PATCA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ:10/2000
ELFOGADVA A 16/2001. (IV. 17.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ÉS A 9/2001. (IV. 17.) SZÁMÚ RENDELETTEL
VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT 2001. ÁPRILIS
2
TARTALOMJEGYZÉK PATCA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ:10/2000
1., Településszerkezeti terv és leírás 1.1.Településszerkezeti terv leírás 1.2.Településszerkezeti terv 1.3.Tájrendezési javaslat
M=1:10000 M=1:10000
2., Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek 2.1.Helyi építési szabályzat 2.2.Külterület szabályozási terv 2.3.Belterület szabályozási terv
M=1:10000 M=1: 2000
3., Terviratok -a területi tervtanács szakvéleménye -az érdekelt államigazgatási szervek és közműüzemeltetők nyilatkozatai -a megyei főépítész szakvéleménye -a tervezői válaszok a „Patca településrendezési terve” egyeztetési anyagával kapcsolatos véleményekre, észrevételekre -a területi főépítész szakmai véleménye
3
1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS ELFOGADVA A 16/2001. (IV. 17.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL
4
VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT 2001. JANUÁR
1. ELŐZMÉNYEK Patca község Kaposvártól 15 km-re dél-nyugatra elhelyezkedő zsáktelepülés, a zselici dombvidéken, a Zselici Tájvédelmi Körzet határán. Vasútja nincs, a környező településekkel és a megyeszékhellyel közút köti össze. Patca napjainkban Somogy megye legkisebb lélekszámú települése. 1900-ban 228 fő, 1949-ben 175 fő, 1990-ben 65 fő lakott itt. 1999 végén – a KSH statisztikai évkönyv nyilvántartása szerint – 47 fő a lakónépesség. A település „fénykorában” a mezőgazdálkodás, az erdőművelés és az állattenyésztés volt a meghatározó gazdasági erő. A hanyatlás az 1950-es években kezdődött. Ekkor indult meg – és főként az 1970-es évektől vált jellemzővé – az elnéptelenedés; a fiatalok elvándorlása és az elöregedés. Patca napjainkban – Somogy megye területrendezési terve programjának értékelése szerint – potenciálisan életképes, veszélyeztetett; társadalmi-gazdasági és infrastruktúrális szempontból elmaradott, az országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküliségű település. A településrendezési terv készítése – a jogszabályi előírásokon túl – azért szükséges, mert a település kiemelkedően szép természeti-táji adottságaira és a természetközeli állapotra alapozó idegenforgalmi-turisztikai célú fejlesztési-beruházási szándék fogalmazódott meg a területen. Ez a szándék támogatásra érdemes, hiszen az ilyen jellegű fejlesztés a település „életben tartása” illetve fejlődése szempontjából is fontos. A településrendezési terv készítése során – az adottságok és a fejlesztési igények mellett – a megyei területrendezési terv programjában, valamint az érdekelt államigazgatási szervek előzetes véleményeiben leírtakat vettük figyelembe és tekintettük kiindulási alapnak.
2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 2.1. Jelenlegi területfelhasználás A belterület tagozódása: -lakóterület a belterület nagyobb része. Intézményi funkcióként illetve épületként ma már csak a közösségi házként is szolgáló polgármesteri hivatal és az 1865ben épült református templom működik a faluban. A lakóépületek és a gazdasági épületek jelentős hányada olyan építészeti értéket képvisel, hogy helyi védelmük indokolt. -különleges terület a – hajdan volt – régi temető és a ma működő temető -belterületi kert – beépítetlen terület – a belterület mintegy harmada
5
-közlekedési- és közműterület a 66162 számú bekötőút belterületi szakasza (települési főút). Ennek egy része turistaút is, a Fő utca az országos kék túra nyomvonala. -egyéb terület a Nózsi árok belterületi szakasza A külterület tagozódása: -közlekedési- és közműterület: -a 66140 számú összekötő út (országos mellékút) -a 66162 számú bekötőút egy része (országos mellékút) -a mező- és erdőgazdasági kiszolgáló utak (ezek egy része az országos kék túra nyomvonala) -erdőterület a külterület jelentős hányada. Az erdőterület döntő többsége a Zselici Tájvédelmi Körzet része. -mezőgazdasági- szántó és gyep, legelő, rét, illetve kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú – terület a külterület ugyancsak jelentős része. -egyéb terület a folyóvizek és árkok medre és partja A földhivatali nyilvántartás szerinti területfelhasználást, illetve az attól eltérő tényleges használatot a mellékelt térképek ábrázolják. 2.2. Az idegenforgalmi- turisztikai célú fejlesztési szándékok A település élete és fejlődése szempontjából is meghatározók lehetnek a területen megvalósítani tervezett – alábbi - idegenforgalmi-turisztikai elképzelések: -20 szobás panzió és kiszolgáló létesítményei (konyha, étterem, tárgyalóterem, konditerem, szauna, kisebb medence) -50 férőhelyes turistaház -100 férőhelyes ifjúsági tábor (nyári szálláshely) -100 férőhelyes kemping jellegű nyári szálláshely -15-20 apartmanház -mintafarm a háztátji gazdaság és állatfajták bemutatására -sportépítmények -kilátó -tó -kiszolgáló és szervízutak -szükséges közművek
8
2.3. Tervezett területfelhasználás Patca – a történeti fejlődés során kialakult – mai településszerkezetének meghatározója az, hogy mezőgazdasági jellegű zsáktelepülés, ahol napjainkban is jellemző a természetközeli állapot. Természeti-táji adottságai és helyi építészeti értékei egyaránt alkalmassá teszik arra, hogy a továbbfejlődés szempontjából meghatározó idegenforgalmi-turisztikai célú "fogadóhely” legyen. Ehhez elengedhetetlen a fogadási feltételek javítása illetve biztosítása; ennek részeként : -a települési funkciók „gazdagítása”; a lakóterület-fejlesztés keretében vegyes – lakó és/vagy üdülő - funkció kialakítása -a közlekedési rendszer és a közműinfrastruktúra jelentős fejlesztése -a meglévő természeti-táji adottságok és a helyi építészeti értékek megőrzése -a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztése A település közigazgatási területén a javasolt területfelhasználás az alábbiak szerint jellemezhető: -beépítésre szánt területként -a falusias lakóterület bővítése tervezett oly módon, hogy az új lakóterületeken – a jelenlegi beépítéshez igazodóan és azzal egyezően – 1-2 egységes, egy tömegű, lakó- és/vagy üdülőfunkciót egyaránt kielégítő, oldalhatáron álló „fésűs” beépítésű és szabadonálló beépítésű épületek létesíthetők. Új lakóterület kialakítása a település észak-keleti és dél-nyugati részén tervezett. (A dél-nyugati részen panzió és sportlétesítmények kialakításával.) -különleges területként tervezett a volt temető, a jelenlegi temető és annak nyugati irányú bővítése. -beépítésre nem szánt területként -a belterületi kertterület – be nem építhető területként történő – megtartása tervezett -a közlekedési- és közműterület fejlesztése tervezett új mező- és erdőgazdasági kiszolgáló utak, valamint – a szervízforgalmat is lebonyolító – jelentősebb gyalogos és kerékpárutak kialakításával -az erdőterület arányának növelése és övezeti tagolása – védelmi, gazdasági és turisztikai rendeltetésű erdőkre – tervezett -a mezőgazdasági terület arányának csökkentése és – szántó, illetve gyep, legelő, rét valamint kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág szerinti – övezeti tagolása tervezett. -az egyéb terület – folyó- és állóvizek medre és partja – területének növelése tervezett a tó kialakításával A tervezett területfelhasználás szerint a belterület nagysága növekszik. Ezen kívül a tervezett idegenforgalmi-turisztikai funkciók egy része a turisztikai rendeltetésű erdőben, illetve a mezőgazdasági területen kerül kialakításra.
9
3.TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Patca település az Észak-Zselic kistáj területén helyezkedik el. A kistáj települései változatos szépségű dombsági területen fekszenek. A terület legfőbb üdülési, idegenforgalmi vonzereje a táji szépség és az 1976-ban létrehozott Zselicségi Tájvédelmi Körzet, valamint Szenna térségében a falumúzeum. Az üdülésiidegenforgalmi fellendülés legfőbb akadálya a fogadókészség fejletlensége. 3.1. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves szubatlanti éghajlati jellegű kistáj. Nagyobb része löszös-agyagos lejtőüledékekkel fedett, eróziós-deráziós völgyekkel erősen tagolt élénk felszínű dombvidék. Illir jellegű gyertyános tölgyesek borították, melyek közé a tetőkön bükkös erdők is társultak. A területet mára főleg erdők (Zselici TK) és szántók uralják. A település jól belátható völgyben húzódik, amely vonzó idegenforgalmi hellyé válhat. A táj szerkezetét a meglévő és a tervezett feltáró úthálózat menti fasorok, zöldsávok kellene, hogy tagolják még. 3.2. Vízrajz A település határában kis vízhozamú foglalatlan források találhatók, amelyek vizét az elfolyó csapadékvizekkel együtt gyepes árkok vezetik el. A talajvíz 2—4 m között van, a dombhátak alatt még mélyebben áll. Mennyisége nem számottevő. Kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A nitrátosodás nagymértékű. A rétegvíz kevés, 0,5 l/s.km2 körüli. 3.3. Növényzet Növényföldrajzi szempontból a kistáj a Nyugat-balkáni flóratartomány (Illyricum) Praeillyricum flóravidékének Somogyi flórajárásába (Somogyicum) tartozik. Erdőterületek: Fontosabb potenciális erdőtársulásai közül a bükkösök (Vicio oroboidi-Fagetum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum praeillyricum), az ezüsthársas cseres tölgyesek (Tilio argenteae-Quercetum-cerris), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), valamint a pangóvizes éger-kőrisligetek (Alneto-Fraxinetum pannonicae) emelhetők ki. Patca községhatárban az erdészeti nyilvántartásban összesen 215,5 ha üzemtervezett erdőt tart nyilván. Ezek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Gazdasági Egyéb Védelmi
- Fatermelés - Talajvédelmi - Védett természeti területen lévő erdő
13,6 ha 3,9 ha 5,1 ha 192,9 ha 215,5 ha
Az üzemtervezett erdőkön kívül csak kis foltokban találunk fásodott területeket – a Szennáról bevezető út menti fokozatosan befásodó gyep terület, illetve a buszforduló melletti kis hagyásfás.
10
Az erdőművelésbe vont területeken vegyeskorú, zömmel keménylombos erdők díszlenek. Az átlagos évi folyónövedék mintegy 3,7—4,5 m3/ha. Másodlagos rendeltetésként turisztikai erdővé javasoljuk nyilvánítani a településhez, illetve a tervezett fejlesztéshez közel elhelyezkedő, a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozó alábbi védett rendeltetésű erdőtagokat: 5D a 030/2 hrsz-ú 2Q a 038/1, 2R, S, TI a 034 hrsz-ú területen belül. A turisztikai másodlagos rendeltetést azért javasoljuk, mert az érintett területeken lehetőség lenne turistautakkal, tanösvény kialakításával a helyi táji értékek bemutatására, egyben a település lakóknak és az idelátogatóknak vonzó, közösségi és oktatási programokat is kínáló természeti környezet létrehozására. Mezőgazdasági területek: A mezőgazdasági területhasznosítás a búza (20—35 q/ha), a kukorica (30—40 q/ha) és a silókukorica (150—250 q/ha) termesztésével jellemezhető. A területen jelentős összefüggő szántóterületek húzódnak. Az erdőterületek és a magas talajvizű alacsony fekvésű rétek kivételével a területen szántott, felhagyott ugar csak kis foltokban fordul elő. A szántóterületek a lejtősebb domboldalakat is uralják erózióveszélyt, talajlemosódást idézve elő. A település határában három területrészen található szőlővel művelt területrész. A szőlősök hajdanán összefüggő területet alkothattak, mára már jelentős hányadukon a szőlő hiányzik, a szőlőhegy mozaikossá vált – szőlő-, szántó-, gyepparcellák helyenként présházakkal, szép szelídgesztenyefákkal. A szőlőhegyek - be nem erdősödött - területét összefüggő szőlőterületként javasoljuk kezelni, a széttagolt, szétmozaikosodott szőlő-szántó- gyepparcellák hosszútávon nem alkalmasak a gazdaságos művelésre, a meglévő területhasználat rögzítése a szőlőterületek eltűnését erősítené. Fasorok, zöldsávok: A településre vezető út menti fasort helyi jelentőségű egyedi tájértékké javasoljuk nyilvánítani, mivel a fasor megőrzésre érdemes tájszerkezeti elem. A megőrzés nem a meglévő állapot konzerválását kell jelentse, hanem a fasor hosszú távú fennmaradását biztosító rekonstrukcióját. A tájrendezési javaslaton feltűntettük a tájszerkezeti szempontból fontos telepítendő fasorokat, zöldsávokat – utak és vízfolyások szegélyezéseként. Temetőterület: A település külterületén a jelenlegi temető, valamint a régi temető területe helyezkedik el. A régi temető mára már csak a földhivatali nyilvántartásokban szerepel, területén temetkezésre utaló emlékek nem találhatók, a területet kegyeleti parkká javasoljuk nyilvánítani és fejleszteni. A jelenlegi temető rendezett, kerítetlensége előnyére szolgál. A temetőhöz kapcsolódó ravatalozó nem a temető területén hanem a szomszédos, gyep nyilvántartású területen helyezkedik el, amelyet temetőbővítési területként javasolunk szabályozni. A temetőbővítés területét hagyományos gyümölcsfákkal javasoljuk előfásítani.
11
A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A temető területén urnafal, urnaépítmény nem helyezhető el. Urnát csak a földben kialakított urnasírban lehet elhelyezni. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 70% kell legyen. 3.4. Belterületi közterületek, zöldfelületek A település fekvése, egységes utcaképe jelentős értéket képviselnek. Alapvetően hiányoznak viszont a lakott terület határán és a közterületeken a cserjék, bokrok, a virágfelületek. A belterületi kertek műveltek. A temető területét a településsel fasorral javasoljuk összekötni. A település határán tervezett és a meglévő utak valamint árkok mentén fasor ültetését javasoljuk.
4.KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT 4.1.Talaj- és vízvédelem A területen talajszennyezést okozó tevékenységről nincs tudomásunk A meredek domboldalakon a szántóföldi művelés talajlemosódást okoz, a humuszos termőréteg vastagsága folyamatosan csökken. Az erózióval veszélyeztetett területrészeken a mezőgazdasági területhasználat megváltoztatását irányoztuk elő. A település felszíni vízelvezetése nyílt, gyepes szivárgóárkokkal van megoldva. A területen húzódó árkokba szennyezett víz nem kerül. A 053/2 hrsz-ú területen az egykori szennyvízlerakás megszűnt; a területet rekultiválni kell. A településen szennyvízcsatorna hálózat nincs. Jelenleg az egyedi szennyvíztárolók elszivárgó szennyvizek a talajt és a talajvizet szennyezik A szennyvízcsatorna-hálózat mielőbbi kiépítése fontos feladat. A közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig – új építés esetén – a szennyvizet zárt tárolóban kell elhelyezni. 4.2. Levegőtisztaság-védelem A területen jelentős levegőszennyezést okozó tevékenység nincs. A település teljes területén a Védett I. levegőtisztaságvédelmi kategória határértékei az irányadók. 4.3. Zaj A területen jelentős zajszennyezést okozó üzemi létesítmény, objektum nem található. A település zsákutcás jellege miatt átmenő forgalommal nem terhelt, az alacsony szintű gépjárműforgalom közlekedésből származó zajszennyezése nem jelentős. 4.4.Hulladék A településen a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott. A szilárd kommunális hulladékot a KVG RT hetente egy alkalommal szállítja el a kaposvári hulladéklerakó telepre. A szippantott szennyvizeket a Zselici Táj Termeltető és Értékesítő Szövetkezet szállítja el engedélyezett ürítőhelyre. Az esetleges állati hullákat feldolgozóhelyre kell szállítani.
12
A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján javasoljuk, hogy az önkormányzat készítsen helyi környezetvédelmi programot.
5.KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 5.1.Úthálózat A település jelenleg a 66141 számú – Kaposvár-Szilvásszentmárton összekötő – útról burkolt bekötőúttal elérhető zsáktelepülés. Ez a helyzet a közeljövőben várhatóan nem változik. A terv a szomszédos községek – Szilvásszentmárton, Lipótfa – felé javasolja – mező- és erdőgazdasági kiszolgáló utakon – a kapcsolat javítását. Emellett a közigazgatási területen belül tervez mező- és erdőgazdasági, valamint gyalogos és kerékpárút fejlesztést. A településen áthalad a – turisztikai szempontból jelentős – országos kék túra útvonal. 5.2.Tömegközlekedés A településnek vasúti kapcsolata nincs. A ”tömegközlekedést” a KAPOS VOLÁN RT helyközi autóbuszjáratai biztosítják a megyeszékhely felé. 5.3.Parkolás A településen az OTÉK 42.§-a alapján számított gépjármű-elhelyezési igényeket az alábbiak szerint kell kielégíteni: -a lakóterületen és az idegenforgalmi-turisztikai célú területeken telken belül -a különleges területen telken belül és közterületen együttesen kell biztosítani.
6. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT 6.1.A településen jelenleg a közüzemi vízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a távbeszélő hálózat is kiépített. A csapadékvízelvezetés nyílt árokrendszerrel megoldott. A szennyvízelhelyezés egyedi szikkasztókba történik. 6.2.A településen a közművesítéssel kapcsolatos legfontosabb feladat a közműves szennyvízelvezetés biztosítása, valamint a közművesített ingatlanok arányának jelentős növelése. A beépítésre szánt területeken, valamint az idegenforgalmi-turisztikai területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ezen belül -a közműves szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvizet saját telken – zárt tárolóban – kell átmenetileg tárolni úgy, hogy az környezetszennyezést nem idézhet elő -a nyílt árkos csapadékvízelvezetést lehetőleg gyepes (nem burkolt) vízelvezető árkokkal kell megoldani
13
6.3. Táj– és településképvédelmi szempontból – az idegenforgalmi fejlesztésre is figyelemmel - igen fontos feladat a táv- és hírközlési célú magasépítmények telepítési lehetőségeinek szigorú szabályozása.
7. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A igazgatási területen – a Zselicségi Tájvédelmi Körzet részeként – országos védelem alatt álló természeti érték a 030/1, 030/2, 034, 038/1 és 046 hrsz-ú erdőterület, valamint a 037/1 hrsz-ú útterület. A településen jelenleg helyi védelem alatt álló érték nincs. Helyi védelemre javasolt természeti értékek a 315, 342/2 és 370/1 hrsz-ú ingatlanokon lévő szelídgesztenyefák. Helyi jelentőségű egyedi tájértékké javasoljuk nyílvánítani a településre bevezető út menti fasort azzal, hogy a fasor kiegészítéséről, a meglévő fák ápolásáról gondoskodni kell. 8. ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM A településen országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték nincs. Az igazgatási területen meglévő – helyi védelem alatt álló illetve védelemre javasolt – építészeti értékeket a szabályozási tervek és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazzák. A területen régészeti szempontból jelentős, ismert régészeti lelőhely – a múzeum nyilvántartása szerint – nincs.
14
2.1. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT PAGONY KFT 2001. JANUÁR
15
Patca község Képviselőtestületének 9/2001 (IV. 17.) számú önkormányzati rendelete „Patca helyi építési szabályzatá”-ról
Patca község Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános előírások 1.§. (1) A rendelet hatálya Patca község közigazgatási területére terjed ki. (2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékletét képező szabályozási terveknek megfelelően szabad. (3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei: -a külterületi és a belterületi határvonal -a szabályozási vonalak -a területfelhasználási módok és határok -az övezeti határok és övezeti jelek -az építési övezeti előírások -az építési határvonalak -a védelem alatt álló és a védelemre javasolt természeti és művi értékek -a sajátos jogintézmények -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei -az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
1
Megállapította a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatályos: 2010. október 9-től.
16
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet. (5) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék. (6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek. (7) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő telekstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető. (8)2 Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett turisztikai erdőterületen -az ifjúsági táborra, valamint -a kempingre a konkrét beruházói program függvényében, illetve annak alapján – külön-külön, vagy együttesen – a végállapotra vonatkozó M=1:500 ma-ú helyszínrajzot is tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. (9)-(10)3 (11)4 Ha a terület-előkészítési- és építési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell az illetékes múzeumi igazgatóságot. (12)Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani. (13)5 (14)Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak az 1. sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságok figyelembe vételével szabad.
2
Megállapította a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatályos: 2010. október 9-től. Törölte a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatálytalan: 2010. október 9-től. 4 Megállapította a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatályos: 2010. október 9-től. 5 Törölte a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatálytalan: 2010. október 9-től. 3
17
II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 2.§ (1) A település igazgatási területének a./6 beépítésre szánt területei - építési övezetei: aa/ falusias lakóterület(FL) ab/ különleges terület, ezen belül -temető (KÜ-T) - idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I) ac/ ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) terület (GIP-M) b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei: ba./ közlekedési és közműterület (K) bb./ erdőterület, ezen belül - védelmi (E-V) - gazdasági (E-G) - turisztikai(E-T) bc./ mezőgazdasági terület, ezen belül - szántó (M-SZ) - gyep, legelő, rét (M-GY) - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K) - belterületi kert (M-BK)
bd./ egyéb terület - folyó és állóvizek medre és partja (VT) (2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Falusias lakóterület 3.§. (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza (2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a.,az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet b.,nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények
6
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól
18
(3) A lakóterület építési telkein - egy tömegben – 1-2 egységes,a lakó és/vagy üdülőpihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők. (4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a jellemzően „fésűs” beépítést valamint a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. b.,a beépítési mód – a kialakult állapothoz igazodóan és hasonlóan – oldalhatáron álló és szabadonálló lehet c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz – elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny és „hajlított ház” építhető) d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése elsősorban – a színezetlen égetett agyagcserép színével megegyező árnyalatú - cserép, betoncserép valamint síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni: -az előkert a kialakult helyzethez igazodóan -az O és az O,SZ beépítési módú területen 0-3 m lehet -az SZ beépítési módú területen 0-10 m közötti lehet -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. -a hátsókertet a hátsó építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani (5) A lakóterületen a./ legalább a részleges közművesítettség, és b./ a burkolt út biztosítandó.
19
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. (7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
Különleges terület 4.§7 (1)8 A település területén különleges területek a jelenlegi temető és annak tervezett bővítése, valamint a régi temető (Kü-T), illetve az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I, Kü-I2). (2)A régi temető kegyeleti parkként kezelendő. (3)A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. (4)A temető területén urnafal, urnaépítmény nem helyezhető el. Urnát csak a földben kialakított urnasírban lehet elhelyezni. (5)9 A Kü-I övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, állattartó- és bemutató, valamint sport és szabadidős létesítmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei (takarmánytároló, gépszín, stb.) helyezhetők el. A Kü-I2 övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhelyen kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató (apartmanházak), valamint sport és szabadidős létesítmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (6)10 (711)A különleges területek övezeti előírásait a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
7
Jel
Beépítési mód
Beépítési % maximum
Építménymagasság maximuma
Telekterület minimum
Zölddel való fedettség (%)
Kü-T
SZ
10
4,5
K
50
Kü-I
SZ
25
5,5
3000
50
Kü-I2
SZ
20
5,5
3000
50
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól Megállapította a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatályos: 2010. október 9-től. 9 Megállapította a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatályos: 2010. október 9-től. 10 Törölte a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatálytalan: 2010. október 9-től. 11 Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól 8
20
Az építési övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkció (teniszcsarnok, uszoda, vessző, takarmánytároló, mezőgazdasági gépszín, stb..) indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36.§ (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát a települési főépítész (annak hiányában a megyei főépítész) szakvéleményének kikérésével az engedélyező hatóság állapítja meg. (8)12 A különleges területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 25-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek (teniszcsarnok, istálló, terménytároló, stb.) alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők. (9)A területen legalább a részleges közművesítettség biztosítandó. (10)13 A parkoló-szükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. § (11) bekezdés előírása szerint – helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (11) A különleges területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. Ipari gazdasági terület 4/A. §14 (1) Az ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) területre vonatkozóan az OTÉK 20.§ előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények. (2) Az ipari gazdasági területen a kézműiparral, valamint a mezőgazdasági funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el. (3)15 A területre vonatkozó övezeti előírásokat a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
12
Jel
Beépítési mód
Beéítési % maximum
Gip-M
SZ
30
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól 14 Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól 15 Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól 13
Építménymagasság maximum (m) 4,5
Telekterület minimum (m2) 2000
21
Az építési övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha az t az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel, az OTÉK 36§ (2)-ben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát a települési főépítész (annak hiányában a megyei főépítész) szakvéleményének kikérésével az engedélyező hatóság állapítja meg. (4) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhető. (5) Az ipari gazdasági területe legalább a részleges közművesítettség biztosítandó. (6) A parkoló szükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (7) A területen a zölddel való fedettség, minimum 30% kell legyen. (8) Az ipari gazdasági 8mezőgazdasági üzemi) terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza. Közlekedési és közműterület 5.§ (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével. (2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell. (3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közműés hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közműés hírközlési hálózat elhelyezhető legyen. (4) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák. (5) Az utak mentén fasorok ültetendők; a fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
Erdőterület 6.§. (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a védelmi, a gazdasági és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a turisztikai célú erdőterületen – 5 %-os beépítettséggel – 10
22
ha-nál kisebb területnagyság esetén is elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő építmények. (Építményt elhelyezni 1 ha-nál nagyobb turisztikai erdőterület megléte esetén szabad.) A létesítmények elhelyezéséhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye is szükséges. (2) A természetvédelem alatt álló – Zselicségi Tájvédelmi Körzetbe tartozó – erdőterületek idegenforgalmi-turisztikai célú használatát biztosítani kell.
(3) A gazdasági erdő rendeltetésűnek tervezett területen – a 388/2 hrsz-ú ingatlanon meglévő – helyi építészeti értéket képviselő gazdasági épület megtartandó, szükség esetén felújítható. (4) A turisztikai rendeltetésű erdőben szállásférőhelyek (turistaház, apartmanházak, kemping) és a szükséges kiszolgáló létesítmények, valamint sátorhelyek (ifjúsági tábor) is kialakíthatók. (5) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Mezőgazdasági terület 7.§. (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 4,5 m lehet b./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület -az MK-1 övezeti jelű területen az OTÉK szerint -az M-K2 övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen -M-SZ és M-GY övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el. (2) A mezőgazdasági területen: a./az M-K és az M-BK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2 b./az M-SZ és M-GY övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2 (3) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján. (4) Az egyéb mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan - szabadonállóan - úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy
23
azok a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, és megőrizzék a hagyományos építészeti karaktert. Az épületek tetőfedése elsősorban – a színezetlen égetett agyagcserép színével megegyező árnyalatú - cserép, betoncserép valamint síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. (5) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. (6) A mezőgazdasági területre vonatkozó - lakásépítés feltételeit szabályozó előírásoknak nem megfelelő ingatlanon meglévő lakóház, udvar, gazdasági épület adottságként megtartható. Az ingatlanon lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóház - egy alkalommal - 25 m2 nettó alapterülettel bővíthető. (7) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Egyéb terület 8.§. (1)16 Az egyéb területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok1,2 előírásaira is. (2)A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet. (3)A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik. (4) Az egyéb területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. FEJEZET Közhasználatra szolgáló területek 9.§. (1) A tervezési területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak a közhasználatra szolgáló területek. 16
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól
24
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges. (3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
IV. FEJEZET Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények 10.§. (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében minimum: a./ a közműves villamosenergia-szolgáltatás b./ a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal) c./ a közműves szennyvízelevezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken - zárt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő d./ a nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen. (2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani. (3)17 Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint. (4)18 Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) csak az alábbiak szerint létesíthetők: -a belterületen, beépítésre szánt különleges területeken (Kü-T, Kü-I, KüI2) és a mezőgazdasági szántó (M-SZ) és gyep (M-GY) területen nem -a mezőgazdasági kertterületen (M-K1, M-K2) csak a kilátóval együtt, 17 18
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól
25
kedvező építészeti kialakítással -erdőterületen kedvező építészeti kialakítással építhetők.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények 11.§. (1) A településen a kommunális szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását úgy kell megoldani, hogy a szemetet továbbra is a kaposvári szeméttelepre kell szállítani. (2) A településen a meglévő dögkút felszámolandó. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.
V. FEJEZET Környezetvédelem 12.§. (1)Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./megelőzze a környezetszennyezést c./kizárja a környezetkárosítást (2)A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (3)19 A település területén csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek levegőtisztaság-védelmi szempontból a vonatkozó jogszabály3 előírásait kielégítik. (4)A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
Természet- és tájvédelem 13.§. (1)20 Az igazgatási területen a Zselicségi Tájvédelmi Körzet részét képező ingatlanok országos védelem alatt állnak. 19 20
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól
26
(2)Helyi jelentőségű egyedi tájérték a település bekötőútja menti fasor, melynek fenntartásáról és kiegészítéséről gondoskodni kell. (3)A település védelem alatt nem álló tájképi elemeinek megőrzése is fontos feladat; a táj- és településkép harmonikus összhangjának fenntartása szükséges. Ennek biztosítására az építési engedélyezési eljárások során kiemelt figyelmet kell fordítani.
Műemléki és helyi védelem 14.§. (1) Az igazgatási területen országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték nincs. (2) A településen meglévő - helyi védelem alatt álló illetve védelemre javasolt építészeti értékeket a szabályozási tervek és a 3. sz. melléklet tartalmazzák. (3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
VI. FEJEZET Sajátos jogintézmények 15.§. (1)
21
A belterületen meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.
(2)22
VII. FEJEZET Záró rendelkezések 16.§.
21 22
Módosította a 6/2007.(IV.28.)Önk.sz.r., hatályos 2007.április 28-tól Törölte a 6/2010.(VIII.9.) önk. sz. rendelet; hatálytalan: 2010. október 9-től.
27
(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó. (2)23
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni. (4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Patca község Képviselőtestületének – Patca helyi építési szabályzatáról szóló – 9/1999. (XI.9.) számú önkormányzati rendelete.
Dr Ulrich Károly körjegyző
23
Törölte a 3/2012.(V.14.) Önk. sz. rendelet; hatálytalan: 2012.május 21-től.
Plájás József polgármester
28
1. sz. melléklet
Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások
1./ A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a./ belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen: - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter b./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén: - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estében 3,50 méter - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter - cseresznyefa estében 5,00 méter - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter c./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter - 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter - 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter - fa esetében 8,00 méter 2./ Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).
29
2. számú melléklet Védett és védelemre javasolt természeti értékek 1., Országos védelem alatt álló természeti értékek -a Zselici tájvédelmi Körzet része: -a 030/1, 030/2, 034/1 és 046 hrsz-ú erdőterületek -a 037/1 hrsz-ú út
2., Helyi védelemre javasolt egyedi természeti értékek (a sorszám a tájrendezési munkarész szerinti) átmérő hrsz 1., Castanea sativa 70 cm 315 2., Castanea sativa 70 cm 342/2 3., Castanea sativa 70 cm 370/1
3.sz. melléklet
Védett és védelemre javasolt építészeti értékek 1., Helyi védelem alatt álló építészeti értékek (a 9/1999. (XI. 9.) számú önkormányzati rendelet alapján): 1, Lakóépület Fő utca 4. 2, Lakóépület Fő utca 10 3, Gazdasági épület 4, Lakóépület . Fő utca 11. 5, Lakó és gazdasági ép. Fő utca 12. 6, Lakó és gazdasági ép. Fő utca 25. 7, Lakóépület Fő utca 29. 8, Lakóépület Fő utca 33. 9, Gazdasági épület Fő utca 35. 10, Lakóépület Fő utca 40. 11, Református templom
32 HRSZ 38 HRSZ 40 HRSZ 45 HRSZ 47 HRSZ 5 HRSZ 9 HRSZ 13 HRSZ 15 HRSZ 23/1 HRSZ 18/2 HRSZ
2., Helyi védelemre javasolt építészeti értékek: 12., Présház 13., Présház 14., Présház
371/1 HRSZ 373 HRSZ 388/2 HRSZ
30
3. TERVIRATOK
