Abasár Község Önkormányzata 10/2010. (V. 26.) rendelete a környezet védelemrıl és a közterületek használatáról (egységes szerkezetben) ______________________________________________________________________ Abasár község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1) bekezdés c.) pontjára valamint az 58.§. (1) bekezdésére figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet hatálya Abasár község közigazgatási területére terjed ki. (2) Rendelkezései minden olyan természetes vagy jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetre vonatkoznak akik, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak, ill. tevékenykednek. (3) A rendelet célja a környezet védelme, a természeti és környezeti értékek megırzése, a környezeti károk megelızése, az élı szervezetek tényleges ökológiai egyensúlyának fenntartása, az élı és élettelen környezte természet közeli állapotának megırzése, a természeti folyamatokban rejlı információk megırzése, a természeti erıforrásokkal való takarékos és értékvédı gazdálkodás, valamint az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakításával a település zavartalan üzemelésének biztosítása. (4) A környezetvédelem feladatait meghatározó jogszabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (5) A környezethasználó felelıséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. (6) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézzen elı, megelızze a környezet szennyezését és kizárja a környezet károsodását. (7) A környezethasználót tájékoztatási, bejelentési kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és igénybevétel, valamint a környezetveszélyeztetés tekintetében. A környezethasználó köteles gondoskodni tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetésérıl, a károsodott környezet helyreállításáról. II. Földvédelem 2.§. (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira, magába foglalja a talaj termıképessége, szerkezete, víz és levegıháztartása, valamint élıvilága védelmét is.
(2) Abasár község közigazgatási területét az általános és a részletes rendezési tervben meghatározott célra lehet felhasználni. Meg kell ırizni és javítani kell a helyi talajok termıképességét, csökkenteni kell a mőveletlen területek arányát. Az ipartelepítést elsısorban barna mezıs beruházások megvalósítására kell ösztönözni. (3) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. (4) Az erdısítést (fásítást) fokozottan meg kell oldani azokon a területeken, amelyek mezıgazdasági mővelésre nem alkalmasak és nem hasznosíthatók településfejlesztési célokra. (5) A területek helyreállításáról (rehabilitációjáról), rendezésérıl és újrahasznosításának feltételeirıl a föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után az igénybevevı köteles gondoskodni. III. Vízvédelem 3.§. (1) A víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minıségére, mennyiségére, a felszíni vizek medrére, partjára terjed ki. (2) Élıvizek és vízfolyások közvetlen környezetében környezetkárosító tevékenységet még ideiglenesen sem lehet engedélyezni, illetve végezni. Így tilos a) mőtrágyát, növény védıszert, szennyvizet, szennyvíziszapot használni elhelyezni és tárolni vízbázisra veszélyes területen b) mőtrágyázni, szemetet elhelyezni, állatot tartani, ipari és egyéb építményt elhelyezni vízbázisra veszélyes területen c) a gépjármővek mosása, mosatása természetes vízfolyásokban d) hulladékot lerakni és tisztítatlan szennyvizet élıvízbe juttatni. (3) A patakok medreinek felülvizsgálatával és vízrendezésével biztosítani kell a patakok, természetes vízfolyások vizének egyenletes folyását, pangó szakaszok felszámolását és a vízfolyások mellett biztosítani kell a 46/1999. (III. 18.) rendeletben meghatározott kezelıi (parti) sávokat az élıközösségek megfelelı arányának megtartásával és mőködıképességük biztosításával lehetséges. (4) A szennyvíz elvezetésének és tárolásának szabályait „A csatornázásról” szóló helyi rendelet tartalmazza. (5) A község területén kiépített szennyvízhálózatra történı csatlakozással egyidejőleg a meglévı szikkasztókat és latrinákat folyamatosan és szakszerően szanálni kell. (6) Az ingatlanok tulajdonosait, kezelıit kötelezni kell a csatornahálózatra való rákötésre. (7) A háztáji és a nagybani állattartás szennyvizét is zárt tározókba kell vezetni. (8) A csapadékvizet nyílt rendszerben elvezetı árokban, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) olyan akadályt, amely meggátolja az elfolyó víz szabad folyását, nem létesíthet. Bejáró létesítése esetén köteles megfelelı átmérıjő áteresz elhelyezésérıl és folyamatos tisztántartásáról gondoskodni. (9) Csapadékvíz visszatartását elı kell segíteni (megfelelı talajmővelés) (10) Csapadékvizet közcsatornába vezetni tilos.
4.§. (1) Az élıvizek által a partra hordott, illetve a közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék összegyőjtésérıl, elszállításáról és kijelölt lerakóhelyen történı elhelyezésérıl a partmenti ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (2) Ha a csapadékvíz az árokban történı akadálytalan lefolyását szemét, hulladék, vagy hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását az árokpartmenti ingatlan tulajdonosa köteles elvégeztetni. (3) A csapadékvíz elvezetı árkok medrének, valamint mőtárgyainak egyéb karbantartása, rendezése a létesítmény kezelıjének feladata. (4) A föld alatti zárt, vagy föld feletti nyílt csapadékelvetetı rendszerbe szennyvizet vezetni, vagy káros anyagot önteni tilos. (5) Kútba szennyvizet vezetni, vagy káros anyagot önteni tilos. 5.§. Ivóvízzel nem közmővesített területen ivóvízvezeték csak abban az esetben létesíthetı, ha egyúttal a szennyvízcsatorna is kiépül. A két vezeték üzembe helyezésének egyidejőleg kell megtörténnie. IV. Levegıtisztaság védelem 6.§. (1) Abasár területén szolgáltatási tevékenységgel összefüggı, helyhez kötött légszennyezı forrás létesítése esetén a tervezı, vagy ennek hiányában a beruházó, illetıleg az építtetı, vagy a tevékenység megváltoztatása esetén a mőködtetı, - a káros légszennyezés elkerülése végett – köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni. (2) Kibocsátási határértékként a területi kibocsátási és a technológiai kibocsátási határérték közül, a kisebbet kell megállapítani. (3) A beruházó a szolgáltatási létesítmény terület-felhasználási, az építési engedélyeztetési eljárás során igazolni, az eljáró hatóság pedig ellenırizni köteles, hogy a megvalósított mőszaki megoldás megfelel e az elıírásoknak. (4) A légszennyezı anyag kibocsátása nem haladhatja meg a külön jogszabály rendelkezése alapján számított kibocsátási határértéket, melyet ipari létesítmények esetén a Környezetvédelmi Felügyelıség állapít meg. (5) Lakóterületen belül csak olyan kisipari tevékenység végezhetı, mely nem jár zavaró hatású légszennyezéssel. (6) Tilos nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minısülı hulladékot, vagy égetés során veszélyessé minısülı anyagot égetni (különösen: mőanyagok, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem). (7) Abasár közigazgatási területén az avar és kerti hulladék megsemmisítése elsısorban komposztálással történhet. Ezen anyagok (falombot, gallyat, hulladékot, szemetet, egyéb éghetı anyagokat) nyílttéri égetésének szabályait ”A közterületek tisztántartásáról és a településii szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról” szóló helyi rendelet tartalmazza. (8) Égetni június 01-tıl szeptember 30-ig tilos! Az év többi napján 10-15 óra között lehet égetni külön
jegyzıi engedéllyel bejelentve az égetés megkezdése elıtt 24 órával a helyi tőzoltóság felé a megfelelıen kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztetı módon. (9) Gumi, mőanyag és egyéb bőzös gázt keltı, és a levegıt szennyezı anyag sem a szabadban, sem zárt helyen nem égethetı el, azokat más módon kell megsemmisíteni, vagy a szeméttelepre szállítani. (10) Az eljáró hatóság engedélye szükséges a tarlóégetés végzéséhez. A tarlóégetés esetén a növényvédelmi, míg a mezıgazdasági termelés során keletkezı hulladék égetésének engedélyezésénél a Környezetvédelmi Felügyelıség állásfoglalását kell beszerezni. (11) Abasár polgármestere a) A rendkívüli, azonnali intézkedést igénylı, veszélyes légszennyezettség kialakulásának lehetısége, vagy bekövetkezése (szmog stb.) az emberi élet, az egészség, a környezet megóvása érdekében, a veszélyeztetett körzetben a pontforrás üzemeltetıit más energiahordozó használatára, illetıleg a légszennyezést okozó tevékenységük idıleges korlátozására, vagy felfüggesztésére kötelezi. b) Az elsıfokú közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével, a szolgáltató tevékenységgel foglalkozó veszélyes légszennyezettséget okozó légszennyezı forrás üzemeltetıjének légszennyezést okozó tevékenységét – a kibocsátásának a veszélyhelyzetet megszüntetı mértékőre való csökkentéséig – korlátozza, illetıleg felfüggeszti. (12) A porképzı és könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani és a keletkezı port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (13) A településeken keletkezı por terjedésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével kell biztosítani. (14) Bőzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt jármővön szabad szállítani. (15) Az allergiát okozó növények és a gyom irtásáról – különösen a virágzás elıtt – a használó illetve a tulajdonos köteles a szükséges gyakorisággal gondoskodni elınybe helyezve a mechanikus megoldásokat. (16) A leggyakoribb allergiát okozó gyomnövény a parlagfő irtására az Önkormányzat „A parlagfő visszaszorításáról” szóló rendeletének szabályait kell alkalmazni. V. Zaj- és rezgésvédelem 7.§. (1) A hangosító berendezésekkel kapcsolatos zajvédelmi szabályozás: a) A szabályozás a szórakoztatás vagy hírközlés céljára elhelyezett hangosító berendezésekre vonatkozik, amelyek mőködése során a környezetet terhelı zajkibocsátás történik. Ilyenek pl. szabadtéri színpad, mozi, vendéglı és kerthelyiség, zenés szórakozóhely, mutatványos, cirkusz, mővelıdési intézmény, sportpályák, üdülık, kempingek, hangos híradó, reklámozás, szabadtéri rendezvény. A szabályozás nem vonatkozik a zárt téren belül az egyik helyiségbıl egy másikba átszőrıdı, illetve a szomszédos, egybeépített és más létesítménybe áthallatszó zajra. b) Szabadtéren, illetve kerthelyiségben zenét szolgáltatni csak hatósági engedéllyel lehet, a kibocsátási határértékek betartása mellett. (2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések mőködéséhez, élızene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges, amely engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetıjének tevékenysége megkezdése elıtt kell benyújtani és a kérelemben meg kell jelölni a
zajkibocsátás helyét, az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének idıpontját és a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható. (3) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzınek. (4) Az egyéb zajkeltı tevékenységek szabályozása: a) Tilos minden olyan, az eddigi bekezdésekben nem tárgyalt tevékenység, amely a polgári együttélés alapvetı normáit sérti, mások üdülését, pihenését, nyugalmát bármely módon indokolatlanul zavarja. b) Tilos minden erıs zajjal járó ipari, kisipari tevékenység különösen: gépjármőjavítással járó, faipari tömegcikkek gyártással kapcsolatban keletkezı zajkeltés. c) 19.00 órától 07.00 óráig illetve május 15-tıl szeptember 15-ig 20.00 órától 07.00 óráig, valamint vasár és ünnepnapokon 12.00-tól 16.00 óráig tartó pihenı idıben tilos egyéb zajkeltı munkák végzése. d) A szabályozás körébe tartozó tevékenységek pl.: hangos rádiózás, magnózás, zenélés, éneklés, motoros kerti és barkács gépek üzemelése, gépjármő motorjának hangos túráztatása, ismételt dudálás, sípolás, lármás játék és sport őzése. Általában akár emberi hanggal, akár zajkeltı eszközzel a közcsendet és köznyugalmat zavaró lármát okozni. e) A község területén a környék csendjét zavaró tartós jellegő zajos munkát végezni este 22.00 és reggel 07.00 óra között csak akkor lehet, ha az elkerülhetetlen közérdekő szükségesség indokolja és azt az illetékes hatóságnál elızetesen bejelentik. f) Veszélyes mértékőnek minısülı az a zaj is amelyre – jellegénél adódóan – határértéket nem lehet elıírni, illetıleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhetı, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát jelentıs mértékben zavarja. (5) A (4) bekezdésben foglalt szabályok alól kivételt képeznek a halasztást nem tőrı közüzemi javítási munkák. (6) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett érétkét zajterhelési alapérték és módosító tényezık összege határozza meg. (7) A megállapított zajterhelési érétket és módosító tényezıket a szolgáltató üzemi létesítmények esetén a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (8) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a védendı homlokzat elıtt 2 méter távolságban illetıleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területek határán kell teljesülnie.
VI. Település-üzemeltetés 8.§. A közterületek használata (1) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott utak, járdák, terek, parkok, árkádok stb. Továbbá a tulajdonviszonyoktól függetlenül a belterületi földrészletek, építmények közhasználatba átadott része. (2) A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit a rendezési tervekben, az önkormányzat rendeleteiben és egyéb jogszabályokban körülírt célra és módon, állaguk sérelme nélkül az általános magatartási jogszabályok betartásával, mindenki ingyenesen használhatja.
(3) A közterületek és azok építményei eredeti rendeltetésétıl eltérı használatához engedély szükséges. (4) A közterület-használatra vonatkozó szabályok nem érintik az önkormányzat egyedi döntéssel vállalkozói célú hasznosításra kijelölt területeit. (5) Engedély, hozzájárulás nélküli közterület igénybevétel esetén az eljáró hatóság jogosult az igénybevevıt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására és a felmerült közterület-használati díj háromszorosának megfizetésére kötelezni, vagy pedig a közterületre helyezett anyagot, eszközt stb. Felszólítás nélkül a tulajdonos költségére azonnal elszállíttatni. 9.§. (1) A közterület rendeltetésétıl eltérı használatához (továbbiakban közterület-használathoz) a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerzıdéskötése (a továbbiakban Közterülethasználati hozzájárulás) szükséges. (2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: a) köztéri emlékmővek és szobrok állításához. b) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védıtetı, ernyıszerkezet, cég és címtábla elhelyezéséhez. c) hirdetı berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez. d) árusító, és az árusítással kapcsolatos, valamint a szolgáltató fülke, pavilon, mozgóárusító hely létesítéséhez. e) közút területén kívül gépjármő várakozó helyek létesítéséhez f) építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények, valamint törmelék elhelyezéséhez és tárolásához. g) alkalmi és mozgóárusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez h) kiállítás, vásár, sport, kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához. i) közlekedésben való részvételfeltételeivel nem rendelkezı, üzemképtelen, illetve a közlekedésbe nem résztvevı, reklámhordozó céllal elhelyezett jármővek tárolásához. j) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátóipari hasznosításához (pl. vendéglı terasz elıkert) (3) Nem kell közterülethasználati-hozzájárulás: a) közületi szerv, magánszemély stb. részére szállított tüzelıanyag, dolog, tárgy stb. területfoglalása esetén, ha idıtartama 24 órát nem haladja meg. b) építési anyagok, építési eszközök 24 óránál rövidebb idıtartamú terület használatakor c) közmővek vezetékeinek üzemzavar, hibaelhárítás végett történı terület használatáért, ha idıtartama 48 órát nem haladja meg d) az önkormányzat és intézményeinek alaptevékenységi körébe tartozó rendezvények esetén e) ıstermelık részére az 1 m²-nél nem nagyobb területfoglalásnál f) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védıtetı, ernyıszerkezet, cím és cégtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl ne nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkezı felülete, üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védıtetı, ernyıszerkezet esetében a 2 m²-t, cím és cégtábla esetén az 1 m²-t ne haladja meg. 10.§. Nem adható közterület- használati hozzájárulás: a) Zöldség, gyümölcs, csomagolt élelmiszer árusítására közintézmények bejáratához. b) Népszórakoztató intézmény (cirkusz, körhinta stb.) lakótelkek tömbtelkén és belterjesen mővelt zöldterületeken történı elhelyezéséhez. c) Közintézmények, középületek falára, élıfára, közúti jelzıtáblára történı reklámeszközök kihelyezésére.
d) Közterületen tőz és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására. e) Erotikus termékek bemutatására, értékesítésére, reklámozására, valamint egyéb közízlést sértı tevékenység végzésére. f) Mőemléki, mőemlék jellegő és a faluképi jelentıségő épületeken hirdetı berendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére. g) Olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné. h) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek mőködtetésének a szükséges energia és vízellátás, csatorna, vagy a szabványoknak megfelelı zártrendszerő szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg. 11.§. (1) A közterület-használati hozzájárulást az érvényes helyi rendezési terv és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével - e rendelet keretei között- a polgármester adja meg. (2) A tulajdonos vagy kezelı hozzájárulása nem mentesít a tevékenység végzéséhez szükséges - más jogszabályok által elıirt egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól. Ezek hiányában a közterület-használat nem engedélyezhetı. (3) A közterület-használati hozzájárulás az alábbi idıpontig érvényes. a) b) c) d)
meghatározott idıpont elteltéig meghatározott feltétel bekövetkeztéig Tevékenység végzésére jogosító okirat hatályának megszőnéséig a hozzájárulásban, vagy a közterület-használatra illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
(4) A közterület-használati engedélyben elı kell írni az eredeti állapot megtartására, illetve helyreállítására vonatkozó kötelezettséget. 12.§. (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) Ha a közterület használata építési kötött épületet, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az építési engedély iránti kérelemben az építtetınek kell kérnie. (3) Ha a közterület ideiglenes jellegő használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építıanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezınek kell kérnie. (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) b) c) d)
az engedélykérı nevét és állandó lakó- illetve telephelyének címét, a közterület-használat célját és idıtartamát, a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, mőködési engedély, stb.) másolatát. 13.§.
(1) A közterületek rendeltetéstıl eltérı használatáért használati díjat kell fizetni, e rendelet mellékletében meghatározott nagyságrendben a használat célja és a terület nagysága alapján (1 sz. melléklet) (2) Folyamatos területhasználat esetén a használati díjat a tárgyév elsı hó 15-ig, évközi kezdésnél az
engedély kiadását követı hónap 15. napjáig kell befizetni. (3) A közterület-használat szempontjából minden megkezdett hónap és négyzetméter egésznek számít. 14.§. Köztéri emlékmővek és szobrok állítása (1) Emlékmő felállítását csak az itt állandó lakóhellyel rendelkezı magánszemély, vagy székhellyel, illetve telephellyel rendelkezı szervezet kezdeményezheti.
(2) Az emlékmő által ábrázolni vagy megörökíteni kívánt személy, tárgy vagy esemény összefüggésben kell, hogy álljon Abasárral vagy annak lakosságával, illetve országos jelentıségőnek kell lennie. (3) Az emlékmő vagy annak jelentése mások jogát, jogos érdekét, becsületét nem sértheti, nem lehet alkalmas faj, nem, felekezet elleni győlölet szítására. (4) Az emlékmő állítására irányuló indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselı-testület dönt. (5) Az emlékmő felállítását megelızıen be kell szerezni a szükséges szakhatósági engedélyeket. 15.§. A reklámozás szabályai (1) Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát falra, fára, közvilágítási oszlopra, buszváróra, jelzıtáblára, ajtóra, ablakra és egyéb más - e célra ki nem jelölt - létesítményre elhelyezni. Ezen elıírás megszegıi a szabálysértési bírságon túl kártérítésre és helyreállításra is kötelezhetık. (2) A közlekedés biztonságát veszélyeztetı, vagy a városképet rontó reklámtábla elhelyezésére engedélyt nem lehet kiadni. (3) A község közterületén elhelyezett és a lakosság részére ingyenes hirdetési lehetıséget biztosító hirdetı berendezések után közterület-használati díjat fizetni nem kell. 16.§. Közutak, járdák és zöldterületek igénybevétele, azok bontása és helyreállítása (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetıleg a közterületet felbontani csak közterület tulajdonosának (kezelıjének engedélye, hozzájárulása alapján lehet, aki az említett munkákra feltételeket állapít meg. (2) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy építési engedély szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület tulajdonosának (kezelıjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni. (3) A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelezı építésvezetıjének és a felbontott terület helyreállításáért felelıs személynek a nevét, a végleges helyreállítás idıpontját. A kérelemhez csatolni kell a közmő-üzemeltetık által elfogadott mőszaki terveket is.
(4) Új út, járda aszfaltszınyeg és évelı növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés befejezését követı ötödik naptári év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tőrı (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint a csak fővel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre. 17.§. (1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmő üzemzavarának halasztást nem tőrı elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelıjének 24 órán belül kell bejelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot és közölni kell a helyreállítás várható idıpontját. A munkálatok végzése elıtt és alatt a forgalom biztonságos terelésérıl a közmő fenntartója köteles gondoskodni. (2) Közutak bontása esetén a közutakat kezelı - hozzájárulásának megadása elıtt forgalomkorlátozási, vagy forgalomterelési terv készítését írhatja elı. (3) Utak, járdák esetén az engedélyes a bontás és helyreállítás teljes idıtartama alatt gondoskodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély kizárásáról. 18.§. (1) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az elıirt határidıre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak: a) a bontási és munkakezdési hozzájárulásban foglalt feltételeket teljesítették, b) rendelkezésre áll a munka gyors ütemő végrehajtásához szükséges anyag, munkaerı, munka és fuvareszköz, c) a munka elvégzése után haladéktalanul biztosítható a burkolat helyreállítása. (2) Ha a teljes helyreállítás a bontási hozzájárulásban meghatározott határidıre nem készül el, a határidı a 3) bekezdés figyelembevételével módosítható. (3) Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidın túl a sikeres mőszaki átadás idıpontjáig a rendelet mellékletében meghatározott közterület-használati díjat megfizetni. 19.§. (1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz, illetve járdaszakasz területének több mint 50%-át felbontják, az építtetı köteles az utat, vagy járdaszakaszt teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíttetni. Ha a bontás a felület 40-50%-át érint, a teljes felület kopórétegének újjáépítése kötelezı. (2) Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti. A helyreállító 3 évig köteles a kivitelezés minıségét garantálni, illetve a megsüllyedést, meghibásodást haladéktalanul kijavítani. (3) Közmővezetékek építésekor (bıvítés, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével egyidıben valamennyi ingatlan bekötıvezetékét meg kell építeni legalább az útburkolaton túl mért 1.0 méter hosszúságig, útcsatlakozásnál a szabályozási szélességig. (4) Aszfaltozott úton, vagy járdán tüzet rakni tilos! 20.§. Amennyiben közhasználatú zöldterületnek, engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévı növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított
köteles a helyreállítás költségén túl a megsemmisült növényzet eszmei értékének befizetésére is. A felsorolt költségek elızetes befizetése is zöldterület-használati hozzájárulás kiadásának feltétele lehet. 21.§. Közhasználatú zöldterületek fenntartása (1) Abasár község területén zöldterületnek minısülnek: a kertészeti rendezés alá vont bel- és külterületi zöldterületek (parkok, közterek, sétányok, játszóterek, sportpálya, virágágyások és virágtartók, valamint a külterületi kirándulóhelyek (Sár hegy). (2) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület: a) a község belterületének kertészetileg rendezett része (parkok, ligetek, sétányok, játszóterek stb.) b) a kertészeti rendezés alá vont községi zöldterületek, feltéve hogy azokon a fásítás, vagy parkosítás, illetve az ahhoz szükséges talaj. elıkészítés, talajjavítás, tereprendezés, vagy más munka megkezdıdött, c) az utcák fái és a zöldsávok, d) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló területek és a parkerdık, e) gyermekjátszótér az olyan park, amelyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló berendezésekkel láttak el. 22.§. (1) A községi zöldterületek kezelésérıl, gondozásáról, az ott lévı fák, cserjék és egyéb növényzet, valamint a zöldterülethez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék és tornaszerek stb.) állagának megóvásáról és felújításáról a jegyzı gondoskodik. (2) Az ingatlantulajdonosok kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig - de legfeljebb 30 méterig - a 20. §. a), b), d) pontjában meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomirtás) elvégezni. (3) Az allergiás megbetegedést kiváltó növények (pl.: parlagfő) virágzás elıtt magánterületrıl és közterületrıl egyaránt el kell távolítani. 23.§. (1) A község parkjait rendeltetésüknek megfelelıen, idıbeli korlátozás és térítés nélkül bárki jogosult használni. (2) A játszóterek felszerelését a hatodik életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag szülıi felügyelet mellett használhatják. A hatodik életévüket betöltött, de 14. életévüket még el nem ért gyermekek, illetıleg fiatalkorúak a játszóterek felszerelését a szülık felügyelete nélkül is, de a szülık felelıssége mellett jogosultak használni. 24.§. (1) A zöldterületen nem szabad olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését, vagy üdülését zavarja. (2) Zöldterületben, parkerdıben szemetet, elhasznált tárgyat lerakni, elszórni tilos! (3) Fogatos, vagy gépjármővel, illetıleg kerékpárral, kül-, vagy belterjes kezelés alatt álló zöldterületnek csupán a jármőforgalomra szánt útjain szabad közlekedni. Gondozott zöldterületeken, parkerdı füvesített részén parkírozni tilos.
(4) Tilos a közterületen szeszesital árusítása és fogyasztása. Ez alól kivételt képez a kormányrendeletben vendéglátó üzletként meghatározott értékesítıhelyen, vendéglátó ipari elıkertben, továbbá rendezvények alkalmával az erre vonatkozó engedély birtokában történı szeszesital-árusítás és fogyasztás. 25.§. 1) A gondozott zöldterületeken elhelyezett mőtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületen otthonos madarakat, vagy egyéb védett állatokat zavarni, befogni vagy pusztítani tilos. A kül- és belterületen tilos a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak mindennemő rongálása, a madarak pusztítása. 2) A kül- és belterjesen kezelt zöldterületen tilos a virágok (védett és ültetett) vagy más növények szedése és gallyazása. Tilos a füves részt letaposni. 3) A község közigazgatási területén fát kivágni, - gyümölcsfa kivételével - csak engedéllyel szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elı kell - magánterületen elı lehet - írni. 4) Nyomvonalas vezetékek üzemképes állapotát veszélyeztetı fák, valamint közterületre kihajló ágak esetén a tulajdonos köteles a gallyazást elvégezni. Ha a kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget felszólítás ellenére sem, a jegyzı a tulajdonos költségére a gallyazást elrendelheti. 26.§. Közterületek tisztántartása (1) A település közterületeinek tisztántartására vonatkozó szabályokat „A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról” szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) A község területén lévı közterületek tisztántartásáról, portalanításáról, szükség esetén locsolásáról a polgármester gondoskodik. 27.§. A szemétszállításról Abasár község belterületén a szemét elszállítás szabályait „A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról” szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. 28.§. Állattartás (1) Az állattartás szabályait „Az állattartás helyi szabályairól” szóló helyi rendelet tartalmazza. (2) Az elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a Gyöngyösi dögkútba szállítani. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget a tulajdonos költségére az Önkormányzat gondoskodik a tetem ártalmatlanításáról. (3) Ismeretlen tulajdonos esetén a tetem ártalmatlanná tételérıl az Önkormányzat saját költségén gondoskodik.
VII. Záró rendelkezések 29.§. (1) Ezen rendelet 2010. május hó 27. napján lép életbe. Hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti Abasár község Önkormányzat 14/2008. (XI. 13.) rendelete a környezetvédelemrıl. (2) Aki ezen rendelet 1.§. (7), 2.§. (3), (5), 3.§. (2), (7)-(10), 6.§. (6)-(10), (12)-(15), 7.§. (2)-(4), 8.§. (3)(5), 9.§. (2), 10.§., 13.§. (1), 14.§. (1), 15.§. (1)-(3), 16.§. (1)-(3), 17.§. (1), 18.§.(1)-(4), 21.§.(2)-(3), 23.§. (1)-(4), 24.§. (1)-(4)-ban foglaltak valamelyikét megszegi, vagy kijátssza, vagy elmulasztja szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. (3) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı a helyben szokásos módon gondoskodik. Kelt: Abasár, 2010. május 17.
P. H. Dr. Lénártné Benei Anikó sk. polgármester
Dr. Kovács Krisztina sk. jegyzı
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Abasár, 2010. május 27.
Dr. Kovács Krisztina sk. jegyzı
1. számú melléklet
NYOMTATVÁNY közterület használat engedélyeztetéséhez
ENGEDÉLY KÉRİ NEVE:
ENGEDÉLYT KÉRİ LAKÓHELYE (SZÉKHELYE)
KÖZTERÜLET HASZNÁLAT CÉLJA
KÖZTERÜLETHASZNÁLAT IDİTARTAMA
KÖZTERÜLET HASZNÁLAT HELYÉNEK ÉS MÉRTÉKÉNEK PONTOS MEGHATÁROZÁSA
TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁRA JOGOSÍTÓ OKIRAT IKTATÓSZÁMA ÉS TARTALMA
KÜLÖN JOGSZABÁLYBAN ELİÍRT ILLETÉK MÉRTÉKE
KAUCÍÓ (Ft)
KÖZTERÜLET HASZNÁLAT DÍJA
ÖSSZESEN FIZETENDİ:
2. számú melléklet A közterületek használati díja Abasár község Önkormányzata 1.
Hirdetı berendezés, cég- és címtábla elhelyezés, önálló kirakatszekrény, buszmegálló vagy épület falán elhelyezett plakát
2.
Folyamatosan üzemelı árusító- és egyéb fülke. Asztal, pavilon stb.
3.
Közút területén vagy azon kívül szükséges gépjármő várakozóhely, tároló hely:
1.000,- Ft /fal m²/ hó
2.000,- Ft / m² / hó
a) autóbusz 4.000,- Ft / db /hó b) személygépjármő 2.000,- Ft / db / hó c) tehergépjármő, nehéz pótkocsi, 3,5t fölötti egyéb d) egyéb gépjármővek, könnyő pótkocsik, 3,5t alatti egyéb 4.
1.500,- Ft / db / hó
Anyag tárolás: a) építési munkával kapcsolatos anyagok tárolása b) lakóház építési engedéllyel rendelkezık a használatba vételi engedély megszerzéséig, de legfeljebb 2 évig
5.
4.000,- Ft /db /hó
Alkalmi és mozgó árusítás
300,- Ft / m² / hó
100,- Ft / m² /hó
500,- Ft / m² /nap
Mutatványos tevékenység Közhasználatra még át nem adott terület ideiglenes hasznosítása Önkormányzati területen épített üzlet, kereskedelmi és vendéglátó egység 6.
Egyéb építési célra átengedett közterület (garázs)
7.
Önkormányzati épületek eseti használata
8.
Egyéb fel nem sorolt esetekben a polgármester a körülményeknek megfelelıen, egyedileg állapítja meg a díjat.
1.500,- Ft / m² / év 3.000,- Ft / alkalom
