NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 3/2007. (II. 09.) RENDELETE Nyírbátor Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nyírbátor Város Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselős-testület) - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény végrehajtásaként - az alábbi szervezeti és működési szabályzatot alkotja:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat és jelképei 1. §. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat) A Képviselő-testület megnevezése: NYÍRBÁTOR VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE (továbbiakban: képviselő-testület) A Képviselő-testület hivatalának neve: NYÍRBÁTOR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Székhelyük: 4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7. (2) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét, azok leírását és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A Képviselő-testület Díszpolgári Címet, PRO URBE NYÍRBÁTOR kitüntetést és NYÍRBÁTORÉRT EMLÉKÉRMET adományoz külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, MŰKÖDÉSE Az önkormányzat feladata és hatásköre 2. §. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: -2-
- településrendezés és településfejlesztés - az épített és természeti környezet védelme - a lakásgazdálkodás - a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás, - köztemető fenntartása, - a helyi közutak és közterületek fenntartása, - a helyi tömegközlekedés, - a köztisztaság, a településtisztaság és a közösségi tér biztosítása, - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és közbiztonság helyi feladatairól, - közreműködés a helyi energia szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, - gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: - az egészséges ivóvíz ellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, gyermek és ifjúsági feladatokról, - a közvilágításról, - hulladékgazdálkodásról, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, - a sportfeladatok támogatásáról, - a helyi közösségi tér biztosításáról, - a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, - Polgármesteri Hivatal működtetéséről A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatokról szükség szerint önálló önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzat önként is vállalhat feladatokat. Az önként vállaltak az alábbiak: - járó beteg szakellátás működtetése - Alapfokú Művészeti Iskola működtetése - Városi Piac működtetése - állategészségügyi- és növényvédelmi feladatok ellátása, Gyepmesteri Telep működtetése - Városi Strandfürdő működtetése - vízrendezés csapadékvíz elvezetés-és csatornázás, belvízvédekezés,szennyvíztisztítás és kezelés folyékony hulladékkezelés- és elhelyezés - Városi Fűtőmű működtetése - helyi autóbuszos tömegközlekedés biztosítása - erdőgazdálkodási feladatok ellátása - közművelődési- és idegenforgalmi feladatok támogatása saját Kht-én keresztül - sport- és közművelődési egyesületek, civil szervezetek támogatása - fesztiválok szervezése és támogatása - éjjeli menedékhely működtetése -3-
- tartós elhelyezést nyújtó emeltszintű otthon működtetése (Kht. formájában) - szociális ösztöndíj biztosítása - szemétszállítási díj megfizetése alóli kedvezmény biztosítása, a szociális rendelet szerint - pénzben- és természetben nyújtott szociális ellátások közül adósságkezelési támogatást biztosít - szélessávú internet- és kábeltelevíziós szolgáltatás - gondoskodás a helyi tűzvédelemről, Önkormányzati Tűzoltóság útján - katasztrófavédelem- és megelőzés (4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében - együttműködik az Észak-alföldi Regionális Tanáccsal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzattal, és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulással. A koordináció keretében közvetlen cél a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a Képviselő-testület által kijelölt képviselő feladata. (5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Ötv. 10. §-ában felsoroltak.
(6) A képviselő-testület - külön önkormányzati rendeletben - egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő kezdeményezheti, hogy az átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntést- a képviselő-testület vizsgálja felül. A képviselő-testület működés 3. §. (1) A képviselő-testület általában kéthavonta, minden páratlan hónap utolsó hetének csütörtök napján tart ülést. Szükség szerint dönt soron kívüli ülés összehívásáról és napirendjéről. A képviselő-testület - a nyári szabadságolások miatt - július, augusztus hónapokra ülés szünetet állapíthat meg. (2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Ötv. 12. §. (1) bekezdésében felsoroltak indítványára, valamint az Ötv. 98. §.(2) bek. f. pontjára tekintettel.
-4-
(3) a) A képviselő-testület üléseinek napját, az előre tervezhető napirendeket, azok előadóit, - amennyiben az előterjesztő nem bizottság, annak feltüntetését, hogy az előterjesztés mely bizottság véleményezésével nyújtható be - az ülésre meghívottakat, továbbá egyéb szervezései feladatokat a félévente előre elkészített ülésterv tartalmazza. b) Az ülésterv előkészítése a polgármester feladata, és azt a képviselő-testület hagyja jóvá az előző félév utolsó testületi ülésén. A napirendekre javaslatot kell kérni a képviselőktől, a kisebbségi önkormányzat testülete elnökétől. Javaslatot tehetnek az önkormányzati intézmények vezetői, meghatározó jelentőségű helyi szolgáltató szervezetek vezetői. Ezekről a javaslatokról akkor is tájékoztatni kell a polgármesternek a képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel. c) Minden Képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni: - az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt, - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét. 4. §. (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. (3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. 5.§. (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be: - a polgármester, - bármely települési képviselő, - a képviselő-testület bizottságai, - a Kisebbségi Önkormányzat, -5-
-
-
az önkormányzati intézmény, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság, közalapítvány illetve nem önkormányzati szerv (rendőrség, bíróság, stb.) vezetője tájékoztató vagy beszámoló keretében, a jegyző.
(2) a) Az előterjesztések tartalmi és formai alapkövetelményei: Első rész: a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatása, az előkészítésben résztvevők megnevezése. Második rész: a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az alternatív döntésekre, előterjesztett szakértői javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazása, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése és a határidők megjelölése. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokat külön Képviselő-testületi határozatban kell szabályozni. b) Az egyedi döntést igénylő ügyekben az írásbeli előterjesztéstől el lehet tekinteni, ilyenkor csak a határozati javaslat kiküldése kötelező. Az ilyen ügyek körét a polgármester határozza meg. c) Az előterjesztéseket, illetve határozati javaslatokat kellő példányszámmal sokszorosítva legkésőbb az ülést megelőző tizedik munkanapon kell az előterjesztőnek leadni a polgármesterhez. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. d) A polgármester esetenként engedélyt adhat az a-c) pontokban foglalt követelményektől való eltérésekre. (3) a) Az előterjesztést (határozati javaslatot) általában a polgármesteri hivatal téma szerinti illetékes belső szervezeti egysége (ügyintézője) készíti elő, vagy az előterjesztés (határozati javaslat) összeállításában segítséget nyújt, abban közreműködik. b) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletekre, illetve a lakosság szélesebb körét érintő egyéb alapvető döntésekre vonatkozó előterjesztéseket csak az illetékes bizottság által történt megvitatás és annak állásfoglalása után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. (Különös tekintettel a költségvetési koncepcióra, valamint a beszámolókra vonatkozó jogszabályi előírások esetén.) A képviselő-testület elrendelheti egyes előterjesztések kétfordulós vitáját. c) Önkormányzati döntések előkészítésére, végrehajtására a Képviselő-testület, vagy a polgármester szakértői csoportot hozhat létre.
-6-
6. §. (1) a) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívót a polgármester írja alá és azt, valamint a hozzákapcsolódó anyagokat (írásos előterjesztést, határozattervezetet) úgy kell megküldeni, hogy a képviselők legalább az ülést megelőző öt nappal megkapják. Külön kérés és igény alapján az írott anyagokat elektronikus úton (e-mail, floppy disk, flash drive) is meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is, illetve a városi televízióban, és a városi lapban is közzé kell tenni. b)
A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőinek és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak nevét.
(2)a) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási joga nincs, a polgármester azonban engedélyt adhat a vitában való részvételre. b) A képviselő-testület - zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, - zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt. c) A testületi ülés adott napirendi pontja feletti vitában részt vesznek az ahhoz tanácskozási joggal meghívottak is. (3) a) A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte, illetve a polgármester személyét érintő előterjesztés esetén az alpolgármester vezeti. b) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselőtestület a települési képviselők közül levezető elnököt választ. (4)
Rendkívüli esetben - rövid indokolással - sürgősségi indítvány terjeszthető elő a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke részéről. Annak elfogadásáról és napirendre tűzéséről a képviselő-testület szótöbbséggel dönt.
(5) a) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén a polgármester nyolc napon belül változatlan napirenddel ismételten összehívja a képviselő-testület ülését. -7-
b) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a képviselő-testület határoz. c) A napirendek előtt a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
d) A polgármester minden előterjesztés (napirend) felett külön-külön nyit vitát, ezt megelőzően azonban az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. e) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület határoz. f) A vita lezárását követően a napirend előadója válaszolhat az elhangzottakra. g) A határozathozatal - a szavazás - előtt, ha igényli, a jegyzőnek kell szót adni, hogy a javaslat törvényességét érintő észrevételeit megtehesse. h) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb az elhangzás sorrendjében a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. i) Az Önkormányzat határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelbe az elfogadás időpontjával kell ellátni az alábbiak szerint:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT .........../200.. (........) HATÁROZATA
j) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül - az ágazatilag felelős ügyintéző útján - el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket – a felelősök beszámolói alapján - a polgármesteri hivatal útján a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
-8–
7. §. (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot. (2) a) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: - a települési képviselők, - a képviselő-testület bizottságai, - a polgármester, - a jegyző, - kisebbségi önkormányzat, - társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői. - önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság vezetője b) A kezdeményezést a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét. A tervezetet a bizottságok véleményét figyelembe véve, a polgármester, az ágazatilag illetékes bizottság, a jegyző, illetve az érintett önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság, közhasznú társaság vezetője terjeszti a testület elé. E napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni a rendeletalkotás kezdeményezőjét. c) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetek elfogadására a képviselő-testület kétfordulós tárgyalást is elrendelhet, ahol az első fordulóban a rendelet szabályozási elveit vitatják meg, majd ezt követően a tervezetet 15 napra a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közszemlére tenni és az így összegyűjtött vélemények és javaslatok figyelembevételével dönt a képviselő-testület a második fordulóban a tervezetről. d) Az Önkormányzat rendeleteit külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos arab sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelbe a kihirdetés időpontjával kell ellátni az alábbiak szerint:
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT .........../200.. (........) R E N D E L E TE e) A rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történik, hiteles szövegüket az ügyfélszolgálatnál, a városi könyvtárban, és az önkormányzat honlapján lehet megtekinteni, illetve a városi lapban, ha lehet teljes terjedelmében, ha nem kivonatosan is közzé kell tenni.
-9–
8. §.
(1) A tanácskozás rendjének megtartása a polgármester feladata, ezért: a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést vagy fogalmazást használ. b)rendre utasíthatja azt, illetve megvonhatja a szót attól, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. c) A nyilvános ülésen megjelent - és a kijelölt helyen helyet foglaló - állampolgárokra az a-b) pont előírásait értelemszerűen alkalmazhatja. (2) A vita lezárása után a polgármester "személyesen megjegyzés" keretében hozzászólási lehetőséget ad annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni.
9. §. (1) A képviselő-testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A polgármester általában a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges. (3) A képviselő-testület - döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (4) a) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. b) Minősített többség szükséges: az Ötv. 15. §. (1) bekezdésében, 18. §. (3) bekezdésében és 33/C. §. (1) bekezdésében felsoroltakon túl: - képviselő-testület hatáskörének átruházásához, - Díszpolgári Cím, „PRO URBE NYÍRBÁTOR” kitüntetés és „NYÍRBÁTORÉRT” emlékérem adományozásához, - költségvetés módosítását érintő előzetes döntéshez, - polgármester által benyújtott gazdasági program (4. §.) elfogadásához.
- 10 -
(5) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd az ülés folytatása után ismételt szavazást tart a testület, ha ez sem dönt az előterjesztést az előkészítőnek mérlegelésre (átdolgozásra) vissza kell adni, amit a következő testületi ülésre lehet újból beterjeszteni. 6) A képviselő-testület a számítógépes nyílt szavazással dönt. A szavazás eredményét, a polgármester állapítja meg. A számítógép meghibásodása esetén, a szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatokat a polgármester számolja össze, és állapítja meg a szavazás eredményét. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat /6. §. (2) b.)/. Titkos szavazást a polgármester, illetve bármelyik képviselő kezdeményezhet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Kötelező - Ötv. 34. §. (1) bekezdése alapján - a titkos szavazás az alpolgármester választása során. Titkos szavazással dönt a képviselő-testület intézményvezetői megbízás adása, illetve visszavonása ügyében. A titkos szavazás számítógép útján történik, annak meghibásodása esetén borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben vagy szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A szavazólapos titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata. Amennyiben a bizottság nem határozatképes, úgy azt a képviselő-testület döntése alapján a tagjaiból kiegészíti, legalább három főre. Nyilvános ülésen, titkos szavazással hozott határozatot nyilvánosan ismertetni kell.
(7) a) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha: - azt törvény írja elő (Ötv. 18. §. (3) feloszlatás kimondása), - azt a képviselő-testület jelenlévő tagjainak legalább egyharmada indítványozza és több mint a fele egyetértően támogatja. b) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa a képviselő nevét, akik annak elhangzásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
10. §.
(1) A napirendek tárgyalása után a képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), kérdést tehet fel a polgármesternek és a jegyzőnek, valamint a képviselő-testület bizottságai elnökeinek.
- 11 -
(2) Ha interpellációját az ülést megelőző két munkanappal korábban már írásban leadta, úgy a megkérdezett arra az ülésen válaszolni köteles. Ha az interpelláció az ülésen szóban hangzik el, a megkérdezett válaszolhat. Ha érdemben nem tud válaszolni, úgy azt 15 napon belül írásban kell közölni az interpellálóval és erről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
11. §. (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, ami az Ötv. 17. §. (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza. Az eredeti példányhoz - amely a polgármesteri hivatalnál kezelendő - mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendelet tervezetét, a jelenléti ívet, illetve egyéb dokumentumokat. Ezt a példányt a jegyző, annak mellékleteivel együtt évente bekötteti. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A nyilvánosság biztosítása céljából a jegyzőkönyv második példányát - a zárt ülés kivételével - a városi könyvtárban kell elhelyezni. (3) A jegyzőkönyv harmadik példányát, az ülést követő 15 napon belül az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége hivatalvezető- helyettesének kell megküldeni. (4) A képviselő vagy más felszólaló írásban kérheti a polgármestertől a jegyzőkönyv téves szövegének kiigazítását, az ülés napjától számított 30 napon belül. (5) A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
12. §. (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe és végrehajtásába történő bevonását szolgáló lakossági fórumok megtartására. (2) A közmeghallgatás időpontját, és kiemelt témaköreit, a féléves ülésterv elfogadásakor határozza meg a képviselő-testület. A közmeghallgatás hirdetményét ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve a városi televízióban, és a városi lapban is közzé kell tenni. - 12 -
13. §. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.
III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE
Települési képviselő
14. §.
(1) A képviselő-testület 18 tagú. A települési képviselők nevét, lakcímét és megválasztásuk módját (egyéni választókerület vagy lista) a függelék tartalmazza. (2) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit, részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Köteles részt venni a képviselő-testület és a bizottságok munkájában. A képviselők jogai és kötelességei azonosak. (3) A képviselőt az Ötv-ben és e szabályzatban meghatározott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, amelyeknek gyakorlásához, illetve teljesítése elősegítéséhez külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, illetve a képviselői tevékenységgel összefüggő és számlával igazolt költségének megtérítésére jogosult. (4) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre.
A képviselő-testület bizottságai 15. §. (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az általa meghatározott körben döntési jogkörrel az alábbi bizottságokat hozza létre:
- 13 -
Gazdasági Közszolgáltatási Oktatási-Kulturális-Sport és Ifjúsági Pénzügyi Szociális-Egészségügyi Ügyrendi-Jogi
5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő
(2) Meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot választhat, amelynek működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok érvényesek. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg. (3) A bizottságok az Ötv-ben és e szabályzatban meghatározott feladatokon túl mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyet az önkormányzati tevékenység adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak. A bizottságok feladat- és hatáskörét, tagjainak névsorát a függelék tartalmazza. A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése, az összeférhetetlenség kivizsgálása, az Ügyrendi-Jogi Bizottság feladata. (4) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és e szabályzat keretei között - maga állapítja meg ügyrendjében, azzal, hogy a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A bizottság tevékenységéről az üléstervben foglaltak szerint beszámol a képviselőtestületnek. (6) Megszűnik a bizottság tagjának a mandátuma: - az új képviselő-testület létrejöttével, - a halálával, - a lemondásával, - a tagságot lehetetlenné tevő ok bekövetkeztével - a visszahívásával. A képviselő-testület visszahívja a bizottsági tagot, ha az a bizottság munkájában rendszeresen nem vesz részt, vagy erre méltatlanná válik. A bizottság működőképessége érdekében a képviselő-testület 60 napon belül új tagot választ.
- 14 -
A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző 16. §. (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott személy, aki megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester ellátja az Ötv.-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat, így különösen biztosítja a képviselő-testület demokratikus és zavartalan működését, a széleskörű nyilvánosságot. Szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat. Segíti és összehangolja a települési képviselők és bizottságok munkáját. Együttműködik más állami szervekkel, politikai pártokkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségével, civil szervezeteivel, a tevékenységi körüket érintő testületi ülésekre - az ülésterv alapján - tanácskozási joggal meghívja e szervek, közösségek képviselőit. (3) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztsége megszűntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is. (4)
A polgármester illetményének megállapítására az Ügyrendi- és Jogi Bizottság tesz javaslatot, illetve gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a képviselő-testület - külön rendeletében - hatásköréből átruház.
(5) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő főállású, foglalkozatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ. (6) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre. (7) A jegyző ellátja az Ötv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait, gyakorolja a részére megállapított hatásköröket, hatósági jogköröket. Vezeti a képviselőtestület hivatalát - a polgármester egyetértési jogának figyelembevételével - gyakorolja a munkáltatói jogköröket. Kiemelt feladatként gondoskodik az önkormányzat törvényes működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. (1)
A jegyző - a polgármesteri hivatal útján - segíti a Nyírbátori Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésének törvényességét, közreműködik az üléseikről készült jegyzőkönyveknek törvényességi ellenőrzés céljából történő felterjesztésében, illetve gondoskodik a kisebbségek jogairól szóló törvényben (Nek.tv.), valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak - kérésre - történő végrehajtásáról.
- 15 -
(9) Tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, a bizottságokat és a kisebbségi önkormányzatot a munkájukat érintő jogszabályokról. A polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről az ülésterv szerint beszámol. (10) A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a pályázat alapján - a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A képviselő-testület hivatala 17. §. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagolódása: - Építési és Hatósági Iroda - Igazgatási és Okmányiroda, - Költségvetési és Adó Iroda, - Szociális Iroda és Gyámhivatal, - Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda Egyéb belső szervezeti egységek: - Polgármesteri Kabinet, - Üzemeltető és Ellátó Szervezet. (3) A hivatal munkarendje: Hétfő: Kedd-csütörtök: Péntek:
7.45 – 17.00 óra 7.45 – 16.00 óra 7.45 – 13.45 óra
(4) A hivatal ügyfélfogadási rendjének beosztása: - Polgármesteri Hivatal:
Hétfőn Csütörtökön
7.45 – 12.00 7.45 – 12.00
13.00 – 17.00 13.00 – 16.00
- Okmányiroda:
Hétfőn Kedden Szerdán Csütörtökön Pénteken
8.00 – 12.00 13.00 – 17.00 8.00 – 12.00 csoportos első szem.ig. ellátása 8.00 – 12.00 13.00 – 17.00 8.00 - 12.00
- 16 –
- A képviselő-testület tisztségviselői: külön beosztás szerint hétfői napon délután tartanak fogadóórát.
IV. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 18. §. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza. V. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat vagyona 19. §. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseit, az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen, forgalomképes törzsvagyon stb.), a tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségvállalásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) A polgármester az önkormányzati gazdálkodásról és vagyon alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat. A költségvetés 20. §. (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: - Az első fordulóban kerül sor az igények felmérésére, a célkitűzések egyeztetésére a szükségletek kielégítése sorrendjének a meghatározására. - A második fordulóban dönt a képviselő-testület a konkrét költségvetési javaslatról. - 17 -
(3) A költségvetési beszámoló előkészítésére és előterjesztésére vonatkozóan a fentiek szerint kell eljárni azzal, hogy egy fordulóban kerül sor a döntésre.
21. §. A gazdálkodás főbb szabályai (1) A vonatkozó törvények és előírások alapján az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények besorolásuk szerint önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodnak. A dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel, illetve egyébként az Ötv. 89. §-a szerint kell eljárni. (3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Ellenőrzés 22. §
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodást (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik (2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik, amely ellátja az önkormányzati intézmények ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is.
(3) A Pénzügyi bizottság ellenőrzi mindazt, amit az Ötv. a hatáskörébe utal és felsorol. Vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel, annak egyetértése hiányában a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevétellel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
- 18 -
VI. FELTERJESZTÉSI JOG 23. §. A képviselő-testület az Ötv. 101. §-ában foglaltak szerinti felterjesztési joggal élhet.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. §. (1) A szabályzat 2007. február 15. napján lép hatályba. (2) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. (3) A szabályzat megtekinthető a polgármesteri hivatalban, illetve a jegyzőkönyvben foglalt szövege a városi könyvtárban. (4) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a többször módosított 12/2003(III.31.) ÖKT. számú rendelettel jóváhagyott korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. (5) A szabályzat függelékei: - képviselők névsora, lakcíme, megválasztásuk módja, - a bizottságok feladat- és hatásköre, tagjainak névsora, - hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke, - a Polgármesteri Hivatal ügyrendje
Kmf.
BALLA JÁNOSNÉ polgármester
DR. TÓTH ÁRPÁD jegyző
