2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
Itt a nyár!
Kirándulás… két hét távlatából
Kedves Hírlap Olvasók! Újra elérkezett a nyári szünet ideje az iskolában, és szokásunkhoz híven mi is letesszük a lantot két és fél hónapra. A következő Hírlapot augusztus 27 -én jelentetjük meg. Az év első felét próbáljuk méltóképpen búcsúztatni, így dupla számmal kedveskedünk Önöknek. Beszámolunk a két héttel ezelőtti gyalogtúráról, mely néhol szaunában lépdelésnek felelt meg. Ehhez kapcsolódik a tarjáni várról szóló, és annak történetét leíró rövid cikkünk is. A pünkösdi kemenceavató igen jól sikerült, jókat ettünkittunk és felköszöntöttük Szente Lászlót is. Ezen eseményről Kókai Rita készített összefoglalót. Öröm, hogy az iskolából egyre több információt kapunk mostanában, most sincs ez másképp: az év végéhez kapcsolódva az igazgató asszony beszámol a tanulmányi eredményekről, a dicséretben, jutalomban részesülő tanulókról. Végül polgármesteri beszámoló keretében tájékozódhatnak a támogatásokról és az elmúlt számban beharangozott, a trianoni évforduló kapcsán készült történelmi interjút, visszatekintést ajánljuk figyelmükbe. A Hírlap nyári szünete kapcsán ismét szeretnénk felhívni a figyelmet az Egyesületünk honlapján működő Hírlevél feliratkozási opcióra. Eddig is, és ezután is arra kívánjuk használni a honlap ezen funkcióját, hogy a programokról, eseményekről, információkról tájékoztatót, emlékeztetőt küldjünk a regisztráltaknak, ezáltal első kézből kaphatják meg a rendezvényekre, kirándulásokra vonatkozó információkat. Ennek kiemelt szerepe lehet a nyári időszakban, hiszen ez az egyetlen módja az értesítésnek egy adott program szervezéséről, részleteiről. Külön felhívjuk a bringázni szerető olvasóközönség figyelmét, hogy a nyár folyamán egy kerékpáros túrát szeretnénk szervezni, melyről ugyancsak a hírlevél és persze a honlapunk útján tájékoztatjuk az érdeklődőket. Így aztán bíztatunk mindenkit, aki szívesen értesülne ezen és egyéb eseményekről is, hogy iratkozzanak fel a hírlevélre, melyre a név és e-mail cím megadásával lehet regisztrálni, a jobb oldali menüsávban. Reméljük minden kedves Olvasónknak lesz lehetősége kikapcsolódni, pihenni a nyáron, ehhez kívánunk jó időtöltést, találkozunk augusztus végén! A szerkesztőség nevében: Pósfai Csaba
Június 5-én ismét útnak indultunk minden gyermelyi előtt jól ismert Tarjánba. Az útvonal viszont már csöppet sem volt mindennapi. Talán ott érdemes kezdeni, hogy ragyogó napsütéses időben, esős napok között indultunk útnak 9 órakor. A B táblai tóig még ismerős terepen jártunk, majd a tóhoz érve letértünk a kitaposott útról. Előtte azért, hogy be tudjuk lőni útvonalunkat és köztes célállomásunkat felmásztunk az Őrhegyre. Igen, Gyermelynek is van Őrhegye! Aki esetleg nem tudná melyik is az, annak egy következő kirándulás alkalmával szívesen megmutatjuk!
A csapat az Őrhegy tetején, innen gyönyörű a kilátás a B-táblai tóra
Miután valamelyest sikerült tájékozódnunk és egy kicsit elbizonytalanodnunk a helyes útvonalat illetően, elindultunk, hogy meghódítsuk a Somlyó-hegyet és annak várát. Odaérkezve bizony jól esett a pihenés a menedékháznál. Hosszasan baktattunk a tűző napon, majd amikor azt hittük, hogy végre beérkezünk a fák hűs árnyékába, akkor jött a fekete leves. Az előző napok csapadéka akkor indul visszaútjára, meleg pára állapotában. Itt többünknek a kirándulás kezdett harccá válni a túlélésért. Hát hiába, a kényelmes túra bakancsok (csak a résztvevők tudják, hogy volt olyan útitársunk, aki igazán speciális, kevés túrázó által ismert lábbeliben vágott neki a távnak) és öltözet mellett az állóképesség is elengedhetetlen kellék a természetjárásban. No de, a Somlyón megpihenhettünk egy kicsit. Akit a lába nem engedett megpihenni nekilátott felkutatni a néhai Somlyó vár maradványait. A várról az interneten fellelhető információkat természetesen kicsit
Impresszum — Gyermelyi Hírlap, (163/829/1/2008), ISSN 2060-3665, IV. évfolyam, 8-9. szám, Felelős kiadó: „Gyermelyért” Faluvédő Egyesület (Levélcím: 2821 Gyermely, Petőfi tér 7.), Megbízott felelős szerkesztő: Végh Zsigmond, Szerkesztők: Bederna Zoltán, Kókai Rita, Molnár Béla, Nyíri Hajnalka, Petró Klaudia, Pósfai Csaba, Rácz Tibor, Tirpák László E-mail:
[email protected], Honlap: http://www.gyermelyert.hu, Következő lapszám megjelenése: 2011. augusztus 27. szombat, lapzárta: a megjelenés előtti szerda 16 órakor
2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
lejjebb megosztjuk önökkel. Egy kis szusszanás után tovább indultunk tudván, hogy még alig vagyunk túl a táv felén, de mégis reméltük, hogy ez nem így van. Érdekes volt, hogy tempónk egyáltalán nem csökkent a táv vége felé sem. Talán azért, mert a kezdeti teljesítési kényszert lassan, fokozatosan felváltotta az ábránd a gőzölgő gulyásleves és a hideg frissítő ital után. Úgy érzem, nem én voltam az egyetlen, aki azt gondolta, hogy ha a Pince a Vén Préshez akár tíz méterrel távolabb lett volna, akkor … De nem, ott volt bizony egy méterrel sem messzebb, mint ahol lennie kellett, és mi ittunk és megint ittunk és ettünk és pihentünk és egy nagyon jót beszélgettünk. Szépen csendben felszálltunk az értünk jövő buszra és hazatértünk. Mára mindenki kipihente magát és ha most még nem is, de egy-két hét múlva biztosan szívesen újra útnak indulna. Köszönjük mindenkinek a részvételt! A szervezők nevében Bederna Zoltán (A túrán készült fotók a Faluvédő Egyesület honlapján a www.gyermelyert.hu oldalon megtekinthetők.)
kétharmada német nemzetiségű. 1529- től az Oszmán Birodalomhoz került. A hódoltság idején a falu kiürült, valószínűleg a vár is ekkor pusztult el Tarján 1640 után népesült be újra református magyarokkal. Nováki Gyula és Skerletz Iván (1994 évi) felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter. A vár északkeleti végén egykori épületet sejtető szögletest talajdomborulat észlelhető. A délnyugati oldal kúpszerű kiemelkedése egykori torony helyét sejteti. A várat a gerinc nyereg felöli oldalán sziklába vágott árokkal védték. Ennek szélessége 8-9 méter, mélysége 2-3 méter. Az árok a vár mindkét oldalán folytatódik, azonban északkeleti irányba haladva ma már egyre elmosódottabb lepusztultabb állapotban találjuk. A nagy várároktól délnyugatra külső védelmi vonal csekély maradványait találjuk amely a kb. 37 méter hosszú elő dombot veszi körül. Ennek árkát valószínűleg nem fejezték be. forrás:internet
Kemenceavatót tartottunk Felszabadult, oldott hangulatban zajlott a pünkösdhétfői FALUKEMENCE avatás, ahová sokan érkeztek kis falunkból. A köszöntő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben találjunk minél több alkalmat arra, hogy a kemencében készült finom ételek mellett, finom borokat kortyolgatva, Gyarmatpuszta szívet-lelket melengető szépségében gyönyörködve együtt legyenek itt a kemencénél családok, barátok, munkahelyi közösségek egyaránt, s hogy az így megélt jókedvű pillanatok jelentsenek örömünnepet, mely hétköznapjainkat is könnyebbé teszi. Tudjunk fékezni a rohanó hétköznapok közepette! -ez a Falu Kemencéjének „üzenete”! Nyíri Róbert atya felszentelte a falu kemencéjét, lelkészünk Petró Klaudia pedig asztali áldással kívánt jó étvágyat Végh Róbert falu kemencéjében sütött kenyérlángosához, és Szente Lászlóék által készített gulyásleveshez. Mindkettő hatalmas siker volt. A poharak sem maradtak üresek, hiszen jófajta csopaki rizlingről gondoskodott a Faluvédő Egyesület. Mivel a pincében rendezkedtek be, a szikrázó napsütésből néhány perc alatt jólesően lehűthettük magunkat a pince mélyén. Megható pillanat volt Szente László köszöntése a Képviselőtestület és az egész Faluközösség nevében. Személyén keresztül mindazoknak hálás köszönetet mondunk, akik Laci vezetésével, szervezésével a Gyarmatpusztai MTTSZ, valamint a Lövészklub tagjaiként, illetve gyarmati lakosként sokat tettek le a közösség asztalára. Elég, ha a gyermelyi Kálváriadomb rendbetételére, a folyamatos temető rendezésre, kopjafák faragására, majálisszervezésre, kirándulások szervezésére vagy éppen a kemenceépítésre gondolunk. Laci, bár már évekkel ezelőtt Gyermelyre költözött, lelké-
Tarján várának története Tarján várának romja a községtől délkeletre kb. 3,5 kilométerre a 448 méter magas Somlyó-begy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen található. A várról okleveles adat nem ismert. A környék a rómaiak idején is lakott hely volt, amit a nagyszámú e-korból származó itt talált lelet is bizonyít. A községet először 1240-ben említi oklevél Taryan néven. Később leírták, hogy 1326-ban Pál mester volt a falu birtokosa, 1426-ban pedig már mint a tatai vár tartozékát említik. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott. A Szent László patak völgyében húzódó, lakóinak csaknem
2
2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
Gyűjtés a Nemzeti Összetartozás emlékművére
ben soha nem szűnt meg gyarmatpusztai lenni. Ő a legjobb példa előttünk arra, hogy hovatartozásunk, gyökereink fontosságáról tetteinken keresztül tehetünk bizonyságot!
Tisztelt Gyermelyiek! A múltkori Hírlapban már olvashatták, hogy az Önkormányzat, jövő év június 4-én –a lakosság támogatását feltételező közadakozásból- állítja fel a „Nemzeti összetartozás” emlékművét, hogy ezzel fejezzük ki szolidaritásunkat és összetartozásunkat a határainkon túl élő magyarsággal. Erre a célra elkülönített számlát nyitott, ahová az emlékmű felállítását támogató lakosok adományait várjuk. A Duna Takarékszövetkezetnél nyitott számlaszám: 58600537-11033396 Tisztelettel kérjük, hogy aki teheti lehetőségeihez mérten támogassa a számlára való befizetéssel az emlékmű állítását. Nem a befizetett összeg mértéke a lényeges, hanem az a tény, hogy az emlékmű mindannyiunk közös gyermeke lehet. Kókai Rita, polgármester
Reméljük, hogy a Bangó Alíz keramikus művész által készített fali kerámiára -mely Gyermely község címerét és a gyarmatpusztai kápolnát mintázza- mindig jóleső érzéssel tekint majd! A délutáni napfényben fürdő Gyarmatpusztán a kemence mellett beszélgető, jókedvű társaságokra öröm volt nézni! Életem legfontosabb közösségben megélt pillanatai között jegyzem! Köszönöm, hogy együtt voltunk! Kókai Rita
Nyári hittantáborok Ezúton tájékoztatom a BALATONFENYVESI hittantáborba jelentkezőket, hogy a tábor részvételi díjának befizetésére június 26-án a tanévzáró istentiszteletet követően lesz lehetőség. Az istentisztelet 11 órakor kezdődik.
Hirdetmény
HELYI HITTANTÁBORT szervezünk a református parókián, augusztus 4-6. között, melyre szeretettel várjuk az 5 és 10 év közötti gyermekeket, a fiatalabbakat pedig szülői részvétellel. A programok csütörtökön, pénteken délelőtt 10 órától délután 16 óráig tartanak. A bibliai tanításra épülő, játékos beszélgetések, kreatív csoportfoglalkozások és az énektanulás mellet, a közös játék, szabadidős program, kézműves foglalkozás és a kirándulás (szombat) sem marad el. A részvételi díj 1500 Ft/fő, mely tartalmazza a meleg ebéd (csütörtök, péntek), és a foglalkozáson használt anyagok díját. Ha egy családból hárman vagy annál többen jelentkeztek, akkor egyikőtök részvétele kedvezményes!! A tábort abban az esetben tartjuk meg, ha július 10-ig elegendő jelentkező, azaz minimum10fő lesz. Jelentkezni 2011. július 10. vasárnap 12 óráig lehet személyesen, vagy a 06-30/632-4588-as telefonszámon. A helyi táborban szükség lesz segítségre, ezért szeretettel várom tanárok, szülők és mindazok jelentkezését, akik részben vagy egészben segíteni tudnának a tábori teendőkben. Reményeink szerint a tábor résztvevői nem pusztán új ismeretekkel, gondolatokkal, élményekkel gazdagodhatnak, de egymással való közösségünk, az Istennel való kapcsolatunk és egyéni hitéletünk is mélyülhet az együtt töltött idő alatt. Isten áldja meg együttlétünket és az arra való felkészülést! Petró Klaudia református lelkész
Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Gyermelyi Lakosok! Községünk polgármesteri hivatala az idei évben a nyári időszakban 2011. július 18-tól július 29-ig IGAZGATÁSI SZÜNETET tart. Ez alatt az időszak alatt ügyfeleket ügyintézés végett nem fogadunk. Az alábbi ügyeleti renddel dolgozunk: ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS (kizárólag halotti anyakönyvezés) minden nap 8.00-12.00-ig személyesen az ügyfélszolgálaton, illetve telefonon a 06 34 570-000 / 7-es számú melléken SÜRGŐS, HALASZTHATATLAN ÜGYEK INTÉZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ÜGYELET: Minden nap 8.00-12.00 óráig személyesen az ügyfélszolgálaton, illetve telefonon a 34/570-000/ 4-es melléken. Megértésüket köszönve, tisztelettel: Dr. Malik Dean mb. jegyző
Jóga Szomoron Szeptembertől heti egy alkalommal vinyásza áramlásjóga lesz újra Szomoron. Az érdeklődők a 06-30- 9566476-os számon kapnak további információt. Az órákat Gálik Éva tartja. Szertettel várunk mindenkit! 3
2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
Az Iskola hírei
tanulónk lett.
Tanévzáró ünnepségünket június 16-án tartottuk, melyen örültünk annak, hogy az egész éven át tartó sikeres versenyeredményeink mellé az alábbi tanulók kimagasló tanulmányi munkájuk eredményeként vehették át megérdemelt jutalmukat: Kitűnő tanulmányi munkáért: 1. osztályban: Kiss Klára Kamilla, Széchenyi Lili 2. osztályban: Molnár Dorina, Ócsai Dániel, Regőczi Nóra, Spilák Levente 3. osztályban: Bederna Kincső, Fridrich Petra, Gárdi Réka, Juhász Emese, Kalapos Fruzsina, Kiss Virág 4. osztályban: Brunner Enikő, Tóth Veronika 5. osztályban: Sarlós Dorka, Tóth Stefánia 6. osztályban: Benke Ádám 7. osztályban: Heilmann István, Springinzeisz Ágnes 8. osztályban: Juhász Marcell, Varga Orsolya, Gál Natália
A kiemelkedő tanulmányi munka mellett a tantestület dicséretben és jutalomban részesítette azokat a tanulókat, akik valamely területen kiemelkedően teljesítettek. 4 éves énekkari munkájáért: Tóth Veronika 4.o. Énekkarban és a furulya szakkörben nyújtott munkájukért és színvonalas szereplésükért: Regőczi Nóra 2.o, Molnár Dorina 2.o., Kalapos Fruzsina 3.o., Fridrich Petra 3.o. Szorgalmas zenetanulásukért és a műsorokon való színvonalas szereplésükért: Kis Flóra 1.o., Kiss Klára Kamilla 1.o., Komáromi Anna 1.o., Kovács Noémi 1.o., Budai Panna 2.o., Ócsai Dániel 2.o., Kiss Virág 3.o., Nyiri Kristóf 3.o., Gál Erika 4.o., Kovács Vivien 4.o. Közösségi tevékenységükért: Spilák Levente 2.osztályos, Gál Erika és Gál Ibolya 4. osztályos tanulókat, Sarlós Dorka 5. osztályos, Nyiri Márton 5.o.
Jeles tanulmányi munkáért: 1. osztályban: Takács Orsolya, Schruff Norbert, Kovács Zsuzsanna, Kiss Flóra, Tóth Lóránt 2. osztályban: Jenei Bence, Kovács Sándor 3. osztályban: Török Bendegúz 4. osztályban: Regőczi Benedek, Deák Dzsefiner 5. osztályban: Rudnóy Lilla, Erdei Róbert 6. osztályban: Borsos Anna 7. osztályban: Agócs Julianna, Feszler Elisabeth, Brunner Blanka 8. osztályban: Tóth Norbert, Pozsár Dániel
Diákönkormányzatban végzett munkájáért: Fekete Alexandra és Rudnóy Lilla 5. tanulók, Siklósi Loretta és Juhász Marcell 8. osztályos tanulók. Közösségi munkájáért: 6. osztályból Kovács Izabella, 7. osztályból Springinzeisz Ágnes és Rostás Bettina. 8. osztályból: Varga Orsolya Helyi sakkversenyen 1. helyezést ért el: Heilmann István 2. helyezett lett: Katona Dávid 3. helyezést ért el: Szatyina Alexa 7. osztályos tanulók.
Megyei Zrinyi matematika versenyen legeredményesebben végzett Springinzeisz Ágnes 7. osztályos tanulónk. A Bendegúz országos levelező versenyen Arany fokozatot ért el matematikából: Bederna Luca 5.o. Arany fokozatot nyelvtanból: Sarlós Dorka 5.o. Arany fokozatot irodalomból: Tóth Stefánia és Erdei Róbert (országos versenyen elért 4. helyezett) Arany fokozatot természetismeretből: Nyiri Márton 5.o. Ezüst fokozatot természetismeretből: Borsos Anna 6.o.
A Diákolimpia legeredményesebb versenyzője: Furucz Szilvia, aki 4 aranyérmet szerzett. Az osztályok közül a legtöbb érmet alsóban a 2. osztály, felsőben az 5. osztály gyűjtötte. Az ünnepség keretében ragadtuk meg az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjunk nyolcadik osztályból elballagó gyermekeink szülei közül azoknak, akik több éven át segítették nevelőink munkáját: Baranyainé Nánási Krisztina, Sallainé Bederna Klára, Hallbauer Ildikó.
Igazgatói dicséretben és könyvjutalomban részesült 4 éven át tartó kitűnő tanulmányi eredményéért és példamutató magatartásáért: Brunner Enikő, Tóth Veronika 8 éven át tartó kimagasló tanulmányi munkájáért és példamutató magatartásáért igazgatói dicséretben és tárgyjutalomban részesül: Gál Natália, Juhász Marcell, Varga Orsolya, Tóth Norbert
Külön köszönjük polgármester asszonynak és az önkormányzatnak, valamint a szülők közösségének, hogy nagyon figyelmesek voltak és köszöntöttek bennünket pedagógusnap alkalmából. Köszönjük a felejthetetlen bankettet a 8. osztályos gyerekeknek és szülőknek. Köszönjük mindazoknak, akik egész éves munkánkat támogatták, segítették. Mindenkinek tartalmas kikapcsolódást kívánunk a nyárra. Az intézmény tantestülete nevében: Gábor Zsuzsanna, igazgató
Az idei évben is meghirdettük az „Év osztálya” és az „Év tanulója” versenyt. Az „Év osztálya” a 4. osztály lett. Szeptemberben jutalom kiránduláson vehetnek részt. Az „Év tanulója”, versenyeken elért eredményei, tanulmányi és közösségi munkája alapján Heilmann István 7. osztályos 4
2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
Polgármesteri tájékoztató Tisztelt Olvasók, Tisztelt Gyermelyiek! Az olvasók, információk iránt érdeklődők megszokhatták már, hogy rendszeresen, minden ülést követően, igazodva mindennemű aktualitáshoz kap objektív képet a gyermelyi lakosság az önkormányzat munkájáról. Tények hangoznak el, és nem személyes véleményék, és nem féligazságok Az újságban, a honlapon, a falutévében, függetlenül attól, hogy hol, melyik médiában jelenik meg, ugyanazon tartalmú beszámoló kerül a lakosság elé. Sőt, – kihasználva a kor és az új honlap adta lehetőségeket – az írásos beszámoló mellett a falu tv felvétel anyaga is lejátszható, kiszolgálva azok igényét is, akik már nem rendelkeznek falu tévével, hiszen köztudott, hogy számuk napjainkban jelentősen csökkent, de igényük van az információkra. A döntésekről, fontosabb eseményekről tehát konkrétan, adatokkal alátámasztott beszámolók jelennek meg. A honlapon ezen kívül olvashatók a jegyzőkönyvek, a rendeletek, mindenfajta aktualitás. Ezáltal folyamatosan, sokrétű, több féle formában elérhető tájékoztatást kap a lakosság az önkormányzat munkájáról, mint amit a falu tévé nyújtotta három-öt órás hosszúságú önkormányzati ülések közvetítése jelentett. Megszoktuk már, hogy szabad információáramlás jellemzi a közéletet,
úgy országos, mint helyi szinten. Hogy sok mindent, sokféleképpen értelmezünk. Mert nem vagyunk egyformák. Aki közszereplést vállal, annak vállalnia kell azt is, hogy munkáját kritika övezi, lépéseit kritikus szemek figyelik. Ugyanakkor fontos, hogy a község lakói objektíven, tényekre alapozva értékeljenek. Végére ért a helyi civil szervezetek és egyházak támogatásáról szóló támogatási szerződések megkötése, így a döntés részleteit, most –mint aktuális, helyi közérdeklődésre méltán számító, fontos területet- számokkal, adatokkal alátámasztva ismertetem. Önkormányzatunk az új testület felállását követően kidolgozta a civil szervezetek, egyházak támogatási rendszeréről szóló következetes eljárási rendet. Ennek értelmében, minden szervezetnek, csoportnak, aki az önkormányzat támogatását kérte, részletesen kidolgozott, számszerűen alátámasztott kérelmet kellett benyújtania, melyben pontosan meg kellett fogalmaznia annak szükségességét, meg kellett jelölnie az összeg felhasználásának célját. Ezáltal a döntést hozók – egyrészt a Pénzügyi Bizottság, mint a téma előkészítője, majd a Képviselőtestület, a végleges döntés meghozója- egyrészt teljes képet kaptak, rangsorolhattak, érvek-ellenérvek ütköz-
hettek, másrészt a támogatottak biztosak lehettek abban, hogy a támogatási szerződés megkötését követően, lekövethetően meg is kapják a megállapított összeget, melyről a tárgyévet követően el kell számolniuk. Így történt ez egyházaink esetében is, melyekkel – átérezve fontosságukat – nem a civil szervezetek támogatásával együtt, hanem különösen átgondolva, külön napirend keretében foglalkozott a testület. A támogatási mechanizmuson kidolgozása tehát az érintett téma első része. Az összegek megállapításakor azonban már egy komplex látásmód szükségeltetik a testület, mint a közpénzek felhasználásáról döntő, a lakosságnak felelősséggel tartozó testület részérül,hiszen a civil szervezetek, csoportok, egyházak támogatása költségvetésünk egy szelete. Emellett biztosítani kell közintézményeink, összességében az egész település működőképességét, ezen felül pedig a fejlesztéseket, azaz például az utak felújítását, a pályázatokhoz biztosítandó önerő tartalékolását, a felújításra szoruló épületekhez szükséges források rendelkezésre állását. Az egyensúly megtartása, a likviditási terv folyamatos szem előtt tartása alapvető szempont. Ezek után tekintsük át a 2011 évi támogatásokat részletesen!
Egyházaink támogatása az elmúlt öt évben Év
Római Katolikus Egyház
Református Egyház
Összesen
2006.
700.000
80.000
780.000
2007.
700.000
360.000
1.060.000
2008.
200.000
702.000
902.000
2009.
300.000
700.000
1.000.000
2010.
Nem kapott támogatást
Nem kapott támogatást
0
2011.
600.000
800.000
1.400.000
2.500.000
2.642.000
5.142.000
Összesen
Minden évben figyelt a testület arra, hogy az az egyház jusson többlettámogatáshoz, melyik nagyobb beruházást hajt végre. Így volt ez a ravatalozók felújítása során is a korábbi években. Egyházaink viszonylatában a támogatást kiegészítendő, hozzátartozik még a temetők folyamatos fűnyírása, melynek ismeretében ez az összeg, a konkrét célokra igényelt támogatáson felül, mindkét egyház esetében eléri az 1-1 millió forintot éves viszonylatban! Egyházainkkal, annak vezetőivel, képviselőivel kölcsönös, jó kapcsolatot ápolunk. És ez a kapcsolat nem elsősorban pénzben mérhető, hanem sokkal több annál, sokkal nemesebb alapokon nyugszik! 5
2011. június 18.
IV. évfolyam 8-9. szám
Civil szervezetek támogatása 2011-ben
„AKI IDŐT NYER ÉLETET NYER” Alapítvány
300.000 Ft
Gyarmatpusztai Technikai és Tömegsport Klub
150.000 Ft
Alapítvány a Gyermelyi Református Egyházközség Vallási és Karitatív Céljainak Támogatására Gyermely – Szomor Labdarúgó Egyesület Gyermelyi Varieté
100.000 Ft 1.000.000 Ft 100.000 Ft
Női Torna Csoportok (Kick-box, Pilates)
100.000 Ft – 100.000 Ft
Huncutkák Mazsorett Csoport
30.000 Ft
Gyermelyi Copfocskák Mazsorett Csoport
60.000 Ft
Gyermelyi Kézilabdázó Csoport (sportcsarnok eszközparkjának bővítése)
50.000 Ft
Tisztelt Olvasók! Meggyőződésem, hogy egy kicsiny közösségben, mint amilyen a miénk is, mindig, minden nap, minden helyzetben arra kell törekedni, hogy döntéseinket és annak következményeit vállalni tudjuk, a helyi közélet harmóniáját lehetőségeinkhez mérten, a rendelkezésünkre álló eszközökkel megőrizzük. Nem kell a nagypolitikára hasonlítanunk, így fontos egy alapvető etikett, amely a döntést megelőző vitákat követően, a többségi döntésben megnyilvánuló akarat legitimitását nem vonja kétségbe, az objektív tájékoztatást pedig fontosnak tartja. Tisztelettel, Kókai Rita, polgármester
Miért éppen Magyarország? Pósfai Csaba beszélget Tirpák Lászlóval a Trianoni szerződésről és körülményeiről Június 4-e a Nemzeti Összetartozás emléknapja, melyről idén először szervezett programok keretében emlékezett meg községünk. Az emléknap alkalmából tartott történelemórát a trianoni szerződéshez vezető történelmi eseményekről és magáról a szerződés létrejöttéről Tirpák László szerkesztőtársam, iskolánk történelem tanára. Ennek apropóján ültünk össze egy „interjú” erejéig a minap, beszélgetni kicsit ezen történelmi eseményről. - Mi a baj Trianonnal? Sokan nem merik kiejteni a szót és nem akarnak tudomást szerezni róla, mely számomra érthetetlen, hiszen beszélünk a második világháborúról, a holokausztról is. Ez is egy történelmi esemény, ami minket, magyarokat különösen fájóan érint. Ennyit számítana az elmúlt évek politikai színjátéka? - Nyilván ez teljesen igaz, sajnálatos, hogy politikai erők és persze ellenlábasaik is lejáratták Trianon emlékét. Ehhez hozzájárul, hogy divatos manapság hangoztatni azt is, hogy az európai eszme, a nemzetek felettiség okán a határok eltűntek, mindenki európai polgár lett, nincsenek más nemzetek, így igazából nem számít már milyen határokat siratunk.
- A kettő eszme szerintem nem állhatna egymással szemben. Lehet valaki európai polgár, ugyanakkor fájlalhatja azt, hogy az ország kétharmadát elbitorolták, és együtt érezhet azokkal, akik mindezt átélték. - Nyilván igazad van, sokan így is éreznek, gondolkodnak. - Valahogy a hangadók mégis valamelyik véglet felé tolódnak. - Ezért kell tiszta vizet önteni a pohárba. Tényekre van szükség. Ehhez tartozik néhány fontos, az egész megértéséhez szükséges fogalomhoz kapcsolódó rossz értelmezés feloldása, magyarázat. Nyilván emlékszel erről szó volt az előadáson is. - Igen, a nacionalizmus... - ...na ezzel van a legnagyobb probléma, mert nagyon sok és ellentétes értelmezése van. Negatív töltettel ruházódott fel ezen fogalmunk, pedig a jelentése kifejezetten pozitív, hiszen nincsen szó másról, mint túlfűtött hazaszeretetről. Amit ma nacionalizmusnak hisznek sokan az a sovinizmus, ami ebben a kontextusban egy nemzet felsőbbrendűséget hirdeti mások felett. Nagy különbség ugyebár. Hazaszeretet, kontra felsőbbrendűség. Fon6
tos ezt tisztázni és megérteni, mert ez az egyik alappillére és fontos gyökere a Trianonhoz vezető eseményeknek. - Bár ismert történelmi tényeket ismertettél az előadáson, mégis én magam nem vezettem így le a trianoni gyökereket 1526-ig. - A történelemben semmi nem történik csak úgy hirtelen, véletlenül. Ez sem kivétel, 400 éves előzményei vannak a trianoni eseményeknek. A törökök a mohácsi csata elvesztése után, amikor elfoglalták az ország középső részét, az szinte néptelenné vált. Alig három ember jutott egy négyzetkilométerre. Innentől kezdve 1711-ig folyamatos vérveszteségek érik az országot: végvári harcok, 1686-tól elkezdjük a törököket kiűzni, majd jön a Rákóczi szabadságharc. Ez idő alatt a lakosság a Mátyás korbeli 3,5 milliós lélekszámra csökken. És már ekkor több román nemzetiségű telepedik le az országba. - Ez a Székelyföld és a mostani határ közötti terület. - Így van. Elkezdtek beköltözni, szó szerint könyörögve, menekülve a török elől. S mivel a magyar területek a lakosság számának csökkenése okán üresek voltak, egyre nőtt a nemzetisé-
2011. június 18.
gek létszáma. Ezt tovább fokozta az 1780-ig tartó betelepítések időszaka, mely szerb, horvát, román, szlovák és cseh nemzetiségűek tömeges letelepedését hozta magával. Az ország lakossága 9 millió főre nőtt, viszont a magyar népesség aránya 48% -ra csökkent a korábbi 80%-ról. Kisebbségbe kerültünk a saját országunkban. Máris megvan a probléma. Szerencsétlenségünkre ugye pont a romantika korában vagyunk már, ekkor erősödött a nemzetek öntudatra ébredése, melyet mind a történelmi események, mind a művészetek is erősítettek. A sok betelepült nemzet miatt nem voltunk tehát egyszerű helyzetben. Ez egy fontos hivatkozási alap lett később a szerződés megfogalmazásakor, a területi igények esetében. - Azért az belátható, hogy anno pusztán a nemzetiségi indok okán akár maradhatott volna is igen sok terület magyar kézen. - Abszolút. Itt is a nagyhatalmak játéka érvényesült. Akkoriban ugye Franciaország és Anglia voltak a nagyhatalmak és nagyon ügyeltek arra, hogy az erőegyensúly megmaradjon. Ahogy manapság is, akkor is megvolt az arra való törekvés, hogy a túl erőseket gyengíteni kell Így volt ez amikor megkaptuk Boszniát, mi területhez jutottunk, de akkor az volt az érdek, hogy az oroszokat gyengítsék. Aztán fordult a kocka. De vissza kell térnünk a romantikához, mely 1848-ban csúcsosodott ki. 48ban akik minket megtámadtak, azok nem az osztrákok, hanem a horvátok voltak, ez fontos.. A 48-as események közül gyakran elfelejtenek említeni, hogy nagyon sok falvat megtámadnak a szerbek és a románok, és lemészárolták a lakosságot. Jól példázza egy „18as karikás” történet is az akkori állapotokat, miszerint eltűnt egy komplett huszár század a 48-as szabadságharcban. Őket 12 évre rá egy román lakta vidéken Erdélyben árvíz után találták meg, amikor a sóbányából az árvíz hatására feljött a víz és a román felkelők által összeszabdalt, sóban elásott és mumifikálódott tetemeket hordott a víz. Ez is egy példa, hogy mekkora ellenszenv volt a nemzetiségek részéről. - Akkor a kiegyezés is csak egy lapát volt a tűzre, mert azzal sem loptuk be magunkat a nemzetiségek szívébe.
IV. évfolyam 8-9. szám
- Valóban, hiszen mi úgymond egyenrangúak lettünk az osztrákokkal. És ezzel egy időben a balkáni népek ki tudták vívni függetlenségüket a törökökkel szemben. Elkövettük azért mi is azt a hibát — valljuk be őszintén— hogy a nemzetiségi törvénnyel kimondtuk, hogy egy nemzet van, mindenki egyenlő és nem nyújtott a törvény semmiféle gesztust a nemzetiségek felé, valamint azért azt is be kell vallani, hogy egyenlőség sem nagyon teljesült a nemzetiségek irányában. A tűzre már csak olaj a romantika erősödése, mely magában hordozza a fennálló renddel szembeni lázadást. Mi is lázadtunk az osztrákok ellen, úgy a nálunk élő nemzetiségek is lázadtak ellenünk. Így érkezünk a világháborúhoz. - Amit mi nagyon nem akartunk. - Nem ám, mert Tisza István jól látta, hogy sem anyagilag, sem katonailag nem érett és felkészült Magyarország egy háborúra. A háború egyik fontos előzménye az 1878-as berlini kongresszus, ahol megengedték az Osztrák-Magyar Monarchiának, hogy megszállja BoszniaHercegovinát. Ez persze kiveri a biztosítékot a szláv nemzetek között is. Ennek következménye Ferenc Ferdinánd meggyilkolása, mely igazából csak egy mondvacsinált indoka volt a világháborúnak. Az igazi oka a területek újrafelosztása, mely leginkább a németek érdeke volt. Így az osztrákokon keresztül tulajdonképpen belecsöppentünk a háborúba, melynek kimenetele mindenki által ismert, így jutottunk el a trianoni szerződésig. - Volt néhány kiemelkedő kulcsfigurája és momentuma ezen eseményeknek is. Mondanál néhány szót a személyekről és a szerződés körülményeiről? - Masaryk (a későbbi csehszlovák elnök, Beneš jóbarátja) kiutazott Amerikába és Wilson akkori elnökkel megegyezett sok vitás, többek között területi és nemzetiségi kérdésről, mellyel az amerikai szenátus ugyanakkor nem értett egyet, mert a háború utáni nemzetiségi problémák megoldását népszavazás útján látták véghez vihetőnek. Wilson így két tűz közé került, az amerikai szenátus és saját Masaryknak tett ígéretei közé. Egyébként később, ami7
kor kezdte érezni, hogy nem túl korrekt béketárgyalás készül, haza is utazott Franciaországból. A béketárgyalás másik két fontos résztvevője Lloyd George és Clemenceau voltak. Pikáns részlet – melyet bár részben cáfoltak, mégis korabeli beszámolók tartalmazzák, – hogy a román királyné személyesen és udvarhölgyei segítségével is lobbizott a béketárgyalásokon a saját maguk által elképzelt területi felosztásért a magyargyűlöletéről is híres Clemenceau-nál. Lloyd George a másik kulcsfigura már korrektebb volt, bevallotta, csak utólag jött rá, hogy megtévesztették. Később próbált is egy a területekkel is kapcsolatos újratárgyalást kezdeményezni, de nem sikerült. A fő oka ennek az volt, hogy a nemzetiségiek lejárató kampányt folytattak ellenünk, mondván mekkora elnyomásban, ínségben van részük nálunk. Itt azért zárójelben érdemes megjegyezni, mintegy visszautalva, hogy menekültekként érkezett hozzánk sok nemzetiség 1526 után, és befogadtuk őket. Persze 1526 óta sok év eltelt, de ugye a történelem nem hirtelen események alapján nyugszik, ezt beszéltük már. - Ma is érezzük, hogy mennyire fontos az, hogy miképpen és milyen gyorsan hallatjuk a hangunkat külföldön, ha saját érdekeinkről van szó. A magyar politikusok akkor miért nem reagáltak a lejárató kampányra? Miért nem próbálták a maguk igazát és a tényeket a külföldi közvélemény elé tárni? - Káosz volt a magyar belpolitikában. 1918-ban Károlyi Mihály a Vix-jegyzék miatt lemondott, majd jött a tanácsköztársaság, aztán egymás után három Friedrich István kormány is, így rettentő nagy volt a belpolitikai bizonytalanság, viszályokkal tarkítva. Egyszerűen nem foglalkoztak a külpolitikai eseményekkel, nem foglalkoztak a külföldi sajtóban való reflektálással. Csak a Huszár kormány idején 1920-ban jutott ki tárgyaló delegáció Apponyi vezetésével. Amikor megérkeztek országunk delegációjának tagjai, rögtön őrizetbe is vették és egy hétig egy szállodában tartották őket fogva, mondván ne befolyásolják a közvéleményt és a tárgyalásokat. Nem tudtak tehát tárgyalni, érvelni. Ez idő alatt a nemzetiségek
2011. június 18.
képviselői a győztes hatalmak vezetőivel együtt báloztak, szórakoztak, próbálták – mint tudjuk eredményesen – saját elképzeléseik felé terelni a tárgyalásokat. Egy hét után aztán Lloyd George elérte hogy meghallgassák a magyar delegációt és ekkor hangzott el Apponyi beszéde, melyet három nyelven is elmondott. Ez egy kitűnő beszéd volt, itt magyarázta és hozta fel bizonyítékként a Teleki féle nemzetiségi térképet (ezt Teleki féle vörös térképnek is nevezzük, mert a magyar nemzetiségű területeket jelölték vörössel). A beszédre senkitől és semmilyen reakció nem hangzott el, nem is foglalkoztak a felhozott érvekkel. A delegáció megkapta a szerződés tervezetét. Nem volt mit tenni, így hazajöttek. Itt mindenképpen azt azért az igazság és a tényszerűség kedvéért is el kell mondani, hogy Apponyi akármennyire is okos volt, nem szabadott volna őt jelölni a delegáció élére, mert pont ő volt az, aki itthon a nemzetségi törvényben korlátozta azok jogait. Ez plusz támadási felületet jelentett. - Végül nem volt mit tenni, el kellett menni 1920. június 4-én Franciaországba aláírni a szerződést. - Igen, de a magyar politika két alsóbb vonalbéli politikust küldött a szerződés aláírására, ezzel is kifejezve: nem ért egyet a szerződésben foglaltakkal és az eljárás lefolytatásával. A 14 fejezetből álló szerződést a Versailles-ban lévő Nagy-Trianon kastélyban írták alá. A fontosabb pontjait azért ki kell emelni, ezek a következők: II. fejezet: a területi újrafelosztás a Horvátország nélküli 282.000 km2-ről 92.900 km2 –re csökkent az ország területe, így a lakosság 20,9 millióról 7,6 millióra csökkent. 3,3 millió magyar ember került a határon túlra. Az elcsatolt részek közül 40.000 km2 tisztán magyar és 20.000 km2 többségében magyar terület.
IV. évfolyam 8-9. szám
A románok a szlovákok kijárták, hogy minden fontosabb vasút a határon túlra kerüljön, ezen felül a Duna, mint limes és hajózási útvonal is kellett a szlovákoknak. Nem véletlen a határvonalak ilyen módon való kialakítása, mert a Kis-Antant létrehozásának is fő indoka, az volt francia támogatással, hogy féltek tőlünk, féltek, visszaszerezzük a területeket. A III. fejezet a kötelezettségekről szólt: a kisebbségi szerződésben egyenlő jogokat kell garantálni a nemzetiségeknek az országon belül. Sajnálatos, hogy az új területekkel bővülő környező országokat erre nem kötelezték a magyarokkal szemben. A IV. fejezet: a meglévő kisebb gyarmatokról le kellett mondania az országnak. V. fejezet maximalizálta 35.000 főben magyar haderőt, miközben a környező országokban 650.000 katona állt rendelkezésre. A VIII. fejezetben előírták, hogy 1921től jóvátételt kell fizetnie az országnak. Még itt nem volt pontos összeg, mert sokan sokfélét akartak a győztes hatalmak közül. Végül 1932-ben ezt eltörölték a gazdasági világválság miatt, de 11 évig fizetnünk kellett. Ehhez kapcsolódott a IX. fejezet, mely kimondta, hogy a jóvátételi bizottság leköti a magyar állam minden vagyonát, ami azt jelentette, hogy a jóvátétel fizetéséig egyéb kifizetéseket az állam nem eszközölhetett. A X. fejezetben előírták, hogy meg kell adni minden kedvezményt a győzteseknek az árufogalomban, a XI. fejezet szabad légtérhasználatot biztosított a győzteseknek. A XII. fejezetben pedig a kikötők, vízi utak és vasutakkal kapcsolatos korlátozásokat tartalmazott, miszerint a vasút építését és a levágott vonalak pótlását megtiltotta, egyes vonalakat pedig meg kellett szűntetni. A békeszerződés hatására 300 ezer ember költözött szinte azonnal az elcsatolt területekről és vagonokban laktak évekig. Az ország természetesen sokkot kapott, gyászba borult, megkondultak a harangok, nem tudta elfogadni senki az arcátlan feltételeket. Amerika sem fogadta el ezt a békét, Wilsont felelősségre vonta, aki pont a szenátusi védőbeszédének írása közben kapott agyvérzést és halt meg. Végül minden országgal külön békeszerződést kötöttek. Később Lloyd 8
George és az amerikai szenátus is kimondta: ez a békeszerződés igazságtalan volt. Igaz Münchenben 1947-ben lett volna lehetőségük visszarendezni a határokat mégsem tették meg, csak a német területek tekintetében, így ez tekinthető második Trianonnak is. - Felmerül az emberben a kérdés az egész eljárással kapcsolatban: miért pont Magyarország? Miért mi voltunk a legnagyobb vesztesei a háborúnak? Akkor is nehezen érthető, ha vesztes oldalon álltunk, végülis mi nem akartuk ezt a háborút. Miért pont mi? - Hihetetlen, de mások szemével nézve velünk mindig baj volt Európában, tőlünk mindig féltek ezen a kontinensen. A hunoktól való félelem és az évszázadok alatt kialakult sztereotípiák is közrejátszottak, jó alapot adtak. Mindig voltak irigyeink is, nem véletlen, például hogy nem Mátyás lett a német -római császár, pedig Bécset is elfoglalta és cseh koronát is szerzett, mégsem őt választották. A trianoni szerződés előtti években folytatott rágalomhadjáratok csak megerősítették ezeket a sztereotípiákat. A korabeli irodalmi dokumentumok is erről tanúskodnak, úgy gondolták, hogy az országunk egy nagyon elmaradott és „sötét vidék”, elég csak Drakula gróf történetére, vagy Báthory Erzsébetre gondolni. Az irodalmi művekben mindig jól megjelennek a kor gondolatai, így ez igaz hazánkra is. De arra is gondolhatunk, hogy máig keverik külföldön Budapestet és Bukarestet is, akkor sem volt másképp. Nem utolsó sorban a kis nemzetekkel, nemzetiségiekkel (lásd akkoriban a szerbek, horvátok, szlovákok, románok) való együttérzés is igen erős volt abban a korban. Elég csak Byronra gondolni, aki 1824-ben angolként a görög szabadságharcokban esett el, mert úgy érezte segítenie kell egy nemzetiségnek önállóvá válni. Magyarországon akkor két dolog hiányzott: amikor a rágalomhadjáratot folytatták ellenünk egy gondos, gyorsan reagáló, és minden tekintetben magyar érdekeket néző kormány, és nem utolsó sorban az országon belüli magyar tőke. Ez utóbbi hiánya és az akkor is jelenlévő nagyarányú külföldi tőke, ugyancsak jelentősen befolyásolta a szerződés kimenetelét. - Köszönöm a beszélgetést!
