének megfelelő képzést kell kapnia, és minden uniós képviseleten kulturális attasét kell kinevezni. Szükség van egy intézményközi munkacsoportra, amely koordinál, ésszerűsít, racionalizál, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek. Kérjük a Bizottságot, hogy 2011-ben fogadjon el egy zöld könyvet, ezt követően pedig adjon ki közleményt EU külső fellépései során megvalósítandó kulturális együttműködési stratégiáról. Felszólítunk a kormánytól független kezdeményezések finanszírozása révén történő kapacitásépítésre is, és online is szeretnénk népszerűsíteni az EU kulturális tevékenységét a világban. A meglévő programoknak – mint pl. az európai szomszédsági politikának és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének – vannak kulturális elemeik, amelyeket koordinálni kell, és stratégiailag ki kell aknázni. Védenünk és népszerűsítenünk kell a kulturális örökséget

41

42

HU


is, például a „Kék pajzs” program keretében, és kultúrpolitikai párbeszédet kell kezdenünk harmadik országokkal. Az emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és nem szabad engedni, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését. Javasolnám a kollégáknak, hogy olvassák el a jelentést. Véleményem szerint ez a vita azt mutatja, hogy az EU-ban sokkal több vitát kellene folytatnunk a kultúráról. Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, előadó. – (FR) Elnök úr, biztos asszony, a felszólalások után szeretnék köszönetet mondani képviselőtársaimnak, az árnyékelőadóknak, a bizottsági vélemények előadóinak, akik számos elképzelést ajánlottak figyelmembe, és segítettek a ma szavazásra kerülő jelentés szövegének javításában. Most pedig önökkel együtt szeretnék a jövőbe tekinteni. Hogyan fogjuk nyomon követni ezt a jelentést? A zöld könyvhöz kapcsolódó fehér könyv kidolgozására szólítjuk fel az Európai Bizottságot, amely a nyomon követés révén elősegítené egy, a kreatív és kulturális ágazatokra vonatkozó, megfelelő stratégia kidolgozását. Várjuk a kulturális javak adóztatásával, a közös jogkezelő szervezetek irányításával és a kulturális, oktatási és médiához kapcsolódó programok költségvetésével kapcsolatos jogalkotási javaslatokat is. Elképzeléseinket konkrét intézkedésekre kell váltani. Miért nem csökkentjük haladéktalanul valamennyi online és offline kulturális termék héáját? Az adózási különbségek olyan torzulásokhoz vezetnek, amelyek kivétel nélkül ártanak az európai vállalatok versenyképességének. Amerika számára versenyelőnyt jelent, hogy már régóta adómoratóriumot vezettek be ezekre a szolgáltatásokra. Európa is fog tenni valamit ezen a téren? Miért nem vezetünk be egységes árat Európa-szerte a digitális könyvekre nézve? Edouard Herriot francia politikus azt mondta: „A kultúra marad ránk, ha mindent elfelejtünk.” Azonban a kultúra is gyorsan feledésbe merülhet, ha nem óvjuk, ha nem őrizzük, és ha nem érdeklődünk iránta. Remélem, hogy Európa meg fogja teremteni a kultúra támogatásának eszközeit, hogy az európai modell és örökség befolyásos lehessen, hogy Európa meg tudja védeni identitását, és képes legyen a gazdasági növekedésre. Elnök. – Egy állásfoglalási indítvány1 került előterjesztésre az eljárási szabályzat 115. szabálya (5) bekezdése értelmében. A vitát lezárom. A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Unió jövője a fiatalokon múlik, azon, hogy mennyire tudják és akarják felkarolni az európai projektet, és mennyire tudják azt a tagállamok közötti integráció és együttműködés új dimenziójába belehelyezni. Ahhoz, hogy a mai fiatalok a jövő európai polgáraivá válhassanak, először is meg kell ismerniük egymást. Tehát minél több európai kultúrával kell kapcsolatba kerülniük, minél több tagállamban kell megfordulniuk és tanulniuk. Ezt szem előtt tartva szerintem az egész életen át tartó tanulás programjainak, pl. az Erasmus vagy a Leonardo da Vinci programnak, több pénzügyi támogatást kell kapniuk a következő években a hatóságoktól. Európának arra van szüksége, hogy egyre több iskolás és diák kerüljön kapcsolatba új társadalmi,

12-05-2011

12-05-2011

HU


oktatási és kulturális modellekkel. Meggyőződésem, hogy a fiatalokat célzó mobilitási programok valódi esélyt teremtenek az európai fiatalok hozzáállásának megváltozására, és hozzájárulnak, hogy közös elképzelésük alakuljon ki arról, hogy mit jelent Európa az oktatás, a tudomány, a kutatás, a kultúra és közös értékeink terén. Dominique Baudis (PPE), írásban. – (FR) A jelentés üzenete egyértelmű: az Európai Uniónak következetes és koordinált kulturális stratégiát kell beépítenie külpolitikájába. Az Európát és a Földközi-tengertől délre fekvő terület országait összekötő kapcsolatok mély változásokon mennek keresztül. Az arab világon végigsöpör a szabadság szele. A kultúra nagyon fontos érték. Hozzájárul az élő és tartós demokráciához. A kulturális és oktatási cserék előmozdítják a jól szervezett civil társadalom kialakulását. A kulturális együttműködés az Unió mediterrán térségbeli sikerének is kulcsfontosságú eleme, hiszen a nemzetek ezáltal megismerik egymást, kommunikálnak egymással, napról napra jobban tisztelik és értik egymást. Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív ágazatok növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében. Ezen ágazatok természete kettős: gazdasági szempontból hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, kulturális szempontból pedig előmozdítják a polgárok társadalmi integrációját. A Bizottság zöld könyve hivatalosan is elismeri ezen ágazatok gazdasági és társadalmi jelentőségét. Néhány nemzetközi partnerünk már kamatoztatja a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciált, de az EU még alakított ki stratégiát a kulturális tevékenységekre nézve. Véleményem szerint a globalizáció jelentette kihívások ezeknek az iparágaknak remek fejlődési lehetőségeket nyújtanak, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és foglalkoztatási növekedési potenciál erősödéséhez. Stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a társadalmi és területi kohéziót. Együtt kell majd működni a helyi szervekkel, szükség lesz tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok cseréjére. Meggyőződésem, hogy az európai kulturális sokszínűség megóvásának létfontosságú előfeltétele a szellemi tulajdonjogok határozottabb védelme. Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Bizottság „Koragyermekkori nevelés és gondozás” (ECEC) című közleménye üdvözlendő kezdeményezés, mivel megvizsgálja a gyermekek oktatásának problémáit, és célja olyan eszközök létrehozása, amelyek segítségével minden gyermek szilárdan megalapozhatja jövőjét. Azonban véleményem szerint a bizottsági közleményből hiányzik a gyermekek oktatására, nevelésére és szociális védelmére vonatkozó, mind a 27 tagállambeli kutatások és adatok elemzése. Ezenkívül szeretném hangsúlyozni a társadalmi-gazdasági hátrányok és a gyermekek korai oktatásának lehetőségei közötti szoros összefüggést, mivel az alacsony jövedelmű családoknak kevésbé van lehetőségük az ECEC-szolgáltatások igénybevételére. Ennek következtében ezek közül a fiatalok közül később sokan sem munkát nem találnak, sem oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt. Tudok a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy a nyitott koordinációs módszeren keresztül előmozdítsa a bevált intézkedések és gyakorlatok cseréjét, de sokkal hasznosabb és hatékonyabb lenne a közös minőségi kritériumok kidolgozása és elfogadása. Ez valamennyi uniós tagállamban előmozdítaná az adatgyűjtést és a teljesítménymérést, hiszen az adatgyűjtés nagyon fontos a folyamat megfigyelése és az eredmények mérése szempontjából. Szeretném hangsúlyozni, hogy még kevésbé állnak rendelkezésre információk a szociális problémákkal küzdő családok gyermekeiről, a különleges igényekkel rendelkező gyermekekről és a hátrányos helyzetű gyermekekről.

43

44

HU


Zuzana Brzobohatá (S&D), írásban. – (CS) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a fiatalok mobilitásával foglalkozik, amely az Európa 2020 stratégiából adódóan is fontos. Kétségkívül helyes, ha a fiatalok versenyképességét úgy próbáljuk növelni, hogy lehetőséget teremtünk számukra, hogy az egyetemi oktatás keretében legalább egy évet egy másik tagállamban töltsenek. A mobilitás, a kreditek elismerésének rendszere és más intézkedések meg fogják állítani a fiatalok munkanélküliségének növekedését. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban ma átlagosan 21 százalék, ami nagyon aggasztó. Én személyesen nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy felszólítjuk a Bizottságot és a tagállamokat az önkéntesség támogatására, valamint olyan jogalkotási intézkedésekre, amelyek lehetővé tennék, hogy a munkanélküliek által végzett önkéntes tevékenységet ledolgozott munkaidőként ismerjék el. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok hozzászokjanak a munkához, versenyképesebbek legyenek, és ösztönzi őket a munkakeresésre. Véleményem szerint nem kevésbé fontos az sem, hogy az oktatás rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac követelményeihez annak érdekében, hogy a jövő diplomásai megfelelően el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon, és így fokozatosan csökkenjen a fiatalok munkanélkülisége. Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) Szeretném elmondani, hogy határozottan támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja az európai oktatási rendszerek és szakképzések fejlesztése. Ez kulcsfontosságú, ezért specifikus politikákat kell kidolgozni a fiatalok mobilitásának támogatására és az oktatásból a munka világába történő biztos átlépés megkönnyítésére. Figyelembe kell venni azt a fontos tényezőt is, hogy a fiatalok a világgazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok közé tartoznak. Kötelességünk támogatni a fiatalok munkaerő-piaci integrációját, mind a fiatalok, mind az európai gazdaság érdekében. A ma fiataljai a holnap alakítói. Ezért létfontosságú, hogy legyen lehetőségük fejleszteni készségeiket, képességeiket és ismereteiket, hogy a közeljövőben aktívan hozzá tudjanak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fejlődéséhez. Le kell fektetnünk azon konkrét politikák alapjait, amelyek a fiatalok támogatását szolgálják, ösztönzik mobilitásukat, és megteremtik számukra a külföldi tanulás lehetőségét. A mobilitás nemcsak a gazdaságot ösztönzi, hanem ugyanakkor jelentősen hozzájárul az európai kulturális kohézió megteremtéséhez. Kinga Gál (PPE), írásban. – (HU) Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom az oktatásnak és kultúrának szánt vitánkat, a számos lényeges szempont mellé tennék egy eddig hiányzó megközelítést. Az, hogy a hagyományos nemzeti közösségek, kisebbség és többség együttélése harmonikus és prosperáló legyen, alapfeltétele egymás megismerése, egymás tisztelete. Ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Ha tanítanák a többségi iskolákban a kisebbségi közösségek történelmét, irodalmát is ugyanúgy, ahogy a kisebbségi oktatásban a többségi kultúrát, sokkal közelebb kerülnének egymáshoz az együtt élő közösségek. A kulturális megismerésben hangsúlyos szerep jut a nyelvoktatásnak is. Igaz ez nem csak világnyelvek tanulása során, hanem az együtt élő kisebbségiek és többségiek kapcsolatában is. Úgy gondolom, hogy nem csak a kisebbségieknek kellene tanulniuk a többség nyelvét, hanem ez fordítva is kellene, hogy működjön. Ezáltal mindenki gazdagodna és kifejezésre jutna a tiszteletet egymás iránt. Ugyanakkor, ismerve egymás nyelvét, a felnövekvő generációk sokkal pozitívabban viszonyulnának egymáshoz, könnyebben tudnának kapcsolatot teremteni velük egykorú társaikkal, ami meghatározó lenne e térségek jövőjét tekintve. Harmadrészt szükségesnek tartom megemlíteni a kulturális örökség beható megismerésének fontosságát ahhoz, hogy egymás kulturális értékeit felismerjék és tisztelhessék az együtt élő közösségek. Mindennek ösztönzésében látok konkrét feladatot a Bizottság számára, és elvi, politikai támogatásnak az erősítését a Parlament számára.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Filiz Hakaeva Hyusmenovа (ALDE), írásban. – (BG) A fiatalok a társadalom és a jövő motorja. A fiatalok oktatása, szakképzése, képzettsége és munkaerő-piaci integrációja teremti meg az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósításának alapjait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében. Ezért szilárd meggyőződésem, hogy Európának továbbra is be kell fektetnie ezen területek fejlesztése érdekében, és az olyan kezdeményezéseket, mint az Erasmus, a Leonardo és a „Mozgásban az ifjúság”, folyamatosan tovább kell fejleszteni, és népszerűsíteni kell. Az oktatás és képzés színvonalának, valamint a fiatalok oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének fejlesztése fontos lépések a munkanélküliség csökkentése és az európai gazdaság fejlesztése terén. Sajnálatos módon még mindig vannak olyan európai régiók és társadalmi csoportok, ahol ennek feltételei korlátozottak. A problémát csak a törekvések koordinálásával lehet megoldani. Fontos az is, hogy az oktatási és képzési programok nagyobb mértékben figyelembe vegyék a munkaerő-piaci igényeket, valamint hogy ösztönözzék a fiatalok kreativitását és potenciáljaik felszabadítását, mivel ez növeli versenyképességüket a munkaerő-piacon. Támogatom a fiatalok mobilitásának ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket mind az oktatás során, mind a munka világában. Véleményem szerint ez fontos az új képességek megszerzéséhez és az európai identitás kialakulásához. Filip Kaczmarek (PPE), írásban. – (PL) Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziója nagyon fontos és nagyon szükséges. Az európai kultúrát világszerte általában mindenhol vonzónak találják, és szeretik. Az európai értékek elfogadtatása már nehezebb. Az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlésben számos alkalommal megtapasztaltam a kulturális különbségeket és azok következményeit. Mi, európaiak következetesen megpróbáljuk védeni a számunkra alapvető és elidegeníthetetlen értékeket és elveket. Partnereinek ezeket elég gyakran nem értik. Vannak köztük olyanok, akik ebben egyfajta kulturális imperializmust látnak. Éppen ezért olyan nehéz meggyőzni partnereinket arról, hogy az Európai Unió által vallott értékek nem azt jelentik, hogy gondolkodásmódunkat rá akarjuk kényszeríteni másokra. Az, hogy például az emberi jogokról alkotott elképzelésünket megpróbáljuk elfogadtatni, egyszerűen erkölcsi kötelességünk. Tiszteljük a másságot és a sokszínűséget, de nem adhatjuk fel alapvető elveinket. Soha nem fogjuk elfogadni a megkülönböztetést, és soha nem fogjuk feladni az emberi élet és emberi méltóság védelmét. Ezen a téren az Unió teljesen egységes. Ádám Kósa (PPE), írásban. – (HU) Kedves képviselőtársaim! Szeretnék gratulálni Honeyball képviselőtársamnak a kiváló munkájához, hogy meglátta azokat a kritikus pontokat, amelyek a korábbiakban talán kevesebb figyelmet kaptak. Ezek közül különösen fontos a szegénység, a hátrányos helyzet és a rossz iskolai teljesítmény közötti összefüggés felismerése. Itt szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy van még egy további összefüggés: a hátrányos helyzet különösen erős ott, ahol a gyermek ráadásul még, a kellően nem tájékoztatott szülők által sem megértett, vagy elfogadott fogyatékossággal él. A most készülő jelentésemben erre a problémára különösen oda fogok figyelni, és Honeyball képviselőtársam munkája és különösön a gyermekközpontú megközelítés alkalmazása pedig remek referenciaalap lesz a későbbiekben. A jelentéstervezet "felhívja a figyelmet az iskoláskor előtti tanulás általános jelentőségére, különös tekintettel a nyelvtudás megszerzésére, valamint a többnyelvűségre és a nyelvi sokféleségre", amit csak örömmel és lelkesen tudok támogatni. Magam is úgy gondolom, hogy a fogyatékos gyermekek korai fejlesztése, a gyermekek megfelelő nyelvi kompetenciáinak megszerzésének támogatása alapvető és soha vissza nem térő alkalmat jelentő humánerőforrás befektetés. Ugyanígy fontos az, hogy a siket gyermekek nyelvi kompetenciájának kiépítéséhez először anyanyelvüket, a jelnyelvet kell megtanítani, hogy aztán valóban soknyelvűvé válhassanak.

45

46

HU


És ez befektetés az EU2020 céljainak elérése, a foglalkoztatás szintjének a növelése egy akadálymentesebb, befogadó és egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében. Paweł Robert Kowal (ECR), írásban. – (PL) A fiatalok – főként a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért országainak fiataljai – mobilitásának támogatása különösen fontos a jelenlegi fehéroroszországi és észak-afrikai események fényében. Az egyiptomi és tunéziai demokratizálódási folyamatot tovább erősíthetik az EU arra irányuló erőfeszítései, hogy ezen országok polgárait a demokratikus szellemiségre, a jogállamiság és emberi jogok tiszteletben tartására oktassák. A művelt polgárok a diktátorok és a totalitárius rezsimek legnagyobb ellenségei. Az ilyen programok megszervezésében fel lehet használni az uniós tagállamok tapasztalatait. Lengyelországban például van egy program, a Konstanty Kalinowski ösztöndíjprogram, amelyet többek között a Varsói Egyetemen a Kelet-európai Tanulmányok Központja működtet – ez egy nemzetközi központ, amely lehetővé teszi, hogy a keletről és a Balkánról érkező diákok Lengyelországban tanulhassanak. Az Uniónak határozottabb erőfeszítéseket kell tennie egy keleti partnerségi egyetem létrehozására, amihez mintául szolgálhat a szlovéniai euromediterrán egyetem. Az EU-nak támogatnia kell a fiatal és tehetséges emberek bizonyos politikai stratégiák támogatására irányuló kezdeményezéseit. Jó példa erre az Eastbook.eu weboldal, amelynek létrehozói nap mint nap internethasználók ezreit látják el információkkal a keleti partnerség országainak eseményeiről és a program eredményeiről. Az EU-nak a tagállamok fiataljait is támogatnia kell abban, hogy a szomszédos országokban tanulhassanak. Ez hozzájárul a kulturális falak lebontásához. Dicséretes az Eurobus kezdeményezés is – ez tulajdonképpen egy ukrajnai utazás, amelyet minden évben megszerveznek uniós fiatalok számára Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) A tavaly júniusban elfogadott új uniós stratégia, az Európa 2020 célja hozzájárulni a gazdasági válságból való kilábaláshoz és az Európai Unió további fejlődéséhez. A stratégia jelentős előrelépést jelent a fiatalok mobilitásának fenntartásában, sőt növelésében is. Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés, amelynek célja oktatási rendszereink eredményeinek javítása és a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása. Ahogy a kezdeményezés neve is mutatja, ezeket a célokat ifjúsági csereprogramokkal, valamint a fiatalok ismeretszerzésének támogatásával akarjuk elérni. A jelenlegi statisztikai adatok szerint a fiatalok 15 százaléka korán abbahagyja tanulmányait, így nem szerez olyan képesítést, amely megfelelne a munkaerő-piaci követelményeknek. Ezenkívül a lakosságnak csak egyharmada szerez diplomát, és ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban vagy Japánban. Ezért az Európai Unió egyik legfontosabb feladata, hogy kiemelt figyelmet és megfelelő pénzügyi támogatást szenteljen ennek a két problémának. A helyzet azonban nem fog javulni, ha a Bizottság és a tagállamok nem követik az Európa 2020 stratégia irányelveit. A fiatalok mobilitása Európa további fejlődésének egyik kulcsa, és ha a világ leginnovatívabb gazdasága akarunk lenni, akkor be kell fektetnünk a humán tőkébe, különösen a fiatalokba. Ramona Nicole Mănescu (ALDE), írásban. – (RO) A jelenlegi gazdasági válság miatt az EU-nak olyan, az innovációra és kreativitásra alapuló, globális stratégiára van szüksége, amely ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Éppen ezért kell ösztönözni a kreatív és kulturális ágazatokat. Véleményem szerint ebből következik, hogy Európában javítanunk kell az alkotások terjesztését, és biztosítanunk kell az online alkotásokhoz való ingyenes hozzáférést, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk

12-05-2011

12-05-2011

HU


az alkotók és műveik védelmét és az alkotók méltányos javadalmazását. Ezt szem előtt tartva olyan jogalkotási keretet kell létrehoznunk, amely előmozdítja ezen ágazatok fejlődését és a fogyasztók, valamint a digitális piac szereplői bizalmának megteremtését, mivel ennek az ágazatnak új munkahelyeket kell teremtenie, ezáltal kamatoztatva az Európai Unió kulturális sokszínűségét és innovatív potenciálját. Véleményem szerint új üzleti modellekre is szükség van, amelyek megerősítik ezeket az ágazatokat, és kamatoztatni tudják az egységes digitális piac előnyeit. Végezetül pedig, véleményem szerint ez a jelentés egy lépést jelent ezen ágazat fejlődésében. Azonban a Bizottságnak és a tagállamoknak növelniük kell erőfeszítéseiket, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az európai gazdaság központi ágazataivá válhassanak. Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Az Európára jellemző demográfiai változásokat figyelembe véve örülök, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kiemelt figyelmet szentelünk a fiataloknak. Az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, a „Mozgásban az ifjúság” konkrét intézkedésekre tesz javaslatot az oktatás és szakképzés színvonalának emelése érdekében. Ezek az intézkedések többek között a mobilitásra és a munkaerő-piaci integrációra irányulnak. Amellett, hogy 2020-ig csökkenteni kell az iskolai lemorzsolódás arányát, és növelni kell a diplomások arányát, szeretnék hangsúlyozni néhány olyan szempontot, amelyek segítséget jelenthetnek a fiatalok számára. Először is, rugalmasabb oktatási programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok tanulmányaik mellett dolgozni is tudjanak. Másodszor pedig, egy, a földrajzi mobilitást kiegészítő virtuális mobilitási rendszer is előnyöket hozhat. Ösztönözni kell a magánvállalatok által a hallgatóknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjakat is. Az ifjúsági magánkezdeményezések támogatása is éppilyen fontos, mivel ezek munkahelyeket teremthetnek, és elősegíthetik a társadalmi integrációt. Alajos Mészáros (PPE), írásban. – (HU) A gazdasági válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, EU szerte óriási kihívás, melyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelően. A fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikától függ, ezért a tagállamoknak a beruházások és munkahelyteremtések irányába kellene elmozdulnia. Sajnos a nálunk is tapasztalt megszorító intézkedések, melyek többek között az oktatási rendszert is érintik, valamint a munkahelyteremtést érintő kiadáscsökkentések nem igazán segítik a fiatalokat , sőt hosszú távon azáltal, hogy kirekesztve érzik magukat a társadalomból, munkaerőpiacról a gazdaság is veszélybe kerülhet. Nem kellene, hogy a gazdasági válság ok legyen az oktatási kiadások csökkentésére, mivel a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintű képzésére. A Mozgásban az ifjúság kezdeményezés sikere és hatékonysága nagymértékben függ a tagállamok hozzáállásától, kulcstevékenységétől, pénzügyi támogatásától e programok nemzeti szintű végrehajtása érdekében, mely hozzájárulhat a fiatalok társadalmi integrációjához. A helyi oktatási intézményeknek, illetve a helyi és regionális hatóságoknak a képzés és mobilitás terén betöltött szerepe is nagyon fontos, éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a tanárok, valamint az ifjúság és oktatás területén tevékenykedő munkavállalók mobilitását is támogassuk, hisz ők azok, akik motiválhatják a fiatalokat. Az unió fenti céljainak elérése érdekében partnerségi megközelítést kellene kialakítani a helyi és regionális hatóságokkal is. Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) Támogattam ezt a jelentést, amely az európai fiatalokkal kapcsolatos ambícióinknak ad hangot. Az Európa 2020 stratégia a fiatalok oktatását helyezi célkitűzései középpontjába, és a következő célokat tűzi ki 2020-ra: az iskolai lemorzsolódás 15 százalékról 10 százalékra történő csökkentése,

47

48

HU


valamint a diplomások arányának 31 százalékról 40 százalékra történő növelése. Azonban szeretném felhívni a figyelmet a fiatalok mobilitásának akadályaira. Becslések szerint jelenleg a felsőoktatásban részt vevő európai diákoknak csak 4 százaléka kap tanulmányai során Erasmus ösztöndíjat. Ez nagyon kevés, hiszen a szakmai önéletrajz értékét nagyban megnöveli egy külföldön töltött év, amely nyitottságra nevel, fejleszti a nyelvtudást és az egyéb képességeket. Ezt a számadatot három dologgal magyarázhatjuk. Sok diák nem is tud a külföldi ösztöndíjak lehetőségéről. Ezenkívül az Erasmus ösztöndíjjal külföldön töltött év sok diák számára túl nagy költségeket jelent. Harmadszor pedig, a külföldön elvégzett tanulmányokat sokszor nehéz otthon elismertetni. Európának és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük ezeken a területeken, hogy az Erasmus program, amely ez EU egyik legnagyobb sikertörténete, mindenki számára sikert hozhasson. Csaba Sógor (PPE), írásban. – (HU) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fő célja a fiatalok mobilitásának elősegítése, az ennek útjában álló, még meglévő akadályok lebontása, ám üdvözöm, hogy kiemelt hangsúlyt fektet az oktatás és a munkaerő-piaci igények összehangolására is. A mai diplomás fiatalok talán legfőbb gondja ugyanis éppen az, hogy tanulmányaik befejeztével gyakran azzal szembesülnek: a munkaerő-piacon tudásuk nem hasznosítható. A fiatalok riasztó munkanélküliségi mutatói alátámasztják ezt, a jelenség hatásai pedig továbbgyűrűznek például a gyermekvállalási kedv csökkenése, a családalapítás idejének drasztikus kitolódása, ezáltal a kedvezőtlen demográfiai folyamatok erősödése felé. A probléma persze ismert mind az Európai Unió, mind a tagállamok szintjén, a megoldás viszont elsősorban az utóbbiak kezében van, a nemzeti oktatási rendszerek átszervezését, megreformálását, az új gazdasági-társadalmi valósághoz való hozzáigazítását ugyanis csak a tagállamok valósíthatják meg. Az EU feladata, hogy keretet teremtsen a folyamatoknak és ne hagyja elveszni az eredeti célt, ugyanakkor bátorítsa, ösztönözze tagállamait a rövidtávon nehezen végrehajtható, ám hosszútávon mindenképpen kifizetődő reformok véghezvitelében. Bogusław Sonik (PPE), írásban. – (PL) Örülök, hogy most, amikor a gazdasági válság miatt sok tagállam csökkenti az oktatási és képzési költségvetését, a Parlament elfogadta a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló jelentést. Az elmúlt években a fiatalokat érintette a legsúlyosabban a válság. A fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban meghaladta a 20 százalékot, ami kétszerese a felnőttek munkanélküliségi rátájának. A fiatalok munkanélküliségi rátája bizonyos tagállamokban a 40 százalékot is elérte. A költségvetési megszorítások közvetlen hatással vannak a fiatalok kilátásaira és fejlődési lehetőségeire. A fiatalok tudása és képességei létfontosságúak az intelligens és fenntartható fejlődés megteremtéséhez. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek növelnie kell a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítania kell az oktatás minőségét, és ösztönöznie kell a diákok és munkavállalók mobilitását. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a fiatalok a munkához és élethez nélkülözhetetlen ismereteket, képességeket és kompetenciákat elsajátítsák. Ezeket a prioritásokat és célkitűzéseket nem lehet teljes mértékben megvalósítani, ha az EU költségvetése nem biztosít hosszú távú pénzügyi támogatást. Ezért fontos, hogy ez a program hosszú távon magas pénzügyi támogatást kapjon, és hogy megfelelő tájékoztatáspolitikát folytassunk. Jutta Steinruck (S&D), írásban. – (DE) Ez a jelentés egy olyan foglalkozási kategóriát állít a középpontba, amelynek egyébként nem szentelünk kellő figyelmet. Mi lenne az európai kultúrával a kreatív művészek nélkül? A kreatív ágazatok gazdasági fejlesztése során nem szabad megfeledkeznünk az ebben az ágazatban tevékenykedőkről. A

12-05-2011

12-05-2011

HU


Foglalkoztatási és Szociális Bizottság árnyékelőadójaként számomra különösen fontos az európai kreatív művészek társadalmi helyzete és körülményei. A kreatív ágazatból élő 5 millió ember közül sajnos nagyon sokan élnek bizonytalan körülmények között. Nem ritka, hogy második vagy harmadik állást vállalnak, mivel egy állásból nem tudnak megélni. Megszokott dolog, hogy nincs egészség- és nyugdíjbiztosításuk. A szerződések többnyire bizonytalanok, és a kreatív ágazatban dolgozók közül sokan csak néhány hónapra tudnak előre tervezni. A kreatív ágazatban dolgozók számára is biztosítani kell, hogy teljesen természetes legyen a megfelelő szociális védelem, a munkanélküliségre, betegségre és időskorra vonatkozó megfelelő biztosítás. Örülök, hogy az előadó ebben a kérdésben osztja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság álláspontját, amelyet a jelentésbe is beemelt. Ideje, hogy a Bizottság és a tagállamok orvosolják ezeket a szociális hiányosságokat, és ígéretet tegyenek arra nézve, hogy Európa kreatív elméinek, az európai kreatív művészeknek nem kell alsóbb osztályként élniük. Emil Stoyanov (PPE), írásban. – (BG) Szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a remek munkához, és a jelentés kidolgozása során tanúsított gyümölcsöző együttműködéshez. Szeretném még egyszer hangsúlyozni a kreatív ágazatokban rejlő hatalmas gazdasági és kulturális potenciált, valamint a kreatív ágazatok kivételes jellegét. Ezen ágazatok nagyon érzékenyek, mivel a mainstream gazdaság és a kulturális termékek előállításának határán helyezkednek el. Örömmel tölt el, hogy ez az ágazat még a jelenlegi körülmények között is Európa legdinamikusabb és leginnovatívabb ágazatai közé tartozik. Említésre méltó az is, hogy az ágazatban megvan a növekedési potenciál, és körülbelül 5 millió ember számára biztosít munkát az EU-ban. Javasoltam, hogy szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok vitassák meg, hogyan lehetne olyan speciális európai és nemzeti alapokat létrehozni, amelyek segítségével ezeknek az ágazatoknak kedvező feltételekkel lehetne kölcsönt biztosítani. Sajnálatos módon a Kulturális és Oktatási Bizottság a szavazáson kis többséggel elutasította ezt a javaslatomat. Mégis szilárdan hiszem, hogy ezt az ötletemet a közeljövőben el fogják fogadni, és meg fog valósulni. Szerintem ez nagyon fontos a kulturális és kreatív ágazatok támogatása és fejlesztése szempontjából, mivel ezek nem igazán kereskedelmi tevékenységek, és ezért kedvező feltételekkel történő finanszírozásra van szükségük, amelyet a bankok manapság más ágazatok számára a szokásos módon nem tudnak biztosítani. Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Parlament különös intézkedésekre szólít fel; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kreatív ágazatot mint az Unió gazdaságának egyik legproduktívabb területét kezelje, amelynek fejlesztése abszolút prioritás. Ennek eléréshez először is bővíteni akarjuk a kreatív ágazat – amely az intelligens gazdasági növekedés egyik pillére – uniós finanszírozási lehetőségeit. Például szinergiát lehet létrehozni a kultúrát támogató uniós programok (pl. a 2007-2013-ra vonatkozó kulturális program) és a meglévő uniós kutatási programok (pl. az EU technológiai fejlődését támogató nyolcadik keretprogram) között, vagy pedig bővíteni lehet a meglévő alapok (pl. az Európai Szociális Alap) elköltési lehetőségeit. Olyan új és innovatív finanszírozási eszközök (bankgaranciák, visszatéríthető előlegek és intelligens kölcsönök) létrehozását is javasoljuk, amelyek megkönnyítenék az alkotók, ill. a kreatív ágazat kis- és középvállalkozásai számára a vállalkozás beindítását. A pénz természetesen nem minden. Javasoljuk többek között a kulturális és kreatív ágazat, valamint az európai egyetemek közötti együttműködés megerősítését, a fiatalok számára szervezett szakképzési kurzusok számának növelését, valamint az alkotók és kulturális területen tevékenykedők mobilitásának ösztönzését. Ennek érdekében többnyelvű internetes platformot akarunk létrehozni, hogy ott az alkotók megoszthassák egymással tapasztalataikat, és így még

49

50

HU


szorosabb kapcsolati hálózat jöjjön létre mindazok között, akik számára fontos az európai kreatív ágazatok fejlődése. ELNÖKÖL: JERZY BUZEK elnök 10. Az elnök nyilatkozata Elnök. – Tegnap délután földrengés rázta meg a spanyolországi Murcia régiót. Legalább hét ember életét vesztette. Sokan megsérültek. Három órával ezelőtt Martínez Martínez úr nyilatkozatott tett erről. Az Európai Parlament nevében az áldozatok családjainak is szeretnék részvétet nyilvánítani. A sérülteknek gyors felépülést kívánunk. Tisztelettel adózunk a régió lakosságának, akik képesek voltak azonnal cselekedni, és részt vesznek a mentési műveletben. Részvétnyilvánító levelet fogok küldeni ez ügyben a spanyol hatóságoknak. Cristina Gutiérrez-Cortines (PPE). – (ES) Elnök úr, nagyon köszönjük együtt érző és támogató szavait. A lorcai tragédiáról egyre többet tudunk. Jelenleg arról értesültünk, hogy a halottak száma nyolc, köztük van két várandós asszony és egy tizenkét éves fiú is. Több mint kétszázötvenen sérültek meg, és a földrengés a házak 80 százalékában kárt okozott. Sok lorcai polgár hajléktalanná fog válni. A polgárok egy jelentős részének a munkahelye is elpusztult, így ők reményeiket, várakozásaikat és lehetőségeiket is elveszítették. Lorca városának 70 000 lakosa van, ennek 20 százaléka bevándoroló, akiket a város befogadott, és akiknek megadta az új élet és az új célok lehetőségét. Tudom, hogy Lorca város új és régi lakosai együtt, az intézmények és az emberek segítségével képesek lesznek új életet kezdeni. Kérem az Európai Uniót, hogy senkit nem hagyjon magára, hogy segítsen az érintetteknek, hogy értse meg fájdalmunkat, és álljon mellettük a nehéz időkben, támogassa őket és kínáljon fel nekik lehetőségeket. Szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani, és kérem, adózzunk egyperces néma csenddel az áldozatok emlékének. (Taps) Elnök. – Kérem, álljanak fel. Most pedig egyperces néma csenddel adózunk az áldozatok emlékének. 11. A „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezésű kezdeményezések (írásbeli nyilatkozat) Elnök. – Hölgyeim és uraim, a Jordan Cizelj asszony, Gomes asszony, Lepage asszony, Morkūnaitė-Mikulėnienė asszony és Tarand úr által benyújtott 0003/2011. számú, a „Cleanup in Europe” és a „Let´s do it, world – 2012” elnevezésű kezdeményezésekről szóló írásbeli nyilatkozat megkapta a Parlament képviselői többségének aláírását. Így ezt az eljárási szabályzat 123. cikkének megfelelően továbbítják a címzettekhez, és az aláírók nevének feltüntetésével közzéteszik a mai ülésen elfogadott szövegek között. Ahogy tudom, Jordan Cizelj asszony mondani akart valamit ezzel kapcsolatban. Jordan Cizelj asszony, öné a szó.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Romana Jordan Cizelj (PPE). – (SL) Elnök úr, először is köszönöm, hogy támogatták ezt az írásbeli nyilatkozatot. Ezzel a nyilatkozattal kifejeztük a tiszta környezet iránti elkötelezettségünket az Önkéntesség Európai Éve keretében. Azonban szeretném megkérni önöket, hogy ne csak aláírásukkal támogassák ezt a kezdeményezést, hanem segítsenek abban is, hogy ez az egy napos, környezetünk szépítésére irányuló kezdeményezés 2012-ben minél több országban sikeres lehessen, még több országban, mint eddig; kérem, ezzel segítsék hazájuk környezetvédő csoportjait. Indrek Tarand (Verts/ALE). – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki támogatta ezt a kezdeményezést. Nagyon rövid leszek. Öröm volt Jordan Cizelj asszony vezetésével dolgozni, és együttműködni Gomes asszonnyal, Morkūnaitė-Mikulėnienė asszonnyal és Lepage asszonnyal. Ez egy igazi polgári kezdeményezés, amely meg fogja mutatni, hogyan tudják a polgárok Európa jövőjét alakítani. Azonban természetesen ismerem az írásbeli nyilatkozatokkal kapcsolatos vitát, és tudom, hogy ezek hasznosságáról különböző vélemények léteznek, ezért szeretnék elnézést kérni azoktól a képviselőtársaimtól, akik kampányunkat támadásnak érezték, és szeretném megismételni albizottságom elnökének, Danjean úrnak az ígéretét: megígérem, hogy ebben a parlamenti ciklusban nem kezdeményezünk újabb írásbeli nyilatkozatot. Remélem, hogy segíteni fognak nekem ennek az ígéretnek a betartásában, és remélem, hogy ismét találkozunk a 2012-es akciónapon. 12. Szavazások órája Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás. (Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet) 12.1. Mozgásban az ifjúság - az európai oktatási és képzési rendszerek javításának kerete (A7-0169/2011, Milan Zver) (szavazás) 12.2. Korai oktatás (A7-0099/2011, Mary Honeyball) (szavazás) 12.3. Az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás (szavazás) 12.4. Közbeszerzés (B7-0284/2011) (szavazás) 12.5. Az olaj árának emelkedéséből adódó válság az európai halászati ágazatban (szavazás) 12.6. A kisvállalkozási intézkedéscsomag felülvizsgálata (szavazás) - A 9. módosításra vonatkozó szavazás előtt: Niki Tzavela (EFD). – Elnök úr! Mi, a társszerzők, a következő szövegben állapodtunk meg tegnap: „Megjegyzi, hogy az összes tagállamban növekszik a harmadik országból importált hamisított és kalóztermékek illegális kereskedelme, ami veszélyezteti az európai kis- és középvállalkozások versenyképességét”. Valamennyi szerző egyetért ezzel a szöveggel.

51

52


HU

(A szóbeli módosítást elfogadják) 12.7. Innovatív Unió: Európa átalakítása a válság utáni világnak megfelelően (A7-0162/2011, Judith A. Merkies) (szavazás) - A szavazás előtt: Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – Elnök úr! Szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy szavazzanak az 1. módosítás mellett, mivel az támogatja azt az elképzelést, hogy több alapot biztosítsunk az innovációs politikára, de törli azt a megfogalmazást, amely azt sugallja, hogy a közös agrárpolitikai alapok... (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) 12.8. A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény (szavazás) 12.9. Antibiotikum-rezisztencia (szavazás) 12.10. Az EU külső fellépéseinek kulturális dimenziói (A7-0112/2011, Marietje Schaake) (szavazás) 12.11. A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása (A7-0143/2011, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid) (szavazás) 12.12. Szarajevó mint Európa kulturális fővárosa 2014-ben (szavazás) - A szavazás után: ELNÖKÖL: DIANA WALLIS alelnök 13. A szavazáshoz fűzött indokolások Elnök. – Most áttérünk a szavazáshoz fűzött indoklásokra. A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011) Salvatore Iacolino (PPE). – (IT) Elnök asszony! Ez a jelentés kétségkívül előrelépést jelent a fiatalok számára teremtendő új oktatási lehetőségek terén. Támogatja a kutatást, az innovációt és az Európa 2020 stratégiát, amelyek egyre relevánsabbá válnak. Támogatni kell az iskolai oktatást, a képzést, az egyetemeket, és együtt kell működnünk a fiatalokkal abban, hogy a kultúra népszerűsítése hozzáadott értéket hozhasson. A jelentés középpontjában a sikeres oktatás megteremtése áll, ezért is szavaztunk mellette. Fokozni kell a fiatalok mobilitását, nagyobb kapacitásra van szükség a munkahelyteremtés terén, és olyan munkaerőpiacra van szükség, amely nemcsak az egy adott területen dolgozó fiatalokat veszi figyelembe, hanem valamennyi ágazatot, amely lehetőségeket teremt a fiatalok számára.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Sergej Kozlík (ALDE). – (SK) Elnök asszony! Támogattam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, amelynek célja 2020-ra 15%-ról 10%-ra csökkenteni a lemorzsolódók arányát, és 31%-ról 40%-ra növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Összehasonlításképpen: az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Jelenleg Európában a 18–24 éves fiatalok 14,4%-a rendelkezik középfokúnál alacsonyabb végzettséggel, és a fiatalok csaknem 21%-a munkanélküli. Támogatom a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés azon célkitűzését is, hogy az oktatást össze kell hangolni a munkaerő-piaci szükségletekkel. 2020-ra becslések szerint a munkahelyek 35%-a felsőfokú képesítést fog igényelni (ma 29% ez az arány). Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! Feltétlenül támogatni kell a fiatalokat támogató európai programokat. A fiatalok jelentik kontinensünk jövőjét, ugyanakkor ők a legvédtelenebbek is. Nekünk kell biztosítanunk számukra a megfelelő oktatást, a kultúrához való hozzáférést és mindenekelőtt a nyelvtanulás lehetőségét, valamint azt, hogy szabadon megválaszthassák, hol akarnak tanulni. Nem mindenkinek van pénze és lehetősége, hogy mindezeket a dolgokat saját maga elérje. A fiatalokat támogató programok – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci – által elért jó eredmények azt mutatják, hogy ezek hatékony eszközök. A legnagyobb támogatásra azoknak a vidéken élő fiataloknak van szükségük, akiknek gyakran nincsenek meg az anyagi eszközeik arra, hogy felsőoktatásba járhassanak, és arra sincs lehetőségük, hogy a mezőgazdaságon kívül más területen találjanak munkát. Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Zver úr kiváló jelentéséről szeretnék szólni pár szót, amely a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól. Ez az uniós politika egyik sikertörténete. Még az euroszkeptikusok vagy az európai projekt kritizálói is egyetértenek azzal, hogy az ifjúsági mobilitási programok bizonyos hozzáadott értéket teremtenek, amely mindenki javát szolgálja. Jó példa erre a bolognai folyamat, a koppenhágai folyamat és a hasonló kezdeményezések. Zver úr jelentése támogatja ezt az üdvözlendő tendenciát, amely új lehetőségeket és feltételeket teremt az Európa különböző országaiban tanuló európai fiatalok számára. Ez jó módszer a bevált gyakorlatok valódi cseréjére. Meggyőződésem, hogy ez hosszú távon meg fogja teremteni az európai gazdasági növekedés szilárd alapját, de még a gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy e folyamat révén az embereknek, a fiataloknak mind a személyiségük, mind az európai identitásuk fejlődhet. Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Európa-szerte kivándorlásra és szegénységre ítéljük a fiatalokat. Elrontjuk az adósságokért egyáltalán nem felelős, még meg nem született generációk életét is azért, hogy fenntartsuk a monetáris unióról szőtt képzelgéseinket. Írország GDP-je 20%-kal csökkent a maximumhoz képest – ez a szám szinte hihetetlen. Görögországban tüntetnek a megszorító csomag ellen, amelyről már most tudjuk, hogy nem fog működni. Amikor egy évvel ezelőtt megállapodtak a mentőcsomagban, azt közvetlen hézagpótlónak, rövid távú, feltételes intézkedésnek szánták, most pedig Görögország ismét kedvező feltételű kölcsönt vesz fel, mintha vége lenne a válságnak. Láthatjuk, hogy ez a politika kudarcot vallott. Mégis ugyanazt a politikát folytatjuk tovább Portugáliában és Görögországban, ahelyett, hogy beismernénk a tévedésünket. Választópolgáraink nagy árat fognak fizetni Önteltségünkért!

53

54

HU


Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Örülök, hogy ma elfogadtuk a „Mozgásban az ifjúság” című, állásfoglalásra irányuló indítványt, amely az európai képzési és oktatási rendszer fejlesztésének kerete, hiszen világos ajánlásokat és orientációs kulcspontokat tartalmaz az uniós tagállamok számára oktatási és képzési rendszereik fejlesztésére nézve. Szeretnék kiemelni néhány aspektust. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyik célja, hogy előmozdítsa az Európa 2020 stratégia legfontosabb célkitűzésének megvalósítását, azaz azt, hogy 15%-ról 10%-ra kell csökkenteni a tanulmányaikat képesítés nélkül befejezők számát. A kezdeményezés azonban nem tartalmaz intézkedéseket és ajánlásokat a tanárok kompetenciáinak és képzésének javítására, sem a tanári hivatás presztízsének növelésére. Meg kell végre értenünk, hogy a tanárok munkája teremti meg a legnagyobb hozzáadott értéket a társadalom számára, és törekednünk kell arra, hogy az európai tanárok legyenek a legjobbak. Egyetértek a jelentéssel abban, hogy átfogó stratégiát kell benyújtani a Bizottságnak, amelynek célja a kötetlen oktatás támogatása. Felszólítok arra, hogy a jelentés fő ajánlásait közvetlenül kapcsolják össze a többéves pénzügyi kerettel. Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök asszony! Ma itt van velünk a szudétanémet egyesület és a szudétanémet ifjúsági egyesület vezetősége. A szudétanémet ifjúsági egyesület határozottan törekszik a cseh ifjúsággal való, határokon átnyúló együttműködésre. Ebben az összefüggésben valóban óriási a jelentősége ennek a jelentésnek, mivel tartalmazza a következő három pontot: először is, az egyetemek közötti együttműködést, különös tekintettel az eurorégiókra és a határ menti régiókra; másodszor, a szakképzést, mivel nem csak felsőfokú oktatásra van szükség; harmadszor – és mindenekfelett – a nyelvismeret kérdését. Szeretném határozottan kijelenteni, hogy szeretem Shakespeare nyelvét, de mégis kár lenne, ha az ifjúság csak ezt az egy nyelvet ismerné. E kezdeményezés keretei között éppen a szomszédos országok és a kisebb nyelvek tanulását kellene kiemelten támogatnunk. Az az igazság, hogy csak akkor ismerjük meg igazán a szomszédaink kultúráját, ha az ő nyelvükön tudjuk megélni a mindennapi életet. Ezen a téren sok tennivalónk van, de számos lehetőségünk is. Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (PPE). – (PL) Elnök asszony! Nagyon örülök, hogy a „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia szerves részét képezi. Örülök annak is, hogy a ma megszavazott jelentés figyelmet szentel a nem iskolarendszerű oktatásnak is, vagyis az ifjúsági szervezetekben és a nem kormányzati szervezetekben való tevékenység és az Önkéntes tevékenység révén történő tanulásnak. Biztos vagyok benne, hogy a nem iskolarendszerű oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokból aktív polgárok legyenek, hogy megtanulják a csapatmunkát, hogy kialakuljon egyéni érdeklődési körük, és hogy jobb eséllyel induljanak neki a munkakeresésnek – és ez nagyon fontos. Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011) Jarosław Kalinowski (PPE). – (PL) Elnök asszony! A gyermekek jelentik a jövőnket. Ők lesznek a jövő európai társadalmának tagjai, ezért fontos, hogy nagyon korán elkezdjük a gyermekek oktatását. Már kisgyermekkorban el kell kezdenünk tanítani a gyermekeket a pozitív értékekre és az erkölcsi normákra. Az oktatásnak jó és szilárd alapokon kell állnia, és megfelelő képzettséggel rendelkező tanárokra van szükség. Az esélyegyenlőség megteremtésére kell törekednünk, azaz arra, hogy minden gyermek hozzáférhessen a korai oktatáshoz, függetlenül attól, hogy városban vagy vidéken él-e, hogy gazdag vagy szegény családból származik-e. Az egyenlőtlenségek felszámolása során

12-05-2011

12-05-2011

HU


különösen oda kell figyelnünk a vidéki közösségekre, ahol a gyermekek sokkal kevésbé férnek hozzá az oktatási és kulturális lehetőségekhez. Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon nagy figyelmet kell szentelni a gyermekkor első éveinek és a kora gyermekkori oktatásnak és nevelésnek (ECEC). Ezért nagyon üdvözlendőnek tartom Honeyball asszony jelentését, amelynek árnyékelőadója voltam. Ezzel a kiváló jelentéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a kisgyermekek esetében a nevelésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mint az oktatásra. Mégpedig azért, mert az élet minden alapvető elemének az első néhány életévben alakulnak ki az alapjai, ezért valószínűleg igaz, hogy ha a gyerekek ekkor biztonságban nevelődnek, és biztonságban érzik magukat a környezetükben, akkor később is nagyobb esélyük lesz a sikerre. Ezért nem annyira az oktatás, inkább a nevelés jelentőségét kell hangsúlyoznunk. Az oktatás ideje később jön el, és – ahogy már említettük – ez a jelentés az Európában létező különböző modelleket vizsgálja meg, és alaptétele az, hogy kora gyermekkortól kezdve biztosítanunk kell, hogy egyetlen gyermek se legyen kizárva, tehát mindenkinek meg kell adni a jó, teljes élet lehetőségét. Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Tavaly nyáron volt szerencsém az Ön választókerületébe látogatni, és az egyik nap elvittem a gyerekeimet a strandra. Néztem a két kislányomat, ahogy homokvárat építenek, és közben elfeledkeznek arról, hogy jön a dagály, mert annyira belefeledkeztek abba, hogy kagylókkal és ágakkal díszítsék fel a várukat. Nem volt szívem szólni nekik, hogy mindjárt jön a dagály, és ma hasonló érzésem volt a szavazási jegyzéket olvasva. Történelmi jelentőségű események történnek – a gazdasági válság, a világ GDP-jében való részesedésünk jelentős csökkenése –, mi pedig a korai oktatásról és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szembeni kötelezettségeinkről beszélünk, és arról, hogy Szarajevó megkapja-e az Európa Kulturális Fővárosa címet. Hadd mondjak egy kíméletlen és ijesztő statisztikai adatot: 1974-ben Nyugat-Európa 36%-kal részesedett a világ GDP-jéből; ez ma 26%; 2020-ban pedig 15% lesz. Mialatt mi a korai oktatás miatt aggódunk, és Európa egyesítésének népszerűsítésével és a The Raspberry Ice Cream War című képregény gyártásával vagyunk elfoglalva, gyermekeinket pedig a nevetséges „Captain Euro” olvasására ösztönözzük, addig a világban betöltött helyünket más, erősebb országok veszik át, amelyek megtanulták a decentralizáció és a decentralizált hatalom előnyeit. El fog jönni az idő, amikor egykori dicsőségünk semmivé lesz, mint Ninive és Türosz dicsősége? Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE). – (LT) Elnök asszony! Szeretnék reagálni arra a téves információra, amelyet Tomaševski úr mondott a ma délelőtti vita során. Azt állította, hogy a Litvániában élő lengyel kisebbséghez tartozó gyermekek nem tanulhatnak lengyel nyelven. Szeretném elmondani, hogy Litvániában megközelítőleg 200 000 lengyel származású litván állampolgár él, és 62 olyan iskola van, ahol csak lengyelül folyik az oktatás, továbbá 34 olyan iskola, ahol vannak lengyel osztályok is. Németországban 2 milliós lengyel kisebbség él, de nincs egyetlen állami iskola sem, ahol kizárólag lengyelek tanulnának. Elmondanám azt is, hogy Litvánia az egyetlen olyan ország, ahol a lengyel kisebbség a bölcsődétől az egyetemig lengyel nyelven tanulhat. Ez egyedülálló a világon.

55

56

HU


A lengyel Białystok egyetemnek kirendeltsége működik Litvániában, ez az egyetlen lengyel egyetem Lengyelország területén kívül. Egy felmérésben a Litvániában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek 42%-a azt mondta, hogy az elégtelen litván nyelvtudás hátrányt jelent a munkakeresésnél. Furcsa, hogy Tomaševski úr a litván oktatási törvényt kritizálja, ami megegyezik a lengyel törvénnyel. Ezért azt a költői kérdést szeretném feltenni neki, hogy akkor tehát úgy gondolja, hogy a Lengyelországban élő nemzeti kisebbségekkel sem bánnak megfelelően? Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök asszony! Már felszólaltam a vitában, és üdvözöltem azt a tényt, hogy Honeyball asszony valamennyi képviselőcsoport számára elfogadható kompromisszumra törekedett. Ennek ellenére a végső szavazáson tartózkodtam, mivel véleményem szerint a jelentés számos ponton beavatkozik a nemzetállamok ügyeibe. Ezt a legvilágosabban az a tény mutatja, hogy a jelentés üdvözli a barcelonai célkitűzéseket annak ellenére, hogy a barcelonai célkitűzések kudarcot vallottak éppen azért, mert puszta számokat tartalmaznak, amelyeket az EU központilag akar rákényszeríteni az egyes tagállamokra. Véleményem szerint a tagállamoknak biztosítani kell, hogy maguk dönthessenek az iskolára felkészítő intézmények számáról, mivel ez nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi és kulturális kérdés is. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam a jelentés mellett szavazni, de ez a jelentés egy számomra alapvető meggyőződést nem vett figyelembe. Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! A gyermekkor kétségkívül kulcsfontosságú az egyén testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából. Ezért meg kell értenünk, hogy az iskolára felkészítő intézményekbe történő befektetések a jövőbeli növekedés biztosítékai. Számos tanulmány is igazolja, hogy ezek a befektetések középtávon és hosszú távon jelentős gazdasági és társadalmi előnyöket hoznak. Az ilyen jellegű támogatás legjobb és legtermészetesebb módja a család mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők a gyermekek első és legfontosabb tanítói, ezért a jogi keret nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek büntetik a szülőket azért, ha ők maguk akarnak gondoskodni gyermekeikről, főleg az első néhány évben. Ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Unió feladata pedig az lenne, hogy koordinációval járuljon hozzá ahhoz, hogy az egyes tagállamokban javuljon a helyzet ezen a téren. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011 Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! A közös halászati politika támogatói gyakran hivatkoznak arra, hogy a halaknak nem állnak útjukba az országhatárok. És ezt úgy mondják, mintha valami új felismerésről lenne szó – ó, igen, a halak úszkálnak, ki gondolta volna! A valóság azonban az, hogy az állomány megőrzésének biztos alapját csak az illetékesség és a tulajdonjogok képezhetik. Ha megnézzük azokat az országokat, amelyek sikeres politikát folytatnak a halállomány megőrzése terén – legyen szó akár a Falkland-szigetekről, akár Izlandról, Norvégiáról vagy Új-Zélandról –, akkor azt látjuk, hogy ezekben az országokban a halászok számára megteremtették a tulajdonosi szemlélet feltételeit, ezzel ösztönözve őket arra, hogy a halállományt megújuló erőforrásként kezeljék. Arisztotelésznek igaza volt abban, hogy ami senkié, arra senki nem fog vigyázni.

12-05-2011

12-05-2011

HU


A közös halászati politika sajnos közös forrásként kezeli a halállományt, amelyhez minden nemzet egyenlőképpen hozzáférhet. Ez vezetett ahhoz az ökológiai katasztrófához, amely az Északi-tenger halállományának pusztulását okozza. És még egy nagyon időszerű téma: az elmúlt évek során tanúi voltunk, hogy a makrélák a közös halászati politika vizeiről az izlandi felségvizekre vándoroltak. Attól tartok, hogy ezért most már izlandi tulajdonban vannak. Nincs értelme emiatt panaszkodni. Az izlandiaknak szerencséjük volt, nekünk meg nem. Lehet, hogy pár év múlva fordítva fog történni, és akkor nekünk lesz szerencsénk. Ha pedig addig is biztosítani akarjuk a halállomány megőrzését, akkor el kell ismernünk azoknak az embereknek a tulajdonjogát, akiké a tengerjog szerint a tenger. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0297/2011 Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A kőolaj világpiaci árának emelkedése nem az egyetlen oka a halászati ágazat válságának, mivel az üzemanyagok többnyire már adómentesek, és a növekvő világpiaci árak minden halászt érintenek a világon – az Európai Unión és azon kívül is. Másodszor pedig, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított küszöbök emelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a halászok környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon dolgozhassanak és halászhassanak, és ezt a lehetőséget meg kell ragadni. Harmadszor pedig, az üzemanyagárak csökkentésével önmagában nem lehet elérni ezt a célt. Azt várom a tagállamoktól, hogy ezen a téren innovatív és hasznos megoldásokat dolgozzanak ki. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – (ES) Elnök asszony! Először is szeretném kifejezni a spanyolországi Murcia régióban fekvő Lorca város lakói és a tegnapi földrengés 250 sérültje iránt érzett szolidaritásomat, valamint részvétemet kifejezni a nyolc halálos áldozat családjainak. Képviselőcsoportomtól eltérően a közös állásfoglalási indítvány mellett szavaztam, mivel aggódom az ágazat nehéz helyzete miatt, amelyet tovább rontott az olajárak emelkedése. Segítséget jelenthet ebben a nehéz helyzetben a de minimis támogatásokra vállalkozásonként hároméves időszakra megállapított 30 000 EUR 60 000 EUR-ra való felemelése. Hozzáteszem, hogy ez az emelés nem eredményez semmilyen emelést az uniós költségvetésben. Az emelés végrehajtásának biztosítania kell a környezeti és szociális fenntarthatóságot is, ugyanakkor nem szabad torzítania a tagállamok közötti versenyt. Az Európai Halászati Alapnak továbbra is támogatnia kell az ágazatot, hogy csökkenjen a halászok fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége, hogy az ágazat tevékenysége hatékonyabbá váljon, valamint hogy az ágazat olyan innovatív ötleteket kaphasson, amelyek új lehetőségeket teremtenek számára. Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony! Örömmel támogattam ezeket az ajánlásokat. – A halászat – akárcsak a mezőgazdaság – igencsak bizonytalan foglalkozás. Ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek, a kvótáknak és természetesen a rendelkezésre álló állománynak. Mindehhez most hozzájött még az olajárak hirtelen emelkedése. A megoldásnak végeredményben az Európai Unión belülről kell majd érkeznie: az Európai Uniónak önellátóbbá kell válnia az általános energiaellátás terén, amihez nyilvánvalóan szükség lesz a megújuló energiaforrásokra is. Úgy gondolom, meg kell vizsgálnunk az eddig feltáratlan európai területeket is, amelyeket eddig azért nem tártunk fel, mert ez

57

58

HU


gazdaságilag nem volt kivitelezhető. Most ez változóban van. Úgy gondolom, hogy ha sikerülne növelni az Európán belülről érkező ellátást, az automatikusan levinné a világpiaci árakat is, és természetesen csökkentené a nem demokratikus rezsimektől való függésünket is az energiaellátás terén. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0286/2011 Miroslav Mikolášik (PPE). – (SK) Elnök asszony! Teljes mértékben egyetértek azzal a felszólítással, hogy nemzeti és európai szinten is módszeresen meg kellene vizsgálni a releváns javaslatok hatását a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), mivel ezek az európai gazdaság gerincét képezik, és több mint 100 millió embernek adnak munkát. A jelenlegi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az innovációk kezdeti szakaszában vagy a kezdő és kis innovatív vállalatok számára szükséges pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés az EU-ban még mindig nem igazán megfelelő és nem egységes. Ezt a heterogenitást megerősíti az is, hogy a 21 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt – közvetítő bankokon keresztül – maradéktalanul elérhető, és a mintegy 23 millió kkv-ból pusztán 50 000 részesült ebből. Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! A Fine Gael tagjai felkértek, hogy négyünk nevében, akik az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának tagjai vagyunk, én beszéljek erről a témáról. Határozottan támogatnunk minden olyan intézkedést, amely a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására irányul, mint ez a jelenlegi is. Tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak a kkv-k az ír és az európai gazdaságban egyaránt. Azonban nem tűnik megalapozottnak, hogy a KKTA szerepeljen ebben a jelentésben. Nekem úgy tűnik, hogy az aktuális propaganda szerint cselekszünk. Németországban most például azt mondják, hogy kétszer is átgondolják ezt az egész KKTA-t. Tehát támogassuk a kkv-kat, de az ilyen jellegű intézkedésekbe ne vigyünk bele propagandát! A KKTA mellett is és ellen is szólnak érvek. A támogatást ne cseréljük fel ideológiára! Minden lehetséges támogatást meg kell adnunk a kkv-knak, de nem kell folyamatosan belekevernünk az ideológiát. Mi a KKTA ellen szavaztunk, de nem szavaztunk az egész jelentés ellen, mert nem akartuk lassítani a kkv-k számára szükséges segítséget, és örülök a lehetőségnek, hogy ezt elmondhattam. Elnök. – Mitchell úr, szeretnék feltenni egy kérdést. Elmondaná, mit jelent az Ön által használt rövidítés? Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Örülök, hogy megkérdezte. Azt hittem, azt kérdezi majd, hogy az elején litvánul beszéltem-e! A KKTA a közös konszolidált társaságiadó-alap rövidítése. Elnök. – Gondoltam, hogy látogatóink is szeretnék tudni, miről van szó. (Taps) Reinhard Bütikofer (Verts/ALE). – Elnök asszony! Csak azt akartam kérdezni, hogy az, amit Írországban nem szeretnek, már automatikusan propaganda? Gay Mitchell (PPE). – Elnök asszony! Itt nem arról van szó, hogy mit szeretnek vagy nem szeretnek Írországban. Európai parlamenti képviselők vagyunk, ezért elmondjuk az

12-05-2011

12-05-2011

HU


álláspontunkat. Nem más tagállamok képviselői fogják megmondani nekünk, hogy mit tegyünk. Nem vagyunk kötelesek hazánkban aszerint cselekedni, mit szeretnek más tagállamokban. Minden tagállam azért küldi ide a képviselőit, hogy azok a saját véleményüket képviseljék. A mi véleményünk pedig az, hogy a KKTA mellett szóló érvek – amelyeket Berlin most befeketít – egy átgondolatlan propaganda részét képezik. Hatékonyságára nincs bizonyíték. Vannak érvek mellette és ellene, és nem hagyjuk, hogy az aktuális politikai korrektség jegyében ránk kényszerítsék. Elnök. – A szavazatok indoklása következik. Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! A közös konszolidált társaságiadó-alap nagy kihívást jelentene az Európai Uniónak, mivel a 27 tagállam között nagy különbségek vannak. A tagállamok gazdasági struktúrája nagyon különböző, de az egységes piac miatt természetesen nagyon fontos egyenlő és méltányos versenyfeltételeket biztosítani az európai gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások számára. Jelenleg ez nincs biztosítva, és ezért nagyon fontos a kkv-k felülvizsgálata. Én Finnországban például egyértelműen azt látom, hogy a finn cégek nagyon messze vannak az egységes piac középpontjából, ezért a logisztikai költségek, a szállítási költségek jelentősen megnövelik a termékeik árát. Ezért az Európai Unión belül is különböző kompenzációs rendszerekre van szükség az adózás terén és más módszerekkel is, hogy a versenyhelyzet mindenki számára igazságosabb legyen. Nagyon fontos, hogy ilyen jelentéseket dolgozzunk ki, és hogy figyelembe vegyük a távoli északi területek cégeit is, hogy azok egyenrangú félként versenyezhessenek más európai cégekkel. Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök asszony, először is, ami a KKTA-t illeti, egyetértek a képviselőcsoport vezetőjével, Gay Mitchell-lel, és ennek megfelelően szavaztam. Azonban most egy másik pontról szeretnék beszélni. – Mégpedig arról, hogy ezzel az egyedi javaslattal kapcsolatban csak szóbeli módosításban merült fel a hamisítás kérdése. Ez sajnálatra méltó, mivel a hamisított termékek Európa-szerte hatalmas kárt okoznak a vállalkozásoknak, és ezt a kérdést eddig nem hangsúlyoztuk és nem kezeltük eléggé. Sok hamisított termék harmadik országokból érkezik, és a harmadik országok kormányai megkönnyítik a behozatalukat, vagyis kedvező feltételeket teremtenek a hamisított termékek Európába irányuló exportjának. A „megnevezni és megbélyegezni” elv alapján fel kell lépnünk ezek ellen az országok ellen, mivel nagyon negatív hatással vannak a törvényesen működő európai vállalkozásokra. Itt az ideje, hogy kimondjuk: ezt többé nem tűrjük! Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011) Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Gyorsabb fejlesztés, hatékonyság, költséghatékonyság és a versenyképesség növelése: ezek a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszközei. Ezen célok eléréséhez együtt kell működnünk az innováció terén. E téren nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet kapjon a polgárok kreativitása, például lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy javaslatokat tegyenek a munkafolyamatok javítására. Az innovációnak a fogyasztás is irányt mutathat; a polgárok kreativitása és a modern technológiák használata iránti igény összekapcsolásának jó példája az, amikor az európai fogyasztók maguk fejlesztenek ki iPhone-alkalmazásokat.

59

60

HU


A vállalkozások, tudományos intézmények és polgárok közötti kapcsolat megteremtésével is erősíteni lehet a tudásalapot, és ez is fontos tényező az Innovatív Unió céljainak megvalósításában. Ebben az összefüggésben létfontosságú lesz az állami és helyi hatóságok aktív részvétele. Az innováció alapvető célja a magas életszínvonal fenntartása Európában. Remélem, hogy a javasolt erők részvétele hozzá fog járulni az innovációs folyamat előmozdításához és a gazdasági stabilizáció megvalósításához. Ezért támogatom a jelentést. Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! Sajnos tegnap nem volt lehetőségem felszólalni a vitában, holott jelen voltam. Szeretném támogatásomról tanúsítani azokat a felszólalókat, akik hangsúlyozták, hogy az innovációnak és a kutatásnak a mezőgazdasági ágazatban is szerepet kell kapnia. A mezőgazdaság nem valamiféle elavult ágazat – a mezőgazdaság modern, élettel teli ágazat, ahol jelen van a kutatás és az innováció. Az európai mezőgazdaságnak legalább három fő kihívással kell szembenéznie: élelemmel kell ellátnia a lakosságot, biztosítania kell a környezet fenntartását és az energiatermelést. Ezek a részben nagyon eltérő célok ma és a jövőben is alapos tudományos hátteret kívánnak meg. Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az innovatív Unióról szóló jelentést. Az innováció természetesen döntő fontosságú Európa fejlődése szempontjából. Véleményem szerint a legfontosabb az innováció támogatása a kis- és középvállalkozások ágazatában, különösen az Európai Unió új tagállamaiban, amelyek ebben a tekintetben egy kicsit le vannak maradva. Hiszen – ahogy számos elemzés igazolja – éppen a kis- és középvállalkozások ágazatának alakulása fogja meghatározni, hogy az európai gazdaság a jövőben versenyképes lesz-e a világ vezető gazdaságaihoz képest. Nem szabad elfelejteni, hogy – amint arra az Ernst & Young könyvvizsgáló cég kutatása rámutatott – az európai kisvállalkozások által kutatási támogatásra és új technológiák beszerzésére benyújtott pályázatok háromnegyedét a bankok sajnos elutasítják. A finanszírozás súlyos probléma, ezért sürgetnünk kell a tagállamokat, hogy támogassák ezen a téren a kis- és középvállalkozásokat. E nélkül a támogatás nélkül nem fognak tudni lépést tartani a fokozódó globális versennyel. Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról szóló érdekes és átfogó jelentést. Tettem ezt abban a reményben, hogy a jelentésben javasolt intézkedések csökkenteni fogják a különböző tagállamok fejlődése közötti, egyre nagyobb egyenlőtlenségeket, és lassítani fogják az „agyelszívás” folyamatát, amit a jelentés – véleményem szerint túl udvariasan – „szellemi mobilitásnak” nevez. Európa fenntartható fejlődésének biztosítására növelnünk kell az új uniós tagállamok innovációjának és kutatási programjainak előmozdítására szánt alapokat. Ösztönöznünk kell a kormányokat, hogy a kutatásra előirányozott éves költségvetési eszközök emelése mellett állapítsanak meg egy minimális küszöbértéket arra nézve, hogy költségvetésük hány százalékát kell kutatásra és fejlesztési projektekre fordítaniuk. A jövőben azonban a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek semmiképpen nem vezethetnek az Európai Unió aktuális prioritásaira – gondolok itt például a közös agrárpolitikára vagy a kohéziós politikára – vonatkozó költségvetési tervek csökkentéséhez, mivel ezek igen jól látják el feladataikat. Lena Ek (ALDE). – (SV) Elnök asszony! Tény, hogy az innováció hihetetlenül fontos Európa gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. Ennek ellenére az EU-nak eddig

12-05-2011

12-05-2011

HU


nem volt semmilyen közös szabályozása az innovációra nézve. Ezért nagyon fontos, hogy a Bizottság és Geoghegan-Quinn biztos asszony előterjesztették ezt a javaslatot. Ha most lefektetjük az alkalmazandó szabályokat, ebben a dokumentumban és az innovatív Unióban is nagyon határozottan egyszerűsítésre és a felesleges bürokrácia kerülésére kell törekednünk. A szabályok egyszerűsítése nagyon fontos, mivel minden kutató, minden iparág és minden kisvállalkozás szerint a bonyolult szabályok akadályozzák leginkább az uniós források felhasználását és az innováció helyzetének javítása érdekében történő közös, koncentrált munkát. Ezenkívül sokkal hatékonyabb irányítást kell biztosítanunk. A valóban nagy projektekre kell fókuszálnunk, nem pedig sok különböző területre szétosztani a pénzt, mint ahogy más összefüggésekben is tesszük. Végezetül pedig, az innovatív Unió valóban jó eszköz lehet az éghajlat problémájának megoldásában. Köszönöm. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0296/2011 Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak mindennapi élete gyakran bizonytalan, munkájuk gyakran nem hivatalos és alulértékelt. Egyenlőtlen, méltánytalan, nem megfelelő bánásmódban részesülnek. A háztartási alkalmazottak általában migráns munkavállalók, és nagy részük illegálisan érkezett az adott országba. Nem szerepelnek semmilyen nyilvántartásban, kizsákmányolás fenyegeti őket, és ki vannak szolgáltatva munkáltatóiknak. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény és a bevezetendő közös szabályok fontos szerepet tölthetnek be annak biztosításában, hogy a háztartási alkalmazottak emberi jogait és szociális jogait tiszteletben tartsák, nyomon kövessék és előmozdítsák. Naivitás lenne azt állítani, hogy Európában nincsenek illegális háztartási alkalmazottak. Ez a modern kori rabszolgaság egyik formája. A háztartási alkalmazottak, aki többnyire nők, a legsérülékenyebb csoportok közé tartoznak. Nem mernek panaszt emelni a rossz bánásmód, az erőszak vagy a szexuális kizsákmányolás miatt. Nem csak az EU-n kívülről érkezőket érinti a kizsákmányolás, hanem uniós polgárainkat is. A háztartási alkalmazottak helyzetének javítása az Európa 2020 stratégia prioritásai közé kell, hogy tartozzon. Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök asszony! A háztartási alkalmazottak foglalkoztatásáról szeretnék beszélni. Először is egyetértek azokkal, akik szerint az ebben az ágazatban foglalkoztatottak – akik többnyire nők – méltányos jövedelemre és szociális szolgáltatásokra jogosultak. Azzal is egyetértek, hogy ebben az ágazatban különösen sok hihetetlen és igazságtalan dolog történik. Azonban szeretném kérni, hogy a jogos követelések megvalósításakor figyeljünk oda a bürokrácia problémájára. Németországban például az a helyzet, hogy ha háztartási alkalmazottat akarok foglalkoztatni, akkor adótanácsadóra van szükségem, mivel olyan nagy a bürokrácia, és a törvényi előírások olyan bonyolultak. Ez sok idegeskedésbe, időbe és pénzbe kerül. Aki meg akar menekülni a bürokráciától, az gyakran készpénzben fizeti ki az alkalmazottait, és ezzel – akár akaratlanul is – hozzájárul az illegális foglalkoztatáshoz. Ezért kérem, hogy figyeljünk oda a bürokratikus terhekre! Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0295/2011 Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr! Képzett gazdálkodóként szeretnék még néhány észrevételt fűzni ehhez a témához. Először is egyetértek azzal, hogy csökkentenünk kell

61

62

HU


az antibiotikumok használatát, különösen az állattenyésztésben. „A lehető legkevesebb antibiotikumot!”: ezt a jelmondatot kell követnünk. Másodszor pedig, szükség van a status quo elemzésére, vagyis elemezni kell az uniós tagállamok jelenlegi helyzetére vonatkozó adatokat. Ebben az elemzésben nyilvánvalóan minden tagállamnak részt kell vennie. Harmadszor pedig, további tudományos vizsgálatokra van szükség a veszélyek elemzése és hatékony megelőzése érdekében. Negyedszer pedig, nincs szükség a kérdés megideologizálására. Az ideológia nem helyettesítheti a tudományt. Jelentés: Marietje Schaake (A7-0112/2011) Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony! Ez a jelentés méltó a támogatásunkra. Európát joggal tartják gazdasági nagyhatalomnak, és ugyanígy lehetne kulturális nagyhatalom is. A kulturálisan sokszínű EU koherens, de különböző értékek közössége. A nemzetközi politikában a kultúra nagyon fontos szerepet játszik. A kultúra az emberi jogok közé tartozik, és minden nemzetnek joga van a kultúrához. A kultúra az emberi jóléttel és boldogsággal is összefügg. A kulturális politika lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan országokkal is kapcsolatokat építsen, amelyekkel semmiféle partnerségről nem történt megállapodás. Különösen fontos az új, demokratikusabb társadalmat építő észak-afrikai országokkal kapcsolatos kulturális dimenziók támogatása is. A kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásoknak nemcsak a szociális felelősségvállalás elemeit kellene tartalmazniuk, hanem kulturális elemeket is. Az Európai Külügyi Szolgálatban kulturális szakértőket is kellene foglalkoztatni, hogy a kultúra koherensebb és szisztematikusabb módon legyen az EU külpolitikájának része. Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony! Az európai országok kulturális öröksége önmagában is érték. A tagállamok között számos kulturális különbség van, és a tagállamoknak olyan jó hírük van a világban, amely vonzza a külföldieket, akik meg akarják ismerni ezeket a kulturális forrásokat. Az Európai Unió identitásának és kulturális értékeinek támogatása megerősítheti gazdasági és politikai helyzetét. Az új technológiák fontos szerepet kapnak a kultúra területén, és lehetővé teszik az alapvető emberi jogok gyakorlását. Az internet szerepe a polgárok tevékenysége és információkhoz való hozzáférés terén különösen azokban az országokban fontos, ahol cenzúra van. Az Uniónak ezért az egész világon támogatnia kell az internet szabadságát, és jelentős mértékben hozzá kell járulnia a zárt országok kultúrájának előmozdításához és az ott élő emberek figyelmének felhívásához. Ezenkívül a fiatal generációnak olyan következetes mobilitási stratégiára van szüksége, amely hozzájárul a tudomány és kultúra fejlődéséhez. Támogatom a kulturális diplomáciára vonatkozó intézkedéseket, amelyekhez a parlamenti delegációk munkája is hozzájárulhat. Ezért támogattam a jelentést. Zbigniew Ziobro (ECR). – (PL) Elnök asszony! A jelentésben szereplő kijelentések és észrevételek nagyon értékesek és helyénvalóak. Különösen azokra a kijelentésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek szerint az Európai Uniónak kötelessége az egész világon előmozdítani a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását. Igencsak helyénvaló az is, hogy a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy segítse elő az internet szabadságának globális védelmét, hiszen sokat hallunk és olvasunk az internet szabadságát fenyegető veszélyekről.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Örömmel állapítom meg, hogy alapvető európai értékekre hívjuk fel a figyelmet, de be kell vallanom, hogy némi szomorúsággal szavaztam erre a jelentésre. Hiszen a világ más részeit felszólítjuk az alapvető értékek betartására, de elfelejtjük, hogy ezeket néha az Európai Unió bizonyos tagállamaiban is megsértik. Jó példa erre az, ami Lengyelországban történik a kormánnyal szemben kritikus újságírókkal. Tömegesen küldik el őket a közszolgálati médiából, a kormány képviselői pedig megpróbálják beszüntetni a független, magántulajdonban lévő Rzeczpospolita című napilapot, amely Lengyelország második legnagyobb minőségi napilapja, és amely mellesleg kritizálja a kormányt. Az ilyen eseteket is el kellene ítélni a jelentésben szereplő kérdések kezelése mellett. Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Nagyon fontos, hogy a külpolitikáról folytatott vitában a kulturális dimenziók is helyt kapjanak. Azt hiszem, azért jutottunk erre a következtetésre, mert a közel-keleti események felhívták a figyelmünket arra, hogy évtizedekig nem foglalkoztunk a kulturális dimenzióval; jó példa erre az Európai Unió kapcsolata Szíriával. Szíriában 1963 óta szükségállapot van, amely lehetővé teszi a tárgyalás nélküli kivégzéseket, de ezzel nem sok európai vagy uniós delegáció foglalkozott. A kereskedelem és az üzlet előnyt élvezett az emberi jogokkal szemben. Ahogy Repo úr is mondta, a kulturális dimenziónak az Európai Unió tekintetében is fontos részét képezik az emberi jogok. Ezt nem szabad elfelejtenünk! Az emberi jogokat és a demokráciát kell középpontba helyeznünk. Ezeket kell határozottabban támogatni az európai külpolitikában ahelyett, hogy pusztán gazdasági szempontból nézzük a dolgokat. Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Elnök asszony! Támogattam az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló érdekes jelentést. Ki ne támogatná az EU fellépését, amelyet világszerte végez a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az audiovizuális médiához való hozzáférés szabadsága terén? Azonban az a benyomásom, hogy túl sokat foglalkozunk az Unión kívüli helyzettel, és túl keveset az Unión belüli normákkal. Gondolok itt például Lengyelországra, ahol a jelenleg kormányzó koalíció átvette a közszolgálati média felett az ellenőrzést, és rengeteg újságírót bocsátanak el, a jelenlegi helyzetet kritizáló műsoraikat pedig megszüntetik. Például olyan emberek veszítették el a munkájukat, mint Jacek Sobala, Anita Gargas, Jacek Karnowski és Wojciech Leszczyński. Joanna Lichocka, Tomasz Sakiewicz, Rafał Ziemkiewicz, Jan Pospieszalski, Grzegorz Górny, Tomasz Terlikowski, Bronisław Wildstein és Wojciech Cejrowski műsorait megszüntették – és ez csak néhány példa a sok közül. Lengyelországban megsértik a szólásszabadságot, és ez az egész Európai Unióra nézve szégyen. Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0143/2011) Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Sanchez-Schmid asszony jelentésével kapcsolatban először is azt szeretném elmondani, hogy nagyon fontos az Európai Unióban felismernünk azt, hogy a kreatív iparágak és a kultúra is szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági növekedésében. Méghozzá nagyon fontos szerepet: az EU GDP-jének 2,6%-át a kreatív iparágak adják, és ezek az iparágak foglalkoztatják az uniós munkaerő 3,1%-át. Ezért elmondhatjuk, hogy ez elmúlt években, sőt évtizedekben a kreatív iparágak a húzó ágazatok közé tartoznak, és ez így lesz a jövőben is. A kulturális dimenzióval kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem csak gazdasági növekedést jelent. Az emberi értékek növekedését is jelenti, és ezt soha nem szabad elfelejteni a kultúrával kapcsolatban! Ezért a kultúra hatásait nem szabad a GDP

63

64

HU


növekedésével mérni. El kell ismernünk, hogy az emberek nemcsak a mindennapos létharcban való részvételük révén járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, hanem azáltal is, hogy az emberi értékeken alapuló, egyedi életet élnek, ezért meg kell teremtenünk ehhez a megfelelő feltételeket és körülményeket. Nekünk, az Európai Unió tagjainak ezt nem szabad elfelejtenünk, mivel az Unió nagyon gyakran túlságosan korlátozott képet közvetít magáról felénk, ami azt sugallja, hogy csak a gazdasági együttműködésre irányuló szervek uniójáról van szó, és így mi is elfeledkezünk az Unió tágabb értelméről. Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. A város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0281/2011 Hannu Takkula (ALDE). – (FI) Elnök asszony! Ami azt a kezdeményezést illeti, hogy Szarajevó 2014-ben kapja meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, remélem, hogy ez a projekt meg fog valósulni. Mi, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjai valamennyien egyetértettünk ezzel az elképzeléssel és ezzel a projekttel, mivel 2014-ben lesz az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt. Ezért a város az Európában végbement fejlődést szimbolizálja. Azt akarjuk demonstrálni, hogy 2014-ben a béke hosszú időszaka veszi kezdetét, vagy a béke hosszú időszaka folytatódik. A béke és stabilitás terén elért fejlődésben a balkáni országoknak is nagyobb mértékben részt kellene venniük. Ez minden bizonnyal hozzájárulna egy nagyobb Európa megteremtéséhez. A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások Jelentés: Milan Zver (A7-0169/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel a kezdeményezés az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének elérésére irányul, azaz az iskolai lemorzsolódás arányának 15%-ról 10%-ra csökkentésére, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 31%-ról 40%-ra való emelésére 2020-ig. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés emellett a tanulmányi mobilitás helyzetének előmozdítására összpontosít, de alapvetőnek tartja annak biztosítását is, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci szükségletekkel, és felruházza a fiatalokat a szükséges készségekkel és ismeretekkel. A mobilitás fontos a más kultúrák megismerése miatt, de egyúttal az egyén saját kultúrájának jobb megértéséhez is hozzájárul. Az EU népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van ez az arány, Európának tehát növelnie kell ezeket a számokat, hogy versenyképesebbé váljon az egyre növekvő globális gazdaságban. Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) Az elmúlt évek során az Európai Unió egyre nagyobb mértékben összpontosít a többi gazdasággal globális léptékben is versenyképes, tudásalapú társadalom megteremtésére. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéssel az EU 2020 stratégia kulcsfontosságú szerepet adott a fiataloknak, és ezzel az a célja, hogy

12-05-2011

12-05-2011

HU


2020-ra elérje az öt fő célt a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és az energiaügy, az oktatás és a szegénység csökkentése területén. Ezek ambiciózus célok, mivel a jelenlegi helyzet annyira instabil, és arra kényszeríti a fiatalokat, hogy állandó bizonytalanságban éljenek, eltávolodva attól a kilátástól, hogy a jövőben megtalálhatják stabil munkahelyüket és helyüket a társadalomban. Lehetetlen lesz az európai polgárság hangulatának konszolidálása és a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítása, hacsak a rendelkezésre álló eszközök nem biztosítják az ahhoz szükséges erőforrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jól menjenek a dolgok. A tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan megszorító intézkedések bevezetésétől, amelyek az oktatási rendszerből és a foglalkoztatásból való forráskivonással járnak. Ehelyett az olyan platformok kialakítására kell összpontosítaniuk, amelyek a munkáltatókat és munkavállalókat, az egyetemeket, üzleti vállalkozásokat, a helyi és regionális szervezeteket egyaránt magukban foglalják annak érdekében, hogy lehetőségeket kínáljanak az oktatási és a szakmai képzési ágazatban, és hogy biztosítsák a megfelelő mobilitást és a képesítések elismerését. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A fiatalokat különösen rosszul érintette a válság, az EU-ban a fiatal munkanélküliek aránya meghaladja a 20%-ot, kétszerese a felnőttekének, míg egyes tagállamokban meghaladja a 40%-ot. A gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik az oktatásba és képzésbe való beruházásaikat, ami közvetlen befolyással van a fiatalok jövőt illető kilátásaira, illetve az EU jövőjére. Az oktatásra fordított befektetés kétségkívül alapvető fontosságú a fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, az ifjúsági programok és az oktatás finanszírozását pedig még gazdasági válság idején sem szabad jelen idejű költségnek tekinteni, hanem az Európa jövőjére fordított befektetésként kell felfogni. Úgy érzem, hogy az Európa 2020 stratégiában előírt „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés hozzájárulhat a fiataloknak szóló meglévő oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programok megerősítéséhez, a tagállamokat pedig az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére serkentheti. Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) A Zver-jelentés mellett szavaztam. Jelenleg túl sok olyan fiatal van, aki nem használja ki teljes mértékben lehetőségeit az oktatásban és a szakképzésben. E problémák európai uniós szinten harmonizált cselekvést tesznek szükségessé, hogy a fiatalok felkészültebben léphessenek a munkaerőpiacra. Olyan politikákra van szükségünk, amelyek kiterjednek azokra a lépésekre, amelyeket a fiataloknak kell megtenniük, amikor az oktatás területéről átkerülnek a foglalkoztatáséra. Úgy vélem, alapvető fontosságú a fiatalok és a különböző ifjúsági szervezetek számára, hogy részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. És segít megerősíteni bennük a valahová tartozás érzését és hogy tevékenyen hozzájárulhatnak az ifjúsági stratégia alakításához. A „Mozgásban az ifjúság” fő célkitűzésének az európai kohézió növelésének kell lennie. Az EU-nak a saját pénzügyi eszközeit kell bevetnie a fiatalok megsegítésére azzal, hogy hatékonyabban használja az Európai Beruházási bankot és az Európai Beruházási Alapot. Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia része. 28 olyan intézkedést mutat be, amelyek arra irányulnak, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban igazodjanak a fiatalok szükségleteihez, az uniós tanulmányi támogatás igénybevételére vagy egy másik országban tartott képzésen való részvételre bátorítva őket. A kezdeményezés célja az ifjúsági mobilitás növelése annak biztosítása érdekében, hogy 2020-ra az EU-ban minden fiatalnak legyen lehetősége a külföldi tanulmányokra.

65

66

HU


A jelentés – amely megérdemelte, hogy igennel szavazzak rá – a külön figyelmet érdemlő helyzetek sorára figyelmeztet. Annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés ne csak koncepció formájában létezzen, az szükséges, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind pedig annak végrehajtása tekintetében, és fontos az is, hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá. Alapvető fontosságú, hogy leküzdjük a mobilitás gyakorlati akadályait és gátjait, és kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Nem kevésbé fontos a középfokú oktatásban részt vevő diákok mobilitása, a Comeniushoz hasonló programokat pedig jobban kellene népszerűsíteni a tagállamokban. Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Noha az európai ifjúsági munkanélküliség számadatai aggasztóak – 2011 januárjában a 25 év alattiak munkanélküliségi aránya 20,6%-ra nőtt az EU-ban –, a 2020-as stratégia irányadó, „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéséről szóló jelentés felhívja a tagállamokat arra, hogy növeljék az oktatás, a képzés és a mobilitás területébe való beruházásaikat. A fiatalokkal kapcsolatos politikákat – függetlenül attól, hogy a korai, folyamatos vagy szakoktatást és -képzést érintik-e – beruházásként, nem pedig költségként kell felfogni. Az, hogy a hangsúlyt a humántőkére helyezzük, alapvető fontosságú európai társadalmaink jövője szempontjából. A különféle érintett szereplők közötti szinergiák kiemelése, a fiatalok függetlenségének kialakítása, a fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának megállítását célzó intézkedések megtétele, a szakképzés és a szakmai gyakorlat fontosságának megerősítése, a képzési rendszerekre vonatkozó kötelező erejű európai minőségi keretrendszer elfogadása: ezek azok a jó elgondolások, amelyeket most nemzeti szinten kell közölnünk. Ennek az az oka, hogy a 2020-ig tartó stratégia sikere a végrehajtásáért felelős tagállamok kezdeményezőkészségétől és politikai akaratától függ, mivel e politikák jobbára nemzeti hatáskörben maradnak. Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése, amelynek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása. A „Mozgásban az ifjúság” a fiatalok oktatása és képzése mobilitás eszközével történő javításának – és ilyen módon a munkaerőpiacra történő belépése megkönnyítésének – menetét vázolja fel. A legfrissebb adatok szerint a 18 és 24 év közötti európai fiatalok 14,4%-a morzsolódott le az iskolai képzésből a középfogú képzés elvégzése előtt, és az Európai Unió népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az Egyesült Államok körülbelül 40%-os és Japán 50%-os arányával. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok ki tudják fejleszteni magukban azokat a készségeket és képességeket, amelyek lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacra történő belépést, illetve hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Unió növekedéséhez. Ennélfogva teljes mértékben elfogadom és bátorítom a kezdeményezést, amelynek célja az iskolai lemorzsolódás arányának 10%-ra csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra növelése. Végezetül pedig úgy vélem, hogy a kiváló minőségű oktatás és képzés elengedhetetlen a korszerű munkaerőpiac követelményeinek való megfeleléshez. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Mivel szükség van az európai oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére szolgáló keretrendszer kialakítására, támogattam a jelentést. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek politikai jellegű kezdeményezésnek kell lennie ahhoz, hogy előmozdíthassa a ma ifjúságának szóló oktatási, mobilitási és

12-05-2011

12-05-2011

HU


foglalkoztatási programokat, és hogy ösztönzőként szolgálhasson a tagállamok számára az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az előadónak az azzal a beruházással kapcsolatos elképzelését, amelyet az európai fiatalok érdekében kell végrehajtani. A tanulmányi mobilitás, valamint az európai diákok első munkahelyhez jutása esélyeinek javítása előmozdítja az európai identitás és polgárság megerősödését, következésképpen növeli a fiataloknak az Unió demokratikus folyamataiban való részvételét. Erre figyelemmel támogatom a tanulmányi mobilitás minőségének és hozzáférhetőségének szavatolására irányuló erőfeszítéseket, és szeretném kiemelni azt, hogy az előadó megemlítette, hogy fontos szorgalmazni azt, hogy minél több tagállam csatlakozzon a Bizottság Mobilitásminőségi Chartájához. Nessa Childers (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” fantasztikus kezdeményezés, és határozottan támogatom a képviselőcsoportot azzal, hogy teljes mértékben támogatom. Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban. – (EL) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” programra hivatkozik, amely lehetővé teszi a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára, hogy többet tegyenek európai szinten (szemináriumok, találkozók, utazások révén), és hogy az EU pénzügyi támogatásával tevékenyen vegyenek részt a fiatalokkal kapcsolatos politikákról folytatott vitákban. A jelentés kedvező tulajdonságai közé sorolható az oktatáshoz való hozzáférés fontosságára való gyakori hivatkozás, az oktatási és képzési kiadások csökkentésének elvetése és az oktatás és képzés finanszírozása annak érdekében való növelésére irányuló felhívás, hogy – változatlan feltételek mellett – mindenki rész tudjon venni ebben a programban. Lehetővé teszi a szomszédos országok fiataljainak részvételét is, és hangsúlyozza a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elutasításának szükségességét. Nagy fontosságot tulajdonít a gyakornoki lehetőségek pragmatikus rendszerének, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy tisztességes bérhez valamint társadalombiztosításhoz jusson, hogy ne lépjenek a valódi munkahelyek helyébe. Mivel azonban vannak a jelentésnek bizonyos olyan részei is, amelyek az általam ellenzett bolognai oktatási politikára jellemzőek, azaz például a „piaci szükségleteknek” megfelelő programok kialakításának szükségességére hivatkozik, ami pedig véleményem szerint veszélybe sodorhatja a programot, tartózkodtam. Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Ma a fiatalok jelentik a globális gazdasági és pénzügyi válság által leginkább érintett egyik csoportot. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelessége az olyan konkrét, hatékony intézkedések támogatása, amelyek – a jobb oktatás, képzés és a mobilitás révén – lehetővé eszik a munkaerőpiacra való átmenetet. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az erre a törekvésre magára adott reakció, amely válaszokat kínál a fiatalok előtt álló problémákra, és segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tudásgazdaságban. Az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos elfogadhatatlan számadatok ellenére úgy vélem, hogy az oktatás és képzés minősége, a munkaerőpiacba való megfelelő integráció, és az ifjúsági mobilitás melletti határozott lekötelezettség kulcsfontossággal bír a fiatalokban rejlő potenciál kiaknázása és az Európa 2020 stratégia céljai elérése szempontjából. Ráadásul – noha ez a kezdeményezés a foglalkoztatásra mint végeredményre összpontosít – nem hagyja figyelmen kívül az oktatáshoz, az ifjúság részvételéhez, az aktív polgári léthez, a mobilitáshoz, a nyelvtanuláshoz és a nem formális oktatás területe szempontjából alapvető fontosságú készségek egész sorához kapcsolódó kérdéseket.

67

68

HU


Az előterjesztett jelentés mellett szavaztam, és a fenntartható növekedéshez elengedhetetlenül szükséges kezdeményezés jelentős pénzügyi támogatását kérem. Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés fontos hivatkozási pontul szolgál a fiatal európai polgárok számára. Pénzügyi tekintetben mindenekelőtt újabb lökést ad a fiatal diákok mobilitásával kapcsolatos európai projekteknek, javítja az európai iskolákat, serkentve az egyesült Európa jelentőségével kapcsolatban folytatott kutatást és vitát, és megmutatva, mit is tud felkínálni. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek az európai kulturális modell meghatározásáról folytatott vitához való hozzájárulása sem kevésbé fontos. A különböző intézmények közötti együttműködés és a különféle – az egyes országokban az uralkodó osztályok politikai tudatosságától is függően más és más módon tanított – diszciplínák területén folytatott tanulmányok szintén meghatározó elemét képviseli az európai identitás meghatározásának. Biztosítanunk kell, hogy fiataljainkon keresztül ezek az identitások valóban európaiak legyenek, és nem szabad engednünk, hogy a jövőben fiataljaink számára az egyedüli oktatási modell az amerikai legyen, noha mostanáig – természetesen az is fontos hivatkozási pont volt. Az Európai Uniónak valamennyi szükséges eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy felkínálja a világ számára értékeit é azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy miként szeretné, hogy gyermekei majd felnőjenek. Mário David (PPE), írásban. – (PT) A fiatalokat dinamizmusuk, óriási nagylelkűségük és a tanulásra és az alkalmazkodásra való óriási kapacitásuk jellemzi túlnyomórészt. Annak az Európának, amelynek van jövője, és amelynek az a célja, hogy egyre versenyképesebb és dinamikusan legyen, szüksége van erre a tőkére. Az Európa 2020 stratégiába foglalt „Mozgásban az ifjúság” program ennélfogva a fiatalokat támogató programok fontos gyűjteménye, amely ambiciózus, ugyanakkor igen egyértelmű célkitűzésekkel rendelkezik, amelyben magamat látom, és amellyel kapcsolatban azt remélem, hogy azok az emberek, akikre irányul, jelentős számban vesznek majd részt benne. A kezdeményezés kiáll annak szükségessége mellett, hogy több fiatal kapjon jobb hozzáférést a munkaerőpiachoz, ami felettébb aktuális cél, figyelemmel a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségnek a számos tagállam esetében elért szintjére. Hangsúlyozni szeretném az európai fiatalok mobilitása fontosságának a mind az oktatásuk, mind pedig munkás életük során szentelt figyelmet. Ez az oktatás a kultúrák és a helyszínek széles sora esetében biztosít olyan oktatást, amely komplettebb és gazdagabb, ugyanakkor hozzájárul az „európai tulajdonjog” valódi érzetének kialakításához, amely majd segítséget nyújt az európai polgárságnak a Szerződésekben foglalt koncepciójának megszilárdításához. Hogy támogassam és megerősítsem ezeket az intézkedéseket, igennel szavaztam a jelentésre. Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A hallgatói mobilitási programok – például az Erasmus, az Erasmus Mundus és a Comenius – egyre több jelöltet vonzanak. Továbbra is vannak azonban gyakorlati akadályai a mobilitásnak, különösen a vízumok és a más nyelvű egészségügyi dokumentumok beszerzése, az ösztöndíjak külföldre való utalása, és a más tagállamban megszerzett képesítések elismerése tekintetében. 2004-ben, amikor az Erasmus Mundus csereprogram – a Parlament nagy többségének segítségével – elindult, rávettem az Európai Bizottságot a program minőségének biztosítására szolgáló szükséges intézkedések megtételére. Létrejött az „Európai Mobilitásminőségi Charta”. És most – hét év elteltével – még mindig megvannak ugyanazok az akadályok. Ezért szerette volna az Európai Parlament megismételni, hogy mennyi megnövelt összegű beruházás szükséges az oktatásba és képzésbe. Az európai mobilitási program valamennyi fiatal előtt való megnyitása – függetlenül tanulmányi vagy szociális hátterüktől – kulcsfontosságú a

12-05-2011

12-05-2011

HU


munkaerőpiachoz való jobb hozzáférésük szempontjából. Itt az ideje, hogy a tagállamok valós kötelezettséget vállaljanak a kiváló minőségű képzés valamennyi fiatal európai számára való garantálására. Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Mivel a fiatalok jelentik Európa jövőjét, és mivel felelőtlenség volna, ha a fiatalok nem jelentenének számunkra prioritást akkor, amikor körülbelül 20%-os munkanélküliség sújtja őket, határozottan támogattam az Európa oktatási és képzési rendszerének javításáról szóló Zver-jelentést. Számos, a hirtelen a munkáltatók egyre nagyobb igényeivel találkozó diák számára valódi megpróbáltatást jelent a munkaerőpiacra való lépés. Ezért üdvözölte nagyon melegen az Európai Parlament a „Mozgásban az ifjúság” jelentésben szereplő javaslatokat: a felsőoktatásba való beruházás növelését, a nemzetközi mobilitási programok kidolgozását, a nem formális képzés keretében megszerzett kompetenciák elismerését, a korai iskolai lemorzsolódás elleni küzdelmet, és a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatását. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az oktatás és képzés iránti elkötelezettség a fiatal európaiak képzettségének javítása érdekében – ez az egyik kulcsfontosságú célkitűzése az Európa 2020 stratégiának, valamint egyben olyan eszköz is, amely véleményem szerint létfontosságú a munkanélküliség elleni küzdelemben és a vállalkozói szellem ösztönzésében. Ennélfogva üdvözlöm a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, különösen a hallgatói mobilitást támogató és ösztönző és a képesítések elismerésével kapcsolatos aspektusát, valamint hogy fontosnak tartja az iskolarendszeren kívüli oktatás és a kötetlen tanulást, amelyek gyakran ugyanolyan fontosak vagy fontosabbak, mint az iskolarendszerű oktatás. Amennyiben Európa sikerrel kívánja elérni az innovációra, a kutatásra és képzésre különös hangsúlyt fektető Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzéseit, akkor jobban képzett fiatalokba kell beruháznia, az oktatás olyan formáit választva, amelyek jobban szolgálják a jövőbeni munkaerő-piaci beilleszkedést, és különös figyelmet fordítanak a fiatalokat a jövőre valóban felkészítő tudásra. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szól, amely – a remények szerint – az oktatási és képzési rendszerek javítására szolgáló keretrendszert alkot. Egyike az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek, amelyeknek egymáshoz kapcsolódó prioritásait az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alkotja. A kezdeményezés 28 kulcsfontosságú cselekvésből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének a mobilitáson és foglalkoztathatóságon keresztül való javítása, az Európa 2020 stratégiának az iskolai lemorzsolódás arányának 10% alá csökkentésével kapcsolatos célkitűzésének elérése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 31%-ról 40%-ra történő növelése, és a jelenleg körülbelül 21%-os munkanélküliség (különösen a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség) csökkentése. Ennélfogva – és mivel „Az első EURES-állásod” ifjúsági képzési program támogatója vagyok – nincs is más lehetőségem, mint hogy egyetértsek a jelentésben megfogalmazott javaslatokkal, és a jelentés mellett szavaztam, tudván azt, hogy az EU-nak folytatnia kell – és meg kell erősítenie – a fiataljainkat támogató valamennyi intézkedését. Csak ilyen módon teremthetjük meg az erősebb és a még inkább a szolidaritáson és az integráción alapuló Európát. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés témája és hatálya azt fejezi ki, hogy az – elkerülhetetlen módon – fontos kérdésekkel foglalkozik, egyes esetekben korrekt módon, más esetekben pontatlanul vagy nagyon elégtelen módon, egyes helyeken pedig ellentmondásos.

69

70

HU


Fontos kérdéseket említ meg – konkrétan a preambulumbekezdésekben –, például a felsőoktatásra fordított beruházások fokozatos csökkenését, a tandíjak emelkedését és következésképpen a társadalmi szakadék mélyülését, de e kérdéssel az állásfoglalás főszövege már nem foglalkozik megfelelően. Megemlíti azokat a problémákat, amelyekkel sok fiatal pénzügyi szempontból szembesül a mobilitási programokban való részvétellel kapcsolatban, így a nagyarányú iskolai lemorzsolódás problémáját, és a fiatalok körében jelentkező munkanélküliséget, illetve a bizonytalan állásokat. Ez még nyilvánvalóbbá teszi a jelentés ellentmondásait: az úgynevezett Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elfogadásával olyan irányvonalat hirdet, amely az általa meghatározott problémákhoz vezet: a bizonytalan állásokhoz és a fiatalok munkanélküliségéhez. Egyfelől kiáll a fiatalok munkahelyi hátrányos megkülönböztetésének felszámolása mellett. Másfelől pedig a gyakornoki munka megemlítésével implicit módon kitárja az ajtót az ilyen munkavállalók eltérő státusa előtt, és téved az „atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó védintézkedéseket” illetően. Ezen okok miatt tartózkodtunk a zárószavazáson. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Nem elegendő érdekes elveket kinyilvánítani, ha a valóságot figyelmen kívül hagyjuk. Az emberek és a társadalom fejlődésének biztosításához az élet legelső éveitől kezdődően tartó jó minőségű oktatás szükséges. A jó minőségű közoktatás forrásai azonban egyre szűkösebbek, a diákok az ösztöndíjak hiányával, munkanélkülivé váló családokkal és tanulmányaik félbehagyásával kénytelenek szembesülni, ahogyan történik mindez például Portugáliában, ahol a kormány megszorító politikákat gyakorol. A valóságot pedig az e területeken való leszakadás jelenti. Az állam – a válságra hivatkozva – visszavonul, ami veszélybe sorolja szociális szerepét, valamint azt eredményezi, hogy az oktatáshoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés esetében elmélyíti az egyenlőtlenségeket. Az eredmény a szociális egyenlőtlenségek megsokszorozódása és elmélyülése. A valóság a Portugáliához hasonló tagállamokban az iskolák ezreinek bezárását, a munkanélküliség mértékének a fiatalok körében való növekedését, valamint tanárok ezrei munkájának bizonytalanná válását, továbbá az állami felsőoktatási rendszer krónikus alulfinanszírozását és a tandíjak növekedését jelenti. A valóság az, hogy a kultúrára szánt forrásokat elégtelen szintűre nyesik vissza. Mindennek a legkomolyabb aspektusa az, hogy a helyzet ennél is tovább romlik, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság által összeállított agresszív beavatkozási programot végrehajtják. Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A „Mozgásban az ifjúság” program az EU 2020 stratégia szempontjából központi jelentőségű kezdeményezés. A „Mozgásban az ifjúság” program célja a felsőoktatásban való részvétel ösztönzése az Unióban, az oktatás és képzés minőségének javítása, valamint a hallgatói mobilitás növelése a meglévő európai programok hatékonyságának javításával. Elisabetta Gardini (PPE), írásban. – (IT) A jelentés egy kulcsfontosságú elemmel járul hozzá az európai politikához, amelynek arra kell irányulnia, hogy ellássa az európai fiatalokat az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy az egyre nagyobb mértékben globalizálódó munkaerőpiacon versenylépesebbek tudjanak lenni. A hallgatói mobilitás központba helyezése kell egyen az első lépése a fiatalok foglalkoztatási lehetőségei kiszélesítésének.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Sajnos a fiatalok körében megnyilvánuló munkanélküliséggel kapcsolatos számadatok számos tagállamban aggodalomra és a helyzet átgondolására adnak okot. A fiataloknak az európai intézmények és ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd ösztönzése révén való támogatása jó kezdet, de nem tekinthető a végső célnak. Készen kell állnunk arra, hogy meghallgassuk őket, hogy hitelesek legyünk és bizalmat ébresszünk bennük. Csak ilyen módon tudjuk megteremteni azt az Európát, amelyre az új generációk lehetőségként, nem pedig béklyóként tekintenek majd. Louis Grech (S&D), írásban. – A Zver-jelentés mellett szavaztam. Annak érdekében, hogy az EU 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezése sikeres lehessen, az uniós intézményeknek a valamennyi tagállam által támogatott pragmatikus, átfogó és széles körű politikát kell kialakítaniuk, amely a szakképzés, a szakmai képesítések, az egész életen át tartó tanulás és a szakmai gyakorlat területének a munkaerőpiachoz való kapcsolására összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy mindegyik tagállam valóban a magáénak tudja az uniós oktatási rendszert. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés célja az oktatásból és a képzésből a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése az európai fiatalok számára. E politikai kezdeményezés egyik célja az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, aminek pedig az az oka, hogy az iskolából való korai kimaradás ellentétes a munkaerőpiac dinamikájával és igényeivel, és általában közvetlenül ütközik Európa gazdasági és szociális fenntarthatóságával. Következésképpen valamennyi munkaerő-piaci szereplőnek – köztük a szakágazatokkal, üzleti vállalkozásokkal, szakszervezetekkel, minisztériumokkal és a foglalkoztatásügyi szolgálatokkal – részt kell vennie az arról folytatott strukturált párbeszédben, hogy miként garantálható a fiatalok szakmai integrációja, miként mozdítható elő az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés, és végül hogy miként dolgozható olyan oktatási rendszer az EU-ban, amely képes a szakmai életút biztonságát biztosítani a fiatalok számára. Mathieu Grosch (PPE), írásban. – (DE) Ez a jelentés ismételten rámutat, mennyire fontos az európai fejlődés számára a fiatalok mobilitásának előmozdítása minden területen. Az oktatás és képzés valamennyi területén el kell érni a tanulmányi programok és a nekik megfelelő kölcsönös elismerés összehangolását, különösen a kézműves szakmák területén, ahol még sok tennivaló van. Az érintett országokban az illetékes oktatásügyi hatóságoknak jobban kell ellenőrizniük azt, hogy szükség van-e a további akadályok felszámolására ott, ahol az ilyen akadályok jöttek létre az adminisztráció szintjén vagy a szakmai szervezetek szintjén. A gyakornokok mobilitása több szakma esetében is a jobb elismertséghez vezet, és meggátolja a szociális dömpinget, mivel progresszív mérce van, ami azt jelenti, hogy az ugyanolyan szintű végzettségért ugyanaz a fizetség jár. Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A közmondás szerint „az utazás szélesíti a látókört. Ebből a nézőpontból kiindulva támogatom a Zver-jelentés által védelembe vett azt az elképzelést, hogy a fiatalok oktatásának és mobilitásának finanszírozása az Európa jövőjébe való beruházás, nem pedig a költségvetésre nehezedő további teher, még a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére sem. Ráadásul nem szabad, hogy valakit a szociális háttere vagy a pénzügyi helyzete akadályozzon meg abban, hogy hozzáférhessen a külföldre utazás lehetőségeihez. Hasonlóképpen nem lehet akadály a fogyatékosság sem, és ezért kell további forrásokat elkülöníteni a fogyatékkal élő fiatalok számára. Végezetül jogilag kötelező erejű

71

72

HU


jogokat kell megállapítani annak érdekében, hogy meg lehessen előzni azt, hogy a fiatal gyakornokok az alkalmi munkák és a kizsákmányolás áldozataivá váljanak. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Igennel szavaztam a dokumentumra, mivel felismeri, hogy alapvető fontosságú a mobilitás gyakorlati akadályainak és gátjainak felszámolása, valamint a külföldön eltöltött idő és a más uniós országokbeli képesítések elismerésének további előmozdítása. A jelentés emellett elismeri, hogy a fogyatékossággal élők a mobilitás terén még több akadályba ütköznek, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők, ezért kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Emellett a családos (pl. gyermeket nevelő) diákoknak szintén kiegészítő támogatást kell nyújtani, hogy le tudják küzdeni az oktatási mobilitásban való részvételük során tapasztalható egyedi kihívásokat. A színvonalas mobilitás meghatározó tényező a fiatalok interkulturális tanulása, személyes fejlődése és többnyelvűsége érdekében. A jelentés végeredményként a foglalkoztatást helyezi a középpontba, a foglalkoztatás pedig valóban az oktatáshoz, ugyanakkor az ifjúsági részvételhez és az aktív polgársághoz is kapcsolódó probléma. A meglévő programoknak ezért a továbbiakban is hangsúlyt kell helyezniük az aktív polgárságra és a kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére, a nem formális oktatásra és az európai civil társadalom támogatására. Annak érdekében, hogy az új stratégia ne csak fogalom formájában létezzen, létfontosságú, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind az egyes országokban való nemzeti végrehajtás tekintetében, és hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá. A tagállamoknak úgy kell tekinteniük, hogy ez hosszú távú befektetés, nemcsak a fiatalok oktatásába, hanem az egyes országok és az EU egészének jövőbeni kilátásaiba is. Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – (RO) A „Mozgásban az ifjúság” programnak adott támogatásom magától értetődő, és elvi megfontolásokon nyugszik. A Bizottság javaslatát ugyanakkor az általunk szükségesnek vélt kiegészítésekkel javasoltuk ellátni. A Kulturális és Oktatási Bizottságban és az Európai Parlament plenáris ülésén probléma nélkül elfogadott jelentésben hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontos a végrehajtási folyamatban való tagállami részvétel, illetve hogy a végrehajtást az Európai Bizottság ellenőrizze. Kértük azt is, hogy a sikeres programok – mint például az egész életen át tartó tanulás programja – kapjanak több támogatást az új többéves pénzügyi keretben, illetve hogy legyen hatékonyabb a programok koordinációja. Megfelelő figyelmet kell fordítani a gyűjtőprogram középpontjában elhelyezkedő fiatalokra, továbbá munkahelyeket és a kedvező megerősítés lehetőségeit kell megteremtenünk számukra, mivel ők azok az európai polgárok, akiktől a jövőben függeni fogunk. Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A jövőbe tekintő Európában a fiatalokkal való foglalkozásnak prioritásnak kell lennie. Ha lehetővé tesszük számukra, hogy a legmegfelelőbb tanulmányokat folytassák, ha megkönnyítjük számukra az idegen nyelvek tanulását, ha lehetővé tesszük számukra, hogy a megfelelő készségekkel felszerelkezve lépjenek a munka világába, illetve hogy új oktatási vagy munkakörnyezetbe jussanak el, az azt jelenti, hogy az egy gazdasági és kulturális olvasztótégelyben összegyűlt egyetemi hallgatók és a fiatal munkavállalók energiái révén az Európai Unió valamennyi országának jövőjét építjük. Ma mindennél jobban hiszek az egységes Európában, az ötletek és projektek bölcsőjében, ezért szavaztam igennel Zver úr jelentésére. Az EU 2020 stratégia tekintetében a tudás és lehetőségek hálózatának megteremtése – nemcsak a fiatalok, de a tanárok és

12-05-2011

12-05-2011

HU


mindenki más számára is, aki az oktatás és képzés területén dolgozik – azt jelenti, hogy oxigénhez juttatjuk az energiákat, amelyeket azon fiataljaink mobilitásának felhasználásával fel kell szabadítanunk, akiknek meg kell tanulniuk a jövő Európájában élni. Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Igennel szavaztam Milan Zver „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című jelentésére. A jelenésben végig fontos szerepet kap az uniós szinten bevezetett különféle, az ifjúsági mobilitást megkönnyítő programok támogatása, amelyek mind az új ismeretek és kompetenciák elsajátítása, mind pedig a valódi európai polgári tudat kialakítása szempontjából kedvező hatásúak. Fontos, hogy európai szinten 2013-at követően növeljük az európai mobilitási programokra – például az Erasmus és a Leonardo da Vinci számára – elkülönített forrásokat, és hogy állandóvá tegyük őket annak érdekében, hogy minél több fiatal hasznot hajthasson belőlük – nemcsak a diákok, de a gyakornokok, fiatal szakemberrel és a fiatal mezőgazdasági termelők is. Hiszem azt is, hogy – figyelemmel az ilyen módon megszerezhető kompetenciákra – el kell mozdulni a különféle típusú gyakornoki programok, az iskolarendszeren kívüli vagy kötetlen tanulás kereteiben megszerzett képesítések nagyobb elismerése felé. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a fiatalság körében tapasztalható munkanélküliség leküzdésének egyik meghatározó módja, ha az oktatási és képzési rendszereket folyamatosan a munkaerőpiac állandóan változó igényeihez igazítjuk. Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban. – (PL) Az oktatási és képzési rendszerek kérdése napjainkban teljesen más és új jelentőséget nyer el, mint amilyennek például egy évtizeddel ezelőtt vagy még korábban rendelkezett. Európa különböző részein az oktatás olyan szintjeivel találkozhatunk, amelyek eltérőek, ezért ahhoz nem férhet kétség, hogy e területen szükség van a helyzet javítására. Fontos, hogy a fiataloknak lehetősége legyen arra, hogy aktív szerepet játsszanak a munka világában, és a legtágabb értelemben vett civil társadalomban is. Én magam igen tevékenyen veszek részt mind a „Fiatalok lendületben” programban, mind pedig az Európai Önkéntes Szolgálat munkájában, amely a „Fiatalok lendületben” program operatív tevékenységeinek egyike. Ennélfogva úgy vélem, hogy fontos az Európai Parlament számára, hogy folytatni tudja a hasonló intézkedések támogatását. A mostani időkben nem feledkezhetünk meg a fiatalokról. Lehetőséget kell kapniuk a fejlődésre és segítséget kell nyújtani számukra, hogy új készségekre tehessenek szert az egyre nemzetközibbé váló gazdaságban. A „Mozgásban az ifjúság” nemcsak az aktívvá válásra és a munkába állásra kínál lehetőséget a fiataloknak, de – mindenekelőtt – módot teremt saját korlátaik és gyengeségeik leküzdésére, és esélyt ad a fejlődésre. Ez az, amiért elfogadtam Zver úr jelentését. Köszönöm. David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A „Mozgásban az ifjúság” a Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ez mára különösen fontos lett, mivel a fiatalokat – akik a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett társadalmi csoportok egyikét jelentik, miközben nekik volt a legkisebb szerepük a válság előidézésében – támogatni kell a munkaerőpiacra való bejutásban, hogy biztosíthassák saját jövőjüket, egyszersmind támaszt nyújthassanak a gazdaságnak. A fiatalok a jövő döntéshozói, éppen ezért létfontosságú, hogy most kifejleszthessék azokat a kompetenciákat, készségeket és

73

74

HU


ismereteket, amelyek révén az elkövetkező években aktívan hozzá tudnak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez, és megvalósítják az EU növekedési stratégiájában kitűzött célokat. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az Európa 2020 stratégiával összefüggésben a fiatalok ismeretei és készségei alapvető fontosságúak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzéseinek eléréséhez. Ily módon a fiataloknak meghatározó szerepe van a 2020-ra kitűzött öt uniós kiemelt cél – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlat és energia, oktatás, a szegénység elleni küzdelem – megvalósításában. A „Mozgásban az ifjúság”, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése azt célozza, hogy a meglévő európai programok hatékonyabb kihasználása révén növelje a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítsa az összes oktatási és képzési szint általános színvonalát, valamint fellendítse a hallgatói és munkavállalói mobilitást. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy a kezdeményezés mellett szavazzunk, hogy a jövőben olyan fiataljaink lehessenek, akik egyre képzettebbek, és felkészültek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására. Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az oktatási célú mobilitás szerepét hangsúlyozza, de a mobilitás annak biztosítása szempontjából is alapvető fontosságú, hogy a fiataloknak oktatása megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek, ennek eredményeként pedig alapvető fontosságú, hogy a fiatalok megkapják a szükséges készségeket és ismereteket. Sajnos a fiatalok jelentik az egyik olyan társadalmi csoportot, amelyet a globális pénzügyi válság a legnagyobb mértékben sújtott, és amelynek támogatást kell nyújtani a munkaerőpiacra való belépéshez, és hogy képesek legyenek saját jövőjük formálására és a gazdaság támogatására. Az oktatás és a képzés kulcstényező a nagyobb prosperitás és a nagyobb társadalmi kohézió európai megteremtését illetően. A hallgatói mobilitás egyértelműen az Európa 2020 stratégia egyik központi komponense. Számos lehetőséget kínál a diákok intellektuális emancipációjára, az iskolai oktatásból való lemorzsolódás, a munkanélküliség és a szegénység leküzdésére, valamint a felsőoktatásban, de a szakképzésben és szakoktatásban is megvalósuló nemzetközi együttműködés kialakítására. A hallgatói mobilitás emellett az európai integráció egyik fő kihívását is jelenti. Mindazonáltal e mobilizálódásnak olyan pénzügyi erőforrásokkal kell megvalósulnia, amelyek megfelelnek az ambícióknak és együtt kell járnia a mobilitás gyakorlati akadályainak felszámolásával. Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság hatásai különösen a fiatalokat sújtották drasztikusan szerte a világon, de az EU-ban is. A fiatalok munkanélkülisége az EU-ban elérte a 21%-ot. ehhez járul az a tény, hogy e fiatalok 15%-a lemorzsolódott az iskolából, és így nincs a munkaerőpiacon hasznosítható semmiféle végzettségük. Az EU-nak az a célja, hogy ezt az arányt 2020-ig 10%-ra csökkenti, az egyetemi vagy műszaki főiskolai végzettséggel rendelkezők arányát pedig 31%-ról 40%-ra növeli. Ahhoz, hogy e célok elérhetők legyenek, szükség van az oktatások és képzések, valamint a végzettségek egész EU-ra kiterjedő elismerésére. Ez az egyetlen módja a fiatalok nagyobb mobilitása elérésének is, amelynek szintén az a célja, hogy segítséget nyújtson számukra az új kultúrákkal és társadalmakkal való megismerkedéshez annak érdekében, hogy az elkövetkező években lehetőségük legyen sikereket elérni hazájukon kívül önmagukban is. Emiatt a még meglévő akadályokat fel kell számolni, az eljárásokat pedig

12-05-2011

12-05-2011

HU


egyszerűsíteni kell, a meglévő programokat pedig ki kell terjeszteni, valamint támogatni kell azokat. Tartózkodtam a szavazáskor, mivel úgy véltem, hogy nem vitattuk meg, hogyan érhetnénk el a minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek révén megszerzett végzettségek kölcsönös elismerését. Ez különösen igaz a szakmákra, amelyekre vonatkozóan nincs egységes minősítés sehol szerte Európában, amely szerint elvégezhető volna a végzettségek értékelése. Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A globális gazdasági válság különösen a fiatalokra nézve járt súlyos következményekkel, azaz jelentősen megnőtt a munkanélküli és az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya. A fiatalok gyakran találják magukat kilátások nélkül. Erre figyelemmel fontos az uniós fiatalok mobilitásának fokozása annak érdekében, hogy – szükség esetén – nagyobb esélyük legyen arra, hogy egy másik munkaerőpiacon találjanak munkát. Ennek a végzettségek, valamint az oktatások és képzések kölcsönös elismerése az alapja. A jelentésről való szavazáskor tartózkodtam, mivel semmilyen kézzelfogható megoldást nem javasol arra a problémára, hogy miként történhetne meg a kölcsönös elismerés, ha számos területen – természetesen – minőségileg eltérő oktatási és képzési módszerek vannak. Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – (LT) Az Európai Unió tagállamainak azzal kell szembenézniük, hogy a fiatalok körében nagy a munkanélküliség aránya. Egyes országokban ez az arány már a 21%-ot is elérte. Ez duplája a felnőttek átlagos munkanélküliségi arányának. A jelentés mellett szavaztam, mivel iránymutatást ad arra nézve, miként javítható a fiatalok oktatásának minősége, és miként csökkenthető körükben a munkanélküliség aránya. Egyetértek a jelentésnek azzal a províziójával, amely szerint fontos, hogy az olyan új programok kialakítására összpontosítsunk, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára a munkának a tanulmányokkal való összeegyeztetését. Ez kulcsfontosságú az olyan fiatalok számára, akik szeretnének tanulni, de saját maguknak kell pénzügyileg fenntartaniuk. A program fő célkitűzéseinek egyike az iskolából lemorzsolódók számának csökkentése – a lemorzsolódás ugyanis növeli a foglalkoztatásból és a társadalomból való jövőbeni kirekesztődés kockázatát. Növelnünk kell a fogyatékkal élők és a gyermekes fiatalok támogatását annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a mobilitási programokban, és hogy teljes mértékben ki tudják használni e lehetőséget a tanulás, a munka és a magánélt közötti egyensúly megteremtése érdekében. A mobilitási programokhoz való hozzáférésnek nem csupán az egyetemi hallgatók számára kell lehetségesnek lennie, hanem az alacsony képzettségű fiatalok és az általános iskolai tanulók számára is. A fiatalok számára az is lényeges, hogy színvonalas és kötelező szakmai gyakorlatok révén több gyakorlati ismeretre és tapasztalatra tegyenek szert. Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az emblematikus „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A kezdeményezés a diákok mobilitására összpontosít, de hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő és a szükséges készségeket és ismereteket biztosító oktatást vár. E kezdeményezést össze kell kapcsolni „Az EU ifjúsági stratégiája” című jelentéssel, amelyet az Európai Parlament 2010-ben fogadott el, és amely új, erős, európai stratégiát igyekszik meghatározni a következő tíz évre, hogy amikor az ifjúsággal kapcsolatos kérdések vetődnek fel, Európa egységes politikai keretrendszert tudjon kialakítani. Annak biztosítása érdekében, hogy ez ne maradjon puszta kijelentés, a felelősség általánosan a tagállamokat terheli, és sajnálatraméltó, hogy a közelmúltbeli nemzeti

75

76

HU


reformprogramok nem számolnak az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokkal annak ellenére, hogy valamennyien elismerjük: a kutatásba és oktatásba való beruházás jó hozamot biztosító, hosszú távú befektetés, amely egyértelműen az európai polgárok jövőbeni prosperitása elébe megy. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A jelentés az Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram létrehozásáról szól. Ez az intézkedés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájának részét képező „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kiemelt fellépéseinek egyike. Az a célja, hogy konkrét intézkedéseken keresztül, a mobilitás révén és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetük megkönnyítése révén mozdítsa elő a fiatalok oktatásának és képzésének helyzetét. Igencsak aktuális kérdésről van szó, mivel a fiatalokat – a globális pénzügyi válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok és az e helyzet kialakulásáért legkevésbé felelős csoportok egyikeként – jövőjük támogatása és a gazdaság előmozdítása érdekében támogatni kell a munkaerőpiachoz való hozzáférésük tekintetében. A mobilitás már önmagában is az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet motorjaként működhet. Ezért a kiváló minőségű oktatás biztosítását és ezzel egyidejűleg az oktatásnak a valamennyi fiatal számára hozzáférhetővé tételét az oktatási mobilitás egyik legfontosabb aspektusának tartom. Az említett okok miatt a jelentés mellett szavaztam. Phil Prendergast (S&D), írásban. – A „Mozgásban az ifjúság” program lehetőséget nyújt a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására, és lehetővé teszi számukra az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéséhez való hozzájárulást. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés támogatja az egész életen át tartó tanulást és az Európai Bizottság „új munkahelyhez új készségek” elnevezésű kezdeményezését. A „Mozgásban az ifjúság” célja az európai felsőfokú oktatás színvonalának javítása, valamint a hallgatói és munkavállalói mobilitás fellendítése a meglévő európai programokon keresztül. Az Európa 2020 stratégia kimondja, hogy „2020-ra minden európai fiatalnak lehetőséget kell biztosítani, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze”. A mostani gazdasági válság súlyosan érintette a fiatalokat, és a fiatalok körében a munkanélküliség aránya a felnőttek átlagának kétszerese. Ez az Európa előtt álló kihívások közül az egyik legnehezebb, és létfontosságú, hogy a tagállamok erre ne az oktatásba való beruházásaik csökkentésével reagáljanak. Biztosítanunk kell, hogy fiataljaink lehetőséget kapjanak a tanulásra és – ha úgy kívánják – tanulmányaik külföldön való folytatására, mivel az oktatásba való jelenbeli beruházás jobban felkészíti az EU-t a jövőben jelentkező kihívások leküzdésére. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Akkor, amikor a fiatalokat a globális pénzügyi válság hatásai különösen nagyon mértékben sújtják, mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy szert tehessenek azokra a készségekre, végzettségekre és ismeretekre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tevékeny módon járuljanak hozzá az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ezért nagyon fontos a hatékony végrehajtását és az azoknak a célkitűzéseknek az elérését biztosító feltételek kialakítása, amelyekre ez a kezdeményezés irányul. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A recesszió arculcsapásként érte az európai fiatalokat: míg ötből egy fiatal munkanélküli, a fiatalok 40%-át részmunkaidőben foglalkoztatják. Ezzel összefüggésben támogatom Zver úr jelentését, amely a fiataloknak

12-05-2011

12-05-2011

HU


szóló oktatási és szakképzési rendszerek javítására irányuló ajánlások sorára tesz javaslatot. Miközben fel kell lépnünk azért, hogy a lehető legnagyobb legye a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, és tevékenyen fel kell lépnünk az iskolai lemorzsolódással szemben – az európaiaknak csupán 31%-a rendelkezik egyetemi diplomával, szemben az Egyesült Államokra jellemző 40%-kal és a Japánra jellemző 50%-kal –, arról is gondoskodnunk kell, hogy a friss diplomások foglalkoztathatók legyenek. A jelentés több javaslatot is tartalmaz ennek elérésére vonatkozóan: az üzleti vállalkozások és az egyetemek közötti kommunikáció javítása, az egyetemi programok és struktúrák nagyobb mértékben való hozzáigazítása a munkaerőpiac sajátos igényeihez, a magas színvonalú, méltányos jövedelmet biztosító és a fiatal szociális jogait tiszteletben tartó szakmai gyakorlatoknak a tanulmányi programokba való bevezetése. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az olyan programoknak, mint például az egész életen át tartó tanulás programjainak (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Marie Curie-nek, az Erasmus Mundus programnak és a „Fiatalok lendületben” programnak juttatott finanszírozást növelni kell. A szakbizottság nemzetközi együttműködési hálózatok létrehozását javasolja az egyetemeken, a virtuális mobilitás felhasználásával. A mobilitási programokat elérhetővé kell tenni a szakképzésben részt vevők, a tanárok és a fiatal munkavállalók számára. Kérjük az iskolai, szakiskolai és egyetemi képesítéseknek az egész EU-ra kiterjedő elismerését. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy fontos két idegen nyelvet – például a szomszédos országok nyelveit – minél fiatalabb kortól tanulni. Végül kérjük a fogyatékkal élő fiatalok, a fiatal szülők és azok további támogatását, akik vissza szeretnének jutni az oktatásba. Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel kiemeli, hogy – ami az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit illeti – mennyire fontos a fiatalok számára, hogy multidiszciplináris oktatáshoz jussanak. Ezzel összefüggésben szükségessé válik a fiatalok arra való ösztönzése, hogy tanulmányaikat egyetemi szinten folytassák. Ha valaki túl korán lép a munka világába, az növeli a későbbi munkanélküliség, valamint az összemérhetően alacsonyabb életszínvonal kockázatát. Ennélfogva ennek nagy gazdasági és társadalmi költségei lehetnek, valamint negatív hatással lehet az Unió fenntartható gazdasági növekedésére, valamint arra való képességére, hogy a jövőben javítani tudja globális versenyképességét. Ugyanezen okok miatt úgy vélem, hogy a multikulturális, többnyelvű és gyakorlatias oktatás alapvető a jövő polgárainak formálása szempontjából, különösen, ha ezt a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezéshez hasonló mobilitási programokkal érik el. Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Jelenleg túl sok fiatal morzsolódik le az iskolából túl korán, és nem elegen használják ki a felsőfokú oktatás lehetőségeit. Ez veszélybe sodorja azon végzettségek mennyiségét, amelyekre a jövőben Európának szüksége lesz. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés arra törekszik, hogy 2020-ig valamennyi európai fiatal számára megnövelje az oktatási mobilitás lehetőségeit, megadva nekik az őket a piaci igényekre felkészítő oktatást annak érdekében, hogy zökkenőmentesebb legyen az oktatásból a munka világába való átment. Ezek miatt még inkább tudatosítanunk kell az iskolákban és üzleti vállalkozásokban annak szükségességét, hogy hálózatokat hozzanak létre, szakmai gyakorlatokkal bővítve a fiatalok gyakorlati ismereteit. A kezdeményezés középpontjában a fiatalok állnak, de nem szabad megfeledkeznünk azokról a fogyatékkal élő fiatalokról, akiknek ugyanezen tanulmányi és munkalehetőségeket kell szavatolni.

77

78

HU


Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Elfogadtam az Európa oktatási és képzési rendszereinek javításáról szóló jelentést. Támogatom a fiatalokra irányuló valamennyi oktatási program kiterjesztését. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés mellett forrást és politikai támogatást kell adni a programoknak, így például az Erasmus-, a Leonardo da Vinci-, a Comenius-, a Grundtvig-, a „Fiatalok lendületben” és a Marie Curie-programnak. E programok jelentős sikert értek el az Unióban. Nagyszámú, különféle hátterű fiatallal foglalkoznak (az Erasmus ösztöndíjjal 1998 és 2010 között külföldre utazó lengyel diákok száma 93 807 volt) és hozzájárulnak a fiatalok szerephez juttatáséhoz és az erős európai civil társadalom megteremtéshez. Ezek nagyon hatékony programok, amelyek esetében az egyetlen résztvevőre eső költség nagyon alacsony, ugyanakkor a forrásokat nagyszámú résztvevő használja. A fiatalok mobilitásának előmozdításához szükség van a gyakorlati akadályok felszámolására. Az Erasmus programban részt vevő diákok körülbelül egyharmada tapasztalt olyan problémákat, amelyek a más országok oktatási rendszereivel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a hazai és a külföldi tanulmányok egymással való megfeleltetésének és folytonosságának hiánya miatt támadtak. Támogatni a külföldön töltött idő és a más uniós országokból származó képesítések elismerését. A megoldásra váró egyéb problémák között szerepelnek még a vízumok megszerzésével kapcsolatos nehézségek, a különböző nyelveken kiállított orvosi papírok, valamint az ösztöndíjak hordozhatósága külföldi út esetén. A mobilitást illetően a fogyatékkal élők még több akadállyal találják magukat szemben, mint azok, akiknek nem kell fogyatékkal élniük. További mechanizmusokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők mindenki mással azonos lehetőségekhez juthassanak. Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az Európa 2020 stratégia hét kezdeményezésének egyike. 28 fontos tevékenységből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint a fiatalok munkaerőpiacra való átvezetése. Azt, hogy a jelentés milyen fontos akkor, amikor Európa kemény időket él, a különböző tagállamok munkanélküli fiataljainak egyre növekvő aránya támasztja alá, azzal a következtetéssel, hogy ez a korcsoport jelenti a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett csoportok egyikét. Ennélfogva alapvető fontosságúnak tartom az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a diplomások számának növelésére, és az oktatás és a szakképzés vonzóbbá tételére irányuló intézkedések alkalmazását. Az oktatás iránti elkötelezettséget nem költségként, hanem a jövőbe való befektetésként kell tekinteni. Ennélfogva úgy véljük, hogy fontos a már meglévő mobilitási és oktatási/képzési programokba való újbóli beruházás, továbbá fontos a célzott gyakornoki munka európai szintű minimumkövetelményeinek megállapítása, mivel a célzott gyakornoki munkát nem foglalkoztatásnak kell tekinteni, hanem a gyakorlati készségek elsajátításának. Végül szeretném hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikeréhez partnerségek formájában szükséges összehangolni az intézkedéseket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal. Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) A Milan Zver úrnak a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezéséről szóló jelentése mellett szavaztam. A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy intézkedéseket tegyenek az iskolából lemorzsolódók problémájának leküzdése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező európaiak számának növelésére irányuló ösztönzők kialakítása érdekében. A jelentés szerint nagyon fontos annak biztosítása

12-05-2011

12-05-2011

HU


is, hogy az oktatás megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek, és olyan készségeket és ismereteket nyújtson, amelyekre az európai fiataloknak szüksége van. Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Fiataljaink biztonságos jövőjének megteremtése közel áll a szívemhez. Sajnos a litván fiatalok kilátásai elég sötétek. Litvániában a fiatalok körében a munkanélküliség 34%-os, ami majdnem 14%-kal magasabb az uniós átlagnál. Az uniós statisztikák szerint csupán két olyan európai uniós tagállam van, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya magasabb, mint Litvániában. Azokat a litván fiatalokat pedig, akiknek mégis sikerül munkát találniuk, gyakran kényszerítik kedvezőtlen feltételekkel rendelkező munkaszerződés elfogadására. További erőfeszítéseket kell tennünk három fő prioritás végrehajtására: először a vállalkozói készségek előmozdítása érdekében; másodszor a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez való igazítása érdekében; és harmadszor annak érdekében, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak az aktívabb társadalmi szerepvállalásra. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyike azoknak a platformoknak, amelyek segítséget nyújthatnak a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításához. A külföldi munkavállalás és tanulás előnyös lehet a litván fiatalok és hazánk számára is. Sokkal fontosabb azonban, hogy európai jövőt tudjunk adni fiataljainknak Litvániában. Ezt a fiatalok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti kapcsolatok kialakításával lehet biztosítani. Ez előmozdítaná azt, hogy igény támadjon a kkv-kban a fiatal munkavállalókra, a fiatalokat pedig a kkv-knál való munkavállalásra ösztönözné. Derek Vaughan (S&D), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel annak biztosítása, hogy a fiatalok EU-szerte utazhassanak és dolgozhassanak alapvető fontosságú versenyképességünk fellendítése szempontjából. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit úgy lehet elérni, ha beruházunk azokba a programokban, amelyek sokféle lehetőséget kínálnak a fiataloknak, valamint előmozdítják a munkaerő-piaci mobilitást. A fiatalok mobilitását támogató projektek finanszírozásával és az üzleti vállalkozások és az oktatás közötti együttműködés hangsúlyosabbá tételével az európai fiataloknak nagyobb esélye lesz a sikeres szakmai pályafutásra. Alapvető fontosságú az oktatás fősodrán kívülre került fiataloknak az iskolarendszeren kívüli és a kötetlen oktatás ösztönzésével való támogatása. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) Tartózkodtam a jelentésről való szavazáskor, annak dacára, hogy a jelentés kritikusan szemléli a különösen az európai tagállamok által megvalósított, a fiatalokra irányuló politikákat. A jelentés számos kedvező javaslatot tartalmaz, különösen a fiataloknak az európai ifjúságpolitikák összeállítása folyamatában való részvételével, az iskolarendszeren kívüli és kötetlen oktatás fejlesztésével és a gyakornokok státusának javításával kapcsolatban. A jelentést – azon a megerősített szándékán túl, hogy a tagállamokat az oktatás területén végrehajtott beruházásaiknak a pénzügyi válságtól függetlenül való növelésére ösztönözze – áthatja a felsőoktatás liberalizálására és a piac, és ilyen módon a vállalatok kizárólagos érdekei alá rendelésére irányuló politikák szelleme. Eges rendelkezések – például a diákhitelek európai rendszerének az EBB-vel partnerségben való bevezetése – még aggasztóbbak, figyelemmel a felsőfokú oktatásban a lehető legnagyobb arányban való részvétel tekintetében kitűzött célokra. Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” kezdeményezésre adott szavazatommal az európai fiatalok helyzetének előmozdítására irányuló ambiciózus

79

80

HU


cselekvési tervet kívántam támogatni. A Lisszaboni Szerződés kiterjesztette az EU hatáskörét az ifjúságpolitika területén. E tekintetben az Európai Parlamentnek kötelessége a politikához nyújtott támogatásának megerősítése. Az európai identitásnak csak akkor van jelentése, ha fiatal polgáraink is elfogadják. Európának magára kell vállalnia ezt a felelősséget azzal, hogy összehangolt stratégiát javasol az oktatás és képzés területén. Üdvözlöm a felsőfokú oktatásba való beruházást a GDP 2%-ának meghatározó jelentés ambícióját. Akkor, amikor az európai munkaerőpiacot jelentős gazdasági válság sújtotta, a képzésnek kiemelt feladatnak kell lennie, hogy perspektívát kínálhassunk a fiataloknak a jövőre nézve, és megkönnyítsük számukra a munkaerőpiacra való belépésüket. Az európai csereprogramok (Erasmus, Leonardo da Vinci) fejlesztése szintén jótékonyan hat majd a fiatalokra, mivel ezek a programok valódi hozzáadott értéket kínálnak szakmai és személyes szinten is. Az új nyelv elsajátítása és egy másik kultúra felfedezése olyan eszköz, amely mindenki számára hozzáférhető kell legyen. Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása szükségszerűen a lehető legjobb lehetőségeket és esélyeket hozza elő az oktatásban és képzésben. A tanulás ideje való mobilitás – amelyet az Erasmus-, a Leonardo da Vinci- és a Comenius-programhoz hasonló uniós programok könnyítenek meg – nemcsak az iskolarendszerű oktatás aspektusait mozdítja előre, hanem a személyes és társadalmi fejlődést is. Ezért a jelentés mellett szavaztam. Jelentés: Mary Honeyball (A7-0099/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel az iskola előtti és a koragyermekkori oktatás különböző hagyományok szerint valósul meg az európai kontinensen, ami megnehezíti egy univerzális európai rendszer létrehozását a koragyermekkori oktatás terén. Könnyebb közös célokat és célkitűzéseket meghatározni a gyakorlatok következetes harmonizálása érdekében. Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakul ki a beszéd- és kifejezőkészség is. Ebben az életkorban teremtődnek meg továbbá a későbbi iskolai és szakmai előmenetel alapjai, és fejlődnek ki a szociális kompetenciák. Ez a periódus kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, és lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és érzelmi fejlődést. Az Európai Unió gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. A jelentés mellett szavaztam, amely elismeri, hogy a koragyermekkori oktatás terén nehéz lenne egy uniós megközelítés bevezetése, és támogatja egy közös célokat és értékeket tartalmazó egységes európai keret kialakítását, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. A gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelynek célja egy tudásalapú társadalom létrehozása, a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása. Ezek a célkitűzések ugyanakkor

12-05-2011

12-05-2011

HU


csak akkor valósíthatók meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben. A tagállamoknak növelniük kell a beruházást, biztosítaniuk kell a hozzáférhető és magas színvonalú korai nevelést minden gyermek számára, ami segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Honeyball asszony jelentése mellett szavaztam. Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik. Ez szükségessé teszi egy közös célokat, jogosultságokat és értékeket tartalmazó európai keret létrehozását. Az Európa 2020 stratégiának a befogadó társadalom megteremtésére kell összpontosítania a foglalkoztatás bővítésén keresztül. Az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a jobb élet felé vezető jövőt. Szeretnék emlékeztetni a korai évek tevékenységeinek, különösen az idegen nyelvek tanulásának fontosságára. A kulturális tevékenységek gazdagítják a gyermekek életét, és előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet. Végül, de nem utolsósorban, figyelemmel kell lenni a családok eltérő életkörülményeinek sokféleségére. E tekintetben rugalmas és innovatív koragyermekkori oktatási programokra van szükség. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) A koragyermekkori oktatás alapvető fontosságú. Teljes mértékben támogatom a korábban meghatározott célokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak. Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európa gazdag és sokszínű oktatási hagyományokkal rendelkezik, amelyeken belül a korai oktatás számos fajtája valósul meg a kontinens különböző országaiban. Az oktatás biztosítása, az oktatásban való részvétel arányai, a szolgáltatások vonatkozásában alkalmazott megközelítés, a szolgáltatások igazgatása stb. tekintetében egyértelmű eltérés tapasztalható a tagállamok között. Ezért az EU szintjén nem megfelelő és nehezen volna kivitelezhető az a megközelítés, amely a koragyermekkori oktatási és nevelési (ECEC) szolgáltatások tekintetében univerzális megoldást alkalmazna. Ugyanakkor ajánlott lenne egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló európai keret kialakítása, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, a gyermek fizikai és kognitív fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. Továbbá ezek a korai évek alapozzák meg a gyermek élethosszig tartó tanulását. A szegény családok kisebb valószínűséggel veszik igénybe az ECEC-szolgáltatásokat, mint az egyéb csoportok. Ez aggasztó, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés bizonyítottan a leginkább javára válik. Nessa Childers (S&D), írásban. – Ez nagyon időszerű téma, és határozottan támogatom a csoportot a korai oktatásra való összpontosításban. Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) A család központi szerepét kiegészítő szilárd alapok kiépítése a koragyermekkori oktatás és nevelés tekintetében döntően hozzájárul a későbbi sikerekhez az egész életen át tartó tanulás, a társadalmi integráció, a személyiségfejlődés és a jövőbeni foglalkoztathatóság tekintetében. A gyermekek legkorábbi tapasztalatai képezik az alapját minden későbbi tanulásnak, a gyermekek fejlődése alakulásának, valamint ezek segíthetnek az esetleges hátrányos helyzeteknek és a szegénység generációkon keresztül való átadásának megfordításában. Azáltal, hogy képessé tesszük a gyermekeket lehetőségeik

81

82

HU


kiaknázására, a magas színvonalú oktatás és nevelés jelentősen hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia két fő célkitűzésének eléréséhez, ezek a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, és legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből. Támogatom tehát a közös célokból és értékekből összeálló európai struktúra kialakítását, amely közös jogokat és struktúrákat tartalmaz, és amely hozzá fog járulni a megfelelő koragyermekkori oktatási és nevelési szolgáltatások kialakításához; és ezeknek hatékony és méltányos finanszírozásban kell részesülniük. Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Közismert, hogy kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ez az a kor, amikor kialakul a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Mivel a gyermekek korai oktatása lefekteti az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, úgy gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia, amely a foglalkoztatás bővítése, az iskolából való kimaradás arányainak csökkentése és a szegénység visszaszorítása révén törekszik a befogadó társadalom megteremtésére, csak akkor valósítható meg, ha valamennyi gyermek számára biztosítjuk a megfelelő indulást az életben. Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a szülői szabadság biztosítása a gyermek korai életének alapvető eleme. A gyermekek szükségleteire való megfelelő válaszadás szükségessé teszi a megfelelő szülési szabadság, apasági szabadság és szülői szabadság védelmét, gyermekeik oktatásának középpontjába helyezve ezáltal mindkét szülőt. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ahogy azt elmondtam a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kapcsán, az oktatás alapvetően fontos eszköz az Európa 2020 stratégia ambiciózus célkitűzései megvalósításának biztosításában. Ez nem csak a középfokú és felsőfokú oktatásra igaz, hanem az első megtanult dolgokra, a kezdetektől, a koragyermekkortól. Létfontosságú, hogy az európai gyermekek olyan megfelelő minőségű oktatáshoz férjenek hozzá, amely kihívást jelentően készíti fel őket az anyanyelv, a matematika és egy vagy több idegen nyelv alapvető ismeretére. Ennek az oktatásnak arra is képessé kell tennie őket, hogy megtanulják azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik számukra tanulmányaik elvégzését, és hogy olyan eredményesek legyenek, amit a fiatal európaiaktól várunk. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatásról szól az Európai Unióban. Mindannyian tudjuk, hogy az alapoktól kell felépíteni egy házat. Ha az alapok rosszak, fennáll a veszélye, hogy az épület nem lesz elég szilárd, és akár össze is omolhat. Ugyanez igaz az oktatásra. A szilárd, jó alapokkal rendelkező oktatás jobb jövőt biztosít Európának. A gyermek korai éveiben történő beavatkozás létfontosságú a jövő, a jobb egészség és családi kapcsolatok, valamint a jobb jövőbeni munkalehetőségek szempontjából. A koragyermekkori oktatás nagyon fontos téma, amely nem kapta meg az őt megillető figyelmet a jogszabályok alkotóitól. Az emberi erőforrás felkészítése fontosabb az épületek minőségénél. Fejleszteni kell a szakmai szolgáltatásokat és az ágazatban dolgozók képesítéseit. Egyetértek azzal, hogy olyan értékeket és paramétereket kell meghatározni, amelyek közösek minden tagállamban, tehát a jelentés mellett szavaztam.

12-05-2011

12-05-2011

HU


João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését. Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat. Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés a korai oktatás létfontosságú kérdésére, és annak a kognitív, szenzomotoros, viselkedésbeli, érzelmi és személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatására összpontosít. Ezek határozzák meg a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott mentális és fizikai fejlődését. Néhány fontos kérdés szerepel a jelentés preambulumában, mint például hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között, és hogy sok család komoly nehézségekbe ütközik, ha össze kell egyeztetnie a családi kötelezettségeket a szabályozatlan munkaórákkal és a bizonytalan munkahelyekkel. Sajnálatos módon ezeket a kérdéseket a későbbiekben hanyagolják: nem teszik meg a helyzet megváltoztatásához szükséges javaslatokat. Mivel a korai oktatás létfontosságú a társadalmi fejlődés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, nyilvános, ingyenes, jó minőségű, és mindenki számára hozzáférhető, iskoláskor előtti hálózaton kellene alapulnia. Az oktatást nem szabad kiszolgáltatni a piac logikájának. A jobb élet és jobb jövő kilátásának biztosításához nyilvános óvodai hálózatot kell létrehozni, amely nagyobb földrajzi területet fed le, és nyitottabb az olyan oktatási modellek felé, amelyek támogatják a gyermek és a társadalom fejlődését, és küzdenek a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ellen. Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – (SK) Mind a benyújtott jelentések, mind az eddigi viták különböző perspektívákból szemlélik a kultúrát és az oktatást. Én nagyon fontosnak tartom a kreativitás fejlesztését a születéstől kezdve. Honeyball asszony jelentése rámutat, hogy sok szempontból a legjobb a korai években megkezdeni az oktatást. Az Európában jelenleg hatályos emberi jogi dokumentumok értelmében a gyermekek aktív és elkötelezett, saját jogokkal rendelkező polgárok. Hatalmas kreatív potenciállal rendelkeznek. A születéstől az élet harmadik évéig tartó időszak kritikus a gyermek agyának fejlődése, valamint a gyermek fizikai és kognitív fejlődése szempontjából. Az élethosszig tartó tanulást, ami fontos szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések megvalósulásában, szintén e korai évek határozzák meg. A szegény családok – sokszor romák – nehezebben férnek hozzá a korai oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz. Ez annál szomorúbb, mivel a

83

84

HU


hátrányos helyzetű családok gyermekei azok, akiknek az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés a leginkább hasznára válna. Biztosítanunk kell, hogy a nevelés és oktatás minden család és gyermek számára hozzáférhető legyen, hátterüktől és szüleik pénzügyi helyzetétől függetlenül. Nagyon nem szeretek gyakorlati, pénzügyi érvekre hivatkozni emberi jogi kérdésekben, valamint olyan ügyekben, amelyeknek egyértelműeknek, és a gazdasági helyzettől a lehető legfüggetlenebbnek kellene lenniük. Ugyanakkor el kell mondani, hogy egy olyan döntés, miszerint nem fektetünk pénzt ebbe a területbe, azonnal nem észrevehető kiadásokat jelenthet később. Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) Időről időre ez a Ház olyan jelentéseket készít, amelyek címe semmi kétséget nem hagy a felől, hogy képtelenségek lesznek benne! A Honeyball-jelentés ezek egyike. Lapozzuk át a szokásos bekezdéseket a kötelező multikulturalizmusról, arról, hogy milyen sors vár a bevándorlókra, és hogy mindent támogatunk a kisebbséggel kapcsolatban. A jelentés gyöngyszeme a 14. bekezdés. Az apák és anyák így „egyenlő partnerek a koragyermekkori oktatásban és nevelésben”. Jól olvastam, hogy „partnerek”? Nem az ő felelősségük elsősorban, hogy tanítsák saját gyermekeiket? Ugyanakkor igaz, hogy a 16. bekezdésben az előadó szülői oktatási programok indítására ösztönöz. Tehát a kezdetektől úgy tekintenek a szülőkre, mint akik tehetetlenek, felelőtlenek és gyerekesek. Ezt a benyomást megerősíti a 27. bekezdés, amely hangsúlyozza, hogy a megfelelő koragyermekkori szolgáltatások hiányában gyermekeink jobban ki vannak téve a bűnözés és az antiszociális viselkedés veszélyének. Meghökkentő, hogy mennyire nem bíznak az emberekben, és csodálkozunk, hogy hogyan boldogulhatott az emberiség eddig Önök nélkül. Nem, igazából a legnagyobb szívesség, amit gyermekeinkért tehetnek, hogy békén hagyják őket! Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a gyermekkor első évei (az iskola előtti időszak) kritikus a kognitív, szenzomotoros fejlődés és a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve lefekteti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Ajánlott tehát, hogy a tagállamok fontolóra vegyék a beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését. Ösztönzik az innovatív pedagógiai modellek alkalmazását és támogatását a nyelvoktatás területén, mindenekelőtt azon többnyelvű bölcsődékben és óvodákban, amelyek a regionális kisebbségi nyelvek, valamint a szomszédos országok nyelveinek oktatását középpontba helyezve a 2002-ben Barcelonában kitűzött célokat szolgálják. Bizonytalan gazdasági helyzetben nem szabad háttérbe szorítani a jelentősebb beruházásokat a koragyermekkori nevelési és oktatási (ECEC) szolgáltatások terén. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak megfelelő forrásokat kell fordítaniuk az ECEC-szolgáltatásokra. A minőségi kisgyermekkori oktatás segíthet a korai iskolaelhagyások számának csökkentésében, a hátrányos helyzetű társadalmi és kulturális csoportokhoz tartozó gyermekek oktatásbeli hátrányainak felszámolásában, valamint az azokból adódó, és az egész társadalmat érintő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok kiemelt kockázatnak vannak kitéve. Törődnünk kell tehát a jövő nemzedékeivel és oktatásuk minőségével! Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy elégtelen és nehéz egy megközelítést kidolgozni a fiatal gyermekek oktatásával és képzésével kapcsolatban, fontos megvizsgálni a szükséges eszközök lehetséges bevezetést, valamint hogy milyen szinteken kell cselekedni. A fiatal gyermekeken a hat éven aluliakat értjük. Ez kényes szakasz a gyermekek agyi, fizikai és kognitív fejlődésében, valamint a nyelvtanulás szempontjából. Ezek azok az évek, amikor a gyermekek megtanulják és megismerik azokat

12-05-2011

12-05-2011

HU


az eszközöket, amelyeket felnőttként fognak használni más kognitív mechanizmusokban, amelyek azonban szükségesek jövőbeni képzésükhöz és munkájukhoz. A jelentés mellett szavaztam tehát, mivel a gyermekkor védelméről, gyermekek ezreinek azon jogáról beszélünk, hogy iskolába járhassanak, és hogy a legjobb körülményeket biztosítsuk számukra a tanuláshoz. Ez a kulcsa a jövőnek és az Európai Unió fejlődésének, és ezért el kell végeznünk a Honeyball asszony által leírt tevékenységeket, akinek szeretnék gratulálni munkájához. Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Alapvető fontosságú, hogy egységes politikát és megközelítést támogassunk az uniós tagállamok között a gyermekek korai tanulásával kapcsolatban. Az ilyen típusú oktatáshoz való hozzáférésnek fontos gazdasági, szociális és kulturális hatása van. Az egységes uniós szintű politika mellett különösen fontos, hogy jó együttműködést és koordinációt biztosítsunk helyi szinten a fiatalok oktatásában érintett különböző intézmények és minisztériumok között. Ezek a programok igencsak fontosak, mivel korai éveikben a gyermekek különleges tanulási képességekkel rendelkeznek, és meghatározhatják teljes későbbi képzésüket és szakmai útjukat. David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. 2002-ben a barcelonai Európa Tanács felszólította az uniós tagállamokat, hogy 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára nyújtsanak gyermekgondozási ellátást. E célkitűzések az ECEC-szolgáltatások munkaerő-piaci megközelítését tükrözték, amely a foglalkoztatott nők számának növekedése idején azonosított igényen alapult. Egyrészt rendkívül fontos, hogy az ECEC-szolgáltatások és a nők esélyegyenlőségének biztosítása közötti összefüggés megfelelő figyelmet kapjon, másrészt azonban ezek a célkitűzések nyilvánvalóan problematikusak és idejétmúltak, mivel nem veszik figyelembe az erős korai oktatási szakpolitika számos, kulcsfontosságú minőségi vonatkozását. Az ECEC-központok nem egyszerűen gyermekmegőrzők, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők dolgozhassanak; olyan többletet adnak, ami rendkívül fontos a gyermekek jóléte és jövőbeni életlehetőségei szempontjából. Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) A gyermekkor korai évei nagy figyelmet és gondos megközelítést érdemelnek a külső környezet tekintetében. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy ez egyedülálló és megismételhetetlen szakasza a fejlődésnek, amely során kialakul az egyén személyisége. Intenzívebben kell foglalkozni ezzel a korral, és soha, semmilyen módon nem lehet alulértékelni vagy ideiglenesen elhanyagolni. A felnőtteknek kell a példaképeknek lenniük, így segítve a gyermekeket, hogy különböző tudásra és képességekre tegyenek szert. Ez a személyiségfejlődés időszaka, amikor a tanulási folyamat úgyszólván természetes és nem erőltetett, és a gyermekek a környező világot a lehető legnagyobb mértékben észlelik, fogadják be és teszik magukévá. Bár a gyermek fejlődésében számos, akár genetikailag meghatározott, akár a külső környezeten alapuló tényező szerepet kap, elsősorban a szülők és a gyermekkel közvetlen kapcsolatban álló személyek formálják személyiségét. Szeretném megemlíteni és hangsúlyozni, hogy ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkeznünk a kifejezetten erre a korcsoportra irányuló megfelelő és minden tekintetben összpontosított mozgásról, amely segítheti a személyiségfejlődést, és a későbbiekben hozzájárulhat az egészségesebb élethez. Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisgyermekkori oktatás messzemenően meghatározza a gyermekek jövőbeni fejlődését és annak esélyeit, hogy később sikeresek

85

86

HU


legyenek. Az ebben az időszakban tett beruházások csökkenthetik az egészségügyi problémákkal, a bűnözési arányokkal és az antiszociális viselkedéssel kapcsolatos későbbi költségeket. Ennek ellenére a koragyermekkori oktatás egyenlőtlen az Európai Unióban. Ugyanakkor nehéz lenne az univerzális megközelítés alkalmazása. Úgy gondolom, hogy inkább egy egyértelműen meghatározott célokkal és értékekkel rendelkező közös keret kialakítására kellene összpontosítanunk. A 2002-ben meghatározott célkitűzések értelmében a tagállamoknak 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk. Ennek gazdasági oka is van, mivel nőtt a nők munkaerő-piaci részvétele. Létfontosságú, hogy bevonjuk a kisebbségi lakosságot a koragyermekkori oktatási programokba, különösen a gyakran hátrányos helyzetű roma lakosságot. Fontos továbbá az elegendő számú gyermekgondozási hely biztosítása, hogy elkerüljük a hosszú várólistákat a gyermekek ilyen intézményekbe való beíratásakor. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fiatal gyermekekkel foglalkozók képesítését sem, akik döntő hatással vannak az oktatás minőségére. Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A minimum annak biztosítása, hogy minden kisgyermek azonos minőségű oktatásban és nevelésben részesüljön, függetlenül korától és szociális helyzetétől. A Honeyball-jelentés – annak ellenére, hogy egyébként dicséretes – még ezt a minimumot sem követeli meg. Ez elítélendő. Ugyanakkor, mivel a szövegnek nincs jogalkotási következménye, elfogadható a komoly hiányosságok ellenére is. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Elfogadott nézet, hogy a gyermekek korai oktatása fekteti le az egész életen át tartó sikeres tanulásuk alapjait. Kisgyermekkorban a gyermekekben különösen nagy a tudásszomj, készek a tanulásra és könnyen is tanulnak, és ebben a korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszéd- és kifejezőkészség, valamint a szociális kompetenciák. Szintén ebben az életkorban teremtődnek meg a későbbi iskolai és munkahelyi előmenetel alapjai. Minden szükséges erőfeszítést meg kell tennünk tehát, hogy a kisgyermekek azonos oktatási körülményekhez férhessenek hozzá, mindenféle megkülönböztetéstől mentesen. Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekek kisgyermekkori oktatása az alapja egész életen át tartó sikeres tanulásuknak. Ez a tanulás élesíti a gyermek elméjét, fokozza természetes kíváncsiságát, és fejleszti motoros képességeit, fizikai munkára buzdít, és jó a mentális egészség szempontjából. Szocializálja a gyermeket, fejleszti anyanyelvtudásukat, és hozzászoktatja őket az idegen nyelv hangzásához. Elvezeti az olvasás és a számolás kezdetéig. Ugyanakkor a korai oktatás és képzés különböző formákban van jelen az Európai Unió országaiban, az országnak a gyermekkorról kialakított értelmezésétől függően. A korai oktatás és képzés általában kevesebb figyelmet és befektetést élvez, mint a többi oktatási szint. Minden szülőnek és gyermeknek hozzáférést kell biztosítani az oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz, függetlenül családi hátterüktől és pénzügyi helyzetüktől. A szülőknek egyenlő partnerekként kell részt venniük ezekben a szolgáltatásokban. Az iskolaköteles kor alatti időszak a legfontosabb a gyermek érzelmi és szociális fejlődése szempontjából, ezért az ilyen korú gyermekekkel foglalkozóknak megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük. Minden esetben elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló szükségleteit és érdekeit kell figyelembe venni. Miroslav Mikolášik (PPE), írásban. – (SK) A koragyermekkor minden kétséget kizáróan alapvető fontosságú a gyermekek fizikai, mentális és szociális fejlődése szempontjából, és

12-05-2011

12-05-2011

HU


ezért meg kell értenünk, hogy az iskoláskor alatti oktatásba való beruházás megtérülése jövőbeni növekedésünk biztosítéka. Emellett már több tanulmány megmutatta, hogy az ilyen módon felhasznált támogatások jelentős gazdasági és társadalmi hasznot hoznak közép- és hosszú távon. A legjobb és legtermészetesebb módja az ilyen típusú támogatás biztosításának a családnak, mint a társadalom alapegységének védelme. A szülők az elsődleges és legfontosabb tanárai gyermekeiknek, és a jogi keretnek ezért nem szabad olyan rendelkezéseket tartalmaznia, amely bünteti a családokat azért, hogy ők maguk foglalkoznak gyermekeikkel, különösen a korai években. Bár ez a kérdés a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, igen kívánatos lenne az Unió részéről, hogy koordinátori szerepén keresztül hozzájáruljon a tagállamokban kialakult helyzet javításához. Az említettek miatt támogatom az előadó álláspontját. Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Ez az egyesült királyságbeli szocialista EP-képviselő, Honeyball asszony által készített állásfoglalásra irányuló indítvány megpróbálja az egyenlő partner szintjére csökkenteni az anya és az apa szerepét az állami oktatási rendszerben. Szó szerint a jelentés kimondja (a 14. bekezdésben), hogy „[Az Európai Parlament] hangsúlyozza, hogy az anyák és apák egyenjogú partnerekként együttműködnek az ECEC-ben [koragyermekkori oktatás és nevelés]; (…)”. Ez a megfogalmazás erős bizalmatlanságot fejez ki a család és a szülők azon globálisan elismert jogával szemben, hogy gondoskodjanak gyermekeikről és felneveljék őket. Ez teljes ellentmondásban áll a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányával, amely kimondja, hogy „A gyermekek gondozása és felnevelése a szülők természetes joga, és egy elsősorban őket terhelő felelősség” (6. § (2) bekezdés). Ez a jelentés az EU családellenes programjának megnyilvánulása, és megpróbál beleavatkozni a tagállamok szociális hatásköreibe. Az indítvány javasolja továbbá egy beiskolázás előtti kötelező óvodai év bevezetését, valamint a korai oktatási intézmények fejlesztését és javítását. Eközben a jelentés megerősíti az EU „barcelonai célkitűzéseit”, amelyek, mint ahogy egykor a Szovjetunió, kvótákat határoz meg azzal kapcsolatban, hogy milyen arányban veszi át az állam a gyermekek felnevelésének feladatát. A gyermek jóléte nem központi kérdés ebben az indítványban. A szülőknek a gyermekeik felnevelésével kapcsolatos szabad választási jogát ássa alá. Ezért a jelentés ellen szavaztam. Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A gyermek életének első három éve döntő fontosságú az agy fejlődése és a nyelvtanulás szempontjából. A nyelvtanulás a logikai gondolkodás és a szituációs gondolkodás alapja. A nyelv bizonyos szintű elsajátítása nélkül alig van lehetőség a további tanulásra, mivel a nyelvi hiányosságokat csak nagy nehézségek árán lehet leküzdeni az életkor növekedésével. A jelentés felismeri, hogy a legtöbb bevándorló gyermeket az EU-ban megfelelő nyelvtudás nélkül oktatnak. Ugyanakkor kijelenti, hogy a bevándorló családok (és az olyan kisebbségek, mint a romák), sokkal kisebb arányban veszik igénybe a korai oktatást, mint más családok. Nem engedhetjük meg, hogy iskoláink színvonala egyre csak csökkenjen, mert sok gyerek egész egyszerűen nem érti meg a tananyagot. Minden gyermeknek – akár bevándorló, akár nem – olyan szinten kell elsajátítania a nemzeti nyelvet mire iskolába kerül, hogy képes legyen követni az oktatást. A jelentés nem tesz érdemi kísérletet ennek a problémának a megoldására. Ehelyett a szülők dajkálása és a gyermeknevelés állam általi átvétele irányába mozdul el. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

87

88

HU


Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Az európai oktatási hagyományok, és ezért az iskola előtti oktatás sokfélesége elfogadható és üdvözlendő, mivel tükrözi az egyes országok különböző európai kulturális, történelmi és társadalmi vonatkozásait. Ugyanakkor van mód a közös koordinációs nevezőkkel, közös célkitűzésekkel és értékekkel, közös jogokkal és struktúrákkal rendelkező európai keret kidolgozására. Mi több, ha a barcelonai célkitűzések kikötik, hogy az uniós tagállamoknak a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtaniuk, akkor megállapodást kell elérnünk a tagállamok között, és amennyiben lehetséges, meg kell osztani az információt és a bevált gyakorlatokat, különösen a fejlett iskola előtti oktatási struktúrákkal rendelkező tagállamoknak az ezen a területen kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekkel. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkori oktatás és nevelés számos fajtája valósul meg az Európai Unióban, a „minőség” különböző meghatározásaival, amely jelentős mértékben függ az egyes ország és régió kulturális értékeitől és a „gyermekkor” különböző felfogásától. A korai oktatás az alapja az egész életen át tartó sikeres tanulásnak, ami kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. Ezért a korai oktatásról szóló jelentés mellett szavaztam, amely közös uniós célkitűzéseket határoz meg a barcelonai Európai Tanács céljainak elérése érdekében, különösen, hogy 2010-re a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást nyújtsanak. Az előadóhoz hasonlóan még ambiciózusabb célkitűzésekre szólítok fel. Ez a gyermekközpontú megközelítés elismeri, hogy a gyermekkor első évei döntő fontosságúak a kognitív, szenzomotoros és fizikai fejlődés, az érzelmi és személyiségfejlődés, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait. Phil Prendergast (S&D), írásban. – A korai oktatáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a fiatal gyermekek számára a tanulásra való képességük és akaratuk szempontjából, különösen mivel fiatal korban alakulnak ki olyan fontos készségek, mint a beszédkészség, valamint a szociális kompetenciák. Hasonlóan fontos, hogy egyértelmű összefüggés van a szegénység, a hátrányos helyzet és a gyenge iskolai teljesítmény között. Biztosítanunk kell tehát, hogy elérjük a barcelonai Európai Tanácson meghatározott célkitűzéseket, miszerint gyermekgondozási ellátást nyújtunk a három év alatti és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára. Az oktatás terén jelentkező hátrányok magas színvonalú kisgyermekkori neveléssel, célzott támogatással és a befogadó oktatás előmozdításával való kiküszöbölése szükségszerű egy valóban befogadó társadalom létrehozásához. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A koragyermekkor döntő fontosságú a gyermekek több kognitív és szociális képessége kialakulása szempontjából, amelyek hatásait egész életükben érezni fogják. Emlékeznünk kell például a többnyelvűség kialakulásának képességére. Ugyanakkor csak minimálisan vizsgálták a tanulásnak ezt a szakaszát, és csekély jelentőséget tulajdonítottak neki a teljes oktatás összefüggésében. Ennek negatív hatása van például a kevésbé jómódú családokban felnevelt gyermekekre, ahol kevésbé ösztönzik a gyermekek kognitív fejlődését. Sürgősen bővítenünk kell tehát a koragyermekkori oktatást és nevelést (ECEC). Ezért szavaztam az állásfoglalás mellett. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A gyermekkor első évei döntően fontosak a gyermekek agyi, fizikai, érzelmi és személyiségfejlődése, valamint a nyelv elsajátítása szempontjából, illetve ezek fektetik le az egész életen át tartó tanulás alapjait. Mivel teljes

12-05-2011

12-05-2011

HU


mértékben támogatom egy közös európai megközelítés bevezetését a korai oktatással kapcsolatban – tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes tagállamok megközelítésének eltéréseit –, támogatom Honeyball asszony jelentését, amely az ECEC-szolgáltatások közös célokat és értékeket hangsúlyozó európai keretének létrehozását javasolja. Elismervén a szülőknek mint „fő oktatóknak” a döntő szerepét, a jelentés megpróbálja javítani a szülői szabadságot – amelynek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé váljon a szülők számára, hogy vezető szerepet töltsenek be gyermekeik oktatásában életük korai szakaszában –, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak szülői oktatási programokat, és a további segítségre szoruló szülők számára adott esetben biztosítsanak egyébfajta támogatásokat. Természetesen ez további beruházásokat kíván meg mind a 27 tagállamtól, és arra kérem őket, hogy megfelelő erőforrásokat biztosítsanak az ECEC-szolgáltatások számára. Számomra az oktatásnak politikai prioritást kell élveznie. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A korai oktatás az EU-ban hosszú és finoman differenciált hagyománnyal rendelkezik a különböző tagállamokban. Fontos lehet egy értékeket és közös célokat tartalmazó keret meghatározása, amelyet minden tagállamban célul lehet kitűzni, miközben a bevált gyakorlatok megosztása marad a megfelelő minőségű szolgáltatások biztosításának kulcsa, és a gyermek szükségletei és gondozása állna minden erőfeszítés központjában. A jelentés ajánlásai a tagállamok és a Bizottság szerepe közötti egyensúlyra összpontosítanak; továbbá annak szükségességére, hogy a korai oktatást a bevált gyakorlatokat alkalmazó szélesebb körű szolgáltatássá tegyék az olyan tagállamokban, ahol a „maternelles” és az óvodák a szülők felelősségi körébe tartoznak; az összes gyermek bevonására társadalmi hátterüktől függetlenül („a közszolgáltatás elve”); a migráns gyermekek gondozására és a korai iskolákba való integrálásukra; a művészetek, valamint a gyermekek kreativitását fejlesztő egyéb eszközök erősítésére; az oktatók képzésére, hogy jobb interkulturális készségekkel rendelkezzenek; a nemek közötti egyenlőségre a korai oktatási struktúrákban; valamint új és jó minőségű munkahelyek létrehozására. Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Unióban az egyes tagállamok még mindig egymástól igencsak eltérően biztosítják a korai oktatást. Létre kell hoznunk egy olyan, közös célokon és értékeken alapuló közös európai keretet, amely közös jogosultságokat és struktúrákat is magában foglalna. A gyermekeket teljes mértékben valódi és aktív polgároknak kell tekinteni, akik képesek arra, hogy önálló véleményt formáljanak és annak hangot adjanak, valamint jogokkal és saját kreatív potenciállal rendelkeznek. Ebben a keretben, ismételten, a szülőket kell a gyermekek felnevelésének középpontjába helyezni. A természetes család az ideális hely a gyermek felneveléséhez és fejlődéséhez, és, ismételten, és a megfelelő időtartamú szülői szabadság biztosítása segíthet csökkenteni a gyermekgondozási létesítmények férőhelyei iránti igényt. Konkrét cselekvésekre van tehát szükség, mivel jelenleg nagyon kevés tagállam biztosít a családok elvárásainak megfelelően hosszú fizetett szabadságot. Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban. – (EL) A gyermekek korai oktatása rendkívül fontos megfelelő fejlődésük szempontjából, és kulcsfontosságú egy stabil és gazdaságilag dinamikus társadalom megteremtésében. A korai oktatásba való beruházás hosszú távú előnyöket jelent gyermekeink jövője szempontjából. Fontosak a jelentés arra irányuló erőfeszítései, hogy európai és nemzeti szinten vizsgáljuk a kérdést. Üdvözlöm az ágazat terén a nagyobb mértékű európai kutatásra, a bevált gyakorlatok európai szinten való azonosítására és

89

90

HU


cseréjére, valamint a strukturális alapok és az ezzel kapcsolatos programok megfelelő felhasználására való felszólítást. Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) A 2002-ben Barcelonában az Európai Tanács által meghatározott célkitűzések értelmében 2010-re a három év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 90%-a számára és a három év alatti gyermekek legalább 33%-a számára gyermekgondozási ellátást kell nyújtani. Sajnálatos módon még mindig messze vagyunk ezektől a számoktól. Ugyanakkor a gyermekgondozási központok száma és minősége döntő fontosságú Európa számára. Valójában egészen fiatal kortól a gyermekek gondozása, tanulásuk és a környezetük fokozatos megismerése döntő fontosságúak oktatásuk következő szakaszában. Szüleiknek nem kell továbbá feladniuk szakmai törekvéseiket a gyermekgondozási központok hiánya miatt. Ugyanakkor ez a jelentés emlékeztet minket arra – és jogosan –, hogy minden országnak más elképzelése van a gyermekgondozásról, és ezért más modelleket is alkalmaz, amit tiszteletben kell tartanunk. Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament bebizonyítja, hogy az EU – távol állva attól, hogy fel akarja áldozni a gyermekgondozást a szolgáltatások szabad versenyének nevében – hagyja, hogy a tagállamok válasszák meg oktatási modelljüket. Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A korai oktatás jelentősen befolyásolja minden egyén életkilátásait. Különösen az egészséges életmód – például az egészséges táplálkozás és a megfelelő és kiegyensúlyozott testmozgás – korai kialakulása jelentősen befolyásolja a testi és szellemi egészséget. Az összes olyan politikához hasonlóan, amely a „megelőzés jobb, mint a gyógyítás” elven alapul, a korai oktatás is viszonylag költséghatékony. Gratulálok az előadónak ehhez az átfogó jelentéshez, amely felvet néhány további egyeztetést és cselekvést kívánó kulcsfontosságú kérdést. Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Támogattam a korai oktatásról szóló jelentést az Európai Unióban. Különösen három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Először is, a koragyermekkor kritikus a gyermek kognitív és szenzomotoros fejlődése szempontjából. Ezért, a korai évekkel foglalkozó átfogó politikák és programok kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük számos különböző tényezőt, amelyek befolyásolják a gyermekkori fejlődést, például a bevándorlást, a nemek közötti egyenlőséget és a foglalkoztatást. Másodszor, a központoknak helyi szinten ki kell alakítaniuk olyan cselekvési programokat, amelyek figyelembe veszik az eltérő élethelyzeteket és szükségleteket a koragyermekkori oktatás és nevelés terén. Megfelelő önállósággal kell rendelkezniük továbbá, hogy megtarthassák önállóságukat és kreativitásukat a gyermekeket szolgáló programok működtetése során. A következő téma a korai oktatási és nevelési szolgáltatások fejlesztése. Itt azzal kell kezdenünk, hogy mechanizmusokat dolgozunk ki a szolgáltatások értékelésére, és biztosítjuk a minőségi szabványoknak való megfelelést. Utolsó észrevételem a gyermekgondozási központokhoz való egyetemes hozzáférés szükségességével kapcsolatos. A lengyel oktatási minisztérium adatai azt mutatják, hogy Lengyelországban 8 400 állami és 1 600 magánóvoda, valamint körülbelül 1,6 millió három és hat év közötti gyermek van. Ez azt jelenti, hogy e gyermekek alig 40%-a számára vannak óvodai férőhelyek, továbbá 352 bölcsőde van Lengyelországban, amelyet a három éven aluli gyermekek csupán 2%-a használ. Ez a probléma az egyik oka a nők magas munkanélküliségének. Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom ezt a jelentést, mivel fontos felismerni a koragyermekkori oktatás értékét, valamint hogy milyen döntően fontos az EU 2020 stratégiájának eléréséhez.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) Tény, hogy eltérések vannak az uniós tagállamok oktatási rendszerei között, és ennek eredményeképp a kutatás és a bevált gyakorlatok cseréje, amelyet ez a jelentés támogat, véleményem szerint fontos eredményeket fog hozni a koragyermekkori oktatás fejlesztése terén az EU-ban. Valójában az inkább egyetemes, mint célzott szolgáltatások gyermekközpontú megközelítése, a szülők bevonása és a szolgáltatások jobb integrációja miatt Honeyball asszonynak az Európán belüli korai oktatásról szóló jelentése mellett szavaztam. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, amely olyan közpolitikákat javasol a gyermekgondozás terén, amelyek jó irányba mutatnak. Miközben figyelembe veszi az oktatás és a gyermekgondozás terén meglévő rendszerek és hagyományok sokféleségét az EU-ban, a jelentés olyan megközelítést hangsúlyoz, amely a gyermek szükségleteire valamint arra összpontosít, hogy milyen hatása lesz a koragyermekkori tanulásnak a gyermek iskolázására és személyes fejlődésére. Jól érthetően mutat be a gyermekgondozással, az oktatáshoz való – helyzetüktől függetlenül – mindenki számára egyenlő hozzáféréssel, és különösen a bevándorló családok gyermekeivel kapcsolatos kérdéseket, és külön kiemeli ezeket a témákat a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem összefüggésében. Hangsúlyozza továbbá, hogy stabil foglalkoztatásra, megfelelő színvonalú képzésre és tisztességes szociális védelemre van szükségük a gyermekgondozásban résztvevő munkaerőnek. Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A jelentés mellett szavaztam. Az előadó helyesen tette a gyermek szükségleteit a jelentés középpontjába. Nem meglepő, hogy a jelentés arra a következtetésre jut, hogy nincs egységes európai megoldás. Ugyanakkor uniós szintű „keretre” van szükségünk ahhoz, hogy a korai oktatást koordinálni tudjuk más uniós szintű programokkal, például az egész életen át tartó tanulással. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0193/2011 Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának javaslata mellett szavazok, amely szerint a halászati partnerségi megállapodás látszólag hozzájárult egyes állományok – különösen a polip – túlhalászásához, és ezért csökkentette a mauritániai halászok halászati lehetőségeit, és versenyelőnyhöz juttatta az uniós ipart az uniós hajókhoz való hozzáférés díjának támogatása eredményeképp, és üdvözlöm az Európai Bizottság javaslatát, hogy tárgyalást kezdeményezzen az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Támogatom továbbá az Európai Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésével kapcsolatos javaslatát, és felszólítom a Bizottságot, hogy kezdeményezzen Mauritániával párbeszédet, hogy segítse az országot egy olyan felelős halászati politika kifejlesztésében, amely mind a halállományok megőrzésével kapcsolatos követelményeknek, mind a halászati erőforrások gazdasági fejlődésének előmozdításával kapcsolatos célkitűzésének megfelel. Felszólítom továbbá a Bizottságot, hogy sürgős intézkedéseket tegyen az európai hajók járulékos fogásának csökkentése érdekében a mauritániai vizeken. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti. A mauritániai halászati ágazat a mauritániai

91

92

HU


gazdaság rendkívül fontos része, mivel a GDP 10%-át teszi ki és a mauritániai export 35–50%-át jelenti. A Bizottság ezért a megújítására irányuló tárgyalásokat akar kezdeményezni. Üdvözlöm a jegyzőkönyv megújítását, viszont számos fontos témát tartalmaznia kellene. Az értékelésekből kiderül, hogy Mauritániában a legtöbb állományt vagy teljesen kihalászták, vagy túlhalászták, és ezért a Bizottságnak tárgyalnia kell Mauritániával olyan hosszú távú halászati gazdálkodási tervek kialakításáról, amelyek tartalmazzák a mauritániai hatóságok összes halászati kvótáját mind a saját nemzeti flottáik, mind harmadik országokbeli flották esetében, hogy biztosítsák a halászati erőforrások fenntartható kitermelését. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az állásfoglalás mellett szavazok, mivel tárgyalásokat kell kezdeményezni a Mauritániai Iszlám Köztársaság és az Európai Unió között kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. Ezek a tárgyalások lehetővé fogják tenni az unió lobogója alatt közlekedő hajók számára, hogy mauritániai vizeken halásszanak az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elve alapján. Fontos továbbá, hogy Mauritánia ratifikálja a halászattal foglalkozó releváns nemzetközi jogi eszközöket. Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Támogatom az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról szóló állásfoglalást, mivel a megállapodás a többlet elvén alapul, amely összeegyeztethető az EU fenntartható halászati stratégiájával. Mauritánia továbbá a világ egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek. Ez a megállapodás ezért rendkívül fontos Mauritánia számára, mivel az Európai Unió fizet ezért a hozzáférését, és így a pénzügyi segélytől különálló további bevételt biztosít. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát. Ez az ország hozzáadott értéket veszít, mivel nincs lehetősége kiaknázni saját halászati erőforrásait. Fontos tehát tanulmányozni ennek az összes gazdasági vonatkozását, különösen gazdasági és társadalmi vonatkozásban. Létfontosságú szem előtt tartani, hogy a halászati ágazat rendkívül fontos a mauritániai gazdaság számára, valamint hogy ez Afrika egyik legszegényebb országa, amely pénzügyileg külső segélyre szorul, és súlyos politikai instabilitásnak van kitéve. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) által ma előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam az összes fent említett tényező miatt, amelyek megkívánják azt a külön figyelmet, amelyet ez a jogalkotási szöveg biztosít. Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az EU és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel pozitívan értékelem a magállapodás megújítását, amelynek egy emberi jogi záradékot is tartalmaznia kellene. Fontosnak tartom, hogy továbbra is segítsük az országot egy olyan felelős halászati politika kidolgozásában, amely megfelel a halászati erőforrások megőrzésével kapcsolatos követelményeknek. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a jelenlegi halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv a közeljövőben lejár, logikus a Bizottság azon szándéka, hogy tárgyalásokat kezdeményez a másik féllel a megújításról. Mauritánia szegény ország, amely igencsak függ ettől az ágazattól, az Európai Unióval kötött megállapodás megőrzése tehát hasznos lehet mindkét aláíró számára. Az előadóhoz hasonlóan úgy gondolom, hogy

12-05-2011

12-05-2011

HU


szükség van az állományok jelenlegi helyzetének és a mauritániai vizekben élő különböző halfajok szigorú ellenőrzésére. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti közös állásfoglalásra irányuló indítvány az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti, 2012. július 31-én hatályát vesztő halászati partnerségi megállapodás megújításáról szól. Az Európai Bizottság – mivel tisztában van a partnerség megújításának fontosságával, és a Tanács mandátuma alapján, teljes mértékben összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével – elindította a jegyzőkönyv megújítását célzó folyamatot. A Mauritániával kötött jelenlegi megállapodás hozzájárult Mauritánia gazdasági fejlődéséhez, ahol a halászati ágazat a gazdaság egyik alapvető pillérje, amely a bruttó hazai termék (GDP) közel 10%-át, a nemzeti költségvetési bevétel 29%-át, és az export közel 50%-át teszi ki. Ugyanakkor létfontosságú az Európai Unió, és különösen halászati flottái számára is. Egyetértek ezzel a javaslattal, amelyet támogattam szavazatommal, de úgy gondolom, hogy a fogások ellenőrzését tudományosan nyomon kell követni, a navigációs ellenőrző rendszereket korszerűsíteni kell, és a hajóroncsokat el kell távolítani. A felügyeletet is meg kell erősíteni, és az illegális hajókat le kell foglalni. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás számos fontos kérdést felvet, összhangban a halászati partnerségi megállapodásokat érintő régóta fennálló kérdéseinkkel, kritikáinkkal és javaslatainkkal; különösen azoknak az együttműködési célkitűzések terén való komoly sikertelenségükkel kapcsolatban. Üdvözöljük, hogy állásfoglalásunk több pontját beillesztették ebbe a közös állásfoglalásra irányuló indítványba. A legfontosabbak közül a következőket szeretnénk hangsúlyozni: a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésének szükségessége; a halak Mauritánia középső és déli partvonalán történő partra rakodásához megfelelő eszközök lehető leggyorsabb létrehozásának támogatása, hogy a mauritániai vizekben fogott halakat a nemzeti kikötőkben lehessen partra rakodni és ne az országon kívül, ahogy az gyakran történik jelenleg; és hogy az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Számos aggodalomra ad okot, ahogy a halászati partnerségi megállapodásokat az EU jelenleg kezeli és alkalmazza. Különösen a fejlesztési együttműködési célkitűzések teljesítésének szintje egyértelműen nem megfelelő. Azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezményében foglalt elvet támogatjuk, hogy az EU-nak átadott hozzáférésnek arra a mennyiségre kell vonatkoznia, amelyet Mauritánia flottája nem tud kifogni. Ettől eltekintve az állásfoglalás számos pozitív elemet tartalmaz, többek között a következőket: - az EU és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokat széles körű vitának kell megelőznie az érintett országokban, lehetővé téve a nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek és a nemzeti parlamentek részvételét, ezáltal támogatva a nagyobb demokráciát és átláthatóságot;

93

94

HU


- a mauritániai többéves halászati programnak nyújtott pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie azzal, hogy Mauritániának szüksége van a fenntartható halászati fejlődésre; - szükség van a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos célkitűzések nem megfelelő teljesítése okainak, valamint a mauritániai halászati ágazat számára nyújtott különböző támogatások átfogó és részletes értékelésére. Ezért mellette szavaztunk. Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Ezt az állásfoglalást a Bizottságnak az Európai Unió és Mauritánia közötti halászati partnerségi megállapodás megújításáról szóló tárgyalások megnyitását célzó javaslatát követően fogadták el. Sajnálatos módon az állásfoglalás mellett történő szavazás az egyetlen dolog, amit a Parlament tehet, hogy meghallgassák a halászati partnerségi megállapodások kapcsán. Jelenleg a Parlament csak akkor mondhatja el véleményét, ha a tárgyalások lezárultak, ami nem hagy más lehetőséget, mint ezeknek a megállapodásoknak az elfogadását vagy ratifikációjuk elutasítását, és így nagyon kevés lehetőség nyílik a manőverezésre. Most a Szerződések kimondják, hogy a Parlamentet „azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell az eljárás valamennyi szakaszában”. Ezért létfontosságú és jogos, ha azt kérjük, hogy kapcsolatban legyünk az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal e tárgyalások során. Ez a téma nem új, és az Európai Bizottságnak a Halászati Bizottság tagjai által feltett szokásos kérdéseit veti fel. Sajnálatos, hogy nem tehetjük kötelező erejűvé véleményünket az érintett országok számára nyújtott európai támogatásokkal kapcsolatos prioritásaink tekintetében annak ellenére, hogy a Parlamentnek joga van pénzügyi ellenőrzést gyakorolni. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel Mauritánia Afrika egyik legszegényebb országa, amelyet súlyosan eladósodott szegény országnak minősítettek, és pénzügyileg függ a külföldi segélytől, valamint jelentős politikai instabilitás jellemzi. A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, és a Bizottság tárgyalásokat szándékozik indítani megújításával kapcsolatban, amelyre felhatalmazást kapott a Tanácstól. Az Európai Parlament üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításával kapcsolatos tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azt csak akkor szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják. Az Európai Parlament támogatja továbbá a Bizottságnak egy emberi jogi záradéknak a megállapodásba történő bevezetésére irányuló javaslatát is. David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, és ezzel annak biztosítására sürgetem a Bizottságot, hogy a halászati partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységek ugyanazoknak a fenntarthatósági kritériumoknak feleljenek meg, mint az uniós vizeken történő halászati tevékenységek. A jelentés felszólítja továbbá a mauritániai hatóságokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szigorú fenntarthatósági kritériumokat a mauritániai vizeken halászati tevékenységet folytató (akár az EU-ból, Mauritániából vagy harmadik országokból származó) minden hajó tiszteletben tartsa. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A Mauritániával kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv 2012. július 31-én hatályát veszti, ezért újra kell tárgyalni ahhoz, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók továbbra is halászhassanak a mauritániai vizeken. Ily módon ez jó lehetőséget biztosít számunkra a

12-05-2011

12-05-2011

HU


már meglévő megállapodás fejlesztésére. Támogatni kell a fejlesztéseket a halaknak Mauritánia középső és déli partjain történő kirakodásához szükséges infrastruktúra és a megfelelő berendezések kiépítése tekintetében, hogy lehetővé tegyük az uniós flotta számára a hatékonyabb működést, megkönnyítve ezáltal a beruházást és növelve a megállapodásnak a helyi gazdaságra tett hatását. A tényleges fogásokat illetően ezeket a feleslegre és azokra az állományokra kell korlátozni, amelyeket Mauritánia halászflottája nem tud kifogni, hogy fenntartható legyen a környezeti egyensúly, és a tevékenység fenntartható maradjon az évek során. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A harmadik országokkal kötött halászati megállapodásoknak biztosítaniuk kell a gazdasági érdekek és a fenntartható halászat előmozdítása közötti tisztességes egyensúlyt. Ily módon fontos, hogy az EU arra használja az általa kötött halászati megállapodásokat, hogy biztosítsa a bevált gyakorlatok követését más országokban, teljes körűen tiszteletben tartva a közös halászati politika kulcsfontosságú alapelveit. Az illegális halászat elleni küzdelem, a munkahelyteremtés, a szegénység csökkentése a harmadik országokban és az uniós piac fogyasztóinak megfelelő minőségű termékekkel való ellátása azok a kulcsfontosságú célkitűzések, amelyeket biztosítani kell ebben a Mauritániával kötött megállapodásban. Szintén sürgősen biztosítanunk kell, hogy Mauritánia megkövetelje azon harmadik országoktól, amelyekkel más megállapodásokat köt, hogy ugyanazokat a szabályokat tartsák be, amelyeket az uniós lobogó alatt közlekedő hajók, megakadályozva ezzel az uniós flottának hátrányos versenybeli egyenlőtlenségek kialakulását. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az EP először is üdvözli a Bizottságnak az EU és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti jegyzőkönyv megújításáról való tárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát, miközben hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben szabad fenntartani, ha kölcsönösen előnyös, megfelelően kiigazított és megfelelően végrehajtják; másodszor, támogatja a Bizottságnak egy emberi jogi záradék bevezetésére irányuló javaslatát; harmadszor kitart amellett, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajók esetében a mauritániai vizeken való halászathoz történő bármilyen és összes hozzáférése az ENSZ Tengerjogi Egyezményében leírt többletállományok elvén alapuljon; külön hangsúlyozza, szigorúan értékelni kell minden állományt, amelyhez hozzáférést nyújtanak, vagy amelyeket járulékos fogásként kifoghatnak uniós flották; hangsúlyozza, hogy az EU számára biztosított minden hozzáférést azokhoz a forrásokhoz kell kötni, amelyeket a mauritániai flotta nem képes kifogni; hangsúlyozza, hogy amennyiben erőkifejtés-csökkentésre van szükség, a legtöbb környezeti kárt okozó harmadik országokbeli (uniós vagy egyéb) flottáknak kell először véghezvinniük a csökkentést; Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodást stratégiai dokumentumnak kell tekinteni, amely nagyon fontos az EU és Afrika közötti kapcsolatok tekintetében. Ma tehát egy olyan új jegyzőkönyvet kell bevezetnünk, amely összhangban van az európai országok által 2002-ben aláírt kötelezettségvállalással, és amely képes biztosítani a fenntartható halászati gyakorlatot, amely az érintett országokbeli fejlődéshez is hozzájárul. Prioritásként kell kezelni tehát a már megkezdett tárgyalások folytatását, ezeket azonban új alapokra kell helyezni, és olyan államokat is be kell vonni, amelyek eddig ki voltak zárva ezekből a tárgyalásokból. Felül kell vizsgálnunk továbbá néhány kérelmet, amelyek az eredeti

95

96

HU


megállapodással kapcsolatos tárgyalásokhoz nyúlnak vissza, amelyek során például Mauritánia az utolsó pillanatban kérte, hogy a már megbeszélt szeptemberi és októberi biológiai pihenőidő mellett további halászati pihenőidők legyenek májusban és júniusban. Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0284/2011 Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy hasznára fog válni az EU-nak, mivel egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi befogadás elősegítése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ez különösen igaz a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából. Egyetértek azzal, hogy a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és jól átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, és ezért az Unió egészének elfogadottsága szempontjából. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac integritásának előmozdítása, az innováció ösztönzése, továbbá az állami hatóságok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ez a piac különösen fontos része az uniós gazdaságnak, és hatalmas lehetőségekkel rendelkezik, de a beszerzési szabályok és alapelvek tagállamonként különbözőek, és ez megakadályozza, hogy a vállalatok – különösen a kisebbek – hozzáférjenek a határokon átnyúló közbeszerzéshez. Hasonló korlátozások állnak fenn a harmadik országokbeli pályázatokhoz való hozzáférés tekintetében is. Annak ellenére, hogy az EU megnyitotta piacait, vállalatainknak jelentős problémákkal kell szembenézniük, ha hozzá szeretnének férni állami megrendelések harmadik országbeli piacaihoz. Úgy érzem, sürgősen jelentős politikai figyelmet kell fordítani erre a témára. A Bizottságnak részletes elemzést kell végeznie az uniós vállalatoknak más országok piacaihoz való korlátozott hozzáférésével kapcsolatos problémákról, és megfelelő lépéseket kell tennie az olyan kereskedelmi partnerekkel szemben, amelyek az uniós piac nyitottságát élvezik, ugyanakkor saját piacaikat nem szándékoznak megnyitni az uniós vállalkozások előtt. Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési szerződések fontos gazdasági lehetőségeket jelentenek a vállalatok számára, igencsak fontosak az egységes piac előmozdításában, az innováció ösztönzésében, a környezet- és éghajlatvédelem, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása tekintetében. A közbeszerzési politikának biztosítania kellene a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és nyitva kellene tartania a közbeszerzési piacokat, így járulva hozzá az uniós gazdaság fellendítéséhez, a munkahelyteremtéshez és a jóléthez. A közbeszerzési szerződések az Európa 2020 stratégiában is kulcsfontosságú szerepet játszanak, és a javasolt célok elérésének egyik eszközét jelentik. Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az állami megrendelések piacához való kiegyensúlyozott hozzáférés kérdésével, és végezze el a közbeszerzés és a koncessziók felülvizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Európai Parlament, a tagállamok, valamint a polgárok és a vállalkozások részvétele is.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Felszólítja a Bizottságot továbbá, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok korszerűsítésének. Hasonlóan fontos a Bizottság arra történő felszólítása, hogy értékelje a különösen alacsony árajánlatokhoz kapcsolódó problémákat, és megfelelő megoldásokat javasoljon. Mindezekért ez az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok. Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, nem azért, hogy protekcionista intézkedéseket alkalmazzunk, hanem mert nem fogadhatjuk el továbbra is azt a helyzetet, hogy egyedül az Európai Unió tartja tiszteletben a játékszabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban – különösen Kínában –, amelyek kivételesen alacsony árakkal nyerik meg a szerződéseket az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is megközelíthetetlenek maradnak az európai vállalatok számára. Nem lehetünk még mindig naivak: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja által az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban érvényben lévő munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait nagy többséggel elfogadták. Ez valódi tudatosságot, és pozitív és szükséges változást jelent. Most a Bizottságon a sor, hogy teljes körűen értékelje ezt. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel a közbeszerzések több millió eurót jelentenek évente, nem kétséges gazdasági jelentőségük. Így – bár nagy hagyományokkal rendelkező uniós szabályozások érvényesek az ilyen szerződésekre – soha nem túlzás a jobb és hatékonyabb jogszabályok létrehozására történő felhívás, amelyek biztosítják az eljárások teljes átláthatóságát; megakadályozzák a korrupció minden formáját és az ajánlattételek egy jelöltet előnyben részesítő manipulálását; amelyek meghatározzák az ajánlattételi felhívások vagy tárgyalás nélküli odaítélések határát azok száma vagy értéke tekintetében; és biztosítják a megfelelő versenyt a belső piacon a jelölt vállalatok között, függetlenül származási országuktól. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szól. Az EU több dokumentumot fogadott el ebben a témában: a 2004/18/EK, a 2004/17/EK, a 93/13/EK és a 2007/66/EK irányelveket, állásfoglalásokat (a 2010. május 18-i európai parlamenti állásfoglalás), jelentéseket (a Monti úr által készített Az egységes piac új stratégiája – Európa gazdasága és társadalma szolgálatában című jelentés), Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért című bizottsági közleményt, és az Európai Bizottságnak az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló zöld könyvét. Annak érdekében, hogy túljussunk a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságon, döntő fontosságú a tökéletesen működő közbeszerzési piac, hogy felélénkítsük a gazdaságot és biztosítsuk az egyenlő bánásmódot. Kijelentem tehát, hogy az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy összhangban áll a jobb szabályozással kapcsolatos elvvel, és prioritásként kezeli a közbeszerzéssel és koncessziókkal kapcsolatos szabályok modernizálását, ami jelentős előremenetel lenne az uniós jogban.

97

98

HU


João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez újabb kísérlet a közbeszerzés liberalizációjára. Ez az az irány, amelyet az EU makacsul követ mind otthon, mind harmadik országokban a szabadkereskedelmi megállapodásokkal. Minden esetben a cél ugyan az: megakadályozni, hogy az országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek fel akarják használni a mindennek és minden céljának tekintett versenyt, hogy ők uralják az állami szerződések odaítélését. Nem értünk egyet ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor elismerjük, hogy fontos változásokra van szükség ezen a területen. Az állásfoglalás bizonyos pontjai ezért támogatásunkat élvezik, különösen, hogy „kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát”. Egyetértünk továbbá azzal, hogy felszólítja „a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek”. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ezzel az állásfoglalással a Parlament többsége a közbeszerzés liberalizációjára akar felszólítani a szabályok enyhítése és egyszerűsítése, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megvédése ürügyén. Ugyan ez indokolt lehet néhány esetben, a legtöbb esetben nem ez forog kockán. Igazából meg akarják akadályozni, hogy az egyes országok megvédjék saját vállalataikat a közbeszerzésben, csak hogy megkönnyítsék a hatalmi erők nagyvállalatainak dolgát, amelyek az állami szerződések odaítélését is uralni akarják. Ezért szavaztunk ellene. Ugyanakkor van az állásfoglalásnak néhány vonatkozása, amellyel egyetértünk, különösen, hogy kifogásolja a közbeszerzési szerződések odaítélésével foglalkozó, Bizottságon belüli tanácsadó csoport (ACPP) összetételével és munkájával, valamint a közbeszerzési piacok megnyitásával foglalkozó tanácsadó bizottság (CCO) szerepével és hatásköreivel kapcsolatos átláthatóság hiányát. Támogatjuk továbbá a Bizottság felszólítását, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy mind ennek a bizottságnak, mind pedig a köz-magán társulásokkal foglalkozó tervezett új tanácsadó bizottságnak kiegyensúlyozott összetétele legyen, beleértve a szakszervezeteket és az üzleti közösség, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képviselőit, és hogy azok átlátható módon működjenek. Úgy tűnik továbbá, hogy hangsúlyozni kell a korrupcióellenes mechanizmusok megerősítésének fontosságát az Európai Uniónak a nemzetközi közbeszerzés terén való kötelezettségvállalásaival összefüggésben, csakúgy, mint az átláthatóság és igazságosság biztosítására irányuló erőfeszítések szükségességét az állami pénzek felhasználásában. Követeljük továbbá, hogy az Európai Parlamentet megfelelően tájékoztassák, és valamennyi szakaszban és a folyamat végén is rendelkezésére bocsássák az összes rendelkezésre álló információt. Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az európai uniós közbeszerzési piacok nyitottsága ellenére a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférés még mindig jelentős mértékben korlátozott. Ebben a helyzetben az európai vállalkozásoknak nincsenek egyenlő esélyeik a közbeszerzési pályázatokért való versenyben a világ más

12-05-2011

12-05-2011

HU


országaival szemben. 2009-ben például a kínai hatóságok elfogadták az innovatív helyi termékek akkreditációs rendszerét, amely még tovább korlátozta a nemzetközi vállalkozásoknak a kínai piachoz való hozzáférését. Ugyanakkor nemcsak a kínai piac jelent problémát, mivel protekcionista politikákat folytatnak az olyan fejlett gazdaságok is, mint az Egyesült Államok, Japán és Kanada. Ezért támogatom a viszonosság elvének alkalmazására való felszólítást a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében a ma elfogadott állásfoglalásban, amelyet én is jóváhagytam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság általam megfogalmazott véleményében. Szeretném ugyanakkor, hogy a viszonosság elvéről szóló jövőbeni európai bizottsági javaslat hozzájáruljon különösen a harmadik országokbeli közbeszerzési piacok megnyitásához, és ne csak a harmadik országokbeli vállalatoknak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését korlátozza, amely negatív hatással lehet a versenyképességre az uniós piacon. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel a megfelelően működő közbeszerzési piac különösen fontos az egységes piac előmozdítása és az innováció ösztönzése tekintetében. A közbeszerzés meghatározó fontosságú a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a jövőbeni válságoktól való védelem tekintetében, mivel a katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Az uniós és a harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg, különösen tekintettel az olyan problémákra, mint a harmadik országok állami megrendeléseinek piacaihoz való hozzáférés. Véleményem szerint a Bizottságnak prioritásként kell kezelnie a közbeszerzési szabályok korszerűsítését, és úgy kell kezelnie a szolgáltatási koncessziókat, hogy a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabály további széttagolódása. Constance Le Grip (PPE), írásban. – (FR) Örülök, hogy a mai napon elfogadták az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti közös állásfoglalást, amelynek társaláírója voltam. A közbeszerzési piacok megfelelő működése létfontosságú az egységes piac ösztönzése tekintetében. Fontos tehát az állami szerződések odaítélését szabályozó jogalkotási keret egyértelműsítése és fejlesztése, mivel katalizátor szerepet töltenek be az Unió gazdaságának újraindításában. A harmadik országok vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférése tekintetében az Európai Uniónak kötelessége realistán és gyakorlatiasan cselekedni, naivitás nélkül. Nem a piacaink megnyitása ellen való állásfoglalásról van szó, hanem arról a meglehetősen legitim álláspontról, hogy támogatjuk a kölcsönös hozzáférést ezen a területen, nem azáltal, hogy bezárjuk közbeszerzési piacainkat, hanem hogy biztosítjuk, hogy az Európai Unión kívüli partnereink hasonló módon nyissák meg az ő piacaikat, és hogy szükség esetén megfelelő mechanizmusokat dolgozunk ki, amelyek lehetővé teszik számunkra a viszonosság és az egyensúly célkitűzésének elérését. Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Az állami megrendelések uniós piacaihoz való egyenlő hozzáférés és a közbeszerzések jogi kereteinek felülvizsgálata létfontosságú az egységes piac előmozdítása tekintetében az Unióban és a tagállamokban, ami uniós szintű társadalmi és gazdasági integrációt eredményez. A gazdasági és pénzügyi válság felől szemlélve a helyzetet úgy gondolom, hogy szükség van az állásfoglalásban javasolt stratégiára, különösen arra a pontra, hogy magasabb fokú koherenciát érjünk el az uniós

99

100

HU


közös külkereskedelmi politika terén. Szeretném hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ez a jogalkotási felülvizsgálat az Európai Unió gazdaságának újraélesztése és stabilitása tekintetében. David Martin (S&D), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy az uniós és harmadik országokbeli közbeszerzési piacokon az egyenlő bánásmód és a tisztességes verseny biztosításának érzékeny témája minél előbb nagyobb politikai figyelmet kíván meg. Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A közszférák közötti partnerségek megkérdőjelezése, az állami hatóságok normáinak csökkentése (akik, nem szükséges emlékeztetnem Önöket, hogy a közérdekért felelősek), ugyanezen állami hatóságoknak a nagyobb verseny irányába való elfordulása… Mindez csak néhány példa arra, hogy milyen csodálatos „fejlődést” ígért az Európai Bizottság közbeszerzésről szóló zöld könyve. Nem örülök, hogy elfogadják ezt az ostobaságot, mivel a szöveg a mindenféle protekcionista intézkedés elleni küzdelmet helyezi középpontjába. Sok olyan politikát, amelyet ellenzek. Ellene szavazok. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A közbeszerzési piac megfelelő működése alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a foglalkoztatás, növekedés és versenyképesség növelése, az Unió-szerte magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a szociális jogok védelme, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás és a jövőbeni válságok elleni védekezés szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú, hiszen katalizátor szerepét tölti be az Unió gazdaságának újjáéledése, és következésképpen az uniós foglalkoztatottság és jólét számára. Ezért a közbeszerzések jogi keretei optimalizálásának szilárd és megfelelően átgondolt folyamata életbevágóan fontos az Unió polgárainak, fogyasztóinak és vállalkozásainak jóléte, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szempontjából. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac létfontosságú az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, Unió-szerte a magasabb fokú környezet- és éghajlat-védelem, valamint a társadalmi integráció elősegítése, továbbá az állami hatóságok, a polgárok és az adófizetők számára optimális érték biztosítása érdekében. Ezért az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről és a közbeszerzések koncessziókra is kiterjedő jogi kereteinek felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Csatlakozom az állásfoglalás támogatóihoz abban, hogy felszólítják a Bizottságot, hogy adjon elsőbbséget a közbeszerzési szabályok modernizálásának és úgy kezelje a szolgáltatási koncessziókat, hogy a „jobb szabályozással” kapcsolatos elveknek megfelelően elkerülhető legyen az uniós közbeszerzési jogszabályi további széttagolódása. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A közbeszerzés alapvető szerepet tölt be az egységes piac előmozdítása, az innováció ösztönzése, a növekedés megerősítése és az uniós foglalkoztatás és versenyképesség támogatása terén. Ugyanakkor ennek eléréséhez hatékonyan kell működnie. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ahogy az általam is támogatott állásfoglalás szövege is rámutat, fontos, hogy a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos szabályok egyszerűsítésének és egyértelműsítésének kérdései gyorsan megoldódjanak. Szintén létfontosságúnak tűnik számomra, hogy a lehető leghamarabb előmozdítsák a kkv-knak – akik az európai vállalkozások 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – a közbeszerzésekhez való hozzáférését. Továbbá,

12-05-2011

12-05-2011

HU


vállalkozásainak támogatása érdekében arra szólítom fel az Európai Bizottságot, hogy vezesse be a viszonosság elvét, és hogy gondolkodjon el az európai vállalatoknak az Unión kívüli közbeszerzésekhez való hozzáférése fejlesztésének új módjain, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a közbeszerzésekért versengő európai és külföldi vállalatok számára. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Végül a tartózkodás mellett döntöttünk, mivel számos, az EPP és az ECR által előterjesztett, számunkra elfogadhatatlan módosítást jóváhagytak. Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés a katalizátor szerepét tölti be az európai gazdaság, a vállalkozás, a foglalkoztatás és a fogyasztói jólét számára Európában. Egyes ágazatok (víz, villamos energia, gáz) fokozatos liberalizációja következtében, annak érdekében, hogy megvédjük az ezeken a területeken működő vállalatokat, létre kell hozni egy ügyfélminősítési rendszert, amelynek célja, hogy biztosítsa a versengő vállalatok hatékony kiválasztását. Az állásfoglalásra irányuló javaslat mellett szavazok, mivel egy átlátszó rendszerben fontos az uniós közbeszerzési jogszabály széttagolódásának megőrzése, hogy a célkitűzéseinknek megfelelően a lehető legnagyobb versenyképességet és hatékonyságot érjük el. Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – A közbeszerzés egyedülálló lehetőséget kínál a polgárok közös jólétét szolgáló projektekbe való beruházások megtételére, és ugyanakkor szélesebb körű közpolitikai célkitűzések elérésére. Szeretném hangsúlyozni a közbeszerzési szerződéseknek az épületek és a közlekedés környezetvédelmi előírásainak előmozdításában betöltött szerepét, valamint hogy milyen lehetőségeket rejt ez az energiahatékonyság növelése, és így a széndioxid-kibocsátás, a működési költségek és a levegőszennyezés csökkentése terén. Arra sürgetem a tagállamokat, hogy e célok elérésére használják a közbeszerzési eljárásokat, amelyeknek széles körű és hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi haszna lesz. Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) Egy megfelelően működő közbeszerzési piac alapvető fontosságú az egységes piac előmozdítása és az innováció és a beruházás ösztönzése terén. A gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás szempontjából a közbeszerzés meghatározó fontosságú az uniós gazdaság fellendítése terén, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az Európai Unió elutasítja protekcionista intézkedések bevezetésének lehetőségét, és egyenlő hozzáférést akar biztosítani az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz. E tekintetben az EU szilárdan hisz a viszonosság, a kölcsönös előnyök és az arányosság elvében. E célból támogatom a magasabb fokú koherenciát a közös külkereskedelmi politika és a tagállamok azon gyakorlata között, hogy az uniós tagállamok vállalkozásainak kárára azon vállalkozások kivételesen alacsony árajánlatait fogadják el, amelyek származási országai nem aláírói a kormányzati közbeszerzési megállapodásnak (GPA). Megismétlem ezért a Ház felszólítását a közbeszerzési szabályok oly módon történő modernizálására, hogy elkerülhető legyen a jogszabály széttagolódása, valamint hogy ennek a lehetőségnek a választására ösztönözze a vállalatokat. Bernadette Vergnaud (S&D), írásban. – (FR) Fontos ez a szavazás, mivel a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a tisztességtelen verseny és a harmadik országok vonatkozásában a közbeszerzésekhez való nem kölcsönös hozzáférés megakadályozása érdekében. Nem protekcionista akadályok felállításáról van szó, de nem lehet továbbra is

101

102

HU


az Unió az egyetlen, amely betartja a szabályokat. Nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági dömpinget a feltörekvő országokban, amelyek szerződéseket nyernek meg az Unió országaiban, figyelmen kívül hagyva a szociális jogokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályokat, miközben ezen országok piacai továbbra is zárva maradnak az európai vállalatok számára. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a nagy iparosodott országok sem tartják be a játékszabályokat annak ellenére, hogy aláírták a nemzetközi megállapodásokat. Több éves tétlenség után úgy tűnik, a Bizottság most cselekedni szándékozik, és erre szükség is van: vállalataink és munkahelyeink túlélése függ ettől. Végezetül örülök, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportjának az állami szerződések összefüggésében a tagállamokban hatályos munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabványok betartását illetően benyújtott módosításait elfogadták. Most a Bizottságon a sor, hogy értékelje ezt a felszólítást. Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0297/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Kiemelném az általam szükségesnek tartott intézkedéseket: az uniós halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőség és pénzügyi mozgástér kihasználása az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken; folyamatos támogatás biztosítása az Európai Halászati Alapból (EHA) a halászeszközök szelektivitásának növelése és biztonsági okokból a motorok cseréje érdekében, környezetvédelmi vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében; egy közép- és hosszú távú terv felvázolása a Bizottság részéről, amelynek célja az üzemanyag-hatékonyság növelése a halászati ágazatban (beleértve az akvakultúrát); és a Bizottság felszólítása egy cselekvési terv előterjesztésére az aktív halászati ágazattal rendelkező tengerparti régiók és szigetek számára az üzemanyag-hatékonyság növelésére a halászati és akvakultúrával foglalkozó ágazatban. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Az olajárak közelmúltbeli emelkedése hatással volt a halászati ágazat életképességére, és az európai halászok nehéz helyzetbe kerültek. Továbbá, mivel az Európai Unió nagymértékben függ a harmadik országokból származó behozataltól (60%), a termelőknek egyáltalán nincs, vagy csak kis befolyásuk van a halászati termékek árára. Egyetértek azzal, hogy a de minimis támogatás felső határát 30 000 euróról 60 000 euróra kell növelni vállalkozásonként egy hároméves átmeneti időszakra, miközben biztosítani kell, hogy nem ássák alá a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, és hogy nem torzul a tagállamok közötti verseny. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Mély együttérzésemről szeretném biztosítani az európai halászokat, akiknek fizetését közvetlenül befolyásolja az olajárak emelkedése, amit külön súlyosbít az ágazatbeli tevékenységek rendszertelen jellegéből adódó gazdasági törékenység. Létfontosságúnak tartom olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek elősegítik az árak fellendítését az előállítási szakaszban, és az árak lehető legalacsonyabban tartását a végső fogyasztás szakaszában. Ezért az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, amely megfelelően hangsúlyozza a fenti pontokat. Nessa Childers (S&D), írásban. – Miközben nem jó ötlet a fosszilistüzelőanyag-ipar támogatása, a halászok az egész EU-ban szenvednek a gazdasági visszaeséstől, és más

12-05-2011

12-05-2011

HU


közlekedési módokkal ellentétben, nekik nincs igazi alternatívájuk a fosszilis üzemanyagokkal szemben. Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az energia a halászati ágazat működési költségeinek jelentős részét teszi ki, és az üzemanyagárak közelmúltbeli emelkedése tovább rontotta a halászati ágazat helyzetét, közvetlenül befolyásolva a termelési költségeket az ágazatban. Ezeket a tényeket figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen eszközökre van szükség olyan megfelelő intézkedések sürgős megtételéhez, amelyek megkönnyítik sok európai halász nehéz gazdasági helyzetét, és figyelembe veszik azokat a pénzügyi nehézségeket is, amellyel jelenleg sok nagy halászati flottával rendelkező országnak kell szembenéznie. Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A Bizottságnak sürgős intézkedéseket kell elfogadnia, hogy orvosolja azt a nehéz gazdasági helyzetet, amellyel sok európai halásznak kell szembenéznie az olajárak emelkedését követően. Különösen a de minimis állami támogatási küszöb 30 000 euróról 60 000 euróra történő felemelésével kapcsolatban egy három éves időtartamra és kedvezményezett vállalatokként. A fenti kompenzáció mellett egy hosszabb távú stratégiát kell bevezetnünk, amely lehetővé teszi a halászok, de más ágazatok szakemberei, például gazdálkodók és közúti fuvarosok számára is, hogy csökkentsék a fosszilis üzemanyagoktól való függőségüket. Ezért kell a Bizottságnak ösztönzőket nyújtania mind európai, mind nemzeti szinten az új technológiákba való beruházáshoz, hogy növelje az energiahatékonyságot a tengeri, szárazföldi és légi közlekedésben. Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel ez hatással van a halászati ágazat gazdasági életképességére, és közvetlenül befolyásolja a halászok jövedelmét. Sürgős ideiglenes intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy úrrá legyenek nehéz gazdasági helyzetükön, a Bizottságnak azonban egy közép- és hosszú távú tervet is fel kell vázolnia a halászati ágazat és az akvakultúra üzemanyag-hatékonyságának növelése céljával. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A halászat létfontosságú gazdasági tevékenység az európai országok, és különösen az olyan tengeri országok számára, mint hazám, Portugália. Ebből adódóan a Parlamentnek különösen törődnie kell a foglalkozásszerűen halászati tevékenységet végzőket érintő körülményekkel. Az üzemanyag árának növekedése – ami a halászatban részt vevők számára elkerülhetetlen költség – jelentősen befolyásolta a halászok jövedelmét. Egy súlyos gazdasági és pénzügyi válságban, amikor kevés támogatás érhető el a vállalatok és munkahelyek fenntartásához, támogatom az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportbeli kollégáim által ebben az állásfoglalásban tett javaslatot, hogy az uniós halászokat a de minimis támogatás felső határának 30 000 euróról 60 000 euróra való növelésével támogassuk vállalatonként egy három éves időtartamra. Ez lehetővé fogja tenni a halászati ipar számára, hogy szembenézzen az olajárakkal kapcsolatos működésbeli költségek növekedésével. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez a közös állásfoglalásra irányuló indítványa az európai halászati ágazatban az olajárak folyamatos emelkedése miatt bekövetkezett válságról szól, amelynek igen jelentős hatása van az ágazat működésbeli költségeire. Ezt a növekedést elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – gyakran családi vállalkozások – érzik meg leginkább, amelyek alkalmazottai kezdik azt érezni, hogy munkahelyük veszélyben van. Üdvözlöm tehát ennek a jelentésnek az

103

104

HU


elfogadását, és remélem, hogy a tagállamok hamarosan képesek lesznek a halászoknak nyújtott támogatások növelésére, valamint hogy az Európai Unió az Európai Halászati Alapon (EHA) keresztül növelni fogja a halászhajók és a felszerelések fejlesztését és korszerűsítését célzó támogatásokat, és hogy létre fog hozni egy alapot, amelyhez a bajba jutott kkv-k fordulhatnak. A kisüzemi halászat támogatása különösen fontos. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Pozitív fejlemény, hogy a Parlament elfogadta ezt az állásfoglalást. Az olajárak jelentős emelkedése komolyan súlyosbította a halászati ágazatot sújtó válságot és az ágazat gazdasági életképességét, és igen jelentősen csökkentette az ágazatban dolgozók amúgy is igen alacsony jövedelmét. Az értékesítés jelenlegi dinamikája nem teszi lehetővé, hogy az előállítási költségek – például az olaj árának – ingadozásait érvényesíteni lehessen a hal árában; ehhez többek között a jelenlegi importpolitika is hozzájárul. Sok esetben az első értékesítés átlagárai több éve stagnálnak vagy csökkennek, és ez nem tükröződött a friss hal fogyasztói árának csökkenésében. A halászati termékek közös piacszervezésének jelenlegi formája nem tudott kellő mértékben hozzájárulni az első értékesítési árak szintjének javításához, sem a hozzáadott értéknek az ágazat értéktermelő láncában történő jobb elosztásához. Számos vállalat gazdasági helyzete romlott az elmúlt évek során, és sok vállalatnak be kellett szüntetnie tevékenységét. Fennáll annak a veszélye, hogy halászati vállalatok ezreinek kell beszüntetnie tevékenységét, és munkahelyek ezrei szűnnek meg a megnövekedett olajárak miatt. A kisüzemi part menti halászat különösen sebezhető. Ezeket az intézkedéseket alkalmazni kell. Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A halászati ágazat az egyik olyan ágazat, amelyet a leginkább érint az olajárak emelkedése, mivel az üzemanyag teszi ki a halászok működési költségének jelentős részét, becslések szerint 30–50%-át. Teljes mértékben támogatok minden olyan intézkedést, amely támogathatja a halászokat, és különösen a kisüzemi part menti és szigeteken történő halászattal foglalkozókat e tekintetben. Estelle Grelier (S&D), írásban. – (FR) Az európai halászati ágazatban a kőolajárak emelkedése miatt bekövetkezett válságról szóló Parlamenti állásfoglalás elfogadása alkalmat nyújt számomra, hogy emlékeztessem Önöket, mennyire fontos a halászok megsegítése. Egy olyan helyzetben, ahol az új munkaerő toborzása egyre nehezebb, ahol a halászok által alkalmazott gyakorlatok egyre korlátozóbbak, az üzemanyagárak emelkedése még nehezebbé teszi a körülményeket e válság sújtotta ágazat számára. Az olajárak jelentős emelkedése erősen befolyásolja a halászok működési költségeit, amelynek következtében jövedelmük a 2008 és 2010 közötti szintre süllyedt. Egy kikötőváros választott képviselőjeként még inkább felelősségemnek érzem felszólítani a Bizottságot arra, hogy növelje a de minimis támogatás felső határát. Ez az intézkedés enyhítené a halászokra nehezedő nyomást, lehetővé téve számukra, hogy tisztességesen megéljenek munkájukból anélkül, hogy megakadályoznák az állományok megújulását. A közös halászati politika elkövetkezendő reformjának el kell nyernie a halászok támogatását. Megfelelő kezdet lenne, ha ma megmutatnánk nekik, hogy az Európai Unió figyel szükségleteikre.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolja a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása, mivel az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. Ki kell használnunk a közösségi halászati költségvetés kínálta valamennyi lehetőséget és pénzügyi mozgásteret az ágazat támogatására irányuló rendkívüli intézkedések finanszírozása érdekében, hogy az ágazat képes legyen úrrá lenni az olajárak növekedéséből adódó nehézségeken, amíg nem vezetnek be más típusú intézkedéseket. Az Európai Halászati Alapnak (EHA) továbbra is támogatást kell nyújtania a halászeszközök szelektivitásának növelése és a motorok biztonsági okokból történő cseréje érdekében, környezetvédelmi és/vagy üzemanyag-takarékossági célokból, és mindenekelőtt a kisüzemi part menti és hagyományos halászat érdekében. Véleményem szerint a Bizottságnak sürgősen új technológiákba való beruházásokat kell javasolnia mind európai, mind nemzeti szinten, hogy növelje a halászhajók energiahatékonyságát, és hogy ezáltal csökkentse a halászok fosszilis üzemanyagoktól való függőségét. Bogusław Liberadzki (S&D), írásban. – (PL) Az állásfoglalás kifejezi a Parlamentnek a halászati ágazat állapota, a halászati vállalkozások pénzügyi helyzete és a hal piaci ára iránti aggodalmát. Ez egy fontos ágazat, és a hal étrendünk fontos része. Úgy gondolom, hogy a közös állásfoglalásra irányuló indítvány 3. cikke, amely kifejezi a halászoknak nyújtandó támogatás növelésének szándékát, döntően fontos. Ez a megoldás több előnnyel jár, mint az ágazat esetében javasolt új garanciák. Remélem, hogy a Bizottság és a Tanács komolyan mérlegelni fogja az állásfoglalást. David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalás ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az EU-nak nem kellene növelnie az európai halászati ágazatnak vagy bármely más ágazatnak nyújtandó támogatást az olajárak növekedése alapján. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta a halászati ágazat gazdasági életképességét, és sok halásznak gondot okoz ezeknek a további költségeknek az ellensúlyozása. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az olajárak emelkedése közvetlenül befolyásolja a halászok bevételét. A halászati ágazatban dolgozók bére és jövedelme több tényező miatt bizonytalan, többek között a halászat rendszertelen jellege, az alkalmazott értékesítési módszerek, valamint az első értékesítés árai kialakításának módja miatt, ami azt jelenti, hogy fenn kell tartani az uniós és nemzeti szintű állami támogatások bizonyos formáit. Továbbá a pénzügyi és gazdasági válság is hatással van az ipari ágazatokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), és veszélyezteti a tevékenységvégzést és a foglalkoztatást az elsődleges és másodlagos ágazatokban. Ahogy korábban is, ismét ideiglenes sürgősségi intézkedéseket kell elfogadnunk, hogy a halászati ágazat meg tudjon felelni az emelkedő olajárak okozta nehézségeknek. Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett és az összes előterjesztett módosítás ellen szavaztam. Új támogatási intézkedéseket kell elfogadni a halászati ágazatban, figyelembe véve két tényező alakulását: egyrészről a magas olajárakat, és másrészről a hal első értékesítésének alacsony árait. A halászat fontos gazdasági ágazat az Európai Unió számára, és támogatásban kell részesülnie egy olyan időszakban, amikor az olaj hordónkénti ára 80 és 100 USD között marad. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A kialakult globális gazdasági válság, amelyet tovább súlyosbít a Maghreb-térségben és a Közel-Keleten kialakult politikai válság, az olajárak további emelkedéséhez vezetett, és az olaj hordónkénti ára jelenleg meghaladja

105

106

HU


a 100 USA-dollárt. Az arab világot megrázkódtató politikai instabilitásnak köszönhetően ez tovább emelkedhet. Az energiaköltségek jelentik a halászati ágazat legjelentősebb működési költségeit, és más tevékenységektől eltérően az ágazat nem tudja a termelés növelésével ellensúlyozni a többletkiadásokat a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és a kvóták által meghatározott felső korlátok miatt. Az eltérő vélemények ellenére, hogy hogyan kellene ezt az ágazatot kezelni, egy ponton egyetértés alakult ki, amit fontos hangsúlyozni: a halászat rendkívül fontos az európai népesség élelmiszerellátása tekintetében és a foglalkoztatás szempontjából az EU part menti közösségeinek többségében, ahol nincs más munkalehetőség. Annak érdekében, hogy biztosítsuk a halászat folyamatosságát, és elkerüljük a kínálat csökkenését és a munkanélküliség növekedését az ágazatban, az EU-nak közelebb kell hoznia a de minimis rendelet által meghatározott felső határt a 60 000 euróhoz, valamint más intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek képesek enyhíteni az olajárak közelmúltbeli emelkedésének hatásait. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A halászat költségei nagymértékben függenek az olaj árától. Ezért, és mivel az olajárak közelmúltbeli emelkedése befolyásolta az ágazat gazdasági életképességét, fontos olyan sürgősségi intézkedések elfogadása, amelyek lehetővé teszik az európai halászok számára, hogy megoldják nehéz gazdasági helyzetüket. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) A valódi probléma a halászattal kapcsolatban jelenleg az, hogy az állományok 70%-át túlhalásszák, ami annak eredménye, hogy a flottánk egyértelműen túlméretezett. Felelőtlenség lenne közpénzeket költeni ennek a flottának a fenntartására. A közös halászati politika reformjának keretében most minden eddiginél fontosabb az európai halászflotta átszervezése, hogy a jövőben ne alkalmazzanak nagy mennyiségű üzemanyagot felhasználó és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó hajókat, illetve a környezetet egyértelműen romboló halászati eszközöket és gyakorlatokat, hogy elindulhassunk egy kevésbé energiafüggő, kevésbé destruktív és mind környezeti, mind pedig társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb modell felé. Ha több pénz biztosítunk az ágazat számára az olajárak emelkedésének ellensúlyozására, akkor az még inkább arra ösztönzi a halászokat, hogy magas üzemanyag-fogyasztású hajókat használjanak, különösen egy olyan időszakban, amikor ezeknek az áraknak az emelkedése nem átmeneti, hanem egyértelműen strukturális. Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Az ipart és a kis- és középvállalkozásokat érintő mély gazdasági és pénzügyi válság következtében nőtt az olaj hordónkénti ára, és az az arab világban tapasztalható politikai instabilitás kockázata miatt még mindig bizonytalan. Ez a válság mélyen érintette az európai tengeri halászatot is, mivel a hal 60%-át harmadik országokból importáljuk. Támogatom az állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy fontos energiaellátásunk biztonságának megerősítése, a piacok tájékoztatása és nagyobb biztosítékok nyújtása a fogyasztóknak az olajkészletek helyzetével kapcsolatban. Szükségesnek tartom továbbá, hogy egy közös cselekvési tervet vezessünk be a halászati ágazatban aktív part menti régiók támogatása érdekében. Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Örömmel szavaztam erre az állásfoglalásra, amely erős intézkedések megtételére szólítja fel a Bizottságot a halászati ágazat támogatása érdekében. Az olaj árának emelkedése komoly válságot okoz az ágazatban. A válság ciklikus válságként indult, mostanra azonban strukturális válság lett, és veszélyezteti az iparág

12-05-2011

12-05-2011

HU


gazdasági életképességét. Égbe szöktek a működési költségek, és ez komoly hatással van a halászok jövedelmére, olyannyira, hogy mostanra az egész termelési ágazat és az összes part menti régió érintetté vált. Ezért üdvözlendőnek tartom, hogy a Parlament nagyobb rugalmasság bevezetésére szólít fel a de minimis támogatási rendszerben. A nehéz költségvetési helyzet ellenére a halászok nem értenék meg, ha az Unió figyelmen kívül hagyná aggályaikat. Az állásfoglalás továbbá felszólít, hogy külön figyelmet fordítsunk a kisüzemi part menti halászatra és az érintett régiókra. Véleményem szerint ez elengedhetetlen, mivel bár az egész ágazat érintve van, a növekvő energiaszámlák nagyobb hatással lesznek a hagyományos halászatra, mint az ipari halászatra. Úgy gondolom, hogy a kivételes helyzetek kivételes intézkedéseket kívánnak. Figyelemmel fogom követni tehát, hogy milyen javaslatokat terjeszt elő a Bizottság halászaink megnyugtatása és támogatása érdekében. Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0286/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa mellett szavazok, mivel elégedetlenségét fejezi ki a Bizottsággal szemben azzal kapcsolatban, hogy 2009 végére az összesen 21 milliárd eurónak megfelelő értékű pénzügyi támogatás csupán 75%-a volt maradéktalanul elérhető pusztán 50 000 kis- és középvállalkozás (kkv) számára. El kell törölni a túlzott adminisztratív bürokráciát, ami a kkv-k többsége számára akadályt jelent. Nem csak egyszerűsítésre van szükség, hanem a vállalatok pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférését célzó rendszer kialakítására is. Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) A Bizottság nagy figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k): arra a 23 millió kkv-ra, amely az EU gazdasági szövetét képezi, és az innováció és kreativitás forrásaként lehetővé teszi Európa számára, hogy továbbra is kitűnjön a világpiacokon. Lépésről lépésre eltörölték a bürokráciát és a szabályozást – amely a legutóbbi időkig csírájában elfojtotta az innovatív kisvállalkozások létrejöttét –, és a fiatalok egy remélhetőleg lehetőségekkel teli stabil jövő reményét látják felcsillanni. A vállalkozói készség, a képzés, a rugalmasság, az intelligens szabályozás és a hitelhez való hozzáférés a kulcsszavai a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak, annak a keretnek, amely a fiatalokra irányuló célzott segítségnyújtáson és képzési tevékenységeken keresztül határozza meg az EU kkv-kra irányuló politikájának keretét. Most, hogy számos kezdeményezést meghatároztak, a tagállamok és az Európai Unió egészének felelőssége ezek megfelelő bevezetése, nagyobb szabadságot biztosítva a kkv-knak, lehetővé téve számukra a közbeszerzésekben való részvételt, az egységes európai szabadalom jövőbeni elfogadásával, és gyorsan bevezetve a késedelmes fizetésről szóló irányelvet. És nehogy elfelejtsük, hogy szükség van beruházásokra, hogy az eddigi erőfeszítések ne hiúsuljanak meg, mivel csak a beruházás lehet hatással a mechanizmus megfelelő működésére és az európai versenyképességre. Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag több pilléren alapul, például a finanszírozáshoz való hozzáférésen, valamint az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz és a közbeszerzéshez való hozzáférésen. A tagállamok különböző, és néhány esetben elhanyagolható sikereket értek el a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének fejlesztése érdekében tett konkrét lépések terén az ebben a dokumentumban kinyilvánított politikai kötelezettségvállalások ellenére. Az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozás, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, alapvetően hozzájárul a gazdasági

107

108

HU


növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. A kkv-k jelentős problémákkal szembesülnek tevékenységük kiterjesztése, valamint innovációs képességük és piacra jutásuk javítása terén. Ezért sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket, ösztönözné a növekedést ezen a területen, előmozdítaná az adminisztratív terhek 25%-os csökkenését és élénkítené az üzleti életet. Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Alapvetően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció jelentős forrásai, és alapvető szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint az EU 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak elérésében. A kisvállalkozói intézkedéscsomag jelentős politikai lépés volt 2008-ban, amelynek célja a kkv-k vállalkozói környezetének javítása, a jobb és egyszerűbb szabályozás biztosítása, és a piachoz való hozzáférés egyszerűsítése volt. Ugyanakkor a kkv-k továbbra is komoly problémákkal néznek szembe tevékenységük és innovációs kapacitásuk kiterjesztése terén, és nehezen jutnak a piacokra, mindenekelőtt a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége és az adminisztratív akadályok miatt, amelyeket tovább kellene csökkenteni. A tagállamoknak sürgősen be kellene vezetniük a kisvállalkozói intézkedéscsomag összes rendelkezését, hogy egy egyértelmű és következetes üzleti környezetet hozzanak létre. Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag egy stratégiai keret az EU kis- és középvállalkozásai (kkv-k) növekedési és innovációs potenciájának jobb kihasználása érdekében. Körülbelül 23 millió kkv található az Európai Unióban, amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, kulcsfontosságú szerepet töltve be a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben. Ez az állásfoglalás, amely mellett szavaztam, elismeri, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag számos kezdeményezését elindították. Ugyanakkor sokkal többet lehetne tenni az európai kkv-k támogatása érdekében, különösen: a késedelmes fizetésről szóló irányelv tagállamok általi gyors bevezetését; a kisvállalkozói intézkedéscsomag alapelveinek a tagállamok általi alkalmazását ösztönző jobb bizottsági mechanizmusok létrehozását; a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslat tagállamok általi haladéktalan elfogadását; a kkv-teszt rendszeres alkalmazását a Bizottság és a tagállamok részéről a hatásvizsgálatok részeként; a kkv-kat sújtó bürokratikus és adminisztratív terhek sürgős csökkentését; a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmus programok folyamatosságának biztosítását a megfelelő források révén. Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam, mivel üdvözlendőnek tartom a kisvállalkozói intézkedéscsomag kezdeményezést, és különösen azokat a jogalkotási intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy kihasználják az egységes piacból származó összes előnyt, például a kockázatitőke-alapokra vonatkozó európai szabályokat, a felülvizsgált héa-szabályozást és a számviteli irányelvek egyszerűsítését. Ugyanakkor úgy érzem, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet a kkv-k és a közbeszerzők között a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való

12-05-2011

12-05-2011

HU


részvételének egyszerűsítése érdekében. Ilyen körülmények között megfelelőnek találom annak megvizsgálását, hogyan segíthetnénk a kkv-kat társulások és konzorciumok létrehozásában, hogy a közbeszerzéseken közösen tehessenek ajánlatot. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kellene folytatnia, és tanulmányoznia kellene az uniós közbeszerzések határértékének megemelését, ami lehetővé tenné a kkv-k részvételét olyan eljárásokban is, amelyekre egyébként egyedi előírások vonatkoznak, és ezért nem lennének elérhetőek a kkv-k számára. Arra is fel szeretném szólítani a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a közbeszerzési felhívások közzétételét Európában, valamint hogy törölje el azokat az adminisztratív terheket, amelyek megakadályozzák, hogy európai cégek határokon átnyúló közbeszerzésben vegyenek részt. A tagállamoknak ugyanakkor rendszeresebben kellene alkalmazniuk a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését elősegítő bevált gyakorlatok európai kódexét. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag létrehozását és fejlesztését, amely véleményem szerint időszerű megoldásokat kínál a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a tevékenységük kiterjesztése és megtelepedésük útjában álló főbb akadályok eltörlésére. Sok akadály a túlzott bürokráciából és a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségéből ered. A kisvállalkozói intézkedéscsomag felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék a kkv-k üzleti környezetét, így alapelveit megfelelően be kell vezetni és végre kell hajtani. Nessa Childers (S&D), írásban. – A kisvállalkozói intézkedéscsomag az elmúlt három év egyik legproaktívabb kezdeményezése, és fontos, hogy az EU továbbra is foglalkozzon a kkv-kkal. George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam, mivel további lépéseket kell megtenni az unióbeli kkv-k megfelelő működésének megkönnyítése érdekében. Gazdasági szempontból a kkv-k az „EU gerincét” jelentik. Valójában az összes európai vállalkozás 99%-a kkv, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Az Európai Unió ösztönzi fejlődésüket. Ugyanakkor, nemzeti szinten, a kkv-knak folyamatosan nehézségekkel kell szembenézniük a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy az adminisztratív feladatok elvégzése terén, amelyek gyakran meghaladják az uniós irányelvekben foglalt követelményeket. Ezért szavaztam amellett, hogy a tagállamok gyorsítsák fel erőfeszítéseiket a kisvállalkozói intézkedéscsomagban szereplő alapelvek megfelelő bevezetése tekintetében. Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) A kkv-k létfontosságúak az európai gazdaság dinamizmusa szempontjából. 23 millió kkv működik az EU-n belül. A kkv-k kevesebb mint 250 embert foglalkoztatnak, és forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót: ezek alkotják az európai vállalkozások 99%-át, és alkalmazzák a munkaerő közel 70%-át a magánszférában. A nehéz fellendülés és a megnövekedett nemzetközi gazdasági verseny összefüggésében üdvözlendő lenne egy európai stratégia létrehozása. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” célja a vállalkozói szellem növelése Európában és a vállalkozások növekedésének támogatása. Abszolút követelmény tehát az adminisztratív formalitások csökkentése és egy, a kkv-k szükségleteihez igazított modern adminisztráció bevezetése. Ezért kell a Bizottságnak egy egységes rendszert kialakítania a vállalkozások létrehozásával kapcsolatban. Szintén hasznos volna egy „kkv-teszt” bevezetése, amely értékelné az összes

109

110

HU


jövőbeni jogszabálynak a kkv-kra gyakorolt hatását, és ellenőrizné, hogy ezek a szabályozások ne nyomják el a vállalkozások növekedési potenciálját. Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló európai parlamenti állásfoglalás elfogadását, amely a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató európai intézkedéseket hozzáigazítja a 2008. évi gazdasági válságból eredő megváltozott környezethez, és biztosítja, hogy képesek legyenek megfelelni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek. A kkv-kat érintette először az elmúlt években kialakult pénzügyi- és bankválság, amely csökkentette a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésüket. A kisvállalkozói intézkedéscsomag új verziójának tehát több támogatást kell nyújtania az innovációnak a kkv-k között a pénzügyi eszközök diverzifikációja és a kkv-k adminisztratív terheinek a lehető legnagyobb mértékű csökkentése által. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) önmagukban az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unióban. Létfontosságú tehát a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben betöltött szerepük. A kisvállalkozói intézkedéscsomag olyan kulcsfontosságú elveken alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz való hozzáférés és a jobb szabályozás. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kkv-k továbbra is számos problémával küzdenek, például tevékenységeik kiterjesztésével kapcsolatos nehézségekkel, a piacokhoz való hozzáférés problémájával és a támogatás megszerzése útjában álló számos akadállyal. Üdvözlöm tehát a Bizottság felülvizsgálatának következtetéseit, és nagyon örülök, hogy az új javaslatok célja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés javítása, valamint a bürokrácia csökkentése irányában való elmozdulás. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlamentnek ez az állásfoglalásra irányuló indítványa a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szól. A kisvállalkozói intézkedéscsomag politikai alapelveket tartalmaz, amelyek célja, hogy támogassák a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférésben, valamint a jobb szabályozás által. A kkv-k társadalmi, gazdasági és pénzügyi szerepe az EU-ban megkérdőjelezhetetlen. Körülbelül 23 millió kkv található az EU-ban, amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. A jelenlegi pénzügyi válságnak negatív hatása volt ezekre a vállalkozásokra. Ezért van szükség a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára, hogy megkönnyítsük a finanszírozáshoz való hozzáférést; csökkentsük az adminisztratív költségeket és a teljes bürokráciát; támogassuk az energiamegtakarítást, mivel jelenleg a vállalatok csupán 24%-a ismeri fel ennek fontosságát; hogy fejlesszük a vállalkozások technológiáját az ökoinnováción keresztül; előmozdítsuk a magasabb szintű képesítéseket, oktatást és képzést; valamint hogy támogassuk a nemzetközivé válást és a jó kormányzást. Üdvözlöm tehát ennek az állásfoglalásnak az elfogadását, és remélem, hogy az összes kkv hasznára fognak válni ezek az intézkedések, és sikeresek lesznek, az összes európai hasznára. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egy újabb ellentmondásokkal teli állásfoglalás van előttünk. Egyrészről üdvözlendő, hogy a Bizottság új kis- és középvállalkozói (kkv) küldöttet nevez ki, hogy ellenőrizze a tagállamoknak a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására. Helyénvaló javaslatot tesz továbbá azzal, hogy felszólítja a

12-05-2011

12-05-2011

HU


tagállamokat nemzeti kkv-küldöttek kijelölésére a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Megfelelőnek tartjuk továbbá annak hangsúlyozását, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között. Másrészről azonban az állásfoglalás nem kezel – vagy nem megfelelően kezel – számos olyan közvetlen vagy közvetett akadályt, amelyek jelenleg a kkv-kat sújtják, és amelyek nagy része az uniós szinten uralkodó politikák eredménye. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Egyrészről „üdvözli, hogy a Bizottság egy új [kis- és középvállalkozói (kkv)] küldöttet nevezett ki, és támogatja a küldött megbízatását, hogy ellenőrizze a tagállamok [kisvállalkozói intézkedéscsomag] végrehajtása terén elért haladását, valamint hogy az egész Bizottságban előmozdítsa a kkv-k érdekeit, különös tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv hatékony alkalmazásának biztosítására; felszólítja a tagállamokat, hogy a kkv-kkal kapcsolatos politikák összehangolása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag különböző kormányok általi végrehajtásának ellenőrzése érdekében jelöljenek ki nemzeti kkv-küldötteket”. Másrészről azonban nem kritizálja, vagy javasol alternatívákat a Stabilitási és Növekedési Paktum neoliberális és korlátozó politikáival szemben, amelyek olyan sok problémát okoznak a kkv-k és az emberek számára. Pozitívum ugyanakkor, hogy hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás, és ezért kéri, hogy tegyenek különbséget a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások között; valamint hogy kiemeli, hogy a – kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató – mikrovállalatok teszik ki az összes uniós vállalat 91,8%-át, és ezért több figyelmet és rájuk szabott megközelítést érdemelnek. Figyelemmel fogjuk kísérni, hogyan alakul a végrehajtás. Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) 23 millió kis- és középvállalkozás van az Európai Unióban, és több mint 100 millió embert foglalkoztatnak. A kisvállalkozói intézkedéscsomag fontos politika, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférést, és javítsa a szabályozást. Az intézkedéscsomag nagyon fontos része az Írországban és az EU-ban működő kkv-kat érintő bürokrácia csökkentése. Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Ma az Európai Parlament támogatását fejezte ki az Európai Unióban működő 23 millió kis- és középvállalkozással (kkv) kapcsolatban, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. A cél az eddigi eredmények értékelése és új cselekvések kialakítása volt, amelyek válaszolnak a gazdasági válság keltette kihívásokra. Jelentős javulást tapasztalhatunk a kkv-k helyzetét illetően, azonban még mindig szükség van fejlődésre. A kkv-k továbbra is komoly problémákkal küzdenek, ami tevékenységük kiterjesztését, és esetenként a túlélést illeti. Fontos tehát a bürokrácia csökkentése az ellenőrzés megerősítésén és az intelligens szabályozáson keresztül. Gyorsan döntést kell tehát hozni az európai zártkörű társaság statútumáról, és hasonlóképpen, sürgősen lépéseket kell tennünk az egységes európai szabadalom elfogadása

111

112

HU


irányában. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a „kkv-tesztet” megfelelően alkalmazzák minden új jogalkotási javaslatban, különösen nemzeti szinten. Végezetül, a kkv-k létfontosságú szerepet töltenek be az európai innovációban. Tovább kell egyszerűsítenünk a kutatás és fejlesztés finanszírozását, hogy növeljük innovációs kapacitásukat a teljes innovációs ciklusban. Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A kkv-k teszik ki az Európai Unióban működő vállalkozások 99%-át. Ennek eredményeképpen a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel az állásfoglalás felismeri a kkv-k döntő szerepét az európai gazdaságban. Támogatom egy stratégiai keret létrehozását, amely több területen még további segítséget nyújt a kkv-k számára recesszió idején. Üdvözlöm tehát egy intelligens szabályozás létrehozását, amely enyhíti e kulcsfontosságú gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és amely megkönnyíti a finanszírozáshoz és új piacokhoz való hozzáférésüket, hogy beruházásokat eszközölhessenek és növekedhessenek. Végezetül, fontos kiemelni, hogy támogatni kell a kutatást, az innovációt és a képzést, hogy a kkv-k teljes körűen élvezhessék az egységes piac előnyeit. Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának képviselőjeként részt vettem a késedelmes fizetésről szóló irányelvvel kapcsolatos munkában és tárgyalásokban, amely az egyik legfontosabb jogalkotási javaslat a kisvállalkozói intézkedéscsomag eredeti verziójában. Remélem, hogy a tagállamok mindent megtesznek, hogy a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbben bevezessék rendelkezéseit. A kisvállalkozói intézkedéscsomag megfelelő javaslat a kis- és középvállalkozások számára. Ugyanakkor kétségeim vannak az elvégzett munka minőségi értékelésével kapcsolatban. Példaként megemlíteném a felülvizsgálat mellékletét, amelyet az Európai Bizottság szövegezett. A melléklet tartalmaz néhány bevált gyakorlattal kapcsolatos példát, és ezek között, az egységes piaccal kapcsolatos részben megemlíti, hogy 22 tagállam állított fel működő egyablakos rendszereket (egyablakos ügyintézési pontokat). Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ezeket a pontokat a szolgáltatási irányelv alapján állították fel. Alig három hónappal ezelőtt a Ház elfogadott egy jelentést a szolgáltatási irányelv alkalmazásáról, amelyben elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyablakos rendszerek nem teljesen működőképesek, és a legtöbb esetben nem teszik lehetővé a nyomtatványok elektronikus úton való kitöltését, és hogy nem úgy működnek, ahogy azt a vállalkozások elvárnák. Remélem, hogy a jó példaként szolgáló egyablakos ügyintézési pontokra való figyelemfelhívást követően nagyobb erőfeszítéseket tesznek az összes működésének fejlesztésére, hogy valóban hasznára váljanak a kis- és középvállalkozásoknak. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatja a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés növelésére, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló új javaslatokat az irányítás megerősítésén és az intelligens szabályozás nyomon követésén keresztül. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak haladéktalanul el kell fogadniuk a még hátralévő egyetlen, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy az EU teljes területén kereskedjenek, és egyben visszaszorítaná a költségeket és ösztönözné a növekedést ezen a területen. Támogatnunk kell továbbá az adminisztratív terhek kisvállalkozói intézkedéscsomagban jelzett 25%-os csökkentését, amely hozzájárulna a kisvállalkozói intézkedéscsomag hatékonyságához, ellensúlyozná a tagállamok protekcionista gazdasági

12-05-2011

12-05-2011

HU


politikáit és élénkítené a vállalkozásokat az egész EU-ban. A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a késedelmes fizetésről szóló felülvizsgált irányelvet, hogy hatékonyan vehessék fel a harcot a késedelmes fizetések és elsősorban a kkv-kra gyakorolt negatív hatásuk ellen. A tagállamoknak továbbá el kellene kerülniük az uniós jogszabályokban előírt követelmények szigorításából fakadó túlszabályozást az irányelvek nemzeti törvényekbe történő átültetése során. Az adminisztratív terhek relatíve annál súlyosabbak, minél kisebb a vállalkozás – ez egy aránytalan és nem megfelelő rendelkezés, amely csökkenti a kkv-k létrehozását. Különbséget kell tenni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások között. Úgy gondolom, hogy a kisvállalkozásokat támogatni kellene versenyképességük növelésében a nemzetközi piacokon exportképességük erősítésén, a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és a kkv-k áruinak és szolgáltatásainak a piacra való bejutását megkönnyítő programokkal és kezdeményezésekkel kapcsolatos információk terjesztésén, valamint annak biztosításán keresztül, hogy a kisvállalkozások érdekeit megfelelően képviseljék. David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a kisvállalkozói intézkedéscsomag Bizottság általi felülvizsgálatát, és támogatom a pénzügyi eszközökhöz való jobb hozzáférés és a piacra jutás javítása, valamint a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések (pl. a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata) révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új javaslatokat. Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) A kisvállalkozói intézkedéscsomag projekt felülvizsgálata mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak folytatnia kell támogatási mechanizmusai megerősítésének folyamatát, hogy elmozdítsa a kis- és középvállalkozások fenntartható fejlődésének útjában álló akadályokat, hogy azok teljes mértékben kihasználhassák lehetőségeiket. Figyelembe véve a kkv-knak az európai gazdaságban, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió erősítésében betöltött döntő szerepét, olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek célja, hogy ideális keretet biztosítsanak a kkv-k fejlődésének. Ebben az összefüggésben szeretném hangsúlyozni, hogy a tagállamoknak fokozni kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy támogassák a vállalkozói szellem előmozdítását és a kkv-k számára kedvező üzleti környezet kialakítását elősegítő politikákat. Foglalkozni kell továbbá az e politikákon belüli bevált gyakorlatok cseréjének kulcsfontosságú szerepével. A kkv-k finanszírozáshoz és az egységes piachoz való hozzáférésének javítását, a bürokrácia csökkentését, valamint a kisvállalkozói intézkedéscsomag tagállamok általi megfelelőbb végrehajtásának biztosítását prioritásként kell kezelni nemzeti és uniós szinten egyaránt. Mario Mauro (PPE), írásban. – (IT) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatára és az abban foglalt új javaslatokra szükség van a 23 millió európai kis- és középvállalkozás (kkv) megerősítéséhez, amelyekről bebizonyosodott, hogy igazi védelmet jelentenek a gazdasági válság ellen. Az európai gazdaság egészében a kkv-k az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és közel 100 millió európai számára biztosítanak munkát. Továbbra is dolgoznunk kell azon, hogy megerősítsük és támogassuk a kkv-kat, hogy fellendítsék a növekedést, és a versenyképesség és innováció fejlesztésére is összpontosítanunk kell. Ezek a javaslatok hűen tükrözik ezeket a szükségleteket. Különösen fontos a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban való megújítása, valamint hogy az összes cselekvés megkönnyítse a kkv-k növekedését a támogatások egyszerűsítésén keresztül, amelyeknek nem csak a beruházást kell segíteniük, hanem a globalizáció és az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak való megfelelést is.

113

114

HU


Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) Egy újabb szöveg, amely megpróbálja csökkenteni a közigazgatási szervek szabványait a vállalkozók érdekében. Az európai „kisvállalkozói intézkedéscsomag” és annak felülvizsgálata nem a közérdekekkel és nem a kkv-k alkalmazottaival foglalkozik. Az egyetlen erénye ennek az állásfoglalásnak, amelyet az enyémen kívül az összes politikai csoport támogat, hogy elítéli a jelenlegi helyzetet, és az energiahatékonysággal kérkedik, amit máshol a féktelen export támogatásával ás alá. Képmutató és rosszindulatú. Nem támogatom ezt a célt és elítélem a képmutatást. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek az összes vállalkozás 99%-át teszik ki és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, az innováció egyik fő forrásai, és létfontosságú szerepet töltenek be a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében, valamint hozzájárulnak az Európa 2020 kiemelt kezdeményezés főbb céljainak eléréséhez. A kisvállalkozói intézkedéscsomag több fontos politikai pilléren alapul, mint például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a piacokhoz – az egységes piachoz, a nemzetközi piacokhoz, közbeszerzésekhez – való hozzáférés és a jobb szabályozás. Támogatnunk kell a tagállamokat iránymutatásaink bevezetésében, hogy segítsék a kkv-kat a válság időszakában. Claudio Morganti (EFD), írásban. – (IT) Nagyon pozitívan állok hozzá a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglaláshoz, mivel megfelelő intézkedéseket tartalmaz ahhoz, hogy megkönnyítsük több mint 23 millió kis- és középvállalkozás vállalkozói tevékenységét. A főbb pontok közé tartozik egy sor új intézkedésnek az alkalmazása, amelyek könnyebb hozzáférést biztosítanak a hitelhez a garanciarendszerek közszféra általi támogatásán keresztül, valamint a mikrohitelek társfinanszírozásának ösztönzésére irányuló erős kötelezettségvállaláson keresztül. Az ösztönzőkön és célzott támogatásokon túl kis- és középvállalkozásainknak nagyobb és egyszerűbb cselekvési szabadságra van szükségük, tehát kevesebb bürokráciára, és bizonyos garanciákra. Ez utóbbival kapcsolatban fel kell szólítanunk a tagállamokat a késedelmes fizetések kérdésének megoldására, amely komoly problémákat és nehézségeket okozott és okoz jelenleg is. Végezetül, szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetközivé válás lehet az új frontvonal, amely mentén újra lehet éleszteni a kis- és középvállalkozásokat, és ezért üdvözlendő minden eszköz, amely lehetővé teszi a határaikon túl való terjeszkedést. Ez nehéz kihívás, főleg a kisvállalkozások számára, és ezért nagyobb figyelmet és támogatást igényel az Európai Unió részéről. Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagban a kisvállalkozások számára létrehozott ösztönzők jelentik az utat az Európai Unió versenyképességének növelése felé. Az elfogadott állásfoglalás két aspektusára szeretném külön felhívni a figyelmet. Először is, az oktatásra és a szakképzésre irányuló figyelemre. Pontosan a fiatalok alakítják és vesznek részt az EU jövőjében. Ezért számukra különösen fontos, hogy vállalkozóak legyenek, és készek legyenek létrehozni egy élénk és versenyképes uniós gazdaságot. Az erőforrások hatékony felhasználása szintén befolyással bír az unióbeli életminőség jövőjére. Folyamatosan beszélünk erről, de eddig a gyakorlatban sajnos meglehetősen keveset tettünk, hogy ezeket a szavakat valósággá váltsuk. Másrészről az erőforrások hatékony felhasználása mint intézkedés önmagában nem elegendő – általánosságban a vállalkozásfejlesztés minden szakaszában fenntartható módon kell viszonyulni a környezethez. Felszólítom tehát mind az Európai Bizottságot, mind a

12-05-2011

12-05-2011

HU


tagállamokat, hogy a lehető legtöbb figyelmet fordítsák a fiatalok vállalkozói szellemének jelentősebb növelésére, és az erőforrások hatékony felhasználásának és más energiamegtakarítási kezdeményezéseknek az előmozdítására. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ennek az állásfoglalásnak a célja, hogy kifejtse az Európai Parlament álláspontját a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizottságbeli elemzéséről. A Parlament ezért arra használja ezt az állásfoglalást, hogy támogatását fejezze ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférésének növelésére irányuló új javaslatok; a bürokráciának a megerősített irányítás és nyomon követés, illetve az intelligens szabályozás és intézkedések révén történő folyamatos csökkentésére összpontosító új intézkedések; valamint az olyan intézkedések iránt, mint a kkv-k teljesítményének felülvizsgálata. Ahogy korábban mondtam, a kkv-k megerősítése a gazdasági növekedés előmozdításának kulcsa. Ebben az összefüggésben különösen fontos, amit a Parlament javasol a kutatás és innováció tekintetében – különösen a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) finanszírozásának egyszerűsítése, a programok megfelelő irányításának előmozdítása, különösen a kkv-k esetében –, csakúgy, mint a teljes innovációs ciklusra – ideértve a nem műszaki innovációt is – vonatkozó innovációs kapacitások megerősítése a jövőbeni kutatási és innovációs finanszírozási kereten belül. Támogatom továbbá a helyi kkv-k támogatására irányuló beruházásokat, például az innovációs központok, a kereskedelmi kamarák, a vállalkozók szervezetei és az innovációs klaszterek bevonása révén. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki az összes uniós vállalkozás körülbelül 99%-át, és kulcsfontosságú szerepük van a gazdasági növekedésben: amellett, hogy a munkahelyek és a vagyon forrásait képezik, különösen hatékony eszközei az innovációnak. Létfontosságú tehát, hogy továbbra is olyan körülményeket biztosítsunk számura, amely lehetővé teszi, hogy fejlődjenek és biztonságban legyenek a piacon, azáltal, hogy biztosítjuk számukra a finanszírozáshoz és az egységes piac előnyeihez való hozzáférést. Fontos tehát, hogy gratuláljunk a Bizottságnak a kisvállalkozói intézkedéscsomag elemzéséhez, és támogassuk a kkv-k támogatása céljával előterjesztett új javaslatokat. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Az európai vállalatok kilencvenkilenc százaléka kkv. A magánszférában a munkahelyek kétharmadát kkv-k biztosítják. Az európai hozzáadott érték több mint felét a kkv-k hozzák létre. Nem lendülhet fel igazán a gazdaság, és nem jöhet létre hosszú távú gazdasági növekedés anélkül, hogy a helyi, nemzeti vagy európai közigazgatási szervek jelentős lépéseket tennének a kis- és középvállalkozások érdekében. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kis- és középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által. Az elmúlt három évben felmerült számos javaslat ellenére – különösen a késedelmes fizetésről szóló irányelvre gondolok – még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kis- és középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az Európai Bizottságnak azon az úton kell tovább haladnia, amelyet a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal jelölt ki 2008-ban. Erre szólít fel ez a támogatásomat bíró állásfoglalás. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az állásfoglalás különösen az alábbi területekre összpontosít: (1) a szabályozási környezetre, felszólítva a kkv-tesztek megfelelőbb végrehajtására, különösen a tagállamokban, valamint a bürokrácia és az

115

116

HU


adminisztratív terhek csökkentésére; (2) a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztésére kiegészítő támogatásokon, az EBB-n belüli eszközökön (mint például a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus és a sajáttőke-finanszírozás), valamint egy kibővített (és független) versenyképességi és innovációs keretprogramon keresztül; (3) előrelépésre annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k részt tudjanak venni közbeszerzésekben; (4) a K+F+I programok egyszerűsítésére és célzottabbá tételére, hogy növelje a kkv-k innovációs kapacitását, a K+F+I szolgáltatásokhoz és a tudásalapú üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférését, például technológiaátadási központokon és egyetemeken keresztül; (5) arra, hogy kellő figyelmet fordítsanak a szükséges képességekre és olyan más szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek befolyásolják a vállalkozási kedvet és a kkv-k képességét arra, hogy kihasználják foglalkoztatási potenciáljukat, különösen a vezetői készségekre, a digitális készségekre és a fenntarthatósági készségekre; (6) az erőforrás-hatékonyság fejlesztésére irányuló cselekvésekre: ágazati kkv-projektek létrehozására, amelyek célja az érték- és ellátási láncok potenciálisan erőforrás-hatékony innovációinak feltérképezése; egy ambiciózus ökoinnovációs cselekvési terv elfogadása és több támogatás biztosítása számára a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül; több költséghatékony energiamegtakarítási intézkedés elfogadása, amelyek segítik a kkv-k energiaszámláinak csökkentését. Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Támogatom a kisvállalkozói intézkedéscsomagot felülvizsgáló jelentést, mivel célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez és a piachoz való hozzáférésének növelése. Az európai vállalkozások válsága időszakában támogatást kell nyújtanunk a kkv-knak, lehetővé téve számukra, hogy fejlesszék képességeiket és know-how-jukat, és kérve őket, hogy támogassák a kutatás, fejlesztés és innováció bevezetésére irányuló programokat. A jelentés elismeri, hogy a kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy energiahatékony gazdaságba való átmenetben, és szintén rendkívül fontos a fiatal vállalkozók szerepének elismerése. Az utóbbit illetően az EU-nak el kell köteleznie magát az Erasmus program intézményesítése mellett, hogy lehetőséget adjon a fejlődésre. Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a „kisvállalkozói intézkedéscsomag” felülvizsgálatáról szóló állásfoglalást. Az európai vállalkozások 99%-át kitevő kkv-k biztosítják a munkahelyek kétharmadát a magánszférában, és az EU-ban működő vállalatok által összesen létrehozott hozzáadott érték több mint felét. A kkv-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be az innovációban, a kutatásban és a fejlesztésben. A „kisvállalkozói intézkedéscsomag” 2008-ban történt elfogadásával az Európai Bizottság megtette az első döntő lépést a kisés középvállalkozások felé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek a jogalkotás minden területére való bevezetése által. Számos javaslat merült fel az elmúlt három évben, például a késedelmes fizetésről szóló irányelv. Ugyanakkor még mindig nagy fejlődést kell elérnünk, hogy megkönnyítsük a kisés középvállalkozások helyzetét nem csak az adminisztratív terhek csökkentése, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítése terén is. Az állásfoglalás arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jólét és a gazdasági növekedés motorjának tekintett kkv-k problémái iránti fogékonyság útján haladjon továbbra is. Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Ahogy az előadó is helyesen jegyezte meg, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik az európai társadalom gerincét, és ők gazdaságunk motorjai. Ez igaz Litvániára is, ahol a litván vállalatok 99,4%-a kevesebb mint 250 személyt foglalkoztat. A kormány statisztikái alapján 2011 januárjában több mint

12-05-2011

12-05-2011

HU


66 500 kkv működött Litvániában. A litvánoknak nagyon nagy szükségük van az intelligens szabályozásra, a kevesebb bürokráciára és adminisztratív teherre. Az egyik legnagyobb probléma, amellyel a Litvániában beruházni szándékozók szembesülnek, az építési engedély megszerzése. A Világbank jelentése szerint 17 eljárást kell lefolytatni az engedély megszerzéséhez, és ez akár 162 napot vehet igénybe. A Világbank besorolása alapján ezen a területen Litvánia az 59. helyen áll a világon. A befektetővédelem még nagyobb probléma Litvániában; ezen a téren az ország a 93. helyen áll. Ez egyáltalán nem jó. Úgy gondolom, hogy az innovatív kkv-k támogatására irányuló sikeres stratégiának nem csak támogatásokat kellene biztosítania, hanem egy olyan vállalkozói környezetet kellene teremtenie, ahol a kkv-k nagyobb szabadságot élveznek, és jobban hozzáférnek a finanszírozás különböző formáihoz. Úgy gondolom továbbá, hogy a kkv-knak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk szociális és munkaerő-piaci kérdésekre, amelyek hatással vannak a vállalkozói szellemre és a kkv-k azon képességére, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat tudjanak alkalmazni. Derek Vaughan (S&D), írásban. – Üdvözlöm ezt az állásfoglalást, amely felhívja a figyelmet a kkv-kat érintő túlzott bürokráciára és adminisztratív terhekre. Az EU-ban működő 23 millió kkv több mint 100 millió munkahelyet nyújt, és jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. Biztosítanunk kell, hogy ezeket a létfontosságú vállalkozásokat ne akadályozza a túlzott bürokrácia, és egyetértek azzal, hogy az EU-nak meg kell újítani az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Örülök, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag majdnem összes jogalkotási javaslatát elfogadták, de arra sürgetem a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelvet. Az állásfoglalás vázolja a kkv-k energiamegtakarítási lehetőségeit is – jelenleg a kkv-k csak 24%-a folytat olyan tevékenységet, amelynek célja a környezeti hatás csökkentése vagy az energiahatékonyság növelése; ha a kkv-k költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseket alkalmaznának, csökkenthetnék energiaszámláikat, és növelhetnék az ismételt beruházásra való képességüket. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás ellen szavaztam, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő 2011 februárjában. Ez a felülvizsgálat – különösen az adminisztratív és bürokratikus költségek és terhek csökkentése – összhangban van az intézkedéscsomag jelenlegi formájában foglaltakkal. Az adórendszerek harmonizációjára irányuló javaslat nem feltétlenül eredményezi a vállalkozások – bevallottan a kisvállalkozások – adóinak csökkentését, miközben a fizetéseket a megszorító tervek befolyásolják. Igaz, hogy a felülvizsgálat célja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlesztése, nem foglalkozik azonban szociális és környezetvédelmi kérdésekkel, és még csak nem is utal az Európai Bizottság szociális vállalkozásról szóló javaslatára, amit az idei év végére terveznek. Igaz, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata ezzel a javaslattal egy kicsit közelebb visz minket a szociális gazdasághoz, de ezt úgy teszi, hogy megmaradnak a cselekvések e más formáival kapcsolatos kihívások terén mutatkozó gyengeségei. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvhez hasonlóan a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata nem tanul a Monti-jelentésből, hogy újra kell építeni az állampolgárok bizalmát az Európai Unióban. Még mindig alkalmazkodik tehát az európai integrációnak ahhoz az ultraliberális logikájához, amelyet évek óta elítélünk, egy logikához, amely elsősorban a piacra és annak szükségleteire összpontosít.

117

118

HU


Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Az európai kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységünk motorját képezik. Fejlesztésüket, modernizálásukat és versenyképességüket gazdasági stratégiánk központjába kell helyeznünk. Ezért a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek célja, hogy felszabadítsa a kkv-k növekedési potenciálját. Még mindig sokat kell tenni a szabályozási környezet és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében, amelyek túlságosan ránehezednek vállalkozásaink tevékenységére és dinamizmusára. Támogatom a jelentésben javasolt cselekvéseket, például egy európai zártkörű társaság statútumáról szóló javaslatot létrehozását. Ez segítené a kkv-kat, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit, azáltal, hogy lehetővé tenné számukra, hogy gyakran súlyos és elriasztó kötelezettségeknek való megfelelés nélkül folytassanak határokon átnyúló tevékenységeket. Felszólítom tehát a Tanácsot, hogy gyorsan véleményezze ezt a kezdeményezést. Végezetül, támogatnunk kell az innovatív kkv-kat azáltal, hogy megkönnyítjük a finanszírozás különböző formáihoz való hozzáférésüket. Ezt különösen az európai hitelek felhasználásának jelentős egyszerűsítésével lehet elérni, amelyek még mindig nem kellően rugalmasak. Ezek a hitelek léteznek, és úgy gondolom, fel kell ezeket használni, hogy hatékonyabb támogatást biztosítsunk a reálgazdaság, az innováció és a foglalkoztatás fejlődéséhez. Jelentés: Judith A. Merkies (A7-0162/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel egyetértek az előadóval abban, hogy egységben az erő. Ahhoz, hogy az innováció és Európa közös problémáinak megoldása érdekében egyesítsük erőinket, gyorsabb fejlesztésekre, hatékonyságra (költséghatékonyságra) és nagyobb kreativitásra van szükség. Az Innovatív Uniónak Európa versenyképességét is növelnie kell, hogy kiutat találjon a gazdasági válságból. Mivel Európa jelentősen importfüggő, a tagállamok mindannyian érzékelik annak a szükségességét, hogy intelligens és fenntartható módon használják az energiatermeléshez, az ipari tevékenységhez vagy az élelmiszergyártáshoz szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat. A népesség elöregedése szintén nagy kihívást jelent majdnem minden uniós tagállam számára. A megfelelő ellátás és gyógyszerek biztosításával elért hosszabb, egészségben eltöltött élettartamot, ugyanakkor a költségek egyidejű kordában tartását célzó közös megoldáskeresés gyorsabban hozhat eredményeket. Az európai nemzetgazdaságok az idők során annyira összefonódtak, hogy nemcsak az euró stabilitása, hanem a tagállamok versenyképességének megszilárdítása miatt is szükség van a közös megoldáskeresésre, a méltányos és stabil gazdasághoz vezető közös útra. Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Európa mindig is a civilizáció, a műveltség, a kutatás és a kultúra bölcsője volt és marad. Ami biztos – és ez megjelenik a Bizottság közleményében is –, hogy Európa nem szűkölködik potenciálban, legyen az emberi, technikai, kereskedelmi vagy pénzügyi jellegű. A kérdésem a következő: mit tesz Európa azért, hogy kiaknázza elsősorban az emberierőforrás-potenciálját? Hogyan kívánja Európa megőrizni emberi erőforrásait, amelyek annyira létfontosságúak Európa iskoláinak, egyetemeinek és kutatóközpontjainak innovációja szempontjából? Mielőtt arra összpontosítanánk, hogy az Európai Unión kívülről csábítsunk szakértőket az Unióba, úgy gondolom, hogy elsődlegesen meg kellene állítanunk az európai kutatók kivándorlását a világ más fontos központjaiba. Európa-szerte modern oktatási rendszerre van szükség, amely az érdemleges kutatási eredményekre összpontosít, és természetesen egyszerűbbé teszi a határokon átívelő európai kutatási programokat – mindezek emelhetik az Európai Unió innovációs szintjét. Azonban annak biztosításához, hogy a humán erőforrás itt

12-05-2011

12-05-2011

HU


maradjon, Európának arra kell összpontosítania, hogy vonzó ajánlatokat tegyen a kutatóknak: olyanokat, amelyeket nem utasíthatnak vissza. Tulajdonképpen meg kell győznie őket arról minden szinten, hogy nincs jobb annál, mint hogy itthon maradnak. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam a jelentést. Az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés a tagállami erőfeszítések kiegészítéseként az eddigi legjelentősebb és legcélzottabb kísérlet egy stratégiai, integrált és vállalkozásközpontú európai innovációs politika bevezetésére, amelynek keretében az innováció irányítása és a haladás ellenőrzése a legmagasabb politikai szinten történik. Az innováció különösen fontos a globális kihívások, például az éghajlatváltozás, az energia- és élelmezésbiztonság kapcsán felmerülő problémák stb. leküzdésére, ahol innovációra, valamint a meglévő tudományos és technológiai alapok erősítésére van szükség. Korszerűsíteni kell az oktatási rendszereket is, és a mostani szükségletekhez igazítani őket. A tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a fiatal európaiak vállalkozói szellemének és készségeinek javítására azáltal, hogy a vállalkozást és az innovációt az oktatás minden területébe beépítik, és fejlesztik a humán tőkét. Ezek az intézkedések lehetővé tennék, hogy aktív szerepet játsszanak az innovációban. Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés továbbra is a legfontosabb uniós kezdeményezés a kutatással és innovációval kapcsolatos integrált európai stratégia kifejlesztésére. A kutatás és az innováció felgyorsítása rendkívül fontos egy fenntartható és versenyképes gazdasági modell létrehozása, a jövőbeni munkahelyek biztosítása, az erőforrások fenntartható kezelése felé történő elmozdulás, az energiával kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a tudásalapú társadalom előmozdítása érdekében. Ami a munkahelyeket, a környezetet és a fejlődést illeti, az innováció az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás, és konkrét hatással lesz a polgárokra. Mostantól fogva az európai polgároknak az innováció motorjaiként és haszonélvezőiként egyaránt képesnek kell lenniük teljes mértékben részt venni az Innovatív Unióban, hogy biztosítsák annak sikerét, mint ahogy ezt a jelentésben is hangsúlyoztuk. Végül szerettük volna ezért kiemelni, mennyire fontos az innovációs politika, valamint az európai szintű koordinált megközelítés hozzáadott értéke. Az európai társadalom előtt álló közös nagy társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez ambiciózus kezdeményezésekre van szükségünk. Ezért várjuk a kutatásért és innovációért felelős biztos intézkedéseinek jogalkotási szakaszát. Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az innováció fogalma természeténél fogva többdimenziós, és nemcsak a tudományos kutatást, illetve a kísérleti és technológiai fejlesztést (mely az innováció sarokköve) foglalja magába, hanem az új eljárások, módszerek, szervezeti és viselkedési modellek fejlesztését is. Miközben üdvözlöm a Bizottság közleményét az Innovatív Unióról, azaz a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéséről, úgy gondolom, hogy még mindig vannak olyan prioritások, amelyekben nagyobb elköteleződésre van szükség a tudomány, a technológia és az innováció terén történő kapacitásfejlesztés érdekében: ilyen a hatékony forráskezelés, a hulladék szállítása és újrahasznosítása, az élelmiszerminőség és -biztonság, valamint az új járványok. A 2009-es európai innovációs testület következtetései szerint a gazdasági és pénzügyi válság aránytalan hatásokkal járt a különböző országokban. Aggódom, hogy a tagállamokra rótt jelenlegi költségvetési megszorítások jobban visszafogják a kutatásra és az innovációra fordított befektetéseket, amely nyilvánvaló negatív hatással jár az európai növekedésre és versenyképességre. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy fontolja meg a közös stratégiai keretterv erőforrásainak növelését ezen ágazatok esetében, különösen az Európai Unió kutatási és innovációs ágazataiban.

119

120

HU


Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Az „Innovatív Unió” kezdeményezés mellett szavaztam, mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból ebben a globális világban. Az innováció munkahelyteremtést, tudást, technológiát, környezettudatosságot, a társadalmi kohézió kiterjesztését és közjólétet jelent. Az Unió minden tagállamának határozottan el kell köteleznie magát az innováció mellett, és együttműködve kell támogatniuk azt, megosztva egymással a bevált gyakorlatokat és javítva a sikeres tapasztalatok elosztását. Akkor van jövőnk, ha van innováció. Az 1. módosítás mellett szavaztam, mivel teljes mértékben ellenzem, hogy a közös agrárpolitikai alapokat arra használjuk, hogy ezeknek a programoknak erőforrást biztosítsunk. A mezőgazdasági ágazat – amely ugyancsak visszaesett a válság során – megérdemli, hogy a saját innovációjára fordítsa ezeket az alapokat. Egy innovatív Európa innovációt visz a mezőgazdaságba, hogy annak ugyanolyan jövője legyen, mint más stratégiai ágazatoknak. Slavi Binev (NI), írásban. – (BG) Mindenki tudja, hogy a gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a technológiai fejlődéshez, amelyet az emberek innovatív törekvései hoznak létre. Ezt a törekvést és potenciált azonban pénzügyi, bürokratikus és egyéb nehézségek akadályozzák. Teljes mértékben támogatom az Innovatív Unióról szóló jelentést, mert úgy gondolom, hogy lehetővé teszi számunkra azon akadályok legyőzését, amelyek meggátolják, hogy innovatívan gondolkodjunk az Európai Unióban. Úgy gondolom azonban, hogy a legfontosabb volna a kétsebességes Európa kialakulásának elkerülése, amelyet különösen úgy lehetne elérni, hogy az Unió gazdaságát beemeljük az innovációra való közös törekvésbe. Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A jelentésnek az egységes európai szabadalom bevezetésére történő felhívása, valamint az a megelégedettség, amelyet a szabadalom bevezetésével kapcsolatos megerősített együttműködés elfogadásával kifejez, meggátolta, hogy a jelentés mellett szavazzak. Egy angol–francia–német európai szabadalom bevezetése legalább két okból elfogadhatatlan. Először is a háromnyelvűségnek negatív hatása volna a rendszerben nem képviselt tagállamok vállalatainak versenyképességére. Ezeknek a vállalatoknak – ideértve az olaszokat is – meg kellene várniuk a fordítási folyamat végét a dokumentumok megszerzése előtt, és így nem tudnának gyorsan cselekedni, ami pedig az üzleti életben az egyik legfontosabb dolog. Ezenfelül a fordítás költségei is rájuk hárulnának. Ezzel szemben az angol, francia és német vállalatok előtt nem állna ilyen akadály, amely nyelvi alapú diszkriminációra adna alapot. Továbbá pedig a háromnyelvű rendszer bevezetése nem felel meg az adminisztratív követelményeknek, és nem tükrözi a tagállamok demográfiai egyensúlyát sem, mivel utóbbi esetben Olaszországot is be kellene venni. Ehelyett úgy tűnik, hogy Németország presztízsét próbálják ránk erőltetni a paritás és a tagállamok közötti egyenlőség alapelvei kárára, amelyek az Európai Unió alapját képezik. Ezért úgy döntöttem, hogy nem támogatom a jelentést. Jan Březina (PPE), írásban. – (CS) Az Innovatív Unióról szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyebek mellett úgy gondolom, hogy európai és tagállami szinten is intézkedéseket kell hoznunk, hogy javítsuk az európaiak vállalkozási képességeit és szakmai képzését oly módon, hogy az oktatás minden területébe beépítjük az üzleti ismereteket, a kreativitást és az innovációt. Biztosítani kell, hogy az „Erasmus a fiatal vállalkozók számára” című bizottsági programot jobban kihasználják, védve ugyanakkor az innováció forrását képező kézműipart. Véleményem szerint a Bizottságnak jobban együtt kellene működnie a tagállamokkal a közép- és hosszú távú kilátások felvázolásában a munkaerőpiacon szükséges képzettség, illetve az egyetemek és az üzleti ágazat közötti partnerkapcsolatok

12-05-2011

12-05-2011

HU


támogatása terén azzal a céllal, hogy egyszerűsítse a fiatalok belépését a munkaerőpiacra, és támogassa az innovatív vállalatok létrehozását a tudásra, az alkalmazott kutatás fejlesztésére, valamint a frissen végzettek jobb munkaerő-piaci kilátásaira alapozva. Ebben a kontextusban támogatom a Régiók Bizottságának arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy „virtuális kreatív hálózatot”, amely mindenki, azaz a vállalkozások, a helyi és regionális intézmények, a központi közintézmények, a magánszféra és a polgárok előtt egyaránt nyitva áll, és amely tanácsadást, támogatást, valamint kockázati tőkéhez és szakmai segítséghez való hozzáférést biztosít. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok jelenleg nélkülözik a jobb és proaktív együttműködést, és szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy új, egész Európára kiterjedő szakmai képzési és oktatási programot indítson az egyetemi vezetőség és a technológiával foglalkozó vezetők számára. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm a kutatásnak és fejlesztésnek szentelt figyelmet a jelentésben, hiszen ezek azok az eszközök, amelyek segíthetnek kilábalni a jelenlegi európai gazdasági és társadalmi válságból. Egyre inkább szükség van új, fenntartható módszerekre az erőforrások és nyersanyagok jobb és hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezért teret kell adnunk az új ötleteknek, és elsősorban olyan mechanizmusokat kell létrehoznunk, amelyek segítenek ezeket gyakorlatba ültetni. Ezért támogatom az Innovatív Unióról benyújtott jelentést, és hangsúlyoznám jelentőségét a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni európai sikerre nézve. Giovanni Collino (PPE), írásban. – (IT) Az innováció sok tekintetben a gazdasági növekedés kulcsa. A 20. század második felére a legmegbecsültebb közgazdászok megértették, hogy az innováció a csökkenő profit befolyásolásának egyik legfontosabb változója. Így tértünk át az ötvenes évek növekedési modelljeiről – amelyek szerint a gazdaság előbb vagy utóbb stabilizálódik és elveszíti a lendületét – a nyolcvanas évek endogén növekedési modelljeire, amelyekben a folyamatosan változó és innovatív termékek technológiája és megtervezése lehetővé teszi a gazdaság számára a hosszú távú pozitív növekedési arány megőrzését. E kiegyensúlyozó mechanizmusok beindításához – amelyek 2020-ig a kutatásban, az energiahatékonyságban és a nemzetközivé tétel célkitűzéseiben, különösen a kis- és középvállalkozásokban fognak megnyilvánulni – erős politikai akarat szükséges, hogy az ösztönzőket és az orientációs mechanizmusokat aktiváljuk. Ezek a tagállamok felelőssége alá tartoznak, és az európai finanszírozás adja hozzájuk a támogatást. A válság miatt az erőforrások korlátozottak, és az Európa 2020 stratégia irányelveinek szigorú, az európai kormányok által követett pénzügyi és ipari politikákkal kell kéz a kézben járnia. George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) Az Innovatív Unióról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel kiemelte az innováció jelentőségét a fenntartható, versenyképes gazdasági modell alapjainak lefektetésében és a munkahelyteremtésben az Európai Unióban. Ugyanakkor módosítást nyújtottam be a jelentéshez néhány képviselőtársammal együtt, amelyben egyet nem értésünket fejeztük ki az innovációs politikának a közös agrárpolitikára elkülönített összegből történő finanszírozásával kapcsolatban. Ioan Enciu (S&D), írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy használható megoldásokat javasol a kutatás és az innováció fejlesztésére az Európai Unióban, és tágabb értelemben megteremti a gazdasági fellendülés és az új munkahelyek teremtésének lehetőségét.

121

122

HU


A kutatásokba történő befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalkozások különféle finanszírozásokhoz történő hozzáférésének leegyszerűsítése, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és kormányok közötti együttműködés erősítése olyan intézkedések, amelyek közép- és hosszú távon kreativitást és innovációt generálnak. Különleges figyelmet kell szentelnünk a különböző tagállamok és régiók innovációja és kutatási potenciálja közötti egyensúlynak, mivel jelenleg nagy közöttük az eltérés, és ez az egész Unióra kihat. Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egy sor olyan intézkedést vezet be, amelyek sikeresen kezelnek számos társadalmi kihívást, különösen az éghajlatváltozást, az energia- és erőforráshiányt, a népesség elöregedését, valamint a közszolgáltatásokhoz és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémákat. Az Európai Uniónak teljes mértékben el kell köteleznie magát a javasolt célkitűzések mellett. A becslések szerint 2020-ig 3,7 millió munkahelyet lehet létrehozni, és hogy a GDP-t 2025-ig 800 milliárd euróval lehetne növelni. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ez a saját kezdeményezésű jelentés a Bizottságnak az Innovatív Unióról szóló közleményét követi, és az Európa 2020 stratégia egyik kezdeményezése, amelynek célja, hogy elősegítse az innovációt és a versenyképességet olyan erőteljes politikák segítségével, amelyek előmozdítják az információ- és tapasztalatcserét egy sor olyan probléma esetén, amely minden tagállamot érint. Az alapgondolat a hatékony és versenyképes tevékenységek támogatása a válság során és után, lehetővé téve, hogy az Unió egésze túllépjen azokon a nehézségeken, amelyek több ágazatban, különösen az iparban is megnyilvánulnak. A jelentés kétségtelenül ambiciózus, tekintve az általa érintett kérdéseket a szellemi tulajdonjogtól kezdve a tagállamok és a Bizottság közötti megerősített együttműködésig. Ezért gratulálnék az előadónak az elkötelezettségéért, és remélem, hogy az ilyen hozzájárulásokkal el tudjuk érni az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokat. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A Merkies asszony által készített jelentés olyan Innovatív Uniót javasol, amely felkészíti Európát a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság utáni világra. Ez a példa nélküli globális válság, amely továbbra is kitartóan tombol és veszélyeztetheti az európai projektet, mindenkit arra késztet – különösen az Európai Uniót –, hogy a polgárokat motiváló, határozott álláspontra helyezkedjen. Ezért a jelentés mellett leadott szavazatomon kívül szeretnék gratulálni az előadónak az elvégzett munkáért, amely optimista jövőképet közvetít, és felszólít annak az innovatív készségnek a használatára, amelynek mindannyian birtokosai vagyunk. Fontos, hogy a jelentés javaslatait gyakorlatba ültessük, mint például a hitelekhez és a pénzügyi támogatásokhoz való könnyebb hozzáférést, több befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe, világosabb jogszabályokat, kevesebb bürokráciát, az egyablakos ügyintézést, a régiók közötti jobb együttműködést, valamint az egyszerű és olcsó európai szabadalmat. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés hangsúlyozza az innováció minden formájának fontosságát a társadalmak fejlődésében. Teszi ezt úgy, hogy jelentősen hozzájárul különféle területekhez a javaslataival – például az innováció terjesztése és elfogadása tekintetében a különféle ágazatokban –, amelyeket megfelelőnek tartunk. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményében, amelyet én szövegeztem meg, megpróbáltam összefoglalni a kérdéshez kapcsolódó főbb szempontjainkat és aggályainkat. A véleménytervezet alapján elmondható, hogy nyilvánvaló vitás pontok merültek fel a Bizottság közleményével kapcsolatban. Ezek a jelentésben is

12-05-2011

12-05-2011

HU


szereplő szempontokra összpontosítanak, amelyben néhány ellentmondás fedezhető fel: az innovációra alapvetően úgy tekint, mint üzleti lehetőségre, hangsúlyt helyez a piacra, a versenyre és az innováció üzleti célokra történő kihasználására, valamint a belső piacot és az uniós szabadalmakat támogatja. Ezekkel a szempontokkal nem értünk egyet. Amint a vita során is említettük, a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió közötti „innovációs szakadék” kockázatának kérdését sem sikerült megfelelően kezelni, ami nyilvánvalóan látható volt a 2009-es európai innovációs testület eredményeiből. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A jelentés kellőképpen kiemeli az innovációt, amely szükséges eszközként szolgál azoknak a problémáknak és kihívásoknak a megoldására, amelyekkel napjainkban az emberiség szembenéz. Az innovációnak a közérdek kulcsfontosságú összetevőjének kell lennie olyan területeken mint a környezetvédelem, a vízügy, az energiaügy, a közlekedés, a távközlés, az egészségügy és az oktatás, és segíthet az olyan problémák megoldásában mint az erőforrások hiánya és hatékony felhasználása, a hulladékhasznosítás és -kezelés, az élelmiszerek minősége és az élelmezésbiztonság, a demográfiai változások, az új járványok, valamint a természet és a biológiai sokféleség megőrzése. A jelentés azonban több ellentmondást is tartalmaz, mivel neoliberális alapokra épül, védi a belső piacot, és támogatja az uniós szabadalmakat, amelyekkel nem értünk egyet. A tagállamokra kényszerített jelenlegi megszorítások eredményeképpen megszorítások léphetnek fel a tudományba, a technológiába és az innovációba (innovációs rendszerekbe) történő befektetések terén, különösen a legsérülékenyebb országokban. A bejelentett „Innovatív Unió” helyett az eredmény egy tényleges „innovációs szakadék” jöhet létre a leginkább innovatív országok és régiók és a többi ország és régió között. Ahol közérdeknek, fejlődésnek, összetartásnak és társadalmi jólétnek kellene lennie, nagyrészt úgynevezett üzleti lehetőségek, piac, versenyképesség, verseny és az innováció üzleti célokra való kiaknázása van. Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) Támogatnunk kell a felsőoktatási intézményeket, a kutatási szervezeteket és a magánszféra vállalkozásait abban, hogy megragadják az Unió kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (FP7) által nyújtott lehetőségeket. Az FP7 a legnagyobb államilag finanszírozott kutatási program a világon, és továbbra is hangsúlyoznunk kell a kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó előnyeit. Ír szemszögből nézve az FP7 program a kutatás fejlesztését támogatja, azét a kutatásét, amely munkahelyeket teremt, és elérhetővé teszi a azokat a javakat és szolgáltatásokat, amelyekre szükség és igény van. Az ír szervezetek már 270 millió eurót használtak fel ebből a programból a mezőgazdasági, élelmiszerügyi, halászati, egészségügyi, energia-, közlekedési és az ikt-ágazatban. Ez Írország és Európa számára egyaránt fontos, különösen a jelenlegi nehéz gazdasági időkben. Louis Grech (S&D), írásban. – Egyetértek a Merkies-jelentéssel, mivel erősen hiszek abban, hogy az innováció és a kreativitás kulcsfontosságú az Unió gazdasági fellendülése szempontjából, és nem lehet eltúlozni annak fontosságát, hogy az Unió tudományos és technológiai áttörései új áruk és szolgáltatások formájában is testet öltsenek. Ezenfelül

123

124

HU


meggyőződésem, hogy egy válság utáni Európában az egységes piachoz kapcsolódó minden stratégiát úgy kell megfogalmazni, hogy fenntartsa és erősítse a társadalmi kohéziót, biztosítsa a piac integritását és a gazdasági fenntarthatóságot, továbbá elősegítse az innovációt. Ezért támogatom a Bizottságnak az európai szociális innovációval kapcsolatos kísérleti kezdeményezését, amely biztosítja, hogy a termékek, szolgáltatások és üzleti modellek létrehozására irányuló innovatív ötletek kapcsolódnak az Unió polgárai és fogyasztói szociális szükségleteihez, és – ami még fontosabb – megfelelnek azoknak. Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Egy válságban lévő globális gazdasággal szembesülve az Európai Parlament hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Európát innovatívabbá és hatékonyabbá kell tenni a 21. század új kihívásaihoz való alkalmazkodás érdekében. Rendkívül fontos az összes szereplő maximális részvételének elősegítése, ideértve a kisés középvállalkozásokat (kkv-k), az ipart, az egyetemeket és a kormányokat. Mindegyiknek megvan a saját szerepe. Így például modernizálnunk kell az oktatási rendszereinket, és pótolnunk kell a tudományban és a mérnöki munkában lévő hiányosságainkat. Csak akkor tudunk kilábalni a válságból, ha támogatjuk az innovációt. Az Európai Uniónak lehetővé kell tennie a kutatási kiadásokat és magánbefektetéseket elősegítő új finanszírozási eszközök létrehozását. Ezenkívül az állami és a magánszféra közötti, partnerségeken keresztül megvalósuló együttműködés fontos módja az innovatívabb gazdaság elősegítésének. Úgy gondolom, hogy az egységes európai szabadalom elfogadása rendkívül fontos az Unión kívüli kereskedelmi kapcsolatok felé történő elmozdulás elősegítésében. A szabadalmak jelenleg túlságosan drágák. Csökkentenünk kell a hozzájuk kapcsolódó költségeket. Végül pedig, ami az „agyelszívás” jelenségét illeti, támogatnunk kell az európai kutatók itthon maradását. Nélkülük a finanszírozás és egyéb mechanizmusok haszontalanok. Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Az európai eredmények az innováció tekintetében egyelőre elég gyengék. Mégis az innovációnak kell segítenie abban, hogy szembe tudjunk nézni a társadalom olyan nagy kihívásaival mint az elöregedés, az erőforrások fenntartható kezelése vagy a gazdasági fellendülés. Ezért szavaztam e saját kezdeményezésű jelentés mellett, amely hangsúlyozza a szociális innováció fontosságát, és kiemeli az innovációban részt vevő régiók és helyi hatóságok aktív szerepét. Végül pedig olyan szellemi tulajdonjogokat védő rendszert kell létrehoznunk, amely kiegyensúlyozott, és tiszteletben tartja a befektetők jogait, miközben polgárainknak a tudáshoz való lehető legnagyobb hozzáférést biztosítjuk – ezek a jelenlegi kihívások, amelyekre az innováció segítségével a jövőben választ adhatunk. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 179. cikkének (2) bekezdése értelmében „az Unió az egész területén ösztönzi a vállalkozásokat – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve –, a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi

12-05-2011

12-05-2011

HU


akadályainak felszámolása útján”. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak a versenyképesség terén támadó állásba kell helyezkednie, és élen kell járnia, ezért az EU-nak egy intenzív innovációs programba kell befektetnie. Az Európai Bizottságnak a jelenlegi „Innovatív Unió” stratégiai dokumentumot olyan cselekvési tervvé kell alakítania, amely konkrét célkitűzéseket és mérhető, időkerethez kötött célokat tartalmaz. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előrehaladást, felmérve az akadályokat és javítómechanizmust javasolva, miközben rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Juan Fernando López Aguilar (S&D), írásban. – (ES) A spanyol szocialista küldöttség a válság utáni Európát átalakító Innovatív Unióról szóló Merkies-jelentés mellett szavazott, mivel egyetértünk a jelentésben foglalt alapelvekkel, és elkötelezzük magunkat azok mellett, és mivel úgy gondoljuk, hogy az intelligens, fenntartható és tisztességes európai gazdaságra való átmenet alapját képezik. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a jelentés egésze mellett leadott szavazatunk nem jelenti azt, hogy támogatjuk a Tanács többsége által megszavazott megállapodást a megerősített együttműködésről, mivel az kizárja a spanyol nyelvet az európai szabadalomból. A megerősített együttműködést bevezető rész elleni szavazatunk jelzi, mennyire ellene vagyunk a kérdés ilyetén megoldásának. A megerősített együttműködés eszközének közvetlen hatása lesz a belső piacra, a területi kohézióra és a tagállamok polgárainak az uniós szabadalmi rendszerhez való jogára, amelyet olyan nyelvi szabályozások irányítanak, amelyek megfelelő jogbiztonságot nyújtanak. Ezenfelül az európai és közösségi szabadalmi bíróság létrehozása „nem egyeztethető össze az európai uniós joggal” az Európai Bíróság szerint. Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) A válság után az innováció eredményeképpen fejleszthetjük és újra feltalálhatjuk az Európa Uniót. Azonban realistáknak kell lennünk, és olyan konkrét eszközöket kell javasolnunk, amelyek lehetővé teszik az innovációs erőfeszítések összehangolását európai, nemzeti és regionális szinten. Az európai innovációs politikának elsősorban az Európai Uniót érintő legfőbb kihívásokra kell megoldásokat találnia. Úgy gondolom, hogy újra kell gondolni a feladatok összetettségét, valamint a helyi és regionális hatóságok felelősségét. A jövőben jó minőségű technikai segítséget és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén elegendő adminisztratív kapacitás legyen elérhető. David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. A közös európai problémák megoldásainak megtalálása érdekében történő közös újítások erősebb hangsúlyokat, gyorsabb fejlesztéseket, költséghatékonyságot és több kreativitást hoznak magukkal. Az Innovatív Uniónak nem csupán a közös társadalmi problémákra kell választ adnia, hanem egyidejűleg Európa versenyképességét is meg kell erősítenie, és ki kell jelölnie a gazdasági válságból kivezető utat. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az innováció Európa közös problémáinak megoldása: nagyobb összpontosítást, gyorsabb fejlesztéseket, hatékonyságot (költséghatékonyságot) és több kreativitást jelent. Az Innovatív Uniónak nem csupán a közös társadalmi problémákra kell választ adnia, hanem Európa versenyképességét is meg kell erősítenie, és ki kell jelölnie a gazdasági válságból kivezető utat. Mivel Európa erősen importfüggő, a tagállamok mindannyian érzékelik annak a szükségességét, hogy intelligens és fenntartható módon használják az energiatermeléshez, az ipari tevékenységhez és az élelmiszergyártáshoz szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat. Az európai

125

126

HU


nemzetgazdaságok az idők során annyira összefonódtak, hogy nemcsak az euró stabilitása, hanem a tagállamok versenyképességének megszilárdítása miatt is szükség van a közös megoldáskeresésre, a méltányos és stabil gazdasághoz vezető közös útra. Csak egy egységes Európa lesz képes az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására. Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A múltban az innovációt elsősorban a kutatásban alkalmazták. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az innováció bármelyik uniós polgártól érkezhet. Ezeket az elképzeléseket – amelyek gyakran egyszerű ötletként indulnak – uniós szinten kellene támogatni többek között a finanszírozáshoz történő könnyebb hozzáférés, az egyszerűsített engedélyeztetési eljárások, valamint az olcsó és egyértelmű szabadalmak segítségével. Ez lehetővé tenné a polgárok számára, hogy befolyásuk legyen, valamint hogy segédkezzenek egy fenntartható társadalom kialakításában. Ezenkívül az ilyen típusú innovációk, amelyek esetében a hangsúlynak a kutatáson kell lennie, segítenek megőrizni Európában a magas életszínvonalat. A jelentés mellett szavaztam, mivel pozitív lépésnek tartom, hogy a polgárok egyénileg is részt vehetnek a társadalom alakításában. Továbbá pedig az elektronikus korszak jelei egyre inkább a személyes innováció felé mutatnak, és ezt nem szabad szem elől tévesztenünk. Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) A jelentés világosan kimondja a nyilvánvalót: azaz azt, hogy lehetetlen az innovációt a kutatás és az oktatás támogatása nélkül elősegíteni. Bár még nincsenek pontos becslések arra nézve, hogy mikor ér véget a gazdasági válság, a tagállamok által 2020-ra kitűzött célokat a kutatási ágazatban nem érjük el a helyzet mai állása szerint, pontosan úgy, ahogy az előző európai stratégia, a lisszaboni stratégia célkitűzéseit sem tudtuk megvalósítani. A jelenleg elérhető adatok szerint az európai GDP mindössze kb. 2,7%-át fordítják kutatásra az évtized végéig annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy erre a célra legalább 3%-ot fordítanak. Ugyanakkor a tagállamok a válságot használják ürügyként az oktatásban történő megszorításokra. Vagyis az innováció két alappillérét a megerősítés helyett aláaknázzák, és ennek a tagállami kormányoknak aggodalomra kellene okot adnia. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A válság utáni Európát átalakító Innovatív Unióról szóló jelentés egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek hatalmas társadalmi kihívásokat jelentenek. Az előadó bevezeti azt a kulcsfontosságú gondolatot, amely szerint az innováció érdekében szövetséget kell létrehozni az összes európai között. Az érvelés szerint a közös európai problémák megoldása gyorsabb fejlődést, nagyobb költséghatékonyságot és megnövekedett kreatív erőt hoz magával. Az Innovatív Unió Európa egészének versenyképességét is növelni kívánja, így keresve kiutat a gazdasági válságból. Tekintve a széles körben elterjedt importfüggőséget, a tagállamok közös szükséglete, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek az energiatermelésben, az iparban és az élelmiszer-termelésben használt erőforrások és nyersanyagok intelligens és fenntartható felhasználását teszik lehetővé. Szinte minden uniós államnak szembe kell néznie az elöregedő népesség problémájával. Az egészségügy terén megvalósuló közös megoldáskeresés megfelelő ápolással és gyógyszerekkel hosszabb életet biztosíthat, miközben csökkenti a költségeket. Ezek a 27 tagállam közös normáinak legfőbb példái, amelyeket ez a kezdeményezés támogat, és ezért szavaztam a jelentés mellett. Phil Prendergast (S&D), írásban. – A kutatásba és az innovációba történő nagyobb befektetés rendkívül fontos ahhoz, hogy fenntartható és versenyképes jövőt biztosítsunk a gazdaságainknak. A GDP-arányt tekintve az Európai Unió kevesebbet fektet kutatásba és fejlesztésbe, mint az Egyesült Államok és Japán, a kockázati tőkebefektetések ugyancsak

12-05-2011

12-05-2011

HU


hiányoznak. Meg kell tudnunk tartani a legjobb kutatóinkat és újítóinkat. A 2020-as célkitűzésünk elérése, miszerint a kutatásba és fejlesztésbe a GDP 3%-át fektetjük, 3,7 millió munkahelyet és közel 800 milliárd euró megtérülést jelenthet. Tekintve az életminőség és a jólét javításának fontosságát, az innovációban az állami és magánjellegű kezdeményezéseknek is szerepük van. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az innováció minden terület és közösség számára létfontosságú. Egy meglévő dolog megújítása, és így valami új létrehozása alapvető fontosságú minden gazdaságban és – elsősorban – a társadalmi jólét elérésében. Az Innovatív Unió ezért egyik kiemelt kezdeményezése az Európa 2020 stratégiának. Olyan út ez, amelyet követnünk kell annak érdekében, hogy megalapozzuk Európa nemzetközi szerepét, és kielégítsük az európai polgárok igényeit. Ezek azok az okok, amelyek miatt emellett a jelentés mellett szavaztam. Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) Az innováció az az európai politikák számára, ami az oktatás a fiatalok számára: útlevél a jövőbe, egy átfogó virtuális biztosítás egy fejlődő és a társadalmi kohéziót megőrző társadalom számára. Ez a mondat ebben a globális recesszió után időszakban érvényes igazán, amikor gyorsabb gazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi az Egyesült Államokban, és továbbra is szemtelen növekedést tapasztalunk a BRIC-országoknak nevezett feltörekvő hatalmaknál. Egy dolog biztos: az Európai Unió lemaradt, és a munkaerőpiac még mindig nem állt talpra. A legironikusabb az, hogy Svájc – amely nem tagja az Európai Uniónak – élen jár az európai innovációban. Ezért olyan fontos az Európai Parlamentnek a gondolkodásmód tényleges megváltoztatására vonatkozó mai felhívása (a Merkies-jelentés), mivel az innováció nemcsak technológiai találmányokról vagy az egy lakosra jutó szabadalmi beadványok számáról szól. Az innováció mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások előtérbe helyezéséről szól – amelyek Európa gazdagságának legfőbb motorjai – a kockázati tőke, a garanciaeszközök, a hitelek terén nyújtott segítség és a jogszabályi környezet egyszerűsítése által. Ilyen feltételek mellett talán valóra válik a GDP 3%-nak a kutatás-fejlesztésre történő fordítása. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Széles körben támogattuk a jelentéstervezetet, és egy sor módosítást nyújtottunk be, amelyeket többnyire elfogadtak. Például hangsúlyoztuk a zöld célkitűzéseket: energia és klímaváltozás, az erőforrások hatékony kezelése, a biológiai erőforrások újratermelése és a társadalmi kohézió elősegítése; az ökoinnováció támogatása minden szinten – ideértve a tervezést is – egy megfelelően finanszírozott és ambiciózus ökoinnovációs cselekvési terv, valamint olyan stratégia elfogadása révén, amely a termék- és szolgáltatásrendszereket és a funkcióorientált üzleti modelleket támogatja; a nyílt szabványok használata az innováció mozgatórugóiként és nyílt hozzáférés az államilag támogatott kutatásokhoz; valamint állami támogatás a társadalmi szempontból értékes területeken a köz javát szolgáló tudás érdekében, mint például egy ösztönző jutalmazást garantáló finanszírozási rendszer bevezetése az egészségügyi ágazatban (és eltérő sikerrel próbáltunk jobb megfogalmazást nyújtani a szellemi tulajdonjogok kérdésében); végül pedig sikerült megőriznünk azt a megfogalmazást, amely üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza azt, hogy a szellemi tulajdonjogok a verseny és az innováció útjába álljanak. Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) Európa az utóbbi hónapokban kezdett kilábalni a válságból, és igen erős globális versenytársakkal kell szembenéznie. Ebben az értelemben az innováció szükséges dolog, azonban mindenekfelett prioritás. Ha nem tudjuk Európát Innovatív Unióvá alakítani, a 27 tagállam gazdasága zsugorodni fog, amely tehetségek és

127

128

HU


ötletek elvesztésével jár. Az innováció a fenntartható növekedés elérésének kulcsa, valamint segít egy igazságosabb és fokozottabban környezetbarát társadalom létrehozásában. Az innováció létfontosságú a modern gazdaság létrehozásában, és a munkahelyteremtés legfontosabb eszköze. Közös elköteleződésre van szükségünk Európa innovációs kapacitásának gyökeres megváltoztatásához. Csak így tudunk stabil és jól megfizetett munkahelyeket létrehozni, amelyek ellenállnak a globalizációból következő nyomásnak és versenynek. Az Unió egyenlő az innovációval. Ez nemcsak játék a szavakkal, hanem olyan remény, amelynek valóra kell válnia. Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogatom a jelentést, mivel rendkívül fontos a válság utáni talpra állás és a társadalom nagy kihívásaira adott válaszok tekintetében. Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Az Innovatív Unióról szóló parlamenti jelentés szavazása során lelkesen támogattam azt a módosítást, amely visszautasította, hogy az innovációt úgy támogassuk, hogy a strukturális finanszírozást és a közös agrárpolitikához tartozó alapok egy részét átirányítjuk az innovatív tevékenységekre. Természetesen az innovációt támogatni kell, de nem oly módon, hogy az káros legyen az Unió jövője szempontjából alapvető fontosságú más politikákra, például a közös agrárpolitikára nézve. A KAP reformját néhány alapvető célkitűzés mentén kell végrehajtani, de az Európai Unió egyetlen integrált politikáját nem szabad kifosztani. Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A kutatási és innovációs eredménytábla szerint Japán és az Egyesült Államok a GDP nagyobb százalékát fektetik innovációba mint az Európai Unió, és ez a szakadék az utóbbi négy évben nőtt. A BRIC-országokhoz képest az Unió többet fektet be innovációba, és ez a különbözet csökkent Brazília és Kína, illetve nőtt India és Oroszország esetében. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió tényleges innovációs stratégiát fogadjon el, szem előtt tartsa az Európa 2020 stratégiát az intelligens szakosodás tekintetében, támogassa a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, amelyek az Unió jövőjének kulcsfontosságú elemei, és ezt minden ide tartozó területre, tevékenységi ágazatra és társadalmi szereplőre kiterjessze. A következetes és integrált innovációs politika, amely hosszú távra tervez, lehetővé teszi számunkra a regionális szinten felfedezett erősségek kiaknázását és a gyenge pontok javítását. A fejlesztési politika alkalmazkodása és egyszerűsítése rendkívül fontos például az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében. Az új stratégiai terv egy egyre modernebb és versenyképesebb Európa létrehozását teszi lehetővé, amely vezető szerepet játszik a világban. Mivel az innováció a regionális politika alapvető célkitűzése, a jövőben Európának stratégiai kezelési megközelítést kell alkalmaznia, meghatározva a megfelelő eszközöket, amelyek lehetővé teszik a fejlődés nyomon követését és a szükséges módosítások elvégzését. Derek Vaughan (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az Innovatív Unió megoldásokat nyújthat a társadalmi kihívásokra. A növekvő versenyképességben is fontos szerepet játszik, miután az Unió kilábalt a gazdasági válságból. Egyetértek a jelentéssel abban, hogy a tagállamoknak a strukturális alapokat olyan kutatási, fejlesztési és innovációs célokra kellene fordítaniuk, amelyek a társadalmi kihívásokat célozzák meg, így növelve Európában a fellendülést. A határokon átívelő együttműködés elősegítése is rendkívül fontos, ahogyan a polgárok buzdítása arra, hogy innovatívan új

12-05-2011

12-05-2011

HU


vállalkozásokat hozzanak létre. Ezt a bürokrácia csökkentésével, valamint egy egyszerű és koherens rendszer létrehozásával lehet elérni, amely a társadalmi kihívásokra összpontosít. Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Az Unió a Lisszaboni Stratégia ellenére sem volt képes behozni innovációs lemaradását. A költségvetési megszorítások idején – ami kizárja, hogy állami pénzekkel oldjuk meg a kérdést – és a megnövekedett globális versenyben Európának reagálnia kell az új helyzetre, hogy visszakerüljön az innovációs versenybe. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a strukturális reformokra való összpontosítás, amelyek elhárítják az európai innováció lehetséges potenciáljának útjában álló akadályokat. Ezért támogattam ezt a jelentést, amely külön rámutat arra, hogy a szabadalmak benyújtásához jelentős összegek társulnak a tagállamokban, és gyors megállapodásra szólít fel az egységes európai szabadalom tekintetében. Üdvözlöm, hogy a politikai családom által javasoltakat is beemelték a jelentésbe, különösen az európai innovációs alap létrehozását, amely egyszerűbbé teszi a kis- és középvállalkozások számára az európai hitelekhez való hozzáférést. Az európai innováció érdekében történő kapacitásfelszabadítás megköveteli, hogy minden tagállamban felállítsunk egy minimális kifizetési küszöböt a kutatás és fejlesztés terén. Ez biztosítaná az erőfeszítések méltányos eloszlását, és megakadályozná a kétsebességes Európa kialakulását, amely tönkretenné az Unió kohézióját és kormányzását. Ez rendkívül fontos, ha Európa a globális gazdaság legfelső szintjén kíván maradni. Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Merkies asszony jelentése mellett szavaztam, mivel a végleges változat kiegyensúlyozottabb az eredetinél, amely túlzottan a polgárok szerepköreire fektette a hangsúlyt a vállalatok helyett. A vállalatok valóban vezető szerepet érdemelnek a kutatásban és az innovációban, részben mivel emlékeznünk kell arra, hogy ezen a területen az uniós politikák az ipar, az oktatási rendszerek és a kutatási intézetek együttműködését erősítését célzó politikáknak köszönhetően növekedtek és fejlődtek. Ezért úgy gondolom, hogy a megszavazott jelentés hasznos hozzájárulás a jövőbeni, a kutatást és az innovációt támogató közös stratégiai programokról szóló jelenlegi vitához az Európai Unióban. Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0296/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavaztam, mivel a válság következtében több millió munkahely szűnt meg, és növekedett a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység; mivel az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység; mivel 23 millió uniós lakos munkanélküli; mivel a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként; mivel ezenfelül az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki; mivel az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; mivel az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik; és mivel a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává. Üdvözlöm és támogatom a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. Felszólítom a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) tartozó uniós tagállamokat, hogy az ILO 2011 júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket.

129

130

HU


Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. A válság következtében több millió munkahely szűnt meg, valamint növekedett a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység – az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő, és az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik. A háztartási alkalmazottaknak gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává. Üdvözlöm a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. A tagállamoknak gyorsan ratifikálniuk kell és végre kell hajtaniuk ezt az egyezményt és annak ajánlásait, mivel ennek megvalósulásával a legkiszolgáltatottabb munkavállalók szükségleteire lehetne válaszolni, és ez kezelné a nem bejelentett munkavégzés problémáját is. Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Mivel a legtöbb háztartási alkalmazottat bizonytalan feltételek mellett foglalkoztatják, gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben és esetenként kizsákmányolásban, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság úgy döntött, hogy sürgeti egy állásfoglalás elfogadását, miközben kérdőre vonja az Európai Bizottságot az ezzel a munkavállalói kategóriával kapcsolatos tevékenysége kapcsán. Júniusban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) éves konferenciáján el kell fogadnia egy egyezményt a háztartási alkalmazottakról, követelve, hogy a többi alkalmazottal egyenlő elbánásban részesüljenek, és hogy teljesüljenek a tisztességes munkához szükséges feltételek. Az állásfoglalással támogatom az ILO törekvéseit. Ne feledjük azonban, hogy ez csak az első lépés: most biztosítanunk kell, hogy a tagállamok ratifikálják az egyezményt annak elfogadása után. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Teljes mértékben támogatom a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést. Az ilyen munkavállalók közül sokan hivatalos iratokkal nem rendelkező bevándorlók, ami azt jelenti, hogy esetükben nagyobb az esélye annak, hogy nem megfelelő bánásmódban részesülnek, nem kapnak rendszeres fizetést, vagy erőszaknak vannak kitéve. Továbbá pedig az iratokkal nem rendelkező munkavállalók nem merik értesíteni a hatóságokat, hogy védelmet, jogaik érvényesítését vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést kérjenek, mert attól tartanak, hogy visszatoloncolják őket hazájukba és/vagy munkaadójuk megbünteti őket. Minden háztartási alkalmazottnak származásától függetlenül joga van a tisztességes munkához. Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelenleg a háztartási alkalmazottakról szóló egyezmény megszövegezésén dolgozik. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény elfogadása jelentős része a háztartási alkalmazottak emberi, szociális és munkavállalási jogai tiszteletben tartása biztosításának. A háztartási munka a teljes munkavállalás 5–9%-át teszi ki. Ez a munka gyakran bizonytalan, alulértékelt és nem bejelentett. Françoise Castex (S&D), írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, hogy lehetővé tegyem egy olyan jelentés átalakítását, amely túl gyakran szól kizsákmányolásról és a jogról egy olyan területen, amely a munkahelyek 5–9%-át teszi ki az Európai Unióban. Azoknak, akik időseinkkel foglalkoznak, joguk van az egyesülési szabadsághoz és a pihenőidőhöz, és nem lehetnek zaklatás vagy visszaélés áldozatai. Ezért szeretnénk állásfoglalásunkkal

12-05-2011

12-05-2011

HU


határozottan támogatni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) és a szakszervezeteket az ezen új eszközök elfogadásáról szóló tárgyalások előtt, amelyek júniusban, a 100. Nemzetközi Munkaügyi konferencián fognak elkezdődni. Sajnáljuk azonban, hogy míg a jobboldal aggodalmát fejezi ki az illegális háztartási alkalmazottakkal kapcsolatban, nem ismeri el, hogy ilyen esetekben gyakran iratok nélküli, bizonytalan helyzetben élő és visszaéléseknek kitett dolgozókról van szó. Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogattam a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ILO-egyezményt. Az egyezmény célja a háztartási munka munkavégzésként való jogi elismerése, a jogok valamennyi háztartási alkalmazottra történő kiterjesztése, valamint a jogsértések és visszaélések megelőzése. Az Európai Parlament állásfoglalása továbbá felszólítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez tartozó uniós tagállamokat, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket, és sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az iparosodott országokban a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki, és az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő. A nem szabványos vagy atipikus szerződések arányának növekedési tendenciája jelentős nemekkel kapcsolatos és nemzedékek közötti vonatkozással bír. A háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a szegény munkavállalók számának csökkenését eredményezheti, és javíthatja a háztartási munkát végző nagyszámú nő helyzetét. Karima Delli (Verts/ALE), írásban. – (FR) Európában három bevándorló nő közül kettőnek alacsony képzettséget igénylő munkája van – gyakran az egészségügyben dolgoznak vagy háztartási munkát végeznek. Ezek a nők hozzájárulnak a gazdaságunkhoz, ennek ellenére nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak, és az alapvető jogaikat sem tartják tiszteletben. Az idén júniusban megrendezésre kerülő Nemzetközi Munkaügyi konferencián a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjainak lehetőségük lesz arra, hogy elfogadják a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló egyezményt. Ez az eszköz lépés a megfelelő irányba a világ minden dolgozója szempontjából, hiszen kiterjeszti az alapvető foglalkoztatási normákat a háztartási alkalmazottakra: a munkavállalók egy olyan kategóriára, akiket eddig kizártak ebből. A labda most a tagállamok térfelén van, mivel el kell kötelezniük magukat az egyezmény ratifikálása mellett. Európai szinten abba kell hagynunk, hogy külön és szisztematikusan kezeljük a bevándorlási és a foglalkoztatási politikát. Nem helyes, hogy a háztartási alkalmazottakat a nem hivatalos gazdaságba kényszerítik jogaiktól függetlenül azért, mert a bevándorlási rendelet túlságosan szigorú és nem megfelelően alkalmazzák azt. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mindenki tudja, hogy a háztartási munka gyakran bizonytalan és nem hivatalos formában történik, és ez a bizonytalanság és be nem jelentett munkavégzés súlyosan veszélyezteti az ilyen szolgáltatásokat nyújtók jogait annak ellenére, hogy részt vesznek országaik gazdasági tevékenységében, és ugyanúgy dolgozóknak kellene tekinteni őket, mint bárki mást. A munkaadó és a munkavállaló közötti bizalom egy ilyen tevékenység esetén arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaviszonyt ne terheljük túl sok teherrel, ugyanakkor a dolgozónak joga van méltósággal végezni a munkáját. A Nemzetközi Munkaügyi

131

132

HU


Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezménye újabb lépés a jó irányba. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelen európai parlamenti állásfoglalás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményéről szól. Júniusban újabb ILO-konferencia lesz Genfben, amelyen a háztartási munka kérdésköréről lesz szó. Bár az Európai Unió formálisan nem vehet részt a konferencián, mivel tagállamai a szervezet tagjai, tudja, milyen felelőssége van az ILO-val való együttműködésben, és ezért hozzá szeretne járulni egy olyan területhez, amely az alapvető jogok köréhez tartozik. A háztartási munka fontossága vitathatatlan. Ezt a munkát otthonokban végzik – gyermek- és idősgondozó intézményekben –, amelyek részei az Európa 2020 stratégiának, és az uniós foglalkoztatás 5–9%-át teszi ki, egyre növekedő tendenciával. A háztartási dolgozók – akiknek legnagyobb része nő és bevándorló – gyakran ki vannak téve főnökeik kizsákmányolásának, akik nem garantálják szociális jogaikat. Ezért szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezménye a jó irányba tett jelentős lépés, amit pozitívan ítélünk meg. A különböző tagállamokban – ahogy a vitából is kiderült – e munkavállalók többsége nő, és egyre nagyobb százalékuk illegális bevándorló. Ez a két csoport a leginkább kiszolgáltatott, és ezek vannak a leginkább kitéve az erőszaknak és a szexuális visszaéléseknek. Nagyon fontos, hogy a közelgő ILO-konferencián intézkedéseket fogadjunk el ebben a tekintetben. Jól ismerjük azokat a súlyosan kizsákmányoló és diszkriminatív feltételeket, amelyek mentén dolgozniuk kell. Nagyon sok háztartási alkalmazott dolgozik alig megfelelő körülmények között, sokan intenzív kizsákmányolás áldozatai, és nem garantálják a szociális biztonsághoz, az egészséghez és biztonsághoz, az anyasági védelemhez, a munkaidőkorláthoz, a pihenőidőhöz, valamint az egyesülési és képviseleti szabadsághoz való jogaikat sem. Ennélfogva egyértelmű, hogy szabályozni kell a háztartási munkát. Ezért sürgősen hatékony intézkedéseket kell tennünk, hogy küzdjünk a bizonytalan munkavállalás, a hamis számlák, a be nem jelentett és az illegális munka ellen. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményének elfogadása nagyon fontos. A háztartási alkalmazottak legnagyobb része nő, és egyre nagyobb százalékuk illegális bevándorló. Ez a két csoport a legkiszolgáltatottabb, és ezek vannak a leginkább ki téve az erőszaknak és a szexuális visszaéléseknek, ezért nagyon pozitív és döntő lépés volna, ha a közelgő ILO-konferencián lépések történnének ez irányba. Jól ismerjük azokat a súlyosan kizsákmányoló és diszkriminatív feltételeket, amelyek mentén sok háztartási alkalmazottnak dolgoznia kell. Ennélfogva egyértelmű, hogy szabályozni kell a háztartási munkát, hogy ezek az emberek ne legyenek kitéve méltatlan munkakörülményeknek, és garantálják jogukat a szociális biztonsághoz, az egészséghez és biztonsághoz, az anyasági védelemhez, a munkaidőkorláthoz, a pihenőidőhöz, valamint az egyesülési szabadsághoz és a képviselethez. Ezért sürgősen hatékony intézkedéseket kell tennünk, hogy küzdjünk a bizonytalan munkavállalás, a hamis számlák, a be nem jelentett és az illegális munka ellen. Ezért rendkívül fontos, hogy minden bizonytalan munkát biztossá alakítsunk át, amelyekhez jogokkal és megfelelő bérezés társulnak.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Teljes mértékben támogatom a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített ILO-egyezmény elfogadását, ratifikálását és végrehajtását. A legtöbb esetben a háztartási alkalmazottak bizonytalan foglalkoztatási körülmények között dolgoznak, gyakran kerülnek törvényileg homályos adminisztratív helyzetbe, amely még bizonytalanabbá teszi a körülményeiket, és sokszor válnak diszkrimináció, egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód és visszaélések áldozatává. Ezek a szolgáltatások azonban rendkívül fontosak a társadalmunk számára, a csecsemőkortól az idősek segítéséig. Törvényi keretre van szükségünk, amely lehetővé teszi e dolgozók jogainak előmozdítását és tisztességes munkakörülményeinek megteremtését. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a válság következtében több millió munkahely szűnt meg, valamint súlyosbodott a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység – az EU lakosságának 17%-át fenyegeti a szegénység, és 23 millió uniós lakosnak nincs munkahelye. Bizonyos országokban a háztartási munka nagy része a nem hivatalos gazdaságban zajlik, bizonytalan foglalkoztatási körülmények között és/vagy nem bejelentett munkavégzésként. Az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; ezenkívül az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik. A háztartási alkalmazottaknak gyakran van részük hátrányos megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód és visszaélések áldozatává. A háztartási munkát jogilag is munkavégzésként kell elismerni, több jogot kell adnunk a háztartási alkalmazottaknak, és meg kell előznünk a jogsértéseket és visszaéléseket annak érdekében, hogy minden háztartási alkalmazott számára törvényi keretet hozzunk létre, valamint biztosítanunk kell, hogy munkavégzésük nem kerül a szabályozási kereten kívülre. Az ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása tisztességes munkakörülmények biztosításával nemcsak a háztartási munkát végző nagyszámú nő helyzetét javítaná, hanem a társadalmi befogadás mértékét is. Az azonos bánásmódot biztosító, rugalmas és biztonságos szerződéses feltételek megteremtése érdekében a szabályozás kiigazítására lehet szükség. David Martin (S&D), írásban. – Az állásfoglalásra szavaztam, amely „úgy véli, hogy kezelni kell a nem bejelentett munkavégzés problémáját; kijelenti, hogy a háztartási munka világát igen nagy mértékben a nem hivatalos és nem bejelentett munkavégzés jellemzi, és hogy sok migráns munkavállaló dolgozik ebben a szektorban, továbbá hogy jogaik gyakran sérülnek; ezenkívül alapvető fontosságúnak tartja a bizonytalan jellegű munka elleni általános küzdelmet, hiszen ez a probléma különösen a bevándorló munkásokat érinti, és rontja a már eleve kedvezőtlen helyzetüket”. Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban. – (FR) A férfi és női munkavállalók alkalmi dolgozóként való alkalmazása az oligarchia uralkodási logikájának lényege Európában éppúgy, mint máshol. A szervezett bizonytalanság egyéb formái között van egy, amelyet nehezebb megszüntetni, mint másokat: a háztartási alkalmazottakról van szó. A jelentés támogatja egy olyan ILO-egyezmény megszövegezését, amely védené e dolgozók jogait, különösen a rejtett női munkavállalókét. Elítéli az egyre növekvő számú atipikus szerződéseket is, amelyek jelzik, hogy a munka egyre bizonytalanabbá válik. A kezdeményezés mellett szavazok, miközben bánom, hogy a kezdeményezésnek nem lesz tényleges hatása. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Tekintve, hogy a háztartási munka a foglalkoztatás egészének 5–9%-át teszi ki, és az ebben az ágazatban dolgozók túlnyomó többsége nő; hogy az ilyen munka alulértékelt, alulfizetett és nem hivatalosan végzik; és hogy a háztartási alkalmazottak kiszolgáltatott helyzete azt jelenti, hogy gyakran van részük hátrányos

133

134

HU


megkülönböztetésben, és könnyen válhatnak egyenlőtlen, méltánytalan bánásmód vagy visszaélések áldozatává, megoldást kell találnunk az ilyen típusú helyzetek megszüntetésére. Ezért üdvözlöm a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményét, amely figyelmeztet a háztartási munka körüli problémákra. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ezzel az állásfoglalással az Európai Parlament támogatását fejezi ki a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló, ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezés iránt. A munkaerőpiac peremén az alacsony képzettséget igénylő, ideiglenes munkákat végző vagy háztartási alkalmazottként dolgozó migráns munkavállalók többszörös megkülönböztetésnek vannak kitéve. Ezek a dolgozók gyakran szegénységben élnek és szabálytalan körülmények között dolgoznak, és nagyobb az esélye annak, hogy nem megfelelő bánásmódban részesülnek, nem kapnak rendszeres fizetést, vagy erőszaknak és szexuális zaklatásnak vannak kitéve, és nem merik értesíteni a hatóságokat, hogy védelmet, jogaik érvényesítését kérjék, mert attól tartanak, hogy visszatoloncolják őket hazájukba és/vagy munkaadójuk megbünteti őket. E helyzet miatt az állásfoglalás mellett szavaztam: Támogatom az egyezmény azon célkitűzését, hogy megteremtsük a háztartási munka szakmaként való jogi elismerésének lehetőségét, kiterjesszük a jogokat valamennyi háztartási alkalmazottra a jogsértések és visszaélések megelőzése érdekében, és olyan szabályozási keretet hozzunk létre, amely garantálja, hogy munkájuk nem a szabályozási kereten kívül zajlik. Phil Prendergast (S&D), írásban. – Támogattam a háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezményt. A háztartási munka jelentős rész be nem jelentett, bizonytalan és alulfizetett, a háztartási alkalmazottak pedig – főként nők – visszaéléseknek vannak kitéve, különösen akkor, ha külföldön dolgoznak. Az ILO-egyezmény elfogadása segíthet a dolgozó szegények számának csökkentésében, a munkakörülmények javításában, valamint a legkiszolgáltatottabb munkavállalók egyik csoportjának társadalmi befogadásában. Alkalmaznunk kell az alapvető foglalkoztatási normákat a háztartási munkára is, és biztosítanunk kell, hogy a munkavégzők jogosultak legyenek a társadalombiztosításra, és védve legyenek a visszaélésekkel szemben. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A háztartási alkalmazottakat gyakran büntetik munkájuk informális volta miatt. Ezért, mivel kívül állnak a gazdasági tevékenység formális struktúráin, gyakran korlátozzák őket munkavállalói jogaikban. Ez ellen a helyzet ellen határozottan küzdenünk kell. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az Európai Parlament 1. üdvözli és támogatja a háztartási alkalmazottak számára biztosított tisztességes munkáról szóló ajánlással kiegészített egyezmény elfogadására irányuló ILO-kezdeményezést; sürgeti azon uniós tagállamokat, amelyek tagjai az ILO-nak, hogy az ILO 2011. júniusi konferenciáján fogadják el ezeket az eszközöket; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy hamarosan ratifikálják és hajtsák végre az egyezményt és az ajánlást; 2. úgy véli, hogy a háztartási alkalmazottak részére biztosítandó tisztességes munkáról szóló ILO-egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása a dolgozó szegények számának csökkenését eredményezheti; 3. úgy véli, hogy egy ilyen egyezmény elfogadása, ratifikálása és végrehajtása megfelelően foglalkozna a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportjának szükségleteivel. Alf Svensson (PPE), írásban. – (SV) Tegnap, május 12-én, csütörtökön, az Európai Parlament elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlásokkal kiegészített egyezményéről szóló állásfoglalást. Szerte

12-05-2011

12-05-2011

HU


a világon, és különösen a szegény országokban, a háztartási munka egyike a legrosszabbul fizetett munkáknak. Az ilyen munkahelyeken gyakran hiányoznak a megfelelő szerződések és szociális juttatások. Ezért helyes és megfelelő, hogy ezt a szolgáltatási ágazatot az ILO-egyezmény külön ajánlásban említi meg. A 13. bekezdésben foglaltak miatt szavaztam az Európai Parlament állásfoglalása ellen, amely felszólítja az Unió tagállamait arra, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt – ezt még egyetlen uniós tagállam sem tette meg. Véleményem szerint a hat legfontosabb egyetemes és mindenkire vonatkozó ENSZ-egyezményt nem kell további eszközökkel kiegészíteni. Ennek következtében ugyanis megkérdőjeleződhetne a már elfogadott egyezmények legitimitása, és ennek nem kívánok részese lenni. Szívesebben dolgoznék azon, hogy növeljük a legfontosabb emberi jogi egyezményeknek való megfelelőséget, amelyek tartalma nyilvánvalóan vonatkozik a háztartási alkalmazottakra is. Ezt túl sok aláíró állam hagyja most figyelmen kívül. Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) A gyakran bizonytalan, alulértékelt és nem bejelentett háztartási munka az iparosodott országokban a teljes munkavállalás 5–9%-át teszi ki. A háztartási alkalmazottak legnagyobb része nő és bevándorló, akiket könnyebb kizsákmányolni és gyengén megfizetni. A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény elfogadása rendkívüli fontos az emberi és szociális jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében annak révén, hogy a háztartási munkának ugyanolyan jogállást biztosítunk, mint bármely más munkának, és törvényi keretet nyújtunk a háztartási alkalmazottaknak. A ma elfogadott parlamenti állásfoglalás minden tagállam számára hangsúlyosan jelzi azt az elvárást, hogy aláírják az egyezményt, amely reményeim szerint elég erős ahhoz, hogy javítsa a dolgozók társadalmi befogadását azzal, hogy lehetővé teszi a hozzáférésüket azokhoz az általános szociális jogokhoz, amelyekhez minden dolgozónak joga van. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A háztartási alkalmazottakról szóló ILO-egyezmény tervezetének az uniós tagállamok által történő elfogadásáról szóló európai parlamenti állásfoglalás mellett szavaztam. Ez az egyezmény lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban küzdjünk az ágazat igen sok dolgozójának elfogadhatatlan munkakörülményei ellen, akiknek jelentős része nő, és közülük sokan bevándorlók, hivatalos iratok nélkül. Ez ki fogja egészíteni az ILO vagy más nemzetközi szervezetek egyéb egyezményeit. Az Európai Parlament felszólította az Uniót és tagállamait arra, hogy ratifikálják a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Ugyanakkor sajnálom, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja – elsősorban több szocialista képviselő tartózkodásának köszönhetően – sikeresen elfogadtatott egy olyan módosítást, amely nem engedi, hogy a bevándorló munkavállalókat – különösen a hivatalos iratokkal nem rendelkezőket – a többi dolgozóval azonos bánásmódban részesítsék. Ez a módosítás még negatívabb képet fest a bevándorlókról, és elősegíti az idegengyűlöletet. Nem marad más hátra, mint valóban végrehajtani az egyezmény rendelkezéseit, ami nem lesz egyszerű, de a megközelítés mindenesetre pozitívnak tekinthető. Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ szakintézménye, és a társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a munkavállalók jogai érdekében lép fel. A szervezet legfőbb feladata, hogy nemzetközi foglalkoztatási és szociális normákat hozzon létre. Az ILO a 2010-es évet a háztartási alkalmazottak évévé nyilvánította. A minimális követelmények tehát megszülettek, mivel a háztartási alkalmazottak a világ legnagyobb szabályozatlan ágazatát képviselik.

135

136

HU


Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0295/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Megszavazom ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad; hogy már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett; hogy az állattenyésztési ágazat – a tehéntej, a marhahús, a sertés- és szárnyashús, a tojás, a juh- és kecsketej és -hús termelése – fontos szerepet játszik az európai mezőgazdaságban; és hogy a gazdák elsődleges célja, hogy a higiéniához, a megfelelő takarmányhoz és tartási körülményekhez, a felelősségteljes állategészségügyi irányításhoz köthető jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon. Ezért felszólítom a Bizottságot, hogy az EU 2011–2015-ös állat-egészségügyi stratégiája keretében dolgozzon ki egy széles körű többéves cselekvési tervet. Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az antibiotikum-rezisztencia az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad. Már számos tagállam kibocsátott iránymutatásokat az ilyen anyagok körültekintő alkalmazásáról, ami ezek használatának csökkentéséhez vezetett. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is. Noha ezeket a készítményeket állatok kezelésére írják fel, azok az embereket és az állatok egyaránt érintik. Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány végső célja az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy eközben az antimikrobiális készítmények alkalmazását a szigorúan szükséges szinten tartsák. A jelentés mellett szavaztam. Liam Aylward (ALDE), írásban. – (GA) A gazdák legfőbb célja, hogy biztosítsák állatállományuk egészségét és termékenységét, ezt pedig jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása révén érik el. Megszavaztam az állásfoglalást, mert az antimikrobiális készítményekre és olyan más lehetőségekre vonatkozó további kutatások elvégzését kéri, amelyek segítik a gazdákat a fent említett célkitűzések elérésében. Programot kell létrehozni a kutatási eredmények, a tudás és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében. Támogatom azt a kérést, hogy további kutatás folyjon az állatok jólétéről és a mezőgazdasági gyakorlatokról, úgymint az állatállomány kezelésének javítása, a korai járványmegelőzés és az egészséges állatfajták tenyésztése. Biztosítani kell azonban, hogy az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok és a kedvtelésből tartott állatok antibiotikum-rezisztenciájának (AMR) fokozott felügyelete és ellenőrzése ne rójon a gazdákra további pénzügyi és adminisztratív terheket. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő legfőbb kérdések egyike. Tekintettel az állattenyésztési ágazat rendkívüli jelentőségére az európai mezőgazdaságban, a kérdés megfelelő kezelése alapvető fontosságú. Egyetértek azzal, hogy a tagállamoknak el kell végezniük az élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatok antibiotikum-rezisztenciájának (AMR) rendszeres és szisztematikus felügyeletét és ellenőrzését anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra, az állatok tulajdonosaira vagy az állat-egészségügyi

12-05-2011

12-05-2011

HU


szakemberekre. Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalnak és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak további ellenőrzéseket és elemzéseket kell elvégezniük ezen a területen, és ajánlásokat kell benyújtaniuk. Egyetértek azzal, hogy a Bizottságnak nemzetközi szintű megbeszéléseket kell tartania az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználásának betiltása érdekében, és ezt a kérdést napirendre kell tűznie a harmadik országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások során. Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Örvendetes, hogy az antimikrobiális készítmények használatában csökkenés tapasztalható, amihez hozzájárult az is, hogy több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról. Az antimikrobiális készítményeknek mind az emberek, mind pedig az állatok esetében történő alkalmazását elrendelő minden döntést alaposan mérlegelni kell és tekintetbe kell venni az antibiotikum-rezisztencia (AMR) lehetséges kockázatát. Valójában ez a rezisztencia az embereket és az állatokat egyaránt érinti, valamint emberekről átterjedhet állatokra és fordítva. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása és a helytelen kezelés okozza, azonban kialakulhat az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok – állatokon keresztül történő – átadása révén is, ami komoly következményekkel jár a közegészségre és az állatok egészségére nézve. Ezért valóban átfogó kérdéssel van dolgunk, amely uniós szinten egy olyan összehangolt megközelítést követel meg, amely törekszik annak biztosítására, hogy az antimikrobiális készítmények az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök maradjanak, ösztönzi azok körültekintő és felelősségteljes alkalmazását és azok használatát a szigorúan szükséges szintre szorítja. Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen mivel már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett. Mivel a gazdák elsődleges célja, hogy jó mezőgazdasági gyakorlatok (higiénia, megfelelő takarmány és tartási körülmények, felelősségteljes állategészségügyi irányítás) alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon, úgy gondolom, hogy új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatívái (oltás, biobiztonság, az ellenállóképességet növelő táplálás) kutatására, valamint az állatok körében terjedő járványos betegségek elkerülése és ellenőrzése érdekében bizonyítékokra épülő, az Európai Unió kutatási keretprogramjainak keretében végrehajtandó stratégiákra van szükség. Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Megszavaztam az antibiotikum-rezisztenciáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, mert úgy vélem, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak intézkedéseket kell életbe léptetniük, hogy megoldják az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémáját, mivel az állati takarmányba kevert antibiotikumok használata is hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia emberek esetében történő kialakulásához. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia az állattenyésztési ágazatot érintő súlyos probléma, így osztom a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak a kérdéssel kapcsolatos aggályait és egyetértek javaslataival, nem csak azt illetően, hogy csökkenteni kell az állatoknak a kezelésükre használt antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját, hanem azzal is, hogy az állatok körében terjedő olyan járványok

137

138

HU


leküzdésének egyéb eszközeit is elő kell mozdítani, amelyek nem feltétlenül kötődnek az antibiotikumok használatához. Ami az antimikrobiális készítményeknek az állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználását illeti, felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem csak az antibiotikumokkal szemben rezisztenssé váló állatok, hanem az emberek egészségét is veszélyezteti, mivel az állati eredetű termékek bekerülnek az élelmiszerláncba, és így az embereket is érintik. Ezért égető szükség van egy az állati takarmányban felhasznált antimikrobiális készítmények betiltásának lehetőségéről készített tanulmányra és az antibiotikum-rezisztencia csökkentését szolgáló intézkedések előmozdítására, mivel így biztosítható az állatok jobb egészsége és a nagyobb élelmiszer-biztonság. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti állásfoglalás az állatok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának problémájával foglalkozik, amely helyzetnek végzetes következményei lehetnek. A kérdésnek az emberi egészséggel – különösen azok esetében, akik állatokkal foglalkoznak – kapcsolatos, de gazdasági következményei is vannak, mivel az Unió állattenyésztésének versenyképes jövője forog kockán. A Parlament már többször megvitatta ezt a kérdést, és több kezdeményezést elfogadott, például az adatbázisra vonatkozóan, amelyet folyamatosan aktualizálni kell. Eljött azonban az idő, hogy a szavak helyett a tettek mezejére lépjünk, hogy a hatályban lévő jogszabályok többé ne csak üres szavak legyenek. Ezért elengedhetetlen, hogy az új közös agrárpolitika (KAP) figyelembe vegye ezt a problémát és ösztönözze a jó állattenyésztési gyakorlatokat. Így megszavaztam ezt a közös állásfoglalásra irányuló indítványt, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság döntő többséggel elfogadott, mivel ez egy nagyon kiegyensúlyozott szöveg, amelynek javaslatai nem csak az emberi egészséget és az állatok jólétét védi, hanem a vállalkozások életképességét is biztosítja. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, amely kiterjed a tehéntejre, a marhahúsra, a sertés- és szárnyashúsra, a tojásra, a juh- és kecsketejre és -hús termelésre. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon. Az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása okozza. A kórokozó baktériumok átadása különösen a gazdákat és a gazdaságban dolgozó személyeket fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak. Ez a jelentés hozzájárul a területen folytatott közös adatgyűjtési tevékenységek irányának meghatározásához, az eredmények elemzéséhez és megoldások javasolásához. Célja, hogy átfogó kép alakuljon ki arról, hogy napjainkban mikor, hol, hogyan és mely állatok esetében alkalmaznak ténylegesen antimikrobiális készítményeket, anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra vagy az állatok tulajdonosaira, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérő. Hangsúlyozni szeretnénk az olyan állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentőségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét,

12-05-2011

12-05-2011

HU


valamint az új antimikrobiális készítmények kutatásának fontosságát. Az állásfoglalás tartalmát pozitívnak tartjuk, mivel az antimikrobiális készítmények körültekintő és felelősségteljes használatát tűzi ki célul. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, amely kiterjed a tehéntejre, a marhahúsra, a sertés- és szárnyashúsra, a tojásra, a juh- és kecsketejre és -hús termelésre. Megfelelő alkalmazásuk esetén az antimikrobiális készítmények hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon. Az AMR-t az emberek esetében gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása okozza, a kórokozó baktériumok átadása pedig különösen a gazdákat és a gazdaságban dolgozó személyeket fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak. Ez a dokumentum hozzájárul a területen folytatott közös adatgyűjtési tevékenységek irányának meghatározásához, az eredmények elemzéséhez és megoldások javasolásához. Mint olyan, célja, hogy átfogó kép alakuljon ki arról, hogy napjainkban mikor, hol, hogyan és mely állatok esetében használnak ténylegesen antimikrobiális készítményeket, anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra vagy az állatok tulajdonosaira, figyelemmel arra a körülményre is, hogy a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérő. Szintén fontos az új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatíváinak kutatása, továbbá hangsúlyozni szeretnénk az olyan hatékony állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentőségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mert annak végső célja az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy az antimikrobiális készítményeket csak abban az esetben alkalmazzák, ha az abszolút szükséges. Véleményem szerint olyan bevált gyakorlatokat kell elterjeszteni az állattenyésztésben, amelyek az antibiotikum-rezisztencia (AMR) terjedésének kockázatát a lehető legkisebbre csökkentik. E gyakorlatok alkalmazása a fertőző betegségek terjedésének nagyobb kockázata miatt különösen fontos a különböző tenyésztelepekről érkező fiatal állatok esetében. A Bizottságnak folytatnia kell a munkát az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználásának nemzetközi betiltása érdekében, és ezt a kérdést napirendre kell tűznie a harmadik országokkal, köztük az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú tárgyalások során. Hangsúlyoznunk kell egyrészt az állategészségügy és az antimikrobiális készítmények felhasználása közötti logikai összefüggést, másrészt az állategészségügy és az emberi egészségügy közötti kapcsolatot. Számunkra most a legfontosabb az élelmiszer-biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása. Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. – (DE) Hosszú ideig az antibiotikumokat a fertőző betegségekből kigyógyító csodaszernek tartottuk. A legtöbb európai országban a fájdalomcsillapítók után az antibiotikumok a leggyakrabban használt gyógyszerek. Az Európában felírt antibiotikumok mintegy 50%-át az állatgyógyászatban alkalmazzák. Ha nem használnánk antibiotikumokat, az állatok körében terjedő betegségek és a járványos állatbetegségek gyors ütemben elterjednének és epidémiává alakulnának, ami tetemes

139

140

HU


gazdasági károkat okozna. Sajnálatos módon az antibiotikumok humán orvostudományban és állatorvos-tudományban való korlátlan használatának nagy ára van. Az antibiotikumok túlzott használata rezisztencia kialakulásához és a kórokozók alkalmazkodásához vezet. Mára több közismert antibiotikum hatástalanná vagy megbízhatatlanná vált. Ezért határozottan támogatom a Ház állásfoglalását, amely kifejezetten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy felelősségteljes módon lássanak hozzá az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémájának megoldásához. David Martin (S&D), írásban. – Ez az állásfoglalás elismeri, hogy az antimikrobiális készítmények megfelelő alkalmazásuk esetén hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is. Azt is megállapítja azonban, hogy szükség van szigorú felügyeletre és ellenőrzésre, így megszavaztam az állásfoglalást. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad. Már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett. A kedvező eredmények ellenére még mindig sok a tennivaló e problémával kapcsolatban. Ezért van szükség a probléma felszámolását eredményező közös európai politikákra. Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban. – (LT) Ma a Parlament egy fontos döntést hozott az antibiotikum-rezisztanciáról. Véleményem szerint nagyon fontos az állat-egészségügyi termékek – többek között az antimikrobiális készítmények – használatára vonatkozó információk gyűjtése és elemzése. Szintén biztosítani kell e termékek hatékony és mértéktartó alkalmazását, valamint azt, hogy ne veszélyeztessék az emberi betegségek leküzdését szolgáló intézkedések hatékonyságát, ha a gyógyszeres kezelés céljára antibiotikus hatóanyag mellett döntenek. Habár az antibakteriális hatóanyagok állatokban és állati takarmányokban észlelhető maradványainak ellenőrzését szolgáló, 2005 és 2009 között az EU-ban elvégzett vizsgálatok pozitív eredményekről tanúskodnak, még mindig elmondható, hogy nincs a csökkenés irányába mutató ellenőrzött tendencia, csak szétaprózódott ingadozások. Különösen aggasztó az a tény, hogy 2009-es adatok szerint az antibiotikus hatóanyagok terén mért eltérések túlnyomó része a méz-, nyúl- és tenyésztetthal-mintákban fordultak elő, azaz többnyire értékesnek tartott és az európaiak napi étrendjén gyakran szereplő termékek esetében. Az antimikrobiális kezelés megfontolt alkalmazásának és a humán, illetve állat-orvostudományi kutatások forrásainak megfelelőbb összehangolását szolgáló átfogó ellenőrzés végrehajtásának célja nagyon fontos az emberek egészségének és az állatok jólétének garantálása szempontjából. Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban. – (RO) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Évente 25 000 ember hal meg Európában az antibiotikum-rezisztenciához köthető vagy azzal összefüggő okokból. Az állatok vagy az állati eredetű élelmiszerek szerepet játszhatnak az antibiotikum-rezisztencia emberekre történő átvitelében. Ezért kell az antibiotikumokat megfontoltan alkalmazni az állattenyésztésben. Az állásfoglalásban az állat-egészségügyi szakemberek és a gazdálkodók teljesebb tájékoztatására vonatkozóan javasolt intézkedéseket a lehető legintenzívebben kell végrehajtani. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az antibiotikum-rezisztenciáról (AMR) szóló állásfoglalás olyan időben született, amikor az AMR problémát jelent az állatok egészsége szempontjából az európai állattenyésztési ágazatban, amelyben lehetővé kell

12-05-2011

12-05-2011

HU


tenni, hogy az a közeljövőben biztonságos és hatékony antimikrobiális kezelésekre támaszkodhasson. Az antimikrobiális készítményeknek az állatok esetében történő alkalmazása során tekintetbe kell venni az AMR embereket érintő lehetséges kockázatát, amelyet gyakran az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása, a helytelen kezelés, valamint az okozza, hogy a kórokozók a kórházakban állandóan antimikrobiális hatóanyagoknak vannak kitéve. Megszavaztam a jelentést, mert az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok különös veszélyt jelentenek az emberek számára az említett kórokozók bevitele és/vagy az állatok közvetlen közelében való mindennapos tartózkodás révén. Úgy vélem, hogy elengedhetetlen a kutatás melletti elkötelezettség, mivel az hozzájárul ahhoz, hogy az antimikrobiális készítmények az emberek és állatok körében egyaránt terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközzé váljanak. Az antimikrobiális készítmények használatát azonban a szigorúan szükséges szinten kell tartani. Phil Prendergast (S&D), írásban. – Az antibiotikum-rezisztencia súlyos közegészségügyi probléma. Helytelen használat és nem megfelelő adagolás esetén az antimikrobiális készítmények emberek és állatok esetében történő alkalmazása a rezisztencia kialakulásának kockázatával jár. Az antibiotikum-rezisztencia emberekről átterjedhet állatokra és fordítva. A kórházi betegek és a gazdálkodók esetében különösen fennáll a veszélye a rezisztens baktériumoknak való kitettségnek. Szükség van a rezisztenciával kapcsolatosan végzett humán és állat-orvostudományi kutatások jobb összehangolására, valamint új antibiotikumok, alternatív kezelések, illetve az állatok körében terjedő járványok megelőzésére és ellenőrzésére irányuló gyakorlatok további kutatására. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az állattenyésztés kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai gazdaságban. Az antibiotikumokat gyakran alkalmazzák az állatok egészségének megőrzésére. Felmerülhet a probléma, hogy az emberek és az állatok esetében egyaránt antibiotikum-rezisztencia (AMR) alakulhat ki, amelynek az emberi egészségre nézve súlyos következménye lehet. Ezért az ilyen kockázatokkal szembeni elővigyázatosságként megfelelő stratégiákat kell elfogadni. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az állásfoglalással az EP: 1. üdvözli a Bizottság és ügynökségei által a közös adatgyűjtés tekintetében e téren tett erőfeszítéseket, és különösen az ESVAC (az európai állat-egészségügyi antibiotikum-felhasználási felügyelet) létrehozására irányuló 2009-es kezdeményezést; sajnálja, hogy még nem csatlakozott minden tagállam az ESVAC hálózatához, és felszólítja az érintett országokat, hogy tegyék ezt meg; kéri a Bizottságot, hogy az ESVAC hálózata számára biztosítsa a feladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson rendelkezésre jogi keretet annak érdekében, hogy a tagállamokat felhatalmazza a hatékony adatgyűjtésre; 2. kéri a Bizottságot, hogy törekedjen az összehangolt és összehasonlítható adatgyűjtésre, a harmadik országokkal – közöttük az Egyesült Államokkal – kapcsolatos tevékenységek tekintetében is. Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az antibiotikumok a gombák vagy baktériumok által termelt természetes anyagok, amelyeket a bakteriális fertőzések leküzdésére alkalmaznak. Egyéb célú felhasználása mellett állatoknak megelőzés céljából adják. A rezisztencia azt jelenti, hogy az antibiotikum többé nem képes a baktériumok elpusztítására vagy elszaporodásuk meggátolására. Ennek megelőzése érdekében be kell tartani az orvos utasításait. Az állatban található rezisztens baktériumok azonban

141

142

HU


átterjedhetnek az emberre, és jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek – az eredmény akár az emberben kialakuló antibiotikum-rezisztencia is lehet. Ezért helyes volt a jelentés megszavazása, hogy végre egy olyan állattenyésztést szorgalmazhassunk, amely antimikrobiális anyagok nélkül is boldogul. Anna Záborská (PPE), írásban. – (SK) Köztudott, hogy az emberekhez hasonlóan az antibiotikumokkal kezelt állatok esetében is olykor kialakulhat rezisztencia a hatásukkal szemben. Ez a rezisztencia az állatról átterjedhet az emberre, és így veszélyt jelent az egészségre vagy megnehezítheti egyes betegségek kezelését. Ezért fontos az antibiotikumok állattenyésztésben és kedvtelésből tartott állatok esetében történő felhasználásának részletes ellenőrzése. Ez fogyasztóvédelem és az élelmiszergyártás biztonságának kérdése, amit minden uniós tagállamban azonosan magas színvonalon kell biztosítani. Helyénvaló, hogy az emberek által megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament követelje, hogy a Bizottság cselekedjen. Csak abban az esetben tudunk gyorsan és hatékonyan reagálni, ha ismerjük a valódi helyzetet. Ezért támogattam a benyújtott jelentést, és elvárom a Bizottságtól, hogy a közeljövőben benyújtson egy javaslatot az antibiotikumok állattenyésztési ágazatban történő alkalmazásának ellenőrzését szolgáló intézkedésekre vonatkozóan. Jelentés: Marietje Schaake (A7-0112/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A jelentés mellett szavazok, mert a kultúra központi eleme lehet a nemzetközi kapcsolatoknak, mivel hozzájárul a fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a demokráciához és a konfliktusmegelőzéshez. Ezért azt figyelembe kell venni az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fejlesztése során. Roberta Angelilli (PPE), írásban. – (IT) Ebben az új digitális gazdaságban a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) nagy lehetőséget rejtenek magukban és alkalmasak az európai kulturális sokszínűség kifejezésének és a gazdasági és társadalmi fejlődés terjesztésének ösztönzésére. Emellett a kultúra és a kreativitás jelenti a kulcsot kulturális örökségünk és tájképünk megőrzéséhez és javításához, és hasznosak a polgárok kulturális szintjének emelésében. Nem szabad alábecsülnünk azt a tényt, hogy ezek az iparágak Európa egyik legdinamikusabb ágazatát alkotják, és az EU bruttó hazai termékének 2,6%-át adják 5 millió európai polgárnak biztosítva minőségi foglalkoztatást. A Bizottság által egy éve közzétett zöld könyv következtében a kulturális és kreatív iparágak immár az azokat megillető elismerésben részesülnek, és létfontosságú szerephez jutottak a kultúrának az információs társadalmon, az innováción és a vállalkozói szellemen alapuló európai jövőképében. Sajnálatos módon a beruházások hiánya, a vállalatok nem megfelelő tőkeellátottsága, a szabályozási keret hiánya – ami elhárítaná a művészek és az alkotók mobilitása elől az akadályokat – és a kalózkodás egyre nagyobb elterjedése néhány azon tényezők közül, amelyek gyengítik egy európai kulturális tér létrejöttét. Ne feledjük, hogy az európai iparág világsikere művészeink jelentős professzionalizmusán és kreativitásán alapszik, akiket kiváló munkájuk folytatása érdekében védeni és kézzelfogható ösztönzőkkel támogatni kell. Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Az európai kultúra egyik alapvető szempontja, hogy azt a külkapcsolatokban nem egyszerű módon, hanem különös tulajdonságainak köszönhetően mint valami lüktető és élő dolgot kívánják előmozdítani. Amikor európai értékekről, jogokról és szabadságokról beszélünk, Európa kultúrájáról, annak sokszínűségéről, kreatív sokféleségéről és arról az európai nagyköveti szerepről is beszélnünk kell, amelyet a nemzeti kultúra minden egyes eleme játszhat Európa egészének

12-05-2011

12-05-2011

HU


népszerűsítése során. Mielőtt belefognánk e kultúra Európán kívüli népszerűsítésébe, saját magunknak is akarni kell minden olyan kulturális elem megismerését, amelyek jellemzőek Európára. Ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy az Európai Unió minden egyes polgára Európa kultúráinak legjobb nagykövete. Az egyetlen feltétel, hogy ezt megelőzően meg kell adni nekik a lehető legegyszerűbb lehetőséget arra, hogy megismerjék annak a területnek a kulturális gazdagságát, ahol élnek. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. Az EU egy kulturálisan sokszínű értékközösség, ahol az EU egymást követő bővítési körei, a polgároknak a közös európai térségben megvalósuló mobilitása, a korábbi és az újabb migrációs hullámok, valamint a világ többi részével megvalósuló mindenfajta csere elősegítheti ezt a kulturális sokszínűséget. A kultúra szerepet játszik a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az olyan eszközökön keresztül is, mint az európai fejlesztési eszköz, az európai stabilitási eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és az előcsatlakozási támogatási eszköz, valamint az európai szomszédságpolitika (ENP), a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek többnyire elkülönítenek forrásokat különböző kulturális programok céljára. Egyetértek azzal, hogy meg kell szilárdítani a harmadik országokkal fenntartott kulturális és oktatási cserekapcsolatokat, amelyek erősíthetik a civil társadalmat, ösztönözhetik a demokratizálódást és a felelősségteljes kormányzást, előmozdíthatják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, valamint a tartós együttműködés alapköveiként szolgálhatnak. Dominique Baudis (PPE), írásban. – (FR) Ez a jelentés egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: az Európai Uniónak egy következetes és összehangolt kulturális stratégiát kell külpolitikájába építenie. Azok a kötelékek, amelyek konkrétabban Európát és a Földközi-tengertől délre eső országokat egyesítik, gyökeres változásokon mennek keresztül. Az arab világon a szabadság szele söpör végig. A kultúra jelentős érték. Hozzájárul az élénk és tartós demokráciához. A kulturális és oktatási cserekapcsolatok ösztönzik a szervezett civil társadalom kialakulását. A kulturális együttműködés az Unió mediterrán térségbeli sikerének is egyik kulcsa. A nemzeteket minden nap az egymással való megosztásra és interakcióra, a tiszteletre és egymás jobb megértésére ösztönzi. Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az Európai Parlament számára fontos volt, hogy egy határozott emlékeztetőt adjon arról, hogy mennyire szükség van a sokszínűség, a hagyomány és a kulturális csere előmozdítására az EU valamennyi külső fellépésében. Az integráció, a tolerancia és a kölcsönös megértés megteremtőjeként a kultúra elengedhetetlen eleme társadalmainknak, amelyet diplomáciai törekvéseink során az emberi jogok és a demokrácia érdekében elő kell mozdítanunk. Ez a jelentés azonban arra irányítja a figyelmet, hogy a külső fellépések kulturális dimenziója még mindig alulfejlett és nem kellő mértékben összehangolt, és hogy egy közös és következetes stratégiát kell elfogadnunk ezen a területen. Az internet cenzúrázásának és annak következtében az emberi jogokat, valamint a globális kulturális örökséghez való hozzáférést és annak megosztását fenyegető veszélyek elítélésével megújítottuk a szabad internet melletti támogatásunkat. Míg az európai polgárok számos közös kulturális értékkel rendelkeznek, az európai érdekeket akkor szolgáljuk legjobban, ha egységesen lépünk fel. Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Unió kulturális formáinak sokfélesége közismert. Véleményem szerint az európai értékeket, úgymint az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokráciát és az alapvető szabadságokat kulturális termékeink is közvetítik. A tudás és a nemzetközi készségek, ahogy azt az EU 2020 stratégia jelzi, döntő fontosságúak

143

144

HU


az oktatási rendszerek tekintetében. A többnyelvűség, az e-készségek és a kulturális tudatosság lehetővé teszik számunkra, hogy számos lehetőséget megragadjunk a mai globális munkaerőpiacon. A kultúrát ezért átfogóan be kell építeni az EU külpolitikáját alkotó fellépések széles spektrumába. Az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós kulturális stratégia. Nem csak a tagállamok között figyelhetjük meg az elaprózódást és széttartást, hanem az Európai Unió különböző részlegei és intézményei között is. Közös stratégia hiányában ez az elaprózódás akadályozza az erőforrások és a költségvetési juttatások hatékony felhasználását a kultúra területén. Ezért arra ösztönzöm a Bizottságot, hogy mind az EU külső fellépései, mind pedig az európai intézmények tekintetében vegye fontolóra a kultúra integrációját és egyszerűsítését. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Támogatom ezt a képviselőcsoportbeli kollégám által készített jelentést, mert hangsúlyozza a kultúra átfedő jellegét és fontos szerepét az élet minden területén, és azzal érvel, hogy a kultúrát figyelembe kell venni az EU minden külső politikájában. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Fontosnak tartom az európai politikáknak a fokozott európai kohézióra törekvő kulturális vonzatát. Ezért üdvözlök minden olyan kulturális programot, amelynek célja az európai identitásnak a közös értékekből és a kölcsönös megértésből történő megteremtése. Hiszek abban az erőben, amelyet bizonyos kulturális kezdeményezések fejtenek ki az Unión belüli kapcsolatokra és a harmadik országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatokra. A különböző országok kulturális elemei hídként használhatók a stabilitást ígérő békés együttműködés felé vezető úton. Nessa Childers (S&D), írásban. – Nem szabad eltúlozni az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióit, továbbá fontos, hogy Catherine Ashton biztos az EKSZ-szel folytatott munkájában ezt továbbra is érvényesítse. Mário David (PPE), írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése eredményeként létrejött az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), amelynek tevékenységei között szerepelnie kell egy koordinált és koherens kulturális diplomáciai stratégiának. Ez a jelentés, amelyet összességében támogatok, erről a fontos kérdésről szól. Valójában a jelentésben foglalt javaslatok közül sokat – úgymint a fiatalok közötti cserekapcsolatok előmozdítása és a civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatok erősítése a harmadik országokban – magam is szorgalmaztam az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló jelentésemben, amelyeket a Ház el is fogadott. Ebből a jelentésből szeretném kiemelni még a nyelvi/kulturális gazdagság megőrzésének/támogatásának tiszteletben tartását minden tagállam esetében; az európai kulturális értékek mint az alapvető jogok, a demokrácia és a felelősségteljes kormányzás előmozdítását szolgáló eszközök terjesztésének fontosságát; és végül annak jelentőségét, hogy minden külföldi uniós képviseleten legyen egy kulturális attasé. Marielle De Sarnez (ALDE), írásban. – (FR) Sokan tűnődnek azon, vajon létezik-e egyáltalán olyan, hogy európai kultúra, amelyet gyakran állítanak szembe a kultúrák Európájával vagy a kultúrák „európaizációjával”. Azok számára, és én közéjük tartozom, akik úgy gondolják, hogy Európa identitással, értékekkel rendelkezik, a válasz nyilvánvaló: valóban létezik európai kulturális identitás. Ez az a kulturális dimenzió, amelyet az Uniónak jobban figyelembe kell vennie diplomáciai törekvései során, különösen az emberi jogok, a demokrácia és a harmadik országok fejlődésének előmozdítására tekintettel. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a főképviselőnek egy „kulturális diplomáciai” főigazgatóságot kell

12-05-2011

12-05-2011

HU


létrehoznia az Európai Külügyi Szolgálaton belül, és ki kell neveznie egy a kulturális kapcsolatokért és az EU harmadik országokban működő képviseletein az európai kultúra népszerűsítéséért felelős személyt. Ugyanakkor fontolóra kell vennünk kulturális vízum bevezetését a művészek és a kulturális ágazatban tevékenykedő szakemberek számára. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Unió nem csak gazdasági hatalom, hanem kulturális hatalom is egyben, amelynek befolyása messze túlterjed határain. Az, hogy különböző országok hagyományos történelmi kapcsolatban állnak az Európai Unió tagállamaival, Európát még inkább alkalmassá teszi arra, hogy áthasson más kultúrákat és megértesse magát a világ más részein. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a nyelvi tényező mint e kapcsolatok fenntartását és elmélyítését szolgáló motor jelentőségét. Sajnálom, hogy a szándéknyilatkozatok ellenére az Európai Unió továbbra sem érti meg, hogy mennyire elő kellene mozdítania azoknak az európai nyelveknek az oktatását, amelyek különösen alkalmasak az intézményeiben folytatott kommunikáció céljára. Ehelyett az Unió egy befelé forduló nyelvpolitikát választott. Szeretném, ha ez a tendencia megfordulna. Az a külpolitika, amelynek kialakítását az Unió javasolja, nem hagyhatja figyelmen kívül a kulturális dimenziót, inkább mint értéket szem előtt kell azt tartania; mint olyan értéket, amely nem mindig kézzelfogható, de különösen fontos egy olyan világban, amely egyre inkább érzékennyé válik az államok és a nemzetközi szervezetek „puha hatalmára”. Az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) fontos szerepe lesz e tekintetben. Remélem, meg fog felelni a kihívásnak. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Marietje Schaake jelentése az Európai Unió külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szól. Noha furcsának tűnhet a kultúráról beszélni – amely nem egy létfontosságú árucikk –, amikor sok európai naponta szembesül annak problémájával, hogy a létfenntartáshoz szükséges árucikkeket beszerezze, mégsem hanyagolhatjuk el: inkább gondolkodjunk el azon, hogy amellett, hogy az életminőség szempontjából alapvető számunkra, a gazdasági növekedésre és a fiatalok számára történő munkahelyteremtésre is lehetőséget nyújthat, illetve azt kell nyújtania, továbbá nyilvánvalóan az emberek egységének és kohéziójának is alkotóeleme. Az Uniónak a kulturális értékek közösségének kell lennie, ahol a sokszínűség érték és az egység és a kohézió alkotóeleme, vagy ahogy az előadó fogalmaz „a globális béke és stabilitás eszköze”. Ezért sürgősen felül kell vizsgálnunk a kulturális külpolitika hiányát. Megszavazom ezt a jelentést, mivel egyetértek annak javaslataival, és remélem, hogy a kultúra segít megtalálni a válságból való kilábalást szolgáló megoldásokat, és hogy az európai közjólét tekintetében is értékké válik. João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés megerősíti az Európai Unióban a kultúrával kapcsolatban jelenleg uralkodó értelmezést: a kultúra kizsákmányoló jellegű felfogását, amely azt a kulturális diplomácia fogalmán keresztül a külpolitika szolgálatába állítja. Más szóval a kultúrát az Európai Unió és a tagállamok érdekeinek világszintű előmozdítását és terjesztését (22. pont) szolgáló egyfajta előőrsnek tekinti, és lám, merre is halad ez az elképzelés: a nemzetközi kereskedelem előmozdítása felé (23. pont). Mennyiben nem jelent ez egyet az egyes országok identitását és kultúráját eltörlő vagy tiszteletben nem tartó politikákkal és gyakorlatokkal? A jelentés mögött egy téveszme is meghúzódik, amely többször felbukkan a kultúrával kapcsolatos uniós diskurzusban: az, hogy létezik egy egységes európai identitás és egy egységes európai kultúra, mi több, az olyan értékekre épül, mint a szabadság, a demokrácia, a tolerancia és a szolidaritás.

145

146

HU


A kultúra, mint minden történelmi jelenség, nem homogén és közös identitásra épül: épp ellenkezőleg, az az ellentétek, a konfliktusok és a kulturális hatalom helyzeteinek kifejeződése. Az európai kultúra, mint az közismert, a világ különböző részein található számos kultúrának adósa, mint például az európai gyarmatosítás alá vetett népeknek. Ez a jelentés félreértelmezi és kizsákmányolja a kultúra fogalmát. Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez a jelentés megerősíti az Európai Unióban a kultúrával kapcsolatban jelenleg uralkodó értelmezést: a kultúra kizsákmányoló jellegű felfogását, amely azt a kulturális diplomácia fogalmán keresztül a külpolitika szolgálatába állítja. Más szóval a kultúrát az Európai Unió és a tagállamok érdekeinek világszintű előmozdítását és terjesztését, valamint a nemzetközi kereskedelem előmozdítását szolgáló egyfajta előőrsnek tekinti. Mennyiben nem jelent ez egyet az egyes országok identitását és kultúráját eltörlő vagy tiszteletben nem tartó politikákkal és gyakorlatokkal? A jelentés mögött egy téveszme is meghúzódik, amely többször felbukkan a kultúrával kapcsolatos uniós diskurzusban: az, hogy létezik egy egységes európai identitás és egy egységes európai kultúra, mi több, az olyan értékekre épül, mint a szabadság, a demokrácia, a tolerancia és a szolidaritás. A kultúra, mint minden történelmi jelenség, nem homogén és közös identitásra épül: épp ellenkezőleg, az az ellentétek, a konfliktusok és a kulturális hatalom helyzeteinek kifejeződése. Az európai kultúra, mint az közismert, a világ különböző részein található számos kultúrának adósa, mint például az európai gyarmatosítás alá vetett népeknek. Az Európai Unió nem teheti kulturális sokszínűségünket kockára, és nem értelmezheti félre vagy zsákmányolhatja ki a kultúra fogalmát. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert a kulturális diplomácia a bizalom kiépítésének és a polgárokhoz fűződő tartós kapcsolatok kiépítésének sarokköve a harmadik országokban. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig. A kultúrának ugyanígy gazdasági értéke is van: Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységekhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb globális turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. A lüktető kulturális környezet vonzóvá teszi az életet az EU-ban mind a vállalkozások, mind az emberek szemében. Az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós kulturális stratégia, amelyet haladéktalanul ki kell dolgozni. Nem luxus, hanem szükségszerűség fenntartani és erősíteni Európa vonzerejét napjaink globálisan összefonódó és versengő környezetében. Az elaprózódás és széttartás nem csak a tagállamok között figyelhető meg, hanem az EU különböző részlegei és intézményei között is. Közös stratégia hiányában ez az elaprózódás akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetések hatékony felhasználását. Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) Európa egy kivételesen gazdag és változatos kultúra bölcsője. Az Európai Uniónak ki kell használnia ezt az örökséget az integrációnak és az együttműködésnek az Unión kívüli országokban történő előmozdítása során. Ne feledjük, hogy az Európai Unió 27 teljesen különböző tagállamból áll. Fontos, hogy ápoljuk és megőrizzük ezt a multikulturalizmust. Egyetértek azzal, hogy a közös európai politika

12-05-2011

12-05-2011

HU


egy koherens külső kulturális politikai stratégia kidolgozását kívánja meg. Fontos Európa számára, hogy a világban való népszerűsítése során jól aknázza ki lehetőségeit. Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Az „Együtt a sokféleségben” az a jelmondat, amelyet európai polgárokként mindannyian magunkénak tudunk, és amely egy nagy európai közösséghez való tartozás érzését testesíti meg: népek, kultúrák és szokások kereszteződéseit, amelyek gazdasági, vallási és egyéb különbözőségeik ellenére egységbe forrnak. Marietje Schaake jelentését pontosan azért támogatom, mert ezt diktálja az a lendület, amelyet a közös tudat megerősítésének kell adnunk. A kultúrának külsőleg és belsőleg is egyesítő szerepet kell betöltenie, ezért a minisztériumi versenytitkársággal (SEAE) fenntartott kapcsolatokban az európai kultúra lehetne az európai értékek zászlóvivője, amelynek az Európán kívüli kultúrákkal folytatott párbeszéd révén hozzá kell járulnia a népek közötti békés együttműködéshez és konstruktív megértéshez. Bogusław Liberadzki (S&D), írásban. – (PL) Szeretném elismerésemet kifejezni a kulturális kérdéseknek az EU diplomáciai fellépéseiben való szerepeltetéséért. Fontos, hogy a világ tartalmának és formáinak sokszínűségében megtapasztalja az EU tagállamainak kultúráját. Személy szerint remélem, hogy ez a bemutatkozás jellegében földrajzilag kiegyensúlyozott lesz, és így minden egyes tagállam kultúrája a megfelelő arányban jut szerephez. E célból a Bizottságnak egy javaslatot kell előterjesztenie az ilyen jellegű fellépésekre vonatkozóan, amelyet aztán egy hivatalos dokumentum formájába öntünk. David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. Európa a szabadság, a felelősség és a demokratikus értékek közössége. A kultúra, az identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják a kulturális szempontokat, mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális szempontok szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek közé. Az európai identitás a maga sokszínűségében, valamint az európai értékek e kulturális kifejeződési formákon keresztül nyilvánulnak meg. Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok és teremthető meg a stabilitás. Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban. – (CS) A kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló jelentés több tekintetben szorosan kapcsolódik az Innovatív Unióról szóló jelentéshez. Szeretném különösen a polgárok oktatásának tulajdonított jelentőségre felhívni a figyelmet, ami többek között maga után vonja a kérdés jobb megértését és a szellemi tulajdonjog hatálya alá eső alkotások oltalmának tiszteletben tartását. Mind uniós szinten, mind pedig a tagállamok érintettsége esetén erőteljesen támogatnunk és fejlesztenünk kell nem csak az oktatásnak, hanem a képzésnek is ezt a jórészt elhanyagolt területét. Fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a kulturális alkotásokat áruként és szolgáltatásként jelöljük meg. Ez félrevezető, és a gazdasági neoliberalizmus kulturális szférában történő megnyilvánulásának tekinthető. Egy irodalmi mű, vagy akár egy művészeti alkotás vagy zenemű például mindenekelőtt a művész tehetségének megnyilvánulása, egy társadalmi válaszreakció. Nemcsak hogy szűklátókörű, de abnormális is azokat pusztán árunak vagy szolgáltatásnak tekinteni.

147

148

HU


Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Sajnálatos módon az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós stratégia a kultúra abban betöltött szerepéről. Mint közismert, Európa érdekeit az szolgálja legjobban, ha egységesen lépünk fel. Közös külpolitikánkat a kulturális diplomáciára kell alapoznunk, mivel Európa világban elfoglalt helyzete a kultúrán keresztül erősíthető meg, amely szerves része a gazdaságpolitikának, fejlesztési politikának és a biztonságpolitikának. Biztosítani fogjuk, hogy a filmek, a zene és az irodalom terjesztésével kontinensünket jobban megértsék. Ezenfelül az EU sokszínű kulturális tájképe a világ legvonzóbb globális turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. Üdvözlöm a jelentésben a civil társadalomnak, a művészeknek, a pedagógusoknak, a hallgatóknak és a vállalkozóknak a külső kulturális kapcsolatok tartalmának formálásába történő bevonására vonatkozóan tett konkrét javaslatokat. Ugyanakkor abszolút figyelembe kell vennünk az új technológiák nyújtotta hatalmas lehetőségeket, amelyek egyrészt információforrásként, másrészt pedig a szólásszabadságot előmozdító csatornaként is szolgálnak. Úgy vélem, hasznos volna, ha az Európai Parlament a kultúrát a világ más parlamentjeivel folytatott megbeszélések napirendjére tűzné annak érdekében, hogy segítse az európai külső fellépések általános gyakorlatának kialakítását. Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Európa a szabadság, a felelősség és a demokratikus értékek közössége. A kultúra, az identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják a kulturális szempontokat, mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális szempontok szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának. Az irodalom, filmek, zene és hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek közé. Az európai identitás a maga sokszínűségében, valamint az európai értékek e kulturális kifejeződési formákon keresztül nyilvánulnak meg. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fejlesztésében fontos annak feltárása és rögzítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúra általános érvényesítése kölcsönös megértéshez, békés együttműködéshez és stabilitáshoz, továbbá gazdasági haszonhoz vezet. Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) Ha a globalizáció kétségbevonhatatlanul a cserekapcsolatok elterjedésének kedvezett, akkor küzdenünk kell a kultúrák uniformizálódásának veszélye ellen. A kultúra a nyitottság mozgatóereje és a demokráciák motorja, amely ellensúlyozza a nacionalista reakciókat, a rasszista kísértést és azokat a kirekesztő gyakorlatokat, amelyeknek a gazdasági és pénzügyi, illetve az éghajlati és élelmiszerválságok adnak táptalajt. A kultúrák eredően a kölcsönös megértés szellemében gazdagítják egymást. Kimeríthetetlen forrásai a megújuló energiának. A kulturális alkotás túlnyomórészt egy víziót, egy elkötelezettséget, egy állásfoglalást ír le vagy fejez ki, amely lehet releváns vagy lehet nem releváns. Egy jog gyakorlását testesíti meg, ideértve a kritikához való jogot is. Nagy szükségünk van a művészekre, kritikus látásmódjukra, társadalmunk nevelőiként betöltött szerepükre. Előrevetítik a jövőt és megjósolják a társadalom fejlődésének irányát, mert gyorsabban és messzebbre látnak, mint a politikusok. Egy olyan pluralisztikus világ megteremtésén kell dolgoznunk, amely érintetlenül megőrzi alkotásra való hajlamát, és amely újat és sokféleséget teremt. Újra kell gondolnunk a globális kormányzás rendszerét. Új, globális dimenziójú politikai terepet kell létrehoznunk, tekintetbe véve a kulturális sokszínűség politikai dimenzióját. Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Európa kulturális gazdagsága értékes árucikk, amelyet fontos megőriznünk. Állandóan azt halljuk, hogy támogatni kell a kulturális

12-05-2011

12-05-2011

HU


sokszínűséget. Eleddig túlságosan is arra koncentráltunk, hogy a muszlim bevándorló közösségen keresztül előmozdítsuk a kulturális sokszínűséget anélkül, hogy gondoskodtunk volna arról, hogy a mi saját kultúránkat is elismerjék az iszlám világ országaiban. Ha a javaslattal összhangban a gazdaság-, a kül-, a biztonság- és a fejlesztési politika szerves részeként hangsúlyosabban érvényesíteni kívánjuk az európai kulturális szempontokat, az előbbi annak függvénye lesz, hogy ezt milyen konkrét formában kívánjuk tenni. Természetesen nincs miért kifogásolni az irodalom, film, zene és hasonlók megosztását, de az iszlám világgal kapcsolatos elvárásokat nem szabad túldimenzionálni – gondoljunk csak a zenehallgatás tilalmára, amely a Koránból ered. A legfontosabb az, hogy ne tévesszük szem elől a keresztény gyökereket, és hogy a kül- és fejlesztési politikában nagyobb prioritást adjunk a keresztények védelmének más országokban, mivel végső soron ők alkotják a leginkább üldözött kisebbséget a világon. Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) Kétség sem férhet hozzá, hogy a kulturális diplomácia segíti a bizalom kiépítését és az Unió, illetve a harmadik országok polgárai közötti tartós kapcsolatok ápolását, továbbá nem férhet kétség ahhoz sem, hogy Európának szilárd a relatív előnye a kulturális szektorban, és ezért az értékes politikai eszköze külpolitikájának. Az új technológiák új lehetőségeket teremtenek az európai kulturális örökség terjesztésére, továbbá erősítik a nemzetközi kapcsolatokat. Minthogy az internet egy globális találkozóhely, az EU-nak konkrét politikákat kell kidolgoznia az európai kultúra népszerűsítése érdekében. Az európai portál egy lépés ebbe az irányba; sajnálatos módon azonban eddig még nem aknázta ki a benne rejlő lehetőséget. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kultúrának az európai országok gazdaságához nyújtott hozzájárulását sem. Becslések szerint az jelenleg az európai GDP 2,6%-ának felel meg. Egyértelmű, hogy a gazdag múlttal, hagyománnyal és kultúrával rendelkező országok, mint például Görögország, semmit sem veszíthetnek kulturális örökségük és értékeik népszerűsítésével. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szól. Egyetértek abban az előadóval, hogy közös stratégiára van szükségünk a kulturális dimenzió területén. Ez nem több, inkább a jobb befektetés kérdése. A kultúra népszerűsítése a demokrácia népszerűsítését jelenti. A javasolt koordináció segíthet az erőforrások hatékonyabb felhasználásának biztosításában – különösen a költségvetési megszorítások idején –, főként a kulturális ágazatban. Az európai uniós nemzeti kulturális intézmények meglévő hálózatának az ágazat fontos partnereként kell működnie. E hálózat tagjai jelentős tapasztalattal rendelkeznek, nemcsak a terepmunka, hanem a kulturális tevékenységeknek a kormányoktól megfelelő távolságra való megszervezése terén is, ami ebben az ágazatban kulcsfontosságú. A koordináció mellett létezik tagállami szinten folytatott kulturális diplomácia is. Sok harmadik ország azonban szemmel láthatólag arra törekszik, hogy az Európai Uniót is megszólítsa, ne csak a különböző tagállamokat. Csak egy közös stratégia képes a jelenlegi elaprózódás meggátolására, amely akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetések teljes körű és hatékony felhasználását. Mindezen okoknál fogva megszavaztam a jelentést. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kultúra rendkívül fontos szerepet játszik az Európai Unióban, egy olyan térségben, amely a sokféleségben kívánja az egységet megteremteni. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a jelentést tagadhatatlanul az integráció előtérbe helyezése jellemzi, amely lehetővé teszi közös területek, azaz olyan pontok kialakítását, amelyeken az eltérő kulturális hátterű emberek egy közös kifejezésmóddal találják szembe magukat. Nem véletlen, hogy a jelentés indokolása egy érdekes idézettel kezdődik: „Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak

149

150

HU


fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz” (Simonyi András). Másodszor, nyomatékosítani kell az európai kultúra terjesztése melletti elkötelezettségből várhatóan adódó tagadhatatlan gazdasági hatást. Így tehát ez az európai értékek globális terjesztésének és védelmének, valamint annak kérdése, hogy az azok alapvető vonzatai – úgymint a szólás szabadsága az interneten – iránti tisztelet a lehető legtöbb szinten garantált legyen. Ezen okok miatt szavazok a jelentés mellett. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Marietje Schaake jelentésének megszavazásával a valódi európai kulturális diplomácia intézménye mellett érvelek annak érdekében, hogy értékeinket az EU-n kívül is népszerűsítsük. Ha a kultúrát a külpolitika stratégiai elemének tekintjük, tulajdonképpen lehetővé válik Európa számára, hogy pótolja elmaradását néhány állam tekintetében. Különösen Kína fordít jelentős befektetéseket a kulturális diplomáciára arculatának javítása és a turistáknak az országba vonzása érdekében. Európának is ezt kell tennie, ha továbbra is meghatározó szerepet kíván játszani a világ színpadán. Ennek elérése ez a jelentés több javaslatot tartalmaz: javaslat arra vonatkozóan, hogy az EU harmadik országokban működő minden képviseletén legyen egy személy, aki például az EU és az adott ország közötti kulturális kapcsolatok és interakciók koordinálásáért felel, vagy javaslat arra vonatkozóan, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezeti ábrájának tervezete kulturális szempontokhoz igazított álláshelyeket is magában foglaljon, és e célra egy koordinációs szervezeti egység is létrejöjjön. Ezenfelül helyénvalónak tűnik, hogy a harmadik országokat nagyobb mértékben vonják be az EU kulturális programjaiba, úgymint a mobilitási, ifjúsági, oktatási és képzési programokba: elő kell segíteni az adott országok fiatal állampolgárainak e programokhoz való hozzáférését. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A jelentés eleinte az uniós szintű külkapcsolatokat szinte kizárólag a médiával kapcsolatos új perspektívák keretében képzelte el. Ez valamennyire még mindig érvényes, csakúgy, mint az az elképzelés, hogy az EU-nak exportálnia kell kultúráját. A Zöldek a „kulturális együttműködés” előmozdításához ragaszkodtak inkább. A Kulturális és Oktatási Bizottságban elfogadott ajánlások némelyike lényegében semmi újat nem hoz létre, például az EU kulturális programjainak és külkapcsolatainak szentelt információs weboldal, a világ különböző pontjain megrendezett uniós eseményeket és a civil társadalommal kialakított kapcsolatokat bemutató naptárral együtt. Egyes pontok, például a kulturális örökség védelmére és megőrzésére irányuló politikák végrehajtására tett tagállami erőfeszítések támogatásáról, valamint a kulturális örökség és a kulturális tevékenységből eredő termékek illegális kereskedelméről szóló 44. pont nem teszik túl értelmessé magát a kérdést. Dióhéjban összefoglalva a jelentés tényleg nem foglalkozik a kérdéssel, és a jelenlegi lehetőségek mentén állítja össze a különböző darabkákat és részeket annak érdekében, hogy a kultúrát mind az uniós, mind pedig az EU és a harmadik országok közötti napirendre tűzze. A jelentés egy új fejezet a kultúrának mint a béke eszközének teljes körű felhasználásában. Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A kulturális örökség megosztása az egyének körében az Unión belül – az európai identitás megszilárdítása miatt – és az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai szempontjából egyaránt fontos. Ezért támogatom a külső fellépésnek ebbe az irányba történő megerősítését. A kultúrára fordított erőforrások gyakran projektek tömkelege között oszlanak szét. E források hatékony felhasználását tovább akadályozza a politikai szétaprózódottság. Ezért van szükségünk az Európai Külügyi Szolgálatra, hogy az haladéktalanul elfogadjon egy a kulturális diplomáciára vonatkozó koherens és egységes stratégiát, ideértve az EU egy-egy különleges képviselőjének kinevezését is a harmadik országokban.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Végül úgy vélem, hogy egyre inkább hangsúlyoznunk kell az új technológiák alkalmazását, amelyek a jelenleginél több módját biztosítják a kulturális tartalmak elérésének. Létfontosságú, hogy az EU vezető szerepet vállaljon ezen a téren, és olyan konkrét politikákat dolgozzon ki, amelyek védelmet nyújthatnak az internetnek az elnyomó rezsimekre jellemző cenzúrázási formákkal szemben. Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE), írásban. – (FR) 1990-ben Bound to Lead című könyvében a neves amerikai professzor, Joseph Nye megalkotta a „puha hatalom” fogalmát. Mit jelent ez? A puha hatalom az a képesség, amellyel egy nemzetközi szereplő nem a kényszerítés eszközeivel, hanem például kulturális dinamizmusával tud befolyásolni másokat. Egy negyed évszázad elteltével az Egyesült Államok miért az a szuperhatalom még mindig, amelynek megismertük? Azért, mert katonai arzenálja mellett sikeresen exportálja kultúráját, ötleteit és teszi vonzóvá azokat. Európának ugyanezt kell tennie; meg kell védenie kulturális modelljét és értékeit a nemzetközi színtéren. A jelentésnek köszönhetően az Európai Unió számba veszi azt a befolyást, amellyel a kontinens rendelkezhet, ha sikerül kulturális dimenzióval kiegészítenie diplomáciáját. Ezért támogatom a jelentésben foglalt ajánlásokat. A helyzet az, hogy egy igazi közös diplomácia és egy valódi európai védelempolitika végrehajtására várva az európai puha hatalom és Európa kulturális diplomáciája azon néhány eszköz egyike, amely rendelkezésünkre áll. Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Támogattam az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentést. Főként azt szeretném kiemelni, hogy felül kell vizsgálnunk a kulturális komponenssel rendelkező meglévő programokat és egy zöld könyvre, illetve bizottsági közleményre van szükségünk, amely felvázolja azokat a konkrét politikákat, amelyek meghatározzák, hogy a kultúra milyen szerepet tölthet be az EU külső fellépéseiben. Jelenleg a tagállamok és a harmadik országok közötti kulturális együttműködés kétoldalú alapokon zajlik. Nincsenek közös és összehangolt elvek, illetve fellépések, aminek következtében lehetetlen Európa kulturális erőforrásait és az Unió kreatív lehetőségeit hatékonyan kiaknázni. A közös stratégia elősegítheti Európa kulturális erőforrásainak fejlesztését, társadalmi kapcsolatok kialakítását és elmélyítését, a bevált gyakorlatok megosztását és az EU nemzetközi színtéren elfoglalt helyzetének javítását. Kifejezetten támogatom, hogy a kulturális szempontok bekerüljenek az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezeti ábrájának tervezetébe. Az is fontos, hogy megfelelő képzést biztosítsunk az EKSZ személyzetének a kulturális és a digitális szempontokról. A kultúra az emberi jogokért folytatott küzdelemben és a demokrácia támogatásában is fontos tényező. Az ezen a területen történő együttműködés segít majd a különböző kultúrákból érkező társadalmakkal folytatott párbeszéd kialakításában. Magam is támogatója vagyok az úgynevezett „Európa mint márka” elképzelésnek, amelynek az olyan területeken történő fejlesztését, illetve előmozdítását, mint a tehetségtámogatás, a turizmus és az egyetemes értékek népszerűsítése, például a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre kellene alapozni. Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) Örömmel tölt el, hogy elfogadták az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló jelentést, amely megerősíti, hogy a kultúrának kell az európai diplomácia középpontjában állnia. Sokszínűségük ellenére az európaiak számtalan közös, erős értékkel rendelkeznek, úgymint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, amelyeket ki kell terjeszteni a nemzetközi színtérre. Ezt az „Európa mint márka” elképzelést igazi nagyköveteknek kell közvetíteniük. Üdvözlöm az új javaslatokat is, úgymint a kulturális részleg létrehozását az Európai Külügyi Szolgálatnál vagy kulturális attasék kinevezését minden tagállam esetében. A kulturális

151

152

HU


Európa felemelkedése a nemzeti kezdeményezések koordinálásával valósulhat meg. Az új információs technológiák fejlődése a lehető legtöbb ember számára teszi elérhetővé a kultúrát. Az Európai Uniónak véleményem szerint meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy érvényesítse kulturális egyediségét és ösztönözze a kreativitást. A jelentés megszavazása felé hajlok, amely kultúránkat már nem a múlt örökségének, hanem a jövő európai diplomáciája hajtóerejének tekinti. Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0143/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A javaslat mellett szavazok, mivel úgy hiszem, hogy szükség van egy, a kulturális és kreatív iparágakat (kki-k) élénkítő közösségi dinamika létrehozására, és ezért kell ezen iparágaknak innovatív gazdasági modellekkel rendelkezniük és új, legális online ajánlatokhoz hozzáférniük. Sürgősen ki kell alakítani az online tartalmak és szolgáltatások valódi egységes piacát, konkrét lépéseket kell foganatosítani a kulturális és kreatív iparágak – mint az innováció és a strukturális változás katalizátorai – szerepének növelése érdekében, összehozni a szereplőket regionális, nemzeti és európai szinten és új, növekedést és foglalkoztatást generáló termékeket és szolgáltatásokat kell alkotni. Európában a kulturális ágazat kulcsszerepet játszik és vonzóerőt jelent a polgárok, a vállalatok és a beruházások számára. Így kiemeli Európát mint egy dinamikus és ösztönző helyet, ahol jó élni és dolgozni. Világos, hogy egy energikus és növekvő kulturális ágazat alapvető fontosságú Európa sikeréhez a tudáson alapuló kreatív gazdaságot tekintve. A kulturális ágazat vonzza a szakképzett és kreatív embereket is. A kulturális és kreatív iparágak fontos mozgatórugói a gazdasági és társadalmi innovációnak számos más ágazatban is. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. Az ágazat gazdasági szükségleteinek és az innovációknak a digitális korszakhoz való hozzáigazítását célzó intézkedések mellett, a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) állnak az új európai politikai menetrend középpontjában. Egyetértek azzal, hogy az ágazati potenciál növelése az európai digitális menetrend sikeres végrehajtásával válik lehetségessé, ami lehetővé teszi, hogy az európai kki-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességű, szélessávú, valamint az új vezeték nélküli technológiák teremtette lehetőségek előnyeiből és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz. Nagyon fontos az Europeana digitális könyvtár bővítése és olyan irányú fejlesztése, hogy az európai kulturális örökség és kreativitás kiindulópontjaként szolgáljon, valamint kulturális örökségének védelme és támogatása is. Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) A kulturális és kreatív iparágak gazdasági és kulturális természetük miatt alapvető fontosságúak az európai állampolgárok számára. Ez azzal magyarázható, hogy ezen iparágak egyrészt részt vesznek a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításában és az európai kulturális örökség fejlesztésében, másrészt a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a jólét-teremtés ösztönzésén keresztül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. E szavazaton keresztül és annak hangsúlyozásával, hogy a kulturális ágazat hatalmas potenciálja a jogi vagy gazdasági akadályokat mindig leküzdi, egyértelmű kötelezettséget vállalunk a kulturális ágazat nagyobb elismerése mellett. E potenciál növelése céljából konkrét megoldásokat javasolunk, mint a páneurópai engedélyezési rendszer és a könnyebben hozzáférhető hitel és mikrofinanszírozás. Ugyancsak hangsúlyozzuk az internet által társadalmainkban képviselt jelentős előrehaladást, még akkor is, ha egyben új kihívások forrása, mint a mindenki számára biztosítandó hozzáférés és a kulturális ágazat gazdasági modellje. Ily módon az Európai

12-05-2011

12-05-2011

HU


Parlament, amely tisztában van a kultúra döntő szerepével az európai társadalomban, egyértelmű felhívásban kért nagyobb támogatást a kulturális szereplők számára. Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Fontos felszabadítani a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) potenciálját. Ágazatonként azonosítva, meghatározva és leírva elemezni kell a kulturális és kreatív iparágakat és tevékenységeiknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásait, azzal a céllal, hogy sajátosságaik hangsúlyt kapjanak, jobban meg lehessen érteni célkitűzéseiket, valamint hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen életbe léptetni. Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) gazdasági és társadalmi jelentőségének elismerése és növelése. Amennyiben az EU figyelmét ezekre az iparágakra összpontosítja, ezek potenciáljának összehangolt stratégián keresztül történő szervezésével, ideértve a finanszírozást is, legalább két olyan prioritás teljesül, amelyet a Lega Nord mindig is zászlajára tűzött. Ezek, először: a helyi kulturális örökség – legyen az nyelvi, zenei, építészeti, vagy a legszélesebb értelemben vett művészi – előmozdítása és felélesztése az intellektuális horizontok sokszínűségének és individualitásának megőrzése érdekében, a kulturális üzenet általánosításának, vagy inkább trivializációjának és leértékelődésének korában. Másodszor: a kulturális és kreatív iparágakkal való intézményes kötelezettségvállalás lehetővé tenné a tehetséges fiatalok számára, hogy építő irányba tereljék készségeiket és ambícióikat, esetenként szakmai indítópályát kínálva számukra, amelyek újabb álláslehetőségekhez vezethetnek és megvédhetik őket attól, hogy tehetségüket szétforgácsolják kulturálisan pangó vagy csak a célnak nem megfelelő területeken. Ezért támogatom a szóban forgó jelentést. Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európában a kulturális ágazat kulcsszerepet játszik és vonzóerőt jelent a polgárok, a vállalatok és a beruházások számára, így kiemeli Európát, mint egy dinamikus és ösztönző helyet, ahol jó élni és dolgozni. Világos, hogy egy energikus és növekvő kulturális ágazat alapvető fontosságú Európa sikeréhez a tudáson alapuló kreatív gazdaságot tekintve. A kulturális ágazat a szakképzett és kreatív embereket is vonzza. Jelenleg elismert, hogy a kulturális és kreatív iparágak is fontos mozgatórugói a gazdasági és társadalmi innovációnak számos más ágazatban. Egy olyan időszakban, amikor nemzetközi partnereink már a kulturális és kreatív iparágak hasznának learatásával foglalatoskodnak, az EU még előtte áll egy olyan stratégiai megközelítés kialakításának, amely kulturális értékeit egy erőteljes kreatív gazdaság és egy összetartó társadalom alapjává tenné. Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít vitát „a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében.. Alain Cadec (PPE), írásban. – (FR) Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentés mellett szavaztam, amely a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének ösztönzésére vonatkozóan tartalmaz javaslatokat. A jelentés kéri, hogy hozzák létre az európai művész jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – a művészekre kielégítő munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzői jog területén megfelelő intézkedések vonatkozhassanak. Én is egyike vagyok azoknak akik egyetértenek az előadóval, aki újólag megerősíti néhány mesterség sajátos jellege megőrzésének célkitűzését, valamint kiváltképp a kulturális, kreatív és kézműves ágazatban

153

154

HU


a tudás átadását, továbbá az ismeretek átadását szolgáló mechanizmusok biztosításának szükségességét. Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Örömmel látom a kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál iránt mutatott érdeklődést. Hiszek abban, hogy fejlődésük pozitív hatást gyakorolhat gazdasági téren, a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében, és társadalmi szempontból is, a civil társadalom tagjainak társadalmi és kulturális integrációján keresztül. Ezért üdvözlöm a kreatív ágazatnak szánt támogatást, mivel véleményem szerint, és a mostani globális helyzetet figyelembe véve, ez képviseli az európai gazdaság tartós és fenntartható fejlődéséhez vezető helyes utat. Az európai politikák kialakítása során az innováció, a strukturális kohézió és az új termékek és szolgáltatások előállítása élvezzen elsőbbséget. Christine De Veyrac (PPE), írásban. – (FR) Üdvözlöm a kulturális és kreatív iparágak fejlesztéséről szóló Sanchez-Schmid-jelentés elfogadását. Alapvető jelentőségű, hogy a közel 14 millió munkahellyel rendelkező ágazatok, amelyek még a válság alatt is folyamatosan növekedtek és óriási gazdasági és kulturális hozzájárulást biztosítanak, megbízható támogatásban részesüljenek. Az európai művész jogállásának létrehozása, a kulturális javakra kivetett csökkentett héa bevezetése és a legális digitális kínálatok forgalmazásának javítása megfelelő és lényeges intézkedések az Európai Unió nemzetközi kulturális befolyásának biztosítására. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az elmúlt két évtizedben a kulturális és kreatív iparágak (kki-k) növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a tagállamok bruttó hazai termékéhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében. Ezért és a mostani különösen kedvező időszakra tekintettel fontos, hogy kihasználjuk és növeljük ezeket az iparági potenciálokat. Ahhoz, hogy innovatív gazdasági modellekkel láthassuk el ezeket az iparágakat, szükségessé vált a digitális korszak potenciáljának kihasználása, a közösségi dinamika létrehozása és a kulturális ágazat ösztönzése. Ezért gratulálok tehát az előadónak, akit támogatok arra irányuló igényében, hogy a Bizottság készítsen egy célratörőbb zöld könyvet, ami egy valódi belső piac kialakulásához vezet, lehetővé téve munkahelyek teremtését és nagyobb társadalmi kohézió biztosítását. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentése a kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciálnak az Európai Unió általi felszabadításának mikéntjével foglalkozik. Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít el vitát, amikor a digitális korszak eljövetele és a globalizáció kihívást állít a kki-k elé. Amennyiben az Európai Unió létre tudja hozni e társaságoknak az innováció és modernizáció támogatása általi élénkítését szolgáló közösségi dinamikát, képesek leszünk előmozdítani a foglalkoztatást és a társadalmi kohéziót azért, hogy Európai Unió „a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudáson alapuló gazdasággá váljon”, az előadó szavaival élve. Azért szavaztam a jelentés mellett, mert hiszek e kreatív iparágak potenciáljában és ígéretes jövőjében. Amennyiben azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy a nemzetközi partnerek átvegyék őket, gyorsan és határozottan kell elkötelezniük magukat az új technológiák, különösen az információs technológiák, valamint a fejlesztési és innovációs tényezők mellett. Az Európai Uniónak támogatnia és bátorítania kell a művészi alkotást, valamint a kultúra szakembereinek mobilitását annak érdekében, hogy az egyre egyetemesebbé és globálisabbá váljon. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadítása érdekében fejleszteni kell,

12-05-2011

12-05-2011

HU


egyebek között a minőségi művészeti és kulturális oktatást, a territorialitást, a helyiekkel való partnerséget, az alkotást és a kreativitást, a szakértelem átadását, a finanszírozásokat, a köz- és magánszféra partnerségeit és a helyes gyakorlatok cseréjét. Versenyt kell kialakítani a kulturális és kreatív iparágak között (kki-k), emlékeztetve e tekintetben annak szükségességére, hogy figyelembe kell venni minden egyes iparág sajátos jellemzőit és azt a tényt, hogy különböző támogatási eszközöket igényelnek. Az Európai Uniónak intézkedéseket kell tenni a kreatív ágazat támogatására. Rendkívül kívánatos, hogy a zöld könyv konkrét fejlesztéseket eredményezzen európai szinten rövid és hosszú távon, például az online javakhoz és szolgáltatásokhoz igazodó adózás, valamint az EBB és EBA által nyújtott finanszírozási lehetőségek kihasználásának vonatkozásában. Valójába a kulturális iparág sajátosságairól szóló valós szakvéleménnyel és ezekhez igazított adózással alátámasztott finanszírozási eszközöket kell létrehozni ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak teljes mértékben biztosíthassák dinamizáló szerepüket. A tagállamoknak erőteljes kötelezettséget kell vállalniuk saját kulturális örökségük megőrzésére és támogatására. A Bizottság dolgozzon ki fehér könyvet, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak egyre fokozódó jelentőségére, valamint azon célkitűzésekre, amelyek értelmében meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése szempontjából e stratégiai jelentőségű területet. Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel lényegesnek tartom a Bizottság további erőfeszítéseit a kreatív kulturális iparágaknak (kki-k) a civil társadalom általi nagyobb elismerésük részeként való jobb meghatározásának érdekében. Jelentős potenciált látok a kki-kben, különösen, ha figyelembe vesszük a lehetséges és szükséges együttműködést az egyetemekkel, kutatóközpontokkal és művészeti iskolákkal, amelyekkel kialakíthatjuk a közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulás hálózatát. Alapvető és lényeges, hölgyeim és uraim, hogy a kulturális és kreatív ágazattal foglalkozó ad hoc szakmai képzési programokon keresztül terjesszük a gyakorlatokat és a know-how-t, és segítsük a tanulást. Úgy vélem, hogy multidiszciplináris oktatási programokat kell kialakítanunk, és sürgetnünk kell partnerségek létrejöttét nem csak az oktatási intézmények, hallgatók és a kulturális és kreatív iparágak szakemberei, hanem a különféle méretű üzleti vállalkozások, a közemberek és a magánszektor, valamint a mesterségeket űző személyek és a pénzügyi intézmények között. Morten Løkkegaard (ALDE), írásban. – (DA) A kulturális és kreatív iparágak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak az Európai Unióban. Részét képezik a 2020-as célkitűzések teljesítésére készült tervnek, és ezért fontos, hogy jó körülményeket teremtsünk a szektorban – különösen azon a területen, amelyre a figyelmet szeretném irányítani, azaz a szerzői jog területén. A jelentés számos helyen rámutatott arra, hogy természetesen biztosítanunk kell a művészek munkájának méltányos javadalmazását. Ugyanakkor döntő jelentőségű, hogy jelentős számú online szolgáltatások álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Ennek legjobb módja, ha jó körülményeket teremtünk a jogszerű, operatív szempontból megbízható alternatívák számára. Jelenleg már számos jó példával rendelkezünk, ezeket láthatóbbakká kell tenni. Hatékony alternatívák teremtése a kalózkodás elleni harc legjobb módszere. Ugyanakkor életbevágó, hogy a Bizottság a szerzői jog vonatkozásában nagy ívű javaslattal álljon elő – ez az, amit nagyon várunk. Egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet a jelentés kapcsán: arra, hogy páneurópai megközelítést kell alkalmazni. Nem jó dolog, ha ezen a fontos területen 27 különböző rendszerrel dolgozunk. Ezért úgy vélem, hogy a Bizottságnak holisztikus megközelítéssel

155

156

HU


kellene megvizsgálnia az engedélyezés, a magánszemélyek szerzői joga és a kalózkodás közötti összefüggést. Remélem e jelentés segít ezt elindítani, és várom a Bizottság nagy ívű javaslatát. David Martin (S&D), írásban. – Azért szavaztam a javaslat mellett, mivel úgy vélem, a Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít vitát „a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében. Iosif Matula (PPE), írásban. – (RO) Európát a közös örökség kulturális vonulata különbözteti meg a világ más régióitól. Az előttünk álló hatalmas gazdasági kihívások előtt számba kell vennünk a kulturális és kreatív iparágak által kínált potenciál felszabadításának lehetőségeit, különösen azért, mivel jelentős számú európai polgár működik közre ezekben a tevékenységekben. Ne felejtsük el a kreatív ágazat jelentős hozzájárulását nem csak az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez, hanem a gazdasági és társadalmi innovációhoz is. Azonban a szektor számos tisztázandó kérdést is felvet. Az egyik fontos vonulat a kulturális termékek digitalizációja, valamint az új munkahelyeket generáló online tartalmak megfelelő egységes piaca kialakításának szükségessége. Ugyanebben az összefüggésben utalunk a szerzői jog, a kulturális és kreatív iparágak finanszírozása, a művészek mobilitása és a kulturális termékek kibocsátása kérdésének megoldására. Erre vonatkozó példa a filmművészet, amelynek terén az európai filmek, köztük számos román alkotás nyert értékes díjakat kiemelkedő fesztiválokon . Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Ebben az összefüggésben szükség van egy, a kulturális és kreatív iparágakat (kki-k) élénkítő közösségi dinamika létrehozására, ezért kell ezen iparágaknak innovatív gazdasági modellekkel rendelkezniük és új, legális online ajánlatokhoz hozzáférniük. Ki kell alakítani az online tartalmak és szolgáltatások egységes piacát, konkrét lépéseket kell tenni a kulturális és kreatív iparágak – mint az innováció és a strukturális változás katalizátorai – szerepének növelése érdekében, összehozni a szereplőket regionális, nemzeti és európai szinten és új, növekedést és foglalkoztatást generáló termékeket és szolgáltatásokat kell alkotni. A kki-k fejlesztésével hozzájárulunk a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez. Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Az Európai Unió számos alkalommal választott helytelen utat, ezért kétséges, hogy az információs és kommunikációs technológiák magukban elegendők lennének egy európai identitás kialakításához. Legalább ennyire nem eredményezi ezt az európai identitást az EU demokratikus deficitje és a demokrácia a brüsszeli elit általi egyirányú értelmezése, amely egyszerűen hagyta, hogy a népség addig szavazzon, amíg ki nem jön a „helyes” eredmény. Ami a közvetlen demokráciát illeti, az Európai Unió sokat tanulhatna Svájctól, mivel ez az ország még akkor is kiáll a demokratikus döntések mellett, ha a világ politikailag korrekt fősodorja a végletekig kritizálja. Kétséges, hogy – ahogy a jelentés magasröptűen fogalmaz – vajon egy „energikus és növekvő kulturális ágazat” valóban lehet-e „a gazdasági és társadalmi innováció fontos motorja”. Sokkal inkább megfigyelhető az a trend, hogy egyre inkább a migrációra és a migránsokra összpontosítják a kulturális támogatást, míg a hazai kultúrát és hagyományokat mellőzik. Mégsem szabad, hogy az integráció sokat vitatott témája úgy alakuljon, hogy a muszlim bevándorlóknak óvodáinkba és iskoláinkba való beilleszkedése nevében ne legyen többé karácsony, húsvét és Mikulás-nap és hasonló hagyományos ünnep, mivel ha így teszünk,

12-05-2011

12-05-2011

HU


elveszítjük kulturális identitásunkat. Vissza kell fordulnunk és nagyobb figyelmet kell szentelnünk szokásaink, hagyományaink és morális értékeink megőrzésére és mások általi tiszteletben tartására. Mivel e jelentés nem javasolja a trend megfordítását, a tartózkodás mellett döntöttem. Georgios Papanikolaou (PPE), írásban. – (EL) A kulturális és kreatív iparágak szerepe kettős: gazdasági szerepet – a foglalkoztatáshoz, a növekedéshez és az értékteremtéshez való hozzájárulásuk útján –, de mindenekelőtt kulturális szerepet játszanak, a polgárok szociális és kulturális fejlődésének elősegítése által. Két alapvető feltétel megléte szükséges potenciáljuk teljes kihasználásához. Először: ösztönöznünk kell a kulturális tényezők – valójában a művészek, a kultúrát gyakorlók és a műalkotások –mobilitását és vonzerejét, másodszor: biztosítanunk kell egyedi finanszírozási és gazdasági támogatási politikák bevezetését a kulturális ágazatban, például alapok elérhetőségének biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A „kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál felszabadításáról” szóló jelentés az Európai Bizottság hasonló tárgyú zöld könyve alapján készült; mellette szavaztam, mivel hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében. E növekvő ágazat összehangoló és kiegyenlítő szinergiái döntő szerepet játszhatnak az Európai Unió gazdasági fejlődésében. A kulturális és kreatív iparágak, a bennük rejlő nagy potenciál miatt, a növekedés egyik hajtóerejét képezhetik az EU-ban. Phil Prendergast (S&D), írásban. – A kulturális és kreatív iparágak nemcsak értékek és a foglalkoztatás forrásai, hanem az európai társadalmi és kulturális szövet kialakulásához is hozzájárulnak. A művészeti szakmák örökségünk részei, és a tudást tovább kell adni. Támogatnunk kell a multidiszciplináris oktatást és lehetővé kell tenni az ágazatban működő felsőoktatási intézmények közötti cserék bővülését. A fogyasztók és az újító alkotók védelme érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az információs és kommunikációs technológiák jogbiztonságát. Segítséget kell nyújtania a helyi önkormányzatoknak és regionális hatóságoknak a kulturális turizmus terén folyó együttműködés hálózatainak kialakításában. Írország, különösen Dél-Írország gazdag kulturális és kreatív múlttal rendelkezik. Segítséget kell nyújtanunk annak biztosítására, hogy ezek a kulturális és művészeti szakmák ösztönzést kapjanak és a nagyközönség számára elérhetőkké váljanak. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) A kulturális és kreatív iparágak (kki-k) különféle hozzájárulásokat tesznek. Először is, a kulturális sablonok újjáalkotásában rejlő sajátos értékük és a közös európai identitás kialakításához történő hozzájárulásuk által. Másodszor viszont gazdasági tevékenységet testesítenek meg, amely lehetővé teszi munkahelyek létrehozását és termékek forgalmazását, más szavakkal, gazdasági értelemben a prosperitás forrásai is egyben. Ez a tevékenységi típus azonban ösztönzésigényes, ilyen ösztönzés lehet a termékek gazdasági hasznosítására vonatkozó jogok elismerése, az alkotói pozíció teljes körű védelme mellett. Sőt, fennáll a kötelezettségvállalás, amely lehetővé teszi az EU által felkínálható hozzáadott érték megerősítését és differenciálását. Ezért a jelentés mellett szavaztam. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) A kulturális és kreatív iparágak 5 millió munkahelyet biztosítanak és az EU GDP-jének 2,6 százalékát adják. Új munkahelyek létrehozásával és az innováció ösztönzésével az európai növekedés egyik fontos motorját

157

158

HU


képezik. A szociális kohézió egyik tényezőjeként hozzáadott értéket képeznek és fontos szerepet játszanak a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása terén az EU-ban. Ezért ezen iparágak támogatása döntő fontosságú mind gazdasági mind társadalmi szempontból. Ezért szavazok a jelentés mellett. Ezúton szeretném bátorítani a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy segítsék elő úgy a művészeti és kulturális oktatást valamennyi korosztályban, az alapfokú oktatástól kezdve, egészen a felső, vagy szakképzésig, mint a szakmabéliek vállalkozói készségeinek fejlesztését a kulturális ágazatban, az egész életen át tartó tanulás keretében is. Hasonlóképpen fontos ezen ágazatok kiépüléséhez a szakemberek finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, a mikrofinanszírozás bevezetése, a pártfogói rendszer és a köz-és magánszféra partnerségeinek kiépítése, új, innovatív finanszírozási eszközök és banki szakemberek képzése ezen iparágak sajátos jellemzőinek ismereteire. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít el vitát „a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében. A globalizáció kihívása és a digitális korszak eljövetele új és fontos alkalmakat nyújtanak ezen iparágak fejlődéséhez és javíthatják a jelenleg kihasználatlan kreativitás- és munkahelynövelő potenciáljukat. Valójában stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a kulturális sokféleséget, a társadalmi és területi kohéziót, a növekedést és a foglalkoztatást. Tehát megfelelő eszközöket kell létrehozni, segíteni kell ezen iparágakat a helyi és regionális környezetükben történő fejlődésükben és egy kreatív gazdaság felé kell elmozdulni hatásaik katalizálásával számos gazdasági és szociális összefüggésben. Valójában minél szélesebb lesz az európai digitális audiovizuális kínálat, annál nagyobb hatásuk lesz az európai identitástartalmaknak a kulturális sokféleségre. Sőt, a kreatív ágazat jelentős mértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiák fejlődéséhez, fontos szerepet játszva helyi, regionális és nemzeti szinten. Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A jelentésre szavaztam, mert hiszek abban, hogy a kulturális és kreatív iparágak hozzáadott értéket képviselnek az Unió számára. A kedvező munkakörülményeken és adórendszereken alapuló európai művészstátusz Európát mint dinamikus és kihívásokkal teli környezetet mutatja be, amelyben lehet élni és dolgozni, s amely vonzó a képzett, alkotó személyek számára. A tudáson alapuló gazdaság továbbá segít megőrizni az európai kulturális diverzitást és társadalmi kohézióhoz és foglalkoztatáshoz vezet. Ebben az összefüggésben és e potenciál lehető legtökéletesebb felszabadítása érdekében biztosítanunk kell a kreatív tudás átadását az új generációknak csakúgy, mint a művészek mobilitását Európán keresztül. Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A kulturális és kreatív iparágak szektorát olyan vállatok alkotják, amelyek munkahelyeket, növekedést és javakat előállítva nagy gazdasági potenciállal rendelkeznek, és ők felelnek az állampolgárok társadalmi és kulturális integrációjáért is. Az „Egyesülve a sokféleségben” európai jelmondattal összhangban a kultúrát inputként használó iparágak alapvetően fontosak, hiszen ezek azok, amelyek a kultúrák közötti párbeszédet előmozdítják és ezáltal megőrzik Európa sokszínűségét. Ezen iparágak előmozdítása a regionális fejlődés, a helyi partnerségek és a magán- és közszféra lehetséges partnerségei számára jelentős új lehetőségeket testesítenek meg.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A kulturális és kreatív iparágakban (kki-k) rejlő potenciál felszabadításáról szóló bizottsági zöld könyv célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unió gazdasági növekedéséhez és munkahelyek teremtéséhez a tagállamokban. A ma elfogadott jelentésben az Európai Parlament új kísérleti, innovációs és vállalkozási területek létrehozása, a mobilitás támogatása, a finanszírozás elérhetőségének előmozdítása és a regionális és helyi közösségek nagyobb részvétele révén kíván egy, az egész Unióra kiterjedő, hiteles stratégiát bevezetni ebben az ágazatban. Az előadó javasolja, hogy az Erasmus és „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében hozzanak létre kísérleti programokat, valamint egy európai szintű platformot a tapasztalatcsere előmozdítása céljából. A regionális és helyi szintű kézműves ágazat számára rendkívül érdekes kezdeményezések kiterjednek még a jó gyakorlatok hálózatának kifejlesztésére a regionális és helyi közösségek számára, és a pénzügyi tanácsadó szolgáltatások létesítésére, amelyek az ágazat kis- és középvállalkozásai (kkv-k) számára biztosítanak jobb tájékoztatást a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállítására és forgalmazására vonatkozóan. Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) Az Európai Parlamentben ma szavaztuk meg a kreatív iparágban rejlő potenciálról szóló jelentést. A jelentésből világosan kitűnik, hogy a kreatív iparág felel 5 millió munkahelyért az EU-ban és állítja elő az EU GDP-jének majd 3%-át. A kreatív iparág elvben befolyást gyakorol az EU gazdaságának minden egyes ágazatára, innovációt csepegtetve, ahol csak lehet –, azt az innovációt, amely nélkül nehezen beszélhetnénk az EU versenyképességének nemzetközi szintű javulásáról, amelyre mindannyian annyira vágyunk. Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban. – (FR) A jelentés ellen szavaztam, mivel a kulturális javakat a piac és a verseny logikája alapján közelíti meg. A „kulturális iparágakat” és következésképpen a kulturális termékeket, amelyeket előállítanak, nem lehet semmilyen más vállalkozáshoz hasonlítani azon az alapon, hogy javakat állítanak elő és potenciális munkahelyteremtők. Először, és mindenekelőtt továbbra is a legtöbb ember felszabadulása és a tudás és a know-how megosztása eszközének kell tekinteni. Ezért az összes területen sürgősen vissza kell állítani a kulturális egyedülállóság elvét, arra az esetre, ha a kreatív iparágakról megfogalmazott remek mondatok mint a hajtóerő, a művészi státusz elismerése vagy a digitális munkák terjesztése és az alkotóknak nyújtott méltányos ellenszolgáltatás közötti egyensúly megtalálásának vágya nem maradnak kegyes kívánságok, amikor ránk köszönt a kulturális sivatag. Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A mostantól a tudásalapú gazdaságra összpontosított fejlődési modellünk előrehaladása a kultúrát stratégiailag fontos ágazattá lépteti elő. Üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely javaslatokat tartalmaz az európai kulturális források jobb kihasználását illetően. Véleményem szerint a kreatív iparágak potenciálja felszabadításának mindenképpen ki kell terjednie a szerzői jogok kezelésére alkalmazott európai rendszer reformjára annak érdekében, hogy a kreatív iparágak is nagyobb mértékben részesülhessenek az egységes piac hasznából. A jelentés is hangsúlyozza, hogy az engedélyezési eljárások rendkívül bonyolultak, ezért a szerzői jogi tanúsítvány kiállítását egyablakos ügyintézés keretében kell megoldani. Úgy gondolom, hogy az alkotás ösztönzése érdekében be kellene vezetni az innovatív termékek mint a digitális kulturális tartalom, egyedi adóztatását. Az sem helyes, hogy míg más kulturális

159

160

HU


termékek adókedvezményeket élveznek, e termékek az általános, teljes mértékű héa hatálya alá esnek. Szavazatommal fel kívántam hívni a Bizottságot és Tanácsot, hogy válaszoljanak az Európai Parlament egyedi intézkedések foganatosítására vonatkozó kérésére, amelyek lehetővé tennék, hogy teljes mértékben élvezhessük ezen ágazat növekedési potenciáljából származó hasznot. Az európai kultúra egyedülállósága csak nagyratörő és közös megközelítés révén őrizhető meg. Iva Zanicchi (PPE), írásban. – (IT) Megszavaztam Marie-Thérèse Sanchez-Schmid jelentését az európai kulturális és kreatív iparágak még nem teljesen felszabadított potenciáljáról. Ezek az iparágak, részben azért, mert az elmúlt 24 év során exponenciális növekedésük több tízezer munkahelyet teremtett, eszközt képviselnek az EU számára. Ezért ezen iparágak vonatkozásában európai stratégiát szükséges kialakítani, amelynek keretében lehetőségük nyílik potenciáljuk kifejezésére és elismerésben részesülhetnek a kultúra és szórakoztatás hordozóiként, valamint üzlet és munkahelyek létrehozóiként betöltött kettős szerepükért. Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0281/2011) Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, kifejezve, hogy osztom az előadó meggyőződését, hogy az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színtere volt. Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Támogattam az állásfoglalást. Az „Európa kulturális fővárosa” projekt hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegíti az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést. Bár az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019 közötti időszakra vonatkozó közösségi fellépésének megállapításáról szóló határozat jelenleg csak az uniós tagállamokra vonatkozik, egyetértek az állásfoglalás felkérésével, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet. Úgy vélem, hogy ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színtere volt. Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Bárki, aki rémülettel figyelte az eseményeket, amelyek a boszniai háború alatt a mártír város, Szarajevó lakóit áldozatokká tették, házait lerombolták, csak üdvözölni tudja, ha a város elnyeri az Európa 2014 kulturális fővárosa címet. Nem feledve a történteket, remélem, hogy ez az esemény lehetővé teszi, hogy az európaiak más, kellemesebb emlékeket szerezzenek Szarajevóról, és mindenekelőtt hozzájárul ahhoz, hogy az ország különböző etnikai csoportjai közeledjenek egymáshoz. Remélem, hogy Szarajevó kulturális főváros programját az élet és az ember túlélési és újjáépítési képessége ünnepének fogja szentelni, mindannyiunknak bebizonyítva, hogy még a legmélységesebb szenvedést követően is az emberi szellem határtalanul képes ápolni és átadni mindazt, ami szép és jó. José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás Bosznia-Hercegovinának az Európa 2014 kulturális fővárosa cím elnyerésére irányuló pályázatával foglalkozik. „Európa kulturális fővárosa” elnevezéssel az EU kezdeményezésére közösségi fellépést hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát és sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegítse az európai polgárok közötti nagyobb fokú

12-05-2011

12-05-2011

HU


megértést. 1992–1996 között Szarajevót – a mártír várost, ahol az első világháború kezdődött 1914-ben – ostrom alá vették és porig rombolták. Az egész világ ismeri az akkor készült képeket, például a „Szarajevói csellista” fotóját, aki a háború rombolása közepette, feketébe öltözve járta az utcákat, hogy megkönnyítse a mártírsorsra ítélt emberek szenvedését, akik nem hagyhatták el a várost. A szerencsétlenség ellenére a város őrzi kulturális szellemét. Pozitívnak és méltányosnak tartom, hogy Szarajevó Európa kulturális fővárosa legyen. Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, mivel „Európa kulturális fővárosa” elnevezéssel közösségi fellépést hoztak létre, amelynek célja, hogy hangsúlyozza az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös jegyeit, továbbá elősegíti az európai polgárok közötti nagyobb fokú megértést. Ezenkívül, hangsúlyozni kell, hogy Szarajevó különleges helyet foglal el az európai történelemben és kultúrában, és több fontos évfordulóra emlékezik 2014-ben, és Szarajevó városi tanácsa és helyi kulturális szereplők széles körű előkészületekbe kezdtek a címre történő pályázathoz. Ezért úgy vélem, hogy a Tanács 2014-re kivételesen Szarajevónak ítélje oda az Európa kulturális fővárosa címet. Ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása által, hogy egy olyan város kapja meg az Európa kulturális fővárosa címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt. David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam az állásfoglalást, amely felhívja a Tanácsot, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európai kulturális főváros címet. Úgy vélem, hogy fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg ezt a címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt. Louis Michel (ALDE), írásban. – (FR) Szarajevó nagyszerű város volt, amelyben három nép, három kultúra és három vallás élt együtt. A város ostroma és az etnikai és vallási háború, amely négy évig tartott (1992–1996) mély sebet ütött e fővároson, ami vallás szempontjából „iszlamizálódott”, nyelvileg pedig „elbosnyákosodott”. Az előttünk álló kihívás, hogy újjáépítsük a hidakat a közösségek között. A kultúra hozzájárulhat ehhez. Mellesleg a kultúra segítette őket, hogy kibírják a négy évig tartó háborút. A kultúra a nyitottság vektora és a demokráciák motorja, amely minden nacionalista reagálás, rasszista kísérlet és kirekesztés ellen fellép. Segítheti őket abban, hogy visszaállítsák az európai multikulturalizmust. Ez a mozaikszerű város Európa élő metaforája volt, és újból az lehet. Egy olyan pluralista világ megteremtésén kell munkálkodnunk, amely alkotókészségét érintetlenül hagyva képes helyet adni az újdonságnak és a sokszínűségnek. Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Szavazatomat arra használom, hogy támogassam az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett felhívását, hogy Szarajevónak ítélje oda az Európa 2014 kulturális fővárosa címet. Valóban egyetértek az állásfoglalással, amely szerint az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése egy olyan városnak, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa bemutatása szempontjából. Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Noha az Európai kulturális főváros eseménysorozat 2007–2019 közötti időszakra vonatkozó közösségi fellépésének megállapításáról szóló határozat jelenleg csak az uniós tagállamokra vonatkozik, az igazság az, hogy az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésének lehetőségét számos alkalommal kapták meg harmadik országok városai. Ezzel együtt és mivel Szarajevó különleges helyet foglal el az európai

161

162

HU


történelemben és kultúrában, úgy hiszem, hogy az Európa kulturális fővárosa cím számára történő odaítélése, már csak szimbolikus értéke miatt is, indokolt. Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Vitán felüli, hogy Szarajevó, ez a multikulturális város, a tolerancia eredeti modelljének megtestesülése különleges helyet foglal el a történelemben és az európai kultúrában. Szarajevó volt az, ahol 1914-ben az első világháborút kirobbantó gyilkosság történt. Ugyancsak ez volt az a város, amelyben a bosznia-hercegovinai konfliktus alatt, 1992–1996 között bekövetkezett a modern háborúk történetének leghosszabb ostroma, amelyet egy főváros ellen folytattak. Mivel a város, amely háta mögött akarja hagyni a múltat és lelkesen várja jövőjét Európában 2014-ben több fontos évfordulóról emlékezik meg, szeretném, ha arra az évre Szarajevót jelölnék Európa kulturális fővárosának. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ezzel az állásfoglalással a Parlament: (1) felkéri a Tanácsot, hogy 2014-re kivételesen Szarajevónak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet; és (2) hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy ez fontos lépés lenne a múltbéli európai megosztottság leküzdése és az új Európa azáltal történő bemutatása szempontjából, hogy egy olyan város kapja meg az Európa kulturális fővárosa címet, amely a 20. század során tragikus események színhelye volt. Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) A Kulturális és Oktatási Bizottság Szarajevóba látogató küldöttségének tagjaként támogatom a városnak az Európa kulturális fővárosa 2014 címre történő pályázatát. Szarajevó megérdemli, hogy alkalma legyen bemutatni hatalmas potenciálját. Egy kivételes multikulturális városról van szó. Ez az egyetlen hely a világon, ahol egy négyzetkilométeren öt vallás épületeit láthatjuk: több mecsetet, a római katolikus székesegyházat, egy ortodox templomot, egy zsinagógát és egy protestáns templomot. A bosnyákok ugyanakkor nagyon barátságosak és vendégszeretők. Nemrégiben olvastam egy lengyel diáklány visszaemlékezéseit, aki cserediákként tartózkodott Szarajevóban – egyetlen olyan külföldi cserediákkal sem találkozott, aki ne szerette volna Szarajevót. A háború 1995 végén véget ért, azóta Szarajevót újjáépítették, főleg az Európai Unió pénzügyi segítségével. Szarajevó lelkesen tekint európai jövője elé. Be akarja mutatni hatalmas potenciálját és reklámozni szeretné magát az európaiak között. Kétségtelen, hogy ez a város megérdemli ezt a lehetőséget, amit nekünk támogatni kell. Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) Szarajevó nagyon fontos helyet foglal el az európaiak történelmi tudatában. Támogatom, hogy 2014-re kivételesen ennek a városnak ítéljék oda az Európa kulturális fővárosa címet. Ez a kezdeményezés, amely 25 éven keresztül lehetővé tett az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének bemutatását, most hozzájárulhat a város idegenforgalmi iparának és gazdasági alapjának újjáépítéséhez. Szarajevó fontos történelmi események tanúja volt és súlyos károkat szenvedett az 1990-es évek háborúiban. Az első világháborút kirobbantó gyilkosságnak is színhelye volt. Ennek az eseménynek a századik évfordulója éppen arra az évre esik, amelyről beszélünk: 2014-re. Az Európa kulturális fővárosa cím odaítélése a városnak épp a körülmények összetalálkozása idejére, nemcsak a város kulturális újjáéledését szolgálja majd és javítja a városról alkotott képet más országokban, hanem elősegíti a megemlékezést az európai történelem és identitás fontos vonulatairól is. Elnök. – A szavazatok indokolása befejeződött.

12-05-2011

12-05-2011

HU


14. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet (Az ülést 13.15-kor felfüggesztik, és 15-kor újra megnyitják) ELNÖKÖL: LIBOR ROUČEK alelnök 15. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 16. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (vita) 16.1. Srí Lanka: az ENSZ-jelentés nyomon követése (vita) Elnök. − A következő napirendi pont a Srí Lankával kapcsolatos hat állásfoglalási indítványról szóló vita (1) . Paul Murphy, szerző. – Elnök úr! Abban a brutális háborúban, amelyet a Srí Lanka-i kormány folytat a tamil kisebbség ellen, néhány hét alatt legalább 40 000 tamilt öltek meg, és több százezret hevenyészve felállított börtöntáborokban tartottak fogva. Az ENSZ-jelentés végre nyilvánosan elismeri a tamil nép sérelmére elkövetett bűnöket. Sajnálatos módon nem lehetnek illúzióink afelől, hogy a jelentés változtat majd a Srí Lanka-i tamilok helyzetén. A jelentés közzététele másnapján azt a hírt kaptuk, hogy az ENSZ főtitkára kizárólag akkor indít nemzetközi vizsgálatot, ha a Srí Lanka-i kormány jóváhagyja azt, vagy ha egy nemzetközi fórum – például az ENSZ Biztonsági Tanácsa – kéri a vizsgálatot. Ismerve a Srí Lanka-i kormányt, nyilvánvaló, hogy semmiféle nemzetközi vizsgálatot nem fog jóváhagyni. Ez ismételten rávilágít arra, hogy kampányt kell folytatni azért, hogy valóban független vizsgálatot indítsanak a háborús bűnök ügyében, és hogy a Rajapaksa-rezsimet felelősségre vonják. Május 18-án az egész világon számos csoport – többek között a Tamil Szolidaritás mozgalom (Tamil Solidarity) – szervez tiltakozást e véres háború második évfordulóján. A szingaléz és a tamil embereknek együtt kell küzdeniük azért, hogy ezt a rezsimet megdöntsék, és harcolniuk kell a tamil anyanyelvű emberek önrendelkezéshez való jogáért. Geoffrey Van Orden, szerző. – Elnök úr, elegendő a nyitó megjegyzéseket hallani ahhoz, hogy megértsék: miért tartom igen sajnálatosnak azt, hogy ma erről a kérdésről vitázunk. Ezzel a kérdéssel a tamil diaszpóra szélsőséges elemei foglalkoznak intenzíven: ugyanazok az emberek, akik politikai tevékenységükkel – és gyakran bűncselekményekből szerzett bevételekkel – éveken át támogatták az LTTE terrorista kampányának működését. Természetesen az LTTE kampány utolsó szakaszai szörnyűek voltak. Az ENSZ Darusman-jelentése (amely a jelenlegi vita ürügye) egyértelműen kimondja, hogy az utolsó időszakaszban az LTTE a civil lakosságot élő pajzsként használta, egyre több a civilt – többek közt gyermekeket – sorozott be erőszakkal, kivégzett civileket, akik megkísérelték elhagyni a veszélyes zónát, és tüzérségi fegyvereket vetett be menekültek, valamint civil létesítmények, például kórházak közelében. Mindez nem igazolja azt, hogy civil célpontok (1)

Lásd a jegyzőkönyvet

163

164

HU


ellen gránátokat vetettek be, de ugyanakkor kontextusba helyezi a történteket, és világosan mutatja, hogy ki okolható a történtekért. Vannak, akik – ahelyett, hogy egyesítenék Srí Lanka népeit – továbbra is a gyűlöletre és a megosztásra épülő kampányt folytatnak. A Darusman-jelentést fegyvernek tekintik e kampány során, és csak annyi a céljuk, hogy Srí Lanka-i kormányt felelősségre vonják. Ez a megközelítés rosszindulatú és kontraproduktív. A Srí Lanka-i kormány és a Bizottság létrehozta az LLRC-t, amely kivizsgálja az emberi jogokkal kapcsolatos vádakat. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt támogatásukra és a Srí Lanka-i emberek támogatására, ahelyett, hogy támadnánk őket. Véronique De Keyser, szerző. – (FR) Elnök úr! Már a legelső szavakból látjuk mindannyian, hogy két nézet képviselőinek élénk vitája elé nézünk. Szeretném elmondani, hogy képviselőcsoportom egyik nézetet sem vallja, hanem egyszerűen az igazság és a megbékélés pártján van. Úgy hiszem, hogy igazságszolgáltatás nélkül a Srí Lankához hasonló országokban nem lesz megbékélés, és sok olyan ország van, amely hasonló esetekben szörnyű háborúkon ment keresztül. Nos, mit tartalmaz ez az ENSZ-jelentés, amelyre Van Orden úr hivatkozik? Egyszerűen csak megismétli a tényeket és a nemzetközi igazságszolgáltatás olyan mechanizmusának alkalmazására szólít fel, amelyről tudjuk, hogy a kormánynak kell jóváhagynia. Ez a legkevesebb. Hogyan szeretnénk elérni a megbékélést? Mindkét oldalon, Van Orden úr, nem csak a tamil oldalon. Mindkét oldal követett el bűnöket, mindkét oldal felelős. Mindkét oldal számára igazságot kell szolgáltatni. A jelentés azt is kimondja – és ezt sajnálom –, hogy az említett békéltető bizottság által folytatott vizsgálat nem eléggé magas színvonalú. Végül szeretném hozzátenni: attól tartok, hogy egy nemzeti igazságszolgáltató szerv nem fogja tisztázni a tényeket. Ezért egyszerűen (és mindkét oldal áldozatainak nevében), azt mondom, hogy a Parlament csakis támogathatja a jelentést annak érdekében, hogy lássuk a tényeket és igazságosabb megoldást találjunk. Ezt szerettem volna ma elmondani. Nem használom fel a rendelkezésemre álló időt: lényegében ennyit szerettem volna Önöknek mondani. Thomas Mann, szerző. – (DE) Elnök úr! Februárban Srí Lankán jártam a dél-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős bizottsággal. Tartózkodásunk során tapasztaltuk azt a hatalmas erőfeszítést, amellyel megpróbálják enyhíteni a 25 éves polgárháború következményeit. Az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete és nem kormányzati szervezetek segítséget nyújtanak a taposóaknák felszedésétől kezdve (ezt a HALO Trust végzi) a tamilok korábbi otthonukba történő visszatelepítéséig. Felszólítjuk a kormányt arra, hogy reagáljon pozitívan az ENSZ szakértői csoportjának javaslataira, amelyek rávilágítanak a szingalézek és az LTTE által elkövetett háborús bűnökre és az emberiesség elleni bűnökre. Biztató jel, hogy kormány felállított egy bizottságot, amely a megbékélés érdekében tevékenykedik, meghatározza a joghatóságot, megoldja a nyelvi problémákat és foglalkozik azokkal a katonákkal, akik a frontvonalon harcoltak. Az együttműködésre való következetes hajlandóság, a kisebbségek integrációjának szándéka és a nemzetközi jogi normák fenntartásának biztosítása képezi az alapját egy olyan ország fejlődésének, amelynek – ha megszabadul az erőszaktól és a félelemtől – valóban van jövője. Határozattan kérjük az EU főképviselőjét, hogy támogassa az ilyen jellegű erőfeszítéseket.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Anneli Jäätteenmäki, szerző. – Elnök úr! A Srí Lanka-i konfliktus véget ért, de számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Egy konfliktus vége nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az el is felejtették. A győzelem nem azonos a békével. Időre, erőfeszítésre és mindenekelőtt elkötelezettségre és erős akaratra van szükség ahhoz, hogy a konfliktus okozta sebek begyógyuljanak. A megbékélésre mindenképpen szükség van. Az igazságszolgáltatás elengedhetetlen feltétele az újrakezdésnek. Ezért a Srí Lanka-i kormánynak azonnal el kell kezdenie a nemzetközi humanitárius és emberi jogok megsértésének eseteinek vizsgálatát. A vizsgálatot mindkét fél esetében el kell végezni. Azok a nemzetközi egyezmények, amelyeket Srí Lanka is aláírt, megkövetelik e jogok feltételezett megsértéseinek kivizsgálását és a felelősek elleni büntetőeljárást. Csakis a nyitott, pontos vizsgálattal és az igazságszolgáltatással érhető el az, hogy Srí Lanka-i emberek be tudják gyógyítani a hosszú és nehéz konfliktus okozta sebeiket, és békében élhessenek. Az ALDE képviselőcsoport örömmel fogadja Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelentését és Srí Lankával kapcsolatos kezdeményezését. Teljes mértékben támogatjuk az ENSZ javaslatait. Heidi Hautala, szerző. – Elnök úr! 2009. május 23-án az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun és Srí Lanka elnöke, Rajapaksa közös nyilatkozatot írt alá, amelyben Srí Lanka beleegyezett abba, hogy garantálja a 2009 májusában véget ért háború során elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűnökkel vádolt személyek felelősségre vonását. Mivel ezt a megállapodást nem tartotta tiszteletben a Srí Lanka-i kormány, az ENSZ főtitkára kijelölt egy szakértői csoportot, amelynek feladata az, hogy tanácsot adjon az elszámoltathatósági folyamat lehetséges változataival kapcsolatban. A nemrégiben közzétett jelentés megalapozottan teszi a megállapítást, hogy a kormányerők és a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nem tartották tiszteletben a nemzetközi jog normáit. A jelentés hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindkét oldalt el kell számoltatni. A Srí Lanka-i kormány azzal dobta félre a szakértői csoport jelentését, hogy az jogszerűtlen és elfogult. Úgy vélem, hogy ez objektív indok a további vizsgálatkora. Amikor a nemzetközi emberi jogi szervezetek hiteles és jogszerű munkájának hitelét megkérdőjelezik, akkor a Parlamentnek fel kell lépnie a nemzetközi jog védelmében. A háborús bűnök – függetlenül attól, hogy hol követik el azokat – nem maradhatnak büntetés nélkül. Eija-Riitta Korhola, a PPE képviselőcsoport nevében . – (FI) Elnök úr! A Srí Lanka-i polgárháború 25 éven keresztül tartott, és a Tamil Tigrisek vereségével végződött. A háború utolsó szakaszai különösen véresek voltak: ezrek haltak meg az utolsó néhány hónapban. Az ENSZ új jelentése szerint igen valószínű, hogy a Tamil Tigriseket és a kormánycsapatokat bűnösnek találják a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok súlyos megsértésében – ezeket a bűncselekményeket a konfliktus utolsó szakaszaiban követték el. A Tamil Tigriseket azzal gyanúsítják, hogy menekülő civileket lőttek le. A kormány gránátokat vetett be civilek ellen. Mindkettő súlyos bűn, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért fontos, hogy az ENSZ objektív és nyílt vizsgálatot folytasson a kérdésben. A Srí Lanka-i kormány sajnálatos módon nem engedi azt, hogy a vizsgálat a jóváhagyása nélkül folyjon, hacsak az ENSZ tagállamai nem támogatják azt egyhangúan. Rendkívül fontos, hogy Srí Lanka konstruktív hozzáállást mutasson és hajlandó legyen az együttműködésre. A megbékélési folyamat elengedhetetlen része a felelősségérzet. Az

165

166

HU


EU-nak támogatnia kell a Srí Lanka felelősségérzetének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. Ana Gomes, az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Az ENSZ részére készített Darusman-jelentés következtetései felhívják a figyelmet több tízezer civil lemészárlására, a háborús bűnökre és az emberiesség elleni bűnökre, valamint egyéb szörnyű esetekre, amikor a humanitárius jogot sértették meg – ezeket a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) és a Srí Lanka-i kormány követte el. A független vizsgálat elvégzése és a felelősök bíróság elé állítása nem politikai döntés, hanem a nemzetközi jog értelmében kötelezettség. A kormány által felállított békéltető bizottság nem felel meg a függetlenség legalapvetőbb kritériumainak. Ezért a nemzetközi közösségnek – ezen belül az Európai Uniónak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának – feltétel nélküli segítséget kell felajánlaniuk a jelentés javaslatainak végrehajtása érdekében, és sürgősen lépéseket kell tenniük egy, a Srí Lanka-i kormány lépéseit felügyelő független nemzetközi mechanizmus bevezetésére, amelynek célja az, hogy garantálja a mindkét fél által elkövetett bűnök kivizsgálását és a Srí Lanka-i emberek számára biztosítsák az igazságszolgáltatást. Izaskun Bilbao Barandica, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr! Szeretném támogatni az állásfoglalást, amely az emberi jogok megsértését és a háborús bűnöket tárgyalja, amelyeket Srí Lankán követtek el. Az áldozatok felé kifejezzük szolidaritásunkat és elítéljük az erőszakot. Kulcsfontosságú, hogy emellett – tekintettel az aggályokra az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban – előmozdítsunk egy, valamely független szerv által végzett komoly, objektív, átlátható vizsgálatot, annak érdekében, hogy a felelősök mindkét oldalon azonosíthatók legyenek és megkapják büntetésüket. A háborús bűnök büntetlenségének véget kell vetnünk, ha azt akarjuk, hogy ezek a szörnyűségek a jövőben ne ismétlődjenek meg. Srí Lankán a civil lakosságot bombázták, és egyéb atrocitásokat is elkövettek. Hetvennégy évvel ezelőtt hazámban Franco csapatai Guernica városát bombázták. A lakosság fele életét vesztette; az eseményt Picasso híres festményén örökítette meg. Guernica azóta a béke és az ellenállás egyetemes jelképe lett. Azonban mindenki azt szeretné, ha a megbékélés felé haladnánk. Ezért ösztönözzük a Srí Lanka-i kormányt arra, hogy folytassa ezeket az eljárásokat annak érdekében, hogy megvalósulhasson a béke és az igazságosság – ebben támogatjuk, sőt, mi több, ilyen irányú nyomást gyakorlunk rá. Karima Delli, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének április 11-én közzétett jelentése rávilágít azokra a háborús bűnökre és emberiesség elleni bűnökre, amelyeket Srí Lankán követtek el a Rajapaksa-kormány erői és a Tamil Tigrisek függetlenségi mozgalom között kialakult konfliktus során. A 2009 májusában és júniusában történt összecsapások során háborús bűnöket és emberiesség elleni bűnöket követtek el: több ezer civil vesztette életét. Elfogadhatatlan az, hogy a felelősek és a bűntettek kitervelői büntetlenül maradjanak. Rajapaksa úr kormánya minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy megakadályozza az ENSZ-jelentés közzétételét, mi több, a dokumentum következtetéseit is kétségbe vonja.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Srí Lankán nincs szabad sajtó: az újságírókat megfélemlítik és önkényesen fogva tartják. Az ellenzék legnagyobb internetes információs oldalához való hozzáférést blokkolták az igazságügyi hatóságok. A menekülttáborokhoz való hozzáférés jelenleg is rendkívül korlátozott, az Egyesült Nemzetek Szervezete számára is. A tamil kisebbség népirtás áldozata – egy olyan népirtásé, amelyet nem szabad a nevén nevezni. Sürgősen európai parlamenti megfigyelőket kell küldenünk Srí Lanka északi részére, hogy megtudjuk, mi is történik ott valójában és hogy megerősítsük a népek önrendelkezési jogának alapelvét. (A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárás értelmében kérdést intézzenek hozzá.) Charles Tannock (ECR). – Elnök úr! A felszólalást francia nyelven hallgattam. A felszólaló a „génocide” szót használta, amelynek jelentése: népirtás, és amelynek specifikus jelentése van a nemzetközi jogban. Ha a Srí Lanka-i kormánynak ilyen szándékai volnának, miért engedett volna szabadon a közelmúltban 200 000 tamil foglyot? Abszurd dolog a Srí Lanka-i kormányt népirtással vádolni. Remélem, hogy a képviselő visszavonja ezt az állítását. Karima Delli, (Verts/ALE). – (FR) Tannock úr, a szót metaforaként használtam, mindenekelőtt a jelenség leírására. Egyértelműen jeleztem azonban, hogy nem így nevezik. A tényeket meg kell állapítani. Mindenesetre azt, ami a tamil kisebbséggel történik, nem lehet egy vállrándítással elintézni. Geoffrey Van Orden, (ECR). – Elnök úr! Egy korábbi felszólaló említette, hogy szeretné, ha Srí Lankára egyfajta bizottság érkezne, amely megvizsgálná az eseményeket. Szeretném őt emlékeztetni arra, hogy a dél-ázsiai küldöttség nemrégiben járt Srí Lankán – és látom, hogy a küldöttség több tagjai itt ül most a Parlamentben. Kollégám, Mann úr, említette is a látogatást. Egyértelmű, hogy a felszólaló nem követi figyelemmel az itt folyó vitát. Küldtek embereket Srí Lankára, olyanokat, akik ismerik Srí Lankát, és tudják, mi folyik ott. Nem tudom, hogy Delli asszony honnan veszi ezeket az abszurd feltételezéseket. Karima Delli, (Verts/ALE). – (FR) Igaza van, járt már Srí Lankán küldöttségünk, és elismerem, hogy ez egy kiváló misszió volt, hiszen Ön is dolgozott rajta. Azonban mi is gyakorolhatunk nyomást, ami azt jelenti, hogy ezt a műveletet mindenképpen meg kell ismételnünk. Marie-Christine Vergiat, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr! Srí Lanka konfliktus sújtotta ország. A polgárháború hivatalosan csaknem két éve véget ért, és jól tudjuk, hogy ez milyen körülmények között zajlott. Ebben az országban az Egyesült Nemzetek Szervezete csúfos kudarcot vallott. A nem kormányzati szervezetek által készített jelentések rendkívül negatívak. 2009 januárja és májusa között több ezer civilt öltek meg. Mindkét oldal követett el atrocitásokat, de láthatólag elfogadják azt, hogy a kormánypárti erők szándékosan bombáztak olyan zónákat, ahol a civil lakosság az ő bátorításukra keresett menedéket. Azóta a Srí Lanka-i kormány azzal a céllal manőverezik, hogy tisztára mossa magát és hogy akadályozza azon személyek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, akiket legalábbis háborús bűnök áldozatainak kell neveznünk. Azóta is megpróbálja alábecsülni a háborús övezetben élő civilek számát, és megfosztja őket minden humanitárius segélytől, beleértve az élelmiszert, az ivóvizet és az egészségügyi ellátást. A Tamil Tigrisek is felelősek e szörnyűségekért. Gyermekkatonákat soroztak be, és emberi pajzsként használták a civil

167

168

HU


lakosságot – ez azonban a legkisebb mértékben sem menti fel a kormányhatóságokat a felelősség alól. Ez semmit sem igazol. Az ENSZ sokáig várt azzal, hogy elítélje az országban kialakult helyzetet. Ami még rosszabb: a Srí Lanka-i kormány még intenzívebb manipulatív tevékenységet folytat annak érdekében, hogy megakadályozza a legújabb jelentés közzétételét és elutasítassa a dokumentum következtetéseit. Egyértelmű, hogy örömmel fogadjuk az április 11-i jelentést. A határozat, amelyről ma vitázunk, a helyes irányba mutat. Ami engem illet, szerettem volna, ha még tovább megy. Nagyon is itt az ideje annak, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás tegye a dolgát, Srí Lankán éppúgy, mint máshol. Jaroslav Paška, az EFD képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök úr! 2009-ben véget ért a régóta tartó, a konfliktus-zónákban élő civileket rendkívül súlyosan érintő fegyveres konfliktus a kormányerők és a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei fegyveres csoportjai között. A háború vége után a Srí Lanka-i elnök, Mahinda Rajapaksa ígéretet tett arra, hogy kivizsgálják a hadijog és a nemzetközi humanitárius jog összes feltételezhető megsértését, amelyet e katonai konfliktus során elkövettek. Az idén áprilisban közzétett ENSZ-jelentés kimondja, hogy a konfliktus során mindkét fél hajtott végre katonai műveleteket úgy, hogy nem tett lépéseket a civilek jogainak és életének védelmében. Ennek ellenére a Srí Lanka-i felelős szervek két évvel a háború vége után sem vonták felelősségre a humanitárius jog súlyos megsértéseiért felelős személyeket. Az igazságügyi hatóságok sok esetben nem lépnek. Ezért állásfoglalásunkkal támogatnunk kell az ENSZ arra irányuló törekvéseit, hogy fenntartsa a jogszerűséget és elszámoltassa azokat a személyeket, akik felelősek azért, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei és a Srí Lanka-i kormányerők közötti szörnyű harcok során több ezer civilt meggyilkoltak és megkínoztak. Filip Kaczmarek (PPE). – (PL) Elnök úr! A Srí Lanka-i drámai események, amelyekről az ENSZ-jelentés szól, jól mutatják, hogy a fegyveres konfliktusok milyen problémákat okozhatnak. A Srí Lanka-i események ismét azt bizonyítják, hogy a nézeteltérések erőszakkal és fegyverrel történő megoldása csak újabb hatalmas problémákat generál. Európában már évszázadok óta foglakoznak az igazságos háború gondolatával. Különösen fájdalmas, hogy a modern világban még egy elméletileg igazságos háború is elkerülhetetlenül az ártatlanok felesleges szenvedésével jár, és ők esnek áldozatul. Ez attól függetlenül igaz, hogy hogyan definiáljuk az igazságos háborút. Srí Lanka esetében egyre nagyobb mennyiségű adat mutatja azt, hogy a háború egyik oldalról nézve sem volt igazságos. A győztesnek nem mindig van igaza, habár mindig megpróbálja bebizonyítani azt. Ha valóban megbékélést szeretnének – ahogyan azt a Srí Lanka-i kormány kijelentette –, akkor a megbékélésnek a Tamil Tigrisekkel folytatott harcok során történtekkel kapcsolatos igazságra kell alapulnia. Nem lesz valódi megbékélés addig, amíg az elkövetett háborús bűnökre nem derül fény, függetlenül attól, hogy melyik fél követte el azokat. Nem lesz megbékélés, ha mindkét oldal tabunak tekinti saját bűneit, amelyekről említést sem szabad tenni. Claude Moraes (S&D). – Elnök úr! E Parlamentben sokan foglalkoznak a Srí Lanka-i politikával, ezen belül a Srí Lanka-i diaszpóra és a tamil közösség politikájával. Ma egy olyan jelentést tárgyalunk, amelyet az ENSZ főtitkárának szakértői csoportja készített az elszámoltathatóságról Srí Lankán. Nem hallottam, hogy a Parlamentben eddig bárki is kétségbe vonta volna a jelentés megalapozottságát.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Olvastam a jelentést, és mindkét oldal számos képviselőjével beszéltem róla. Mi értelme egy ilyen jelentésnek, ha azt mondjuk, hogy nem foglalkozunk vele, hogy nem kell vizsgálnunk azt, hogy mi történt január és május között, és nem kell megindítanunk mindkét oldal vonatkozásában az állítások kivizsgálását? Sürgető erejű kijelentésnek tartom, hogy a tamil közösség egyik diaszpóra-szervezete, a Global Tamil Forum nagyon is egyértelműen úgy nyilatkozott, az LTTE elleni, megalapozottnak tűnő vádakat is ki kell vizsgálni. Olyan jelentés van a kezünkben, amelyet nyomon kell követnünk. Határozottan kijelentem, hogy szükség van a valódi elszámoltatásra, amely igazságot, igazságosságot és megbékélést hoz Srí Lanka számára. Fájdalmas, de szükséges vizsgálat lesz. Laima Liucija Andrikienė (PPE). – Elnök úr! Megdöbbentő, hogy a Srí Lanka-i hosszan elhúzódó katonai konfliktus során, amely 2009-ben ért véget, közel 100 000 embert öltek meg, többek között több tízezer civilt is, akik többsége a konfliktus utolsó szakaszában vesztette életét. A nemzetközi közösségnek követelnie kell a mindkét oldal által elkövetett atrocitásokról szóló szavahihető jelentések alapos nemzetközi vizsgálatát. Sajnálatos, hogy többek között Kína és Oroszország is ellenezte, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa tárgyalja a kérdést és hogy az ENSZ főtitkára határozottabban fellépjen az elkövetett bűnök kivizsgálásában. Az ENSZ szakértői csoportja egyértelműen rámutatott, hogy a Srí Lanka-i kormány és a tamil lázadók egyaránt súlyosan megsértették a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, esetleg oly mértékben, hogy bizonyos esetekben háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűnöknek kell azokat tekinteni. Teljes mértékben támogatom tehát egy nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmus azonnali létrehozását, amelyet az ENSZ-jelentés is javasol. Sari Essayah (PPE). – (FI) Elnök úr, biztos úr! Az ENSZ-jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy a 25 évig tartó Srí Lanka-i polgárháború utolsó véres hónapjaiban a kormánycsapatok tüzérségi eszközöket használtak civilek ellen – ennek során több ezer civil vesztette életét. Az ENSZ azt is kijelentette, hogy a tamil lázadók több mint 300 000 civilt használtak élő pajzsként, és menekülni próbáló civileket lőttek le. Tehát mindkét fél súlyosan megsértette az ember jogokat és a háborús helyzetre vonatkozó nemzetközi jogot. Fontos, hogy meginduljanak a békéltető tárgyalások, és az ENSZ elvégezhesse a háborús bűnök objektív és független vizsgálatát. A Parlament állásfoglalása kiegyensúlyozott megfogalmazású, és arra ösztönzi majd a feleket, hogy jussanak el a megbékéléshez és építsék a békét. George Sabin Cutaş (S&D). – (RO) Elnök úr! Az ENSZ 2011. április 25-én közzétett jelentése komoly vádakat tartalmaz az emberi jogok és a nemzetközi jog normáinak megsértésével kapcsolatban, amelyet a 28 éven át tartó polgárháború során a Srí Lanka-i kormány és a lázadó erők egyaránt elkövettek. A jelentés kimondja, hogy a kormányerők több tízezer civilt öltek meg, amikor lakott területeket, kórházakat, sőt, az ENSZ-hez tartozó humanitárius központokat bombáztak. A lázadó erők ugyanakkor számos civilt használtak élő pajzsként, és azokat, akik megpróbáltak elmenekülni a konfliktus sújtotta övezetből, a helyszínen lelőtték. Az előttem szólókhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy független nemzetközi mechanizmust kell létrehozni a háborús bűnök, valamint az emberi jogok súlyos megsértésének kivizsgálására Srí Lankán. Objektív, átlátható vizsgálatra van szükség, amely fényt derít arra, hogy kik a felelősek ezekért a bűntettekért, amelyek megrázták a nemzetközi közösséget.

169

170

HU


Graham Watson (ALDE). – Elnök úr, ez a beható kutatásra alapuló jelentés következtetései mellett arra is rámutat, hogy a háború első áldozata megint csak az igazság. A jelentés ugyanis nem vázolja fel azokat a politikákat, amelyek begyógyítják e nemzet sebeit. Túlságosan sok ország túlságosan sokáig hunyt szemet a történések fölött. Helyes politikákra van szükség, amelyek a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseinek köszönhetően arra tesznek kísérletet, hogy kiszabadítsák mindazokat, akik olyan sokat szenvedtek, és igazságot szolgáltassanak számukra. Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE). – Elnök úr! Watson úrnak igaza van abban, hogy minden háborúnak – de különösképpen ennek a háborúnak – először az igazság esik áldozatul. Természetesen azt is el kell ismernünk, hogy a civil lakosság is áldozat az ilyen típusú konfliktusokban, és az ENSZ szakértői csoportja egyértelműen rávilágított mindkét oldal felelősségére – elsősorban a kormányéra, de a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei felelősségére is. Mindkettőt ki kell vizsgálni. Véleményünk szerint igen valószínűtlen, hogy ez a vizsgálat megfelelő lesz, amennyiben a vizsgálóbizottságot a kormány állítja fel. Azt kérjük, hogy az ENSZ szakértői csoportja által meghatározott, feltételezett háborús bűnöket és emberiesség ellenes bűnöket egy független bizottság vizsgálja. Amennyiben nem értjük meg ennek szükségességét, nem fogunk megoldást találni, hiszen csak úgy lehet béke, ha van igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatásnak pedig az igazságon kell alapulnia, és az igazsághoz kizárólag független vizsgálattal juthatunk el. Charles Tannock (ECR). – Elnök úr! Srí Lankán negyedévszázadnyi terrorista felkelés után végre béke van. Az ENSZ jelentése, amely a Srí Lanka-i hadsereg Tamil Tigrisek fölött aratott győzelmét vizsgálja, igen kritikus hangvételű, ám nem sok érdemi, bizonyított tényt tartalmaz. A jelentésben alkalmazott megközelítés mintha aláásná a Srí Lanka-i kormány erőfeszítéseit, amelyeket az igazság és a megértés előmozdítása érdekében – nem utolsósorban a Tanulságok és a Megbékélés Bizottsága révén – tesz. A kormány valóban szabadon bocsátott több mint 200 000 tamil foglyot. Természetesen büntetni kell minden olyan atrocitást, amelyet a katonaság a civilek sérelmére elkövetett. Egyetértek ezzel, de nincs egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ez szándékos politika volt a kormány részéről. Szeretném emlékeztetni a Parlamentet arra, hogy az LTTE elutasította a megadásra vonatkozó felülvizsgált lehetőséget, amelyet a nemzetközi közösség ajánlott fel, és helyette kilépési stratégiaként felháborító módon a vérfürdőt választotta. Egyértelmű, hogy milyen következményekkel jár az, hogy a nemzetközi közösség jelenleg ambivalens módon viszonyul Srí Lankához: a befolyás gyengülése és a fejlődés alakítására való képtelenség. Közben Kína is megtette ezt a lépést: Srí Lanka legjobb barátja lett, és védelmet nyújt számára az ENSZ-ben. Aligha kell kollégáimat emlékeztetnem arra, hogy Kína hogyan kezeli az emberi jogok kérdését. László Andor, a Bizottság tagja. – Elnök úr! 2011. április 25-én az Egyesült Nemzetek Szervezete közzétette az ENSZ főtitkára által kijelölt szakértői csoport tanácsadói jelentését az a Srí Lanka-i fegyveres konfliktushoz kapcsolódó elszámoltathatóságról. A szakértői csoport szavahihető állításokat talált, amelyek – amennyiben igaznak bizonyulnak – azt mutatják, hogy a Srí Lanka-i hadsereg és az LTTE súlyosan megsértette a nemzetközi

12-05-2011

12-05-2011

HU


humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat. Az esetek között vannak olyanok, amelyek háborús bűnnek és az emberiesség elleni bűnnek számítanak. A szakértői csoport több ajánlást tesz az ENSZ főtitkára és a Srí Lanka-i kormány felé, amely – a csoport szavaival élve – a főtitkár és a Srí Lanka-i kormány közötti, az elszámoltathatósággal kapcsolatos folyamatos és konstruktív tevékenység keretrendszeréül szolgál majd. A javaslatok többek között azt tartalmazzák, hogy a Srí Lanka-i kormány indítson valódi vizsgálatot és az ENSZ főtitkára hozzon létre egy független nemzetközi mechanizmust. Az ENSZ kijelentette, hogy az ENSZ főtitkára alaposan áttekinti a jelentéseket, a következtetéseket és az ajánlásokat, és az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra szólította fel a Srí Lanka-i kormányt, hogy gyorsan hajtsa végre a szakértői csoport által javasolt intézkedéseket és garantálja a jog érvényesülését. A Srí Lanka-i kormány a maga részéről a lehető leghatározottabban elutasította a jelentést. Ezen a héten Catherine Ashton külügyi főképviselő az EU nevében közzétett egy nyilatkozatot, amely ismételten hangsúlyozza az EU véleményét, miszerint a rendkívül súlyos kijelentések kivizsgálást célzó független folyamat megerősítené a megbékélés folyamatát, és garantálná a hosszú távú békét és biztonságot Srí Lankán. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az elszámoltathatóság kérdését a nemzeti megbékélés folyamata alapvető fontosságú részének kell tekinteni. Az EU ezért reméli, hogy a Srí Lanka-i kormány elismeri a jelentés konstruktív célkitűzéseit, és arra biztatja, hogy a jelentés tartalma tekintetében lépjen kapcsolatba az ENSZ főtitkárával. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra rövidesen sor kerül. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Michèle Striffler (PPE). írásban. – (FR) A Srí Lanka-i kormány és a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) közötti konfliktus 2009 májusában ért véget. A konfliktusban több mint 90 000 ember vesztette életét. Az ellenségeskedés elültével visszatért otthonába sok olyan Srí Lanka-i ember, aki az erőszak következtében kénytelen volt elhagyni lakhelyét. Azonban 75 000 menekült továbbra is súlyos nehézségek között, az indiai Tamil Naduban felállított táborokban él. Srí Lanka előtt kettős kihívás áll. Magához kell térnie a hosszan tartó válságból. Az ENSZ április 25-én közzétett szakértői jelentése megalapozottnak találta a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádakat. Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás és a megbékélés megtörténjen Srí Lankán, kulcsfontosságú egy objektív, átlátható és független vizsgálat elvégzése. Srí Lankának emellett fel kell készülnie a különféle környezeti katasztrófákra, például az áradásokra, a földcsuszamlásokra, a ciklonokra és az aszályra is, hiszen az ország mindezeknek ki van téve. 16.2. Azerbajdzsán (vita) Elnök. – A következő napirendi pont az Azerbajdzsánnal kapcsolatos hat állásfoglalási indítvány vitája (2) .

(2)

Lásd a jegyzőkönyvet.

171

172

HU


Marie-Christine Vergiat, szerző. – (FR) Elnök úr, ismét az azerbajdzsáni állapotokat vizsgáljuk. A demokrácia meglehetősen drámai helyzetben van az országban, amely azonban fontos szereplő az Európai Unió keleti partnerségi programjában. Ellenzéki pártok és nem kormányzati szervezetek továbbra is elítélik az emberi jogok elleni támadásokat, az általánossá vált politikai elnyomást, nem beszélve a hatalmon lévő rezsim korruptságáról. A demokrácia és az emberi jogok – elméletileg – az Európai Unió értékeinek szerves részei. Nem kellene-e levonnunk a tanulságokat az arab országokban zajló eseményekből, és keleti partnereinktől megkövetelnünk azt, amelyet más kormányoktól, nevezetesen a tunéziai, a líbiai és az egyiptomi kormányoktól nem követeltünk meg? Nem kellene-e odahatnunk, Andor úr, hogy végre a demokrácia uralkodhasson ezekben az országokban, hogy legyenek minimális elvárásaink ebben az ügyben? A magam részéről az előttünk fekvő állásfoglalást a legjobb indulattal is lehető legvisszafogottabbnak nevezném. Ezért nem valljuk a magunkénak, és tartózkodni fogunk a szavazásnál. Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, Azerbajdzsán sajnálatos módon egy egypárti, fél-autokrata állam, ahol az Alijev család dinasztikus uralmának politikai ellenzékét alig tolerálják. A múlt decemberi választásokon, amint előre látható volt, Hejdar Alijev Új Azerbajdzsán Pártja elsöprő győzelmet aratott. Válaszul az EBESZ kijelentette, hogy a választások lebonyolítása összességében nem jelentett érdemi előrelépést az ország demokratikus fejlődésében. Az EBESZ jelentése azzal folytatódik, hogy a szólásszabadság korlátozott, és a normális politikai eszmecsere szinte lehetetlen, részben a média szoros ellenőrzése miatt. Most új jelentéseket hallunk az ellenzéki pártok és újságírók elleni támadásokról. Ebben semmi újdonság nincsen, de helyes, ha időről-időre emlékeztetjük magunkat ebben a Házban az Alijev rezsim valódi természetére. Végül is ez az ország – az EU összes tagállamához hasonlóan – az Európa Tanács tagja, az EU keleti partnerségi programjának részese. Azerbajdzsán állítólag elkötelezte magát a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok mellett. Az igazság azonban egészen más. Azerbajdzsán számolatlanul költi az olajdollárokat arra, hogy a kívülállókat meggyőzze a rezsim jóságos természetéről, engem azonban legalábbis nem sikerült teljesen rászedniük. Cristian Dan Preda, szerző. – (RO) Elnök úr, biztató hírekkel kezdem a felszólalásomat. Különösen a két blogger, Adnan Hajizade és Emin Milli szabadon engedésére utalnék, akiknek az ügyét megvitattuk itt a Házban. Máskülönben azonban a helyzet Azerbajdzsánban több mint nyugtalanító. Újságírók üldözéséről és emberi jogi aktivisták megfélemlítéséről hallunk, akiket bűncselekményekkel vádolnak. Továbbá a legutóbbi bakui tüntetések után márciusban és áprilisban 200 embert letartóztattak. Mindezek az incidensek súlyos kérdéseket vetnek fel, különösen, ha felidézzük, hogy Azerbajdzsán aláírta az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt. Az azeri hatóságok láthatólag nem értették meg, hogy párbeszédet kell teremteniük a civil társadalommal, nem pedig nyomást gyakorolniuk rá. Mindazonáltal remélem, hogy végül

12-05-2011

12-05-2011

HU


is sikerül együttműködést kialakítanunk a keleti partnerség és az Euronest Parlamenti Közgyűlés keretében. Marietje Schaake, szerző. – Elnök úr, Adnan Hajizade és Emin Milli szabadon engedésével az Azerbajdzsánnal kapcsolatos jó hírek nagyjából véget is érnek. Az Európai Parlamentet nagyon aggasztja, hogy Azerbajdzsánban kiterjedt hadjáratot indítottak a szólásszabadság és a gyülekezés szabadsága ellen az ez év márciusi és áprilisi békés kormányellenes megmozdulások után. Fiatalokat, civil társadalmi aktivistákat, médiaszakembereket és ellenzéki politikusokat üldöznek és félemlítenek meg. A tiltakozók közül néhányat olyan tömeges tárgyalásokon ítéltek el, amelyekre éjszaka került sor, és nem állt az emberek rendelkezésére ügyvéd. Ezeknek az ügyvédeknek a többségét nem is értesítették a tárgyalások helyszínéről. Az Azerbajdzsáni Emberi Jogok Házát az igazságügyi minisztérium rendeletére bezárták. A félelem, a megfélemlítés és az emberi jogok megsértésének légkörét meg kell szüntetni. Az azerbajdzsáni kormány hitelességét veszti azzal, hogy megszegi az általa aláírt egyezményeket, például az Európa Tanács alapszabályát és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményt. Azt szeretnénk, ha Alijev elnök tartaná a szavát. Európa is hitelét veszti, ha nem lépünk fel e szerződésszegések ellen, amelyeknek valódi következményekkel kell járniuk az EU és Azerbajdzsán közti kapcsolatokra. Ulrike Lunacek, szerző. – (DE) Elnök úr, néhány napja tartottuk az Euronest ünnepélyes alakuló ülését az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Azerbajdzsán alapító tagja a közgyűlésnek, és mint ilyen elkötelezte magát a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a gyülekezés és a média szabadsága mellett. Ez alapvető eleme az EU és Azerbajdzsán közti társulási szerződésről 2010 júliusa óta folyó tárgyalásoknak is. Ennek fényében valóban nagyon megdöbbentő az azerbajdzsáni kormány békés tüntetőkkel szembeni bánásmódja az utóbbi két hónapban. Fiatalokat – akik a Facebookhoz hasonló közösségi webhelyeken szerveződtek – tartóztattak le és ítéltek akár két és fél évig terjedő börtönbüntetésre „kábítószerrel való visszaélés” címén, csak mert békésen tüntettek. Másokat megfenyegettek, hogy hasonló sorsra jutnak. Legalább 30 embert, akik szintén békésen demonstráltak, öttől nyolc napig terjedő elzárásra ítéltek egy, a nyilvánosság kizárásával, ügyvédek jelenléte nélkül tartott kalandor akcióban. Hölgyeim és uraim, biztos úr, ez elfogadhatatlan! A Parlament öt legnagyobb képviselőcsoportja által jegyzett közös állásfoglalásban követeljük ezeknek az embereknek az azonnali szabadon bocsátását, a jogállamiságot, a szólásszabadság és a média szabadságának tényleges garantálását, hogy – mint Alijev elnök évekkel ezelőtt, 2005-ben, biztosított bennünket – „egyetlen újságírót se üldözzenek Azerbajdzsánban”. Végre be kell tartania az ígéreteit. Őszintén remélem, hogy a júniusra tervezett parlamentközi közgyűlésig sikerül ezeket az embereket mind kiszabadítani, köztük Einulla Fatullajev szerkesztőt, és a kormány és kormányzó pártok végül betartják ígéreteiket. Ha nem, akkor annak következményei lesznek. Eduard Kukan, a PPE képviselőcsoport nevében. – (SK) Elnök úr, a demokrácia és az emberi jogok azerbajdzsáni helyzete jogos aggodalmakat vet fel. Ezek az aggodalmak a szólásszabadságra, a média szabadságára, a gyülekezés szabadságára és sok egyéb területre is kiterjednek. Incidenseket vizsgálunk, amelyek során letartóztatások történtek, politikai nyomás alá helyeztek demokratikus aktivistákat, újságírókat és a politikai ellenzéket.

173

174

HU


Azerbajdzsánnak és a térség más országainak világos figyelmeztetést kell kapniuk, hogy az emberi és polgári jogok megsértése semmilyen körülmények között sem fogadható el. Ha az EU partnerországaivá kívánnak válni, tiszteletben kell tartaniuk annak értékeit. Ezért az emberi jogok és demokratikus normák megsértéséről folyó vitának a Dél-Kaukázus egész térségére ki kell terjednie. Ebben az összefüggésben fel szeretném hívni a figyelmet az Azerbajdzsán és Örményország közti feszültség kiújulására Hegyi-Karabah térségében. Ez a helyzet most az egész régió biztonságára veszélyt jelent. Ezért is fontos az állásfoglalás elfogadása. Az Uniónak aktívabban és felelősebben kell fellépnie nemcsak Azerbajdzsánban, hanem az egész régióban is. Tanulnunk kell az Oroszország és Grúzia közti konfliktus tapasztalataiból, és meg kell akadályoznunk a hasonló tragédiák megismétlődését. Kristian Vigenin, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, igaz, hogy Azerbajdzsánban nehéz a helyzet, és okunk van az aggodalomra. Szeretném külön kiemelni Hajiev úr esetét. Azt gondolom, hogy a hatóságoknak meg kell érteniük, hogy a békés demonstrációk a politikai élet természetes velejárói minden demokratikus országban, továbbá a vélemények és a politikai meggyőződések sokfélesége a demokratikus társadalom alapját képezi. Másrészt, meg kell mondanom, eléggé szerencsétlen, hogy egymás után kell tárgyalnunk az Azerbajdzsánnal és Fehéroroszországgal kapcsolatos sürgős ügyeket – egy héttel azután, hogy Azerbajdzsán velünk, az Európai Parlamenttel együtt az Euronest Parlamenti Közgyűlés alapító tagja lett, és köszöntöttük. Kapcsolatot kell tartanunk mind a hatóságokkal mind a civil társadalommal, és a sürgős intézkedések és állásfoglalások elfogadásán túl egyéb teendőink is vannak. A keleti partnerség és az Euronest közgyűlés jó alapot nyújtanak az ilyen tárgyalásokhoz, és úgy érzem, hogy új szelek fújnak Azerbajdzsánból, ismét feltámadt a vágy a politikai párbeszédre. A parlamenti együttműködési bizottságnak, amely júniusban utazik Azerbajdzsánba, ki kell használnia ezt a lehetőséget az emberi jogi kérdés felvetésére, de arra is, hogy következetesebb párbeszédet építsen ki az országgal. Graham Watson, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, meg merem kockáztatni, hogy ha Azerbajdzsánt Grúzia és Örményország angol elnevezéséhez – Georgia és Armenia – hasonlóan „Azeria”-ként ismernénk, az európai polgárok jobban aggódnának az ország demokratikus normáiért. A képviselőcsoportom azonban nem tudja elfogadni Vigenin úr véleményét. Azerbajdzsánban a média nem szabad. Az országban tartott választások nem tisztességesek. A hatóságok önkényesen, időnként erőszakosan bánnak az emberekkel. Az elmúlt hetekben ez a tizennyolc éve fennálló rezsim, amely lassan elfojtotta a haladás reményét, sokkal inkább egy arab, mint egy európai országra jellemző módon leverte a békés tüntetéseket. Ennek az országnak a további részvételét az európai szomszédsági politikában a demokratikus reformok végrehajtásától kell függővé tenni, és nem attól, hogy hajlandó-e olajat adni a Nabucco olajvezeték számára. Heidi Hautala, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság integráns részét alkotják az új társulási szerződésnek, amelyről Azerbajdzsán és az Európai Unió jelenleg tárgyalásokat folytat. Ezeknek az elveknek a tiszteletben tartása nélkül nehéz elképzelni, hogyan lehetne Azerbajdzsánnak közös jövője európai partnereivel. Szeretnék csatlakozni azokhoz a képviselőtársaimhoz, akik rámutattak arra, hogy nagyon világosnak és objektívnek kell lennünk, amikor a keleti partnerség országainak képviselőivel tárgyalunk. Ne higgyük,

12-05-2011

12-05-2011

HU


hogy beérhetjük Fehéroroszország ostorozásával, mert súlyos problémák vannak Azerbajdzsánban és számos más, a keleti partnerséghez tartozó országban, és remélem, hogy az Emberi Jogi Albizottság megbízásából készülő majdani tanulmány útmutatást ad arra nézve, hogy hogyan tárgyaljunk ezekkel az országokkal emberi jogi helyzetükről. Jaroslav Paška, az EFD képviselőcsoport nevében – (SK) Elnök úr, Azerbajdzsán az EU egyik különleges partnere, az Euronest csoportosulás alapító tagja, és ezért jelentős előnyöket élvez az EU-val fennálló privilegizált kapcsolataiból. Egy ilyen kivételes helyzetben lévő országként azonban, az EU partnereként kötött kölcsönös szerződések aláírásával, ígéretet tett arra, hogy fenntartja a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság alapelveit, amelyek alapvető előfeltételei egy ilyen együttműködésnek. Ezért elfogadhatatlan, hogy újságírókat, ifjúsági szervezetek képviselőit és civil aktivistákat megalapozatlanul letartóztatnak, békés tüntetéseket tiltanak be, és fizikai erőt alkalmaznak a tüntetők ellen. Azt várom, hogy Ashton bárónő főképviselő és bizottsági alelnök, valamint maga a Bizottság is tolmácsolja és kifejezze az azerbajdzsáni kormánynak a demokráciának az országban történő elnyomása miatti nyugtalanságunkat és, azonnali javító intézkedéseket követeljen. A tervezett állásfoglalás elfogadásával megadjuk mind a Bizottságnak mind a főképviselőnek a szükséges mandátumot erre. Sari Essayah (PPE). – (FI) Elnök úr, biztos úr, némiképp groteszk, hogy egymás után két Euronest partnerünkről, Azerbajdzsánról és Fehéroroszországról mint sürgős emberi jogi esetekről folytatunk vitát. A partnerséghez természetesen szükséges az európai értékek tiszteletben tartása. Az Amnesty International emberi jogi szervezet szerint az azerbajdzsáni hatóságok megpróbálják elfojtani a kritikus hangokat, hogy így vegyék elejét az olyan kiterjedt tiltakozásoknak, amelyeket az utóbbi hónapokban az arab világban láthattunk. Az elmúlt néhány hétben az azerbajdzsáni rendőrség több demonstrációt feloszlatott az országban, és hamis vádak – gyakran kábítószer birtoklása – alapján, letartóztatta az ellenzék képviselőit. A Savalan-ügy és az utóbbi időben letartóztatott tüntetők esetei mutatják, hogy milyen alapvető jogok maradtak gyengék Azerbajdzsánban, és hogy a hatóságok milyen messzire képesek elmenni a másként gondolkodók elhallgattatásában. Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, az azerbajdzsáni helyzet nagyon kiábrándító. Ez az ország a politikai jogok tekintetében valójában nem lépett előre a Szovjetunió felbomlása óta. Egyszerűen túl sok a példa a szabadság hiányára – a szólásszabadságéra, a sajtószabadságéra, amelyek alapvető fontosságúak minden jól működő demokráciában –, továbbá a fogva tartottak megkínzására, bírósági ügyekre, amelyek során mindig elfogadnak törvénytelenül szerzett bizonyítékokat stb. Mivel szoros kapcsolatban állunk ezzel az országgal, természetesen párbeszédbe kell bocsátkoznunk, de az én álláspontom közelebb van Watson úr gondolkodásához, amely szerint kemény kézre is szükség van, mert a folyamatos engedékenységgel sehová sem lehet jutni. Tehát remélem, igent mondunk a párbeszédre, és igent mondunk a tárgyalásokra, de emelnünk kell a tétet a szabadsággal kapcsolatos elvárások szempontjából, a véleménynyilvánítás szabadságával, a szólásszabadsággal, de mindenekelőtt a sajtószabadsággal kapcsolatban.

175

176

HU


Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr, a szólásszabadság, a gyülekezés szabadsága egyetemes alapjogok és a demokratikus társadalom sarokkövei. Szomorú, hogy üldözéssel, megfélemlítéssel és letartóztatásokkal megpróbálják elfojtani a civil társadalom sokféleségét. Azerbajdzsán aláírta az emberi jogok európai egyezményét, az Európa Tanács tagja, és kötelessége megvédeni és tiszteletben tartani polgárai emberi jogait. Bloggerek, újságírók és civil társadalmi aktivisták meg vannak fosztva a szólásszabadságtól Azerbajdzsánban, és békés tüntetéseket akadályoznak meg. A fiatalokat meggátolják az új kommunikációs technológiák és a közösségi média használatában, sőt meg is büntetik őket, ha mégis alkalmazzák azokat. Ez ironikus, hiszen az államnak kifejezetten hasznos lenne egy aktív és sokrétű civil társadalom. Azerbajdzsán demokratikus és emberi jogi fejlődését támogatni kell az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében. Vytautas Landsbergis (PPE). – Elnök úr, az Azerbajdzsánról szóló állásfoglalás kifejezi azzal kapcsolatos aggodalmunkat, hogy végső soron az észak-afrikai események köszönnek vissza ebben az európai partnerségi országban. Az ország vezetésének minden hasonlóságot el kell kerülnie az észak-afrikai, az oroszországi és a fehéroroszországi rezsimekkel az ellenzékkel és a békés tüntetőkkel való bánásmód tekintetében. Ez a javaslat és figyelmeztetés kiolvasható az előttünk fekvő dokumentumból, amelynek bizonyos pontjai azonban egyértelműbben is megfogalmazhatnák ezt a kritikát. A romló emberi jogi helyzet és a megnövekedett számú incidens megfogalmazásokat meg kellene előznie az „utóbbi időben” kifejezésnek, mert nem általános, évek során át tartó fejleményekről van szó, amelyek során a helyzet tovább rosszabbodott. Ellenkezőleg, a tavaszi események előtt Azerbajdzsán viszonylag jól teljesített, és a Human Rights Watch listáján nem az olyan rossz megítélésű országok között szerepelt, mint Kína, Irak, Izrael, Oroszország, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán. Mivel nem említették, Azerbajdzsán kedvezőbb fényben tűnt fel, de most egy kiegyensúlyozottabb megítélésre van szükség. Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). – (RO) Elnök úr, Azerbajdzsánnak, nemcsak az Európai Unió aktív partnereként az európai szomszédsági politika és a keleti partnerség keretén belül, de az Euronest alapító tagjaként is, teljesítenie kell az Európai Unió számára tett vállalásait. Ezek közé tartozik a demokráciának, az emberi jogoknak, a jogállamiságnak, továbbá azoknak az alapvető szabadságjogoknak a tiszteletben tartása, amelyeket az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény és más, Azerbajdzsán által aláírt nemzetközi szerződések garantálnak. Egy ország, amely az egész világon elismert demokráciává kíván válni, nem működhet anélkül, hogy megengedné, hogy polgárai, különösen a fiatalok békésen demonstráljanak. Az sem normális, hogy megtiltják nekik, hogy letegyék a vizsgáikat csak azért, mert az ország aktuális vezetőitől eltérő politikai nézeteket vallanak. Mi európai partnerek azt szeretnénk, ha Azerbajdzsánban folyamatos párbeszéd zajlana a civil társadalommal, a sajtó élvezné a véleménynyilvánítás szabadságát, és minden politikai nyomásgyakorlás nélkül tudósítana, hogy megfelelő tájékoztatással láthassa el a közvéleményt, ha szabadon és cenzúrázatlanul hozzá lehetne férni az internethez, ami segíthetné az Azerbajdzsán és Európa közti kommunikációt. Justas Vincas Paleckis (S&D). – (LT) Elnök úr, a modern Azerbajdzsán kétarcú. Egyfelől Azerbajdzsán lenyűgöző gazdasági fejlődést produkál, amely rávilágít az ország óriási olajtartalékaira, előrelépéseket tesz az Európai Unióval való társulási szerződésről folytatott

12-05-2011

12-05-2011

HU


tárgyalásokban, és részt vesz az Euronest Parlamenti Közgyűlésben. Másfelől letartóztatások történnek, korlátozzák a sajtót, vagyis a helyzet vészesen emlékeztet a fehérorosz állapotokra, amelyekről képviselőtársaim beszéltek. Úgy gondolom, hogy a bakui hatóságoknak el kell határozniuk, hogy hallgatnak a közvéleményre, az Európai Unió pedig nem maradhat semleges, hanem minden rendelkezésére álló eszközzel segítenie kell, hogy a jó irányt válasszák. László Andor, a Bizottság tagja. – Elnök úr, a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos azerbajdzsáni fejlemények továbbra is súlyos aggodalmakat keltenek mindannyiunkban. Az elmúlt néhány évben a fokozódó korlátozások aggasztó tendenciáját észleltük ezen a területen. A 2010. november 7-én tartott parlamenti választások nem jelentettek érzékelhető előrelépést az ország demokratikus fejlődésében. Más területeken is szükségesnek tartjuk, hogy Azerbajdzsán javítsa teljesítményét az Európa Tanácsban és az EBESZ-ben betöltött tagságából eredő vállalásainak maradéktalan teljesítésében. Mindenekelőtt a médiaszabadság területén: összességében nincs pluralizmus a médiában. Jelentések érkeznek az újságírók zaklatásáról és az ellenük alkalmazott erőszakról is, valamint a média képviselői ellen indított megkérdőjelezhető bírósági eljárásokról. Az ezen a területen történt egyedi esetek továbbra is aggodalomra adnak okot. A gyülekezés szabadsága a másik terület, ami miatt mélyen aggódom. Az elmúlt hónapokban tanúi voltunk annak, hogy a hatóságok többször keményen felléptek a szervezett tüntetések ellen, és az ellen, hogy az arab tavasz forradalmai által ösztönzött demonstrációkat szervezzenek. Az aktivisták letartóztatása és a tiltakozók ellen végrehajtott egyéb elnyomó intézkedések mélyen elítélendőek. Az Európai Uniónak kötelessége világos üzeneteket küldeni a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezeket az üzeneteket maga Barroso elnök is átadta januári bakui látogatásán, és a téma a jövőben is kiemelt szerepet kap a látogatások során. Az emberi jogok és a demokrácia az Azerbajdzsánnal való együttműködésünk sarokkövei a fennálló partnerségi és együttműködési szerződésünknek megfelelően. A múlt évben felállítottunk egy új albizottságot, amely az igazságszolgáltatással, a szabadsággal, a biztonsággal, az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. A demokrácia és az emberi jogok az új társulási szerződéssel kapcsolatos tárgyalásoknak is az egyik központi témáját alkotják. Üdvözlöm, hogy Azerbajdzsán hajlandó megvitatni ezeket a módszereket. Üdvözlöm azt is, hogy az Európai Parlament támogatja a demokratikus értékeket az azerbajdzsáni partnerekkel való kapcsolataiban, az EU-Azerbajdzsán Együttműködési Bizottságban végzett munkán keresztül is. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra rövidesen sor kerül. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Monica Luisa Macovei (PPE), írásban. – (RO) Azerbajdzsánban mindenkit elhallgattatnak, aki bírálja a kormányt. Az Európai Parlament állásfoglalása és az emberi jogi szervezetek jelentései az emberi jogok súlyos megsértésére világítanak rá. Az egyik ilyen jogsértés, amelyre én hívtam fel a Tanács figyelmét egy írásos kérdésben, Einulla Fatullajev újságíróval kapcsolatos, akit annak ellenére tartanak fogva, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága

177

178

HU


döntést hozott szabadon bocsátása ügyében. Akkor rámutattam, most pedig sürgetem, hogy a büntető törvénykönyvből töröljék a rágalmazásra, a hitelrontásra és a becsületsértésre vonatkozó rendelkezéseket (a 147–148. bekezdéseket). A Transparency International Azerbajdzsánról szóló legutóbbi jelentése szerint a kormány nem hoz intézkedéseket a korrupció megfékezésére és a bíróságok függetlensége nem garantált. Továbbá a hatóságok letartóztatásokkal és zaklatással reagáltak a március 11-én és április 2-án lezajlott tüntetésekre. A demokrácia az emberek szabadon kinyilvánított akaratán alapul. Felhívom a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szólítsa fel az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, különösen azokat, amelyek a véleménynyilvánítás és a békés tüntetés szabadságához kötődnek, és hogy tegyenek konkrét lépéseket a korrupció leküzdésére és az igazságszolgáltatási rendszer megreformálására. Az Európai Uniónak mindenkit támogatnia kell, aki életét és szabadságát kockára teszi közös értékeinkért. Fiorello Provera (EFD), írásban. – (IT) Azerbajdzsán aktívan részt vesz az európai szomszédsági politikában, egyike az EU hat keleti partnerének, és az Euronest Parlamenti Közgyűlés alapítói közé tartozik. Ennek a három kezdeményezésnek alapértéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása. Ezek a kezdeményezések azzal a szándékkal születtek, hogy elősegítsék a folyamatos párbeszédet, mely elmélyítheti a kapcsolatokat a tagországok között, és lehetővé tegyék Európa számára, hogy elkísérje ezeket az országokat a reformok útján. Mi úgy véljük, hogy a sürgős állásfoglalás eszköze alkalmatlan, sőt kontraproduktív lehet a kitűzött cél elérése szempontjából, nevezetesen, hogy Azerbajdzsán egyenletesen haladjon a teljes és modern demokrácia felé. A parlamentközi és kormányközi szinten elért egyezmények alapján felállított intézmények szolgálják ezeknek a céloknak az elérését; ezek a megfelelő fórumok arra, hogy magyarázatot kérjünk az esetleges jogsértésekre, és itt tudjuk hatékonyan ösztönözni a megfelelő magatartást és a demokratikus reformokat. Tadeusz Zwiefka (PPE), írásban. – (PL) Ismét az azerbajdzsáni szólásszabadság, sajtószabadság kérdésére és az újságírókkal való bánásmód általános politikájára hívjuk fel a figyelmet. Különböző forrásokból származó jelentések arra utalnak, hogy az újságírók és mindenfajta politikai aktivista helyzete egyre nehezebbé válik Azerbajdzsánban. Még 2005-ben Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev ígéretet tett arra, hogy az újságírók minden jogát tiszteletben fogják tartani, és veszély esetén számíthatnak a segítségre. A tények azonban azt mutatják, hogy ezek csak üres szavak voltak. Nekem, aki sok éven át újságíróként dolgoztam és alaposan ismerem a szakmát, különösen fontos ez az ügy. Azerbajdzsánban az újságírókat folyamatosan akadályozzák abban, hogy alapvető szerepüket betöltve megbízhatóan és hitelesen információkat közöljenek. Elfogadhatatlan, hogy az újságírók letartóztatások és motozások fenyegetésének árnyékában végzik a munkájukat. Az azerbajdzsáni hatóságoknak fel kell ismerniük, hogy a szabad és független média működése világos jelzés a nemzetközi közösség számára, hogy az ország hiteles partner a világpolitika színpadán. Az Európai Parlament üzenetének világosnak kell lennie – az Európai Unióval folytatott gazdasági együttműködés előnyeinek nem szabad elhomályosítaniuk az elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy el kell mozdulni az alapvető emberi jogok európai normáinak tiszteletben tartása felé, különös tekintettel a szólás- és sajtószabadságra, amelyek a demokrácia tartóoszlopai és amelyek nélkül nem létezhet egy modern demokratikus társadalom.

12-05-2011

12-05-2011

HU


16.3. Fehéroroszország (vita) Elnök. – A következő napirendi pont a Fehéroroszországgal kapcsolatos hat állásfoglalási indítvány vitája (3) . Jiří Maštálka, szerző. – (CS) Elnök úr, amikor értékelünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy – amint megpróbáljuk objektíven értékelni saját országainkat – partnereink és szomszédaink pontosan ugyanezt a megközelítést érdemlik. Orvosként el szeretném mondani, hogy az erőszak mindig is erőszak marad, bárhol is történik az. Ez ellentétes közös értékeinkkel. Meg kell próbálnunk elérni, hogy azoknak, akik jelenleg börtönben vannak, egészséges körülményeket és méltó elbánást biztosítsanak, bárhol is legyenek a világban. Az újonnan létrehozott Euronest Közgyűlésnek az eszmecserét és az együttműködést kell szolgálnia. Fehéroroszország esetében nem lehet teljesen elérni ezt a célt az elfogadott intézkedések miatt. A döntés összességében a Prágai Nyilatkozat megsértését és a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos potenciálisan pozitív fejlemények lelassulását eredményezi. Erőfeszítéseink egy olyan egységes Európa megteremtésére irányulnak, amelyet mindenekelőtt a fiatalok megérdemelnek, beleértve a Fehéroroszországban élőket is. Ezért tehát újra kell gondolnunk álláspontunkat, és újra fontolóra kell vennünk, hogy vajon a korlátozásokkal vezethetjük-e rá a fehérorosz civil társadalmat arra, hogy igaz barátnak tekintsen minket. A csernobili katasztrófa 25 éves évfordulója kapcsán arra szeretném Önöket kérni, hogy próbálják meg Fehéroroszországot más szemmel nézni, és egy sokat szenvedett országnak tekinteni. A szerencsétlenség Fehéroroszországot különösen érzékenyen érintette, és sértőnek tartom erre a nemzetre nézve, hogy a fehérorosz emberek nem vehettek részt a hivatalos megemlékezésen. Tannock úr számára szeretnék még egy megjegyzést tenni. Tudom, hogy milyen nehéz gyorsan beszélni angolul. Imádom az angolt, Shakespeare nyelvét. Legközelebb próbáljon meg Goethe nyelvén gyorsan beszélni, és akkor talán jobban fogjuk érteni Önt. Ezt mint cseh mondom Önnek. Justas Vincas Paleckis, szerző. – (LT) Elnök úr, a december 19. óta eltelt öt hónapban drámaian romlott a politikai hangulat Fehéroroszországban. A demokratikus ellenzéket, a szabad sajtót és civil társadalmat egyre erőteljesebben fojtják el. Fehéroroszország nemzetközi egyezményeket is sért. Mindig a Minszkkel való párbeszéd pártján voltam, de a jelenlegi körülmények között ez nagyon nehézzé válik, ha nem lehetetlenné. Ez annál is inkább így van, mert Minszkből az Európai Uniónak címzett önkényes vádak, sőt zaklatások is jönnek. Az állásfoglalás arra hív fel, hogy új intézkedéseket kell találni a fehérorosz civil társadalom és az ellenzék támogatására, és ez helyes is. Lehet, hogy illúzió, de úgy vélem, hogy akár Moszkva vagy Kijev is segíthetne azzal, ha tárgyalna Minszkkel a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Cristian Dan Preda, szerző. – (RO) Elnök úr, az előző vitában több képviselőtársammal együtt utaltam a múlt héten tartott Euronest Parlamenti Közgyűlésre, amelyről, mint tudják, a fehérorosz parlamenti képviselők hiányoztak. A hiányzásuk érthető, hiszen a minszki

(3)

Lásd a jegyzőkönyvet.

179

180

HU


parlamenti képviselőket nem szabadon választják. Emellett az emberi jogi helyzet továbbra is több mint kritikus az országban. Úgy gondolom, hogy mindannyiunkat megdöbbentettek a tüntetők ellen decemberben alkalmazott elnyomó intézkedések. Jelenleg a Lukasenko ellen induló hét elnökjelölt közül hat ellen még mindig per folyik, és zaklatásnak van kitéve. Sok embert, köztük az elnökjelöltek munkatársait börtönbe zárták, pusztán a részvételük miatt. Úgy vélem, hogy két fontos dolgot kell tennünk: 1. Független vizsgálattal fel kell deríteni az elnyomó intézkedéseket. 2. Azt gondolom, hogy a gazdasági szankciókat ki kell terjeszteni Fehéroroszországra, az egész térség alakításában fontos szerepet játszó állami vállalataira alkalmazva azokat. Kristiina Ojuland, szerző. – Elnök úr, ebben az évben már negyedszer vitatjuk meg a fehéroroszországi eseményeket, de a decemberben letartóztatott politikai foglyokat még nem engedték szabadon. Hálásak vagyunk a Tanácsnak, hogy újból megtiltotta a vízumok kiadását a vezető fehérorosz politikusok számára, és befagyasztotta vagyonukat, amivel megmutatta, hogy a fehérorosz nép iránti mély aggodalmunk nem csak üres szólam. Talán nem voltunk elég világosak. Ezért felhívjuk az Európai Uniót, hogy terjessze ki korlátozó intézkedéseit a Lukasenko rezsim ellen. A jól megfontolt és célzott gazdasági szankcióknak olyan hatása lesz az állami tulajdonú vállalatokra, amelyet a fehérorosz hatóságok nem hagyhatnak figyelmen kívül. A bűnös Lukasenko-rezsim nagymértékben támaszkodik az állami vállalatok vegyipari, nehézipari és textilipari exportbevételeire. Európai piacaikat elvágva megmutathatjuk feltett szándékunkat a Lukasenko-rezsim megbuktatására. Képesek vagyunk változtatni. A fehérorosz embereknek kétségbeesetten szükségük van a rezsimváltásra. Nem tagadhatjuk meg tőlük a várva várt szabadságot. Michał Tomasz Kamiński, szerző. – (PL) Elnök úr, politikáról és emberi jogokról beszélgetünk Fehéroroszország vonatkozásában. Azt szeretném, ha ma némileg rendhagyó módon felidéznénk két olyan ember nevét, akik kapcsolódnak ehhez a témához. Az egyikük a barátom, Anatolij Ljabedzka, kiváló fehérorosz és európai, akit csak nemrég engedtek szabadon, miután több mint 100 napot töltött letartóztatásban, aminek a jogtalanságáról mélyen meg vagyok győződve. Most ebből a Házból a szolidaritásunkról szeretném biztosítani, a legtöbb képviselő nevében – amiben biztos vagyok –, mert ő feltétlenül megérdemli ezt. A másik ember, akiről szólni szeretnék, Andrzej Poczobut, újságíró, Lengyelország egyik legnagyobb lapja, a Gazeta Wyborcza munkatársa. Velem együtt lengyelek százezrei szeretnék kérni a szabadon bocsátását. Jelenleg ő is letartóztatásban van, és őt is csak azért üldözik, mert a Lukasenko kormányzat fél a szólásszabadságtól, attól a szólásszabadságtól, mely minden demokrácia alapja. Úgy vélem, hogy nekünk európaiaknak, akik ma ebben a Házban összegyűltünk, nincs más választásunk, mint hogy nagyon hangosan igent mondjunk a szabad Fehéroroszországra, a demokráciára Fehéroroszországban és a fehérorosz nemzetre Európában. (Taps)

12-05-2011

12-05-2011

HU


Raül Romeva i Rueda, szerző. – Elnök úr, ismételten elítélem a félelem és a megfélemlítés folyamatosan fennálló légkörét, amivel a politikai ellenzéket körülveszik Fehéroroszországban, valamint az ellenzéki személyek folyamatos zaklatását és üldözését a 2010. decemberi elnökválasztás óta. Másodszor, erőteljesen elítélek minden olyan ítéletet, amelyet a tömeges lázadás vádja alapján hoztak, és politikai indíttatásúnak, és megkérdőjelezhető természetűnek tartom azokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy a tárgyalásokat zárt ajtó mögött tartották. A fogvatartottaktól megtagadták a lehetőséget, hogy tanúkat idézzenek, és hogy megfelelő körülmények között, rendszeresen találkozzanak jogi képviselőikkel. A vádlottak ügyvédjei több figyelmeztetést kaptak az igazságügyi minisztériumból, és néhányuknak visszavonták az engedélyét. Úgy vélem, hogy a tárgyalások ilyen lebonyolítása a pártatlanság hiányára mutat. Végül elítélem, hogy a fehérorosz hatóságok nem tartják tiszteletben a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alapvető szabadságát, és felhívom őket, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon a még fogságban lévő tüntetőket, és ejtsenek minden vádat ellenük. Jacek Protasiewicz, a PPE képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, Fehéroroszországban valóban szó szerint napról napra romlik a helyzet mind politikai mind gazdasági szempontból. Politikailag és a polgári szabadságjogok szempontjából azt tapasztaljuk, hogy perek kezdődnek Alekszander Lukasenko legnagyobb elnökválasztási ellenfelei ellen, és ezek a perek botrányos körülmények között zajlanak. Tanúi vagyunk a független média elnyomásának, amelynek részeként Andrzej Poczobutot már sok hete őrizetben tartják. A gazdasági hanyatlást mutatja a rubel redenominációja, a pénzügyi válság és a folyó fizetésekkel való problémák. Továbbá Alekszander Lukasenko nemcsak az ország helyzetén, de saját magán sem képes úrrá lenni, amire azok a meglepő, megdöbbentő és sértő nyilatkozatai utalnak, amelyeket az ukrán elnökkel és Barroso úrral kapcsolatban tett. Hölgyeim és uraim, tisztelt Bizottság és tisztelt Tanács! Ideje felhagyni a szólamokkal és a kérésekkel, eljött az idő a cselekvésre. Állásfoglalásunk 8. bekezdése világosan fogalmaz: itt az ideje a gazdasági szankciók bevezetésének, mert Lukasenko csak ezen a nyelven ért. Ha ma bevezetjük a gazdasági szankciókat, számíthatunk arra, hogy a botrányos perek és botrányos elnyomás véget érnek, mert Lukasenko csak ebből a szóból ért. Itt van tehát az ideje, hogy másként, határozottabban reagáljunk arra, ami Fehéroroszországban történik. Mitro Repo, az S&D képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök úr, Fehéroroszországot nem ok nélkül nevezik Európa utolsó diktatúrájának. Fehéroroszországban az ember börtönbe kerülhet azért, mert elindul a választásokon vagy mert nyilvánosan kifejti a véleményét. A legutóbbi elnökválasztás nem volt demokratikus. Továbbá a fehérorosz törvények nem teszik lehetővé a gyülekezés szabadságát, a szólásszabadságról már nem is beszélve. Az ellenzék és a független emberi jogi csoportok zaklatása mára súlyos problémává vált az országban. A demokráciát az teszi működőképessé, hogy az ellenzék és civil társadalom aktívan részt vesz a politikai vitákban. Az emberi jogok egyetemesek, elidegeníthetetlenek és összefüggenek egymással. Fehéroroszországnak kötelessége megvédeni és tiszteletben tartani polgárai emberi jogait. Fehéroroszországnak minden lehetséges módon támogatást kell nyújtani a működő demokrácia és az emberi jogok továbbfejlesztésében az EU keleti partnerség programjának keretében. Az EU-nak meg kell fontolnia a célzott szankciókat, és alkalmazásukat, mert a mostani fehéroroszországi helyzetben a civil társadalmat nem volna szabad büntetni.

181

182

HU


Leonidas Donskis, az ALDE képviselőcsoport nevében . – Elnök úr, semmilyen jele sincsen annak, hogy a fehérorosz rezsim magától megváltozna a következő hónapokban vagy években. Csak nagyon erős európai nyomástól várhatunk bármit is. Fehéroroszország folyamatosan megsérti az összes alapvető jogot és polgári szabadságjogot. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a fehérorosz hatóságok újra és újra megmutatják, hogy lenézik és megvetik a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alapvető szabadságát. Beszélhetnénk itt Lukasenko és rezsimje megváltoztathatatlanságának rendszeréről, de nem fejezhetem be a felszólalásomat egy ilyen pesszimista megjegyzéssel. Meg kell értenünk, hogy a megfelelő reakció az lenne, ha jelzést adnánk Fehéroroszországnak, a fehérorosz nemzetnek, hogy szívesen látjuk őket Európában, ugyanakkor nyomást gyakorolnák a rezsimre, és elvi alapon támadnánk az emberi jogok megsértésének eseteit. Nem szabad, hogy megtévesszenek minket Lukasenkónak az Európai Unió felé tett alkalmi gesztusai, amelyek csak arra szolgálnak, hogy időlegesen felbőszítsék Oroszországot, és viszont. Ez elfogadhatatlan. A Fehéroroszországban történteket elvi alapon kell értékelni, és nagyobb nyomást kell gyakorolni. Tomasz Piotr Poręba, az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr, az év eleje óta átlagosan kéthavonta beszélünk itt a Házban a fehéroroszországi eseményekről – ez most a harmadik alkalom. Tárgyaltunk az emberi jogok megsértésének eseteiről, megemlítettük a börtönbe vetett ellenzéki aktivisták nevét, és megvitattuk, hogy hogyan korlátozták sok civil és nem kormányzati szervezet működését. Valóban el kell ítélnünk mindezeket az ügyeket, és nagyon erősen tiltakoznunk kell ellenük. Azt gondolom azonban, hogy az ugyanolyan fontos, vagy talán még fontosabb, hogy az Európai Unió konkrétan és ténylegesen részt vegyen a civil társadalom felépítésében, pénzügyi segítséget nyújtson a nem kormányzati szervezeteknek és a független médiának, és gazdasági szankciókat rendeljen el. Ami a gazdasági szankciókat illet, úgy vélem, hogy eljött a megfelelő pillanat, és a szankciókat a lehető leggyorsabban be kell vezetnünk. Ma egy olyan állásfoglalásról fogunk szavazni, amely morális támogatást kíván nyújtani a fehérorosz társadalomnak. Úgy vélem, hogy ezt meghatározott intézkedéseknek kell követniük, köztük pénzügyi intézkedéseknek és gazdasági szankcióknak, amelyek lehetővé teszik a szabadság és a demokrácia helyreállítását Fehéroroszországban. Krisztina Morvai (NI). – (HU) Kedves képviselőtársaim! A fehéroroszországi emberjogi helyzetről szóló vitánkban két kérdés jutott az eszembe: az első kérdés az úgy szól, hogy mit szólnának önök ahhoz, hogy a jelenlegi Lukasenko kormány valamelyik tagját egy-két év múlva itt az Európai Parlamentben, mégpedig a LIBE bizottság, a szabadságjogokkal, emberi jogokkal foglalkozó bizottság alelnöki székében látnák viszont. A második kérdésem pedig: mikor fogunk oda eljutni, hogy ezeken a csütörtök délutáni vitákon a napirendben az Európai Unión kívüli országok között – ha már folyamatosan ezeknek az emberi jogi helyzetét vizsgáljuk – ott fogom látni mondjuk az Egyesült Államokat vagy pedig Izraelt. Mindkét kérdésről a hátralévő egy-egy percben hadd mondjak néhány további részletet: ugye itt volt ez a kérdés a Lukasenko-kormány tagjával kapcsolatban. Kérem szépen, a magyar Lukasenko, Gyurcsány Ferenc kormányának tagja, Göncz Kinga a LIBE bizottság alelnöki székében foglal helyet, és instruálja Olaszország, Franciaország és más demokráciák képviselőit az emberi jogokról.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Miről is volt híres ez a magyar Lukasenko, Gyurcsány Ferenc? Ugyanazokról a dolgokról, bizonyos mértékben még kicsit keményebben, amiket itt a jelentés Lukasenkóval és Belorussziával, Fehéroroszországgal kapcsolatban felsorol – ugye kifogásolva – és egy lényegesen magasabb mércét alkalmazva Lukasenkóval és Belorussziával, egy Európai Unión kívüli országgal szemben, mint amit voltak szívesek alkalmazni Magyarországgal és Gyurcsány Ferenccel szemben. Ideértve azt, hogy a magyar Lukasenko szétvert gyakorlatilag minden jelentősebb kormányellenes tüntetést erőszakkal, én magam is most kaptam kártérítést, és a rendőrségtől bocsánatkérést azért, mert engem is, mint európai parlamenti képviselőjelöltet közvetlen közelről könnygázzal arcon lőttek. És az elképesztő dolog az az, hogy még ma is vannak börtönben, részben jogerős szabadságvesztésüket töltve, részben előzetes letartóztatásban olyan személyek, akik vezető alakjai voltak a kormányellenes tüntetéseknek. A másik kérdés: Egyesült Államok. Ugyanúgy van kérem szépen az Egyesült Államokban halálbüntetés, és ha Guantanamóra gondolunk, ugyanúgy vannak kínzások, mint amiket Belorussziával kapcsolatban kifogásolnak. Csak nem a Fehérorosz állami vagyonra szeretné valaki rátenni a kezét? Nem ezért választották-e ki önkényesen ezt az országot, különös tekintettel arra, hogy fenyegetőznek azzal, hogy az állami vagyonnal, az állami vállalatokkal szemben óhajtanak szankciókat alkalmazni? Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök úr, ritkán fordul elő, hogy egyetértek Maštálka úrral, most azonban ez a helyzet. Először is azt szeretném mondani, hogy minden pártnak harcolnia kell azért, hogy Fehéroroszországban végre győzzön a demokrácia és a jogállamiság. Másodszor, szeretnék kiállni a soknyelvűség ügye mellett. Én is egy mini Európából, az egykori Habsburg birodalomból származom, ami sok tekintetben nem volt rossz dolog, de amely szétesett, mert a legnagyobb nyelvcsoport – nevezetesen az enyém, a német nyelvűek csoportja – folyamatosan azt erőltette, hogy mindenki németül beszéljen. Ez egy soknemzetiségű közösség végét jelentette. Charles, nagyra becsülöm Önt, de nekünk a soknyelvűséget és éppen a kisebb nyelvek jogait kell képviselnünk. Fehéroroszországgal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy húsz évvel ezelőtt Horvátország és Szlovénia szabad országokká váltak – én ott voltam – , majd augusztusban a balti államok, Oroszország és Ukrajna következtek. Akkor senki sem gondolta volna, hogy 20 évvel később még mindig lesz diktatúra Európában. És sajnos nem is egy. Itt van Fehéroroszország, diktatúrára utaló tendenciák mutatkoznak Oroszországban, visszacsúszás érzékelhető Ukrajnában, és problémák vannak Moldovában és a Dnyeszteren-túli Köztársaságban. Egyszerűen azt kell tapasztalnunk, hogy egész keleti szomszédságunkban, különböző mértékben, veszélybe került a szabadság. Ezért nagyon világosnak kell lennünk, stratégiailag kell gondolkodnunk, és a szabadság és a jogállamiság mércéjével kell mérnünk a keleti szomszédainkkal, különösen a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatainkat. Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Elnök úr, egy személyes megjegyzéssel kezdeném. A Libereco Partnership for Human Rights szervezet megkért, hogy legyek egy Fehéroroszországban bebörtönzött ellenzéki aktivista keresztapja. Az volt a kérésük, hogy adoptáljam Dmitrij Bandarenkát. Mindenkinek javaslom, aki részese ezeknek az ügyeknek, hogy forduljon ehhez a szervezethez, hogy hadd vegyen személyes védelmébe üldözött fehéroroszokat és a családjukat – és ez egyfajta válasz arra, hogy mit tehetünk azokért, akik tulajdonképpen nem messze, egy olyan országban élnek, amelynek közös határa van az Európai Unióval.

183

184

HU


Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy mindannyian támogatjuk az erőteljes és világos lépéseket. Már elhangzott ebben a Házban, hogy szankciókra és kemény szavakra van szükség, mert Lukasenkóval csak azon a nyelven lehet beszélni, amelyet ért – nos, ő csak a saját érdekei és az erő nyelvét ismeri. Emberi életek és a demokrácia megmentése érdekében olyan nyelven kell megszólalnunk, amelyet Minszkben megértenek. Az a benyomásom, hogy noha már sokszor beszéltünk erről ebben a Házban, nem sok eredménye lett a szavainknak. Ez természetesen egy kérés, amely ehhez a Házhoz és az Európai Unió minden szervéhez és intézményéhez szól, ugyanakkor egy felhívás is, amelyet, javaslom, vigyenek el hazájukba és nemzeti kormányukhoz, mert nekik legalább akkora hatalmuk van Lukasenko meggyőzésére, hogy teremtsen demokráciát és szabadságot Fehéroroszországban, mint nekünk az Európai Unió képviselőinek. Eija-Riitta Korhola (PPE). – (FI) Elnök úr, a decemberi választásokat követően Lukasenko fehérorosz elnök elkezdte tudatosan eltaposni az egyébként is gyenge politikai ellenzéket és a független médiát. A választásokat követő tüntetések résztvevői közül 40 embert rendzavarással vádoltak meg, amelynek maximális büntetési tétele 15 év börtön. Fehéroroszországban az antidemokratikus hatalom főként az elnök kezében összpontosul. Lukasenko jelenleg a negyedik elnöki ciklusát tölti, és az elmúlt 16 évben megmutatta, hogy a demokrácia irányába tett lépései pusztán egy nagyon cinikus játék részei. Azok a korlátozások tehát, amelyeket az EU Fehéroroszország ellen elrendelt, teljesen jogosak, sőt még fokozni is kellene őket. Erőteljesen támogatom, hogy tegnap a Parlament felszólította a Nemzetközi Jégkorong Szövetséget, hogy vegye el Fehéroroszországtól a 2014-es világbajnokság rendezési jogát, hacsak nem bocsátja szabadon az összes politikai foglyot. Az EU-nak célzott gazdasági szankciókat is el kell rendelnie, és fokoznia kell a nem kormányzati szervezetek támogatását Fehéroroszországban. Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). – (RO) Elnök úr, a nemzetközi közösség, amelynek az Európai Unió is része, hosszú ideje kéri a fehérorosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeiket, vessenek véget az ellenzéki képviselők üldözésének, engedjék szabadon a különböző demonstrációk során elfogott tüntetőket, hagyjanak fel a szabad sajtó, a civil társadalom, az emberi jogi aktivisták ellen alkalmazott elnyomó intézkedésekkel, és tegyék lehetővé tisztességes és átlátható tárgyalások megtartását. A fehérorosz hatóságoknak meg kell érteniük, hogy ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és jogállamiságot, a 2009. május 7-én a keleti partnerségi csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozattal összhangban, amelynek a fehérorosz kormány is az aláírója, az Európai Unió nem fogja tudni elkötelezni magát semmilyen támogatás mellett. Ulrike Lunacek, szerző. – Elnök úr, azért kértem szót, mert válaszolni szeretnék Morvai asszony korábbi kijelentéseire. Göncz Kinga nem az én pártom tagja, de felháborítónak tartom, hogy Morvai asszony arra használta az utolsó európai diktatúráról, Lukasenko Fehéroroszországáról szóló vitát, hogy lejárassa ennek a Parlamentnek egy tiszteletre méltó tagját azzal, hogy a magyar Lukasenkónak nevezte. (Taps) Ez nem egyeztethető össze annak a közös Európai Parlamentnek az értékeivel vagy tiszteletével, amelynek tagjává mindannyiunkat megválasztottak.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Krisztina Morvai (NI). – Elnök úr, kíváncsi lennék, hogy Lunacek asszony vajon hallotta-e, hogy azt mondtam, hogy Göncz asszony a tagja volt a magyar Lukasenko, Gyurcsány Ferenc, kormányának. Kérem, válaszoljon erre a kérdésre, Lunacek asszony. Mit tud az emberi jogok tömeges megsértéséről, amelyet 2006-ban Magyarországon elkövettek? Kérem, foglalja össze. Azok nem voltak kevésbé súlyosak és nem volt kevesebb belőlük, mint amelyeket Lukasenko elkövetett, és emberi jogi ügyvédként erőteljesen elítélem mind az emberek szemét kilövő elvtársaikat, az önkényes letartóztatásokat, mind pedig az emberi jogok megsértését, amelyet Lukasenko elkövetett. Mindkettő tűrhetetlen, és Önnek mint az Európai Parlament képviselőjének mindkettő ellen harcolnia kell. Ulrike Lunacek, szerző. – Elnök úr, úgy vélem, hogy az előző felszólaló egyszerűen összekeveri a tényeket. Magyarországon nincsen Lukasenko-párt. Nem Magyarországról származom, és nem vagyok sem egy szociáldemokrata párt vagy az itteni szociáldemokrata csoport tagja, de azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ennek a Parlamentnek az egyik képviselője azzal bírálhat egy másik képviselőt, hogy egy másik, nem uniós ország diktatórikus pártjának a tagja. (Taps) Martin Schulz (S&D). – (DE) Elnök úr, Göncz asszony az én képviselőcsoportom tagja. Lehet valaki Gyurcsány Ferenc ellen vagy mellette. Göncz asszonyt el lehet utasítani és lehet támogatni is. Minden egyénnek saját magának kell eldöntenie szabadon és függetlenül, hogy támogatja-e vagy ellenzi-e egy adott személy politikai meggyőződését. A vita, amelyet most folytatunk, az utolsó európai diktatúráról szól. Az európai kontinens egyik legbrutálisabb és legvéresebb diktátoráról vitatkozunk. Teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy a képviselőcsoportom egy szabadon választott, demokratikus tagját egy vérszomjas diktátorhoz hasonlítják. Úgy érzem, hogy Parlamentnek is vissza kell ezt utasítania, különösen ha az egy olyan párt képviselőjétől hangzik el, amelyet olyan, a magyarországi roma kisebbség elleni gyűlölet és üldözés jellemez, amely egész Európában páratlan. Ha van itt egyetlen olyan ember is, akinek nincs joga Göncz asszonyt kritizálni, akkor az Morvai asszony. (Taps) Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, Fehéroroszországról és nem a magyar belpolitikáról fogok beszélni. 20 év telt el a Szovjetunió összeomlása óta, de Lukasenko fehérorosz elnök számára mintha semmi sem változott volna. A politikai elnyomás ugyanolyan általános, mint a szovjet időkben, és Lukasenko a titkosrendőrséget, amelyet provokatív módon továbbra is KGB-nek neveznek, használja az elnyomás végrehajtására. Mint a múlt decemberi, a választást követő tüntetésekből tudhatjuk, Lukasenko türelmetlen az eltérő nézetekkel szemben, és láthatóan örömét leli abban, ha erőszakot és megfélemlítést alkalmazhat a demokrácia-párti aktivisták ellen. Amint ez a mai állásfoglalás szemléletesen ábrázolja, Lukasenko fokozta az üldözések és a zaklatások hevességét azok ellen, akik meg merik kérdőjelezni vasököllel fenntartott uralmát. Felszólítjuk, hogy vessen véget ennek az értelmetlen hadjáratnak, engedje szabadon az összes politikai foglyot, állítsa vissza Fehéroroszországot a valódi, plurális, többpárti demokrácia útjára. Az Euronest Parlamenti Közgyűlésének múlt heti alakuló üléséről Fehéroroszország képviselői nagyon helyesen hiányoztak. Európa demokratikus kirakójátékában

185

186

HU


Fehéroroszország a hiányzó darab, és nagyon vágyom arra napra, amikor újracsatlakozik az európai családhoz. Alfreds Rubiks (GUE/NGL). – (LV) Elnök úr, teljes mértékben támogatom azt, hogy az Európai Parlament és a jelen lévő képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberi jogok nemcsak az Európai Unióban, de szerte a világon alapvető jogok, nevezetesen az élet alapjai. Nem támogatom azonban, hogy általánosságban vádoljunk meg egy országot (konkrét példák említése nélkül) olyan bűncselekményekkel, amelyeket nem követtek el. Ha arról beszélünk, hogy valakit az ellenzékből (de nemcsak ellenzékieket, hanem másokat is) letartóztattak bizonyos események után, és ebben a körülményben valamiféle diktatúrát vélünk felfedezni, akkor mi a bíróságok szerepe egy demokratikus rendszerben? Hagyjuk, hogy a bíróságok foglalkozzanak azzal, ami történt, és azzal, hogy kit ítéltek el vagy tartóztattak le jogosan vagy jogtalanul. Az, hogy valaki az ellenzékhez tartozik, még nem ad alapot arra, hogy bármit megtegyen, ami csak az eszébe jut. Mindenki számára rendkívül toleráns és kiegyensúlyozott bánásmódot kérek. László Andor, a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottságot mélyen aggasztja a fehéroroszországi helyzet, különösen a 2010. december 19-ei elnökválasztás szabálytalanságai nyomán kialakult fejlemények. Az elnyomó hadjárat tovább fokozódik, perek folynak volt elnökjelöltek ellen és a legtöbb még letartóztatásban lévő aktivista ellen. Ugyanakkor eljárások indultak, amelyek a két még fennálló független újság – a Nasa Niva és a Narodnaja Volja – megszűnéséhez vezethetnek, továbbá folytatódik a politikai ellenzék, a civil társadalom és a független média zaklatása. Ashton alelnök és főképviselő több általános és konkrét nyilatkozatot tett a fehérorosz helyzettel kapcsolatban. Világosan elítéltük a romló helyzetet, és ismételten felszólítottuk Fehéroroszországot, hogy vessen véget az ellenzék és a civil társadalom ellen folyó hadjáratnak, engedje szabadon a politikai foglyokat, és állítsa le a politikai indíttatású pereket. Kifejeztük súlyos aggodalmunkat a kínzásokról, az embertelen bánásmód más formáiról, a megfélemlítésről és a bírósági szabálytalanságokról szóló jelentések kapcsán is. Hadd emlékeztessek arra is, hogy januárban a Tanács utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást tartalmazó korlátozó intézkedéseket fogadott el. Ez a lista jelenleg 175 nevet tartalmaz – ezt kell összehasonlítani azzal a 40 személlyel, akivel kapcsolatban vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást javasoltak a 2006-os választások után – és készen állunk arra, hogy újabb neveket vegyünk fel, ha a fejlemények úgy kívánják. Emellett további lehetséges intézkedéseket is mérlegelünk, köztük gazdasági intézkedéseket is. Üzeneteinkben világossá tettük, hogy továbbra is tartani kívánjuk a kapcsolatot a fehérorosz emberekkel és a civil társadalommal. Haladunk előre a vízumkönnyítés kérdésében. Február 28-án fogadta el a Tanács a vízumkönnyítéssel és a visszafogadási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalási irányelveket, és arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy használják ki optimálisan a Közösségi Vízumkódex nyújtotta rugalmas lehetőségeket, különösen a vízumdíjak elengedésének vagy csökkentésének lehetőségét az állampolgárok bizonyos csoportjai számára. A segítségnyújtás tekintetében a Bizottság megnégyszerezi a fehérorosz lakosságnak és a civil társadalomnak nyújtott segítségét. Elkötelezettek maradunk a kritikus tárgyalások politikája iránt Fehéroroszországban. Ezt világossá tették a Külügyek Tanácsának január 31-ei következtetései. Ugyanakkor az is

12-05-2011

12-05-2011

HU


világos, hogy kétoldalú kapcsolatok bármilyen elmélyítése azon múlik, hogy Fehéroroszország hajlandóságot mutat-e a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására. Végezetül hadd mondjam el, hogy a fehéroroszországi helyzettel kiemelten foglalkozunk. Örömmel látom, hogy ennek a Parlamentnek a nagy többsége elkötelezett arra, hogy folytassuk a komoly vitát erről a kérdésről, és ne kalandozzunk el. Továbbra is szorosan követjük a fejleményeket, és készen állunk a megfelelő lépések megtételére. Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra rövidesen sor kerül. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Jacek Olgierd Kurski (ECR), írásban. – (PL) Hosszú ideje tanúi vagyunk az Európai Unió politikai impotenciájának a tragikus fehéroroszországi helyzet kapcsán. Az egymást követő kérések és állásfoglalások nem jártak eredménnyel. Alekszander Lukasenko kemény kezű politikája elhallgattatja az ellenzéket, vezetőiket elítélik és börtönbe és az úgynevezett büntető telepekre küldik őket. Ebben az összefüggésben elég megemlíteni az ellenzéki elnökjelölt Andrej Szannyikau nevét, akinek a pere egy hónapja kezdődött, és Mikolaj Sztatkevicset, aki pedig a KGB őrizetében van. Mit tett az Unió szabadon bocsátásuk érdekében? Egy sikeres fehéroroszországi forradalom kulcsa Oroszország, amely mindig is rezsim szövetségese volt. Ezért jó volna, ha Kreml vezetőivel való legközelebbi találkozón nem az Atlanti-óceántól az Uralig tartó közös biztonsági zónáról folynának a tárgyalások, ahogy azt a német és francia vezetők szeretnék, hanem szembe kellene nézni azokkal a kihívásokkal, amelyek közvetlenül a határunk mentén várnak megoldásra. A fehérorosz gazdasági válság a legjobb alkalom a változtatásra. Minden nemzetközi segélyt a Fehéroroszországban végbemenő demokratikus változásoktól kell függővé tenni. 17. Szavazások órája Elnök. – A következő napirendi pont a szavazás. (Az eredményekért és a szavazásra vonatkozó egyéb részletekért lásd a jegyzőkönyvet) 17.1. Srí Lanka: az ENSZ-jelentés nyomon követése (B7-0324/2011) – A szavazás előtt: Claude Moraes (S&D). – Elnök úr, Véronique De Keyser nevében szóbeli módosítást szeretnék fűzni a 13. bekezdéshez, ami így szólna: „felhívja a Bizottság alelnökét, az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjét, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogasson további erőfeszítéseket, amelyek erősítik az elszámoltatás politikáját Srí Lankán, és hogy támogassa az ENSZ jelentését, különösen egy nemzetközi igazságtételi mechanizmus azonnali felállítása tekintetében.” Geoffrey Van Orden (ECR). – Elnök úr, hosszan elhúzódó, hatpárti tárgyalásokat folytattunk erről az állásfoglalásról. Ez egy kompromisszumos állásfoglalás, és nyilvánvalóan tartalmaz olyan elemeket is, amelyekről sokan azt gondoljuk, hogy bárcsak ne lennének benne, és valóban nincsenek benne olyan elemek, amelyekről sokan azt gondoljuk, hogy bárcsak benne lennének. A hat képviselőcsoport azonban abban állapodott meg, hogy

187

188

HU


nem lesznek – szóbeli, írásos vagy egyéb – módosítások, ezért úgy vélem, hogy a megállapodás megszegése lenne, és értelmetlenné tenné a tárgyalásokat, ha most egy ilyen formában előterjesztett módosítással foglalkoznánk. Ezért ezt el kell utasítanunk. (A szóbeli módosítást nem fogadják el) 17.2. Azerbajdzsán (B7-0329/2011) 17.3. Fehéroroszország (B7-0332/2011) Elnök. – Ezzel a szavazás véget ér. 18. Szavazathelyesbítések és szavazási szándékok: lásd a jegyzőkönyvet 19. Nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 123. cikke): lásd a jegyzőkönyvet 20. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 21. A jelen ülésen elfogadott szövegek továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 22. A következő ülések időpontjai: lásd a jegyzőkönyvet 23. Az ülésszak megszakítása Elnök. – Az Európai Parlament ülését berekesztem. (Az ülést 16.40-kor berekesztik)

12-05-2011

12-05-2011

HU


MELLÉKLET (Írásbeli válaszok) A TANÁCSHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK (Az alábbi válaszokért az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége kizárólagos felelősséget visel) 1 . kérdés, előterjesztette: Jim Higgins ( H-000155/11 ) Tárgy: A közös halászati politika reformja és a visszaengedett halmennyiség A magyar elnökség különös figyelmet fog szentelni a közös halászati politika reformjának. A közös halászati politika 2005-ben elindított egyszerűsítése, az Európai Bizottság által kiadott zöld könyv, a 2009-ben indult konzultációk, valamint a Bizottság hamarosan előterjesztésre kerülő javaslatai mind a fenntartható halászat és akvakultúra biztosítására hivatottak. Előreláthatólag a magyar elnökség megkezdi majd a politikai vitát erről a nagy jelentőséggel bíró közös politikáról. Magyarország feladata lesz, hogy foglalkozzon a horizontális technikai halászati intézkedésekről szóló átmeneti közösségi rendelkezések kiterjesztésével. A fentiekkel kapcsolatosan miképp javasolja a Tanács a halvisszadobás kérdését a közös halászati politika reformján belül kezelni? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A Tanács már felismerte annak elengedhetetlen fontosságát, hogy törekedni kell a visszadobás gyakorlatának felszámolására. A Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „A nemkívánatos járulékos fogások csökkentésére és a visszadobás gyakorlatának megszüntetésére irányuló politika az európai vizeken folytatott halászat vonatkozásában” című bizottsági közleményről szóló, 2007. június 11–12-én elfogadott következtetéseiben (4) a Tanács jóváhagyta a visszadobás gyakorlatának fokozatos megszüntetésére irányuló lehetőségek sürgős megvizsgálásának szükségességét, és megjegyezte, hogy egy ilyen megközelítésnek számos olyan következménye lehet, mint a „visszadobási tilalom” – amely inkább azt szabályozza, hogy mi került kifogásra és nem azt, hogy mi került kirakodásra –, valamint egy eredményalapú irányítás felé történő elmozdulás. A Tanács egyúttal felhívta a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett feleket, hogy e tekintetben fokozzák a halászeszközökre, halászati módszerekre és halászati gyakorlatokra irányuló kutatási erőfeszítéseiket. A Tanács érdeklődve várja a Bizottság jogalkotási javaslatait, amelyek előterjesztésére a tervek szerint 2011 júliusában kerül sor a közös halászati politika reformjának keretében. A Tanács értesülései szerint a Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy a közös halászati politika küszöbön álló reformcsomagjában visszadobási tilalomra tegyen javaslatot. (5) A Tanács természetesen megragadja majd a lehetőséget, hogy elvégezze a szóban forgó kérdések mélyreható elemzését, amint a javaslatokat előterjesztették.

(4)

11063/07 PECHE 213

(5)

A Bizottság összefoglalója a visszadobás gyakorlatának felszámolásáról rendezett magas szintű találkozó eseményeiről, 2011. március 4., Ares 270302

189

190

HU


Időközben a Tanács és a tagállamok aktívan törekednek arra, hogy a kérdésben rendszeres eszmecserét folytassanak. * * * 2 . kérdés, előterjesztette: Georgios Papanikolaou ( H-000156/11 ) Tárgy: A "Szegénység elleni európai platform" elnevezésű kiemelt kezdeményezés A jelenlegi félév magyar elnökségének munkadokumentuma a „Szegénység elleni európai platform” elnevezésű kiemelt kezdeményezéssel összefüggésben kijelentette, hogy a Tanács különös figyelmet fog fordítani a gyermekszegénység problémájára. Tekintettel arra, hogy a 18 éves kor alatti 100 millió gyermek és fiatal közül 20 milliót fenyeget szegénység, és mivel a szegénység közvetlenül kapcsolódik a gazdasági válsághoz és a korai iskolaelhagyás jelenségéhez, tájékoztatást kérünk a Tanácstól a következőkről: Úgy véli-e a Tanács, hogy a kiemelt kezdeményezés megfelelő mechanizmus a gyermekszegénység elleni küzdelem tekintetében? Mivel az elmúlt évben a legtöbb tagállamban stagnált vagy éppen emelkedett a szegénységi ráta, a Tanács tájékoztatását kérjük arról, hogy úgy véli-e, hogy az európai államokban elhúzódó gazdasági válság veszélyezteti a 2020-as európai stratégia szegénység és a fiatalok korai iskolaelhagyása elleni küzdelemre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítását? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A Tanács 2010. december 6-án elfogadott, „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve: Közös munka a szegénység elleni küzdelem jegyében 2010-ben és azt követően” című nyilatkozata kimondja, hogy az elkövetkező évtizedben a gyermekszegénység elleni küzdelmet a legfőbb prioritások közé kell sorolni az EU-ban és annak tagállamaiban, valamint hogy a pénzügyi konszolidációs és költségvetési politika keretében is megfelelő figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportok védelmére és a társadalmi kirekesztés megelőzésére. Ebben az összefüggésben – amint arra a tisztelt parlamenti képviselő is helyesen rámutat – a gyermekszegénység problémájának kezelése és a gyermekjólét elősegítése a magyar soros elnökség kulcsfontosságú prioritásainak egyike a szociális ügyek terén. Az elnökség a továbbiakban következtetéstervezeteket nyújt be a Tanácshoz, figyelembe véve az elnökségi hármas nyilatkozatát, amelyet „A gyermekszegénységgel és gyermekjóléttel kapcsolatos ajánlásra vonatkozó ütemterv” elnevezésű, 2010. szeptember 2–3-án megrendezett konferencia végén fogadtak el, és amelyben a spanyol, belga és magyar elnökség több ajánlást is megfogalmazott a jövőbeli cselekvésekre vonatkozóan. A gyermekszegénység többdimenziós jelenség. Ezért annak kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely az alábbi tényezőkből tevődik össze: a szülők foglalkoztatásának elősegítése, jövedelemtámogatás, valamint a szociális szolgáltatásokhoz – így a gyermekgondozáshoz –, illetve az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása. Az ilyen átfogó megközelítésnek a megfelelő humán és pénzügyi

12-05-2011

12-05-2011

HU


erőforrások felhasználására is ki kell terjednie, és összhangban kell állnia a Szerződésekkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. Ezért fontos, hogy a tagállamok kellőképpen hangsúlyozzák a gyermekszegénység egyes szempontjait nemzeti politikáikban, és azokat figyelembe vegyék nemzeti reformprogramjaik kidolgozása során, megfelelő célokkal és erőforrásokkal, illetve felügyeleti és értékelési mechanizmusokkal nyújtva háttértámogatást. A gyermekszegénység kezelésére és a gyermekjólét elősegítésére kulcsfontosságú prioritásként kellene tekinteni az EU 2020 stratégia keretében, amely a – különösen a szegénység csökkentésén keresztül megvalósuló – társadalmi befogadás előmozdítására irányuló uniós kiemelt célt is magában foglalja. E tekintetben érdemes megemlíteni, hogy a Tanács 2011. március 7-én üdvözölte a Bizottság saját kiemelt kezdeményezéséről szóló közleményét („A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja”), amely integrált és innovatív megközelítést javasol azzal a szándékkal, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseik során közös elkötelezettség alakuljon ki a tagállamok között nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt, valamint az uniós intézmények és a fő érdekelt felek (szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek) között is. * * * 3 . kérdés, előterjesztette: Marian Harkin ( H-000160/11 ) Tárgy: Gazdasági irányítási csomag Tekintettel arra, hogy a Tanács egyik prioritása rávilágítani a társadalmi párbeszéd szerepére, elégséges mértékűnek tartja-e az e téren történt előrelépést a gazdasági irányítási csomag összefüggésében? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) Tekintettel a gazdasági irányítási csomag egyes javaslatainak – nevezetesen a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló rendeletre irányuló javaslat (6) , a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló rendeletre irányuló javaslat (7) , valamint a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (8) – tárgyára, a Bizottság felvetette az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultáció opcionális lehetőségét. A Tanács 2010. december 6-án konzultált az EGSZB-vel, az EGSZB pedig a 2011. május 4–5-én megrendezett plenáris ülésén ismertette véleményét.

(6)

HL C 121., 2011.4.11., 26. o.

(7)

HL C 121., 2011.4.11., 25. o.

(8)

HL C 121., 2011.4.11., 26. o.

191

192

HU


Véleményében az EGSZB mindenekelőtt kifejtette, hogy az érett és széles körű politikai és szociális párbeszéd lehetővé teszi a – különösen a hosszú távon, például a nyugdíjreform vagy az egészségügyi kiadások terén jelentkező – szociális és gazdasági kihívásokkal való szembenézést. Az EGSZB véleménye szerint ahhoz, hogy a kormányok megvalósítsák például a költségvetési fenntarthatóság és a makrogazdasági egyensúly célkitűzését, nagyfokú szociális partnerségre és együttműködésre van szükség, a politikai konszenzust is ideértve. (9) Fontos emlékeznünk arra, hogy az Európai Tanács 2011. március 24–25-i ülése alkalmával az euróövezet állam- és kormányfői egyetértettek abban, hogy a költségek alakulásának kezelése érdekében szorosabb gazdaságpolitikai koordinációra van szükség az euróövezetbeli tagállamok, illetve minden egyéb, ebben részt venni kívánó szereplő között, mindeközben tiszteletben tartva a szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok nemzeti hagyományait. Így tehát a tagállamokra hárul annak feladata, hogy a szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok nemzeti hagyományainak keretében meghatározzák saját konkrét szakpolitikai cselekvéseiket. A szociális párbeszéd nemzeti rendszereinek teljes körű tiszteletben tartásán felül minden egyes soros tanácsi elnökség tervbe vesz egy szociális partnerekkel folytatott találkozót a makroökonómiai párbeszéd keretében. Erre az (ECOFIN) Tanács ülésének alkalmával kerül sor, biztosítva ezzel azt, hogy a szociális partnerek képviselői uniós szinten rendszeresen megtárgyalják az európai szintű főbb gazdaságpolitikai prioritásokat. * * * 4 . kérdés, előterjesztette: Zigmantas Balčytis ( H-000163/11 ) Tárgy: Állandó pénzügyi stabilitási eszköz létrehozása Az eurócsoport pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az euróövezet gazdasági kormányzásának kialakítása érdekében létrehozzák egyrészt az euróövezet állandó pénzügyi stabilitási eszközét – mintegy 700 milliárd euró értékben –, másrészt az európai stabilitási mechanizmust. Ez kizárólag az euróövezet országaiban járulna hozzá a kohézió és a gazdasági versenyképesség megerősítéséhez, illetve a pénzügyi rendszer stabilizálásához. Unióhoz való csatlakozásakor annak valamennyi tagállama megnyitotta belső piacát, és elkötelezte magát amellett, hogy amint objektív módon teljesíti az előírt kritériumokat – anélkül, hogy az ezeknek való megfelelés érdekében a legcsekélyebb mesterkélt kiigazításhoz folyamodna – csatlakozik az euróövezethez. A válság leginkább az Unió gazdaságilag legkevésbé fejlett tagállamait érintette, az említett döntések azonban megakadályozhatják őket abban, hogy részesüljenek a pénzügyi támogatásokban, és a jövőben gyorsabb gazdaságélénkülésre kerüljön sor. Szeretném feltenni a Tanácsnak a kérdést, hogy véleménye szerint e döntések nem alakítják-e ki az országok exkluzív körét, hiszen az euroövezeten kívüli tagállamok kimaradnak a gazdasági és pénzügyi élénkülésből? A Tanács véleménye szerint az Uniónak nincs szüksége valamennyi uniós tagállam gazdaságának koordinálására, a pénzügyi rendszerek stabilizációjára, továbbá a szükséges pénzügyi eszközök kiutalására az euróövezeten kívüli tagállamok számára?

(9)

Lásd az ECO/285. sz. véleményt, amelyet az EGSZB plenáris ülésének 2011. május 5-i ülésnapján fogadtak el.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A gazdaságpolitikák elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartoznak. Az EU azonban felügyeli és koordinálja azokat, különösen a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások összefüggésében. Az új gazdasági irányítási csomag – amelyről a Tanácsnak reményei szerint júniusig sikerül megállapodnia az Európai Parlamenttel – megteremti majd a tagállamok költségvetési és makrogazdasági politikái hatékonyabb felügyeletének és koordinálásának rendszerét. Az idén bevezetett európai szemeszter összehangolja majd a stabilitási és konvergenciaprogramok, valamint a nemzeti reformprogramok ismertetésének ütemezését annak érdekében, hogy valamennyi szinten (költségvetési fegyelem, makrogazdasági stabilitás és növekedés) garantálja az egységességet, mindeközben fenntartva az egyes eljárások formális függetlenségét. Az említett folyamat keretében a költségvetési politikák koordinálása egy előzetes mechanizmuson keresztül valósul majd meg, a jelenleg alkalmazott utólagos mechanizmus helyett. Mindezen tényezők remélhetőleg elősegítik a stabilitás megóvását az euróövezetben és az EU egészében egyaránt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy azok nem elegendőek az említett célkitűzés eléréséhez, az európai stabilitási mechanizmus (ESM) – komoly egyensúlytalanságokat tapasztaló euróövezetbeli tagállamtól érkezett felkérést, valamint az ESM igazgatótanácsának határozatát követően – pénzügyi támogatást nyújthat az érintett tagállam részére. Olyan esetekre, amikor egyes nem euróövezetbeli tagállamok külső segítséget igénylő nehézségekkel szembesülnek, a Tanács létrehozott egy keretrendszert a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelettel (10) . E rendelet alapján a Tanács határozatot fogadhat el arról, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak az euróövezeten kívüli országok számára, amennyiben fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségeik merülnek fel vagy azokat komoly nehézségek fenyegetik, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 143. cikkének (1) bekezdése is kilátásba helyezi. A globális gazdasági és pénzügyi válság kirobbanása óta három tagállam – Magyarország, Lettország és Románia – részesült ilyen jellegű támogatásban. * * * 5 . kérdés, előterjesztette: Vilija Blinkevičiūtė ( H-000165/11 ) Tárgy: "Az új munkahelyekhez szükséges új készségek" kezdeményezés végrehajtása 2010. november 23-án az Európai Bizottság útjára indította „Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kiemelt kezdeményezést, amelynek a munkaerőpiac modernizálása, valamint a készségek egész életen át tartó, folyamatos fejlesztése a célja annak érdekében, hogy javuljon a munkavállalók munkaerő-piaci részvétele, valamint a

(10)

HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

193

194

HU


munkaerő-kínálat jobban igazodjon a kereslethez. Mind nemzeti, mind uniós szinten végre kellene hajtani ezt a kezdeményezést. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Magyarország programjában elkötelezte magát az iránt, hogy nagyobb figyelmet szentel az új munkahelyekhez szükséges új készségeknek. Következésképpen a Tanács milyen konkrét intézkedéseket tett a kezdeményezés végrehajtása érdekében? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A magyar soros elnökség idején az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezéshez kapcsolódó munka mind a foglalkoztatás, mind pedig az oktatás/képzés terén folytatódott. A foglalkoztatási miniszterek január 17–18-án megrendezett informális ülésén a megvitatott kérdések között szerepelt az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, mégpedig a fiatalok foglalkoztatásának és munkaerő-piaci integrációjának, a foglalkoztatásbarát gazdasági növekedés fokozásának, valamint a több és jobb minőségű munkahely kialakításának összefüggésében. A tagállamok, szociális partnerek és európai uniós intézmények részvételével megvalósuló, 2011. március 10–11-én megrendezett Háromoldalú Szociális Fórum nyitóülésén az elnökség hangsúlyozta a partnerségek fontosságát a kiemelt kezdeményezés végrehajtásában. Az elnökség más rendezvényei során is nyomatékosította a kiemelt kezdeményezés és a fiatalok foglalkoztatása között fennálló kapcsolatot. Az elnökség által április 4–5-én Budapesten megrendezett konferencia alkalmával a szakképzettségek előrejelzésének, valamint az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodásának fontosságát hangsúlyozták. A Foglalkoztatási Bizottság a konferenciához tett érdemi hozzájárulásként felvázolta, hogy milyen intézkedésekre volna szükség nemzeti és uniós szinten egyaránt. Júniusban a Tanács (EPSCO) várhatóan megvitatja majd a fiatalok foglalkoztatásának tárgyában kialakított következtetéseket, ideértve annak megfontolását is, hogy milyen további lépések szükségesek az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezés végrehajtásához. Jóllehet az Európa 2020 stratégia keretében a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés bír a legnagyobb jelentőséggel az oktatás és képzés szempontjából, az említett területekre az „Új készségek és munkahelyek menetrendjében” is fontos szerep hárul, különösen ami a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó készségfejlesztést, valamint az oktatás és a foglalkoztatás területei közötti szorosabb együttműködés előmozdítását illeti. Ezt a szerepet az oktatásnak és képzésnek az Európa 2020 stratégiában betöltött szerepéről folytatott szakpolitikai vita során is teljes mértékben elismerték, amelynek megrendezésére a magyar soros elnökség szervezésében február 14-én került sor a Tanács (EYCS) ülésének keretében.

12-05-2011

12-05-2011

HU


A vita során, valamint az azt követően elfogadott tanácsi következtetésekben (11) egyaránt hangsúlyozták, hogy a magas színvonalú és korszerűsített oktatás jelentős mértékben hozzájárulhat az EU hosszú távú jólétének biztosításához. Továbbá széles körben egyetértettek abban, hogy a készségek fejlesztésére van szükség a foglalkoztathatóság fokozásához, ennek eléréséhez pedig további előrelépéseket kell tenni a képzési szükségletek megfelelőbb azonosítása, az oktatás és a képzés munkaerő-piaci relevanciájának fokozása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek és a pályaorientációnak az egyének általi könnyebb elérhetősége (különösen a nagyszámú fiatal esetében, akik számára a gazdasági válság miatt jelenleg is nehézséget jelent a munkaerőpiacra történő belépés), továbbá az oktatás, a képzés és a munka világa közötti zökkenőmentes átmenetek biztosítása terén. A tagállamok egyúttal elismerték azt, hogy szükség van a szakképzés és a felnőttkori tanulás vonzerejének növelésére, és üdvözölték a tanulási eredményeken alapuló képesítési rendszerekre való átállást, valamint a nem formális és informális tanulás keretében megszerzett készségek és kompetenciák kiterjedtebb validálását. A magyar elnökség által előkészített, az említett célkitűzések támogatására szolgáló további kezdeményezés az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó szabályozásra irányuló tanácsi ajánlás (12) elfogadása a Tanács (EYCS) májusi ülésén, amely dokumentum várhatóan hangsúlyozza majd többek között a kiváló minőségű szakképzési útvonalak megerősítésének és vonzerejük növelésének, valamint az oktatási és foglalkoztatási ágazatok közötti kapcsolat megszilárdításának fontosságát annak érdekében, hogy nyomatékosítsák az oktatási programok elvégzésének előnyeit a jövőbeli foglalkoztathatóság szempontjából. * * * 6 . kérdés, előterjesztette: Nikolaos Chountis ( H-000167/11 ) Tárgy: Várható bevándorlási hullám Líbiából Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973 (2011) sz. határozatának értelmében megkezdett Líbia elleni bombázásokat követően a humanitárius helyzet várhatóan drámai módon tovább fog romlani, ezzel újabb – ezúttal Líbiából érkező – menekülthullámot előidézve. Tekintettel a Dél-Európában már így is úgynevezett humanitárius krízishez vezető nyilvánvaló forráshiányra, valamint a bevándorlók és a menedékkérők befogadására való hiányos felkészülésre, nem várható, hogy a dolgok javuljanak a bevándorlók újabb áradatának kezelésére való képességek tekintetében. Ennek tükrében milyen intézkedéseket tett a Tanács annak érdekében, hogy az előreláthatóan az uniós tagállamokba áramló menekülthullámmal kapcsolatos felelősséget egyenlően ossza meg, valamint hogy a menekültek és a bevándorlók jogainak tiszteletben tartását biztosítsa? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során.

(11)

HL C 70., 2011.3.4., 1. o.

(12)

A Bizottság javaslata: COM (2011) 19 végleges, 5242/11.

195

196

HU


(EN) Az Európai Tanács 2011. március 11-i rendkívüli ülésén (13) és 2011. március 24–25-i rendes ülésén (14) egyaránt foglalkozott a Líbiában és a déli szomszédság országaiban zajló eseményekkel, a migrációs következményeket is ideértve. 2011. március 11-én elfogadott nyilatkozatában az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyeket a migrációs áramlások a legközvetlenebbül érintenek, a szolidaritás konkrét tettekben való megnyilvánulására van szükségük, az Európai Unió és tagállamai pedig készen állnak, hogy a helyzet alakulásának megfelelően megadják a megfelelő támogatást. Továbbá arra sürgette a tagállamokat, hogy biztosítsanak a Frontex számára szükség szerint további emberi és technikai erőforrásokat. Egyúttal arra emlékeztetett, hogy egy átfogó migrációs megközelítést kell előmozdítani, összhangban az EU migrációval kapcsolatos globális megközelítésével. Ezenkívül a 2011. március 24–25-én elfogadott következtetéseiben az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy tényleges szolidaritást vállaljanak a migrációs mozgások által a leginkább érintett tagállamokkal, és a helyzet alakulásának megfelelően megadják nekik a szükséges támogatást. A Tanács az észak-afrikai helyzetet is áttekintette, ideértve különösen az egyes tagállamokban tapasztalt migrációs nyomást. (15) A Tanács 2011. április 11-i ülésén széleskörűen megvitatta a fennálló helyzetet, és következtetéseket fogadott el a déli szomszédság felől érkező migráció kezeléséről. (16) Következtetéseiben a Tanács újólag megerősítette, hogy tényleges és kézzelfogható szolidaritást kell tanúsítani a migrációs mozgások által leginkább érintett tagállamok felé, és felszólította az EU-t és tagállamait, hogy a helyzet alakulásának megfelelően továbbra is adják meg nekik a szükséges támogatást, többek között azáltal, hogy segítséget nyújtanak a leginkább érintett tagállamok helyi hatóságai számára a migrációs áramlások helyi gazdaságra és infrastruktúrára gyakorolt azonnali következményeinek kezelésében. A Tanács egyúttal nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy tartós védelmi megoldást nyújtsanak a déli szomszédság országaiban tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló személyeknek. A Tanács a továbbiakban is figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a déli szomszédság országaiban fennálló helyzettel az Európai Tanács küszöbön álló, 2011. júniusi ülésén is foglalkoznak majd. * * * 7 . kérdés, előterjesztette: Bernd Posselt ( H-000168/11 ) Tárgy: Energiaügyi külpolitika Miként értékeli a Tanács az EU energiaügyi külpolitikája terén kifejtett erőfeszítések jelenlegi helyzetét, különösen az orosz szállítmányoktól való nagyobb függetlenséget, valamint a beszerzési források és szállítmányozási útvonalak diverzifikálását illetően?

(13)

EUCO 7/11 CO EUR 5 CONCL 2.

(14)

EUCO 10/11 CO EUR 6 CONCL 3.

(15)

8741/1/11 REV 1, 7781/11.

(16)

8909/1/11 ASIM 36 COMIX 226.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A Tanács a 2011. február 28-i következtetéseiben hangsúlyozta az átfogó energiaügyi stratégia fontosságát, mégpedig az „Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és -felhasználás stratégiája” (17) , valamint az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” (18) című bizottsági közlemények tükrében. A Tanács mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az Energia 2020 stratégiának teljes egészében hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió határozott és következetes álláspontot képviselhessen a külső energiaügyi kérdésekben. Az energiaügy terén folytatott külső tevékenységek átláthatóságának, következetességének, koherenciájának és hitelességének javítása érdekében a Tanács szükségesnek látja az alábbiakat: a Bizottság és a tagállamok közötti jobb és gyorsabb információcsere; az EU energiabiztonságát fenyegető kockázatok közös értékelése, valamint az energiabiztonsági kérdések megfelelő érvényesítése más szakpolitikai területeken (például az európai szomszédságpolitikában); az egészében, illetve a részben az energiaügy kérdésével foglalkozó multilaterális fórumokban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása, és az e fórumok szereplői közötti összhang javítása, ezáltal biztosítva a tagállamok, illetve az Unió és partnerei közötti szinergiák jobb kiaknázását; a tagállami és az uniós erőfeszítések fokozott összehangolása, így biztosítva az EU közös energiapolitikai érdekeinek és szakpolitikáinak megfelelőbb védelmét és előmozdítását; az európai energiaellátási útvonalak és források diverzifikációja, valamint a nagy mennyiségű gáz szállítására alkalmas stratégiai folyosók, például a déli folyosó létrehozásának előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítések; a fő termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal és régiókkal, valamint a stratégiai folyosók körül kialakított, kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségek és átfogó együttműködés. A földgázzal, kőolajjal és villamos energiával kapcsolatos kérdéseken kívül ezen partnerségeknek az alábbi célokra kell összpontosítaniuk: az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrásból előállított energia előmozdítása; a szabályozások közelítésének elősegítése, például az energiapiaccal kapcsolatos uniós jogszabályok szomszédos országokban való végrehajtása révén, továbbá olyan piaci alapú szabályok előmozdítása és intézkedések kidolgozása, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre; a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások ösztönzése; a nemzetközi folyamatokkal – például az éghajlatváltozásról folytatott tárgyalásokkal – kapcsolatos uniós törekvések megerősítése. (17)

16096/10

(18)

16302/10

197

198

HU


2011. február 4-én az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy mihamarabb folytatni kell az arra irányuló munkát, hogy Oroszországgal megbízható, átlátható és szabályokon alapuló partnerséget alakítsunk ki a közös érdekű energiaügyi területeken, mégpedig a partnerségi és együttműködési megállapodást követő folyamatról szóló tárgyalások részeként, illetve a modernizációs partnerség és az energiaügyi párbeszéd keretében már elért eredményekre alapozva. Az Európai Tanács továbbá felkérte a főképviselőt arra, hogy munkája során maradéktalanul vegye figyelembe az energiabiztonságot mint tényezőt. Várakozásaink szerint a fent említettek egy bizottsági közleményben is visszaköszönnek majd még a nyár beállta előtt. * * * 8 . kérdés, előterjesztette: Gay Mitchell ( H-000171/11 ) Tárgy: A bank- és adósságválság rendezésének ütemterve Elő tudná-e a Tanács terjeszteni az Európát jelenleg sújtó bank- és adósságválság rendezésére vonatkozó ütemtervét? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A Tanács által 2009. október 20-án jóváhagyott átfogó ütemterv folyományaként – amellyel kapcsolatban a munka javarészt már lezárult – a Tanács 2010. december 7-i ülésén jóváhagyta az uniós válságmegelőzési, válságkezelési és szanálási keretre vonatkozó ütemtervet, amely rövid és középtávú célkitűzéseket is magában foglal a 2012-ig terjedő időszakra. Az említett ütemtervben a Tanács bizonyos időintervallumokat helyez kilátásba a válságmegelőzési és szanálási keretről szóló folyamatos szakpolitikai vita fenntartása érdekében, ily módon támogatva a jogalkotási javaslatok előkészítő munkáját, amelyet a Bizottság jelenleg is végez. 2010 júniusában az Európai Tanács kijelentette, hogy az európai pénzügyi rendszer rendezettségének és stabilitásának helyreállításához szükséges reformokat sürgősen végre kell hajtani, és megerősítette „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” című 2010. június 2-i bizottsági közleményben felvázolt intézkedések sürgős természetét. 2010. december 7-én a Tanács egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy előrelépés történjen a pénzügyi ágazatbeli válságkezelés európai uniós keretéről szóló bizottsági közleményben meghatározott tevékenységi területeken. Ezért a Tanács várakozással tekint a banki ágazatbeli válságkezelés és a szanálás keretére irányuló jogalkotási javaslatokról folytatott viták elé, amely javaslatokat a Bizottság várhatóan idén nyáron terjeszt elő. A Tanács egyúttal tovább dolgozik a Bizottság által már korábban előterjesztett jogalkotási javaslatokon, és várja az Európai Parlamenttel jelenleg és a jövőben folytatott tárgyalások korai lezárását.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Az új gazdasági irányítási csomag – amelyről a Tanács 2011 júniusáig megállapodást kíván elérni az Európai Parlamenttel – várhatóan lehetővé teszi majd valamennyi tagállam költségvetési és makrogazdasági politikáinak hatékonyabb felügyeletét és koordinálását. Mindenekelőtt nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az adósságkritériumra, egy számszerű referenciaértéket is ideértve, amelyhez mérten a tagállamoknak csökkenteniük kell adósságszintjüket. Az adósságkritériumot nem teljesítő országokat a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonnák, ami az euróövezetbeli tagállamok számára akár szankciókhoz is vezethet. A hatályos jogi keret értelmében jelenleg 24 tagállam vonható a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá. A Tanács által megállapított határidők szerint miközben több tagállamnak 2011-ig kell kiigazítania túlzott hiányát, a legtöbb ország esetében legkésőbb 2013-ra tűzték ki ennek határidejét. Csupán Görögország, Írország és az Egyesült Királyság részesült későbbi határidőben. A túlzott hiány időben történő kiigazítása hozzájárul majd ahhoz, hogy az adósságszinteket tartósan csökkenő pályára állítsák. Emellett az Euró Plusz Paktum – amelyet az összes euróövezetbeli és hat nem euróövezetbeli tagállam támogatott a legfelsőbb szinten a 2011. márciusi Európai Tanács keretében – várhatóan arra sarkallja majd az egyes tagállamokat, hogy nagyra törő nemzeti kötelezettségvállalásokat tegyenek a versenyképesség ösztönzésének, a foglalkoztatás ösztönzésének, az államháztartás fenntarthatóságának és a pénzügyi stabilitás megerősítésének területein. Mindezen tényezőknek elő kell segíteniük a stabilitás megőrzését az euróövezet egészében, ezáltal hozzájárulva az adósságválság kezeléséhez. * * * 9 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-000176/11 ) Tárgy: A 116 000 hívószámú, eltűnt gyermekek felkutatását segítő forróvonal létrehozása 2011. május 25-ig Minden tagállam köteles 2011. május 25-ig működésbe hozni a 116 000 hívószámú, eltűnt gyermekek felkutatását segítő forróvonalát. A vonalat az eltűnt gyermekek és szüleik egyaránt használhatják segítségkérésre bárhol az Unió területén. Az Unión belüli közös szám megkönnyíti és gyorsabbá teszi a bajban lévő gyermekek és szülők segítséghez jutását. Tekintettel arra, hogy a jelen elnökség egyik prioritása a polgárok jogainak védelme, valamint az uniós intézmények és a polgárok közötti szakadék megszüntetése, milyen intézkedéseket hozott a Tanács a tagállamok segítésére e fontos szolgáltatás határidő előtt való létrehozásában? Szándékában áll-e a Tanácsnak politikai prioritásként kezelni a forróvonal létrehozását? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során.

199

200

HU


(EN) Az egyetemes szolgáltatásról szóló felülvizsgált irányelv (19) értelmében az uniós tagállamok minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a 116000-ás segélyvonal 2011. május 25-ig megkezdje működését. E követelmény teljesítése a tagállamok feladata. Az egyetemes szolgáltatásról szóló felülvizsgált irányelv továbbá lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy műszaki intézkedéseket fogadjon el azzal a céllal, hogy biztosítsa a 116-os számtartományba tartozó számok használatát, különös tekintettel az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott 116000-ás segélyvonalra. Mindez nem sérti és nem is befolyásolja e szolgáltatások szervezését, ami továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörét képezi. A Tanács úgy értesült (20) , hogy a Bizottság a továbbiakban is támogatást nyújt a tagállamoknak az eltűnt gyermekek felkutatására szolgáló segélyvonal gyors bevezetéséhez és teljes körű működéséhez. A Bizottság azt is kifejtette, hogy amennyiben ésszerű időn belül nem sikerül további előrehaladást elérni, a Bizottság fontolóra veszi egy jogalkotási javaslat előterjesztését annak biztosítása érdekében, hogy a 116000-ás segélyvonal teljes mértékben működőképessé váljon valamennyi tagállamban. A Bizottság ilyen jellegű kezdeményezése esetén a Tanács jogalkotói minőségében megvizsgálná a javaslatot. Az elnökség a közelmúltban egy levélben arra sürgette a tagállamokat, hogy hozzák működésbe a 116000-ás segélyvonalat, az Európai Bizottsággal és a „Missing Children Europe” (MCE) szövetséggel közösen pedig – ez utóbbi olyan európai jótékonysági egyesület, amelynek nemzeti irodái látják el a 116000-ás segélyvonal tagállami üzemeltetését – európai konferenciát rendez május 25–26-án azzal a céllal, hogy számba vegyék a szóban forgó területen elért eredményeket. E konferencia keretében megvitatják majd nemcsak a 116000-ás segélyvonal bevezetését, hanem a gyermekeltűnésekről értesítő rendszerekhez és a gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdéseket is. * * * 10 . kérdés, előterjesztette: Laima Liucija Andrikienė ( H-000178/11 ) Tárgy: Nukleáris biztonság Európában A fukusimai (Japán) nukleáris balesetet követően az uniós tagállamok 2011. március 25-én közös megegyezésre jutottak arról, hogy stresszteszteket kell végezni az EU-ban található atomerőművekben, és világviszonylatban is hasonló lépéseket szorgalmazzanak. Rendelkezik-e a Tanács információval arról, hogy hasonló intézkedéseket hoznak olyan európai államokban működő atomerőművek vonatkozásában (különös tekintettel a már több mint 20 éve üzemelő erőművekre), amelyek nem tagjai az EU-nak? Ami az EU-val szomszédos államokban található új atomerőműveket illeti, van-e terve a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne biztosítani azt, hogy ezek az új erőművek megfeleljenek a szükséges környezetvédelmi előírásoknak, és ne sértsenek meg olyan nemzetközileg elismert egyezményeket, mint a környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény?

(19)

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv módosításáról szóló 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (18) bekezdése.

(20)

17296. sz. dokumentum.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) Amint arra a tisztelt képviselő is helyesen rámutat, az Európai Tanács a 2011. március 24–25-én tartott ülésén (21) hangsúlyozta annak szükségességét, hogy maradéktalanul levonják a tanulságokat a Japánban bekövetkezett közelmúltbeli eseményekből. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács egyértelművé tette, hogy kérni fogja az EU-ban bevezetettekhez hasonló „ellenállóképességi próbák” elvégzését a szomszédos országokban és világszerte, a meglévő és tervezett erőművek viszonylatában egyaránt. Azt is megjegyezte, hogy ebbe teljes mértékben be kell vonni a nemzetközi szervezeteket, és nemzetközi szinten is elő kell mozdítani a nukleáris biztonságra vonatkozó legmagasabb szintű előírásokat. Ebben az összefüggésben két pozitív fejlemény is említést érdemel a nemzetközi színtéren. Először is egy magas szintű IAEA konferencia megrendezése június 20–24-én a nukleáris biztonság tárgyában, amely az alábbi területekre is kiterjedt: a fukusimai baleset előzetes értékelése, valamint annak hatása és következményei; a levonandó tanulságok megvitatása; a nukleáris biztonság megszilárdítására irányuló folyamat elindítása; valamint a nukleáris balesetekre és vészhelyzetekre adott válaszok tökéletesítése. Másodsorban a nukleáris biztonságról szóló egyezmény tavaly áprilisi ötödik felülvizsgálati ülésének alkalmával valamennyi szerződő fél – az EU szomszédait is ideértve – beleegyezett abba, hogy a szóban forgó balesetet a szerződő felek 2012-ben megrendezésre kerülő rendkívüli ülésén elemezzék. Ami az atomerőművek elhelyezkedését illeti, ezen ötödik felülvizsgálati ülés keretében már megvitatták a javasolt atomerőművek szomszédságában elterülő szerződő felekkel folytatott konzultációt érintő kérdéseket. 2011. június 20–23-án Genfben rendezik meg az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény (Espooi Egyezmény) részes felei találkozójának ötödik ülésszakát. Az ülés előzetes napirendjén szerepel az atomenergiához fűződő projekteknek egy kisebb testület keretében történő megvitatása is, amelynek célja mélyebb bepillantást nyújtani azzal kapcsolatban, hogy az Espooi Egyezmény miként alkalmazható olyan atomenergetikai vonatkozású projektek esetében, amelyek várhatóan jelentős és kedvezőtlen határokon átnyúló hatással járnak majd. A testület jelentését azután az ülés magas szintű képviselőkből álló csoportja elé terjesztik, a részes feleket pedig felkérik arra, hogy vegyenek fontolóra az egyezmény szerinti, lehetséges nyomon követési intézkedéseket. Az EU-ban elvégzik majd a fent említett találkozók előkészítő munkáját – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – a Tanács előkészítő testületeiben és néhány helyszíni koordinációs ülés keretében, ezáltal lehetővé téve az EU és tagállamai számára, hogy egységesen és hatékonyan lépjenek fel Genfben. * * *

(21)

EUCO 10/11.

201

202

HU


11 . kérdés, előterjesztette: Georgios Toussas ( H-000182/11 ) Tárgy: A líbiai katonai művelet 2011. április 1-én a Tanács úgy döntött, hogy az európai uniós „EUFOR Libya” katonai műveletekkel támogatja a humanitárius segítségnyújtási műveleteket. Az uniós műveletek parancsnokává Claudio Gaudiosi ellentengernagyot nevezi ki, és a műveleti parancsnokságot Rómába helyezi. A Tanács 2011. április 12-i ülésén megerősítette a 2011. április 1-én hozott döntését, miszerint utasítja Gaudiosi ellentengernagyot egy azonnali beavatkozásra irányuló operatív terv kidolgozására a NATO-val szoros együttműködésben, és kifejezi, hogy hajlandó bevonni a misszióba a térségben fekvő harmadik országbeli fegyveres erőket. 2011 második felében (2011. július 1–december 31.) két uniós harci egység, az EUFOR és a balkán HELBROC lesz beavatkozásra alkalmas felkészültségi állapotban. A HELBROC műveleti parancsnoksága Görögországban lesz, és görög irányítás alatt Görögország, Bulgária, Románia és Ciprus fegyveres erőiből áll. Tervezi-e a Tanács szárazföldi erők bevetését Líbiában? Mi lesz a görögök által vezetett balkán harccsoport („HELBROC”) szerepe az „EUFOR Libya” katonai műveletben? A térségben fekvő harmadik országok közül melyek vesznek részt e műveletben? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) Az EU úgy határozott, hogy az UNOCHA felkérése esetén elindítja az „EUFOR Libya” elnevezésű KBVP-műveletet a térségben megvalósuló humanitárius segítségnyújtás támogatására, teljes mértékben tiszteletben tartva a humanitárius fellépésekre irányadó elveket, különösen a pártatlanság és a semlegesség elvét, valamint a nemzetközi szinten elfogadott MCDA-iránymutatásokat (22) . E célból az EU már elfogadta a művelet létrehozásáról szóló határozatot, kinevezte a művelet parancsnokát és kijelölte a művelet római irányítóközpontját. A Tanács felkérte a műveleti parancsnokot, hogy sürgősen szorgalmazza a további tervezést, szorosan együttműködve és egymás munkáját kölcsönösen kiegészítve az ENSZ-szel, a NATO-val és egyéb szereplőkkel, annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálhasson a humanitárius és biztonsági helyzet terén bekövetkező fejleményekre. Az előkészületek részeként az EU arra is készen áll, hogy a PBB kérésére többek között a térség harmadik országai által felajánlott hozzájárulásokat is fontolóra vegye. Az UNOCHA-tól kapott felkérés esetén az uniós fellépések paramétereiről, így azok földrajzi hatóköréről is a kérés alapján döntenek majd. Hasonlóképpen a szükséges eszközök természete is az UNOCHA által megfogalmazott kérés függvénye. A jelenlegi szakaszban nincs lehetőség a felkérés természetének előzetes megítélésére, ebből adódóan pedig a szükséges képességek előrejelzésére sem. * * *

(22)

Iránymutatások a katonai erőforrásoknak bonyolult vészhelyzetekben az ENSZ humanitárius műveletei támogatására történő bevetéséről és a polgári védelemről, 2003. március

12-05-2011

12-05-2011

HU


12 . kérdés, előterjesztette: Charalampos Angourakis ( H-000184/11 ) Tárgy: Egy multinacionális biztonsági cég szerepe az emberi jogok megsértésében Friss értesülések szerint egy nemzetközi biztonsági cég, a Group4 Securicor (G4S) szerződést kötött az izraeli hatóságokkal, melynek értelmében biztonsági felszereléseket és szolgáltatásokat nyújt a palesztin politikai foglyokat őrző izraeli és ciszjordániai börtönök és a ciszjordániai izraeli rendőr-főkapitányság számára, valamint biztonsági felszerelést és munkaerőt biztosít a telepeken folyó műveletekhez. A cég ezenkívül karbantartási eszközöket és szolgáltatásokat is nyújtott az izraeli hadsereg ellenőrzőállomása számára a ciszjordániai falnál, amelyet a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i tanácsadói véleményében illegálisnak nyilvánított. A negyedik genfi egyezmény ebből eredő megsértésére való tekintettel a céget (az izraeli hatóságokkal együtt) elmarasztalták a nemzetközi jog megszegése, valamint az emberi jogok megsértésében és az Izrael általi megszállásban való részvétel miatt. Tekintettel arra, hogy az említett vállalat az Unió tagállamaiban is tevékenykedik és együttműködik az uniós intézményekkel, elítéli-e a Tanács a G4S és az izraeli kormány között létrejött szerződést, valamint a cég együttműködését az izraeli hatóságokkal? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A közel-keleti békefolyamatról szóló 2009. december 8-i nyilatkozatában a Tanács megerősítette álláspontját, miszerint a megszállás alatt álló területeken húzódó választófal a nemzetközi jog értelmében törvényellenes, akadályozza a békét és veszélyezteti a kétállamos megoldás megvalósítását. Ugyanakkor a Tanácsnak nem áll módjában megjegyzést fűzni a magánjogi személyek és harmadik felek között fennálló egyedi szerződéses viszonyokhoz. Amint azt a Tanács a közel-keleti békefolyamatról szóló 2010. december 13-i következtetéseiben is kifejtette, azt szeretné, hogy Izrael Állam, valamint egy önálló, független, demokratikus, egységes és életképes palesztin állam békében és biztonságban éljen egymás mellett. * * * 13 . kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness ( H-000188/11 ) Tárgy: Növekvő EU-ellenes érzelmek Nem aggódik-e a Tanács amiatt, hogy a tagállamoknak nyújtott pénzügyi mentőcsomagok csak még tovább táplálják az egyébként is növekvő EU-ellenes érzelmeket, egyrészt a kedvezményezettek körében, akik úgy érzik, túl nagy árat fizetnek érte, másrészt azon tagállamok között, akik ezeknek a mentőcsomagoknak a költségeit viselik? A legutóbbi finnországi választások eredményei jól mutatják az Unióval szembeni csalódottságot. Megvitatta-e a Tanács ezt a kérdést, és milyen kezdeményezéseket javasolna annak érdekében, hogy leküzdje az úgynevezett „centrum” és „periféria” közötti növekvő megosztottságot?

203

204

HU


Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A pénzügyi támogatási és gazdasági kiigazítási programok jóváhagyásának folyamatában rendszerint teljes körűen megvitatják mind a kedvezményezett, mind pedig a pénzügyi támogatási intézkedésekhez hozzájáruló tagállamokban uralkodó közvéleménnyel kapcsolatos aggodalmakat. E tekintetben figyelembe kell venni a pénzügyi támogatási keret kialakításának bizonyos szempontjait: 1. Pénzügyi támogatást kizárólag a pénzügyi nehézségekkel szembesülő tagállamok kifejezett kérésére biztosítanak. 2. Pénzügyi támogatást kizárólag egy euróövezetbeli tagállam részére biztosítanak annak érdekében, hogy megőrizzék az euróövezet egészének stabilitását. 3. Az euróövezetbeli tagállamok számára biztosított pénzügyi támogatásról egyhangúan határoznak. 4. A pénzügyi támogatást egy gazdasági kiigazítási program keretében biztosítják, az IMF pénzügyi és technikai bevonásával. Ebben az összefüggésben javában zajlik a gazdasági irányítás kiterjedt uniós reformja, ennek keretében pedig épp hat jogalkotási aktus megtárgyalása folyik, amelyek megerősítik majd a gazdasági koordináció keretét az EU-ban. Emellett az „Euró Plusz Paktum” kérdésében is megállapodás született, amelynek értelmében valamennyi euróövezetbeli tagállam, illetve minden egyéb tagállam, amely ebben részt kíván venni, egyedi gazdaságpolitikai kötelezettségvállalásokat tesz, amelyeket azután a legfelsőbb politikai szinten szakértői értékelésnek vetnek alá. Az említett reformok és a tagállamok számára szükséghelyzet esetén kialakított pénzügyi támogatási keret várhatóan erősíti majd az euróövezet és az uniós gazdaság egészének koherenciáját és kohéziós képességét. * * * 14 . kérdés, előterjesztette: Pat the Cope Gallagher ( H-000189/11 ) Tárgy: Az euróövezeti válság Tud-e a Tanács átfogó nyilatkozatot tenni a 2011. április 7–9-én Budapesten tartott nem hivatalos pénzügyminiszteri találkozón történt megbeszélésekről? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A pénzügyminiszterek informális ülésének keretében tartott megbeszélések többek között az alábbi kérdésekre összpontosítottak: közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi

12-05-2011

12-05-2011

HU


stabilitási fejlemények az euróövezetben, a G20-ak washingtoni miniszteri találkozójának előkészületei, árupiaci fejlemények, az új európai felügyeleti struktúra és a stressztesztek. A miniszterek és a jegybanki elnökök kitértek az árupiacok és a kapcsolódó pénzügyi derivatívák piacainak kérdésére is. Egyetértettek abban, hogy a fizikai és a származékos piacok átláthatóságának és integritásának növelése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy azok megfelelően tudják ellátni szerepüket. A miniszterek és jegybanki elnökök eszmecserét folytattak meghívott vendégelőadókkal – Alexandre Lamfalussy professzor, Jacque de Larosière, Sharon Bowles – és az új hatóságok vezetőivel egyrészt arról, hogy az új európai felügyeleti hatóságok és az ESRB miként segíthetnek a pénzügyi ágazatban napjainkban jelentkező kihívások kezelésében, másrészről pedig az új intézményekkel kapcsolatos elképzeléseikről. Továbbá megvitatták a banki és biztosítási ágazat idei stressztesztjéhez kapcsolódó kérdéseket, hangsúlyt fektetve az átláthatóság, a hitelesség, valamint a kormányok részéről annak szükségességére, hogy megfelelően kidolgozott szakpolitikai válaszokkal rendelkezzenek a stresszforgatókönyvek bekövetkezésének esetén. Az eurócsoport és az ECOFIN miniszterei nyugtázták a portugál hatóságok pénzügyi támogatás iránti kérelmét. A miniszterek felkérték a Bizottságot, az EKB-t, az IMF-et és Portugáliát, hogy hozzanak létre egy programot és tegyenek megfelelő intézkedéseket a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében. Egy közös EU/IMF program összefüggésében a Portugáliának szánt pénzügyi támogatási csomagot európai részről az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) és az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) által biztosított keretből kell finanszírozni. Portugália haladéktalanul megkezdi az előkészületeket annak érdekében, hogy minden fél beleegyezését megszerezze, ily módon biztosítva, hogy május közepére elfogadhatják, az új kormány megalakulását követően pedig mihamarabb végrehajthatják az új kiigazítási programot. A program három pilléren alapul: nagyra törő költségvetési kiigazítás a költségvetés fenntarthatóságának helyreállítása érdekében; a növekedést és versenyképességet erősítő reformok, egy nagyra törő privatizációs programot is ideértve; a pénzügyi ágazat likviditásának és fizetőképességének fenntartására irányuló intézkedések. Miután megállapodás jön létre a portugál hatóságokkal, és ahhoz a főbb politikai pártok is támogatásukat adják, a programot a Bizottság és az EKB értékelése alapján az ECOFIN Tanács és az eurócsoport is jóváhagyja a nemzeti eljárásokkal összhangban. A 2011. április 14–15-én megrendezett washingtoni találkozón érdemi megbeszéléseket folytattak, és minden fontosabb szereplő tényleges hajlandóságot mutatott a nemzetközi gazdaságpolitikai törekvések előmozdítására. A leglényegesebb eredmény talán az indikatív iránymutatásokról szóló megállapodás elérése volt, mivel a továbbiakban ezekhez mérik majd azon mutatókat, amelyek a G20-tagok politikai kiigazításait szükségessé tevő, tartósan komoly egyensúlytalanságok felismerésére szolgálnak. Az említett eredmény korántsem triviális: e technikai jellegűnek tűnő megállapodás hátterében valamennyi főbb – fejlett és feltörekvő – gazdaság arra irányuló komoly kötelezettségvállalása húzódik meg, hogy kialakítsák a globális növekedést befolyásoló bizonyos politikák kölcsönös/szakértői értékelésének folyamatát.

205

206

HU


Az indikatív iránymutatásokról született megállapodás alapján a G20-ak várhatóan az év végéig konkrét eredményeket tudnak majd elérni, nevezetesen egy átfogó cselekvési tervet országspecifikus ajánlások kíséretében. A Bizottság, az EKB és a Tanács elnöksége igen jelentős mértékben hozzájárul a folyamat egészéhez, nem utolsósorban azért, mert az új irányítási rendszer nemzetközi szinten sok szempontból hasonló jellemzőkkel rendelkezik, mint uniós szinten. * * * 15 . kérdés, előterjesztette: Brian Crowley ( H-000191/11 ) Tárgy: Keresztény kisebbségek Észak-Afrikában és a Közel-Keleten Az utóbbi hónapokban fokozódott a keresztények és más vallási kisebbségek elleni erőszak Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ismertetné a Tanács, milyen konkrét fellépéseket tervez annak érdekében, hogy megvédje a keresztény és más vallási kisebbségeket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten? Válasz Ezt az elnökség által kidolgozott és sem a Tanácsra, sem annak tagjaira nézve nem kötelező választ nem ismertették szóban az Európai Parlament 2011. májusi strasbourgi ülésszakán a Tanácshoz intézett kérdések órája során. (EN) A vallás és a meggyőződés szabadságának mindennemű megkülönböztetés nélküli előmozdítása és védelme kiemelt helyen szerepel az EU emberi jogi politikájában. Ez iránti elkötelezettségét a Tanács 2009. novemberi ülésén is megerősítette. A 2011. februári Európai Tanács továbbá következtetéseket fogadott el, amelyben elítélte a különböző térségek, így Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaiban is megfigyelhető közelmúltbeli erőszakot és terrorcselekményeket, amelyeket a keresztények és istentiszteleti helyeik, valamint a muszlim zarándokok és egyéb vallási közösségek ellen követtek el. A Tanács megerősítette, hogy a nemzetközi közösség részéről határozottabb közös fellépésre van szükség mindazokkal szemben, akik a vallást a megosztottság, valamint a szélsőséges megnyilvánulások és az erőszak szításának eszközeként kívánják alkalmazni. Az EU a partnerországokkal és multinacionális fórumokkal – különösen az ENSZ-szel – együttműködve arra törekszik majd, hogy kultúrákon átívelő támogatást szerezzen a vallási intolerancia elleni küzdelemhez. A 2009. évi tanácsi következtetések után a Tanács meghívást intézett a főképviselőhöz azzal a céllal, hogy beszámoljon a vallás és a meggyőződés szabadságával összefüggésben hozott intézkedésekről. Az EKSZ feladata, hogy szorosabb figyelemmel kísérje a vallás és a meggyőződés szabadságának korlátozásait világszerte, amivel az EU soron következő emberi jogi éves jelentése is foglalkozik majd. A vallás és a meggyőződés szabadságának kérdését egyre gyakrabban vetik fel az emberi jogi párbeszédek keretében, arra sürgetve a tagállamokat, hogy számolják fel a megkülönböztetést és az intoleranciát. Emellett kapcsolatok kiépítésére és fenntartására is sor kerül az e területen tevékenykedő helyi emberi jogi jogvédőkkel. Ahol elérhetők, az EIDHR (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) országok szerinti támogatási rendszereinek keretében projektfinanszírozási lehetőségeket is kínálnak. Az országspecifikus intézkedésekkel párhuzamosan az EU továbbra is aktív szerepet vállal abban, hogy multilaterális fórumokon szorgalmazza a vallás és a meggyőződés szabadságát.

12-05-2011

12-05-2011

HU


Az EU ösztönzésére született meg az ENSZ Közgyűlésének a valláson vagy meggyőződésen alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló határozata is, amelyet 2010 decemberében konszenzus útján fogadtak el. Az EU továbbá erőteljes, több térséget felölelő támogatást szerzett egy olyan kezdeményezés számára az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2011. márciusi ülésszakán, amely a vallás és a meggyőződés szabadságára irányul. * * *

A BIZOTTSÁGHOZ INTÉZETT KÉRDÉSEK 29 . kérdés, előterjesztette: Liam Aylward ( H-000177/11 ) Tárgy: A mezőgazdaság és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás A mezőgazdasági ágazat felelős a világ üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 13,5%-áért. Az Unión belül a mezőgazdasági ágazat a kibocsátás 9%-át adja. Az európai és ír gazdálkodók jelentős előrelépést tettek a környezetbarátabb intézkedések végrehajtása terén, visszaszorítva a kibocsátás mennyiségét, és ahol csak lehet, a szén-dioxid megkötésére használva a legelőket és a lóheremezőket. Mivel az európai mezőgazdasági ágazat már most hatékonyan működik, és a környezeti fenntarthatóságra és környezetvédelemre vonatkozó politikák és intézkedések már érvényben vannak, nagyon nehéz lenne ennek a szektornak további előrelépést elérnie. Mivel ez az ágazat csak korlátozott mértékű előrehaladást tehet az üvegházhatást okozó gázkibocsátás terén, mit tud tenni a Bizottság annak érdekében, hogy segítse a gazdákat az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentésében, és biztosítsa, hogy az ágazatot ne büntessék az ambiciózus uniós célkitűzések hajszolása közben? Válasz (EN) A mezőgazdaság mintegy 9%-át adja az üvegházhatású gázok (GHG) teljes uniós kibocsátásának, és noha a kibocsátások 1990 óta csökkentek, további erőfeszítésekre van lehetőség és szükség az EU nagyra törő éghajlatváltozási és energetikai célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az EU éghajlatváltozási politikája nem tűz ki konkrét célokat az egyes ágazatok, így például a mezőgazdaság számára. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében (23) azonban a Bizottság felvázolta a mezőgazdaság hosszú távú költséghatékony hozzájárulásának tartományait. A vállaláselosztásról szóló 406/2009/EK (24) határozat célja, hogy 10%-kal csökkentse az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívüli ágazatokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. A közös teherviselés mechanizmusának keretében a tagállamok relatív jólétük (egy főre eső GDP) függvényében tesznek hozzájárulásokat, a 2020-ra kitűzött célok pedig 2005-höz képest a -20% és a +20% közötti tartományban mozognak. Ezért az ő feladatuk, hogy korlátozzák az energetikai szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásait, valamint meghatározzák a mezőgazdaság és az egyéb ágazatok törekvéseit.

(23)

COM(2011) 112 végleges

(24)

HL L 140., 2009.6.5.

207

208

HU


A földhasználat megváltozásából és az erdőgazdálkodásból (LULUCF) származó kibocsátások és a CO2 kivonása még nem része a jelenlegi kötelezettségvállalásoknak. A 2008. évi éghajlatváltozási és energiaügyi csomag keretében arra kérték a Bizottságot, hogy mérlegeljen és adott esetben terjesszen elő egy jogalkotási javaslatot azzal a céllal, hogy a LULUCF 2011 közepéig felvételt nyerjen az EU kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásainak körébe. Az elmúlt év folyamán a nyilvánossággal, vállalkozásokkal, nem kormányzati szervezetekkel, tagállamokkal és szakértőkkel folytatott kiterjedt konzultáció azt mutatja, hogy a többség támogatja a LULUCF felvételét, legalábbis amennyiben az általános célt 20% fölé emelik. A Bizottság közleményt tervez közzétenni 2011 nyarán. A LULUCF felvétele megerősítheti az éghajlatváltozási kötelezettségvállalásokat, biztosítva azt, hogy valamennyi kibocsátással foglalkozzanak. Egyúttal nagyobb figyelmet irányíthat a földkezelők azzal kapcsolatos erőfeszítéseire, hogy fenntartató területgazdálkodási gyakorlatok révén növeljék a szén-dioxid elnyelését, a 2013 utáni közös agrárpolitika (KAP) keretében indított ösztönző programokra adott válaszul. A KAP jelenlegi eszközei foglalkoznak az éghajlatváltozás kérdésével, jórészt az agrár-környezetvédelmi politika és az éghajlatváltozási intézkedések között fennálló kapcsolat többszörös járulékos előnyeiből adódóan. A megreformált KAP, egy fokozottan környezetbarát első pillérrel (szerződésen kívüli éves környezetvédelmi cselekvésekkel, amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésen) és egy célzottabb, éghajlati vonatkozású második pillérrel, egy hivatásos mezőgazdasági tanácsadó szolgálat támogatása mellett, céljául tűzhetné ki, hogy elősegítse a mezőgazdasági termelők számára hatékonyságuk növelését és ezáltal az uniós mezőgazdaság versenyképességének erősítését, egyúttal hozzájárulva az éghajlatváltozási (mérséklő) intézkedésekhez és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentéséhez (vagyis az alkalmazkodáshoz). A Bizottság nyilvánvalóan nem büntetni kívánja a mezőgazdasági termelők közösségét, hanem sokkal inkább segíteni és ösztönözni szeretné őket abban, hogy biztonságos és kibocsátási szempontból hatékony terményeket állítsanak elő, „a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás” előmozdításával, amint azt „A KAP jövője 2020-ig” című közlemény (25) is megállapítja. Az uniós termelők világviszonylatban a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából leghatékonyabb termelők közé tartoznak, és világszinten élen járhatnak abban, hogy példát mutatnak a kibocsátási szempontból hatékony mezőgazdasági termények előállításában, ami csökkentheti a globális mezőgazdasági kibocsátásokat. * * * 31 . kérdés, előterjesztette: Iliana Malinova Iotova ( H-000166/11 ) Tárgy: A 2009/138/EK irányelv végrehajtása 2009. november 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelvet (Szolvencia II). Az irányelvnek elviekben 2012. december 31-ig kellene hatályba lépnie a tagállamokban.

(25)

COM(2010) 672 végleges

12-05-2011

12-05-2011

HU


Vonatkoznak-e az irányelv preambulumában szereplő kivételek ((4), (5), (6), (19), (20), (84) és (85) preambulumbekezdés), valamint a 2. szakasz 4. cikkében részletezett, az alkalmazási körből való kivételek az önkéntes betegbiztosításra Bulgáriában? Felkerülhet az önkéntes betegbiztosítás is azon szervezetek listájára (2. szakasz, 8. cikk), amelyekre az irányelv nem vonatkozik? Az irányelv automatikusan vonatkozik az önkéntes betegbiztosításra vagy ez a kivételekhez tartozik? Az irányelv átültetése után az önkéntes betegbiztosítás továbbra is a betegbiztosításra vonatkozó bolgár jogszabályok – és ezzel a nemzeti egészségügyi jogszabályok – hatálya alá vagy a biztosításokról szóló törvénykönyv hatálya alá tartozik majd? Válasz (EN) Az önkéntes és üzleti egészségbiztosítást nyújtó bolgár biztosítóintézetek nem tartoznak a 2009/138/EK irányelv 8. cikkében foglalt kivételek hatálya alá, az említett cikk ugyanis korlátozott számú, igen sajátos jellemzőkkel rendelkező intézményekre hivatkozik. (26) A Bizottság nem tartja szükségesnek e cikk módosítását. Ez elviekben azt jelenti, hogy a bolgár önkéntes egészségbiztosítási ágazatra az uniós biztosítási jogszabályok alkalmazandók. Ugyanakkor ezen intézetek némelyikére vagy tevékenységeik egy részére esetleg egyéb kivételek vonatkoznak, amint arra a 2009/138/EK irányelv I. címe I. fejezetének 2. szakaszában is hivatkoznak. Az elérendő célokat illetően az irányelvek minden címzett tagállamra nézve kötelezőek, azonban a végrehajtás tekintetében a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra bízzák. * * * 32 . kérdés, előterjesztette: Gay Mitchell ( H-000172/11 ) Tárgy: Nagy léptékű nukleáris katasztrófa A pusztító földrengést és szökőárat követően a Bizottság igen sikeresen koordinálta a Japánba irányuló uniós segélyeket. Fel van-e azonban a Bizottság készülve egy Japánt fenyegető esetleges nagy léptékű nukleáris katasztrófára? Válasz (EN) A tisztelt képviselő a Fukusima Daicsi atomerőműben bekövetkezett nukleáris baleset kérdését vetette fel, amely a Japánra 2011. március 11-én lesújtó pusztító földrengés és szökőár után következett be. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat igen szoros figyelemmel követi az eseményeket. Állandó kapcsolatban állunk a japán hatóságokkal, és folyamatos tájékoztatást kapunk a helyzet stabilizálására, a radioaktív anyagok terjedésének megakadályozására és a kapcsolódó környezeti állapotok felügyeletére irányuló aktuális erőfeszítésekről. A kérdés megvitatása a következő, 2011. május 28-án Brüsszelben megrendezésre kerülő EU–Japán csúcson is folytatódik majd, valamint a küszöbön álló nemzetközi találkozókon (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, G8/G20 stb.). (26)

HL L 335., 2009.12.17.

209

210

HU


Ami azt a kérdést illeti, hogy az EU miként tudna reagálni egy harmadik országot sújtó olyan nukleáris baleset feltételezett bekövetkezése esetén, amikor a baleset léptéke meghaladja az érintett ország képességeit a kialakult helyzet kezelésére, meg kell jegyezni, hogy az EU-nak különféle eszközök állnak rendelkezésére, amelyek ilyen esetben mozgósíthatók, így például az alábbiak: 1) az uniós polgári védelmi mechanizmus. A segítségnyújtás konkrét formája a nukleáris baleset/incidens típusának, az érintett országtól érkező kérés és a tagállamokban rendelkezésre álló képességek függvénye. Általában az ilyen jellegű segítségnyújtás kiterjedhet többek között az előzetes értékelés, a mintavétel és az előrejelzés szakaszára; a felkutatási és mentési tevékenységekre; valamint a tömeges sugármentesítő létesítményekre; illetve a műszaki felszereléseket – például a hulladék biztonságos és kockázatmentes kezelése érdekében –, valamint a területen jártas polgári védelmi szakértők által kínált nukleáris szakértelmet is felölelheti. 2) a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (NSCI, a Tanács 2007. február 19-i 300/2007/Euratom rendelete). Az NSCI pénzügyi támogatást nyújt harmadik országok számára annak elősegítése érdekében, hogy javíthassák a nukleáris biztonság és a sugárvédelem szintjét, gondoskodva a radioaktív hulladék biztonságos szállításáról, kezeléséről és elhelyezéséről. E program végrehajtását a EuropeAid végzi, együttműködve az Európai Külügyi Szolgálattal és az Európai Bizottság energetikai kérdésekért és közlekedésért felelős főigazgatóságaival, a Bizottság Közös Kutatóközpontjának technikai támogatása mellett. 3) a stabilitási eszköz (az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 12-i 1717/2006/EK rendelete (27) ). Ez az eszköz egyúttal rövid távú és hosszú távú kezdeményezések, így például a természeti vagy ember okozta katasztrófákra adott azonnali válaszként hozott intézkedések finanszírozására is alkalmazható. Ilyen intézkedések például a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek nyomon követése és elhelyezése, a nukleáris biztonság és védelem, a tisztítási intézkedések, a létfontosságú infrastruktúrák védelme, az energiaelosztás, a vészhelyzeti reagálás és az első beavatkozóknak nyújtott támogatás. * * * 33 . kérdés, előterjesztette: Gilles Pargneaux ( H-000173/11 ) Tárgy: Lehetséges érdekellentétek az aszpartám kapcsán A 2011. március 8-i H-000072/2011 kérdésemre kapott válaszban a Bizottság jelzi, hogy 2020. december 31-ig nem fogja a véleményét átértékelni az aszpartámról. Meg tudja-e mondani a Bizottság, hogy pontosan mennyi élelmiszert, vagy gyógyszert kell ahhoz fogyasztanunk, hogy elérjük a napi 40 mg/kg-os megengedett aszpartám bevitel értékét? Nem kellene-e újratárgyalni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. február 28-i nyilatkozatát azok után, hogy fény derült arra, hogy Dominique Parent-Massin, az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó bizottságának szakértője szerződés

(27)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1717/2006/EK rendelete a Stabilitási Eszköz létrehozásáról, HL L 327., 2006.11.24.

12-05-2011

12-05-2011

HU


viszonyban állt az édesítőszer ipari nagyfogyasztójával, a Coca-Colával, valamint a világ első számú aszpartám gyártójával, az Ajinomotóval? Hogyan reagál a Bizottság az összeférhetetlenség újabb példájára? Válasz (EN) A tisztelt képviselő előző, aszpartámról szóló H-000072/2011. sz. szóbeli választ igénylő kérdésének (28) a Parlament Környezetvédelmi Bizottságában nemrégiben történt megvitatását követően a Bizottság jelenleg annak lehetőségét fontolgatja, hogy az aszpartám teljes körű újraértékelését egy korábbi időpontra teszi a tervezett újraértékeléshez képest, amelynek várható időpontja legkésőbb 2020 decembere az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére kidolgozott program létrehozásáról szóló 257/2010/EK (29) bizottsági rendeletben foglaltak szerint. Az aszpartám több különböző élelmiszercsoportban is engedélyezett élelmiszer-adalékanyag, mégpedig eltérő legmagasabb megengedett előfordulási szinteken. Általános szabályként az élelmiszer-adalékanyagok táplálék útján történő lehetséges bevitele több kritérium, így például a különféle élelmiszercsoportok napi bevitelhez történő viszonylagos hozzájárulásának, valamint az egyes élelmiszercsoportokban alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok koncentrációjának függvénye. Továbbá a lakosságon belüli célcsoport (gyermekek vagy felnőttek) feltüntetése is fontos, mivel a megengedhető napi bevitel (ADI) eléréséhez szükséges (élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó) bizonyos élelmiszerek mennyisége a népességi célcsoport súlyától függ, szem előtt tartva, hogy az ADI értékét testsúlykilogrammonként (kg) állapítják meg. Az aszpartám orvosi kezelés keretében történő potenciális bevitele egyúttal a napi adagok számának és a páciensek életkorának függvénye. Ráadásul a kezelés esetleg csak korlátozott számú napig javallott. Ezért a szóban forgó kérdésre nem adható általános válasz. 2006. évi véleményében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megerősítette, hogy az aszpartám táplálék útján történő potenciális bevitele (30) jóval a napi 40 milligramm per testsúlykilogramm alatt marad, még a termékből nagy mennyiségben fogyasztók esetében is. Az esetleges összeférhetetlenségről szóló EFSA-szabályok értelmében a tisztelt képviselő szóbeli választ igénylő kérdésében idézett szakértő – minden más szakértőhöz hasonlóan – érdekeltségi nyilatkozatokat írt alá, amelyeket az EFSA megvizsgált. Az összeférhetetlenségről szóló EFSA-szabályokkal összhangban az említett szakértő nem vett részt az EFSA élemiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal (ANS) foglalkozó tudományos testületének aszpartámról folytatott megbeszélésein. Továbbá az EFSA 2011. február 28-i nyilatkozatát az EFSA, nem pedig az EFSA-ANS testület állította össze. Ezért a Bizottság jelen esetben nem lát összeférhetetlenséget.

(28)

http://www.europarl.europa.eu/QP-WEB/application/home.do?language=EN.

(29)

A Bizottság 2010. március 25-i 257/2010/EU rendelete az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésére kidolgozott program létrehozásáról, EGT-vonatkozású szöveg, HL L 80., 2010.3.26.

(30)

Az élelmiszer-adalékanyagok, aromák, technológiai segédanyagok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (AFC) tudományos testületének a Bizottság felkérésére kidolgozott véleménye az aszpartám hosszú távú rákkeltő hatását vizsgáló új tanulmánnyal összefüggésben [Opinion of the Scientific Panel on Food Additives, Flavourings, Processing Aids and Materials in contact with Food (AFC) related to a new long-term carcinogenicity study on aspartame]. EFSA Journal (2006) 356., 1–44. o.

211

212

HU


* * * 34 . kérdés, előterjesztette: Jacek Włosowicz ( H-000174/11 ) Tárgy: A nyári időszámítás Egy évvel ezelőtt feltettem egy kérdést a Bizottságnak a nyári időszámításról a téli időszámításra való átállás hasznosságával kapcsolatban (H–0103/2010. sz. kérdés). Most szeretném megtudni, hogy a Bizottság álláspontja továbbra is megegyezik-e az egy évvel ezelőttivel. Tud-e a Bizottság az energetika terén folytatott legújabb kutatásokról, melyek szerint az átállás nincs hatással az energiaegyensúlyra? Tud-e a Bizottság arról, hogy a legújabb orvosi kutatások szerint az átállás káros hatást gyakorol az emberek egészségére? Hogyan vélekedik a Bizottság arról, hogy további országok döntöttek úgy, hogy elhagyják az óra átállításának gyakorlatát? Elegendő okot biztosítanak-e a fenti tények a Bizottság számára ahhoz, hogy módosítsa az álláspontját, és ezáltal egészségesebbé és gazdaságosabbá tegye az uniós polgárok életét? Válasz (EN) Amint azt a Bizottság a 2010. márciusi ülésszakon előterjesztett, H-000103/2010. sz. azonos tárgyú szóbeli választ igénylő kérdésre adott válaszában (31) is kifejtette, a nyári időszámítás jelenlegi rendszerének hatásairól szóló, a Bizottság által 2007-ben elfogadott jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy a nyári időszámítás nem jár negatív hatásokkal, sőt némi energiamegtakarítást eredményez. A jelenlegi megoldások nem adnak okot aggodalomra az EU tagállamaiban, amelyek nemzeti alapon vezették be a nyári időszámítást, és ezt a döntést azóta egyszer sem kérdőjelezték meg. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy a helyzet megváltozott volna a jelentés közzététele, illetve a fent említett 2010. évi szóbeli választ igénylő kérdés megválaszolása óta. A Bizottság különösen nem értesült olyan új reprezentatív bizonyítékokról, amelyek rámutatnak a nyári időszámítás jelenlegi uniós rendszerének kedvezőtlen hatásaira. A Bizottság tudomásul vette, hogy Oroszország a közelmúltban úgy döntött, felhagy az óraátállítás gyakorlatával. * * * 35 . kérdés, előterjesztette: Rareş-Lucian Niculescu ( H-000175/11 ) Tárgy: Válság a foszfátalapú műtrágyák tekintetében A közelmúltban „A Sustainable Global Society” (Fenntartható globális társadalom) címmel közzétett tudományos jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövetkező harminc évben kimerülhetnek a nyersfoszfátlelőhelyek (a búza-, rizs- és kukoricatermesztéshez használt fő műtrágyák nyersfoszfátból készülnek). A világ hetedik legnagyobb (31)

http://www.europarl.europa.eu/QP-WEB/

12-05-2011

12-05-2011

HU


búzatermesztője, Ausztrália már most a termőtalaj fokozott foszforhiányával szembesül. E jelentés azt is kimutatja, hogy befektetésekre van szükség új foszfátforrások felfedezése érdekében, valamint olyan technológiák kifejlesztéséért is, amelyek lehetővé tennék a foszfornak a vízből való kivonását. Kérem a Bizottságot az alábbi kérdések megválaszolására: létezik-e információ a világszerte található nyersfoszfátlelőhelyekről? hogyan változott a foszfátalapú műtrágyák ára az utóbbi években? szándékában áll-e a Bizottságnak az e téren folytatandó kutatást támogatni e nyersanyag új lelőhelyeinek megtalálása vagy a helyettesítésére alkalmas anyagok felfedezése érdekében? Válasz (EN) Az elmúlt pár év folyamán több tudományos tanulmány is napvilágot látott a globális nyersfoszfátellátás témájában. Miközben igaz, hogy néhány tanulmány szerint még harminc évig kitartanak a fennmaradó készletek, a legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, hogy ennél számottevőbb nyersfoszfátkészletek állnak rendelkezésre, amelyek elegendőek ahhoz, hogy meglehetősen hosszú ideig kiszolgálják a jelenlegi igényeket. (32) A legfrissebb adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az új készletek jelentős mértékben egyetlen földrajzi térségben koncentrálódnak, ezáltal felvetve az ellátás biztonságának bizonyos kérdéseit. Továbbá egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a fennmaradó készletek összefüggésbe hozhatók a kadmium és egyéb nehézfémek növekvő koncentrációs szintjével, ami magában hordozza az említett szennyező anyagok eltávolításához szükséges magasabb költségek, illetve a talaj potenciális szennyezésének kockázatát, ami a rosszabb minőségű műtrágya alkalmazásából adódhat. (33) A Bizottság rendelkezésére álló árinformációk a nyersfoszfát árának hirtelen növekedéséről számolnak be 2008 folyamán, amit az árak stabilizálódása, majd pedig egy fokozatosabb emelkedése követett a 2010/2011-es időszakban. A Bizottság az elmúlt öt év során két tanulmányt készíttetett a témában (34) , valamint a probléma bizonyos szempontjaival foglalkozó kutatási projekteket is támogatott. A mezőgazdasági termelés és az élelmezésbiztonság fenntarthatóságának javításával kapcsolatos általános megközelítés részeként akár további lényeges kutatási és innovációs fellépések is a figyelem középpontjába kerülhetnek a jövőben. Nincs arra utaló jel, hogy a foszfor valaha is helyettesíthetővé válik a műtrágyák és takarmány-adalékanyagok alapvető összetevőjeként. Olyan alternatív nyersanyagok sem léteznek, amelyek a nyersfoszfát helyébe léphetnének. Ugyanakkor a Bizottság égisze alatt működő, a foszfor fenntartható hasznosításával foglalkozó szakértői csoport 2011. február 17-i ülésén ismertetett információk arra utalnak, hogy a közelmúltban élénkültek az új foszforkészletek feltárására irányuló kutatások, illetve hogy komoly lehetőségek rejlenek a szóban forgó erőforrás hatékonyabb felhasználásában. A hatékonyabb hasznosítás meghosszabbítaná ezen erőforrás rendelkezésre állásának időtartamát, miközben csökkentené a túlzott felhasználáshoz (32)

World Phosphate Reserves [Globális foszfátkészletek], International Fertiliser Development Council, 2010.

(33)

Sustainable Use of Phosphorus [A foszfor fenntartható hasznosítása], Schroder, Cordell, Smit and Rosemarin, 2010.

(34)

Elérhető itt: http://ec.europa.eu/environment/natres/phosphorus.htm

213

214

HU


köthető környezeti problémákat. A fenntarthatóbb felhasználáshoz vezető intézkedések közé sorolhatók az alábbiak: hatékonyabb kutatási és kitermelési gyakorlatok; a melléktermékek nagyobb arányú feldolgozása; biotechnológia alkalmazása a takarmányok és a műtrágyák hatékonyságának javítására; a mezőgazdasági technikák módosítása a felhasznált műtrágya mennyiségének vagy a foszforveszteség mértékének csökkentésére (ideértve a tápanyag-gazdálkodás körültekintőbb megtervezését is a gazdaságok szintjén); a veszendőbe menő élelmiszer mennyiségének csökkentése a fogyasztói magatartás megváltoztatásával; valamint a foszfor trágyából, szennyvízből, szennyvíziszapból és a szennyvíziszaphamuból történő újrahasznosítása. A Bizottság részletesebben is meg kívánja vizsgálni ezt az erőforrásokat érintő egyre hangsúlyosabb kérdést, mégpedig az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó, küszöbön álló ütemterv összefüggésében, amely 2011 egy későbbi szakaszában várható. * * * 36 . kérdés, előterjesztette: Ivo Belet ( H-000180/11 ) Tárgy: A Japánból származó élelmiszerek ellenőrzése A fukusimai atomerőműben bekövetkezett nukleáris baleset miatt a Bizottság a 2011. március 25-i 297/2011/EU rendeletben speciális feltételeket állapított meg a Japánból származó takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozóan. Ilyen intézkedés többek között a Japánból származó termékek szigorú és szisztematikus ellenőrzése. Emellett a Bizottság és az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság határozata (az Állandó Bizottság 2011. április 8-i határozata) csökkentette a radioaktív szennyezés megengedett maximális határértékeit is. A 297/2011/EU rendelet alapján vontak-e már ki Japánból származó élelmiszereket az Unió piacáról? A gyorsriasztási rendszer keretében jelentettek-e már a tagállamok olyan eseteket, amelyekben túl magas radioaktív szennyezettséget állapítottak meg? Válasz (EN) A Bizottság a 2011. április 11-i 351/2011/EU (35) rendelettel módosított, a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 25-i 297/2011/EU (36) végrehajtási rendelete nem írja elő valamennyi Japánból származó élelmiszer kivonását az EU piacáról. Csak azon takarmányokat és élelmiszereket kell kivonni a piacról, amelyek nem felelnek meg a takarmányban és élelmiszerben fellelhető különféle radionuklidok maximális határértékeinek, a 297/2011/EU rendelet II. mellékletében előírtak szerint. 2011. május 2-áig nem érkezett értesítés az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe (RASFF) a Japánból származó vagy onnan szállított takarmányban és élelmiszerben kimutatott magas szintű radioaktív szennyezettséggel kapcsolatban. A 297/2011/EU rendelet 8. cikkével összhangban a tagállamok heti rendszerességgel tájékoztatják a Bizottságot a kapott vizsgálati eredményekről. A Bizottság 2011. május 2-án kézhez kapta a Japánból származó takarmányból és élelmiszerekből vett 98 minta (35)

HL L 97., 2011.4.12.

(36)

HL L 80., 2011.3.26.

12-05-2011

12-05-2011

HU


vizsgálati eredményeit, és a minták többsége kimutatható szinten nem tartalmazott jód-131, cézium-134 és cézium-137 radionuklidokat. Abban a pár mintában, amelyben radioaktív összetevőt találtak, a koncentráció szintje közel állt a kimutathatóság szintjéhez, és jóval a maximális megengedett szint alatt maradt. Egyes mintákat a jód-131, cézium-134 és cézium-137 vegyületeken felül egyéb radionuklidok szempontjából is elemeztek, de azok előfordulása nem volt kimutatható. * * * 37 . kérdés, előterjesztette: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou ( H-000181/11 ) Tárgy: Garanciacsomagok a görög pénzügyi rendszer és reálgazdaság támogatására 2008-ban a görög kormány bejelentette, hogy 5 milliárd euró értékű elsőbbségi részvény kibocsátásából, 15 milliárd euró értékű garanciacsomagból és 8 milliárd euró értékű államkötvény kibocsátásából álló csomaggal támogatja a görög pénzügyi rendszert. Ezt követően, 2010-ben 15 és 25 milliárd eurós garanciacsomagokat nyújtottak. A Bizottság jóváhagyását követően a görög kormány most egy további 30 milliárd eurós garanciacsomag elfogadását kéri. Ebben a tekintetben: Hogyan értékeli a Bizottság a görög gazdaságtámogató mechanizmus keretében az euróövezet tagállamai és az IMF által a görög bankrendszer stabilizálása céljából létrehozott pénzügyi stabilitási alap eddigi működését? Hogyan ítéli meg a görög állam által garantált hitelintézetek tőkemegfelelésének konszolidációjához való hozzájárulását? Van-e arra vonatkozó információja, hogy a görög kormány által nyújtott garanciákat milyen mértékben vonták be a reálgazdaságba? Meghatároztak-e minimális célkitűzéseket arra vonatkozóan, hogy a garanciák hány százalékát kell elkülöníteni a görög gazdaság hitelállományának növekedésére való tekintettel? Válasz (EN) A görög pénzügyi stabilitási alap (HFSF) megkezdte működését, és már meg is kapta a támogatás első részletét. Az alap igazgatótanácsa 2010 októbere óta működik. A HFSF általi feltőkésítés esetleges jövőbeli szükségességének megbecslése érdekében a Görög Nemzeti Bank rendszeresen fizetőképesség-előrejelzési tevékenységet végez a görög kereskedelmi bankok viszonylatában. A HFSF biztonsági hálóként szolgál a görög banki ágazat számára, és szükség esetén készen áll annak támogatására. Annak ténye, hogy a pénzügyi stabilitási alap háttértámogatásként elérhető a fizetőképességi problémákkal szembesülő bankok számára, pozitívan hozzájárult Görögország pénzügyi stabilitásához. Például a viszontagságos körülmények ellenére több banknak is sikerült magánbefektetőktől (NBG, Piraeus) származó tőkére szert tennie. Néhány bank tőkeáttétel-csökkentés útján javította tőkemegfelelését (Eurobank, Alpha). Az államilag garantált bankkötvények formájában biztosított, 30 milliárd EUR összegű új részletet jóváhagyták annak érdekében, hogy növeljék a rendszer likviditási tartalékát, amire a betétben elhelyezett összegek nagyarányú kiáramlása és az eurórendszer által

215

216

HU


nyújtott kezesség gyengülése miatt volt szükség, amit a piac ingadozása, az államadósság leminősítése és az EKB kezességvállalási szabályainak megváltozása idézett elő. A bankok új részlethez való hozzáférése középtávú finanszírozási tervek elfogadásának függvénye, amelyek bankspecifikus célokat és intézkedéseket állapítanak meg annak érdekében, hogy csökkentsék az eurórendszer likviditásától való függőséget. Ugyanakkor e terveknek összhangban kell állniuk az állami támogatásról szóló uniós szabályok alapján igényelt program és szerkezetátalakítási tervek égisze alatt kialakított makrogazdasági és költségvetési keretekkel. A Bizottság rendelkezésére bocsátott információk szerint nem került sor ilyen célok megállapítására. A hitelállomány görögországi növekedése azonban vélhetően összhangban áll a program makrogazdasági keretével. * * * 38 . kérdés, előterjesztette: Mairead McGuinness ( H-000187/11 ) Tárgy: Az élelmiszer-ellátási láncban érdekelt vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platform Tudna-e a Bizottság tájékoztatást nyújtani az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum és különösen az élelmiszer-ellátási láncban érdekelt vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platform munkájának előrehaladásáról? Kérem a Bizottságot, hogy külön számoljon be az érdekeltek platformban való szerepvállalásának mértékéről, a következőkben tervezett lépésekről és a várható eredményekről. A Bizottság véleménye szerint a megfelelő irányban halad-e a magas szintű fórum keretében működő platformok munkája, és kielégítő eredményt nyújt-e majd az élelmiszer-ellátási láncban érdekelt valamennyi szereplő számára? Válasz (FR) 2010. november 16-i első ülésének alkalmával a Bizottság által létrehozott, az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum (37) az alábbi négy területen kívánt technikai munkába fogni: a vállalkozások közötti szerződéses viszonyok az élelmiszer-ellátási láncban, az EU élelmiszerár-megfigyelési eszköze, az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképessége, valamint az agrárlogisztika. A Bizottság az első három területen már létre is hozott szakértői platformokat, az agrologisztikával foglalkozó negyedik platformot pedig 2011-ben tervezi útjára indítani. A már megrendezett, illetve a soron következő ülések ütemterve megtekinthető a Bizottság honlapján. (38) Az élelmiszer-ellátási láncon belül a vállalkozások közötti szerződéses viszonyokkal foglalkozó szakértői platform keretében a Bizottság egyfajta elkötelezettséget vélt felfedezni a vitában részt vevő érdekelt felek körében arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások közötti szerződéses viszonyok összefüggésében kidolgozzák a tisztességesség fogalmának közös (37)

A Bizottság 2010. július 30-i 2010/C 210/03 határozata az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum létrehozásáról (HL C 210., 2010.8.3.)

(38)

Megrendezett ülések: http://circa.europa.eu/Public/irc/enterprise/hl-forum-food-supply-chain/meetings?a=lprv Soron következő ülések (előzetes időpontok): http://circa.europa.eu/Public/irc/enterprise/hl-forum-food-supply-chain/meetings?a=lftr

12-05-2011

12-05-2011

HU


megközelítését. A szakértői platform várhatóan 2011 szeptemberében terjeszt elő javaslatot a tisztességes szerződéses viszonyok fogalommeghatározására vonatkozóan, mindezt olyan gyakorlatokkal szemléltetve, amelyeket ténylegesen alkalmaztak az ellátási láncon belül, lehetőség szerint hangsúlyt fektetve a legpozitívabb példákra. Az érdekelt felek közösen kidolgoztak egy ütemtervet az említett célkitűzés elérésére. Attól függően, hogy a mostantól júniusig terjedő időszakban milyen előrehaladást sikerül felmutatni, a Bizottság vagy elfogadja e megközelítést, vagy pedig új munkamódszert javasol a kielégítő eredmények elérésének biztosítása érdekében. Továbbá „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” (39) című közleménnyel, valamint a kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentéssel (40) összhangban a Bizottság 2011 őszén közleményt tervez elfogadni, amelyben felvázolja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémáját, tájékoztatást nyújt az említett gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokról és azok végrehajtásáról, valamint rávilágít a lehetséges intézkedésekre. Szintén 2011 őszén a Bizottság a szakértői platform és a fórum elé terjeszt egy jelentést az agrár-élelmiszeripari ágazatban a nemzeti versenyhatóságok által végzett munkáról. A tények elemzéséből kiindulva, az élelmiszer-ellátási láncon belül a vállalkozások közötti szerződéses viszonyokkal foglalkozó szakértői platform a tervek szerint egy második szakasz keretében feltérképezi majd a lehetséges fellépéseket és végrehajtási eszközöket, a magas szintű fórumnak tett esetleges ajánlások céljából. Az élelmiszerár-megfigyelési eszközzel foglalkozó szakértői platform érdekelt felei már ellátták a Bizottságot néhány hasznos javaslattal arról, hogy az eszköz miként tökéletesíthető. A platform továbbá olyan szempontból is fontos fórum, hogy segít szinergiákat teremteni az eszköz uniós szintű kialakítása és az egyes tagállamokban már működő ármegfigyelő központok között. Az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességével foglalkozó szakértői platform feladata, hogy figyelemmel kísérje a magas szintű csoport által tett mindazon ajánlások széles körének végrehajtását, amelyek 2008-ban és 2009-ben a szóban forgó kérdéshez kapcsolódtak. Felhasználva az érdekelt felek hozzájárulásait, a Bizottság javasolta, hogy a platform munkája négy olyan témára összpontosítson, amelyek esetében jelentős hozzáadott értékkel járhat az érdekelt felek fórumon belül folytatott párbeszéde. E négy téma a következő: a fenntartható versenyképesség társadalmi pillére, a címkézés, az innováció és a belső piac. Ez a választás figyelembe veszi az egyéb fórumokon – így például a fenntartható európai élelmiszeripari termeléssel és fogyasztással foglalkozó kerekasztal égisze alatt – a különféle érdekelt felek közreműködésével zajló munkát is, és célja a párhuzamos tevékenységek kiküszöbölése. A kiválasztott témák mindegyikével célzott munkaértekezletek keretében foglalkoznak majd. 2011. május 3-án munkaértekezletet tartottak az élelmiszer-ellátási láncon belül felmerülő fontos társadalmi kérdésekről, és konstruktív megbeszélést folytattak a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szerepéről, valamint az ENSZ vállalati és emberi jogi keretéről.

(39)

A Bizottság közleménye: „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” , COM(2010) 608 végleges/2

(40)

A Bizottság jelentése: A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete – „A kereskedelem és a forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra”, COM(2010)355 végleges

217

218

HU


A szakértői platformok a magas szintű fórumnak tartoznak jelentéstétellel. A fórum második ülésére várhatóan 2011 novemberében kerül sor azzal a céllal, hogy kidolgozzák a következő év technikai munkájának terveit. Az eddig elért előrehaladás alapján a Bizottság úgy véli, hogy a magas szintű fórum még mandátumának 2012. decemberi lejárta előtt kielégítő eredményeket tud elérni. * * *

12-05-2011

2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK

Recommend Documents