2008

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2007/2008

Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékánja Felelős szerkesztő: BECK ENGELBERT hivatalvezető, PTE ÁOK Tanulmányi Hivatal Szerkesztő: SLACHTA KRISZTINA Műszaki szerkesztő: CZULÁK SZILVIA informatikus, PTE ÁOK Oktatástechnikai Csoport Közreműködők: a Tanulmányi Hivatal munkatársai

TARTALOM KÖSZÖNTŐ ........................................................................................................5 FOGADALOMTÉTEL, ESKÜ ........................................................................11 AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE .............12 AZ ORVOSI ESKÜ SZÖVEGE .............................................................................12 A HYPPOKRATESI ESKÜ SZÖVEGE ...................................................................13 SZERVEZETI EGYSÉGEK ............................................................................15 AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI .............17 BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK .............................................................................18 HIVATALOK ....................................................................................................19 HALLGATÓI SZERVEZETEK .............................................................................22 KOLLÉGIUMOK ...............................................................................................24 EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK .......................................................................25 OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK.....................27 INTÉZETEK......................................................................................................29 KLINIKÁK .......................................................................................................41 OKTATÓKÓRHÁZAK ........................................................................................58 TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK ..................................................................65 ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK .....................................................67 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE ........................................................71 A TANTERV FELÉPÍTÉSE ..................................................................................72 AJÁNLOTT TANTERV .......................................................................................78 A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA .............................................................90 2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK .....................................................91 VI. ÉVFOLYAM IDŐBEOSZTÁSA .......................................................................92 VI. ÉVFOLYAM VIZSGAIDŐPONTJAI.................................................................93

Tanrend 2007/2008

Általános Orvos Szak

TANTÁRGYLEÍRÁSOK ................................................................................ 95 ALAPOZÓ MODUL ........................................................................................... 97 PREKLINIKAI MODUL.................................................................................... 193 KLINIKAI MODUL ......................................................................................... 267 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV .................................................................. 399

4

Pécsi Tudományegyetem

KÖSZÖNTŐ

Kedves Fiatal Kolléga! Szeretettel üdvözlöm abból az alkalomból, hogy megkezdi orvosi tanulmányait karunkon. Döntésével egy szép, de nehéz hivatást kezdett el. Most, amikor az eredményes felvételi sikerélményével és egyben az új élményekkel való találkozás izgalmával megkezdi tanulmányait engedje meg, hogy rövid áttekintést adjak arról, hogy mi vár Önre választott szakmájának elsajátítása közben az elkövetkező évtizedekben, különösen az elkövetkező hat évben. Bízom, hogy az alábbi tájékoztatás is segít abban, hogy az Egyetem által nyújtott lehetőségeket minél jobban kihasználva megbecsült, kiváló szakemberré váljon, köztiszteletben álló orvosként működjön választott hivatása gyakorlása során. Talán nem meglepő, hogy életének fő vezérfonala az élethosszig tartó, folyamatos tanulás lesz. Közhely, hogy a tudomány egyre gyorsuló léptekkel halad. Különösen igaz ez az orvos-biológiai tudományterületekre, mely a korszerű tudományágak közül, talán a leggyorsabban fejlődik. A tudomány fejlődésének egyik látványos mércéje, a tudomány „féléletideje” – az az idő, ami alatt egy tudományág ismereteinek fele megújul új ismeretek belépésével. Ezt az időt az orvos-biológiai tudományok esetén jelenleg átlagosan 4–5 évre becsülik. Ez pályafutásuk során valószínűleg tovább fog rövidülni. Szomorú tény, hogy elsős korukban tanult anyag mintegy fele elavulttá válik már akkorra, mire orvosi diplomájukat megkapják. Szerencsére ez a gyors „kopás” elsősorban a tényanyagra, lexikális ismeretekre vonatkozik. Az alapelvek, alapvető összefüggések sokkal tartósabbak, számos közülük az évszázadok próbáját is kiállja. Ezért tanulmányaik során elsősorban a maradandó alapelvek, alapvető összefüggések megértésére kell összpontosítania. A tényanyag, lexikális tudás elsősorban eszköz ezek megismeréséhez, rögzítéséhez. Élethosszig tartó tanulásuk két fő, egymással szorosan összefüggő szakaszra tagozódik. Ezek az orvosképzés, és a szakorvosok folyamatos szintentartó képzése. Az orvosképzés célja az, hogy valakit egy orvosi szakterület elméletileg felkészült, gyakorlati készségekkel rendelkező, önálló gyógyításra jogosult szakemberévé, azaz szakorvossá képezzen. Ez, némileg eltérő formában, a világon mindenhol (szakágtól függően)

Tanrend 2007/2008


10–13 éves folyamat. Ez a képzési időszak két, jól elhatárolt részre oszlik: az úgynevezett graduális és a posztgraduális képzésre. A graduális orvosképzés – az a 6 év „orvosi egyetem”, amit most elkezdenek – célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteke nyújtson, ami minden orvosi szakág szakemberei számára fontos. Ennek a periódusnak a célja az életfolyamatoknak, az egészséges és beteg emberi test alapvető sajátosságainak megismerése, az orvostudomány alapismereteinek, és elsősorban a tudás megszerzésének, a folyamatos önképzés igényének és módszertanának elsajátítása. A graduális orvosképzés során megismerik (legalább egyszer látják!) a legfontosabb diagnosztikai és terápiás eljárásokat. A téves elképzelések eloszlatására fontos hangsúlyozni, hogy a hat év nem elegendő, sőt talán egy egész élet sem lenne elég valamennyi diagnosztikai és terápiás eljárás begyakorlására, készség szintű elsajátítására, így ez nem is lehet a graduális képzés célja. A graduális képzés során csupán annyi gyakorlati ismeretet kell gyűjteni, amennyit mondjuk egy szívsebészeti eljárásról például egy jövendő pszichiáternek ismernie kell (hogy tudjon páciense ilyen jellegű kérdésére válaszolnia), vagy amit egy ortopéd sebésznek (hasonló okokból) mondjuk az agyvérzés kezeléséről kell tudni. A graduális orvosképzés a doktorráavatással zárul. A laikusok, sőt gyakran az orvostanhallgatók számára sem egyértelmű, hogy ez az esemény az orvosképzés szempontjából csak egy szakaszt lezáró, közbülső lépés. Az így felavatott „orvosdoktor” még koránt sem orvos. Nem rendelkezik a gyógyításhoz szükséges készségek zömével, megfelelő gyakorlattal és kiegészítő speciális tudással. Ennek megfelelően – egészen a szakvizsga letételéig – nem jogosult önállóan, felügyelet nélkül beteget gyógyítani és így nem, pontosabban csak korlátozottan felelős a betegekért. A posztgraduális orvosképzés, (nemzetközi nevén rezidensképzés, közismertebben szakorvosképzés) során sajátítják el a jövendő szakorvosok – graduális képzés során szerzett átfogó elméleti ismeretekkel felvértezve – egy általuk kiválasztott szakterület sajátos ismeretanyagát és elsősorban készség szinten begyakorolják annak diagnosztikus és terápiás eljárásait. Ez a folyamat, szakágtól függően, 4–7 évig tart és a szakvizsgabizonyítvány átvételével zárul. E pillanattól kezdve válnak valóban orvossá, jogosultak – szakterületükön belül – önálló orvosi tevékenységet folytatni és teljes mértékben felelőssé válnak betegeikért. Természetesen az így szerzett tudásuk, készségeik a fentiek szerint gyorsan elavulttá válnának, ha nem gondoskodnának annak folyamatos karbantartásáról. Ennek szervezett formája a szakorvosok szintentartó képzése. Néhány éve Magyarország is csatlakozott ahhoz a nemzetközi gyakorlathoz, hogy a szakorvosok önképzését ötévenként ellenőrzik. Szakvizsgája érvénytelenné válik annak, aki nem tud megfelelő mennyiségű szakmai fejlődést (tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel, tudományos publikációk, szakmai fejlesztési eredmények) dokumentálni. Most nézzük meg, hogy a „közvetlen jövő”, a graduális képzés hogyan zajlik. A hat év során ismereteiket három, relatíve jól elkülönülő tantárgy-csoportban, úgynevezett modulokban szerzik. Ezek az alapozó modul, a preklinikai modul és a klinikai modul. Az alapozó modul az első két oktatási évet foglalja magában. Ez alatt megtanulják az egészséges emberi test szerkezetét és életfolyamatait, az alapvető életfolyamatok mechanizmusait. Ebben a blokkban szerepelnek olyan tárgyak is (biofizika, kémia, biokémia, informatika, antropológia) melyek részben háttér-ismereteket nyújtanak élettani folyamatok megértéséhez, részben megalapozzák később sorra kerülő tárgyak (pl. gyógyszertan, pszichológia, stb.) elsajátítását. A preklinikai modul egy éves. Tárgyait zömmel tanulmányaik harmadik évében tanulják. Célja a betegségek kialakulásának, a kórfolyamatok mechanizmusának, a beteg em6


Köszöntő beri test és szervek alapvető alaki és működési elváltozásainak megismerése. Itt ismerik meg a kórokozókat és a gyógyszertan alapjait is, valamint – propedeutika néven – először kerülnek közvetlen kapcsolatba betegekkel. A klinikai modul három éves, a graduális orvosképzés második fele. Ebben ízelítőt kapnak valamennyi orvosi szakág ismeretanyagából. A foglalkozások zöme gyakorlat, ahol a betegekkel közvetlen kapcsolatban sajátítják el az alapvető vizsgálati módszereket és látják (egyesek gyakorlatban is kivitelezhetik) a legtöbb diagnosztikai és terápiás eljárást. Mint fent említettem e periódusban nincs idő és lehetőség az eljárások készség szintű begyakorlására. Az – egy szűkebb területen – a posztgraduális (szakorvos-) képzés feladata lesz. A hatodik év („szigorló év”) különleges. Itt nincsenek előadások és elvileg nincs új tananyag sem: egész évben – megadott terv szerint – betegekkel közvetlen kapcsolatban gyakorlatokat végeznek a „nagy” klinikumok beteg-osztályain. Az év folyamán a minden orvos számára elsajátítandó készségeket gyakorolják be. Az egyes klinikai blokkok szigorlattal, az év a záróvizsgával („államvizsga”) és a várva várt diplomaosztással zárul. A klinikai modul feladata a diplomamunka elkészítése is. Ez egy minden hallgatótól elvárt, tudományos igényű, több év alatt készített dolgozat a hallgatók által kiválasztott témakörből. Elkészítését egyéni konzultációkkal oktatók segítik és a dolgozatot a hatodik év során szóban is „meg kell védeni”. Ennyit röviden az oktatás szerkezetéről, felépítéséről. Most lássunk néhány gyakorlati tudnivalót, ismertetést az Egyetem életéről. Egyetemünk, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatói létszámát tekintve az ország legnagyobb egyeteme, mintegy 38000 hallgatóval. Tíz kara van, ennek egyike az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) ahova járnak. Az egyetem élén a Rektor áll. Az egyetem legmagasabb döntéshozó testülete a Szenátus, melyet a karok képviselői alkotnak. A karok élén a dékánok, és a munkájukat egy adott szakterületen segítő dékánhelyettesek állnak. A karok döntéshozó testülete a Kari Tanács, mely az intézetek vezetőiből és az intézetek választott képviselőiből áll. A Kari Tanácsában 30 hallgató is részt vesz teljes szavazati joggal. Őket a Hallgatói Önkormányzat delegálja. A Kar működését több kari hivatal segíti. Ezek közül a hallgatóknak többel is közvetlen kapcsolatuk van. Valamenynyi, a tanulmányokat közvetlenül érintő problémával a Tanulmányi Hivatalhoz fordulhatnak. Itt hallgatói csoportonként (évfolyamonként) egy ügyintézővel fognak kapcsolatban állni, aki végig kíséri Önöket tanulmányaik folyamán. Így lehetővé válik személyesebb kapcsolat kialakulása, ami zökkenőmentesebb ügyintézést tesz lehetővé. A hallgatók gazdasági jellegű ügyeit (ösztöndíjak segélyek, tandíj, stb.) a Kari Gazdasági Hivatal végzi a Tanulmányi Hivatal ügyintézőjének közvetítésével. Minden egyéb (nem tanulmányi, vagy gazdasági) problémák megoldására, abban segítségre a Hallgatói Szolgáltató Iroda áll. Karunk, az Általános Orvosi Kar 3 szakán (Általános orvosi, Fogorvosi és Gyógyszerész Szakok) orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket képez. A Kar 46 oktató intézetből (elméleti intézetek és klinikák) és számos „kiszolgáló” egységből áll. Valamennyi elméleti intézet és a klinikák egy része a Szigeti út és az Ifjúság út között elhelyezkedő épületegyüttesben, az orvosi campuson helyezkedik el. A többi klinikát a városban szétszórtan találjuk. Az elméleti intézetek elsősorban az alapozó modul tárgyait oktatják. Nagy részükben nemzetközi mércével mérve is kimagasló tudományos munkát végeznek. A klinikákon – az oktatáson kívül – magas szintű betegellátás folyik. Az egyetemi klinikák látják el az országrész kórházaiban műszer, vagy szakmai gyakorlat hiányában megfelelő szinten nem kezelhető betegeket is. Számos klinikán e mellett színvonalas tudományos tevékenységet is végeznek. A klinikák betegellátó tevékenységét a Klinikai Központ (KK) koordinálja, míg oktató és kísérletes munka szempontjából az ÁOK dékánjához Általános Orvostudományi Kar

7

Tanrend 2007/2008


tartoznak. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ (OEKK) egy olyan szervezet, ami az egészségtudománnyal kapcsolatos egyetemi egységek (ÁOK, Egészségtudományi Kar [ETK], Klinikai Központ) közös feladatainak megoldásában segít, így például az OEKK koordinálja a szakorvosképzést és szakorvosok szintentartó képzését is. A Kar működését számos szabályzat irányítja. A jelenleg érvényes Felsőoktatási Törvény az egyetemek működését nagymértékben központosította, így a korábbi kari szabályok nagy része érvényét vesztette. A szabályok közül a hallgatók számára a Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Hallgatói Térítések és Juttatások Szabályzata a legfontosabbak. Javaslom ezeket a relatíve terjedelmes dokumentumokat alaposan áttanulmányozni, mert – mint a szabályzatok általában – a tiltó rendelkezések között – rendkívül sok információt tartalmaznak, felhívják a figyelmet számos lehetőségre, hallgatói jogra is. Itt kaphat részletes tájékoztatást a differenciált hallgatói érdekvédelmi rendszerről is. A szabályzatok elsősorban a PTE Internetes honlapján találhatók, de néhány közülük nyomtatott formában is a hallgatók rendelkezésére áll. Bár a hallgatók (remélhetőleg mindenki) azzal a szándékkal jött Egyetemünkre, hogy a lehetőségek maximális kihasználásával minél jobb szakemberré váljanak, a tanulás kétség kívül igen nehéz munkája mellett szórakozásra, kikapcsolódásra is szükség van. Az ilyen jellegű, közös tevékenységeket jórészt a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezi. A cél támogatására az Egyetem komoly anyagi áldozatok árán számos sportra és szórakozásra alkalmas létesítményt alakított ki. A kikapcsolódás mellett bármilyen egyéb, nem szigorúan oktatási jellegű probléma megoldásában is elsősorban a HÖK segít. A HÖK látja el egyben a hallgatók érdekvédelmét is. Most néhány szót a „szakmai” munkáról. Az egyetemi oktatás féléves egységekből áll. Ez alól kivétel a graduális orvosoktatás 6. (szigorló) éve, mely egyéves. Egy félév 14 hetes „szorgalmi periódusból”, amikor a foglalkozások – előadások gyakorlatok – zajlanak, és egy, az ezt követő vizsgaperiódusból áll. Ebben a periódusban zajlanak a vizsgák. Számonkérések, melyek egy része a vizsgaeredménybe is beszámít, a szorgalmi periódusban is vannak. Valamennyi félévre (és a szigorló évre) be kell jelentkezni, illetve a legelső félévre be kell iratkozni. Szintén a félévet megelőző, általában egy hetes regisztrációs időszakban ki kell választani és fel kell venni a félévben tanulandó tárgyakat. Mint bizonyára hallottak róla Önök a néhány éve hazánkban is bevezetett un. kreditrendszerben tanulnak. A rendszer az eddigi gyakorlatnál jobban igazodik a hallgatók egyedi érdeklődési területeihez, nagyobb hallgatói szabadságot ad, flexibilisebb és egyben jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Így segíti a hallgatók intézmények közötti mozgását és diplomájuk nemzetközi elfogadását. A kreditrendszerben bizonyos korlátok között a hallgató maga választja azt, hogy milyen tárgyakat, mikor vesz fel, így egyéni érdeklődésnek az eddigieknél jobban megfelelő, egyéni tanrendet alakíthat ki. Természetesen ez az eddigi merev rendszerhez képest, ahol mindenben megadták a hallgatónak, hogy mikor, mit kell tennie, saját tanulmányi rendjének egyedi megtervezése lényegesen nagyobb terhet is jelent. Ez a nagyobb szabadság szükségszerű ára. A minél zökkenőmentesebb tanulás érdekében javaslom, hogy körültekintően tervezzék meg tanulmányaikat és vizsgáikat. Ehhez alaposan tanulmányozzák át elsősorban a tantárgyfelvétel és a számonkérések szabályzatát. Ha a tárgyfelvételek egyéni megszervezését fárasztónak, túl nagy feladatnak érzik, támaszkodjanak a Tanulmányi Hivatal által összeállított „mankóra”, a „Mintatanterv”-re („ajánlott tanterv”-re), amit ha szigorúan követnek, minden követelménynek időben megfelelnek. A mintatanterv a tantárgyak kiválasztáshoz szükséges valamennyi fontos információt tartalmazza, mint a foglalkozások helye, ideje, valamennyi foglalkozás témája, oktatója, a számonkérések 8


Köszöntő pontos menete, témája, egyéb követelmények, stb. Fontos tudni, hogy a beiratkozás jogilag egy szerződés az Egyetem és a hallgató között. Ebben a hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyetem rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja és egyben az Egyetem vállalja, hogy a félév során ezen szabályokat a hallgatók egyetértése nélkül nem változtatja meg. Így tehát nem lehet önkényesen tantervet, vizsgaformát, stb. változtatni. A tantárgyfelvételek után nem marad „más” hátra, mint szorgalmasan tanulni. A tanulásnak alapvetően két formája van: a foglalkozások (előadások, gyakorlatok, szemináriumok) és az egyéni tanulás. A kredit-rendszerű egyetemi oktatás elsősorban a hallgató egyéni tanulására alapoz. A foglalkozások főleg segítséget adnak az egyéni tanuláshoz. Az egész évfolyam számára rendezett, ismeret-közlő előadásokon csak a nehezebben érthető, szemléletesebb magyarázatot igénylő anyagrészek szerepelnek. A kiscsoportos gyakorlatokon műszerekkel, eszközökkel, preparátumokkal közvetlen kapcsolatban készségek fejlesztése, a szemináriumokon pedig kis csoportokban oktatókkal konzultálva ismeretek elmélyítése folyik és tanácsokat kap a hallgató tanulásához. Az egyéni tanuláshoz tankönyvek, jegyzetek, a könyvtár és egyre nagyobb arányban az Internet áll rendelkezésre. Az utóbbin jelenleg is a Kar számos intézete – és a közeljövőben várhatóan valamennyi – oktatási segédanyagokat helyez el. Azok számára akik otthoni kollégiumi Internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek, egyre növekvő számú számítógépet tartalmazó oktatási kabineteket alakítottunk és alakítunk ki. Az orvosoktatás hagyományosan gyakorlati jellegű képzés. Számos olyan készség, gyakorlat kialakítására van szükség, melyek nélkülözhetetlenek az orvosi munkához. Ezt csak a gyakorlatokon az oktatási preparátumokkal és a betegekkel közvetlen kapcsolatban lehet kifejleszteni. Mindezek miatt – az elsősorban gyakorlat-orientált vizsgák mellett – a gyakorlatokon való részvételt szigorúan ellenőrizzük. Semmilyen tevékenység nem megy gördülékenyen, ha a végrehajtását nem ellenőrizzük, minősítjük folyamatosan. A tanulás ellenőrzésére szolgálnak a számonkérések. Az egyetemen a számonkérések típusa és jellege jelentősen eltér a középiskolában megszokottól. Itt nem fenyeget naponta a „feleltetés” réme. Sokszor az első számonkérés a félév végi vizsgaidőszakban van. Sajnos gyakran előfordul, hogy aki nem tart lépést az anyaggal, halogatja a tanulást, képtelen a vizsgaidőszakban az összegyűlt hatalmas anyagot megtanulni és a félév ismétlésére kényszerül. Ráadásul világszerte elismerten az orvosképzésben van a legnagyobb mennyiségű megtanulandó anyag. Ez nem csak a többieknél hoszszabb, 6 éves graduális egyetemi képzésben nyilvánul meg, hanem a félévek során tanult anyag mennyisége is általában jóval nagyobb a legtöbb más szakokénál. A félévközi számonkérés hiánya mellett a sikertelen vizsgák számát növeli az is, hogy az orvoskarra felvettek általában a középiskola legjobb tanulói közül kerülnek ki, akik hozzászoknak ahhoz hogy „félgőzzel”, társaiknál kisebb erőfeszítéssel legyenek sikeresek. Most itt ezek a „legjobbak” fogják a mezőnyt alkotni és ezek átlaga lesz a mérce, ahol a fél-gőz nem biztos, hogy sikerre vezet. A helyzetet tovább rontja a szabad vizsgaidőpont választás lehetősége. A hallgatók egyéni tanulásának elősegítése érdekében lehetővé tettük azt, hogy – a vizsgaidőszakon belül – a hallgató maga válassza ki, hogy mikor akar vizsgázni és a kiválasztott időpontot is gyakorlatilag akárhányszor áthelyezheti. Ez sajnos a hallgatók jelentős részénél, akiknek nincs gyakorlatuk abban, hogy életüket maguk irányítsák, sorozatos halogatást eredményezett. Ennek következtében sajnos nagyszámú hallgató „kicsúszik” a vizsgaidőszakból, így a vizsgakövetelményeket nem teljesítve a tantárgy ismétlésére kényszerülnek. Ezek közül sokan valójában felkészülnek az általuk kiválasztott vizsgaidőpontra, de a vizsgától, a megmérettetéstől való félelem miatt halasztanak. Talán javítanak a helyzeten azok az újabb intézkedések, hogy a vizsgaidőszak utolsó hetében csak ismételt vizsgára lehet jelentkezni, illetve, hogy a vizsgáról

Általános Orvostudományi Kar

9

Tanrend 2007/2008


való lejelentkezés határidejét két nappal a vizsga előttre helyezték át, amikor a „pánik” még nem olyan nagy. Végül, de nem utolsó sorban, egy nagyszerű lehetőségre, a Tudományos Diákköri (TDK) munkára hívom fel figyelmüket. Az intézetek, klinikák lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy érdeklődő hallgatók hivatalosan is részt vegyenek az intézet tudományos és oktató munkájában TDK tagként – elsősorban akkor, ha már az adott tárgyból már levizsgáztak. A TDK keretén belül lehetőséget kapnak arra, hogy „belekóstoljanak” az intézet legtöbbször nemzetközi mércével is igen színvonalas tudományos tevékenységébe és segédoktatóként gyakorlatot szerezzenek az oktatásban is. TDK-saink munkájából rendszeresen magas szintű tudományos eredmények, előadások, közlemények látnak napvilágot. Azon kívül, hogy gyakorlatilag valamennyi egyetemi oktatói pálya TDK munkával kezdődött, a nem egyetemi munkakörben elhelyezkedő későbbi szakemberek is TDK munkájuk során pótolhatatlan ismereteket, készségeket szereznek ahhoz, hogy a munkájukhoz szükséges szakirodalmat kezelni és újszerű észrevételeiket kollégáikkal közölni tudják. Azaz valamennyi gyakorló orvostól elvárt tudományos tevékenységet végezzenek. Ezért felhívom figyelmüket arra, hogy az intézeteket már most is tekintsék úgy, mint lehetséges TDKs „otthonukat”. A kiválasztás közben vegyék figyelembe azt is, hogy számos intézet tudományos tevékenységének témája s módszerei gyakran jelentősen eltérnek attól, amit oktatott tárgyuk alapján várnak. Kedves Kolléganők, Kollégák! Kezdetét veszi életük izgalommal várt időszaka, melynek során a molekulák világától a sejtek és szervek szerveződésén és működésén keresztül eljutnak az emberi test és lélek rejtelmeihez. Egyetemi tanulmányaik során megszerzett tudás, a szakmai tapasztalat ugyanakkor csak a szükséges alap ahhoz, hogy a későbbiekben szakmailag érett, tapasztalt orvosokká váljanak. Tanulmányaik, munkájuk során ne felejtsék: az orvoslás kicsit tudomány, kicsit művészet is. Jó tanulást, élményekben gazdag diákéveket és sikeres vizsgákat kívánok:

DR. CSERNUS VALÉR oktatási dékánhelyettes

10


FOGADALOMTÉTEL, ESKÜ

Tanrend 2007/2008


AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE Én, ................. a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az Orvostudományi Kar rendjét betartom. Oktatóimnak és az egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet megadom. Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok. Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem. Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben tartom, bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel. Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a gyógyszerésztudomány legújabb eredményeivel megismerkedve művelt, jó szakember legyek.

AZ ORVOSI ESKÜ SZÖVEGE Én, ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának jó hírnevét öregbítsem, és megbecsülését előmozdítsam.

12


Fogadalomtétel, eskü

A Hyppokratesi eskü szövege

A HYPPOKRATESI ESKÜ SZÖVEGE Esküszöm Apollora, az orvosra és Asklepiosra, és Hygieiara és Panakleiara és minden istenre és istennőre, akiket tanuul hívok fel, hogy minden tehetségem és tudásom szerint megtartom az esküt, amint írva vagyon: azt, aki engem az orvosi tudományra tanított, mindenkor atyámnak fogom tekinteni, segítségére leszek és mindent megadok neki, amire élete fenntartása céljából szüksége van. Gyermekeit saját testvéreimnek fogom tekinteni; ha meg akarják tanulni az orvosi művészetet, díjtalanul megtanítom őket és nem fogok tőlük semmit sem követelni. Meg fogom őket tanítani az alapvető ismeretekre, részletes magyarázatokkal fogok nekik szolgálni és mindenre kioktatom őket, úgy mint saját fiaimat és többi tanítványaimat, akik leteszik az orvosok szokása szerint ezen esküt; senki mással azonban nem közlöm tanaimat. A betegeknek meggyőződésem és tudásom szerint azt fogom rendelni, ami javukra válik és meg fogom őket óvni minden káros és helytelen dologtól. Senkinek sem fogom ajánlani, hogy méreghez meneküljön és meg fogom tagadni azoktól, akik kérik tőlem. Soha nem fogok nőnek olyan szert adni, mely elhajtja méhmagzatát. Tisztának és szentnek akarom megőrizni életemet, úgy, mint művészetemet. Nem fogok kőmetszést végezni, hanem átengedem azt azoknak, kiknek ez a mestersége. Bármely házba lépek, csupán arra fogok törekedni, hogy a betegen segítsek. Őrizkedni fogok minden jogtalanságtól, és minden nemi gerjedelemtől. Mind férfiakkal, mind asszonyokkal és gyermekekkel, mind szabadokkal, mind rabszolgákkal szemben. Bármi olyat tudok meg az emberekkel való érintkezés folyamán akár orvosi szolgálat közben, akár azon kívül, amit nem szabad továbbmondani, azt titokban fogom tartani és szent dolognak fogom tekinteni. Ha ezt az esküt megtartom, a nélkül, hogy egyetlen pontját megsérteném, legyen életem hosszú, legyenek sikereim művészetemben és legyek híres minden időkre. Ha azonban nem tartom meg és megszegem eskümet, úgy minden ellenkezőképpen történjék.


13

SZERVEZETI EGYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI .......................................................................17 DÉKÁN ...........................................................................................................17 DÉKÁNHELYETTESEK .....................................................................................17 SZAKVEZETŐK ................................................................................................17 BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK.......................................................................18 ANGOL PROGRAM BIZOTTSÁG........................................................................18 KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG .........................................................................18 KURRIKULUM BIZOTTSÁG ..............................................................................18 NÉMET PROGRAM BIZOTTSÁG ........................................................................18 SAJTÓBIZOTTSÁG ...........................................................................................18 TANULMÁNYI BIZOTTSÁG ..............................................................................18 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR TANÁCS ..................................................................18 HIVATALOK ....................................................................................................19 DÉKÁNI HIVATAL ...........................................................................................19 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT ELNÖKI HIVATAL .................................................19 TANULMÁNYI HIVATAL ..................................................................................19 NÉMET HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA .....................................................20 ANGOL HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA ....................................................20 PHD ÉS HABILITÁCIÓS IRODA.........................................................................20 SZAK- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT ................................................................20 OKTATÁSTECHNIKAI CSOPORT .......................................................................21 KARI INFORMATIKAI CSOPORT .......................................................................21

Tanrend 2007/2008


HALLGATÓI SZERVEZETEK ..................................................................... 22 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI IRODA, DIÁKIRODA....................................... 22 HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ....................................................................... 22 DIÁKJÓLÉTI BIZOTTSÁG ................................................................................. 22 CONFABULA SZERKESZTŐSÉG ....................................................................... 22 OKTATÁSI CENTRUM ..................................................................................... 22 MAGYAR ORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE, HUMSIRC IRODA .............. 23 MAGYAR FOGORVOSTANHALLGATÓK EGYESÜLETE ...................................... 23 KOLLÉGIUMOK............................................................................................. 24 SZENT MÓR KOLLÉGIUM ............................................................................... 24 BALASSA JÁNOS KOLLÉGIUM ........................................................................ 24 EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK............................................................. 25 GAZDASÁGI HIVATAL .................................................................................... 25 ORVOSKARI MÚZEUM .................................................................................... 25 ORVOSTUDOMÁNYI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM KÖNYVTÁRA ........ 25

16


Szervezeti egységek

Az Általános Orvostudományi Kar vezető tisztségviselői

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI Dékán DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár fogadóidő: előzetes egyeztetés alapján, helye: Dékáni Hivatal

Dékánhelyettesek Általános, tudományos és oktatási dékánhelyettes DR. CSERNUS VALÉR egyetemi tanár Klinikai dékánhelyettes, Klinikai Központ orvosigazgatója DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár Gazdálkodási és hallgatói dékánhelyettes DR. MISETA ATTILA egyetemi tanár Minőségbiztosítási és adatvédelmi dékánhelyettes DR. NYÁRÁDY JÓZSEF egyetemi tanár

Szakvezetők Általános orvostudományi szak DR. NÉMETH PÉTER egyetemi tanár Fogorvostudományi szak DR. SZABÓ GYULA egyetemi tanár Gyógyszerésztudományi szak DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi tanár


17

Tanrend 2007/2008


BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK Angol Program Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda

Kreditátviteli Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Kurrikulum Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Német Program Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Német Hallgatói Szolgáltató Iroda

Sajtóbizottság } 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. – ügykezelő: Sajtóiroda

Tanulmányi Bizottság } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: Tanulmányi Hivatal

Tudományos Diákkör Tanács } 7602 Pécs, Pf. 99. – ügykezelő: HÖK Iroda

18



Hivatalok

HIVATALOK Dékáni Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet, [email protected] 72-536-200, 72-536-201 hivatalvezető GRÜNFELDERNÉ DR. PINTÉR ÉVA ................................. 5413 igazgatási ügyintéző LÁTSCHÁM GÁBORNÉ ................................................... 5414 TÓTH DIÁNA ................................................................ 6102 ZSUPÁN JÁNOSNÉ ......................................................... 6200 informatikus SÓSTAI ERIKA .............................................................. 5412

Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ Elnöki Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em., [email protected] 72-536-100 72-536-101 Titkár, hivatalvezető DR. ROMÁNCZ ERZSÉBET ............................................. 1295 Ügyintéző BALOGH ANNA ............................................................. 6101 HORVÁTHNÉ MILOVECZ ERIKA..................................... 6100

Tanulmányi Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, 72/536-015, 72/536-017 hivatalvezető BECK ENGELBERT ........................................................ 6205 [email protected] hivatalvezető helyettes ADORJÁN KÁROLYNÉ ................................................... 1517 [email protected] ügyvivő szakértő BOGNÁR ADRIENN ........................................................ 1276 [email protected] BÖRÖCZ KRISZTA ......................................................... 1134 [email protected] DR. GUNGL KLÁRA ...................................................... 6015 [email protected] NAGY KATALIN ............................................................ 1135 [email protected] RITTER ANGÉLA ........................................................... 1139 [email protected] SLACHTA KRISZTINA .................................................... 1136 [email protected] VÁGÓ LÍVIA ................................................................. 1135 [email protected] Általános Orvostudományi Kar

19

Tanrend 2007/2008


igazgatási ügyintéző BRUNNER ÁGNES ......................................................... 1136 [email protected] TÍMÁR JÁNOSNÉ ........................................................... 6105 [email protected] ügyviteli alkalmazott DOBSA MÓNIKA ........................................................... 6045 [email protected] KOHN JUDIT ................................................................. 1136 [email protected] TÖRÖK GYÖNGYVÉR .................................................... 1136 [email protected] ETR ügyintéző MÓRITZ PÉTER ............................................................. 6016 [email protected] rendszergazda BENCZE ZSOLT ............................................................. 6409 [email protected]

Német Hallgatói Szolgáltató Iroda } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet, [email protected] 72/536-117 72/536-119 irodavezető LICZIUSZ PÉTER ........................................................... 6117 ügyvivő szakértő KRAMMNÉ MEZEI ANIKÓ ............................................. 6118

Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda } 7624 Pécs, Szigeti u. 12. I. emelet [email protected] 72/536-018, 72/536-110 irodavezető SOMODI KLÁRA............................................................ 6018 ügyvivő szakértő SZENTES ORSOLYA....................................................... 1204

PhD és Habilitációs Iroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. em. 72-536-103 72-536-108 ügyvivő szakértő KIS-GADÓNÉ WENCZLER MÁRIA.................................. 6103 [email protected] ügyvivő szakértő SZONTÁGH KRISZTINA ................................................. 6104

Szak- és Továbbképző Központ } 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. em. 72-512-681 72-512-683 igazgató DR. ERTL TIBOR ................................................. 5520, 5522 [email protected] rezidensi ügyek JANKÓ SÁNDORNÉ .............................................. 2522, 2531 20



Hivatalok

Oktatástechnikai Csoport } 7624 Pécs, Szigeti út 12. 72-536-6294, 72/536-6295 csoportvezető KITTKÁNÉ BÓDI KATALIN ........................ 6294, 6295, 1568 informatikus mérnök CZULÁK SZILVIA .......................................................... 1568 műszaki ügyintéző GROSSMANN GERGELY ................................................. 1568 HERR RÓBERT .............................................................. 1568 KUCZKÓ GÁBOR ........................................................... 1299 ŐZ PÁL......................................................................... 1197 VITVINDICS CSABA....................................................... 1568 ZAJZON TAMÁS ............................................................ 1568

Kari Informatikai Csoport } 7624 Pécs, Szigeti út 12. 72/536-000 /6409 csoportvezető BENCZE ZSOLT ............................................................. 6409 mérnök informatikus FRIESZ LÁSZLÓ ............................................................. 6410 HARMATH RÓBERT ....................................................... 6406 MIHÁLY SÁNDOR ......................................................... 6410 MONOSTORI ATTILA ..................................................... 6412


21

Tanrend 2007/2008


HALLGATÓI SZERVEZETEK Hallgatói Önkormányzati Iroda, Diákiroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112

Hallgatói Önkormányzat

Elnök Alelnök Külügyi és pályázati titkár Oktatási titkár Tájékoztatási és szervezési titkár Kollégiumi ügyekért felelős titkár Vezető instruktor

} 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-111, 536-112 SARNYAI ÁKOS CSERÉP GÁBOR FERENC BODROGI PÉTER BALASA TIBOR SZARKA DÁNIEL SPRINGÓ ZSOLT FEKETE LÓRÁND

Diákjóléti Bizottság } 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6. / 536-030, 1711 Elnök SZABÓ IVETT

Confabula Szerkesztőség } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-001/1541 Főszerkesztő VÁNCSODI JÓZSEF

Oktatási Centrum } 7624 Pécs, Szigeti út 12. II. emelet 536-001/5369

22



Hallgatói Szervezetek

Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, HuMSIRC iroda } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113, 536-113 Elnök Gazdasági elnökh. Kiutazásért felelős külügyi elnökh. Beutazásért felelős elnökh. Tudományos elnökh. Közegészségügyi koordinátor Reproduktív Egészségügyi koordinátor Titkár Mentálhigiénés koordinátor Drog-prevenciós koordinátor Teddy Maci Kórház koordinátor Országos Közegészségügyi koordinátor Rákprevenciós kordinátor CP kordinátor Vöröskereszt President of EMSA

IGNÁCZ FERENC SIMON MIHÁLY MOLNÁR VIRÁG HEIL ZSÓFIA HAUSER DIÁNA BODNÁR VERONIKA PANKACZI ZSÓFIA FRANK TÜNDE OROSZ OLGA HORVÁTH-SARRÓDI ANDREA SZILÁGYI ZSUZSANNA GROZDICS ENIKŐ JOÓ SZILVIA KOVÁCS ZSUZSANNA TAKÁCS ANDRÁS KESZTHELYI DÁNIEL

Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete } 7624 Pécs, Szigeti út 12. IV. emelet 536-113 Elnök TÁTRAY ANNA ESZTER


23

Tanrend 2007/2008


KOLLÉGIUMOK Szent Mór Kollégium } 7622 Pécs, 48-as tér 4. 72-503-610 72-503-612 Kollégiumi Bizottság elnök SZILI KATALIN műszaki ügyintéző RÉBAY TAMÁS

Balassa János Kollégium } 7622 Pécs, Jakabhegyi út 6. 72-536-030 72-536-031 Kollégiumi Bizottság elnök RAFFAI IMRE mb. gazdasági vezető KIRÁLY FERENCNÉ

24



Egyéb szervezeti egységek

EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK Gazdasági Hivatal } 7624 Pécs, Szigeti út 12. V. emelet 72-536-202, 72-536-203 gazdasági igazgató DR. TRISCHLER BERNADETT ................ 6202 pénzügyi szakértő MOLNÁR EMESE .................................. 6204 pénzügyi-számviteli ügyintéző NÉMETH TAMÁSNÉ .............................. 6202 SZŰCS NÓRA ....................................... 1529 Ügyvivő szakértő DUBROVAY KATALIN .......................... 6204

Orvoskari Múzeum } 7624 Pécs, Szigeti út 12. fszt. 72-536-434 Nyitvatartás naponta 13–15 óráig igazgató DR. BENKE JÓZSEF egyetemi docens ... 6434

Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Könyvtára } 7624 Pécs, Szigeti út 12. III. és IV. em. 72-536-000/1549 72-536-293 könyvtárigazgató GRACZA TÜNDE


25

OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK INTÉZETEK .....................................................................................................29 ANATÓMIAI INTÉZET ..................................................................................... 29 BIOANALITIKAI INTÉZET ............................................................................... 29 BIOFIZIKAI INTÉZET....................................................................................... 30 BIOKÉMIAI ÉS ORVOSI KÉMIAI INTÉZET ........................................................ 30 EGÉSZSÉGÜGYI NYELVI-KOMMUNIKÁCIÓS INTÉZET ..................................... 31 ÉLETTANI INTÉZET ........................................................................................ 32 FARMAKOGNÓZIAI INTÉZET .......................................................................... 33 FARMAKOLÓGIAI ÉS FARMAKOTERÁPIAI INTÉZET ......................................... 33 GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET ÉS EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR ......................... 34 GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET ................................................................. 34 GYÓGYSZERTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................................ 34 IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZET .............................................................. 35 IMMUNOLÓGIAI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI INTÉZET ............................................ 35 KÓRÉLETTANI ÉS GERONTOLÓGIAI INTÉZET ................................................. 35 KÖZPONTI ELEKTRONMIKROSZKÓPOS LABORATÓRIUM ................................ 36 LABORATÓRIUMI MEDICINA INTÉZET............................................................ 36 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET .............................................................. 37 MOZGÁSTANI INTÉZET .................................................................................. 37 NUKLEÁRIS MEDICINA INTÉZET .................................................................... 37 ORVOSI BIOLÓGIAI INTÉZET .......................................................................... 38 ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNITÁSTANI INTÉZET ................................ 38 ORVOSI NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET ............................................................. 39 PATHOLÓGIAI INTÉZET .................................................................................. 39 SEBÉSZETI OKTATÓ ÉS KUTATÓ INTÉZET ...................................................... 40 SZERVES ÉS GYÓGYSZERKÉMIAI INTÉZET ..................................................... 40

Tanrend 2007/2008


KLINIKÁK ....................................................................................................... 41 I. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA .................................................................. 41 II. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ÉS NEPHROLÓGIAI CENTRUM .................. 42 ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS INTÉZET ..................................... 43 BŐR-, NEMIKÓRTANI ÉS ONKODERMATOLÓGIAI KLINIKA ............................. 44 CSALÁDORVOSTANI INTÉZET ÉS III. SZ. BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA ............. 45 FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI KLINIKA ........................................................ 46 FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA .............................. 46 GYERMEKKLINIKA ......................................................................................... 47 IDEGSEBÉSZETI KLINIKA ................................................................................ 47 IMMUNOLÓGIAI ÉS REUMATOLÓGIAI KLINIKA ............................................... 48 INFEKTOLÓGIAI, KATASZTRÓFAORVOSTANI ÉS OXYOLÓGIAI INTÉZET .......... 48 NEUROLÓGIAI KLINIKA ................................................................................. 48 ONKOTERÁPIÁS INTÉZET ............................................................................... 49 ORTOPÉDIAI KLINIKA .................................................................................... 50 ORVOSI GENETIKAI ÉS GYERMEKFEJLŐDÉSTANI INTÉZET ............................. 50 PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA............................................... 50 RADIOLÓGIAI KLINIKA .................................................................................. 51 SEBÉSZETI KLINIKA ....................................................................................... 52 SEBÉSZETI TANSZÉK – BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ – SEBÉSZETI-ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY ................................................................ 53 SZEMÉSZETI KLINIKA .................................................................................... 53 SZÍVGYÓGYÁSZATI KLINIKA – REGIONÁLIS KARDIOLÓGIAI KÖZPONT .......... 54 SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA .................................................... 55 TRAUMATOLÓGIAI KÖZPONT – BALESETSEBÉSZETI ÉS KÉZSEBÉSZETI KLINIKA ............................................ 56 UROLÓGIAI KLINIKA ...................................................................................... 57 OKTATÓKÓRHÁZAK ................................................................................... 58 BARANYA MEGYEI KÓRHÁZ .......................................................................... 58 BARANYA MEGYEI KERPEL-FRONIUS ÖDÖN GYERMEKKÓRHÁZ ................... 59 ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT – PÉCSI REGIONÁLIS VÉRELLÁTÓ KÖZPONT ....................................................................................................... 60 „KAPOSI MÓR” OKTATÓ KÓRHÁZ ................................................................. 60 TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA ..................... 61 VAS MEGYE ÉS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS MARKUSOVSZKY KÓRHÁZA – EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ........................... 62 ZALA MEGYEI KÓRHÁZ ................................................................................. 63

28


Oktatásban részt vevő szervezeti egységek

Intézetek

INTÉZETEK Anatómiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em., 72-536-392 72-536-393 intézetigazgató: DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCS MAGDOLNA egyetemi tanár DR. CSERNUS VALÉR intézetigazgató DR. KOVÁCS MAGDOLNA általános anatómia tanulmányi felelős DR. LÁZÁR GYULA professor emeritus DR. MESS BÉLA DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY nyugdíjas docens DR. TIMA LAJOS egyetemi docens DR. HORVÁTH JUDIT szövet- és fejlődéstan tanulmányi felelős DR. JÓZSA RITA DR. LENGVÁRI ISTVÁN neuroanatómia tanulmányi felelős DR. RÉKÁSI ZOLTÁN gyógyszerész tanulmányi felelős DR. REGLŐDI DÓRA DR. TÓTH PÁL fogorvos tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. KOZICZ TAMÁS DR. LUBICS ANDREA egyetemi tanársegéd DR. FALUHELYI NÁNDOR DR. GASZNER BALÁZS DR. HOLLÓSY TIBOR DR. HORVÁTH GABRIELLA DR. KISS PÉTER DR. NAGY ANDRÁS DÁVID DR. TAMÁS ANDREA

Bioanalitikai Intézet } 7624 Pécs, Honvéd u. 1., B épület. intézetigazgató: DR. KILÁR FERENC

72-536-255 72-536-254

egyetemi tanár DR. KILÁR FERENC egyetemi docens DR. ARADI FERENC DR. PÓTÓ LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs DR. JEGES SÁRA TANULMÁNYI FELELŐS egyetemi adjunktus BORBÁSNÉ DR. FARKAS KORNÉLIA DR. HARTVIG NÓRA egyetemi tanársegéd DERGEZ TÍMEA PÁGER CSILLA POÓR VIKTÓRIA mérnök ŐRI LÁSZLÓ


29

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató BÍRÓ ILDIKÓ BUFA ANITA BUI ANNAMÁRIA KONECSNI TÜNDE KŐNIGNÉ PÉTER ANIKÓ

Biofizikai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., E épület mb. intézetigazgató: DR. NYITRAI MIKLÓS

72-536-260 72-536-261

professor emeritus DR. BELÁGYI JÓZSEF DR. TIGYI JÓZSEF egyetemi tanár DR. LŐRINCZY DÉNES tanulmányi felelős egyetemi docens DR. HILD GÁBOR DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUSTYIK GYÖRGY DR. NYITRAI MIKLÓS mb. intézetigazgató egyetemi adjunktus DR. GRAMA LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd CZIMBALEK LÍVIA DR. KARSAI ÁRPÁD ORBÁN JÓZSEF POZSONYI KINGA egyetemi gyakornok DUDÁS RÉKA KARDOS ROLAND KUPI TÜNDE MELEG EDINA VIG ANDREA PhD hallgató BARKÓ SZILVIA HUBER TAMÁS DR. KISS BALÁZS MÁRTONFALVI ZSOLT Óraadó DR. GRÓF PÁL KOSZORUS LÁSZLÓ DR. KUTAS LÁSZLÓ

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., D épület intézetigazgató: DR. SÜMEGI BALÁZS

72-536-276, 72-536-222 72-536-277 intézetigazgató helyettesek: DR. DELI JÓZSEF, IFJ. DR. GALLYAS FERENC

egyetemi tanár DR. SÜMEGI BALÁZS DR. DELI JÓZSEF DR. OHMACHT RÓBERT DR. SÁNDOR ATTILA professor emeritus DR. TÓTH GYULA

30



Intézetek

egyetemi docens DR. BERENTE ZOLTÁN IFJ. DR. GALLYAS FERENC tanulmányi felelős (Biokémia) DR. LÓRÁND TAMÁS egyetemi adjunktus DR. AGÓCS ATTILA DR. DEBRECENI BALÁZS DR. FARKAS VIKTÓRIA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. MÁRK LÁSZLÓ DR. MATUS ZOLTÁN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. TÓTH AMBRUS (külföldön) DR. VÁRBÍRÓ GÁBOR (külföldön) DR. VERES BALÁZS egyetemi tanársegéd BEDEKOVICS TIBOR (külföldön) DR. BOGNÁR ZITA JAKUS PÉTER DR. NAGY VERONIKA tanulmányi felelős (Orvosi kémia) RADNAI BALÁZS DR. RÁKÓ JÁNOS TAKÁTSY ANIKÓ TAPODI ANTAL biológus BOGNÁR ESZTER TUCSEK ZSUZSANNA PhD hallgató HOCSÁK ENIKŐ KISS GYÖNGYI MONTSKÓ GERGELY DR. NAGY JUDITNÉMETH VIKTÓRIA PANDUR EDINA SOLTI IZABELLA SZABÓ ALIZ DR. VETŐ SÁRA

Egészségügyi Nyelvi-Kommunikációs Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. 72-536-296, 72-536-000/1540 72-536-297 intézetigazgató: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. WARTA VILMOS egyetemi docens DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR angol nyelvtanár HAMARNÉ SÁVAY JUDIT HEGEDŰS ANITA LÓKODINÉ SZOLCSÁNYI JUDIT MÉSZÉGETŐNÉ HALMOS ÉVA KURDINÉ MOLNÁR ESZTER (GYES) NAGY GABRIELLA RONCZYKNÉ BERTA ANIKÓ (GYES) TÓTH IDA VÁRADI KATALIN


31

Tanrend 2007/2008


német nyelvtanár HALÁSZ RENÁTA ZRÍNYI ANDREA latin nyelvtanár TAKÁTS ZSUZSANNA PROFEX Nyelvvizsgaközpont } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. em. Nyelvvizsgaközpont igazgató: DR. WARTA VILMOS

72-536-457 72-536-297

irodavezető DR. KANIZSAINÉ KRÁNICZ RITA vizsgakoordinátor CSONGOR ALEXANDRA angol nyelvi fővizsgáztató VÁRADI KATALIN

Élettani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-243 72-536-244 intézetigazgató: DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KARÁDI ZOLTÁN egyetemi tanár DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. VÉRTES MARIETTA intézeti tanácsadó egyetemi docens DR. JANDÓ GÁBOR DR. KARÁDI ZOLTÁN DR. KÖRNYEI JÓZSEF DR. VÉRTES ZSUZSANNA tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. BUZÁS PÉTER DR. GÁLOSI RITA DR. TELKES ILDIKÓ egyetemi tanársegéd BERTA BEÁTA LENGYEL FERENC OLÁHNÉ VÁRADY KATALIN DR. PAPP SZILÁRD TAKÁCS GÁBOR DR. TÓTH KRISZTIÁN Ph.D. hallgató DR. LÁSZLÓ KRISTÓF DR. MARKÓ KATALIN DR. SZALAY CSABA tudományos főmunkatárs DR. HARTMANN GÉZA (MTA) KERTES ERIKA (MTA) DR. NIEDETZKY CSABA PETYKÓ ZOLTÁN

32



Intézetek

Farmakognóziai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2., 72-503-650/8825, 8826 mellék 72-503-650/8826 intézetigazgató: DR. MOLNÁR PÉTER intézetigazgató helyettes: DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY. egyetemi tanár DR. SZABÓ LÁSZLÓ GY. DR. MOLNÁR PÉTER egyetemi adjunktus DR. FARKAS ÁGNES DR. HORVÁTH GYÖRGYI egyetemi tanársegéd DR. PAPP NÓRA külső munkatárs DR. MOLNÁR BÉLA

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. em. intézetigazgató: DR. BARTHÓ LORÁND

72-536-217 72-536-218

Gyógyszertani Tanszék egyetemi tanár DR. FISCHER EMIL tanszékvezető DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS egyetemi docens DR. PINTÉR ERIKA egyetemi adjunktus DR. HELYES ZSUZSANNA egyetemi tanársegéd DR. SZŐKE ÉVA Gyógyszerhatástani Tanszék egyetemi tanár DR. BARTHÓ LORÁND tanszékvezető egyetemi docens DR. PETHŐ GÁBOR egyetemi tanársegéd DR. LÁZÁR ZSÓFIA (GYED) DR. BENKÓ RITA DR. UNDI SAROLTA Toxikológiai Tanszék egyetemi tanár DR. GREGUS ZOLTÁN tanszékvezető egyetemi tanársegéd DR. NÉMETI BALÁZS DR. CSANAKY IVÁN (december 31-ig külföldön) Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA BÖRZSEI RITA gyógyszerész rezidens DR. FÜREDI RÉKA DR. POZSGAI GÁBOR SÁNDOR KATALIN DR. WOLF MÁTYÁS


33

Tanrend 2007/2008


Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár } 7624 Pécs, Honvéd u. 3., C épület intézetigazgató: DR. BOTZ LAJOS

72-536-284 72-536-285

egyetemi docens DR. BOTZ LAJOS egyetemi tanársegéd SZÜCS FERENC NYAKA BERNADETT (másodállásban) egyetemi óraadók SZABÓNÉ DR. SCHIRM SZILVIA DR. KRUCSÓNÉ HORNYÁK JUDIT MAYER ANNA DR. MOLNÁR BÉLA DR. SOMOSKEÖY SZABOLCS külsős óraadók CSÍK LAURA MOLNÁR ZOLTÁNNÉ REZES GÁBOR DR. SZABÓ BEÁTA DR. TÉLESSY ISTVÁN

Gyógyszerészi Kémiai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2. intézetigazgató: DR. PERJÉSI PÁL

/ 72-503-650/3538 / 72-503-650/3546 intézetigazgató helyettes: DR. LÓRÁND TAMÁS

egyetemi docens DR. LÓRÁND TAMÁS DR. PERJÉSI PÁL egyetemi tanársegéd BOROS BORBÁLA FODOR KRISZTINA ROZMER ZSUZSANNA gyógyszerész KUZMA MÓNIKA intézeti szakgyógyszerész DR. APONYI ILDIKÓ Ph.D. hallgató ALMÁSI ATTILA

Gyógyszertechnológiai Intézet } 7624 Pécs, Rókus u. 2. intézetigazgató: DR. DÉVAY ATTILA

/ 72-501-500/3555, 72-503-617

egyetemi docens DR. DÉVAY ATTILA egyetemi adjunktus DR. MAYER KLÁRA egyetemi tanársegéd DR. NAGY SÁNDOR PÁL SZILÁRD

34



Intézetek

Igazságügyi Orvostani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb I. em. 72-536-230 72-536-242 intézetigazgató: DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KÖNCZÖL FRANCISKA egyetemi tanár DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN egyetemi docens DR. JEGESY ANDREA DR. KÖNCZÖL FRANCISKA DR. PORPÁCZY ZOLTÁN intézeti orvos DR. MÉSZÁROS HAJNALKA egyetemi tanársegéd NAGY GERGELY

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., G épület intézetigazgató: DR. NÉMETH PÉTER

72-536-291 72-536-289 intézetigazgató helyettes: DR. BERKI TÍMEA

egyetemi tanár DR. NÉMETH PÉTER egyetemi docens DR. BALOGH PÉTER DR. BERKI TÍMEA DR. PONGRÁCZ JUDIT egyetemi adjunktus DR. BOLDIZSÁR FERENC (külföldön) egyetemi tanársegéd DR. CZÖMPÖLY TAMÁS DR. ENGELMANN PÉTER Biológus BOVÁRI JUDIT Ph.D. hallgató DR. KVELL KRISZTIÁN DR. LÁBADI ÁRPÁD OPPER BALÁZS Rezidens orvos DR. BARTIS DOMOKOS DR. PÁLINKÁS LÁSZLÓ

Kórélettani és Gerontológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb II. emelet 72-536-246 72-536-247 mb. intézetigazgató: DR. SZÉKELY MIKLÓS intézetigazgató helyettes: DR. GARAI JÁNOS egyetemi tanár DR. SZÉKELY MIKLÓS egyetemi docens DR. GARAI JÁNOS egyetemi adjunktus DR. BALASKÓ MÁRTA tanulmányi felelős RITTMANN-NÉ DR. PÉTERVÁRI ERIKA egyetemi tanársegéd BÍRÓNÉ DR. MOLNÁR VALÉRIA DR. SOLYMÁR MARGIT DR. SOÓS SZILVIA tudományos munkatárs DR. KANIZSAI PÉTER


35

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató DR. GARAMI ANDRÁS (tartósan távol) DR. VIGH ÉVA szaktanácsadó DR. HAZAFI KLÁRA geriáter főorvos vendégoktató DR. SIMON ATTILA cardiológus főorvos, Balatonfüredi Szívkórház DR. SZELÉNYI ZOLTÁN egyetemi tanár, ETK

Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium } 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület intézetigazgató: DR. SERESS LÁSZLÓ egyetemi tanár egyetemi adjunktus tudományos tanácsadó kémikus mérnök

72-536-060

DR. SERESS LÁSZLÓ DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA DR. MÁZLÓ MÁRIA (részállásban) DR. LÓRÁNDNÉ MISLEY JUDIT DOLGOS BÉLA (részállásban)

Laboratóriumi Medicina Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, VII. emelet 72-536-120 72-536-121 intézetigazgató: DR. KOVÁCS L. GÁBOR intézetigazgató helyettes: DR. MISETA ATTILA egyetemi tanár DR. KOVÁCS L. GÁBOR DR. KELLERMAYER MIKLÓS DR. LUDÁNY ANDREA tanulmányi felelős DR. MISETA ATTILA professor emeritus DR. JOBST KÁZMÉR egyetemi docens DR. KŐSZEGI TAMÁS angol tanulmányi felelős DR. LISZT FERENC DR. MAGYARLAKI TAMÁS VASSNÉ DR. LAKATOS ÁGNES egyetemi adjunktus DR. FELEDI ÉVA DR. LÁNYI ÉVA egyetemi tanársegéd DR. KOVÁCSNÉ DR. RÉKÁSI ZSUZSANNA tartósan távol DR. TŐKÉS-FÜZESI MARGIT főorvos DR. ERDÉLYI MÁRIA klinikai vegyész SCHMIDT MARIANN tud. segédmunkatárs GYÖRGYI ERZSÉBET klinikai orvos DR. NAGY TAMÁS DR. PETI ATTILA DR. TEIBERT ADRIENN Ph.D. hallgató DR. TÓTH ILDIKÓ rezidens DR. GRÁSZ DÉNES DR. HAVASI VIKTÓRIA vendégoktató DR. BÖDÖR GÉZA (USA) DR. VERMES ISTVÁN (Hollandia)

36



Intézetek

Magatartástudományi Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., B épület intézetigazgató: DR. KÁLLAI JÁNOS

72-536-256 72-536-257 intézetigazgató helyettes: DR. FÜZESI ZSUZSANNA

professor emeritus DR. SZABÓ IMRE DR. VERECZKEI LAJOS egyetemi docens DR. CZURKÓ ANDRÁS neuropszichológia tanulmányi felelős DR. FÜZESI ZSUZSANNA orvosi szociológia tanulmányi felelős DR. KÁLLAI JÁNOS egyetemi adjunktus DR. BENDE ISTVÁN DR. CSATHÓ ÁRPÁD orvosi antropológia tanulmányi felelős DR. JAKAB TIBOR orvosi etika tanulmányi felelős DR. KARÁDI KÁZMÉR egyetemi tanársegéd KEREKES ZSUZSANNA SZOLCSÁNYI TIBOR tud. segédmunkatárs DR. TIRINGER ISTVÁN Ph.D. hallgató MOLNÁR EDIT

Mozgástani Intézet } 7624 Pécs, Jakabhegyi út 6., Tornacsarnok mb. intézetigazgató: TÉCZELY TAMÁS

72-536-040 72-536-041

testnevelő tanár DR. KISS SÁNDOR DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY TÉCZELY TAMÁS óraadó testnevelő tanár DR. KARSAI ISTVÁN CSATÁRYNÉ TOLNAY KLÁRA PETŐFI ÁRON

Nukleáris Medicina Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyak Klinikai Tömb, mfszt és fszt. / 72-536-367 intézetigazgató: DR. ZÁMBÓ KATALIN intézetigazgató helyettes: DR. SCHMIDT ERZSÉBET egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd klinikai orvos

DR. ZÁMBÓ KATALIN DR. SCHMIDT ERZSÉBET DR. UDVAROS ESZTER DR. SZABÓ ZSUZSANNA


37

Tanrend 2007/2008


Orvosi Biológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-216 72-536-453 intézetigazgató: DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF intézetigazgató helyettes: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY egyetemi tanár DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF egyetemi docens DR. KOMÁROMY LÁSZLÓ tanulmányi felelős IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY DR. PAP MARIANNA egyetemi adjunktus DR. FÁBIÁN ZSOLT DR. MÁTICS RÓBERT egyetemi tanársegéd FEKETÉNÉ DR. KISS KATALIN STARK BORBÁLA DR. BÁTOR JUDIT intézeti orvos DR. BERTA GERGELY FEKETE ZSUZSANNA (külföldi tanulmányúton) intézeti biológus HARCI ALEXANDRA VARGA JUDIT PhD hallgató SCHIPP RENÁTA

Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-251 72-536-253 intézetigazgató helyettes: DR. EMŐDY LEVENTE intézetigazgató: DR. PÁL TIBOR egyetemi tanár DR. EMŐDY LEVENTE DR. PÁL TIBOR DR. SZEKERES JÚLIA professor emeritus DR. KÉTYI IVÁN egyetemi docens DR. KOCSIS BÉLA egyetemi adjunktus DR. BARAKONYI ALÍZ DR. BENEDEK ORSOLYA (tartósan külföldön) DR. KERÉNYI MÓNIKA tanulmányi felelős DR. KUSTOS ILDIKÓ (tartósan külföldön) DR. POLGÁR BEÁTA DR. SZEREDAY LÁSZLÓ DR. TIGYI ZOLTÁN klinikai főorvos DR. MESTYÁN GYULA egyetemi tanársegéd DR. NAGY GÁBOR tudományos munkatárs DR. PALKOVICS TAMÁS DR. SCHNEIDER GYÖRGY (MTA) intézeti orvos DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. MIKÓ ÉVA

38



Intézetek

Orvosi Népegészségtani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb III. emelet 72-536-394 72-536-395 intézetigazgató: PROF. DR. EMBER ISTVÁN intézetigazgató helyettes: DR. KISS ISTVÁN egyetemi tanár PROF. DR. EMBER ISTVÁN, tanszékvezető Közegészségtani és Járványtani Tanszék tiszteletbeli egy. tanár PROF. DR. ARANY ISTVÁN (Little Rock, Arkansas, USA) egyetemi docens DR. HORVÁTH J. ATTILA, tanszékvezető Foglalkozás- és Munka-egészségtani Tanszék DR. KISS ISTVÁN, tanszékvezető Epidemiológiai Tanszék DR. VARGA CSABA, tanszékvezető Környezet-egészségtani Tanszék tiszteletbeli egy. docens DR. BÉRES JUDIT egyetemi adjunktus DR. GYÖNGYI ZOLTÁN részmunkaidős adjunktus DR. NÉMETH ÁRPÁD egyetemi tanársegéd MERÉNYINÉ DR. DOMBI ZSUZSANNA VARJAS TÍMEA intézeti orvos DR. KOVÁCSNÉ DR. GOMBOS KATALIN DR. PRANTNER IDA DR. STEFLER DÉNES DR. TIBOLD ANTAL biológus DR. HORVÁTHNÉ MÉSZÁROS ANITA PhD hallgató DR. NOWRASTEH GHODRATOLLAH ORSÓS ZSUZSANNA DR. ZÓLYOMI ANNAMÁRIA

Pathológiai Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út 12., Elméleti Tömb fszt 72-536-282 72-536-281 intézetigazgató: DR. PAJOR LÁSZLÓ intézetigazgató helyettes: DR. KÁLMÁN ENDRE egyetemi tanár DR. PAJOR LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. GÖMÖRI ÉVA DR. KÁLMÁN ENDRE DR. KERESKAI LÁSZLÓ DR. LÁSZLÓ TERÉZIA DR. TORNÓCZKY TAMÁS tudományos munkatárs ALPÁR DONÁT JÁKSÓ PÁL LACZA ÁGNES


39

Tanrend 2007/2008


intézeti orvos DR. HEGEDŰS IVETT DR. KAJTÁR BÉLA DR. KOVÁCS KRISZTINA DR. KRAVJÁK ANDRÁS DR. SEMJÉN DÁVID rezidens DR. MÁRTON BALÁZS JÓZSEF DR. SIMON GÁBOR DR. SMUK GÁBOR

Sebészeti Oktató és Kutató Intézet } 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20 intézetigazgató: DR. WÉBER GYÖRGY

72-535-820 72-535-821 intézetigazgató helyettes: DR. RŐTH ERZSÉBET

egyetemi tanár DR. RŐTH ERZSÉBET DR. WÉBER GYÖRGY egyetemi docens DR. LANTOS JÁNOS tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. BORSICZKY BALÁZS DR. FERENCZ ANDREA DR. JANCSÓ GÁBOR egyetemi tanársegéd RÁCZ BOGLÁRKA KÜRTHY MÁRIA Ph.D. hallgató DR. BERTÓK SZABOLCS DR. CSEREPES BARBARA DR. HORVÁTH SZABOLCS DR. FERENCZ SÁNDOR

Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet } 7624 Pécs, Honvéd u. 1. B épület intézetigazgató: PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

72-536-220 72-536-219

professor emeritus DR. HIDEG KÁLMÁN egyetemi docens DR. KÁLAI TAMÁS PÁPAYNÉ DR. SÁR CECÍLIA

40



Klinikák

KLINIKÁK I. sz. Belgyógyászati Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. em. klinikaigazgató: DR. TÓTH KÁLMÁN

72-536-145 72-536-148 klinikaigazgató helyettes: DR. HUNYADY BÉLA

egyetemi tanár DR. TÓTH KÁLMÁN DR. HUNYADY BÉLA DR. FIGLER MÁRIA DR. LOSONCZY HAJNA DR. MÓZSIK GYULA DR. PÁR ALAJOS egyetemi docens DR. BAJNOK LÁSZLÓ DR. CZOPF LÁSZLÓ DR. DÁVID MARIANNA DR. HABON TAMÁS DR. JURICSKAY ISTVÁN DR. MEZŐSI EMESE DR. MOLNÁR LENKE DR. SÁROSI ISTVÁN klinikai főorvos DR. PAKODI FERENC DR. RUCZ KÁROLY egyetemi adjunktus DR. BÓDIS BEÁTA DR. KARÁDI OSZKÁR DR. KÉSMÁRKY GÁBOR DR. KESZTHELYI ZSUZSANNA DR. NAGY ÁGNES DR. NAGY ZSUZSANNA DR. SZABADOS ESZTER DR. SZOMOR ÁRPÁD egyetemi tanársegéd DR. CZIMMER JÓZSEF DR. HALMOSI RÓBERT DR. KOSZTOLÁNYI SZABOLCS DR. KOVÁCS GÁBOR DR. MÁRTON ZSOLT DR. NEMES ORSOLYA DR. RUMI GYÖRGY DR. SZABÓ IMRE klinikai orvos DR. CSALÓDY RENÁTA DR. HORVÁTH BEÁTA DR. PÁLFI ANITA DR. PÁR GABRIELLA DR. TÓTH ORSOLYA


41

Tanrend 2007/2008


Ph.D. hallgató DR. BARTHA ÉVA DR. KENYERES PÉTER DR. MANDL ADÉL

II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum } 7624 Pécs, Pacsirta u. 1. klinikaigazgató: DR. WITTMANN ISTVÁN

72-536-000/5201 72-536-051 tanulmányi igazgatóhelyettes: DR. NAGY JUDIT gazdasági igazgatóhelyettes: DR. FÁBIÁN GYÖRGY gyógyítási igazgatóhelyettes: DR. SCHMELCZER MATILD tudományos igazgatóhelyettes: DR. WAGNER LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. NAGY JUDIT DR. WITTMANN ISTVÁN egyetemi docens DR. KOVÁCS TIBOR helyettes tanulmányi felelős főiskolai docens DR. SCHMELCZER MATILD klinikai főorvos DR. FÁBIÁN GYÖRGY egyetemi adjunktus DR. CSIKY BOTOND *FMC orvosigazgató DR. DEGRELL PÉTER DR. WAGNER LÁSZLÓ klinikai szakorvos DR. KÉSŐI ISTVÁN egyetemi tanársegéd DR. HALMAI RICHARD DR. MAZÁK ISTVÁN DR. PINTÉR ISTVÁN DR. SEBŐK JUDIT DR. SZIGETI NÓRA DR. VAS TIBOR DR. WAGNER ZOLTÁN klinikai orvos DR. BEKŐ VIKTÓRIA DR. FÜLÖP NORBERT DR. HOLLÓ TÍMEA DR. MARETICS BALÁZS DR. PETRUS IZABELL DR. SÁGI BALÁZS DR. VÁGÁSI KATALIN rezidens DR. BÁNFAI GÁBOR DR. MOLNÁR GERGŐ DR. TAMASKÓ MÓNIKA DR. UNGVÁRI ZOLTÁN Ph.D. hallgató DR. MARKÓ LAJOS DR. MOHÁS MÁRTON

42



Klinikák

Külső oktatók DR. BRASNYÓ PÁL FMC* alkalmazott DR. DEÁK ANDRÁS FMC* alkalmazott DR. ÉDEL ZSÓFIA FMC* alkalmazott DR. GONDA EDIT FMC* alkalmazott DR. FAZEKAS ATTILA FMC* alkalmazott DR. GUTH ESZTER FMC* alkalmazott DR. KASSAI GÁBOR FMC* alkalmazott

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. emelet 72-536-440 72-536-441 klinikaigazgató helyettes: DR. HORVÁTH J. ATTILA klinikaigazgató: DR. BOGÁR LAJOS egyetemi tanár DR. BOGÁR LAJOS professor emeritus DR. TEKERES MIKLÓS egyetemi docens DR. BÁTAI ISTVÁN DR. HORVÁTH J. ATTILA DR. MOLNÁR ZSOLT egyetemi adjunktus DR. CSONTOS CSABA DR. EZER ERZSÉBET DR. MÁRTON SÁNDOR DR. MOLNÁR TIHAMÉR DR. NAGY KLÁRA DR. TÁTRAI ILDIKÓ klinikai főorvos DR. MÜHL DIÁNA DR. SHAYO GASPAR DR. SZENOHRADSZKI KATALIN egyetemi tanársegéd DR. HEIGL PÉTER DR. HIDEG GYÖNGYVÉR DR. ITTZÉS BALÁZS DR. KOZMA ZSOLT tanulmányi felelős DR. RITTBERGER JÁNOS DR. SÜTŐ BALÁZS DR. SZÉLIG LÍVIA DR. SZŐKE SZILVIA DR. TARSOLY PIROSKA DR. WEILING ZSOLT

* FMC: Fresenius Medical Care Dialízis Központ, } 7624 Pécs, Pacsirta u. 1., 72-536-065 72-536-070


43

Tanrend 2007/2008


klinikai orvos DR. DÁN LÍVIA DR. FABRICSEK CSABA DR. FALUSI BOGLÁRKA DR. FISCHER PATRIK DR. HORVÁTH GÁBOR DR. JÁKSÓ KRISZTIÁN DR. JUHÁSZ VERA DR. KISS TAMÁS DR. SZABÓ KATALIN DR. SZABÓ ZOLTÁN DR. SZALAI GABRIELLA DR. TÁNCZOS KRISZTIÁN DR. VARGA SZILÁRD központi gyakornok DR. AUER ZOLTÁN DR. BAKONYI TAMÁS DR. BAUER MÁRIA DR. BOGNÁR ZSUZSANNA DR. DANCS KORINNA DR. DRENKOVICS LÍVIA DR. FEHÉR ZSOLT DR. HANTÓ KATALIN DR. JÓNÁS ATTILA DR. PEBLÉNYI NIKOLETT DR. SZENTES SZILVIA DR. TOLDI JÁNOS DR. TÓTH ILDIKÓ

Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika } 7624 Pécs, Kodály Zoltán u. 20. Mb. klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ZITA

72-535-800 72-535-811 mb. klinikaigazgató helyettes: DR. SZEPES ÉVA

professor emeritus DR. SCHNEIDER IMRE tudományos főmunkatárs DR. BATTYÁNI ZITA klinikai főorvos DR. PÉTER IVÁN DR. SZEPES ÉVA egyetemi adjunktus DR. KÁDÁR ZSOLT klinikai orvos DR. FALUDI PÉTER DR. FEKECS TAMÁS DR. HODOSI BALÁZS DR. KOVÁCS LÁSZLÓ ANDRÁS DR. LENGYEL ZSUZSA DR. NÉMETH KATALIN DR. SOÓS ÉVA DR. SZÁSZ ORSOLYA DR. SZIGETI RÉKA klinikai orvosgyakornok DR. LUKÁCSI ANDREA rezidens DR. TAKÁCS SZANDRA

44



Klinikák

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati klinika } 7624 Pécs, Akác u. 1. klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS

72-536-881 72-536-882 klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

Családorvostan klinikaigazgató: DR. NAGY LAJOS

klinikaigazgató helyettes: DR. VÉGH MÁRIA

egyetemi tanár DR. NAGY LAJOS egyetemi adjunktus DR. VÉGH MÁRIA családorvos, graduális tanulmányi felelős DR. RINFEL JÓZSEF rezidensi program, klinikai koordinátora egyetemi tanársegéd DR. BÁN ILDIKÓ angol program tanulmányi felelős, feed back DR. CSIKÓS ÁGNES Hospice-Palliatív betegellátás, angol progam tanulmányi felelős DR. HEIM SZILVIA TDK, záróvizsgadolgozat felelős tudományos tanácsadó DR. BLASSZAUER BÉLA bioetika, nemzetközi kapcsolatok felelős tudományos munkatárs DR. TROMPOS KATALIN továbbképzési program koordinátor (CME) DR. PAPP MÁRIA gyermekgyógyász DR. DORMÁN HAJNALKA pszichiáter, Bálint csoport felelős DR. STÉGER MIKLÓS nyugdíjas, TDK DR. VÁRBÍRÓ ISTVÁN nyugdíjas, praxis koordinátor DR. BÍRÓ FERENC praxis management rezidens I – III. évf. rezidensek PhD hallgató DR. VÁRNAI RÉKA Belgyógyászati Klinika általános igazgató helyettes: DR. RADNAI BÉLA tudományos és oktatási igazgató helyettes: DR. KIRÁLY ÁGNES egyetemi docens DR. KIRÁLY ÁGNES egyetemi adjunktus DR. RADNAI BÉLA egyetemi tanársegéd DR. ACÉL PÉTER DR. CSIZMADIA CSABA DR. NYÁRFÁS GÉZA DR. OCSKÓ GÉZA szakorvos DR. LUKÁCS MIKLÓS klinikai orvos DR. BŐSZ NANETTA DR. FLÓDERER EDIT DR. HEGEDÜS DALMA DR. ILLÉS ANITA DR. IVANOVA ENIKŐ DR. SARLÓS PATRÍCIA DR. VARGA ILDIKÓ rezidens DR. HORVÁTH ALEXANDRA DR. NÉMETH ÉVA


45

Tanrend 2007/2008


Fogászati és Szájsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Dischka Győző u. 5. klinikaigazgató: DR. SZABÓ GYULA

72-535-901 72-535-905

egyetemi tanár DR. SZABÓ GYULA egyetemi docens DR. OLASZ LAJOS DR. SZENTPÉTERY ANDRÁS DR. TÓTH VILMOS egyetemi adjunktus DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN DR. BÁN ÁGNES egyetemi tanársegéd DR. BENKE BEA DR. KRAJCZÁR KÁROLY DR. MARADA GYULA DR. SZABÓ GYULA TAMÁS DR. SZALMA JÓZSEF DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ klinikai orvos DR. CSEH KÁROLY DR. KINCZEL GÁBOR DR. KNOLMAYER JUDIT DR. SOMOSKÖVI ISTVÁN Az oktató munkára felkért orvosok DR. HERÉNYI GEJZA fogszabályozó szakorvos DR. KECSKÉS IVÁN fogszakorvos DR. VÁGÓ PÉTER egyetemi docens

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika } 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. klinikaigazgató: DR. PYTEL JÓZSEF

72-507-300 72-312-151 klinikaigazgató helyettes: DR. GERLINGER IMRE

egyetemi tanár DR. PYTEL JÓZSEF professzor emeritus DR. BAUER MIKLÓS egyetemi docens DR. GERLINGER IMRE DR. LUJBER LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. BOCSKAI TÍMEA DR. NAGY GYÖRGYI DR. SAÁROSSY KATALIN DR. VÓNA IDA egyetemi tanársegéd DR. JÁRAI TAMÁS DR. KETT ANTÓNIA DR. MÓRICZ PÉTER DR. NÉMETH ADRIENNE DR. RÁTH GÁBOR DR. SZANYI ISTVÁN klinikai orvos DR. GAÁL VERONIKA DR. SOMOGYVÁRI KRISZTINA DR. SZABÓ TAMÁS DR. TÓTH ESZTER 46



Klinikák

Gyermekklinika } 7624 Pécs, József Attila út 7. klinikaigazgató: DR. SOLTÉSZ GYULA

72-535-900 72-535-971 klinikaigazgató helyettes: DR. MOLNÁR DÉNES

egyetemi tanár DR. DECSI TAMÁS DR. FEKETE MIKLÓS DR. KAJTÁR PÁL DR. MOLNÁR DÉNES DR. PINTÉR ANDRÁS DR. SOLTÉSZ GYULA egyetemi docens DR. ADAMOVICH KÁROLY DR. HOLLÓDY KATALIN egyetemi adjunktus DR. BOGLÁRI GÁBOR DR. CSÁBI GYÖRGYI DR. FENYVESI ILONA DR. KOPCSÁNYI GÁBOR DR. KOZÁRI ADRIENNE DR. MOHAY GABRIELLA DR. STANKOVICS JÓZSEF DR. SZÁSZ MÁRIA DR. TÁRNOK ANDRÁS DR. VÁSTYÁN ATTILA klinikai tanársegéd DR. MOSDÓSI BERNADETT DR. OTTÓFFY GÁBOR DR. TÖRÖK KATALIN klinikai szakfőorvos DR. FARKAS ANDRÁS DR. SCHIFTER PÉTER klinikai orvos DR. CHOLNOKY ESZTER DR. CSERNUS KATALIN DR. KOVÁCS NÓRA DR. RÓZSAI BARNABÁS Rezidens DR. SVANYA MÁRTA

Idegsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. DÓCZI TAMÁS egyetemi tanár professor emeritus egyetemi docens egyetemi adjunktus

72-535-930 72-535-931 klinikaigazgató helyettes: DR. STEFANITS JÁNOS

DR. DÓCZI TAMÁS DR. GALLYAS FERENC DR. BÜKI ANDRÁS DR. BALÁS ISTVÁN DR. HORVÁTH ZSOLT DR. HUDVÁGNER SÁNDOR DR. KASÓ GÁBOR DR. KÖVÉR FERENC DR. MÉSZÁROS ISTVÁN magyar program tanulmányi felelős DR. VETŐ FERENC angol program tanulmányi felelős


47

Tanrend 2007/2008


főorvos DR. STEFANITS JÁNOS tud. segédmunkatárs DR. BARTALOS LÁSZLÓ klinikai orvos DR. LLUMIGUANO CARLOS DR. SCHWARCZ ATTILA központi gyakornok DR. LENZSÉR GÁBOR neuropszichológus KOSZTOLÁNYI PÉTER gyógytornász DR. TÓTHNÉ VELÉNYI ANITA informatikus BOGNÁR ERNŐ

Immunológiai és Reumatológiai Klinika } 7624 Pécs, Irgalmasok utcája 1. klinikaigazgató: DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

72-507-359 72-507-339 klinikaigazgató helyettes: DR. SÜTŐ GÁBOR

egyetemi tanár DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ egyetemi docens DR. SÜTŐ GÁBOR egyetemi adjunktus DR. KISS CSABA GYÖRGY DR. VARJÚ CECÍLIA egyetemi tanársegéd DR. LÖVEI CSILLA DR. KUMÁNOVICS GÁBOR DR. HORVÁTH GÁBOR klinikai orvos DR. NUSSER NÓRA klinikai orvosgyakornok DR. RADICS JUDIT

Infektológiai, Katasztrófaorvostani és Oxyológiai Intézet } 7632 Pécs, Akác u. 1. mb. intézetigazgató: DR. TERNÁK GÁBOR

72-536-806 72-536-807 intézetigazgató helyettes: DR. ARACSI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. TERNÁK GÁBOR PhD munkatársak DR. ARACSI LÁSZLÓ főorvos DR. BUDA PÉTER főorvos, tudományos munkatárs

Neurológiai Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. KOMOLY SÁMUEL

72-535-900 72-535-911 igazgatóhelyettes: DR. NAGY FERENC

egyetemi tanár DR. KOMOLY SÁMUEL egyetemi docens DR. ILLÉS ZSOLT DR. JANSZKY JÓZSEF DR. KONDÁKOR ISTVÁN postgradualis és rezidens képzés koordinátora DR. NAGY FERENC VI. évfolyam tanulmányi felelőse egyetemi adjunktus DR. BORS LÁSZLÓ V. évfolyam tanulmányi felelőse DR. FALUDI BÉLA DR. PFUND ZOLTÁN angol program tanulmányi felelős DR. SZAPÁRY LÁSZLÓ 48



Klinikák

szakfőorvos DR. HOFFMANN ILONA egyetemi tanársegéd DR. ASCHERMANN ZSUZSANNA DR. GYIMESI CSILLA DR. MIKE ANDREA DR. PUSCH GABRIELLA DR. SEBŐK ÁGNES DR. SZŐTS MÓNIKA DR. TASNÁDI EMESE DR. TRAUNINGER ANITA klinikai orvos DR. BÓNÉ BEÁTA DR. KOVÁCS NORBERT DR. TÓTH MÁRTON DR. VARGA DEZSŐ Ph.D. hallgató DR. ÁCS PÉTER DR. PÉTERFALVI ÁGNES

Onkoterápiás Intézet } 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. klinikaigazgató: DR. MANGEL LÁSZLÓ

72-536-480 72-536-481 klinikaigazgató helyettes: DR. BELLYEI SZABOLCS DR. FARKAS RÓBERT

egyetemi tanár DR. ÉSIK OLGA tudományos főmunkatárs DR. CSERE TIBOR DR. STEFANITS KLÁRA sugárbiológus DR. SÁFRÁNY GÉZA szakfőorvos DR. KÖTT ILONA DR. KÖVÉR ERIKA DR. MISZLAI ZSUZSANNA egyetemi docens DR. MANGEL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. AL-FARHAT YOUSUF DR. BELLYEI SZABOLCS egyetemi tanársegéd DR. FARKAS RÓBERT szakorvos DR. BÉRCESI ÉVA rezidens DR. BORONKAI ÁRPÁD DR. LIPOSITS GÁBOR DR. PERJÉSI ÁBEL DR. SZIGETI ANDRÁS fizikus GULYBÁN ÁKOS HOLCZ TIBOR DR. KÓBOR JÓZSEF KOVÁCS PÉTER SEBESTYÉN ZSOLT intézeti főnővér DR. STRASSZNÉ BÁNKI CECÍLIA


49

Tanrend 2007/2008


Ortopédiai Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, IV. emelet, 72-536-206, 72-536-212 72-536-210, 72-536-213 klinikaigazgató: DR. ILLÉS TAMÁS klinikaigazgató helyettes: DR. THAN PÉTER egyetemi tanár DR. BELLYEI ÁRPÁD DR. ILLÉS TAMÁS DR. KRÁNICZ JÁNOS egyetemi docens DR. THAN PÉTER tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. DOMÁN ISTVÁN DR. GAZSÓ IMRE DR. HALMAI VILMOS DR. SZABÓ ISTVÁN egyetemi tanársegéd DR. BÁRDOS TAMÁS DR. FONAY VALÉR DR. KONTOHR TIVADAR DR. VERMES CSABA főorvos DR. KAZAL ANDREA klinikai orvos DR. HORVÁTH GÁBOR DR. SZÁSZ KATALIN Ph.D. hallgató DR. FARKAS BOGLÁRKA DR. KORENY TAMÁS

Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet } 7624 Pécs, Szigeti út12. klinikaigazgató: DR. MELEGH BÉLA

72-535-977 72-535-972

egyetemi tanár DR. KOSZTOLÁNYI GYÖRGY DR. MELEGH BÉLA egyetemi adjunktus DR. HADZSIEV KINGA egyetemi tanársegéd DR. ASZMANN MÁRIA szakfőorvos DR. STORCZ JUDIT klinikai orvos DR. KÁRTESZI JUDIT

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika } 7624 Pécs, Rét u. 2. klinikaigazgató: DR. FEKETE SÁNDOR

72-535-900, 72-535-950 72-535-951 klinikaigazgató helyettes: DR. TÉNYI TAMÁS

egyetemi tanár DR. TRIXLER MÁTYÁS egyetemi docens DR. FEKETE SÁNDOR DR. GÁTI ÁGNES DR. TÉNYI TAMÁS tanulmányi felelős

50



Klinikák

egyetemi adjunktus DR. HEROLD RÓBERT DR. KOVÁCS ATTILA DR. OSVÁTH PÉTER DR. SIMON MÁRIA egyetemi tanársegéd DR. ÁBRAHÁM ILDIKÓ DR. HEGEDÜS ÉVA DR. VÖRÖS VIKTOR klinikai szakorvos DR. SÜMEG SZILVIA pszichológus HAMVAS EDINA HERKE MÓNIKA rezidens DR. MOLNÁR KATALIN DR. ÖMBÖLI ZSÓFIA DR. THALY ESZTER

Radiológiai Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, I. emelet / 72-536-197 klinikaigazgató: DR. BATTYÁNI ISTVÁN klinikaigazgató helyettes: DR. WENINGER CSABA professor emeritus DR. HORVÁTH LÁSZLÓ DR. KUHN ENDRE egyetemi docens DR. BATTYÁNI ISTVÁN egyetemi adjunktus DR. HARMAT ZOLTÁN tanulmányi felelős DR. ROSTÁS TAMÁS angol oktatásért felelős DR. WENINGER CSABA klinikai főorvos DR. DÉRCZY KATALIN német oktatásért felelős DR. RADICS ÉVA DR. SZALAI GÁBOR DR. TAKÁCS JUDIT egyetemi tanársegéd DR. FEHÉR MARIANNA DR. HEGEDÜS KRISZTINA DR. MAGDA INGRID DR. NÉMETH KINGA DR. SZABÓ ATTILA DR. TÓTH MÓNIKA klinikai orvos DR. BODROGI GABRIELLA DR. FALUDI SZANDRA DR. FERENCZ JUDIT DR. FÜLÖP ADRIENN DR. HERBERT ZSUZSANNA DR. HERNÁDI GABRIELLA DR. MOLNÁR KRISZTIÁN DR. STEFANICS ORSOLYA DR. TAMÁS KRISZTINA DR. VÁRADY EDIT rezidens DR. GERSEY ESZTER DR. JÁRAY ÁKOS DR. LENDVAI ZOLTÁN DR. LÉVAY ANDREA Általános Orvostudományi Kar

51

Tanrend 2007/2008


radiológus szakorvos DR. BÁLINT MÁRIA DR. BOROS SZILVIA részlegvezető főorvos DR. CSERNUS IPOLY DR. CSETE MÓNIKA DR. FEHÉR ESZTER DR. MÓRÓ ZSUZSANNA DR. TISZAY ENDRE DR. SZEPESI JÁNOS

Sebészeti Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, V. em. klinikaigazgató: DR. HORVÁTH ÖRS Péter

72-536-126 72-536-127 klinikaigazgató helyettes: DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. WÉBER GYÖRGY egyetemi docens DR. ILLÉNYI LÁSZLÓ DR. KELEMEN DEZSŐ DR. LUKÁCS LÁSZLÓ angol és német oktatásért felelős DR. MOLNÁR F. TAMÁS DR. VERECZKEI ANDRÁS klinikai főorvos DR. KALMÁR NAGY KÁROLY egyetemi adjunktus DR. BENKŐ ISTVÁN DR. CSEKE LÁSZLÓ VI. évf. tanulmányi felelős DR. KALMÁR KATALIN DR. SZAKÁLY PÉTER egyetemi tanársegéd DR. CSONTOS ZSOLT DR. PAPP ANDRÁS III. évf. tanulmányi felelős DR. SZÁNTÓ ZALÁN DR. VARGA GÁBOR IV-V. évf. tanulmányi felelős klinikai orvos DR. BARACS JÓZSEF DR. EMBER ÁGOSTON DR. KÁPOSZTÁS ZSOLT DR. PAPP RÓBERT DR. ZAPF ISTVÁN Akác Utcai Klinikai Részleg – Sebészeti Osztály és Égés-plasztikai Osztály } 7624 Pécs, Akác u. 1. 72-536-800 72-536-800 osztályvezető főorvos: DR. EZER PÉTER, DR. TIZEDES GYÖRGY klinikai adjunktus DR. EZER PÉTER klinikai főorvos DR. TIZEDES GYÖRGY egyetemi tanársegéd DR. FISCHER TAMÁS DR. KOVÁCS GYULA DR. PAVLOVICS GÁBOR DR. GOTH SAJJADI SHAHRAM sebész szakorvos DR. KNAUSZ ZOLTÁN DR. KULIK PÉTER 52



Klinikák

Sebészeti Tanszék – Baranya Megyei Kórház – Sebészeti-érsebészeti Osztály } 7624 Pécs, Rákóczi út 2. osztályvezető főorvos: DR. KOLLÁR LAJOS

72-533-132, 72-533-110 72-212-059

Oktatók DR. KOLLÁR LAJOS egyetemi tanár DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. GŐBEL GYULA DR. HARDI PÉTER DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MÁTRAI GÁBOR DR. MENYHEI GÁBOR DR. ORBÁN LAJOS DR. PAPP GÁBOR DR. SÍNAY LÁSZLÓ DR. VARGA ZOLTÁN

Szemészeti Klinika } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13., 400-ágyas Klinikai Tömb, II. emelet / 72-536-141 klinikaigazgató: DR. KOVÁCS BÁLINT klinikaigazgató helyettes: DR. PÁMER ZSUZSANNA egyetemi tanár DR. KOVÁCS BÁLINT egyetemi adjunktus DR. PÁMER ZSUZSANNA tanulmányi felelős DR. SZÍJÁRTÓ ZSUZSANNA DR. VÉKÁSI JUDIT fogorvosi tanulmányi felelős főorvos DR. KISS GYÖNGYI DR. SZABÓ ILONA DR. PUSZTAI ÁGOTA egyetemi tanársegéd DR. AJTONY CSILLA DR. BALLA ZSOLT DR. BÁRTFAI ORSOLYA DR. KOVÁCS KATALIN DR. NAGY ÁGNES DR. SCHVÖLLER MÓNIKA DR. SOLT ADRIENN Klinikai szakorvos DR. GAÁL VALÉRIA


53

Tanrend 2007/2008


Szívgyógyászati Klinika – Regionális Kardiológiai Központ } 7624 Pécs, Ifjúság u. 13. 72-536-390 / 72-536-399 klinikaigazgató: DR. PAPP LAJOS tud. és okt. klinikaigazgató helyettes: DR. CZIRÁKI ATTILA egyetemi tanár DR. PAPP LAJOS Szívsebészeti Osztály egyetemi docens DR. SZABADOS SÁNDOR osztályvezető főorvos DR. DONAUER ELEMÉR DR. SZEDŐ FERENC egyetemi adjunktus DR. HEJJEL LÁSZLÓ DR. TÓTH ZSOLT egyetemi tanársegéd DR. IMRE JENŐ DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ DR. PINTÉR ÖRS klinikai orvos DR. GÖBÖLÖS LÁSZLÓ DR. KHAKSARIAN AHMEDREZA rezidens DR. SZUROMI PÉTER DR. FÉSŰS GÁBOR Kardiológiai Osztály egyetemi docens DR. CZIRÁKI ATTILA osztályvezető, kardiológiai szakambulancia vezető egyetemi adjunktus DR. AJTAY ZÉNÓ DR. GOJÁK ILONA DR. KELLER JUDIT ambulancia vezető helyettes DR. SÁRSZEGI ZSOLT DR. GASZNER BALÁZS egyetemi tanársegéd DR. FALUDI RÉKA DR. TÓTH LEVENTE DR. MIKLÁN DÓRA klinikai orvos DR. BOZÓ JÁNOS DR. HUSZNAI RÓBERT DR. NÓGRÁDI ÁGNES rezidens DR. MAGYARI BALÁZS DR. NOIKOKYRIS GEORGIOS Szívsebészeti- és Kardiológiai Intenzív Osztály egyetemi adjunktus DR. GYŐRIMOLNÁR IVÁN osztály- és anaesthesiológiai vezető DR. FARKASFALVI KLÁRA DR. KORONTAI RITA egyetemi tanársegéd DR. SIPOS ELEMÉR DR. ULAKCSAI ZSUZSANNA klinikai orvos DR. CZUCZOR SZABOLCS DR. KISS RUDOLF DR. RAUSCH PÉTER

54



Klinikák

Intervencionális Kardiológiai Osztály és Haemodinamikai Labor egyetemi adjunktus DR. HORVÁTH IVÁN osztályvezető és laborvezető DR. KOMÓCSI ANDRÁS DR. KÓNYI ATTILA egyetemi tanársegéd DR. PINTÉR TÜNDE klinikai orvos DR. KOVÁCS ERIK Elektrofiziológia és Szív MR egyetemi docens DR. SIMOR TAMÁS osztályvezető, intézeti informatikai vezető egyetemi tanársegéd DR. TAHIN TAMÁS Pacemaker Terápia egyetemi docens DR. MELCZER LÁSZLÓ osztályvezető és ambulancia vezető Tudományos munkatárs egyetemi docens DR. SZOKODI ISTVÁN Ph.D. hallgató DR. ARADI DÁNIEL DR. NÉMETH ÁDÁM Zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék egyetemi docens DR. ALOTTI NASRI

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika } 7624 Pécs, Édesanyák útja 17. klinikaigazgató: DR. BÓDIS JÓZSEF

72-536-370 72-536-372 klinikaigazgató helyettes: DR. DROZGYIK ISTVÁN

egyetemi tanár DR. BÓDIS JÓZSEF DR. SZABÓ ISTVÁN DR. ERTL TIBOR neonatológus DR. GŐCZE PÉTER DR. SZILÁGYI ANDRÁS egyetemi docens DR. CSERMELY TAMÁS tanulmányi felelős DR. DROZGYIK ISTVÁN fogorvosi tanulmányi felelős, anesthesiológus DR. VESZPRÉMI BÉLA klinikai szakfőorvos DR. HALVAX LÁSZLÓ DR. TAMÁS PÉTER angol tanulmányi felelős egyetemi adjunktus DR. ARANY ANTAL DR. FUNKE SIMONE neonatológus DR. MÁNFAI ZOLTÁN DR. PANKA TIBOR DR. SÁRKÁNY ILONA neonatológus DR. VIDA GABRIELLA neonatológus, anesthesiológus DR. VIZER MIKLÓS DR. WILHELM FERENC


55

Tanrend 2007/2008


egyetemi tanársegéd DR. BAY CSABA DR. GYARMATI JUDIT DR. KOVÁCS KÁLMÁN DR. TÓTH TAMÁS DR. VÁRNAGY ÁKOS klinikai orvos DR. BÁLINT ANDRÁS DR. BÓZSA SZABOLCS DR. BUSZNYÁK CSABA DR. FLACH EDINA DR. IFI ZSOLT DR. KERECSÉNYI PÉTER DR. KOVÁCS GÁBOR DR. RÁCZ SÁNDOR DR. SZABÓ IMRE DR. TILL ÁGNES DR. RÁCZ SÁNDOR rezidens DR. MOLNÁR GÁBOR önkormányzati álláson DR. HANZLI JÁNOS DR. SZÖRÉNYI ANDRÁS klinikai szakpszichológus MARTIN LÁSZLÓ

Traumatológiai Központ – Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika } 7624 Pécs, Akác u. 1. intézetigazgató: DR. NYÁRÁDY JÓZSEF

/ 72-536-800 intézetigazgató helyettes: DR. KOVÁCSY ÁKOS

egyetemi tanár DR. NYÁRÁDY JÓZSEF klinikai főorvos DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. EZER FERENC DR. FARKAS GÁBOR DR. MÓRICZ OTTÓ DR. NAUMOV ISTVÁN DR. WIEGAND NORBERT egyetemi tanársegéd I. DR. BUKOVECZ TIBOR DR. CZÓBEL GÁBOR DR. JILLEK TAMÁS DR. KROMEK LÓRÁND DR. MÁTHÉ TIBOR DR. MINTÁL TIBOR DR. TÓTH JÓZSEF egyetemi tanársegéd II. DR. BÖRNER ORSOLYA DR. JÁRAI GERGELY DR. KAVICZKI SZABOLCS DR. KISS ZOLTÁN DR. OBERRITTER RÓBERT DR. PATZAI BALÁZS DR. SZABÓ TAMÁS

56



Klinikák

Urológiai Klinika } 7624 Pécs, Munkácsy M. u. 2. klinikaigazgató: DR. FARKAS LÁSZLÓ

72-507-300, 72-507-334 72-242-374 klinikaigazgató helyettes: DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

egyetemi tanár DR. FARKAS LÁSZLÓ egyetemi docens DR. HÜBLER JÁNOS DR. SOMOGYI LÁSZLÓ tanulmányi felelős klinikai főorvos DR. SZÉKELY JÓZSEF egyetemi adjunktus DR. FÁBOS ZOLTÁN DR. PUSZTAI CSABA DR. SZÁNTÓ ÁRPÁD DR. VILLÁNYI KINGA egyetemi tanársegéd DR. BAGHERI FARIBORZ angol program tanulmányi felelős DR. BEÖTHE TAMÁS DR. PYTEL ÁKOS magyar program tanulmányi felelős orvos DR. DAMÁSDI MIKLÓS DR. JÁVORHÁZY ANDRÁS


57

Tanrend 2007/2008


OKTATÓKÓRHÁZAK Baranya Megyei Kórház } 7623 Pécs, Rákóczi u. 2., 7601 Pf. 172

72-533-133 72-213-025

Dr. Veress Endre utcai szakrendelő } 7633 Dr. Veress Endre utca 2. Mentálhygiénés Intézet } 7621 Pécs, Papnövelde u. 4. Tüdőgyógyintézet } 7635 Pécs, Ángyán János u. 2. főigazgató DR. RUZSA CSABA orvosigazgató DR. GREXA ERZSÉBET oktatási felelős JAKABNÉ GORZÓ CSILLA Osztályvezető főorvosok Belgyógyászat-Anyagcsere Belgyógyászat-Kardiológia-Gasztroenterológia Sebészet-Érsebészet Szülészet-Nőgyógyászat Aneszteziológia-Intenzív Infektológia Onkológiai gondozó Tüdőgyógyintézet „A” Tüdőgyógyintézet „C” Tüdőgondozó Intézet Gerontopszichiátria Kardiológiai Rehabilitáció Ápolási Osztály Mentálhygiénés Intézet Központi Radiológia Központi Laboratórium Bőrgyógyászati Gondozó

DR. FÜLÖP GÁBOR mb. DR. BERÓ TAMÁS PROF. DR. KOLLÁR LAJOS PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF DR. VERZÁR ZSÓFIA DR. TERNÁK GÁBOR DR. VARGA ZSUZSANNA DR. ZIBOTICS HILDA DR. BALIKÓ ZOLTÁN DR. SCHREINER MÁRIA DR. HUSZÁR JUDIT DR. MEZEY BÉLA NAGY GABRIELLA DR. STARK ANDRÁS DR. GREXA ERZSÉBET DR. LITTER ILONA DR. VÁRSZEGI DALMA

Oktatók Belgyógyászat-Anyagcsere Osztály DR. STRÉDA ANTAL DR. FÜLÖP GÁBOR DR. DEZSŐ LÁSZLÓ

58



Oktatókórházak

Belgyógyászat-KardiológiaGasztroenterológiai Osztály DR. BERÓ TAMÁS DR. SOLT JENŐ DR. GARAMSZEGI MÁRIA DR. MESTER LÁSZLÓ DR. KÁDAS ZSUZSANNA DR. VASS ERIKA Gerontopszichiátriai Osztály DR. HUSZÁR JUDIT DR. JÓZSA IBOLYA Infektológiai Osztály DR. TERNÁK GÁBOR DR. NEMES ZSUZSANNA DR. PÉTERFI ZOLTÁN Központi Aneszteziológiai és Intenzív O. DR. VERZÁR ZSÓFIA DR. BERTALAN ANDREA DR. SZEKERES ANETT Központi Laboratórium DR. LITTER ILONA Mentálhygiénés Intézet DR. KOLTAI MÁRIA DR. STARK ANDRÁS Radiológiai Osztály DR. GREXA ERZSÉBET DR. SZABÓ MÁRIA DR. HERTELENDY ÁGNES Sebészet-Érsebészeti Osztály PROF. DR. KOLLÁR LAJOS DR. ARATÓ ENDRE DR. FÜZI ÁRPÁD DR. KASZA GÁBOR DR. KELEMEN OTTÓ DR. MENYHEI GÁBOR DR. PAPP GÁBOR DR. VARGA ZOLTÁN Szülészet-Nőgyógyászati Osztály PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF DR. DOMÁNY BALÁZS DR. KOPPÁN MIKLÓS DR. VARGA TAMÁS Tüdőgyógyászat DR. BALIKÓ ZOLTÁN DR. SÁROSI VERONIKA DR. ZIBOTICS HILDA

Baranya Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház } 7624 Pécs, Nyár u. 8.

72-518-500 72-213-042 igazgató főorvos DR. SULYOK ENDRE Csecsemő osztály DR. HARANGI FERENC osztályvezető főorvos Belgyógyászati osztály DR. SULYOK ENDRE egyetemi tanár DR. GYÖRKE ZSUZSA főorvos Intenzív osztály DR. BENCZE GERDA főorvos Infektológia osztály DR. NYÚL ZOLTÁN PhD osztályvezető főorvos DR. TÓTH GERGELY szakorvos


59

Tanrend 2007/2008

Általános Orvos Szak Légúti osztály DR. ADONYI MÁRIA osztályvezető főorvos DR. LŐRINCZY KATALIN szakorvos DR. PÉTERFIA CSABA szakorvos Radiológiai osztály DR. SARLÓS PÉTER osztályvezető főorvos

Szakrendelések Kardiológia DR. KÖRNYEI MÁRIA főorvos Audiológia DR. VINCZE OLGA főorvos Neurológia DR. LÁNG ANIKÓ főorvos

Országos Vérellátó Szolgálat – Pécsi Regionális Vérellátó Központ } 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 7. 72-215-634 72-517-813 oktatásért felelős vezető DR. NEMES IZABELLA az OVSZ-PRVK oktatásban résztvevők DR. CSERNUS ZITA tanulmányi felelőse DR. FAUST ZSUZSA DR. SIBA KRISZTINA DR. SÁFRÁNY BEATRIX

„Kaposi Mór” Oktató Kórház } 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32. főigazgató orvosigazgató stratégiai és fejlesztési főigazgató helyettes tudományos főigazgató helyettes informatikai és kontroling osztályvezető, főigazgató helyettes gazdasági igazgató gazdasági igazgató helyettes ápolási igazgató, főigazgató helyettes Osztályvezető főorvosok Általános Sebészeti, Ér- és Mellkassebészeti Osztály Belgyógyászati Osztály Bőrgyógyászati Osztály Csecsemő- és Gyermekosztály Foglalkozás-Egészségügyi Szakrendelés Fül-Orr-Gég, Fej-Nyakseb. Osztály Higiéniai Osztály és Központi Sterilizáló Ideggyógyászat és Agyérbetegségek Osztálya Infektológiai Osztály Izotópdiagnosztikai Laboratórium 60

82-501-300 PROF. DR. REPA IMRE DR. VÁGVÖLGYI ERNA DR. MOIZS MARIANN DR. RUMI GYÖRGY KOPPÁNY TAMÁS OSZTROVSZKI GÉZA RÓZSA TIBOR SZABÓ GYULÁNÉ

DR. TÓTH LÁSZLÓ DR. RUMI GYÖRGY DR. BATTYÁNI ZITA DR. LAKI ISTVÁN DR. ZSEMBERI ERZSÉBET DR. RÓZSA LÁSZLÓ DR. HORVÁTH GALINA DR. VÁRSZEGI REZSŐ DR. PAPP ERZSÉBET DR. ZILAHI LÍVIA Pécsi Tudományegyetem

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Klinikai Onkológiai Osztály Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Központi Laboratórium Központi Műtő Laser Ambulancia Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály Nephrológiai Osztály Orthopaediai Osztály Pathológiai Osztály Pszichiátriai Osztály Radiológiai Osztály Reuamtológia Sebészeti-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály Sürgősségi Betegellátó Centrum Szájsebészeti Osztály Szemészeti Osztály Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály Traumatológia Osztály

Oktatókórházak DR. GYŐRFY KÁROLY DR. KISS ISTVÁN KÁROLY DR. KELLER ÉVA DR. CSÓK IMRE DR. VARGA LEVENTE DR. MECSEKI LÁSZLÓ DR. SZELESTEI TAMÁS DR. MIKE GYÖRGY DR. VISKI ANNA DR. BOLDIZSÁR FERENC DR. HORVÁTH GYULA DR. KEREKES ZSUZSANNA DR. TÓTH LÁSZLÓ DR. VARGA CSABA DR. FÜLÖP GÁBOR DR. KOVÁCS BALÁZS DR. PRIEVARA FERENC TIBOR DR. GORDÁN FERENC

Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza } 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 5 – 7 főigazgató főorvos DR. MUTH LAJOS főigazgató főorvos helyettes - orvos igazgató DR. NÉMETH CSABA Osztályvezető főorvosok Anaesthesiológia és Intenzív Terápia Baleseti Sebészet Belgyógyászati részleg, Pincehely Bőr- és Nemibeteggondozó Bőrgyógyászat Felnőtt ideggondozó Fertőző Fogászat-szájsebészet Foglalkozás Eü. Szolgálat Fül-orr-gége Gyermek Ideggondozó Gyermekgyógyászat Gyógyszertár Haemathológiai osztály Klinikai Onkológiai osztály Higiéniai osztály I. sz. Belgyógyászat II. sz. belgyógyászat III. sz. belgyógyászat Izotóp Laboratórium Krónikus Belgyógyászat, Palánk Labor Diagnosztika Általános Orvostudományi Kar

/ 74-501-500

DR. NYIKOS GYÖRGY DR. ANDRISKA ISTVÁN mb. DR. ÜRÖGI ÉVA DR. HARDICSAY KLÁRA mb. DR. BAJOR KLÁRA DR. HAHN ERZSÉBET DR. BALI ILDIKÓ DR. SELÉNYI JUDIT DR. BÍRÓ ZSUZSANNA DR. DÚLL GÁBOR DR. TAKÁCS ZSUZSANNA DR. SCHULTZ KÁROLY DR. TATAINÉ HOMOKI ANNA DR. TÓTH ANTAL DR. TÓTH ANTAL DR. ALMÁSI ISTVÁN mb. DR. JÓZAN-JILLING MIHÁLY DR. SALAMON ÁGNES mb. DR. SUDÁR ZSOLT DR. PASZTARAK ERZSÉBET DR. VARGA ÉVA DR. SZÉKELYI KATALIN 61

Tanrend 2007/2008 Neurológia Onkológiai gondozó Orthopédia Pathológia Pszichiátria Reumathológia Röntgen Sebészet Szemészet Szociotherápiás és Rehabilitációs Osztály, Palánk Szülészet-nőgyógyászat Tüdőgondozó Tüdőgyógyászat Krónikus Tüdőgyógyászat Urológia

Általános Orvos Szak DR. KISS MIHÁLY DR. TÓTH JÁNOS DR. MOSER TAMÁS DR. FEHÉR ISTVÁN mb. DR. CZIRMAI ILDIKÓ mb. DR. KATONA KLÁRA DR. SÍK ERZSÉBET DR. SZILÁGYI KÁROLY DR. VASTAG OSZKÁR DR. KUTAS MÁRIA DR. RÉPÁSY ISTVÁN DR. GAGYI EMMA DR. HELF LÁSZLÓ DR. SCHMIDT KATALIN mb. DR. PAPP FERENC

Vas Megye És Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza – Egyetemi Oktatókórház } 9701 Szombathely, Markusovszky L. u. 3. főigazgató Főigazgató helyettes Intézetvezető főgyógyszerész Főorvos osztályvezető Minőségbiztosítási és Ellátásszervezési Osztály Kontrolling és Informatikai Osztály Osztályvezető főorvosok Általános Belgyógyászati Osztály Általános Belgyógyászati Osztály, Nephrológiai Részleg Általános- és Érsebészeti Osztály Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály Baleseti-, Helyreállító és Kézsebészeti Osztály Bőr- és Nemibeteg Gondozó és Szakrendelés Bőrgyógyászati Osztály Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum Felnőtt Pszichiátria Gondozó és Szakendelő Fizioterápiás Osztály Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály, Emésztőszervi Laboratórium Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó és Szakrendelés Gyermeksebészeti és Nőgyógyászati Műtőszolgálat Haematológia és Haemosztazeologiai Osztály Idegsebészeti Osztály 62

94-311-542, 94-312-172 94-327-873 DR. LAKNER LÁSZLÓ DR. FERENCZY VALÉRIA DR. GAGYI DÉNESNÉ DR. KÁLDY ZOLTÁN DR. KOVÁCS LAJOS

DR. LŐCSEI ZOLTÁN DR. KULCSÁR IMRE DR. MÁRKUS BÉLA DR. PÁCZ MIKLÓS DR. VIDÓ SÁNDOR DR. VARGA MARIANNA DR. TELEGDY ENIKŐ DR. OROSZLÁN GYÖRGY DR. HORVÁTH ÁGNES DR. CSERESNYÉS JÁNOS DR. ANDITS TAMÁS DR. KISELY MIHÁLY DR. DÖBRÖNTE ZOLTÁN DR. LUKOVITS OLGA DR. SZEMLÉDY FERENC DR. IVÁNYI JÁNOS DR. CSÓKAY ANDRÁS Pécsi Tudományegyetem

Oktatásban részt vevő szervezeti egységek Infektológiai Osztály Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, Belgyógyászati Tömb Komplex Tömb Kórházhigiénés Osztály, Központi Műtőszolgálat, Sebészeti és Sürgősségi Tömb Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Központi Laboratórium Központi Rehabilitációs Osztály Krónikus Belgyógászati Osztály, Krónikus Sebészeti Osztály és Ápolási Osztály Krónikus Belgyógyászati, Geriátriai és Tüdőgyógyászati Osztály, 11-es Huszár úti Tömb Mellkassebészeti Osztály Neurológiai Osztály Nukleáris Medicina Osztály Onkoradiológiai Osztály Ortopédiai Sebészeti Osztály Patológiai Osztály Aktív és Krónikus Pszichiátriai Osztály Radiológiai Osztály, Diagnosztikai Tömb Reumatológiai Osztály Sürgősségi Betegellátó Osztály Szemészeti Osztály Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Megyei-Városi Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Tüdőgyógyászati Osztály Urológia Sebészeti Osztály

Oktatókórházak DR. SCHNEIDER FERENC DR. KIRÁLY ISTVÁN DR. NAGY LAJOS DR. HORVÁTH BOLDIZSÁR DR. KŐFALVI ISTVÁN DR. SCHAFFER ÉVA DR. HADARITS FERENC DR. ZÁBORSZKY ZITA DR. GAUTIER BARNA DR. BALOGH JÓZSEF DR. KECSKÉS LÁSZLÓ DR. SZUPERA ZOLTÁN DR. BAJNER ÁGNES DR. CSEJTEI ANDRÁS DR. DE JONGE TAMÁS DR. TÓTH CSABA DR. SZABÓ MIHÁLY DR. PUSKÁS TAMÁS DR. NÁFRÁDI LILLA DR. NÉMETH LÁSZLÓ DR. BÁTOR GYÖRGY DR. KNEFFEL PÁL DR. CSEKE ZSUZSANNA DR. SZIMA BARNA DR. ENGERT ZOLTÁN VENDEL

Zala Megyei Kórház } 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 1.

92-311-420 92-331-405 főigazgató DR. CSIDEI IRÉN stratégiai és fejlesztési igazgató DR. KVARDA ATTILA orvosigazgató DR. KECSKÉS GÁBOR

Vezető főorvosok Általános Sebészet Baleseti Sebészet Belgyógyászat Bőrgyógyászat Fizioterápia Foglalkozás-Egészségügy Fül-Orr-Gégészet Genetika Gyermekosztály Általános Orvostudományi Kar

DR. VATTAY PÉTER DR. LAKY REZSŐ DR. GASZTONYI BEÁTA DR. HOHL GYÖRGYI mb. KOVÁCSNÉ VARGA MARGIT DR. FELLER MÁRIA DR. PÉTER JÓZSEF DR. TIHANYI MARIANN DR. GÁRDOS LÁSZLÓ 63

Tanrend 2007/2008 Infektológia Intenzív Osztály Kardiológia Kórházhigiénés Osztály Központi Laboratórium Központi Műtő Krónikus Belgyógyászat, Geriátria Neurológia Onkológia Ortopédia Pathológia Pszichiátria Pulmonológia Radiológia és Izotópdiagnosztika Szájsebészet Szemészet Szeptikus Sebészet Szívsebészet Szülészet-Nőgyógyászat Urológia

64

Általános Orvos Szak DR. RIBICZEY PÁL DR. KRÁNITZ KATALIN mb. DR. LUPKOVICS GÉZA KATOVICSNÉ HERCZEG ÉVA DR. NAGY TATJÁNA mb. DR. TÜSKE GYÖRGY DR. CSÁSZÁR TAMÁS DR. NIKL JÁNOS DR. RUZSA ÁGNES DR. SCHMIDT BÉLA DR. TÓTH ZOLTÁN mb. DR. OZSVÁTH ANNA mb. DR. TEHENES SÁNDOR DR. NAGY GYÖNGYI DR. EMRÉNYI IMRE DR. SZALCZER LAJOS DR. TULIPÁN LÁSZLÓ mb. DR. ALOTTI NASRI DR. HETÉNYI FERENC DR. BÉLI LÁSZLÓ


TANULMÁNYI INFORMÁCIÓK ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK ......................................67 A MESTERKÉPZÉSI SZAK MEGNEVEZÉSE .........................................................67 A MESTERKÉPZÉSI SZAKON SZEREZHETŐ VÉGZETTSÉGI SZINT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGJELÖLÉSE ......................67 KÉPZÉSI TERÜLET ...........................................................................................67 A KÉPZÉSI IDŐ FÉLÉVEKBEN ...........................................................................67 A MESTERFOKOZAT MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA ............................................................................................................67 A SZAK KÉPZÉSI CÉLJA, AZ ELSAJÁTÍTANDÓ SZAKMAI KOMPETENCIÁK ..........68 A MESTERFOKOZAT ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ ISMERETKÖRÖK .....................................................................69 A KÉPZÉSHEZ KAPCSOLT SZAKMAI GYAKORLAT KÖVETELMÉNYEI .................70 EGYÉB KÖVETELMÉNYEK ...............................................................................70 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE...........................................71 A TANTERV FELÉPÍTÉSE ............................................................................72 KÉPZÉSHEZ KAPCSOLT SZAKMAI GYAKORLAT KÖVETELMÉNYEI ....................73 IDEGENNYELV-ISMERETRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ............................73 TESTNEVELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ...........................................73 ABSZOLUTÓRIUM MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI...........................................74 DIPLOMADOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB KÖVETELMÉNYEI ......................74 A ZÁRÓVIZSGA ...............................................................................................76 AJÁNLOTT TANTERV...................................................................................78

Tanrend 2007/2008


A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA ....................................................... 90 SZORGALMI IDŐSZAK ..................................................................................... 90 VIZSGAIDŐSZAK ............................................................................................ 90 2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK ........................................... 91 1. FÉLÉV ......................................................................................................... 91 2. FÉLÉV ......................................................................................................... 91 VI. ÉVFOLYAM IDŐBEOSZTÁSA .............................................................. 92 VI. ÉVFOLYAM VIZSGAIDŐPONTJAI ..................................................... 93

66


Tanulmányi információk

Általános orvos mesterképzési szak

ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK Az általános orvos mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei*

A mesterképzési szak megnevezése általános orvos

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: orvosdoktor a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: medical doctor (M.D. – doctor medicinae) Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med.

Képzési terület orvos- és egészségtudomány

A képzési idő félévekben 12 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 360 kredit Alapozó ismeretek: ................................................................................92 – 124 kredit; Előkészítő klinikai ismeretek:..................................................................44 – 64 kredit; Klinikai alapismeretek: ........................................................................138 – 186 kredit; A diplomamunkához rendelt kreditérték:.........................................................20 kredit; Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: ...18 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya: ...................... intézményi tanterv szerint legalább 65%.

* Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett Képzési és Kimeneti Követelmények


67

Tanrend 2007/2008


A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák A képzés célja olyan általános orvosok képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyaguk, szakmai készségeik, orvosi szemléletük és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban; ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy első, majd ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően sikeres szakvizsgájuk birtokában, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végezzenek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. A mesterképzési szakon végzettek ismerik az egészséges emberi test felépítését és működését, a molekuláris szinttől a komplett szervezetig; a betegségek kialakulásának mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat; a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát; a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia élettani és patológiai alapjait, valamint az eljárások veszélyeit; a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat, a gyógyító eljárásokat és ezek értékelését, alapvető műtéttani és fizioterápiás ismereteket; az orvostechnikai berendezések működési elveit és alkalmazási területeit; felhasználói szinten a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit; a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat, képesek arra, hogy ne betegséget, vagy beteg szerveket, hanem a beteg embert kezeljék; az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségre veszélyes ártalmakat; a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósításának módszereit és rendszerét; az egészségügyi rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányítását, gazdaságának alapjait, valamint az egészségügyi biztosítási rendszert; az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit; az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak az adott betegség gyógyítására legalkalmasabb eljárás kiválasztására; életmentésre; alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások felügyelet nélküli meghatározott szakmai standardok szerinti kivitelezésére; megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására, a betegnek betegségéről – megfelelő szinten – felvilágosítás nyújtására és meggyőzésére a gyógyítás szükségességéről; a betegtől és a beteg környezetétől anamnézis felvételére; 68



Általános orvos mesterképzési szak

a páciens fizikális megvizsgálására; a vizsgálati eredmények interpretálására; diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére és eredményei értékelésére; leletek készítésére; gyógyszerek felírására; a betegek megfelelő irányítására; más orvosokkal és szakalkalmazottakkal történő együttműködésre és konzultálásra; a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazására; az egészségre ártalmas magatartásformák és életmód felismerésére; a megelőző orvostudomány ismereteinek alkalmazására, szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések kezdeményezésére, illetve megtételére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek empátiás készség, segíteni akarás, megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal), kreativitás, rugalmasság, kritikus gondolkodás, problémafelismerő és -megoldó készség, intuíció és módszeresség, információfeldolgozási képesség, tanulási készség, jó memória, a folyamatos szakmai önképzés igénye, hajlandóság a megszerzett tudás átadására, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, méltányos hozzáállás, alkalmasság csoportmunkában való részvételre.

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek

136 – 188 kredit

Általános természettudományi alapismeretek: orvosi fizika/biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika. Orvostudományi alapismeretek: anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, patológia, patofiziológia/klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia/klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan.


69

Tanrend 2007/2008


Magatartástudományi alapismeretek: orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció. A szakmai törzsanyag ismeretkörei 138 – 186 kredit Klinikai alapismeretek: belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia, anyagcserebetegségek, diabetológia, nephrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, infektológia – fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostani bevezető, igazságügyi orvostan, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15%.

A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat magában foglalja az ápolástani gyakorlatot, továbbá a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati, neurológiai és pszichiátria gyakorlatot, valamint a családorvosi praxisgyakorlatot. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

Egyéb követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből.

70



A kreditrendszer néhány alapelve

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE Az „Általános orvos” szakon minimum 360 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A 360 kreditpontból 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (18 kreditpont), így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (54 kreditpont – ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. A tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai, klinikai és szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő: 1. karakter kar O = orvoskar 2. karakter szak O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter modul A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, S = szigorló; R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4 – 6. karakter a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OOABK1 = általános orvos szakon alapozó modulban (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy*

* 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén a „hosszú” kódok helyett is ez a kódtípus lép életbe.


71

Tanrend 2007/2008


A TANTERV FELÉPÍTÉSE A kötelező tárgyak azon törzstárgyak, melyeket tanulmányai során valamennyi hallgató köteles felvenni. A Kar szakjain ez a hallgatóktól összesen elvárt kreditpontok 80%-át teszi ki. Kötelező tantárgy előzetes követelménye nem lehet választható tárgy felvétele. A kötelezően választható (elektív) tárgyak közül a hallgató szabadon választhat, de tanulmányaik során kötelesek a tantárgycsoportból meghatározott mennyiségű (az össz kreditérték legalább 15%-a) tárgyat felvenni, és abból kreditet szerezni. A kötelezően választható tárgy tematikájában csatlakozhat kötelező alaptárgyhoz, de egyébként attól függetlennek kell lennie: jelentős mennyiségű plusz ismeretet kell nyújtania; ezek az ismeretek az alaptárgy vizsgáján nem kérdezhetők. A kurzus felvétele nem befolyásolhatja az alaptárgy vizsgaeredményét. E feltételek teljesülését a tárgy jóváhagyásakor a Kredit Bizottságnak ellenőriznie kell. A szabadon választható (fakultatív) tárgyak, kurzusok esetén a tárgy kiválasztása a hallgató döntése alapján történik. A hallgató kreditjeinek általában 5%-át szerzi így. Szabadon választható tárgynak olyan tantárgy, kurzus fogadható el, aminek elsajátítása a hallgatótól legalább egy kreditnyi munkát, legalább félévenként 14 tanóra foglalkozást igényel. A kari oktatás speciális formája a betegágy mellett történő szakmai gyakorlatok (továbbiakban szakmai gyakorlatok). A szakmai gyakorlatok lehetnek évköziek és nyáriak. A szakmai gyakorlatok speciális szabályai: A 3 – 5. év évközi szakmai gyakorlatai tanrendben szereplő, kis csoportokban, meghatározott tematika szerint, a beteggel közvetlen kapcsolatban töltött foglalkozások oktató folyamatos felügyelete, irányítása mellett. A foglalkozásokon az oktató kizárólag oktatómunkát – esetmegbeszélés, oktatási célú betegvizsgálatok és terápiás beavatkozások – végez. A 3 – 5. év során a tantárgy felelősének ezen kívül jogában áll a hallgatókat félévenként a tantárgy félévi óraszámának 10%-át nem meghaladó, tanórán kívüli, betegágy melletti, szakmai gyakorlatra (pl. kötelező ügyeleti részvétel) kötelezni. Ezek elvégzése a tantárgy kritériumkövetelményei között szerepel – érte külön kredit nem jár. A tantárgy felelőse alakítja ki az ilyen szakmai gyakorlatok szabályait, készíti el a hallgatók beosztását és szervezi meg a gyakorlatokat. AOralatogatas_1012 TVSZ-ben meghatározott mennyiséget meghaladó, nem pótolt mulasztások miatt a félév aláírását megtagadhatják. Az Általános orvos szakon a 6. év szakmai gyakorlatai a tantervben meghatározott arányban (kb. 10%) foglalkozások (kiscsoportos, oktató folyamatos jelenléte melletti szemináriumok, vagy tancélos betegvizsgálati bemutatások), illetve az oktató időszakos felügyelete melletti egyéni, vagy kiscsoportos szakmai készségfejlesztő gyakorlati elfoglaltság (az oktató gyógyító tevékenységének, betegvizsgálati módszereinek, betegekkel való bánásmódjának megfigyelése, egyszerűbb betegvizsgálati eljárások begyakorlása, anamnézis felvétel, viziteken, referálókon való részvétel, stb.). A 6. év szakmai gyakorlataira való jelentkezés a tantárgyak felvételéhez hasonló módon zajlik. Sikeres vizsga esetén a 6. év szakmai gyakorlataiért heti 1 kredit jár. A nyári szakmai gyakorlat 2 – 4 hetes, kiscsoportos vagy egyéni, klinikákon, oktatókórházakban járó beteg rendeléseken, vagy mentőn eltöltött, a beteggel személyes kapcsolatot kialakító oktatási forma. Formája hasonló a 6. év szakmai készségfejlesztő gyakorlataihoz. Időtartamát, idejét (melyik félév után) és irányelveit az illetékes tantárgy (belgyógyászat, sebészet) felelősének javaslatára a KB határozza meg, és a Kari Tanács hagyja jóvá. A nyári gyakorlatok tematikájának kidolgozása és a gyakorlatok szakmai megszervezése az illetékes tantárgyak felelősének feladata. A hallgatók elosztását a HÖK közre72



A tanterv felépítése

működésével a Kari Tanulmányi Hivatal végzi. A gyakorlat elvégzését a klinika vezetője, illetve – oktatókórházakban – az osztályvezető főorvos a leckekönyvben igazolja. A nyári szakmai gyakorlatok kritériumkövetelmények, értük kredit nem jár. A szigorló évi és a nyári szakmai gyakorlatot a hallgató a PTE Klinikáin és oktató kórházain kívüli más (hazai vagy külföldi) gyógyító intézményben is letöltheti. Az engedélyt az Oktatási Dékánhelyettes adja a fogadó intézmény befogadó nyilatkozata, valamint a tantárgy felelősének hozzájárulása alapján. A hozzájárulást megtagadni csak alapos szakmai, vagy gazdasági indokkal lehet. A hallgatónak a gyakorlat befejezése után igazolást kell hoznia a fogadó intézmény oktatási felelősétől a szakmai gyakorlat sikeres teljesítéséről, melynek alapján a tantárgy felelőse a gyakorlat teljesítését bejegyzi a hallgató leckekönyvébe. A betegágy melletti szakmai gyakorlatokon az orvosi tevékenység végzéséhez szükséges és a képzési követelmények által megkövetelt gyakorlati készségek elsajátításának ellenőrzése céljából a hallgatók „Gyakorlati készségek leckekönyv”-et kapnak. A leckekönyv tartalmazza a gyakorlati követelményeket és a készségek teljesítésének elvárt szintjét. A készségek elsajátítását az oktató aláírásával igazolja.

Képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei ápolástani (I év után) családorvosi gyakorlat (I. év után) belgyógyászati (III. év után) sebészeti (IV. év után) belgyógyászati (benne felnőtt háziorvosi, infektológiai) gyermekgyógyászati (benne gyermek háziorvosi) sebészeti (benne traumatológiai) szülészeti neurológiai pszichiátriai

Idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények Orvosi szaknyelvi C típusú vizsga angol nyelvből az abszolutórium megszerzésének egyik feltétele. Középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga – bármely olyan élő világnyelvből, amelyben az orvostudománynak tudományos szakirodalma van (kiemelten: angol) – diploma elnyerésének feltétele. A PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt, mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti.

Testnevelésre vonatkozó követelmények A Szigorló modul felvételének előfeltétele 4 félév (heti 2 óra) testnevelés foglalkozás, mint kritérium követelmény tárgy elvégzése. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar Általános Orvostudományi Kar

73

Tanrend 2007/2008


diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető.

Abszolutórium megszerzésének feltételei Az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése tanúsítja, hogy a hallgató a szak tantervében szereplő valamennyi tanulmányi- és vizsgakötelezettségét teljesítette és így záróvizsgára bocsátható. Az abszolutórium kiadásának nem feltétele a diplomamunka sikeres megvédése és a rendeletekben megszabott idegen nyelvi tudás igazolása. A hallgató leckekönyvében az abszolutóriumot a Tanulmányi Hivatal tölti ki és az Oktatási Dékánhelyettes írja alá.

Diplomadolgozat elkészítésének főbb követelményei A záróvizsga letétele előtt a hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie és azt megvédenie. A szakdolgozat célja az, hogy a hallgató az orvostudomány kiválasztott problémakörének önálló tanulmányozásával és tudományos feldolgozásával fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtár használatát, az irodalomkutatás módszereit, és képes legyen adatait és következtetéseit tömören és szabatosan megfogalmazni. A hallgató a szakdolgozatot konzulens segítségével készíti. A konzulensnek elméleti intézet esetén Ph.D. fokozattal, klinika, oktató kórház esetén az adott tárgyból szakvizsgával kell rendelkeznie. Célszerű a 4. év második félévében a konzulens személyét kiválasztani és a szakdolgozat alapjául szolgáló munkát elkezdeni. A konzulens személyének kiválasztásában segít az Intézetek által kiadott tudományos témakörök jegyzéke. A konzulensi viszony a hallgató és a konzulens között írásban jön létre. A hallgató elfogadását az erre szolgáló űrlapon a konzulens aláírásával igazolja. Ugyanezen űrlap konzulensnél maradó példányán a hallgató aláírásával elkötelezettséget vállal a munkához. Az aláirt űrlap harmadik példányát azon Intézet vezetőjének kell átadni, ahol a hallgató a szakdolgozatot meg fogja védeni. A konzulensek személye illetve a szakdolgozat témája a 6. évre való beiratkozás előtt megváltoztatható. Ugyanazon konzulenssel a téma megváltoztatása a konzulens és a hallgató szóbeli megegyezése alapján történik. A konzulens személyének megváltoztatásáról a hallgatónak a konzulenst, valamint az Intézet vezetőjét az új konzulenssel való megegyezés után 8 napon belül írásban kell tájékoztatnia. A szakdolgozat mögött álló munka minőségéért a konzulens felel. Ha a konzulens úgy ítéli, hogy a hallgató a konzulens által megszabott, tőle elvárható időarányos munkát nem végzi el, az együttműködést megszakíthatja. Erről a konzulensnek a hallgatót és az Intézet vezetőjét írásban kell tájékoztatnia. A konzulens azonban nem szakíthatja meg a hallgatóval konzulensi viszonyát a hallgató 6. évre való beiratkozása után. A konzulens ugyancsak nem vállalhat olyan hallgatót, aki a 6. évre már beiratkozott. Ha a hallgató a Dékán által kiírt pályázaton Tudományos Diákköri pályamunkával díjat nyert, azt szakdolgozatként elismerik. Erről az Intézet vezetőjét a Tanulmányi Hivatal írásban tájékoztatja. A 6. évre iratkozás egyik feltétele annak igazolása, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítéséhez a munkát a konzulenssel megkezdte, illetve, hogy Tudományos Diákköri pályadíjat nyert.

74




A téma feldolgozásához a hallgató igénybe veheti a központi és a tanszéki könyvtárak szolgáltatásait. A hallgató angol nyelven is írhatja szakdolgozatát. A szakdolgozat terjedelme a táblázatokkal és az irodalomjegyzékkel együtt, általában 20 - 40 normál gépelt oldal lehet. Fűzve, vagy kötve készítendő el. Külső borítóján fel kell tüntetni a dolgozat címét, készítője nevét, a beadás évét, a konzulens nevét és munkahelyét. Az elkészült dolgozatokat két példányban a konzulens intézetének – ha a konzulens nem az Egyetem dolgozója, a téma szerint illetékes egyetemi Intézet – vezetőjéhez kell benyújtani az általa megszabott időpontig. A szakdolgozatot szóban meg kell védeni. Ez az oktatási egység vezetője által felkért bíráló (rendszerint az Intézet oktatója – nem a konzulens) rövid írásbeli véleménye alapján háromtagú bizottság előtt történik, a Tanulmányi Hivatal adminisztratív segítségével. A bizottság tagjai az Intézet vezetője, vagy helyettese, a bíráló és a konzulens. A védés lebonyolításáért és formai követelményeinek teljesítéséért az illetékes egyetemi intézet vezetője a felelős. A záróvizsgára a szigorló hallgató csak akkor bocsátható, ha az intézet vezetője legkésőbb a június 1-ig a sikeres védés igazolását a Tanulmányi Hivatalra megküldi. Ha a szakdolgozat díjazott TDK pályamunka, arról a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni – ezt a díjazás alapjául szolgáló, bizottsági vélemény pótolja – a hallgatónak csak vitakészségének bizonyításául kell azt szóban megvédenie. Ha a pályamunkadíjat kapott hallgató TDK konferencián a diplomamunka témájából előadást tartott, a pályamunkát szóban sem kell megvédeni, azt automatikusan jeles szakvizsgadolgozatként kell elfogadni. A Pályamunka díjazott voltát, valamint a TDK konferencián való előadásának tényét a TDK Elnöktől kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az Intézettel és jegyzi be a hallgató leckekönyvébe. Társszerzős pályamunka csak az első szerző számára fogadható el szakdolgozatként, a többi szerző lemondó nyilatkozatának melléklése esetén. Több szerzős TDK előadás esetén is a fenti kedvezményt csak a tényleges előadó (a társszerzők írásbeli nyilatkozata alapján) kaphatja meg. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik, amelyet a hallgatóval a védést követően közölni kell. Jeles eredményt elsősorban olyan szakdolgozat kaphat, mely saját kísérletes megfigyelésen (TDK munkán) alapul. A szakdolgozatért a tantervben meghatározott kredit is jár (az Általános Orvosi szakon 20 pont). Ha a szakdolgozat védésekor a hallgató elégtelen osztályzatot kap, záróvizsgára csak ennek kijavítása után bocsátható. A javított szakdolgozat legkorábban két hónappal a védést követően nyújtható be. A védés eredményét és rövid szöveges véleményezését is tartalmazó, a bizottság tagjai által aláírt nyomtatványt és a szakdolgozat egyik példányát az Intézet vezetőjének a Tanulmányi Hivatalhoz kell eljuttatnia. Ezt a dolgozatpéldányt készítője a szóbeli záróvizsgán visszakapja. A másik példány a védést lebonyolító Intézet könyvtárába kerül, és azt ott 5 évig meg kell őrizni.


75

Tanrend 2007/2008


A záróvizsga A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltételei az abszolutórium megszerzése a jelentkezést megelőző két éven belül, a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, és a tantervben előírt kritériumkövetelmények teljesítése. A záróvizsga három részvizsgából áll az országosan szakonként egységes írásbeli tesztvizsga, gyakorlati vizsga, és szóbeli vizsga. A záróvizsga-bizottságok az Elnökön kívül 2 – 4 tagból állnak. A bizottságokat úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső, nem orvoskari szakember legyen. Az Elnökök személyére a KB tesz javaslatot és a Kari Tanács hagyja jóvá legfeljebb 3 évre. A Bizottság tagjait a Dékán kéri fel. A záróvizsga részvizsgák érdemjegyeinek megállapítása 5 fokozatú osztályzattal történik. A részvizsgák érdemjegyei nem vonhatók össze. Sikertelen részvizsga esetén a komplex záróvizsga folytatható, megismételni csak a sikertelen részvizsgát kell. A komplex záróvizsga akkor sikeres, rá érdemjegy akkor adható, ha valamennyi részvizsga osztályzata legalább 2-es (elégséges). A komplex záróvizsga minősítését a három részvizsga és a diplomamunkáért kapott érdemjegy egyszerű számtani átlaga adja az alábbiak szerint: 4,51 – 5,00................................. jeles 3,51 – 4,50..................................... jó 2,51 – 3,50............................közepes 2,00 – 2,50......................... elégséges Javító záróvizsga a következő záróvizsga időszakában tehető. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszünéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt később bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos záróvizsgára vonatkozó rendelkezések alapján. A diplomaátvétel feltételei Oklevelet az a hallgató kaphat, akinek záróvizsgája sikeres és a rendeletekben előírt egyéb, az oklevél megszerzéséhez szükséges követelményeket (pl. állami nyelvvizsga) teljesítette. Az oklevelet az Egyetem rektora, a Kar dékánja és a záróvizsgáztató bizottság elnöke írja alá. A diplomaátlag a teljes tanulmányi időszak alatt szerzett valamennyi kreditet eredményező vizsga érdemjegyeinek súlyozott átlaga. Diplomaátlag számításához a záróvizsga érdemjegyéhez a diplomamunka kreditjét kell hozzárendelni. A diploma magyar és latin nyelvű.

76




Az orvosok és a fogorvosok doktori címét tanúsító diplomán a diplomaátlag alapján a következő minősítések egyikét kell feltüntetni: Summa cum laude ........(4.51 – 5.00) Cum laude.....................(3.51 – 4.50) Rite ..............................(2.00 – 3.50) A diplomát a feltételek teljesítését követő egy hónapon belül ünnepélyes keretek között adják át. A hallgató részére a Kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott minta szerint. A hallgatók kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.


77

Tanrend 2007/2008


AJÁNLOTT TANTERV

ALAPOZÓ MODUL ........................................................................................ 79 1. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 79 2. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 80 3. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 81 4. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 82 PREKLINIKAI MODUL................................................................................. 83 5. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 83 6. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 84 KLINIKAI MODUL......................................................................................... 85 7. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 85 8. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 86 9. SZEMESZTER (14 HÉT) ................................................................................ 87 10. SZEMESZTER (14 HÉT) .............................................................................. 88 SZIGORLÓ MODUL....................................................................................... 89 11–12. SZEMESZTER (40 HÉT) ........................................................................ 89

Ezen tanrend csak a kötelező tantárgyakat és a kritérium követelményeket tartalmazza. Az elektív és fakultatív tantárgyak a www.aok.pte.hu honlapon, a Tanulmányi Hivatal – Kiadványok menüpont alatt érhetőek el.

78


Cím

Általános Orvostudományi Kar DR. DELI JÓZSEF DR. VÉGH MÁRIA DR. SÁROSI ISTVÁN TÉCZELY TAMÁS

Orvosi kémia 1.

Az orvosi kommunikáció gyakorlata

Orvosi elsősegély

Testnevelés 1.

OOAOK1

OOAOKG

OORELS

* Korábban Orvosi antropológia néven szerepelt. ** Korábban Orvosi etika néven szerepelt.

Összesen

OTT1

DR. JAKAB TIBOR

Magatartástudomány 2.** (Orvosi etika)

OOAOET

–

Bioanalitikai Intézet

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

Biometria

OOAMET

–

Orvosi Biológiai Intézet

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF

Molekuláris sejtbiológia 1.

OOAMB1

– – – – –

Magatartástudományi Intézet Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klin. Aneszteziológiai és Intenzív Therápiás Intézet Mozgástani Intézet

–

Biofizikai Intézet

DR. NYITRAI MIKLÓS

Biofizika 1.

OOABI1

Magatartástudományi Intézet –

1

DR. FÜZESI ZSUZSANNA

Magatartástudomány 1.* (Orvosi antropológia)

Intézet

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Előfeltétel 2

–

–

–

–

–

–

–

–

–

3

Σ

28

14

8

28

0

14

12

28

0

146 132

0

0

6

42

0

14

42

28

14

fkj

28

14

14

0

aláírás

22

0

1

7

1

2

6

4

1

aláírás

fkj

98 koll

14

28 koll

84 koll

56 koll

14 koll

72 350

0

0

0

28

14

0

30

0

0

1. SZEMESZTER (14 HÉT)

Óraszám Ea. Gy. Sz.

Köv.

OOAANT

Oktató

Kredit

ALAPOZÓ MODUL

Kód

Tanulmányi információk Ajánlott tanterv

79

Cím

80 DR. VÉGH MÁRIA TÉCZELY TAMÁS

Ápolási ismeretek – gyakorlat

Orvosi kommunikáció a háziorvosi praxisban

Testnevelés 2.

OORAPG

OOROKG

* Korábban OOABF1 kóddal szerepelt. ** Korábban OOABF2 kóddal szerepelt.

Összesen

OTT2

DR. NAGY LAJOS

Szövet- és fejlődéstan 1.

OOASF1 DR. HORVÁTH JUDIT

OTT1

–

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika Mozgástani Intézet

–

OOAMB1

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika – Ápolásvezetés

Anatómiai Intézet

OOAOK1

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

DR. DELI JÓZSEF

Orvosi kémia 2.

OOAOK2

OOAMB1

Orvosi Biológiai Intézet

Molekuláris sejtbiológia 2.

OOAMB2

OOABI1*

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF

Biofizika 2.**

OOABI2 Biofizikai Intézet

Általános anatómia 1.

OOAAA1 DR. NYITRAI MIKLÓS

OOASF1 felvétele

1

Anatómiai Intézet

Intézet

–

–

–

–

–

–

OOAAA1 felvétele –

–

–

–

–

3

–

–

–

–

Előfeltétel 2 Σ

28

30

90

28

28

12

28

56

112 300

0

0

0

28

28

28

14

14

28

30

90

0

aláírás

20

0

0

4

4

4

3

5

aláírás

aláírás

56 koll

56 szig

56 szig

42 szig

70 koll

16 428

0

0

0

0

0

16

0

0


Óraszám Ea. Gy. Sz. Köv.

DR. KOVÁCS MAGDOLNA

Oktató

Kredit

ALAPOZÓ MODUL

Kód

Tanrend 2007/2008 Általános Orvos Szak


Cím


Élettan 1.

Szövet- és fejlődéstan 2.

OOAEL1

OOASF2

Összesen

Testnevelés 3

Biokémia 1.

OOABK1

OTT3

Általános anatómia 2.

TÉCZELY TAMÁS

DR. HORVÁTH JUDIT Mozgástani Intézet

Anatómiai Intézet OTT2

OOASF1

OOAMB2

OOABF2


IFJ. DR. GALLYAS FERENC DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ Élettani Intézet

OOAAA1

Anatómiai Intézet

1

DR. KOVÁCS MAGDOLNA

Intézet

OOAOK2 OOABF2 OOAEL1 felvétele –

OOAOK2 OOAAA2 felvétele –

–

3

OOAMB2

OOASF2 felvétele

Előfeltétel 2 Σ

28

28

56

14

56

154 182

0

28

70

42

14

70 koll

70 koll

23

0

aláírás 28

4

9

5

5

56 koll

14 350

0

0

0 126 koll

14

0



Köv.

OOAAA2

Oktató

Kredit

ALAPOZÓ MODUL

Kód


81

Cím

82

Összesen

TÉCZELY TAMÁS

* Korábban Orvosi szociológia néven szerepelt.

Testnevelés 4. Mozgástani Intézet

–

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR

Angol szaknyelvi záróvizsga

OORAZV

OTT4

OOAANT

Magatartástudományi Intézet


Magatartástudomány 3.* (Orvosi szociológia)

OOASZO

OTT3

OOAAA2

Anatómiai Intézet

DR. LENGVÁRI ISTVÁN

OOANEA

OOAMB2

OOAEL1

OOABK1

Neuroanatómia

Az immunológia alapjai

OOAIMM

DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ Élettani Intézet


Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

Élettan 2.

OOAEL2

IFJ. DR. GALLYAS FERENC

1

DR. NÉMETH PÉTER

Biokémia 2.

Intézet

–

–

–

OOASF2

OOASF2

OOAAA2

–

Előfeltétel 2

–

–

–

28

0

0

84

28

56

14

210 210

0

0

28

42

28

OOAEL2 felvétele

42 70

OOAEL1

Σ

70 szig

56 koll

0

aláírás 28

29

0

aláírás 0

2

9

4

9

5

28 koll

14 434

0

0

0

0 126 szig

0

0 126 szig

14



–

–

3

Köv.

OOABK2

Oktató

Kredit

ALAPOZÓ MODUL

Kód



Cím

Általános Orvostudományi Kar DR. KÁLLAI JÁNOS

Magatartástudomány 5.** (Orvosi Szociológia)

Pathológia 1.

OOPMT5

OOPPA1 DR. PAJOR LÁSZLÓ

Pathológiai Intézet



* Korábban Neuropszichológia néven szerepelt. ** Korábban Orvosi pszichológia néven OOPORP kóddal szerepelt.

Összesen

DR. KÁLLAI JÁNOS

Magatartástudomány 4.* (Neuropszichológia)

OOPNEP

OOABK2

OOAEL2

OOAEL2

OOAEL2

Sebészeti Oktató és Kutató Intézet

DR. WÉBER GYÖRGY

Műtéttani alapismeretek

OOPMUA

OOABK2

DR. PÁL TIBOR

Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

Mikrobiológia 1.

OOPMI1

OOAEL2

Kórélettani és Gerontológiai Intézet

DR. SZÉKELY MIKLÓS

Kórélettan 1.

OOPKO1

OOAEL2

II-III. sz. Belgyógyászati Klinika

1

DR. WITTMANN ISTVÁN

Belgyógyászat: Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika)

Intézet

OOANEA

OOASZO

OOANEA

OOAAA2

OOPPA1 felvétele

OOABK2

OOANEA

Előfeltétel 2

OOAEL2

OOPNEP felvétele

–

–

OOAIMM

OOPPA1 felvétele

OORAPG

3

Σ

28

14

0

22

28

0

28

202 120

56

14

14

6

42

42

28

fkj

28 szig

28 koll

28

70 koll

70 koll

56 koll

70 392

28 112 koll

0

14

0

0

28

0

28

8

2

2

2

5

5

4



Köv.

OOPBPR

Oktató

Kredit

PREKLINIKAI MODUL

Kód


83

Cím

84

Kórélettan 2.

Közegészségtan 1.

Mikrobiológia 2.

Pathológia 2.

Sebészeti propedeutika

Belgyógyászat gyakorlat

OOPKO2

OOPME1

OOPMI2

OOPPA2

OOPSPR

OORBEL

Összesen

Gyógyszertan 1.

OOPKO1 OOPMI1

Orvosi Népegészségtani Intézet Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

OOAEL2 OOPBPR

Pathológiai Intézet Sebészeti Klinika I-II-III. sz. Belgyógyászati Klinika

DR. PAJOR LÁSZLÓ DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. WITTMANN ISTVÁN

DR. PÁL TIBOR OOPPA1

OOPKO1

Kórélettani és Gerontológiai Intézet

DR. SZÉKELY MIKLÓS DR. EMBER ISTVÁN

OOAEL2

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

1

DR. BARTHÓ LORÁND

Intézet

–

OOANEA

–

–

OOPMI1

OOPBPR

OOABK2

Előfeltétel 2

–

OOPBPR

–

–

–

–

OOANEA

3

Σ

14

28

28

14

0

0

196 224

0 140

14

56

42

28

42

14

fkj 70 szig

56

70 szig

42 koll

0

aláírás 98 518

27

2

8

5

4

5

3

28 koll 0 140

0

28 112 szig

0

14

28

28


Óraszám Ea. Gy. Sz. Köv.

OOPGT1

Oktató

Kredit

PREKLINIKAI MODUL

Kód



Cím

Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézet Onkoterápiás Intézet

DR. EMBER ISTVÁN DR. MANGEL LÁSZLÓ

Közegészségtan 2.

Onkológia

Ortopédia

OOKME2

OOKONK

OOKORT

Összesen

Ortopédiai Klinika

OOPME1

Radiológiai Klinika

DR. BATTYÁNY ISTVÁN

Klinikai radiológia

OOKKRA

DR. ILLÉS TAMÁS

OOPPA2

Immunológiai és Reumatológiai Klinika

DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

Belgyógyászat: Klinikai immunológia – reumatológia

OOKKIR

OOANEA

OOPSPR

OOAIMM

OOABK2

Laboratóriumi Medicina Intézet

DR. KOVÁCS L. GÁBOR

Klinikai biokémia

OOKKBK

OOPBPR

Szívgyógyászati Klinika – I. sz. Belgyógyászati Klinika

Belgyógyászat: Kardiológia

OOKKAR DR. TÓTH KÁLMÁN

Gyógyszertan 2.

OOKGT2 OOPGT1

1

Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Intézet

OOPPA2

OOPPA2

–

OOPSPR

OOPBPR

OOPPA2

OOPGT1

–

Előfeltétel 2

–

–

–

–

OOPPA2

OOPKO2

OOPKO2

–

3

Σ

28

14

6

28

14

14

28

0

154 132

14

14

28

28

14

14

14

28

42 koll

28 koll

56 koll

56 koll

28 koll

28 koll

42 koll

56 koll

50 336

0

0

22

0

0

0

0

28

24

3

2

4

4

2

2

3

4



Köv.

DR. BARTHÓ LORÁND

Oktató

Kredit

KLINIKAI MODUL

Kód


85

Cím

86

Gyógyszertan 3.

Belgyógyászat: Haematológia

Igazságügyi orvostan

Orális medicina

Sebészet 1.

Traumatológia

OOKGT3

OOKHAE

OOKIGU

OOKORM

OOKSE1

OOKTRA

Összesen

Sebészet gyakorlat

Fül-Orr-Gégegyógyászat

OOKFUL

OORSEB

Bőrgyógyászat

OOKGT2 OOPPA2 OOPPA2 OOPSPR OOANEA

I. sz. Belgyógyászati Klinika Igazságügyi Orvostani Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Sebészeti Klinika Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika

DR. LOSONCZY HAJNA DR. KÖNCZÖL FRANCISKA DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ

OOPSPR

OOKGT2

Farmakológiai és Farmakotherápiai Intézet

DR. BARTHÓ LORÁND

Sebészeti Klinika

OOPPA2

Fül-orr-gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

DR. PYTEL JÓZSEF

DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER

OOAIMM

1

Bőrgyógyászati Klinika

DR. SZEPES ÉVA

Intézet

OOKSE1 felvétele

OOPSPR

OOPPA2

OOPMI2

OOPORP

OOPBPR

–

OOPBPR

OOPBPR

Előfeltétel 2

14

OOKORM felvétele

–

–

OOKGT2

–

OOAOAE

OOPPA2

8

14

14

28

28

0

28

28

140 268

0 120

14

14

14

28

14

14

28

–

Σ

48 456

aláírás

42 koll

28 koll

28 koll

56 koll

42 koll

42 szig

42 koll

56 koll

0 120

20

0

0

0

0

28

0

0

24

0

3

2

2

4

3

3

3

4



OOKGT2

3

Köv.

OOKBOR

Oktató

Kredit

KLINIKAI MODUL

Kód



Cím

Általános Orvostudományi Kar OOKGT3

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Megyei Kórház Tüdőgyógyintézet

DR. BÓDIS JÓZSEF DR. TERNÁK GÁBOR

Pszichiátria 1.

Belgyógyászat: Pulmonológia

Urológia

Sebészet 2.

Szülészet – Nőgyógyászat 1.

Belgyógyászat: Klinikai infektológia

OOKPS1

OOKPUL

OOKROL

OOKSE2

OOKSN1

OOKINF

OOKSE1

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

OOPBPR

OOKSE1

Sebészeti Klinika

DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER

Megyei Kórház Infektológiai Osztály

OOPPA2

DR. FARKAS LÁSZLÓ Urológiai Klinika

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

OOPBPR

OOPMI2

–

–

OOKSE1

OOPBPR

OOPORP

OOPPA2

OOKGT3

OOPKO2

OOPBPR

Előfeltétel 2 3

OOKGT3

–

–

–

OOKKRA

OOKGT2

OOKGT3

OOKKAR

OOKGT3

OOKGT3

* Korábban a Belgyógyászat I. (endokrinológia – anyagcsere – belgyógyászati terápia) tantárgy részeként szerepeltek.

Összesen

OOPPA2

Neurológiai Klinika

DR. KOMOLY SÁMUEL

Neurológia 1.

OOKNE1 DR. FEKETE SÁNDOR

OOANEA

II. sz. Belgyógyászati Klinika


Belgyógyászat: Diabetológia - angiológia*

OOKDAN

OOPBPR

Gyermekgyógyászati Klinika

DR. MOLNÁR DÉNES

Gyermekgyógyászat 1.

OOKGY1

OOKHAE

I. sz. Belgyógyászati Klinika

Belgyógyászat: Endokrinológia és anyagcsere betegségek*

1

OOKEAB

Intézet Σ

28

28

28

28

19

28

28

8

28

20

140 243

14

14

14

14

14

14

14

4

28

10

fkj

42 koll

42 koll

42 koll

42 koll

33 koll

42 koll

42

12 koll

56 koll

30 koll

0 383

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

27

3

3

3

3

2

3

3

1

4

2



Köv.

DR. MEZŐSI EMESE

Oktató

Kredit

KLINIKAI MODUL

Kód


87

Cím

88 OOPBPR OOKGY1 OOKPS1

II. sz. Belgyógyászati Klinika Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika


Belgyógyászat: Nephrológia, hypertonia

Orvosi genetika

Pszichiátria 2.

Szemészet

Szülészet – Nőgyógyászat 2.

OOKNHA

OOKOGE

OOKPS2

OOKSZE

OOKSN2

Összesen

* Korábban OOKEND szerepelt előfeltételként.

DR. BÓDIS JÓZSEF

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

DR. KOVÁCS BÁLINT Szemészeti Klinika

DR. FEKETE SÁNDOR

DR. MELEGH BÉLA

OOKSN1

OOPPA2

OOKNE1

Neurológiai Klinika

DR. KOMOLY SÁMUEL

Neurológia 2.

OOKNE2

OOKGY1

Gyermekgyógyászati Klinika

DR. MOLNÁR DÉNES

Gyermekgyógyászat 2.

OOKGY2

OOPBPR


DR. HUNYADY BÉLA

Belgyógyászat: Gasztroenterológia

OOKGAS

OOAOAE

Családorvostan

OOKCSA

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika

DR. NAGY LAJOS

Anaesthesiológia és intenzív therápia

OOKAIT OOKSE2

1

Anesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézet

Intézet

–

OOKSE1

–

OOKNE1

OOKEAB*

–

–

OOKGT3

OOKIGU

OOPPA2

Előfeltétel 2

OOKEAB*

OOPBPR

–

–

–

OOKEAB*

–

–

–

Óraszám Ea. Gy. Sz. Σ

28

28

28

0

28

28

28

28

0

28

158 224

28

14

14

14

14

14

28

14

4

14

fkj

56 koll

42 koll

42 koll

14 koll

42 koll

42 koll

56 koll

42 koll

14

42 koll

10 392

0

0

0

0

0

0

0

0

10

0

28

4

3

3

1

3

3

4

3

1

3

10. SZEMESZTER (14 HÉT) OOKGT3

3

Köv.

DR. BOGÁR LAJOS

Oktató

Kredit

KLINIKAI MODUL

Kód



Cím


Családorvosi praxisgyakorlat

Gyermekgyógyászat

Neurológia

Oxyológia

Pszichiátria

Sebészet

Szülészet – Nőgyógyászat

OOSCSA

OOSGYE

OOSNEU

OOSOXY

OOSPSZ

OOSSET

OOSSZN

Összesen

Belgyógyászat – – – – – – –

Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika Gyermekgyógyászati Klinika Neurológiai Klinika Anesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézet Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Sebészeti Klinika Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

DR. MOLNÁR DÉNES DR. KOMOLY SÁMUEL

DR. FEKETE SÁNDOR DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER DR. BÓDIS JÓZSEF

DR. BOGÁR LAJOS

DR. NAGY LAJOS

–

1


DR. TÓTH KÁLMÁN

Intézet

–

–

–

–

–

–

–

–

Előfeltétel 2

Óraszám Ea. Gy. Sz. Σ

–

–

–

–

–

–

–

–

60

60

0 1200

0 180

0 180

0 120

0

0 120

0 180

0

0 300

60

aláírás

60

aláírás

0 1200

0 180 szig

0 180 szig

0 120 szig

0

0 120 szig

0 180 szig

0

0 300 szig

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11–12. SZEMESZTER (40 HÉT)

3

Köv.

OOSBEL

Oktató

Kredit

SZIGORLÓ MODUL

Kód


89

Tanrend 2007/2008


A 2007/2008. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Szorgalmi időszak I. félév I – V. évfolyam

II. félév I – V. évfolyam I – IV. évfolyam V. évfolyam VI. évfolyam

2007. szeptember 03. – 2007. szeptember 07. (regisztrációs hét) 2007. szeptember 10. – 2007. december 14. (14 hét szorgalmi időszak)

2008. január 28. – 2008. február 04. – 2008. február 04. – 2007. augusztus 06. –

2008. február 01. (regisztrációs hét) 2008. május 16. (14 hét szorgalmi időszak) 2008. május 09. (14 hét szorgalmi időszak) 2008. május 09. (40 hét famuláló időszak)

Vizsgaidőszak I. félév I – V. évfolyam

2007. december 17. –

2008. február 01. (7 hét)

II. félév I – IV. évfolyam 2008. május 19. – 2008. június 27. és 2008. augusztus 18. – 2008. augusztus 29. (8 hét) V. évfolyam 2008. május 12. – 2008. július 04. (8 hét) VI. évfolyam vizsgaidőpontok külön beosztás szerint Záróvizsgák Írásbeli vizsgák:

Záróvizsga Bizottság határozza meg az időpontokat (május vége – június eleje) 2008. június 10. Szóbeli és gyakorlati vizsgák: az írásbeli vizsgát követő napokban Nyári szakmai gyakorlatok I – IV. évfolyam 2008. júl. 07. – 2008. aug. 01. ill. 2008. aug. 04. – 2008. aug. 29. Tavaszi szünet I – IV. évfolyam 2008. március 17. – 2008. március 21. (Húsvét előtti hét) V – VI. évfolyam Nincs tavaszi szünet! Az évfolyam alatt a mintatantervi évfolyam értendő. A regisztrációs héten történik a kurzus felvétel és leadás. Február 02. – 03. (szombat – vasárnap 9:00 – 15:00 a Tanulmányi Hivatal ügyeletet tart) 90



2007/2008. tanév – szorgalmi időszak

2007/2008. TANÉV – SZORGALMI IDŐSZAK 1. félév I – V. évfolyam 2007. szeptember 03 – 07. regisztrációs hét 1. hét 2007. szept. 10. – 14.

2. hét 2007. szept. 17. – 21.

3. hét 2007. szept. 24. – 28.

4. hét 2007. okt. 01. – 05.

5. hét 2007. okt. 08. – 12.

6. hét 2007. okt. 15. – 19.

7. hét 2007. okt. 22. – 26.

8. hét 2007. okt. 29. – nov. 02.

9. hét 2007. nov. 05. – 09.

10. hét 2007. nov. 12. – 16.

11. hét 2007. nov. 19. – 23.

12. hét 2007. nov. 26. – nov. 30.

13. hét 2007. dec. 03. – 07.

14. hét 2007. dec. 10. – 14.

2. félév I – IV. évfolyam 2008. március 17 – 21. tavaszi szünet 1. hét 2008. febr. 04. – 08.

2. hét 2008. febr. 11. – 15.

3. hét 2008. febr. 18. – 22.

4. hét 2008. febr. 25. – 29.

5. hét 2008. márc. 03. – 07.

6. hét 2008. márc. 10. – 14.

7. hét 2008. márc. 24. – 28.

8. hét 2008. márc. 31. – ápr. 04.

9. hét 2008. ápr. 07. – 11.

10. hét 2008. ápr. 14. – 18.

11. hét 2008. ápr. 21. – 25.

12. hét 2008. ápr. 28. – máj. 02.

13. hét 2008. máj. 05. – 09.

14. hét 2008. máj. 12. – 16.

V. évfolyam nincs tavaszi szünet 1. hét 2008. febr. 04. – 08.

2. hét 2008. febr. 11. – 15.

3. hét 2008. febr. 18. – 22.

4. hét 2008. febr. 25. – 29.

5. hét 2008. márc. 03. – 07.

6. hét 2008. márc. 10. – 14.

7. hét 2008. márc. 17. – 21. 9. hét 2008. márc. 31. – ápr. 04.

8. hét 2008. márc. 24. – 28. 10. hét 2008. ápr. 07. – 11.

11. hét 2008. ápr. 14. – 18.

12. hét 2008. ápr. 21. – 25.

13. hét 2008. ápr. 28. – máj. 02.

14. hét 2008. máj. 05. – 09.


91

Tanrend 2007/2008


VI. ÉVFOLYAM IDŐBEOSZTÁSA Gyakorlati időtartam: 2007. 08. 06. – 2008. 05. 09. Gyakorlatok sorrendje

Gyakorlatok időbeosztása

Vizsgaidőpontok

I.

Belgyógyászat Családorvostani praxis gyakorlat Gyermekgyógyászat Sebészet Oxyológia Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Pszichiátria

2007.08.06-2007.10.12. 2007.10.15-2007.10.26. 2007.10.29-2007.12.07. 2007.12.10-2008.01.18. 2008.01.21-2008.02.01. 2008.02.04-2008.03.14. 2008.03.17-2008.04.11. 2008.04.14-2008.05.09.

Gyermekgyógyászat Sebészet Oxyológia Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Pszichiátria Belgyógyászat Családorvostani praxis gyakorlat

2007.08.06-2007.09.14. 2007.09.17-2007.10.26. 2007.10.29-2007.11.09. 2007.11.12-2007.12.21. 2007.12.27-2008.01.18. 2008.01.21-2008.02.15. 2008.02.18-2008.04.25. 2008.04.28-2008.05.09.

Sebészet Oxyológia Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Pszichiátria Belgyógyászat Családorvostani praxis gyakorlat Gyermekgyógyászat

2007.08.06-2007.09.14. 2007.09.17-2007.09.28. 2007.10.01-2007.11.09. 2007.11.12-2007.12.07. 2007.12.10-2008.01.04. 2008.01.07-2008.03.14. 2008.03.17-2008.03.28. 2008.03.31-2008.05.09.

Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Pszichiátria Belgyógyászat Családorvostani praxis gyakorlat Gyermekgyógyászat Sebészet Oxyológia

2007.08.06-2007.09.14. 2007.09.17-2007.10.12. 2007.10.15-2007.11.09. 2007.11.12-2008.01.18. 2008.01.21-2008.02.01. 2008.02.04-2008.03.14. 2008.03.17-2008.04.25. 2008.04.28-2008.05.09.

Neurológia Pszichiátria Belgyógyászat Családorvostani praxis gyakorlat Gyermekgyógyászat Sebészet Oxyológia Szülészet-nőgyógyászat

2007.08.06-2007.08.31. 2007.08.29-30-31. 2007.09.03-2007.09.28. 2007.09.26-27-28. 2007.10.01-2007.12.07. 2007.12.05-06-07. 2007.12.10-2007.12.21. – 2007.12.27-2008.02.01. 2008.01.30-31.02.01. 2008.02.04-2008.03.14. 2008.03.13-14. 2008.03.17-2008.03.28. – 2008.03.31-2008.05.09. 2008.05.07-08-09.

2007.10.10-11-12. – 2007.12.05-06-07. 2008.01.16-17-18. – 2008.03.13-14. 2008.04.09-10-11. 2008.05.07-08-09.

II.

2007.09.12-13-14. 2007.10.24-25-26. – 2007.12.19-20-21. 2008.01.16-17-18. 2008.02.13-14-15. 2008.04.23-24-25. –

III.

2007.09.12-13-14. – 2007.11.07-08-09. 2007.12.05-06-07. 2008.01.02-03-04. 2008.03.13-14. – 2008.05.07-08-09.

IV.

2007.09.12-13-14. 2007.10.10-11-12. 2007.11.07-08-09. 2008.01.16-17-18. – 2008.03.13-14. 2008.04.23-24-25. –

V.

92



VI. évfolyam vizsgaidőpontjai

VI. ÉVFOLYAM VIZSGAIDŐPONTJAI 2007-2008. tanév 2007.08.06-08.10. 2007.08.13-08.17. 2007.08.21-08.24. 2007.08.27-08.31. 2007.09.03-09.07. 2007.09.10-09.14. 2007.09.17-09.21. 2007.09.24-09.28. 2007.10.01-10.05. 2007.10.08-10.12. 2007.10.15-10.20. 2007.10.24-10.27. 2007.10.29-10.31. 2007.11.05-11.09. 2007.11.12-11.16. 2007.11.19-11.23. 2007.11.26-11.30. 2007.12.03-12.07. 2007.12.10-12.14. 2007.12.17-12.22. 2007.12.27-12.29. 2008.01.02-01.04. 2008.01.07-01.11. 2008.01.14-01.18. 2008.01.21-01.25. 2008.01.28-02.01. 2008.02.04-02.08. 2008.02.11-02.15. 2008.02.18-02.22. 2008.02.25-02.29. 2008.03.03-03.07. 2008.03.10-03.14. 2008.03.17-03.21. 2008.03.24-03.28. 2008.03.31-04.04. 2008.04.07-04.11. 2008.04.14-04.18. 2008.04.21-04.25. 2008.04.28-05.02. 2008.05.05-05.09.

Belgyógyászat I. Bel

II. Bel

III. Bel

Gyermekklinika

Sebészet Seb. Kl. Seb. Ta.

Szülészet

Neurológia

Pszich.

29-30-31 12-13-14 12-13-14 12-13-14 12-13-14 oxyológia

26-27-28

10-11-12 10-11-12 10-11-12

10-11-12

családorvostani gyakorlat

24-25-26 24-25-26 oxyológia

07-08-09

05-06-07 05-06-07 05-06-07 05-06-07

07-08-09

05-06-07


19-20-21 02-03-04

16-17-18 16-17-18 16-17-18 családorvostani gyakorlat

16-17-18 16-17-18 30-31-01

16-17-18

oxyológia

13-14-15

13-14

13-14

13-14

13-14


13-14

13-14

13-14

oxyológia

09-10-11 23-24-25 23-24-25 23-24-25 családorvostani gyakorlat


23-24-25 23-24-25 07-08-09

oxyológia

07-08-09

07-08-09

93

TANTÁRGYLEÍRÁSOK ALAPOZÓ MODUL.........................................................................................97 PREKLINIKAI MODUL ...............................................................................193 KLINIKAI MODUL .......................................................................................267 TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV..........................................................399

ALAPOZÓ MODUL

1. SZEMESZTER............................................................................................. 99 2. SZEMESZTER........................................................................................... 123 3. SZEMESZTER........................................................................................... 143 4. SZEMESZTER........................................................................................... 163

1. szemeszter

Az orvosi kommunikáció gyakorlata ................................. OOAOKG .......100 Biofizika 1. .................................................................. OOABI1..........101 Biometria .................................................................... OOAMET .......104 Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) .................... OOAANT........110 Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ............................... OOAOET ........112 Molekuláris sejtbiológia 1. .............................................. OOAMB1........113 Orvosi kémia 1. ............................................................ OOAOK1 ........118 Orvosi elsősegély .......................................................... OORELS.........122

Tanrend 2007/2008


AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA Tantárgyfelelős:

OOAOKG

DR. VÉGH MÁRIA, egyetemi adjunktus

1 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 6 + 8 + 0 = 14

Előfeltétel: – Létszám: korlátlan

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogietikai alapjai. Kommunikációs tréning. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában: A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, a 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Következő év Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2004. Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Molnár – Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. kiadott előadás vázlat. Előadások Hét Téma

Oktató

1

A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, orvos beteg találkozás

PROF. DR. NAGY LAJOS

2

Beteginterjú

DR. VERES ANDREA

3

Verbális, nonverbalis kommunikáció I.

DR. OBERLING JÁNOS

4

Verbális, nonverbális kommunikáció II.

DR. OBERLING JÁNOS

5

Nehéz beteg-kommunikáció

DR. HEIM SZILVIA

6

Jogi, etikai alapok a kommunikációban

DR. DORMÁN HAJNALKA, DR. CSIKÓS ÁGNES

Gyakorlatok Hét Téma 1 4×2 óra gyakorlat kiscsoportos tréning, képzett családorvosok vezetésével

100


Tantárgyleírások

Alapozó modul

BIOFIZIKA 1.

OOABI1

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, mb. intézetigazgató

4 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: Létszám: 5 – 200

Tematika Az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. A két féléves Biofizika tantárgy első kurzusának célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a kapcsolódó jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, és a megengedettnél nem több hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések http://biofizika.aok.pte.hu/ A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Előadások Hét Téma

Oktató

1 Bevezető előadás

DR. NYITRAI MIKLÓS

1 Az atom szerkezete

PROF. DR. BELÁGYI JÓZSEF

2 A kvantumfizika alapjai


2 A kvantummechanikai atommodell


3 Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum

PROF. DR. LŐRINCZY DÉNES

3 Az atommag szerkezete

DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Radioaktivitás

DR. NYITRAI MIKLÓS


101

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 4 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások

Általános Orvos Szak Oktató DR. NYITRAI MIKLÓS

biológiai hatása 5 Termodinamikai alapfogalmak


5 A termodinamika főtételei


6 Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál


6 Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája


7 Diffúzió, termodiffúzió

DR. NYITRAI MIKLÓS

7 A diffúzió biológiai szerepe

DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Ozmózis

DR. NYITRAI MIKLÓS

8 Folyadékáramlás

DR. NYITRAI MIKLÓS

9 Vérkeringés

IFJ. DR. KELLERMAYER MIKLÓS

9 A szív munkája


10 A víz biológiai szerepe


10 Makromolekulák szerkezete


11 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

DR. HILD GÁBOR

11 Membránszerkezet, nyugalmi potenciál

DR. HILD GÁBOR

12 Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál

DR. HILD GÁBOR

12 A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok.

DR. HILD GÁBOR

Színlátás 13 A fül szerkezete és működése. Halláselméletek

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás

DR. NYITRAI MIKLÓS

14 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája


14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai


Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezető gyakorlat 2 Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása 3 Váltóáramú mérések 4 Vezetőképesség mérése. Refraktometria 5 Színképvizsgálat 6 Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés 7 Dolgozatírás 8 Folyadékok viszkozitásának mérése 9 Felületi feszültség

102


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 10 Fajlagos felület, duzzadás 11 Centrifugálás 12 Elektroforézis 13 Dolgozatírás 14 Konzultáció


103

Tanrend 2007/2008


BIOMETRIA Tantárgyfelelős:

OOAMET DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens


Előfeltétel: Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) kikerülhetetlen jelentőséget nyert az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat Vizsgakérdések Egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül: 1. A biometria/biostatisztika fő feladata. A kétféle gondolkodási modellről – mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6–7–8. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6–7–8. és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma – a diszkrét eloszlások – 1. Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a számolható valószínűség (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6–7–8. és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma – a diszkrét eloszlások – 2. Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6–7–8. és a 12. előadások)

104


Tantárgyleírások

Alapozó modul

5. A statisztikai gondolkodás alapelvei – az adatoktól a döntésig

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A döntéshozáshoz vezető út – és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, – és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6–7–8. előadások) Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre – erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6–7–8. és a 12. előadások) Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az öt számos és a három számos adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6–7–8. és a 12. előadások) A valószínűség-eloszlás fogalma – a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6–7–8. és a 12. előadások) A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a normális közelítés módszere (alkalmazási példákkal) – és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6–7–8–9. és a 12. előadások) A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6–7–8–9–10. előadások) A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés – konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5. és a 6. előadások)


105

Tanrend 2007/2008


13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

106

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a 95% CI kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az öt lépéses gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az öt lépés egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi tehető, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6–7–8–9. és a 12. előadások) A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6–7–8 előadás) Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy milyen kérdésekre válasz a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és milyen kérdésre a teszt ereje? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele – és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás ára? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) Két változó kapcsolatának vizsgálata – folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó – két minta és a két változó – adatpárok (egy minta) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) Két változó kapcsolatának vizsgálata – kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a két változó vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Alapozó modul

21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése – 1.

22.

23.

24.

25.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az egzakt jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) A gyakorisági adatok kezelése és értékelése – 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a szenzitivitás, a specificitás, valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- (prediktív) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) A nem-paraméteres próbák – 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert – és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás) A nem-paraméteres próbák – 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert – és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás) Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 3rd Ed., 2004. vagy Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W. H. Freeman és Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W. H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992


107

Tanrend 2007/2008


Előadások Hét Téma 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, model-

Oktató DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

lek). A valószínűség fogalma. 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

a Poisson eloszlás). 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

sűrűség, sűrűségfüggvény. 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

5 Az átlag eloszlása, a standard hiba.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. DR. PÓTÓ LÁSZLÓ 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

összevetése. A döntési hibák. 9 A független mintás t próba. Az F próba.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

10 A lineáris korreláció és regresszió.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba.

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

Whitney próbák) 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati mód-

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

szerek áttekintése. 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyako- DR. PÓTÓ LÁSZLÓ

risági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Gyakorlatok Hét Téma 1 Valószínűség – példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség – példák 2. – diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerú áttekintése, jellemzése – leíró statisztika 6 Normalis elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés „öt lépése”. Az egymintás (és a páros) t próba.

Az előjel próba. 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok – A khi-négyzet próba.

108


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás


109

Tanrend 2007/2008


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)* Tantárgyfelelős: 1 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 0 = 14

OOAANT

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Előfeltétel: Létszám: 0 – 250

Tematika A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszichoszociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán biokulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. Vizsgakérdések http://www.aok.pte.hu/magtud/ A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet Buda Béla és Kopp Mária (szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Ajánlott könyvek: Peter J. Brown, Understanding and applying medical anthropology, 1998, Mayfield Publishing C. London. Donald Joralemon, Exploring medical anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human frontiers, environments and disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások Hét Téma 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudo-

Oktató PROF. DR. VERECZKEI LAJOS

mány rendszerében 2 Az antropológia az emberi lényegről

PROF. DR. VERECZKEI LAJOS

3 Antropológia és medicina


4 Medicina és alternatív medicina


* Korábban Orvosi antropológia néven szerepelt.

110


Tantárgyleírások Hét Téma

Alapozó modul Oktató

5 A humán biológiai evolúció alapjai.

DR. BENDE ISTVÁN

6 A humán intelligencia fejlődéstörténete.

DR. BENDE ISTVÁN

7 A környezeti rendszerek és a humán válasz rendszerek

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

kapcsolata (bevezetés az ökológiába). 8 Főbb adaptációs ágensek I.: Biokulturális adaptáció és

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

fertőző betegségek 9 Főbb adaptációs ágensek II: A humán táplálkozás

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

evolúciója és variabilitása 10 Főbb adaptációs ágensek III.: Humán klimatikus adap- DR. CSATHÓ ÁRPÁD

táció 11 A humán öregedés populációk közötti különbségei

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

12 A fájdalom észlelés biokulturális variabilitása

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

13 A placebo-nocebo hatás

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

14 A humán agresszió alapjai és variabilitása

DR. CSATHÓ ÁRPÁD


111

Tanrend 2007/2008


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)* Tantárgyfelelős:

OOAOET

DR. JAKAB TIBOR, tudományos munkatárs

1 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 14 = 14

Előfeltétel: Létszám: 5 – 500

Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott támából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. Vizsgakérdések Nincs. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Szemináriumok Hét Téma 1 A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 2 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. 3 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 4 Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. 5 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 6 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 7 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos

etikai kérdések megbeszélése 8 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos

etikai kérdések megbeszélése 9 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 10 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 11 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 12 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 13 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 14 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme.

* Korábban Orvosi etika néven szerepelt.

112


Tantárgyleírások

Alapozó modul

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

OOAMB1

PROF. DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, intézetvezető egyetemi tanár



Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele Általános Orvostudományi Kar

113

Tanrend 2007/2008


24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology 114


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások Hét Téma 1 Oktatási célkitűzések 1 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 1 Modern morfológiai módszerek I. 2 Modern morfológiai módszerek II. 2 Molekuláris biológiai módszerek I. 2 Molekuláris biológiai módszerek II. 3 Molekuláris biológiai módszerek III. 3 Molekuláris biológiai módszerek IV. 3 Molekuláris biológiai módszerek V. 4 Sejtmag 4 Genomorganizáció 4 A kromatin kémiai összetétele 5 A sejtciklus I. 5 A sejtciklus II. 5 Replikáció I. 6 Replikáció II. 6 Repair 6 Transzkripció prokariotákban 7 rRNS-szintézis eukariotákban 7 hnRNS-szintézis eukariotákban 7 hnRNS-érés 8 A sejtmag pathológiája 8 Témazáró előadás 8 Citoplazmatikus organellumok 9 Transzláció I. 9 Transzláció II. 9 Transzláció III. 10 Génreguláció prokariotákban 10 Génreguláció eukariotákban I. 10 Génreguláció eukariotákban II. 11 Durva felszínű; endoplazmatikus retikulum.


115

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 11 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás 11 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa 12 A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 12 A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 12 Mitokondrium I. 13 Mitokondrium II. 13 Citoszkeleton I. 13 Citoszkeleton II. 14 Sejtmembrán 14 Passzív transzport folyamatok 14 Záró előadás

Szemináriumok Hét Téma 1 A csoportszintű oktatás rendszere 1 Biológiai makromolekulák 1 Fénymikroszkópia 2 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3 Szeparációs módszerek 3 Molekuláris biológiai módszerek 3 Molekuláris biológiai módszerek 4 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia.

Pro- és eukariota sejtek 5 Molekuláris biológiai módszerek 5 A sejtmag. Genomorganizáció. 5 Kromatin 6 A sejtciklus. Replikáció 6 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. 6 Sejtmag (demonstráció) 7 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció.

Kromatin. Sejtciklus. Replikáció 8 Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 9 Transzkripció 9 RNS-érés. 9 A kóros sejtmag 10 Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés.

A kóros sejtmag 11 Transzláció

116


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 11 Génreguláció 11 Génreguláció 12 GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 13 Sejtvédekezés 13 Mitokondrium 13 Mitokondrium 14 Félévzáró dolgozat

Gyakorlatok Hét Téma 2 Fénymikroszkópia 4 Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 7 Szeparációs módszerek (elektroforézis) 8 DNS-RNS izolálás 10 Plazmid-izolálás 12 Restrikciós térképezés


117

Tanrend 2007/2008


ORVOSI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős:

OOAOK1 PROF. DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár



Tematika Az orvosi kémia I tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Az orvosi kémia I tematikája felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs Vizsgakérdések http://intranet.pote.hu/OKTATAS/biokemia/orvosi_kemia.html A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Előadások Hét Téma 1 A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudo-

Oktató PROF. DR. DELI JÓZSEF

mánnyal 1 A periódusos rendszer; bioelemek a periódusos rend-

PROF. DR. DELI JÓZSEF

szerben 1 Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció


2 Molekulapálya-elmélet, másodlagos kötések


2 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabili- PROF. DR. TÓTH GYULA

tása 2 A komplexekben lévő kémiai kötések típusai

PROF. DR. TÓTH GYULA

3 Halmazállapotok, gáztörvények


3 Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadé-


kokban 3 Híg oldatok törvényei

118



Tantárgyleírások Hét Téma 4 Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció,

Alapozó modul Oktató PROF. DR. DELI JÓZSEF

disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük 4 Aktivitás, ionerősség. Savak és bázisok elméletei.


Savszármazékok, sók, tiovegyületek 4 Kolloidok

PROF. DR. OHMACHT RÓBERT

5 Reakciókinetika


5 Reakciókinetika


5 Kémiai egyensúlyok. elektrolitegyensúlyok


6 A víz ionszorzata, pH, pOH


6 A sók hidrolízise


6 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek


7 Sav-bázis indikátorok. Titrálás


7 Heterogén egyensúlyok


7 Oldhatósági szorzat


8 Termokémia, termodinamika I


8 Termokémia, termodinamika II


8 Fotokémia


9 Elektrokémia


9 Elektrokémia


9 Bevezetés a szerves kémiába, a szénatom hibridállapo- PROF. DR. DELI JÓZSEF

tai 10 Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia


alapjai 10 Az izoméria típusai. Optikai izoméria


10 Optikai izoméria


11 Alkánok, cikloalkánok


11 Olefinek, acetilén szénhidrogének, diének


11 Aromás szénhidrogének és származékaik


12 Aromás szénhidrogének és származékaik


12 A szénhidrogének halogénszármazékai


12 Alkoholok, fenolok


13 Éterek, szerves kénvegyületek


13 Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok


13 Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok



119

Tanrend 2007/2008 Hét Téma

Általános Orvos Szak Oktató

14 Karbonsavak és származékaik

DR. LÓRÁND TAMÁS


DR. LÓRÁND TAMÁS


DR. LÓRÁND TAMÁS

Szemináriumok Hét Téma 1 Alapfogalmak. Egyenletírás. Analitikai osztályok 2 Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. Sztöchiometriai számítások. 3 Koncentrációszámítások 4 Híg oldatok törvényei 5 Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció. 6 Sav-bázis elméletek. 6 Zárthelyi I 7 Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise, pH-számítás 8 Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok. B: Landolt-kísérlet (J. 5.1) 9 Termokémia, termodinamika 10 Elektrokémia 11 Telített és telítetlen szénhidrogének. Izoméria, konformáció 12 Halogénezett szénhidrogének 12 Zárthelyi II 13 Aromás szénhidrogének és származékaik. Alkoholok, fenolok 14 Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek; karbonsavak és származékaik

Gyakorlatok Hét Téma 1 Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2 Higany(I)-, higany(II)- (J. 4.1.6–13) és arzén(III)-ionok reakciói ( J. 4.1.19–21) 3 Vas(II)-, vas(III)- (J. 4.1.34–40), kalcium- (J. 4.1.41–43), 3 magnézium-, nátrium-, kálium- és ammónium-ionok reakciói (J. 4.1.44–54) 4 Anionok reakciói (J. 4.1.57–74) 5 Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 6 B: Ozmometria (J. 8.2.1) 7 Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 5.2, 4; 6.1, 3, 5, 7, 8, 11, 13) 8 Szeminárium 9 Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása (J. 4.3.1) 10 Tejsav titrálása (J. 4.3.4). B: Potenciometria (J. 8.1.3–4)

120


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 11 Szeminárium 12 Komplexometria (J. 4.3.17–18) 13 Permanganometria (J. 4.3.10 és 4.3.11) 14 Asztalátadás


121

Tanrend 2007/2008


ORVOSI ELSŐSEGÉLY Tantárgyfelelős:

OORELS DR. SÁROSI ISTVÁN, ov. egyetemi docens

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak ősszel ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 14 + 0 = 14


Tematika Tematika rövid leírása: A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár – még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina, 2001. Gyakorlatok Hét Téma 1 Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-

je) 2 Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 3 Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 4 Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 5 Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 6 Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 7 Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása

122


2. szemeszter

Általános anatómia 1...................................................... OOAAA1 ........124 Biofizika 2. .................................................................. OOABI2..........126 Molekuláris sejtbiológia 2. .............................................. OOAMB2........129 Orvosi kémia 2. ............................................................ OOAOK2 ........135 Szövet- és fejlődéstan 1. ................................................. OOASF1 .........138 Orvosi kommunikáció a háziorvosi praxisban ..................... OOROKG .......140 Ápolási ismeretek – gyakorlat .......................................... OORAPG ........141

Tanrend 2007/2008


ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős:

OOAAA1 PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár

5 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 56 + 0 = 70

Előfeltétel: OOASF1 egyidejű Létszám: 1 – 260* (OOAAA1+OFAAA1)

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások Hét Téma

Oktató

1 Az anatómia tárgya és felosztása

PROF. DR. CSERNUS VALÉR

2 Általános csonttan és izülettan

PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA

3 A csontos és szalagos medence.

DR. TÓTH PÁL

A medence statikája, a lábboltozat 4 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével

DR. THAN PÉTER

5 Általános myológia, angiológia, neurológia.


Tájanatómiai bevezető 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai


7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése.

PROF. DR. HORVÁTH LÁSZLÓ

A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya


9 Az arckoponya és üregei


10 Képalkotó eljárások a csontok és izületek vizsgálatá-

ban 11 A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése

funkcionális szempontból

PROF. DR. HORVÁTH LÁSZLÓ PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA

* A kurzusfelvétel során előnyben részesülnek azok a hallgatók, akik a kurzust először veszik fel.

124


Tantárgyleírások Hét Téma 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése.

Sérülések és következményeik 13 Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának átte-

kintése funkcionális szempontból 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése.

Sérülések és következményeik

Alapozó modul Oktató PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA

Gyakorlatok Hét Téma 1 Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar és az alkar csontjai. 2 A kéz csontjai. A vállöv ízületei. A könyökízület 3 A kéz ízületei. A medencecsont és sacrum. 4 A medence egészben. A combcsont és a lábszár csontjai, a patella. 5 A csípő és a térdízület. A láb csontjai és ízületei. 6 A felső és alsó végtag ventralis régiói. A hasfal szerkezete és régiói. Csigolyák,

bordák, mellkas. 7 A felső és alsó végtag ventralis régiói. A hasfal szerkezete és régiói. Csigolyák,



bordák, mellkas. 10 A felső és alsó végtag ventralis régiói. A koponya. 11 A felső és alsó végtag ventralis és dorsalis régiói. A koponya. 12 A felső és alsó végtag dorsalis régiói. R. nuchae, hátizmok. 13 A felső és alsó végtag dorsalis régiói. R. nuchae, hátizmok. 14 A végtagok ventrális és dorsalid régiói.


125

Tanrend 2007/2008

BIOFIZIKA 2.* Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42


OOABI2 DR. NYITRAI MIKLÓS, mb. intézetigazgató Előfeltétel: OOABI1** teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika Az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A két féléves Biofizika tantárgy második kurzusának célja, hogy az első kurzusra építve tárgyalja az élő anyag és különösen az emberi szervezet szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, és fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és a megengedettnél nem több hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések A vizsga három részből áll: 1. Belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát). 2. Szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét. 3. Szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számon kérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. A vizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga.

* Korábban OOABF2 kóddal szerepelt. ** Korábban OOABF1 kóddal szerepelt.

126


Tantárgyleírások

Alapozó modul

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Előadások Hét Téma

Oktató

1 A lézer


2 Abszorpciós fotometria

DR. HILD GÁBOR

3 Spektroszkópiai módszerek

DR. NYITRAI MIKLÓS

4 Lumineszcencia alapjelenségek, jellemző paraméterek

DR. NYITRAI MIKLÓS

5 Fluoreszcencia spektroszkópia. Polarizáció, anizotró-

DR. HILD GÁBOR

pia. FRAP 6 Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoresz-

DR. NYITRAI MIKLÓS

cencia kioltás 7 A röntgendiffrakció és alkalmazásai


8 ESR, NMR


9 Szedimentáció, elektroforézis


10 Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI)


11 Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera,


SPECT, PET) 12 Az információelmélet alapjai

DR. NYITRAI MIKLÓS

13 Hírközlő rendszerek, kódolás

DR. NYITRAI MIKLÓS

14 Irányításelmélet, mesterséges neuronhálózatok

DR. NYITRAI MIKLÓS

Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezető gyakorlat 2 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Felezési idő mérése I. 3 Gamma-abszorpció és spektrometria 4 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Felezési idő mérése II. 5 Szcintigráfia 6 Audiometria 7 Dolgozatírás


127

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 8 Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 9 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 10 Ultrahang 11 Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12 Polarimetria 13 Dologozatírás 14 Konzultáció

128


Tantárgyleírások

Alapozó modul

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős:

OOAMB2

PROF. DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, intézetvezető egyetemi tanár

4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 12 + 16 = 56

Előfeltétel: OOAMB1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések Elméleti vizsgatételek (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1–57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete Általános Orvostudományi Kar

129

Tanrend 2007/2008


21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök Membrán károsodás Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán

130


Tantárgyleírások

Alapozó modul

62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastag87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

bélrák és az emlődaganatok kialakulásában Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa Meiózis Autoszomális kromoszóma aberrációk Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk Autoszomálisan öröklődő betegségek. Nemhez kötötten öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa A géntranszfer módszerei A humán génterápia lehetőségei

Gyakorlati vizsgatételek – Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás Általános Orvostudományi Kar

131

Tanrend 2007/2008


5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése

Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémia 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

132


Tantárgyleírások

Alapozó modul

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G. M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások Hét Téma 1 Nyitó előadás 1 Aktív transzport folyamatok 2 Extracelluláris mátrix 2 Jelátviteli mechanizmusok I. 3 Jelátviteli mechanizmusok II. 3 Jelátviteli mechanizmusok III. 4 Jelátviteli mechanizmusok IV. 4 Jelátviteli mechanizmusok V. 5 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 5 Apoptózis 6 A tumor sejt 6 DNS tumor vírusok 7 RNS tumor vírusok 7 Retrovirális onkogének 8 Celluláris onkogének I. 8 Celluláris onkogének II. 9 Celluláris onkogének III. 9 Tumor szuppresszor gének I. 10 Tumor szuppresszor gének II. 10 Onkogének szerepe a sejtciklusban 11 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 11 Témazáró előadás 12 Citogenetika I. 12 Citogenetika II. 13 Átöröklési típusok


133

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 13 Molekuláris diagnosztika 14 Génterápia 14 Záróelőadás

Szemináriumok Hét Téma 1 Citoszkeleton. 1 Membrán 3 Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok 3 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 4 Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai

jelátvitel. Receptorok. 4 cAMP út 5 Jelátviteli mechanizmusok. 5 Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7 Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel.

A jelátvitel általános jellemzői. 9 Celluláris onkogének. Retrovírusok 9 Retrovírusok 10 Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális

és celluláris 10 Retrovirális és celluláris onkogének 11 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 11 Onkogének és a sejtciklus 13 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 13 Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 14 Félévzáró dolgozat

Gyakorlatok Hét Téma 2 Nukleinsav hisztokémia 4 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 6 A citoplazma hisztokémiája 8 Permeabilitás 10 Jelátvitel. A tumor sejt 12 Bevezetés a klinikai genetikába

134


Tantárgyleírások

Alapozó modul

ORVOSI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

OOAOK2 PROF. DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Előfeltétel: OOAOK1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Az orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Az orvosi kémia tematikája felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezetiből. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs Vizsgakérdések http://intranet.pote.hu/OKTATAS/biokemia/orvosi_kemia.html A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek


1 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek


2 Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik

DR. LÓRÁND TAMÁS

2 Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik

DR. LÓRÁND TAMÁS

3 A fehérjeépítő aminosavak, peptidek

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 A fehérjék szerkezete, osztályozása

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk

DR. NAGY VERONIKA

4 Oligoszacharidok

DR. NAGY VERONIKA

5 Poliszacharidok

DR. NAGY VERONIKA

5 A lipidek csoportosítása. Trigliceridek

DR. NAGY VERONIKA

6 Foszfolipidek. A sejtmembrán szerkezete

DR. NAGY VERONIKA

6 Terpének


7 Karotinoidok


7 Szteroidok, szterinek. Epesavak

DR. LÓRÁND TAMÁS


135

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 8 Nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható

Általános Orvos Szak Oktató DR. LÓRÁND TAMÁS

glikozidok 8 Prosztaglandinok

DR. LÓRÁND TAMÁS

9 Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok

DR. LÓRÁND TAMÁS

9 Nukleotidok. Nukleotid koenzimek

DR. LÓRÁND TAMÁS

10 A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra DR. LÓRÁND TAMÁS 10 Vitaminok


11 Alkaloidok


11 Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek

DR. LÓRÁND TAMÁS

12 Bevezetés a bioszervetlen kémiába.


Létfontosságú elemek 12 A bioelemek evolúciója. Elemek beépülése a biológiai


rendszerekbe 13 Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége


13 A nehézfémek bioszervetlen kémiája


14 Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor


bioszervetlen kémiája 14 Az oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiá-


ja Gyakorlatok Hét Téma 1 Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3–5) 2 Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) 2 Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 3 Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 4 Szerves vegyületek analízise (J. 4.4.1, 3, 4, 7) 4 Funkciós csoportok reakciói I. (J. 4.4.8–12) 5 Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.13–25) 6 Üvegtechnikai munkák (J. 2.2). Kromatográfia I. (J. 7.1 vagy 2) 6 Zárthelyi I 7 Kromatográfia II. (J. 7.4), (J. 7.6), B: Ioncsere (J. 7.9) 8 Kromatográfia III. (J. 7.3), (J. 7.11) B: HPLC 9 A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.26, 27, 29, 30, 32, 33, 35–40) 10 Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1–2) 11 Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1–2) 12 Szeminárium 12 Zárthelyi II

136


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 13 A laboratóriumi eszközök átadása B: B12-vitamin 13 B: B12-vitamin 14 Szeminárium


137

Tanrend 2007/2008


SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős:

OOASF1 DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens


Előfeltétel: OOAMB1 teljesített OOAAA1 egyidejű Létszám: 0 – 260* (OOASF1+OFASF1)

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (9 tanóra). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, a többi gyakorlaton. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/ A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások Hét Téma 1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festé-

Oktató PROF. DR. CSERNUS VALÉR

sek. Alapszövetek 1 Hámszövetek


2 Fedőhámok


2 Mirigyhámok


3 A kötőszövet sejtjei


3 Kötőszöveti rostok és alapállomány


4 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai


4 Porcszövet


5 Csontszövetek, desmogen csontosodás


5 Chondrogen csontosodás


6 Izomszövetek 1.


6 Izomszövetek 2.


7 A vér alakos elemei



138




7 Haemopoesis


8 Az erek szövettana


8 Idegszövet 1

PROF. DR. LÁZÁR GYULA

9 Idegszövet 2


9 Szövettani összefoglaló


10 Progenesis I.

DR. HORVÁTH JUDIT

10 Progenesis II.

DR. HORVÁTH JUDIT

11 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének

DR. HORVÁTH JUDIT

11 Blastocysta, implantáció

DR. HORVÁTH JUDIT

12 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatáro- DR. HORVÁTH JUDIT

zódása 12 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése

DR. HORVÁTH JUDIT

13 Az embryo lefűződése, a köldökzsinór

DR. HORVÁTH JUDIT

13 Magzatburkok, decidua, placentáció

DR. HORVÁTH JUDIT

14 A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés

DR. HORVÁTH JUDIT

14 Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség

DR. HORVÁTH JUDIT

Gyakorlatok Hét Téma 1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2 Egyrétegű hámok 3 Hengerhámok 4 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 5 Mirigyhám 6 Kötőszöveti sejtek és rostok 7 A kötőszövet típusai 8 Porc- és csontszövet 9 Csontosodás 10 Izomszövet 11 Idegszövet 12 Vér és vérképződés 13 Az erek szövettana 14 Fejlődéstani szeminárium


139

Tanrend 2007/2008


ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ A HÁZIORVOSI PRAXISBAN Tantárgyfelelős:

OOROKG

DR. VÉGH MÁRIA, egyetemi adjunktus

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ csak tavasszal ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 30 + 0 = 30

Előfeltétel: Létszám: korlátlan

Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogietikai alapjai. Tantárgy feladata a képzés feladatainak megvalósításában: A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos- beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása. A félév elfogadásának feltételei 2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör leadása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei 1 hetes gyakorlat formájában a következő tavaszi félévben. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikácó, Medicina kiadó, 2004 Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Molnár – Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002 Kiadott előadás vázlat Gyakorlatok Hét Téma 1 A team bemutatása, a praxis bemutatása, az orvostanhallgatók helye és szerepe

a rendelőben 1 Bemutatkozás, köszöntés gyakorlása, ismerekedés a betegekkel és problémáikkal,

adminisztráció áttekintése, betegirányítás gyakorlása, latens tanulás, szomatometriás adatok gyűjtése 1 Az első interjú elkészítése: a beteg jövetelének oka, jelen panaszok, alapadatok,

lakókörnyezet 2 Látogatás a beteg otthonában, a látogatás értékelése 2 A második interjú készítése, az interjú értékelése, az egyhetes gyakorlat élményei-

nek feldolgozása

140


Tantárgyleírások

ÁPOLÁSI ISMERETEK – GYAKORLAT Tantárgyfelelős: 0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ nyáron ▪ aláírás Foglalkozás/félév: 0 + 90 + 0 = 90

Alapozó modul

OORAPG PROF. DR. NAGY LAJOS, ápolási igazgató Előfeltétel: Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Az ápolók betegellátásban betöltött szerepének megismerése, ezáltal az orvos-ápoló-beteg partneri viszony kialakításának elősegítése. Az első közvetlen betegágy melletti tevékenységként készségfejlesztés és felkészítés a későbbi gyakorlatokra. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlat felnőtt betegellátó helyen letöltött, ÉRTÉKELŐLAP KLINIKAI ÁPOLÁSI GYAKORLATRÓL című nyomtatványon igazolt gyakorlat (Értékelőlap a mellékletben). A gyakorlat helye: egyetemi klinika, megyei kórház, illetve oktatókórház. (Egyéb gyakorlóhely egyéni elbírálás alapján engedélyezhető.) Kívánatos, hogy a hallgató a gyakorlatát végig ugyanazon osztályon töltse. Nem osztható be fertőző, elme és TBC osztályra. Hiányzás nem lehetséges. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Következő évben Gyakorlat A gyakorlat időtartama 3 hét, heti 30 óra. Javasolt, hogy két hét nappali műszakban, a harmadik héten 2 nap délutános 2 nap éjszakás műszakban történjen a gyakorlat. Kívánatos, hogy a hallgató a gyakorlatát végig ugyanazon, lehetőleg felnőtt betegellátó osztályon töltse. Nem osztható be fertőző, elme és TBC osztályra. Egy ápoló mellé legfeljebb két hallgató kerüljön. A hallgatók számára névtábla viselése kötelező. Megismerendő gyakorlandó, tevékenységek: Az osztály/részleg megismerése: építészeti jellemzők a kórház/osztály missziós nyilatkozata az osztály hierarchiája munkaszervezési jellemzők alkalmazott ápolási modellek az osztályon alkalmazott ápolási dokumentáció. Megismerés – közreműködés: beilleszkedés az osztály ápolási tevékenységébe részvétel az ápolási (folyamat szerinti) tevékenységekben részvétel az ápolói viziten, osztályátadáson. Részletezve: megismerkedés a betegdokumentációval, vezetésének, kezelésének szabályaival (ápolási dokumentáció, lázlap, kórlap, az elbocsátás dokumentációja, ápolási zárójelentés). A betegfogadás rendje, az ápolási anamnézis felvétel az alkalmazott ápolási dokumentáció szerint. A betegfelvétel ápolói teendői (testsúly-, magasság-, vérnyomás/pulzus/légzés/testhőmérséklet mérés). Az ápolási probléma, illetve az ápolási diagnózis megállapítása. Ápolási terv készítése.


141

Tanrend 2007/2008


Dokumentáció vezetés. Az ápolási folyamat működtetése, az alapvető emberi szükségletek felmérése – mérés/megfigyelés – (betegmegfigyelés, kardinális tünetek, váladékok, testnedvek, alvás, fájdalom, stb). Ágytípusok megismerése. Ágy és környékének rendberakása távozó beteg után (lemosás, fertőtlenítés). Üres ágy elkészítése, ágyazás és ágyneműcsere részben, illetve teljesen mozgáskorlátozott betegnél. Mosdatás, ágyfürdő kivitelezése. Elkülönült szükséglet szerinti higiénés tevékenységek végzése: hajmosás, szájápolás, körömápolás. Bőrvédelem, decubitus védelem, kialakult decubitus kezelése. Antidecubitor matrac szakszerű alkalmazása. A beteg aktív és passzív mozgatása. A korszerű betegmozgatás alkalmazása, önegészségvédelem. A mobilizálás fokozatai. Kényelmi eszközök használatának megismerése. Segédkezés a beteg étkezésénél, etetés, szondatáplálás. Széklet, vizelet, váladékok megfigyelése, felfogása, vizsgálatra küldésének szabályai, kísérő dokumentáció kitöltése. Gyűjtésre, osztályos tárolásukra szolgáló eszközök szakszerű használata és azok fertőtlenítése. Ágytálmosó használata. Incontinens, stómás beteg ápolása. Általános vizeletvizsgálat. Biztonsági igény felmérése, a biztonságot veszélyeztető tényezők kiszűrése. Munka- és balesetvédelmi szabályok betartása (veszélyes hulladék-kezelés). Megfigyelés – segédkezés: Gyógyszerelés: gyógyszerformák és az ápolói kompetenciába tartozó gyógyszerosztás szabályai, tevékenységei (per os, parenterális) az osztályos munkában. Egyszer használatos steril szerelékek, kiegészítők, kötszerek, tapaszok tárolása, használata, dokumentációja. Mindennapos beavatkozások: előkészítés, kivitelezés, dokumentálás, eszközök rendbetétele, a következő beavatkozásra alkalmassá tétele (fertőtlenítés, előkészítés sterilizálásra stb). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Elkin, Martha – Perry, Anne – Potter, Patricia: Ápolói beavatkozások és műveletek. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000. Milliken, Mary Elizabeth: Mindennapos betegápolás: az ápolónői hivatás kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2003. Környezetvédelmi minisztérium – SEPTOX Kft.: Veszélyes kórházi hulladék gyűjtése és kezelése. (oktatófilm), Országos Munkabiztonsági és Balesetmegelőzési Főosztály – Baranya Megyei Kórház Ápolásigazgatás: Korszerű betegmozgatás. (oktatófilm) Lemon Learning Material on Nursing, Ápolási tananyag-csomag, MEDINFO, Budapest, 1997. Pearson, Alan – Vaughan, Barbara: Az ápolási gyakorlat modelljei. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1995. Továbbá: orvosi igazolás; oltási könyv; fehér köpeny.

142


3. szemeszter

Általánosa anatómia 2. ................................................... OOAAA2 ........144 Élettan 1. ..................................................................... OOAEL1.........146 Szövet- és fejlődéstan 2. ................................................. OOASF2 .........155 Biokémia 1. ................................................................. OOABK1 ........157

Tanrend 2007/2008


ÁLTALÁNOSA ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős:

OOAAA2 PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOAAA1 teljesített OOASF2 egyidejű Létszám: 0 – 260* (OOAAA2+OFAAA2)

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások Hét Téma

Oktató

1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros garat.

DR. TÓTH PÁL

2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés.

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN

3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok


4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billen- PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA tyűi 5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások

DR. DONAUER ELEMÉR

6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus

DR. JÓZSA RITA

7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak


8 Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája DR. RÉKÁSI ZOLTÁN 9 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja


10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája


11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája


12 A medencefenék izomzata. Perineum

DR. KOPPÁN MIKLÓS


144




13 A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati DR. KOPPÁN MIKLÓS

vonatkozásai 14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás DR. LUKÁCS LÁSZLÓ

és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége Gyakorlatok Hét Téma 1 Szájüreg, orrüreg. 2 Garat, garatkörüli rések. Gége. 3 A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek. A mellkasi szervek vetülete és

topográfiája 4 A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius. A szív. 5 A szív üregei, billentyűi, és erei. A tüdő és a bronchusok. 6 Mediastinum posterius. A hasüreg régiói. 7 A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale. 8 Truncus coeliacus. Gyomor, duodenum, lép topográfiája, vérellátása és nyirokel-

vezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 9 A pancreas topográfiája és vérellátása. A vékony- és vastagbelek vérellátása,

nyirokelvezetése. 10 A vese metszlapja. A belek eltávolítása. 11 Retroperitonealis topográfia. A diaphragma. A hasi aorta páros ágai.

Plexus lumbalis. 12 Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 13 Férfi és női nemi szervek. 14 Felezett medence. Gát, külső genitáliák.


145

Tanrend 2007/2008

ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 9 kredit ▪ alapozó ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 70 + 56 + 0 = 126


OOAEL1 PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár Előfeltétel: OOAMB2 teljesített OOAOK2 teljesített OOABF2 teljesített Létszám: 1 – 300

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzás: a PTE ÁOK Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 2+ 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

146


Tantárgyleírások

Alapozó modul

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-

ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér – agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

nyok, légterek). Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. Nyál, nyálelválasztás. A gyomornedv elválasztás szabályozása. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás lyozása. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. A vékonybél és a vastagbél működése.


147

Tanrend 2007/2008


54. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 55. A zsírok emésztésének folyamata. 56. A fehérjék emésztésének folyamata. 57. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro-

zása. A clearence fogalma.

58. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 59. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.

148

szerepe. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. A vese koncentráló és hígító működése. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás ödésének következményei. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. Pubertás és climax. Vasopressin és oxytocin. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Alapozó modul

Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 17. Elektrocardiographia (EKG). 18. A szívhangok vizsgálata (PKG). 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 21. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 24. Vérnyomás mérése emberen. 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 29. Müller és Valsalva kísérlet. 30. A nyál vizsgálata. 31. A gyomornedv vizsgálata. 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 35. A széklet vizsgálata. 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. Általános Orvostudományi Kar

149

Tanrend 2007/2008


37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 40. A vizeletüledék vizsgálata. 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Orvosi élettan (Szerk.: Bálint Péter) I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Orvosi Élettan (Szerkesztette: Bálint Péter): I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Élettan biológusoknak (Szerk.: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban 1 Folyadékterek. A vér. 1 A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 1 Haemoglobin. Vasforgalom. 1 Véralvadás. 2 Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 2 Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 2 Vércsoportrendszerek I. 2 Vércsoportrendszerek II. 2 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 3 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 3 Electrocardiogram I. 3 Electrocardiogram II. 3 Szívhangok. 3 Perctérfogat. A szív munkája. 4 Haemodinamikai alapfogalmak. 4 Vérnyomás, pulzus.

150


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 4 Capillaris-keringés. 4 Vénás-keringés. 4 Nyirokkeringés. 5 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 5 A máj, bőr és az izom keringése. 5 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 5 A szív és keringésrendszeri homeostasis. 5 A légzés mechanikája 6 Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak

funkciói. 6 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 6 A légzés kémiai szabályozása. 6 O2 és CO2 transzport, pH reguláció. 6 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 7 Akklimatizáció. 7 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 7 A gyomor emésztési folyamatai. 7 Duodenum és epehólyag. 7 Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 8 A vastagbél szerepe. Székletképződés. 8 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 8 Tápanyagok sorsa a szervezetben. 8 Vitaminok. 8 A májműködés élettana I. 9 A májműködés élettana II. 9 A glomerulus működése. A clearance fogalma. 9 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 9 Vesekeringés. 9 Renin-angiotensin rendszer. 10 Tubularis folyamatok. 10 Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 10 Volumenreguláció. 10 A vizeletürítés mechanizmusa. 10 A szervezet pH szabályozása I. 11 A szervezet pH szabályozása II. 11 Energiaforgalom. Metabolizmus. 11 A helyes táplálkozás alapelvei.


151

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 11 Testhőmérséklet. Láz. 11 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 12 A testhőmérséklet központi szabályozása. 12 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 12 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 12 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 13 A női nemi működés szabályozása. 13 Terhesség. 13 Laktáció. 13 Férfi nemi működések. 13 Erectio, ejaculatio, coitus. 14 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 14 Pubertas, climacterium. 14 Pajzsmirigy I. 14 Pajzsmirigy II. 14 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, mun-

kavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, mun-

kavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. 1 A vér vizsgálata I. 1 A vér vizsgálata I. 2 A vér vizsgálata II. 2 A vér vizsgálata II. 2 A vér vizsgálata II. 2 A vér vizsgálata II. 3 A vér vizsgálata III. 3 A vér vizsgálata III. 3 A vér vizsgálata III. 3 A vér vizsgálata III. 4 A vér vizsgálata IV. 4 A vér vizsgálata IV. 4 A vér vizsgálata IV. 4 A vér vizsgálata IV.

152


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 5 Szeminárium: A vér élettana. 5 Szeminárium: A vér élettana. 5 A vér élettana. Beszámoló. 5 A vér élettana. Beszámoló. 6 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai

folyamatai I. 6 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 6 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 6 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 7 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 8 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 9 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 10 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 10 Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 10 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 11 A légzés vizsgálata. 11 A légzés vizsgálata. 11 A légzés vizsgálata. 11 A légzés vizsgálata. 12 Az emésztés vizsgálata. 12 Az emésztés vizsgálata. 12 Az emésztés vizsgálata. 12 Az emésztés vizsgálata. 13 Vizeletvizsgálat. 13 Vizeletvizsgálat. 13 Vizeletvizsgálat. 13 Vizeletvizsgálat.


153

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 14 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

154


Tantárgyleírások

Alapozó modul

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős:

OOASF2 DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens


Előfeltétel: OOASF1 teljesített OOAAA2 egyidejű OOAEL1 egyidejű Létszám: 0 – 260* (OOASF2+OFASF2)

Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (9 tanóra) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, a többi gyakorlaton. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások Hét Téma

Oktató

1 Nyirokszövet és funkciói


1 Nyirokszervek szövettana


2 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete


2 A légutak és a tüdő fejlődése


3 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana


3 A fogak szerkezete, fogfejlődés

DR. TÓTH PÁL

4 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenessége-

DR. TÓTH PÁL

ik 4 Az esophagus és a gyomor szövettana és

DR. JÓZSA RITA

histophysiologiája 5 A belek szöveti szerkezete

DR. JÓZSA RITA

5 A kopoltyúbél és származékai

DR. JÓZSA RITA

6 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a


pitvarok elkülönülése 6 A kamrák fejlődése




155



7 Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás PROF. DR. KOVÁCS MAGDOLNA

rendszer kialakulása 7 A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film

DR. TÓTH PÁL

8 A máj és a pancreas szövettana


8 A belek, a máj és a pancreas fejlődése

DR. JÓZSA RITA

9 A vese szöveti szerkezete


9 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése


10 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés


10 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az


endometrium ciklusos változásai 11 Terhes méh, placenta, emlő


11 A férfi reproduktív rendszer szövettana I.


12 A férfi reproduktív rendszer szövettana II.


12 A reproduktív szervek fejlődése I.

DR. HORVÁTH JUDIT

13 A reproduktív szervek fejlődése II.

DR. HORVÁTH JUDIT

13 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése

DR. HORVÁTH JUDIT

14 A vese szövettanának klinikai vonatkozásai

DR. DEGRELL PÉTER

14 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai

DR. HORVÁTH JUDIT

összefoglaló) Gyakorlatok Hét Téma 1 Alapszövettani ismétlés. 2 Nyirokszervek szövettana. 3 A légutak és a tüdő szövettana. 4 A nyálmirigyek és a nyelv. 5 Ajak, fogak, fogfejlődés. 6 Nyelőcső, gyomor. 7 Vékony- és vastagbél szövettana. 8 Fejlődéstani szeminárium. 9 Máj, epehólyag, pancreas. 10 Vese, ureter, vesica urinaria. 11 Női nemi szervek szövettana. 12 Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 13 Férfi nemi szervek szövettana 1. 14 Férfi nemi szervek szövettana 2.

156


Tantárgyleírások

Alapozó modul

BIOKÉMIA 1.

OOABK1

Tantárgyfelelős:



Előfeltétel: OOABF2 teljesített OOAMB2 teljesített OOAOK2 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakkat és szabályszerűségekket, valamint megismerteti és számonkéri a folyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei max. 3 gyakorlatról hiányzás Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. 1. Aminosavak, fehérjék Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. 2. Általános enzimológia Az enzimmuködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. 3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlosben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.


157

Tanrend 2007/2008


4. Citrátkör

5.

6.

7.

8.

9.

158

Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képzodik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. Légzési lánc Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlosben és élesztoben. Hogyan termelődik emlosökben a NADPH? Hogyan képzodik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzoje, és miben különbözik a kémiai égéstől? Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere- folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentosége. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytol független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentosége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képzodés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévo radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzoi. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok eloállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Alapozó modul

A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képzodése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekbol képzodo biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. 10. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentosége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képzodése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képzodésérol? A karbamid ciklus és jelentosége Kreatin képzodése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek 11. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képzodnek a dezoxiribonukleotidok? A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger-David L. Nelson-Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi Biokémia (Semmelweis Kiadó 2001.) Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Lubert Stryer: Biochemistry (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.) Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. with Clinical Correlations (Second Edition, John Wiley & Sons, New York)


159

Tanrend 2007/2008


Előadások Hét Téma

Oktató

1 Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek

PROF. DR. SÜMEGI BALÁZS

1 Folding, chaperonok

DR. BERENTE ZOLTÁN

1 Energetika

DR. BERENTE ZOLTÁN

2 Enzimműködés alapjai

DR. BOGNÁR ZITA

2 Enzimműködés szabályozása, izoenzimek

DR. BOGNÁR ZITA

2 Hemoglobin, oxigénszállítás

DR. KOVÁCS KRISZTINA

3 Az immunrendszer fehérjéi


3 Glikolízis I.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Glikolízis II.

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Lipidek csoportosítása, biológiai membránok

DR. VERES BALÁZS

4 Zsírsav oxidáció

DR. VERES BALÁZS

5 Piruvát Dehidrogenáz Komplex

DR. BERENTE ZOLTÁN

5 Citrátkör reakciói


5 Citrátkör szabályozása


6 Légzési lánc


6 ATP szintézis

DR. TAPODI ANTAL

6 Mitokondriális transzport, ingák

DR. VERES BALÁZS

7 Enzimek szupramolekuláris szerveződése


7 Reaktív oxigén gyökök


7 Fotoszintézis

DR. VERES BALÁZS

8 Glukóz szintézis növényi sejtben

DR. VERES BALÁZS

8 Glukoneogenezis állati sejtben


8 Pentóz foszfát út

DR. RADNAI BALÁZS

9 Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok

DR. RADNAI BALÁZS

9 Glikogén szintézis és lebontás


9 Glikogén szintézis és lebontás szabályozása


10 Zsírsav szintézis


10 Zsírsav elongáció, deszaturáció


10 Komplex lipidek szintézise


11 Koleszterin és ketontest szintézis


11 Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek


11 Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek


12 Aminosav lebontás; az amino csoport útja

DR. DEBRECENI BALÁZS

12 Karbamid ciklus


160




12 Aminosav lebontás; a szénváz sorsa


13 Nem esszenciális aminosavak szintézise

DR. TAPODI ANTAL

13 Aminosav anyagcsere; enzimopátiák


13 Biológiailag aktív vegyületek szintézise


14 Purin, pirimidin váz szintézise

DR. FARKAS VIKTÓRIA

14 Purin, pirimidin váz lebontása


14 Metabolikus folyamatok áttekintése


Szemináriumok Hét Téma 1 Fehérjék tulajdonságai 2 Biokémiai alaptechnikák 3 Sejtkultúrás módszerek 4 Szívperfúziós vizsgálatok 5 Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 6 Anyagcserebetegségek 7 Konzultáció

Gyakorlatok Hét Téma 1 Pufferoldatok készítése 2 Fehérjék koncentrációjának meghatározása 3 PAGE, Western-blotting 4 SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 5 Enzimhatás, szubsztrátkoncentráció hatása, enzimgátlások 6 Vércukor meghatározása 7 Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete


161

4. szemeszter

Élettan 2. ..................................................................... OOAEL2.........164 Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ...................... OOASZO ........176 Neuroanatómia ............................................................. OOANEA........178 Az immunológia alapjai ................................................. OOAIMM .......183 Biokémia 2. ................................................................. OOABK2 ........187

Tanrend 2007/2008

ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 9 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 70 + 56 + 0 = 126


OOAEL2 PROF. DR. LÉNÁRD LÁSZLÓ, egyetemi tanár Előfeltétel: OOAEL1 teljesített OOAAA2 teljesített Létszám: 1 – 300

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 2+ 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 164


Tantárgyleírások

Alapozó modul

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiog-

ram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris-keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér – agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozá-

sában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszo41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

nyok, légterek). Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. Nyál, nyálelválasztás. A gyomornedv elválasztás szabályozása. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. A vékonybél és a vastagbél működése. A szénhidrátok emésztésének folyamata.


165

Tanrend 2007/2008


54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatáro57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.

166

zása. A clearence fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. A vese koncentráló és hígító működése. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. Pubertás és climax. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. Prostaglandinok hatásai. A pancreas belső szekréciós működése. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Alapozó modul

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin

szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg

tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogén-

jeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca

2+

szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet

szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között.

A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok

membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták ve-

zetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszi105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

naptikus. Receptorok. IPSP, EPSP. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás-ébrenlét szabályozásában. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.


167

Tanrend 2007/2008


118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben,

az agytörzsben, az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek.

Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében.

122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vege126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133.

134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147.

168

tatív reflexek. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. „Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). A beszéd idegélettani mechanizmusai. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. A szem, mint optikai rendszer. Retinalis mechanizmusok. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). Szín- és térlátás. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.


Tantárgyleírások

Alapozó modul

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látóké-

regben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. Általános Orvostudományi Kar

169

Tanrend 2007/2008


35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom

készítményen és emberen.

51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal.

(EMG)

52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

170


Tantárgyleírások

Alapozó modul

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Orvosi élettan (Szerk.: Bálint Péter): I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Orvosi élettan (Szerkesztette: Bálint Péter): I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Élettan biológusoknak (Szerk.: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások Hét Téma 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 1 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 1 A mellékvesevelő működése. Stress 1 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. 2 A pancreas belső szekréciós működése. 2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 2 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 2 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. 2 Az öregedés élettana. 3 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. 3 Akciós potenciál és terjedése. 3 A neuromusculáris junctio működése. 3 A szinapszisok elektrofizilógiája. 3 A szinapszisok neurokémiája. 4 Gerincvelői reflexek. 4 A gerincvelő integratív funkciói. 4 A motoros egység működésének szabályozása. 4 Receptorműködések sajátságai. 4 Szomesztéziás mechanizmusok. 5 Szomatotopiák. 5 A thalamus és az érzőkéreg élettana. 5 A fájdalom élettana.


171

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 5 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 5 Az izomműködés mechanikája. 6 Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. 6 Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. 6 A simaizom működése. 6 A spinális shock. 6 Decerebrációs rigiditás. 7 Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 7 Az extrapyramidalis rendszer I. 7 Az extrapyramidalis rendszer II. 7 A labyrinthus működése. 7 A kisagy működése I. 8 A kisagy működése II. 8 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. 8 Optika. A szem törőközegeinek hibái. 8 Retinalis mechanizmusok. 8 Látópályák, középagyi mechanizmusok. 9 A látás centrális mechanizmusai. 9 Szemmozgások. 9 A hallószerv élettana I. 9 A hallószerv élettana II. 9 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. 10 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. 10 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. 10 A vegatatív idegrendszer működése I. 10 A vegatatív idegrendszer működése II. 10 Electroencephalographia I. 11 Electroencephalographia II. 11 Az alvás-ébrenlét szabályozása. 11 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. 11 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabá-

lyozásban. 11 Motivációs mechanizmusok. 12 Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályo-

zása. 12 Biológiai ritmusok szabályozása. 12 A limbikus rendszer I.

172


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 12 A limbikus rendszer II. 12 A monoamin rendszerek jelentősége. 13 Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. 13 A tanulás mechanizmusai I. 13 A tanulás mechanizmusai II. 13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 13 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 14 Plaszticitás az idegrendszerben. 14 A frontális kéreg működése. 14 A parieto-temporalis kéreg működése. 14 Féltekei dominancia. 14 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 2 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 3 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 3 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 3 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 3 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 4 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 4 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 4 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 4 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 5 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós

potenciál, Szinapszis 5 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós

potenciál, Szinapszis 5 Beszámoló 5 Beszámoló


173

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 6 Izomgyakorlatok békán. 6 Izomgyakorlatok békán. 6 Izomgyakorlatok békán. 6 Izomgyakorlatok békán. 7 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 7 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 7 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 7 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 8 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 8 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 8 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 8 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 9 Sztereotaxikus agyműtét 9 Sztereotaxikus agyműtét 9 Sztereotaxikus agyműtét 9 Sztereotaxikus agyműtét 10 Szeminárium: Izom és reflexműködések 10 Szeminárium: Izom és reflexműködések 10 Beszámoló. 10 Beszámoló. 11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 11 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 12 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 13 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák

(video demonstráció). 13 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák

(video demonstráció). 13 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 13 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

174


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 14 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.


175

Tanrend 2007/2008


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)* Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ alapozó ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28

OOASZO

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Előfeltétel: OOAANT teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség- és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók. 1. A szociológia tárgya, helye, szerepe az orvoslásban 2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma 3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során 4. Az orvostársadalom autonómiája 5. Az egészség-betegség fogalma 6. Egészség-modellek 7. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek 8. A biomedikális betegségmodell és kritikája 9. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 10. Orvos-beteg kommunikáció 11. A megbetegedések társadalmi okai 12. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei 13. Az orvoshoz fordulást befolyásoló tényezők 14. Az elsődleges és másodlagos deviancia 15. A betegség, mint deviancia 16. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe 17. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek 18. Az egészségügyi ellátás szerveződése * Korábban Orvosi szociológia néven szerepelt.

176


Tantárgyleírások

Alapozó modul

19. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők 20. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia


1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia


2 Az orvoshoz fordulás


2 Az orvoshoz fordulás


3 Az egészségi állapot mérése


3 Az egészségi állapot mérése


4 A megbetegedések társadalmi okai


4 A megbetegedések társadalmi okai


5 A minősítés


5 A minősítés


6 A betegségek társadalmi mintázata


6 A betegségek társadalmi mintázata


7 Megküzdés a betegséggel


7 Megküzdés a betegséggel


8 Betegségmodellek


8 Betegségmodellek


9 Az egészségügyi ellátás típusai


9 Az egészségügyi ellátás típusai


10 Az orvosi hivatás autonómiája


10 Az orvosi hivatás autonómiája


11 Az egészségügyi ellátás rendszerei


11 Az egészségügyi ellátás rendszerei


12 Az egészségügyi ellátás értékelése


12 Az egészségügyi ellátás értékelése


13 A megbetegedés társadalmi alapjai


13 A megbetegedés társadalmi alapjai


14 A medicina társadalmi szerepe


14 A medicina társadalmi szerepe



177

Tanrend 2007/2008


NEUROANATÓMIA Tantárgyfelelős:

OOANEA DR. LENGVÁRI ISTVÁN, egyetemi docens


Előfeltétel: OOAAA2 teljesített OOASF2 teljesített OOAEL1 teljesített Létszám: 0 – 260* (OOANEA+OFANEA)

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások Hét Téma

Oktató

1 Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete


1 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete


1 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinaszisok)


2 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és


effektorok) 2 Idegszövettan: Glia


2 Idegszövettan vizsgáló módszerei


3 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai DR. TÓTH PÁL

háttere 3 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete

DR. TÓTH PÁL

3 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai

DR. TÓTH PÁL

4 Gerincvelői reflexek

DR. TÓTH PÁL


178




4 A gerincvelő felszálló pályái

DR. JÓZSA RITA

4 A gerincvelő leszálló pályái

DR. JÓZSA RITA

5 A rhombencephalon és a mesencephalon általános


szerkezetvázlata 5 Agyidegmagvak


5 Formatio reticularis


6 Agytörzsi rendszerek és reflexek


6 A kisagykéreg szerkezete


6 A kisagykéreg összeköttetései


7 Agytörzsi (scala posterior) diagnosztika

PROF. DR. DÓCZI TAMÁS

7 Diencephalon: A thalamus


7 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-


hypophysealis rendszer 8 Endokrin szervek


8 Endokrin szervek


8 Törzsdúcok


9 Agykéreg


9 Hippocampus szerkezete és ősszeköttetései.

PROF. DR. SERESS LÁSZLÓ

A limbikus rendszer 9 Szem

DR. TÓTH PÁL

10 Szem (fejlődése)

DR. TÓTH PÁL

10 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai


10 Retina


11 Látópálya


11 Dobüreg és tartalma (fejlődése)

DR. JÓZSA RITA

11 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése

DR. JÓZSA RITA

12 Hallópálya

DR. TÓTH PÁL

12 Vestibularis rendszer

DR. TÓTH PÁL

12 Somatikus érző rendszerek


13 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai


13 Vegetatív idegrendszer


13 Vegetatív idegrendszer


14 Az liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok


klinikai vonatkozása 14 Tartalék


14 Intézetvezetői záróelőadás



179

Tanrend 2007/2008


Gyakorlatok Hét Téma 1 Boncterem: Koponya. 1 Boncterem: Koponya. 1 Boncterem: Koponya. 1 Boncterem: Koponya. 1 Szövettan: Koponya. 1 Szövettan: Koponya. 2 Boncterem: Gerincvelő. 2 Boncterem: Gerincvelő. 2 Boncterem: Gerincvelő. 2 Boncterem: Gerincvelő. 2 Szövettan: A bőr szövettana. 2 Szövettan: A bőr szövettana. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 3 Boncterem: Kivett agy boncolása. 3 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 3 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 4 Boncterem: Kivett agy boncolása. 4 Boncterem: Kivett agy boncolása. 4 Boncterem: Kivett agy boncolása. 4 Boncterem: Kivett agy boncolása. 4 Szövettan: Idegégződések, glia. 4 Szövettan: Idegégződések, glia. 5 Boncterem: Fej és nyak régiók. 5 Boncterem: Fej és nyak régiók. 5 Boncterem: Fej és nyak régiók. 5 Boncterem: Fej és nyak régiók. 5 Szövettan: Gerincvelő szövettana. 5 Szövettan: Gerincvelő szövettana. 6 Boncterem: Fej és nyak régiók. 6 Boncterem: Fej és nyak régiók. 6 Boncterem: Fej és nyak régiók. 6 Boncterem: Fej és nyak régiók. 6 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium.

180


Tantárgyleírások

Alapozó modul

Hét Téma 6 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. 7 Boncterem: Fej és nyak régiók. 7 Boncterem: Fej és nyak régiók. 7 Boncterem: Fej és nyak régiók. 7 Boncterem: Fej és nyak régiók. 7 Szövettan: Kisagykéreg szövettana. 7 Szövettan: Kisagykéreg szövettana. 8 Boncterem: Fej és nyak régiók. 8 Boncterem: Fej és nyak régiók. 8 Boncterem: Fej és nyak régiók. 8 Boncterem: Fej és nyak régiók. 8 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. 8 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. 9 Boncterem: In situ agyboncolás. 9 Boncterem: In situ agyboncolás. 9 Boncterem: In situ agyboncolás. 9 Boncterem: In situ agyboncolás. 9 Szövettan: Endokrin szervek–1. 9 Szövettan: Endokrin szervek–1. 10 Boncterem: In situ agyboncolás. 10 Boncterem: In situ agyboncolás. 10 Boncterem: In situ agyboncolás. 10 Boncterem: In situ agyboncolás. 10 Szövettan: Endokrin szervek–2. 10 Szövettan: Endokrin szervek–2. 11 Boncterem: Orbita. 11 Boncterem: Orbita. 11 Boncterem: Orbita. 11 Boncterem: Orbita. 11 Szövettan: Agykéreg szövettana. 11 Szövettan: Agykéreg szövettana. 12 Boncterem: Belső fül. 12 Boncterem: Belső fül. 12 Boncterem: Belső fül. 12 Boncterem: Belső fül. 12 Szövettan: Szem szövettana.


181

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 12 Szövettan: Szem szövettana. 13 Boncterem: Röntgen képek, CT anyag. 13 Boncterem: Röntgen képek, CT anyag. 13 Boncterem: Röntgen képek, CT anyag. 13 Boncterem: Röntgen képek, CT anyag. 13 Szövettan: Belső fül. 13 Szövettan: Belső fül. 14 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 14 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 14 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 14 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 14 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. 14 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

182


Tantárgyleírások

Alapozó modul

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős:

OOAIMM PROF. DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOAMB2 teljesített OOASF2 teljesített OOAEL2 egyidejű Létszám: korlátlan

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni – elsősorban az emberi – immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlartokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Előadások Hét Téma 1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspek-

Oktató PROF. DR. NÉMETH PÉTER

tívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. 1 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szöve- PROF. DR. NÉMETH PÉTER

tek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. 2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.:

PROF. DR. NÉMETH PÉTER

az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. 2 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.:


az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. 3 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás,

DR. BERKI TÍMEA

bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. 3 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése.


Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Általános Orvostudományi Kar

183

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 4 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén

Általános Orvos Szak Oktató DR. BERKI TÍMEA

receptor génexpresszió mechanizmusa. 4 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikro-

DR. BALOGH PÉTER

környezet és citokinek szabályozó szerepe 5 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban:

DR. BERKI TÍMEA

a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. 5 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és

a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában.

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET

6 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és DR. BERKI TÍMEA

ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. 6 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányí- DR. BERKI TÍMEA

tó szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban 7 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása,

DR. BALOGH PÉTER

szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. 7 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció,

DR. BERKI TÍMEA

homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. 8 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői.


A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. 8 Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének DR. BERKI TÍMEA

szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. 9 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások.

DR. BALOGH PÉTER

Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. 9 A veleszületett humorális immunválasz. A komple-

DR. BERKI TÍMEA

ment rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. 10 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immun-


globulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. 10 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok

DR. BERKI TÍMEA

és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. 11 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és

citotoxikus T-sejtek. 11 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív toleran-

DR. PONGRÁCZ JUDIT ERZSÉBET PROF. DR. NÉMETH PÉTER

cia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. 184


Tantárgyleírások Hét Téma 12 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek

Alapozó modul Oktató PROF. DR. NÉMETH PÉTER

immunpathológiai háttere. 12 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonat-


kozásai 13 Tumor immunológia.


13 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

DR. BALOGH PÉTER

14 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnoszti-

DR. BALOGH PÉTER

kus és therápiás lehetőségei. 14 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai.

DR. BERKI TÍMEA

Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia. Gyakorlatok Hét Téma 1 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és

sejtes elemeik. 1 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és

sejtes elemeik. 2 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépíté-

se, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 2 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépíté-

se, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 3 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa

festés. 3 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa

festés. 4 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 4 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 5 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 5 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 6 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 6 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 7 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 7 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 8 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 8 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 9 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 9 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 10 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 10 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.


185

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 11 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 11 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 12 HLA meghatározás módszerei. 12 HLA meghatározás módszerei. 13 Autoantitest diagnosztika: szűrő- és antigén specifikus módszerek. 13 Autoantitest diagnosztika: szűrő- és antigén specifikus módszerek. 14 Konzultáció. 14 Konzultáció

186


Tantárgyleírások

Alapozó modul

BIOKÉMIA 2.

OOABK2

Tantárgyfelelős:



Előfeltétel: OOABK1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekulária biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan preklinikai, Belgyógyászat, Klinikai Kémia és Neurológia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei max. 3 gyakorlatról hiányzás Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez 1. Aminosavak, fehérjék Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. 2. Általános enzimológia Az enzimmuködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. 3. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszolosav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.


187

Tanrend 2007/2008


4. Citrátkör

5.

6.

7.

8.

9.

188

Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képzodik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képzodik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. Légzési lánc Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlosben és élesztoben. Hogyan termelődik emlosökben a NADPH? Hogyan képzodik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzoje, és miben különbözik a kémiai égéstől? Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentosége. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytol független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentosége, egyes lépései. A piroszolosavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történo átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzoi. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

10.

11.

12.

13.

Alapozó modul

A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képzodése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képzodő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentosége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintézisérol? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képzodéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele. A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben. Hogyan képződnek a dezoxiribonukleotidok? DNS metabolizmus A DNS szerkezete és tulajdonságai. Denaturációja. Az eukariota kromoszóma általános felépítése, a DNS becsomagolása az eukariota sejtmagban. A bakteriális DNS replikáció ismertetése. A bakteriális DNS-polimerázok összehasonlító ismertetése. Eukarióta DNS replikáció. DNS-repair mechanizmusok ismertetése. RNS metabolizmus Bakteriális RNS-polimeráz bemutatása. Eukariota és prokariota RNS-polimerázok összehasonlítása. A bakteriális transzkripció általános ismertetése. Prokariota génexpressziók regulációja, operon. Eukariota génexpresszió szabályozása. A különbözo típusú intronok kivágása, az mRNS mérése. Ribozimek. RNS vírusok felépítése, és tulajdonságaik. A genetikai kód, kódolási lehetőségek. A tRNS-ek felépítése és aminosavak aktiválása.


189

Tanrend 2007/2008


14. Fehérjeszintézis

15.

16.

17.

18.

19.

190

A riboszómák felépítése, fehérje szintézis. Fehérje medialt „folding” és fehérjék poszt-transzlácionális módosításai. Fehérje transzport az endoplazmatikus retikulumokban. Molekuláris biológiai technikák A gének klónozásának stratégiája Mutációk és deléciók detektálásának módszerei. Irányított mutagenezis. Antiszensz-RNS technikák eukariotákban. Specifikus génmegszakítási eljárások. A mitochondrialis genom speciális felépítése és tulajdonságai. A mitochondrialis genom hibái által okozott betegségek. A sejtosztódás ellenőrzési pontjai. Vitaminok Az egyes vízoldható vitaminokból milyen koenzimek képzodnek? C vitamin és szerepei. A zsírolható vitaminok: az A vitamin szerepe a látásban, a K vitamin szerepe a véralvadásban, hormon képzodés a D vitaminból és ennek funkciója a Ca anyagcerében Hormonok hatása, általános biokémia, Az inzulin mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (PIP3, PKB, GSK-3 szerepe) A glukagon mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (cAMP, PKA) A (nor)adrenalin molekula, hormon és jelátvívo rendszere (cAMP, PKA) Az IP3 és a DAG keletkezése, szerepe. Mit tud a szteroid hormonokról általában, és ezek célszervekben való hatásmechanizmusáról? A Na+/K+ pumpáról. A Na+ gradiens szerepe más anyagok transzportjában? Mit tud a H+ gradiens általános szerepérol? Szervek biokémiája Szénhidrátok, lipidek és fehérjék emésztése emberben Az A vitamin és a vizuális események Változások éhezés és táplálkozás során A máj speciális biokémiai funkciói. Oxigenázok A szérum enzimek meghatározásának gyakorlati jelentosége Az O2 és CO2 transzportja. A vvt. anyagcseréje Szérum fehérjék áttekintése Idegrendszer biokémiája, hosszú és rövidtávú memoria, neurodegeneratív betegségek Sejtbiológia, jelátvitel Az inzulin, a glukagon, a (nor)adrenalin jeleátvívő komponensei (lásd fent) További jelátvívő rendszerek (MAPK, CO, NO stb) Sejtciklus és szabályozása


Tantárgyleírások

Alapozó modul

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükbol következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger–David L. Nelson–Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.) Principles of Biochemistry Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi biokémia (Semmelweis Kiadó 2001.) Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Lubert Stryer: Biochemistry (Fourth Edition 1995. E. H. Freeman & Company, New York.) Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Előadások Hét Téma

Oktató

1 Gének és kromoszómák


1 DNS replikáció


1 DNS javítás


2 RNS metabolizmus I.

DR. VERES BALÁZS

2 RNS metabolizmus II.

DR. VERES BALÁZS

2 Retrovírusok


3 Fehérje szintézis I.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Fehérje szintézis II.

DR. BERENTE ZOLTÁN

3 Posztranszlációs módosítások

DR. BERENTE ZOLTÁN

4 Fehérje targeting és transzport


4 Génexpressziók szabályozása I.


4 Génexpressziók szabályozása II.


5 Mitokondriális génkifejeződés, betegségei

DR. VERES BALÁZS

5 Rekombináns DNS technológiák

RADNAI BALÁZS

5 Sejtciklus és szabályozása

DR. BOGNÁR ZITA

6 Hormonok I.

RADNAI BALÁZS

6 Hormonok II.


6 Hormonok III. PPAR


7 Jelátviteli rendszerek, CO, NO

DR. VERES BALÁZS

7 Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok


7 Szeptikus sokk biokémiája

DR. VERES BALÁZS

8 Onkogének, onkogenezis


8 Tumor szupresszorok és a rák


8 Extracelluláris mátrix



191



9 Jelátvitel; kinázok


9 Hemoglobin kóros genetikája

DR. BOGNÁR ZITA

9 Vas anyagcsere szabályozása, betegségek


10 Emésztés biokémiája; makronutriensek


10 Emésztés biokémiája; mikronutriensek


10 Máj funkciói


11 Szérum lipoproteinek


11 Táplált és éhező állapotok


11 Immunrendszer biokémiája


12 Vízoldható vitaminok

DR. TAPODI ANTAL

12 Zsíroldható vitaminok

DR. TAPODI ANTAL

12 Érzékelés biokémiája


13 Idegrendszer I.


13 Idegrendszer II.


13 Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai

DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Genomika, proteomika, metabolomika

DR. BERENTE ZOLTÁN

14 Jelen esélyek a géntechnológiára


14 Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról

DR. BERENTE ZOLTÁN

Szemináriumok Hét Téma 1 Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 2 Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 3 DNS-array, Genomika 4 Proteomika 5 Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 6 Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 7 Konzultáció

Gyakorlatok Hét Téma 1 Enzimek szöveti megoszlása 2 Sejtek, MTT 3 Membránfehérje izolálása 4 Vér-koleszterin meghatározása 5 Génexpresszió vizsgálata élesztőn 6 Géndeléció kimutatása PCR-ral 7 Kolinészteráz vizsgálata

192


PREKLINIKAI MODUL

5. SZEMESZTER........................................................................................... 195 6. SZEMESZTER........................................................................................... 229

5. szemeszter

Belgyógyászat: Bevezetés a belgyógyászatba (Propedeutika) . OOPBPR.........196 Kórélettan 1. ................................................................ OOPKO1.........199 Magatartástudomány 4. (Neuropszichológia) ...................... OOPNEP.........204 Magatartástudomány 5. (Orvosi pszichológia) .................... OOPMT5 ........207 Mikrobiológia 1. ........................................................... OOPMI1..........210 Műtéttani alapismeretek ................................................. OOPMUA .......214 Pathológia 1. ................................................................ OOPPA1 .........216

Tanrend 2007/2008


BELGYÓGYÁSZAT: BEVEZETÉS A BELGYÓGYÁSZATBA (PROPEDEUTIKA) Tantárgyfelelős:

OOPBPR

PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN, intézetvezető egyetemi tanár

4 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOANEA teljesített OORAPG teljesített Létszám: 5 – 120

Tematika Bevezetés a belgyógyászatba. A kórelőzmény felvételének és a fizikális betegvizsgálat módszereinek részletes megismertetése, begyakoroltatása. A leggyakoribb belgyógyászati betegségek tünettanának ismertetése. A belgyógyászati fizikális diagnosztika alapvető módszertanának, a vizsgálat szabályainak megismertetése, begyakoroltatása – a kórelőzmény felvétel alapvető szabályainak megismertetése, begyakoroltatása – a gyakoribb belgyógyászati betegségekre vonatkozó kórelőzményi adatok, fizikális eltérések és alapvető diagnosztikai módszerek ismertetése – az orvosi dokumentáció vezetési szabályainak megismertetése – az orvos-beteg kapcsolat hatékonyságát fokozó attitűd, viselkedésmód megismertetése és gyakorlása – más diszciplinák szakembereivel való együttműködő készség fejlesztése. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A vizsgaszabályzatban meghatározott lehetséges értéket meghaladó hiányzás pótlása szükséges. Vizsgakérdések 1. Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2. A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3. Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségekben. 4. A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenességei. 5. Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegségek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6. A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vérnyomásmérési technikák. 7. Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségekben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8. A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa. A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9. A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézise. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 10. Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnosztikája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11. Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és az urogenitális rendszer vizsgálata. 196


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

12. A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat. Vesebiopszia. 13. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat angiológiai kórképekben. 14. Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immunológiai és reumatológiai beteg-

ségek

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Petrányi Gy.: Belgyógyászati diagnosztika S. A. Schroeder: Korszerű orvosi diagnosztika R. A. Hoper és mtsai.: A belgyógyászat Oxford zsebkönyve Szarvas F., Csanády M.: Belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai. Semmelweis Kiadó, 2000. Bickley L. S.: Bates – Guide to Physical Examination and History Taking. 9th edition. Lippincott Williams and Wilkins 2007. Schwartz M. H.: Textbook of physical Diagnosis. History and Examination. 5th Edition. Saunders Elsevier. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. Beszélgetés a beteggel. Az anamnézis

Oktató PROF. DR. NAGY JUDIT

felvételének módjai. Az anamnézis felvételének speciális szempontjai a különböző panaszok és tünetek jelentőségének mérlegelésére. 2 A fizikális vizsgálat lényege és technikája. Az anam-

PROF. DR. NAGY JUDIT

nézis és a fizikális vizsgálat dokumentálása. 3 Az anamnézis felvétele mellkasi és tüdőbetegségek-


ben. 4 A mellkas és a tüdő fizikális vizsgálata, rendellenessé-


gei. 5 Bevezetés a cardiológiába. A szív-érrendszeri betegsé-

DR. KÉSŐI ISTVÁN

gek anamnézise, epidemiológiája. Rizikófaktorok a szív-érrendszeri betegségekben. 6 A cardiovasculáris rendszer fizikális vizsgálata. Vér-

DR. KÉSŐI ISTVÁN

nyomásmérési technikák. 7 Az anamnézis felvétele gastrointestinális betegségek-

DR. FÁBIÁN GYÖRGY

ben. A has fizikális vizsgálata, rendellenességei. Rektális-digitális vizsgálat. 8 A gyakoribb gastrointestinális betegségek diagnózisa.

DR. FÁBIÁN GYÖRGY

A máj, lép és az epeutak vizsgálata. 9 A gyakoribb vérképzőrendszeri betegségek anamnézi-

DR. SCHMELCZER MATILD

se. Fizikális vizsgálat. Vérkenet készítése és vizsgálata. 10 Az endokrin és az anyagcsere betegségek diagnoszti-

kája. Diabetes mellitusban szenvedő betegek anamnézise és fizikális vizsgálata. 11 Az anamnézis felvétele vesebetegségekben. A vese és

PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN PROF. DR. NAGY JUDIT

az urogenitális rendszer vizsgálata. Általános Orvostudományi Kar

197

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 12 A vesefunkció felmérése. Vizeletvizsgálat.

Általános Orvos Szak Oktató PROF. DR. NAGY JUDIT

Vesebiopszia. 13 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat

DR. PÉCSVÁRADY ZSOLT

angiológiai kórképekben. 14 Az anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat immuno-

PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

lógiai és reumatológiai betegségekben. Gyakorlatok Gyakorlatok tematikája azonos az előadásokéval.

198


Tantárgyleírások

KÓRÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 28 = 70

Preklinikai modul

OOPKO1 PROF. DR. SZÉKELY MIKLÓS, egyetemi tanár Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOABK2 teljesített OOPPA1 egyidejű Létszám: 5 – 200

Tematika Híd az alapozó modul funkcionális tárgyai és a klinikum között. A többi preklinikai tárgyhoz is kapcsolódva, a Kórélettan 1 a kardiovaszkuláris rendszer, légzés, hematológia, vese és só/víz-pH kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai vagy más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A csoportos foglalkozások kevesebb, mint 15%-áról (max. 3) való hiányzás. Félévközi teszt megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten más csoportnál pótolható. Vizsgakérdések 1. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben. 2. A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata (spiroergometria). Anaerob küszöb és maximális oxigénfogyasztás izommunkában. 3. A perctérfogat megoszlása és kóros eltérései fiatalban és idősben. Szívelégtelenség okai, formái. 4. A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) előrefelé mutató jelei. 5. A szívelégtelenség (bal- és jobb-szívfél) hátrafelé mutató jelei. Magas perctérfogattal járó szívelégtelenség. 6. Cardiomyopathiák. Vasovagalis syncope. 7. A keringési shock fogalma, osztályozása. A kialakulás kórélettana, fázisai és a mikrocirkuláció jellegzetességei. 8. Hypovolaemiás shock okai, haemodynamikája. Cardiogen shock okai, haemodynamikai jellemzői. 9. Megoszlási shock okai, haemodynamikai jellemzői. Szöveti hypoxia, ischaemia, reperfusio. 10. A shock szervi manifesztációi. 11. Coronaria keringés és elégtelensége. Kockázati tényezők. 12. Acut myocardialis infarctus pathomechanizmusa és következményei. 13. Krónikus ischaemiás szívbetegség mechanizmusai, megjelenése és következményei. Az agyi keringés szabályozása és kóros eltérései. 14. Agyi hypoxia, ischaemia, stroke. 15. A splanchnicus keringés jellegzetességei és kóros eltérései. Kisvérköri keringés jellegzetességei. Kisvérköri hypertonia.


199

Tanrend 2007/2008


16. Hypertonia betegség fogalma, osztályozása, általános kórélettana. Életkor és vér-

nyomás. Hypertonia és a vese (kétoldalú kapcsolat).

17. Hypertonia és a mellékvese. 18. Essentialis hypertonia etiológiai tényezői és jellemzői. A hypertonia betegség kö-

vetkezményei.

19. Orthostaticus hypotensióval járó állapotok fiatalban és idősben. Aktív heterotop

ingerképzési zavarok.

20. A passzív heterotopia okai, formái, következményei. 21. A supraventricularis és atrioventricularis ingervezetés blokkjai. Intraventricularis

vezetési zavarok formái és jelentősége.

22. Pre-excitációs syndromák. Paroxysmalis tachycardiák. 23. A szív krónikus és akut terhelésének EKG-jelei (hypertrophia, strain). 24. Primer repolarizációs zavarok az EKG-ban. 25. Acut myocardialis infarctus EKG-jellegzetességei. Pitvar- és kamra-lebegés, pit-

var- és kamra-fibrilláció.

26. A légzésfunkciós próbák értékelése. Kóros légzésmechanika: jellegzetességei és

paraméterei.

27. A légzés szabályozásának zavarai. Időskori változások. Alvási apnoe syndroma. 28. A légzés munkája. A rugalmas ellenállás eltérései, restrictiv légzészavarok. Alveo-

laris hipoventilláció okai és következményei.

29. Akut és krónikus alveolaris hiperventilláció. 30. Eloszlási zavarok a tüdőben (V/Q): okok, következmények. Az alveolo-capillaris

diffusio zavarai.

31. Oxygen-transport a vérben és ennek zavarai (Hb-pathiák, CO-mérgezés, met-Hb). 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

200

Hypoxiák formái, mechanizmusa, kompenzálási lehetőségek. Cyanosis. A légúti ellenállás eltérései és ezek következményei. Chronicus obstructiv tüdőbetegség (COPD) okai, következményei. Emphysema. Teljes és részleges légzési elégtelenség. Dyspnoe. Az anaemiák formái, általános kórélettana és következményei. Aplasticus anaemia és betegségekhez társuló komplex etiológiájú anaemiák. Hiányanaemiák. Haemolyticus anaemiák. Polycythaemiák. Thrombocyta és vascularis eredetű vérzékenységek. Congenitalis és szerzett coagulopathiák. Thrombosisok: okok, következmények. Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC). Granulocyták szerepe gyulladásos folyamatokban. A glomerularis filtratio pathophysiologiája. Tubularis funkciók kóros változásai. Proteinuriák. Hyposthenuria, asthenuria, osmoticus diuresis. A vizelet mennyiségének rendellenességei. A víz visszatartásának és kiürítésének képessége. Nem-kiválasztó veseműködések és zavaraik.


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

44. Chronicus veseelégtelenség okai, kórélettani jellemzői, progressziója. Uraemiás

anyagcserezavar, szervi működések zavarai uraemiában. Uraemiás coma.

45. Acut veseelégtelenségek előfordulása, általános jellemzői. Extrarenalis uraemia. 46. A vese keringésének jellemzői. Prerenalis azotaemia. Postrenalis veseelégtelenség.

Acut tubularis nephropathiák.

47. Acut diffus glomerulonephritis. 48. A pH-zavarok kompenzálása (plazma és intracellularis pufferek, légzés, vese) és

zavarai. Metabolicus acidosisok okai, kompenzálása és következményei.

49. Metabolicus alkalosisok okai, kompenzálása és következményei. Respiratoricus

acidosis és alkalosis: okok, kompenzálás, következmények.

50. A kálium-anyagcsere zavarai. Hypokalaemia és hyperkalaemia. 51. A volumen-reguláció mechanizmusai és zavarai. Az extracelluláris tér megoszlását

befolyásoló tényezők és a megoszlás eltérései.

52. Az extracelluláris tér csökkenésével járó állapotok és következményeik. 53. Az extracelluláris tér növekedésével járó állapotok okai, mechanizmusai és követ-

kezményei.

54. Az ozmoreguláció mechanizmusai és zavarai. 55. Hyperosmolaritas, hypertonicitas. Formák, okok, következmények. Hypotonicitas:

pathogenesis és következmények.

56. Megjegyzés: A kollokvium tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden

esetben egy-egy EKG-görbe elemzése is társul.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (Szerk.: Székely M.) PTE ÁOK jegyzet, 2006. Kórélettan (Szerk.: Szollár L.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. Color Atlas of Pathophysiology (S. Silbernagl, F. Lang), Thieme Stuttgart – New York, 2000. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Keringési elégtelenségek

PROF. DR. SZÉKELY MIKLÓS

1 Szívelégtelenség fogalma, okai


1 Szívelégtelenség megjelenési formái


2 Perifériás keringési elégtelenség. Collapsus


2 Keringési shock formái és kórélettanuk


2 Mikrocirkuláció, hemodinamika shockban


3 Keringési shock szervi manifesztációi


3 Szöveti ischaemia, reperfusio

DR. GARAI JÁNOS

3 A coronaria keringés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

4 Az agyi keringés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

4 A kisvérköri keringés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

4 A renális és splanchnicus keringés kórélettana

DR. GARAI JÁNOS

5 A vérnyomás rendellenességei. Hypotensio



201



5 Hypertensio fogalma, formái


5 Hypertensio okai, következményei


6 A légzés szabályozásának rendellenességei

PROF. DR. SZELÉNYI ZOLTÁN

6 Légzésmechanika kórélettana


6 A légzési munka és eltérései


7 Ventilatio és rendellenességei

DR. RITTMANN-NÉ PÉTERVÁRI ERIKA

7 Diffúziós zavarok


7 Pulmonális perfúzió, V/Q aránytalanság


8 Az oxigén-szállítás rendellenességei


8 Hypoxiák, légzési elégtelenségek


8 Dyspnoe mechanizmusai


9 Keringési/légzési adaptáció munkához I

DR. BALASKÓ MÁRTA

9 Keringési/légzési adaptáció munkához II

DR. BALASKÓ MÁRTA

9 Keringési/légzési adaptáció munkához III

DR. BALASKÓ MÁRTA

10 Anaemiák

DR. KANIZSAI PÉTER

10 Polycythaemia/polyglobulia

DR. KANIZSAI PÉTER

10 Ér-endothel diszfunkciók

DR. KANIZSAI PÉTER

11 A haemostasis zavarai

DR. KANIZSAI PÉTER

11 Thrombosisok. DIC

DR. KANIZSAI PÉTER

11 Kiválasztó és nem-kiválasztó veseműködések


12 Glomeruláris funkciók és zavaraik


12 Tubuláris funkciók és zavaraik


12 A vizelet mennyiségének és összetételének zavarai


13 Krónikus veseelégtelenség


13 Uraemia


13 Akut veseelégtelenségek


14 Gyulladás, szöveti sérülés

DR. KANIZSAI PÉTER

14 Trauma, sepsis kórélettana

DR. KANIZSAI PÉTER

14 Trauma, sepsis kórélettana

DR. KANIZSAI PÉTER

202


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Szemináriumok Hét Téma 1 A kórélettan alapfogalmai 1 A kórélettan alapfogalmai 2 A kóros EKG kórélettani alapjai, az elemzés módszerei I 2 A kóros EKG kórélettani alapjai, az elemzés módszerei II 3 A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai I 3 A tengelyállás, ritmus és frekvencia zavarai II 4 Ingerképzési zavarok I 4 Ingerképzési zavarok II 5 Ingervezetési zavarok I 5 Ingervezetési zavarok II 6 A myocardialis oyigénellátás zavarai I 6 A myocardialis oxigénellátás zavarai II 7 Hypertrophiák, komplex EKG rendellenességek 7 Ioneltérések EKG jelei 8 Légzésfunkciós vizsgálatok I 8 Légzésfunkciós vizsgálatok II 9 Spiroergometriás vizsgálatok I 9 Spiroergometriás vizsgálatok II 10 A cardiovascularis rendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 10 A légzőrendszer zavarával kapcsolatos kórélettani esetelemzés 11 A sav/bázis egyensúly kórélettana I 11 A sav/bázis egyensúly kórélettana II 12 Acidosisok, alkalosisok 12 Respiratorikus és metabolikus pH zavarok 13 A só/víz háztartás kórélettana I 13 A só/víz háztartás kórélettana II 14 A volumen-reguláció zavarai 14 Az ozmoreguláció zavarai


203

Tanrend 2007/2008


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 4. (NEUROPSZICHOLÓGIA)* Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 14 = 28

OOPNEP

DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi docens Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOANEA teljesített Létszám: 5 – 250

Tematika A neuropszichológia tantárgy célja annak bemutatása, hogy az egyes kérgi lebenyek kiesése milyen megváltozott emberi viselkedést valamint kognitív funkciózavart váltanak ki. A képzés során bemutatásra kerül a percepció, figyelem, nyelv, memória, döntéshozatal, szociális viselkedés idegrendszeri lokalizációja. Esetbemutatásokon keresztül megismerhető ezen területek kiesése által okozott magatartásbeli és kognitív változás. Bemutatásra kerülnek a legmodernebb agyi képalkotó eljárások és neuropszichológiai tesztek. Mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatban az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a neuropszichológia, így általános orvosi gyakorlatban elengedhetetlen fontosságú annak ismerete, hogy az idegrendszer egyes területeinek kiesése milyen kognitív kieséssel jár, hogyan lehet ezt vizsgálni és gyógyítani. A tantárgy fontos, alapvető ismereteket nyújt a későbbi neurológiai, idegsebészeti, pszichiátriai tanulmányokhoz és a pszichoszomatikus medicina minden területéhez. A félév elfogadásának feltételei TVSz szerint, továbbá a szemináriumokon aktív részvételt kérünk a hallgatóktól (rendszeres számonkérés az előre kiadott és ajánlott témák alapján). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az órai megjelenés igazolása ás a pótlandó anyag szóban történő referálása. Vizsgakérdések 1. A lelki betegségek diagnosztizálásában és terápiájában közreműködő szakemberek és képzésük, a neuropszichológia tárgya és szubdiszciplinái, a neuropszichológia vizsgáló módszerei. 2. A pszichológia tárgya, célja és kutatási módszerei: strukturalizmus, funkcionalizmus, behaviorizmus, alaklélektan, pszichoanalitikus iskolák, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológiai irányzatok. 3. Figura és háttér organizációja a percepcióban, perceptuális tanulás, kognitív beállítódás, projektív tesztek, konstancia és fiziológiás illúziók, kóros illúziók, hallucinációk, álomképek. 4. A percepció gátlása és szabályozása. 5. A vizuális percepció szerveződésében résztvevő agyi mechanizmusok, blindsight, látótér, szkotómák. 6. Színpercepció. 7. Tárgyfelismerés, apperceptív visualis zavarok, asszociatív vizuális agnóziák. 8. A térpercepció retinotectalis és parietalis mechanizmusai, neglect. 9. Audioperceptuális deficitek, hangagnóziák. 10. Beszédfelismerési és megértési deficitek: szósüketség és transzkortikális afáziák. 11. Vezetéses és anómiás afázia. * Korábban Neuropszichológia néven szerepelt.

204


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

12. Wernicke- és Broca-féle afázia. 13. Fejlődési és szerzett dyslexiák. 14. Plaszticitás; – visualis és somatosensoros rendszer. 15. Plaszticitás; – szinaptikus mechanizmusok. 16. Fiziológiai érzelemelméletek. 17. Kognitív érzelemelméletek. 18. A kóros és egészséges figyelem neuropszichológiája. 19. Az értelmi fogyatékosság és a dementiák, amnézia Korsakoff- és Alzheimer- be-

tegségben.

20. Az agresszív viselkedés neuropszichológiája. 21. Az addikció neuropszichológiája. 22. Arcfelismerési zavarok. 23. Tiszta alexia, írás- és írászavarok. 24. A memória osztályozása: szenzoros, rövid távú és hosszú távú memória. 25. Kétoldali mediotemporális lebenyeltávolítás hatása az emlékezésre. 26. Eszméletvesztéses agyrázkódást és elektrokonvulzív sokkolást követő amnézia. 27. Deklaratív és nem-deklaratív memóriák

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szabó I.: Klinikai neuropszichológia, Jegyzet, 2003. Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M.: Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina, 2007. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés a neuropszichológiába, a neuropszichológia

Oktató DR. KÁLLAI JÁNOS

tárgya, fogalma és részterületei. 2 Neurális és funkcionális plaszticitás jelentősége a

DR. CZURKÓ ANDRÁS

neuropszichológiában 3 Bevezetés az érzékelés és az észlelés

PROF. DR. SZABÓ IMRE

pszichofiziológiájába és neuropszichológiájába 4 Vizuális és akusztikus perceptuális jelenségek és

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

neuropszichológiájuk 5 Memória és emlékezés: neuropszichológiai és

DR. CZURKÓ ANDRÁS

pszichofiziológiai zavaraik 6 Az egészséges és kóros figyelem neuropszichológiája

DR. CSATHÓ ÁRPÁD

7 Fiziológiai és neuropszichológiai érzelemelméletek

DR. BENDE ISTVÁN

8 A motiváció és az addiktív viselkedés,

PROF. DR. SZABÓ IMRE

neuropszichológiai jelenségek és viselkedéses zavarok. 9 Kortikális és kognitív érzelemelméletek

DR. BENDE ISTVÁN

10 A dementia és az értelmi fogyatékosság

DR. BENDE ISTVÁN

neuropszichológiája


205

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 11 Az egészséges és kóros nyelvi funkciók

Általános Orvos Szak Oktató DR. KARÁDI KÁZMÉR

neuropszichológiája 12 Az agresszió és agresszív viselkedés

DR. KARÁDI KÁZMÉR

neuropszichológiája 13 A szociális magatartás neuropszichológiája és zavarai

DR. KÁLLAI JÁNOS

14 Összefoglalás és áttekintés

DR. KÁLLAI JÁNOS

Szemináriumok Hét Téma 1 A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei:

különböző pszichológiai irányzatok 2 A neuropszichológia fogalma. A pszichológia kutatási és gyakorlati módszerei:

különböző pszichológiai irányzatok 3 A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 4 A normális és patológiás észlelés jelenségei. A fájdalompercepció. Agnóziák. 5 A beszéd és olvasás: Dyslexia és a „rosszul tanuló gyermek”. 6 A beszéd és olvasás: Dyslexia és a „rosszul tanuló gyermek”. 7 Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 8 Az emlékezés és zavarainak neuropszichológiája. 9 A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai.

A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 10 A normális újszülött, csecsemő fejlődésének neuropszichológiai vonatkozásai.

A korai szociális depriváció hatása az érzelmi fejlődésre. A tanulási folyamatok jelentősége egyes pszichopathológiai tünetek kialakulásában és terápiájában 11 Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai. 12 Hangulatbetegségek és az érzelmi zavarok neurobiológiai és neurokémiai alapjai. 13 Szabadon választott téma, konzultáció. 14 Szabadon választott téma, konzultáció.

206


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

MAGATARTÁSTUDOMÁNY 5. (ORVOSI PSZICHOLÓGIA)* Tantárgyfelelős:

OOPMT5

DR. KÁLLAI JÁNOS, egyetemi docens

2 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28

Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOASZO teljesített OOPNEP egyidejű Létszám: korlátlan

Tematika Alapvető ismereteket ad a gyógyítás pszichológiai tartalmáról, az orvos és a beteg személyiségének hatásáról a betegségekre és a gyógyító munkára, továbbá a lélektani tényezők tudatos és hatékony kezeléséről az általános gyakorlatban. Az orvosi pszichológia tárgya, helye a tudományok rendszerében és az orvoslásban. A személyiség és fejlődésének elméletei, lelki egészség. Személyiségdinamika, stressz, szorongás, alkalmazkodás. Kommunikáció és zavarai az orvos-beteg kapcsolatban, empátia, interjú. Az orvos-beteg kapcsolat lélektana. A betegségre adott reakciók, betegségfeldolgozás, rizikófaktorok, pszichoszomatika. A pszichológiai befolyásolás, gyógyítás lehetőségei. Lélektani krízis, öngyilkosság, haldoklás, halál, gyász. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Részvétel gyakorlat pótláson és otthoni feladatteljesítés. Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok címével. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kállai J., Varga J., Oláh A.: Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, 2007. Kopp M., Berghammer R.: Orvosi pszichológia. Medicina, 2005. Csabai M., Molnár P.: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve. Springer, Budapest, 1999. Molnár P., Csabai M.: A gyógyítás pszichológiája. Springer Hungária, 1994. Buda B., Kopp M. (szerk.): Magatartástudományok. Medicina, 2001. Tringer M.: A gyógyító beszélgetés. VIKOTE, 1991. Bálint M.: Az orvos, a betege és a betegség. Animula, 1990. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés az orvosi pszichológiába, az OP tárgya,

Oktató DR. KÁLLAI JÁNOS

helye az orvoslásban. A személyiség fogalma, megközelítése. Biológiai személyiségelméletek, vonáselméletek 2 Dinamikus személyiségelméletek és személyiségfejlő-

DR. KÁLLAI JÁNOS

dés: S. Freud, C. G. Jung. tárgykapcsolat, énpszichológia. Énvédő mechanizmusok, indulatáttétel, a pszichoanalitikus szemlélet alapelvei * Korábban Orvosi pszichológia néven OOPORP kóddal szerepelt.


207

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 3 Humanisztikus, pszichoszociális és kognitív személyi-

Általános Orvos Szak Oktató DR. KÁLLAI JÁNOS

ségelméletek: A. Maslow, C. Rogers, E. Erikson, J. Piaget. A szocializáció zavarai, lelki egészség 4 Személyiségdinamika, frusztráció, stressz, konfliktus,

DR. KÁLLAI JÁNOS

alkalmazkodás 5 Szorongás, agresszió, védekezés, megküzdés, tanult

DR. KÁLLAI JÁNOS

tehetetlenség 6 A szociálpszichológia orvosi vonatkozásai: interper-

DR. KÁLLAI JÁNOS

szonális percepció, kommunikáció, játszmák, csoport 7 Empátia, interjú, támogató beszélgetés, az orvos-beteg

DR. KÁLLAI JÁNOS

kapcsolat kommunikációs zavarai 8 Az interjúkészítés gyakorlata

DR. KÁLLAI JÁNOS

9 Az orvos-beteg kapcsolat dinamikus és szociálpszicho- DR. KÁLLAI JÁNOS

lógiai megközelítése. Orvosi szocializáció, a gyógyító munka pszichológiai rizikótényezői 10 A betegségre adott pszichológiai reakciók, dinamiká-

DR. KÁLLAI JÁNOS

juk, kezelésük, betegvezetés, compliance, betegségfeldolgozás 11 Pszichológiai rizikófaktorok testi megbetegedésekben,

DR. KÁLLAI JÁNOS

pszichoszomatikus betegségek 12 A segítő kapcsolat alapjai

DR. KÁLLAI JÁNOS

13 Pszichológiai krízis, önkárosító magatartás

DR. KÁLLAI JÁNOS

14 Haldoklás, halál, gyász

DR. KÁLLAI JÁNOS

Gyakorlatok Hét Téma 1 A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zava-

rai. A lelki egészség. 2 A személyiség megközelítésmódjai, funkciói. A szocializáció folyamata és zava-

rai. A lelki egészség. 3 A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkal-

mazkodás 4 A személyiség affektív és kognitív működése. Stressz és következményei, alkal-

mazkodás 5 A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 6 A kommunikáció zavarai. Interjú, támogató beszélgetés, empátia 7 Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 8 Kommunikáció az orvos beteg kapcsolatban, első találkozás, anamnézisfelvétel 9 A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi

betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 10 A szorongás tünetei, kialakulásuk mechanizmusai. Pszichológiai tényezők testi

betegségekben, pszichoszomatikus betegségek 208


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma 11 A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegve-

zetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 12 A betegségre adott pszichés reakciók, betegségfeldolgozás, pszichológiai betegve-

zetés. Kognitív és szupportív technikák a viselkedés megváltoztatásában. 13 Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók. 14 Fatális betegségek pszichológiai vonatkozásai, gyász, patológiás gyászreakciók.


209

Tanrend 2007/2008

MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70


OOPMI1 PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár Előfeltétel: OOABK2 teljesített OOPPA1 egyidejű OOAIMM teljesített Létszám: 0 – 200

Tematika A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia faktorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. Megismertetjük a hallgatókat a terhességi immunológia és a neuroimmunológia alapjaival. E szemeszter anyagát képezi továbbá az általános és részletes virológia. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az orvostanhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a klinikai tárgyak elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják. A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának – a szemeszter elismerésének – feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlat pótlása más csoportnál. Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Az Intézet a vizsgára és utóvizsgákra összesen három időpontot biztosít. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely L: Orvosi Mikorbiológia, Alliter Kiadó 2003 ISBN: 963 202 766 3 Murray PR, Rosenthal KS, Pfaller MA: Medical Microbiology, Elsevier Mosby 2005 ISBN: 0-323-03303-2 Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések Medicina 2001 ISBN: 963 242 684 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004 ISBN: 9632427386

210


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J, Erdei A (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000 ISBN: 963 242 641 X Előadások Hét Téma 1 Bevezetés: a mikrobiológia tárgya és története, rend-

Oktató PROF. DR. PÁL TIBOR

szertan 1 Morfológia, esszenciális sejtalkotórészek

PROF. DR. PÁL TIBOR

1 A baktériumok fiziológiája, táplálkozási típusai és


növekedésük 2 Akcesszórikus sejtalkotórészek

PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

2 Mikrobiológiai genetika I.


2 Mikrobiológiai genetika II.


3 Patogenitás és virulencia


3 Endo- és exotoxinok

DR. KOCSIS BÉLA

3 Sterilizálás és dezinficiálás


4 Az antimikrobás gyógykezelés problémái – általános

DR. KOCSIS BÉLA

bevezetés 4 Kemotherápia: szulfonamidok, (antimycobakteriális

DR. KOCSIS BÉLA

szerek), quinolonok, nitrofuránok 4 A sejtfal bioszintézisének gátlószerei: penicillinek,

DR. KOCSIS BÉLA

cephalosporinok… 5 …carbapenemek, glykopeptid antibiotikumok Fehérje

DR. KOCSIS BÉLA

szintézis gátlók: aminoglycosidok, chloramphenicol, tetracyclinek… 5 …macrolidok, Lincomycin, Clindamycin; egyebek:

DR. KOCSIS BÉLA

polymyxinek, metronidazol 5 Az antibiotikum rezisztencia molekuláris mechaniz-


musai I. 6 Az antibiotikum rezisztencia molekuláris mechaniz-


musai II. 6 A vírusok jellemzése (alapfogalmak, struktúra, kémiai


összetétel, osztályozás), és a vírusok szaporodása (replikációs módok, mutánsok, vírusok közötti kölcsönhatások) 6 A vírusfertőzések patogenezise (fertőzési módok,


fertőzési típusok, immunitás) 7 A vírusfertőzések profilaxisa, kemoterápiás lehetősé-


gek (konvencionális és új típusú vakcinák, antivirális vegyületek, interferon) Általános Orvostudományi Kar

211

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 7 Adenovírusok (felépites, szerotípusok, kórképek).

Általános Orvos Szak Oktató PROF. DR. PÁL TIBOR

Parvovírusok (B19 vírus) 7 Herpesvírusok I. (HSV-1, HSV-2; HHV-6, HHV-7,


HHV-8) 8 Herpesvírusok II. (VZV, CMV, EBV)


8 PHepatitis vírusok (HAV, HBV, HCV, HDV, HEV,


HGV) 8 icornavírusok (Polio-, Coxsackie-, Echovirusok).


Rhinovirusok 9 Orthomyxovirusok (Influenza A, B, C)


9 Paramyxovírusok (Parainfluenza, mumps, kanyaró


vírusok). Pneumovírus (RS vírus) Rubeola (kongenitális rubeola szindróma) 9 Rota-, astro- es calicivírusok „Lassú vírus fertőzések”


( SSPE, PML, Kuru, Creutzfeld-Jakob betegség ) 10 Papovavírusok (Papillomavirusok /HPV/;


Poliomavirusok /JC, BK/) „Lassú” vírusfertőzések (SSPE, PML). A prion es prion-betegségek (Kuru, CJD). 10 Arenavírusok (LCM, Lassa). Bunyavírusok


(Hantavirusok). Filovírusok (Marburg, Ebola). Flavivírusok (Kullancsencephalitis, sárgaláz, Dengue). Rhabdovirusok (Rabies). 10 Retrovírusok (HTLV-I, HTLV-II., HIV és AIDS)

PROF. DR. SZEKERES JÚLIA

11 Védekező mechanizmusok a testfelszínen, bőr és


mukózális immunitás, „lymfocyta homing” 11 Védekező reakciók, Ag-At kölcsönhatások, agglutiná-


ció, fagocitózis, T és B sejt válasz 11 Védekezés a vírusok ellen


12 Védekezés a baktériumok ellen


12 Védekezés a paraziták ellen


12 Immunoprophylaxis, aktív és passzív immunizálás


13 Túlérzékenység


13 Immunológiai tolerancia


13 Autoimmunitás


14 Akut-fázis reakciók


14 Immunológiai kapcsolat az anya és magzat között


14 Neuroimmunológia


212


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Gyakorlatok Hét Téma 1 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és festett készítmények 1 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és

festett készítmények

2 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és


2 Bevezetés, laboratóriumi biztonsági rendszabályok Mikroszkopizálás: natív és


3 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 3 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 4 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 4 A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek 5 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 5 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 6 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 6 Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában 7 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás

csőben és lemezen, az antibiotikum koncentráció meghatározása testnedvekben

7 Az antibiotikum érzékenység vizsgálata (Kirby-Bauer módszer, MIC leghatározás






9 Szerológiai diagnosztika I. 9 Szerológiai diagnosztika I. 10 Szerológiai diagnosztika I. 10 Szerológiai diagnosztika I. 11 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 11 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 12 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 12 Szerológiai diagnosztika II. Molekuláris diagnosztika 13 Vírusdiagnosztika 13 Vírusdiagnosztika 14 Vírusdiagnosztika 14 Vírusdiagnosztika


213

Tanrend 2007/2008


MŰTÉTTANI ALAPISMERETEK Tantárgyfelelős:

OOPMUA PROF. DR. WÉBER GYÖRGY, egyetemi tanár

2 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 6 + 22 + 0 = 28

Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOAAA2 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Az orvoslás egyetlen formája sem képzelhető el bizonyos alapszintű manuális jártasság, továbbá az alapvető higiéniai szabályok és az ehhez kapcsolódó viselkedési normák betartása nélkül. Így a tantárgy feladata, hogy egyszerű orvosi beavatkozások elvégzésén keresztül fejlessze a hallgatók manuális képességeit, továbbá bemutassa, gyakoroltassa és gondolkodásukban vezérlő elvvé tegye azokat a higiéniai és viselkedési szabályokat, amelyek a klinikai modul tárgyainak abszolválásához, majd későbbi munkájukhoz egyaránt nélkülözhetetlenek. A műtő egységeinek bemutatásával, az aszepszis és antiszepszis fogalmának tisztázásával, valamint a steril körülmények között elvégzendő beavatkozásokhoz szükséges előkészületek elvégzésével és állandóan ismétlődő gyakoroltatásával kívánjuk elérni a hallgatókban a megfelelő higiénés gondolkodásmód és magatartás kialakulását. Az egyszerűbb orvosi beavatkozásokhoz szükséges eszközök használatát műtőtermi gyakorlatok alkalmával sajátíthatják el a hallgatók. E gyakorlatok során, a műszerek biztonságos kezelése mellett, manuális képességeik fejlesztésére szolgáló egyszerű feladatok preparátumokon és élő szöveteken történő elvégzésével, alapvető orvosi beavatkozások elvégzésére válnak alkalmassá. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A szemeszter elején megadott időpontban, a mulasztott gyakorlat anyagának elvégzése a pótlás egyetlen lehetősége. Vizsgakérdések http://soki.aok.pte.hu/ A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gaál Csaba: Alapvető sebésztechnika Gaál Csaba: Sebészet. Boros Mihály: Sebészeti műtéttan, Szeged, 2006. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Sebészet története. Sebek és sebellátás

PROF. DR. WÉBER GYÖRGY

2 Sérülés általános és helyi következményei. A seb-

PROF. DR. RŐTH ERZSÉBET

gyógyulás fiziológiája 3 Műtéti megterhelés, preoperatív állapot felmérés,

PROF. DR. RŐTH ERZSÉBET

rizikofaktorok

214

4 Mikrosebészet alapjai.

DR. FARKAS GÁBOR

5 Endoszkópos sebészet alapjai


6 Tanulás folyamat és minőségbiztosítás a sebészetben



Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Gyakorlatok Hét Téma 1 Ismerkedés a műtővel, a műtőtermi viselkedés szabályai, aszepszis antiszepszis,

bemosakodás, a műtéti terület előkészítése (lemosás, izolálás). 2 Alapvető sebészeti műszerek bemutatása, használatuk gyakorlása. Csomózás

technikája, alapvető csomófajták 3 Varróanyagok, varrattípusok, a varratszedés technikája. 4 Alapvető varrat technikák gyakorlása sertéslábon. 5 Gyakorlati számonkérés a műtőben az alapvető sebészeti műszerekről, varróanya-

gokról, azok használatáról. 6 Szövetek szétválasztásának és egyesítésének gyakorlása altatott állaton, vérzéscsil-

lapítás. 7 Sebellátás gyakorlása altatott állaton. 8 Mikrosebészeti gyakorlat, alapvető műszerek és operációs mikroszkóp használata. 9 Laparoszkópos sebészet alapjai, műszerismeret 10 A laparoszkópos mozdulatok gyakorlás pelvitrainerben. 11 Gyakorlati vizsga, készségfelmérés


215

Tanrend 2007/2008


PATHOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

OOPPA1 PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ, tanszékvezető, egyetemi tanár

8 kredit ▪ preklinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 56 + 28 + 28 = 112

Előfeltétel: OOABK2 teljesített OOANEA teljesített OOAEL2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A pathologia alapot biztosít a későbbi klinikai tanulmányokhoz, melynek során általános pathologiai ismereteket tanít meg, magában foglalva a kórfolyamatok etiológiáját, pathomechanizmusát és a teljes pathologiai diagnosztikai vertikumot, a makroszkópiától a mikroszkópián keresztül speciális kiegészítő vizsgálatokig (ultrastruktúra, molekuláris pathologia). A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. A hisztopathologia és az autopsia gyakorlatok külön-külön több mint 15%os mulasztása esetén az index nem kerül aláírásra. Egy makropreparatumot, egy hisztológiai preparátumot és egy elméleti kérdést kap a hallgató a kollokviumi vizsgán. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótgyakorlat elvégzése Vizsgakérdések I. BEVEZETÉS, HULLAJELENSÉGEK – NECROSIS 1. A pathológia tárgya és helye az orvostudományok között. A biopsia és az autopsia jelentősége az orvosi gyakorlatban. A pathológia története (humoralpathológia, solidarpathológia, Morgagni és Virchow). 2. A pathológia módszertana (fénymikroszkópia, polarizaciós mikroszkópia, histo és cytokémia, elektronmikroszkópia, molekularis biológiai módszerek, áramlási cytometria; konkrét gyakorlati példák). 3. A halál fogalma és kritériumai. Supravitalis jelenségek. Korai és késői postmortalis jelenségek. Hirtelen csecsemőhalál (SIDS). 4. Sejtkárosodásra adott válasz. A sejtnecrosis okai, mechanizmusa, ultrastrukturális és fénymikroszkópos jellemzése. Apoptosis. 5. Coagulatios necrosis, szervi manifestatiok. 6. Acut myocardialis infarctus klinikopathológiája. 7. Colliquatios necrosis, szervi manifestatiok. II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 8. A degeneratiok definíciója és típusai. Degeneratio parenchymatosa et adiposa. Szervi pédák 9. Az atherosclerosis pathogenesise, pathomorphológiája, szövődményei. 10. Exogen és endogen pigmentek. A különböző pigmentek hisztokémiai jellegzetességei. 11. Anthracosis és silicosis. 12. Haemoglobinogen pigmentek I. Porphyrin és haematoidin.

216


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

13. Haemoglobinogen pigmentek II. A bilirubin felhalmozódás okai, formái.

14. 15. 16. 17. 18. 19.

20.

A cholostasis morphologiai jelei. A különböző bilirubinaemiák legfontosabb laboratóriumi és klinikai jellegzetességei. Haemoglobinogen pigmentek III. Kóros vastárolás (típusok, klinikopathológiai jellemzés). Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek: lipofuscin, melanin, alkaptonuria (ochronosis). Dystrophiás meszesedés, szervi példák. Metastaticus meszesedés, fő kiváltó okok, szervi manifestatio. A kőképződés pathomechanismusa és klinikopathologiai formái. Az amyloidosis definitioja, általános jellemzői. Az amyloid depozitumok fizikokémiai, ultrastrukturalis és hisztokémiai jellegzetességei, amyloid fibrillumok típusai. Az amyloidosis klinikopathológiai kórformái, szervi manifestatiok (makro- és mikroszkópia).

III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 21. Atrophiához vezető okok. Makro- és mikroszkopos jellegzetességek. Az atrophia pathomechanizmusa. 22. Atrophia, hypoplasia, aplasia, agenesia definíciója. Osteoporosis. 23. Agyi atrophia – Alzheimer-kór. 24. Progresszív elváltozások: hyperplasia fogalma, típusai és szervi példái. 25. Hyperplasia glandularis cystica endometrii. Csontvelő hyperplasia. 26. Hyperplasia prostatae. Nyirokszöveti hyperplasia típusai, a celluláris komponensek jellemzése. 27. A hypertrophia definíciója, értelmezése sejtciklus szinten. 28. Bal kamra hypertrophia, okok, szekvenciális kompenzatorikus válaszok és ezek funkcionális következményei. 29. Cor pulmonale chronicum. 30. Sanatio per primam et per secundam intentionem. IV. THROMBOSIS, EMBOLIA, OEDEMA, VÉRZÉSEK 31. Az oedema definitiója, kialakulási mechanizmusa (Starling törvény), klinikai formái. 32. Vérzések osztályotása patomechanizmus szerint. 33. Vérzések klinikai kórformák, 34. Haemorrhagiás diathesisek okai, klinikai kórformák. 35. A thrombosis fogalma, formái, a thrombosis kialakulását befolyásoló faktorok. 36. A thrombosis klinikai következményei, a thrombus sorsa. 37. Disseminalt intravascularis coagulatio (DIC) pathophysiológiája, következményei 38. Az embolia definitiója, formái. 39. Shock okai, formái, pathomechanizmusa 40. A hypertonia klinikopathologiai formái és szövődményei


217

Tanrend 2007/2008


V. GYULLADÁS 41. Az acut gyulladás vascularis és humoralis mechanizmusai. 42. Az acut gyulladás celluláris mechanismusai 43. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása. I. Inflammatio serosa et fibrinosa. Szervi példák. 44. Az acut gyulladások kliniko-pathológiai osztályozása. II. Inflammatio purulenta, haemorrhagica et gangraenosa.. Szervi példák. 45. A chr. gyulladások definitioja, okai, sejtes és humoralis mechanizmusai, osztályozása 46. A tuberculosis pathogenesise és pathomorphologiája. 47. A tuberculosis klinikopathologiai kórformái. 48. Az idegentest típusú gyulladásos reakció jellegzetességei és példái 49. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid arthritis. VI. IMMUNPATHOLOGIA 50. A I. és II. típusú túlérzékenységi reakciók mechanizmusai, az általuk előidézett betegségek példái. 51. III. és IV. típusú hypersensivitivás, általuk előidézett kórképek. 52. Transplantációs immunitás. 53. Az autoimmun betegségek pathogenesise. 54. Systemás lupus erythematodes (SLE) 55. Congenitalis immundeficienciák. 56. Szerzett immundeficiencia syndroma (AIDS). VII. GENETIKA 57. A genetikai betegségek gyakorisága, a mutációk alaptípusai. 58. A genetikai betegségek 4 alaptípusa. Autosomális dominánsan öröklődő betegségek jellegzetességei és példái. 59. Az autosomális recesszív és X-kötött öröklődésmenet jellegzetességei és példái. 60. Multifactorialis öröklődés és betegség példák. 61. Marfan és Ehlers-Danlos szindrómák. 62. Familiáris hypercholesterinaemia. 63. Cystás fibrosis. 64. Lysosomális tárolási betegségek 65. A nem-Mendeli monogénes öröklődés típusai és általuk előidézett betegségek. VIII. ONCOLOGIA 66. A metaplasia definíciója, szervi példák a metaplasiára. A metaplasia és a dysplasia kapcsolata. 67. A dysplasia – anaplasia fogalma, morphologiai jellegzetességei. Szervi példák a dysplasiára. 68. A benignus és malignus tumorok általános jellemzése. A tumorok osztályozása histogenezisük alapján. 69. A tumorsejt növekedés jellegzetességei: tumor clonalitás és vizsgálatának lehetőségei. A tumoros növekedés kinetikája és vizsgálatának módszerei. 218


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

70. Localis és metastaticus tumor terjedés. 71. Hereditaer és szerzett precancerosus állapotok és pathomechanizmusok. 72. Általános daganat epidemiologia (leggyakoribb daganatok, földrajzi, életkor sze73. 74. 75. 76. 77.

rinti megoszlása. Oncogének és szerepük a cancerogenesisben. Tumor supressor gének és pathogenetikai szerepük a cancerogenesisben. Kémiai és radiációs cancerogenesis. Viralis cancerogenesis. Oncopathológiai diagnosztikus alapelvek, stádium (staging), grádus (grading).

KÉSZÍTMÉNYEK I. POSTMORTALIS ELVÁLTOZÁSOK – NECROSIS 1. Adipocera 2. Emphysema postmortale hepatis 3. Necrosis és altípusai (oncosis, apoptosis) (fotó) 4. Infarctus anaemicus cordis 5. Infarctus anaemicus lienis, Splenomegalia 6. Pylethrombosis 7. Enteritis mycotica 8. Phthisis renalis (caseatio) 9. Decubitus sacralis 10. Gangraena sicca digiti pedis 11. Cysta post encephalomalaciam – chr. endocarditis 12. Abscessus cerebri 13. Pancreas zsírnecrosis – pancreatitis acuta II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 14. Degeneratio adiposa insularis myocardii 15. Steatosis hepatis 16. Hepar moschatum adiposum 17. Infiltratio adiposa myocardii 18. Atherosclerosis aortae – komplikált plakkok hasi aortában 19. Haemochromatosis universalis (Berlini kék) 20. Induratio brunea pulmonis 21. Atrophia brunea cordis 22. Melanoma malignum 23. Ochronosis 24. Silicosis miliaris et tumorosus pulmonis 25. Plasmasejtes dyscrasiahoz társuló amyloidosis 26. Cholelithiasis – empyema 27. Kőtáblázat 28. Myoma petrificatum uteri 29. Emlő microkalzificatio (mammographiás felvétel) Általános Orvostudományi Kar

219

Tanrend 2007/2008


30. Urolithiasis – Hydronephrosis 31. Stenosis nodularis calcificata seu petrificata aortae

III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 32. Atrophia brunea cordis (ism.) 33. Atrophia cerebri 34. Atrophia renis, Nephrosklerosis 35. Hypertrophia concentrica ventriculi sinistri cordis 36. Hypertrophia dilatativa ventriculi sinistri cordis 37. Cor pulmonale chronicum 38. Hyperplasia prostatae IV. KERINGÉS PATHOLOGIÁJA 39. Haemorrhagia epidurale 40. Haemorrhagia subdurale chronicum 41. Haemorrhagia subarachnoideale 42. Apoplexia cerebri 43. Purpura cerebri 44. Oedema cerebri, incarceratio tonsillarum cerebelli 45. Induratio brunea pulmonis (ism.) 46. Aneurysma aortae abdominalis – thrombosis parietalis 47. Bal pitvari golyóthrombus 48. Endocarditis septica 49. Infarctus pulmonis V. GYULLADÁSOK 50. Pericarditis fibrinosa – cor villosum 51. Páncélszív 52. Pneumonia lobaris 53. Bronchopneumonia 54. Meningitis purulenta 55. Abscessus pulmonis 56. Abscessus hepatis 57. Abscessus cerebri 58. Cholecystitis chronica 59. Pyelonephritis chronica 60. Endocarditis chronica et cysta post encephalomalatiam (ism.) 61. Tuberculosis miliaris pulmoum 62. Tuberculosis generalisata 63. Phthisis cavernosa 64. Phthisis renalis 65. Sarcoidosis pulmonum – BHL 66. Callus pleurae 67. Corpus alienum bronchi 220


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

VI. IMMUNOLOGIA 68. Acut rejectio vesében 69. Lépesméztüdő VII. GENETIKA 70. Anencephalia 71. Spina bifida (Meningomyelokele) 72. Mucoviscidosis (meconium ileus) VIII. ONCOLOGIA 73. Leukoplakia portionis uteri 74. Cervixcarcinoma miatt eltávolított terhes uterus 75. Fibroadenoma mammae 76. Carcinoma mammae 77. Carcinoma bronchi 78. Polypus recti 79. Adenocarcinoma recti 80. Leiomyoma uteri 81. Cysta dermoides 82. Meningeoma 83. Metastases ad pulmonum 84. Lymphangitis carcinomatosa 85. Linitis plastica és Krukenberg tumor METSZETEK I. POSTMORTALIS ELVÁLTOZÁSOK – NECROSIS 1. Ép és postmortalis pancreas (HE) 2. Karyorrhexis helytelenül tárolt punctatumban (HE) 3. Infarctus anaemicus cordis (HE) 4. Infarctus haemorrhagicus pulmonis (HE) 5. Lymphadenitis caseosa (HE) 6. Encephalomalacia alba (HE) 7. Pancreatitis acuta – zsírnecrosis (HE) II. DEGENERATIO, KÓROS ACCUMULATIO, PIGMENTEK, CALCIFICATIO 8. Degeneratio adiposa insularis myocardii (Oil Red) 9. Steatosis hepatis (HE és Oil Red) 10. Atheromatosis aortae (Oil Red) 11. Haemosiderosis hepatis (Berlini kék és HE) 12. Epepigment májban – cirrhosishoz társulva (HE) 13. Induratio brunea pulmonis (Berlini kék) 14. Melanoma malignum (HE) 15. Silicosis miliaris pulmonis (HE) 16. Anthracosis lymphoglandulae (HE) Általános Orvostudományi Kar

221

Tanrend 2007/2008


17. Amyloidosis renis (Congo) (bemutatás) 18. Calcificatio emlő carcinoma mellett (Kossa reakció) (Mammographiás fotók mel-

lékelve)

19. Psammom-testek (Carcinoma papillare) (HE)

III. NÖVEKEDÉS ZAVARAI 20. Újszülöttkori (diploid magok) és hypertrophias (polyploid magok) szívizomszövet (HE) 21. Hyperplasia glandularis cystica endometrii (HE) 22. Hyperplasia prostatae (HE) IV. KERINGÉS PATHOLOGIÁJA 23. Hepar moschatum adiposum (HE) 24. Oedema pulmonum (HE) 25. Thrombosis arteriae femorales recanalisatioval (HE) 26. Embolia partialis pulmonis – infarctus pulmonis (HE) (ism.) 27. DIC (fibrinthrombusok vesében) (fibrinfestés) 28. Zsírembolia vesében (zsírfestés) V. GYULLADÁSOK 29. Pericarditis fibrinosa – cor villosum (HE) 30. Pneumonia lobaris (HE) 31. Bronchopneumonia (HE) 32. Meningitis purulenta (HE) 33. Abscessus cerebri (HE) 34. Appendicitis acuta (HE) 35. Cholecystitis chronica (HE) 36. Idegentest granuloma (HE) 37. Tuberculosis miliaris pulmonum (HE, 38. Mycobaktérium kimutatás (ZN) 39. Sarcoidosis lymphoglandulae (HE) 40. Lipogranuloma mammae (HE) VI. IMMUNOPATHOLOGIA 41. Follicularis hyperplasia (nycs.) (HE) 42. Paracorticalis hyperplasia (nycs.) (HE) 43. Eosinophil sejtes reakció orrpolypban (HE) 44. Hashimoto thyreoiditis (HE) 45. Asthma bronchiale (HE és PAS) 46. Acut rejectio vesében (HE és PAS) 47. CMV tüdő (HE) VII. GENETIKA 48. Mucoviscidosis (HE) 49. Thesaurismosis: Gaucher-kór (HE) 222


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

VIII. ONCOLOGIA 50. Cervicalis intraepithelialis neoplasia CIN III (PAS) 51. Carcinoma planocellulare labii inferioris oris (HE) 52. Carcinoma ventriculi nyirokcsomó metastasisa (HE) 53. Myeloma multiplex (kappa, lambda IPO) 54. Emlő invazív cc. nyirokcsomó metastasisa (PR, HE) 55. Polypus adenomatosus coli (p53) A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Robbins–Kumar: Pathologia Kelényi: Általános pathologia Kopper, Schaff: Pathologia Előadás Hét Téma

Oktató

I. BEVEZETÉS, HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK (5 ÓRA) 1

1. Bevezetés a pathologiába, történeti áttekintés,

PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

1

2. A diagnosztikus pathologia helye a klinikai


1

3. A halál fogalma, kritériumai, hullajelenségek,


1

4. A necrosisok fő bb típusai, macroscopiája,


2

5. A myocardialis infarctus pathológiája.


a pathologia helye a tudományok között.

diszciplinák között, a pathologia módszertana. a necrosis és az apoptosis fogalma, subcellularis mechanizmusai. microscopiája.

II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK (10 ÓRA) 2

1. A degeneratiok típusai, necrosishoz való viszo-


2

2. Degeneratio parenchymatosa, degeneratio


2

3. Lipid accumulatio.


3

4. Arteriosclerosis.


3

5. Exogen pigmentek I.


3

6. Exogen pigmentek II.


3

7. Endogen, haemoglobinogen pigmentek.


4

8. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek.


4

9. Fehérje accumulatio. Amyloidosis.


4

nyuk.

adiposa.

10. Calcificatio. Lithiasis.



223



III. A NÖVEKEDÉS ZAVARAI (5 ÓRA) 4

1. Regresszív elváltozások, atrophia, hypoplasia.


5

2. Osteoporosis.


5

3. Progresszív elváltozások: hyperplasia.


5

4. Progresszív elváltozások: hypertrophia. Bal- és


5

5. Regeneratio, sebgyógyulás.


Hyperplasia prostatae. Hyperplasia glandularis cystica endometrii. jobbkamra hypertrophia formái és haemodinamikai jelentő ségük.

IV. KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA. (6 ÓRA) 6

1. Oedema, hyperaemia. Congestio.

DR. LÁSZLÓ TERÉZIA

6

2. Vérzések típusai pathomechanizmusok


6

3. Haemorrhagia, szervi manifesztációk.


6

4. Véralvadás, thrombosis.


7

5. Embolisatio, DIC.


7

6. Shock, hypertonia


V. GYULLADÁSOK PATHOLÓGIÁJA (10 ÓRA) 7

1. A gyulladás definíciója, történelmi áttekintés.


7

2. Az akut gyulladást kísérő vascularis reakciók,


8

3. Az akut gyulladás klinikopathologiai klasszifiká-


8

4. Az akut gyulladás klinikopathologiai klasszifiká-


8

5. A krónikus gyulladás definíciója, cellularis,


8

6. A krónikus gyulladás definíciója, cellularis,


9

7. Granulomatosus gyulladás (Boeck sarcoidosis,


9

8. A tuberculosis pathogenesise és


9

9. A tuberculosis klinikopathologiai formái és ezek


9

224

permeabilitás-exsudáció.

ciója. I. Serosus és fibrines gyulladás, szervi példák. ciója. II. Purulens, haemorrhagiás és gangraenás gyulladás, szervi példák. humorális mechanizmusai humorális mechanizmusai

idegentest típusú reakció). Szervi példák pathomorphologiája

egymáshoz való viszonya

10. Autoimmun chronicus gyulladás. Rheumatoid

arthritis




Preklinikai modul Oktató

VI. IMMUNPATHOLÓGIA (5 ÓRA) 10

1. I. és II. típusú hypersensitivitás és kapcsolt kór-

10

2. III. és IV. hypersensitív reakciók és az általuk elő PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

10

3. Transplantatios immunitás.


10

4. Autoimmun betegségek pathogenesise, Systemás


11

5. Congenitalis immundeficienciák, Szerzett


képek


idézett betegségek.

lupus erythematodes (SLE).

immundeficiencia syndroma (AIDS).

VII. GENETIKA (5 ÓRA) 11

1. Genetikai betegségek gyakorisága, a mutációk


11

2. Mendeli-betegségek jellegzetességei I. :


11

3. Mendeli-betegségek jellegzetességei II. :


12

4. X-kötött öröklő dés menet, poligénes öröklő dés


12

5. Nem klasszikus öröklő dés menetet mutató egy


alaptípusai, genetikai betegségek 4 alaptípusa.

autosomalis dominánsan öröklő dő betegségek autosomalis recesszíven öröklő dő betegségek.

menetet mutató betegségek és jellegzetességeik. génes betegségek.

VIII. ONCOLOGIA (10 ÓRA) 12

1. Benignus és malignus tumorok általános jellem-


12

2. A tumorok osztályozása histogenezisük alapján.


13

3. Kémiai, irradiatios carcinogenezis.


13

4. Onkogének szerepe a tumorgenesisben.


13

5. A tumor supressor gének szerepe a tumor-


13

6. A tumoros növekedés értelmezése a sejtciklus re- PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

14

7. A tumorsejt növekedési sajátosságai, a metasztá-


14

8. A szervezet válasza a tumoros növekedésre.


14

9. A daganatok pathologiai diagnosztikája.


14

zése.

Az immunhisztokémiai differenciál diagnosztika alapjai.

genesisben.

guláció szintjén.

zisképződés mechanizmusa, terjedési sajátosságok.

10. A daganatok kiterjedtségének és differenciáltsá-

gának meghatározása (stádium és grádus; „staging és grading”)



225

Tanrend 2007/2008


Szemináriumok Hét Téma HULLAJELENSÉGEK, NECROSISOK 1

1. Postmortalis elváltozások: Adipocera (K), Emphysema postmortale hepatis

1

2. Necrosis-apoptosis: Karyorrhexis helytelenül tárolt punctatumban /HE/(M),

2

3. Coagulatios necrosis: Infarctus anaemicus cordis(K), Infarctus anaemicus

2

4. Coagulatios necrosis: Infarctus anaemicus cordis(K), Infarctus anaemicus

3

5. Colliquatios necrosis: Cysta post encephalomalaciam – chr. endocarditis (K),

(K),

Necrosis és altípusai /oncosis, apoptosis/ (foto)

lienis, Splenomegalia (K), Pylethrombosis (K), Enteritis mycotica (K), Phthisis renalis /caseatio/(K), Decubitus sacralis (K), Gangraena sicca digiti pedis (K), lienis, Splenomegalia (K), Pylethrombosis (K), Enteritis mycotica (K), Phthisis renalis /caseatio/(K), Decubitus sacralis (K), Gangraena sicca digiti pedis (K), Abscessus cerebri (K), Pancreas zsírnecrosis – pancreatitis acuta (K),

DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 3

6. Degeneratio: Degeneratio adiposa insularis myocardii (K), Steatosis hepatis

4

7. Kóros accumulatio: Infiltratio adiposa myocardii (K), Atherosclerosis aortae

4

8. Pigment accumulatio – Endogén pigmentek: Haemochromatosis universalis

5

9. Pigment accumulatio – Exogen pigmentek: Silicosis miliaris et tumorosus

5

(K), Hepar moschatum adiposum (K),

– komplikált plakkok hasi aortában (K),

(Berlini kék)(K), Induratio brunea pulmonis(K), Atrophia brunea cordis(K), Melanoma malignum(K), Ochronosis(K), pulmonis(K), Silicosis miliaris pulmonis /HE/(M), Anthracosis lymphoglandulae /HE/(M)

10. Calcificatio, lithiasis: Cholelithiasis – empyema(K), Kő táblázat, Myoma

petrificatum uteri(K), Stenosis nodularis calcificata seu petrificata aortae(K),

A NÖVEKEDÉS ZAVARAI 6

11. Növekedés zavarai: Atrophia brunea cordis (K), Hypertrophia concentrica

6

12. Növekedés zavarai: Hyperplasia prostatae(K), Hyperplasia prostatae

ventriculi sinistri cordis(K), Hypertrophia dilatativa ventriculi sinistri cordis(K), Cor pulmonale chronicum(K), Atrophia cerebri(K), Atrophia renis, nephrosclerosis(K),

/HE/(M), Hyperplasia glandularis cystica endometrii /HE/(M), Follicularis hyperplasia /nycs./ /HE/(M), Paracorticalis hyperplasia /nycs./ /HE/(M)

KERINGÉS PATHOLÓGIÁJA

226

7

13. Keringés pathológiája I. Haemorrhagia: Haemorrhagia epidurale(K),

7

14. Oedema, congestio: Oedema cerebri, incarceratio tonsillarum cerebelli (K),

Haemorrhagia subdurale chronicum(K), Haemorrhagia subarachnoideale(K), Apoplexia cerebri (K), Purpura cerebri (K) Hepar moschatum simplex(K), Induratio brunea pulmonis /ism./(K),


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma 8 15. Thrombosis: Aneurysma aortae abdominalis – thrombosis parietalis(K), Bal pitvari golyóthrombus(K), Endocarditis septica(K), Infarctus pulmonis (K), 8

16. Embolia: Embolia partialis pulmonis – infarctus pulmonis /HE/ism/(M),

Zsírembolia vesében /zsírfestés/(M)

GYULLADÁSOK PATHOLÓGIÁJA 9

17. Fibrines-fibrinopurulens gyulladás: Pericarditis fibrinosa – cor villosum (K),

9

18. Ichorosus – gangraenás gyulladás: Corpus alienum bronchi (K), Appendicitis

Pneumonia lobaris (K), Bronchopneumonia(K), Páncélsziv (K)

acuta/HE/(M), Chronikus nem specifikus gyulladás: Cholecystitis chronica(K), Pyelonephritis chronica(K), Endocarditis chronica et cysta post encephalomalaciam(K),

10

19. Specifikus granulomatosus gyulladás: Tuberculosis miliaris pulmoum(K),

10

20. Specifikus granulomatosus gyulladás: Sarcoidosis pulmonum – BHL (K),

Tuberculosis generalisata(K), Phthisis cavernosa (2 készitmény) Phthisis renalis(K),

Sarcoidosis lymphoglandulae /HE/(M), Idegentest granuloma /HE/(M), Lipogranuloma mammae /HE/(M), Reparatio: Callus pleurae(K)

IMMUNPATHOLÓGIA 11

21. Immunológia: Follicularis hyperplasia nycs. /HE/(M), Paracorticalis

11

22. Immunológia: Acut rejectio vesében (K), Systemas sclerosis (lépesméztüdő)

hyperplasia nycs. /HE/(M), Eosinophil sejtes reakció orrpolypban /HE/(M), Hashimoto thyreoiditis /HE/(M), Asthma bronchiale /PAS, HE/(M) (K), Plasmasejtes dyscrasiahoz társuló amyloidosis (K), CMV tüdő /HE/(M), Acut rejectio vesében /HE/(M), Amyloidosis renis /Congo/(metszet bemutatás)

GENETIKA 12

23. Mendeli öröklésmenet: Mucoviscidosis (K),(M), Thesaurismosis / Gaucher-

12

24. Multifaktoriális öröklésmenet: Anencephalia (K), Spina bifida –

kór /HE/(M)

meningomyelokele (K)

ONCOLOGIA 13

25. Metaplasia – dysplasia: Lekoplakia portionis (K), Cervixcarcinoma miatt el-

13

26. Egyéb tumorok: Leiomyoma uteri (K), Cysta dermoides(K),

14

27. Ivazívitás, metastasis: Metastases ad pulmonum(K), Lymphangitis

14

28. Clonalitas, prognosis, histogenesis pathomorphológiai vizsgálata: Myeloma

távolított terhes uterus(K), Cervicalis intraepithelialis neoplasia CIN III (PAS)(M) Morbiditás szerint leggyakoribb tumorok: Fibroadenoma mammae (K), Carcinoma mammae(K), Bronchialis laphám carcinoma(K), Polypus recti (K), Adenocarcinoma recti (K) Meningeoma(K), Carcinoma planocellulare labii inferioris oris /HE/(M) carcinomatosa(K), Linitis plastica és Krukenberg tumor(K) Carcinoma ventriculi nyirokcsomó metastasisa /HE/(M)

multiplex /kappa, lambda IPO/(M), Emlő invazív cc. nyirokcsomó metastasisa /PR + HE/(M), Polypus adenomatosus coli /p53/(M)


227

Tanrend 2007/2008


Gyakorlatok A bonctermi gyakorlatok során az aktuális szervi elváltozások és ezek klinikopathologiai összefüggései kerülnek bemutatásra. A pathologia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathologiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, labor adatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására.

228


6. szemeszter

Gyógyszertan 1. ............................................................ OOPGT1 .........230 Kórélettan 2. ................................................................ OOPKO2.........233 Közegészségtan 1. ......................................................... OOPME1 ........238 Mikrobiológia 2. ........................................................... OOPMI2..........242 Pathológia 2. ................................................................ OOPPA2 .........246 Sebészeti propedeutika ................................................... OOPSPR .........262 Belgyógyászat gyakorlat ................................................. OORBEL ........265

Tanrend 2007/2008


GYÓGYSZERTAN 1. Tantárgyfelelős:

OOPGT1 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, intézetvezető, egyetemi tanár

3 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 28 = 42

Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOABK2 teljesített OOANEA teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag elsajátítása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján, általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek megismerését követően. A részletes farmakológia tárgyalásához szükséges alapok ismertetése és megtanulása. A fontosabb témakörök a következők. A gyógyszerek hatásmechanizmusának, a szervezetbe történő felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének általános jellemzői. A vegetatív idegrendszerre és neurotranszmissziós folyamatokra ható gyógyszerek. A gyógyszerrendelés szabályai. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerésének feltétele az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. A szemináriumi foglalkozásokról való 30%-ot meghaladó hiányzás a félév el nem ismerését vonhatja maga után. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. Vizsgakérdések 1. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók 2. Muszkarinreceptor-antagonisták 3. Neuromuszkuláris blokkolók 4. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 5. Adrenergreceptor-agonisták 6. Adrenergreceptor-antagonisták 7. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 8. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affinitás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság 9. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 10. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 11. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika; megoszlási térfogat, clearance, plazma felezési idő, orális biológiai hasznosíthatóság értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása, preszisztémás elimináció) 12. A gyógyszerek felosztása eredetük és hatáserősségük alapján 13. Gyógyszerkönyv, gyógyszertár, gyógyszerészi nevezéktan 14. A recept részei, receptformulák 15. Külső és belső használatra szánt porok 16. Tabletták, végbélkúpok, hüvelygolyók 17. Lágy gyógyszerformák 18. Külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 230


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

19. Belsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerformák 20. Injekciók, infúziók, kivonatfélék (teakeverékek is)

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Farmakológia, szerkesztette Fürst Zsuzsanna, Medicina Könyvkiadó, 2004 (megjelenés alatt: 2007). Humán farmakológia, 2. kiadás, szerkesztette Vizi E. Szilveszter, Medicina Könyvkiadó, 2002. Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan (intézeti jegyzet) Pécs, 2003. Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium 2006, CMP Medica Információs Kft., Budapest Rang, Dale, Ritter, Moore: Pharmacology, 5th Edition, Elsevier Churchill Livingstone, 2003. Formulae Normales (Editio VII.) Medicina Könyvkiadó, 2003. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Bevezetés a neurofarmakológiába

PROF. DR. BARTHÓ LORÁND

2 Kolinerg agonisták


3 Kolinészteráz-gátlók


4 Muszkarinreceptor-antagonisták I.


5 Muszkarinreceptor-antagonisták II.

DR. PETHŐ GÁBOR

6 Neuromuszkuláris blokkolók

DR. PETHŐ GÁBOR

7 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá- DR. PETHŐ GÁBOR

sára és eliminációjára ható szerek I. 8 A katekolaminok szintézisére, tárolására, felszabadulá- DR. PETHŐ GÁBOR

sára és eliminációjára ható szerek II. 9 Adrenergreceptor-agonisták I.

DR. PINTÉR ERIKA

10 Adrenergreceptor-agonisták II.

DR. PINTÉR ERIKA

11 Adrenergreceptor-antagonisták I.


12 Adrenergreceptor-antagonisták II.


13 Gyógyszertári ismertető I. 14 Gyógyszertári ismertető II.

Szemináriumok Hét Téma 1 Bevezetés a farmakológiába I. 1 Bevezetés a farmakológiába II. 2 A farmakodinámia alapfogalmai I. 2 A farmakodinámia alapfogalmai II. 3 A farmakodinámia alapfogalmai III. 3 A farmakodinámia alapfogalmai IV.


231

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 4 A farmakokinetika alapfogalmai I. 4 A farmakokinetika alapfogalmai II. 5 A farmakokinetika alapfogalmai III. 5 A farmakokinetika alapfogalmai IV. 6 Receptformulák I. 6 Receptformulák II. 7 Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása I. 7 Szilárd gyógyszerformák magisztrális felírása II. 8 Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása I. 8 Folyékony gyógyszerformák magisztrális felírása II. 9 Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása I. 9 Lágy gyógyszerformák magisztrális felírása II. 10 A kolinerg rendszer farmakológiájának megbeszélése I. 10 A kolinerg rendszer farmakológiájának megbeszélése II. 11 Az adrenerg rendszer farmakológiájának megbeszélése I. 11 Az adrenerg rendszer farmakológiájának megbeszélése II. 12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes

program segítségével I. 12 A vegetatív idegrendszerre ható szerek hatásainak demonstrálása számítógépes

program segítségével II. 13 Receptírás gyakorlása I. 13 Receptírás gyakorlása II. 14 Receptírás gyakorlása III. 14 Receptírás gyakorlása IV.

232


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

KÓRÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős:

OOPKO2 PROF. DR. SZÉKELY MIKLÓS, egyetemi tanár

5 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 0 + 28 = 70

Előfeltétel: OOPKO1 teljesített OOPBPR teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika A Kórélettan 2 a gastrointestinalis rendszer, energetika, intermediaer anyagcsere és az endocrin rendszerek kóros működéseinek-állapotainak etiológiájával, funkcionális paramétereinek időbeli változásával, klinikai tüneteivel, farmakológiai és más intervenciós lehetőségeivel foglalkozik. A félév elfogadásának feltételei A csoportos foglalkozások kevesebb, mint 15%-áról (max. 3) való hiányzás. Félévközi teszt megírása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportos foglalkozásról történő hiányzás azonos héten másik csoportnál pótolható. Vizsgakérdések (a Kórélettan 1 [OOPKO1] kérdései mellett) 1. A rágás, nyelés és az oesophagus-működés zavarai. Gastro-oesophagealis reflux betegség. 2. A gyomor telődésének és ürülésének zavarai. Hányás (akut, krónikus). 3. A GIT-peptidek szerepe és kórélettana. Peptikus fekély. Időskori stressz-fekély. 4. Nutriensek hasznosítása és ennek rendellenességei. Maldigestiók. Időskori jellemzők. Specifikus malabsorptiós syndromák (a zavar szintje, vagy szubsztrát szerint). 5. Komplex malabsorptiós syndromák. 6. Diarrhoea: okok, kórélettani formák, következmények. Ileusok. 7. Székrekedés, subileus, diverticulosis. GIT motilitási rendellenességek. Acut pancreatitis kórélettana és következményei. 8. A chronicus pancreatitis kórélettana. 9. Az intermediaer anyagcsere zavarai általános májkárosodásban. Icterusok. 10. Cirrhosis: okok, mechanizmus, következmények. Hepaticus cachexia. Portalis hypertensio. 11. Ascites és hepatorenalis syndroma. Coma hepaticum. 12. Az alkoholhatás kórélettana. 13. Időskori gastroenterologiai változások. 14. Az energiaforgalom vizsgálata: befolyásoló tényezők, kóros változások. Energiaigény, testtömeg és értékelésük. Testösszetétel-változások. 15. Ajánlások a humán táplálkozásban. Tápanyagigény, fehérjeigény. Diéta. Enterális és parenterális táplálás. 16. Fizikai aktivitás, inaktivitás, immobilizációs syndroma. Életmódi/életkori tényezők. 17. Hypo- és hypervitaminosisok és nyomelemek. Vízoldékony vitaminok. 18. Zsíroldékony vitaminok. Általános Orvostudományi Kar

233

Tanrend 2007/2008


19. Teljes éhezés előfordulása, folyamata. 20. Részleges éhezés, akcelerált energetikai elégtelenségek. Anorexia nervosa. 21. Fehérjehiány. Protein-caloria malnutritio. Időskori sarcopenia. 22. A táplálékfelvétel- és testsúly-szabályozás centrális és perifériás tényezői, ezek za-

varai. Az elhízás kritériumai, osztályozása, epidemiológiája.

23. Az elhízás etiológiája és pathogenesise. 24. Az elhízás következményei. Terápiás lehetőségek. 25. Metabolicus syndroma. 26. Hideghatással szembeni védekezés és zavarai. Meleghatással szembeni védekezés

és zavarai.

27. Hőguta és malignus hyperthermia. Életkori aspektusok. A láz kialakulásának kór-

élettana.

28. Láz és betegség-magatartás. A láz biológiai értéke. 29. Hyperglykaemia és glucose-tolerancia tesztek. A diabetes mellitus diagnosisa. 30. A diabetes mellitus syndromák alapvető jellegzetességei és formái. 31. A DM syndroma általános pathobiochemiája. A DM1 etiológiája és pathogenesise. 32. A DM2 etiológiája és pathogenesise. 33. Diabeteses ketoacidosis (DKA) és ketoacidoticus coma. 34. Diabeteses hyperglykaemiás hyperosmolaris syndroma (HHS) és coma. A DM

syndroma késői szövődményei.

35. A DM késői szövődményeinek pathobiochemiája. 36. Hypoglykaemiák. 37. Hypo-, hyper- és dysproteinaemiák. Az aminosav-anyagcsere zavarai. 38. A nucleinsav-anyagcsere zavarai. Köszvény. 39. Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája. Primaer hyperlipoproteinaemiák. 40. Secundaer hyperlipoproteinaemiák. Atherosclerosis. 41. A hypothalamus-hypophysis rendszer zavarai. HEL-elégtelenség. Hyperprolacti42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

234

naemiák. A növekedés kórélettana. A pajzsmirigy hiperfunkciói. Időskori jellemzők. A pajzsmirigy hipofunkciói. Időskori jellemzők. Golyva. A mellékvesevelő és a sympathicus funkció zavarai. Phaeochromocytoma. Adrenogenitalis syndroma. Mellékvesekéreg-elégtelenség. Primaer hyperaldosteronismus. Secundaer hyperaldosteronismusok. Glucocorticoid hyperfunctiós állapotok. A glucocorticoid-kezelés kórélettani aspektusai. A gonádhormonok rendellenességei. A mellékpajzsmirigy rendellenességei. Hypocalcaemia, hypercalcaemia. A csontátépülés mechanizmusai és zavarai. Osteoporosis, osteomalacia. Tudatzavarok, coma, acut eszméletvesztések.


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Megjegyzés: A szigorlat tételei 3 szóbeli kérdésből állnak. A tételhez minden esetben egy-egy EKG-görbe elemzése, valamint egy (a szemináriumokról ismert típusú) esettanulmány elemzése is társul. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (Szerk.: Székely M.) PTE ÁOK jegyzet, 2006. Kórélettan (Szerk.: Szollár L.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001. Color Atlas of Pathophysiology (S. Silbernagl, F. Lang), Thieme Stuttgart – New York, 2000. Előadások Hét Téma

Oktató

1 A nyelés és az oesophagus diszfunkciói


1 Gyomortelődés és -ürülés zavarok. Hányás


1 Ulcus betegség


2 Motilitási zavarok. Ileus


2 Maldigestio, malabsorptio. Hasmenések


2 Pancreatitisek (akut, krónikus)


3 A máj anyagcsere- és detoxikáló funkciói. Icterusok


3 Portalis hypertensio, ascites, cirrhosis


3 Coma hepaticum


4 Az alkoholhatás kórélettana


4 Időskori gastroenterologiai változások


4 Az energiaforgalom tényezői, változásai. Testtömeg


5 Teljes éhezés


5 Részleges éhezések


5 Energetikai elégtelenségek, sarcopenia

DR. GARAI JÁNOS

6 Túltáplálás, elhízások

DR. BALASKÓ MÁRTA

6 A test-összetétel változásai

DR. BALASKÓ MÁRTA

6 A höszabályozás kórélettanának alapfogalmai


7 A hideg elleni védekezés zavarai


7 A meleg elleni védekezés zavarai


7 Láz és betegség-magatartás


8 Szénhidrát-anyagcsere zavarok


8 Diabetes mellitus (DM) syndroma és formái


8 1-típusú DM: etiológia, pathogenesis,


pathomechanizmus 9 2-típusú DM: etiológia, pathogenesis,

pathomechanizmus Általános Orvostudományi Kar


235



9 Diabeteses coma formák, mechanizmusuk


9 Késői diabeteses szövődmények


10 Hypoglykaemiák


10 Fehérje/aminosav-anyagcsere rendellenességek


10 Nucleinsav-anyagcsere zavarok


11 A lipid-anyagcsere rendellenességei

DR. GARAI JÁNOS

11 Dyslipidaemiák

DR. GARAI JÁNOS

11 Atherosclerosis

DR. GARAI JÁNOS

12 A hypothalamo-hypophysealis rendszer zavarai

DR. GARAI JÁNOS

12 Hyperprolactinaemia. A növekedés zavarai

DR. GARAI JÁNOS

12 Pajzsmirigy hiperfunkciók

DR. GARAI JÁNOS

13 Pajzsmirigy hipofunkciók

DR. GARAI JÁNOS

13 Mellékvese-velő zavarok. Komplex endocrinopathiák

DR. GARAI JÁNOS

13 Mellékvese-kéreg hipofunkciók

DR. GARAI JÁNOS

14 Mellékvese-kéreg hiperfunkciók. Glucocorticoid

DR. GARAI JÁNOS

therapia 14 Gonádhormon rendellenességek. Adrenogenitalis

DR. GARAI JÁNOS

syndroma 14 Parathyreoidea, Ca, csont rendellenességek

DR. GARAI JÁNOS

Szemináriumok Hét Téma 1 Ajánlások a humán táplálkozásban. 1 Diéta. Az enterális és parenterális táplálás alapelvei. 2 A táplálékok makro-és mikro-összetevői. 2 Vitaminok. 3 A só/víz egyensúly korfüggő vonatkozásai. 3 A sav/bázis egyensúly korfüggő vonatkozásai. 4 Az energetika alapfogalmai, módszertana. Testsúly, test-összetétel. 4 Anyagcserét és tápanyag-igényt módosító tényezők és kóros állapotok. 5 Komplex energetikai vizsgálatok I 5 Komplex energetikai vizsgálatok II 6 Fizikai aktivitás, inaktivitás. Életmódi/életkori tényezők. 6 Immobilizációs syndroma.

236


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma 7 Tudatzavarok, coma. 7 Acut eszméletvesztések. 8 Esetelemzések (etilénglikol-, gomba-mérgezés, mucoviscidosis kórélettana) 8 Esetelemzések (cirrhosis, pancreatitisek kórélettana) 9 Esetelemzések (anaphylaxia, trauma/sepsis, égés kórélettana) 9 Esetelemzések (parenteralis táplálás kórélettana) 10 Esetelemzések (obesitas, metabolicus syndroma kórélettana) 10 Esetelemzések (időskori sarcopenia kórélettana) 11 Esetelemzések (diabeteses coma állapotok, hypoglykaemia kórélettana) 11 Esetelemzések (diabeteses láb, DM terápiás aspektusok) 12 Esetelemzések (hegyibetegség, búvárbetegség kórélettana) 12 Esetelemzések (hőguta, káros hőmérsékleti hatások kórélettana) 13 Esetelemzések (osteoporosis, gerinc- és csípőtáji törés kórélettana) 13 Esetelemzések (időskori pajzsmirigy-működési zavarok kórélettana) 14 Esetelemzések (terhességi hányás, pre-eclampsia kórélettana) 14 Esetelemzések (végstádiumú vese, uraemiás szívkárosodások kórélettana)


237

Tanrend 2007/2008


KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. Tantárgyfelelős:

OOPME1 PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár

4 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 14 = 56

Előfeltétel: OOPKO1 teljesített OOPMI1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tárgy célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása. A félév elfogadásának feltételei Az gyakorlatokon való részvétel kötelező, melyet katalógussal ellenőrzünk. 2 × 2 óra hiányzás megengedett, e felett a tárgy aláírását megtagadhatjuk. A félév során két, előző héten bejelentett dolgozat (előadások, gyakorlatok anyagából) adja az egyik részjegyet, ha átlaguk elégtelen, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul. A féléves anyag elsajátítását az utolsó héten (a kijelölt időpontban, helyen) megírt teszttel ellenőrizzük (Ha ennek érdemjegye elégtelen, a félév elégtelen.) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az utolsó héten a gyakorlat során a hallgatók az epidemiológiai-statisztikai számítógépes program ismeretéről beszámolót adnak. Ha ez nem sikerül, a félév elégtelen gyakorlati jeggyel zárul. Ha a vizsgaidőszak során a program ismerete megfelelő, abban az esetben a félévben megszerzett jegyet kapja a hallgató. A gyakorlati jegy megállapítása: a két évközi dolgozat átlaga összeadva az utolsó héten megírt záródolgozat érdemjegyének kétszereséhez, és ezen összeg harmada adja a jegyet. Vizsgakérdések 1. Az ÁNTSZ felépítése, szervezeti rendszere, feladatai 2. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése. Mintavétel, reprezentativitás, validitás 3. Az epidemiológiai vizsgálatok felosztása, zavaró tényezők, hibák 4. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 5. A molekuláris epidemiológiai vizsgálatok jelentősége (az expozíciót, a biológiai hatást és a betegséget jelző markerek, az egyéni érzékenység markerei) 6. A molekuláris epidemiológiában használatos fontosabb molekuláris biológiai módszerek 7. Demográfiai módszerek, korfaelemzés 8. A népességszám változásai: natalitás, fertilitás, reprodukció, magzati veszteségek, mortalitás 9. Haláloki statisztika, (születéskor és adott korban) várható átlagos élettartam, elkerülhető halálozás, csecsemőhalálozás, anyai halálozás, elveszített potenciális életévek 10. Morbiditási adatok, incidencia, prevalencia, rejtett morbiditás 11. A tápláltsági állapot vizsgálata 12. Malnutriciók 238


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

13. Túltápláltság, arányaiban helytelen táplálkozás 14. Táplálék-intolerancia, táplálék-allergia, táplálék-averzió 15. A makro- és mikronutriensek csökkent és túlzott fogyasztásának következményei 16. A magyar néptáplálkozás szerepe a kardiovaszkuláris és daganatos betegségek ki-

alakulásában

17. Az egészséges táplálkozás 18. Az élelmiszerek által közvetített mikrobiológiai ártalmak: ételfertőzés, ételmérge19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

zés. Élelmiszerbiztonság A táplálkozás és a daganatok Ökológiai és humánökológiai alapfogalmak Környezetszennyezés, környezetvédelem. Környezeti jog Térinformatika, cluster-analízis Az ivóvíz jellemzői. Vízbeszerzési formák Az ivóvíztisztítás és a vízellátás formái A vízszennyezés hatása az egészségre, vízjárványok A szennyvizek fajtái, szennyvíztisztítás A talajszennyezés hatása az egészségre A levegőszennyezés hatásai az egészségre. Légszennyező anyagok, szmog Aerobiológiai vizsgálatok. Az allergiás megbetegedések prevenciója. Az ionizáló sugárzás biológiai hatása: akut és krónikus sugárbetegség, a sugárzás és a karcinogenezis kapcsolata Sztochasztikus és determinisztikus hatás jellemzői A nem ionizáló sugárzások (ultraibolya, infravörös, látható fény, rádióhullámok, mikrohullám, lézersugárzás) biológiai hatásai Az elektromágneses terek egészségre kifejtett hatása Település-egészségtan, épületek, lakások elégtelen szerkezete és funkciója, beltéri légszennyező anyagok hatása, „sick building syndrome” A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés egészségtana. A turizmus hatása az egészségre. A gyermek- és serdülőkor egészségtana, az életmód szerepe a fejlődési zavarok és gyakoribb betegségek kialakulásában. Egészségfejlesztés, egészségnevelés. Az öregedés egészségtana, öregkori morbiditás és mortalitás, megelőző tevékenységek Egészségügyi ellátó rendszerek, finanszírozás, menedzsment. Minőségbiztosítás

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (szerk.): Népegészségügyi orvostan (megjelenését követően) Ajánlott irodalom: Ember I. (szerk.): Környezet-egészségtan (megjelenését követően) Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember I.: Környezetünk és a rák Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia


239

Tanrend 2007/2008


Kertai P.: Megelőző orvostan Kienle–Szűcs–Kiss–Ember: A fertőző betegségek epidemiológiája Előadások Hét Téma

Oktató

1 Magyarország népegészségügyi állapota

PROF. DR. EMBER ISTVÁN

1 Magyarország demográfiai helyzete


2 A közegészségtan története, a Megelőző orvostan és Népegészségtan


2 Prevenció (primer, szekunder, tercier)


3 Epidemiológiai bevezető

DR. KISS ISTVÁN

3 Általános és részletes epidemiológia

DR. KISS ISTVÁN

4 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: A hagyományos PROF. DR. EMBER ISTVÁN

és a reform magyar konyha egészségügyi hatásai

4 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: A táplálkozás és PROF. DR. EMBER ISTVÁN

a…

5 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Helyes táplálko- DR. KISS ISTVÁN

zás, makro- és mikronutriensek

5 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Élelmiszer

DR. KISS ISTVÁN

6 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Élelmiszer

DR. KISS ISTVÁN

6 Táplálkozás és élelmezésegészségtan: Mikrobiológiai-

DR. VARGA CSABA

7 Bevezetés a humán ökológiába, környezetszennyezés,

DR. VARGA CSABA

7 Környezeti katasztrófák egészségügyi hatásai és kö-

DR. KISS ISTVÁN

8 Kémiai kóroki tényezők

DR. VARGA CSABA

8 A vízszennyezés hatása az egészségre

DR. VARGA CSABA

9 Talajszennyezés hatása az egészségre

DR. VARGA CSABA

9 Levegőszennyezés hatása az egészségre

DR. VARGA CSABA

okozta nem fertőző megbetegedések okozta fertőző betegségek

és kémiai élelmiszerbiztonság

környezetvédelem, környezeti jog. Környezetegészségtan vetkezményei

10 Fizikai kóroki tényezők

DR. VARGA CSABA

10 Belső terek és zaj

DR. VARGA CSABA

11 Ionizáló sugárzások hatása az egészségre

DR. KISS ISTVÁN

11 Nem ionizáló sugárzások, elektromágneses terek hatá-

DR. KISS ISTVÁN

12 A közlekedés és a turizmus hatása az egészségre


sa az egészségre

240


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma Oktató 12 WHO népegészségügyi célkitűzései. Hazai, nemzetkö- DR. KISS ISTVÁN zi 13 Gyermek és ifjúság egészségügy problémái

DR. KISS ISTVÁN

13 Geriátria a népegészségügyben

DR. KISS ISTVÁN

14 Egészségügyi ellátó rendszerek (Minőségbiztosítás az


14 Finanszírozás az egészségügyben (Egészségügyi


egészségügyben) management)

Szemináriumok Hét Téma 1 A magyar egészségügy és az ÁNTSZ. Az ÁNTSZ felépítése, működése, feladatai 2 Molekuláris biológiai módszerek az epidemiológiában 3 Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok, táplálkozási esettanulmány készítésének

szempontjai 5 Szennyvíztisztítás, hulladékok kezelése 7 Aerobiológiai vizsgálatok. Településegészségügy 8 Epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, demográfiai adatok értékelése I. 9 Epidemiológiai vizsgálatok tervezése, szervezése, demográfiai adatok értékelé-

se II. Gyakorlatok Hét Téma 4 Vízkémiai gyakorlatok 6 Víz- és élelmiszer mikrobiológiai laborgyakorlat 10 Fizikai környezet szennyező hatásának vizsgálata 11 Epi Info I. 12 Epi Info II. 13 Epi Info III. 14 Epi Info számonkérés


241

Tanrend 2007/2008

MIKROBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70


OOPMI2 PROF. DR. PÁL TIBOR, egyetemi tanár Előfeltétel: OOPMI1 teljesített Létszám: 1 – 200

Tematika Megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi mikológia, valamint az általános és részletes orvosi parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Az utolsó előadásblokkban az egyes szervrendszerek fertőzéseinek és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati mintáknak a mikrobiológiai diagnosztikai vonatkozásait tárgyaljuk. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit. A szervrendszerek fertőzései és a vizsgálati minták alapján történő tárgyalás célja a klinikai mikrobiológiai megközelítési mód kialakítása. A félév elfogadásának feltételei Az Intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el. Ennek megfelelően az Index aláírásának – a szemeszter elismerésének – feltétele, hogy a gyakorlatot mulasztott hallgató gondoskodjon arról, hogy elmaradt gyakorlatát más csoportnál bepótolhassa. Távolmaradás pótlásának lehetőségei gyakorlat pótlása más csoportnál. Vizsgakérdések A második szemeszter végén a hallgatók írásbeli szigorlatot tesznek. Az év végi szigorlatra az Intézet a vizsgaidőszakban a vizsgára és utóvizsgákra három, illetve augusztusban, kizárólag utóvizsga céljára egy további időpontot biztosít. Ezen utóbbi időpont tehát első vizsga céljára nem vehető igénybe. A szigorlat kérdései mindkét szemeszter anyagát magukba foglalják. A szigorlat anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely L: Orvosi Mikorbiológia, Alliter Kiadó 2003 ISBN: 963 202 766 3 Murray PR, Rosenthal KS, Pfaller MA: Medical Microbiology, Elsevier Mosby 2005 ISBN: 0-323-03303-2 Nagy E: Klinikai mikrobiológiai esetismertetések Medicina 2001 ISBN: 963 242 684 3 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004 ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK

242


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.: Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089 Gergely J, Erdei A (szerk): Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000 ISBN: 963 242 641 X Előadások Hét Téma 1 Staphylococcus, pyogen fertőzések, Toxikus Shock

Oktató PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

Syndroma, ételmérgezés 1 Streptococcus betegségek, Enterococcus


1 Peptococcus, Peptostreptococcus, Neisseria


2 Az Enterobacteriaceae csoport jellemzése, Escherichia


coli és Shigella 2 Az Enterobacteriaceae extraintestinális fertőzéseket


okozó tagjai (E. coli, Proteus, Citrobacter, Klebsiella, Enterobacter) 2 Salmonella , Yersinia


3 Campylobacter, Helicobacter


3 Vibrio, Aeromonas, Pseudomonas, Acinetobacter


3 Parvobacteriumok, Francisella, Legionella


4 Bacillus genus, hisztolitkus Clostridiumok

DR. KOCSIS BÉLA

4 Neureotoxikus Clostridiumok, C. difficile

DR. KOCSIS BÉLA

4 Anaerob fertőzések, Bacteroides, Fusobacterium,

DR. KOCSIS BÉLA

Veillonella 5 Corynebacterium, Listeria, Erysipelothrix


5 Mycobacteriumok I.


5 Mycobacteriumok II.


6 Treponemák, Spirillum, Streptobacillus


6 Borrelia, Leptospira


6 Rickettsiales, Coxiella, Bartonella


7 Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Acholeplasma


7 Általános mikológia Dermatomycosisok.

MESTYÁN GYULA DR.

7 Szisztémás mikósisok

MESTYÁN GYULA DR.

8 Opportunista gomba fertőzések

MESTYÁN GYULA DR

8 Protozoologia: bél és testüregi protozoonok

DR. KOCSIS BÉLA

8 Protozoologia: szöveti és vér protozoonok

DR. KOCSIS BÉLA

9 Helminthologia: bélférgek

DR. KOCSIS BÉLA

9 Helminthologia: szöveti férgek

DR. KOCSIS BÉLA

9 Gomba és parazita ellenes szerek

MESTYÁN GYULA DR


243

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 10 A mikrobiális fertőzések laboratóriumi és járványtani

Általános Orvos Szak Oktató PROF. DR. PÁL TIBOR

diagnosztikája 10 Az idegrendszer fertőzéseinek mikrobiológiája


10 A húgyutak fertőzéseinek mikrobiológiája


11 Enterális fertőzések, ételmérgezések


11 A légúti infekciók mikrobiológiája

DR. KOCSIS BÉLA

11 A bőr, kötőszövet és izmok fertőzései


12 A sexuális úton terjedő betegségek mikrobiológiája

DR. KOCSIS BÉLA

12 Bacteriaemia, sepsis, haemokultura, ismeretlen eredetű PROF. DR. EMŐDY LEVENTE

láz 12 Nosocomiális és iatrogén fertőzések

MESTYÁN GYULA DR

13 Az immunhiányos beteg fertőzései

DR. KOCSIS BÉLA

13 Anaerob fertőzések

DR. KOCSIS BÉLA

13 Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia főbb

MESTYÁN GYULA DR

mechanizmusai 14 Az antibiotikus therapia gyakorlati problémai

MESTYÁN GYULA DR

14 Új és újra támadó fertőző betegségek I.


14 Új és újra támadó fertőző betegségek II.


Gyakorlatok Hét Téma 1 Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 1 Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 2 Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 2 Sebváladékok bakteriológiai diagnosztikája, anaerob fertőzések, hemokultúra 3 Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 3 Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 4 Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 4 Húgyúti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 5 A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 5 A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 6 A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 6 A gasztrointesztinális fertőzések bakteriológiai diagnosztikája 7 Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 7 Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 8 Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 8 Léguti fertőzések bakteriológiai diagnosztikája, a tuberkulózis 9 Anaerob diagnosztika

244


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma 9 Anaerob diagnosztika 10 Anaerob diagnosztika 10 Anaerob diagnosztika 11 Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 11 Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 12 Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 12 Mikológiai és parazitológiai diagnosztika 13 Konzultációk 13 Konzultációk 14 Konzultációk 14 Konzultációk


245

Tanrend 2007/2008


PATHOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős:

OOPPA2 PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ, Tanszékvezető, egyetemi tanár

8 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 56 + 28 + 28 = 112

Előfeltétel: OOPPA1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A pathologia alapot biztosít a későbbi klinikai tanulmányokhoz, melynek során szervpathologiai ismereteket tanít meg, magában foglalva a kórfolyamatok etiológiáját, pathomechanizmusát, és a teljes pathologiai diagnosztikai vertikumot, a makroszkópiától a mikroszkópián keresztül speciális kiegészítő vizsgálatokig (ultrastruktúra, molekuláris pathologia). A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint A hisztopathologia és az autopsia gyakorlatok külön-külön több mint 15%-os mulasztása esetén mindkét szemeszterben az index nem kerül aláírásra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótgyakorlat elvégzése Vizsgakérdések I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Szívelégtelenség (jobb szívfél, bal szívfél). 2. Angina pectoris és chronicus ischemiás szivbetegség, hirtelen szivhalál. 3. A billentyű betegségek (gyulladásos és degenerativ) pathologiája. 4. Cardiomyopathiak, a sziv tumoros elváltozásai. 5. Myocarditisek. A pericardium pathologiája 6. Congenitalis vitiumok. 7. Arteriolosclerosis. Az aneurysmák típusai, klinikopathologiája. 8. Vasculitisek pathogenesise, osztályozása és klinikopathologiai jellegzetességei. Vascularis tumorok. II. HAEMATOLOGIA 9. A lymphoid sejtek ontogenesise, prekurzor és perifériás lymphoid populációk. 10. A haemopoeticus és lymphoid szövet tumorainak WHO klasszifikációja: alapelvek és főbb csoportok. 11. Nem Hodgkin B-sejtes lymphomák klinikopathologiája. 12. Hodgkin lymphomák: pathogenesis, morphologia, klinikopathologia. 13. T/NK-sejtes daganatok. 14. Acut leukaemiák pathologiája. 15. Chronicus myeloproliferatív betegségek. Chronicus myeloid leukaemia klinikopathologia és molekuláris pathogenesis. 16. Myelodysplasiás syndromák (MDS). 17. Lymphadenitisek és lymphadenopathiák.

246


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

III. PULMONOLOGIA 18. Felső légutak nem tumoros betegségei (Rhinitisek. Sinusitis. Rhinoscleroma. Necrotisáló gyulladások). 19. A felső légutak tumorosus elváltozásai . 20. Gégeoedema. Gégegyulladások. Gége daganatok. 21. A légutak fejlődési rendellenességei, atelectasiak 22. RDS, ARDS. 23. Chronicus obstructív tüdőbetegségek: általános jellemzői, típusai. 24. Chronicus restriktív pulmonalis betegségek: általános jellemzők, etiológiai csoportosításuk. 25. smeretlen etológiájú interstitialis tüdőbetegségek jellemzői, kórformák. 26. Pneumoniak, Abscessus pulmonis. 27. Tüdő granulomatosus betegségei. 28. Tüdőtumorok általános jellemzése, osztályozása 29. A pleura és mediastinum betegségei. IV. GASTROENTEROLOGIA 30. A szájnyálkahártya infectiosus és tumoros betegségei. Zománcszerv eredetű tumorok 31. A nyálmirigyek pathologiája 32. Oesophagus betegségek pathologiája 33. A gyomor gyulladásos és ulcerative betegségei. 34. A gyomor jó és rosszindulatú daganatai 35. A vékonybél fejlődési rendellenességei. Malabsorptio. Vékonybél tumorok. 36. Diverticulosis coli. Angiodysplasia coeci. 37. Crohn betegség és colitis ulcerosa. 38. A vastagbél polypok típusai és viszonyuk a malignus colon-rectum daganatokhoz. 39. Az appendix és a peritoneum betegségei (appendicitis, mucocele, peritonitis, retroperitonealis sclerosis, pseudomyxoma). V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 40. Keringési zavarok okozta májelváltozások. 41. A máj nem vírus indukálta gyulladásos megbetegedései és a drog hepatopathiak. 42. Acut vírus hepatitis (etiológia, pathomorphologia, szövődményes formák). 43. Chronicus hepatitisek (etiológia, típusok, pathomorphologia és differenciáldiagnosztika, vírus asszociált antigének szöveti kimutatása és ezek jelentősége). 44. Cirrhosis hepatis (típusok, különös tekintettel az alkohol indukálta májelváltozásokra). 45. A máj daganatos betegségei (benignus és malignus tumorok). 46. A májelégtelenség pathológiája. 47. Cholelithiasis (etiológia, szövődmények, biochemiai háttér). 48. Acut és chronicus pancreatitis. A pancreas tumoros betegségei.


247

Tanrend 2007/2008


VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLOGIÁJA ÉS UROPATHOLOGIA 49. Vesetumorok (corticalis adenoma, juxtaglomerularis tumor, oncocytoma, világos sejtes veserák, papilláris carcinoma, nephroblastoma). 50. Cystitisek, hólyag és ureter tumorok, a vesemedence urothelialis carcinómája. 51. Congenitalis és gyulladásos penis elváltozások, a penis daganatai. 52. Prostatitisek. Hyperplasia prostatae, szövődmények. 53. Prostata tumorok. 54. A here fejlődési rendellenességei, gyulladásai. 55. A here függelékeinek pathologiája (mellékhere, funiculus spermaticus) Gonad stroma tumorok és másodlagos daganatok. 56. Csírasejtes heretumorok, felosztás, tumor markerek. VII. NŐI GENITALIÁK PATHOLOGIA 57. Vulvovaginitisek (Syphilis. Gonorrhoea. Lymphogranuloma venereum, HSV, HPV). PID. 58. A vulva benignus hámelváltozásai. A vulva és hüvely tumorai. 59. A méhnyak gyulladásai, daganatszerű elváltozásai és daganatai. A méhnyakrák (pathogenesis, pathologia, szűrés). 60. Adenomyosis és endometriosis. Dysfunctionalis méhvérzések. Hyperplasia endometrii. Endometritisek. 61. A méhtest hám eredetű jó és rosszindulatú daganatai. 62. A méhtest mesenchymalis daganatai. A méhkürt betegségei. 63. A petefészkek cystái és tumorai (felszíni epitheliális, csírasejtes tumorok, sexcordstromalis tumorok, metastasisok). 64. A terhesség pathologiája (A beágyazodás zavarai. Gestosis. Trophoblastos tumorok) 65. Mastitisek (lactatios, ductectasia, zsírnecrosis, galactokele), Mastopathiak (Fibrocystás elváltozások). Fibroepithelialis daganatok 66. Emlőcarcinoma. Pathogenezis, típusok, prognosis. VIII. NEUROPATHOLOGIA 67. A KIR cellularis pathológiája. A KIR pathophysiólógiás állapotai (agyi nyomásfokozódás, agyoedema, herniációk, hydrocephalus). 68. Az agy fejlődési rendellenességei 69. Cerebrovascularis megbetegedések I. (Focalis és globalis hypoxiás laesiok). 70. Cerebrovascularis megbetegedések II. (vérzések, hypertensiv laesiók). 71. Degeneratív elváltozások és demenciák, Alzheimer-kór, Pick betegség, Parkinsonkór. 72. Demyelinisatios betegségek, Sclerosis multiplex. 73. A KIR gyulladásos betegségei I. (bacterialis infectiók, agytályog, subduralis empyema). 74. A KIR gyulladásos betegségei II. (virális és gombás fertőzések). 75. Prion betegség. 76. A KIR neuroepithelialis daganatai I. (glialis eredetű daganatok).

248


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

77. A KIR neuroepithelialis daganatai II. (neurogen, embrionális /medulloblastoma/

daganatok).

78. A meningeomák typusai, primer agyi lymphoma, metastasisok az agyban.

IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 79. A hypophysis elülső lebenyének tumorai és következményei. Hátsó lebeny syndromák. 80. Hypopituitarismussal járó megbetegedések (Sheehan syndroma, chromophob adenoma, „empty sella syndroma”, suprasellaris tumorok, egyéb okok). 81. Hyperplasiaval járó pajzsmirigy betegségek (Basedow-Graves betegség, struma nodosa et diffusa colloides). 82. Tyreoiditisek (aethiologia, typusok, jellegzetességeik): Acut bacterialis thyreoiditis, Hashimoto thyreoiditis, De Quervain thyreoiditis, subacut lymphocytás thyreoiditis, postpartum thyreoiditis, Riedel struma 83. A pajzsmirigy malignus tumorai (jól és rosszul differenciált típusok, etiologia, jellegzetességeik). 84. A parathyreoida pathologiája (hyperplasia, adenoma, a hypoparathyreoidismus okai). 85. A mellékvese kéreg hyperplasia, atrophia. Okok, klinikai következmények. A mellékvese kéreg tumorai (morphologia, klinikai syndromák). 86. A mellékvese kéreg elégtelenség okai. Multiplex endocrin neoplasiak. A mellékvese velő tumorai. 87. A lágyrész tumorok pathogenesise, gyakorisága. Fibrosus tumorok és tumor-szerű lesiok (nodularis és proliferativ fasciitis, myositis ossificans, keloid, ), fibrosarcoma, fibromatosisok. 88. Fibrohistiocytaer daganatok (dermatofibroma, dermatofibrosarcoma protuberans, MFH). 89. A zsírzsövet daganatai (lipoma, angiomyolipoma, liposarcoma, typusok) 90. A simaizom és a harántcsíkolt izom daganatai (leiomyoma, leiomyosarcoma, rhabdomyoma és rhabdomyosarcoma, typusok) 91. A synovia daganatai (synovialis sarcoma, benignus synovialis tumorok). A peripherias idegek tumorai (Schwannoma, neurofibroma, neurofibromatosis, MPNST). X. NEPHROLOGIA 92. Veseelégtelenség, uraemia. 93. Glomerulonephritisek osztályozása a klinikai tünetek alapján. Glomerulonephritiseket kísérő szövettani elváltozások. 94. Keringő immuncomplex glomerulonephritis. In situ immuncomplex glomerulonephritisek: Masugi nephritis és Heyman nephritis. 95. Nephritis syndroma (acut poststreptococcalis glomerulonephritis). Rapidan progrediáló glomerulonephritis. 96. Nephrosis syndroma I: Minimal change, membranosus glomerulonephritis. 97. Nephrosis syndroma II: focalis segmentalis glomerulosclerosis, membaranoproliferatív glomerulonephritis. 98. IgA nephropathia, chronicus glomerulonephritis. Systemas betegségekhez kapcsolt glomerularis elváltozások (SLE, Henoch Schönlein-purpura, Wegener granulomatosis, amyloidosis). Általános Orvostudományi Kar

249

Tanrend 2007/2008


99. Diabeteses nephropathia. 100. Acut tubularis necrosis (ischemias és toxikus). Drog indukálta (hypersensitív) in-

terstitialis nephritis, analgeticum nephropathia, urat nephropathia.

101. Acut és chronicus pyelonephritis (pathogenesis, morphologia, következmények és

klinikai lefolyás).

102. Benignus és malignus nephrosclerosis és diffus corticalis necrosis. 103. Urolithiasis és obstructív uropathia. 104. Congenitalis malformatiok és cystás betegségek a vesében.

XI. A CSONT ÉS A BŐR PATHOLOGIÁJA 105. Benignus és malignus bőrtumorok, praecarcinomas állapotok. 106. Naevus – melanoma malignum. 107. Hereditaer, gyulladásos és metabolikus csontbetegségek. 108. Benignus és malignus csonttumorok. KÉSZÍTMÉNYEK I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Aneurysma thrombostisatum ventriculi sinistri cordis 2. Endocarditis septica (ism.) 3. Endocarditis chronica 4. Löffler-féle endocarditis 5. Congestiv cardiomyopathia 6. Hypertrophias cardiomyopathia 7. Foramen ovale late apertum 8. Roger kór 9. Ductus Botalli persistens 10. Aneurysma dissecans aortae 11. Aortitis luetica 12. Haemangioma cavernosum hepatis II. HAEMATOLOGIA 13. Burkitt lymphoma 14. Myeloma multiplex 15. CML – extrém fokú splenomegalia 16. Polyposis lymphomatosa intestini tenui et crassi III. PULMONOLOGIA 17. Corpus alienum bronchi (ism.) 18. Carcinoma laryngis – supra- és subglotticus kiindulás (2 készítmény) 19. Tracheobronchitis diphtherica 20. Aspergilloma pulmonis 21. IRDS, corrosios készítmény 22. Carcinoma bronchi (ism.) 23. Mesothelioma 250


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

IV. GASTROENTEROLOGIA 24. Diverticulum oesophagi 25. Achalasia 26. Carcinoma oesophagi 27. Óriásredős – Menetrier gastritis 28. Ulcus chronicum penetrans ventriculi (pancreasba penetraló) 29. Exophyticusan növekvő gyomorcarcinoma 30. Carcinoma pylori 31. Crohn betegség 32. Diverticulosis coli 33. Colitis ulcerosa 34. Polypus recti (ism.) 35. Adenocarcinoma recti (ism.) V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 36. Polycystás máj és vese 37. Echinococcus cysták májban 38. Atrophia hepatis flava 39. Macronodularis (postnecroticus) cirrhosis 40. Focalis nodularis hyperplasia 41. Hepatocellularis carcinoma 42. Adenocarcinoma cholecystae multiplex májmetasztázisokkal 43. Carcinoma pancreatis VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLOGIÁJA 44. Világossejtes veserák 45. Oncocytoma 46. Wilms tumor 47. Carcinoma urotheliale vesicae urinariae 48. Adenocarcinoma prostatae 49. Epididymitis chronica. Hydrokele. Atrophia testis. 50. Kevert csírasejtes tumor: Seminoma és teratoma 51. Carcinoma penis VII. NŐI GENITÁLIÁK PATHOLOGIÁJA 52. Vulva carcinoma 53. Uterus bicornis 54. Cervicitis acuta 55. Carcinoma cervicis uteri 56. Polypus endometrii 57. Carcinoma corporis uteri 58. Tuboovarialis abscessus 59. Cystadenoma multiloculare mucinosum ovarii 60. Thecofibroma ovarii Általános Orvostudományi Kar

251

Tanrend 2007/2008


61. Cysta dermoides (ism.) 62. Dysgerminoma 63. Mola hydatidosa 64. Fibroadenoma mammae (ism.) 65. Carcinoma mammae (ism.) 66. Mastitis carcinomatosa 67. Paget kór 68. Adenocarcinoma papillare serosum tubae 69. Teratoma solidum ovarii

VIII. NEUROPATHOLOGIA 70. Hydrocephalus internus, Ependymoblastoma 71. Purpura cerebri (ism.) 72. Secunder hidvérzés, Haematocephalus 73. Meningeoma 74. Magas malignitású astrocytoma 75. Agytörzsi glioma 76. Glioblastoma 77. Medulloblastoma 78. Mulpiplex agyi metastasisok 79. Atrophia cerebri (ism.) 80. Sclerosis multiplex IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 81. Craniopharyngeoma 82. Mellékvesekéreg adenoma 83. Cc. papillare glandulae thyroideae X. NEPHROPATHOLOGIA 84. Ren polycysticum (újszülöttkori szivacsvese) 85. Ren polycysticum (felnőttkori típus) 86. Ren arcuatus 87. Pyelonephritis abscedens. Papilla necrosis. 88. Pyelonephritis chronica 89. Nephrosclerosis 90. Hydronephrosis XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLOGIÁJA 91. Szem melanoma 92. Melanoma malignum áttétekkel (ism) 93. Turbán tumor 94. Osteogenesis imperfecta 95. Osteogen sarcoma 96. Chondrosarcoma 252


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

97. Osteogen sarcoma – rtg felvétel 98. Osteoclastoma – rtg felvétel

METSZETEK I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1. Acut rheumás myocarditis (HE) 2. Hypertrophias cardiomyopathia (HE) 3. Arteritis temporalis (HE) 4. Haemangioma cavernosum hepatis (HE) 5. Kaposi sarcoma (HE) II. HAEMATOLOGIA 6. Kisgócú epithelioid sejtes lymphadenitis/toxoplasma lymphadenitis (HE) 7. CLL, kenet (MG) 8. CLL, máj-infiltráció (HE) 9. CLL, csontvelő (HE) 10. CLL cirsta biopsia (bemutatás) 11. Hodgkin kór, MC (HE) 12. Myeloma multiplex – vese (HE) 13. CML, CP, kenet (MG) 14. Malignus B-sejtes lymphoma tömeges Russel és Dutcher testtel (HE és PAS) 15. Mononucleosis infectiosa aspiratios cytologia (fotó), flow cytometria, HE festett metszet-bemutatás III. PULMONOLOGIA 16. BOOP (HE) 17. Hyalin membran betegség (PAS) 18. Aspergillosis pulmonis (HE, PAS) 19. Pneumocystis carinii (Grocott) 20. Wegener granulomatosis (HE) 21. Carcinoma microcellulare pulmonum (HE) 22. Carcinoma planocellulare pulmonum (HE) 23. Bronchioloalveolaris carcinoma (HE) IV. GASTROENTEROLOGIA 24. Pleiomorph adenoma (HE) 25. Helicobacter pylori infectio (Whartin-Starry) 26. Coeliakia – subtotalis/totalis villusatrophia (Marsh 3c) (HE) 27. Crohn betegség (HE) 28. Appendix carcinoid (HE) 29. Adenocarcinoma recti (HE) V. MÁJ-EPEÚT-PANCREAS 30. Fibropolycystás májlaesio (HE). 31. Centralis haemorrhagias májnecrózis (mock) (HE) Általános Orvostudományi Kar

253

Tanrend 2007/2008


32. HBs-antigen pozitivitás (HE és Shikata) 33. Alcoholos hepatitis (HE) 34. Hepatocellularis carcinoma cirrhosis talaján (HE )

VI. FÉRFI GENITÁLIÁK PATHOLOGIÁJA ÉS UROPATHOLOGIA 35. Világossejtes vesecarcinoma (HE) 36. Carcinoma urotheliale pyeli (HE) 37. Adenocarcinoma prostatae (HE) 38. Seminoma (HE) 39. Kevert csírasejtes tumor: Embryonális carcinoma és Teratocarcinoma (HE) VII. NŐI GENITÁLIÁK PATHOLOGIÁJA 40. Adenocarcinoma endometrii kaparék (HE) 41. Cystadenocarcinoma papillare serosum ovarii (HE) 42. Mola hydatidosa 43. Intraductalis papilloma (HE) 44. Paget kór (HE) 45. Carcinoma ductale invasivum (HE) 46. Carcinoma mucinosum (HE) VIII. NEUROPATHOLOGIA 47. Prion betegség, spongioform encephalopathia 48. Meningeoma meningoendotheliosum (HE) 49. Ependymoma (HE) 50. Glioblastoma (HE ) 51. Senilis plaque-ok és neurofibrillaris degeneratio hippocampusban IX. ENDOCRINOLOGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 52. Subacut granulomatosus thyreoiditis (De Quervain) (HE) 53. Pajzsmirigy papillaris carcinoma (HE) 54. Basedow-Graves betegség (HE) 55. Mellékpajzsmirígy adenoma (HE) 56. Phaeochromocytoma (HE) 57. Leiomyosarcoma (HE) 58. Myxoid liposarcoma (HE) 59. GIST (HE) X. NEPHROPATHOLOGIA 60. Rapid progressiv GN félholdakkal (HE) 61. Hyalinos glomerulusok (HE) 62. Kimmelstiel Wilson syndroma (PAS) XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLOGIÁJA 63. Óriássejtes csonttumor (osteoclastoma) (HE) Egy makropreparátum értelmezése, egy első és egy második féléves hisztopathologiai preparátum és egy-egy elméleti kérdés képezi a vizsgakövetelményt a szigorlaton. 254


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

A makroszkópos morphologiai felismerési képesség, az alap klinikopathologiai, valamint a differenciáldiagnosztikai képességből gyakorlati jegy (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) kerül megállapításra a második félév utolsó (14.) hetében, a reguláris autopsiás gyakorlatokon. Aki ezen az értékelés során nem felel meg, a szigorlati vizsgán két készítményt kap, valamint automatikusan diszkvalifikálódik a klinikopathologiai versenyből. A második félév utolsó heteiben klinikopathologiai versenyt rendezünk, amennyiben a jelentkezők száma a 70 főt meghaladja. A verseny kétfordulós. Az első forduló során teszt formájában a versenyzők elsősorban makroszkópos felismerésről adnak bizonyságot. A legjobb maximum 20 versenyző, aki legalább 50%-os teljesítményt elért, részt vehet a második fordulóban, melynek során metszetek értékelése a feladat. A verseny első 3 helyezettje jeles szigorlati jegyet kap, a 4 – 10. helyezettnek a szigorlaton csak elméleti kérdésekből kell számot adni. A második 10 versenyző mentesül a gyakorlati vizsga makroszkópos kérdése alól. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Robbins–Kumar: Pathologia Kelényi: Általános pathologia Kopper, Schaff: Pathologia Előadások Hét Téma

Oktató

I. CARDIOVASCULARIS RENDSZER (4 ÓRA) 1

1. Ischaemias szívbetegségek, hirtelen szívhalál


1

2. Szívbillyentyű betegségek, myocarditisek.


1

3. Cardiomyopathiák, a sziv tumoros elváltozásai,


1

4. Vasculitisek, vascularis eredetű tumorok, vénák


Congenitalis szívbetegségek a pericardium betegségei és nyirokerek betegségei

II. HAEMATOLOGIA (5 ÓRA) 2

1. A lymphoid sejtek ontogenesise: prekurzor és pe- PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

2

2. A haemopoeticus és lymphoid szövet tumorainak PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

2

3. Non-Hodgkin-lymphomák., Hodgkin-lympho-


2

4. Chronicus myeloproliferatív betegségek


3

5. Acut myeloid leukaemiák. Lymphadenitisek és


rifériás sejtpopuláció jellegzetességei, phenotípusa, genotípusa.

WHO klasszifikációja: alapelvek, főbb csoportok. mák.

(CMPB), Myelodysplasiás syndromák (MDS). lymphadenopathiák.


255



III. PULMONOLÓGIA (6 ÓRA) 3

1. A légzőtractus anatómiája, védekező mechaniz-


3

2. Gégeoedema, gége tumorok. Alsó légutak beteg-


3

3. Chronicus obstructív tüdőbetegségek klinikai jel- DR. LÁSZLÓ TERÉZIA

4

4. Chronicus restrictív tüdőbetegségek általános jel- DR. LÁSZLÓ TERÉZIA

4

5. Tüdőtumorok.


4

6. A pleura és a mediastinum betegségei


musa. Felső légutak betegségei: gyulladások, necrotizáló gyulladások, orrüregi és pharyngealis tumorok.

ségei: Fejlődési rendellenességek, vasculáris eredetű betegségek (tüdő thromboembolia, infarctus, tüdő oedema, chronikus pangás, IRDS, ARDS, atelectasiák

lemzői, morphológiai elváltozások. Tüdő infectiosus betegségei lemzői, kórformák.

IV. GASTROENTEROLOGIA (6 ÓRA) 4

1. A szájüreg pathológiás elváltozásai és tumorai.


5

2. Nyálmirigyek gyulladásos elváltozásai és tumo-


5

3. Nyelőcső congenitalis és szerzett betegségei va-


5

4. A gyomor pathológiája.


5

5. A vékonybél pathológiája.


6

6. Colon és a rectum pathológiája.


rai.

lamint tumorai.

V. MÁJ EPEÚT PANCREAS (6 ÓRA) 6

1. Az epekiválasztás és elvezetés zavarai. A máj ke- PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

6

2. Acut vírus hepatitis.


6

3. Chronicus vírus hepatitisek.


7

4. Cirrhosis és májelégtelenség.


7

5. Májtumorok.


7

6. Az extrahepaticus epeutak és az exocrin pancreas PROF. DR. PAJOR LÁSZLÓ

ringési rendellenességei. Nem viralis májgyulladások. Drog hepathopathiak.

pathologiaja.

VI. FÉRFI GENITALIÁK PATHOLOGIÁJA (3 ÓRA)

256

7

1. A here és függelékeinek pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

8

2. Prostata pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

8

3. Penis pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE



Preklinikai modul Oktató

VII. NŐI GENITALIÁK ÉS EMLŐ PATHOLOGIÁJA (7 ÓRA) 8

1. Vulva és hüvely pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

8

2. A női genitaliak gyulladásos elváltozásai és

DR. KÁLMÁN ENDRE

9

3. A méhnyak pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

9

4. A méhtest pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

9

5. Petefészkek pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

9

6. A terhesség pathologiája. (Gestosis,

DR. KÁLMÁN ENDRE

7. Az emlők pathologiája.

DR. KÁLMÁN ENDRE

10

a sexuálisan transmittált betegségek.

trophoblastos tumorok).

VIII. NEUROPATHOLOGIA (6 ÓRA) 10

1. A KIR cellularis pathologiája . A KIR

DR. GÖMÖRI ÉVA

10

2. Cerebrovascularis megbetegedések (különösen

DR. GÖMÖRI ÉVA

10

3. Degeneratív betegségek és demenciák

DR. GÖMÖRI ÉVA

11

4. A KIR gyulladásos betegségei (bacterialis

DR. GÖMÖRI ÉVA

11

5. Prion betegség.

DR. GÖMÖRI ÉVA

11

6. Az idegrendszer neuroepithelialis daganatai.

DR. GÖMÖRI ÉVA

pathophysiológiás állapotai (agyi nyomásfokozódás, agyoedema, herniációk, hydrocephalus). Az agy fejlődési rendellenességei ischaemiás encephalopathia, vérzések typusai, hypertensiv vascularis laesiók)

(Alzheimer-kór, Pick betegség, Parkinson- kór). Demyelinisatios betegségek, Sclerosis multiplex. infectiók, virális encephaltisek, opportunista infectiók, AIDS, gombás fertőzések).

Az idegrendszer meningealis daganatai. Idegrendszeri lymphomak és metastasisok.

IX. ENDOCRINOLÓGIA ÉS LÁGYRÉSZEK (5 ÓRA) 11

1. A hypothalamo- hypophysealis rendszer betegsé- DR. TORNÓCZKY TAMÁS

12

2. A pajzsmirigyek pathológiája.(fejlődési rendelle-

DR. TORNÓCZKY TAMÁS

12

3. A mellékvesék pathológiája, MEN.


12

4. A lágyrész tumorok pathogenesise, fibrosus tu-


12

5. A zsírszövet tumorai. A simaizom és harántcsí-


gei.

nességek, hyperplasiak, thyreoiditisek, daganatok). A mellékpajzsmirigyek pathologiája.

morok, fibrohistiocytaer tumorok.

kolt izom tumorai. A synovialis tumorok, a peripheriás idegek tumorai.


257



X. NEPHROLOGIA, UROPATHOLÓGIA (5 ÓRA) 13

1. Veseelégtelenség

13

2. Glomerulonephritisek pathogenesise, osztályozá- DR. KERESKAI LÁSZLÓ

13

3. Tubulointerstitialis és vascularis betegségek.

DR. KERESKAI LÁSZLÓ

13

4. A vese cystás betegségei. Vesekövesség.


14

5. Vesetumorok. Az ureter és a húgyhólyag fejlődé- DR. KERESKAI LÁSZLÓ


sa

si rendellenességei, gyulladásai és daganatai.

XI. BŐR ÉS CSONT PATHOLOGIA (3 ÓRA) 14

1. Benignus és malignus bőrtumorok,


14

2. Naevus – melanoma malignum.


14

3. Hereditaer, gyulladásos és metabolikus csontbe-


praecarcinomas állapotok.

tegségek. Benignus és malignus csonttumorok.

Szemináriumok Hét Téma CARDIOVASCULARIS RENDSZER 1

1. Cardiologia: Ischaemia, szívinfarctus: Aneurysma thrombotisatum ventriculi

1

2. Angiopathológia: Degenerativ elváltozások: Aneurysma dissecans aortae(K),

sinistri cordis(K), Endocardium betegségei:, Endocarditis septica(K), Endocarditis chronica – mitralis stenosis(K), Löffler-féle endocarditis(K), Myocardium gyulladásos betegségei: Acut rheumás myocarditis (HE)(M), Cardiomyopathiak: Congestiv cardiomyopathia (K), Hypertrophias cardiomyopathia(K), Hypertrophias cardiomyopathia (HE)(M), A szívfejlő dés rendellenességei: Foramen ovale apertum(K), Roger kór(K), Ductus Botalli persistens(K)

Vasculitis: Aortitis luetica(K), Arteritis temporalis (HE) Vascularis tumorok (benignus, malignus): Haemangioma cavernosum hepatis(K), Haemangioma cavernosum hepatis (HE)(M), Kaposi sarcoma (HE)(M)

HAEMATOLOGIA 3. Reactív elváltozások (nyirokcsomó): Kisgócú epitheloid sejtes lymphadenitis 2 (HE)(M), Mononucleosis infectiosa (metszetbemutatás, HE) + Aspiratios cytológia (foto) + Flowcytometriai lelet, Lymphomak: Burkitt lymphoma(K), Polyposis lymphomatosa intestini tenui et crassi(K), CLL prolymphocytas transformatioval, kenet (MG)(M), CLL csontvelő (HE)(M) + Flowcytometriai lelet, CLL cristabiopsia (HE) demonstratio, CLL májinfiltráció (HE)(M), Hodgkin-kór MC (HE)(M), Malignus lymphoma, diffúz B-sejtes /immunoblastos, plasmoblastos/, tömeges Russel-, és Dutchertstekkel (HE és PAS)(M), 2

258

4. Plasmasejtes dyscrasiák: Myeloma multiplex – koponyacsont osteolyticus

gócok (K), Myeloma multiplex – vese (HE)(M), Myeloma multiplex kappa, lambda IPO – ism. I. félév – demonstration, Myeloproliferatív betegségek:_CML – extrém fokú splenomegalia(K), CML-CP kenet (MG)(M), Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma PULMONOLÓGIA 3

5. Felső respiratoricus tractus: Idegentest aspiration (K), Carcinoma laryngis –

3

6. Respiratoricus distress: IRDS, corrosios készítmény, Hyalin membran beteg-

4

7. Daganatok: Carcinoma bronchi(K), Carcinoma microcellulare pulmonum

4

8. Vasculitis, granulomatosis: Wegener granulomatosis (HE)(M), Pleura beteg-

supra és subglotticus kiindulás /2 készítmény/, tracheobronchitis diphterica (K), Fibrosishoz vezető, restrictiv tüdőbetegségek: BOOP(HE)(M)

ség (PAS)(M), Gombás és vírusos betegségek: Aspergilloma pulmonis(K), Aspergillosis pulmonis (HE és PAS)(M), Pneumocystis carinii (Grocott,)(M) (HE)(M), Carcinoma planocellulare pulmonum (HE)(M), Bronchioloalveolaris carcinoma (HE)(M) ségei: Mesothelioma(K)

GASTROENTEROLOGIA 5

9. Szájüreg, nyálmirigy: Pleiomorph adenoma(HE)(M), Oesophagus:

Diverticulum oesophagei(K), Achalasia(K), Carcinoma oesophagei(K)

5

10. Gyomor: Óriásredős – Menetrier gastritis(K), Ulcus chronicum penetrans

6

11. Vékonybél: Crohn betegség (K), Coeliakia – totalis/subtotalis villus atrophia

6

12. Vastagbél: Diverticulosis coli (K), Colitis ulcerosa(K),. Nyeles rectum

ventriculi (pancreasba penetralo)(K), Exophyticusan nővekvő gyomorcarcinoma(K), Carcinoma pylori (Marsh 3c) (HE)(M),. Morbus Crohn (HE)(M),

polyp(K). Adenocarcinoma recti(K), Appendix carcinoid (HE)(M), Adenocarcinoma recti (HE)(M),

MÁJ EPEÚT PANCREAS 7

13. Máj: Fejlődési rendellenesség: Polycystás vese és máj(K), Fibropolycystás

7

14. Alcoholos májbetegségek: Alcoholos hepatitis (HE)(M), Daganatos betegsé-

májlaesio (HE)(M), Keringési zavarok: Pylethrombosis(K), Centralis haemorrhagias májnecrózis /Mock-hepatitis/ (HE)(M), Nem hepatotrop infectív betegségek:, Echinococcus cysták májban (K) Infectív hepatotrop betegségek: Atrophia hepatis flava (K), Postnecroticus, macronodularis cirrhosis(K), HBs-antigen pozitivitás (HE és Shikata)(M)

gek: Focalis nodularis hyperplasia(K), Cirrhosis hepatis és hepatocellularis carcinoma(K) Hepatocellularis carcinoma cirrhosis talaján (HE)(M), Epehólyag: Adecocarcinoma cholecystae multiplex májmetasztázisokkal(K), Cholecystitis chronica, empyema cholecystae(K), Pancreas: Carcinoma pancreatic (K)

FÉRFI GENITALIÁK PATHOLOGIÁJA 8

15. Prostata: Hyperplasia prostatae, Vesica trabeculata(K), Adenocarcinoma

8

16. Here – mellékhere: Epididymitis chronica. Hydrokele. Atrophia testis.(K),

prostatae(K), Adenocarcinoma prostatae (HE)(M),

Kevert csírasejtes tumor: Seminoma és teratoma(K), Seminoma (HE)(M), Teratocarcinoma (HE)(M)Penis: Carcinoma penis (K)


259

Tanrend 2007/2008


Hét Téma NŐI GENITALIÁK PATHOLOGIÁJA 9

17. Vulva elváltozásai: Vulva carcinoma(K), Cervix, és az uterus betegségei:

9

18. A tuba uterina betegségei: Tuboovarialis abscessus (K), Adenocarcinoma

10

Uterus bicornis(K), Cervicitis acuta (K), Carcinoma cervicis uteri(K), Polypus endometrii(K), Leiomyoma corporis uteri(K), Carcinoma corporis uteri papillare serosum tubae(K)

19. Ovarium pathológiája: Cystadenoma multiloculare mucinosum ovarii (K),

Thecofibroma ovarii(K), Cysta dermoides(K), Dysgerminoma(K), Teratoma solidum ovarii(K), Cystadenocarcinoma papillare serosum ovarii (HE)(M), Terhesség pathológiája: Mola hydatidosa(K, M)

EMLŐ PATHOLOGIÁJA 10

20. Fibroadenoma mammae(K), Carcinoma mammae(K), Mastitis

carcinomatosa(K), Paget carcinoma(K), Intraductalis papilloma (HE)(M), Paget kór (HE)(M), Carcinoma ductale invasivum (HE)(M), Carcinoma mucinosum (HE)(M)

NEUROPATHOLOGIA 11

21. Vasculáris károsodások: Hydrocephalus internus, Ependymoblastoma(K),

11

22. Daganatok: Meningeoma(K), Magas malignitású astrocytoma(K), Agytörzsi

Purpura cerebri(K), Secunder hídvérzés, Haematocephalus(K), Fertőzések: Otogen agytályog(K), Prion betegség, spongioform encephalopathia (M), Demyelinizatios kórképek: Sclerosis multiplex(K),

glioma(K), Glioblastoma(K), Medulloblastoma(K), Multiplex agyi metastasisok(K), Meningeoma meningoendotheliosum /HE/(M), Ependymoma /HE/(M), Glioblastoma /HE /(M), Degenerativ betegségek: Atrophia cerebri(K), Senilis plaque-ok és neurofibrillaris degeneratio hippocampusban(M)

ENDOCRINOLÓGIA ÉS LÁGYRÉSZEK 12

23. Endokrinológia: Craniopharyngeoma(K), Mellékvesekéreg adenoma (2 db

12

24. Lágyrész pathológia: Leiomyosarcoma /HE/(M), Myxoid liposarcoma

260

készítmény), Carcinoma papillare glandulae thyroideae(K), Subacut granulomatosus thyreoiditis /De Quervain/ /HE/(M), Carcinoma papillare glandulae thyroideae /HE/(M), Basedow-Graves betegség /HE/(M), Mellékpajzsmirigy adenoma /HE/(M), Phaeochromocytoma /HE/(M) /HE/(M), GIST (HE)(M)


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

Hét Téma NEPHROLOGIA ÉS UROPATHOLOGIA 13

25. Nephropathológia: congenitalis veseanomaliák: Ren polycysticus

13

26. Uropathológia: Carcinoma urotheliale vesicae urinariae(K), Carcinoma

(újszülöttkori szivacsvese)(K), Ren polycysticus (felnőttkori típus)(K), Ren arcuatus (2 készítmény)Tubulointerstitialis betegségek – vesegyulladások: Pyelonephritis abscedens. Papilla necrosis (K), Pyelonephritis chronica(K), Veseerek betegségei: Nephrosclerosis(K), Obstructív vesebetegségek: Hydronephrosis(K), Glomerularis betegségek: Rapid progressiv GN félholdakkal (HE)(M), Hyalinos glomerulusok (HE)(M), Kimmelstiel Wilson syndroma (PAS)(M), Vesedaganatok: Világossejtes veserák(K), Oncocytoma(K), Wilms tumor(K), Világossejtes vesecarcinoma (HE)(M), urotheliale pyeli (HE) (M)

BŐR ÉS CSONT PATHOLOGIA 14

27. Bőr pathológiája: Szem melanoma (K), Melanoma malignum áttétekkel(K),

14

28. Csontok pathológiája: Osteogenesis imperfecta(K), Osteogen sarcoma(K),

Turbán tumor

Chondrosarcoma(K), Osteogen sarcoma – rtg felvétel, Osteoclastoma – rtg felvétel, Óriássejtes csonttumor (osteoclastoma) (HE)(M)

Gyakorlatok A bonctermi gyakorlatok során az aktuális szervi elváltozások és ezek klinikopathologiai összefüggései kerülnek bemutatásra. A pathologia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathologiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, labor adatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására. A pathologia oktatása során különös hangsúlyt helyezünk a klinikopathologiai szemléletre, azaz a klinikai tünetek, labor adatok, valamint a makroszkópos és mikroszkópos elváltozások közötti összefüggések tanítására.


261

Tanrend 2007/2008


SEBÉSZETI PROPEDEUTIKA Tantárgyfelelős:

OOPSPR

PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár, intézetvezető

2 kredit ▪ preklinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28

Előfeltétel: OOAEL2 teljesített OOANEA teljesített OOPBPR teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika Hallgatók felkészítése a részletes sebészet tárgykörének megértéséhez. A félév elfogadásának feltételei A félév során egy gyakorlatról lehet hiányozni. A számonkérés első körben írásban történik, javításra szóban van lehetőség. Egyebekben a TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Igazolt hiányzás esetén (max. 2 gyakorlat) a gyakorlat pótlása szükséges. Vizsgakérdések 1. A tetanusz kóroktana, tünettana és kezelése 2. A gázoedema kóroktana, tünettana és kezelése 3. Injekciós tályogok és kezelésük 4. A műtéti sebek osztályozása a fertőzési szint függvényében (asepticus, vagy steril, feltételesen asepticus, kontaminált és súlyosan kontaminált műtéti sebek) 5. Leggyakoribb sebészi fertőzésformák (abcessus, phlegmone, lymphangitis, folliculitis, furunculus, carbunculus, erisypellas, benőtt köröm, stb.) 6. A műtét utáni sebgyógyulás zavarai 7. Égési sérülések. Égés betegség 8. A műtét előtti kézfertőtlenítés és bemosakodás 9. A preoperatív betegelőkészítésről általában 10. A műtéti kockázat 11. A műtéti javallat és ellenjavallat 12. A palliatív beavatkozásokról általában 13. Irresecabilitas és inoperabilitás fogalma 14. A daganatos betegek kezelési módozatai 15. Mit értünk R0, R1, R2 resectio alatt? 16. A daganatok terjedéséről 17. Daganatos betegségre utaló „intő” tünetek 18. Daganatok okozta tünetek 19. A perioperatív thrombosis prophylaxisról 20. A vérzéses és hypovolemiás shockról 21. A praecancerosis fogalma és fajtái 22. A rectalis digitalis vizsgálat kivitelezése és jelentősége 23. A helyi érzéstelenítésről 24. Haemotherapia a sebészetben (sürgős és masszív transzfúzió, autológ transzfúzió) 25. Lokális és szisztémás antibiotikus kezelés. AB-prophylaxis 262


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

26. Kombinált antibiotikum-kezelés 27. Az antibiotikumok mellékhatásai a sebész szemszögéből 28. A daganatok osztályozása 29. A metastasisok sebészete 30. Minimálisan invazív technikával végzett beavatkozások 31. A „kilökődési reakció”-ról 32. A szervdonációról 33. Primer és halasztott sebellátás 34. A töréskezelés alapelvei 35. Endoszkópos beavatkozások 36. Sebészeti sonographia (US) 37. Laparoszkópos beavatkozások értékelése 38. Embólia és thrombosis az arteriás és vénás rendszerben 39. A tüdőembólia kockázata 40. Hasi sebészi kórképek radiológiai jelei 41. A sárgaság oka és differenciáldiagnosztikai jelentősége

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gaál Csaba: Sebészet (Medicina Kiadó, 2002.) Littmann Imre: Sebészeti műtéttan (Medicina Kiadó, 1988.) Schwartz: Principles of Surgery (McGraw–Hill Book Company, N.Y. 1984.) Előadások Hét Téma

Oktató

1 A sebészi kezelés alapelvei

DR. MOLNÁR F TAMÁS

2 Sebészi fertőzések

PROF. DR. KOLLÁR LAJOS

3 A betegek preoperatív előkészítése. A műtéti kockázat. PROF. DR. WÉBER GYÖRGY

Műtéti indikáció és ellenjavallat 4 Postoperatív sebgyógyulási zavarok és egyéb szövőd-


mények 5 Antibiotikumok alkalmazása a sebészetben

DR. VERECZKEI ANDRÁS

6 Termikus (égés, fagyás, elektromos) és vegyi sérülések

ellátása 7 Bevezetés a szívsebészetbe

PROF. DR. PAPP LAJOS

8 Hemostasis, vérzési rendellenességek a sebész gyakor- DR. VERECZKEI ANDRÁS

latában. Vérátömlesztés 9 A szerv- és szövetátültetés alapelvei

DR. KALMÁR-NAGY KÁROLY

10 Általános sebészeti onkológia

PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER

11 Mesterséges táplálás a sebészetben

DR. CSEKE LÁSZLÓ


263



12 Általános traumatológia I. Acut sebellátás

PROF. DR. NYÁRÁDY JÓZSEF

13 Általános traumatológia II. Törések és ficamok


14 Regionális és általános érzéstelenítés

PROF. DR. BOGÁR LAJOS

Gyakorlatok Hét Téma 1 A sebészeti kötöző bemutatása; a műtéti sebek kötözése. Ambuláns kisműtétek 2 A sebészeti kötöző bemutatása; a műtéti sebek kötözése. Ambuláns kisműtétek 3 A folyadék- és elektrolytpótlás módozatai. Gyakorlati transzfúziológia 4 A folyadék- és elektrolytpótlás módozatai. Gyakorlati transzfúziológia 5 A sebészeti betegvizsgálat. A sebészetben használatos diagnosztikus módszerek

bemutatása, a leletek tanulmányozása és értékelése 6 A sebészeti betegvizsgálat. A sebészetben használatos diagnosztikus módszerek

bemutatása, a leletek tanulmányozása és értékelése 7 A leggyakoribb műtéti behatolások és ezek demonstrációja. A behatolás helyének

megválasztása, postoperatív sérvek. 8 A leggyakoribb műtéti behatolások és ezek demonstrációja. A behatolás helyének

megválasztása, postoperatív sérvek. 9 A fájdalom, mint „vezető tünet”: fajtái és jelentőségük. Helyi infiltrációs érzéste-

lenítés; Oberst-féle vezetéses érzéstelenítés bemutatása. A hányás, hasmenés, szorulás értékelése. Nasogastricus szonda, hólyagkatéter behelyezése, rectalis digitalis vizsgálat végzése 10 A fájdalom, mint „vezető tünet”: fajtái és jelentőségük. Helyi infiltrációs érzéste-

lenítés; Oberst-féle vezetéses érzéstelenítés bemutatása. A hányás, hasmenés, szorulás értékelése. Nasogastricus szonda, hólyagkatéter behelyezése, rectalis digitalis vizsgálat végzése 11 Sérültek acut ellátásáról. Elsősegélynyújtási alapismeretek 12 Sérültek acut ellátásáról. Elsősegélynyújtási alapismeretek 13 Az osteosynthesis módozatainak, valamint a funkcionális töréskezelés bemutatása 14 Az osteosynthesis módozatainak, valamint a funkcionális töréskezelés bemutatása

264


Tantárgyleírások

Preklinikai modul

BELGYÓGYÁSZAT GYAKORLAT Tantárgyfelelős:

OORBEL



Előfeltétel: OOPBPR teljesített Létszám: 1 – 180

Tematika A hallgatók gyakorlatban sajátítsák el a belgyógyászati diagnosztikában tanult tananyag legfontosabb elemeit, szerezzenek gyakorlati biztonságot a betegekkel való bánásmódban közvetlenül a betegágy mellett. Tanulják meg a legfontosabb vizsgálatok tervezését és összegezzék a betegek problémáit és vizsgálati eredményeit epicrisis formájában. Önálló gyakorlati munka az alábbi tevékenységi körökben: 1. betegfelvétel, betegdokumentáció vezetése, zárójelentés írás, 2. vénás vérvétel, vénás, intramuscularis, subcutan injectioadás, 3. EKG készítés, 4. rectalis digitalis vizsgálat elvégzése, 5. részvétel endoscopos vizsgálatok végzésénél, 6. részvétel a beteg nonvasiv kardiológiai és egyéb eszközös vizsgálataiban, 7. hagyományos kislabor vizsgálatok végzése, 8. infusio összeállítása és bekötése, részvétel vértransfusio kivitelezésében, 9. részvétel az osztályos viziteken, a betegek ellátásával foglalkozó megbeszéléseken. A nyári gyakorlat külföldön is elvégezhető, amennyiben a hallgató nyelvvizsgával bizonyítja a fogadó ország nyelvének ismeretét, vagy angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, és megfelelő szinten beszéli a fogadó ország nyelvét. A hallgató írásos beszámolót készít a gyakorlatról. A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: aláírás. Maximális hiányzás: 3 nap (15%). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlásra nincs lehetőség. Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szarvas F., Csanády M.: A belgyógyászati fizikális diagnosztika alapjai 3. kiadás (Semmelweis Kiadó, 2002). Szarvas F. (szerk.): Differenciál-diagnosztikai kalauz (Medicina, Budapest, 1997) Gyakorlatok Lásd: Tematika


265

KLINIKAI MODUL

7. SZEMESZTER........................................................................................... 269 8. SZEMESZTER........................................................................................... 301 9. SZEMESZTER........................................................................................... 337 10. SZEMESZTER ......................................................................................... 371

7. szemeszter

Belgyógyászat: Kardiológia ............................................ OOKKAR .......270 Gyógyszertan 2. ............................................................ OOKGT2 ........273 Klinikai biokémia.......................................................... OOKKBK .......277 Belgyógyászat: Klinikai immunológia – reumatológia ......... OOKKIR.........281 Klinikai radiológia ........................................................ OOKKRA .......283 Közegészségtan 2. ......................................................... OOKME2........289 Onkológia .................................................................... OOKONK .......295 Ortopédia .................................................................... OOKORT........298

Tanrend 2007/2008


BELGYÓGYÁSZAT: KARDIOLÓGIA Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKKAR PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN, egyetemi tanár Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOPGT1 teljesített OOPKO2 teljesített Létszám: 5 – 180

Tematika A tárgy általános elméleti és gyakorlati alapokat kíván szolgáltatni a modern kardiológiai diagnosztika és terápia mindennapi orvosi gyakorlatban történő alkalmazásához. Hangsúlyozni kívánjuk a kölcsönhatásokat, differenciál diagnosztikai problémákat más belgyógyászati betegségek vonatkozásában. Az általános orvosi gyakorlat egyik legnagyobb beteganyagát a cardiovascularis betegségekben szenvedők teszik ki. A tárgy tematikája felöleli az anamnesis és betegvizsgálat speciális szempontjait, a legfontosabb kardiológiai betegségek bemutatását, a non-invazív és invazív kardiológiai diagnosztika alapjait, s a korszerű terápiás lehetőségeket, valamint bepillantást ad a szívsebészetbe is. A félév elfogadásának feltételei Számonkérés: kollokvium (szóbeli) Utóvizsga: szóbeli Maximális hiányzás: A gyakorlatokról három óra (két alkalom) hiányzás lehetséges a félév alatt. Ennél több hiányzás esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlat pótlása azonos témakörből másik csoporttal lehetséges. Vizsgakérdések 1. Az EKG elemzés alapelvei 2. Speciális kardiológiai vizsgálómódszerek I: Stress tesztek, Holter monitorozás és ABPM vizsgálat 3. Speciális kardiológiai vizsgálómódszerek II: Echocardiographia és izotópos vizsgálatok 4. Speciális kardiológiai vizsgálatok III: Invasiv vizsgálatok és eljárások (electrophysiologia, szívkatéterezés és coronarographia, percutan coronaria intervenciók) 5. A rhythmuszavarok mechanizmusai 6. Sinus és pitvari rhythmuszavarok 7. AV csomót és járulékos nyalábot érintő rhythmuszavarok 8. Kamrai rhythmuszavarok 9. AV blokkok és kamrai szintű ingerületvezetési zavarok 10. Cardialis eredetű syncopék és hirtelen szívhalál 11. Antiarrhythmiás gyógyszerek 12. Pacemakerek és az implantálható cardioverter defibrillator 13. Az ischaemiás szívbetegség (ISZB) epidemiológiája és rizikófaktorai, primer preventio 14. Az ISZB fontosabb megjelenési formái (angina pectoris típusai) 15. Az ISZB diagnosztikája 16. Az ISZB gyógyszeres kezelése 270


Tantárgyleírások

Klinikai modul

17. Az ISZB nem gyógyszeres kezelése. Katétertherapiás (PCI) és műtéti (CABG) ke-

zelés.

18. Az acut ischaemiás coronaria syndroma (AICS) típusai és diagnosztikája 19. Az acut ischaemiás coronaria syndroma (AICS) kezelése 20. Az acut myocardialis infarctus (AMI) legfontosabb szövődményei és azok kezelé-

se

21. Acut myocardialis infarctus (AMI) utáni prognózis becslés és secundaer preventio,

rehabilitáció

22. A hypertonia epidemiológiája és típusai 23. Essentialis hypertonia – rizikófaktorok, pathogenesis 24. A hypertonia korszerű kezelése 25. A szívelégtelenség epidemiológiája, rizikófaktorok és kialakulásának pathomecha-

nizmusa

26. A szívelégtelenség klinikai syndromái 27. A szívelégtelenség kezelése 28. A cardiomyopathiák osztályozása 29. A dilatativ cardiomyopathia 30. A hypertrophiás és restrictiv cardiomyopathia 31. A myocarditis 32. A pericardium betegségei 33. A szívtamponád 34. A rheumás láz 35. Az infectiv endocarditis 36. A mitralis billentyű betegségei 37. Az aorta billentyű betegségei 38. Kombinált és kettős billentyű betegségek 39. Anticoagulatio és fibrinolyticus kezelés cardiovascularis betegségekben 40. Multicentrikus, nemzetközi klinikai vizsgálatok szerepe a szívbetegségek therapiá-

jában (rhythmuszavarok, AICS kezelés, secundaer preventio, stb.)

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika intranetes oktatási segédanyaga Temesvári A., Gyenes G.: Kardiológia 2000 (Melánia) Braunwald E., Zipes D. P., Bonow R. O.: Braunwald’s Heart Disease. A Textbook of Cardiovascular Medicine (W. B. Saunders Company, 2004) Tulassay Zs.: A belgyógyászat alapjai (Medicina könyvkiadó, 2007) Houghton AR, Gray D: Az EKG helyes értelmezése (Medicina, 2005) ISBN 963 242 97


271

Tanrend 2007/2008



Oktató

1 Noninvazív kardiológiai diagnosztika (EKG, terheléses PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

EKG, Holter EKG, Echocardiographia és nuclealis kardiológia) dr. Tóth Kálmán/dr. Cziráki Attila 2 Invazív kardiológiai diagnosztika (coronarographia,

DR. HORVÁTH IVÁN GÁBOR

IVUS, NOGA) dr. Horváth Iván 3 Rhythmuszavarok és gyógyszeres kezelésük dr. Tóth

PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

Kálmán 4 Invazív klinikai elektrofiziológia, diagnosztika,

DR. SIMOR TAMÁS

nonpharmacologiás kezelés dr. Simor Tamás/dr. Melczer László 5 Hypertonia dr. Cziráki Attila/dr. Czopf László

DR. CZIRÁKI ATTILA

6 Szívelégtelenség dr. Habon Tamás/dr. Szabados Eszter DR. HABON TAMÁS 7 Veleszületett szívbetegségek a serdülő- és felnőttkor-


ban dr. Papp Lajos 8 Ischaemiás szívbetegség. Epidemiológia, rizikófakto-

PROF. DR. TÓTH KÁLMÁN

rok, gyógyszeres kezelés és primaer preventio dr. Tóth Kálmán 9 Acut ischaemiás coronaria szindrómák. Gyógyszeres

DR. HORVÁTH IVÁN GÁBOR

kezelés és PCI. Secundaer preventio. dr. Tóth Kálmán/dr. Horváth Iván 10 Coronaria sebészet. Szívtransplantatio. dr. Papp Lajos


11 Carditisek (endo-, myo-, peri-). Diagnosis, therapia és

DR. CZIRÁKI ATTILA

preventio. Billentyű betegségek. dr. Cziráki Attila 12 Billentyű sebészet dr. Papp Lajos


13 Cardiomyopathiák dr. Habon Tamás/dr. Szabados

DR. HABON TAMÁS

Eszter 14 Kardiológiai rehabilitáció dr. Mezey Béla

DR. CZOPF LÁSZLÓ

Gyakorlatok 14 hét ágymelletti gyakorlati oktatás, lehetőleg az elméleti tematikához igazodva.

272


Tantárgyleírások

Klinikai modul


OOKGT2 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, intézetvezető, egyetemi tanár

4 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 28 = 56

Előfeltétel: OOPGT1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag átadása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek elsajátítását követően. A klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszeres terápia alapjainak az oktatása az idegrendszert, a gyomor-bél traktust és a légzőrendszert érintő betegségekkel kapcsolatban. A fontosabb témakörök a következők. A kardiovaszkuláris rendszer betegségeivel kapcsolatos gyógyszerek farmakológiája. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek, valamint a kábító és nem kábító fájdalomcsillapítók. Helyi és általános érzéstelenítők. A hemosztázisra és vérképzésre ható szerek. Hisztamin, szerotonin és antagonistáik. Eikozanoidok farmakológiája. A légzőrendszer és a gyomor-béltraktus gyógyszertana. A félév elfogadásának feltételei Az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. A szemináriumi foglalkozásokról való 30%-ot meghaladó hiányzás a félév el nem ismerését vonhatja maga után. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. Vizsgakérdések 1. Kalciumcsatorna blokkolók 2. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 3. Diuretikumok 4. A pangásos szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszerek 5. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 6. Antihipertenzív szerek 7. Antiaritmiás szerek 8. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt gyógyszerek 9. A hemosztázisra ható szerek 10. A vérképzésre ható szerek 11. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 12. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták. A migrén farmakoterápiája 13. Az eikozanoidok farmakológiája. A simaizmok görcsét oldó szerek. A méhizomzatra ható szerek 14. Az asthma bronchiale gyógyszeres kezelése 15. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek. Köhögéscsillapítók és köptetők 16. A peptikus fekély kezelésére használt gyógyszerek 17. Prokinetikus szerek. Hashajtók és obstipáló szerek


273

Tanrend 2007/2008


18. Hányáscsillapítók, hánytatók. Máj- és epehólyagműködésre ható szerek. A gyulla-

dásos bélbetegségek gyógyszerei

19. Helyi érzéstelenítők 20. Anxiolítikumok, hipnotikumok 21. Az alkoholok farmakológiája és toxikológiája 22. Antipszichotikumok 23. Antidepresszánsok 24. Antiepileptikumok 25. Központi idegrendszeri stimulánsok és nootrop szerek 26. A neurodegenaratív betegségekre ható szerek 27. Általános érzéstelenítők 28. Opioid fájdalomcsillapítók: morfin és kodein 29. Opioid fájdalomcsillapítók: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 30. Gyógyszerabúzus: általános aspektusok, opioidok, központi idegrendszeri dep-

resszánsok

31. Gyógyszerabúzus: pszichomotoros stimulánsok, pszichedelikus szerek, kannabisz 32. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: aszpirin, paracetamol 33. Nem-szteroid gyulladásgátló szerek az aszpirin és a paracetamol kivételével 34. Adjuváns analgetikumok. A köszvény kezelésére használt gyógyszerek. Centrális

izomrelaxánsok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgákra való felkészüléshez az előadások és szemináriumok anyagának, valamint az alábbi könyveknek és segédanyagoknak a tanulmányozása szükséges. Hivatalos tankönyvek és segédletek: Fürst Zsuzsanna: Farmakológia, Medicina, Budapest, 2004 (megjelenés alatt: 2007). Vizi E. Szilveszter: Humán farmakológia, Medicina, Budapest, 2002. Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan (intézeti jegyzet) Pécs, 2003. Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium 2006, CMP Medica Információs Kft., Budapest. Rang, H. P./Dale, M. M.: Pharmacology, Churchill Livingstone 2003. Formulae Normales (Editio VII.) Medicina, Budapest, 2003 Előadások Hét Téma

Oktató

1 Hisztamin, H1-receptor-antagonisták


1 H2-receptor-antagonisták


2 Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták

DR. PETHŐ GÁBOR

2 Szerotoninreceptor-antagonisták. A migrén

DR. PETHŐ GÁBOR

farmakoterápiája 3 Kalciumcsatorna-blokkolók

DR. HELYES ZSUZSANNA

3 A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható sze-

DR. PINTÉR ERIKA

rek 274



Klinikai modul Oktató

4 Diuretikumok I.

PROF. DR. FISCHER EMIL

4 Diuretikumok II.

PROF. DR. FISCHER EMIL

5 A pangásos szívelégtelenség kezelésére használt


szerek I. 5 A pangásos szívelégtelenség kezelésére használt


szerek II. 6 Antianginás szerek I.


6 Antianginás szerek II. Regionális keringésfokozók


7 Antiaritmiás szerek I.

DR. PETHŐ GÁBOR

7 Antiaritmiás szerek II.

DR. PETHŐ GÁBOR

8 Anxiolítikumok, hipnotikumok I.


8 Anxiolítikumok, hipnotikumok II.


9 Az alkoholok farmakológiája I.

DR. GREGUS ZOLTÁN

9 Az alkoholok farmakológiája II.

DR. GREGUS ZOLTÁN

10 Antidepresszánsok I.


10 Antidepresszánsok II.


11 Antiepileptikumok I.

DR. PETHŐ GÁBOR

11 Antiepileptikumok II.

DR. PETHŐ GÁBOR

12 Opioid fájdalomcsillapítók I.


12 Opioid fájdalomcsillapítók II.


13 Opioid fájdalomcsillapítók III.


13 Nem-szteroid gyulladásgátlók I.

PROF. DR. SZOLCSÁNYI JÁNOS

14 Nem-szteroid gyulladásgátlók II.


14 Adjuváns analgetikumok. A köszvény kezelésére

DR. PETHŐ GÁBOR

használt szerek Szemináriumok Hét Téma 1 Helyi érzéstelenítők 1 A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt szerek 2 Az eikozanoidok farmakológiája 2 A simaizomzatra ható szerek 3 A légzőrendszer farmakológiája I. 3 A légzőrendszer farmakológiája II. 4 A légzőrendszer farmakológiája III. 4 A légzőrendszer farmakológiája IV. 5 A gyomor-bél traktus farmakológiája I.


275

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 5 A gyomor-bél traktus farmakológiája II. 6 A gyomor-bél traktus farmakológiája III. 6 A gyomor-bél traktus farmakológiája IV. 7 A gyomor-bél traktus farmakológiája V. 7 A gyomor-bél traktus farmakológiája VI. 8 Antihipertenzív szerek I. 8 Antihipertenzív szerek II. 9 A hemosztázisra ható szerek I. 9 A hemosztázisra ható szerek II. 10 A vérképzésre ható szerek I. 10 A vérképzésre ható szerek II. 11 Antipszichotikumok I. 11 Antipszichotikumok II. 12 Általános érzéstelenítők I. 12 Általános érzéstelenítők II. 13 A neurodegeneratív betegségek gyógyszeres kezelése I. 13 A neurodegeneratív betegségek gyógyszeres kezelése II. 14 Központi idegrendszeri stimulánsok. Nootrop szerek. Centrális izomrelaxánsok I. 14 Központi idegrendszeri stimulánsok. Nootrop szerek. Centrális izomrelaxánsok II.

276


Tantárgyleírások

Klinikai modul

KLINIKAI BIOKÉMIA Tantárgyfelelős:

OOKKBK PROF. DR. KOVÁCS L. GÁBOR, egyetemi tanár, int. igazgató


Előfeltétel: OOABK2 teljesített OOPPA2 teljesített OOPKO2 teljesített Létszám: 1 – 200

Tematika A emberi szervezetből vett minták célirányos molekuláris analízisei nélkülözhetetlenek a betegek általános állapotának megítéléséhez, a betegségek diagnózisához, a kezelések hatékonyságának követéséhez, de a betegségek megelőzésére irányuló orvosi tevékenységben is. A tantárgy, mely kémiai, biokémiai, élettani és patológiai ismeretekre épül, segít eligazodni a vizsgálatok sokféleségében, a vizsgálati rendelések stratégiájában és molekuláris szemléletet nyújt a modern orvoslásban. A tananyag magába foglalja a kémiai, biokémiai, hematológiai, hemosztazeológiai és molekuláris genetikai laboratóriumi vizsgálatok klinikai alkalmazásának területeit. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egzakt laboratóriumi vizsgálatokra épített modern orvoslás képességének elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei A előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltétele a Gyakorlati készségek leckekönyvben a tantárgyra előírtak teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Agyakorlati hiányzás a kéthetes cikluson belül másik csoporttal pótolható. Vizsgakérdések 1. Laboratóriumi vizsgálati eredményeket befolyásoló tényezők. (A mintavétel és minta előkészítés hibáiból fakadó eltérések, az ana1ízisek módszertanából eredő különbségek, a vizsgálandó egyén biológiai változékonyságából származó ingadozások) 2. A laboratóriumi vizsgálatok fajlagossága és érzékenysége, valamint prediktív értéke 3. A spektrofotometria elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 4. Az emissziós lángfotometria és az atomabszorbciós fotometria elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 5. Az elektroforézis elve és alkalmazása a laboratóriumi diagnosztikában 6. A fehérjék amfoteritása, elválasztási és identifikálási lehetőségei 7. A különböző kromatográfiás eljárások elve és alkalmazásuk a laboratóriumi diagnosztikában 8. A molekuláris biológiai módszerek elve és alkalmazásuk a laboratóriumi diagnosztikában 9. A víz és a nátrium homeosztázis zavarai. Vízhiányra és feleslegre, nátrium hiányra és feleslegre vezetőállapotok és laboratóriumi vizsgálati lehetőségei. 10. A szervezet kálium egyensúlyának zavarai, vizsgálatának lehetőségei. Diuretikumok okozta káliumhiányos állapotok.(Szérum és vizelet K koncentráció, ill. ürítés, vesefunkciós vizsgálatok, stb.)


277

Tanrend 2007/2008


11. Nem immunglobulin plazma fehérjék eltérései és vizsgálati lehetőségei.

(Elektroforetikus elválasztás és specifikus detektálás, immunológiai módszerek)

12. Az immunglobulinok szintézisének zavarai. (Csökkent és fokozott immunglobulin

szintek vizsgálati lehetőségei)

13. Benignus és malignus paraproteinaemiák. Differenciál diagnosztikus lehetőségek 14. Fontosabb vérplazma enzimek. Eredetük, a szervezetben betöltött biológiai szere-

pük

15. A szérum (plazma) enzim aktivitás mérések diagnosztikus értéke (összaktivitás 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25.

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

278

mérések, izoenzim vizsgálatok, időbeni monitorozás) Adott enzim aktivitását befolyásoló tényezők a vérplazmában. (Eredet, a keringésbe jutás mechanizmusa, életidő a keringésben, aktivitást befolyásoló faktorok) A véralvadási faktorok és a véralvadás zavarát je1ző laboratóriumi vizsgálatok Az anémiák vizsgálati lehetőségei a klinikai laboratóriumban Porfirin anyagcsere zavarok és vizsgálati lehetőségei Hemoglobin és vas metabolizmus zavarai. Mérési lehetőségek A szívinfarktus laboratóriumi diagnosztikája A krónikus szívelégtelenség laboratóriumi diagnosztikája A kardiovaszkuláris rizikó becslése laboratóriumi módszerekke1 Veleszületett és szerzett vázizom betegségek laboratóriumi vizsgálatai és azok információs értékei. (Traumás izomsérülések, izomdystrophiák, malignus hyperthermia) Lipidek és lipoproteidek a vérplazmában. Vizsgálatuk és kórjelző értékük. (Cholesterin, triglicerid, phospholipidek, zsírsavak. Lipoproteidek: HDL, LDL, VLDL, chylomicron) Az artériás érbetegségek és hyperlipidemiák összefüggései, vizsgálati lehetőségek. (Cholesterin, triglicerid, HDL cholesterin, lipoid elfo) Májbetegségeket kórjelző laboratóriumi vizsgálatok. (Epefestékek, plazmafehérjék, véralvadás, enzimek, immunglobulinok, vas, réz, stb.) A máj gyulladásos megbetegedéseit kórjelző laboratóriumi vizsgálatok Alkoholos májkárosodás laboratóriumi diagnosztikája A májfibrózis laboratóriumi jelei A bilirubin anyagcsere zavarai. (Pre-, intra-, és poszthepatikus zavarok laboratóriumi megjelenése) Az akut és krónikus pancreatitis laboratóriumi kórisméje. (Szérum amiláz, lipáz, funkcionális tesztek, Ca, stb.) A szérum és vizelet amiláz aktivitás eredete és diagnosztikus értéke A diabetes mellitus diagnosztikus kritériumai A legfontosabb laboratóriumi vizsgálatok diabetes mellitusban. (Éhgyomri és terheléses vércukor, K, sav/bázis, laktát, vizelet vizsgálatok, stb.) A hipoglikémia klinikai biokémiája A diabetes insipidus diagnosztikája A diabetes insipidus laboratóriumi monitorozása Emésztőnedvek szekréciójának vizsgálati lehetőségei. A glomeruláris és tubularis vesefunkciók vizsgálati módszerei. Pécsi Tudományegyetem

Tantárgyleírások

Klinikai modul

41. Akut és krónikus vesebetegségek laboratóriumi vizsgálatai. 42. Proteinuriák vizsgálata és differenciál diagnosztikája. (Bence Jones fehérje, glome-

ruláris és tubuláris proteinuria)

43. Hematuriák laboratóriumi vizsgálata 44. A sav/bázis anyagcsere metabolikus zavarainak laboratóriumi megjelenése 45. A sav/bázis anyagcsere respiratórikus zavarainak laboratóriumi megjelenése 46. A kalcium és foszfát anyagcsere zavarainak laboratóriumi megközelítése. 47. Metabolikus csontbetegségek laboratóriumi diagnosztikája. (Hyperparathyreosis,

osteoporosis, osteomalacia, renális betegségek)

48. A magnézium vizsgálatok indikációi és információs értéke 49. Emelkedett szérum húgysavszint okai különböző kórképekben 50. Fontosabb laboratóriumi vizsgálatok daganatos megbetegedésekben és kezelésük

nyomonkövetésében

51. Terápiás gyógyszerszint követés (TDM) 52. A multidrog rezisztencia vizsgálata a klinikai laboratóriumban 53. Toxikológiai vizsgálatok helye a klinikai laborban

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az előadások és gyakorlatok anyagán kívül (saját jegyzet), a tantárgy elsajátításához elsődlegesen ajánlott a 2001-ben szerkesztett egyetemi jegyzet Dr. Kellermayer Miklós (szerk.): Klinikai biokémia, POTE Egyetemi Nyomda, Pécs, 284 oldal W. J. Marshall: Klinikai kémia (4. kiadás) Medicina Könyvkiadó Rt. 2003 Budapest ISBN 963-242-409-3 Előadások Hét Téma 1 A klinikai biokémia a modern medicinában. A labora-

tóriumi vizsgálati eredmények információs értéke

Oktató PROF. DR. KOVÁCS L. GÁBOR

2 A víz, Na+ és K+ egyensúly zavarai

PROF. DR. KOVÁCS L. GÁBOR

3 Plazma fehérjék rendellenességei


4 Plazmaenzimek


5 Szív- és harántcsíkolt izom betegségek laboratóriumi


diagnosztikája 6 Vas, porfirin és hemoglobin metabolizmus


7 Lipid anyagcsere rendellenességei, diagnosztikája


8 Májbetegségek.


9 Szénhidrát anyagcsere és a laboratóriumi vizsgálatok


jelentősége különböző endokrin megbetegedésekben Általános Orvostudományi Kar

279



10 Sav-bázis egyensúly


11 Vesebetegségek


12 A kalcium és magnézium anyagcsere zavarai, csont és


izületi betegségek laboratóriumi diagnosztikája 13 Táplálkozás és életkor. Toxikológia és gyógyszer

monitorozás labor diagnosztikai sajátosságai 14 Genetikus megbetegedések. Tumorok és tumor

markerek

PROF. DR. KOVÁCS L. GÁBOR PROF. DR. KOVÁCS L. GÁBOR

Gyakorlatok Hét Téma 1 Általános gyakorlati bevezetés a klinikai laboratóriumi vizsgálatokhoz – Beteg

előkészítés, mintavétel, mintakezelés (gyakorlatos foglalkozással) – Vizsgálatkérés – A vizsgálati eredmények információs értéke 2 A vér vizsgálata – A „vérkép” fogalomkörébe tartozó vizsgálatok és származtatott

értékei – A vérgáz paraméterek vizsgálata és értékelések – Véralvadási paraméterek laboratóriumi kontrollja 3 A vér oldott komponenseinek vizsgálata – Elektrolitok, fémek, nyomelemek,

szénhidrátok, lipidek, metabolitok 4 Plazmafehérjék vizsgálata – Enzimek, izoenzimek, immunglobulinok, transzport

fehérjék vizsgálati lehetöségei, és a vizsgálatok információs értéke 5 Speciális kémiai vizsgálatok – Hormon vizsgálatok – Gyógyszerszint vizsgálatok 6 Vizelet vizsgálatok – betegágy melletti /kis laboratóriumi/ és kémiai vizeletvizsgá-

latok, és információs értékük. (gyakorlatos foglalkozás) 7 Alapvető osztályos (ún. Point of Care) laboratóriumi vizsgálatok – gyakorlatos

foglakozás

280


Tantárgyleírások

Klinikai modul

BELGYÓGYÁSZAT: KLINIKAI IMMUNOLÓGIA – REUMATOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OOKKIR

PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOAIMM teljesített OOPBPR teljesített OOPPA2 teljesített Létszám: 5 – korlátlan

Tematika A klinikai immunológiai illetve reumatológiai alapismeretek megszerzése. A mozgásszervi panaszokkal bíró beteg vizsgálatának begyakorlása, a reumatológiai népbetegségek diagnosztikájának, kezelésének elsajátítása. Az alapvető klinikai immunológiai problémák (autoimmun betegségek, allergia, trasznplantáció, tumor immunológia, immunhiányos állapotok) megismerése. A félév elfogadásának feltételei Mozgásszervi beteg vizsgálatának gyakorlati elsajátítása. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más csoportok gyakorlatain. Vizsgakérdések Tételsor. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Intraneten elérhető oktatási anyag A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai (Czirják László, 2003) Reumatológia (egyetemi tankönyv, Medicina, 2001. szerk: Gömör Béla) Belgyógyászat (egyetemi tankönyv, Medicina, 2006; a szisztémás autoimmun kórképek fejezete) Előadások Hét Téma 1 Szisztémás autoimmun kórképek általános jellemzői.

Oktató PROF. DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ

Nem differenciált collagenosis. 2 Szisztémás lupus erythematosus.


3 Szisztémás sclerosis.


4 Sjögren syndroma. Gyulladásos myopathiák.


5 Systemás vasculitisek.


6 A szisztémás autoimmun kórképek korszerú gondozá-


sa és a kezelés alapelvei. 7 Primer és szekunder immundeficiens állapotok

DR. SÜTŐ GÁBOR

(infectiókhoz, anyagcsere megbetegedésekhez, malignus betegségehez, autoimmun betegségekhez társuló immunhiányos állapotok klinikuma). Infectio és immunológia. Általános Orvostudományi Kar

281

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 8 Szervspecifikus autoimmun betegségek. Allergiás

Általános Orvos Szak Oktató DR. SÜTŐ GÁBOR

betegségek általános jellemzői. Sürgősségi állapotok az allergológiában. 9 Tumor immunológia. Szervtransplantáció. 10 Nyaki fájdalom, brachialgia diagnosztikája, kezelése.

DR. KUMÁNOVICS GÁBOR DR. KISS CSABA

Alagútszindrómák. Derékfájás, ischialgia differenciáldiagnosztikája. A rheumatológiai betegségek fizioterápiás kezelése. Rehabilitáció a rheumatológiában. 11 Polyarthritisek, monarthritisek differenciáldiagnoszti-

DR SÜTŐ GÁBOR

kája. A spondylarthropathiák diagnosztikája és kezelése. 12 Rheumatoid arthritis diagnosztikája, kezelése.

DR KISS CSABA GYÖRGY

13 A köszvény diagnosztikája, kezelése. Kristály

DR. VARJÚ CECÍLIA

arthropathiák. Anyagcsere betegségek mozgásszervi következményei. Belgyógyászati betegségek mozgásszervi következményei. 14 Osteoporosis, osteoarthritis, osteoarthrosis.

DR. VARJÚ CECÍLIA

Gyakorlatok Hét Téma 1 Mozgásszervi beteg vizsgáltának gyakorlása, jellegzetes mozgásszervi eltérések

demonstrálása 2 Mozgásszervi beteg vizsgáltának gyakorlása, jellegzetes mozgásszervi eltérések

demonstrálása 3 Rheumatoid arthritis (korai, késői formák), systemás lupus erythematosus,

scleroderma, myositis, Sjögren syndroma. 4 Rheumatoid arthritis (korai, késői formák), systemás lupus erythematosus,

scleroderma, myositis, Sjögren syndroma. 5 Spondylitis ankylopoietica (Bechterew kór), arthritis psoriatica, egyéb seronegativ

spondylarthritis csoportba tartozó betegek 6 Spondylitis ankylopoietica (Bechterew kór), arthritis psoriatica, egyéb seronegativ

spondylarthritis csoportba tartozó betegek 7 Spondylitis ankylopoietica (Bechterew kór), arthritis psoriatica, egyéb seronegativ

spondylarthritis csoportba tartozó betegek 8 Arthritis urica, egyéb kristály arthropathiák 9 Arthritis urica, egyéb kristály arthropathiák 10 Súlyos osteoporosis (posztmenopauzális, szenilis, szekunder) 11 Súlyos osteoporosis (posztmenopauzális, szenilis, szekunder) 12 Osteoarthrosisos esetek (különböző ízületi manifesztációkkal) 13 Osteoarthrosisos esetek (különböző ízületi manifesztációkkal) 14 Gerinc betegségek

282


Tantárgyleírások

Klinikai modul

KLINIKAI RADIOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OOKKRA DR. BATTYÁNY ISTVÁN, egyetemi docens, klinika igazg


Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOPSPR teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Megismertetni a hallgatókat a hagyományos és a legmodernebb képalkotó diagnosztikai módszerekkel, a vizsgáló módszerek által adott információtartalommal, az esetleges szükséges előkészítéssel. Az oktatás alatt a leggyakoribb kórképek tipikus megjelenését, fontos és gyakori elváltozások kivizsgálásának algoritmusát mutatjuk be. Hangsúlyozni kívánjuk a radiológiai diagnózishoz szükséges klinikai adatok, anamnézis szükségességét. Az oktatás másik fontos eleme az intervenciós radiológiai módszerek, azok lényegének, eszközeinek ismertetése, a korábbi terápiás eljárásokhoz való viszonyának (sebészet, gyógyszerek, stb.), valamint a terápiás és anyagi előnyeinek bemutatása. Megismerteti a hallgatókkal az egyes képalkotó eljárások módszereit, információtartalmát, a radiológiai alapfogalmakat, a vizsgálatra való előkészítés módját, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges klinikai adatokat, a különböző intervenciós radiológiai és képalkotó módszerek javallatait, ellenjavallatait és kockázatát. A félév elfogadásának feltételei A félév elismeréséhez legfeljebb 2 gyakorlatról való (4 óra) hiányzást tartunk megengedethetőnek. Amennyiben a hiányzás ennél több, az index aláírására nem kerül sor. (Másik oktató gyakorlatán a hiányzás nem pótolható.) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs pótlási lehetőség. Vizsgakérdések A csoport (Általános radiológia) 1. A röntgensugárzás keletkezése. Fékezési és karakterisztikus sugárzás. 2. Diagnosztikai röntgenkészülékek főbb egységei. 3. A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai. A differenciális absorptio. 4. Computer tomographia: működési elve, alkalmazása, indikációja. 5. Mágneses rezonancia: főbb képalkotó módszerei és MR spektoszkópia. 6. Digitális radiographia. DSA. Digitális képrögzítés és továbbítás. Képmanipulációs módszerek. 7. UH diagnosztika fizikai alapja és módszerei. parenchymás szervek és erek vizsgálata. 8. Röntgen és UH kontrasztanyagok: mellékhatások és szövődmények és ezek kezelése. 9. Biológiai sugárhatás, sztochasztikus és determinisztikus sugárhatás. 10. Sugárvédelem. ALARA elv., személyi dozimetria, jogi szabályozás. 11. Virtualis endoscopia, indikációi, szerepe (helye) a vizsgálati módszerek között. 12. Kombinált képalkotó technikák, képfúzió, diagnosztikus eredményesség (PET, PET-CT, DSA-UH, DSA-MRI, SPECT-CT)


283

Tanrend 2007/2008


B csoport (Radiológiai diagnosztika) 1. A súlyos tüdőembólia diagnosztikája és diagnosztikus problémái. 2. Kóros hílusárnyék okai, differential diagnosztikája, vizsgálómódszerei. 3. Tüdőfibrosisok. Silicosis. Tüdőemphysema. A hörgők betegségei és felismerésük. 4. A tüdőtuberculosis röntgenmorphológiai jellemzői. A mellhártya megbetegedéseinek röntgen jelei 5. A tüdő daganatai. Diagnosztikai stratégia. 6. Nagyfelbontású (HRCT) vizsgálat szerepe a diagnosztikában, alkalmazási lehetőségei. 7. A tüdő röntgenvizsgálatának javallatai, módszerek és információk. A szükséges klinikai adatok. 8. cardiopulmonalis szemlélet. 9. A tüdő- vascularisatio megváltozása és okai. Artériás hypertonia és vénás pangás. 10. Gócárnyék a tüdőben, solitaer és multiplex kerekárnyékok. 11. A tüdőatelectasia és differential diagnosztikája. Tüdőgyulladások, a szükséges klinikai adatok. 12. A szív vizsgálómódszerei, a normális szív kontúrjai, congenitális szívbetegségek és diagnosztikájuk. 13. Szívbillentyű-hibák. Cor bovinum. Pericarditis, elkülönítésük módszerei. 14. Az aorta vizsgálata és az aorta betegségei, a CT és MR szerepe a diagnosztikában. 15. A mediastinalis tumor fogalma és elkülönítésének lehetőségei. 16. A mellkasvizsgálat heveny hasi folyamatokban. A rekesz röntgenvizsgálata, kóros rekeszállás, a rekesz betegségei. 17. A nyelőcső betegségeinek röntgenvizsgálata. Vizsgáló módszerek. 18. A gyomor röntgenvizsgálata, a normális gyomor röntgenképe és röntgenanatómiája. Gyomor és patkóbélfekély, vizsgálati taktika. A fekélybetegség szövődményei. Jó- és rosszindulatú gyomordaganatok. 19. Kettőskontrasztos vékonybélvizsgálat és információtartalma. Vékonybélbetegségek, ileitis terminalis. 20. Kettőskontrasztos vastagbélvizsgálat. A vastagbél gyulladásos betegségei. Vastagbél diverticulosis. A vastagbél daganatai. 21. A máj és epeutak, pancreas és lép képalkotó vizsgálatának javallatai, módszerei és információi 22. Májdaganatok differenciál diagnosztikája. 23. Képalkotó módszerek a vese és hugyutak vizsgálatára, javallataik, vizsgálati taktika. 24. ese gyulladásos betegségei, vesekő. 25. A vese térfoglaló folyamatainak vizsgáló módszerei, vizsgálati taktika. 26. Képalkotó vizsgálatok heveny hasi katasztrófákban. Postoperatív hasi szövődmények röntgendiagnosztikája. 27. Hasi és kismedencei cystás betegségek differenciál diagnosztikája. 28. Atherosclerosis pathofiziológiája, diagnosztikája és kezelése. 29. Az angiographiai vizsgálatok módszerei és eszközei, alapelváltozások. Indikációk és szövődmények 284


Tantárgyleírások

Klinikai modul

30. Phlebographiák (venographiák). 31. Az alsóvégtagi nyirokrendszer vizsgálati módszerei, lymphographia, javallatok, in-

formációk

32. A mélyvénás thrombosis diagnosztikája, klinikuma. 33. Lágyrészek (musculosceletaris rendszer) betegségei, azok diagnosztikája. 34. A csontok és izületek röntgendiagnosztikája. Csontpathológiai alapelváltozások. 35. A csontok és izületek heveny gyulladásos betegségei, gümőkórja és ezek klinikai

jellegzetességei. 36. Arthrosisok jellemzői. Spondylosis deformans. Csontáttétek keresésének vizsgálati taktikája 37. Jó- és rosszindulatú csontdaganatok és diagnosztikájuk. 38. Mammographia, klinikai mammographia. Galactographia, pneumocystographia. 39. Neurológiai képalkotó vizsgálatok javallatai és módszerei. 40. Akut agyi vascularis történések és ezek képi diagnosztikája. 41. A központi idegrendszer daganatainak és a gerincbetegségek képalkotó diagnosztikája. C csoport (Intervenciós radiológia) 1. Az intervenciós radiológia fogalma és módszerei. 2. Szelektív thrombolysis. Katéteres thrombectomia. 3. A vérzések interventiós radiológiai ellátása (embolisatio, sclerotisatio). 4. Célzott szövetmintavétel képalkotó eljárások segítségével. 5. Cystapunctio, drainage-ok (epe, vese, hólyag, stb.) 6. Intervenciós radiológiai tumorablatios módszerek, és indikációik. 7. Májdaganatok interventios radiológiája (selectiv cytostatikus kezelés, chemoembolisatio). (Indikáció, technika, eredményesség) A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Fráter, Palkó, Makó, Kollár, Battyáni: Radiológia. Egyetemi tankönyv. (Medicina, 2005.) Ajánlott irodalom: Berényi, Bognár, Horváth, Repa: Radiológia (Springer, 1997.) Előadások Hét Téma 1 A radiológia helye a medicinában. A képalkotó diag-

Oktató DR. BATTYÁNY ISTVÁN

nosztika múltja, jelene, jövője. Fogalmak. Előkészítés, a konzíliumkérő dokumentum. Igazságügyi vonatkozások. 1 Ultrahangdiagnosztika.


2 CT

DR. DÉRCZY KATALIN

2 MR

DR. DÉRCZY KATALIN

3 Hagyományos és digitális radiográfia. Új technikák


a radiológiában. A tüdő HRCT vizsgálata


285

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 3 Mellkasi diagnosztika. A tüdő vizsgálómódszerei,

Általános Orvos Szak Oktató DR. BATTYÁNY ISTVÁN

a szükséges klinikai adatok, javallata, információtartalma. Alapfogalmak, röntgenanatómia, alapelváltozások. A normális és a kóros tüdő képi sajátosságai, a sugárelnyelődés kóros megváltozásának okai é… 4 A tüdő gyulladásos betegségeinek röntgendiagnoszti-


kája. Pneumonia. TBC. Tüdőtályog. 4 Degeneratív tüdőbetegségek, fibrosisok, coniosisok.


A pleura megbetegedései, hydrothorax, pneumothorax. Jó- és rosszindulatú daganatok. A rekesz kóros elváltozásai. 5 A mediastinum röntgenanatómiája és vizsgáló módsze- DR. WENINGER CSABA

rei. A mediastinum megbetegedéseinek (gyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodások, térfoglaló folyamatok, nagyér és nyelőcső rendellenességek) diagnosztikája. 5 A szív és nagyerek vizsgálatának módszerei, a szüksé-

DR. DÉRCZY KATALIN

ges klinikai adatok javallata és információtartalma. A vítiumok diagnosztikája. A veleszületett szívbetegségek. A szívizom és a szívburok megbetegedései. Kis- és nagyvérköri hypertensio okozta szíve… 6 Kontrasztanyagok és alkalmazásuk (reakciók, szö-

DR. ROSTÁS TAMÁS

vődmények). 6 Heveny hasi megbetegedések (akut hasi katasztrófák),

DR. WENINGER CSABA

sérülések és postoperativ szövődmények képalkotó vizsgálata. A szükséges klinikai adatok. 7 Az emésztőtraktus vizsgálati módszerei, javallatai,

DR. DÉRCZY KATALIN

a szükséges klinikai adatok információtartalma. A nyelőcső, a gyomor és a duodenum betegségei és képalkotó diagnosztikája. Az operált gyomor. Az endoscopos és a radiológiai módszerek viszonya. 7 A vékony- és vastagbél vizsgálati módszerei, javalla-

DR. HARMAT ZOLTÁN

tai, a szükséges klinikai adatok információtartalma. E szervek betegségeinek képalkotó diagnosztikája. 8 A máj és az eperendszer vizsgálómódszerei, a vizsgá-


latok taktikája és információi a különböző betegségekben. A szükséges klinikai adatok. 8 A hasnyálmirigy és a retroperitoneum betegségeinek

DR. WENINGER CSABA

képalkotó diagnosztikája, a vizsgálatok javallatai. A lép betegségei és diagnosztikája. 9 Az urogenitalis rendszer (vese, mellékvese, ureter,

DR. DÉRCZY KATALIN

húgyhólyag, genitáliák) képalkotó diagnosztikája. Vizsgálati taktika, javallatok, a szükséges klinikai adatok.

286


Tantárgyleírások Hét Téma 9 A csontok és ízületek röntgenvizsgálata: A normális

Klinikai modul Oktató DR. HARMAT ZOLTÁN

csont. Kóros alapelváltozások. Traumatológiai diagnosztika. Congenitalis csont- és ízületi elváltozások. Az anyagcsere, a vitamin és a hormonháztartás zavarainak megjelenési formái. Degeneratív ízül… 10 Sugárvédelem


10 Neuroradiológia I. Neurológiai betegségek képalkotó

DR. WENINGER CSABA

diagnosztikája. Daganatok. Keringési betegségek és következményeik. 11 Neuroradiológia II. A koponya és a gerinc sérüléseinek DR. WENINGER CSABA

diagnosztikája. Képalkotó diagnosztika fül-orrgégészeti és szemészeti megbetegedésekben. 11 Izotópdiagnosztika.

PROF. DR. ZÁMBÓ KATALIN

12 Non-vascularis intervenciós radiológiai módszerek II.

DR. HARMAT ZOLTÁN

(a pancreas intervenciós radiológiája). Egyéb intervenciós radiológiai módszerek (percutan szövet- és vérmintavétel, cysta sclerotisatio, CT vezérelt beavatkozások). 12 Komplex angiológiai vizsgálatok (angiológiai alapis-


meretek, fizikális vizsgálatok, funkcionális tesztek, a laborleletek beillesztése a gondolkodásmenetbe, doppler UH vizsgálatok, CT és MR angiográfiák, a számított értékek). Atherosclerosis. 13 Vascularis intervenciós radiológiai módszerek I.

DR. ROSTÁS TAMÁS

(thrombus oldás, thrombus eltávolítás, érszűkületek katéteres kezelése). Stentek. 13 Vascularis intervenciós radiológiai módszerek II:

DR. ROSTÁS TAMÁS

embolisatio, vérzéscsillapítás, vérmintavétel, idegentest eltávolítás. TIPS. 14 Az intervenciós onkoradiológia elméleti alapjai.


Vascularis intervenciós radiológiai módszerek (onkoradiológiai intervenciók). 14 Az emlő és a felületes lágyrészek képalkotó diagnosz-

DR. SZALAI GÁBOR

tikája, intervenciós radiológiai beavatkozások. Gyakorlatok Hét Téma 1 A röntgenosztály szervezete és működése. Diagnosztikai röntgen készülékek

egységei. Sugárirányok. Analóg, digitális röntgen berendezések. Hálózatok (HIS, RIS). A röntgen felvétel készítése, film, kazetta. Sötétkamrai munka. 2 Ultrahang diagnosztika. Az UH készülék működési elve, a készülék főbb részei.

Parenchymás szervek és az erek vizsgálata. 3 A CT bemutatása, a készülék működési elve, főbb részei. Képrögzítés, képmanipu-

lációk, mérések. Hounsfield-skála. 3D képalkotás, CT angiográfia. Általános Orvostudományi Kar

287

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 4 A normális tüdő képe, mellkasfal, rekesz, pleura. A tüdő egységei, anatómiája.

Kóros tüdő alapelváltozások. Az intenzitás fokozatai. A homogenitás fogalma és változatai. A radiológiában szokásos méretek alakalmazása. 5 Tüdőembólia, toxikus tüdőkép (mérgezések, gyógyszerek). 6 Kontrasztanyagok a napi gyakorlatban. Báriumos és vízoldékony kontrasztanya-

gok indikációs területe. 7 Az emésztőtraktus alapelváltozásai: telődési hiány, többlet, pelotta-tünet. A nyelő-

cső anatómiája, fiziológiás szűkületei. Szűkület, achalasia, diverticulum, varicositas, oesophagitis. A nyelőcső daganatos megbetegedése. 8 A vékonybél anatómiája. Izolált vékonybél röntgen, CT vizsgálat. Gyulladások,

daganatok. 9 A vese vizsgálata (kivitelezés, stratégia). Kóros parenchyma és üregrendszeri

elváltozások. Fejlődési variánsok, rendellenességek. Vesekövesség, elfolyási akadályok. Gyulladások, tuberculosis, térfoglaló folyamatok. Az urether és a húgyhólyag elváltoz… 10 Csont és ízületi normális és kóros anatómia. Kóros csont alapelváltozások. Csont

és ízületi traumás eltérések, gyulladások, daganatok, fejlődési rendellenességek. 11 Máj és epevizsgálatok fajtái. Gócos májelváltozások. Epekövesség, gyulladás.

Daganatok, traumás eltérések. 12 Intervenciós radiológia. Szövetmintavétel, punkció, drainage. Angiographia (ana-

lóg, DSA). PTA, thrombolysis, vérzések diagnosztikája, kezelése. Angiológiai alapvető vizsgálatok, nyomásmérések, mini doppler. 13 Intervenciós oncoradiológia. Daganatok angiographiás jelei. Selectiv cytostatikus

kezelés, embolisatio. Praeoperetiv embolisatio jelentősége. Daganatok vérzésének ellátása. A nyelőcső, a vastagbél, az epeutak daganatainak radiológiai vonatkozásai (st… 14 Lymphographia, phlebographia, cavographia indikációs területe, kivitelezése.

288


Tantárgyleírások

KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 6 + 22 = 56

Klinikai modul

OOKME2 PROF. DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Előfeltétel: OOPME1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A Közegészségtan tárgy második félévében a népegészségügyi kihívásokat jelentő nem fertőző (fertőző) betegségek részletes, epidemiológiai ismertetése történik, külön hangsúlyt fektetve a primer/szekunder prevenció lehetőségeire. Gyakorlati oldalról a fertőző betegségek megelőzésének lehetőségeinek bemutatása történik. A kuratív medicina mellett az általános orvosok számára fontos, hogy a betegségek megelőzésének lehetőségével, alkalmazási módjával is tisztában legyenek; a tárgy feladata a preventív szemlélet kialakítása. A félév elfogadásának feltételei Az gyakorlatokon való részvétel kötelező, melyet katalógussal ellenőrzünk. 2×2 óra hiányzás megengedett, e felett a tárgy aláírását megtagadhatjuk. A kollokvium előtt írásbeli minimumvizsgát tesznek a hallgatók. A kollokvium elégtelen, ha a hallgató nem éri el a 90%-os eredményt. (Ennek kérdéseit az Általános orvosi ismeretek című tesztgyűjtemény Megelőző orvostan és népegészségtan fejezetének kérdései közül választjuk ki.) Távolmaradás pótlásának lehetőségei A kollokvium során a megadott vizsgakérdésekből három tételt kell húzni, a három jegy átlaga adja a kollokviumi jegyet. (Bármelyik részjegy elégtelen minősítése esetén a kollokviumi jegy elégtelen.) A hallgatóknak lehetőségük van a második félév végén rendezett tanulmányi versenyen (Fenyvessy-emlékverseny) részt venni, melynek sikeres teljesítése (jó vagy jeles érdemjegy) a kollokviumi jegyet kiválthatja. Vizsgakérdések A: Az epidemiológia alapjai és a nem fertőző betegségek epidemiológiája 1. Az ÁNTSZ felépítése, szervezeti rendszere, feladatai. WHO programok 2. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése. Mintavétel, reprezentativitás, validitás 3. Az epidemiológiai vizsgálatok felosztása, zavaró tényezők, hibák 4. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok 5. A molekuláris epidemiológiai vizsgálatok jelentősége (az expozíciót, a biológiai hatást és a betegséget jelző markerek, az egyéni érzékenység markerei) 6. A molekuláris epidemiológiában használatos molekuláris biológiai módszerek 7. Demográfiai módszerek, korfaelemzés 8. A népességszám változásai: natalitás, fertilitás, reprodukció, magzati veszteségek, mortalitás 9. Mortalitási mutatók 10. Morbiditási mutatók 11. A tápláltsági állapot vizsgálata 12. Túltápláltság, arányaiban helytelen táplálkozás. Malnutríciók 13. Táplálékintolerancia, táplálékallergia, táplálékaverzió Általános Orvostudományi Kar

289

Tanrend 2007/2008


14. A makro- és mikronutriensek csökkent és túlzott fogyasztásának következményei 15. Az egészséges táplálkozás 16. A táplálkozás és a daganatok 17. Az élelmiszerek által közvetített kémiai ártalmak. Ételmérgezés 18. Közétkeztetés, élelmiszerbiztonság 19. Egészségügyi ellátó rendszerek, finanszírozás, menedzsment. Minőségbiztosítás 20. A gyermek- és serdülőkor egészségtana. Egészségfejlesztés, egészségnevelés 21. Az öregedés egészségtana 22. A pszichés betegségek járványtana 23. Az alkoholfogyasztás epidemiológiája 24. Az aktív és passzív dohányzás hatása az egészségre 25. A drogfogyasztás hatása az egészségre 26. A diabetes mellitus epidemiológiája 27. A kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek epidemiológiája 28. A hipertónia járványtana 29. Az oszteoporózis epidemiológiája 30. A genetikai betegségek epidemiológiája 31. Erőszakos halálozás, balesetek, öngyilkosság járványtana 32. A daganatképződés többlépcsős mechanizmusa. Az onkogének és a tumorszup33. 34. 35. 36. 37. 38.

presszor gének szerepe a karcinogenezisben A daganatos betegségek epidemiológiája A daganatos betegségek molekuláris epidemiológiája A daganatprevenció lehetőségei. Daganatok és öröklődés A primer prevenció Szekunder prevenció, szűrővizsgálatok A tercier prevenció

B: Környezet- és foglalkozás-egészségtan 1. Ökológiai és humánökológiai alapfogalmak 2. Környezetszennyezés, környezetvédelem 3. Vízkészlet. Vízigények. Hidrológiai ciklus 4. Az ivóvíz jellemzői (fluorid, jodid, keménység). Indikátorok. Higiénés vízvizsgálatok 5. Vízbeszerzési formák. Az ivóvíztisztítás és a vízellátás formái 6. A vízszennyezés hatása az egészségre (higany, arzén, azbesztrost, cianid). Vízjárványok 7. A szennyvizek jellemzői, szennyvíztisztítás 8. Talajszennyezés. Talajerózió 9. Levegőszennyezés, levegőszennyeződés, levegőszennyezettség. Szmog 10. Az allergiás megbetegedések prevenciója. Aerobiológiai vizsgálatok 11. Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai 12. Sztochasztikus és determinisztikus hatás jellemzői 13. A nem ionizáló sugárzások biológiai hatásai 290


Tantárgyleírások

Klinikai modul

14. Az elektromágneses terek egészségre kifejtett hatása 15. Település-egészségtan, épületek, lakások elégtelen szerkezete és funkciója, beltéri

légszennyező anyagok hatása, „sick building syndrome”

16. A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés egészségtana. A turizmus hatása az egész-

ségre

17. A veszélyes anyagok nyilvántartása, kémiai biztonság 18. Veszélyes kémiai anyagok biológiai hatásának vizsgálata (mutagenitási, genotoxi-

kológiai vizsgálatok)

19. A hulladékok egészségtana, a veszélyes hulladékok minősítése, kezelése 20. Foglalkozási daganatok etiológiája, prevenciója 21. A foglalkozás-egészségügy célja, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működése,

feladatai. Munkavédelem

22. A hőmunka egészségtana 23. A magas légköri nyomáson végzett munka hatása az egészségre 24. A zaj és a vibráció hatása az egészségre 25. A pneumokoniózisok epidemiológiája 26. A szilikózis és az azbesztózis epidemiológiája 27. Toxikológiai alapfogalmak 28. Nehézfémek toxikológiája 29. Szén-monoxid, szén-dioxid, klórgáz, ammónia toxikológiája 30. A savak és lúgok toxikológiája 31. A szerves oldószerek 32. Peszticidek toxikológiája: felosztás, a környezetre és az egészségre gyakorolt ha-

tás. A peszticidekkel dolgozók védelme

33. A klórozott szénhidrogének toxikológiája 34. A szerves foszforsav-észterek, karbamátok és a tiokarbamátok toxikológiája 35. Fenoxi-alkánok, bipiridilek, fenolok és krezolok toxikológiája 36. A műanyagok toxikológiája

C: A fertőző betegségek epidemiológiája 1. Járványtani alapfogalmak, a fertőző betegségek csoportosítása 2. A járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgató erői 3. A fertőző betegek (be- és kijelentése, fertőző betegek nyilvántartása és elkülönítése, járványügyi megfigyelés és zárlat) 4. Járványügyi laboratóriumi vizsgálatok 5. Fertőző betegségek molekuláris epidemiológiája 6. Fertőtlenítés, dezinszekció, deratizáció 7. Sterilezés 8. Védőoltási alapfogalmak 9. Életkorhoz kötött védőoltások 10. A nem életkorhoz kötött védőoltások 11. A typhus abdominalis, a paratyphus és a kolera járványtana


291

Tanrend 2007/2008


12. A bacillaris dysenteria, a campylobacteriosis, az E. coli okozta enteritisek és

a yersiniosisok járványtana

13. A Hepatitis A és E vírus, a rotavírus, calicivírus és egyéb enterovírusok okozta fer-

tőzések járványtana

14. A poliomyelitis anterior acuta és a kullancs-encephalitis járványtana 15. Az ascariasis, az enterobiasis, a trichuriasis, a giardiasis és az amoebiasis járvány-

tana

16. A salmonellosisok és a Staphylococcus okozta toxikoinfekciók járványtana 17. A Bacillus cereus, a Clostridium perfringens és a Clostridium botulinum okozta

toxikoinfekciók járványtana

18. A skarlát és a meningitis epidemica járványtana 19. A diphtheria és a pertussis járványtana 20. A tuberculosis és a lepra járványtana 21. A Haemophilus influenzae okozta megbetegedések és a legionellosis járványtana 22. A morbilli, a varicella és a rubeola járványtana 23. Az influenza és a nem influenzavírus okozta akut légúti fertőzések járványtana 24. A parotitis epidemica és a mononucleosis infectiosa járványtana 25. A Lyme-borreliosis, a febris recurrens és a pestis járványtana 26. Trópusi betegségek járványtana (malária, sárgaláz) 27. A rabies járványtana 28. A Hepatitis B, C, D vírus okozta fertőzések járványtana 29. A tetanusz és a gázgangréna járványtana 30. A pediculosis és a scabies járványtana 31. A nemi úton terjedő fertőző betegségek járványtana 32. Az AIDS járványtana 33. A zoonózisok járványtana (toxoplasmosis, echinococcosis, trichinellosis, listerio-

sis)

34. A prion fertőzések járványtana 35. A nozokomiális fertőzések járványtana 36. Bioterrorizmus. A biológiai fegyverek típusai 37. Az újonnan megjelenő fertőző betegségek járványtana

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (megjelenés alatt, 2007) Ajánlott irodalom: EmberI. (szerk.): Környezet-egészségtan (megjelenését követően) Ember–Kiss–Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója Ember I.: Környezetünk és a rák Ember–Kiss–Agócs: A táplálkozás és a rák Kiss–Ember: Molekuláris epidemiológia Kertai P.: Megelőző orvostan Kienle–Szűcs–Kiss–Ember: A fertőző betegségek epidemiológiája

292


Tantárgyleírások

Klinikai modul


Oktató

1 Molekuláris epidemiológiai bevezető

DR. KISS ISTVÁN

1 Kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

2 Cerebrovaszkuláris betegségek epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

2 Hipertónia epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

3 Diabétesz epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

3 Oszteoporózis epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

4 Mentális betegségek epidemiológiája. A szenvedélybe- DR. KISS ISTVÁN

tegségek epidemiológiája 4 Kábítószer fogyasztás hatása az egészségre. Dohány-


zás epidemiológiája, dohányzás és daganatok 5 Alkoholfogyasztás epidemiológiája

DR. KISS ISTVÁN

5 Erőszakos halálozások, balesetek epidemiológiája.

DR. KISS ISTVÁN

Az öngyilkosság epidemiológiája 6 Daganatos betegségek epidemiológiája, Daganatre-


giszter 6 A daganatok molekuláris epidemiológiája


7 A karcinogenezis patomechanizmusa


7 Daganatprevenció, szűrővizsgálatok

DR. KISS ISTVÁN

8 Munkaegészségtan / Foglalkozás-egészségtan

DR. HORVÁTH JÓZSEF ATTILA

8 Foglalkozási eredetű daganatok. (Nozokomiális erede-


tű daganatok; terápia indukálta daganatok) 9 Szerves mérgek toxikológiája

DR. VARGA CSABA

9 Szervetlen mérgek toxikológiája

DR. VARGA CSABA

10 A fertőző betegségek epidemiológiája


10 A fertőző betegségek molekuláris epidemiológiája


11 Légúti fertőző betegségek epidemiológiája

GYÖNGYI ZOLTÁN

11 Hepatitiszek (Enterális fertőző betegségek epidemio-

GYÖNGYI ZOLTÁN

lógiája) 12 STD AIDS

DR. KISS ISTVÁN

12 Parazitás megbetegedések epidemiológiája

DR. VARGA CSABA

13 A prionbetegségek epidemiológiája

DR. VARGA CSABA

13 Védőoltások „surveillance” rendszerek

DR. KISS ISTVÁN

14 A nem fertőző és fertőző nozokomiális betegségek


epidemiológiája 14 Bioterrorizmus. Az újonnan felmerülő „reemering”


betegségek jelentősége


293

Tanrend 2007/2008


Szemináriumok Hét Téma 1 Nem fertőző betegségek epidemiológiája: Klinikai szociális esettanulmány készí-

tésének szempontjai 2 Nem fertőző betegségek epidemiológiája: Szűrő vizsgálatok 3 Nem fertőző betegségek epidemiológiája: Direkt és indirekt standardizálás 4 Nem fertőző betegségek epidemiológiája: Kockázatbecslés, kémiai biztonság 7 Éttermek közegészségügyi, járványügyi szempontból történő szemléje és értékelé-

se 8 Foglalkozás-egészségügy, üzemorvosi hálózat szerkezete, működése, munkavéde-

lem 9 Fertőző betegségek kontrolljának gyakorlati vonatkozásai 10 Hygiéne a betegellátó intézményekben, sterilizálás és fertőtlenítés, rovar és rágcsá-

ló irtás 11 A genetikai epidemiológia alapjai. Genetika a közegészségügyben. Genomika. 13 Az egészségfejlesztés gyakorlati vonatkozásai. 13 A Nemzeti Népegészségügyi Program, a „SWOT” analízis készítésének szempont-

jai 14 A kliniko-szociális esettanulmány értékelése

Gyakorlatok Hét Téma 5 Hematotoxikológia 6 Genotoxikológiai vizsgálatok 12 Közegészségügyi járványügyi parazitológiai gyakorlatok

294


Tantárgyleírások

ONKOLÓGIA Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28

Klinikai modul

OOKONK PROF. DR. MANGEL LÁSZLÓ Előfeltétel: OOPSPR teljesített OOPPA2 teljesített Létszám: 1 – 150

Tematika Tantárgy szerepe a képzés céljainak megvalósításában: A daganatos megbetegedések biológiai tulajdonságainak és klinikumának megismerése, annak bemutatása, hogy a daganatos betegek eredményes kezelése csak összehangolt csoportmunkával lehetséges. A gyakorló orvosok szerepének meghatározása a daganatok keletkezésének megelőzésében, korai felismerésében és a daganatos betegek ellátása, gondozása során. Rövid tematika: A daganatok etiológiája, kialakulásuk, progressziójuk biológiája. A daganatok epidemiológiája, osztályozása, kórismézése, a stádiumba-soroláshoz szükséges vizsgálatok. A korszerű kezelés lehetőségei (műtét, sugár-, gyógyszeres, hormon-, immunterápia) és ezek eredményei az egyes daganattípusoknál. A kezelések korai és késői szövődményei, ezek lehetséges elhárítása. Onkológiai sürgősségi állapotok és kezelésük. Szupportív és palliatív kezelés, fájdalomcsillapítás és a betegek pszichés vezetése. A félév elfogadásának feltételei Két igazolatlan hiányzás (akár előadás, akár gyakorlat) esetén még vizsgára bocsátható a hallgató. Három vagy ennél több hiányzás esetén viszont már nem. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vizsgakérdések Tételsor szóbeli vizsgához: 1. Tumorbiológia alapjai 2. Onkológiai sebészet alapjai 3. Sugárfizika alapjai 4. Besugárzókészülékek 5. Sugárterápiás tervezés, sugárvédelem 6. Kemoterápia alapjai 7. Hormonkezelés alapjai 8. Biológiai terápiák 9. Daganatos betegek fájdalomcsillapítása 10. Pszichoonkológia 11. Sürgősségi állapotok az onkológiában 12. Palliatív kezelések 13. Fej-nyak daganatok 14. Tüdődaganatok 15. Emlőrák 16. Nyelőcső-és gyomorrák 17. Hasnyálmirigy és máj daganatok 18. Kolorektális daganatok 19. Bőrtumorok Általános Orvostudományi Kar

295

Tanrend 2007/2008


20. Melanoma malignum 21. Lágyrész- és csontdaganatok 22. Idegrendszeri daganatok 23. Nőgyógyászati tumorok 24. Urológiai daganatok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kopper László–Jeney András (szerk.): Onkológia. A génektől a betegágyig. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest. 2002 Németh györgy (szerk.): Sugárterápia. Springer Kft. 2001 Szántó János (szerk): Klinikai onkológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó. 2005 Rubin: Clinical Oncology. A Multidisciplinary Approach for Physicians and Students. 8th ed. 2001, WB Saunders Co, ISBN 0-7216-7496-8 Előadások Hét Téma 1 Az onkológiai disciplina: a daganatok biológiai sajá-

Oktató MANGEL LÁSZLÓ

tosságai, stádium-meghatározás, daganatok kezelésének alapjai 2 Sugárterápiás eljárások, sugárfizika

GULYBÁN ÁKOS

3 Sugárbiológia alapjai, sugárvédelem

SÁFRÁNY GÉZA

4 Onkológiai sebészet

DR. PAPP ANDRÁS

5 Onkológiai szisztémás kezelések elmpéleti alapjai

HORVÁTH ZSOLT

6 Fej-nyak daganatok

TAKÁCSI-NAGY ZOLTÁN

7 Gastrointestinalis daganatok

DR. FARKAS RÓBERT

8 Tüdődaganatok

CSERE TIBOR

9 Emlődaganatok

MANGEL LÁSZLÓ

10 Urológiai daganatok

DR. FARKAS RÓBERT

11 Nőgyógyászati tumorok

DR. BELLYEI SZABOLCS

12 Idegrendszeri daganatok

MANGEL LÁSZLÓ

13 Bőrtumorok, csont- és lágyrészdaganatok

DR. BELLYEI SZABOLCS

14 Onkológiai rehabilitáció, palliatív ellátás, fájdalomcsil- MISZLAI ZSUZSANNA

lapítás Gyakorlatok Hét Téma 1 Onkológiai kezelés folyamata, onkoterápiás terv, minőségbiztosítás 2 Kemoterápia, hormonkezelés, immunterápia indikációi, kivitelezése a gyakorlat-

ban 3 Sugárterápiás berendezések bemutatása 4 Sugárterápiás tervezés, képfúzió 5 Gastrointestinalis tumorok, esetbemutatások

296


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 6 Fej-nyak tumorok, tüdődaganatok, esetbemutatások 7 Emlő és bőrtumorok, esetbemutatások 8 Idegrendszeri daganatok, esetbemutatások 9 Urológiai tumorok kezelése, esetbemutatások 10 Nőgyógyászati tumorok kezelése, esetbemutatások 11 Áttétek és disszeminált betegség ellátása, esetbemutatások 12 Palliatív kezelések és onkológiai sürgősségi állapotok 13 Pszichoonkológia 14 Fájdalomcsillapítás, esetbemutatások


297

Tanrend 2007/2008


ORTOPÉDIA Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKORT PROF. DR. ILLÉS TAMÁS, egyetemi tanár Előfeltétel: OOANEA teljesített OOPPA2 teljesített Létszám: 5 – korlátlan

Tematika Az orthopaedia, mint mozgásszervi betegségekkel foglalkozó diszciplina, bármely általános orvos működési területén előfordulhat és mint ilyen, elengedhetetlenül szükséges a mindenkori gyakorlat számára. Az oktatás célja a veleszületett, szerzett mozgásszervi betegségek, valamint a degeneratív mozgásszervi betegségek aethiológiájának, pathológiájának, pathomechanizmusának, klinikai tünetrendszerének, diagnózisának, konzervatív és műtéti kezelésének, utókezelésének és rehabilitációjának oktatása. A félév elfogadásának feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott számú hiányzás felett a félév nem elfogadható. Kollokviumon való megfelelés. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Távolmaradás pótlására lehetőség van, amennyiben ez nem ütközik egyéb gyakorlatokba, ill. más tantárgy óráival. Távolmaradás pótlása csak a regulárisan meghirdetett órák alatt lehetséges. Két gyakorlatról indokolt okból történő távolmaradás más gyakorlatvezetőnél, annak igazolásával pótolható. Vizsgakérdések Szigorlati követelmények: Előadások anyaga Hivatalos tankönyv Gyakorlatokon elsajátított vizsgáló és diagnosztikus eljárások. Kollokviumi kérdések: 1. Izületi mozgások, izomerő mérése 2. Járás valamint a sántítás és típusai 3. Izületi mozgáskorlátozottság (contractura – ankylosis). 4. Csont-izületi tuberculosis 5. Osteomyelitis chronica és formái 6. Osteomyelitis acuta 7. Csontdaganatok diagnosztikája és kezelési elvei 8. Csontképző daganatok 9. Porcképző daganatok 10. Csontvelő eredetű daganatok 11. Daganatszerű csontelváltozások 12. A csont border-line tumorai 13. Veleszületett csípőficam etiológiája és patológiája 14. Veleszületett csípőficam klinikai és Rtg tünetei 298


Tantárgyleírások

Klinikai modul

15. Veleszületett csípőficam kezelése. 16. Epiphyseolysis capitis femoris 17. Transitoricus coxitis, coxa saltans 18. Osteochondritis deformans juvenilis coxae 19. Gyermekkori cerebral paresis 20. Veleszületett dongaláb etiológiája ás pathológiája 21. Veleszületett dongaláb kezelése 22. Sajkaláb 23. Injectios contracturák 24. Aseptikus csontnecrosisok 25. Végtag equalizáció 26. Gerincvelő záródási zavarok 27. Funkcionalis scoliosis, helytelen tartás 28. Idiopathiás struktúrális scoliosis 29. Ismert etiológiájú scoliosisok 30. Spondylarthritis ankylopoetica 31. Scheuermann-féle megbetegedés 32. Derékfájás (lumbago, lumboischialgia) 33. Discus hernia 34. Lumbalis instabilitás 35. Canalis spinalis stenosis 36. Csípőizület prearthrotikus állapotai 37. Coxarthrosis (tünettana, kezelése) 38. Necrosis capitis femoris 39. Izületi protézisek 40. Izületi protézisek szövődményei 41. Arthrosisok alternatív műtéti kezelésének lehetőségei 42. Protrusio acetabuli 43. Térdizületi prearthrotikus állapotok 44. Gonarthrosis (tünettana kezelése) 45. Habituális patella ficam 46. Meniscus sérülés 47. Térd szalagsérülések 48. Chondromalatia patellae 49. Popliteális cysták, hydrops gen. 50. Arthroscopia és lehetőségei 51. Hallux valgus, digitus malleus, digitus quintus varus 52. Pes planovalgus 53. Alsó végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck) 54. Lábcsontok steril necrosisai 55. A vállizület degeneratív megbetegedései


299

Tanrend 2007/2008


56. Impigement syndroma 57. Rotáttor köpeny szakadás 58. Syndroma cervicobrachialis 59. Habituális vállficam 60. Torticollis congenita 61. Epicondylitis humeri 62. Dupuytren contractura 63. Osteoarthritis cubiti 64. Ínhüvely gyulladások 65. Osteoporosis és ortopédiai vonatkozásai 66. Csontpótlás az ortopédiában

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Szendrői Miklós: Az ortopédia tankönyve. Semmelweis Kiadó Budapest 2005. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. A járás valamint az ortopéd betegségek

Oktató PROF. DR. ILLÉS TAMÁS

tünettana. 2 Veleszületett csípőficam

PROF. DR. BELLYEI ÁRPÁD

3 Gyermekkori lábdeformítások

PROF. DR. KRÁNICZ JÁNOS

4 A gerinc deformítások

PROF. DR. ILLÉS TAMÁS

5 Gyermekkori cerebral paresis


6 Asepticus necrosisok és a Perthes


7 Vállizület betegségei

DR. SZABÓ ISTVÁN

8 Prearthroticus állapotok


9 Arthrosisok alternatív kezelése


10 Endoprotetika


11 Felnőtt láb és statikai elváltozásai


12 A térdizület akut és krónikus megbetegedései

DR. THAN PÉTER

13 Derékfájás és okai


14 Csontdaganatok


Gyakorlatok Mozgásszervi betegvizsgálat.

300


8. szemeszter

Bőrgyógyászat ..........................................................................OOKBOR........302 Fül-Orr-Gégegyógyászat ..........................................................OOKFUL ........307 Gyógyszertan 3.........................................................................OOKGT3 ........312 Belgyógyászat: Haematológia ..................................................OOKHAE........317 Igazságügyi orvostan................................................................OOKIGU.........320 Orális medicina.........................................................................OOKORM.......326 Sebészet 1.................................................................................OOKSE1 .........329 Traumatológia ..........................................................................OOKTRA........332 Sebészet gyakorlat....................................................................OORSEB.........336

Tanrend 2007/2008


BŐRGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

OOKBOR DR. SZEPES ÉVA, klinikai főorvos, tantárgyfel. Előfeltétel: OOAIMM teljesített OOPBPR teljesített OOKGT2 teljesített Létszám: 5 – 120

Tematika A tantárgy magába foglalja a bőr élettanára, anatómiájára, szövettanára vonatkozó alapismereteket, valamint a dermatológiai terminológiát. Tárgykörébe tartoznak a különböző (fertőzéses, immunológiai, metabolikus, proliferatív) etiológiájú leggyakoribb bőrbetegségek, továbbá a belbetegségek bőrtünetei. A betegvizsgálatban való jártasságot, az alapvető diagnosztikai eljárásokat és terápiás elveket is elsajátítják a hallgatók. A félév elfogadásának feltételei Maximális hiányzások mennyisége nem haladhatja meg a 3 hetet. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Indokolt esetben előre egyeztetett létszám szerint más csoportok gyakorlatain való részvétel, mely a gyakorlati oktatást nem akadályozza. Vizsgakérdések 1. a. A bőr szerkezete. A hám. Az elszarusodás. b. Lupus erythematodes chronicus discoides. Systemas lupus erythematosus 2. a. Az irha szerkezete. A bőr érrendszere. A bőr idegei. b. Scleroderma circumscriptum. Progresszív systemas sclerosis. 3. a. A bőrön át történő felszívódás. A bőr baktériumflórája. A bőr funkciói. b. Varicella. Herpes zoster. Nodus mulgentium. Molluscum contagiosum. 4. a. A faggyúmirigy és a faggyútermelés, a verejtékmirigyek és a verejtéktermelés. A verejtéktermelés zavarai. A verejtékmirigyek betegségei. b. Gingivostomatitis herpetica. Herpes simplex. Herpes progenitalis. Herpangina. 5. a. Rákelőző állapotok. Intraepidermalis carcinomák. 6. a. A bőrbetegségek belső kezelésében használt szerek. b. A férfi és női gonorrhoea diagnózisa és kezelése. 7. a. Kórszövettani alapfogalmak a bőrgyógyászatban. 8. a. Eczemák felosztása. Kontakt dermatitis. b. A gombás betegségek vizsgáló módszerei, profilaxis. Mycosis interdigitalis pedis. Intertrigo mycotica. Pityriasis versicolor. 9. a. Microbás eczemák. Dysidrosis. b. Szexuálisan terjedő betegségek. Urethritis non-gonorrhoica. Balanitisek. Trichomoniasis. 10. a. Seborrhoeas eczema. Degenerativ eczema, stasis dermatitis. Eczemák kezelése. b. Psoriasis vulgaris és szövődményei. 11. a. A bőrfüggelékekre lokalizálódó pyodermák. Folliculitis. Folliculitis sclerotisans nuchae. Folliculitis necrotica. b. Dermatomyositis. Periarteritis nodosa. 302


Tantárgyleírások

Klinikai modul

12. a. Gyógyszerexanthema és kezelése. b. Verruca vulgaris. Verruca plana juvenilis. Condyloma acuminatum. 13. a. Tuberculotikus infekció és immunitás. Lupus vulgaris. Hyperergiás kórképek.

A bőrgümőkór kezelése. b. Seborrhoea. Acne. Rosacea, rhinophyma. 14. a. Fonalgombák okozta betegségek. Trichophytia superficialis.

Trichophytia profunda. 15. a. Belsőszervi malignus daganatok bőrtünetei. Metastasisok. Paraneoplasiák.

Acanthosis nigricans. b. Pemphigoid. Dermatitis herpetiformis (Duhring). 16. a. Treponema pallidum biológiája. A syphilis lefolyása. b/ Sarcoidosis. Histiocyta

burjánzással járó betegségek. 17. a. Cutan T sejtes lymphomák. Jóindulatú bőrtumorok

(fibroma, keloid, angioma senile, leiomyoma, lipoma). b. Bacillusok okozta bőrbetegségek. Erythrasma, Erysipeloid, anthrax.

Actinomycosis. A gombás betegségek kezelése. 18. a. Elsődleges elemi jelenségek. b. Carcinoma basocellulare. 19. a. Másodlagos elemi jelenségek. b. Scabies. Kullancs-csípés. Rovarcsípések. Pediculosis. Myiasis. 20. a. A szájnyálkahártya betegségei. b. Melanosis circumscripta preblastomatosa. Melanoma malignum. 21. a. Vascularis purpurák. b. Carcinoma spinocellulare. A bőrrákok terápiája. 22. a. A hajzat és a szőrzet betegségei; Hypertrichosis és hirsutismus, alopéciák. b. Festékes anyajegyek. 23. a. Lichen ruber planus. Pityriasis rosea. 24. a. Furunculus. Carbunculus. Paronychia coccogenes. Hidradenitis axillaris. b. Pemphigus csoportba tartozó kórképek. 25. a. Ekthyma. Granuloma teleangiectaticum. Pyoderma vegetans. b. A nemibetegségek társadalmi vonatkozásai. AIDS. 26. a. Erysipelas. Cellulitis. b. Vasculitis nodularis. Panniculitis. Panarteritis nodosa. 27. a. Impetigo. Impetigo bullosa neonatorum. Angulus infectiosus oris. b. Erythema exsudativum multiforme. Erythema nodosum. 28. a. Prurigo. Pruritis. Erythroderma. b. A syphilis laboratóriumi diagnosztikája. 29. a. Atopias dermatitis és a csecsemőkori eczemák. b. Diabeteshez társuló bőrelváltozások. 30. a. Az allergiás érzékenység kimutatására szolgáló próbák.

Az allergiás bőrbetegségek kezelésének általános elvei. b. Kaposi sarcoma.


303

Tanrend 2007/2008


31. a. Az allergiás reakciók osztályozása.

Az allergiás reakció mechanizmusa, mediátorok. b. Photodermatosisok. 32. a. Sebészeti és fizikális kezelési eljárások. b. A vénák betegségei; Varicositas, thrombophlebitis.

Mélyvéna-thrombosis. Syndroma postthromboticum. Ulcus cruris. 33. a. A külső kezelés és formái. b. A korai és késői syphilis. Syphilis connatalis. 34. a. Urticaria. b. A porphyrin-anyagcsere betegségei.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv: Dobozy A., Farkas B., Horváth A., Hunyadi J., Schneider I.: Bőrgyógyászat, Eklektikon Kiadó és Nyomdai Szolgáltató Kft., Budapest, 2001 Fakultatív felkészülési anyag: Husz S., Regdon G.: Helyi kezelés a bőrgyógyászatban. Scriptum Kft., Szeged, 1991 Előadások Hét Téma

Oktató

1 Bevezetés, a bőr szerkezet és funkciói

DR. BATTYÁNI ZITA

1 Elemi jelenségek

DR. BATTYÁNI ZITA

2 Gennykeltők okozta bőrbetegségek

DR. SZEPES ÉVA

2 Bacilláris bőrbetegségek

DR. SZEPES ÉVA

3 Gombás bőrbetegségek

DR. SZEPES ÉVA

3 Gombás bőrbetegségek

DR. SZEPES ÉVA

4 Vírus okozta bőrbetegségek

DR. SZEPES ÉVA

4 Klasszikus nemi betegségek, Syphilis és gonorrhoea

DR. BATTYÁNI ZITA

5 Egyéb szexuális úton terjedő betegségek

DR. BATTYÁNI ZITA

5 Immunpatológiai alapfogalmak, Urticaria

DR. SZEPES ÉVA

6 Vasculitisek és purpurák

DR. SZEPES ÉVA

6 Gyógyszerallergia

DR. SZEPES ÉVA

7 Eczema

DR. SZEPES ÉVA

7 A kötőszövet betegségei

DR. SZEPES ÉVA

8 Vesiculobullosus betegségek

DR. SZEPES ÉVA

8 Állati élősködők okozta bőrbetegségek

DR. BATTYÁNI ZITA

9 A bőr daganatos betegségei I.

DR. BATTYÁNI ZITA

9 A bőr daganatos betegségei II.

DR. BATTYÁNI ZITA

10 Seborrhoesás betegségek

DR. SZEPES ÉVA

10 Granulomás bőrbetegségek, az elszarusodás zavarai,

DR. BATTYÁNI ZITA

a bőrfüggelék betegségei 304




11 Anyagcsere-betegségekkel járó bőrelváltozások

DR. BATTYÁNI ZITA

11 A porfirin-anyagcsere betegségei

DR. BATTYÁNI ZITA

12 Fizikai tényezők által okozott bőrelváltozások

DR. BATTYÁNI ZITA

12 Keringési betegségek bőrtünetei

DR. SZEPES ÉVA

13 Bőrgümőkór

DR. SZEPES ÉVA

13 Helyi kezelési eljárások

DR. SZEPES ÉVA

14 Systhemas kezelések

DR. BATTYÁNI ZITA

14 Paraneoplasias bőrtünetek

DR. BATTYÁNI ZITA

Gyakorlatok Hét Téma 1 A bőrbeteg vizsgálata 1 Anamnézis felvétele 2 Elsődleges elemi jelenségek leírásának gyakorlása 2 Másodlagos elemi jelenségek leírásának gyakorlása 3 Kiegészítő eszközös vizsgálatok I. 3 Kiegészítő eszközös vizsgálatok II. 4 Allergiás betegségek kivizsgálásának menete I. 4 Allergiás betegségek kivizsgálásának menete II. 5 Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok I. 5 Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok II. 6 Bőrbetegek és betegségek dokumentációja 6 A mikrobiológiai mintavétel bőrbetegeken I. 7 A mikrobiológiai mintavétel bőrbetegeken II. 7 Az allergiás betegek anamnézisének felvétele I. 8 Az allergiás betegek anamnézisének felvétele II. 8 A psoriasisos betegek helyi kezelésének lehetőségei I. 9 A psoriasisos betegek helyi kezelésének lehetőségei II. 9 Időskori bőrelváltozások értékelése I. 10 Időskori bőrelváltozások értékelése II. 10 Fényvédelem jelentősége 11 Naevus szűrés jelentősége 11 Diabeteses betegek bőrtünetei és kezelése 12 Az ulcusos betegek gondozása és kezelése I. 12 Az ulcusos betegek gondozása és kezelése II. 13 Helyi kezelés formái 13 Helyi kezelés alapelvei


305

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 14 Systhemas therapia alapelvei I. 14 Systhemas therapia alapelvei II.

306


Tantárgyleírások

Klinikai modul

FÜL-ORR-GÉGEGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelős:

OOKFUL PROF. DR. PYTEL JÓZSEF, Klinika igazgató

3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOPBPR teljesített OOKORM egyidejű Létszám: korlátlan

Tematika A fül-orr-gégegyógyászat elméleti és gyakorlati alapjainak ismertetése. A hallgatók elsajátíthatják a rutin diagnosztikus és terápiás módszereket. Elsősorban a fülészeti és a gégészeti disciplinákat ismertetjük, de a garat és az orr, orrmelléküregek kezelésével is foglalkozunk. Különös hangsúllyal oktatjuk a gége és az orr-garat daganatos betegségeinek terápiáját. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Rendszeres pótlásra lehetőség nincs. Előzetes megbeszélés alapján indokolt esetben a pótlás megszervezhető, maximum 2 hiányzás fogadható el. Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A vizsga 3 részből áll: I. Homloktükör segítségével végzendő 1. Fül vizsgálata 2. Rhinoscopia anterior 3. Szájüreg és mesopharynx vizsgálata 4. Gégetükrözés 5. Epipharynx vizsgálata II. A. Vizsgálatok elvégzése 1. Hallásvizsgálat (Sb., Tb., hangvilla) 2. Spontán vestibuláris izgalmi jelek 3. Dobhártya vizsgálata operációs mikroszkóppal 4. Nyaki nyirokcsomó vizsgálat 5. Nervus facialis funkciójának vizsgálata 6. Meningealis jelek vizsgálata, otogen és rhinogen intracranialis szövődmények tünetei B. Diagnosztikus és therápiás eszközök használatának deemonstrálása 1. Caloricus vizsgálat 2. Orrvérzés ellátása 3. Nyálkahártyák érzéstelenítése 4. Paracentézis, ventillációs tubus 5. Tápszonda levezetése 6. Párakötések 7. Rtg. felvételek: melléküreg, Velin, Schüller, Stenvers, CT, MR Általános Orvostudományi Kar

307

Tanrend 2007/2008


8. Audiogramok és BERA leletek elemzése 9. Peritonsillaris tályog megnyitása 10. Idegentest eltávolítása az orrból, fülből. Cerumen eltávolítása. 11. Septum haematoma ellátása 12. Trachea kanülök, kezelésük 13. Hallásjavító készülékek 14. Highmore-üreg punctioja 15. Fiberoscop használata: orr, epipharynx és gége vizsgálata.

III. Elméleti vizsgakérdések 1. Tisztahang audiometria 2. Beszédaudiometria 3. Otoacusticus emisszió 4. Acusticus kiváltott potenciál audiometria 5. A fülkagyló betegségei 6. A külső hallójárat betegségei 7. A dobhártya megbetegedései (sérülések, a dobhártya izolált gyulladása, myringitis) 8. Külsőfül daganatai (benignus daganatok, praecancerosisok, malignus tumorok) 9. Hurutos középfül gyulladás 10. Gennyes középfülgyulladások 11. Az otitis media suppurativa szövődményei 12. Idiopathiás, „rheumás” vagy ún. Bell-féle arcüregbénulás. 13. Belsőfül megbetegedései, fejlődési rendellenességek, öröklődő nagyothallás 14. Belsőfül traumás megbetegedései 15. A labyrinth csontos tokjának laesiói (Otosclerosis) 16. A labyrinthus folyadéktereinek kóros állapotai (Ménière-betegség) 17. Acusticus neurinoma 18. Tinnitus 19. Zaj okozta halláskárosodások 20. Belsőfül vérellátási zavarai, presbyacusis, sudden deafness 21. Cochlearis implantátum 22. Belső hallójárat megbetegedései, törések, toxicus laesiók, daganatok 23. Alvási apnoe szindróma 24. Külsőorr betegségei (fejlődési rendellenességek, sérülések, gyulladásos megbetegedések, (furunculus nasi) daganatok) 25. Orrlégzést akadályozó betegségek, orrüreg gyulladásos megbetegedései. 26. Rhinitis allergica 27. Az arckoponya, a melléküregek és a frontobasalis terület sérülései 28. A melléküregek gyulladásos megbetegedései. 29. Az orr és melléküregek daganatai. 30. Nyálmirigy daganatok. (Jóindulatú daganatok, rosszindulatú daganatok). 31. Sialioadenitis 308


Tantárgyleírások

Klinikai modul

32. A nyaki duzzanatok differenciál diagnózisa 33. A szájüreg és a garat fejlődési rendellenességei 34. Gyulladásos betegségek a szájüregben és a garatban (abcessus peritonsillaris) 35. A Waldeyer gyűrű gyulladásai 36. Praecancerosus elváltozások a szájüreg, garat, gége és a nyelőcső területén. 37. Malignus tumorok a szájüregben és a garatban. (epipharynx tumorok) 38. A gégebetegségek tüneteiről általában 39. A gége érzés- és mozgászavarai 40. A gége acut és krónikus gyulladásos betegségei 41. Epiglottitis acuta, Epiglottitis phlegmanosa 42. A gége jóindulatú daganatai 43. A gégerák 44. Gégerákok TNM beosztása 45. Fejlődési rendellenességek a nyakon 46. Nyirokcsomó gyulladások a nyakon 47. A nyak jóindulatú daganatai 48. A nyaki nyirokcsomók daganatos megbetegedései 49. A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései 50. A pajzsmirigy malignus daganatai 51. A felsőlégúti szűkület jelei. Conicotomia, tracheotomia 52. Bronchus idegentest, oesophagus idegentest 53. A hangképzés zavarai. 54. Oesophagus tumorok 55. Dysphagia

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Bauer: Fül-orr-gégészeti propedeutica jegyzet Pytel J.: Audiologia (1996) Ribári: Fül-orr-gégegyógyászat. Fej-nyak sebészet (1999) Előadások Hét Téma

Oktató

1 Bevezetés a fül-orr-gégegyógyászatba.

PROF. DR. PYTEL JÓZSEF

2 A fül anatómiája. A hallás élettana.


3 Szubjektív audiometria


4 Objektív audiometria


5 Külsőfül betegségei. Dobhártya kórfolyamatai.


Myringitisek. 6 Acut és chronicus középfülgyulladások


7 Otitis media suppurativa szövődményei


8 Otoneurologia.


9 Belsőfül betegségei, műtétei. Cochlearis implantáció.



309



10 Orr, orrmelléküregek betegségei. Allergológia.


11 Tonsillitis acuta. Tonsillitis chronica. Tonsillectomia.


Szájüreg és garat betegségei. 12 Gégerákok. Felsőlégúti szűkület jelei. Tracheotomia,


conicotomia. 13 Nyálmirigyek betegségei. Nervus facialis sebészete.


14 Nyelőcső és légcső betegségei

DR. GERLINGER IMRE

Gyakorlatok Hét Téma 1 Fül vizsgálata homloktükör segítségével (külsőfül fejlődési rendellenességei,

sérülései; a fülkagyló és a külső hallójárat betegségei; dobhártya kórfolyamatai; myringitisek; külsőfül daganatai. Tuba funkció vizsgálata. Otoscop használata. 1 Klasszikus hallásvizsgálat, hangvilla vizsgálatok. Audiometria (tisztahang, beszéd

audiometria. Audiológiai tesztek, Fowler, SISI, Tone decay). Audiológiai leletek elemzése. 2 Objektív audiometria: Otoacusticus emissio. Acusticus kiváltott potenciál

audiometria. BERA leletek értékelése. 2 Hallásjavító készülékek. Hallásszűrés, hallásgondozás. Gyermekkori halláscsök-

kenés. 3 Spontán vestibularis izgalmi jelek vizsgálata. Vestibularis rendszer vizsgálata:

caloricus ingerléssel, forgatással, galván teszttel. Electronystagmographia (ENG). 3 Operációs mikroszkóp használata. Dobhártya vizsgálatok mikroszkóppal.

Paracentesis, ventillatios tubus alkalmazásának indicatioja. 4 Rtg. Felvételek (Schüller, Stenvers, Velin, melléküreg), Koponya CT elemzése,

Cerumen és idegentest eltávolítása a külső hallójáratból, orrból. 4 Külső orr és az orrüreg vizsgálata homloktükörrel, Orrüreg vizsgálata

fiberoscoppal, Orr és melléküregek vizsgálata rtg. és CT-vel, koponya CT képek demonstrálása. Orrlégzés vizsgálat. 5 Septum haematoma ellátása. Punctio, incisio. Szaglásvizsgálat. 5 Orr és orrmelléküregek gyulladása és daganatos megbetegedései. Orrvérzés ellátá-

sa. Fronto-basalis koponyasérülések. 6 Nyak vizsgálata tapintással. Nyaki nyirokcsomók: specifikus és nem-specifikus

gyulladások. Lymphomák, metastaticus nyirokcsomók, nyak vizsgálata UH-val. Pajzsmirigy vizsgálata. Specifikus lymphadenitisek. Nyaki cysták, nyaki erek vizsgálata tapintással 6 Szájüreg és mesopharynx vizsgálata homloktükörrel. Nyálkahártya érzéstelenítés.

Epi- és hypopharynx endoscopos vizsgálata. Waldeyer gyűrű acut és chronicus gyulladásainak diagnózisa, (tonsillitis acuta és differencial diagnózisa), Peritonsillaris tályog megnyitása. Nyelés vizsgálata: nyelési rtg., próba. Nyelési zavarok

310


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 7 Szájüreg praecancerosus állapotai. Szájüregi rákok diagnózisa 7 Epipharynx vizsgálata: a. Rhinoscopia posterior, b. Endoscopos és fiberoscopos orr, orr- garat vizsgálat, c. Epipharynx feltárás 8 Gége vizsgálata: a. Indirect laryngoscopia, b. Direct laryngoscopia, c. Fiberoscoppal, d. Radiológiai vizsgálómódszerek. Provox tubus szerepe a laryngectomi-

sáltak hangképzésében 8 Felső légúti szűkület klinikai tünetei. Tracheotomia, conicotomia. Trachea kanülök

és kezelésük. Gégerákok műtéti megoldása. Rekedtség okai 9 Bronchus-idegentest. Hörgőrendszer vizsgálata bronchoscoppal. Oesophagus

idegentest. Oesophagoscopia. Idegentestek eltávolítására alkalmazott eszközök 9 Tápszonda levezetése. PEG 10 Epiglottitis acuta. Epiglottitis phlegmonosa. Gégerákok T. N. M. osztályozása.

Nyálmirigyek daganatai 10 Nervus facialis funkcióinak vizsgálata. Perifériás jellegű arcidegbénulások.

Meningealis jelek vizsgálata. Otogén és rhinogén agyhártyagyulladás tünetei 11 Highmore-üreg punctioja. Arcüregöblítés 11 Funkcionális orrmelléküreg sebészet. FESS 12 Gátolt orrlégzés okai. Orrüreg gyulladásos betegségei 12 Sialoadenitisek. 13 Paecarcinomás elváltozások a szájüreg, garat, gége és nyelőcső területén. Gégebe-

tegségek tünetei 13 Hangképzés zavarai 14 Dysphagia 14 Tympanometria. Stapedius reflex vizsgálata. Politzer átfúvás. Tuba katéterezés


311

Tanrend 2007/2008



OOKGT3 PROF. DR. BARTHÓ LORÁND, intézetvezető, egyetemi tanár

3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 28 = 42

Előfeltétel: OOKGT2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy célja a gyógyszeres terápiát megalapozó tudásanyag átadása a gyógyszerek hatásmechanizmuson alapuló csoportosítása alapján általános farmakológiai, toxikológiai és receptírási ismeretek elsajátítását követően. Farmakológiai alapok biztosítása az endokrin betegségeknél alkalmazott szerek és a kemoterapeutikumok területén. A fontosabb témakörök a következők. A hormonok farmakológiája. Az élő kórokozók által kiváltott betegségek kemoterápiája. Gyógyszerek és fémek okozta mérgezések, a mérgezett beteg kezelése. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerésének feltétele az órarendben szereplő előadásokon és szemináriumokon való részvétel. A szemináriumi foglalkozásokról való 30%-ot meghaladó hiányzás a félév el nem ismerését vonhatja maga után. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően. Vizsgakérdések 1. Kolinerg agonisták. Kolinészteráz-gátlók 2. Muszkarinreceptor-antagonisták 3. Perifériás izomrelaxánsok 4. A katekolaminok bioszintézisére, tárolására, felszabadulására és eliminációjára ható szerek 5. Adrenergreceptor-agonisták 6. Adrenergreceptor-antagonisták 7. Kalciumcsatorna blokkolók 8. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható szerek 9. Diuretikumok 10. A pangásos szívelégtelenség gyógyszeres kezelése 11. Antianginás szerek. Regionális keringésfokozók 12. Antihipertenzív szerek 13. Antiaritmiás szerek 14. A hiperlipoproteinémiák kezelésére használt gyógyszerek 15. A hemosztázisra ható szerek 16. A vérképzésre ható szerek 17. Hisztamin, H1- és H2-receptor-antagonisták 18. Szerotonin, szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták. A migrén farmakoterápiája 19. Az eikozanoidok farmakológiája. Simaizmok görcsét oldó szerek. A méhizomzatra ható szerek 20. Az asthma bronchiale kezelésére használt szerek 312


Tantárgyleírások

Klinikai modul

21. Az allergiás rhinitis kezelésére használt szerek. Köhögéscsillapítók és köptetők 22. A peptikus fekély kezelésére használt gyógyszerek 23. Prokinetikus szerek. Hashajtók és obstipáló szerek 24. Hányáscsillapítók, hánytatók. Máj- és epehólyagműködésre ható szerek. A gyulla-

dásos bélbetegségek gyógyszerei

25. Helyi érzéstelenítők 26. Anxiolítikumok, hipnotikumok 27. Az alkoholok farmakológiája és toxikológiája 28. Antipszichotikumok 29. Antidepresszánsok 30. Antiepileptikumok 31. Központi idegrendszeri stimulánsok és nootrop szerek 32. Neurodegenaratív betegségekre ható szerek 33. Általános érzéstelenítők 34. Opioid fájdalomcsillapítók: morfin és kodein 35. Opioid fájdalomcsillapítók: félszintetikus és szintetikus szerek (antagonisták is) 36. Gyógyszerabúzus: általános aspektusok, opioidok, központi idegrendszeri depresz37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

szánsok Gyógyszerabúzus: pszichomotoros stimulánsok, pszichedelikus szerek, kannabisz Nem-szteroid gyulladásgátló szerek: aszpirin, paracetamol Nem-szteroid gyulladásgátló szerek az aszpirin és a paracetamol kivételével Adjuváns analgetikumok. A köszvény kezelésére használt gyógyszerek. Centrális izomrelaxánsok Hipotalamusz- és hipofízishormonok Kortikoszteroidok Ösztrogének, antiösztrogének, progesztogének, antiprogesztogének Hormonális fogamzásgátlók Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének Pajzsmirigy-hormonok, antitireoid szerek Inzulin, orális antidiabetikumok. Glukagon Parathormon, calcitonin és D vitamin, az osteoporosis gyógyszeres kezelése Szulfonamidok és trimethoprim. Fluorokinolonok Béta-laktám antibiotikumok Tetraciklinek, chloramphenicol, vancomycin, polimixinek Makrolid antibiotikumok, clindamycin Aminoglikozidok Antituberkulotikumok. Lepraellenes szerek Gombaellenes szerek Vírusellenes szerek Protozoonellenes szerek Féregellenes szerek Fertőtlenítők


313

Tanrend 2007/2008


60. Daganatellenes szerek: alkilező szerek, antimetabolitok 61. Daganatellenes szerek: alkaloidok, antibiotikumok, hormonális ágensek, biológiai

terápia

62. Immunszuppresszánsok és immunmodulátorok. A rheumatoid arthritis kezelésére

használt szerek

63. A gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 64. Az agonista-receptor interakció jellemzése: koncentráció-okkupancia görbe, affini-

tás, dózis-hatás görbe, hatáserősség, hatékonyság

65. A jelátviteli folyamatok farmakológiai jelentősége 66. Kombinatív gyógyszerhatások. Tachyphylaxia és tolerancia 67. A farmakokinetika alapelvei (zéró- és elsőrendű kinetika; megoszlási térfogat,

68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.

clearance, plazma felezési idő, orális biológiai hasznosíthatóság értelmezése és számítása, a telítő és fenntartó adag kiszámítása) A gyógyszerek transzportmechanizmusai A gyógyszerek felszívódása, biológiai hozzáférhetősége, preszisztémás eliminációja, kötődése plazmafehérjékhez, szöveti eloszlása A gyógyszerek átalakulása és kiürülése A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők Gyógyszermellékhatások Gyógyszerinterakciók A gyógyszerfejlesztés folyamata A mérgezett beteg kezelése: dekontaminálás, antidótum adása, a mérgező vegyület eliminációjának fokozása, támogató kezelés Gyógyszerek okozta mérgezések – mechanizmusok, tünetek, kezelés Fémek okozta mérgezések, fémkelátorok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek és segédletek: Fürst Zsuzsanna: Farmakológia, Medicina, Budapest, 2004 (megjelenés alatt: 2007). Vizi E. Szilveszter: Humán farmakológia, Medicina, Budapest, 2002. Általános farmakológia és gyógyszerrendeléstan (intézeti jegyzet), Pécs, 2003. Ajánlott könyvek és segédletek: Gyógyszerkompendium 2006, Medimedia, Budapest. Rang, H. P./Dale, M. M.: Pharmacology, Churchill Livingstone 1999. Formulae Normales (Editio VI.) Medicina, Budapest. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Kortikoszteroidok I.


2 Kortikoszteroidok II.


3 Ösztrogének, antiösztrogének, progesztogének,

DR. PETHŐ GÁBOR

antiprogesztogének 4 Hormonális fogamzásgátlók

314

DR. PETHŐ GÁBOR




5 Androgének, anabolikus szteroidok, antiandrogének

DR. PETHŐ GÁBOR

6 Inzulin


7 Orális antidiabetikumok. Glukagon


8 Parathormon, calcitonin, D-vitamin, az osteoporosis

DR. PINTÉR ERIKA

gyógyszeres kezelése 9 A daganatok kemoterápiája I.

DR. PETHŐ GÁBOR

10 A daganatok kemoterápiája II.

DR. PETHŐ GÁBOR

11 Az immunrendszerre ható szerek I.

DR. PINTÉR ERIKA

12 Az immunrendszerre ható szerek II.

DR. PINTÉR ERIKA

A rheumatoid arthritis kezelésére használt szerek 13 Toxikológia I.

DR. GREGUS ZOLTÁN

14 Toxikológia II.

DR. GREGUS ZOLTÁN

Szemináriumok Hét Téma 1 Bevezetés a kemoterápiába 1 Szulfonamidok, trimethoprim, fluorokinolonok 2 Béta-laktám antibiotikumok 2 Béta-laktám antibiotikumok 3 Aminoglikozidok, tetraciklinek, chloramphenicol, makrolid antibiotikumok 3 Aminoglikozidok, tetraciklinek, chloramphenicol, makrolid antibiotikumok 4 Clindamycin, vancomycin, polimixinek 4 Clindamycin, vancomycin, polimixinek 5 Antituberkulotikumok, lepraellenes szerek 5 Antituberkulotikumok, lepraellenes szerek 6 Gombaellenes szerek 6 Gombaellenes szerek 7 Vírusellenes szerek 7 Vírusellenes szerek 8 Protozoonellenes szerek 8 Protozoonellenes szerek 9 Féregellenes szerek 9 Fertőtlenítők 10 Pajzsmirigy-hormonok, antitireoid szerek 10 Hipotalamusz- és hipofízis-hormonok 11 Receptírás gyakorlása 11 Receptírás gyakorlása 12 Receptírás gyakorlása


315

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 12 Receptírás gyakorlása 13 Toxikológia I. 13 Toxikológia II. 14 Receptírás 14 Receptírás

316


Tantárgyleírások

Klinikai modul

BELGYÓGYÁSZAT: HAEMATOLÓGIA Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKHAE

PROF. DR. LOSONCZY HAJNA, egyetemi tanár Előfeltétel: OOKGT2 teljesített OOPBPR teljesített OOPPA2 teljesített Létszám: 1 – 161

Tematika Az előadások és gyakorlatok a legfontosabb haematológiai betegségeket továbbá a véralvadás rendellenességeit tárgyalják. A képzés célja, hogy az általános orvos felismerje az egyes haematológiai és véralvadási betegségeket. El tudja dönteni, hogy melyek ellátása az ő kompetenciája és melyek azok, amelyek miatt szakorvosi vizsgálatra vagy sürgős klinikai felvételre kell a beteget beutalni. A hazakerült betegnek javasolt kezelések hatásait és mellékhatásait ismerje, így a szakorvossal együttműködve elősegítse a gyógyulási folyamatot. A félév elfogadásának feltételei Jegykialakítás módja: szóbeli kollokvium, szóbeli utó/javítóvizsga Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések 1. A normális haemopoezis. 2. Haemopoetikus növekedési faktorok szerepe a csontvelői vérképzésben. 3. Vashiányos anaemia. Differenciál diagnózis, kezelés. 4. Megaloblastos anaemiák. 5. Veleszületett haemolytikus anaemiák. 6. Szerzett haemolytikus anaemiák. 7. Thalassaemiák és haemoglobinopathiák. 8. Aplastikus anaemia, csontvelő elégtelenség. 9. A csontvelő transzplantáció és formái. 10. Acut leukaemiák: differenciál diagnózis, kezelés. 11. Chronicus myeloproliferativ betegségek differenciál diagnózisa (CML, OMF, PV, ET’). 12. Chronicus myeloid leukaemia: klinikai lefolyás, kezelés. 13. Polycythaemia vera: differenciál diganózis, kezelés. 14. Myelodysplasticvs syndroma: diagnózis, kezelés. 15. Hodgkin-kór (Staging és kezelés). 16. Non-Hodgkin lymphomák (Staging és kezelés). 17. Myeloma multiplex: diagnózis, kezelés. 18. Vascularis és thrombocyta eredetű vérzékenységek diagnosztikája és kezelése. 19. Coagulophatiák (haemophiliák, von Willebrand betegség). Kezelés, profilaxis, gondozás. 20. Veleszületett és szerzett alvadási inhibitor csökkenés (antithrombin III., -protein C és S defektusok). Általános Orvostudományi Kar

317

Tanrend 2007/2008


21. Thromboemboliás betegségek diagnosztikája, hajlamosító tényezők, kezelés. 22. Az acut és chronicus anticoagulans kezelés lehetőségei vénás thromboemboliában. 23. Fibrinolyticus kezelés indikációi, formái (acut myocardiális infarctusban és vénás

thromboemboliákban). 24. Antithromboticus kezelés

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A klinikai haematológia alapjai (ed.: A. V. Hoffbrand, J. E. Petit ) Springer 1997 Klinikai hematológia (ed.: Lehoczky D., Rák K.) Medicina 2006 Haematológiai betegségek atlasza (ed.: Matolcsy A., Udvardy M., Kopper L.) Medicina 2006 A belgyógyászat alapjai című könyvből a „Haematológia” fejezet (ed.: Tulassay Zs.) Medicina 2006 Hematology. (ed.: R. Hoffman) Churchill – Livingstone 2005 Előadás vázlat az előadótól. Előadások Hét Téma 1 A vérképzés. 2 A vörösvérsejt-képézés rendellenességei: vashiányos és megaloblastos anaemiák. 3 Veleszületett és szerzett haemolyticus anaemiák. 4 Immunthrombocytopenia (ITP), mikroangiopathiás haemolyticus anaemiák (TTP,

HUS). 5 Aplasticus anaemia. Csontvelő transzplantáció. 6 A fehérvésejtek funkciói, benignus granulocyta és lymphocyta betegségek.

Haematologiai malignitások genetikai alapjai. 7 Acut leukaemiák. Myelodysplasticus syndroma. 8 Nyirokcsomóbetegségek (Hodgkin és non-Hodgkin lymphomák). 9 Monoclonalis gammopathiák. Myeloma multiplex. Chronicus lymphocytás

leukaemia. 10 Chronicus myeloprolifaratív betegségek. 11 A véralvadás mechanizmusa, veleszületett és szerzett vérzékenységek. 12 Veleszületett és szerzett thrombosiskészségek, vénás és arteriás thromboticus

betegségek. DIC, HIT. 13 Thrombosis profilaxis. Antithromboticus kezelés. 14 Anticoagulans és fibrinolyticus kezelés.

Gyakorlatok Hét Téma 1 Haematologiai betegségekre jellemző fizikális eltérések bemutatása. Normális

perifériás vérkép és csontvelő kenetek microscopos vizsgálata. 2 Vashiányos és megaloblasztos anaemiás betegek vizsgálata. Periferiás kenetek

értékelése. Kezelési lehetőségek megbeszélése. 318


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 3 Haemolyticus anaemiás beteg vizsgálata. Laboratóriumi leletek értékelése, a keze-

lés megbeszélése. 4 ITP, TTP, HUS-ban szenvedő beteg bemutatása, diagnosztikai és differenciál-

diagnosztikai kérdések. A kezelés lehetőségei. 5 Acut leukaemiák diagnosztikája, kezelése. 6 Myelodysplasiás syndroma osztályozása, kezelése. 7 Acut leukaemiás beteg diagnosztika, kezelés. 8 . Hodgkin és non-Hodgkin lymphomák klinikai tünetei, diagnosztikája és kezelése. 9 Myeloma multiplexben és CLL-ben szenvedő betegek diagnosztikája és kezelése. 10 A haemaferezis laboratórium és a csontvelőtranszplantációs részleg megtekintése,

az ősssejtgyüjtés, a kondicionáló kezelés és a transzplantáció folyamatának megbeszélése. 11 Vérzékeny beteg vizsgálata, véralvadási laboratóriumi módszerek elemzése. Vele-

született és szerzett vérzékenységben szenvedők kezelése és gondozása. 12 Mély vénás thrombosisban és arteriás thrombosisban szenvedő beteg vizsgálata.

A postthromboticus syndroma és következményei. Thrombocyta aggregáció gátló kezelések. 13 Belgyógyászati thrombosis profilaxis HIT. DIC kezelése. 14 Az anticoagulans kezelés ellenőrzése, a beteg gondozása, kivizsgálása, a kezelés

tartama. Fibrinolyticus kezelés indikációi kivitelezése.


319

Tanrend 2007/2008

IGAZSÁGÜGYI ORVOSTAN Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56


OOKIGU DR. KÖNCZÖL FRANCISKA, egyetemi tanár Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOPMT5 teljesített OOAOAE teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika Az igazságügyi orvostan fogalma. Helye a mindennapi praxisban és az igazságszolgáltatásban. Jogi alapfogalmak. A jog és a jogrendszer. A büntetőjog és igazságügyi orvostani vonatkozásai. A büntethetőség (beszámíthatóság). Büntetések és intézkedések (kényszergyógyítás, kényszergyógykezelés). Élet-, testi épség elleni bűncselekmények. Nemi erkölcs és szemérem elleni bűncselekmények. „Szakmai” bűncselekmények: Gondatlan veszélyeztetés. Titoktartás megsértése. A büntető eljárásjog. Az orvos, mint szakértő. A polgári jog. A jogképesség. Igazságügyi orvostani vonatkozásai. A kártérítési felelősség. (Vétkességi-, és objektív felelősség). Nem vagyoni kárpótlás. Cselekvőképesség. (Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek rendelkezési joga.) Szerződéses (orvos-páciens) jogviszony. Polgári eljárásjog. A családjog. Igazságügyi orvostani vonatkozásaik. A házasságkötés törvényi előfeltételei, a házasság érvénytelensége. A gyermek családi jogállása (apaság vélelme és vélelmének megdöntése). Tartási kötelezettség. Az orvosi tevékenység jogi szabályai. Az orvosi működés feltételei. Kuruzslás. Természetgyógyászat. Az orvosi foglalkozás szabályai. (A gyakorló orvos jogai és kötelezettségei.) Az orvosi magatartás szabályai. Az orvosi felelősség néhány speciális büntetőjogi és polgári jogi vonatkozása. („Műhiba”; diagnosztikus tévedés; kártérítés; felelősségbiztosítás.) Az orvosszakértői tevékenység. A gyakorló orvos, mint szakértő. Az orvosszakértői vélemény. A halál megállapításának szabályai. A transzplantáció. Az euthanazia. A terhességgel és szüléssel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálatok. A terhesség megszakítása. (A magzatvédelmi törvény.) Magzatelhajtás. Az újszülött megölése. („Különleges lelkiállapot” fogalma.) Az asszisztált reprodukció. (Mesterséges megtermékenyítés.) Jogi-, orvosi- és etikai vonatkozások. Az apaság megállapítása ill. vélelmének megdöntése. Az ezekhez kapcsolódó orvosszakértői vizsgálatok. A nemi élet zavarai. Az erőszakos… A félév elfogadásának feltételei Kollokvium Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések 1. Az igazságügyi orvostan. Fogalma, kialakulása, története. Helye a mindennapi praxisban és az igazságszolgáltatásban. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) 2. Jogi alapfogalmak. A jog és a jogrendszer. A büntetőjog. Általános rész. Igazságügyi orvostani vonatkozásai. A törvényi tényállás elemei. A büntethetőség (beszámíthatóság). Büntetések és intézkedések (kényszergyógyítás, kényszergyógykezelés). (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) 3. A büntetőjog: Részletes rész. Élet-, testi épség elleni bűncselekmények. Nemi erkölcs és szemérem elleni bűncselekmények. „Szakmai” bűncselekmények: Gondatlan veszélyeztetés. Titoktartás megsértése. A büntető eljárásjog. Az orvos, mint szakértő. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) 320


Tantárgyleírások 4.

5.

6.

7.

8. 9. 10.

11. 12. 13.

14. 15. 16. 17.

18. 19. 20. 21. 22. 23.

Klinikai modul

A polgári jog. A jogképesség. Igazságügyi orvostani vonatkozásai. A kártérítési felelősség. (Vétkességi-, és objektív felelősség). Nem vagyoni kárpótlás. Cselekvőképesség. (Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek rendelkezési joga.) Szerződéses (orvos-páciens) jogviszony. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Polgári eljárásjog. A családjog. Igazságügyi orvostani vonatkozásaik. A házasságkötés törvényi előfeltételei, a házasság érvénytelensége. A gyermek családi jogállása (apaság vélelme és vélelmének megdöntése). Tartási kötelezettség. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az orvosi tevékenység jogi szabályai. Az orvosi működés feltételei. Kuruzslás. Természetgyógyászat. Az orvosi foglalkozás szabályai. (A gyakorló orvos jogai és kötelezettségei.) Az orvosi magatartás szabályai. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az orvosi felelősség néhány speciális büntetőjogi és polgári jogi vonatkozása. („Műhiba”; diagnosztikus tévedés; kártérítés; felelősségbiztosítás.) (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az orvosszakértői tevékenység. A gyakorló orvos, mint szakértő. (Orvosi bizonyítványok, igazolások.) Az orvosszakértői vélemény. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A halál fogalma. Megállapításának szabályai. A transzplantáció. Az euthanazia. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A terhességgel és szüléssel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálatok. A terhesség megszakítása. (A magzatvédelmi törvény.) Magzatelhajtás. Az újszülött megölése. („Különleges lelkiállapot”fogalma.) (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az asszisztált reprodukció. (Mesterséges megtermékenyítés.) Jogi-, orvosi- és etikai vonatkozások. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az apaság megállapítása ill. vélelmének megdöntése. Az ezekhez kapcsolódó orvosszakértői vizsgálatok. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A nemi élet zavarai. Az erőszakos közösülés. Az ezekkel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálatok. (Genetikai nem meghatározása. A sértett és az elkövető vizsgálata. Az akaratnyilvánításra képtelen állapot véleményezése.) (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A személyazonosítás. Általános rész. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) Az egyedi személyazonosítás szakértői módszerei. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A rendkívüli halál fogalma. Hirtelen halál. Váratlan halál. Csecsemőkori hirtelen halál. A boncolásokra vonatkozó jogszabályok. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN) A testi sértés. Idegenkezűség-, önkezűség elkülönítése. Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás fogalma és orvosszakértői véleményezése. (DR. KÖNCZÖL FRANCISKA) Magas és alacsony hő okozta károsodások. (Égés, forrázás; fagyás). (DR. KÖNCZÖL FRANCISKA) Elektromos áram által okozott sérülések és egészségkárosodások. Villámcsapás. Sugárzás okozta egészségkárosodások. (DR. KÖNCZÖL FRANCISKA) Közlekedési balesetek. (Vendégelőadás. PROF. DR. VARGA TIBOR tanszékvezető – IOI. Szeged) Igazságügyi hisztológia. Vitalis reakciók. (Vendégelőadás. DR. HUBAY MÁRTA docens – IOI. Bp.) Alkohol, alkoholizmus, ittasság, patológiás részegség. (Vendégelőadás. DR. VARGA MIHÁLY docens, tanszékvezető – IOI. Debrecen) Kábítószerek. (Fajtái; kimutatása; függőség; visszaélés kábítószerrel.) (Vendégelőadás. PROF. DR. KELLER ÉVA tanszékvezető – IOI. Bp.)


321

Tanrend 2007/2008 24. 25. 26.

27. 28.


A társadalmi beilleszkedés zavarai. (DR. JEGESY ANDREA) A psychiatriai osztályra utalás és az osztályon tartás jogi szabályozása. (Vendégelőadás. PROF. DR. TRIXLER MÁTYÁS) Az elmeállapot vizsgálata büntetőügyekben és polgári eljárásban.(A beszámíthatóság, ill. a cselekvőképesség elmeorvos-szakértői véleményezése. A végrendelkezési képesség megítélése iratok alapján.) (Vendégelőadás. PROF. DR. TRIXLER MÁTYÁS) A mérgezések. Leggyakoribb fajtáik. Kórismézésük ill. bizonyításuk. Toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok. (DR. KÖNCZÖL FRANCISKA – DR. PORPÁCZY ZOLTÁN) (Ha lesz 28. előadásra idő) Tudnivalók a vizsgához. (DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN)

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sótonyi Péter (szerk.): Igazságügyi orvostan. Semmelweis, Budapest 1996. Somogyi Endre: Az igazságügyi orvostan alapjai. Medicina, Budapest 1982. Huszár Ilona – Kuncz Elemér: Igazságügyi pszichiátria. Medicina, Budapest 1998. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Előadások Hét Téma 1 Az igazságügyi orvostan. Fogalma, kialakulása, törté-

nete. 1 Jogi alapfogalmak. A jog és a jogrendszer. A büntető

jog. Általános rész. Igazságügyi orvostani vonatkozásai. A törvényi tényállás elemei. A büntethető ség (beszámíthatóság). Büntetések és intézkedések (kényszergyógyítás, kényszergyógykezelés). 2 A büntetőjog: Részletes rész. Élet-, testi épség elleni

bűncselekmények. Nemi erkölcs és szemérem elleni bűncselekmények. „Szakmai” bűncselekmények: Gondatlan veszélyeztetés. Titoktartás megsértése. A büntető eljárásjog. Az orvos, mint szakértő . 2 A polgári jog. A jogképesség. Igazságügyi orvostani

Oktató PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN

PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN

PROF. DR.

vonatkozásai. A kártérítési felelő sség. (Vétkességi-, és BAJNÓCZKY ISTVÁN objektív felelő sség). Nem vagyoni kárpótlás. Cselekvő képesség. (Cselekvő képtelen vagy korlátozottan cselekvő képes személyek rendelkezési joga.) Szerződéses (orvos-páciens) jogviszony 3 Polgári eljárásjog. A családjog. Igazságügyi orvostani

PROF. DR.

vonatkozásaik. A házasságkötés törvényi elő feltételei, BAJNÓCZKY ISTVÁN a házasság érvénytelensége. A gyermek családi jogállása (apaság vélelme és vélelmének megdöntése). Tartási kötelezettség. 3 Az orvosi tevékenység jogi szabályai. Az orvosi mű-

ködés feltételei. Kuruzslás. Természetgyógyászat. Az orvosi foglalkozás szabályai. (A gyakorló orvos jogai és kötelezettségei.)Az orvosi magatartás szabályai. 322



Tantárgyleírások Hét Téma 4 Az orvosi felelősség néhány speciális büntetőjogi és

polgári jogi vonatkozása. („Műhiba”; diagnosztikus tévedés; kártérítés; felelősségbiztosítás.) 4 Az orvosszakértői tevékenység. A gyakorló orvos,

mint szakértő. (Orvosi bizonyítványok, igazolások.) Az orvosszakértői vélemény 5 A halál fogalma. Megállapításának szabályai.

A transzplantáció. Az euthanazia 5 A terhességgel és szüléssel kapcsolatos orvosszakértői

Klinikai modul Oktató PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN ROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN

PROF. DR.

vizsgálatok. A terhesség megszakítása. (A magzatvé- BAJNÓCZKY ISTVÁN delmi törvény.) Magzatelhajtás. Az újszülött megölése. „Különleges lelkiállapot” fogalma.) 6 Az asszisztált reprodukció. (Mesterséges megterméke-

nyítés.) Jogi-, orvosi- és etikai vonatkozások. 6 Az apaság megállapítása ill. vélelmének megdöntése.

Az ezekhez kapcsolódó orvosszakértői vizsgálatok

PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN PROF. DR. BAJNÓCZKY ISTVÁN

7 A nemi élet zavarai. Az erőszakos közösülés. Az ezek- PROF. DR. kel kapcsolatos orvosszakértői vizsgálatok. (Genetikai BAJNÓCZKY ISTVÁN

nem meghatározása. A sértett és az elkövető vizsgálata. Az akaratnyilvánításra képtelen állapot véleményezése.) 7 A személyazonosítás. Általános rész


8 Az egyedi személyazonosítás szakértői módszerei


8 A rendkívüli halál fogalma. Hirtelen halál. Váratlan


halál. Csecsemőkori hirtelen halál. A boncolásokra vonatkozó jogszabályok

9 A testi sértés. Idegenkezűség-, önkezűség elkülönítése. DR. KÖNCZÖL FRANCISKA

Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás fogalma és orvosszakértői véleményezése 9 Magas és alacsony hő okozta károsodások. (Égés,

DR. KÖNCZÖL FRANCISKA

forrázás; fagyás). 10 Elektromos áram által okozott sérülések és egészség-


károsodások. Villámcsapás. Sugárzás okozta egészségkárosodások 10 Közlekedési balesetek


11 Igazságügyi hisztológia. Vitalis reakciók

DR. JEGESY ANDREA

11 Alkohol, alkoholizmus, ittasság, patológiás részegség


12 Kábítószerek. (Fajtái; kimutatása; függőség; visszaélés DR. KÖNCZÖL FRANCISKA

kábítószerrel.) 12 A társadalmi beilleszkedés zavarai


DR. JEGESY ANDREA

323

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 13 A psychiatriai osztályra utalás és az osztályon tartás

Általános Orvos Szak Oktató DR. TRIXLER MÁTYÁS

jogi szabályozása 13 Az elmeállapot vizsgálata büntetőügyekben és polgári

DR. TRIXLER MÁTYÁS

eljárásban. (A beszámíthatóság, ill. a cselekvőképesség elmeorvos-szakértői véleményezése. A végrendelkezési képesség megítélése iratok alapján.) 14 A mérgezések. Leggyakoribb fajtáik. Kórismézésük


ill. bizonyításuk. Toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok 14 Tudnivalók a vizsgához.


Gyakorlatok Hét Téma 1 Hullajelenségek. A gyakorló orvos teendői halottvizsgálatnál, hatósági halottszem-

lén. Kórboncolás és hatósági boncolás kérése 1 Orvosi látlelet készítésének általános szabályai. (Sérülés leírása; gyógytartam

meghatározása; súlyos egészségromlás és maradandó fogyatékosság fogalma.) 2 Orvosi látlelet készítésének általános szabályai. (Sérülés leírása; gyógytartam

meghatározása; súlyos egészségromlás és maradandó fogyatékosság fogalma.) 2 A kültakaró sérülései II. Tompaerő behatásra keletkezett sérülések. Lőtt sérülések.

A lövés távolságának, irányának, a fegyver kaliberének meghatározása. Orvosi látlelet készítése. 3 A kültakaró sérülései I. Élhatásra keletkezett sérülések. Szúrt sérülések. Hasított

sérülés. Csonkolás. Orvosi látlelet készítése 3 A sérült elsőd ellátását végző orvos kötelezettségei. A bejelentési kötelezettség.

A dokumentáció. Az utókezelés dokumentálása 4 A kültakaró sérülései II. Tompaerő behatásra keletkezett sérülések. Lőtt sérülések.

A lövés távolságának, irányának, a fegyver kaliberének meghatározása. Orvosi látlelet készítése. 4 Munkaügyi és egyéb (lőfegyver-tartási, stb.) egészségi alkalmasság. Ennek doku-

mentálása, és az ezekről kiállítandó igazolások 5 A csontok sérülései. Az erőbehatás nagyságának és irányának meghatározása.

Az izületek sérülései és keletkezési mechanizmusuk 5 Egyéb célból kiállított orvosi igazolások. Dokumentáció kiszolgáltatása páciens-

nek, nyomozó hatóságnak, polgári és büntető bíróságoknak, betegjogi képviselőnek, hozzátartozónak, stb. 6 A sérült elsőd ellátását végző orvos kötelezettségei. A bejelentési kötelezettség.

A dokumentáció. Az utókezelés dokumentálása 6 Eljárás mérgezésre (ételmérgezésre) gyanús esetekben 7 A gépjárművezetői egészségi alkalmasság megítélése és igazolása. Az átmeneti

vagy végleges alkalmatlanság esetén követendő eljárás szabályai

324


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 7 Elmebetegek beutalása gondozó intézetbe (szakrendelésre), elmeosztályra. Eljárás

cselekvőképtelenség (korlátozott cselekvőképesség) gyanúja esetén. Közreműködés végrendelet készítésénél 8 Munkaügyi és egyéb (lőfegyver-tartási, stb.) egészségi alkalmasság. Ennek doku-

mentálása, és az ezekről kiállítandó igazolások 9 A keresőképesség elbírálása (táppénzbevétel). Teendők munkaképesség-csökkenés

elbírálásával kapcsolatban 10 Egyéb célból kiállított orvosi igazolások. Dokumentáció kiszolgáltatása páciens-

nek, nyomozó hatóságnak, polgári és büntető bíróságoknak, betegjogi képviselőnek, hozzátartozónak, stb. 11 Vérvétel és vizsgálat véralkohol-meghatározáshoz. Kábítószer gyorstesztek. Alko-

holos-, gyógyszeres-, vagy kábítószeres befolyásoltság megítélése. 12 Eljárás mérgezésre (ételmérgezésre) gyanús esetekben 13 Szerológiai vizsgálatok kriminalisztikában és apasági perekben 14 Elmebetegek beutalása gondozó intézetbe (szakrendelésre), elmeosztályra. Eljárás

cselekvőképtelenség (korlátozott cselekvőképesség) gyanúja esetén. Közreműködés végrendelet készítésénél


325

Tanrend 2007/2008

ORÁLIS MEDICINA Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28


OOKORM DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi tanársegéd Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOPMI2 teljesített Létszám: 5 – 25

Tematika Aszájüregben előforduló megbetegedések diagnosztikája. Szisztémás betegségek szájtünetei. Alapvető fogászati ismeretek. A félév elfogadásának feltételei a gyakorlatok 100%-os teljesítése Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs Vizsgakérdések 1. Fogászati betegvizsgálat, szájvizsgálat 2. A szájüreg klinikai vizsgálata (ajkak, bucca, gingiva, szájpad, nyelv, nyálmirigyek) 3. Intraorális és extraorális röntgenfelvételek 4. Két év alatti gyermekek fogászati vizsgálata 5. Fogelőtörés 6. Rendellenes fogelőtörés 7. Késői előtörés helyi okai 8. Ajakbetegségek 9. Megfelelő szájhygiéne 10. Caries prevenció 11. A caries etiológiája 12. A dentális caries klinikai jellemzői, caries detekció 13. Fiatalkorúak és felnőttek parodontopathiája 14. A caries patológiája 15. Restauratív terápiák 16. Endodontiai kezelések 17. Fokális infekció 18. A fogak állományi fejlődési rendellenességei. 19. Fejlődési rendellenességek: amelogenesis imperfecta, dentinogenesis imperfecta 20. A nyelv betegségei 21. A leukoplakia 22. A szájüregi daganatok jellemző elhelyezkedése 23. A szájüregi daganatok klinikuma 24. A szájüregi daganatok kezelése 25. A szájüregi daganatok TNM osztályozása 26. Lichen planus 27. A szájüregi precancer folyamatok rosszindulatú elfajulása 326


Tantárgyleírások 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Klinikai modul

A leukoplakia kezelése Nyálmirigy betegségek. Sjögren szindróma Gyulladásos duzzanatok Fibrómák, papillomák, hemangiomák Az arccsontok törése Akut ulcerativ gingivitis Candidiasis Virusinfekciók szájüregi manifesztációja Aphthosus fekélyek Anaemia és leukaemia szájüregi tünetei Arcfájdalmak vizsgálata Trigeminus neuralgia, post-herpetikus neuralgia, migrén Temporális fejfájás, trigeminus anaesthesia és paraesthesia TM izület vizsgálata TMJ diszfunkció Okkluzió, artikuláció Fix és kivehető fogpótlások Időskorúak fogászati kezelése Az AIDS szájüregi manifesztációja Mandibula törések Fogászati traumatológia, akut kezelések A fogászati tudomány részei Az ajak-szájpadhasadék kialakulása, kezelése

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sonkody: Oralis medicina tankönyv Előadások Hét Téma 1 Bemutatkozás. A szájüreg klinikai vizsgálata. Diag-

Oktató PROF. DR. SZABÓ GYULA

nosztikai eljárások 2 Szájbetegségek világszerte jellemző adatai. Az egész-

PROF. DR. SZABÓ GYULA

séges szájnyálkahártya szövettana. 3 Pulpabetegségek. Periostitis. Phlegmone. Ododntogén


infekciók. 4 Periodontális betegségek. Fokális infekciók

DR. TÓTH VILMOS

5 Bakteriális, virális infekciók a szájüregben.

DR. TÓTH VILMOS

6 A caries prevenció alapelvei.

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

7 A caries etiologiája, patologiája, kezelése.

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ

8 Rákmegelőző állapotok. Szájüregi malignomák. 9 Benignus tumorok. 10 Fejlődési rendellenességek.


DR. SZABÓ GYULA TAMÁS

327



11 Maxillofaciális traumatologia

DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN

12 Arcfájdalom. TMJ diszfunkció. Nyálmirigy betegsé-

DR. NYÁRÁDY ZOLTÁN

gek. 13 Fogászati implantáció


14 Időskorú páciensek fogászati ellátása.


Gyakorlatok Hét Téma 1 Fogászati anamnézis felvétele, betegvizsgálat. Státuszfelvétel 2 A periorális régió és a szájképletek fizikális vizsgálata pácienseken. Fogmegtartó

kezelések 3 Foghiányos állapot és stomatogerontologia 4 A fogpótlások típusai. Betegbemutatás 5 Gyerekfogászati statusfelvétel, bemutatás. Gyerekfogászati akut esetek. 6 Prevenciós módszerek. 7 Plakk és fogkő klinikai képe. Plakk eltávolítás. Szájhyienes oktatás. 8 Betegbemutatás és önálló szájápolási gyakorlat. 9 Fogszabályozási módszerek. Betegbemutatás 10 Fogszabályozási módszerek. Betegbemutatás 11 Maxillofaciális sérülések, törések ellátása 12 Szájüregi tumorok és tumormegelözö állapotok felismerése. 13 Orofaciális gyulladásos kórképek. Ambuláns szájsebészeti beavatkozások 14 Extrakció bemutatása. Konzultáció

328


Tantárgyleírások

Klinikai modul

SEBÉSZET 1.

OOKSE1

Tantárgyfelelős:

PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOPSPR teljesített OOPPA2 teljesített OOKGT2 teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika Egyetemi nagyelőadások keretében az általános sebészet alapelveinek megismertetése a hallgatókkal. A gyakorlati foglalkozásokon kiscsoportos oktatás keretében betegbemutatás, betegvizsgálat, tematikus műtéti videók alkalmazása révén a sebészet gyakorlati vonatkozásainak megismertetése a hallgatókkal. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel, az előírt vizsgatípus sikeres teljesítése. A kollokviumon az adott félévben leadott tananyag, illetve a kötelező tankönyv a vizsga tárgya. Sikertelen szóbeli vizsga esetén szóbeli utóvizsga. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A hiányzott órákat a gyakorlatvezetővel megbeszélve, igazoltan pótolni kell, 2 gyakorlatkimaradás a félévi aláírás megtagadását vonja maga után. Vizsgakérdések 1. Az anorectum sebészi megbetegedései 2. Hyperparathyreoidismus 3. Heveny féregnyúlvány lob 4. Pajzsmirigyrák fajtái, tünettana, kezelése 5. Hormontermelő mellékvese daganatok 6. Laparoscopos adrenalectomia 7. Göbös pajzsmirigy megbetegedés 8. Pneumothorax formái, kezelése. Műtéti indikáció 9. A tüdőrák sebészi kezelése. Operabilitás, resecabilitás 10. Pajzsmirigy műtétek utáni szövődmények 11. Perianalis tályogok és sipolyok 12. A haemorrhoidalis csomók sebészi kezelése 13. A szívbillentyűk szerzett hibái 14. Coronariaszűkületek és műtéti megoldásuk 15. Pericardialis folyadékgyülem és pericarditis constrictiva 16. A portalis hypertoniáról 17. A hyperthyreosis sebészi vonatkozásai 18. Empyema thoracis. A tuberculosis sebészete 19. Mellkassebészeti műtétek előtti kivizsgálás, műtéti kockázat, postoperativ szövődmények 20. Mediastinalis tumorok 21. A máj jóindulatú daganatai, cystás elváltozásai 22. Máj rosszindulatú daganatai és kezelésük Általános Orvostudományi Kar

329

Tanrend 2007/2008


23. A véres széklet differenciál-diagnosztikája, a rectális vizsgálat jelentősége 24. Colorectalis daganatok 25. Emlőszűrés, gondozás 26. Emlődaganatok diagnosztikája 27. Operábilis emlő carcinoma (műtéti és adjuváns kezelés) 28. Benignus emlődaganatok, emlőgyulladások 29. A colostomákról 30. A Crohn-betegség sebészi vonatkozásai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Gaál Csaba: Sebészet c. tankönyv Ajánlott irodalom: Oxford Handbook of Clinical Surgery Előadások Hét Téma

Oktató

1 Endocrin sebészet


2 Endocrin sebészet


3 Tüdő sebészete


4 Tüdő sebészete


5 Mediastinum sebészete


6 Emlő sebészete 7 Szívsebészet


8 Szívsebészet


9 Szívsebészet

DR. PAPP ANDRÁS

10 Máj, portalis hypertensio


11 Máj, portalis hypertensio


12 Colo-rectalis benignus betegségek 13 Vastagbél sebészete

DR. VERECZKEI ANDRÁS

14 Vastagbél sebészete

Gyakorlatok Hét Téma 1 Endocrin sebészet 2 Endocrin sebészet 3 Tüdő sebészete 4 Tüdő sebészete 5 Mediastinum sebészete

330


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 6 Emlő sebészete 7 Szívsebészet 8 Szívsebészet 9 Szívsebészet 10 Máj, portalis hypertensio 11 Máj, portalis hypertensio 12 Colo-rectalis benignus betegségek 13 Vastagbél sebészete 14 Vastagbél sebészete


331

Tanrend 2007/2008


TRAUMATOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OOKTRA DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ, Klinikai főorvos

3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + + 8 20 = 42

Előfeltétel: OOANEA teljesített OOPSPR teljesített Létszám: 0 – 200

Tematika A tematika rövid leírása: a balesetek társadalmi és orvos szakmai jelentősége. A sérülések diagnosztikája, alapvető ellátási elvei, a főbb kezelési lehetőségei az egyes sérüléscsoportoknak. Alapvető sérülések ambuláns ellátása. Az egyes sérülések kezelési, utókezelési elveinek ismerete. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tematikai leírásban szereplő célkitűzések elméleti és gyakorlati elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei félévközi: írásbeli (egy essay kérdés megválaszolása), egy téma rövid előadása (5-10 perc) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: szemináriumokról, gyakorlatokról hiányzás nem elfogadott, ügyeletekben való pótlása szükséges. Vizsgakérdések A. 1. Törések diagnosztikája, formái 2. Nyílt törések Ellátás alapja, komplikációk kezelése. 3. Csontgyógyulás biomechanikai feltételei(elsődleges-, másodlagos csontgyógyulás) 4. Elhúzódó callsképződés, álizület.(formái, kezelésük) 5. Operatív vagy konzervatív töréskezelés. 6. Stabil osteosynthesisek alapelvei. Az AO szerepe. 7. ntramedulláris osteosynthesisek (Küntscher szegezés, felfúrás nélküli szegezés) 8. Böhleri hármas szabály (repositio, retentio, rehabilitatio) 9. Bőrátültetés lehetőségei a traumatologiában 10. Orvosi elsősegély a baleset helysinén, szállítás 11. Monotrauma, multiplex trauma, polytrauma 12. Fémek és műanyagok felhasználási lehetősége a traumatológiában 13. Sebek formái. sebellátás 14. Inactivitásos atrophia, Sudeck dystrophia 15. Intraarticularis törések. Izületi lágyrészsérülések 16. Égésbetegség 17. Konzervatív töréskezelés lehetőségei 18. Gyermekkori törések, kezelésük

332


Tantárgyleírások

Klinikai modul

B. 1. A scapula és clavicula törései. Acromioclavicularis és sternoclavicularis ficamok 2. Vállficamok 3. A felkar proximalis végének törései 4. Humerus diaphysis törések 5. Könyöktáji törések és ficamok 6. Alkartörések 7. Fractura radii in loco typico. Colles, Smith törés 8. Sajkacsont törések és álizület. Perilunaris ficamok 9. A kéz csöves csontjainak törései 10. Érzés és mozgásvizsgálat a kézen. A n. radialis, ulnaris és medianus sérülésének

tünetei

11. Hajlítóin sérülések 12. A kéz extensor ín sérülései 13. A kéz fertőzései, panaritiumok 14. Súlyps kézsérülés: revascularisatio, replantatio 15. Microsebészet 16. Peripheriás idegsérülések helyreállítási lehetőségei 17. Ínsérülések helyreállítási lehetőségei a kézen 18. Könyökficamok

C. 1. Medencetörések és szövődményeik 2. A csípő törései és ficamai 3. Combnyaktörések 4. Combnyaktörések szövődményei 5. Per- és subtrochanter törések 6. Femur diaphysis törései 7. Térdkörüli törések 8. A térd szalagsérülései. Meniscus sérülések 9. Lábszár diaphysis törések 10. Bokatörések 11. A boka szalagsérülései. Achilles ín sérülés 12. A talus és calcaneus törései. A láb törései és ficamai 13. Posttraumás frtőzött csontfolyamatok kezelése 14. Gerincsérülések 15. Hasi sérülések diagnosztikája, kezelési lehetőségek 16. A mellkas sérülései 17. Polytraumatizált beteg ellátásának elvei 18. Retroperitoneális sérülések


333

Tanrend 2007/2008


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás, szeminárium, gyakorlat jegyzetei Hivatalos tankönyv: Renner: Traumatológia Ajánlott könyvek: Operatív töréskezelés, Springer, 1997 Konzervatív töréskezelés, Springer, 1998 Gyermektraumatológia, Medicina, 2001 Betegségek enciklopédiája, Springer, 2002 Előadások Hét Téma 1 A traumatológia társadalmi jelentősége. A traumatoló-

Oktató PROF. DR. NYÁRÁDY JÓZSEF

gia feladatai, az ellátás szintjei. Rehabilitáció. Törések keletkezése, felismerése, osztályozása. A csontgyógyulás. 2 Izületi sérülések. Zúzódás, rándulás, szalagok és por-

DR. VÁMHIDY LÁSZLÓ

cok sérülései, ficamok. Az izületet érintő törések sajátosságai. A kezelés elvei Sebek, sebellátás. A sebgyógyulás alapvető folyamatai. Lágyrész károsodások. 3 Nyílt törések osztályozása. Az ellátás elvei. A töréske-


zelés módszerei. Konzervatív és operatív eljárások. Fémek és műanyagok alkalmazása. Csontpótlás, izületpótlás 4 Elhúzódó törésgyógyulás, álizület. Inaktivitásos atro-


phia, reflex dystrophia. Compartment syndroma. Alagút syndromák. Polytraumatisatio, multiplex trauma 5 A csont septicus állapotai és kezelése Termikus sérülé- DR. BÖRZSEI LÁSZLÓ

sek (égésbetegség, fagyás). Kezelési elvek. 6 Neurotrauma


7 Felső végtag csontos sérülései. Kórisme, kezelés.

DR. FARKAS GÁBOR

8 Kézsérülések. Ín, ínhüvely helyreállítása, izom áthe-


lyezések. A súlyos kézsérülés ismérvei, ellátása. 9 Perifériás idegsérülések és helyreállításuk. Idegsérülés

DR. CZÓBEL GÁBOR

utáni állapotok korrekciós lehetőségei. 10 Mellkasi és hasi sérülések. Retroperitoneális szervek


sérülései. Kórisme, kezelés. 11 Medence sérülések. Csípőtáji törések.

DR. NAUMOV ISTVÁN

12 Gerinc sérülések


13 A comb és a lábszár törései. Térdsérülések.

DR. WIEGAND NORBERT

14 A boka és láb sérülései. Rándulás, szalagsérülés, fica-

DR. ZADRAVECZ GYÖRGY

mok, törések. Csonkolás a lábon.

334


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Szemináriumok Hét Téma 1 Csontgyógyulás alapjai 1 Sebek formái, sebellátás 2 Konzervatív töréskezelés formái 2 Operatív töréskezelés lehetőségei, implantátumok 4 Combnyaktörések 4 Csípőtáji törések 6 Felső végtag törései 6 Kéz törései 7 Ínsérülések a kézen 7 Idegsérülések 8 Panaritiumok 8 Gerinc sérülései 9 Femur és lábszár törések 9 Térdsérülések 10 Hasi sérülések 10 Mellkasi sérülések 13 Sérülések következtében kialakuló kóros állapotok 13 Gerinc sérülései, égés 14 Rtg értékelés 14 Rtg értékelés

Gyakorlatok Hét Téma 3 Sebellátás. Osteosynthesisek 5 Gipszek formái, gipsztechnika 11 Ügyelet 12 Ügyelet


335

Tanrend 2007/2008


SEBÉSZET GYAKORLAT Tantárgyfelelős:

OORSEB PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOPSPR teljesített OOKSE1 egyidejű Létszám: 4 – 200

Tematika Ismerkedés a sebészeti osztály orvosi (adminisztratív, szervezési, gyakorlati) feladataival. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában (ajánló, max. 500 karakter): A klinikai modul tárgyaihoz integrálódó alapvető sebészeti gyakorlat megszerzése. Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményeinek ismerete. Részvétel az orvosi megbeszéléseken, viziteken, a betegeket érintő konziliumokon és asszisztensként a műtői programban. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlaton való részvétel. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Igazolt hiányzás nem haladhatja meg a 10%-ot. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Hiányzát pótolni kell. Vizsgakérdések nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Gaál Csaba: Sebészet c. tankönyv Ajánlott irodalom: Oxford Handbook of Clinical Surgery Gyakorlatok Nyári gyakorlat.

336


9. szemeszter

Belgyógyászat: Endokrinológia és anyagcsere betegségek ......OOKEAB........338 Belgyógyászat: Diabetológia - angiológia................................OOKDAN .......341 Gyermekgyógyászat 1. .............................................................OOKGY1 ........343 Belgyógyászat: Klinikai infektológia .......................................OOKINF .........345 Neurológia 1. ............................................................................OOKNE1 ........349 Pszichiátria 1. ...........................................................................OOKPS1 .........352 Belgyógyászat: Pulmonológia ..................................................OOKPUL ........355 Sebészet 2.................................................................................OOKSE2 .........359 Szülészet – Nőgyógyászat 1. ....................................................OOKSN1.........363 Urológia....................................................................................OOKROL........367

Tanrend 2007/2008


BELGYÓGYÁSZAT: ENDOKRINOLÓGIA ÉS ANYAGCSERE BETEGSÉGEK* Tantárgyfelelős:

OOKEAB

DR. MEZŐSI EMESE, egyetemi docens


Előfeltétel: OOKHAE teljesített OOPBPR teljesített OOKGT3 teljesített Létszám: 5 – 150

Tematika Endokrin vagy anyagcsere betegségben a lakosság jelentős része szenved és az ide tartozó kórképek incidenciája gyorsan növekszik, ismeretük alapvető a belgyógyászat egészének elsajátítása szempontjából. Tematika: A hypothalamus és hypophysis betegségei. A pajzsmirigy betegségei. A mellékpajzsmirigy betegségei, MEN szindrómák. A mellékvese betegségei. Carcinoid. Obesitas. Hyperlipoproteinaemiák. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. A gyakorlatokról 20%-ban igazolt, vagy igazolatlan távolmaradás a félév elfogadását nem teszi lehetövé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A félév folyamán más tanulócsoportnál, amelyet a csoportvezető írásban igazol, a hallgató az igazolást saját csoportvezetőjének leadja. Vizsgakérdések 1. Hypothalamus-hypophysis rendszer diagnosztikája 2. Hypophysis daganatok 3. Gigantismus, acromegalia 4. Hyperprolactinaemia 5. Hypopituitarismus 6. Diabetes insipidus 7. ADH túlprodukció (SIADH) 8. A pajzsmirigy betegségeinek diagnosztikája 9. Jódanyagcsere, jódszükséglet. Jódhiány. 10. Euthyreoid struma 11. Thyreoiditisek 12. Hypothyreosis 13. Pajzsmirigy göbök differenciáldiagnosztikája 14. Pajzsmirigy daganatok. 15. Graves-Basedow kór 16. Endocrin ophtalmopathia 17. Nem-autoimmun hyperthyreosisok. 18. Thyreotoxicus krízis * Korábban a Belgyógyászat I. (endokrinológia – anyagcsere – belgyógyászati terápia) tantárgy részeként szerepelt.

338


Tantárgyleírások

Klinikai modul

19. A Ca- és P-anyagcsere szabályozása 20. Hyperparathyreosis 21. Tetániák differenciáldiagnosztikája 22. Medullaris pajzsmirigy carcinoma. Multiplex endocrin neoplasiák 23. A hypophysis-mellékvesekéreg rendszer diagnosztikája. 24. Addison kór 25. Akut mellékvesekéreg elégtelenség 26. Krónikus corticosteroid kezelés mellékhatásai és azok megelőzésének lehetőségei 27. Cushing syndroma 28. Conn syndroma. Secunder hyperaldosteronismus 29. Congenitalis adrenalis hyperplasia 30. Phaeochromocytoma 31. Carcinoid. 32. Paraneoplasiás hormonsecretio 33. Spontán hypoglycaemiák 34. Primer hyperlipoproteinaemiák 35. Secunder hyperlipoproteinaemiák 36. Sav-bázis egyensúly zavarai. 37. Az elhízás okai, típusai, kezelése 38. A testsúly rendellenességeinek diétás kezelése 39. Anorexia nervosa. 40. Köszvény

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: Klinikai irányelvek kézikönyve – Anyagcsere – Endokrinológia útmutató (legutóbbi kiadás: 2004) Tierney, J. M., McPhee, S. J., Papadakis, M. A.: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia (2003–2006) Ajánlott könyvek: Leövey András: A klinikai endocrinologia és anyagcsere betegségek kézikönyve Harrison’s Principles of Internal Medicine (McGrew – Hill Book Company) Előadások Hét Téma

Oktató

1 A hypothalamus és a hypophysis betegségei 1.

DR. MEZŐSI EMESE

2 A hypophysis betegségei 2.

DR. MEZŐSI EMESE

3 A pajzsmirigy betegségei 1.

DR. MEZŐSI EMESE

4 A pajzsmirigy betegségei 2.

DR. MEZŐSI EMESE

5 A mellékpajzsmirigy betegségei, MEN szindrómák

DR. RUCZ KÁROLY

6 A mellékvese betegségei 1.

DR. MEZŐSI EMESE

7 A mellékvese betegségei 2.

DR. BAJNOK LÁSZLÓ


339



8 Obesitas

DR. BAJNOK LÁSZLÓ

9 Hyperlipoproteinaemiák 1.

DR. BAJNOK LÁSZLÓ

10 Hyperlipoproteinaemiák 2.

DR. BAJNOK LÁSZLÓ

Gyakorlatok Hét Téma 1 A hypothalamus és a hypophysis betegségei 1. 2 A hypophysis betegségei 2. 3 A pajzsmirigy betegségei 1. 4 A pajzsmirigy betegségei 2. 5 A mellékpajzsmirigy betegségei, MEN szindrómák 6 A mellékvese betegségei 1. 7 A mellékvese betegségei 2. 8 Obesitas 9 Hyperlipoproteinaemiák 1. 10 Hyperlipoproteinaemiák 2.

340


Tantárgyleírások

Klinikai modul

BELGYÓGYÁSZAT: DIABETOLÓGIA-ANGIOLÓGIA* Tantárgyfelelős:

OOKDAN



Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOKGT3 teljesített OOKKAR teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megtanulják a legfontosabb elemeit a szénhídrátanyagcsere-zavarainak és az ezekkel szoros kapcsolatban álló angiológiai szövődmények részleteit. A tantárgy oktatása során célunk az elméleti ismeretek átadása mellett a következő gyakorlati készségek kialakítása: speciális anamnézis felvétel és speciális fizikális vizsgálat, vércukormérés, IMT mérése (megtekintés), neuropathia: vegetatív, szenzoros, inzulinok, penek (beadás is), ulcus cruris belgyógyászati kezelése, folyamatos cukormonitorozás (CGMS), inzulin pumpa kezelés, derékkörfogat és csípőkörfogat mérése, testtömeg és magasságmérés, LDL számítás, BMI számítás, ideális testtömeg és derék-csípő hányados számolása. A félév elfogadásának feltételei aláírás Távolmaradás pótlásának lehetőségei 15% igazolatlan hiányzás lehetséges, pótlásra nincs mód Vizsgakérdések 1. Anyagcsere-betegségek szerepe az atherosclerosisban. 2. Diabetes mellitust megelőző állapotok. 3. 1-es típusú diabetes mellitus. 4. 2-es típusú diabetes mellitus. 5. Pancreopriv diabetes mellitus. 6. Inzulinkezelés. 7. Orális antidiabetikumok. 8. A diabetes mellitus akut szövődményei. 9. A diabetes mellitus chronikus szövődményei. 10. Diéta diabetes mellitusban. 11. Cukorbetegek műtéti előkészítése és vérnyomás kezelése. 12. Metabolikus syndroma. 13. Köszvény. 14. Angiológiai betegek vizsgálata és kezelése.

* Korábban a Belgyógyászat I. (endokrinológia – anyagcsere – belgyógyászati terápia) tantárgy részeként szerepelt.


341

Tanrend 2007/2008


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Klinikai irányelvek kézikönyve – Anyagcsere – Endokrinológia útmutató (2004. évi kiadás) Halmos T., Jermendy Gy.: Diabetes mellitus – elmélet és klinikum. Medicina Kiadó, Bp., 2002. Leövey András: A klinikai endocrinológia és anyagcsere betegségek kézikönyve. Harrison’s Principles of Internal Medicine (McGrew – Hill Book Company) Előadások Hét Téma 1 Anyagcsere-betegségek és atherosclerosis, a diabetest

megelőző állapotok. 2 A 2-es típusú diabetes mellitus és a diabetes akut

szövődményei. 3 Az 1-es típusú és a pancreopriv diabetes mellitus,

Oktató PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN PROF. DR. WITTMANN

a metabolikus syndroma, a diabetes mellitus chronikus ISTVÁN szövődményei. 4 Belgyógyászati angiológia.

PÉCSVÁRADY ZSOLT

Gyakorlatok Mint az előadásoké.

342


Tantárgyleírások

Klinikai modul

GYERMEKGYÓGYÁSZAT 1. Tantárgyfelelős:

OOKGY1

PROF. DR. MOLNÁR DÉNES, intézetvezető egyetemi tanár


Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOPKO2 teljesített OOKGT3 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata az általános orvostól elvárható alapvető gyermekgyógyászati ismeretek oktatása, ill. a vonatkozó gyakorlati készségek kialakítása. Továbbá, a gyermekgyógyászati ellátás preventív és perspektivikus jelentőségének felismertetése. A tantárgy tematikája az újszülött-, a csecsemő- és gyermekkor – morbiditás és mortalitás szempontjából – legfontosabb betegségeit és kóros állapotait foglalja magába. Hangsúlyt nyer a normális és kóros állapot és fejlődés elkülönítése, a diagnosztika és terápia elvei és gyakorlata általános orvosi szinten; a gyermekgyógyászati klinikai határterületek alapszintű ismerete és a pediátriai preventív szemlélet gyakorlata. A félév elfogadásának feltételei Szóbeli vizsga (kollokvium) az első féléves tananyagból. A gyakorlatokon való részvétel kötelező és ellenőrzött. Maximum 4 gyakorlati óra hiányzás fogadható el. Több, mint 4 gyakorlatról való igazolt vagy igazolatlan távollét az index aláírásának visszautasítását (érvénytelen félév) vonja maga után. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csak kivételesen, egyedi elbírálás alapján lehetséges. Vizsgakérdések http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/intezet.lasso?id=350 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott tankönyv: Maródi László (szerk.): Gyermekgyógyászat, Medicina, Budapest, 2002, Javasolt kézikönyvek: Pintér András: Gyermeksebészeti vezérfonal, 2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1996. Fekete Miklós: Újszülöttgyógyászat, Medicina, Budapest, 1992. Fekete Miklós: Problémaorientált csecsemőgyógyászat, Golden Book, Budapest, 1995. A gyermekgyógyászat alapjai orvostanhallgatóknak. – szrk.: Túri Sándor (Medicina Könyvkiadó) Előadások Hét Téma

Oktató

1 A csecsemő- és gyermekgyógyászat sajátosságai

PROF. DR. MOLNÁR DÉNES

1 A koraszülött és az érett újszülött jellemzői.


Neonatológiai statisztikai alapfogalmak. Újszülöttkori szűrések. Általános Orvostudományi Kar

343



2 Újszülöttkori pulmonalis patológia

DR. ADAMOVICH KÁROLY

2 Neonatális idegrendszeri történések


3 Neonatális haematológia


3 Perinatális infekciók

DR. FODORNÉ DR. SZÁSZ MÁRIA

4 Újszülöttkori sebészeti kórképek

PROF. DR. PINTÉR ANDRÁS

4 Congenitalis vitiumok

DR. MASSZI GYÖRGY

5 Csecsemőtáplálás

PROF. DR. DECSI TAMÁS

5 Fontosabb vitaminhiányok. Nyomelemek szerepe


6 Veleszületett anyagcserebetegségek


6 Normális és kóros pszichomotoros fejlődés

DR. HOLLÓDY KATALIN

7 Csecsemő-és gyermekkori pneumoniák


7 Obstruktív légúti betegségek


8 Leggyakoribb fül-orr-gégészeti kórképek

DR. SCHIFTER PÉTER

8 Cardialis elégtelenség, ritmuszavarok

DR. MASSZI GYÖRGY

9 Infekciós eredetű gastrointestinalis kórképek

DR. TÁRNOK ANDRÁS

9 Gastrointestinalis motilitási zavarok

DR. TÁRNOK ANDRÁS

10 Felszívódási zavarok, táplálékallergia

DR. TÁRNOK ANDRÁS

10 A testösszetétel zavarai. A tápláltsági állapot felmérése PROF. DR. MOLNÁR DÉNES 11 Krónikus gyulladásos bélbetegségek

DR. TÁRNOK ANDRÁS

11 Dehydratio és típusai, kezelésük


12 Enterális és parenterális táplálás

DR. STANKOVICS JÓZSEF

12 A máj és lép betegségei

PROF. DR. FEKETE MIKLÓS

13 Glomerulonephritis. Acut és chronicus veseelégtelen-


ség 13 Húgyúti infekciók


14 Nephrosis syndroma


14 Sav-bázis zavarok


344


Tantárgyleírások

Klinikai modul

BELGYÓGYÁSZAT: KLINIKAI INFEKTOLÓGIA Tantárgyfelelős:

OOKINF

DR. TERNÁK GÁBOR, intézetigazgató


Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOPMI2 teljesített OOKGT3 teljesített Létszám: 5 – 20

Tematika A fertőző betegségek aetiológiájának, epidemiológiájának, klinikumának, diagnozisának, differenciáldiagnozisának, therápiájának és prevenciójának ismerete. A fertőző betegségek immunológiai vonatkozásai, a kórházhigiénia, a klinikai epidemiológia, a nosocomiális infekciók, a sepsis, a lázas betegségek differenciáldiagnosztikája, az antibiotikum therápia és politika témájú előadások és gyakorlatok anyagának elsajátítása. Anamnesis és teljes fizikális vizsgálat, vérkép, vizelet, testűri folyadék nyerésének és vizsgálatának elvégzése, az alapvető laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelése. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatok megfelelő látogatása és a vizsgán nyújtott teljesítmény. Az előadások látogatása nem kötelező, a gyakorlati/szemináriumi órákról 2 órát lehet hiányozni. a gyakorlatok/szemináriumok megfelelő látogatása elengedhetetlen a félév elfogadásához. Valamennyi gyakorlaton kötelező a részvétel. Kivételesen indokolt esetben 4 gyakorlati óra pótlására az intézet vezetője lehetőséget biztosít. Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések 1. Az antibiotikus kezelés stratégiája 2. Az antibiotikumok fajtái, csoportosításuk 3. Az antibiotikus kezelés sikertelenségének okai 4. Lázas állapotok differenciál diagnosztikája. FUO 5. Salmonellosisok 6. Dysenteria syndroma 7. Yersiniosis 8. Cholera 9. E. coli enteritis 10. Campylobacter enteritis 11. Vírus enteritis 12. Traveler s diarrhea 13. Dysbacteriosok 14. Clostridium difficile colitis 15. Amoebiasis 16. Giardiasis 17. Cryptococcosis 18. Ascariasis Általános Orvostudományi Kar

345

Tanrend 2007/2008


19. Teniasis 20. Cysticercosis 21. Echinococcosis 22. Ancylostomiasis 23. Enterobiasis 24. Trichuriasis 25. Strongyloides stercoralis inf. 26. Trichinellosis 27. Toxocariasis 28. Felső légúti virusinfekciók 29. Influenza 30. Streptococcus fertőzések 31. Mononusleosis inf. 32. Plaut-Vincent angina 33. Diphteria 34. Pterussis 35. Q láz 36. Tsittacosis 37. Legionellosis 38. Parotris epidemica 39. Acut hepatitisek A-G-ig 40. Az acut virushepatitis klinikuma 41. Az acut hepatitisek epidemiológiája 42. Az acut hepatitisek profilaxisa 43. Toxicus hepatitisek 44. Chronicus hepatitisek 45. Scarlatina 46. Morbilli 47. Rubeola 48. Exanthelna subitum 49. Typus abdonimalis, paratyphus 50. Varicella-zooster 51. Herpes vírus fertőzések 52. Pyodermák 53. Erysipelas 54. Toxicus schock syndroma 55. Anthrax 56. Brucellosis 57. Tularemia 58. Leptospirosis 59. Toxoplasmosis

346


Tantárgyleírások

Klinikai modul

60. Sepsis, sepsis syndroma 61. Botulismus 62. Lyme kór 63. Serosus meningitisek 64. Bakterialis meningitisek 65. Meningitis cerebrospinalis epidemica 66. Encephalitisek 67. Meningitis basilaris tuberculosa 68. A gennyes meningitisek antibiotikus kezelése 69. Az icterusok differnciáldiagnosztikája 70. Poliomyelitis anterior acuta 71. Kullancs encephalitis 72. Immuncompromittalt állapotok az infektológiában 73. Az AIDS epidemiológiája 74. Az AIDS klinikuma 75. Az AIDS kezelése, a profilaxis lehetőségei 76. Neutropeniások infekciói 77. Behurcolható betegségek és az utazással kapcsolatos prevenciós lehetőségek 78. Malária 79. Nosocomialis infectiok 80. Kórház hygiene

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Infektológia Trópusi medicina Jegyzetek: Klinikai infektológia és trópusi betegségek Az antimikróbás kezelés alapjai Előadások Hét Téma

Oktató

1 Az infektológia fogalma, tárgya

DR. TERNÁK GÁBOR

2 Klinikai mikrobiológia

DR. TERNÁK GÁBOR

3 Az antimikróbás kezelés alapjai

DR. TERNÁK GÁBOR

4 Lázas betegségek differenciáldiagnozisa

DR. TERNÁK GÁBOR

5 Légúti fertőzések

DR. TERNÁK GÁBOR

6 Gastrointestinalis fertőzések, parazitosisok

DR. TERNÁK GÁBOR

7 A bőr légyrészek fertőzései

DR. TERNÁK GÁBOR

8 Hepatitisek

DR. TERNÁK GÁBOR

9 Gyermekkori betegségek

DR. TERNÁK GÁBOR

10 A központi idegrendszer fertőzései


DR. TERNÁK GÁBOR

347



11 AIDS

DR. TERNÁK GÁBOR

12 A véráram fertőzései

DR. TERNÁK GÁBOR

13 Behurcolható fertőző betegségek

DR. TERNÁK GÁBOR

14 Migrációval összefüggő betegségek

DR. TERNÁK GÁBOR

Gyakorlatok A klinika betegforgalmának megfelelően az előadásokon elhangzotttak bemutatása a gyakorlatban.

348


Tantárgyleírások

Klinikai modul

NEUROLÓGIA 1. Tantárgyfelelős:

OOKNE1 PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL, tanszékvezető egyetemi tanár

3 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

Előfeltétel: OOANEA teljesített OOPPA2 teljesített OOKGT3 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A korábbi szemeszterekben tanult gyakorlati és elméleti ismeretek átismétlése. Önálló neurológiai betegvizsgálat készségének elsajátítása, típusos neurológiai betegségek felismerése, differenciál diagnosztikai szempontból szükséges vizsgálatok elrendelése és eredményeiknek kritikus értékelése, terápiás terv készítése. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések Ágy melletti vizsga során a neurológiai betegvizsgálat megfelelő elsajátítását ellenőrizzük, a felsorolt fontosabb neurológiai kórjelek felismerését és azok általános orvostól elvárható színtű anatómiai-klinikai értelmezését várjuk el a hallgatótól. KÉRDÉSEK: 1. A koponya és a gerinc fizikális vizsgálata. A meningeális izgalmi jelek vizsgálata. 2. Szaglás és a visus tájékozódó vizsgálata, a látóidegfő neurológiai szempontból fontos eltérései 3. Konfrontális látótérvizsgálat és értékelése. 4. Szemmozgások vizsgálata, szupranukleáris szemmozgászavarok 5. Pupillák vizsgálata, a pupillareakciók anatómiai értelmezése. 6. Nervus trigeminus vizsgálata. A nervus trigeminus károsodásának tünetei. Nervus facialis vizsgálata. Faciális paresisek típusai. 7. A hallás vizsgálata. Hallászavarok típusának megítélése tájékozódó hangvilla vizsgálattal. 8. A vestibularis rendszer károsodásának tünetei. Nystagmusok. 9. Dysarthria, dysphagia, garat- ás lágyszájpad reflex vizsgálata és értékelése („bulbaris tünetek” felismerése) 10. Nervus hypoglossus vizsgálata. Mélyreflexek vizsgálata. 11. Pyramis-jelek (felső mozgató neuron tünetek) felismerése 12. Perifériás paresis (alsó mozgató neuron tünetek) felismerése 13. Az izomerő, izomtónus vizsgálata. 14. Nervus ulnaris károsodás tünetei, különös tekintettel a sensoros érintettség felismerésére Nervus medianus károsodás tünetei, különös tekintettel a sensoros érintettség felismerésére Nervus radialis károsodásának tünetei. 15. Nervus peroneus károsodásának tünetei. 16. Felületes érzés-qualitások vizsgálata. A mélyérzés-qualitások vizsgálata. Disszociált érzészavar fogalma. Általános Orvostudományi Kar

349

Tanrend 2007/2008


17. A jellegzetes polyneuropathiás érzészavar. 18. Végtag- és törzsataxia vizsgálata. Járás vizsgálata. 19. Beszéd vizsgálata, beszédzavarok fő kategóriái. Motoros és szenzoros afázia. 20. Temporalis lebeny károsodásának tünetei. Frontalis lebeny károsodásának tünetei.

Parietalis lebeny károsodásának tünetei. Occipitalis lebeny károsodásának tünetei. Conus-cauda károsodás tünetei. 21. Vegetatív működések tájékozódó vizsgálata. 22. Tudat éberségének vizsgálata. Tudatzavarok. Eszméletlen beteg vizsgálata. 23. Koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei, fontosabb intracraniális herniációk A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Neurológia Szerkesztette: Szirmai Imre, Medicina 2005, Neurológia, szerkesztette Komoly Sámuel, Springer Betegségenciklopédia, Budapest, 2002 Springer Tudományos Kiadó. A tantermi előadások power point prezentációi megtalálhatók a klinika honlapján: http://neurology.pote.hu Előadások Hét Téma 1 A neurológia helye az orvosi disciplinák között.

Oktató PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL

A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája. 2 Bevezetés a klinikai neurológiába: anamnezis felvétel

PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL

speciális szempontjai 3 A mozgató és érzőrendszer károsodásának kórjelei,

DR. NAGY FERENC

azok lokalizációja. 4 Afáziák alapesetei és egyéb fontos corticalis funkció-

IFJ. DR. JANSZKY JÓZSEF

zavarok. 5 A fájdalom neuroanatómiája, a krónikus fájdalom.


6 Gerincvelő és környéki idegrendszer károsodásának


kórjelei 7 Epilepszia: klinikum diagnosztika


8 Epilepszia: gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségek


9 Stroke epidemiológiája, a stroke ellátás alapelvei I.


10 Stroke epidemiológiája, a stroke-ellátás alapelvei II.


11 Parkinson kór és parkinson „plussz” szindrómák.


12 Sclerosis multiplex


13 Metabolikus, immunmediált és kompressziós eredetű


neuropathiák. 14 Motoros-neuron betegségek (ALS, spinális izomatrofi- PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL

ák)

350


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Gyakorlatok Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó gyakorlatok az aktuális betegforgalom függvényében.


351

Tanrend 2007/2008


PSZICHIÁTRIA 1. Tantárgyfelelős:

OOKPS1 DR. FEKETE SÁNDOR, egyetemi docens, klinika igazgató


Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOPMT5 teljesített OOKGT2 teljesített Létszám: 5 – 180

Tematika Alapvető kórlélektani ismeretek, a megbetegedett ember lelki reakcióinak kezelése, elemi pszichoterápiás készség. A lelki elsősegélyre szoruló, illetve sürgősségi ellátást igénylő pszichiátriai beteg észlelése, explorációja, leírása és a családdal és a pszichiáterrel való kapcsolat, a krónikus pszichiátriai beteg gondozása, mentálhigiénés szemléletmód. Pszichiátriai gyakorlat: az első két alkalommal pszichopatológiai alapok – demonstrálással, harmadik alkalom vizsgálat, pszichés státus, majd a klinika járó-, illetve fekvőbetegeinek észlelése, leírása, tükörablak mögül, a beteg, a terapeuta magatartásának elemzése, véleményező skálák használata. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv: Füredi (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina, 2000 Tényi T.: A pszichiátriai betegvizsgálat alapvonalai, 2002. PTE ÁOK. Ajánlott irodalom: Kaplan–Sadock: Synopsis of Psychiatry 8th ed. Williams and Wilkins, 1998. Tringer L.: Pszichiátria. Semmelweis Kiadó. Budapest 2000. Tényi T.: Családorvosi Vademecum. Pszichiátria. POTE Továbbképző Központ, 1999. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Pszichiátria története. Uralkodó irányzatok a pszichiát- DR. TRIXLER MÁTYÁS

riában

352

2 A pszichiátriai megbetegedések osztályozása

DR. FEKETE SÁNDOR

3 Szorongásos zavarok

DR. FEKETE SÁNDOR

4 Szomatoform kórképek.

DR. FEKETE SÁNDOR

5 Kényszerbetegségek

DR. FEKETE SÁNDOR

6 Disszociatív kórképek

DR. GÁTI ÁGNES

7 Pszichoszomatikus betegségek

DR. FEKETE SÁNDOR




8 Pszichoszexuális betegségek

DR. OSVÁTH PÉTER

9 Az alvás zavarai

DR. FEKETE SÁNDOR

10 Fakticiózus zavarok, impulzus kontroll zavarok, al-

DR. HEROCD RÓBERT

kalmazkodási zavarok 11 Pszichiátriai sűrgősség

DR. TÉNYI TAMÁS

12 Szuicidium

DR. FEKETE SÁNDOR

13 Pszichoterápiák áttekintése, értékelése. Dinamikus

DR. FEKETE SÁNDOR

pszichoterápiák 14 Viselkedés és kognitív terápiák, Személyközpontú

DR. FEKETE SÁNDOR

terápia Gyakorlatok Hét Téma 1 Pszichopathológia I. 1 Pszichopathológia II. 2 Pszichopathológia III. 2 Pszichopathológia IV. 3 Pszichogén kórképek I. 3 Pszichogén kórképek II. 4 Pszichogén kórképek III. 4 Pszichogén kórképek IV. 5 Pszichogén kórképek V. 5 Pszichogén kórképek VI. 6 Személyiségzavarok I. 6 Személyiségzavarok II. 7 Személyiségzavarok III. 7 Személyiségzavarok IV. 8 Szexuális zavarok I. 8 Szexuális zavarok II. 9 Alvászavarok I. 9 Alvászavarok II. 10 Alkalmazkodási zavarokI 10 Alkalmazkodási zavarok II. 11 Alkalmazkodási zavarok III. 11 Alkalmazkodási zavarok IV. 12 Pszichoszomatikus betegek I 12 Pszichoszomatikus betegek II. 13 Szuicid beteg I.


353

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 13 Szuicid beteg II. 14 Szuicid beteg III. 14 Szuicid beteg IV.

354


Tantárgyleírások

BELGYÓGYÁSZAT: PULMONOLÓGIA Tantárgyfelelős: 2 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 19 + 0 = 33

Klinikai modul

OOKPUL DR. BALIKÓ ZOLTÁN, osztályvezető főorvos Előfeltétel: OOKKRA teljesített OOKGT3 teljesített OOPBPR teljesített Létszám: 5 – 120

Tematika A gyakoribb tüdőbetegségek klinikumának megismertetése és a ritkábban előforduló kórképek tárgyalása differenciál diagnosztikus szempontból. Az invazív és nem invazív tüdőgyógyászati diagnosztikus eljárások bemutatása. Az akut és a krónikus betegségek gyógyszeres és műtéti terápiás lehetőségei. Előadásokon mutatja be a legfontosabb pulmonológiai betegségeket és tárgyalja a diagnosztika és a terápia kérdéseit. Gyakorlati oktatás során betegbemutatással szemlélteti a betegségeket ill. konkrét esetek kapcsán ismerteti a pulmonológiában használatos terápiás eljárásokat. Biztosítja a leckekönyvben meghatározott gyakorlati tevékenységeket. A félév elfogadásának feltételei A 12 előadásból legalább 8-on részvétel (katalógus ellenőrzés), a gyakorlati 16 órából legalább 14 órán részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Ha tervezhető, akkor elöző héten kérjük jelenteni és beillesztjük valamelyik csoporthoz, ha nem tervezhető, akkor utólag adunk lehetőséget a pótlásra. Vizsgakérdések 1. A mellhártya és a tüdő morfológiája, a tüdőszegmentumok 2. A tüdő respiratorikus és nem respiratorikus funkciói 3. A tüdő röntgen diagnosztikája, röntgenfelvételek, átvilágítás és indikációi 4. A kóros tüdőelváltozások röntgenanatómiája 5. Bronchológiai vizsgálatok technikája és indikációja 6. A mellkasi szervek képalkotó vizsgálatai, a CT, MRI és UH vizsgálat indikációi 7. Izotópvizsgálatok a tüdő betegségeiben, indikációk 8. Bronchológiai vizsgálatok technikája és indikációi 9. Eszközös vizsgálatok a pleura betegségeiben, biopsziás vizsgálatok 10. Mellkasi folyadékgyülemek differenciál diagnosztikája 11. Mediastinoscopia, transthoracalis tűbiopsia 12. A haemoptoe differenciáldiagnosztikája 13. A dyspnoe differenciáldiagnosztikája 14. A légzésfunkciós vizsgálatokról általában, a ventiláció zavarai 15. Légzésmechanikai vizsgálatok 16. A kislégutak funkcióvizsgálata 17. Vérgázanalysis, légzési elégtelenség 18. Farmakospirometria, bronchialis provokációs tesztek, diagnosztikus jelentőségük 19. A tüdő diffuziós zavara 20. Allergológiai vizsgálatok szerepe a pulmonológiai gyakorlatban Általános Orvostudományi Kar

355

Tanrend 2007/2008


21. A krónikus obstruktív tüdőbetegségek definíciója, felosztása, epidemiológiája, pa-

togenezise

22. A COPD terápiája, megelőzésének módszerei, prognózis 23. Bronchiectasia, cystikus fibrosis 24. Asthma bronchiale definíciója, klasszifikációja, patogenezise, patológiája 25. Asthma bronchiale tünettana, differenciáldiagnosztikája és prognózisa 26. Az asthma bronchiale kezelésének irányelvei 27. Akut asthmás roham ellátásának alapelvei 28. A bakteriális pneumoniák kezelésének alapelvei 29. A típusos pneumoniák tünettana, kórokozói 30. Az atípusos tüdőgyulladás kórokozói, tünettana, terápiája 31. Tüdőgennyedések /tüdőtályog, bronchiectasia/ 32. Nem bakteriális tüdőgyulladások felosztása, kezelésük 33. Nosocomiális pneumoniák kórokozói, mikor gondolunk rá, kezelésének alapelvei 34. Tuberculin próba technikája és értékelése 35. Tüdőtuberkulózis epidemiológiája, etiológiája és természetes kórlefolyása 36. Tüdőtuberkulózis klinikai tünetei, differenciáldiagnosztikája 37. A tüdőgümőkór kezelésének alapelvei, az elsődleges és a másodlagos antituberku-

lotikumok

38. Üregképződéssel járó betegségek differenciál diagnózisa 39. Extrapulmonális tuberkulózisformák 40. Az atipusos mycobactériumok által okozott megbetegedések és kezelésük 41. Cytológiai vizsgálatok a pulmonológiai gyakorlatban 42. Pulmonális mycosisok általános jellemzői, kezelésük alapelvei 43. A leggyakoribb gombák okozta bronchopulmonális kórképek 44. Tüdőembólia klinikai tünete, gyakorisága 45. Tüdőembólia kezelése, prognózisa 46. Pangásos tüdő, kisvérköri decompensatio 47. Kisvérköri hypertensio. A cor pulmonale klinikai jelei 48. A pulmonális hypertensio felosztása, klinikai tünetei, kezelésének alapelvei 49. A hörgőrák epidemiológiája, patogenezise, klinikai tünetei, vizsgálómódszerei 50. A hörgőrák szövettani felosztása, stádiumbeosztása 51. A hörgőrák kezelése 52. A bronchuscarcinoma által okozott paraneoplasztikus szindrómák 53. Metasztatikus tüdőtumorok diagnosztikája, tüneteik, kezelésük 54. A pleura betegségei 55. A rekesz betegségei 56. Intersticiális tüdőbetegségek felosztása, klinikai tünetei 57. Szervetlen porok belégzése által okozott pneumokoniozisok klinikai tünetei, keze-

lésük

58. Hyperszenzitiv pneumonitisek 59. Boeck-sarcoidosis patogenezise, klinikai tünetei, röntgenmorfológiája, kezelése

356


Tantárgyleírások

Klinikai modul

60. Idiopathiás tüdőfibrozis 61. Alveoláris proteinosis, idiopathiás pulmonális haemosziderózis 62. Pulmonális eozinofiliával járó kórképek 63. Szisztémás immunbetegségek által okozott pulmonális kórképek 64. A mellkasi folyadékgyülem tünettana, kezelése 65. A pneumothorax etiológiai felosztása, röntgenmorfológiai felosztása, tünettana, di-

agnosztikája, prognózisa, kezelése

66. A mediastinális betegségek klinikai tünetei, diagnosztikája 67. A mediastinális nyirokcsomók megnagyobbodásának okai, tünetei 68. A medisztinum primer és szekunder tumorai 69. A légzési elégtelenség felosztása, klinikai tünetei 70. A légzési elégtelenség okai, diagnosztikája 71. ARDS 72. A gépi lélegeztetés indikációi és alapelvei 73. Az alvási apnoe-szindroma tünetei, diagnosztikája és kezelése

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Magyar–Vastag: Légzőszervi betegségek. Egyetemi tankönyv, Budapest. 2005. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Vérkészítmények és indikációik

DR. CSERNUS ZITA

2 Transzfúziós szövődmények

DR. CSERNUS ZITA

3 Tüdőgyulladás, tüdőtályog, bronchiectasia

DR. SÁROSI VERONIKA

4 Tüdőrák. Epidemiologia, tünettan, kórlefolyás és


diagnózis 5 A tüdőrák kezelése


6 Asthma bronchiale

DR. ZIBOTICS HILDA

7 Bronchitis chr. Emphysema pulmonum

DR. ZIBOTICS HILDA

8 Tüdőgümőkór

DR. ZIBOTICS HILDA

9 Interstitiális tüdőbetegségek

DR. ZIBOTICS HILDA

10 A mediastinum és pleura betegségei

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

11 Pulmonális hypertonia

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

12 ARDS

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

13 Pulmonális embolia. Tüdőinfarktus

DR. BALIKÓ ZOLTÁN

14 Légzési elégtelenség

DR. BALIKÓ ZOLTÁN


357

Tanrend 2007/2008


Gyakorlatok Hét Téma 1 Vértranszfúziós laboratóriumi módszerek és azokhoz kapcsolódó elméleti ismere-

tek elsajátítása 1 Vértranszfúziós laboratóriumi módszerek és azokhoz kapcsolódó elméleti ismere-

tek elsajátítása 2 Vértranszfúziós laboratóriumi módszerek és azokhoz kapcsolódó elméleti ismere-

tek elsajátítása 2 osztályos gyakorlat 3 légzésfunkció 3 bronchológia 4 subintenzív 4 mellkaspunkció, transthoracalis tűbiopsia 5 cytológia 5 allergológia 6 ultrahang labor

358


Tantárgyleírások

Klinikai modul

SEBÉSZET 2.

OOKSE2

Tantárgyfelelős:

PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár


Előfeltétel: OOKSE1 teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika A 8. és 9. szemeszterben egyetemi nagyelőadások keretében a részletes sebészet (nyelőcső, gyomor, epe, pancreas, érsebészet) megismertetése a hallgatókkal. Az előadások tematikájának megfelelően az egyes betegségcsoportok komplex kivizsgálása, kezelése és az alapvető műtéttechnikai ismeretek kerülnek bemutatásra. A gyakorlati foglalkozásokon kiscsoportos oktatás keretében betegbemutatás, betegvizsgálat, műtőlátogatás, tematikus műtéti videók alkalmazása révén a sebészet gyakorlati vonatkozásainak megismertetése a hallgatókkal. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel, az előírt vizsgatípus sikeres teljesítése. A kollokviumon az adott félévben leadott tananyag, illetve a kötelező tankönyv a vizsga tárgya. Távolmaradás pótlásának lehetőségei a hiányzott órákat a gyakorlatvezetővel megbeszélve, igazoltan pótolni kell, 2 gyakorlatkimaradás a félévi aláírás megtagadását vonja maga után. Vizsgakérdések 1. Az ileus tünettana és kórisméje 2. Mesenterialis thrombosis és embolia okozta bélelhalás 3. Hasi ischaemia, abdominalis steal-syndroma 4. A perifériás érbetegség tünetei és kezelési lehetőségei 5. Az occlusiv verőérbetegség tünetei és kezelési lehetőségei 6. Artériás embolisatio és thrombosis 7. Az aorta aneurysmája, aneurysma ruptura és dissecans 8. A renalis hypertonia és sebészi kezelése 9. Raynaud-syndroma 10. Thromboangitis obliterans (Buerger-kór) 11. Indikrekt érsebészeti beavatkozások (sympathectomiák) 12. A „subclavian-steal” syndromáról 13. TOS diagnózisa és műtéti megoldása 14. A diabetes és az obliteratív érbetegség 15. A chronicus vénás elégtelenség (CVI) és sebészi kezelése 16. Thrombophlebitis és mélyvénás thrombosis diagnózisa 17. Az akut mélyvénás thrombosis kezelésének lehetőségei 18. A postthromboticus syndromáról 19. Ulcus cruris 20. Mi a különbség embolia és thrombosis között 21. Laparoscopos sebészet indikációi és kontraindikációi 22. Perifériás érbetegek ambuláns vizsgálata Általános Orvostudományi Kar

359

Tanrend 2007/2008


23. Érműtétek szövődményei 24. Endoscopia a sebészetben (elsősorban a diagnosztikus lehetőségek áttekintése) 25. Minimál invasiv technikák az érsebészetben 26. A transzplantált vese hosszú távú túlélését befolyásoló tényezők 27. Immunsupressio veseátültetés után – az immunsupressio mellékhatásai és szövőd-

ményei

28. Donor-kondicionálás, cadaver vesék prezervációja 29. Májtranszplantációról 30. Immunszupresszió májtranszplantáció után 31. A vagotómiák célja, fajtái, indikációi 32. Sérvekről általában 33. Chronicus pancreatitis és szövődményei 34. Heveny gastrointestinális vérzések 35. A gyomor rosszindulatú daganatai 36. Az agyhalál fogalma – megállapításának jogi és orvosi feltételei 37. Nyelőcsőrák 38. A gastro-oesophagealis reflux és kezelése 39. Rekeszsérvek, hiatus herniák 40. Corrosiv nyelőcsősérülések és ellátásuk 41. Acut hasat utánzó, illetve okozó elváltozások 42. Laparoscopos cholecystectomia 43. Icterus differenciáldiagnosztikája 44. Nyelőcső betegségek diagnosztikája 45. Zollinger-Ellison syndroma 46. Plasztikai sebészet lehetőségei 47. Biliodigestiv anastomosisok alkalmazásáról 48. A hasnyálmirigy daganatai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Gaál Csaba: Sebészet c. tankönyv Ajánlott irodalom: Oxford Handbook of Clinical Surgery Előadások Hét Téma

Oktató

1 Nyelőcső sebészete


2 Nyelőcső sebészete


3 Gyomor sebészete


4 Gyomor sebészete


5 Eperendszer sebészete

360




6 Pancreas sebészete

DR. KELEMEN DEZSŐ

7 Pancreas sebészete

DR. KELEMEN DEZSŐ

8 Transzplantáció


9 Laparoscopos sebészet


10 Sérvek sebészete


11 Helyreállító sebészet 12 Verőerek sebészete


13 Verőerek sebészete


14 Vénák sebészete

Gyakorlatok Hét Téma 1 Nyelőcső sebészete 1 Nyelőcső sebészete 2 Nyelőcső sebészete 2 Nyelőcső sebészete 3 Gyomor sebészete 3 Gyomor sebészete 4 Gyomor sebészete 4 Gyomor sebészete 5 Eperendszer sebészete 5 Eperendszer sebészete 6 Pancreas sebészete 6 Pancreas sebészete 7 Pancreas sebészete 7 Pancreas sebészete 8 Transzplantáció 8 Transzplantáció 9 Laparoscopos sebészet 9 Laparoscopos sebészet 10 Sérvek sebészete 10 Sérvek sebészete 11 Helyreállító sebészet 11 Helyreállító sebészet 12 Verőerek sebészete 12 Verőerek sebészete


361

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 13 Verőerek sebészete 13 Verőerek sebészete 14 Vénák sebészete 14 Vénák sebészete

362


Tantárgyleírások

Klinikai modul

SZÜLÉSZET – NŐGYÓGYÁSZAT 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKSN1 PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF, egyetemi tanár Előfeltétel: OOKSE1 teljesített Létszám: 5 – 250

Tematika A tantárgy ismerteti a terhesség létrejöttének fiziológiáját, a szövődménymentes terhesség 9 hónapjának történéseit. A hallgatók elsajátítják a terhesség során alkalmazott diagnosztikus eljárásokat. Részletes oktatásra kerülnek a különféle terhespathológiai kórképek, a spontán, szövődménymentes, és különféle pathológiás szülések lefolyása, a szülésbefejező műtétek, továbbá a gyermekágy történései és az újszülöttellátás. A tantárgy feladata, hogy lehetővé tegye az orvostanhallgatók számára az általános orvosláshoz szükséges szülészeti ismeretek elsajátítását. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való kettőnél több igazolatlan hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Igazolt hiányzás sem haladhatja meg az összóraszám 25%-át. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatvezetővel való egyeztetést követően, megbeszéléps alapján. Vizsgakérdések 1. A magzat intrauterin állapotának megítélésére szolgáló műszeres vizsgálatok. Polyhydramnion és olygohydramnion. 2. A magzatvíz biokémiai vizsgálatának praenatalis jelentősége. A császármetszés indikációi. 3. Fenyegető uterus ruptura, korai lepényleválás differenciál-diagnosztikája. A nonstressz teszt, oxytocin terheléses teszt jelentősége az intrauterin diagnosztikában. 4. A magzat méhen belüli elhelyezkedése és diagnosztikája az utolsó trimenonban. Missed abortion. 5. A foetoplacentaris egység fogalma és jelentősége. A kismedence anatómiája. 6. Vérzési rendellenességek a szülés alatt. Az újszülött resuscitációja, Apgar score. 7. A késői terhességi toxaemiák osztályozása. A magzat méhen belüli elhalásának klinikai és laboratóriumi diagnosztikája. 8. A prosztaglandinok szülészeti jelentősége. Terhesség és diabetes. 9. Korai lepényleválás dignosztikája, pathomechanizmusa, differenciál-dignosztikája. A magzati tüdő érettségének megállapítására szolgáló vizsgáló eljárások és azok jelentősége. 10. Programozott szülés és szülésinduktio. A foetomaternalis gázcsere zavara a szülés alatt. 11. Kardiotokográfia jelentősége a terhesség és szülés alatt. Perinatalis magzati mortalitás felosztása, okai. 12. Abortusok felosztása, aetiologiája és therápiája. Szülés alatti fájadomcsillapítás. 13. Placenta praevia formái, jelentősége. A cervix-incompetentia aetiológiája, diagnosztikája és therápiája. 14. A terhesgondozás jelentősége a koraszülés megelőzésében. A magzat fejlődési rendellenességeinek intrauterin diagnosztikája. Általános Orvostudományi Kar

363

Tanrend 2007/2008


15. Burok rendellenességei, korai és idő előtti burokrepedés. Ultrahang-diagnosztika

jelentősége a szülészetben.

16. Intenzív észlelés pathológiás terheseknél. Terminus túllépés, túlhordás fogalma és

jelentősége.

17. HCG excretio és jentősége a terhesség első trimeszterében. Koraszülés okai és je-

lentősége a perinatalis mortalitásban.

18. Koraszülés vezetésének korszerű szemlélete. Forgási rendellenességek. 19. A terhesség felismerése. Tartási rendellenességek. 20. Beilleszkedési rendellenességek. A magzatvíz-embólia pathomechanizmusa, klini-

kuma, véralvadási viszonyok.

21. Fertőző betegségek a terhesség alatt (Rubeola, vírus-infectiok, hepatitis, toxoplas22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

mosis, lysteriosis, syphilis). A szülés megindulásának okai Habituális abortusok aetiológiája és theráiája. A lepényi sexualsteroidok biosynthesise. Harántfekvés. Fogamzás, implantatio. Uterus-ruptura. Aprórészek és köldökzsinór elölfekvése és előesése. Terhességi hányás. Placenta praevia és differenciál-diagnosztikája. Fájások rendellenességei. Az RH-isoimmunisatio mechanizmusa és preventioja, erythroblastosis foetalis. Medencevégű fekvés. Atonia fogalma, jelentősége, therápiája. Inversio uteri. Vetélések befejezésének módszerei. Amniocentesis és chorionbiopsia jelentősége a genetikai kórképek kórismézésében. Terhességi pyelitisek. Mastitis. Puerperalis sepsis. Terhesség megszakítás és szövődményei. Ikerterhesség, ikerszülések. Tokolysis a szülészetben. AFP vizsgálat jelentősége. Lactatio fiziológiája. A szülés lefolyása, szakaszai. Fogóműtét és vacuum-extractio.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Z.: Szülészet-nőgyógyászat Ajánlott irodalom: Lampé L.: Intenzív szülőszoba Lampé L.: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan Előadások Hét Téma 1 A terhesség endokrinológiája, ovulatio, megterméke-

Oktató PROF. DR. SZABÓ ISTVÁN

nyítés, nidatio. A lepény endocrin működése. 2 A terhesség fiziológiája, terhességi diagnosztika,

PROF. DR. SZABÓ ISTVÁN

a terhesség gyanú, valószínűségi és biztos jelei. 3 Ultrahang a szülészetben.

DR. ARANY ANTAL

4 Szülészeti genetika (genetikai tanácsadás, praenatalis

DR. VESZPRÉMI BÉLA

vizsgálatok).

364


Tantárgyleírások Hét Téma 5 Intrauterin diagnosztika terhesség és szülés alatt.

Klinikai modul Oktató PROF. DR. SZABÓ ISTVÁN

A magzati szívműködés vizsgálata, cardiotocographia. Vér savbázis vizsgálata, magzati i.u. pulsoxymetria. 6 Normális és pathológiás szülési mechanizmusok (ha-


rántfekvés, medencevégű fekvés, ikerterhesség, ikerszülés). 7 Normális és pathológiás szülési mechanizmusok (beil-


leszkedési, tartási, forgási rendellenességek). 8 Kóros terhesség (hyperemeis grav., praeeclampsia,

DR. TAMÁS PÉTER

fenyegető koraszülés). 9 Az újszülött ellátása, resuscitációja, Apgar score. 10 Vetélés, terhességmegszakítás, túlhordás, szülésinduk-

PROF. DR. ERTL TIBOR DR. CSERMELY TAMÁS

ció, programozott szülés. 11 Szülés alatti fájdalomcsillapítás, periduralis anaesthe-


sia, a császármetszés anaesthesiája. 12 Koraszülés – perinatalis mortalitás; császármetszés.


13 Normális és kóros gyermekágy (az uterus involutiója,

DR. TAMÁS PÉTER

puerpueralis mastitis és sepsis, gyermekágyi psychosis). 14 Acut életveszéllyel járó szülészeti szövődmények


(uterus ruptura, placenta praevia, abruptio placentae, méhenkívüli terhesség. Gyakorlatok Hét Téma 1 A terhes és szülőnő anamnézise, terhességi időszámítás. Általános vizsgálatok

a terhességben. Koraterhesek nőgyógyászati vizsgálata. 2 Terhességi diagnosztika, gyanú valószínűségi és biztos jelek, terhesség megállapí-

tása, terhességi reakciók. 3 A magzat méhen belüli elhelyezkedése. Klasszikus vizsgáló módszerek (Leopold

műfogás, medencemérés). 4 Intrauterin diagnosztika. Magzati szívműködés vizsgálata (NST, Pose). A szülés

megindítása, szülőfájások rendellenességei, tokometria. 5 Ultrahang vizsgálóeljárások, magzati biometria. A magzatvíz vizsgálata, amnio-

centesis. 6 Burokrepesztés, szülésvezetés, episiotomia, gátvédelem, feltárás. Microvérgáz

analysis, magzati i.u. pulsoxymetria. 7 Fekvési rendellenességek: harántfekvés, medencevégű fekvés. Szülésvezetés,

Bracht extractio, lábrafordítás. 8 Forgási, tartási-rendellenességek. Fogóműtét és vacuum extractio gyakorlati kivi-

telezése. 9 Placentaris és postplacentaris vérzések kezelése, szülőutak sérülései. Inversio uteri,

méhűri betapintás – lepényleválasztás. Általános Orvostudományi Kar

365

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 10 Császármetszés. 11 Gyermekágy, a méh involutiója, lochia, lactatio, gyermekágyasok ápolása. 12 Intenzív terhesgondozás gyakorlata. 13 Magzati asphyxiák és az újszülött reanimatio. 14 Vetélések befejezése és kezelése. Terhességmegszakítás rendeletei és módszerei.

366


Tantárgyleírások

Klinikai modul

UROLÓGIA Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKROL PROF. DR. FARKAS LÁSZLÓ, egyetemi tanár Előfeltétel: OOPPA2 teljesített OOKSE1 teljesített Létszám: 1 – 150

Tematika Az urológiai tantárgy oktatása a korábbiakban szerzett anatómiai és élettani ismeretek felfrissítésével indul. Részleteiben az egyes betegségcsoportok és urológiai tevékenységi körök oktatása, a gyakorló orvossal szemben támasztott elvárásoknak kíván elsősorban megfelelni. Fejlődési rendellenességek, húgyúti köves betegségek, húgyúti infekciók, urológiai daganatok köré csoportosítható klasszikus és modern diagnosztikus eljárások és gyógyító technikák képezik a tematika gerincét. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlati foglalkozások minimum 80%-án való részvétel, sikeres félév végi vizsga a félév elfogadásának a feltétele. A gyakorlati foglalkozások 20%-át meghaladó hiányzás esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható. A vizsgára bocsáthatóság feltételeit teljesítő hallgató szóbeli vizsgán ad számot tudásáról, ahol elsősorban a tantermi előadásokon és gyakorlatokon elhangzott ismeretanyag számonkérése történik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Igazolt hiányzás esetén a pótlás a felelős oktató engedélyével lehetséges. Vizsgakérdések 1. Az urogenitális traktus fizikális vizsgálata 2. Makroszkópos és mikroszkópos vizeletvizsgálat 3. Pyuria és annak urológiai vonatkozásai 4. Haematuria és annak urológiai vonatkozásai 5. A vizelet mennyiségi változásai, vizeletürítési zavarok 6. Hólyagkatéterezés és instilláció, epicystostomia 7. Vesefunkciós vizsgálatok 8. Az urogenitális traktus radiológiai vizsgálatai 9. Vese-, hólyag-, prosztatabiopszia 10. Nukleáris medicina az urológiai gyakorlatban 11. Az urogenitális traktus eszközös vizsgálatai 12. A vese fejlődési rendellenességei 13. A vesevezeték fejlődési rendellenességei 14. Hólyag, húgycső, pénisz, herék veleszületett rendellenességei 15. Láz jelentősége az urológiában, uroinfekció, antibiotikum terápia 16. A felső húgyutak nem specifikus gyulladásai 17. A hólyag, húgycső, here nem specifikus gyulladásai 18. A prosztata nem specifikus gyulladásai 19. Az urogenitális rendszer tuberculosisa Általános Orvostudományi Kar

367

Tanrend 2007/2008


20. A húgyúti kövek etiológiája és típusai 21. A húgyúti kövesség klinikuma 22. A vese-, uréter-, hólyagkövek gyógyszeres és feltárásos sebészi kezelése 23. ESWL és endoszkópos beavatkozások a húgyúti kövességben 24. Idegentestek a húgyúti traktusban 25. Veseparenchyma tumorok és kezelési lehetőségeik 26. Vesemedence-, urétertumorok és kezelési lehetőségeik 27. A felületes hólyagtumorok klinikuma 28. Az invazív hólyagtumorok klinikukma 29. Benignus prosztata hyperplazia eitológiai és klinikai kép 30. Benignus prosztata hyperplazia gyógyszeres és sebészi kezelés 31. Prosztatacarcinóma: patológia, diagnózis 32. Prosztatacarcinóma: gyógyszeres és sebészi kezelés 33. Heretumorok: klinikai kép, diagnózis 34. Heretumorok komplex kezelése 35. Hímvessző-, herezacskó-, húgycsőtumorok 36. Szexuális úton terjedő betegségek (STD) 37. Pyelectasia, hydronephrosis, vese ptosis: diagnózis és gyógykezelés 38. Renovascularis hypertonia , a vesetransplantació urológiai vonatkozásai 39. Vese-, urétersérülések 40. Hólyag, húgycső, hímvessző és herezacskó sérülései 41. Hydrokele, varicokele, spermatokele, induráció, péniszplaszika 42. A férfi szexuális zavarai, az erectilis diszkunkció 43. A férfi nemzőképességi zavarok diagnosztikája 44. Vizelet inkontinencia típusai és diagnosztikája 45. A vizeletinkontinencia gyógyszeres és sebészi terápiája

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Farkas L., Pajor L., Papp Gy., Tóth Cs.: Urológia Előadások Hét Téma

Oktató

1 Fejlődési rendellenességek az urológiában

PROF. DR. FARKAS LÁSZLÓ

2 Húgyúti infekciók I: Felső húgyúti gyulladások


3 Húgyúti infekciók II: Alsó húgyúti gyulladások


4 Húgyúti infekciók III: Specifikus gyulladások


5 Urolythiasis. Kőképződés, kőfajták, kőbetegség

DR. GÖTZ FRIGYES

klinikuma

368

6 Húgyúti kövesség konzervatív és műtéti kezelése

DR. SZÉKELY JÓZSEF

7 Vizelet tárolási zavarok, inkontinencia

DR. PYTEL ÁKOS

8 A benignus prostata hyperplasia (BPH) klinikuma

DR. HÜBLER JÁNOS

9 Uroloonkológia I: Vesedaganat

DR. PYTEL ÁKOS




10 Uroonkológia II: Húgyhólyag, pyelum, ureter, húgycső DR. SOMOGYI LÁSZLÓ

daganatai 11 Uroonkológia III: Heredaganat


12 Uroonkológia IV: Prostata, penis, scrotum daganatai


13 Urotraumatológia


14 Sürgősségi urológiai kórképek és azok ellátása

DR. PUSZTAI CSABA

Gyakorlatok A gyakorlatok tematikája követi az előadások tematikáját, az aktuális osztályos és ambuláns betegforgalom, betegség típusok függvényében.


369

10. szemeszter

Orvosi genetika............................................................. OOKOGE........372 Anaesthesiológia és intenzív therápia ................................ OOKAIT .........374 Családorvostan ............................................................. OOKCSA ........377 Belgyógyászat: Gasztroenterológia ................................... OOKGAS........378 Gyermekgyógyászat 2. ................................................... OOKGY2 ........380 Belgyógyászat: Nephrológia, hypertonia ............................ OOKNHA .......382 Neurológia 2. ............................................................... OOKNE2 ........385 Pszichiátria 2. ............................................................... OOKPS2 .........388 Szülészet – Nőgyógyászat 2. ........................................... OOKSN2.........392 Szemészet .................................................................... OOKSZE.........396

Tanrend 2007/2008

ORVOSI GENETIKA Tantárgyfelelős: 1 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 0 = 14


OOKOGE PROF. DR. MELEGH BÉLA Előfeltétel: OOKGY1 teljesített OOKNE1 teljesített OOKEAB* teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések 1. Az emberi genom felépítése. Génstruktúra és funkció, a Human Genom Project. 2. Az emberi kromoszómák szerkezete, osztályozása. 3. Az orvosi genetika vizsgáló módszerei. 4. A veleszületett rendellenességek kóreredet szerinti osztályozása. 5. Mutagenesis, carcinogenesis, teratogenesis. 6. Autoszomális domináns öröklődés. 7. Autoszomális recesszív öröklődés. 8. X-hez kötött recesszív öröklődés. 9. Veleszületett anyagcserehibák. I. Szénhidrát, fehérje anyagcsere bántalmai. 10. Veleszületett anyagcserehibák. II. Lizoszomális tárolási betegségek 11. Veleszületett anyagcserehibák prezentációs tünetei. 12. Veleszületett anyagcserehibák kivizsgálásának fő szempontjai. 13. Mitochondriális rendellenességek. 14. Alapvető DNS rekombinációs technikák. 15. DNS vizsgálatok klinikai alkalmazása. 16. Nem-mendeli monogénes öröklődés. 17. Alapvető cytogenetikai technikák. 18. A kromoszómavizsgálat indikációi. 19. Autoszomális kromoszóma-anomáliák. (kivéve Down) 20. Down-kór. 21. A nemi kromoszómák rendellenességei. (kivéve Turner) 22. Turner-kór. 23. Polygénes öröklődés, az ún. multifaktorális kóreredeti modell lényege. 24. Genetikai polymorphizmus. 25. Teratológia: anyai fertőzések. 26. Teratológia: gyógyszerek, sugárzás, egyéb. 27. Dysmorphológia: malformáció, deformáció, minor anomáliák.


372


Tantárgyleírások

Klinikai modul

28. Syndroma identifikálás jelentősége. 29. Mentális retardációval járó állapotok kóreredete. 30. Mentális retardáció kivizsgálásának fő szempontjai. 31. Genetikai rendellenességek prenatális diagnózisa. 32. Down-kór prenatális szűrése. 33. Genetikai szűrés és prediktív tesztelés. 34. Genetikai tanácsadás. 35. Genetikai rendellenességek kezelési lehetőségei. 36. Etikai elvek és dilemmák az orvosi genetikában.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként: Papp Z: Klinikai genetika Oláh É: A klinikai genetika alapjai MSD Orvosi Kézikönyv (Merck Manuel) Előadások Hét Téma 1 Öröklődés és környezet. A klasszikus orvosi és a genetikai paradigma összevetése.

Genetikai polymorphizmus. 2 Veleszületett rendellenességek kóreredete. Az orvosi genetikai vizsgáló módszerei. 3 Génmutációk. Az öröklődés mendeli szabályai. Monogénes ártalmak klinikai

manifesztálódása. 4 Monogénes ártalmak génszintű diagnosztikája. 5 Nem-mendeli monogénes öröklődés. Tumor-genetika. 6 Az anyagcsere veleszületett hibái. Mitochondriális rendellenességek. 7 Kromoszómális rendellenességek genetikai jellemzése. Autoszomális kromoszó-

ma-aberrációk. 8 A nemi kromoszómák rendellenességei. A kromoszómavizsgálat indikációi. Mole-

kuláris cytogenetika. 9 Polygénes öröklődés. Multifaktorális kóreredet. 10 Tetratológia. 11 Dysmorphológia. Syndromák, minor anomáliák. Mentális retardáció. 12 Prenatális diagnosztika. 13 A genetikai rendellenességek kezelési lehetőségei. Szűrés, prevenció. 14 Genetikai tanácsadás.


373

Tanrend 2007/2008


ANAESTHESIOLÓGIA ÉS INTENZÍV THERÁPIA Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

OOKAIT PROF. DR. BOGÁR LAJOS Előfeltétel: OOKSE2 teljesített OOPPA2 teljesített OOKGT3 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A tantárgy magában foglalja az életveszélyes állapotok klinikai jellegzetességeit, helyszíni és intézeti ellátásának módjait, komplex reanimációt. Ismerteti az általános és regionalis anesztézia és intenzív therápia elméleti és gyakorlati alapjait. A félév elfogadásának feltételei Félév elismerésének feltétele az intézet által megszabott minimális követelmények teljesítése: 1. az alapvető és eszközös újraélesztés, 2. akut szervrendszeri elégtelenség tüneteinek felismerése és elődleges ellátása központi idegrendszer, keringés, légzés, kiválasztás, sav-bázisháztartás, oxigénterápia, intravénás folyadékterápia), 3. légútbiztosítás Távolmaradás pótlásának lehetőségei Gyakorlatok 1. Reanimáció 2. Folyadék, elektrolit, sav-bázis zavarok kezelése, parenterális táplálás alapjai 3. Metabolikus tudatzavarok, az eszméletlen állapot. 4. Anesztézia: eszközök 5. Anesztézia: légzőkör, intubáció, extubáció 6. Anesztézia: regionalis anesztézia 7. EKG: malignus ritmuszavarok, defibrilláció, kardinverzió, pacemaker terápia 8. Mellkasi fájdalom, pulmonalis embolia, aorta dissectio, pericardialis tamponád 9. Keringési elégtelenség, acut myocardialis infarctus Vizsgakérdések Az aneszteziológia vizsgatételei 1. A műtéti kockázat megítélése, a betegek műtéti előkészítése 2. A légútbiztosítás eszközei, az anesztéziai légzőrendszerek 3. Az altatógép részei és működése 4. Az anesztetikumok klinikai gyógyszertana 5. Regionális érzéstelenítési eljárások 374


Tantárgyleírások

Klinikai modul

6. Betegmonitorozás az anesztézia közben: a narkózis mélysége 7. Betegmonitorozás az anesztézia közben: légzés 8. Betegmonitorozás az anesztézia közben: keringés, folyadékterápia 9. Perioperatív akut fájdalomcsillapítás 10. A krónikus fájdalom kezelésének főbb szempontjai

Az intenzív terápia vizsgatételei 1. A sokk definíciója, és az akut ellátás szempontjai 2. Akut miokardiális infarktus intenzív terápiája 3. Pulmonális embólia és akut ellátása 4. Akut ritmuszavarok és terápiájuk 5. Invazív beavatkozások jelentősége az intenzív terápiában (artéria, centrális véna kanülálás, invazív hemodinamika) 6. Folyadék egyensúly zavarainak akut ellátása 7. Sav-bázis egyensúly zavarainak akut ellátása 8. Infekció, és infekció kontrol az intenzív osztályon 9. Szepszis, szeptikus sokk ellátásának alapvető szempontjai 10. Többszervi elégtelenség 11. Az ARDS definíciója, és az ARDS-ben szenvedő beteg lélegeztetésének főbb szempontjai 12. Akut léguti betegségek (pneumonia, COPD, asztma) sürgősségi ellátása 13. Akut veseelégtelenség monitorozása és kezelése 14. Akut májelégtelenség intenzív terápiás vonatkozásai 15. Mesterséges táplálás fajtái, és indikációja az intenzív osztályon 16. A mérgezett beteg akut ellátása 17. A súlyos tudatzavar okai és akut ellátása 18. A politraumatizált beteg akut ellátása 19. Kardio-pulmonális reszuszcitáció 20. Az agyhalál definíciója és az agyhalállal kapcsolatos etikai problémák A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pénzes I: Anaesthesiologia és intenzív terápia Heliduthus Kft. Bogár L. és Molnár Zs.: http://www.medicine-pecs.hu Előadások Hét Téma 1 Az oxigénterápia és a gépi lélegeztetés gyakorlata.

Oktató DR. MOLNÁR ZSOLT

2 Az akut és a krónikus fájdalom csillapítása 3 A reanimáció modern módszerei

DR. SÁRDI FERENC

4 Keringés- és légzéspatológia az aneszteziológiai és

DR. MOLNÁR ZSOLT

intenzív terápiás gyakorlatban 5 Perioperatív súlyos szövődmények (akut myocardialis

DR. SÁROSI ISTVÁN

infarctus, subtotalis pulmonalis embolia)


375



6 Sürgősségi műtétek anesztéziája és betegmonitorozási

módszerek a műtéti anesztézia közben 7 Folyadékterápia életveszélyes állapotokban

DR. MOLNÁR ZSOLT

8 A regionális érzéstelenítés módszerei 9 Akut légzési elégtelenség, ARDS 10 Szepszis, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség

DR. MOLNÁR ZSOLT PROF. DR. BOGÁR LAJOS

kórfolyamata és kezelési lehetőségei 11 Súlyos mérgezések helyszíni és intézei kezelése 12 Életveszélyes állapotú baleseti sérültek sürgősségi


ellátása, műtéti érzéstelenítése 13 A műtéti érzéstelenítés kockázatai és szövődménye 14 A mesterséges táplálás gyakorlata a műtéti előkészí-


tésben és az intenzív terápiában Gyakorlatok A gyakorlatok témái a „távolmaradás pótlásában”

376


Tantárgyleírások

Klinikai modul

CSALÁDORVOSTAN Tantárgyfelelős:

OOKCSA PROF. DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár

1 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 4 + 0 + 10 = 14

Előfeltétel: OOAOAE teljesített OOKIGU teljesített OOPBPR teljesített Létszám: korlátlan

Tematika Családorvostan kialakulása. Holisztikus szemlélet. Egészségnevelés, epidemiológia a gyakorlatban. Gondozás alapelvei, gyakorlata. Munkacsoport feladatai és szerepük a praxisban. Speciális, szituatív ellátás. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában: A fenti tematika megvalósítása. A családorvoslás speciális tevékenységének bemutatása. A félév elfogadásának feltételei A foglalkozások 20%-áról való hiányzás nem teszi lehetővé a tárgy elismerését. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vizsgakérdések A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Arnold Csaba: Családorvoslás, Medicina, Bp. 1999. Tierney, McPhee, Papadakis: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia, 1996. Robert B. Taylor: Family Medicine: principles and practice, Springer, 1998. Blasszauer B.: A jó halál, Gondolat, 1984. Robin C. Fraser: Az alapellátás módszertana, Melania Kft., Bp., 1997. Végh Mária: A családorvosi Vademecum. A családorvoslás sajátos kérdései, Pécs, 1997. Kiadott előadás vázlat Előadások Hét Téma 1 Családorvostan kialakulása, praxis, családorvos tevé-

Oktató PROF. DR. NAGY LAJOS

kenysége 2 Epidemiológia, egészségnevelés

DR. RINFEL JÓZSEF

3 Gondozás alapelvei, gyakorlata

DR. VÉGH MÁRIA

4 Tudományos munka

DR. HEIM SZILVIA, DR. VÁRNAI RÉKA

Szemináriumok Hét Téma 1 Házi betegellátás, halál a családban, hospice 2 Gyermekorvoslástól az idősek ellátásig 3 Akut beteg ellátás a praxisban 4 Krízis állapotok a családban, hajléktalanok ellátása 5 Etikai tanulságokkal járó eseteink


377

Tanrend 2007/2008


BELGYÓGYÁSZAT: GASZTROENTEROLÓGIA Tantárgyfelelős:

OOKGAS

PROF. DR. HUNYADY BÉLA, egy. tanár, ill. egy. docens


Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOKGT3 teljesített OOKEAB* teljesített Létszám: 5 – 200

Tematika A belgyógyászati gasztroenterológia alapismereteinek áttekintése. Gasztroenterológiai betegek ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek, tapasztalat, készségek elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei Tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályzat szerint. Szóbeli vizsga, kollokvium (ágy melletti gyakorlatos vizsga + szóbeli vizsga) Az utóvizsgák formája: ugyanaz. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályzat szerint. Az előadások és gyakorlatok pótlására nincsen mód. Egyedi kérések elbírálására a tantárgyfelelős jogosult. Vizsgakérdések 1. Gastro-oesophagealis reflux betegség 2. A nyelőcső motilitás zavarai 3. A nyelőcső daganatai 4. Gastritisek 5. Peptikus fekélybetegség 6. Nem-varix eredetű gastrointestinalis vérzés 7. Varix eredetű gastrointestinalis vérzés 8. A gyomor daganatai 9. Malabszorptios szindroma 10. Coeliakia 11. Crohn betegség 12. Colitis ulcerosa 13. Ileus 14. Appendicitis 15. Vastag és vékonybél daganatai 16. Toxikus és gyógyszeres májkárosodások 17. Nem alkoholos steatohepatitis 18. Alkoholos májbetegség 19. Krónikus virushepatitisek 20. Autoimmmun hepatitis 21. Primer biliaris cirrhosis 22. Primer sclerotizáló cholangitis * Korábban OOKEND szerepelt előfeltételként.

378


Tantárgyleírások

Klinikai modul

23. Májcirrhosis 24. Haemochromatosis 25. Wilson kór 26. A máj daganatai 27. Hyperbilirubinaemiák 28. Cholelithiasis 29. Epehólyag daganatai 30. Akut pancreatitis 31. Krónikus pancreatitis 32. Pancreas daganatai 33. Az emésztőtraktus neuroendokrin tumorai

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tulassay: A belgyógyászat alapjai Lonovics–Tulassay–Varró: Klinikai gasztroenterológia Előadások Hét Téma

Oktató

1 Bevezetés. A nyelőcső betegségei.

DR. KIRÁLY ÁGNES

2 A gyomornyálkahártya károsító mechanizmusai.

PROF. DR. HUNYADY BÉLA

Peptikus fekélybetegség. 3 Gasztrointesztinális vérzések. 4 Akut hasi fájdalom szindróma.


5 Funkcionális gasztrointesztinális betegségek.

DR. KIRÁLY ÁGNES

6 Malabsorptios szindróma. A hasmenések differenciál-

PROF. DR. MÓZSIK GYULA

diagnosztikája. 7 Gyulladásos bélbetegségek. 8 Precancerosus állapotok, gasztrointesztinális polypok. 9 Krónikus vírushepatitisek.

DR. PÁR ALAJOS IMRE

10 Nem vírusos eredetű májbetegségek.

DR. PÁR ALAJOS IMRE

11 Májcirrhosis. Májelégtelenség.

PROF. DR. HUNYADY BÉLA

12 Az epehólyag és az epeutak megbetegedései.

DR. PAKODI FERENC

13 Akut pancreatitis.

DR. FIGLER MÁRIA

14 Krónikus pancreatitis.

DR. FIGLER MÁRIA

Gyakorlatok Ágy melletti gyakorlat.


379

Tanrend 2007/2008


GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2. Tantárgyfelelős:

OOKGY2

PROF. DR. MOLNÁR DÉNES, intézetvezető egyetemi tanár


Előfeltétel: OOKGY1 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A tantárgy feladata az általános orvostól elvárható alapvető gyermekgyógyászati ismeretek oktatása, ill. a vonatkozó gyakorlati készségek kialakítása. Továbbá, a gyermekgyógyászati ellátás preventív és perspektivikus jelentőségének felismertetése. A tantárgy tematikája az újszülött-, a csecsemő- és gyermekkor – morbiditás és mortalitás szempontjából – legfontosabb betegségeit és kóros állapotait foglalja magába. Hangsúlyt nyer a normális és kóros állapot és fejlődés elkülönítése, a diagnosztika és terápia elvei és gyakorlata általános orvosi szinten; a gyermekgyógyászati klinikai határterületek alapszintű ismerete és a pediátriai preventív szemlélet gyakorlata. A félév elfogadásának feltételei Írásbeli vizsga. Hiányzások tekintetében az első félévre vonatkozóak érvényesek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csak kivételesen, egyedi elbírálás alapján lehetséges. Vizsgakérdések http://dynamic.aok.pte.hu/intranet/intezet.lasso?id=350 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott tankönyv: Maródi László (szerk.): Gyermekgyógyászat, Medicina, Budapest, 2002 Javasolt kézikönyvek: Pintér András: Gyermeksebészeti vezérfonal, 2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1996. Fekete Miklós: Újszülöttgyógyászat, Medicina, Budapest, 1992. Fekete Miklós: Problémaorientált csecsemőgyógyászat, Golden Book, Budapest, 1995. A gyermekgyógyászat alapjai orvostanhallgatóknak. – szrk.: Túri Sándor (Medicina Könyvkiadó) Előadások Hét Téma

Oktató

1 Hypertonia


1 Normális és kóros növekedés és fejlődés. A pubertás

PROF. DR. SOLTÉSZ GYULA

zavarai

380

2 Csecsemő- és gyermekkori endokrin kórképek


2 Diabetes mellitus


3 Hypoglycaemiák


3 Anaemiák

PROF. DR. FEKETE MIKLÓS

4 Gyermekkori leukaemiák

PROF. DR. KAJTÁR PÁL




4 Solid tumorok

PROF. DR. KAJTÁR PÁL

5 Bőrvérzések differenciáldiagnosztikája

DR. OTTÓFFY GÁBOR

5 Az eszméletlen gyermek (koponyatraumák, mérgezé-


sek) 6 Meningitis, encephalitis


6 Csecsemő- és gyermekkori görcsös állapotok


7 Immunhiányos állapotok

MOSDÓSI BERNADETT DR.

7 A leggyakoribb immunológiai kórképek

MOSDÓSI BERNADETT DR.

8 Shock és kezelése


8 Pszichomotoros retardatio


9 A leggyakoribb gyermeksebészeti kórképek I.


9 A leggyakoribb gyermeksebészeti kórképek II.


10 Égésbetegség


10 Resuscitatio csecsemő- és gyermekkorban

KÖVESI TAMÁS DR.

11 Pszichoszomatikus kórképek

DR. FENYVESI ILONA

11 A leggyakoribb gyermek- és serdülőkori pszichiátriai

DR. FENYVESI ILONA

kórképek 12 Klinikai képalkotó diagnosztika a gyermekkorban

MOHAY GABRIELLA DR.

12 Gyermekkori bőrbetegségek

HARANGI FERENC DR.

13 A házi gyermekorvos és az iskolaorvos szerepe. Pre-

PAP MÁRIA DR.

ventív gyermekgyógyászat 13 Védőoltások. A klasszikus gyermekkori fertőző beteg-


ségek 14 Etika a gyermekgyógyászatban

SCHULTZ KÁROLY DR.

14 A felnőttkori betegségek megelőzése gyermekkorban


Gyakorlatok Ágymelletti gyakorlati oktatás, lehetőleg az elméleti tematikához igazodva.


381

Tanrend 2007/2008


BELGYÓGYÁSZAT: NEPHROLÓGIA, HYPERTONIA Tantárgyfelelős:

OOKNHA



Előfeltétel: OOPBPR teljesített OOKEAB* teljesített Létszám: 5 – 120

Tematika A belgyógyászati diszciplinákon belül – a növekvő előfordulási gyakoriságuk következtében – egyre jelentősebb az igény a nephrológia és hypertonia betegségek ismertetésére. A félév oktatási tematikájában a klasszikus nephrológiai témakörök mellett (nephrosis sy, akut glomerulonephritisek, húgyúti infekciók, öröklődő vesebetegségek stb.) mellett kiemelt hangsúlyt kap a vesepótló kezeléshez vezető leggyakoribb betegségek tárgyalása (diabeteses nephropathia, hypertonia). A nephrológia és hypertónia tárgykörébe tartozó betegségek felismerése, szűrővizsgálatok elvégzése, értékelése. A nephrológiai vizsgálatok helyes értelmezése. A differenciál diagnosztikai és therápiás elvek megismerése. Megfelelő vesebeteg, érbeteg, diabeteses, hypertoniás gondozási rendszer elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei A félévet nem ismerjük el 2×2 órás gyakorlat elmulasztása esetén. Graduális képzésre alkalmas megfelelő tankönyv hiányában az előadások látogatása nyomatékosan javasolt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSz szerint. 2 tanórát meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról. Vizsgakérdések 1. A problémamegoldás menete, diagnózis felállítása vesebetegségekben. A haematuria differenciáldiagnózisa. 2. A proteinuria differenciáldiagnózisa. Az oedema differenciáldiagnózisa. 3. A glomeruláris funkció mérésére használatos módszerek. A tubuláris funkció mérésére használatos módszerek. Képalkotó eljárások a nephrológiában. 4. A vesebiopszia indikációi/kontraindikációi. 5. Acut glomerulonephritis. Gyorsprogressziójú glomerulonephritis. Nephrosis syndroma. 6. Asymptomás vesebetegségek – a szűrővizsgálatok jelentősége. Húgyúti infekciók, acut és chronicus pyelonephritis. 7. Acut és chronicus tubulointerstitiális nephritis. A vesebetegségek követése. 8. Hypertonia és a vese. Diabeteses nephropathia. 9. Veseérintettség szisztémás betegségekben: SLE, vasculitisek, atherosclerosis stb. Acut veseelégtelenség. 10. Chronicus veseelégtelenség. Vesepótló kezelések lehetőségei. Peritoneális diaysis. 11. Haemodialysis.


382


Tantárgyleírások

Klinikai modul

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tulassay Zs.: A belgyógyászat alapjai 1–2. Medicina Könyvkiadó, 2007. ISBN: 9789632260723 Kakuk Gy.: Klinikai nephrológia. 2004. Medicina. Rosivall L, Kiss I.: Nephrológia (elmélet és klinikum, dialízis, transzplantáció). 2003. Medintel Könyvkiadó. Előadások Hét Téma 1 A vesebetegségek klasszifikációja. A vesefunkció

Oktató PROF. DR. NAGY JUDIT

mérése. 2 Képalkotó eljárások a nephrológiában. Vesebiopszia


helye és jelentősége a diagnosztikában. 3 Öröklődő vesebetegségek (Polycystás vesebetegség,

DR. KOVÁCS TIBOR

Alport sy.) 4 Acut glomerulonephritisek. Gyors progressziójú


glomerulonephritisek. 5 Nephrosis syndroma.


6 Olygosymptomás glomerulonephritisek. IgA nephro-


pathia. 7 Veseérintettség szisztémás betegségekben: SLE, HUS,


Henoch-Schönlein sy., vasculitisek 8 Diabeteses nephropathia

PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN

9 Microalbuminuria és atherosclerosis.

PROF. DR. WITTMANN ISTVÁN

10 Hypertonia betegség. Hypertonia és a vese kapcsolata.

DR. KOVÁCS TIBOR

11 Acut és krónikus tubulointerstitiális nephritisek.


12 Acut és krónikus húgyúti infekciók.


13 Akut veseelégtelenség.

DR. KOVÁCS TIBOR

14 Krónikus veseelégtelenség.

DR. CSIKY BOTOND

Gyakorlatok Hét Téma 1 Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat vesebetegségben. 2 Vesefunkciós vizsgálatok. 3 A képalkotó eljárások eredményeinek értékelése. 3 Akut és gyors progressziójú glomerulonephritisek beteg vizsgálata. 4 A vesebiopszia indikációi/kontraindikációi. 5 A nephrosis syndromás beteg vizsgálata. 5 Az oedema differenciáldiagnózisa. 6 Az IgA nephropathiás beteg vizsgálata. A haematuria és proteinuria okai, formái

és differenciáldiagnózisa. Általános Orvostudományi Kar

383

Tanrend 2007/2008


Hét Téma 6 Vizeletanalízis. 7 Szisztémás betegséghez csatlakozó glomerulonephritisek diagnózisa és kezelése. 7 Vesebetegek specifikus és nem-specifikus terápiája. 8 A diabeteses nephropathia korai felismerése, terápiája és követése. 9 Öröklődő vesebetegségek korai felismerése, terápiája és követése. 10 A hypertonia diagnózisa és kezelése vesebetegekben. 11 Microalbuminuriás és atherosclerotikus beteg vizsgálata. 12 Vesebetege követése. 12 A húgyúti infekciók és pyelonephritisek diagnózisa és kezelése. 13 Chronikus veseelégtelenségben szenvedő betegek vizsgálata. 13 Gyógyszerek adagjának módosítása csökkent vesefunkció esetén. 14 Peritoneális dialízis, haemodialízis. 14 Veseátültetés.

384


Tantárgyleírások

NEUROLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

Klinikai modul

OOKNE2 PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL Előfeltétel: OOKNE1 teljesített Létszám: 1 – korlátlan

Tematika A klinikai gyakorlat szempontjából fontos neurológiai betegségek tünettanának, diagnosztikájának és terápiás alapelveinek megismerése. A gyakorlatok célja a típusos neurológiai kórképek anamnézis felvételének elsajátítása és a neurológiai tüneteinek, valamint a neurológiai diagnosztikus eljárások eredményeinek értékelése, azok klinikai jelentőség szerinti leírása. A szemesztert teljesítő legyen képes a neurológiai fizikális betegvizsgálat értékelése mellett, a diagnosztikus lépések megtervezésére a neurológiai vizsgálóeljárások értékelésére. A szemeszterben megismert betegségek kezelési elveinek elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések V. évfolyamos év végi kollokvium A kollokvium során a hallgatók neurológiai betegséggel kapcsolatos elméleti ismereteit kérjük számon. Elvárjuk a betegség korrekt definiálását, epidemiológiai adatainak, patomechanismusának, klinikai tüneteinek és terápiájának alapvető ismeretét. TÉTELEK: 1. Myopathiák és myositisek (csak a leggyakoribb genetikailag determinált myopathiák ismeretét várjuk el. Alkalmi (provokált) epilepsziás rosszullétek 2. Benignus positionális paroxismális vertigo (Bárány) Transiens ischaemiás attack és jelentősége 3. Tremorok klinikai differenciáldiagnosztikája Akut strokellátás alapelvei 4. Myasthenia gravis. Temporális lebeny epilepszia 5. Metabolikus eredetű polyneuropathiák. Subarachnoidális vérzés. 6. Dysimmun neuropathiák (Guillain-Barré szindróma, Chronicus Inflammatios Demyelinisatios Polyneuropathia) 7. Carpális alagút-szindróma. Idiopátiás generalizált epilepsziák. 8. Gliomák. Parkinson kór. 9. Peripheriás arcidegbénulás (Bell-paresis) Intracranialis sinusok thrombosisa. 10. Heveny meningitisek. Intracerebrális vérzések 11. Fóbiás poszturális vertigo (Brandt) Fokális epilepsziák. 12. Herpes simplex encephalitis. Stroke primer prevenciója 13. Cervicobrachialgia; a nyaki gerincszakasz degeneratív eltéréseinek neurológiai jelentősége. A sclerosis multiplex klinikai tünetei. 14. Motoneuron betegségek. A sclerosis multiplex diagnózisa. 15. Trigeminus neuralgia. Gerincvelő fontosabb kórfolyamatai Általános Orvostudományi Kar

385

Tanrend 2007/2008


16. Carotis és vertebrobasilaris arteriák ellátási területén kialakuló keringés-zavarok

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

jellegzetes klinikai tünetei Rövid idejű eszméletvesztések differenciál-diagnosztikája. Neurogenetikai begegségek főbb kategóriái Status epilepticus. Migraine és egyéb elsődleges fejfájások Vizelet incontinencia Traumás agysérülések Herpes zoster, postherpeses neuralgia. Traumás gerincvelő-sérülések Alzheimer betegség. Meningeomák Az alkoholizmus idegrendszeri szövődményei. Hydrocephalusok. Neurolues és neuroborreliosis. Stroke szekunder prevenciója Az AIDS neurológiai szövődményei. Lumbago és ischias szindróma; a lumbalis gerincszakasz degeneratív eltéréseinek neurológiai jelentősége. Somatisatios zavar, atípusos depresszió Neurofibromatosis (Recklinghausen betegség) Paraneoplasiás idegrendszeri károsodások. Koponyaűri nyomásfokozódás tünettana. Focalis dystoniák Creutzfeldt-Jakob kór Gyakoribb agytörzsi vaszkuláris szindrómák (locked-in, Weber, Wallenberg, art. basalis elzáródása). Gerincvelő szubakut kombinált degenerációja („funicularis myelosis”). Wilsonkór. Polyneuropathiák. Alvási apnoe szindróma és a narkolepszia. Choreák, Huntigton chorea „Restless leg” szindróma

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Neurológia Szerkeszette: Szirmai Imre, Medicina 2005 Neurológia, szerkesztette Komoly Sámuel, Springer Betegségenciklopédia, Budapest, 2002 Springer Tudományos Kiadó A tantermi előadások power point prezentációi megtalálhatók a klinika honlapján: http://neurology.pote.hu Előadások Hét Téma 1 A vizeletürítési zavarok neurológiája

Oktató PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL

2 Fejfájások és kezelésük 3 Központi idegrendszeri prion betegségek: DNS nélküli DR. ILLÉS ZSOLT

infekció. 4 Alvás és alvászavarok

DR. FALUDI BÉLA

5 Vertigo és „dissiness” vestibularis dysfunctiok és


kezelésük 6 Stroke betegek gondozása 7 Gerincvelői gyulladásos és vascularis betegségek,


csigolya és porckorong degenerációk neurológiai vonatkozásai 8 Encephalitisek, menigitisek


9 Neurorehabilitáció

386


Tantárgyleírások Hét Téma 10 Neurogenetikai betegségek

Klinikai modul Oktató DR. ILLÉS ZSOLT

11 Neuroradiológia 12 Neuropátiás fájdalom és kezelése. 13 Diabeteses neuropátiák klinikuma. 14 Sürgősség a neurológiában.


Gyakorlatok Az elméleti előadásokhoz kapcsolódó gyakorlatok az aktuális betegforgalom függvényében.


387

Tanrend 2007/2008


PSZICHIÁTRIA 2. Tantárgyfelelős:

OOKPS2 DR. FEKETE SÁNDOR, egyetemi docens, klinika igazg


Előfeltétel: OOKPS1 teljesített Létszám: 5 – 180

Tematika Alapvető kórlélektani ismeretek, a megbetegedett ember lelki reakcióinak kezelése, elemi pszichoterápiás készség. A lelki elsősegélyre szoruló, illetve sürgősségi ellátást igénylő pszichiátriai beteg észlelése, explorációja, leírása és a családdal és a pszichiáterrel való kapcsolat, a krónikus pszichiátriai beteg gondozása, mentálhigiénés szemléletmód. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint Vizsgakérdések 1. Paranoid, szkizoid és szkizotíp személyiségzavar Az értelmi képességek mérési lehetőségei 2. Nárcisztikus, borderline, hisztrionikus és antiszociális személyiségzavar A drogdependencia kezelése 3. Elkerülő, dependens, kényszeres személyiségzavar Pszichoterápiás lehetőségek szkizofréniában 4. A hangulatzavarok (affektív betegségek) osztályozása és etiológiája. Enuresis nocturna és encopresis 5. Depressziós epizód Cannabis- és kokainabuzus és dependencia 6. Mániás epizód Az alkoholdependencia kezelése 7. Cyklothymia és dysthymia Patológiás részegség 8. Az organikus mentális zavarok típusai (elmezavarok legfontosabb tünetei) Fényterápia és alvásmegvonás 9. Lebeny szindrómák ADHD és viselkedészavarok gyermekkorban 10. Belgyógyászati és neurológiai betegségekhez társuló pszichopatológiai tünetek ECT 11. Alkoholdependencia Időskori hangulatzavar és pszichózis 12. Anorexia nervosa Delirium tremens kezelése 13. Bulimia nervosa Önsegítő csoportok a pszichiátriai rehabilitációban 14. A mentális retardáció (Oligophreniák) okai és felosztása Fázisprofilaktikumok

388


Tantárgyleírások

Klinikai modul

15. Antipszichotikumok és mellékhatásaik

Szorongásos és affektív zavarok gyermekkorban

16. Antidepresszívumok és mellékhatásaik

Csoportpszichoterápiák

17. Pervazív fejlődési zavarok

Alkoholos hallucinózis és kezelése

18. A depresszió terápiája

Korsakow szindróma

19. A mánia terápiája

Delírium tremens tünettana

20. A szkizofrénia epidemiológiája és etiológiai elméletei

Opiátdependencia

21. A szkizofréniák típusai és prognózisa

Altató és szorongásoldó szerfüggőség

22. A szkizofréniák terápiája

Amphetamin dependencia 23. Szkizoaffektív pszichózis Táplálkozási betegségek kezelése 24. Paranoid zavarok Anxiolitikumok 25. Primer degeneratív dementiák Hallucinogén- és pszichostimuláns abuzus A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv: Füredi (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina, 2000 Tényi T.: A pszichiátriai betegvizsgálat alapvonalai, 2002. PTE ÁOK. Ajánlott irodalom: Kaplan–Sadock: Synopsis of Psychiatry 8th ed. Williams and Wilkins, 1998. Tringer L. : Pszichiátria. Semmelweis Kiadó. Budapest 2000. Tényi T.: Családorvosi Vademecum. Pszichiátria. POTE Továbbképző Központ, 1999. Előadások Hét Téma

Oktató

1 Személyiségzavarok

DR. FEKETE SÁNDOR

2 Affektív betegségek

DR. FEKETE SÁNDOR

3 Szkizofrénia

DR. TÉNYI TAMÁS

4 Paranoid kórképek és egyéb pszichózisok

DR. TÉNYI TAMÁS

5 Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos függőség

DR. FEKETE SÁNDOR

6 Alkoholos és egyéb toxikus elmezavarok

DR. FEKETE SÁNDOR

7 Organikus elmezavarok. A központi idegrendszer

DR. KOVÁCS ATTILA

diffúz és lokális károsodásán alapuló kórképek 8 Az időskor pszichiátriája. Demenciák


DR. FEKETE SÁNDOR

389

Tanrend 2007/2008 Hét Téma 9 Evészavarok 10 Mentális retardáció

Általános Orvos Szak Oktató DR. GÁTI ÁGNES DR. FEKETE SÁNDOR

11 Gyermekpszichiátria1. Figyelem, magatartás- és szo-

rongásos megbetegedések, hangulatzavarok, tanulási zavarok, ürítési zavarok 12 Gyermekpszichiátria 2.: Gyermekkori pszichózisok,

Pervazív fejlődési zavarok, Kommunikációs zavarok, Táplálkozási zavarok 13 Biológiai terápiák áttekintése

DR. FEKETE SÁNDOR

14 A szocioterápiás eljárások és a szakmai és önsegítő

DR. HEROCD RÓBERT

csoportok szerepe a pszichiátriai rehabilitációban, csoportterápiák Gyakorlatok Hét Téma 1 Szkizofrénia I. 1 Szkizofrénia II. 2 Szkizofrénia III. 2 Szkizofrénia IV. 3 Affektív zavarok I. 3 Affektív zavarok II. 4 Affektív zavarok III. 4 Affektív zavarok IV. 5 Paranoid beteg I. 5 Paranoid beteg II. 6 Alkoholos pszichózisok I. 6 Alkoholos pszichózisok II. 7 Alkoholos pszichózisok III. 7 Alkoholos pszichózisok IV. 8 Idős demens beteg I. 8 Idős demens beteg II. 9 Idős demens beteg III. 9 Idős demens beteg IV. 10 Mentális retardált I. 10 Mentális retardált II. 11 Heroinfüggő I. 11 Heroinfüggő II. 12 Anorexia nervosa 12 Bulémia nervosa

390


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Hét Téma 13 Szuicid beteg 13 Biológiai terápiák I. 14 Biológiai terápiák II. 14 Biológiai terápiák III.


391

Tanrend 2007/2008


SZÜLÉSZET – NŐGYÓGYÁSZAT 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56

OOKSN2 PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF, egyetemi tanár Előfeltétel: OOKSN1 teljesített Létszám: 5 – 250

Tematika A tantárgy ismerteti a nőgyógyászati megbetegedések etiológiáját, tünettanát, diagnosztikáját, differenciál diagnosztiáját és terápiás lehetőségeit. Részletesen oktatásra kerülnek a különféle nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések, vérzészavarok, jó és rosszindulatú daganatok, genitalis fejlődési rendellenességek. A hallgató betekintést nyerhet a sterilitas kivizsgálásának és kezelésének különféle lehetőségeibe továbbá a fogamzásgátlás szerteágazó módzsereibe. A tantárgy feladata, hogy lehetővé tegye az orvostanhallgatók számára az általános orvosláshoz szükséges nőgyógyászati ismeretek elsajátítását. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való kettőnél több igazolatlan hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Igazolt hiányzás sem haladhatja meg az összóraszám 25%-át. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatvezetővel történt egyeztetés alapján a megbeszéltek szerint. Vizsgakérdések 1. Amenorrhoeák felosztása, diagnosztikus és terápiás lehetőségek. Stein-Leventhal syndroma fogalma, klinikuma és therápiája. 2. Intersexualitások. Laparoscopia szerepe a nőgyógyászati diagnosztikában. 3. Petefészek functionalis állapotának megítélésére szolgáló vizsgáló eljárások. A portio praeblastomatosisai és in situ carcinomája; diagnosztika, terápia. 4. Gonaddysgenesis. A Genitális tractus tuberculosisa. 5. Nőgyógyászati vérzési rendellenességek felosztása. Hysteroscopia, hysterosalpingographia. 6. Kolpitisek, terápiájuk. Nőgyógyászati sipolyok kórszármazása, diagnosztikája és terápiája. 7. Az uterus fejlődési rendellenességei. A petefészek teratogen daganatai. 8. A nemi érés zavarai. Cervixcarcinoma és therápiája. 9. Functionális méhvérzések. IUD alkalmazásának feltételei és szövődményei. 10. Vérzési rendellenességek a postmenopausában. A méh helyzetváltozásai és therápiája. 11. Hasi-hüvelyi méheltávolítás. Kolpocytologia jelentősége a méhnyakrák diagnosztikájában. 12. A cervix incompetentia aetiologiája, diagnosztikája és therápiája. Choriocarcinoma.

392


Tantárgyleírások

Klinikai modul

13. Az adnex-gyulladások és differenciál diagnosztikájuk. A myomák klinikuma, di-

agnosztikája és therápiája.

14. Anovulatios ciklus klinikuma és therápiája.

Corpus adenocarcinoma klinikuma és therápiája.

15. A meddőség okai és kezelése.

16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

A petefészek rosszindulatú daganatainak felosztása, differenciál diagnosztikai problémák. Ultrahang diagnosztika jelentősége a nőgyógyászati kórképeknél. Klimakterium. Fogamzásgátlás korszerű módszerei. Nemi érintkezés útján terjedő betegségek. Műtéti eljárások sterilitás esetén, sterilizációs műtétek. Hormonális anticonceptio és szövődményei. A kismedence anatómiája. Hormontermelő petefészek daganatok. Méhenkívüli terhesség fogalma, klinikuma, differenciáldiagnosztikája és therápiája. Turner syndroma. Férfi meddőség okai és kezelési lehetőségei. A méhsüllyedések tünettana, klinikuma és therápiája. Cyclus diagnosztika. Az endometriosis klinikuma, felosztása, és tünettana. Hypertrichosis, hirsutismus, virilisatio. Prolapsusok diagnosztikája és therápiája a reprodukciós korban és postmenopausában. A hyperoestrogenismus. Az adrenogenitalis syndroma. Menstruatios cyclus fiziológiája. Ovarim tumorok komplex therápiája. Functionális meddőség. Adenomyoma, adenomyosis. Organikus meddőség. Vulva benignus és malignus megbetegedései. Testicularis feminisatio, Morris syndroma. Acut has a nőgyógyászatban. Incontinentia urinae és gyógyítása. Retroflexio-versiok felosztása és kezelése. A méhnyakon végzett műtétek. Klinefelter syndroma. A petefészek jóindulatú daganatai, felosztás, klinikum. Kolposkopia szerepe a rák korai felismerésében. Ovulatio gyógyszeres inductioja. Kiterjesztett méhkiirtások fajtái és jelentőségük a méhnyakrák terápiájában. Pubertás és menarche fiziológiája. Galactorrhoea és therápiája. Asszisztált fertilisatio (IVF, GIFT) Menopausa fiziológiája.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Z.: Szülészet-nőgyógyászat Ajánlott irodalom: Lampé L.: Szülészet-nőgyógyászati műtéttan


393

Tanrend 2007/2008


Előadások Hét Téma 1 Női nemi szervek anatómiája, a menstruációs ciklus

Oktató DR. CSERMELY TAMÁS

fiziológiája. 1 A menstruációs ciklus fiziológiája.

DR. CSERMELY TAMÁS

2 A sterilitás kivizsgálása, ciklusdiagnosztika.


2 Asszisztált reprodukciós technikák.


3 Fogamzásgátlás I.


3 Fogamzásgátlás II.


4 Genitális fejlődési rendellenességek.

DR. VESZPRÉMI BÉLA

4 Trophoblast tumorok.


5 Nőgyógyászati vérzés zavarok.

DR. CSERMELY TAMÁS

5 Amenorrhoeák

DR. CSERMELY TAMÁS

6 Cervixcarcinoma

KROMMER KÁROLY

6 Corpuscarcinoma

KROMMER KÁROLY

7 Klimaktérium I.

PROF. DR. GŐCZE PÉTER

7 Klimaktérium II.

PROF. DR. GŐCZE PÉTER

8 Nőgyógyászati gyulladások diagnosztikája és terápiá-


ja. I. 8 Nőgyógyászati gyulladások diagnosztikája és terápiá-


ja. II. 9 Nőgyógyászati jódindulatú daganatok.

DR. DROZGYIK ISTVÁN

9 Nőgyógyászati műtétek

DR. DROZGYIK ISTVÁN

10 Diagnosztikus és műtéti beavatkozások a nőgyógy-


ászatban: laparoscopia – hysteroscopia. I. 10 Diagnosztikus és műtéti beavatkozások a nőgyógy-


ászatban: laparoscopia – hysteroscopia. II. 11 Meddőség fogalma, diagnosztikája.


11 Endometriosis


12 Ovarium és vulva malignus daganatai

KROMMER KÁROLY

12 Vizelet incontinentia

DR. CSERMELY TAMÁS

13 Gyermeknőgyógyászat – pubertás.


13 Andrológia


14 Akut életveszélyes állapotok a nőgyógyászatban:


diagnózis és kezelés. I. 14 Akut életveszélyes állapotok a nőgyógyászatban:


diagnózis és kezelés. II.

394


Tantárgyleírások

Klinikai modul

Gyakorlatok Hét Téma 1 Nőgyógyászati betegvizsgálat, anamnézis felvétele, külső-belső női nemi szervek

vizsgálata, bimanuális vizsgálat. 2 A menstruációs ciklus diagnosztikája, basaltemperatúra mérés, hüvelycytológia,

cervixnyák vizsgálata, Kaltenbach séma. 3 Nőgyógyászati vérzészavarok diagnosztikája, kezelése, curettage, Douglas-,

adnexpunctió, hydrotubatió, nőgyógyászati kisműtétek. 4 Nőgyógyászati endocrinológia, hormonvizsgálatok, ovulatio inductio, annak

gyógyszerei, pubertás- és klimax-kori vérzészavark és kezelésük. 5 Fogamzásgátlás, negatív családtervezés, hormonális fogamzásgátlók, intrauterin

eszközök, tubasterilisatio, ezek alkalmazása, mellékhatások, szövődmények. 6 Ultrahang vizsgálat a nőgyógyászatban. 7 Nőgyógyászati, onkológiai szűrővizsgálatok, kolpocytológia, kolposcopos vizsgá-

lat, próbaexcisio, conisatio, errosio kezelése. 8 Nőgyógyászati műtétek: hasi és hüvelyi méheltávolítás, adnexectomia,

cystectomia, stb. A méh helyzetváltozásai és ezek műtéti megoldása. 9 Nőgyógyászati gyulladások diagnózisa és kezelése. 10 Preopertív vizsgálatok, postoperatív kezelés a nőgyógyászatban, nőgyógyászati

anaesthesia. 11 Cervix és corpuscarcinoma klinikuma, diagnózis, stádium beosztás, kezelés,

sugárkezelés, cytostaticus kezelés. 12 Ovariumtumorok klinikuma, diagnózisa, stádium beosztás, kezelés 13 Endoscopia a nőgyógyászatban: laparoscopia, hysteroscopia. 14 Gyermeknőgyógyászat, andrológia.


395

Tanrend 2007/2008


SZEMÉSZET

OOKSZE

Tantárgyfelelős: 3 kredit ▪ klinikai ▪ csak tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42

PROF. DR. KOVÁCS BÁLINT Előfeltétel: OOKSE1 teljesített OOPPA2 teljesített Létszám: korlátlan

Tematika A félév elfogadásának feltételei A hallgató a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A szemészeti gyakorlatok szorgalmi időben való pótlása minden negyedik oktatási hét végén csoportos formában, kijelölt oktató által és a félév során 3 alkalommal történik. A pótolható igazolt mulasztások száma 5×2 óra. A gyakorlatról igazolatlanul hiányozni a félév során legfeljebb 2×2 órát lehet. Ezt meghaladó igazolatlan hiányzás esetén a félév érvénytelen. Vizsgakérdések 1. A látással összefüggő tünetek, panaszok. A cataracta műtéti kezelése. 2. A látással össze nem függő tünetek, panaszok. A kötőhártyagyulladás kórbonctani tünetei. 3. Funkcionális szemészeti vizsgálati módszerek. A kötőhártyagyulladás fő típusai, kezelésük. 4. A pupillareakciók vizsgálata. A vírusos eredetű szaruhártyagyulladások. 5. Morfológiai szemészeti vizsgálati módszerek. A piros szem elkülönítő kórisméje. 6. A szemtükrözés. A szemgolyó és védőszervei tompa sérülései. 7. A szemnyomás mérés. A szemgolyó áthatoló sérülései. 8. A szem törőközegi borússágának vizsgálata, a leletek értelmezése. A látóideg betegségeinek elkülönítő kórisméje. 9. Ablatio retinae. Gyermekkori fertőző szembetegségek. 10. Az éleslátás helyének gyulladása, degenerációja és dystrophiája. Általánosan alkalmazott gyógyszerek szemészeti mellékhatásai. 11. Szemfenéki érkatasztrófák. Súlyos látásromlást okozó gyermekkori szembetegségek. 12. A látóideg acut betegségei. Amblyopia és strabismus; kórisme, felosztás, kezelés. 13. Amaurosis fugax. Cukorbetegség, a szem és a látás. 14. Funkcionális látásvesztés. A magasvérnyomás és szemtünetei. 15. A glaukoma pathogenezise és diagnózisa. A látótér-kiesések topikus kórisméző jelentősége. 396


Tantárgyleírások

Klinikai modul

16. Glaukoma típusok.

A szemmozgások szerzett zavarai.

17. Akut glaukomás roham. Maródásos szemsérülések. 18. Primér nyitott zugú glaukoma. A ROP jelentősége. 19. A cataracta típusai.

Az üvegtest betegségei, vitrectomia.

20. A látószerv makroszkópos anatómiája

Melanoma malignum chorioideae.

21. Dacryocystitis neonatorum.

A szemüreg betegségének tünettana és kórisméje.

22. Dislocatio lentis. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Motoros és szimpatikus bénulás szemhéji tünetei. A hirtelen megszaporodott üvegtesti homályok jelentősége. A presbyopia. Myopia és hypermetropia. Szemészeti elektrofiziológiai vizsgálómódszerek. Szemészeti lézerek és alkalmazásuk. A glaukomaellenes gyógyszerek farmakológiája. Az amblyopia kezelésének stratégiája. A kontaktlencsék és viselésük. Megalocornea és glaukoma congenitum. A szemüvegek fajai, rendelésük szabályai. A faciális bénulás szemtünetei. Explantátumok és implantátumok a szemészetben. A trigeminus bénulás. Vírusos eredetű szembetegségek. Életet veszélyeztető szembetegségek. Csökkentlátás, vakság, rehabilitáció.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szemészeti egyetemi jegyzet, Szerkesztette: Dr. Kovács Bálint Albert Béla (szerk.): Szemészet, Medicina, Bp., 1990. Előadások Hét Téma 1 Bevezetés. A szemészet helye az orvostudományban.

Oktató PROF. DR. KOVÁCS BÁLINT

A szembetegségek általános jellemzése. 2 A szem mint optikai rendszer, hibái és a korrekciós

PROF. DR. KOVÁCS BÁLINT

lehetőségek. 3 A látószerv funkcionális anatómiája, a látásteljesít-

DR. PÁMER ZSUZSANNA

mény. A szemhéjak és könnyszervek betegségei. 4 A kötőhártya, cornea és uvea betegségei.

DR. SZABÓ ILONA

5 Glaukoma


6 Cataracta



397



7 Vitreoretinális betegségek. Perifériás és centrális retina PROF. DR. KOVÁCS BÁLINT

degenerációk és dystrophiák 8 Gyermekszemészet. I. Veleszületett elváltozások,

DR. SZABÓ ILONA

a csecsemő-és gyermekkori látásvesztés okai. 9 Gyermekszemészet II. Amblyopia és strabismus.

DR. GAÁL JUDIT

10 Általános betegségek szemészeti tünetei.


11 Intraocularis daganatok.


12 Neuroophthalmologia. A neurológiai betegségek sze-

DR. SZABÓ ILONA

mészeti tünetei. 13 Szemészeti traumatológia


14 A vakság és vezető okai. A szembetegségek gondozá-


sa, a gyakorló orvos feladata. A szembetegek rehabilitációja. Gyakorlatok Hét Téma 1 A szembetegek vizsgálata I. (Kórtörténet, funkcionális vizsgáló módszerek: látás-

élesség, színlátás, pupillareakciók, szemmozgások.) 2 A szembetegek vizsgálata II. (Morfológiai vizsgáló módszerek: megtekintés,

réslámpás vizsgálat, szemtükrözés, tonometria, felső szemhéj kifordítása, a cornea fluorescein festése.) 3 Törőközegi borússágok vizsgálata (A szemészeti műtéttan alapjai – video) 4 A látópálya zavarainak vizsgálata, a leletek értelmezése. (Szemészeti műszeres

vizsgálatok (Perimetria, Adaptometria, Elektrofiziológia, UH, CT. MRI)) 5 Glaukoma (Tünettan, alapvető vizsgálatok, a leletek értelmezése, klinikai felosz-

tás, therápia, gondozás.) 6 Cataracta (Tünettan, alapvető vizsgálatok, a leletek értelmezése, therápia.) 7 Piros szem és vizsgálata (Kötőhártya, szaruhártya, inhártya, és védőszervek gyul-

ladásos megbetegedése. Elkülönítő kórisme és jelentősége.) 8 A szemgolyó és védőszervei sérülései (Vitreoretinális betegségek, ablatio retinae:

tünettan, diagnózis, therápia) 9 Gyermekkori szembetegségek I. (Veleszületett elváltozások. Fertőző betegségek,

gyermekkori cataracták, uveitisek és glaukoma. Retinoblastoma tünettana. Látáscsökkenés csecsemő és gyermekkorban. Sérülések.) 10 Gyermekkori szembetegségek II. (Amblyopia és strabizmus.) 11 Általános betegségek szemészeti tünetei (Diabetes mellitus, arteriosclerosis,

hypertonia. Pajzsmirigy betegségek, szemészeti daganatos betegségek) 12 Neuroophthalmologia (Papilla-avarok, szemmozgás zavarai, vizsgálata.

Látóidegbetegségek tünettana vizsgálata és kezelése.) 13 Szemészeti traumatológia 14 Időskori szemelváltozások és jelentőségük (Korhoz kötött macula degeneráció

(AMD) tünettana, vizsgálata, kezelése) 398


TESTNEVELÉS ÉS IDEGENNYELV

Tanrend 2007/2008


Testnevelés 1–2–3–4 Mozgástani Intézet: TÉCZELY TAMÁS tantárgyfelelős A tematika rövid leírása: a foglalkozások programját, módszertanát a javasolt oktatási segédanyag részletesen tartalmazza. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a sportmozgások, mozgáselemek bemutatásával és gyakoroltatásával, korszerű edzésmódszerek alkalmazásával növeljük a hallgatók erőnlétét, javítsuk a mozgáskoordinációjukat. A tantárgy követelményeinek teljesítése lehetővé teszi, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön a hallgatók életmódjába, mely elősegíti a hivatásuk gyakorlására való felkészülést. A tantárgy típusa: kritérium követelmény Az általános orvosképzés során a 10. félév – a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos – és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre. A testnevelés oktatási programjának végrehajtását az ÁOK Mozgástani Intézete szervezi, irányítja és ellenőrzi. A foglalkozásokat az oktatók, vagy az intézetvezető által megbízott személyek vezetik. A hallgatók jelenlétét rögzítjük. A tantárgy javasolt helye a képzésben: A követelmény teljesítésének legkedvezőbb időszaka az első, a második, a harmadik és a negyedik szemeszter. Az egyetemi képzés további időszakában az oktatás jellegéből, a hallgatók időbeosztásából és leterheltségéből adódóan a választási lehetőségek korlátozottabbak lesznek, a követelmény félévi teljesítésének lehetősége kedvezőtlenebbé válik. Előzetes feltétel: Az oktatási programfüzetben, a szervezeti egység honlapján illetve az ETR-en meghirdetett foglalkozások közül a hallgató egy választható (időpont, sportág, oktató) tantárgyelemre jelentkezik. A választás után az adott sportág gyakorlása és előírt követelményeinek teljesítése csak fél évre szól. Sportágcsere csak sportorvos által igazolt sérülés esetén lehetséges, a tantárgyfelelős hozzájárulásával. Bármelyik feltétel hiány esetén a félévi kurzus teljesítése nem ismerhető el. A testnevelés teljesítésének specifikumai: A PTE többi karától eltérő képzési forma miatt (BSC) csak a Mozgástani Intézet által jóváhagyott órákon, edzéseken, kurzusokon lehet teljesíteni a követelményeket. A kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közzétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban a Medikus Sportkör és a Medikus Sportegyesület edzésein, harmadsorban az egyetem bázisán működő PTE-PEAC sportegyesület edzésein teljesíthető. Korlátozott számban (24 fő) engedélyezzük a Táncoló Egyetem Kurzusán való részvételt a testnevelés teljesítéseként. Indokolt esetben – egyéni elbírálás alapján – mód van arra is, hogy a megfelelő minősítéssel rendelkező sportolók, vagy azok a hallgatók, akiknek a sportolása az orvoskaron nem biztosítható, kontroll mellet más pécsi sportegyesületben teljesítsék kötelezettségüket. A minőségi szinten sportolók bármely sportágban választhatják a külső sportegyesületet. Csapatjátékban el kell érni az NB I B-s szintet, egyéni sportágban első vagy másodosztályú minősítéssel kell rendelkezni, ranglistás sportágban pedig az első 100 között kell szerepelni. A testnevelés tantárgy követelményeit a PEAC-ban, vagy külső sportegyesületben teljesítőknek, a félév elején a Mozgástani Intézetben beszerezhető formanyomtatványon írásbeli kérvényt kell beadniuk. A kérvény elbírálása után a tantárgyfelelős ad engedélyt az egyetemen kívüli sportoláshoz. A félév 14. oktatási hetében az edző által aláírt igazolást kell 400


Tantárgyleírások

Testnevelés és idegennyelv

benyújtani az edzések rendszeres látogatásáról a Mozgástani Intézetbe, a félév teljesítésének elfogadásához. Egy féléves testnevelési kötelezettség teljesíthető abban az esetben is, ha valaki egy hetes (5 munkanap) oktatással (kezdő, haladó) téli sí- vagy snowboard, nyári vízi- vagy természetjáró táborban vesz rész tanulmányai során 1-1 alakalommal. A követelmények elfogadása a szorgalmi időszakban zajló táboroknál az adott félévre, a vizsgaidőszakban vagy nyári szünetben megtartott táboroknál a következő félévre vonatkozik, melynek elfogadását a tantárgyfelelős igazolja. Az utazási irodák, vagy hallgatók által vállalkozásként meghirdetett, de csak a Mozgástani Intézet által jóváhagyott táborokban is teljesíthetők a követelmények. Feltétele az, hogy ezekben a sporttáborokban is a Mozgástani Intézet testnevelő tanára oktassa az egyetemistákat, a teljesítményekről értékelést adjon, és a táborrend az elvárásoknak megfelelő legyen. A költségeket minden esetben a részvevőknek kell állni. Az ETR-en a tanórákon kívül önálló tárgyelemként jelennek meg a Medikus Diáksportkör, a Medikus Sportegyesület szakosztályai valamint a PEAC, a külső sportegyesület, a Táncoló Egyetem foglalkozásai. Csak annak a hallgatónak a félévét tudjuk elfogadni, aki az ETR-en rögzítette a sportágválasztást és teljesítette annak előírt követelményeit. A félév során választható testnevelési foglalkozások rendje Helyszín

Mozgástani Intézet Tornacsarnok

Uszoda

Edzőterem

Ricochet Fallabda Stúdió (Pécs, Acsády út 3

Időpont H: 13.30-15.00 H: 13.30-15.00 H: 15.00-16.30 Sz: 13.30-15.00 Sz: 13.30-15.00 Sz: 15.00-16.30 Cs: 12.00-13.30 H: 12.00-13.30 H: 13.30-15.00 H: 15.00-16.30 K: 12.00-13.30 K: 13.30-15.00 K: 15.00-16.30 Sz: 13.30-15.00 Sz: 15.00-16.30 Cs: 12.00-13.30 Cs: 13.30-15.00 P: 12.00-13.30 P: 13.30-15.00 K: 12.00-13.30 K: 13.30-15.00 K: 15.00-16.30 Cs: 12.00-13.30 Cs: 13.30-15.00 Cs: 15.00-16.30

Sportág Aerobic Kosárlabda Labdarúgás Aerobic Kosárlabda Labdarúgás Labdarúgás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Úszás Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz

K: 14.00-15.30 Fallabda


CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA TÉCZELY TAMÁS DR. RUGÁSI ENDRE CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA TÉCZELY TAMÁS DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRE DR. RUGÁSI ENDRE DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR FARKAS GYÖRGY DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR DR. KISS SÁNDOR TÉCZELY TAMÁS CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA DR. RUGÁSI ENDRE PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON CSATÁRYNÉ TOLNAI KLÁRA PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON TÉCZELY TAMÁS

Létszám 6-50 4-20 6-15 6-50 4-20 6-15 6-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 3-15 4-20 4-20 4-20 4-20 4-20 4-20

TÉCZELY TAMÁS

2-12

Oktató testnevelő tanár

401

Tanrend 2007/2008 Helyszín

Teniszpálya

„Professor Gym” Konditerem Jakabhegyi Kollégium (Pécs, Jakabhegyi út 8)

Általános Orvos Szak Időpont H: 12.00-13.30 H: 13.30-15.00 H: 15.00-16.30 K: 12.00-13.30 K: 13.30-15.00 K: 15.00-16.30 Sz: 12.00-13.30 Sz: 13.30-15.00 Sz: 15.00-16.30 Cs: 12.00-13.30 Cs: 13.30-15.00 Cs: 15.00-16.30 P: 13.30-15.00 H: 12.00-13.30 H: 13.30-15.00 K: 13.30-15.00 Sz: 12.00-13.30 Sz: 12.00-13.30 Cs: 13.30-15.00

Sportág

Oktató testnevelő tanár

Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz Tenisz Tenisz Tenisz Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás* Kondicionálás*

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ PETŐFI ÁRON DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ FARKAS GYÖRGY DR. RUGÁSI ENDRE PETŐFI ÁRON DR. RUGÁSI ENDRE

Létszám 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 4-16 1-30 1-30 1-30 1-30 1-30 1-30

A testnevelés követelményeinek teljesítéséhez választható Medikus Sportköri(MSK) és Medikus Sportegyesületi (MSE) edzések Sportág

Helyszín

Medikus Sportkör Aerobic Aerobic Férfi kézilabda Női kézilabda Női kosárlabda

Tornacsarnok Edzőterem Tornacsarnok Tornacsarnok Tornacsarnok

Időpont

Cs: 18.00-19.00 K: 17.30-18-30 Sz: 19.30-22.00 H: 19.00-20.30 Sz: 18.00-19.30 K: 20.00-22.00 Karate Edzőterem Cs: 20.00-22.00 Kispályás labdarúgás Tornacsarnok K: 19.30 -22.30 Röplabda kezdők Tornacsarnok K: 16.30-18.00 Női-férfi Röplabda haladók Tornacsarnok Sz: 16.30-18.00 Női-férfi K: 18.00-19-30 Tollaslabda Tornacsarnok Cs: 19.00-20.30 Triatlon Uszoda H: 20.00-21.30 K: 18.30-20.00 Önvédelem Edzőterem P: 18.30-20.00 Természetjárás** Mecsek Kick-boksz Edzőterem Sz: 16.00-17.30 *

**

Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Létszám

SZABÓ IVETT HERTELENDI RENÁTA LIPCSIK ZOLTÁN DR. RUGÁSI ENDRÉNÉ KILIÁN BALÁZS BALASA TIBOR BALASA TIBOR DR. RUGÁSI ENDRE

FARKAS GYÖRGY TÉCZELY TAMÁS FARKAS GYÖRGY

1-50 1-10 1-10 1-10 1-15 1-10 1-10 1-15

MÁNFAI BALÁZS

TÉCZELY TANÁS

1-15

MÁNFAI BALÁZS

TÉCZELY TAMÁS

1-10

DR. PALKOVICS TAMÁS DR. PALKOVICS TAMÁS MENYHÁRT CSILLA KOVÁCS SZABOLCS KOVÁCS SZABOLCS FARKAS GYÖRGY BLAZSEKOVICS FERENC

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY DR. KISS SÁNDOR FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

1-15 1-15 1-10 1-10 1-10 1-20 1-10

FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

TÉCZELY TAMÁS

Kondicionálás: erő- és állóképesség, illetve cardiorespiratorikus állóképesség fejlesztése súlyzókkal, kondigépekkel, szobakerékpárral, futószalaggal. A természetjárás keretén belül egy félévi testnevelési kötelezettség esetén 5 kirándulással, alkalmanként 5 óra időtartamú túra teljesítésével fogadható el.

402


Tantárgyleírások Sportág

Testnevelés és idegennyelv Helyszín

Időpont

Oktató, foglalkozásvezető

Felügyelő testnevelőtanár

Létszám

TÉCZELY TAMÁS TÉCZELY TAMÁS FARKAS GYÖRGY FARKAS GYÖRGY

1-15 1-15 1-15 1-15

Medikus Sportegyesület Férfi kosárlabda Baseball

H: 20.30-22.00 Cs: 20.30-22.00 Sörgyár pálya K: 16.00-17.30 Kovácstelep Cs: 16.00-17.30

Tornacsarnok

PETŐFI ÁRON PETŐFI ÁRON HEGEDŰS ANDRÁS HEGEDŰS ANDRÁS

A PEAC működő szakosztályai: sportaerobic, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, férfi kézilabda, női kézilabda, vívás. A foglalkozások formai követelményei, óraszámok Követelmények: a gyakorlati foglalkozásokon, edzéseken való rendszeres, aktív részvétel, a baleset és egészségvédelmi rendszabályok betartása. Óraszámok: A félév szorgalmi időszakában a választott sportág jellegének megfelelő heti 2 × 45 perces, vagy 1 × 90 perces foglalkozáson szükséges jelen lenni. A félév végén a kritérium követelmény elismerése a tanórát vezető testnevelő tanár, vagy az edzéseket felügyelő testnevelő tanár index aláírásával történik a félév elfogadását igazoló tanórai regisztráció összesítése után A testnevelő tanárok heti fogadóórái az intézeti hirdetőkön olvashatók. Az aláírás hiánya a testnevelés szempontjából passzív félévet jelent. A hiányzás mértéke és következménye: a félév során, két heti (4 × 45 perc) hiányzás engedélyezett. Ugyancsak két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető vagy felügyelő testnevelő tanár mérlegelési hatáskörébe tartozik. A tanár elfogadhat orvosi igazolással alátámasztott betegséget és bármely olyan hiányzást, amelyet indokoltnak tart. A szorgalmi időszakban, tíz heti megjelenés a félév elfogadásának minimum követelménye. A Táncoló Egyetem egy félévben nyolc foglalkozást tart, melyről egy hiányzás lehetséges. A minimum követelményként megjelölt tíz foglalkozáson való megjelenés a hiányzások pótlása címszó alatt megadott módon teljesíthető, amelyet a kurzust felügyelő testnevelő tanárral kell egyeztetni. A hiányzás pótlása: lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak szemeszterenként három heti hiányzás pótlására. A szorgalmi időszak tizedik hete után lehet megkezdeni a pótlást, aminek helyét és idejét a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A vizsgaidőszak első hetében a Mozgástani Intézet által megajánlott helyen és időben az engedélyezett háromból két foglalkozást lehet pótolni. A pótlási lehetőségeket a testnevelő tanároktól és a hirdetőtáblákon kirakott tájékoztatókból lehet megtudni. Ha valakinek a betegsége olyan fokú, hogy egyetemi tanulmányai során képtelen a testnevelés követelményeinek teljesítésére, akkor a Megyei Sportorvosi Intézettől (Pécs, Nyár utca 8.) hozott igazolás alapján a tantárgyfelelős értesítése mellett az oktatási dékánhelyettes, vagy az általa megbízott személy adhat felmentést. Enyhébb lefolyású tartós betegség esetén megfelelő sportágválasztással a testnevelő tanárral történt egyeztetés után könnyített testedzéssel is teljesíthető a követelmény. Az a hallgató, aki más egyetemeken is folytatott tanulmányokat és ott érvényes testnevelési félévet (féléveket) zárt le, az addigi teljesítéseinek elfogadását kérvényezheti. A tanulmányi osztálynak az indexéről fénymásolatot kell benyújtania, amit a Mozgástani intézet véleményez. A Kreditátviteli Bizottság a javaslatot figyelembe véve engedélyezi, vagy elutasítja a kérvényt. Hallgatói információk: A testneveléssel és sporttal kapcsolatos további információkhoz juthatnak az első éves hallgatók a tantárgyfelelőstől, a tárgyfelvételi héten tartott tájékozÁltalános Orvostudományi Kar

403

Tanrend 2007/2008


tató előadáson. A felsőbb éves hallgatók, a szervezeti egység honlapján, az intézeti hirdetőkön megjelent tájékoztatókból juthatnak információkhoz. A foglalkozások programját, annak módszertanát, fizikai képesség fejlesztésének, a kedvező aktív életmód kialakításának és az önkéntes erőnlétmérésnek a lehetőségeit a félév első óráin ismertetik az oktatók. Javasolt oktatási segédanyag: Testnevelés – Alapelvek és gyakorlatok egyetemisták számára Szerkesztette: Dr. Ángyán Lajos Motio, Pécs 2002.

404


Tantárgyleírások


TESTNEVELÉS 1. Tantárgyfelelős:

OTT1 TÉCZELY TAMÁS, testnevelő tanár

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28 Létszám: 4 – 30 Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók élatmódjába. A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4 × 45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6 × 45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4 × 45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Gyakorlatok A sportági választástól függő.


405

Tanrend 2007/2008




0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: OTT1 Foglalkozás/félév: 0 + 28 + 0 = 28 Létszám: 4 – 30 Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók élatmódjába. A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4 × 45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4 × 45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6 × 45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen két heti (4 × 45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében. Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos Testnevelés Motio, Pécs, 2002. Gyakorlatok A sportági választástól függő.

406


Tantárgyleírások






407

Tanrend 2007/2008





408


Tantárgyleírások


Idegennyelv


409

Tanrend 2007/2008

ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA Tantárgyfelelős:


OORAZV DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR

0 kredit ▪ kritérium követelmény ▪ mindkét félévben ▪ aláírás Előfeltétel: – Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 0 = 0 Létszám: korlátlan Tematika – A félév elfogadásának feltételei – Távolmaradás pótlásának lehetőségei – Vizsgakérdések – A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok – Gyakorlatok –

410


2008

Recommend Documents