Az indítani kívánt szakirányú továbbképzési szak a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervében szerepel az indítandó szakirányú továbbképzési szakok jegyzékében. Az „Ember-, erkölcs és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit az Oktatási Miniszter 16/2001. (V.25.) OM rendeletével és annak mellékletével együtt a Magyar Közlöny 2001. 59. számában közzétette. (Közlöny: Az Oktatási Miniszter 16/2001. (V. 25.) OM rendelete mellékelve.) A szakirányú továbbképzési szak képzéséért a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara a felelős. A képzés szakmai felelőse a Filozófia Tanszék. A szakirányú továbbképzési szak felelőse: Dr. Kiss Lajos András a filozófiatudomány kandidátusa, tanszékvezető főiskolai tanár. A képzési idő négy félév (415 óra, 120 kredit). A jelentkezés feltételei: a jogszabálynak megfelelően (OM rendelet mellékletében 3. pont). Felvételi feltétel: felvételi vizsga, elbeszélgetés nincs. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: alapképzésben szerzett szakképzettségtől függően: ember-, erkölcs és vallásismeret szakirányú szakos pedagógus vagy hittanár, vagy hitoktató, vagy teológus (az OM rendelet melléklete 2. pont). Az oktatás formája: levelező tagozat. Szak szintje: szakirányú oklevél. A képzés indításának minimális létszáma: 20 fő.
2
Az „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak I.
Képesítési követelményei:
A rendelet mellékletében foglaltak szerint. II.
A képzés személyi feltételei:
A személyi feltételek biztosítottak. A tantárgyfelelősök döntő többsége a Nyíregyházi Főiskola főállású oktatója. A szakirányú továbbképzési szak felelőse Dr. Kiss Lajos András kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, egyben tantárgyfelelős. Tantárgyfelelősök: • Dr. Láczay Magdolna kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, Kari Főigazgató • Dr. Jakab András főiskolai docens • Kukla Krisztián PhD hallgató, főiskolai adjunktus • Dr. Nyizsnyánszki Ferenc kandidátus, főiskolai tanár • Bérczesné dr. Takács Júlia főiskolai docens • Dr. Soltész János PhD, tanszékvezető főiskolai tanár, teológus • Dr. Janka Ferenc PhD, teológus • Dr. Smercz István kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár • Dr. Pornói Imre kandidátus, főiskolai docens • Dr. Kerülő Judit kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár • Dr. Rozgonyi Ibolya kandidátus, főiskolai tanár • Seszták István teol. lic.
3
Az „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak képzésének főbb tanulmányi területei (moduljai) és tantárgyai 1. Pszichológiai, szociálpszichológiai, kommunikációs tantárgycsoport 80 óra – A. Szociálpszichológia 30 óra – B. Kommunikációelmélet 30 óra – B. Mentálhigiéne 20 óra 2. Filozófiai és etikai tantárgycsoport 120 óra – A. Etikatörténet, kortárs etikai irányzatok 45 óra – B. Etikai rendszerek, metaetika 15 óra – A. Az etika antropológiai alapjai 15 – A. Vallásfilozófia 30 – B. Fejezetek a magyar etika történetéből 15 3. Szociológiai kultúra és vallástudományi tantárgycsoport 105 óra – A. Vallásismeret 15 – A. A keresztény etika alapproblémái 30 óra – B. Vallásszociológia 15 – B. Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok 15 – B. Romológia 15 – B. Erkölcsszociológia 15 óra 4. Természetkép és ökológia tantárgycsoport – A. ökológiai és gazdasági etika 30 5. Szakmódszertan, képességfejlesztési és pedagógiai gyakorlat 80 óra – B. Gyermekfilozófia 15 – A. Szakmódszertan 45 (ebből 10 óra kötelező tanítási gyakorlat) – B. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning (viselkedéskultúra) 20 C típusú tárgyak*: – Médiaetika 15 – Művészet és etika 15 – Néprajz, magyarságismeret 15 – Pedagógiai etika 15 Szigorlat I:
Filozófia-etika szigorlat. Az első év végén. (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek, metaetika) Szigorlat II: Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat. A második év végén.
A tanterv által kötelezően előírt tantárgyak = „A” típusú tantárgyak A választható, előírt tantárgyak = „B” típusú tantárgyak A szabadon választható tantárgyak = „C” típusú tantárgyak
4
(vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gazdasági etika)
5
Szak neve: „Ember-, erkölcs- és vallásismeret” szakirányú továbbképzési szak „A” típusú kötelező tárgyak Tantárgy neve Etikatörténet I. Etikatörténet II. Szociálpszichológia Az etika antropológiai alapjai Vallásfilozófia A keresztény etika problémái I. A keresztény etika problémái II. Szakmódszertan I. Szakmódszertan II.* Vallásismeret Ökológiai és gazdasági etika I. Ökológiai és gazdasági etika II.
Kód EV 1101 EV 1206 EV 1102 EV 1103 EV 1207 EV 1311 EV 1419 EV 1312 EV 1420 EV 1313 EV 1314 EV1421
Óraszám Teljesítés Tantárgyfelelős ea. gyak. formája kredit tanszék neve 15 15 K 5 FI 15 0 Gy 3 FI 15 15 K 5 FI 15 0 Gy 3 FI 15 15 K 5 FI 15 0 Gy 2 FI 0 15 K 3 FI 0 15 Gy 3 FI 0 30 Gy 10 FI 15 0 Gy 3 FI 15 0 Gy 3 FI 0 15 K 3 FI
Tantárgyfelelős oktató neve
Óraszám Teljesítés Tantárgyfelelős ea. gyak. formája kredit tanszék neve
Tantárgyfelelős oktató neve
Előfeltétel
Helyettesítő tárgy
1.
2.
3.
4.
x EV 1101
x x x
EV 1102, EV 1101 EV 2210 EV 1311 EV 2210 EV 1312 EV 2210 EV 2210 EV 1314
x x x x x x x x
„B” típusú kötelezően választandó tárgyak Tantárgy neve
Kód
Kommunikációelmélet I. Kommunikációelmélet II. Mentálhigiéne Etikai rendszerek, metaetika Vallásszociológia Fejezetek a magyar etika tört.-ből Személyiségfejl. és ped. tréning I. Személyiségfejl. és ped. tréning II. Multikulturalitás és interetnikus k. Romológia Erkölcsszociológia Gyermekfilozófia Szigorlat I. Szigorlat II. Szakdolgozat készítése és védése
EV 2104 EV 2208 EV 2105 EV 2209 EV 2315 EV 2316 EV 2317 EV 2422 EV 2318 EV 2423 EV 2424 EV 2425 EV 2210 EV 2426 EV 2427
*
15 0 0 15 0 15 0 10 15 15 0 0
0 15 20 0 15 0 10 0 0 0 15 15
Gy K Gy Gy K K Gy Gy K K K K Sz Sz
3 3 3 4 3 3 2 2 3 3 3 3 6 6 25
FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI FI
Előfeltétel
1.
2.
3.
4.
x EV 1102, EV 1101, EV 2104
x x
EV 1102 EV 2210 EV 2210 EV 2210 EV 2317 EV 2210 EV 2210 EV 2210 EV 2210 EV 1102, EV 1206, EV 2209 EV 1313, EV 2315, EV 1421
EV 1420 Szakmódszertan II.: Tartalmazza az OM rendelet szerinti 10 óra gyakorlóiskolai hallgatói tanítási gyakorlatot és a zárótanítást.
6
Helyettesítő tárgy
x x x x x x x x x x x x
„C” típusú szabadon választható tárgyak Tantárgy neve Művészet és etika Médiaetika Néprajz, magyarságismeret Pedagógiai etika
Kód EV 3228 EV 3229 EV 3330 EV 3431
Tantárgyi kód: Szakirányú továbbképzési szak EV – „Ember-, erkölcs- és vallásismeret”
Szigorlat I: Szigorlat II:
7
Óraszám Teljesítés Tantárgyfelelős ea. gyak. formája kredit tanszék neve 15 0 0 0
0 15 15 15
Gy Gy Gy Gy
Tantárgy típusa: A–1 B–2 C–3 Szakdolgozat, szigorlat
2 2 2 2
Tantárgyfelelős oktató neve
Előfeltétel
FI FI FI FI
Helyettesítő tárgy
1.
2.
3.
4.
x x x x
Félév, melyben hallgatják a tantárgyat 1, 2, 3, 4 2
Filozófiai etika szigorlat (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek) Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat (vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gazdasági etika)
A tantárgy sorszáma 1…31
A tantárgy sorszáma és tantárgy leírása
8
01. Etikatörténet I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Etikatörténet I. EV 1101 I. 5 15 + 15 Kollokvium Kiss Lajos András Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az etikatörténet legfontosabb főbb csomópontjait, valamint a különféle etikai irányzatok, iskolák alapdokumentumainak alkotó feldolgozásán és újraértelmezésén keresztül szembesüljenek a „jó emberről” alkotott eszmék történetileg konstans, illetve változó jellegével. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus a görög gondolkodás morálfilozófiai teljesítményének feldolgozásával indul. A hallgatók megismerkednek Platón, Arisztotelész és a hellénizmus képviselőinek azon morálfilozófiai műveivel, melyek napjainkig az európai ember metafizikai identitásának az elméleti alapjául szolgálnak. A legfontosabb témák, kérdések: „Mi az ember?”, „Mi a személy?”. Megismerkednek az erkölcsi alapfogalmakkal, valamint bevezetést kapnak az etikai rendszerek tipológiájába. A kurzus további részének gerincét a keresztény erkölcs kérdései képezik („Mi a rossz?”, „Honnan ered a bűn?”, stb.) 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. A hallgatók a gyakorlati foglakozásokon szóbeli referátumokat készítenek, ill. egy házi dolgozatokat készítenek. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. 1995; Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. 2001. 6. Tanterem
02. Szociálpszichológia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Szociálpszichológia EV 1102 I. félév 5 15 + 15 Kollokvium nincs Dr. Schmercz István, kandidátus Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Olyan korszerű társadalomlélektani ismeretek közvetítése, amelynek birtokában a hallgatók alkalmassá válnak az alapvető szociálpszichológiai törvényszerűségek felismerésére, a társadalom és az egyén kölcsönhatási folyamatának értelmezésére, az emberi viselkedés azon tartományának a megértésére, melyet az egyéninek és a társasnak az ötvöződése jellemez. 2. A kurzus rövid ismertetése: A szociálpszichológia tárgya, kialakulása, a társas kapcsolatok jellemzői. A szocializáció folyamata: szerep, érték és norma, az értékek immanenciája. A szocializáció színterei: családi, iskolai és pályaszocializáció. A szociális attitűd fogalma, funkciói, öszszetevői: a konzisztencia és a kognitív disszonancia. A csoportlélektan alapjai: érték- és normaképződés a csoportban, a szervezetek formális és informális hálózata. Az emberi agresszió, mint destruktív viselkedés. Az emberi kooperáció társas-lélektani vonatkozásai. A szociális megismerés sajátosságai, a személypercepció. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp. (1997-től több kiadásban), Hunyady György (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat, Bp. 1984., Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1987. 6. Tanterem
03. Az etika antropológiai alapjai Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Az etika antropológiai alapjai EV 1103 I. félév 3 15 + 0 Gyak.jegy nincs Dr. Janka Ferenc, PhD Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban elsajátított szaktudományos ismereteken túl a lét egészéhez való viszony etikai dimenziójának eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igényét. Önmagunk, a világ, a társadalom, valamint Isten kérdésével kapcsolatos etikai kérdésfeltevés, a problémák feltárása és a válaszkísérletek megismerése révén hivatott elősegíteni egy személyes, etikai állásfoglalás kialakítását. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus az antropológiai alapfogalmak tisztázása (Tudományok és filozófia, az ember mint a tudomány tárgya: animális létezés és szellem, filozófia és etika) után kiemelten foglalkozik az ember etikailag jelentős dimenzióinak problémakörével. További fő témák: A magánerkölcs antropológiai dimenziói, A közerkölcs antropológiai dimenziói (tulajdon, közjog, fogyasztás, kultúra és civilizáció, erkölcs és jog, a munka világa). Külön kitér a kurzus a valláserkölcs antropológiai dimenzióira, egyfelől a nagy monoteista vallások etikája és sajátlag a keresztény etika szerepére. 3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Anzenbacher, A: Bevezetés a Filozófiába. Herder, Bp. 1993., Heller Á.: Általános etika. Cserépfalvi, Bp. 1994., Nyíri T.: Alapvető etika. Bp. 1988., Gerd Haffner: Philosophische Angtropologie, Stuttgart-Berlin-Köln 2000. 6. Tanterem
04. Kommunikációelmélet I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Kommunikációelmélet I. EV 2104 I. félév 3 15 + 0 Gyak.jegy nincs Dr. Kerülő Judit, kandidátus Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a társadalmi kommunikáció típusain belül az interperszonális kommunikáció folyamatát, céljait, elveit. Az így szerzett ismeretekkel a hallgatók legyenek képesek tudatosan alkalmazni az interperszonális kapcsolatok különféle technikáit. A hallgatók ismerjék meg az eredményességet befolyásoló tényezőket, a verbális és nonverbális kommunikációt javító lehetőségeket. 2. A kurzus az alábbi főbb témaköröket érinti. Elsőként a társadalmi kommunikáció típusait: közvetlen, közvetett kommunikáció – elsődleges, másodlagos kommunikáció, tömegkommunikáció, csoportkommunikáció fogalmát, sajátosságait vizsgáljuk, majd részletesen is elemezzük a tömegkommunikáció, valamint a csoportkommunikáció alapvető fogalmait, taralmi kérdéseit. Ezt követően vizsgáljuk a társadalmi nyilvánosság kommunikációs rendszerét, ill. a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit. 3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Aula, 1994., Gálik Mihály: Médiagazdaságtan I., Kommunikáció szöveggyűjtemény jegyzet. 6. Tanterem
05. Mentálhigiéne Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Mentálhigiéne EV 2105 I. félév 3 0 + 20 Gyakorlati jegy nincs Dr. Éva Erzsébet Főiskolai docens
1. A kurzus célja megismertetni a hallgatót a mentálhigiéne interdiszciplináris fogalmával, a lelki egészséget befolyásoló rövid és hosszú távú tényezőkkel, a krízis (mint a mentális egészség fordulópontja) értelmezésével, fázisaival és a krízisintervencióval. A kurzus érinti a munkahelyi, az iskolai mentálhigiéné alapelveit, az önsegítés fogalmát és ennek gyakorlati vetületeit. Megismertet a stressz, coping, az A-típusú személyiség fogalmával. 2. A kurzus rövid ismertetése: A mentálhigiénés segítő tevékenység erkölcsi jelenségeinek, dilemmáinak felismerése és a magatartási normák szabályozása a kurzus első főbb témája. Célja, hogy a hallgató legyen képes az erkölcsi alapelvek gyakorlati érvényesítést segítő tevékenységre. Szerezze meg (az intézménylátogatás során figyelje meg) a segítő hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen tulajdonságokat, jártasságokat és készségeket. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs, szervezett intézménylátogatás lehetséges tanár segítségével. 5. Irodalom: Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995., Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályerősségei. Tömegkommunikációs Kutatóintézet, Bp. 1988., Buda Béla: Empátia… a beleélés lélektana. Animula, Bp. 1993., Gerevich József: Közösségi mentálhigiéne. Animula, Bp. 1997., Hárdi István: Lelki egészségvédelem. Medicina, Bp. 1997., Jelenits István – Tomcsányi Teodóra: Lelki jelenségek és zavarok. Szeged, 1990., Kopp Mária – Skrabski Árpád: Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus, Bp. 1995. 6. Tanterem
06. Etikatörténet II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Etikatörténet II. EV 1206 II. 3 15 + 0 Gyakorlati jegy Etikatörténet I. EV1101 Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a 20. századi morálfilozófia legfontosabb irányzatait, és legyenek tájékozottak napjaink élő morálfilozófiai diskurzusairól. Legyenek képesek az erkölcsi kérdésekben, vitákban elméletileg megalapozottan érvelni. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus jórészt a modern etikai irányzatok alapszövegeinek feldolgozását végzi el, a változatos pedagógiai módszerek, formák keretében (pl. vita, kiselőadás, didaktikus játék stb.). A legfontosabb irányzatok és szerzők: a történelmi materializmus (Marx), a morál genealógiai relativizálása (Nietzsche), etika etológiai nézőpontból (Lorenz), a materiális értéketika (Scheler), az egzisztencialista etika (Sartre), diskurzus- és kommunikatív etika (Habermas), az analitikus etika (Moore, Hare) és az erkölcs posztmodern reletivizálása (Lyotard, Rorty). 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Nyíri Tamás: Alapvető etika. 1995. Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. 2001. Arzenbacher Arno: Einführüng in die Ethik. 2001. 6. Tanterem
07. Vallásfilozófia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Vallásfilozófia EV 1207 II. félév 5 15 + 15 Kollokvium Szoc.pszhi EV1102 Etikatört. I. EV1101 Dr. Jakab András Főiskolai docens
1. A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallás mint komplex társadalmi-történeti jelenség filozófiai megértésének történetébe, továbbá kísérletet tesz arra, hogy néhány kortárs vallásfilozófiai törekvés látásmódjának rekonstrukciójával megismertesse a kérdéskör ma relevánsnak tűnő problémakezelési változatait, alapvető kérdésföltevéseit, valamint kapcsolódásukat a filozófia mai diskurzusához, s ezáltal a hallgatók képessé váljanak vallásfilozófiai problémák tematizálására, elméleti megközelítésére. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus előbb igyekszik meghatározni, milyen helyet foglal el a vallásfilozófia a vallástudományok diszciplináris rendszerében, majd kiemeli a vallásfilozófia történetének néhány fejezetét, az angol felvilágosodás vallásfilozófiájától a vallás poszthegeliánus kritikáiig. Majd röviden érinti a modern keresztény vallásbölcselet fejleményeit a 19-20.sz-ban a klasszikus neotomizmustól a modern protestáns irányzatokig, valamint bemutatja az angolszász vallásfilozófia néhány mai törekvését. 3. Szóbeli referátum, kollokvium. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, Budapest 1996.; K. Rahner: Az Ige hallgatója. Gondolat, Budapest 1991.; B. Davies: Bevezetés a vallásfilozófiába. Kossuth, Budapest 1999.; G. W. Fr. Hegel: Vallásfilozófiai előadások. Atlantisz, Budapest 2000.; J. Moltmann: Teológia ma. Ref. Zsin. Ir., Budapest 1999.; Mezei Balázs: Fenomén és relevancia. In: MFISZ 42 (1998) 1-2-3. 215-249.o. 6. Tanterem
08. Kommunikációelmélet II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Kommunikációelmélet II. EV 2208 II. félév 3 0 + 15 Kollokvium Szociálpszichológia EV 1102 Etikatörténet EV 1101 Komm.elmélt I. EV 2104 Dr. Kerülő Judit, kandidátus Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a társadalmi kommunikáció típusain belül az interperszonális kommunikáció folyamatát, céljait, elveit. Az így szerzett ismeretekkel a hallgatók legyenek képesek tudatosan alkalmazni az interperszonális kapcsolatok különféle technikáit. A hallgatók ismerjék meg az eredményességet befolyásoló tényezőket, a verbális és nonverbális kommunikációt javító lehetőségeket. 2. A kurzus az alábbi főbb témaköröket érinti. A kommunikáció zavarai és káros megnyilvánulásai. A közvetlen emberi kommunikáció folyamatai és dinamikája. A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők. A társas interakció. A meggyőző kommunikáció. 3. Zárthelyi dolgozat. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Angelus Róbert: Kommunikáló társadalom. E. Aronson: Társas lény. Kommunikációs szöveggyűjtemény jegyzet. Buda Béla: Empátia. 6. Tanterem
09. Etikai rendszerek, metaetika Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Etikai rendszerek, metaetika EV 2209 II. félév 3 15 + 0 Gyakorlati jegy Szociálpszichológia EV 1102 Dr. Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Az erkölcsfilozófia különböző irányzatainak mind történeti, mind szisztematikus jellegű bemutatása. E mellett segíteni kívánja a hallgatóknak abban, hogy eligazodni tudjanak a morálfilozófia érvelések, bizonyítások, illetve az erkölcs filozófiai megalapozhatóságának a kérdéseiben. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus az erkölcsi tudás laikus (preteoretikus) természetének elemzésével indul, majd rátér az utóbbi kétezer év európai gondolkodásában vezető szerepet játszó irányzatok elemzésére. Elsősorban az ún. érzelemetikák (vagy más néven eudaimonisztikus felfogások), illetve a kötelesség etikák (más néven deontologikus elméletek) érvelési technikáit mutatja be. A kurzus tartalmának gerincét az ún. utilitarista felfogások ismertetése, ill. bírálata alkotja. A kurzus utolsó harmada az erkölcs posztmodern relativizásából fakadó kérdések vizsgálatával fogalakozik. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. Egy zárthelyi dolgozat a kurzus kétharmadánál. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Hársing László: Az európai etikai gondolkodás. Miskolc, 2001. Arzenbacher Arno: Einführung in die Ethik. Düsseldolf, 2001. 6. Tanterem
10. Szigorlat I. Filozófiai etika szigorlat (szociálpszichológia, etikatörténet és etikai rendszerek, metaetika) Kód: EV 0210
11. A keresztény etika problémái I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
A keresztény etika problémái I-II. EV 1311, EV 1419 III. IV. félév 2+3 15 + 0 és 0 + 15 Gyakorlati jegy, Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Dr. Soltész János PhD, teológus Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Az etika oktatásában világítsa meg a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl azon fogalmakat és rendszereket, amelyek a keresztény viselkedés kiindulópontjait jelentik. Segítse elő ezen kérdések megértését minden külső szemlélő számára. Az európai ember kultúrájának egyik alappillére a kereszténység a maga normáival, szemléletmódjával. Állandó vonatkoztatási pont az emberek viselkedésének vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén elengedhetetlennek mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett. 2. A kurzus rövid ismertetése: A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember alaphelyzetét Istennel való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus keresztény szemszögből. 1. A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn, 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye, 6. A szeretet erénye, 7. Nemiség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség, 9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája 3. Zárthelyi és önálló dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom Häring, B., Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8., Boda, L., A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993., Isten országa közöttünk, Bp. 1992., Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993., Emberré lenni, vagy birtokolni?, Bp. 1994., Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982., Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999., Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993., Weber, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001., Speciális erkölcsteológia, Bp. 2001. 6. Tanterem
12. Szakmódszertan I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Szakmódszertan I. EV 1312 III. félév 4 0 + 15 Gyakorlati jegy Szigorlat I. EV 2210 Dr. Obbágy László Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Az etika oktatására készülők megismertetése a katetika alapfogalmaival, a katekézis mibenlétével, a katetikai módszerekkel, valamint a katekézis és az etikaoktatás összefüggéseivel, közös területeivel. 2. A kurzus tartalma: a katetika alapfogalmai, története, a katekéta személye, alapvető katetikai dokumentumok, módszerek, valamint a katekézis és etika összefüggései. A katekézis kiemelt témái: bibliai katekézis és az erkölcsi nevelés kérdései. Valamint a katekézis kommunikációs problémái, katetikai segédanyagok felhasználása az etika oktatásában. 3. Óratervezet készítése (etika órához, önállóan választott bibliai történet alapján). Önálló dolgozat készítése (az etika és a katekézis közös pontjainak valamelyikéből). Beszámolók 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Dobos László: Hittan-felnőtteknek. Egy adnragógiailag megalapozott felnőttkatekézis körvonalai. Lámpás, Abaliget, 1999., Dobos László: Játék a hittanórán. Lámpás, Abaliget, 1995., Fodorné Nagy Sarolta: A ketekézis kommunikációs problémái. Kálvin, Bp. 1998., Luc Aerens: 100 eljárásmód a keresztény csoportmunkához. Prugg Verlag, Eisenstadt, 1998. 6. Tanterem, írásvetítő, TV, viedo.
13. Vallásismeret Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Vallásismeret EV 1313 III. félév 3 15 + 0 Gyak.jegy Szigorlat I. EV 2210 Seszták István, teol.lic.
1. A kurzus célja: Azoknak a vallástudományi alapismereteknek az elsajátítása, ill. ezek szempontjainak a vizsgálata, amelyek lehetővé teszik egy általános vallás-fogalom meghatározását és megértését. A vallások és a vallásosság világának a vizsgálata, a vallásfenomenológia segítségével. A nagy világvallások rövid, összehasonlító rendszerezése. Ezek után korunk vallási helyzetét vizsgáljuk, benne a kereszténység és a "vallások" kapcsolatával. 2. A kurzus rövid ismertetése: A nagyobb témakörök: a) Fogalomtisztázás, b) A nagy világvallások, c) Korunk vallási helyzete. A tantárgy szakirányú jellege leginkább a c) pontban figyelhető meg, ahol szeretnénk kitérni a kereszténység "álláspontjára" a más-vallásokat illetően. 3. A bibliográfiában megadott művek feldolgozása, írásbeli dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Eliade, M., Vallási hiedelmek és eszmék története I-III., Osiris, Bp. 1994-1996., Cupitt, d., Eltűnt istenek nyomában. A vallásosság jövője, Kulturtrade, Bp. 1997., Hunyadi, L., Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig, Lipták Kiadó, Bp. 1998., Leeuw, G. van der, A vallás fenomenológiája, Osiris, Bp. 2001., Lugosi, Á. - Lugosi, Gy., (szerk.) Szekták - új vallási jelenségek, Pannonica, 1998., Otto, R., A szent, Osiris, Bp. 1997., de Rosa, G., Vallások, szekták és a kereszténység, Szent István Társulat, Bp. 1991., Tarnay, B., Vallástörténet - keresztény szemmel, Bencés Kiadó, pannonhalma 1995., Minden vallás egyház? Tájékozódás a mai vallási pluralizmusban. Ökumenikus Tanulmányi központ, Bp. 1996. 6. Tanterem
14. Ökológiai és gazdasági etika I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Ökológiai és gazdasági etika I. EV 1314 III. félév 3 15 + 0 Gyak.jegy Szigorlat I. EV 2210 Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Ismerjék meg a hallgatók a természetfogalom történeti konstrukcióit, az ember– természet viszony társadalomtörténeti tematizációinak reprezentatív formáit, valamint legyenek tájékozottak a környezetvédelem globális és hazai kérdéseiben, ill. tennivalóiban. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első része a természetfogalom történetét dolgozza fel az antikvitástól napjainkig. Elsősorban a görög phüszisz., a középkori natura, a reneszánsz és a kora újkor misztikus természetkonstrukciói jelentik a tananyag gerincét. Az újkortól napjainig haladva a modern matematizált világkép természetfelfogását, a romantika természetkonstrukciója, valamint a technicizált világ és a posztmodern kor természetfelfogása kerül feldolgozásra. A kurzus második, terjedelmileg kisebb részében, az ökológiai etikák (kozmocentrikus, biocentrikus, pathocentrikus, antropocentrikus stb.) érvelési stratégiáinak elemzése jelenti a vezérfonalat. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Lányi András ( szerk.) Természet és szabadság – Ökológiai olvasókönyv. 2000; Lányi András. Együttéléstan. 2000; Kiss Lajos András: Az eltűnt lelkiismeret nyomában. 2001. 6. Tanterem
15. Vallásszociológia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Vallásszociológia EV 2315 III. 3 0 + 15 Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a vallási jelenségek és értékek társadalomtörténeti, ill. szociológiai beágyazottságát, sajátítsák el a nagy világvallások erkölcsi tanrendszereiben megjelenő általános értékeket. Továbbá legyenek képesek párbeszédet kezdeményezni a különböző világnézetű emberek, kultúrák közötti békés együttműködés erősítése érdekében. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első része a vallásszociológia klasszikusainak (Weber, Durkheim) műveiből vett szemelvények segítségével bemutatja a vallásszociológia kérdésfeltevések természetét. A vallási tény magyarázat durkheimi modelljét, ill. a modern kapitalizmus és a protestáns etika összefüggéseinek weberi elméletét. A kurzus második része a vallásszociológia kortárs elméletei közül a Niklas Luhmann, illetve Jürgen Habermas által kidolgozottakat ismerteti. Elsősorban Luhmann posztumusz művének (Die Religion der Gesellschaft) arra a felismerésére épít, miszerint a vallás a modernitás körülményei között immáron nem átfogó rendszerként, hanem egy funkcionális alrendszerként működik. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Weber Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. 1982. Luhann Niklas: Die Religion der Gesellschaft. 2000. Habermas Jürgen: Texte und Kontexte. 1991. 6. Tanterem
16. Fejezetek a magyar etikai történetéből Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Fejezetek a magyar etika történetéből EV 2316 III. félév 3 15 + 0 Kollokvium Etikai rendszerek, metaetika EV 2209 Dr. Jakab András Főiskolai docens
1. A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a magyarországi etikai, morálfilozófiai gondolkodás történetébe, kiemelve egy lehetséges történet néhány meghatározó személyiségét, korszakát. A magyar elméleti-filozófiai gondolkodás igen erős receptív-befogadó jellege mellett az etikai gondolkodás történetében találkozunk markáns gondolkodói egyéniségekkel a modern kori eszmetörténetben. Az ő megismerésük is elengedhetetlen elméleti hagyományaink ismeretéhez, helyes önképünk kialakításához. 2. A kurzus rövid ismertetése: Magyarország beilleszkedése a nyugati-latin keresztény civilizációba a 10.sz-ban kezdődik. A kor jellegzetes elmélettörténeti dokumentumaként vizsgáljuk Szent István Intelmeit. E bevezetés után a kurzus a felvilágosodás eszmekörének és a romantika szellemi világának erkölcsi kérdésfeltevéseit mutatja be Bessenyei és Kölcsey egy-egy művével összefüggésben, majd a kanti morálfilozófia magyarországi megjelenését érintve a 19.sz. néhány etikai szempontból releváns gondolkodójával foglalkozunk, de a hangsúlyt a 20.sz-ra helyezzük Zalai Béla rendszerkísérlete, a fiatal Lukács, a katolikus neoskolasztika, valamint a protestantizmus új etikai tájékozódási pontokat kereső gondolkodásának rekonstrukciójával. A kurzus végén rövid kitekintést nyújtunk a 20.sz-i magyar irodalom néhány etikailag hangsúlyos művére. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Mészáros András: A filozófia Magyarországon a kezdetektől a 19.sz. végig. Pozsony, 2000., A van és a kell világa. Fejezetek a magyar etika történetéből. Bp.-Miskolc, 1990., Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. Bp., 1993., Perecz László: Szép rendbe foglalva: Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből. Bp., 2001., 6. Tanterem
17. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning I. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Személyiségfejlesztés és pedagógiai tréning I. EV 2317 III. félév 2 0 + 10 Gyakorlati jegy Szigorlat I. EV 2210 Dr. Pornói Imre Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanulók lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség kezelésében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít. 2. A kurzus tartalmának lényegét, az általános pedagógiai és pszichológiai alapismeretekre támaszkodva, a következő tartalmi területekben lehet összefoglalni. A) A nevelés és a nevelhetőség problémái az iskolában. B) A csoport helye és szerepe a személyiség fejlesztésében. C) Válságok és feldolgozásuk. D) Fejlesztő tréningek iskolai lehetőségei. 3. Szóbeli: az olvasott szakirodalmak felhasználásával. Írásbeli: szabadon választott téma feldolgozása – megadott szempontok alapján. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Bagdy Emőke-Telekes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. TK, Bp. 1988., Watzlawik-Weakland-Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Bp. 1990., Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában. TK, Bp. 1982., Zsidi Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti TK, Bp. 1997., Adelheid Stein: Válságok és feldolgozásuk a szociálterápiás szerepjáték segítségével, különös tekintettel az élet értelmét, célját érintő krízisekre. 6. Tanterem
18. Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Multikulturalitás és interetnikus kapcsolatok EV 2318 III. félév 3 15 + 0 Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Dr. Láczay Magdolna, kandidátus Tanszékvezető főiskolai tanár, GTTK Kari Főig.
1. A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat a multikulturalitás és az interetnikus kapcsolatok etikai problémáinak vizsgálatába, és képessé tegye őket arra, hogy a feldolgozott témakörök, a megadott irodalom, úti filmek, multimédiás anyagok segítségével a történelem erkölcsi rendszereit, kultúráit, ill. az azonos korban, de térben eltérő kultúrák erkölcsi kérdéseit, eszményeit felismerjék, és alkalmazni tudják pedagógiai munkájuk során. Képessé váljanak a kulturális másság elméleti kezelésére és gyakorlati elfogadására. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus a különböző kultúrák erkölcsi kérdéseinek vizsgálatával indul, majd részletesen elemzi a találkozásokat a különböző kultúrák között (az egy tőről fakadó rendszerek – pl. keresztény, angolszász, stb.; az egyidejűleg működő különböző erkölcsi rendszerek különböző kulturális rendszerekben – pl. keresztény-iszlám valláserkölcsi rendszerek). Az azonos korban ható erkölcsi rendszerek megnyilvánulási színterei alkotják a következő nagy témakört, melyben kitérünk a hagyományőrzés, hitvilág, vallás és egyház azonosságai és különbözőségei, a jog és a hatalom erkölcsi konfliktusainak, ill. az erkölcsi normák és a gazdasági érdekek konfliktusának eltérő megítélés-paradigmáira. Végezetül érintjük az interetnikus jelenségek főbb típusait (népek közötti érintkezés, kölcsönhatás, hasonlóság, átvétel, stb.), valamint az interetnikus hatások jelentőségét egy államon belül – pl. sok nemzetiségű ország migrációs folyamatai, stb., ill. a határmentiség és a globlizáció kérdései. 3. Folklórral, szokásrenddel kapcsolatos egyéni gyűjtés alapján szóbeli beszámoló készítése, írásbeli dolgozat egy megadott témakörből, amely a félévközi munkával együtt teszi lehetővé a hallgatói tevékenység értékelését. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Peter Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. Századvégi Kiadó, 1991., Hankiss Elemér: Az emberi kaland (Egy civilizáció-elmélet vázlata). Bp. Helikon, 1997., Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, Hermann Ottó Múzeum, 1984., Egon Friedell: Az újkori kultúra története. I-IV., Bp. Holnap, 1994., Claude Lévi-Strauss: Faj s történelem I-II. In.: 2000. 1996. január és február. Európa története. Debrecen, Csokonai, 1993., Civilizációk és vallások (szerk.: Benkes M.), Bp. 1994. 6. Tanterem
19. A keresztény etika problémái II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
A keresztény etika problémái I-II. EV 1311, EV 1419 III. IV. félév 2+3 15 + 0 és 0 + 15 Gyakorlati jegy, Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Dr. Soltész János PhD, teológus Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: Az etika oktatásában világítsa meg a filozófiai és vallástörténeti alapokon túl azon fogalmakat és rendszereket, amelyek a keresztény viselkedés kiindulópontjait jelentik. Segítse elő ezen kérdések megértését minden külső szemlélő számára. Az európai ember kultúrájának egyik alappillére a kereszténység a maga normáival, szemléletmódjával. Állandó vonatkoztatási pont az emberek viselkedésének vizsgálatában. Ezért az etika oktatásában részt venni szándékozó pedagógusok jó szándékú tájékozottsága a keresztény etika és erkölcs területén elengedhetetlennek mondható. A kereszténység üzenete minden emberhez szól, így megismerése egyéni haszonnal is jár az oktatás elsősorban közösségi céljai mellett. 2. A kurzus rövid ismertetése: A címben jelzett tantárgy be kívánja mutatni a keresztény ember alaphelyzetét Istennel való kapcsolatában, értelmezi a szabadságot s a cselekvés legfontosabb normáit. Olyan erények is sorra kerülnek, melyek sajátosan vallási tartalmúak, de a gyakorlati életben nélkülözhetetlenek. Végül az emberi élettel kapcsolatos felelősség kerül tárgyalásra, egy sajátos életetika, mely reflektál korunk frekventált témáira, s a modern tudomány lehetőségeire. Ezzel a modern életben való eligazodáshoz nyújt támpontokat katolikus keresztény szemszögből. 1. A keresztény istenképiség, 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn, 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái, 4. A hit erénye, 5. A remény erénye, 6. A szeretet erénye, 7. Nemiség és házasság, 8. A magzati élettel kapcsolatos felelősség, 9. Agresszió és önvédelem, 10. Az eutanázia problémája 3. Zárthelyi és önálló dolgozat 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom Häring, B., Krisztus törvénye I-II. Pannonhalma-Róma, 1997-8., Boda, L., A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993., Isten országa közöttünk, Bp. 1992., Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993., Emberré lenni, vagy birtokolni?, Bp. 1994., Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982., Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999., Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993., Weber, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001., Speciális erkölcsteológia, Bp. 2001. 6. Tanterem
20. Szakmódszertan II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Szakmódszertan II. EV 1420 IV. félév 5+5 0 + 30 Gyak.jegy Szakmódszertan I. EV 1312 Bérczesné dr. Takács Júlia Főiskolai docens
1. A kurzus célja, hogy feldolgozza az etika oktatásának módszertani kérdéseit. Nyújtson segítséget a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök kiválasztásához és alkalmazásához az iskolai oktatásban. Ismertesse meg a tanmenetek, óravázlatok készítésének eljárásait, és adjon tanácsokat a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási segédeszközök kiválasztásához. 2. A kurzus rövid ismertetése: az etika oktatás módszertani megalapozását szolgáló ismeretrendszer átadása, amely hatékony eszközt ad az etikatanár kezébe ahhoz, hogy a tárgy oktatási céljait sikeresen meg tudja valósítani. A kurzus az általános pedagógiai-módszertani tájékozódáson túl igyekszik felhasználni a modern gyermekfilozófia recepciójában rejlő lehetőségeket is. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat van, az OM rendelet szerinti 10 óra gyakorlóiskolai tanítási gyakorlat és a zárótanítás. 5. Irodalom: Békés Vera: A „Gyermekfilozófia” program néhány filozófiai (ismeretelméleti) előfeltevéséről. Gyermekfilozófia Szgy. I. Korona Nova, Bp. 1997., Pólya György: A problémamegoldás iskolája. Tankönyv, Bp. 1967., Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel (részletek) Gyermekfilozófiai Szgy. IV. 6. Tanterem
21. Ökológiai és gazdasági etika II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Ökológiai és gazdasági etika II. EV 1421 IV. félév 3 0 + 15 Kollokvium Ökológiai és gazdasági etika I. EV 1314 Kiss Lajos András Tanszékvezető főiskolai tanár
1. A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg az ember gazdasági tevékenységének antropológiai és pszichológia alapjait, valamint a „homo oeconomicus” és a „homo sociologicus” közismert ellentétéből fakadó etikai dilemmákat. 2. A kurzus rövid ismertetése: A morálgazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez nyúlnak vissza. A kurzus gerincét az újkori angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista irányzat (Bentham, Mill) gazdaságerkölcsi nézeteinek feldolgozása alkotja. A 20. században elsősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelentik a gazdaság etikai nézőpontból történő interpretálásának fő forrásait. A múlt század második felében a globális problémák felerősödésével és az ökológiai válsággal párhuzamosan megrendül a lineáris gazdasági fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. A gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a haszonmaximalizálás alapján történő működtetése napjainkra válságba jutott. A gazdasági etika legújabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre az új helyzetre igyekeznek reflektálni. A kurzus ezen része – néhány hazai szerző (Kindler, Zsolnai) mellett – Fromm, Rawls, Schumacher, Sen és Koslowski nézeteinek interpretálására épül. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom. Mill: A haszonelvűség. 1980; Kindler József – Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban. 1993; Schumacher: A kicsi szép. 1991. 6. Tanterem
22. Személyiségfejlesztő és pedagógiai tréning II. Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Személyiségfejlesztés és pedagógiai tréning II. EV 2422 IV. félév 2 10 + 0 Gyak.jegy Szem.fejl. és ped. tréning I. EV 2317 Dr. Pornói Imre Főiskolai tanár
1. A kurzus célja: segítségnyújtás olyan önálló módszer kidolgozásában, amely alapvetően a tanulók lehetőségeit és képességeit tartja szem előtt, s az ő erősségeikre épít. A személyiség kezelésében mozgósítja az ember öngyógyító erőit, s a tanulók énrészeire épít. 2. A kurzus rövid ismertetése A) A szociálterápiás szerepjátékok. B) Észlelésközpontú/észlelésen alapuló játékok. C) Csoportcentrikus/csoportra irányuló játékok. D) Problémacentrikus /problémára irányuló játékok. Etikai vonatkozású életszituációk megoldási lehetőségei. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Adelheid Stein: A szociálterápiás szerepjáték. Bp. 1998. Kézirat., Ruth-Bang: A célzott beszélgetés Pszichológiai nevelőknek sor. Bp. 1978., Horváth László-Palotay Ferencné: Neveléstan. Bessenyei, Nyíregyháza, 2001., Ehrat-Mattmüller-Frick: A nehezen kezelhető gyerekek (POS). Gondolat, Bp. 1991., Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. TK, Bp. 1986., Kósáné-Münnich Iván: Szocializációs zavarok – beilleszkedési nehézségek. TK, Bp. 1985. 6. Tanterem
23. Romológia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Romológia EV 2423 IV. félév 3 15 + 0 Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Dr. Rozgonyi Ibolya Főiskolai tanár, a történettudomány kandidátusa
1. A kurzus célja: Fejlessze a hallgatók tudományos igényű társadalomismereteit, segítsen a magyarországi társadalmi viszonyok, ezen belül a többségi társadalom és a kisebbségek viszonyának megértésében. Hangsúlyozottan foglalkozzon a roma kisebbség történelmével, kultúrájával, művészeti értékeivel, hagyományaival és népszokásaival. Elemezze a magyar kormányzati rendszer kisebbségpolitikáját és vizsgálja meg a roma társadalom érdekérvényesítési tevékenységét, a roma önszerveződést, a roma politizálási módokat, stílusokat és eszközöket, a romák politikáját. 2. A kurzus rövid ismertetése: A cigányok eredete, élet az őshazában. A cigányok vándorlásának korszakai és irányvonalai. Vándorlási hullámok és letelepedési kísérletek Európában és Magyarországon. A magyarországi cigányjelenlét a XV. századtól az I. világháborúig. A totalitárius rendszerek (fasizmus és kommunizmus) cigánypolitikája. A cigány kisebbség helyzete a rendszerváltás óta Magyarországon. A roma társadalom specifikus politikai szocializációs folyamata, érdekérvényesítő mechanizmusa. Ősi cigány mesterségek és foglalkozások, a továbbélés lehetőségei. Jellegzetes cigány népszokások. A magyarországi cigány zenekultúra főbb jellemzői. Jellegzetes cigánytáncok. Roma képzőművészet a mai Magyarországon. A magyarországi roma irodalom. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Forrai R. Katalin: Romológia-Ciganológia, S. A. Fraser: A cigányok. Osiris, Bp. 1996., Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Debrecen, 1990., Karsai Ervin: A cigányok története, Bp. 1997., Romológiai ismeretek. Oktatási segédanyag. KFRTKF Debrecen, 1998., A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985. Kossuth, Bp. 1986., Romológiai alapismeretek. (Szerk.: Várnagy Elemér) Corvinus, 1999. Iskolakultúra 2000. 12.sz. 6. Az intézményi és a tanszéki könyvtár szakirodalmi bázisa, CD és videoállománya. Esetenként számítógép, tv, és videorecorder.
24. Erkölcsszociológia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Erkölcsszociológia EV 2424 IV. félév 3 0 + 15 Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Dr. Jakab András Főiskolai docens
1. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat egy olyan interdiszciplináris tudásterülettel, amelynek segítségével elmélyíthetik a morálfilozófiai, vallástörténeti és vallásszociológiai ismereteket és a történeti életmód-minták, értékrendek, a társadalom erkölcsi viszonyait megragadni, leírni és értelmezni kívánó erkölcsszociológiai narratívák bemutatásával jártassá váljanak gyakorlati problémák elméletileg releváns tematizálásában, konfliktushelyzetek, életszituációk rekonstruálásában, pedagógiai célú elemzésében. 2. A kurzus rövid ismertetése: A tárgy először a diszciplináris kérdések és kiinduló fogalmi kereteket kívánja tisztázni a durkheimi elmélet alapján. Az „erkölcsi tény” fogalmának megismerését követően a kurzus érinti a premodern társadalmak, elsősorban a középkori társadalom életmódmintáit, majd a kora-modern társadalom polgárságának erkölcsi arculatát, alapvetően Max Weberre támaszkodva. Végül a modernitás klasszikus korszakának erkölcsi viszonyait, értékrendjét vizsgálja a 19-20. sz-ban, különös tekintettel a magyar társadalom erkölcsszociológiai leírására. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése, pedagógiai tereptapasztalatok alapján. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: E. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Bp. 1978. (161-195.o.), M. Ossowska: Erkölcsszociológia. Bp. 1973., W.G. Sumner: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Bp. 1978. (21-121.o., ill. 619-710.o.), N. Elias: A civilizáció folyamata. Bp. 1987. (172-204.o.), A. Gurevics: A középkori ember világképe. Bp. 1974. (185251.o.), M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1982. (27-289.o.), Losonczi Á.: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1976. 6. Tanterem
25. Gyermekfilozófia Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Gyermekfilozófia EV 2425 IV. félév 3 0 + 15 Kollokvium Szigorlat I. EV 2210 Bérczesné dr. Takács Júlia Főiskolai docens
1. A kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és az etikai problémákat „a nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogalmi apparátusával” dolgozza fel. A gyermekfilozófia bevezetésének az elmúlt évtizedekben lejátszódó társadalmi változások adták meg a lehetőségét. Az új társadalmi szerkezet ugyanis nyitott, fejlett logikai készséggel, önálló gondolkodással, vitakultúrával rendelkező toleráns személyiségekre épít. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus kiindulópontként munkájához M. Lipman professzor „Philosophy for Children” /Gyermekfilozófia/ programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai beszélgetéseket. A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók gondoltainak születésénél. A kérdező közösséggé alakult osztályban folytatott beszélgetések fejlesztik a gyerekek probléma-meglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási képességét, segítenek a megértésben és a másokkal való toleráns magatartás elsajátításában. 3. Szóbeli – módszertani feladatmegoldások, esettanulmányok, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Gyermekfilozófiai Szgy. I.-IV. I. Korona Nova, Bp. 1997., G. Havas Katalin: Logikus, Korona, 1994., Szirtes László: Gyermekfilozófia kisiskolásoknak, Korona, Bp. 1998., Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993., Csepeli György: A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Osiris, Bp. 2000., Elias Norbert: A civilizáció folyamata, Gondolat, Bp. 1987. Vonatkozó fejezet, Sallai Éva-Szekszárdi Júlia-Jakab György: Emberi kapcsolatok – Társadalomismeret I., Soros Alapítvány, Bp. 2000., Falus Katalin-Jakab György: Erkölcs és jog – Társadalomismeret II., Soros Alapítvány, Bp. 2000., Lányi András-Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadója, 1999. 6. Tanterem
26. Szigorlat II. Vallástudományi és alkalmazott etikai szigorlat (vallásismeret, vallásszociológia, ökológiai és gazdasági etika). Kód: EV0426
27. Szakdolgozat készítése A szakdolgozat a képzés területének valamely témaköréből választott olyan elméleti megközelítésű, empirikus pedagógiai gyakorlati tapasztalatokat is tartalmazó írásos elemzés, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására, valamint, hogy szakterületen képes további önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, önálló elemzésére.
28. Művészet és etika Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Művészet és etika EV 3228 II. félév 2 15 + 0 Gyak.jegy Kukla Krisztián PhD hallgató Főiskolai adjunktus
1. A művészet és etika viszonyát tárgyaló eszmefuttatásoknak általában két végletesnek nevezhető állásponttal kell szembesülniük témamegjelölésük kapcsán: az egyik pólust az a felfogás jelenti, amely a művészetet autonóm területnek tekinti, azaz tagadja a társadalmi praxishoz fűződő kötelékeit, a másik álláspont pedig a referencialitást hangsúlyozva etikai példák tárházaként közelít a műalkotásokhoz. A kurzus célja az, hogy e két pólus tiszta helyzetét kritizálva ismertesse meg a hallgatókkal az esztétika és az etika szisztematikus és történeti összefüggéseit, műelemzéseken keresztül tematizáljon etikai és esztétikai problémákat. 2. A kurzus rövid ismertetése: A kurzus első részében antik görög tragédiák (Szophoklész: Antigoné, Philoktétész, Odipusz király) elemzésén keresztül próbáljuk megragadni a tragikus hős figuráját mint az autonóm erkölcsi személyiség sajátos, a filozófiai erénytanokban nem szereplő görög változatát, amely gyakran az egymással összeegyeztethetetlen erényfelfogások konfliktusát jeleníti meg. A kurzus második része a tragédia arisztotelészi meghatározásából kiindulva tárgyalja a tragikum kérdését, valamint a gadameri hermeneutikának a művészetről mint az emberi önértelmezésről vallott elképzeléseit. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: A. Macintyre: Az erény nyomában. Budapest 1999. Szophoklész tragédiái, F. Nietzsche: A tragédia születése Budapest 1988, S. Kierkegaard: Vagy-vagy (Az antik tragikum visszfénye a modern tragikumban) Budapest 1994., H.-G. Gadamer: Igazság és módszer (A tragikus példája Arisztotelésznél c. fejezet) Budapest, 1984. 6. Tanterem
29. Médiaetika Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Médiaetika EV 3229 II. félév 2 0 + 15 Gyak.jegy Kukla Krisztián PhD hallgató Főiskolai adjunktus
1. A médiaetika című kurzus a tömegkommunikációs eszközök által kiváltott kulturális átalakulás néhány jellemzőjét felvázolva kíván bevezetést nyújtani a médiával kapcsolatos etikai dilemmák, kérdések körébe. A szemináriumok célja, hogy médiaelméleti szövegeken és ezeket kísérő esettanulmányokon keresztül bejárjuk a média-mezőhöz való kritikai, illetve affirmatív viszonyulás lehetőségeit. A modern médiának az ún. mindennapi életben is alig túlbecsülhető értékközvetítő és értékképző szerepe alkalmat ad a hallgatóknak, hogy etikatörténeti és szisztematikus ismereteiket is „kipróbálják”, aktualizálják a normák és funkciók e konfliktusos terepén. 2. A kurzus sajtótörténeti példákon keresztül tárgyalja a hírérték és a hírgyűjtés etikai szempontjait, az információ és a befolyásolás problémáit. Majd immár jórészt az elektronikus médiumok területének etikai problémáit járjuk körbe: az erőszak, a nemiség kérdéseit, valamint az ún. képi manipulációt. Külön szemináriumi alkalom foglalkozik ezek után a reklámok világával, illetve a médiaetika lehetőségével az internet korszakában 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: Angelusz Róbert: A nyilvános szereplés esélyei In. Jel-Kép 1994/2. Halmai Gábor: A véleményszabadság határai Budapest 1994. Malcolm F. Malette: Handbook for journalists of Central and Eastern Europe, Word Press Freedom Comitee (kézirat). C. Mathews – W. L. Rivers: Médiaetika Budapest 1993. Zsolt Péter: Médiaetika Miskolc, 1998. Terestényi Tamás (szerk) Médiakritika Budapest 1997. Marcel Frydman: Televízió és agresszió Budapest 1999, O. Toscani: Reklám, te mosolygó hulla Budapest 1999. Michael Heim: A virtuális valóság metafizikája (kézirat) 6. Tanterem, televízió és video.
30. Néprajz, magyarságismeret Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Néprajz, magyarságismeret EV 3330 III. félév 2 0 + 15 Gyak.jegy Dr. Nyizsnyánszki Ferenc Főiskolai tanár
1. A 15 órás kurzusnak az a célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a magyar néprajz fő területeinek alapvető fogalmaival, a néprajzi irodalom klasszikus műveivel, kézikönyveivel, s némi gyakorlatot szerezzenek a gyűjtőmunkában is. A megszerzett ismeretanyag alapot teremthet ahhoz, hogy a pedagógus a hagyományos népi műveltség szélesebb körét építhesse be az általános iskolai tananyagba és a tanítási órákon kívüli foglalkozásokba. 2. A kurzus érinti a magyarság néprajzának minden területét (néprajzi csoportok, gazdálkodás, társadalomszervezet, lakás, öltözködés, táplálkozás, folklór). A kisebb egységekre bontott témákat 2 fős csoportok dolgozzák ki és adják elő, s a megbeszélés tanári előadásokkal egészül ki. A szokásos tantermi foglalkozásokat múzeumlátogatás(ok), népmesék dramatizált előadásai egészítik ki. 3. A hallgatók szabadon választott kisebb témából önálló gyűjtésre alapozott dolgozatot készítenek, s ennek eredményéből, az évközi referátumból, valamint a félév végi szóbeli beszámolóból alakul ki a gyakorlati jegy. 4. A tárgynak előírt külső szakmai gyakorlata nincs. 5. A magyarság néprajza I-IV. kötet, Bp. 1934. (Ill. reprint, Balassi Kiadó) Balassa - Ortutay: Magyar néprajz, Bp. 1979. Kósa - Szemerkényi: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Bp., 1973. Néprajzi Lexikon I-V. kötet, Bp. 1977 6. Tanterem
31. Pedagógiai etika Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetésének féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Pedagógiai etika EV 3431 IV. félév 2 0 + 15 Gyak.jegy Dr. Jakab András Főiskolai docens
1. A kor képzési követelményei, a globalizáció, a tömegkommunikáció radikális átalakulása szükségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati felkészültségének hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott célrendszeréhez. A kurzus célja, hogy ehhez a tájékozódáshoz nyújtson segítséget, megismertetve a nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon, a pluralizmus mint pedagógiai paradoxon, a nevelés mint egyezkedés). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és “beavatkozás”). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét. 2. A kurzus rövid ismertetése: A pedagógiai etika kérdésfeltevésének tisztázása után a program érinti a pedagógus etika, a hivatásos nevelőtevékenység etikája legalapvetőbb fogalmait. A modernitás etikai kérdésfeltevéseinek, az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika összefüggéseinek megismertetése után kitér a modern pluralizmus nevelésetikai következményeire is. A nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása és annak Oelkersnél található interpretációja segítségével vizsgáljuk a pluralizmus pedagógiai paradoxonát, a posztmorális szubjektivitás kérdéseit, valamint a nevelés mint egyezkedés komplex folyamatának elméleti és gyakorlati kérdéseit. A gyermeki személyiség önépítésének paradoxona: autonómia és függés képezi a vizsgálódások további körét, majd az igazságosság a kritikai gondolkodás és a „nevelés nem okozhat károkat” elv kérdéseit. Végezetül érinteni kívánjuk a szakmaiság és moralitás öszszefüggésrendszerében a pedagógus etika gyakorlati kérdéseit, ill. az etikai kódex problematikáját a humán szférában. 3. Szóbeli referátum, önálló dolgozat készítése gyakorlati nevelésetikai szituációkról. 4. Külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince K., Bp. 1998., Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberény, 1995., Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 19972., R. Rorty: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett remény. Jelenkor, Pécs, 1999., E. A. Bruch: Multikultúrális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2. sz. 19-26.o., Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. OKI, Keraban K., Bp. 1994. 6. Tanterem
