2008. évfolyam. A Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola diáklapja

KÉSZ-BÖNGÉSZ 2007/2008. évfolyam A Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola diáklapja

Szakiskolai képzéseinkről Leendő Diákok! Figyelem! Ha szerettek rajzolni, agyagozni, ha kézügyességgel sem vagytok híjában, itt kiélhetitek kreativitásotokat. Itt érettségizhettek, érettségi utáni képzésben vehettek részt , de egy-egy szakiskolai osztályban kerámiakészítő, üvegcsiszoló, üvegműves, porcelánfestő és festőmázoló tapétázó szakmai képzés is folyik.

Szeretünk itt tanulni, az itt töltött évek alatt megismertük a szakmát, anyagokkal dolgoztunk, s otthon őrizzük azokat a tárgyakat, amelyeket itt készítettünk, s anyagáron meg is vásárolhattunk. Találkoztunk a szakma nagy mestereivel, például Horváth Márton is ellátogatott hozzánk. Ez nagyon tetszett mindenkinek.

Jó tanárok tanítanak itt, a mesterfogásokat is elárulták nekünk, így most végzősökként már csak egy fontos állomás áll előttünk, letenni a szakmai vizsgákat. Most éppen vizsgamunkánkat készítünk mindketten. Az igazi álom persze egy saját vállalkozás lenne, de ha ügyes vagy, még ez az álom is valóra válhat. (Kőkúti Richárd, Mező Szabina leendő üvegművesek)

Tanulj nálunk! Te is legyél. . . Díszítőfestő, díszítőszobrász Keramikus Rejti a márvány a szobrot. A Szépet! De miből éledt? Illyés Gyula

Kerámiák, törékeny és fejedelmi darabok, válogatott műtárgyak, melyeket, túl a kvalitáson, a bennük foglalt idő is megsúlyosbít, úgyhogy az ember kicsit lábujjhegyre áll és visszafogja lélegzetét…” Parti Nagy Lajos

Porcelánfestő és —tervezőasszisztens „Csillogó porcelánbabák maradtak Csupán elméd roskatag polcán neked Hogy betölthesd velük a táguló űrt” Nagy Katalin Erzsébet

Üvegműves (üvegfestő és ólmozottüveg- készítő) Az Élet, mint színes ablaküveg. Töri az öröklét tündökletét. Shelley

Üveggolyó, üvegház üveggyöngy a nyakában, belsejében kit találsz? gyémántfésű kezében, Bent lakik a szivárvány, igazgyöngy a szemében. […] Gazdag Erzsébet

Grafikus A rajz, a festészet és a grafika az alkotó élet visszatükröződése, „A Szép : igaz s az Igaz : szép! - ...nincs főbb bölcsesség Keats

Dekoratőr „A pompa ez, részvéttelen, derült, Magába forduló tökéletesség.” Kosztolányi Dezső

Gondolatok a könyvtárban 

T T ÖRTÉNET  A  TÖRTÉNELEMRŐL 

Nagy Tamás akvarellje Az emberiség könyvében az a fejezet, amiben minden tiszta, lassú és érthető, lezárult. Ez kétségtelen. Most minden gyors, zavaros, és érthetetlen. Ennek oka talán az ember maga, de nem valaki vagy valakik. Az ember szubjektív lényében változott, ezer és ezer emberben, mint egy villámcsapás. Persze az elme lassan, lépésről lépesre alakult olyanná amilyen most, de milyen is most? Az elme most torz és hazug, a lélek kétségbe esett és őrült. Révedezve nézi a barlang falán saját árnyékát. Ha kinéz a barlang száján, megijed, hogy megvakul a fényben, visszarántja fejét, és félelemből, azt hazudja, hogy az árnyéka az egész világ. Zavaros panaszaim, a képeim a világról, a múlt és a jövő, amit látok, tapintok és hallok, nem más, mint saját árnyékom. Körülöttem az emberek, mint szanatóriumi cellám falán a hangyák, aprónak és fölöslegesnek tűnnek, eszeveszetten rohangálnak. Olvasok és eltévedek saját történetem sorai közt. Nem értek semmit. Vajon Don Quijote tényleg bolond volt, vagy az emberek voltak vakok körülötte? Ezer és ezer Don Quijote üvölti körülöttem harangszóra, hogy: „Harc a szélmalmok ellen”, - és én itt állok könyvvel a kezemben, és nem értek semmit. A könyvem hosszú és érthetetlen, de túlságosan súlyos ahhoz, hogy letegyem. Minden, amit az ember hall és mond, lát és láttat félrevezetés, színjáték. Az egyetlen igazság az emberek kezében van, ott tartják a történetüket a kezükben, miért habozol elvenni?

T T ŰZKERÉK  LEXIKONÁBÓL  A digitalitás világa kiszorítja a "régi korok pergamenjeit". Korunk technikai vívmányainak színterén élünk, s termékei ellepnek minket. Ily módon elkényelmesedik lelkünk, s nem tudjuk magunkba önteni régen élt filozófusok életük verejtékével írt bölcsességeit. A „ma” csak árnyéka önmagának, ha nincs mögötte a múlt. E mai korban könnyen megfeledkezhetünk lényünk szellemi táplálásáról s az önépítés szükségletéről. A tévénézés, bulizás, s egyéb, néha fölös tettek, pótcselekvések bekebeleznek, és – szó szerint - ki se látunk belőlük. Ezért nem mindig vesszük észre tisztán az igazi értékeket, azokat, amik még hasznosak is lehetnének. Rohan a világ, a holnapban élünk, s a mát (a múltat) feledjük. A régi értékek változtak, az emberek is, a tudomány is. Tudjuk: a Föld nem lapos, s nem a Föld a világegyetem középpontja. Ám valami mégsem változott: a HIBÁINK. Részben a médiaipar is a silány sikerek és nagyszabású érdekek körébe vonja a nézők tömegeit, és manipulálja a társadalom egyéneit. E probléma gyökerére művészi erővel már az ókori görög tragédiák is rávilágítanak. Rámutatnak arra, hogy hibáinkkal szemben vakok vagyunk, elfogultak. Szembesítenek az igazságtalan szenvedéssel. A tömegtársadalom embere azonban a befolyásolás gyűrűjében nő fel, így nehéz hinni a remekműveknek. De megismerhetjük őket, ha betekintünk a könyvtárak világába. Ismereteink hiányában nem tudhatjuk, hogy micsoda gazdagságot tartogatnak számunkra. Szophoklész drámái, Platón emelkedett szavai, a görög lírai darabok, mind mesélnek nekünk, csak meg kell hallgatnunk gondolataikat, ismernünk kell "őket". „…Istennő, Zeusz lánya beszélj minekünk is ezekből" /Odüsszeia, Segélykérés és témamegjelölés/ Ixion

Nagy Tamás 

Dévényi Beatrix 

Vonzások és választások

Kiss Zsuzsa: Vonulások Elcsendülnek a hangok, Nincsenek már szavak, mennyi mindent mondanék, De titokban marad. Füledbe súgnám, milyen a világ, Amit teremtettél bennem, Veled mind megosztanám Pillanatra a csöndben Gyönyörködöm szemeidben, nyugalmas arcodon megpihenek, pajkos Szerelem. Magamba szívom mohón A szökkenő percek komor, Vonulását, hogy Majd álmatlan éjszakákon Felidézzem elveszett Boldogságom.

Juhász Tamás Kompozíciók 

Pataki Edina : Itt vagyok Tűnődve messze földön jártam távolinak tűnő kietlen világban Hol a kínból születik egy angyal, ő ad új erőt, ki tán elhozza a jövőt. Messze a boldogságon túlra Újabb vágyak szívedben dúlnak Hajt a véred világról világra Ez lelkednek vágya, álma. Feltűntem és eltűntem onnan is, Visszakanyarodott az utam, mi a múltba vitt. A fájdalom csak álca, A bánat az ember magánya. Látod? Itt vagyok. Ugyanúgy múlnak, A rég nem látott napok. Régi sebeket szaggatok érted, Csak ez érdekel, éltet. 

Horváth Nóra Tiffany-lámpa

Gáti Enikő: Változások kora

Az előző tanév feszültségekkel elkeveredő várakozással telt. Az elmúlt négy év alatt megszoktuk a Kézműiparit, hiszen olyan sokat jelentettek nekem, nekünk az itt kialakult barátságok, a megszokott közeg. Az emelt óraszám néha elviselhetetlennek tűnt, de a rajzórák mindent feledtettek velem. Sokféle technikát megtanultunk, s az élményekkel teli nyári alkotótáborokat – biztosan mondhatom – sohasem fogom elfelejteni. Aztán a változások előhírnöke, az érettségi is elérkezett, s az iskolaválasztás gyötrelmével készültünk az ismeretlen felé. Azon a napon, amikor végképp dönteni kellett, milyen irányban szándékozom elindulni, éppen a Belváros színes kirakatai között sétáltam, amikor a sok lehetőség közül megszilárdult bennem az elhatározás, a Dekoratőr Iskolába jelentkezem. Az igazság az, hogy szeretem a városi életet, persze csak akkor és ott, ahol tapasztalhatom, hogy a művészi ízlés megjelenik az utcán, a tereken, az áruházakban, s mindenütt. Ahol az esztétika, a szép emberi környezet fontos kelléke életünknek. Ezt a kultúraközvetítő szándékot fejezi ki számomra a dekoratőr szakma. Aztán minden ment a maga rendje szerint, s elérkezett a felvételi napja is. Az izgatottságomon csak az enyhített, hogy osztálytársam legalább annyira drukkban volt, mint én. S aztán az újabb várakozás…vajon milyen eredményt értem el? De nem sokára… néhány nap elteltével, megérkezett a válasz: felvettek. Többször is elsétáltam akkoriban az Uránia mozi környékére, ízlelgetve a majdani új iskola hangu-

latát, beleélve magam, milyen lesz ebbe, a még nagyon is idegen világba beilleszkedni. Néztem a tanulókat, s ez igazság az, hogy kicsit másnak éreztem magam, talán önmagamhoz szigorúbbnak, talán kevesebb könnyedséggel megáldottnak, mint leendő iskolatársaim. De egyáltalán nem éreztem úgy, hogy nem szívesen tartoznék közéjük. Néhány nap ismét eltelt, és újabb hír hökkentett meg, a Dekoratőr Iskola költözik. S hova? Az Illatos útra. Hát ez aztán az igazán meglepetés. Nem én változtatok iskolát, az iskola költözik ide, régi megszokott környezetemhez alkalmazkodik. De mégsem. Ez az iskola-összevonás egyszerre megőrzi és megváltoztatja a tanulók és tanárok életét. Így aztán néhány korábbi osztálytársamtól sem kellett elszakadnom, akik most a Kézműben grafika szakra járnak. Az új osztálytársaimat is hamar megszoktam. A mi nagy létszámú osztályunk három kisebb csoportban dolgozik, így a tizenkét fős közösség hamar megtalálta a közös hangot. Így változott meg körülöttem az iskola, meg én is. Más iskolában tanulok, de mégsem. Itt maradtam, de mégis minden megváltozott körülöttem. Szeretek itt tanulni a jól ismert iskola, és a sok új információ feledteti az esetenként háromnegyed nyolcig tartó órarendet. Érdekes órákat hallgatok, a gyakorlaton pedig különleges technikákkal ismerkedem meg: kasírozás, betűszedés, attrapok, laminálás. Örülök, mert jó fej tanárok tanítanak. Az újdonságok az ebédszünet, a B-hetes gyakorlat, a dekoratőr ismeretek egy jól ismert barátságos közegben elférnek, amely az én múltam s egyben a jövőm is. Az én iskolám… az én iskoláim eggyé váltak bennem is, aki voltam, és aki vagyok.

Bablena Hajnalka: Perpetuum mobile

Két iskola diákjának lenni, mégis ugyanannak a háznak lépcsőit koptatni, különös érzésekkel tölt el. Ismerős az épület, a lépcsőház, a tanterem, mégis mindent mintha elölről kezdenék, és már máshogy látom a világot. Más tanárok tanítanak, más diákok vesznek körül, és ez a változás új ízt ad életemnek. Ahogy az örökmozgó valahogy úgy változik mindig minden körülöttem, s vele változom én is, de valahol valami mégis mindig változatlanul marad. 

Bablena Hajnalka: Önarckép

Művészek és tanárok: Gerendy Jenő és Mérey Szilárd Az interjúkat Kiss Zsuzsanna készítette GERENDY JENŐ *A tanár úr jól kijön új kollégáival, a „kézműiparis” tanárokkal? A válaszom: igen. Legalábbis én - személy szerint - örülök új munkatársaimnak. Már csak azért is, mert sokukat még az egyetemi évek alatt ismertem meg. Látásból ismertem Szabadi Zolit, egy évfolyamra jártam Mérey Szilivel, anatómia-, művtöri– és ábrázológeometria–órákon mindig találkoztam vele, meg hát bulikon is természetesen. Némelyikükkel mondhatom baráti viszonyban vagyunk: Pityu, Vanyúr István, akivel szintén egy évfolyamra jártunk a Képzőbe, csak ő MÉREY SZILÁRD szobrász szakon végzett. Rajta keresztül ismertem Gvardián *Hogyan ismerkedett meg Gerendy tanár úrral? Ferit is, akit nagyon értékes embernek tartok, sőt Kondé -A Képzőművészeti Egyetem előtt még nem ismertem őt, Laci, aki tragikus körülmények között, fiatalon halt meg, még pedig ez akkoriban ritkaságnak számított, hiszen sokan már hívott is ide tanítani akkoriban. Olajos Gyurit is igen kitűnő a „kisképzőbe” is együtt jártak, vagy különböző művészeti kollégának gondolom, vele pedig a Főiskolán találkoztunk előkörökben találkozhattak. Én egy kis eldugott, kevéssé ismert ször. A baráti érzület azonban mindenkinek szól, aki ebben a képzőművészeti körbe jártam akkor Angyalföldön, a József szomorú helyzetben munkatársammá lett. Jómagam ezt a Attila Művelődési Házba. Ez azért volt igen szerencsés dokapcsolatvállalást ajánlanám a diákságnak is, hiszen az itt log számomra, mert ha nem is ismerhettem meg mostani kol- lévők közül senki sem hibás abban, hogy ez a helyzet létrelégáimat, de itt találkoztam Fischer Ernő festőművésszel, jött. akitől nagyon sokat tanultam, s hálásan gondolok vissza azóta is ezekre az időkre. Ő készített fel, és indított el ezen a *Tanár úr szerint van- e különbség a „dekoratőr” grafika pályán, ő az én mesterem. és a mi grafika tantárgyunk között? Gerendy Jenő tanár úrral egy évfolyamra jártam, ő alkalma- A dekoratőr képzésben hangsúlyosabb szerepet kap a képzott grafikán, én festő szakon végeztem (1982-1986). Én grafika, a sokszorosított grafikai eljárások tanítása. A rézugyan még ráhúztam három évet, a művészképzésen maradkarc, a réz– és fametszet, linó, ezeket az eljárásokat mi nem va, és így meg is szakadt kapcsolatunk, amit most az iskola tanítjuk. Nálunk inkább a számítógépes grafikai tervezés áll szerkezetváltása hirtelen újrateremtett, s én nagyon örüla központban, többek között CD borítót, plakátot, hirdetést, tem e találkozásnak. meghívót tervezünk. Ma például délelőtt a tanulók fotókat készítettek egymásról, azután ezeket dolgozzák tovább gra*Milyen eljárásokat alkalmaz legszívesebben munkáiban? fikai értelemben. A tanítványaim kitalálják, én pedig techni-Nehezen tudnék választani technikák között. Pont, vonal, kailag segítem őket céljaik megvalósításában. tónus, szín szétválaszthatatlanok. Kapcsolatuk állandó és szoros (a kép alkotóelemei). A jó anyag és technika kiválasz- *Mit szokott csinálni szabadidejében? Tanár úr, úgy haltása jó irányban tartja a munkálkodást, nem tévedünk el lottam, hogy nemcsak egyszerű zenerajongó. Igaz ez? könnyen, illetve segít visszatalálni a helyes útra. Kísérletező Egyik kedvenc muzsikusom: Frank Zappa, aki nagy példaképe, kedvű vagyok, de ezen belül fegyelmezett és kitartó. „A mo- idolja életemnek, meghatározta személyiségfejlődésemet. dern képek 95 %-a pusztulásra keletkezett.” Tehát jó anya- Sajnos meghalt már régen. Körülbelül hat éve tanulok dobolgokat kell használni, a tulajdonságaikat figyelembe véve, ni. A dekorsuli zenekarában játszottam. A Fáradt Olaj lehet az papír, fatábla, farostlemez, vagy vászon. együttesnek három tagja van. Sajnos, az egyik kollégám, a basszusgitáros már elment az iskolából. Én - mint mondtam *Tanár úrhoz melyik művészi korszak áll a legközelebb? - dobolok, egy volt tanítványunk énekel, Vályi Zoltán tanár úr Szeretem a kolostorok, az ikonok világát. A XII-XIII. százongorázik. Sajnos már nagyon régen nem állt össze a zenezad, a kolostorok csendje. Szeretem a névtelen szerzetesek kar, már csak virtuális létezünk. Tudomásul kell venni, hogy hittel, alázattal festett ikonjait (Andrej Rubljov), de nem áll számunkra csak öröm a zene. A jazz azonban egy életérzés, messze tőlem a gótika sem. A XIV-XV. század a hatalmas amelyet mindig szívesen megosztunk mindenkivel. Örömöt ad katedrálisok építésének időszaka. Csúcsíves, égbetörő konst- és szabaddá tesz. S ez mindannyinkra ráfér mostanában. rukciók, a rózsaablakok csipkéi, a „ fény építészete”. Aztán a táblakép-festészet: Jan Van Eyck, Rogier van der *Milyennek látja az iskolánk jövőjét? Weyden, Grünewald isenheimi oltára, Giotto freskói,... sokáig Ha megfelelő szemlélet, jól felépített oktatási struktúra és lehetne sorolni, de ígértem, hogy rövid leszek.  hagyományok találkoznának, akkor lehetne ebből egy kitűnő művészeti iskolát csinálni. Szerintem erre a belső kondíció*Kedves tanár úr! Azt hiszem, már kezdem érteni azokat kat figyelve, közös múltunkat látva, van lehetőségünk.

A 2007/2008. tanév különleges dátum az iskola életében. Két iskola vált egygyé, s az iskola-összevonással különös módon sok olyan tanár találkozott újra itt, akiket már egy iskola—a Képzőművészeti Egyetem—barátokká tett. Kiss Zsuzsa interjújában azokat a szálak kutatta fel, amelyek tanáraink sorsát egykoron összefonta.

a homályból előtűnő angyalokat, amelyeket oly sok művében felismerni véltem. Köszönöm a beszélgetést.

*Köszönöm, hogy válaszolt a kérdésekre.

DÖK Híradó 

I 

skolánkban a diákönkormányzat több feladatkört ellát. Képviseli a diákok érdekeit, összegyűjti a felmerülő problémákat, és keresi ezekre a megoldást. Tájékoztatja a tanulókat az őket érintő kérdésekről, részt vesz alapvető döntések meghozatalában. Ezen alapfeladatokon kívül rendezvények szervezésében is közreműködik. Sportnapokat szervez, és segít különböző DÖK ismertetést segítő rendezvény lebonyolításában: szalagavató, gólya-buli, paintball, túrák és kirándulások.

zzel az érdekes és kapcsolatokat építő feladattal a DÖK-tagok képességeiket is fejleszthetik. A különböző rendezvények szervezése, megrendezése végső soron kommunikációs gyakorlatot is jelent, amelynek a későbbiekben a tagok hasznát veheti. Ezen kívül oktatásokon is részt vesznek, melyeket a DÖK segítő felnőtt, vagy a fővárosi szervezetek tartanak. A DÖK felkészíti tagjait az élet kihívásaira is. Fontosnak tartja, hogy nemcsak tagjai, hanem a diákság is bizalommal forduljon bármeerveink között szerepel egy környezetvédelmi prog- lyik DÖK taghoz, vagy DÖK segítő felnőtthöz, pedaram és egy nagyobb kiterjedésű sportnap megszer- gógushoz. vezése, amelyben más iskolák részvételére is számítunk. Antal Roberta

Diáknapon a könyvtárban Törd a fejed, de nehogy betörjön! 1. feladat Csacsipacsi ( Az első hang cseréjével játékos 3. feladat: A 17 teve esete szópárokat kell létrehozni) rágcsáló állat Egy mullah tevegel a sivatagban. Szerencsésen elér egy oáfogadkozik zist, ahol éppen három tanakodó-vitatkozó szomorú fiatalembert talál. jeles költőnk -Mi bánt titeket? – kérdezte a mullah részvéttel. hozzátartozói -Meghalt az apánk. – felelte a legidősebb fiú. -Fogadjátok részvétemet - így a mullah -, de ti nagyon vitatázott koztatok valamin, nem éppen békességgel. pénzérme -Igen, vitatkoztunk, mert az apánk a végrendeletben 17 tevét hagyott ránk úgy,hogy a fele az enyém, a harmada a kö2. feladat Irodalmi lottószelvény (Jelöld x-szel a helyes zépső fivérünké, a kilenced része pedig a legkisebb fiúé. Hát válaszokat!) az elosztás sehogy sem sikerül, ha azt akarjuk, hogy mindhárman eleven tevéket kapjunk. · Hány múzsa volt a görög mitológiában? -Oh, hát csak ez a baj? Így szól a segítőkész mullah, ezen · Hány éves volt József Attila, amikor megjelent az könnyen segíthetünk. Mit javasolhatott a mullah a fiúknak a végrendeletben fogelső kötete? · Hányadik év szerepel Szabó Lőrinc kötetének címé- laltak teljesítése érdekében? ben, amelyet V. Korzáti Erzsébet emlékének szentelt. · Hány színből áll Az ember tragédiája? · A Balassi-kódex hányadik darabja a Hogy Júliára talála ...című költemény?

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

A gólyabál hírei - Pinocchio tragédiája A gólyaavatás szervezője voltam… Az idei gólyabál előkészítésekor már lelki szemeink előtt láttuk a jövőbeli siker beteljesülését, aztán meg rettegés fogott el: a rendezvény elmarad. Később azonban kiderült, aggodalmunk alaptalan volt. Sajnos különböző akadályozó tényezők miatt nem tudtuk az eredeti helyszínt, a dekoratőrök régi iskoláját igénybe venni, így aztán a bál helyett csak avatást tudtunk tartani az iskolánk tornatermében. A változások kétségeket ébresztettek bennünk: jó lesz-e így?

közben a feszültség is kiült az arcukra, s ez nem kis derültséget keltet. Volt, akit úgy kellett kirángatni, mint amikor kiskutyák nagy félelemmel habozva mennek az állatklinikára,még akkor is, ha a gyógyszer majd hatásosnak bizonyul. De akadtak olyanok is, akik ezúttal élhették ki feltűnési viszketegségüket. Pinocchio tragédiájának előadásakor a közönség bámulva és nevetve nézte a pazar improvizációs színjátékot. Nagy megdöbbenéssel fogadták, amikor a Közvágóhídnál kellett egy táncelőadást tartaniuk nagy golyókkal övezve. A járókelők is jól szórakoztak a mi kis újoncainkon, kivéve egy kékhajú citromlelkületű villamosvezető-nőt. Személyes boldogsággal töltött el, amikor a fiúk-lányok elővillanthatták zenei képességüket, bársonyos hangjukat, és a fiúk belemerültek a balett rejtelmeibe, s a produkció még a telt idomú Samu csontos szívét is rabul ejtette. Meglepődve kapkodtuk a dicséreteket, az avatás tehát sikerült, és mindenki jól érezte magát. Remélem, jövő évben is Megpróbáltatás Országban ilyen jó lesz a hangulat. Én majd elmegyek, és ellenőrzöm.

Szalai Julianna 10/4. a legszigorúbb zsűritag

Az avatás kis késéssel kezdődött, de ez nem jelentett túl nagy problémát. Mivel én is szervezője voltam az eseménynek, ezáltal még jobban meg tudtam figyelni a gólyákat, és még jobban ráébredtem a szerepek gyors váltakozására. Bizony jó érzéssel töltött el, hogy tavaly rajtam szórakoztak a nagyok, és most, hogy egyre idősebb leszek, én figyelhetem majd a mostani kilencedikeseket: előadásukat, s jövőre majd az ő rendezvényszervező-képességüket értékelhetjük. Nagyon örültem annak, hogy a gólyák irtóra jól szórakoztak, és hatalmas éhséggel várták a feladatokat, mi-

Medertől Mederbe Egyébiránt pedig a 10.4-es grafikacsoportba épültem be, akikkel mint mindig torz mosolylyal várjuk, hogy beléphessünk a napsütéses rajz-szaktanterem rideg valóságába. Ha nyomtatunk, magukba forduló sürgő-forgó alakokat látna a belépő. Ha rajzolunk, akkor viszont a munka csigalassúsággal halad. Ez esetben egy reumás, rokkant csigát tessék elképzelni. A kész munkákat természetesen vasszigorral elemzi és osztályozza szaktanárunk, Kiss Zoli bá. És ha már itt tartunk, Csilla vagyok, itt a Kézműipariban akkor ezúton szeretném kifejezni hálámat a tanulmányozom a földi civilizációt. tanár úr irányába, mivel… (ezt majd a következő számban elmondom).

Negyed ötkor aztán következik a nagy átváltozás „főkefe” módján a nagytakarítás elkezdődik, a homéroszi háború nagyszabású jelenetei, mint egy szappanopera ismétlődnek, ki legyen, aki aznap nem viszi le a szemétládát, s a bősz csatajelenet csak a csengetéssel ér véget. Mindent egybevéve a grafika jó, a grafika szép, a grafika különleges. Ez az üzenet eredetileg zulu nyelven íródott, s a Jurassic-park levélbombáinak segítségével küldöm a Tejút idegen élőlényeinek.

Nomen est omen : Egy iskola nevet keres A mi iskolánk az előző évtizedekben sokat változott, s talán ez az arculatváltás erősíti bennünk azt az igényt, hogy az iskola választott nevében is kifejezze szándékait. Azaz sorsot kíván rajzolni önmagának azzal, hogy homlokára írja önmaga emblematikus igazságait. Ha az ember, ha a közösség rátalál erre a védjegyre, akkor ez védelem lehet számára, mert fölmutat valami olyat, ami már név, ami belőle kitörölhetetlen. Hogy milyen sors körvonalazódik az itt tanuló diákok s az iskola számára, az attól is függ, hogy milyen képet formálunk önmagunkról önmagunknak, amely aztán mások számára is jelentést közvetít. Így hát ezúttal itt és most négy-öt művésztanár összehajolt, és keresgélt olyan múltbéli személyiségek után, akik valahogy kifejezői annak a gazdag, sokszínű művészi igényességet követelő oktató-nevelő folyamatnak, amit az iskolánk évek óta végez. Varga Péter, Olajos György, Kiss Zoltán, Ürmös Péter, Szabadi Zoltán ebben a szellemben egy művészeti kört hoztak létre, Jaschik Álmos Harangszó  amelyet egyetlen művésznév, Jaschik Álmos neve fémjelez. A későbbiekben egyre több kolléga kapcsolódott e művészeti társuláshoz. Aztán az Ökollégium Art Galériában ez év szeptemberében a Jaschik-kör bemutatkozott. A kiállítók között a mi tanárjaink szerepeltek műalkotásaikkal. Ez a kezdeményezés is jelzés értékű. Bizonyítja, hogy vannak közös dolgaink, hogy a mester és tanítvány kapcsolata nemzedékről nemzedékre a művészi érték áthagyományozódásának forrása. Ezért álljon itt most egy rövid ismertető Jaschik Álmos (1885 – 1950) példa értékű életművének fontosabb állomásairól. Munkásságának jelentőségét csak az utóbbi évtizedben kezdi felismerni a művészettörténet-írás. A polihisztor Jaschik Álmos a Mintarajziskola növendéke volt, 1907-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1908-ban tanulmányutat tett Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Hollandiába. 1906-tól a Fővárosi Iparrajziskola tanára, a könyvkötő és bőrdíszműves szakosztály vezetője volt, ám 1920-ban el kellett hagynia az intézményt. Ekkor tanítványai kérésére egy főként grafikai tervezésre specializálódott magániskolát nyitott, mely 1950-ig működött. A tanítás során dolgozta ki az ornamens spirituális eredetéről szóló elméletét, s művészetpedagógiai kérdésekről is publikált. Szcenikai munkássága a húszas években kezdődött, 1935-től a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt. Meghonosította a vetítettképes díszleteket, s a díszlettervezés, a színpadi makettépítés iskolájában is hangsúlyt kapott. Grafikusként főleg illusztrációkat készített. A Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának tagja volt. 1942-1944 között animációs filmkészítéssel foglalkozott. (Kieselbach Galéria Aukciósház összeállításában) 

Varga Péter kisgrafikája 

A Jaschik- kör kiállítási anyagából

Kiss Zoltán 

Ürmös Péter 

Olajos György 

Szabadi Zoltán

Tóvölgyi Katalin: Finnország 

Dr. Horvát Csaba Lajos fotója 

gyermekes, paraszti gyökerű, mégis nemzetközi hírűvé, nagy nemzeti festővé vált művészt, családját életközelbe hozta a kalákában épített rusztikus, boronafalas ház. A kertben álló szauna kicsiny épületében lakott kezdetben az egész család. Itt még a kályhát is a család saját kezűleg építette. A tájra nyíló ablakokból pedig a korabeli hétköznapokat idéző parányi veteményeskert látható, amely akkoriban élelemmel látta el az egész családot. Később a házat is közösen építettek fel. Ez a harmóniát sugárzó környezet megéreztette velünk a finn emberek küzdelmét a természettel és egyben csodálatukat a természet iránt. Itt kaptam életem egyik legszebb leckéjét pedagógiából a finn és a magyar lélekről.

Hannu Kauppi, aki nagy tisztelője Pekka Halonennek leültetett bennünket a szauna tóra néző tornácának padjára. A táj a tóra kinyílt, és csak a parton levő fa ágai keretezték a látványt. Hannu csendre kért bennünket, hogy ki meddig bírja. Bírtuk. Egy idő elteltével megszólalt; hallottátok ezt a csattogást? Azt a csivitet? Amazt a zörejt? – mert a magyarok nem szokták kibírni sokáig a csöndet… A csöndnek valódi nagy ereje van, nemcsak a finnek, hanem mindannyiunk életében. Ezt értette meg velünk

Hannu Kauppi a hallgatás perceiben.”

A Leonardo-program keretében iskolánk vállalkozó kedvű pedagógusaival azzal a szándékkal utaztunk északi rokonainkhoz, hogy külföldi tanulmányutak jövőbeni megvalósításához a lehetőségek kapuit tárjuk ki diákjaink előtt. A pályázat sikeres megírásában Páll Magdus, az utazás tervszerű előkészítésében Kanizsai Eszter oroszlánrészt vállaltak. Az Iskolamúzeumban az úti élményeket átadni kívánó fotókiállítás Knébl Zsuzsa tanárnő, múzeumpedagógus áldozatos munkája révén jött létre, ahol Sturm Orsolya kerámiatervező és Dr. Horvát Lajos Csaba festőművész, művésztanárok fotóit láthatták az érdeklődők. A megnyitón Antero Olin, a Helsinki Művészeti Akadémia tanára és a Finn Nagykövetség kulturális titkára Kirsi Rantala is részt vett. Az utazást összefoglaló, élményszerű vetítettképes előadást Horvát Csaba Lajos és Perédi Ágnes hangulatos videofilmjének megtekintése követte, amelyet Vaszkó Ákos vágott és szerkesztett. Az iskolai könyvtárban kötetlen beszélgetés során a diákoknak munkatársaimmal együtt információkat adtunk a jövőben utazás feltételeiről. A részvételhez jó tanulmányi eredmény, nyelvtudás és megfelelő viselkedéskultúra szükséges. A szakmai tapasztalatokon túl a kirándulás élményei közül idézek fel egyet: „A kis szárazföldi nyúlványon épült Pekka Halonen Múzeumot egy tó veszi körül. A múzeum névadóját, a nyolc-

A fotó Dr. Horvát Csaba Lajos  tanár úr munkája

Versről versre II VÉK  L L AURA AURA : K : K I  TUDJ A A ? ?  Téli fagyban vártam Éledek tavaszi napsugárban. Nyáron, mikor szemedbe nézek, Tudtam, ha veled leszek, sose félek. Az őszi levelek hiába hullnak, Érintésed érzem két karodnak, Hamar eljön a holnap, de mivégre, Ki tudja, tán csókod lesz szép álmom vége.

S S ZENTGYÖRGYI  L L ENKE ENKE : E : E SŐ  A fák, mint a könnyáztatta párnák, A felhők rajtuk meg-megmaradnak. A fák ágairól csordul a víz, Szomorú a táj, szomorú a szív. Jöjj kedves nap, űzd el a felhőt, ami a szíveden ült, Ragyogjon a fény! Jaj, de a szél nagyúr, nem segít, Ázott, súlyos takarót nem repít. Nem mozdul semmi, síri a csend, Csak a bús eső kopog odalent. Kicsiny szobámban kuksolok, A sötétben árnyként megbújok. Ne keresd azt, amit elnyelt az éj, A szürke víz a parton se sekély. Mozdul az ég, ha kitárom az ablakot, A felhők elragadják mind a bánatot.

Az óra Varga Roland munkája 

Tóth Fanni: Színház az egész világ. . . Eddigi ismereteim alapján bátran kijelenthetem, hogy a magyar egyáltalán „nem élére állított” tantárgy. Déri Andrea tanárnő—ha lehet így fogalmazni—az önkifejezés szellemében tartja óráit. Rávezeti diákjait a tudatos véleményalkotásra. Mindenki elmondhatja gondolatait, legyen szó pozitív vagy akár negatív hozzászólásról. Nem egyszer (például a kötelező olvasmányok megbeszélésekor) csoportokban dolgozunk, ezzel is elősegítve az együttműködést, nehezebb szövegek könnyebb megértését, amelyek megoldásához a témával kapcsolatos feladatok járulnak. Nagyon tetszenek azok az órák, amikor állóképeket alkotunk, amellyel értelmezzük a művek fontosabb jeleneteit. Még labdázni is szoktunk néha, de a dobásokhoz képességeinket fejlesztő gyakorlatok tartoztak. Ezek a játékok sokkal izgalmasabbá varázsolják az órát.

Déri tanárnő szervezi az ünnepi megemlékezéseket is. Ezek—félreértés ne essék—nem színházi előadásra szánt művek, hanem a tiszteletadás célját szolgálják. Szeretek szerepelni ezekben a műsorokban, mert kicsit a megszülető produkció alkotóinak is érezhetjük magunkat. Mi is módosításokat javasolhatunk, hozzá is adhatunk az ötletekhez, ezért gondolom, hogy ezeknek az előadásoknak legfontosabb értéke szerintem: az őszinteség. A tanárnőről mindenki tudja, hogy született színházrajongó, színházlátogatásokat szervez nekünk, legyen szó kortárs vagy klasszikus művekről. A legutóbbi alkalommal - az iskolánkba látogató drámaírónak, Kárpáti Péternek darabját tekintettük meg az Örkény Színházban. Szerintem mindenkinek maradandó élményt adott ez az előadás. Bámulatos megoldásokkal találkozhattunk, nekem a helyszínváltások ötletessége tetszett legjobban. November 30-án a Kárpáti Péterrel való találkozásra sokáig emlékezni fogok. Beavatott minket a színház kulisszatitkaiba, a drámaírás nehézségeibe, s ma már jól tudjuk, hogy az írással foglalkozó embereknek milyen fontos a közösség, a művét színre állító társulat, s a közönség visszajelzései. Kárpáti Péter valóban az iskolánk írója lett, amit a Kortárs Drámafesztivál szervezői biztosítottak nekünk. Úgy vélem, hogy nagyon fontos, hogy az iskolánkban vannak ilyen lehetőségek, Miért is ne lenne, hiszen az eddigiek során rengeteg színes élménnyel gazdagodtunk, és számítunk erre a jövőben is. Egyszóval: köszönjük szépen.

DE K O R ATŐ R Ö K KNÉ L  J ÁR T UNK 

Ismerjük meg egymást : az árurendezés és látványtervezés  BE SZ É LG E T É S K OP ANYE C Z  DE T T I T ANÁR NŐ VE L

Az iskola ez év szeptemberétől egy új képzéssel gazdagodott. Új tanárok érkeztek az iskolába, s ez az iskola-összevonás a korábban itt tanulók számára is új lehetőségeket tartogat. Érdemes tehát betekinteni a dekoratőr képzés kinyíló ajtaján, hiszen az érettségi utáni szakmaszerzés minden itt tanuló diákot elevenen érint. Ezért kerestük meg és kérdeztük Kopanyecz Andrásné tanárnőt, Detti nénit pályájáról, a dekoratőr képzés tartalmáról, értékeiről. „Az itt tanító szaktanárok majd mindegyikére igaz az állítás, hogy pályájuk egyenes úton vezetett a tanári hivatás felé. Jómagam is fiatalon a Dekoratőr Iskolában szereztem meg a szakmai tudás alapjait. Olyan nagyszerű tanártól tanultam meg a látványtervezés fortélyait, mint kollégám Vályi Zoltán, akit a világ legnagyobb rendezőjének tartok. Aztán következett a mesterképzés, a felsőfokú reklám és marketing tanulmányok, később pedig az Egri Tanárképző Főiskola média szakos hallgatója lettem. Ez a szakirány hozta magával, hogy később munkakapcsolatba kerültem a médiával. Szerepeltem a televízióban, cikkeimmel a sajtóban (egyrészt saját munkáimat mutattam be, másrészt az iskolámat képviseltem).

Egyik hitvallásom, hogy az ember képes a legnagyobb emberi válság idején is szépséget sugárzó világot teremteni maga körül. Hiszem, hogy a szép szelídíti az emberi lelket. Egy értékválságot tükröző világban - amelyet most élünk - az ember képes tárgyaiban, környezetében és önmagában megteremteni a hétköznapok optimizmusát. Azt mondhatnám, hogy ez az én küldetéstudatom. S ez sodort aztán a tanári pálya felé, mert szeretem ezt a mindennapokban is megélhető teremtőerőt átadni másoknak is. Ezért sosem éreztem fáradságnak, ha az iskolai rendezvények helyszínein dekorációimmal az ünnepek hangulatát kifejezésre juttathattam. A teríték egy-egy karácsonyi ünnepségen az érzelmi ráhangolódást erősíti, s ez olyan hétköznapi tudás, amelyre mindenkinek az életben szüksége lehet. Ezt a praktikus ismeretet mindig és mindenkor örömmel nyújtom át mindazoknak, akik a téma iránt érdeklődést tanúsítanak. Akár pedagógiai hitvallásként is mondhatom, hiszek abban, hogy a tanár olyan

módon tanít a legjobban, ha képes megjeleníteni, kifejezni azt az életstílust, amit tanítani akar. Fontos számomra, hogy a modern nő ismerje mindazokat a praktikákat, sajátítsa el azokat a manuális képességeket, amelyek mind jobban hozzásegítik őt ahhoz, hogy szép emberi környezet teremtsen maga körül. Ez számomra az otthon művészete. Sajnálatos tény, hogy gyakran az üzletek úgynevezett raktárkirakatot építenek. Kevés igény mutatkozik az igényesen megtervezett kirakatokra. Ma azonban egyre gyakrabban látom - ha néhanéha nagyobb bevásárlóközpontba tévedek—a hiányosságokat, ugyanakkor reménykedem, hogy újból lesznek szép kirakatok, talán már kezdenek kirajzolódni ennek a nyomai. Ez a szakmánk pozitív perspektíváit is jelentené, hiszen kollégáimmal együtt sok energiát adtunk-adunk bele, hogy ez így legyen. De beszéljük magáról a tantárgyról is egy kicsit, hiszen ez sokakat érdekelheti. Az áru- és látványtervezést fakultációs tantárgyként is tanítjuk. Ez a kirakaton kívüli dekoráció művészete (belső terek, élményszigetek, terítés, csomagolás, tányértervezés, stylist stb., sok-sok kreativitást és kézügyességet fejlesztő feladattal foglalkozunk). Érdekes lesz a tavaszra szánt egyik feladatunk: a vizsgázók kis fekete, petit noir ruhákat kell tervezniük, különféle napszakokhoz, alkalmakhoz illesztve, amelyet órai keretben kifutón is mutatunk majd be. A földszinten élményszigetet hoztunk létre. A leendő dekoratőrök farmer-illúziókat alkotnak. De létrehozzuk az iskolán belül is a szép emberi iskolai környezetben kifejeződő közvetlenebb tanár-diák viszonyt. A karácsonyi hangulatot együttes teremtőmunkával alkotjuk meg a tantermekben és a folyósokon is. És még valamit mindenképpen meg kell említenem, hogyha környezet és lélek kapcsolódási pontjairól szóltam. A régi Dekoratőr Iskola amiatt is sokat jelentett számomra, mert mind a tanulókkal, mind a tanárokkal—hogy úgy mondjam–a hivatali kapcsolaton túl, baráti kapcsolatok alakultak ki. Közvetlen kollégámról, Vályi Zoltánról már beszéltem néhány szót. Most ő a tantárgyunk nagy doyenje az iskolában. Szinte a világ minden táján megfordult, hogy mást ne mondjak, Dubaiban kiállítást épített, Ausztriában továbbképzéseket tartott, s a sort még sokáig lehetne folytatni. Szabad idejében szobrászkodik, zenél. Igazi polihisztor. Az iskola Fáradt Olaj zenekarában Gerendy Jenő tanár úrral és más kollégákkal együtt játszani szoktak az iskolai rendezvényeken, jazz-koncerteket adtak az iskolában. Csak örülni tudok, hogy ő az én volt egyik tanárom, kollégám, pályatársam. Végül pedig csak ismételni tudom magam: valamiféle küldetéstudat működik bennem, hogy a tudásomat átadjam másoknak, s ezért az érdeklődőnek—üvegeseknek, keramikusnak, grafikusoknak s minden más szakmai képzésben résztvevőnek - szívesen bemutatom a dekoratőr munka alapjait, napi munkánkat, installációinkat. Szeretettel várlak benneteket a földszinti, első emeleti (kreatív fakultációs terem) vagy a harmadik emeleti árurendezési szaktanteremben. 

Nyári művészeti alkotótáborban voltunk 

Végül is az osztályomból is jelentkeztek, kedvet kaptam, gondoltam, nagy bajom nem lehet, én is megyek. A művészteleppel kapcsolatban felállított összes teóriám megbukott a táborban eltöltött első nap után. 

S 

asrét valami pazar volt minden tekintetben. Tipikusan az a hely, ahol van mit festeni, és ha kétszer ugyanazt festenék le, akkor az már nem lesz ugyanaz; minden nappal megújul, mindig témát ad, mindig inspirál belőle valami apró kis részlet, hogy aztán megragadva egy képet hajlandó légy ecsetet ragadni a negyvenfokos déli hőségben is, ami azért—valljuk be—eléggé meghatározó körülmény, nemcsak a festőknél, hanem a szobrászoknál is. ( Volt, hogy éppen a kellemes meleg miatt nyúltak meg az alkotómunkák közötti szünetek, és aki éppen nem mosogatott, az az árnyékban kártyázott.) Bár, ha már a hely szellemét vesszük történetek vicces dolgok is, főleg éjszaka. Volt, amikor arra ébredeztünk, hogy a faházak között elcsörtet egy vaddisznóm vagy éppen arra, hogy valami matat a padláson. 

H 

a táborba megyek, vagy nyaralásra, az indulás előtti éjszakán sosem alszom. A bepakolást mindig halogatom, az utolsó órákban rakom össze a dolgaimat, és akárhányszor megyek valahová, mindig lejátszom, hogy már a kocsiban ülünk, de nekem még vissza kell mennem a fogkefémért… A fogkefe ilyen dolog. Valahogy mindig azt felejtem el. Természetesen az idén sem volt másképpen. 

M 

ikor hallottam az iskolában, hogy nyárra művésztelepet szerveznek, először eszembe sem jutott, hogy menjek. Gondoltam, nyilván csupa magába forduló, minden kis ecsetvonást mesteri pontossággal elhelyező, szabadidejében is magányosan bolyongó ifjú művészeknek való az ilyesmi…, de én ehhez csöppet hangos vagyok.

Jánosi Petra munkái

A 

tíznapos tábor alatt voltunk rövidebb kiránduláson, például Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban, kisvasúttal Almamelléken, és egy laza séta keretében megnéztük az elhagyott falu maradványait is. Vannak emberek, köztük én is, akik mindig a rosszra készülnek föl, hogy aztán vagy kellemesen csalódjanak, vagy ha mégis rossz, akkor bizonyítást nyernek, hogy „én Tudtam előre”, és „én megmondtam”.Természetesen kellemesen csalódtam: a tanárok oldottak és emberiek voltak. Olyan emberekkel ismerkedtem meg, akikkel lehet, hogy egyébként soha. Barátságok köttettek, és éjszakába nyúló kártyapartik szakadtak meg a tábor végével. A tíz nap túl gyorsan telt el, hazamenni persze senki sem akart, de a búcsúzásban benne volt, hogy jövőre ugyanitt ugyanezekkel az emberekkel…. Tóth Virág

Vendégünk volt Horváth Márton üvegtervező művész

H

orváth Márton üvegei […] örömtárgyak, amelyeket leginkább ajándékozunk, vagy ajándékba kapunk. Olyan tárgyak, amelyekhez ragaszkodunk, mert érezzük, hogy kincshez jutottunk a maga jelen és jövőbeli misztikumával. […] Ez a világ meg van szentelve kegyelettel, kegyelemmel, örömmel, bánattal, szerelemmel és csalódással.

seiben foglalva. Horváth Márton jelzőket gyűjt a természetről, emberről, szerelemről, vágyairól, álmairól, reményeiről, a szellem rezdüléseiről, élete gazdagságával telíti, tűzbe-vízbe mártja szép cseppformává gömbölyíti, tenyerébe rejti, tetejét felmetszi, gyengéd mozdulatokkal alakítgatja ,majd meghinti a varázslók csillagporával és elereszti.

V

idd magaddal az életem, szól utánuk. Talán ez a "Fakó napsütés, zöld mélytitok, vágyfehér, álomidő, zuhatagjelszó? bánat, napba néz-tél, láz-ul-ások." Mágikus szavak, talán jelszók, a képzelet játékai, a lélek töredékei, melyek a harmónia, a szépség a vizuális képzelet tapintható tárgyiasult megjelenítésének lehetőségét is magukba rejtik kitárulkozó ver- (A találkozóhoz vett idézet Hefter László tollából való)

H

orváth Mártonnal való találkozás mindenki penve, de igazat adtunk neki. Amikor elment, úgy érezszámára különleges esemény volt. A beszélge- tünk, hogy milyen jó lenne újra találkozni vele. tést érdekes órák előzték meg, az üveg motívumát kerestük meg irodalmi alkotásokban, HITVALLÁS (HORVÁTH MÁRTON VERSE) értelmük után nyomoztunk, egy másik alkalommal megnéztük azt a filmet, amelyet a professzor úr tanárnőnk„Benne levés, fertőzöttség, szerelem, kel, Szilcz Mariannal együtt forgatott. Érdekes volt Akár a tangó látni, hogy a tanár és a diák kapcsolata talán a mi éleSzenvedés és szenvedély az üveg!” tünkben is ilyen irányt vehet majd, ha lesz lendület és van elég tehetség bennünk. Aztán egy másik órán HorKedves– az üveg más! váth Márton verseivel ismerkedtünk. Talán szóversnek is (Mélyen megrendít, ha egy nevezhetnénk őket. Ez az óra is jóra sikeredett, hiszen Légy az ablaknak repül) mi is próbálkoztunk hasonló versek faragásával. Hát az Átlátszósága birtokolhatatlan eredmény!? No, bizony e téren is van mit tanulnunk. (a viszonytalané)

H

orváth Márton igen különös ember, nagy hatással volt ránk. Emlékkép-keretezőnek mondja magát. Pedig hogyan is lehetne az emlékképeket bekeretezni,...vagy mégis? Az ő tárgyai olyanok—ahogy itt is elmondta—mint a szappanbuborék felülete. Az anyagismeret tantárgy, a kémia fontosságára hívta fel figyelmünket, s kicsit megszep-

Idegen és csapda! Ami ezen kívül? Elég az azonosuláshoz Emlékeim és mesterségem keretéül.

Műhelygyakorlatok a dekoratőröknél

2007. szeptember nagy változást hozott az iskola életében. Befogadó intézménye lettünk a nagy múltú Dekoratőr Iskolának. Érdemes minden diáknak (itt tanulóknak is) megismernie mindazt az értéket, ami ezt a szakmát a művészeti pálya kapujává tette. Középiskolásaink számára is nagyobb lehetőséget nyújt majd ez az új helyzet, hiszen megfelelő eredmények elérésével és sikeres felvételi vizsgával az érettségi után tehetséges tanulóink iskolánkban folytathatják tanulmányaikat.

Tartalomjegyzék

GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN Nagy Tamás: Történet a történelemről Jávor Ixión: Tűzkerék lexikonából VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK Kiss Zsuzsanna: Vonulások Pataki Edina: Itt vagyok EGGYÉ

VÁLT ISKOLÁK

Gáti Enikő: Változások kora Bablena Hajnalka: Perpteuum mobile Kiss Zsuzsa interjúja Gerendy Jenővel és Mérey Szilárddal DÖK-HIRADÓ DIÁKNAP A KÖNYVTÁRBAN A GÓLYABÁL HÍREI - PINOCCHIO TRAGÉDIÁJA MEDER CSILLA: MEDERTŐL MEDERBE NOMEN EST OMEN : EGY ISKOLA NEVET KERES A JASCHIK-KÖR KIÁLLÍTÁSI ANYAGÁBÓL

TÓVÖLGYI KATALIN: FINNORSZÁG VERSRŐL VERSRE Ivék Laura: Ki tudja? Szentgyörgyi Lenke: Eső

TÓTH FANNI: SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG… D EKORATÖRÖKKNÉL JÁRTUNK . B ESZÉLGETÉS K OPANYECZ D ETTI TANÁRNŐVEL Ismerjük meg egymást: az árurendezés és látványtervezés

NYÁRI

MŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBORBAN VOLTUNK

Tóth Virág írása VENDÉGÜNK

VOLT

HORVÁTH MÁRTON

ÜVEGTERVEZŐ MŰ-

VÉSZ

SZAKISKOLAI KÉPZÉSEINKRŐL TANULJ NÁLUNK! LEGYÉL TE IS... (összeállította Ivék Laura)

Felelős kiadó: Menyhárt Pál igazgató Felelős szerkesztő: Dr. Fábián Györgyi könyvtáros-tanár, diákszerkesztő: Kiss Zsuzsanna 1.13. G A lap a könyvtár gondozásában jelent meg, az előzmények megtekinthetők a www.kesz_muvesz.extra.hu könyvtári honlapon A címlapon Gasparetz Attila fotói láthatók