II. FEJEZET
Esztergom Város Önkormányzatának 42/2007. (VI.28.) ör. rendelete Esztergom Prímás-sziget helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan a következő rendeletet alkotja:
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt „különleges” területre; b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A besorolás célja, hogy a természeti, kultúrtörténeti, műszaki-gazdasági szempontból rendkívül összetett sajátosságokat mutató terület jövője, e szabályozás keretein belül hosszú távon befolyásolható legyen a mindenkori szakmai és közérdek változó szempontjainak figyelembevételével. (3) A beépítésre szánt „különleges” terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait, valamint a beépítésre nem szánt területek lehatárolását a Szabályozási Tervlapok (a rendelet 1-2. számú mellékletei ábrázolják).
I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
(4) A terület felhasználásának módjai: a) A Nagy-Duna-parti közterületi telekhatár és a Duna közötti, változó szélességű, valamint a Gőzhajó utcától délre, a külbelterületi határig tartó szigetrész zöldterület, hasznosítása: parti sétány, pihenőpark, sportterület; b) A Nagy-Duna-parti telekhatár (kerítésvonal), a Helischer utca és a Gőzhajó utca közötti térség rekreációs terület, hasznosítása: egyedi kiemelt sportlétesítmények, szolgáltató, vendéglátó épületek; c) A Helischer utca, a Gőzhajó utca és a Kis-Duna közötti térség vegyes intézményi terület; d) A belterületet zöldterület-közpark követi, hasznosítása: arborétum; e) A Sziget déli csúcsa vízgazdálkodási terület, hasznosítása: vízbázis és arborétum.
1. § (1) A rendelet területi hatálya Esztergom Prímás-sziget (továbbiakban: Sziget) területére terjed ki. (2) A rendelet 1-2 számú mellékletét a terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000, M=1:2000 méretarányú Szabályozási tervlapok képezik. (3) A Szabályozási Terven szereplő kötelező érvényű jelölések közvetítette tartalmi előírásokat be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek.
1
látvány bemutatásával alátámasztva – az illetékes Tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani.
(5) A sziget teljes területén az árvízvédelem elkészültéig csak egyedi elbírálás alapján lehet építményt elhelyezni: a) feltöltéssel; b) lábakra állítással; c) kombinált megoldással; d) egyéb megoldással (hajóállomás).
III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
(6) A feltöltés magassága 109,40 mBf, a földszinti padlóvonalat (Fpv) ehhez a szinthez kell viszonyítani.
Telekalakítás szabályai
(7) Az árvízvédelem elkészültéig az egyedi elbírálást a főépítész kezdeményezi, szükség szerint bevonva a Városi Tervtanácsot és a Vízügyi hatóságot.
4. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
Beépítés 3. §
(2) A telekalakításnak lehetőség szerint tömbönként kell történnie.
(1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM. rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkákon túl, építési engedély-köteles: a) a közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen, kertben, kerítésen alkalmazott – mérettől függetlenül – mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése; b) mindenfajta építménynek a közterületről látható külső felületképzése, színezése, burkolata és héjalása.
(3) A területen a telkek összevonása a cél. Különleges területek 5. § (1) A Sziget egy része a Szabályozási Terv értelmében „különleges” terület besorolású az OTÉK 24. §-a szerint, tekintettel arra, hogy az itt elhelyezendő építmények a hely különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, illetve környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) Nyeles telek kialakítása tilos. (3) Telkenként, utcára nyílóan egynél több garázskapu, vagy kettőnél több gépkocsi behajtó nem helyezhető el.
(2) A különleges területen belül a beépítés mértéke szerint két építési övezet kerül kialakításra: a) A Helischer József utca, a Gőzhajó utca és a Kis-Duna közötti KD jelű övezet beépítésre szánt, közepes intenzitású terület, előírásait a 6. § szabályozza; b) A Nagy-Duna sétány és a Helischer József utca, valamint a Gőzhajó utca közötti K jelű övezet beépítésre szánt, alacsony intenzitású, laza beépítésű terület, előírásait a 7. § szabályozza.
(4) Árvízvédelmi védmű kialakításának minden tervfázisát egyedileg kell véleményeztetni a város illetékes szakbizottságaival, majd a Képviselőtestülettel kell jóváhagyatni. (5) A Szigetre készülő minden építészeti tervet - beépítési javaslattal, valamint a Duna túlpartjáról és a várból feltáruló 2
ablakok, tornyok alkalmazása tervtanácsi elbírálás alá esik; c) A lapostetőn zöldtető, illetve tetőterasz alakítandó ki.
A Helischer József utca, a Gőzhajó utca és a Kis-Duna közötti területek: KD 6. § (1) Kisvárosias építési övezet.
sűrűségű
(10) Az épületek kialakításánál követendő elvek: egyszerűség, jó tömegarányok, nem hivalkodó szín- és anyaghasználat.
„különleges”
(2) A területen elhelyezhető: szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely épület, kiállítási és kongresszusi épület, oktatási, valamint egészségügyi épület, sportlétesítmény, parkoló, park (zöldterület).
Táncsics Mihály utca, Helischer József utca, a Gőzhajó utca és a Kis-Duna közötti területek (KD/1) 7. § Legnagyobb beépíthetősége 35% Legnagyobb építmény magasság 14,0 m. Az építménymagasságot az árvízvédelmi terepfeltöltéséhez (109,40 mBf) mérjük. A szintterületi mutató, terep felett maximum 1,40 (A szintterületi mutatóba nem számít bele a 109,40 mBf alatti fedett garázs.) Zöldterületi mutató: 50% (a maximális beépíthetőség (35%) feletti egyéb burkolt felületek (út, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 15%, amelybe a kerti utak, teraszok, sportpályák területeit nem kell beszámítani).
(3) A beépítés feltétele a teljes közművesítés, beleértve a vezetékes szennyvízhálózatra, valamint a gázhálózatra/távhőre való rákötés is. (4) A környezetterhelési és védelmi előírásokat a 15-24. § szabályozza. (5) Terepszint alatti építmény legfeljebb két szintben építhető, de külső lejárat nem létesíthető az utcai homlokzaton. Területe amennyiben meghaladja a föld felett megengedett beépíthetőséget „zöldtetővel” fedendő, parkként alakítandó ki. Az így kialakított park felszíne nem lehet magasabb 109, 40 Bf. –nél.
A termál-, élmény-, gyógyfürdő és a csatlakozó „gyógyszálló területe (KD/2)
(6) Előkert mélysége a meglévő fák megtartásával alakítható ki. A Gesztenye fasor mentén az előkert minimum 8 méter. Az előkertben szerviz út, parkoló nem létesíthető.
8. § Legnagyobb beépíthetőség 35% Építménymagasság: – A termál-, élmény- és gyógyfürdő esetében 9,5 m (nagyterű, csarnok jellegű létesítmény, egyedi engedélyezés keretében meghatározott) – A szálloda esetében az élményfürdő felőli homlokzat átlagosan 14,0 m, a Duna felőli (Kis-, illetve Nagy-Duna) homlokzat 12,0 m, a legfelső szint Duna felöli homlokvonalának 45°–os visszahúzásával 14,0 m. Az építménymagasságot az élményfürdő terepfeltöltéséhez (109,40 mBf) mérjük. Az épülettömbből kiemelkedő építmény egyedi elbírálás aláesik. Szintterületi mutató: 1,3
(7) Az építési övezet beépítés módja: szabadon vagy oldalhatáron álló. (8) A megadott beépítési paraméterek a rendezett telekméretekre vonatkoznak. Egy telekre több épület is elhelyezhető. (9). Az épületek egyaránt lehetnek lapos- és magastetősek is. a) A magastető hajlásszöge maximum 45%-os lehet; b) Elaprózott tetőfelépítmények, a tetősíkból egyedileg kiemelkedő kisméretű 3
Zöldterületi arány: 50% (a maximális beépíthetőség (35%) feletti egyéb burkolt felületek út, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 15%. A zöldterületi arányba a zöld tető beszámítható. A Kis-Duna felöli oldalon a beépítési vonal min 8 m. Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max. 4,0 m-t. Minimális teleknagyság: 4000 m2.
A Nagy-Duna sétány, a Helischer József utca és a Gőzhajó utca közötti terület: K 11. § (1) Laza beépítésű „különleges” besorolású építési övezet, amely sport, oktatási, szolgáltató, vendéglátó funkciójú. (2) A területen elhelyezhető: -szolgáltató, vendéglátó épület; -szálláshely épület; -kiállítási épület; -oktatási épület; -sportlétesítmény.
A villák térsége (KD/3) 9. § Legnagyobb beépíthetősége 20 %. Legnagyobb építménymagasság 7,0 m. A szintterületi mutató, terep felett maximum 0,70. Zöldterületi mutató: 70% (a maximális beépíthetőség (20%) feletti egyéb burkolt felületek (út, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 10%. Minimális teleknagyság: 900 m2.
(3) A beépítés feltétele a teljes közművesítés, beleértve a vezetékes szennyvízhálózatra, valamint a gázhálózatra/távhőre való rákötés is. (4) A környezetterhelési és védelmi előírásokat a 15.-24. § tartalmazza. (5) Terepszint alatti építmény maximum két szintben építhető, de külső lejárat nem létesíthető az utcai homlokzaton. Területe amennyiben meghaladja a föld felett megengedett beépíthetőséget „zöldtetővel” fedendő, parkként alakítandó ki. Az így kialakított park felszíne nem lehet magasabb 109, 40 Bf. –nél.
Az Esztergom szálló tömbje (KD/4) 10. § Legnagyobb beépíthetőség 35% Építménymagasság: 14 m (Az építménymagasságot az 109,40 mBf szinthez mérjük) Szintterületi mutató: 1,4 A szintterületi mutatóba nem számít bele a 109,40 mBf. szint alatt elhelyezkedő zöldtetős, max. kétszintes garázs. Zöldterületi arány: 50%. A maximális beépíthetőség (35%) feletti egyéb burkolt felületek út, gépkocsi várakozóhely stb. nagysága maximálisan 15%. A zöldterületi arányba a zöld tető beszámítható. A Kis-Duna felöli oldalon a beépítési vonal min 8 m. Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max. 4,0 m-t. Minimális teleknagyság: 1500 m2.
(6) Előkert mélysége a meglévő fák megtartásával alakítható ki, minimális mérete 5 méter. (7) Az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokra az OTÉK 35.§ és 36.§-ai a mérvadóak. (8) Az építési övezet beépítési módja szabadon vagy oldalhatáron álló. (9) A megadott beépítési paraméterek a rendezett telekméretekre vonatkoznak. Egy telekre több épület is elhelyezhető. (10) Az épületek egyaránt lehetnek laposés magastetősek is. a) A magastető hajlásszöge maximum 45%os lehet. 4
felületek (út, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 15%, amelybe a kerti utak, teraszok, területeit nem kell beszámítani). A legkisebb beépíthető teleknagyság: 2000 m2.
b) Elaprózott tetőfelépítmények, a tetősíkból egyedileg kiemelkedő kisméretű ablakok, tornyok építése kerülendő, alkalmazása tervtanácsi bírálat alá esik. (11) Az épületek kialakításánál követendő elvek: egyszerűség, jó tömegarányok, nem hivalkodó szín- és anyaghasználat.
Nagy-Duna sétány, Táncsics Mihály utca, Helischer József utca és Gőzhajó utca közötti területek (K/2)
(12) A K övezet területfelhasználási részegységei: (K/1; K/2; K/3). A részegységek lehatárolását a magaspart jellegű árvízvédelmi mű kialakítása indokolja. A területfelhasználási részegységekre bontást azonos tulajdonos esetén a mutatók kiszámításánál (pl. beépítési %, szintterületi mutató) nem kell figyelembe venni (pl. a sportcsarnok és a hozzá csatlakozó sportterület egy egységként kezelendő).
A Sportcsarnok, a Szalma csárda és a Kolping-ház térsége: 13. § Legnagyobb beépíthetőség 25 % Legnagyobb építménymagasság: a Helischer József utca mentén 7 méter, a Nagy-Duna sétány mentén 5,5 méter. (Indokolt esetben a kilátásvédelmi szempontok betartása mellett eltérés engedélyezhető.) Nagyterű, csarnok jellegű létesítmények építményés gerincmagassága elvi engedélyezés keretében egyedileg határozandó meg. Szintterületi mutató terep felett maximum 0,6. A legkisebb beépíthető telekméret: 2000 m2, minimális telekszélesség: 20 méter; minimális telekhosszúság: 40 méter Maximális beépíthetőség (25%) feletti egyéb burkolt felületek (út, terasz, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 15%, amelybe a sportpályák területeit nem kell beszámítani. A legkisebb zöldterület mértéke: 60%, amelybe a zöldtető nem számít bele.
Nagy-Duna sétány, Kossuth hídfő, Helischer József utca, Táncsics Mihály utca közötti területek (K/1) 12. § A területen húzódik a magaspart jellegű árvízi védmű. A tereprendezés szintje 109,40 mBf. A rendezett terep alá pincetömb csak az árvízvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye alapján mélyíthető. (Kivételt képez a „Révészek kocsmája” műemlék épület.) A 109,40 mBf szintre rendezett terep a csatlakozó utakhoz minimum 1:3 meredekségű rézsűvel csatlakozik. Legnagyobb beépíthetőség 35%. Legnagyobb építménymagasság 9,0 m. A Helischer utca felöli homlokzati magasság 6 m (irányadó terepszint 107,00 m Bf.), a legfelső szint homlokvonalának 45°–os visszahúzásával 9,0 m, a NagyDuna sétány felöl az ávízvédelmi magasparthoz 109,40 m Bf. mérve (109,40+0,60 m Fpv-t alapulvéve) 6,6 m, a Táncsics Mihály út felől 3,0 m ((irányadó terepszint 113,00 m Bf.). A szintterületi mutató, terep felett maximum 0,90 Zöldterületi mutató: 50%. A maximális beépíthetőség (35%) feletti egyéb burkolt
Magaspart jellegű árvízi védmű 14. § A magaspart jellegű árvízi védmű szintje 109,40 mBf. A védmű és a hozzá csatlakozó elő- és háttöltés az árvízvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye alapján alakítható ki. A területen gépjármű forgalomra (árvízvédelem) méretezett sétányok, pihenők, sportpályák, szabadtéri színpad, lelátók és az azokat kiszolgáló 5
(2) A közlekedési területek, közterületek. A meglévő és a tervezett közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
létesítmények (világítási rendszerek, térrácsok, zsinórpadlás) telepíthetők. A területen építeni, fásítani csak az árvízvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye alapján lehetséges.
(3) Az utak számára a Szabályozási Terven meghatározott építési szélességek biztosítandók, melyek a következők: a) Helischer utca, Táncsics Mihály utca, Nagy-Duna sétány, a Tabán (Árok utcai) hídhoz vezető útszakasz 18,00 m; b) a Gőzhajó utca változó, a szabályozási terv szerint min.12 ,00 m; A Gőzhajó utcával párhuzamos parkoló út 18 m (kettős fasorral). c) a Gesztenye fasor (Kis-Duna-part) változó, de minimum 8,00 m. d) a Nagy-Duna sétány Arborétumhoz vezető kiszolgáló út 12 m (az út csak a gát megépítése után építhető tovább a vízmű és az árvízvédelem szerviz útjaként)
A Gőzhajó utcára felfűzött területek (K/3) 15. § Legnagyobb beépíthetőség 25 % Legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter, a 109,40 Bf. Szinthez képest. Szintterületi mutató terep felett maximum 0,5. A legkisebb beépíthető telekméret: 950 m2. Maximális beépíthetőség (25%). A legkisebb zöldterület mértéke: 60%, amelybe a zöldtető nem számít bele.
(4) A szabályozási szélességen belül csak közlekedési létesítmények, utcabútorok (telefonfülke, buszváró), valamint a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető. Úttelken belül új épület nem építhető.
IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 16. § (1) A Sziget beépítésre nem szánt területei (használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint) az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak: a) KÖ jelű közlekedési terület, ide tartozik - a KÖu jelű közút terület, - a KÖu-P parkoló - a KÖv jelű hajóállomás, kikötő; b) a Z jelű zöldterület és c) a V jelű vízgazdálkodási terület.
(5) Az építési telken belüli, az OTÉK előírása szerint a funkciókhoz szükséges parkolóhely kialakításon felül, az utak burkolata mellett, hosszabb-rövidebb idejű megállás és várakozás számára is szükséges helyet biztosítani. (6) A Sziget közterületein engedélyezhető: a) közúti, közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) építése; b) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) létesítése (pl. nyilvános WC); c) szobor, díszkút elhelyezése; d) távbeszélőfülke elhelyezése; e) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag-tárolás.
Közlekedési terület övezetei KÖu jelű közlekedési terület 17. § (1) A terület a közlekedési (gépjármű-, gyalogés kerékpárutak, ezek csomópontjai, gépjármű várakozóhelyek), közműhálózatok és az ezeket elválasztó – kísérő zöldfelületek elhelyezésére szolgál.
(7) Üzemanyag töltőállomás csak a hajóforgalom számára létesíthető és csak a Nagy-Duna mentén.
6
(1) A Sziget hajóállomás, kikötő számára kijelölt területeit a Szabályozási Terv tartalmazza. „Esztergom Portok” a sziget területén: - a Várhegy felöli szigetcsúcs - a Kolping csónakházzal szemben Jachtkikötő és üzemanyagtöltő állomás - a Kemping térségében és - a Palkovics padnál (kikötő öböllel, hidroplánok kikötésére is alkalmas kialakítással) A jelenlegi hajóállomás helyén közpark kerül kialakításra.
(8) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárás: a megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki. (9) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
(2) A kikötő, hajóállomás számára kijelölt területeken a beépítés mértéke a 30%-ot nem haladhatja meg. Az építmény legnagyobb magassága: 5,5 méter a 109,40-hez viszonyítva, a szintterületi mutató (terep felett): maximum 0,45. Az épületek földszinti padló vonala (Fpv) 109,40 Bf. Ettől eltérni csak a Vízügyi hatóság engedélyével lehet.
(10) Az utak szabályozási szélességén belül a jelenleg meglévő épületeken építési tevékenység csak életveszély elhárítása és állagmegóvás céljából, kártalanítási igény kizárásával végezhető. (11) A kiépített járdák szegélyét az utcasarkokon süllyesztve kell kialakítani az akadálymentes közlekedés érdekében. (12) A közművezetékeket a földfelszín alatt kell vezetni. A földfelszín felett csak a közvilágítás oszlopai állhatnak a közterületen. Elektromos-, telefon-, kábel tv és egyéb informatikai hálózat csak földkábeles rendszerben építhető ki.
(3) A kikötő, illetve hajóállomás épületekben nyilvános WC-t kell kialakítani. Zöldterületek: Z
(13) Egy–egy útszakaszt egységes, környezetbarát, a csapadékvíz talajba szivárgását lehetővé tevő burkolattal kell ellátni. A parkolókat minden esetben fásítani kell.
20. § (1) Zöldterületek azok az állandóan növényzettel fedett közterületek (területek), melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni. A zöldterületen elhelyezhető funkciók: közpark, sportterület, mesepark. A területen elhelyezhető építmények: pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, öltöző, mosdó, lelátó, gyermekjátszótér), emlékmű és szobor. A meglévő, megtartandó, illetve a tervezett zöldterületeket a szabályozási terv határolja le. Az övezetben a minimális teleknagyság 5000 m2 .
KÖu-P közlekedési terület 18. § Az építményekhez saját telken belül biztosítandó parkolóhelyeken kívül közparkoló területek a Gőzhajó utca és a Tabán hídra vezető út mindkét oldalán, illetve az arborétum bejáratánál építhetők ki. KÖv hajóállomás, kikötőterület 19. § 7
(3) A magaspart jellegű védműtől a Nagy-Duna felé eső sáv árvízjárta terület marad. Nem beépíthető.
(2) Az „Z” övezet terület-felhasználási részegységei - Z-Kp közparkok és - Z-Sp Sportterület
(4) A magaspart jellegű védműtől a KisDunáig húzódó terület Legnagyobb beépíthetőség 2%; Legnagyobb építménymagasság: 5,5 méter. Szintterületi mutató terep felett maximum 0,05; A legkisebb beépíthető telekméret: 5000 m2. Maximális beépíthetőség (2 %) feletti egyéb burkolt felületek (út, terasz, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 10%, amelybe a sportpályák területeit nem kell beszámítani; A legkisebb zöldterület mértéke: 88%, amelybe a zöldtető nem számít bele.
Z-Kp/1 területe 21. § Közpark területe nem beépíthető. Területén park alakítható ki parki utakkal, pihenőkkel, játszóterekkel. Részei: - A Nagy-Dunapart városi (alternatív) védmű céljára fenntartott közpark-sáv a Kutyaszorítótól a szigetcsúcsig (Országzászló) - a Gőzhajó utca két oldalán kialakított közparkok
Z-Kp/3: Arborétum, közpark Z-Kp/2 területe
23. §
22. §
(1) Az arborétum a Kutyaszorítótól a szigetcsúcsig terjed. Magába foglalja a vízbázis területét is. A terület NagyDunaparti oldalán húzódik a város árvízvédelmi gátja. Az arborétum kialakítását a vízműkutak védelmének és az árvízvédelem követelményeinek kell alárendelni. Kialakítása a vízügyi hatóság egyetértésével történhet. Az arborétum elsődlegesen vízparti flóra és fauna bemutatását, genetikai megőrzését hivatott biztosítani. Másodlagosan védelmi célú, a csatlakozó galéria erdővel a vízbázis védelmére hivatott, valamint a part kimosását, elhabolását akadályozza meg.
(1) Nagy-Duna sétánytól a Kis-Duna sétányig, a Gőzhajó utcával párhuzamos parkoló úttól a Tabán hídra vezető útig terjedő terület (2) A terület Nagy-Dunaparti harmadában elhelyezkedő területsáv a magaspart jellegű árvízi védmű számára fenntartott terület. Tervezett terepszintje 109,40 mBf. A védmű és a hozzá csatlakozó elő és háttöltések az árvízvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye alapján alakítható ki. A területen gépjármű forgalomra (árvízvédelem) méretezett sétányok, pihenők, tematikus parkok, sportpályák telepíthetők. A területen építeni, fásítani csak az árvízvédelmi hatóság vízjogi létesítési engedélye alapján lehetséges. Burkolt felületek (út, gépkocsi várakozóhely) nagysága maximálisan 10%, amelybe a sportpályák területeit nem kell beszámítani.
(2) Az arborétum és a galéria erdő az ártéri élőhelyek rekonstruálására szolgál, , ugyanakkor egészségügyi–szociális, turisztikai, oktatási–kutatási funkciójú is. (3) Az arborétum területe minimálisan 40%-ban zárt faállományú, fennmaradó része gyepes és cserjés felületű. (4) Az övezetben arborétum működéséhez kapcsolható létesítmények (épület, illetve építmény) legfeljebb 2% 8
beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett maximális építménymagasság: 5,5 méter, a maximális szintterületi mutató: 0,03. Az építmények a gát tengelyétől 30 m-re helyezhetők el. Ez alól a vízügyi hatóság adhat felmentést.
(3) A vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (4) A Kis-Duna ágban, a Lépcsős-gyalogos hídtól az Árok utcai hídig a Gesztenye fasor felőli oldalán egymástól minimum 20 méterre úszóházak telepíthetők. telepítése építési-engedély köteles. Az elbírálásnál a Városi Tervtanács véleményét ki kell kérni.
(5) Az arborétum kialakításánál a dombvonulatba foglalt árvízvédelmi töltéshez való kapcsolódást (tájszerkezet, tájkép) biztosítani kell.
(5) Egy-egy úszóház (fedett terasszal együtt) 8 m2-nél nagyobb és 3 méternél magasabb nem lehet.
(6) A gát tengelyén húzódó szerviz út egyben a szigeti vízbázis szervízútja és az arborétum feltáró útja.
(6) A Bottyán-híd és a Lépcsős-híd (Békehíd) között álló szálloda- és/vagy vendéglátó hajók helyezhetők el. A hajók max. hossza 20 m, max.szélessége 5 m, „séta fedélzet/tatt” magasság víz felett 1,2 m, felépítmény magasság (séta fedélzet/tatt felett) 2,30 m. A hajók közötti legkisebb köz 7 m. Ipari/közlekedési műemléknek számító helyreállított/rekonstruált hajók esetében az eltérés megengedett. A hajók a hídfőktől min 20,0 m távolságban helyezhetők el. A csónakház előtt a csónakkikötő mólónak min 20,0 m hely áll rendelkezésére. Az álló szálloda- és/vagy vendéglátó hajók telepítése építési-engedély köteles. Az elbírálásnál a Városi Tervtanács véleményét ki kell kérni.
Z-Sp: Sportterület 24. § A Nagy-Duna sétánytól a Kis-Duna sétányig, a Tabán hídra vezető úttól a 16433 hsz. Telekig terjedő terület Legnagyobb építménymagasság: 5,5 méter. Szintterületi mutató terep felett maximum 0,05; A legkisebb beépíthető telekméret: 5000 m2. Maximális beépíthetőség (2 %) feletti egyéb burkolt felületek (út, terasz, gépkocsi várakozóhely stb.) nagysága maximálisan 10%, amelybe a sportpályák területeit nem kell beszámítani; A legkisebb zöldterület mértéke: 88%, amelybe a zöldtető nem számít bele. Minimális telekméret: 5000 m2.
(7) A üzemanyagtöltő állomás (tartályok, kezelőépület) a Kis-Dunaparton nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási területek: V
(8) Az álló szálloda- és/vagy vendéglátó hajók és az úszóházak a Gesztenye fasor felőli oldalon a vízfelület szélességének maximum 1/3-át vehetik igénybe.
25. § (1) Vízgazdálkodási területek: a) a Dunamedrek; b) a vízbeszerzési terület.
(9) Az álló szálloda- és/vagy vendéglátó hajók és az úszóházak csak akkor telepíthetők, ha a szükséges parkolók, közművek, a szociális létesítményi háttér (WC, szemétgyűjtés) 500 méteren belül a Sziget területén biztosított.
(2) A Dunamedrekben a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkár elhárítási, a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. 9
(10) A tulajdonost kötelezni kell a felhagyott, zavaró látványt nyújtó házak, mólók eltávolítására.
Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások
(11) A partvédelem helyreállításáról és karbantartásáról a tulajdonos, illetve a kezelő gondoskodik.
27. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott vagy közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
(12) A vízbeszerzési terület közhasználat elől elzárt terület, melyen csak a vízgazdálkodással kapcsolatos technológiai építmények (vízkiviteli mű) helyezhetők el, épületek nem építhetők.
(2) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével –, mintha azok közterülettel lennének határosak.
V. FEJEZET KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 26. §
(3) Közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni.
Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan
(2) A SZT-ben a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemeket a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók.
28. § (1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthető.
(3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken a közterületszakasz átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot kell a közterület teljes szélességében egységes, azonos minőségű, természetes anyagú burkolatként kialakítani.
(2) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, műanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétől való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyővel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani.
(4) A gyalogosutcán, a közhasználatú átjáró-udvarban illetve a közhasználat céljára átadott területen a burkolatot egységes kivitelben, természetes anyagú, elemes burkolattal kell kialakítani. (5) A meglévő légvezetékek földkábelre történő kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor.
(3) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthető, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. 10
szerkezetével és összhangban, azzal elhelyezni.
(4) A közterületen létesítendő teraszok kialakítását, a kihelyezett tárgyakat látványterv bemutatásával a városi tervtanáccsal véleményeztetni kell.
anyaghasználatával összeszerelten kell
(2) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez.
Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan
(3) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. köztereken, közparkokban egységes kivitelű legyen.
29. § (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a Városi Tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon szabad.
(4) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett megengedett.
(2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán, a közterület tulajdonosa hozzájárulásával, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhető el.
(5) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Önálló bankjegy-automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.
(6) Új közterület kiépítésénél biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, formáját és színvilágát. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések
(4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra.
31. § (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad, a közterület tulajdonosának engedélyével.
Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására
(2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 5 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni.
30. § (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény
(3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket 11
(2) Közterületeken közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és kialakítani, az adott szabályozási szélességen belül.
minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani. Egyéb előírások Árvízvédelem 32. §
(3) A közműlétesítmények látható műtárgyainak elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre figyelemmel kell eljárni.
(1) A Sziget árvízvédelmét és egyben a város árvízvédelmét ki kell építeni. A Magaspart jellegű védvonal K/1, K/2 és ZKp/2 jelű területek területfelhasználási részegységei. A magaspartot a Duna-parton vezetett gátba kell becsatlakoztatni.
(4) A közműhálózatokat megfelelően szabályozott közterületeken kell elhelyezni, amennyiben a közmű csak magánterületen vezethető át, a magánterületre szolgalmi jogot kell bejegyezni.
(2) Az árvízvédelmi gát, a védelmi műtárgyak tájba illesztését meg kell oldani, összhangban a jelenlegi tájhasználattal, a térség építészeti kialakításának igényességével és a távlati területfelhasználással.
(5) Új telekalakítás esetén minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanhoz önálló közműbekötéseket kell kiépíteni (víz, csatorna, gáz, elektromos).
(3) A Nagy-Duna-parton húzódó, a vízjogi engedélyezési terv szerinti gátnyomvonal szabadon hagyandó, nem beépíthető - gát, illetve „mobil, parapettfalas töltés” építés céljából - a vele párhuzamosan haladó magaspart kiépítéséig.
(6) A tervezési területen a meglévő és tervezett közműhálózatok és műtárgyak: -vízellátás; -szennyvízcsatornázás; -csapadékvíz-elvezetés -gázellátás; -távhőellátás; -villamos energia – ellátás; -hírközlés és adatátvitel.
VI. FEJEZET INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI
33. §
(7) A közműlétesítmények térszínt alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok előírásait kell figyelembe venni. A tervezési területen légvezeték nem létesíthető.
(1) A tervezési területen bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni. Közműpótló berendezések ideiglenesen sem engedélyezhetők. Új elektromos, távközlési légvezeték nem létesíthető. A meglévő légvezetékek, a 20 kV-os légvezetéket is beleértve kábelbe helyezendők.
(8) A területen a szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapokat a megközelítő útvonalon mérve a védendő létesítménytől 100 méternél távolabb és – tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 méternél közelebb elhelyezni nem szabad. A nem lakossági fogyasztók esetében az oltóvíz mennyiséget a lehetőségek figyelembevételével a megfelelő méretű bekötővezetéken, az
Közművekre vonatkozó előírások
12
ingatlanon belül kiépített hálózaton kell biztosítani. (9) Szennyvízcsatornába bevezetése tilos.
(2) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat.
csapadékvíz
(10) A csapadékvíz elvezetését úthálózattal együtt kell megoldani.
(3) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.
az
(11) A Sziget területe a Duna menti ökológiai(zöld) folyosó része, ezért a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet értelmében ”A” „Fokozottan érzékeny terület” besorolású.
(4) A Sziget partvonalaitól mért 1000 méteres védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. A föld védelme
(12) Gázellátó rendszerek létesítése során az MSZ 7048-2/83 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. Középnyomású gázvezeték legkisebb távolsága épületektől 4,0 méter. Gáztartály a szigeten nem létesíthető. Az árvízveszély miatt a meglévő tartályokat meg kell szüntetni, vezetékes gázra kell átállni.
35. § (1) A termőtalaj megőrzése érdekében környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot.
(13) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelően, egységes szemlélet alapján kell biztosítani.
(2) A műtrágyázás és növényvédő vegyszer felhasználása (zöldterületek karbantartására) a szigeti vízbázis hidrogeológiai védőterületén engedélyhez kötött a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények térségében.
(14) Elektronikus hírközlési létesítmények hálózatai csak alépítményes rendszerben építhetők, légkábel, légvezeték nem létesíthető.
(3) Trágyázás és permetezés környezetbarát anyagokkal történhet.
VII. FEJEZET
csak
(4) A szigeti volt iparterületeket meg kell tisztítani a törmeléktől, a hulladéktól, az elszennyezett (olaj) földet el kell szállítani.
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Általános előírások
(5) A depóhelyek, a rendezetlen töltések felszínét esztétikai igényességgel kell kialakítani. Az építés során keletkező hulladékot vagy építőanyagot átmenetileg is a telken belül kell tárolni és az építkezés befejeztével el kell szállítani.
34. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást, megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket.
(6) A zöldterületek rendben tartását a mindenkori tulajdonosnak, kezelőnek kell biztosítania. 13
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik.
(7) A humuszos termőréteg védelmét, szakszerű kezelését az építkezések ideje alatt biztosítani kell, úgyszintén a part menti területek talajának védelmét, az elmosások, elhabolások megakadályozását.
(2) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait, és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
(8) A területen feltöltések kialakítására környezetkárosító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.
(3) A levegőtisztaság védelme érdekében az épületek csak gázfűtéssel, illetve távfűtéssel üzemeltethetők.
(9) A használaton kívüli közmű vagy egyéb vezeték, létesítmény elbontandó, az eredeti helyzet helyreállítandó, erről a tulajdonos köteles gondoskodni.
(4) Avar és bárminemű hulladék szabadban történő égetése a Sziget egész területén tilos.
A vízkészletek minőségvédelme Az élővilág, a táj és a természet védelme 36. § 38. § (1) A Sziget árvízvédelmi rendszerét ki kell építeni a Szabályozási Terv szerint.
(1) Esztergom város közigazgatási területén kijelölésre kerültek a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek. A prímásszigetet a HUDI 20034 kóddal „Duna és ártere” néven kijelölt, kiemelt jelentőségű különleges természeti-megőrzésű (psci) terület érinti. Az országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény által kihirdetett országos ökológiai hálózat ugyancsak érinti a szigetet. A szigeti fejlesztés nem károsíthatja a hivatkozott, a szabályozási tervben bejelölt területet.
(2) A Sziget még csatornázatlan területeit (ingatlanjait) rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. A szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. (3) A Szigetet, a várost határoló Kis-Duna medrét és a Nagy-Duna partvonalát rendszeresen karban kell tartani. (4) Az árvízvédelmi gát elkészültéig felszíni vízrendezés eszközeivel kell biztosítani az elöntött területek víztelenítését.
(2) A táj meglévő értékeinek, kedvező képének védelme érdekében a karaktert megváltoztató beavatkozások nem engedélyezhetők.
(5) Szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) elvezetése előtt szükség esetén a megfelelő előtisztításról gondoskodni kell. A nem természetes felületekről elfolyó vizek, minőségellenőrzés után engedhetők a befogadóba.
(3) A Sziget területén építés és környezetalakítás csak az általános tájvédelmi szempontoknak is megfelelő építési engedély alapján végezhető. (4) A természeti értékek védelme helyi védettség elrendelésével biztosítandó. Külön önkormányzati rendeletben szükséges rögzíteni a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét, egyeztetve a természetvédelmi szakhatósággal.
Levegőtisztaság-védelem 37. § (1) A Sziget (mint Esztergom város területi egysége) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 14
Kis-Duna-parti gesztenyefasor. A 2. számú függelék a régészeti lelőhelyek listáját tartalmazza.
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 39. § A Szigeten keletkező (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján kell hogy a szeméttelepre kerüljön, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.
Az épített környezet védelme és alakítása 42. § (1) A Városi Tervtanács munkájába a Szigetet érintő kérdések esetén tájépítészt is be kell vonni.
Zaj és rezgés elleni védelem 40. §
IX. FEJEZET (1) A Sziget teljes területe zaj- és rezgésvédelmi szempontból „1” besorolású üdülőterület. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1., 2. és 3. számú mellékleteiben meghatározott közlekedési és építési zajterhelésre, valamint az 5. számú mellékletében az emberre ható rezgés-terhelésre megszabott határértékek nem haladhatók meg.
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK Zöldfelületek kialakítása 43. § (1) A kötelezően előírt zöldterületek, általában a zöldterületek összefüggő zöldfelületi rendszert alkossanak. Allergiát okozó növényfajták közül a nyár (nőivarú egyedek), a nyír (hímivarú egyedek) nem telepíthetők.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. számú mellékletében, a zajtól védendő helységekre előírt határértékeket ne haladja meg.
(2) A tereprendezéshez és a zöldfelületek kialakításához szaktervező által készített kertészeti terv szükséges. (3) Az élő növényzet arculat-alakító, biológiai és esztétikai értéket teremtő szerepére való tekintettel, a telepítés után fokozott gondozást igényel. (4) Az utak mindkét oldalán 100 méterenként 15-15 fa telepítése javasolt. Az utak fasorainak telepítése egy–egy útszakaszon egy időben történjen. A parkolókat fásítani kell.
VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM A település védelem alatt álló építményei, természetvédelmi értékei
(5) Az utak mentén kertészeti módszerekkel telepítve, háromszintű növénytelepítést (gyep, cserje– és lombkoronaszint), védőfásítást kell alkalmazni.
41. § (1) Helyi védelemre javasolt, településképi szempontból jelentős épületeket jelen rendelet az 1. számú függeléke tartalmazza.
(6) Lapostetős épületeken és a szint alatti parkolók felett extenzív vagy intenzív tetőkertet kell létesíteni.
(2) A Sziget helyi védettségű természetvédelmi értékei jelen rendelet az 1. számú függeléke tartalmazza. 15
nyílászárók közterület felőli keretein, osztásain elsősorban a barna, vörösesbarna, esetleg a sötétzöld, fehér színek alkalmazása ajánlott.
(7) A beépítésre szánt területek minden számított 100 m2 zöldfelülete után, legalább 1 nagy lombkoronájú fa ültetendő. A fenyőfélék száma az összes fa és cserjeszám 5 %-a lehet.
(3) A Sziget erületen álló épületek közterület felől látható homlokzati felújítása és átfestése csak egységesen, színterv alapján végezhető, kivéve a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat.
Kerítések létesítése 44. § (1) A kerítések - a közterülettel határos és valamennyi egyéb oldali – létesítése minden esetben engedélyköteles.
(5) Épület közterületről látható homlokzatainak átfestése csak a teljes homlokzatot érintően, egyidejűen, egységesen valósítható meg. A homlokzat részleges átfestés nem megengedett.
(2) A telkek bármelyik oldali kerítésének legnagyobb magassága 1,6 méter, és áttört kialakítású lehet.
(6) A takaratlan tűzfalakat, az épület homlokzatával megegyező színűre kell festeni.
(3) Tömör kerítés nem létesíthető. (4) A tömör lábazat maximális magassága: 60 cm.
(7) Amennyiben a város az adott utcaszakaszra színtervvel rendelkezik, úgy azt kötelezően alkalmazni kell.
(5) Sem a Nagy-Duna, sem a Kis-Duna partokat kísérő közterületeken, területeken – az építési övezeteket határoló telekhatárok kivételével – kerítés nem létesíthető.
(8) Homlokzatfestéssel, homlokzat átalakítással járó felújítás esetén a munkák idejére a tulajdonos(ok), bérlő(k) valamennyi táblát és szerelvényt kötelesek az épület faláról eltávolítani.
X. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA
(7) Új épület közterület felőli földszinti homlokzatsávját anti-graffiti bevonattal kell ellátni. Meglévő épület homlokzatfelületéről a tulajdonos a graffiti feliratokat köteles eltávolítani és a homlokzat felújításakor azt anti-graffiti bevonattal ellátni.
Az épületek tetőhéjalására, homlokzatszínezésére vonatkozó rendelkezések 45. § (1) Az épület teljes homlokzatát érintő festés esetén alkalmazandó szín, színárnyalat meghatározásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) az épület eredeti színe (ha ismert), b) az épület építészeti stílusa, c) a szomszédos épületek színe.
Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 46. § (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát.
(2) Jellemzően világos, pasztell színeket kell alkalmazni, nem alkalmazhatók a töretlen fehér, a fekete, a piros, kék élénk árnyalatai és semmilyen rikító szín. A 16
tervét vagy fotografikáját a fenti szakaszon, - a felirat, hirdetőberendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját.
Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók.
(4) Középület vagy földszinti üzlettel kialakított új épület esetén a hirdetőberendezés méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt úgy kell kialakítani, hogy azok a homlokzat architektúrájához, tagolásához, nyílászáróinak rendszeréhez szervesen illeszkedjen.
(2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.
(5) Hirdető-berendezés utólagosan a már kialakult homlokzat architektúráját, az engedéllyel elhelyezett hirdetőberendezéseket figyelembe véve helyezhető csak el. Ha ez az illeszkedés követelményeinek figyelembevételével nem valósítható meg, akkor az utólagos elhelyezés nem engedélyezhető.
Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések 47. § (1) Épületen csak olyan felirat, hirdetőberendezés, reklám helyezhető el a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik.
(6) Kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek méretét, motívumát, színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni.
(2) Kulturális rendezvény, műsor, önkormányzati vagy választási hirdetés csak engedélyezett hirdető-berendezésen helyezhető el. (3) Épület közterület felől látható homlokzatán felirat, cégér, logó, reklám, reklámhordozó, kirakati létesítmény, hirdető-berendezés stb. (továbbiakban: hirdető-berendezés) elhelyezése - mérettől függetlenül - engedélyköteles. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) vezérszintet érintő elhelyezés esetén: legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedő homlokzat mai állapotát rögzítő felmérési tervet vagy fotódokumentációt, - a tervezett állapot tervét vagy fotografikáját a fenti szakaszon, - a felirat, hirdetőberendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját, b) felsőbb szintet, szinteket érintő elhelyezés esetén: - legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedő homlokzatának mai állapotát rögzítő felmérési tervet vagy fotódokumentációt, - a tervezett állapot
(7) Hirdető-berendezés szerkezetének rikító színű vagy az utcaképben zavaró hatású kialakítása nem engedélyezhető. (8) Épületen doboz-szerűen kialakított belső megvilágítású hirdető-berendezés nem helyezhető el. Cégér, felirat külső illetve hátsó megvilágítása engedélyezhető. Betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati falsíkon kívül nem helyezhető el. (9) Bármely hirdető-berendezés felszerelése esetén az elektromos kábeleket falon kívül vezetni utólagos elhelyezés esetén sem lehet. A homlokzaton kábelcsatorna nem létesíthető. Falbontással járó munkálatok esetén a teljes homlokzatot helyre kell állítani.
17
(2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthető, kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethető.
(10) A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzatsávon lehet elhelyezni úgy, hogy a) az épület előtti közlekedést ne zavarja, b) a szomszédos épület határfalától legalább 1,0 m távolságra legyen, c) felülete legfeljebb 0,75 m2 legyen, d) saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m legyen, e) tartószerkezetének a homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 1,0 m legyen.
(3) Tüzelőberendezés gépészeti kivezetése vagy egyéb épületgépészeti szerelvény, kémény közterület felől látható esetben csak hagyományos megjelenési formában alakítható ki. (4) Árusító automata berendezés a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el.
(11) Reklámcélú falfestmény az épület homlokzatán, tetőzetén nem létesíthető. A tetőn eltérő színű héjalóanyagból kirakott felirat, reklám, egyéb motívum nem létesíthető.
(5) Bankjegy-automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthető: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a nyílászárók osztását figyelembe véve vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belső falsíkjában.
(12) Plakát, falragasz épülethomlokzaton nem helyezhető el. (13) A1-es ívméretet (840X597 mm) meghaladó méretű felirat, hirdetőberendezés, óriásplakát a területen nem helyezhető el.
(6) Az épület közterületi homlokzatán a (5) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani.
(14) Felhagyott felirat, hirdető-berendezés eltávolításáról, a homlokzat szükség szerinti helyreállításáról annak létesítője vagy az érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
XI. FEJEZET INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
(15) A területen homlokzatra, kapualjra stb. szerelt kirakatszekrény nem létesíthető.
Építésjogi követelmények 49. §
A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai berendezések
(1) A Sziget beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
48. § (1) Az épületek bármely közterület felől látható homlokzatán – beleértve a tetőzetet is - parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést – kivétel közvilágítási lámpa a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8,0 m-nél keskenyebb közterület szélesség esetén a közvilágítási lámpát és forgalomjelző táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni.
(2) A Sziget beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor lehet, ha az a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja; b) közérdeket nem sért; c) biztosított, hogy az építmények a telek nélkül nem idegeníthetők el. 18
Út - és közművesítési hozzájárulás A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
51. § (1) Út- és közművesítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azt az ingatlantulajdonost, akiknek ingatlanát érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
50. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Étv.) 8.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt elvek érvényesítése, valamint jelen rendeletben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az Étv. 25.§ (1) bekezdése értelmében Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében.
(2) Az út- és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. Záró rendelkezések 52. §
(2) Az Önkormányzat az elővásárlási joga megállapításának hatáskörét a Városfejlesztési Bizottságra ruházza át, amely az elővásárlási jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint egyéni határozattal állapítja meg.
(1) Ez a rendelet 2007. július 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott hatósági engedélykérelmek esetén kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a 27/2004. (VI.14.) ör számú, a 35/2004.(VIII.30.) ör számú az 56/2004.(XII.16.) ör számú, 42/2005.(XII.25.) ör számú, 39/2006.(VI.29.) ör számú és az 5/2007.(I.25.) ör számú rendeletek hatályukat vesztik.
(3) A határozat jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat kérelmezi az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről.
Esztergom, 2007. június 15.
(4) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződésben foglalt Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni.
Meggyes Tamás polgármester
(5) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.
Dr. Marosi György jegyző
A rendeletet 2007. június 28. napján kihirdettem:
Dr. Marosi György jegyző 19
Az Esztergomi Önkormányzat 42/2007. (VI. 28.) ör. rendelete az Esztergom, Prímássziget szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 1. és 2. számú melléklet 1. Szabályozási terv módosítás 2007 2. Szabályozási terv módosítás 2007
M=1:2 000 (I.C. jelű rajz-melléklet) M=1:1 000 (I.D jelű rajz-melléklet)
SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK
20
Az Esztergomi Önkormányzat 42/2007. (VI. 28.) ör. rendelete az Esztergom, Prímássziget szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 3. számú melléklet
A város településrendészeti céljainak – zöldterületek, közparkok, sportterületek, rekreációs–és idegenforgalmi hasznosítási területek – megvalósításához szükséges területek biztosítása érdekében a Sziget teljes területére Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.
21
Az Esztergomi Önkormányzat 42/2007. (VI. 28.) ör. rendelete az Esztergom, Prímássziget szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 1. számú függelék
ESZTERGOM PRÍMÁS-SZIGET HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEI
Lakóházak - Révészek kocsmája (16330 hrsz.), - Táncsics Mihály utcai villák (16345 hrsz. és 16346 hrsz.) - Zeneiskola (16380 hrsz.)
Középületek: -Vámház épülete (16351 hrsz.);
ESZTERGOM PRÍMÁS-SZIGET HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKEK - Kis-Duna-parti gesztenyesor (16339 hrsz., 16442 hrsz.)
22
Az Esztergomi Önkormányzat 42/2007. (VI. 28.) ör. rendelete az Esztergom, Prímássziget szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról 2. számú függelék RÉGÉSZETI LELŐHELYEK LISTÁJA A Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) 5. kötet: Komárom megye – Esztergom és a dorogi járás. Bp. 1979. szerint
1. Gesztenye fasor 2. ( volt Szabad Május sétány) – MRT 5. 171. p. 8/12 sz. lelőhelye: Hrsz.: 16373., 16374/2., 16375., 16376/1., 16378/1. 2. Alsó-sziget. – MRT 5.173. p. 8/14 sz. lelőhely Hrsz.: 16325/1., 16325/2., 16339. 3. Felső-sziget (Prímás-sziget) – MRT 5. 192. p. 8/33 sz. lelőhely Hrsz.: 0413. 4. Kolostor-rom. MRT 5. 171–172. p. 8/13 sz. lelőhely. Hrsz.: 16417/6., 16417/5., 16418., 18418/1., 16420., 16421., 16422., 16423., 16424. 5. Duna meder.
A régészeti lelőhelyek térségében történő fejlesztések megelőző feltárása esetében a 2001. évi LXIV. törvény 21-23 §. És a 18/2001. (X.18) NKÖM rendelet, illetve a földmunkák során előkerülő régészeti leletek védelmében a 2001. évi LXIV. törvény 24 §. alapján kell eljárni.
23
