BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) RENDELETE
(1)-(3)
A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakkal kapcsolatban a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (továbbiakban: csatorna) szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztó: az ivóvíz és csatornaszolgáltatást igénybe vevő ingatlan tulajdonosa, az ingatlan kezelője, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó is, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jött létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztók közül: a./ lakossági díj fizetésére köteles az a fogyasztó, aki lakossági víz és háztartási vízszükséglete kielégítésére veszi igénybe a szolgáltatást; b./ közületi díj fizetésére köteles az a./ pontban nem említett összes fogyasztó. (3) Azoknál az ingatlanoknál, ahol a fogyasztó a szolgáltatás jellege miatt vegyes fogyasztó, tehát lakossági és közületi felhasználás együttesen jelentkezik, a tevékenység megkezdésével egyidejűleg mellékvízmérőt kell felszerelni. (4) A fogyasztás mérése a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 2. § 13. a)-c) pontjában meghatározott mérőeszközökkel történik.
2 3. § (1) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a közüzemi csatornamű üzemeltetésének költségeit és a szolgáltatásért fizetendő díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, amely évenkénti rendszerességgel felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálathoz az üzemeltetéssel megbízott szolgáltató köteles részletes adatszolgáltatást adni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított díjakat e rendelet 1. sz. melléklete alapján kell megfizetni, és a kedvezményeket az abban meghatározott rendelkezések szerint lehet igénybe venni. (2) A korábban keletkezett ivóvíz- és közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjhátralékok esetén a díjhátralék keletkezésének idején hatályos önkormányzati rendelet díjait kell alkalmazni. 4. § Nem kell vízdíjat fizetni a közműhálózaton tűzcsapról a tűzoltáshoz használt vízért. 5. § (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget a hitelesített vízmérőn, illetve mellékvízmérőn mért vízmennyiség alapján kell megállapítani. (2) A felhasznált ivóvíz mennyiségének mérésére szolgáló vízmérők, mellékvízmérők hitelesítéséről a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell gondoskodni. (3) Hiteles vízmérő hiányában a díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet szerinti átalánnyal kell meghatározni. 6. § (1) A csatornadíj fizetésének alapja a hitelesített szennyvízmérőn, illetve mellékmérőn mért szennyvíz mennyisége, ennek hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált víz mennyisége. Május 1-től szeptember 30-ig locsolási célú vízfelhasználásnak kell tekinteni az adott időszakban igénybe vett ivóvíz mennyiségének 10 %-át, amelyet a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni. (2) A szennyvízmennyiség alapjául szolgáló vízmennyiség a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) számú Kormányrendeletben foglaltakon túl egyéb címen nem csökkenthető. (3) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, fogyasztónak kell gondoskodnia.
karbantartásáról,
kalibrálásáról
a
3 (4) Aki a közcsatornát használja és saját víztermelő művet is üzemeltet, annak a kibocsátott szennyvízmennyiség mérésének lehetőségét – az üzemeltető által elfogadott módon – biztosítani kell. (5) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abba elvezetett és mért szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. 7. § (1) (3) A szolgáltató az egyéni, lakossági családi házakban élő fogyasztók, továbbá a többlakásos épületek külön lapon nyilvántartott tulajdonosai vagy használói – ha azok vízmérővel, vagy mellékvízmérőkkel rendelkeznek –, és az önkormányzati tulajdonában lévő társasházi lakások főmérőin és/vagy mellékmérőin a vízfogyasztást 6 havonta olvassa le. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági fogyasztók kivételével a közületi fogyasztóknál a vízmérők leolvasása havonta történik. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt fogyasztóknál a vízmérőóra-leolvasás közötti időszakban (havonta) a részszámlában szereplő mennyiség az előző év azonos elszámolási időszakának megfelelő egy havi átlagfogyasztást tartalmaz, az 1. sz. mellékletben meghatározott díjakkal számolva. Elszámoló számla kibocsátására 5 részszámla kiküldését követően kerül sor. Az elszámoló számla alapja a 6 havonta leolvasott vízmérőóra állása alapján mért fogyasztás. A negyedéves elszámoló számla kibocsátásával írja jóvá a szolgáltató az előző részszámlákban szereplő fogyasztás mennyiségének értékét. (4) A (2) bekezdésben megjelölt fogyasztók esetén a díjfizetés havi rendszerességgel történik, a vízmérőórán leolvasott fogyasztás alapján. (5) A szolgáltató az (1) bekezdésben megjelölt többlakásos épületek esetén az épületek fővízmérő óráin leolvasott fogyasztás után számlázott díjból írja jóvá a mellékvízórával rendelkezők fogyasztását abban az esetben, ha a mellékvízórával rendelkezőknek érvényes szolgáltatási szerződése van. 8. § Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételének egyéb szabályait, valamint a kapcsolódó fogalmakat a mindenkor hatályban lévő kormány- és ágazati miniszteri rendeletek tartalmazzák. 9. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
4 (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 13/1994. (VI.24.) sz. rendelete, az ezt módosító 3/1995. (III.3.) sz., a 30/1995. (XII.29.) sz. és a 26/1996. (XII.27.) sz. rendelete, valamint a 19/1997. (XII.27.) sz., a 18/1998. (XII.28.) sz., a 28/1999. (XII.24.) sz., a 26/2000. (XII.29.) sz., a 25/2001. (XII.28.) sz., az 1/2003. (I.2.) sz. és a 26/2003. (XII.29.) sz. rendelete. 10. §(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. április 22.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina sk. Jegyző
Feigli Ferenc sk. polgármester
Az (1)-(3) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg hiteles. Barcs, 2010. december 23. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző (1)
19/2009.(VIII.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2009. augusztus 4-től.
(2)
34/2009.(XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. január 1-től.
(3)
20/2010.(XII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. január 1-től.
A 2010-ben elfogyasztott, de 2011. január 01. napja után esedékes víz- és csatornadíjat a 34/2009.(XII.28.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott díj szerint kell megfizetni.
5
1. sz. melléklet 1. (3) A fizetendő díj mértéke 2011. évben:
a.) Ivóvíz díj b.) Csatornadíj c.) Közműdíj összesen:
Szolgáltatási díj: 405 Ft/m3 + ÁFA 321 Ft/m3 + ÁFA 726 Ft/m3 + ÁFA
2.a)(2)Locsolási mennyiségi kedvezmény: a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet 24. § (4/d) pontja alapján a nyári 6 hónapos időszakra a kerttel rendelkező fogyasztók a csatornadíjat a mért ivóvízmennyiség 10 %-kal csökkentett mennyisége után fizetik meg. A kedvezmény iránti igényt a fogyasztónak kell bejelenteni a DRV Rt. felé, annak útmutatásai alapján. 2. b) A locsolási mennyiségi kedvezményt a nyári hónapokra, a lakosság azon részének kell csak bejelenteni, akik a kedvezmény bevezetése után váltak jogosulttá, illetve új fogyasztóként kötöttek szolgáltatási szerződést, és a kedvezményre jogosultak. 2. c) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál a házi ivóvízhálózatra, a szolgáltató, és a fogyasztó írásbeli megállapodása szerint telepített mellékvízmérőn mért locsolási célú vízhasználat, ha a fogyasztó az e rendelet 2.a pontja szerinti kedvezmény igénybevételéről lemondott. 3. A megállapított díj a vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza. 4.(3) Az értékesített mennyiség 2011. évben tervezett nagysága Barcs és térsége vonatkozásában.
a.) Ivóvíz b.) Szennyvíz
Tervezett értékesítési mennyiség 614.500 m3 528.600 m3
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/2004. (III.26.) számú
6
rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET Értelmező rendelkezések. 3. §
(1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés,
7 üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige,
8 gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
9
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg. (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. § (1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt
10 megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 3 4. Propán-bután kistartály 5m –ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek,
11 járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott
12 szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. (5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos. 8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:
13
a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. § (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. (2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a
14 virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1)Aki tevékenységével vagy mulasztásával e rendeletben foglalt kötelezettségeit megszegi, és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, szabálysértést követ el. Az ellen, aki e rendelet 4. § (1)-(2), (4), (6)-(9) bekezdéseiben, az 5. §-ában, a 6. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdéseiben, a 7. § (1)-(2) és (5)-(9) bekezdéseiben, a 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (3)-(5) bekezdéseiben, valamint a 10. §-ában foglaltakat megszegi – amennyiben cselekménye bűncselekménynek vagy más szabálysértésnek nem minősül –, a szabálysértési törvényben meghatározott mértékig terjedő pénzbírság szabható ki. (4)(1)A (3) bekezdésben foglalt szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelő és a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője a szabálysértési törvényben meghatározott mértékű helyszíni bírsággal sújthatja.
15 12. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Feigli Ferenc polgármester
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2008. június 3. Balázsné dr. Vástyán Krisztina jegyző
(1)
13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2004. (VIII.6.) RENDELETE a talajterhelési díjról
(1)-(2)
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. §
16 E rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2. § (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (2) A kibocsátó a Ktdt. 13. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (3) A kibocsátó a Ktdt. 14. §-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. Adatszolgáltatási és eljárási szabályok 3. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Barcs Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást. (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: a)
tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről. (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság. (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni.
17 Díjkedvezmény, mentesség 4. § (1) A kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a) az egy háztartásban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum), b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a talajterhelési díj megfizetése alól mentesség adható. (3) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. Értelmező rendelkezések 5. § (1) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz. (2) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást. (3) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint. (4) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. (5) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (6) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. Átmeneti rendelkezések 6. § (1) A kibocsátó 2004. évi fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30. napjáig tesz bejelentést.
18 (2) A szolgáltató 2004. augusztus 30-ig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Záró rendelkezés 7. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Záradék 8. § (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. július 29.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. jegyző
Feigli Ferenc s.k. polgármester
(1) (2)
11/2006.(III.24.) rendelet, hatályos: 2006.03.24-től. 19/2009.(VIII.4.) rendelet, hatályos 2009.08.04-től
Az (1)-(2) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2009. augusztus 11. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző 1/a. sz. melléklet (1) 1/b. sz. melléklet (1) 2/a. sz. melléklet (1) 2/b. sz. melléklet (1) 3. sz. melléklet (1)
19 _______________________________________ (1)
Hatálytalan: 2006. 03. 24-től.
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) RENDELETE
(1)-(4)
A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakkal kapcsolatban a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (továbbiakban: csatorna) szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztó: az ivóvíz és csatornaszolgáltatást igénybe vevő ingatlan tulajdonosa, az ingatlan kezelője, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó is, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jött létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztók közül: a./ lakossági díj fizetésére köteles az a fogyasztó, aki lakossági víz és háztartási vízszükséglete kielégítésére veszi igénybe a szolgáltatást; b./ közületi díj fizetésére köteles az a./ pontban nem említett összes fogyasztó. (3) Azoknál az ingatlanoknál, ahol a fogyasztó a szolgáltatás jellege miatt vegyes fogyasztó, tehát lakossági és közületi felhasználás együttesen jelentkezik, a tevékenység megkezdésével egyidejűleg mellékvízmérőt kell felszerelni.
20 (4) A fogyasztás mérése a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 2. § 13. a)-c) pontjában meghatározott mérőeszközökkel történik.
3. § (1) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a közüzemi csatornamű üzemeltetésének költségeit és a szolgáltatásért fizetendő díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, amely évenkénti rendszerességgel felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálathoz az üzemeltetéssel megbízott szolgáltató köteles részletes adatszolgáltatást adni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított díjakat e rendelet 1. melléklete(4) alapján kell megfizetni, és a kedvezményeket az abban meghatározott rendelkezések szerint lehet igénybe venni. (2) A korábban keletkezett ivóvíz- és közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjhátralékok esetén a díjhátralék keletkezésének idején hatályos önkormányzati rendelet díjait kell alkalmazni. 4. § Nem kell vízdíjat fizetni a közműhálózaton tűzcsapról a tűzoltáshoz használt vízért. 5. § (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget a hitelesített vízmérőn, illetve mellékvízmérőn mért vízmennyiség alapján kell megállapítani. (2) A felhasznált ivóvíz mennyiségének mérésére szolgáló vízmérők, mellékvízmérők hitelesítéséről a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell gondoskodni. (3) Hiteles vízmérő hiányában a díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet szerinti átalánnyal kell meghatározni. 6. § (1) A csatornadíj fizetésének alapja a hitelesített szennyvízmérőn, illetve mellékmérőn mért szennyvíz mennyisége, ennek hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált víz mennyisége. Május 1-től szeptember 30-ig locsolási célú vízfelhasználásnak kell tekinteni az adott időszakban igénybe vett ivóvíz mennyiségének 10 %-át, amelyet a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni.
21 (2) A szennyvízmennyiség alapjául szolgáló vízmennyiség a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) számú Kormányrendeletben foglaltakon túl egyéb címen nem csökkenthető. (3) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, fogyasztónak kell gondoskodnia.
karbantartásáról,
kalibrálásáról
a
(4) Aki a közcsatornát használja és saját víztermelő művet is üzemeltet, annak a kibocsátott szennyvízmennyiség mérésének lehetőségét – az üzemeltető által elfogadott módon – biztosítani kell. (5) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abba elvezetett és mért szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. 7. § (1) (3) A szolgáltató az egyéni, lakossági családi házakban élő fogyasztók, továbbá a többlakásos épületek külön lapon nyilvántartott tulajdonosai vagy használói – ha azok vízmérővel, vagy mellékvízmérőkkel rendelkeznek –, és az önkormányzati tulajdonában lévő társasházi lakások főmérőin és/vagy mellékmérőin a vízfogyasztást 6 havonta olvassa le. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági fogyasztók kivételével a közületi fogyasztóknál a vízmérők leolvasása havonta történik. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt fogyasztóknál a vízmérőóra-leolvasás közötti időszakban (havonta) a részszámlában szereplő mennyiség az előző év azonos elszámolási időszakának megfelelő egy havi átlagfogyasztást tartalmaz, az 1. mellékletben(4) meghatározott díjakkal számolva. Elszámoló számla kibocsátására 5 részszámla kiküldését követően kerül sor. Az elszámoló számla alapja a 6 havonta leolvasott vízmérőóra állása alapján mért fogyasztás. A negyedéves elszámoló számla kibocsátásával írja jóvá a szolgáltató az előző részszámlákban szereplő fogyasztás mennyiségének értékét. (4) A (2) bekezdésben megjelölt fogyasztók esetén a díjfizetés havi rendszerességgel történik, a vízmérőórán leolvasott fogyasztás alapján. (5) A szolgáltató az (1) bekezdésben megjelölt többlakásos épületek esetén az épületek fővízmérő óráin leolvasott fogyasztás után számlázott díjból írja jóvá a mellékvízórával rendelkezők fogyasztását abban az esetben, ha a mellékvízórával rendelkezőknek érvényes szolgáltatási szerződése van. 8. §
22 Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételének egyéb szabályait, valamint a kapcsolódó fogalmakat a mindenkor hatályban lévő kormány- és ágazati miniszteri rendeletek tartalmazzák. 9. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 13/1994. (VI.24.) sz. rendelete, az ezt módosító 3/1995. (III.3.) sz., a 30/1995. (XII.29.) sz. és a 26/1996. (XII.27.) sz. rendelete, valamint a 19/1997. (XII.27.) sz., a 18/1998. (XII.28.) sz., a 28/1999. (XII.24.) sz., a 26/2000. (XII.29.) sz., a 25/2001. (XII.28.) sz., az 1/2003. (I.2.) sz. és a 26/2003. (XII.29.) sz. rendelete. 10. §(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. április 22. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina sk. Jegyző
Feigli Ferenc sk. polgármester
Az (1)-(4) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg hiteles. B a r c s, 2010. december 22. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző (1)
19/2009.(VIII.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2009. augusztus 4-től.
(2)
34/2009.(XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. január 1-től.
(3)
20/2010.(XII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. január 1-től.
23 (4)
25/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. január 1-től.
A 2011-ben elfogyasztott, de 2012. január 01. napja után esedékes víz- és csatornadíjat a 20/2010.( XII.23 ) számú önkormányzati rendeletben meghatározott díj szerint kell megfizetni. 1. melléklet a 21/2004. (IV.30.) számú önkormányzati rendelethez 1. (4) A fizetendő díj mértéke 2012. évben: Szolgáltatási díj a./
Ivóvíz díj
405.- Ft/m3 + ÁFA
b./
Csatornadíj
321.- Ft/m3 + ÁFA
c./
Közműdíj összesen:
726.- Ft/m3 + ÁFA
2.a)(2)Locsolási mennyiségi kedvezmény: a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet 24. § (4/d) pontja alapján a nyári 6 hónapos időszakra a kerttel rendelkező fogyasztók a csatornadíjat a mért ivóvízmennyiség 10 %-kal csökkentett mennyisége után fizetik meg. A kedvezmény iránti igényt a fogyasztónak kell bejelenteni a DRV Rt. felé, annak útmutatásai alapján. 2. b) A locsolási mennyiségi kedvezményt a nyári hónapokra, a lakosság azon részének kell csak bejelenteni, akik a kedvezmény bevezetése után váltak jogosulttá, illetve új fogyasztóként kötöttek szolgáltatási szerződést, és a kedvezményre jogosultak. 2. c) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál a házi ivóvízhálózatra, a szolgáltató, és a fogyasztó írásbeli megállapodása szerint telepített mellékvízmérőn mért locsolási célú vízhasználat, ha a fogyasztó az e rendelet 2.a pontja szerinti kedvezmény igénybevételéről lemondott. 3. A megállapított díj a vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza. 4.(4) Az értékesített mennyiség 2012. évben tervezett nagysága Barcs és térsége vonatkozásában: Tervezett értékesítési mennyiség a./
Ivóvíz
579.500 m3
b./
Szennyvíz
586.900 m3
24
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/2004. (III.26.) számú rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET
25 Értelmező rendelkezések. 3. § (1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel,
26 kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
27
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg. (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. §
28
(1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 4. Propán-bután kistartály 5m3–ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
29
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag
30 konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. (5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos.
31
8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik: a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. §
32 (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. (2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1)Aki tevékenységével vagy mulasztásával e rendeletben foglalt kötelezettségeit megszegi, és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, szabálysértést követ el. Az ellen, aki e rendelet 4. § (1)-(2), (4), (6)-(9) bekezdéseiben, az 5. §-ában, a 6. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdéseiben, a 7. § (1)-(2) és (5)-(9) bekezdéseiben, a 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (3)-(5) bekezdéseiben, valamint a 10. §-ában foglaltakat megszegi – amennyiben cselekménye bűncselekménynek vagy más szabálysértésnek nem minősül –, a
33 szabálysértési törvényben meghatározott mértékig terjedő pénzbírság szabható ki. (4)(1)A (3) bekezdésben foglalt szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelő és a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője a szabálysértési törvényben meghatározott mértékű helyszíni bírsággal sújthatja. 12. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Feigli Ferenc polgármester
Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2008. június 3. Balázsné dr. Vástyán Krisztina jegyző
(1)
13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2004. (VIII.6.) RENDELETE a talajterhelési díjról
(1)-(2)
34 Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. § E rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2. § (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (2) A kibocsátó a Ktdt. 13. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (3) A kibocsátó a Ktdt. 14. §-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. Adatszolgáltatási és eljárási szabályok 3. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Barcs Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást. (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: a)
tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről. (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság. (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg.
35 (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni. Díjkedvezmény, mentesség 4. § (1) A kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a) az egy háztartásban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum), b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a talajterhelési díj megfizetése alól mentesség adható. (3) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. Értelmező rendelkezések 5. § (1) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz. (2) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást. (3) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint. (4) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. (5) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (6) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. Átmeneti rendelkezések
36
6. § (1) A kibocsátó 2004. évi fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30. napjáig tesz bejelentést. (2) A szolgáltató 2004. augusztus 30-ig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Záró rendelkezés 7. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Záradék 8. § (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. július 29.
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. jegyző
Feigli Ferenc s.k. polgármester
(1) (2)
11/2006.(III.24.) rendelet, hatályos: 2006.03.24-től. 19/2009.(VIII.4.) rendelet, hatályos 2009.08.04-től
Az (1)-(2) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2009. augusztus 11. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző
37
1/a. sz. melléklet (1) 1/b. sz. melléklet (1) 2/a. sz. melléklet (1) 2/b. sz. melléklet (1) 3. sz. melléklet (1)
_______________________________________ (1)
Hatálytalan: 2006. 03. 24-től.
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 21/2004. (IV. 30.) RENDELETE
(1)-(4)
A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakkal kapcsolatban a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (továbbiakban: csatorna) szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókra. 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztó: az ivóvíz és csatornaszolgáltatást igénybe vevő ingatlan tulajdonosa, az ingatlan kezelője, valamint az ingatlant egyéb jogcímen használó is, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jött létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti fogyasztók közül:
38 a./ lakossági díj fizetésére köteles az a fogyasztó, aki lakossági víz és háztartási vízszükséglete kielégítésére veszi igénybe a szolgáltatást; b./ közületi díj fizetésére köteles az a./ pontban nem említett összes fogyasztó. (3) Azoknál az ingatlanoknál, ahol a fogyasztó a szolgáltatás jellege miatt vegyes fogyasztó, tehát lakossági és közületi felhasználás együttesen jelentkezik, a tevékenység megkezdésével egyidejűleg mellékvízmérőt kell felszerelni. (4) A fogyasztás mérése a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 2. § 13. a)-c) pontjában meghatározott mérőeszközökkel történik.
3. § (1) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a közüzemi csatornamű üzemeltetésének költségeit és a szolgáltatásért fizetendő díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, amely évenkénti rendszerességgel felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálathoz az üzemeltetéssel megbízott szolgáltató köteles részletes adatszolgáltatást adni. A felülvizsgálat eredményeként megállapított díjakat e rendelet 1. melléklete(4) alapján kell megfizetni, és a kedvezményeket az abban meghatározott rendelkezések szerint lehet igénybe venni. (2) A korábban keletkezett ivóvíz- és közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjhátralékok esetén a díjhátralék keletkezésének idején hatályos önkormányzati rendelet díjait kell alkalmazni. 4. § Nem kell vízdíjat fizetni a közműhálózaton tűzcsapról a tűzoltáshoz használt vízért. 5. § (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget a hitelesített vízmérőn, illetve mellékvízmérőn mért vízmennyiség alapján kell megállapítani. (2) A felhasznált ivóvíz mennyiségének mérésére szolgáló vízmérők, mellékvízmérők hitelesítéséről a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell gondoskodni. (3) Hiteles vízmérő hiányában a díj fizetésének alapjául szolgáló vízmennyiséget az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet szerinti átalánnyal kell meghatározni. 6. §
39 (1) A csatornadíj fizetésének alapja a hitelesített szennyvízmérőn, illetve mellékmérőn mért szennyvíz mennyisége, ennek hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált víz mennyisége. Május 1-től szeptember 30-ig locsolási célú vízfelhasználásnak kell tekinteni az adott időszakban igénybe vett ivóvíz mennyiségének 10 %-át, amelyet a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiség meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni. (2) A szennyvízmennyiség alapjául szolgáló vízmennyiség a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) számú Kormányrendeletben foglaltakon túl egyéb címen nem csökkenthető. (3) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, fogyasztónak kell gondoskodnia.
karbantartásáról,
kalibrálásáról
a
(4) Aki a közcsatornát használja és saját víztermelő művet is üzemeltet, annak a kibocsátott szennyvízmennyiség mérésének lehetőségét – az üzemeltető által elfogadott módon – biztosítani kell. (5) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abba elvezetett és mért szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. 7. § (1) (3) A szolgáltató az egyéni, lakossági családi házakban élő fogyasztók, továbbá a többlakásos épületek külön lapon nyilvántartott tulajdonosai vagy használói – ha azok vízmérővel, vagy mellékvízmérőkkel rendelkeznek –, és az önkormányzati tulajdonában lévő társasházi lakások főmérőin és/vagy mellékmérőin a vízfogyasztást 6 havonta olvassa le. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági fogyasztók kivételével a közületi fogyasztóknál a vízmérők leolvasása havonta történik. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt fogyasztóknál a vízmérőóra-leolvasás közötti időszakban (havonta) a részszámlában szereplő mennyiség az előző év azonos elszámolási időszakának megfelelő egy havi átlagfogyasztást tartalmaz, az 1. mellékletben(4) meghatározott díjakkal számolva. Elszámoló számla kibocsátására 5 részszámla kiküldését követően kerül sor. Az elszámoló számla alapja a 6 havonta leolvasott vízmérőóra állása alapján mért fogyasztás. A negyedéves elszámoló számla kibocsátásával írja jóvá a szolgáltató az előző részszámlákban szereplő fogyasztás mennyiségének értékét. (4) A (2) bekezdésben megjelölt fogyasztók esetén a díjfizetés havi rendszerességgel történik, a vízmérőórán leolvasott fogyasztás alapján. (5) A szolgáltató az (1) bekezdésben megjelölt többlakásos épületek esetén az épületek fővízmérő óráin leolvasott fogyasztás után számlázott díjból írja jóvá a mellékvízórával
40 rendelkezők fogyasztását abban az esetben, ha a mellékvízórával rendelkezőknek érvényes szolgáltatási szerződése van. 8. § Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételének egyéb szabályait, valamint a kapcsolódó fogalmakat a mindenkor hatályban lévő kormány- és ágazati miniszteri rendeletek tartalmazzák. 9. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Barcs Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 13/1994. (VI.24.) sz. rendelete, az ezt módosító 3/1995. (III.3.) sz., a 30/1995. (XII.29.) sz. és a 26/1996. (XII.27.) sz. rendelete, valamint a 19/1997. (XII.27.) sz., a 18/1998. (XII.28.) sz., a 28/1999. (XII.24.) sz., a 26/2000. (XII.29.) sz., a 25/2001. (XII.28.) sz., az 1/2003. (I.2.) sz. és a 26/2003. (XII.29.) sz. rendelete. 10. §(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. április 22. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina sk. Jegyző
Feigli Ferenc sk. polgármester
Az (1)-(4) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szöveg hiteles. B a r c s, 2010. december 22. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző (1)
19/2009.(VIII.4.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2009. augusztus 4-től.
41 (2)
34/2009.(XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2010. január 1-től.
(3)
20/2010.(XII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011. január 1-től.
(4)
25/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. január 1-től.
A 2011-ben elfogyasztott, de 2012. január 01. napja után esedékes víz- és csatornadíjat a 20/2010.( XII.23 ) számú önkormányzati rendeletben meghatározott díj szerint kell megfizetni. 1. melléklet a 21/2004. (IV.30.) számú önkormányzati rendelethez 1. (4) A fizetendő díj mértéke 2012. évben: Szolgáltatási díj a./
Ivóvíz díj
405.- Ft/m3 + ÁFA
b./
Csatornadíj
321.- Ft/m3 + ÁFA
c./
Közműdíj összesen:
726.- Ft/m3 + ÁFA
2.a)(2)Locsolási mennyiségi kedvezmény: a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) sz. Kormányrendelet 24. § (4/d) pontja alapján a nyári 6 hónapos időszakra a kerttel rendelkező fogyasztók a csatornadíjat a mért ivóvízmennyiség 10 %-kal csökkentett mennyisége után fizetik meg. A kedvezmény iránti igényt a fogyasztónak kell bejelenteni a DRV Rt. felé, annak útmutatásai alapján. 2. b) A locsolási mennyiségi kedvezményt a nyári hónapokra, a lakosság azon részének kell csak bejelenteni, akik a kedvezmény bevezetése után váltak jogosulttá, illetve új fogyasztóként kötöttek szolgáltatási szerződést, és a kedvezményre jogosultak. 2. c) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál a házi ivóvízhálózatra, a szolgáltató, és a fogyasztó írásbeli megállapodása szerint telepített mellékvízmérőn mért locsolási célú vízhasználat, ha a fogyasztó az e rendelet 2.a pontja szerinti kedvezmény igénybevételéről lemondott. 3. A megállapított díj a vízmérők alapján történő számlázás költségeit is tartalmazza. 4.(4) Az értékesített mennyiség 2012. évben tervezett nagysága Barcs és térsége vonatkozásában: Tervezett értékesítési mennyiség
42 a./
Ivóvíz
579.500 m3
b./
Szennyvíz
586.900 m3
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/2004. (III.26.) számú rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról
(3)
Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.
43 (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET Értelmező rendelkezések. 3. §
(1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő,
44
c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;
45 b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg.
46 (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. § (1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 4. Propán-bután kistartály 5m3–ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.
47 (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni.
48 (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.
49
(5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos. 8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik: a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén
50
a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. § (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. (2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) (3) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. A letelepedés, átjárás tilalma nem vonatkozik a közhasználatú zöldterületek szabadidős, valamint sport programok céljából történő igénybevétele esetére, amely igénybevétel nem járhat a zöldterületek rongálásával (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
51
11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1) (2) (4)(1) (2) 12. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18.
Feigli Ferenc polgármester
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Az (1)-(3) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2012. szeptember 21. Balázsné dr. Vástyán Krisztina Címzetes főjegyző
(1) 13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. (2) 11/2012. (V.25.) rendelet. Hatályos: 2012. 05.25-től. (3) 17/2012. (IX.21.) rendelet. Hatályos: 2012. 09.21-től
52
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/2004. (III.26.) számú rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról
(2)
Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET
53 Értelmező rendelkezések. 3. § (1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel,
54 kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
55
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg. (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. §
56
(1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 4. Propán-bután kistartály 5m3–ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
57
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag
58 konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. (5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos.
59
8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik: a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. §
60 (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. (2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1) (2) (4)(1) (2) 12. §
61
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18.
Feigli Ferenc polgármester
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Az (1)-(2) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2012. május 25. Balázsné dr. Vástyán Krisztina jegyző
(1) 13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. (2) 11/2012. (V.25.) rendelet. Hatályos: 2012. 05.25-től. (3) BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK (4) (5) 33/2004. (VIII.6.) (6) (7) RENDELETE (8) (9) a talajterhelési díjról (1)-(2) (10) (11) (12) Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: (13) (14) 1. § (15)
62 (16) E rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. (17) (18) 2. § (19) (20) (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (21) (22) (2) A kibocsátó a Ktdt. 13. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (23) (24) (3) A kibocsátó a Ktdt. 14. §-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. (25) (26) (27) Adatszolgáltatási és eljárási szabályok (28) (29) 3. § (30) (31) (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Barcs Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást. (32) (33) (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: (34) (35) a) tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel, (36) (37) b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről. (38) (39) (40) (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság. (41) (42) (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (43) (44) (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §-ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (45) (46) (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni.
63 (47) (48) (49) Díjkedvezmény, mentesség (50) (51) 4. § (52) (53) (1) A kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: (54) (55) a) az egy háztartásban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum), (56) (57) b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (58) (59) (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a talajterhelési díj megfizetése alól mentesség adható. (60) (61) (3) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. (62) (63) (64) Értelmező rendelkezések (65) (66) 5. § (67) (68) (1) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz. (69) (70) (71) (2) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást. (72) (73) (3) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint. (74) (4) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. (75) (76) (5) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (77) (78) (6) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. (79) (80) (81) Átmeneti rendelkezések (82) (83) 6. §
64 (84) (85) (1) A kibocsátó 2004. évi fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30. napjáig tesz bejelentést. (86) (87) (2) A szolgáltató 2004. augusztus 30-ig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. (88) (89) (90) Záró rendelkezés (91) (92) 7. § (93) (94) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (95) (96) Záradék (97) (98) 8. § (2) (99)
(100) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. (101) (102) (103) Barcs, 2004. július 29. (104) (105) (106) (107) (108) (109) Feigli Ferenc s.k. Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. (110) polgármester jegyző (111) (112) (113) (1) (114) 11/2006.(III.24.) rendelet, hatályos: 2006.03.24-től. (2) (115) 19/2009.(VIII.4.) rendelet, hatályos 2009.08.04-től (116) (117) (118) (119) (120) Az (1)-(2) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. (121) (122) Barcs, 2009. augusztus 11. (123) (124) (125) Balázsné dr. Vástyán Krisztina (126) címzetes főjegyző
65 (127) (128) 1/a. sz. melléklet (1) (129) 1/b. sz. melléklet (1) (130) 2/a. sz. melléklet (1) (131) 2/b. sz. melléklet (1) (132) 3. sz. melléklet (1) (133) (134) (135) (136) (137) (138) (139) (140) (141) (142) (143) (144) (145) (146) (147) (148) (149) (150) (151) (152) (153) (154) (155) (156) (157) (158) (159) _______________________________________
(160)
(1)
Hatálytalan: 2006. 03. 24-től.
66 BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 20/2013.(X.17) önkormányzati rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról szóló 21/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Hatályát veszti a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáról és a fizetendő díjakról szóló 21/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelet 2. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, és ez a rendelet az azt követő napon hatályát veszti.
Barcs, 2013. október 17.
Karvalics Ottó polgármester
Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
67
12/2004. (III.26.) számú rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról
(3)
Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET Értelmező rendelkezések. 3. §
(1) Települési szilárd hulladék:
68
a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
69 (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
70
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg. (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. § (1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható,
71 illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 3 4. Propán-bután kistartály 5m –ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója,
72
b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti
73 víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. (5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos. 8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos.
74 (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik: a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. § (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik.
75
(2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) (3) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. A letelepedés, átjárás tilalma nem vonatkozik a közhasználatú zöldterületek szabadidős, valamint sport programok céljából történő igénybevétele esetére, amely igénybevétel nem járhat a zöldterületek rongálásával (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1) (2) (4)(1) (2) 12. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
76 (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18.
Feigli Ferenc polgármester
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Az (1)-(3) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2012. szeptember 21. Balázsné dr. Vástyán Krisztina Címzetes főjegyző
(1) 13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. (2) 11/2012. (V.25.) rendelet. Hatályos: 2012. 05.25-től. (3) 17/2012. (IX.21.) rendelet. Hatályos: 2012. 09.21-től BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2004. (VIII.6.) RENDELETE a talajterhelési díjról
(1)-(2)
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. §
77 E rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2. § (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (2) A kibocsátó a Ktdt. 13. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (3) A kibocsátó a Ktdt. 14. §-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. Adatszolgáltatási és eljárási szabályok 3. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Barcs Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást. (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: a)
tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről. (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság. (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni.
78 Díjkedvezmény, mentesség 4. § (1) A kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a) az egy háztartásban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum), b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a talajterhelési díj megfizetése alól mentesség adható. (3) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. Értelmező rendelkezések 5. § (1) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz. (2) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást. (3) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint. (4) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. (5) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (6) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. Átmeneti rendelkezések 6. § (1) A kibocsátó 2004. évi fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30. napjáig tesz bejelentést.
79 (2) A szolgáltató 2004. augusztus 30-ig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Záró rendelkezés 7. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Záradék 8. § (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. július 29.
Feigli Ferenc s.k. polgármester
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. jegyző
(1)
11/2006.(III.24.) rendelet, hatályos: 2006.03.24-től. 19/2009.(VIII.4.) rendelet, hatályos 2009.08.04-től Az (1)-(2) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. (2)
Barcs, 2009. augusztus 11. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző 1/a. sz. melléklet (1) 1/b. sz. melléklet (1) 2/a. sz. melléklet (1) 2/b. sz. melléklet (1) 3. sz. melléklet (1)
______________________________________ (1)
Hatálytalan: 2006. 03. 24-től.
80
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete
3/2014. (II.20.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról
Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja a szennyvíz közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlanokon álló építmények használata során keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi szabályok megalkotása. 2. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) meghatározott nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésével, szállításával és ártalommentes elhelyezésével összefüggő közszolgáltatás teljes körére terjed ki. (2) A rendelet területi hatálya Barcs Város közigazgatási területére terjed ki. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatást ellátó szolgáltatóra, b) a város közigazgatási területén a közüzemi csatornahálózattal ellátott, de arra rá nem kötött ingatlan, továbbá a közüzemi csatornahálózattal el nem látott területen lévő ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére, az ingatlant egyéb jogcímen használóra (továbbiakban: ingatlantulajdonos) akinél a háztartási szennyvíz keletkezik. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3. §
81
(1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével, elszállításával és ártalmatlanító helyre történő elhelyezésével kapcsolatos közszolgáltatás teljes körét Lábod Község Önkormányzata (a továbbiakban: közszolgáltató) jogosult és köteles ellátni, Lábod Község Önkormányzatával kötött szerződés alapján 2014. december 31-ig. (2) A közszolgáltató által szállított, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a közszolgáltató saját üzemeltetésében lévő Lábodi Szennyvíztisztító Telepre (Lábod, 0479/8 és 0480 hrsz.) az erre a célra kialakított műtárgyban kell elhelyezni. 4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására irányuló közszolgáltatás ellátásának rendje 4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz Vgtv. szerinti előírásoknak megfelelő összegyűjtéséről. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtését, rendszeres elszállítását annak összegyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak történő átadással az ingatlantulajdonosnak kell biztosítani. (3) Az ingatlantulajdonos ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezéséről a rendeletben meghatározott módon, a közszolgáltatás igénybevétele és a rendeletben megjelölt közszolgáltató útján köteles gondoskodni. (4) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatást szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni. (5) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását a szolgáltatást igénybe vevőnek kell a szolgáltatónál megrendelnie. (6) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó szerződés a közszolgáltatás megrendelésével az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató között jön létre. Ennek keretében a közszolgáltató köteles a közszolgáltatást a megrendelés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül elvégezni. 5. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 5. § (1) A közszolgáltató teljes körűen ellátja a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatást. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése és elszállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, csepegést és szaghatást kizáró eszközzel végezhető.
82 (3) Amennyiben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése és szállítása közben szennyeződés keletkezett, a közszolgáltatónak a szennyezett területet haladéktalanul tisztítania és fertőtlenítenie kell. (4) A közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződést fel kell mondani, amennyiben a szennyvizet nem a 3. § (2) bekezdés szerint kijelölt helyen üríti le.
6. Közszolgáltatási szerződés tartalma 6. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni: a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait, b) a szerződés tárgyát, c) a közszolgáltatási szerződés időtartamát, d) a teljesítés helyét, e) a feladat ellátására vonatkozó szabályokat, f) a felek jogait és kötelezettségeit, g) a közszolgáltatási díj megállapításának módját, h) a szerződés módosításának, felmondásának módját. 7. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei 7. § (1) Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére szolgáló közműpótló berendezés kialakítását a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályokban1 meghatározott módon köteles megoldani. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről e rendeletben szabályozott módon az ingatlantulajdonos a szolgáltatás kötelező igénybevétele útján köteles gondoskodni. (3) A tulajdonos a ténylegesen elszállított szennyvíz mennyisége után köteles a közszolgáltatónak számla ellenében e rendelet szerinti díjat megfizetni. 8. A közszolgáltatás díja 8. §
1
A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.
83 (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtési, szállítási és ártalommentes elhelyezési díja legfeljebb: Lakosság részére: 12.211.- Ft+Áfa/5 m3 Gazdasági szervezetek részére: 14.005.- Ft+Áfa/5 m3. (2) A közszolgáltató ármegállapításra vonatkozó kérelmét és a részletes költségelemzést a megelőző év november 30-ig nyújtja be az Önkormányzatnak.
9. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 9. § A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (név, lakóhely vagy székhely, az ingatlan ideiglenes vagy tartós használatára vonatkozó adat) kizárólag a közszolgáltatás végzéséhez tartja nyilván és kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály2 rendelkezéseinek megfelelően. 10. A rendelkezések betartásának ellenőrzése 10. § A nyílt árokba, csapadékelvezető csatornarendszerbe történő illegális bevezetések ellenőrzéséről a Közterület-felügyelet gondoskodik. 11. Hatálybaléptető és záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba. Barcs, 2014. február 20.
Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző
2
Karvalics Ottó polgármester
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
84
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/2004. (III.26.) számú rendeletex a köztisztaság fenntartásáról és a zöldterületek gondozásáról
(3)
Barcs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hgt.) 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) sz. ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja Barcs város lakossága egészségének védelme, természeti, épített környezetének megóvása annak érdekében, hogy a város közigazgatási területén (magántulajdonú területeken és közterületeken) a hulladék által okozott környezetterhelés és igénybevétel csökkenjen. A város területén a köztisztaság fenntartása, az emberi környezet védelme közérdek. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Barcs város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a szervezett helyi közszolgáltatás keretében elszállításra kerülő háztartási szilárd hulladékokra, a veszélyes és radioaktív hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
(3) A kerti hulladékok égetésének szabályozása során a rendelet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokra (lakóházak, építési telek, üdülő), valamint a kertművelésű külterületi ingatlanokra (volt zártkerti ingatlanok). Nem terjed ki a rendelet hatálya a külterületi mezőgazdasági művelési ágakon való égetés szabályozására (szántóra, rétre, legelőre, nádasra, gyepre, erdőre). x
A 13/2008.(V.30.)rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg. II. FEJEZET
85 Értelmező rendelkezések. 3. § (1) Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék; b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék; c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
gazdasági
(2) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék. (3) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztán tartása. (4) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése. (5) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró). (6) Közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (7) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége. (8) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel,
86 kiemelt szegéllyel, vagy más hasonló módon elválasztott része. A járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. (9) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. (10) Kerti hulladék: minden olyan növényi maradvány, ami a 2. § (3) bekezdésében felsorolt ingatlanok mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik (pl. fű, szőlő venyige, gyümölcsfa nyesedék, lekaszált száraz gaz, avar stb.)
III. FEJEZET Közterületek tisztán tartása, takarítása és a téli hó eltakarítási, síkosság mentesítési feladatok ellátása, kerti hulladék égetésének szabályai 4. § (1) Barcs város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni, és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné. Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon közterületen felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (3) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról e rendelet 4. §-ában, az 5. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében említett esetek kivételével – az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik.
87
(4) A tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. (6) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani. (7) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. (8) a) Közös tulajdonban álló és társasházi ingatlanok esetében a tisztán tartás a tulajdonosok közös kötelezettsége, tulajdoni hányaduk szerint. A tisztántartási munkák megszervezéséért a közös képviselő (vagy külön jogszabályok szerint arra feljogosított, illetve kötelezett személy vagy szerv) felelős, a b) pontban foglalt kivétellel. b) Azoknál a kis lakásszámú társasházaknál, amelyeknél a tisztítandó terület természetben elosztható, a tisztán tartás a tulajdonostársak kötelezettsége, tulajdoni hányaduk arányában. Az elosztást a tulajdonostársak egymás között, saját maguk állapítják meg. (9) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt – tekintet nélkül arra, hogy beépített, beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó – reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztán tartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.
5. §
88
(1) A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell. Avar és kerti hulladék-égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az avar és kerti hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. Parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 méter széles gaz, avar és kerti hulladéktól mentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében. Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az alábbi táblázatba foglalt tűzszakaszok felé viheti a képződött füstöt, szikrát: A tűzrakó hely és a védendő tűzszakasz között az alábbi távolságot kell tartani: ssz. tűzszakasz megnevezése védőtávolság (m) 1. lakó épület, melléképület, pince épület, egyéb épület 10 2. szalma és szálas takarmány tároló 20 3. faáru (gömbfa, tűzifa fűrészárú) 14 4. Propán-bután kistartály 5m3–ig, a tartály palástjától, a I.-es kategóriájú Propán-bután gázcsere telep cseretelep konténerétől 25 5. közművek (gázfogadó, gázmérő, elektromos főkapcsoló, transzformátor stb.) 25 6. fasorok, facsoportok 20 Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az égetést délelőtt 08 órától lehet elkezdeni, és 14 óráig be kell fejezni, ezt követően a tüzet el kell oltani, és a környezetet átvizsgálni, minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (2) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, úttorkolatban (8 m-en belül), kijelölt gyalogátkelőhelyen, kapubejáró elé annak teljes szélességében, tömegközlekedési jármű megállójában, az úttest és a járda közé. (3) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, a jármű használója köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.
89
(4) Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a.) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok, továbbá megállóhelyek tekintetében a járművek üzembentartója, b.) a belterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat képviselő-testülete, c.) a külterületen lévő és az a.) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, és megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni. (5) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzembentartójának a feladata.
IV. FEJEZET Közterületek szennyezésének megelőzése 6. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. (2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat (padokat, kerékpártárolókat, kézi szemétbedobókat stb.), felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat, növényzetet a helyükről elmozdítani, beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani. (3) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a gyepmesternek haladéktalanul gondoskodnia kell. (6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és annak ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (7) Közterületen veszélyes hulladéknak nem minősülő, építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag
90 konténerben, az önkormányzat jegyzője által kijelölt helyre és feltételekkel szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. Építési törmeléket közterületen illegálisan elhelyezni tilos. (8) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Az eb sétáltatója köteles az ürülék összeszedésére alkalmas tárgyat (pl. zacskó, lapát stb.) magánál tartani, és az eb által egyéb helyen okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (9) Közterületet használni csak engedéllyel, a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lehet. (10) A szórólapok, reklámok terjesztői kötelesek a keletkező hulladék eltakarításáról előre gondoskodni, és az erről szóló igazolást már a hatósági engedélyeztetés során bemutatni.
V. FEJEZET Közterületen különböző tevékenységet végzők kötelezettségei 7. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni. (2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli közterületi részt a tulajdonos az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani. (3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. (4) Piacnapokon (kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat) a piac területének és környékének rendszeres takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni. (5) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. (6) Környezetszennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad. (7) Tilos a közterületre, zárt csapadékrendszerbe, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy más szennyezett folyadékot kiönteni vagy kivezetni. (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. (9) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Közterületen bűzös anyagot elhelyezni tilos.
91
8. § (1) Barcs város közigazgatási területén a közterületeken szeszes ital fogyasztása tilos. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik: a.) a vendéglátó egységnek az önkormányzattal kötött közterület-használati megállapodás alapján használt teraszára, kerthelyiségére, közterületre; b.) városi rendezvények során (búcsú, majális, egyéb ünnep vagy rendezvény stb.) a rendezvény területén felállított sátrak, elárusító pavilonok környékére, a rendezvény helyszínére.
VI. FEJEZET Zöldterületek fenntartása és kezelése 9. § (1) A város területén lévő közhasznú zöldterületek építését, felújítását, fenntartását az önkormányzat által megbízott intézmény végzi. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályokon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedélyen stb.) alapuló más célú használata esetében a jogosított köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követő 30 napon belül az eredeti állapotot – a szükséges mértékben – helyreállítani. (4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata folytán a növényzet, építmények, berendezések vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, illetőleg annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, b) az építmények, berendezések és felszerelések ellenértékét, illetőleg az azok áttelepítésének (le- és felszerelésének, elszállításának stb.) költségét megtéríteni. (5) A növényzet pótlásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegyző előírásai szerint kell gondoskodni, a pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni. 10. §
92 (1) A tulajdonosok kötelesek a járda és az ingatlanuk határvonala (kerítése) közti zöldterületen a felburjánzott zöld növényzetet (gyomot) a burkolat rongálása nélkül kiirtani, az ingatlanukról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről az önkormányzat gondoskodik. (2) A tulajdonos a belterületi ingatlanok gyomtalanításáról, rendszeres kaszálásáról, a virágzást megelőzően az allergiát okozó gyomnövények (pl. parlagfű, fekete üröm) elszaporodásának megakadályozása érdekében folyamatosan köteles gondoskodni. (3) A város közterületeire tilos zöldségnövényt és szántóföldi növényt kiültetni. (4) A saját tulajdonú telek előtti járdaszakasz és az úttest közötti zöldterületre fát, cserjét ültetni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével szabad. (5) (3) Közhasználatú zöldterületen tilos olyan magatartást tanúsítani, amely a lakosság nyugalmát vagy pihenését zavarja. Zöldterületen nem szabad állatokat legeltetni, átjárni, letelepedni, járművel behajtani és parkolni. A letelepedés, átjárás tilalma nem vonatkozik a közhasználatú zöldterületek szabadidős, valamint sport programok céljából történő igénybevétele esetére, amely igénybevétel nem járhat a zöldterületek rongálásával (6) Tilos a zöldterületen lévő fák, bokrok csonkítása, a növényi részek (virágok, levél, termés) gyűjtése, a hasznos állatok, madarak zavarása, fészkeik megrongálása. (7) Zöldterületen fákat, cserjéket kivágni csak az önkormányzat jegyzőjének írásbeli engedélyével lehet. (8) Közkifolyóknál, élővízfolyásoknál járművet mosni, állatokat itatni tilos. (9) A közterületen lévő játszóterek berendezéseit (a labdajátékokhoz kiépített pályák, asztalitenisz és sakkasztalok kivételével) csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.
VII. FEJEZET Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 11. § (1) A közhasználatú zöldterületek megóvásának, a köztisztasági feladatok végrehajtásának ellenőrzését a közterület-felügyelet látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét. (3)(1) (2) (4)(1) (2)
93
12. §
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról szóló 27/1996. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet.
Barcs, 2004. március 18.
Feigli Ferenc polgármester
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina jegyző
Az (1)-(3) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2012. szeptember 21. Balázsné dr. Vástyán Krisztina Címzetes főjegyző
(1) 13/2008.(V.30.) rendelet. Hatályos: 2008.05.30-tól. (2) 11/2012. (V.25.) rendelet. Hatályos: 2012. 05.25-től. (3) 17/2012. (IX.21.) rendelet. Hatályos: 2012. 09.21-től
94
BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2004. (VIII.6.) RENDELETE a talajterhelési díjról
(1)-(2)
Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. § E rendelet hatálya Barcs Város Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá. 2. § (1) A kibocsátó köteles a Ktdt. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni. (2) A kibocsátó a Ktdt. 13. § (2) bekezdése alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól. (3) A kibocsátó a Ktdt. 14. §-ában meghatározott esetben csökkentett talajterhelési díj megfizetésére köteles. Adatszolgáltatási és eljárási szabályok 3. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Barcs Város Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: Jegyző) tesz bevallást. (2) A Jegyző részére a települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatot szolgáltat: a)
tárgyévet követő év február 28. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel,
b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.
95 (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság. (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről a Jegyző vezet nyilvántartást. (5) A Jegyző a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára kell átutalni. Díjkedvezmény, mentesség 4. § (1) A kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a) az egy háztartásban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum), b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a talajterhelési díj megfizetése alól mentesség adható. (3) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. Értelmező rendelkezések 5. § (1) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz. (2) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást.
96 (3) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint. (4) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók. (5) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. (6) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek. Átmeneti rendelkezések 6. § (1) A kibocsátó 2004. évi fizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30. napjáig tesz bejelentést. (2) A szolgáltató 2004. augusztus 30-ig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Záró rendelkezés 7. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Záradék 8. § (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Barcs, 2004. július 29.
Feigli Ferenc s.k. polgármester
(1) (2)
11/2006.(III.24.) rendelet, hatályos: 2006.03.24-től. 19/2009.(VIII.4.) rendelet, hatályos 2009.08.04-től
Balázsné Dr. Vástyán Krisztina s.k. jegyző
97
Az (1)-(2) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles. Barcs, 2009. augusztus 11. Balázsné dr. Vástyán Krisztina címzetes főjegyző 1/a. sz. melléklet (1) 1/b. sz. melléklet (1) 2/a. sz. melléklet (1) 2/b. sz. melléklet (1) 3. sz. melléklet (1)
_______________________________________ (1)
Hatálytalan: 2006. 03. 24-től.
