2. fejezet. intézményegység. Helyi Pedagógiai Programja július 01

2. fejezet

Kincskereső Általános Művelődési Központ Általános Iskolája intézményegység Helyi Pedagógiai Programja

2010. július 01.

"Tőlünk függ minden, csak akarjuk…. Annyi jó s nemes van bennünk, hogy a jónak mértéke könnyen levonja annak kisded súlyát, ami még hátra van." (Széchenyi)

1

T A R T A L O M AZ INTÉZMÉNY ADATAI BEVEZETŐ A) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek 3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek VI. Szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái VII. Iskolai egészségnevelési program VIII. Iskolai környezeti nevelési program IX. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok X. Alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai befogadására

T A R T A L O M B) HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 1. Tantervek 2. Iskolaotthonos oktatás óraterve az alsó tagozatban 2.1 Iskolaotthonos oktatás 3. A nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás óraterve a felső tagozatban 3.1 Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az évfolyam sikeres befejezéséhez 3.2 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon II. Mindennapos testnevelés III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése VII. Az otthoni (napközi otthonos) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke X. Érvényességi rendelkezések XI. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

2

Mottó : „ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára; hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „ (Szent-Györgyi Albert)

AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az intézményegység neve:

Kincskereső Általános Művelődési Központ Általános Iskolája

2. Az intézményegység székhelye:

8651 Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 96.

3. Az intézményegység alapító szerve:

Balatonszabadi Község Önkormányzat Képviselő- testülete Siójut Község Önkormányzat Képviselő-testülete

4. Az intézményegység alapításának éve:

2010

5. Az intézményegység fenntartó szerve:

Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei

6. Az intézményegység felügyeleti szerve: Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei 7. Az intézményegység működési területe: Balatonszabadi község és Siójut község közigazgatási területe 8. Az intézményegység típusa:

8 évfolyammal működő általános iskola, Kettős funkciójú könyvtár

9. Az intézményegység jogállása:

Szakmailag önálló, munkáltatói jogkörrel rendelkező jogi személy

10. Az intézményegység évfolyamainak száma:

8 évfolyam általános iskola

11. Az intézményegység alaptevékenysége:

3

• • • • • • •

Első évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés és oktatás Iskolaotthonos nevelés és oktatás az első, a második, a harmadik és a negyedik évfolyamon Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján (1993.évi LXXIX. törvény 29.§ a)b.) pontja szerint) Fejlesztő és felzárkóztató oktatás Napközi otthonos foglalkozás Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató, integrációs felkészítése Települési és iskolai könyvtári szolgáltatások (A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 55. §.-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 3.sz. mellékletében foglaltak alapján.)

Az intézményegység kisegítő-, kiegészítő-, és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12. Alapvető szakágazat TEÁOR száma és megnevezése: 852010 alapfokú oktatás 13. Az intézményegység gazdálkodási jogköre:

önálló munkáltatói és önállóan működő költségvetési szerv

14. Költségvetést megállapító szerv:

Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselőtestületei

15. Fenntartó által engedélyezett létszám:

23 fő pedagógus, l fő ÁMK titkár, l fő gazdasági ügyintéző 4 fő technikai dolgozó

16. Az intézményegység vezetőjének kinevezése: A határozott idejű, magasabb vezetői megbízásra pályázat útján kerül sor. A magasabb vezetői megbízás Balatonszabadi- és Siójut Községek Önkormányzat Képviselő-testületeinek kizárólagos jogköre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII.tv.-ben., valamint a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv-ben foglaltak szerint. 17. Az intézményegység képviseletére jogosultak: Az igazgató, valamint az általa – a költségvetési szerv SZMSZ-ben meghatározott módon megbízott dolgozó 18. Hatósági ellenőrzés rendje:

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80. §. (2) bek. alapján.

19. Intézmény statisztikai OM azonosítója: 201412 20. Költségvetési szerv adóigazgatási száma: 15396073-2-14

4

BEVEZETŐ Az iskola rövid története Balatonszabadi közel 3000 fő lakossal rendelkező község. Siófoktól 5 km-re. Az 1930-as években gazdasági és egyéb tekintetben is Siófok szintjén állt. Akkor két iskolája volt, a római katolikus, ill. református tanulók jártak egy-egy iskolaépületbe. Három tanító – két katolikus, egy református – dolgozott a faluban. 1948-ban államosították az iskolát, és a meglévő tantermekből, tanítólakásokból valamint egy községi kocsmából alakítottak ki nyolc tantermet. Közben, 1952-ban Siómaros községet is Balatonszabadihoz csatolták. Siójut község tanulói többnyire a Balatonszabadiban lévő iskolát vették igénybe. Nőtt a tanulók száma és a 300-400 közötti diáksereget 9 helyen tudták tantermekbe ültetni. (Siójuton és Siómaroson működött az 1-4. osztály, 1-1 tanító vezetésével.) A helyiségek közötti legközelebbi távolság 150 méter, a legtávolabbi 4 kilométer volt. Emberpróbáló feladat volt ez tanárnak és diáknak egyaránt. Mégis sok értelmes diák került egyetemre, főiskolára. Az említett évtizedek során egyre inkább Siófok árnyékába kerültünk. Sok mindenre volt pénz, új iskola építésére nem. S aztán végre jött az alkalom! 1990-ben a képviselőtestület határozatával elindult a munka, amihez kellett egy falu szinte mindenről való lemondása, több állami vállalat és magánszemély önzetlen adakozása, és 1991-1992-ig felépült végre Balatonszabadiban az első iskola: Az első lépésben nyolc tanterem; 1992/93-as tanév kezdetére a tornaterem és 2 tanterem a volt községháza helyén; 1996/97-re megépült a teljes komplexum. Az iskola tanulói, szociális környezet Az iskola tanulói Balatonszabadiban lakó gyerekek. Siójutról 50 fő körüli, Siófokról és Ádándról néhány fő iratkozik az intézménybe. Balatonszabadi község a Balaton vonzáskörzetében él, sajátos arculattal. Az itt élő családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi a tanulók összetétele: - nyilvántartott veszélyeztetett 2-3 % körül mozog - hátrányos helyzetű a tanulók kb. 50 %-a, s ennek kb. fele különösen problémás családi körülmények között él Okok: - egyedül nevelő szülő, nevelési hiányosságok, alkoholista családtag; gondozatlanság, felügyelet hiánya; értelmi, érzelmi hiány; a gyermek antiszociális magatartása; túlzott szorongás, rossz anyagi helyzet; egészségügyi szempontból szorongás, egészségügyi szempontból különös gondozást igénylő.

5

Az utóbbi években növekszik a gondozatlanság és a felügyelet hiánya. Az ország nehéz sorsú vidékeihez hasonlítva falunkban jobb ugyan a helyzet a munkanélküliséget illetően, mégis növekszik az egyre rosszabb anyagiak közé kerülő családok száma. Többnyire idénymunka biztosított csak. Az említett okok miatt jelentkező tüneteket észlelünk a tanulók • • • • • • •

külső megjelenésében beszédében mozgásában érdeklődésében társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában foglalkozásokon felnőttekkel való magatartásban.

A tanulók kb. 20 %-a részképesség-zavarokkal, viselkedési, beilleszkedési nehézségekkel küzd. Ezek közül hivatalosan nyilvántartott és gondozott a tanulók 8-9 %. Az iskola a tanulók létszámától függően párhuzamos osztályokat is indít egy-egy évfolyamon. Általában 18 tanulócsoporttal dolgozunk. Személyi feltételek A tanulólétszám változásainak megfelelően, az iskola hagyományainak, értékrendjének kialakításával párhuzamosan alakult a tantestület létszáma és összetétele. Az 1980-as évek személyi változásai után kialakult az iskola stabil tantestülete, mely jelenleg 23 pedagógusból áll. Évtizedek alatt két pályaelhagyónk volt. A pedagógusok végzettsége a törvényi előírásoknak 100%-ban megfelel. Az intézményben két szakmai munkaközösség működik (alsós, felsős). Tárgyi feltételek Az iskola egy impozáns épület: 16 tanterem, tornaterem, könyvtár, öltözők, szertárak és egy gyönyörű aula. A 2003-as évben az iskola épülete és környezete megújult. Viszont az intézmény szinte teljes bútorzata cserére vár. Az oktatást segítő eszközök beszerzése a „Kötelező eszköz- és felszerelés” jegyzékben ütemezettek szerint valósul meg 2008-ig. Bútorzatunk cseréjét és egyéb beruházásokat évente tervezzük. A számítástechnika - terem szűkössége, az étterem távolsága, átlagon aluli állapota nehezíti a minőségi munkát. 2011. áprilisában a TIOP 1.1.1-07-es pályázat keretében 6 db interaktív csomaggal (tábla, projektor, laptop), valamint 4 db tanulói számítógéppel bővült eszközparkunk. A tankonyha helye és felszereltsége csak szükségmegoldás. Csak részlegesen felel meg a játszó- és sportudvar, ugyanis egy része esztétikus park. Ugyancsak gondot okoz a külső használók által igénybevett tornaterem állapota, ha annak folyamatos felújítása, karbantartása nem lesz napirenden. Könyvtárunk állapota, felszereltsége, könyvtáros felkészültsége, könyvállomány, audiovizuális eszközök, számítógép, stb. jól szolgálja a tanulók tanulást segítő munkáját. Megközelíthetősége a Vak Bottyán utca felől, ami akadálymentesített.

6

Hagyományok, kiemelt területek Az iskola helyi adottságai, környezet, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolja az oktatás-nevelés eredményességét is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a felnövő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrányokból adódó problémák az oktatás-nevelés folyamatában oldódnak. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A tanítási időn kívül szervezett programok (felzárkóztatástól a tehetséggondozásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Nívócsoportos oktatás: A 7. 8. osztályban a tanítási órákat is a fenti szempont szerint szervezzük, matematika, magyar tantárgyakból. Szakkörök: • idegen nyelv (angol) • számítástechnika • sport (leánykosárlabda, tömegsport, atlétika, foci) • kézműves szakkör • kreatív színpad, iskolarádió Énekkari foglalkozások teszik lehetővé az ünnepségeken való színvonalas szereplést. Hagyományaink • • • • • • • • • • • • •

Tanévnyitó - tanévzáró ünnepély Ballagás Tanulmányi kirándulások Ünnepek, megemlékezések Anyák napja Mikulás Karácsony Farsang Madarak, fák napja Táborozás (téli-nyári), helyi tábor szervezése Szülők bálja Gyermeknap Az országos és helyi szabályozók által előírt ünnepek

Eredmények Oktatási eredmények: Iskolánkban igen kemény, rendszeres tanulói és pedagógiai munka eredményeként alacsony a bukási arány. Továbbtanulási eredmények: A 8. osztályt elvégzett tanulók közül mindenki továbbtanul. A középiskolában tanulóink többsége helytáll. Az eredménytelenségnek adott esetben személyes okai vannak a tanuló, illetve a vele foglalkozó tanár részéről egyaránt.

7

Tanulmányi és sportverseny eredmények: Részt vesznek tanulóink a helyi, területi, megyei és az országos tanulmányi és sport versenyeken jó eredménnyel. Az eredményekről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. Az iskola kapcsolatai • Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen sor kerül szülői értekezletekre, fogadóórákra, nyílt napokra, az SZKV üléseire. • A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére külön tájékoztatót tart az iskola, melyre meghívja a környékbeli középiskolák igazgatóit, illetve, pályaválasztási felelőseit. • Jó kapcsolatunk van a római katolikus és a református egyház papjaival, akik hitoktatást tartanak tanulóinknak. • Kapcsolatunk az ÁMK intézményegységeivel (óvoda, művelődési ház) szoros, munkatervünkben napi szinten megjelenő. • Jó kapcsolatunk van a községünkben működő gyermekegészségüggyel. • Igyekszünk eredményes munkakapcsolatot tartani községünk civil szervezeteivel. (Civil szervezetek listáját lásd a Kincskereső ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Háza SZMSZ-ében.) • Stagnáló állapotban vannak lakóhelyünkön kívüli kapcsolataink többnyire anyagi okok miatt: a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központtal és a szomszédos iskolákkal való találkozásaink egy-egy eseményre korlátozódnak. • 2006 óta a Siófoki Művészeti Iskola kihelyezett néptánc és zene tagozata működik iskolánkban. • Szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolatot tartunk a PTSZI-vel (Kaposvár), a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. • Szükség szerinti kapcsolatot tartunk a megyei és a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky Egymi siófoki Nevelési Tanácsadójával, valamint a siófoki SIOK Módszertani Központjával. • A fenntartó önkormányzatok és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatok gyűjtése, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben, valamint a közös ünnepek, megemlékezések.

8

A)

NEVELÉSI PROGRAM

I. Pedagógiai alapelvek Küldetésnyilatkozatunk Iskolánk elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Vállaljuk, hogy iskolánk valamennyi dolgozójának bevonásával működtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségére, igényeinek megismerésére és az intézmény működésének önértékelésre épülő minőségirányítási rendszerünket. Célunk, hogy e rendszer segítségével biztosítsuk a nevelés és oktatás megfelelő körülményeit. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy minden gyermek a nevelés által teljes értékű felnőtté váljék. Fontosnak tartjuk a szociális hátrányok enyhítését, és a kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését. Mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy figyelembe vesszük tanulóink életkori sajátosságait, és a helyi környezet (szülők, tanulók, fenntartó, együttműködő intézmények és szervezetek) igényeit és elvárásait. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel szeretnénk megvalósítani.

A Balatonszabadi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Pedagógiai légkör Az iskolában olyan pedagógiai légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Tevékenységeink ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk • a gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe • a tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük (ellenőrizhetően mérhetően) • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Készség, képesség és személyiségfejlesztés

9

Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Tevékenységeink ennek érdekében: • A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújt, az iskola olyan – az emerre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. • Az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. • Elérendő cél, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete. • Törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására • Kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. 3. Részvétel a lakóhely életében Az iskola – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Tevékenységeink ennek érdekében: • • • •

rendszeresen kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a falu érdeklődő lakóival tovább ápolja és bővíti kapcsolatait a faluban működő civil szervezetekkel, a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle falusi rendezvényeken és ilyen megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. A tanuló eszményképe Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • • • • • • • • • •

humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására

10

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait; az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, viselkedése környezettudatos, figyel a környezet megóvására ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kultúrált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, edzett egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése, személye, környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Bizonyos, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehet kialakítani minden egyes, az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi oktató és nevelő munkája arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen végzős korára minél több felsorolt személyiségjeggyel. Tevékenységeink ennek érdekében: • személyes példamutatás • szakkörök, programok szervezése • versenyek biztosítása a megmérettetéshez • direkt és indirekt pedagógiai eszközök használatával a családi nevelés erősítése, szükség esetén korrekciója

II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

11

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értéket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza megviselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, szeretete, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

12

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: l. Szokások kialakítását célzó, beidegződő módszerek

- Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

•

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen,

•

ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

•

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése

13

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatására. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók infokommunikációs nevelése A virtuális világban való eligazodás képességének fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: •

a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

14

• • • • • • •

a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, digitális írástudás elterjesztése- információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje, az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használata, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanuló közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

15

6. A tanulók infokommunikációs nevelése: • A tanulói közösségek virtuális megjelenésének ösztönzése közösségi honlapokon vagy az iskola honlapján, amennyiben a fejlesztések ezt lehetővé teszik • A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal. • Egyéni fejlesztés lehetősége a megfelelő hagyományos és digitális taneszközök helyes megválasztásával • A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái a tanórákon kívül: Az iskola IKTinfrastruktúrájának (számítógép és perifériái, interaktív tábla, mobil digitális eszközök stb.) egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel. • Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Hasznos honlapok ajánlása tanulóknak, szülőknek • A tanulási kudarcnak kitett-tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: Tanulást segítő, otthoni, önálló gyakorlást támogató, az eredményességről azonnali visszajelzést nyújtó, ingyenes szoftverek, internetes források ajánlása.

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, különösen a HH és HHH gyermekek esetében. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodna. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek a) Hagyományőrző tevékenységek •

Kossuth Lajos emlékének ápolása (Kossuth-szobor, Kossuth Művelődési Kör)

•

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, 1849. október 6., 1956. október 23., mikulás, adventi gyertyagyújtás, karácsony, farsang, 1848. március 15., költészet napja, anyák napja, 16

madarak és fák napja, gyermeknap, nemzeti összetartozás napja, (jún.4.) ballagás, tanévzáró b) Diákönkormányzat •

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai DÖK munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló DÖK-i vezetőség irányítja. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c) Iskolaotthon •

Iskolánkban az 1-4 évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik.

d) Napközi otthon •

A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 5-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

e) Diákétkeztetés •

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízóra, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója állapítja meg a térítési díjat.

f) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások •

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

•

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órát/órákat szervezünk.

•

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv, matematika és német tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején – a nevelőtestület dönt.

g) Iskolai sportkör •

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskola és iskolán kívüli sportversenyekre.

h) Tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök

17

•

A tanórán kívüli tevékenységet a Közoktatási Törvény 52. §. Irányelvei és a fenntartóval való egyeztetés során a lehetőségek szerint (figyelembe véve tanulók érdeklődését, érdekeit, a szülői igényt) tanévenként tervezzük. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az intézmény által finanszírozott szakkörök az intézményvezető által engedélyezett tanmenet szerint zajlanak, az igazgató vagy az általa megbízott személy ellenőrzi és értékeli az ott folyó munkát.

i) Versenyek, vetélkedők, bemutatók •

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók részére biztosítják. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, ill. az egyes szaktanárok végzik.

j) Tanulmányi kirándulások •

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egyszer tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k) Erdei iskola – lehetőség szerint •

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás •

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

m) Szabadidős foglalkozások •

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A

18

szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. n) Iskolai könyvtár •

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata •

A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használhassák.

p) Hit- és vallásoktatás •

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • • • • • • • • •

szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon felzárkóztató foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés a nívócsoportos oktatás a nem kötelező, tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

19

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek,

20

- az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Összegezve Mindannyian gyermekvédelmi munkát végzünk: a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáig; amíg a tanulói jogviszony tart: a beiratkozástól a végzősök távozásáig, és a napi iskoláztatás ideje alatt. A gyermek- és ifjúságvédelem feltárja a gyermek fejlődését veszélyeztető, hátráltató okokat, és próbálja ellensúlyozni, megszüntetni – pedagógiai eszközökkel. Addig intézményi a probléma, amíg pedagógiai eszközökkel, módszerekkel megoldható, ha nem – intézkedést kezdeményezünk. Jelzés: Gyermekjóléti Szolgálat Együttműködési területek 1. Szociálpolitika 2. Közművelődés 3. Közegészségügy

- Önkormányzat, Humán Bizottság - közművelődési intézmények - egészségügyi intézménye

A gyermekvédelmi munka tartalmi része és dokumentálása jogilag nem, vagy nehezen szabályozható. Az jelenthet segítséget, hogy a gyermekvédelmi törvény együttműködésre kötelezi a szülőt a nevelési, oktatási intézményekkel. A következő törvényi változásokra kell kiemelten ráfigyelnünk: - Veszélyeztetettség megítélése - Együttműködés - Gyermekek felügyelete - Gyermeki jogok, titoktartás, egyéni és közösségi jogok - A gyermeki jogi képviselő - Jelzés: bántalmazás, súlyos elhanyagolás, veszélyeztető ok fennállása - ha a gyermek önmaga idéz elő súlyos, veszélyeztető magatartást - esetén - Adatszolgáltatási kötelezettség - Teendők a rehabilitációs bizottság elé küldött tanulók ügyében - Enyhe értelmi fogyatékosság esete - Az egyéni foglalkozás, a felügyelet Az iskolai gyermekvédelmi munka dokumentálása • munkanapló • személyi lapok a veszélyeztetettekről • összesítő a hátrányos helyzetű tanulókról • kimutatás a bejáró tanulókról • kimutatás a nyilvántartott tanulókról • jutalmazási és elmarasztalási szempontok • a magatartás és szorgalom értékelése

21

• pedagógus önértékelési lap • óraelemzési szempontok • elérhetőségek a faliújságon A gyermek és ifjúságvédelmi munka főbb területei: a családlátogatás, orvosi vizsgálat, kapcsolattartás a siófoki szakintézményekkel, tanórákon való megfigyelés, a gyermek hiányzása, szorgalma és tanulmányi munkája, a tanórán kívüli tevékenység, ápoltság, felszerelések, prevenció. Komoly etikai dilemmát jelent, hogy meddig, milyen mélységben lehet a családok életébe beavatkozni. Segíteni vagyunk hivatottak és nem ítélkezni, minősíteni vagy kinyilatkoztatni. Minden gondolatot nagyon nyugodtan, őszintén partneri stílusban kell közölni, megvitatni. Az orvosi vizsgálatokon kép alakul ki tanulóink egészségi állapotáról. A gyerekek zöme lúdtalpas, de szűrt ki a védőnő magas vérnyomást, érproblémát, halláskárosodást és látászavart is. A fokozott figyelmet, speciális fejlesztést, oktatást igénylő gyermekeinkkel kapcsolatos problémák egyre árnyaltabbak. Van enyhe fokban értelmileg sérült , központi idegrendszeri betegségben szenvedő, autisztikus tüneteket mutató, elmaradott szociális környezet miatt szociálisan hátrányban levő gyermek, deviáns magatartású tanulónk. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon iskolaotthon felzárkóztató foglalkozások egyéni foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata továbbtanulás irányítása, segítése

7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek • • • • • • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése felzárkóztató órák napközi otthon diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a tankönyv vásárlásához nyújtott segélyek a továbbtanulás irányítása, segítése a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata a szülők, a családok nevelési gondjainak segítés családlátogatások iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélye szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányba kerülő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

22

8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek • • • • • • • • •

szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon felzárkóztató foglalkozások a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

23

Felzárkóztató program a tanulási kudarcnak kitett tanulók és a beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez -

Tanulási stílus megfigyelése Tanulási motiválhatóság megfigyelése Differenciált tanulásszervezés utáni teljesítmény rögzítése

Tanulási kudarc, eredményt elenség Program Feladat okainak lépése feltárása Képességterületenként egyéni fejlettségi szint megállapítása, különös tekintettel: (1-2. évf.) vizuális - auditív figyelem, diszkrimináció, differenciálás, memória testséma, téri orientáció Diagnoszti mozgás zálás = nagymozgás = finommozgás = beszédmotorika szem - kéz, szem - láb koordináció szerialitás/időben, térben alakállandóság

Helyzetele mzés

Fejlesztési terv készítése

Megvalósít ás

Tanulónként, tanulócsoportonként a diagnosztizálás eredményeinek elemző kiértékelése

Közép - és rövidtávú fejlesztési program készítése: -fejlesztendő terület -feladat megjelölésével -módszer -eszköz-szükséglet

Információgyűjtés: -családlátogatás -osztály értekezlet A tanuló munkájának megfigyelése

Megfigyelés Okfeltárás Elemzés

Pedagógus tevékenysége

Módszer

Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, évfolyamonként egységesítése, Intézményi mérőbankban való elhelyezése Szintfelmérés

Mérés Megfigyelés Megbeszélés az érintett szakmai munkaközösségen belül

Feljegyzés, összegző elemzés készítése. Kiemelten: -tehetséggondozás -felzárkóztatás területei Éves fejlesztési program készítése/tanévet átölelő/

Elemzés Rögzítés

Tervezés -dokumentum készítés Ütemezés Tanulói fejlesztés ütemezés havonként Korrekciós eljárás közbeépítése -koncentráltan az aktuális képzési tartalommal

24

Program lépése

Feladat -

Fejlesztő program készítése, megvalósít ás

Nevelési eredmény vizsgá-lat készítése /főleg a beilleszked ési és magatartás zavaros gyermekek fejlesztéséh ez/

-

az egyéni tanulási stílusnak megfelelő megerősítés intermodális megerősítés egyénre jellemző motivációs bázis kiépítése differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés megvalósítása /tanulás párban, csoportban/

A vizsgálat mutatóinak meghatározása: Egyes tanulók vonatkozásában -családi, szociális helyzet -egészségi állapot -mentálhigyénés állapot -erkölcsi tudat, morális gondolkodás -szociális képességek -attitűdök -az értékrend kiforrottsága, tartalma -külső-belső tulajdonságok -konfliktusok Tanulócsoport vonatkozásában -tanulócsoport összetétele -pedagógiai értékelés alapján történő rétegződés -informális kapcsolatrendszer /baráti kapcsolatok, szociális szerepek,

Pedagógus tevékenysége Feladatok lebontása, ütemezése

Hiányzó tanári kompetenciák pótlása Megerősítés, folyamatos pozitív visszacsatolás Elemi tanulási stratégiák alkalmazása Osztályfőnök, terápiás szakemberek team-munkában dolgoznak. A rendelkezésre álló módszertan megismerése, önképzés, hiányzó módszertani kultúra megszerzése. A módszerek kiválasztásánál az életkori tényezők figyelemmel kísérése.

Módszer Differenciálás Kooperáció Továbbképzés -házi belső -külső Beszélgetőkör

Többszempontú szociometria felvétele -tanév elején -tanév végén Játéktevékenység megfigyelése Célzott megfigyelés /Pőczeféle módszer/ Folyamatkövetés -eseménynaplóval Időmérleg-elemzés 9-12-évf-on: fogalmazásvizsgálat -célzott tartalommal Értékvizsgálat Egyéni interjú Fókuszcsoportos interjú

25

tekintély hierarchia/ -nevelési problémák, konfliktushelyzetek

Pedagógiai jellemzés

Mindez a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, az egyéni fejlesztések keretén belül valósul meg. Az éves tervezés elősegítéséhez a következő fejlesztési terv vázat használjuk:

Éves fejlesztési terv Fejlesztendő terület

Cél

Feladat

26

Módszer

Eszköz

VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • • •

az iskola igazgatója évente kétszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésé a diákönkormányzat vezetője hetente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon és folyamatosan

2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten,

•

az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein.

4. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata, a gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyerekek optimális fejlesztésének érdekében. A családokat kapcsolataink erősítésére meglátogatjuk amikor gyermekük 1., 5., osztályos. A családlátogatást az osztályfőnökök kötelezően végzik, de bármely pedagógus csatlakozhat, ha a tanuló tanulmányi eredménye vagy viselkedése ezt indokolttá teszi. b) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-

27

- egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 5. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.

VII. Iskolai egészségnevelési program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • • •

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroljuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások;

28

•

A biológia, egészségtan, természetismeret, testnevelés tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismerete az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: - évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

Összegezve: 1. Személyi higiénia kialakítása Tanulóinktól elvárjuk a tiszta, ápolt megjelenést. Ennek ellenőrzését folyamatosan végezzük, a hiányosságokra tapintatosan felhívjuk figyelmüket, a rászorultakat segítjük. Biológiai és osztályfőnöki órák keretében a helyes köröm, haj, fog és bőr ápolásáról beszélgetünk, tanácsot adunk a problémával küszködőknek. A pattanásos bőr kezelését egy videofilm vetítésével tesszük szemléletesebbé. A megfelelő ruházat kiválasztásáról és annak gondozásáról technika órák keretében tanulunk. Fontos a kényelmes cipő viselete a láb egészsége szempontjából és a benti cipők használata. Minden tanulónk számára megszervezzük és lebonyolítjuk az évenkénti fogorvosi szűrővizsgálatot. A szomatikus fejlődést célzó vizsgálatot a gyermekorvos és a védőnő által kiírt időpontban végezzük. A cukorbetegek egyesületének vezetősége vércukor szintmérést végez szakemberekkel, szülői beleegyezéssel. Tanulóink személyi higiéniája megfelelő. Az intézmény biztosítja a WC-ék rendjét a tisztaságát, de az ellenőrzésbe bevonjuk tanulóinkat is, és szükség esetén szinte naponta beszélünk a helyes használatáról! 2. Az étkezés fontossága az egészség megőrzésében - intézményünkben büfé működik, irányított áruválasztékkal - a tanulók számára megfelelő hely és idő biztosított a kultúrált étkezéshez - az iskolai konyha étrendjének ellenőriztetése (ÁNTSZ, gyerekorvos) - tankonyhai munka során megismerhetik az egészséges táplálkozás követelményeit, korszerű ételkészítési módokat, a konyhai munka során elengedhetetlen higiéniai szabályokat. 3. Mozgás, sport, szabadidő helyes eltöltése Nemcsak a fizikai erőnlétet biztosítja, hanem a lelki egyensúlyt is. Iskolánkban az alábbi lehetőségek biztosítják a gyerekek fejlődését: - tömegsport, atlétika, futball, sportversenyek, néptánc - kirándulások - madarak és fák napi túra, tanulmányi kirándulások, túrák - sítábor (anyagi lehetőségeket figyelembe véve alkalomszerűen) - nyári tábor (anyagi lehetőségeket figyelembe véve alkalomszerűen) - mikulás- buli, farsangi jelmezbál, nyuszi-buli, májusfatánc A széles választék lehetővé teszi, hogy tanulóinknak ne csak a tv és számítógép használata 29

jelentsen kikapcsolódást.

VIII. Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

a környezetismeret, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, technika tantárgyak, valamint az első-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • Az iskola környezetvédelmi tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról évente felmérés készül az alábbiak szerint: a, az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról készült beszámoló b, az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyag- és hulladékgazdálkodás Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történő integrálására a helyi településfejlesztéshez kapcsolódóan. Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai: reál, humán, művészeti tárgyak és testnevelés tanár.

•

a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen, 30

szelektíven gyűjtjük a hulladékot •

a tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

•

tanórán kívüli programok: a gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezetés a természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Föld Napja környezetvédelmi vetélkedő). • különböző akciókban veszünk részt: az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó kiállítást. Évente rendezünk Madarak, fák napját, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.

4. Erőforrások A környezeti nevelési munkáink céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint különböző intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az intézmény bejegyzett környezetvédelmi szervezetekkel keresi a kapcsolatot. 5. Nem anyagi erőforrások 5.1 Az iskolán belüli együttműködés a) Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. b) Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak c) Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési 31

akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. d) Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. e) Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. A takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. 5.2 Iskolán kívüli együttműködés f) Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. g) Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. h) Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatói feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. i) Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 32

j) Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. 6. Anyagi erőforrások 6.1 Saját erőforrások Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. 6.2 Külső erőforrások a) Alapítvány A jövőben is együttműködni kívánunk az iskola alapítványával. Számítunk támogatására. b) Pályázat A környezeti nevelés témában megjelenő pályázatokat is figyelemmel kísérjük. 7. Alapelvek, jövőkép, célok 7.1 Alapelvek, jövőkép •

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom.

•

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

•

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és 33

•

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -

•

életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, médiahasználat; konfliktuskezelés és megoldások keresése; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a tantárgyi képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és marad. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között megvalósítjuk az együttműködést. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban és az erdei iskolánkban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtté.

34

7.2 Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek a) Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap. b) Hagyományok ápolása: - erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása – lehetőség szerint - téli és nyári tábor megszervezése és lebonyolítása – lehetőség szerint - farsang szervezése; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. c) Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon.

8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, - akadályversenyek, kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben, - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió - működtetése, „nemzetközi akciók” stb.; - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; 35

-

szakkörök; iskola zöldítése; „DÖK-nap”; „jeles napok”; projektek moduloktatás az erdei iskolában.

9. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - témahét; - projekt; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés. 10. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vizsgálatokhoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CDkönyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 12. Kommunikáció A környezeti nevelésben –jellegénél, összetettségénél fogva– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. 12.1 Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; 36

- iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. 12.2 Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 13. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embereknek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A munkaközösségeknek tantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten a környezeti nevelés is megvitatásra, értékelésre kerül. 14. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Továbbképzési tervünk összeállításánál kiemelt hangsúlyt kap a kollégák továbbképzése környezeti nevelési témában.

IX. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete l985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik a) az alapvető szükségleteikhez való jog b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c) a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g) a kormány irányelveinek meghatározásában és végrehajtásába való beleszólás joga h) a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat,

37

amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv

38

érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági feladatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben. Általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamin annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

39

Környezettudatos fogyasztás kiegyensúlyozottan, dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépülnek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac) az ezzel kapcsolatos foglalkozások 5. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

40

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvés is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az előadókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (előadói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felmerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE)

X. Alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai befogadására 1. Törvényi szabályozás


Közoktatási Törvény IX. fejezet – Záró rendelkezések 121. §. 16., 28., 29.




2003. CXVI. törvény - Költségvetés - Normatívák 3. sz. melléklet

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

2. Gyógypedagógiai nevelés ° Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók speciális nevelésének alapeszménye olyan befogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli,

41

másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiségállapotához igazodó nevelést-oktatást helyezi előtérbe, ezáltal hozzájárul a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez. ° Az intézmény, mint inkluzív iskola vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását: - a BTM-es és SNI (disz-es) gyermekek esetében gyógypedagógus (Tanulásban akadályozottszakos) foglalkoztatását - a beszédfogyatékosság esetében utazó logopédus biztosítását - a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését-oktatását egyéni fejlesztési terv alapján, speciális tankönyvekkel, segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával a fejlesztő foglalkozásokon. 3. Speciális céljaink ° A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása. ° A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. 4. Kapcsolódó nevelési feladatok ° az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás ° a sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a siófoki Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a siófoki SIOK Speciális Tagozatának gyógypedagógusaival, a siófoki SIOK Módszertani Központjának logopédiai munkaközösségével, a Kaposvári Egyetem CSVM Pedagógiai Továbbképző és Szolgáltató Intézet szakembereivel. °

az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe

° a sérült tanulók megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése teammunkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján °

a fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében - egyéni és mikrocsoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten ° a gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával ° a diagnosztizáló, formatív, szummatív tantárgyi mérések tervezése team-munkában a fent megjelölt intézmények, munkacsoportok szakembereivel

° a tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a fent megjelölt intézmények, munkacsoportok szakembereivel együttműködve ° igény és lehetőség szerint terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül (gyógytestnevelés, logopédiai ellátás, pszichológiai ellátás) 42

° a befogadó osztályok tanulóközösségének, szülői csoportjának felkészítése az inkluzív nevelés sajátosságaira, az előítéletmentes együttgondolkodásra, a másság feltétel nélküli elfogadására. A felkészítő program beépítése az osztályfőnöki órák anyagába

4.1 Szempontjai: -

a szűkebb társadalmi környezet jellemzőinek feltérképezése az adott intézmény jellemzői az osztály előélete aktuális komplex struktúrája, amely az objektív adottságok szerinti összetételből, a pedagógiai értékelés által tükrözött szerkezetből, valamint az informális kapcsolatrendszerből, az osztályon belüli tekintélyhierarchiából és szociális szerepekből tevődik össze

° a befogadó osztályok tanulóközösségeiben szociometria felvétele minden tanév végén (kölcsönösségi, gyakorisági mutatók számolása), saját közösség iránti attitűd mérése, közösségi értékrend vizsgálat

43

T A R T A L O M

B) HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 1. Tantervek 2. Iskolaotthonos oktatás óraterve az alsó tagozatban 2.1 Iskolaotthonos oktatás 3. A nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás óraterve a felső tagozatban 3.1 Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az évfolyam sikeres befejezéséhez 3.2 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon II. Mindennapos testnevelés III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése VII. Az otthoni (napközi otthonos) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke X. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések XI. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

44

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: > HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; > HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; > H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

2004 2005

H2004

HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

2005 2006

H2004

H2004

HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001

2006 2007

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2007 2008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

2008 2009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003

2009 2010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

2010 2011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

2011 2012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

A tantárgyi tanterveket a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete tartalmazza. HK2003 A tantárgyi tanterveket a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet I. számú melléklete tartalmazza. H2004 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

45

2. Iskolaotthonos oktatás óraterve az alsó tagozatban Iskolaotthonos oktatás - H 2004 ( 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv 1 – 4. évfolyam óratervének heti óraszámai)

46

I. félév óraszám

II. félév óraszám

Éves Óraszám

4. évfolyam

Éves Óraszám

Éves Óraszám

II. félév óraszám

I. félév óraszám

Éves Óraszám

KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK: 4 4 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148 4 5 166,5 5 4 166,5 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 2 1 55,5 1 2 55,5 1 1 37 1 1 37 3 3 111 3 3 111 20 20 740 20 20 740 NEM KÖTELEZŐ /VÁLASZTHATÓ/ TANTÁRGY 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 22 22 814 22 22 814

3. évfolyam II. félév óraszám

OSZTÁLYFŐNÖKI TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖT. ÓRÁK ÖSSZ:

2. évfolyam I. félév óraszám

MAGYAR NYELV MAGYAR IRODALOM IDEGEN NYELV / NÉMET – ANGOL MATEMATIKA INFORMATIKA KÖRNYEZETISMERET/TERM.ISM. ÉNEK – ZENE RAJZ TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK ÖSSZ:

II. félév óraszám

TANTÁRGYAK

I. félév óraszám

1. évfolyam

4 4 4 1 1 2 1 3 20

4 4 4 2 1 1 1 3 20

148 148 148 55,5 37 55,5 37 111 740

3 4 3 4 1 2 1 1 1 3 23

3 4 3 4 1 2 1 2 1 3 24

111 148 111 148 37 74 37 55,5 37 111 869,5

1 1 22

1 1 22

37 37 814

1 1 1 1 25 26 átlag: 25,5

37 37 943,5

2.1 Iskolaotthonos oktatás Önálló tanulás Cél: egyéni tanulási tevékenységgel önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazása. Általános fejlesztési követelmények A gyermek: - ismerje és alkalmazza az életkorának megfelelő, tanuláshoz szükséges higiénés szokásokat, - legyen képes igényes, kitartó munkavégzésre, - ismerje és alkalmazza a számára célszerű tanulási technikákat, - legyen képes együttműködésre, - legyen képes önértékelésre és társai munkájának reális értékelésére. Részletes fejlesztési követelmények: - legyen képes feladatait önállóan megjegyezni és felidézni, a megfelelő munkaeszközöket kiválasztani, használni, - legyen képes a tanulást megtervezni, időbeosztást készíteni, - ismerje és alkalmazza a tantárgyak tanulásának számára célszerű sorrendjét, - legyen képes önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexikonját, - legyen képes a tankönyvi anyagegységek célszerű tanulási technikával való elsajátítására, - tartson a tanulás közben szünetet, - legyen képes önellenőrzésre, írásmunkája alaki, helyesírási, tartalmi javítására. Alsó tagozatban a tanulás időtartama évfolyamonként változik. Ez a tény a gyermekek életkori sajátosságaival, szellemi terhelhetőségével és az elsajátítható tananyag mennyiségével függ össze.

Egy tanuló napi önálló tanulási ideje: első osztályban az előkészítéssel együtt második osztályban az előkészítéssel együtt harmadik osztályban az előkészítéssel együtt negyedik osztályban az előkészítéssel együtt

20 – 30 perc 30 – 35 perc 35 – 45 perc 40 – 60 perc

Az iskolaotthonos tanítók feladatai: - otthonos, esztétikus környezet kialakítása, folyamatos megtartása, megtartatása. - az önálló tanulás nyugodt légkörének megteremtése, az önálló tanulás idejének biztosítása. - az önálló tanulásnak biztosítania kell a másnapra való felkészülést. - az önálló tanulás alatt a tanulás technikáját is tanítják a gyerekeknek, gyakoroltatják, ellenőrzik (felszerelés előkészítése, tantárgyak sorrendje, időbeosztás, kiegészítő könyvek, lexikonok használata). Szükség esetén segítenek a tanulóknak. Minden tanulónál elvégzik az írásbeli feladatok mennyiségi ellenőrzését, s néhány tanulónál a minőségi ellenőrzést is. Kivéve azoknál a tanulóknál, akik más elfoglaltságuk miatt nem vettek részt a délutáni tanórán. Szabadidős tevékenységek: - a szabadidős tevékenységeket a nevelő kezdeményezi, vezeti, - a szabadidős tevékenységek csoportköri foglalkozásban is szervezhetők.

47

Minden tevékenységnél fontos az illemszabályok tanítása, gyakoroltatása lehetőleg élő helyzetekben. Iskolaotthonos osztályokban kötelező házi feladat nem adható. Tanulói vagy szülői igényre jelölhetők ki olyan gyakorló feladatok, amelyek elősegíthetik a tanuló felzárkóztatását. Az iskolaotthonban a mindennapos testnevelés a délelőtti testnevelés és sport, a délutáni sportfoglalkozáson, illetve néptánc-foglalkozáson valósul meg. Intézményünkben: - az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az l. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. - az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. - iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-4. évfolyamon: osztályfőnöki órát (heti 1), felzárkóztatást (heti 1) biztosít.

48

3. A nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás óraterve a felső tagozatban 2011 – 2012-es tanévben az 5. 6. 7. 8. évfolyam H2004 tanterv szerinti óraszámok Kötelező tanítási órák tantárgyai

Sz= Szakrendszerű óra Nsz=Nem szakrendszerű óra (6. évfolyam)

5. évfolyam Heti óraszám Sz Nsz

6. évfolyam

Ciklus Éves óraszám óraszám Sz Nsz Sz Nsz

Heti óraszám Sz Nsz

7. évfolyam

Ciklus Éves óraszám óraszám Sz Nsz Sz Nsz

Heti óraszám

Ciklus óraszám Sz

8. évfolyam Éves óraszám Sz

Heti óraszám Sz

Ciklus óraszám Sz

Éves óraszám Sz

Sz MAGYAR NYELV

2

4

74

2

MAGYAR IRODALOM TÁNC-ÉS DR..MODUL TÖRTÉNELEM

2 0,5 2

4 1 4

74 18,5 74

1 0,5 1,5

1

IDEGEN NYELV/NÉMET

3

6

111

2

1

MATEMATIKA

4

8

148

4

8

INFORMATIKA

1

2

37

1

2

TERM. ISMERET

2

4

74

2

2

4

74

2

4

74

2

4

74

2

4

74

2

4

74

2

4

74

3

6

111

3

6

111

148

4

8

148

4

8

148

37

1,5

3

55,5

1

2

37

FIZIKA

2

4

74

2

4

74

BIOLÓGIA

2

4

74

2

4

74

KÉMIA

2

4

74

2

4

74

FÖLDRAJZ

2

4

74

2

4

74

1

2

37

1

2

37

ÉNEK – ZENE RAJZ HONISMERET - MODUL TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS OSZTÁLYFŐNÖKI

4

1

74

2 1 3

2

4

2

4

2

37 18,5 55,5

37

74

37

74

1

2

37

1

2 0,5 1

4 1 2

74 18,5 37

0,5 0,5

2,5

5

92,5

1,5

1

2

37

1

2

37

0,5

1

18,5

EGÉSZSÉGTAN MODUL ETIKA – MODUL

2

37

37

1

2

0,5

1 1

1

3

37

1

2

37

1

2

37

1

18,5 18,5

18,5

1

2

37

1

2

37

2

55,5

37

2,5

5

92,5

2,5

5

92,5

1

2

37

1

2

37

0,5

1

18,5

MÉDIAISM. - MODUL HETI MAXIMUM HETI SZABADONVÁL. MAX. ÉS SZAB.VÁL. ÖSSZ:

22,5 2

45 4

832,5 74

22,5 2

45 4

832,5 74

25 4

50 8

925 148

2525255555

24,5

49

906,5

24,5

49

906,5

29

58

1073

29

49

4

50550555 8

58

925 148

1073

3.1 Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az évfolyam sikeres befejezéséhez

Modul

Integrált tárgy

Évfolyam heti óraszáma

Tánc és dráma

magyar irodalom

5. évf. 0,5 6. évf. 0,5

Hon és népismeret

rajz

5. évf. 0,5 6. évf. 0,5

Egészségtan

biológia

6. évf. 0,5

Mozgókép és médiaismeret

rajz vagy magyar irodalom

8. évf. 0,5

Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén, a tantárggyal azonos súllyal értékeljük. A tantárgyakba integrált modulokban szerzett érdemjegyeket az adott tantárgy átlagába teljes értékűen beszámítjuk.

3.2 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon Törvényi szabályozás: a. A 2008/09-es tanévtől az 5. és 6. évfolyamon a kötelező és nem kötelező órák 25-50%-ában az alapképességek hatékonyabb meglapozása érdekében nem szakrendszerű oktatást kell bevezetni. A bevezetés folyamatosan történik. (Kt. 8. §. (3) d.). A 2010/11-es tanév végéig 20 %-os mérték is elfogadott. (Kt. 128. §. (19)) b. A nem szakszerű oktatás személyi feltételeit a Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg, majd a 128. §. (20) bekezdése a 2012/13. tanév végéig átmeneti szabályozást vezet be. c. A személyi feltételek pedagógus továbbképzéssel kell biztosítani. El kell érni, hogy a 2013. augusztus 31-ig, a személyi feltételek minden tekintetben a törvényi feltételeknek megfelelők legyenek. d. A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. e. Mivel a fejlesztendő alapképességek szintje hosszú távon előre nem határozható meg, a szervezeti és tartalmi területeket is körültekintően, messzemenő rugalmassággal kell kialakítani. Nincs kötött szervezeti keretet, nincs minden évben ismétlődő fejlesztési terület. Minden időszakban a szükségleteknek megfelelően kell kialakítani a körülményeket.

50

Cél: Az alapképességek és kulcskompetenciák fejlesztése, különös tekintettel az olvasás-, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség fejlesztésére. A 2011 – 2012-es tanévben a nem szakrendszerű oktatást kimenő rendszerben csak a 6.évfolyamon folytatjuk 5,5 óra heti óraszámmal. A 2012 – 2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatást a törvény (2010.LXXI.) adta lehetőségekkel élve elhagyjuk. Alapvető szervezeti keretek: Tanulócsoportonként legalább heti 7 óra beállítása, Magyar nyelv és irodalom 2 óra Matematika 2 óra Német nyelv 1 óra A tanulás tanítása – 1 óra Egy változó tartalmú óra, a nem kötelező tanórák terhére A 3-5 pont alatti tevékenységformák tanórákhoz való rendelése évenként és tanulócsoportonként változhat. A képzéshez tarozó szervezeti formákat (differenciálás, csoportbontás, stb.) félévenként kell meghatározni. A képzésben résztvevő pedagógusoknak ismerniük kell az OKM Közoktatási Szakállamtitkárság által kiadott (2007) szervezési és módszertani ajánlásait. (Módszertani ajánlás) Tartalmi keretek: A pontos fejlesztési területeket évenként kell meghatározni, a tanulók fejlesztési szintje alapján (Diagnosztikai mérések eredményeinek felhasználása) Az adott tantárgyhoz egy tanmenet készüljön, amelyben meg kell határozni és jelölni a nem szakrendszerű oktatásra szánt foglalkozásokat. Formai keretek: A nem szakrendszerű oktatásban tanító kollégák az osztálynaplóban a következőképpen írják és jelölik óráikat: Az óraszámokat a tantárgyi tananyagtól függetlenül 1-től kezdve számozzák (37 óra illetve 19 óra / tanév, tematika szerint), és zölddel bekarikázzák. A tanuló fejlődését egyéni diagnosztikus értékelő lapon követjük.

51

II. Mindennapos testnevelés Az 52.§. /10/ bekezdése alapján az 1-4. évfolyamon biztosítani kell a mindennapos testmozgást, amely a helyi tantervben biztosított heti 3 testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgás legalább napi 30 perces foglalkozásból áll, amit 15-15 perces bontásban is meg lehet szervezni. 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az 1. osztályban, ezt követően felmenő rendszerben. A mindennapos testmozgás feltételei, módszerei ° Heti 3 óra testnevelés biztosított az alsó tagozaton. A testnevelés órákat heti 2 x 30 perc játékos sportfoglalkozás egészíti ki. ° A testnevelési órákon felül heti 4 óra sportköri foglalkozást tartunk. (tömegsport, atlétika) ° A napközis csoportokban, a délutáni szabadidőben sportfoglalkozásokat tartanak a napközis nevelők. A foglalkozások ideje legalább 30 perc. Módszereiben az adott évfolyam helyi tantervbe meghatározott módszereire épül, ezen belül főként mozgásos játékokra. ° énekes-táncos, társas népi játékok ° iskolai játékok (futó-fogójétékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok) ° küzdőjátékok ° Az alsó és felső tagozatos gyerekek körében néptánc működik heti 2 órában a siófoki Művészeti Iskola kihelyezett tagozataként. ° A sokirányú mozgásos tevékenységre tekintettel az óraközi szünetekben szervezett mozgásra nem kerül sor, jó idő esetén a tanulók az udvaron töltik az óraközi szüneteket. ° Az alsó tagozaton tanítók a tanórai terheléstől függő gyakorisággal 3-5 perces, mozgásos légző gyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei Az iskola köteles megteremteni a mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését (Kt. 52. §. /9/). ° A testnevelésórák szakszerű megtartásához biztosítottak a személyi-tárgyi feltételek. ° A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. Minden testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelésre kerül sor. ° Minden tanórán van gimnasztika, benne légzőtorna és tartásjavító torna. ° Sportjátékra is jut idő minden foglalkozáson, a tanulók kellő elméleti ismereteket kapnak az életmód – sportágak felnőttkori gyakorlásához, különösen a labdajátékok terén. ° A sportjátékokat kiegészítik a napköziben végzett mozgásos játékok, a helyi hagyományokat közvetítő néptáncok, népi gyermekjátékok.

III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei •

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

52

•

• •

•

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! - Az egyes taneszközök kiválasztásának azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

IV. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. 2010. LXXI. tv. értelmében a tanuló szülői beleegyezés nélkül is évfolyamismétlésre utasítható. 2. Az első évfolyamból második évfolyamba lépés lehetőségét a tanító dönti el. 3. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Az egyes tantárgyak hiányzási arányát a mindenkori törvényi szabályozás szerint vesszük figyelembe. 4. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 5. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 6. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban a szülő kérésére javítóvizsgát tehet. 7. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a készségtárgyakat kivéve osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, • magántanuló volt. A magántanulókra vonatkozó eljárásra külön szabályzatunk van.

53

V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 3l. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • • • •

a szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot; oktatási azonosító számát

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

54

4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4 – 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: • •

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetén egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak lehetőség szerint legalább egyszer kell felelnie szóban: • •

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból havonta, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetén pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: •

Az első évfolyam I. és II. félévében, a második évfolyam I. félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

•

Az első évfolyamon negyedévkor, félévkor, háromnegyedévkor és év végén, valamint a második évfolyamon negyedévkor és félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült nyomtatványokon értékeljük. (tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány, pótlap)

•

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük, kivéve magatartás és szorgalom. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

•

Törvényi módosítás esetén szükséges változtatni az alábbi szövegezést:


KIVÁLÓAN TELJESÍTETT




JÓL TELJESÍTETT




MEGFELELŐEN TELJESÍTETT




FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

55

•

A második évfolyam II. félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük

•

A második évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

•

A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

8. A szöveges értékelés alapelvei •

magatartásból és szorgalomból a tanuló személyiségéről a jellemző attitűdöket figyelembe véve értékelünk osztályzattal is

•

magyar, matematika, környezetismeret: feleletválasztás, illetve nyílt mondatok formájában kiemelve a leglényegesebb területekről kialakított képet

•

készségtárgyaknál a viszonyulást, a hozzáállást vesszük figyelembe, önálló tanulói javaslattételre is van lehetőség

•

alkalmazott metódus: vegyes típusú

•

megjelenítés formája: tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány, pótlap

•

Gyakorisága: 1. évfolyam

- negyedévkor - félévkor - háromegyed évkor - év végén

2. évfolyam

- negyedévkor - félévkor

A törvényi módosításokat alkalmazzuk a bejegyzésekben. A tanév végén a tanuló bizonyítványába: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul minősítő kategória kerül. -

Kiválóan teljesített minősítést kap a tanuló, ha a tantárgyak felénél eggyel több tantárgyból kiválóan teljesített.

-

Jól teljesített minősítést akkor kap a tanuló, ha a tantárgyak fele legalább jól megfelelt.

-

Megfelelően teljesített a tanuló, ha a tantárgyakból nyújtott teljesítménye (magyar, matematika, környezetismeret, idegen nyelv) többségében megfelelő.

56

-

Felzárkóztatásra szorul minősítést akkor kap, ha valamely tantárgyból nem teljesítette a továbbhaladás feltételeként meghatározott tantervi követelményt.

- A minősítés kategóriáit magyar, matematika, környezetismeret tantárgyakból a következőképpen határozzuk meg:

-

Kiválóan teljesített: az a tanuló, aki az év közben írt felméréseket 91 – 100 % között teljesítette

-

Jól teljesített: az a tanuló, aki az év közben írt felméréseket 76 – 90 % között teljesítette

-

Megfelelően teljesített: az a tanuló, aki az év közben írt felméréseket 34 – 75 % között teljesítette

-

Felzárkóztatásra szorul: az a tanuló, aki az év közben írt felméréseket 0 – 33 % között teljesítette

•

a méréseknek tartalmazniuk kell a helyi tantervben megállapított minimum-optimum követelményeket oly módon, hogy a minimum követelményeket megjelenítő feladatok pont száma az összpontszám 45 %-a legyen

•

a minimum követelményeket tartalmazó felméréseket csak diagnosztizálás céljára használjuk

•

ének-zene, technika, rajz, testnevelés tantárgyakból a szöveges értékelésnél meghatározott kategóriák a meghatározóak

•

ha egyéni, kontrollálható versenyeken, pályázatokon eredményesen szerepel, kiváló minősítést kap készség tárgyakból

•

ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával egyéni felzárkóztató foglalkozáson való részvételt biztosítunk

9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles

(5)

jó

(4)

közepes

(3)

elégséges (2) elégtelen

(1)

10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

57

11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 34 51 76 91

- 33 % - 50 % - 75 % - 90 % - 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Megjegyzés: Az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján az iskola által ajánlottól el lehet térni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. 13. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az és végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: •

második- negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika,testnevelés (idegen nyelv, informatika 4. évfolyam)

•

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

•

hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

•

hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

•

nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

58

15. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatokról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba számmal és betűvel is be kell jegyezni. 16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja; a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

59

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 18. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba számmal és betűvel is be kell jegyezni. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, aki: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; 60

- felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a Felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 20. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve tanórán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 21. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret; napközis nevelői dicséret; osztályfőnöki dicséret; igazgatói dicséret; nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) A pedagógusaink által felkészített iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 23. Azt a tanulót, aki 61

-

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

24. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 26. Érdemjegyek megállapítása Jeles (5) • ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, • ismeri, érti, tudja a tananyagot, azt alkalmazni is képes, pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, • saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt, tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni, véleményt mondani. Jó (4) • • • •

a tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés s jelentéktelen hibával teljesíti, apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

Közepes (3) • • • • •

a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni, rövid mondatokat mond (párbeszéd, a tanár és a diák között), de segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát.

62

Elégséges (2) •

• •

a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel készségekkel, jártassággal rendelkezik, egyszavas válaszokat ad (tud valamit) fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló feladatvégzésre (akar, de nem megy)

Elégtelen (1) • •

a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni, a minimumot sem tudja.

Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása során: • • • • • •

figyelembe vesszük a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját, érdemjegyet csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt elégtelen osztályzatot nem adunk. a füzetrendet a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük, a házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk (kivéve gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselőadás, „szorgalmi feladatok”, rendszerező munkák), a kiegészítő anyag elsajátítását szaktanári dicsérettel, tantárgyi dicsérettel honoráljuk, de az emelt óraszámú csoportokban a követelmények részét képezik a kiegészítő anyag bizonyos elemei, a félévi, év végi osztályzatok az évi összteljesítményt értékelik.

Az érdemjegyek, osztályzatok megkülönböztetett módon kerülnek bejegyzésre az osztálynaplóba. - Felmérők, témazárók, feladatlapok - Témaközi felmérések - Szóbeli feleletek - Gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok - Kiselőadások - Félévi, év végi osztályzatok 27. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe: •

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése

•

A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése

•

Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

63

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Formái: Év eleji felmérés

Rövid írásbeli számonkérés

Tartalma: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi

Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya: Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. 15-20 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű, kivéve, ha a tanuló témazáró dolgozatot ír aznap Terjedelme 45 perc, esetenként 2x45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható és összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki kell egészíteni. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak egy héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. (További szabályozások a házirendünk „Tanulók jogai részben találhatók.”) A tanulónak évente tantárgyanként minimum 4 (félévente 2) szóbeli felelettel is rendelkeznie kell, kivéve a készségtárgyakat. 28. Az osztályzatok szerepe • • • •

a félévi és év végi érdemjegyek megállapításánál kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatok eredményének meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek beszámíthatók: attitűdjegyek, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, a tanulók egyéb értékelt teljesítménye.

64

29. Az írásbeli beszámoltatás szabályozása, rendje, formái, gyakorisága a) Diagnosztikus mérés Célja: a tanulók előzetes ismereti szintjének megállapítása, helyzetfelismerés, feladat meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportban. A teljesítményeket pontszámokban, illetve százalékokban kifejezve értékeljük, nem osztályozzuk. Diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor, tanárváltáskor, iskoláztatás szakasz határain, illetve egyéb objektív tényező hatására végzünk az adott célcsoportban. b) Formatív mérés Célja: a tanulási folyamat eredményének követése Formái: írásbeli felelet röpdolgozat témaközi felmérés témazáró dolgozat A teljesítményeket – a tantervi követelményekkel való összehasonlítás alapján – osztályozzuk. A tanulási folyamat által meghatározott időben rendszeresen tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük. c) Szummatív mérés Célja: az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás szakasz határán a tanítási – tanulási folyamat eredményének mérése. Szummatív mérés formái: év végi felmérés szintmérés képességmérés ismeret és tájékozottság mérése A teljesítményeket a törzsanyag követelményeivel (minimum, átlagos, optimum szinthez) összehasonlítva pontokban vagy százalékokban kifejezett értékek szerint értékeljük. Nem osztályozzuk. Megtervezzük az egyén és az adott populáció egészének számára a szükséges korrekciót.

VII. Az otthoni, iskolaotthoni és napközis felkészülés szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: • a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet, •

vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,

•

a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,

65

•

kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat.

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható.

VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM l997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok a testnevelő tanárnál megtalálhatók.

66

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A jogszabályban meghatározott kötelező, minimális taneszköz-jegyzékben foglaltakkal az iskola rendelkezik. Az eszközök karbantartása, pótlása állandó feladat. ALSÓ TAGOZAT: Az egyes tantárgyakhoz tartozó eszközök és felszerelések jegyzékét az alábbi felsorolás tartalmazza: • • • • • •

Három tanteremben interaktív tábla felszerelésekkel együtt (projektor, laptop, hangszórók) Apáczai Kiadótól interaktív tananyagok Termeként 1-1 db CD-s magnó 2 televízió 1 videólejátszó 2 DVD lejátszó 1 írásvetítő

2. Magyar nyelv és irodalom: (tantermekben meglévő mennyiségben) • • • • • •

hívóképek betűkártyák írott kis és nagy ABC tablók: hangtani ismeretek: Szavak alakja, A szó, A mondat nemzeti jelképek Romankovics féle gyakorló füzetek és képek

3. Matematika (tantermenként) • • • • • • •

mértékegység táblázatok számegyenesek (10-es, 100-as beosztású) nincs tablók: Szöveges feladatok megoldása, Műveletek megoldása, megnevezésük Táblai vonalzó és körző készlet Testek //köb dm Mérleg, súlyok Tanulói tükrök

4. Környezetismeret: • • • • •

Az idő - falitábla Iránytű Magyarország domborzati és közigazgatási térképe Szobai hőmérő Kísérleti dobozok

67

FELSŐ TAGOZAT: A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fali tablók: - Hangtan (1 db) - Szófajok (1 db) - A mondatrészek (1 db) - A mondat (1 db) - Himnusz (1 db) - Szózat (1 db) - Tízparancsolat (1 db) Térképek: - Petőfi Sándor életrajzi térkép - Ady Endre életrajzi térkép - Arany János életrajzi térkép - József Attila és Radnóti Miklós életrajzi térkép - A felvilágosodás irodalma Magyarországon - A romantika irodalma Európában Oktatócsomag: - A főnév (1 db) Szótárok, lexikonok (könyvtárban találhatók): - Magyar értelmező kéziszótár - Szinonima szótár - Helyesírási szabályzat és szótár - Életrajzi lexikon - Új magyar irodalmi lexikon Könyv (könyvtárban találhatók):
Ó. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jókai Mór A kőszívű ember fiai
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Magyar regék és mondák
Sző, fon, nem takács
Népmesegyűjtemények
Petőfi, Ady, József Atilla, Radnóti verseskötetei
Karinthy: Tanár úr kérem
Mikszáth: Jó palócok Hanganyagok, videokazetták (könyvtárban találhatók): -

Röhög az egész osztály (összeállítás Karinthy írásaiból) A Dunánál (József Attila versei) Petőfi percei Arany János: A walesi bárdok 68

-

Átváltozások (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig) Sütő András: Nem felfelé török uram Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Liliomfi János vitéz Egri csillagok A Pál utcai fiúk Légy jó mindhalálig A tanú Móricz Zsigmond élete Mikszáth Kálmán prózája A két Lotti Az aranyember (Jókai Mór) Szent Péter esernyője CD-ROM Verstár’98 Petőfi Sándor összes költeménye Ady Endre összes költeménye József Atilla összes költeménye Mikszáth Kálmán összes művei Magyar életrajzi lexikon Irodalmi kincsestár Petőfi Sándor; Ady Endre; Balassi Bálint; Vörösmarty Mihály; Irodalmi kincsestár II. Arany János; József Attila; Csokonai Vitéz Mihály; Babits Mihály

A történelem tanítását segítő eszközök és felszerelések: -

-

Kontúrtérképek Összefoglaló táblák:  Ókori görögök  Ókori kelet államai  Művelődés a feudális Európában  Újkor hajnalán  Magyarország népi demokratikus fejlődése 1944-52  Ókori Róma  II. világháború és Magyarország felszabadulása  Mindennapi élet a feudális Európában  Gazdaság az ellenforradalmi rendszerben  Forradalomról forradalomra  Társadalom és politika az ellenforradalmi rendszerben.  NOSZF  Ősközösségi társadalom  Harc a fasizmus ellen  A feudális állam kialakulása Magyarországban  A kapitalizmus kibontakozása Nyugat-Európában  Reformkor hazánkban  Feudalizmus hanyatlása Magyarországon  Imperializmus kora  Polgári forradalmak kora  Nemzetközi és magyar munkásmozgalmak  Polgári forradalom és szabadságharc 1848-49 Térképek: 69

                              

Emberiség az őskorban Ókori kelet Római Birodalom gazdasága és kultúrája Hellász Honfoglalás Római Birodalom Magyarország a korai feudalizmus idején Feudalizmus Magyarországon a XII-XV. században Feudalizmus Magyarországban a XV. században Magyarország a XVIII. században Magyarország kultúrája 1301-1526 Forradalom és szabadságharc 1848-49 Tanácsköztársaság honvédő harcai Európa a II. világháború idején Hazánk a II. világháború idején A Föld népei XIV-XV. sz. A Föld népei XVI-XVIII. sz. Felfedezések XV-XVIII. sz. Gyarmati rendszer felbomlása OMM 1914 OMM gazdasága és kultúrája Polgárháború a Szovjetunióban Európa a XVI. században Európa a XIII. század közepén Európa aXVIII. században Európa 1815-1849. Európa a XVIII. század végén Európa Nagy Károly korában Európa a XIX. század végén Európa s II. világháború idején Európa a II. világháború után

Történelem tanítását segítő eszközök: - Interaktív tábla és tananyag - Falra épített térképtartó - CD-s magnó

Matematika tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:
Szerkesztésekhez: táblai körzők, vonalzók, szögmérők
Mértanhoz: mérőhengerek, 1 dm3-es kocka, testek (kocka, tégla, hasábok, hengerek, gúlák, kúpok) méterrúd
Falitablók: felszínek-térfogatok, kerületek-területek
Írásvetítő
Interaktív tananyag - Mértan Kémia tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:
Üvegeszközök: kémcsövek, óraüvegek, lombikok (Erlenmeuer-, hasas-, gömb-), pipetta, borszeszégő, gázfelfogó henger, tölcsér főzőpohár.
Faeszközök: kémcsőállvány, kémcsőfogó, tálca, gyújtópálca, gyufa.

70


Műanyag eszközök: vegyszeres kanál, kísérletező tálca, mérőhengerek, bemutató modellek (pálcika-, mágneses-, kalotta-)
Fémeszközök: Vasháromláb, lombikállvány, égetőkanál, fémfogó, kettősdió, lombikkarika, szűrőkarika, fémcsipesz, saválló kanál, fémlap, alumíniumlap, mérleg.
Kerámia eszközök: égető tégely, kerámiatartó (2ml-es), borszeszégőfej, tűzálló alátét.
Nagy fali periódusos rendszer
Bemutató táblák a műanyagokról
Táblázatok: vasgyártás, kőolaj párlatai, alumínium gyártása
Írásvetítő
Videokazetták: Kémia II. III.
Interaktív tananyag – Kémia III.
A vegyszerek külön szekrényben, külön jegyzékben Fizika tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:
Hőtan: hőmérők, borszeszégő, mérőpohár, mérőhenger, főzőpohár
Karos mérleg
Mágnes, iránytű
Elektromosság: ampermérő,(voltmérő), elektrovaria, elektromos csengő, változtatható ellenállás
Folyadékok: üvegcsövek, közlekedőedények, archimédeszi hengerpár
Nanométer
Emelőmodell (kétkarú)
Lejtő
Csiga, csigasor
Könnyen mozgó kiskocsi
Fénytan: tükrök, lencsék, prizmák, planparalell lemez
Videokazetták (3 db)
Fizikai mennyiségek táblázata
Interaktív tananyag - Optika Német tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:








Térkép: Die Zeit Német matrica szótár Német kártya Nyelvtani táblázatok Német tanári kincsestár Német nyelvű kazetta, kazettás magnó CD-s magnó

Természetismeret és biológia tantárgyakat segítő taneszközök és felszerelések:
Applikációs képsorozat: Biológia 6. o.
Fali táblaképek: Hazai halaink; Ehető és mérges gombák; Rendszertani táblázatok
Csontpreparátumok: Ember-, sertés-, juhkoponya; Béka-, hal-, hüllő-, emlős-, madár-, emberi csontváz; Csöves csont metszete
Műanyag modellek: Tölgyfa virága; fogtípusok; lábtípusok; lomblevél; szárgyökér keresztmetszete; emberi bőr; fül-szem modell; emberi torzó; embrió fejlődése; növényi és állati sejt; gombák
Üveges preparátumok: vízisikló; pióca; galamb; májmétely; denevér, csirke fejlődése
Nagyítók
Iránytűk F 71







Határozók Kőzetgyűjtemény CD: Legféltettebb természeti értékeink; Brehm; Állatok világa Videofilmek: A sejt; Ember születik; Fotoszintézis; Vérkeringés; A bőr; A rovarbeporzás; Prés alatt a talaj; A tengerpart ökológiája; A rovarok fejlődése; Drog és neuronok; A stressz; Cetek, delfinek; Emberi szem és agy; Hormonok; Házunk körül élő állatok; Kis növényismeret; Erdő mélyén; Vadvirágos réten; Vizek mentén; Vadon nőtt növények; A vörösbegy; A fehér gólya; A ponty; A róka; Az afrikai elefánt; Négy évszak a kaszálón; A talaj, mint élőhely, A barnamedve, Tarantula; Töreki-tavak; A tajga; Alpokalja; Kisalföld, Dunántúli dombság, Dunántúli középhegység; Trópusi erdők Amazóniában; Helyes szájápolás, fogmosás; Pattanásos bőr, Őszintén a felnőtté válásról, Narancsmadár; Emlékül Évának; AIDS-teszt
Episzkóp A földrajz tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:
Térképek: A föld felszíne; Európa domborzata; Afrika; Amerika; Ausztrália; Ázsia; Észak-Európa; Nyugat-Európa; Dél-Európa; Közép Európa; Németország; Oroszország; Mongólia; Magyarország domborzata; Budapest; Somogy-megye; Kárpát-medence; Balaton
Diasorozat: Európa-Szovjetunió; Amerika; Afrika; Ausztrália, Óceánia; Ázsia
Diaképek az általános iskolai földrajzhoz: Vulkánosság; Folyóvizek; Gleccserek; Karsztosodás; Tengerpartok; Löszön kialakult formák; Emberi tevékenységekkel kapcsolatos formák; Magyarország; Csillagászat
Videokazetta: Viktória-vízesés; Kilimandzsáró; Galápagos-szigetek; Nagykorallzátony; Japán; India
Interaktív tábla és tananyag
CD-s magnó
DVD filmek A rajz tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések:
Diasorozat: Műalkotás elemzés 5-6-7-8. o.; Kiegészítő diapozitív 5-6-7-8. o.
Videokazetta: Az ókori világ varázslatos művei; II. Ramszesz temploma; Stonehenge; Királyok völgye; Akropolisz; Szt. Péter bazilika; Kölni dóm; Michelangelo
DVD filmek Honismeret tantárgyat segítő taneszközök, felszerelések:
Magyar népművészet diasorozat: Települések; Lakóházak; Edények; Bútorok; Szőttesek, hímzések; Viseltek; Szokások Az ének-zene órán használt taneszközök és felszerelések: - Philips FW 335 musik center – 2 kazettás, CD lejátszós, távirányítós - Műsoros CD lemezek - Műsoros kazetták - CASIO szintetizátor (4 oktávos) - Ritmushangszerek: Csörgődob; xilofon; triangulum; cintányér - Szolmizációs létra - Himnusz kottája szemléltető falitáblán - Szózat kottája szemléltető falitáblán - Zeneszerzők arcképei szemléltető faliképen - Daloskönyvekhez tartozó CD lemezek évfolyamonként 72

-

-

Kulcs a muzsikához tartós könyvcsalád tagjai közül:
Kulcs a muzsikához c. tankönyv (30db)
Énektár 2. tankönyv
Kultúrák kulcsai munkalexikon
Kultúrák kulcsai leporelló
CD-sor a tankönyvhöz (14 db)
Kronológiai táblasor (8 db)
Nótafa 1. CD lemez
Nótafa 2. CD lemez Videofilmek: Kodály: Háry János; Híres operaáriák

Számítástechnika tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések: -

HP Color Lase Jet 2600 nyomtató Canon LBP 2900 nyomtató Canon S 330 nyomtató HP Laser Jet 2300 nyomtató AMD Athlon PC IBM PC HP (AMD Sempron) PC PC (lelevon) GABA PC PC (AMD duron) Szvitcs

73

A technika tantárgyat segítő taneszközök és felszerelések a tankonyhán: -

Varrógép Gáztűzhely Mikro Goffry sütő Mosogató szekrény (alsó) Konyhaszekrény (alsó) Konyhaszekrény (fali) Asztal (nagy) Asztal (4 személyes) Szék (kárpitos) Teafőző (elektromos) Gyúrótábla Sodrófa Húsvágó deszka Kenyérszeletelő deszka Fakanál Műanyag kád Műanyag kenyeres kosár Műanyag szalvéta tartó Műanyag tésztaszűrő Műanyag mérőpohár Műanyag kancsó Műanyag tál Műanyag kelesztő tál Műanyag nagy tálca Műanyag csepegtető tálca Műanyag kistálca Szemetes Felmosó Tojás szeletelő Kenyérszeletelő gép Gépi habverő Mérleg (konyhai) Káposzta reszelő Tésztaszaggató Takaró készlet (10 db-os, fali) Kenyérszeletelő kés (nagy) Hússzedő - fordító Hámozó kés

-

74

Merőkanál (fém) Evőkanál (fém) Villa (fém) Villa (fa nyelű) Kés (fém) Kés (fa nyelű) Teáskanál (alumínium) Teáskanál (fa nyelű) Tányér (lapos) Tányér (mély) Tányér (kicsi) Tányér, (lapos, sima fehér) Tál (leveses) Tál (pecsenyés) Fazék + fedő Lábas Serpenyő Fedő Palacsintasütő Üvegkancsó Ivópohár Pudingos pohár Gyümölcsös tál Kompótos tálkák Színes teáscsésze Tésztás tál (gyermei) Tésztás tányér (gyermei) Nokedli szaggató Porcelán tálka Leveses csésze Tepsi (zománcos) Tepsi (fém) Fém tálca (négyszög) Üveg kehely Műanyagtölcsér Terítő (viaszos) Varrógép – asztal Varrós – szekrény

A testnevelés tantárgyat segítő eszközök és felszerelések:
Floorball készlet és labdák
Tornászgyűrű és gyűrűfelhúzó kötél
Medicinlabdák
Mászókötelek
Streerball szett
Kézilabdaháló
Tányérbója
Labdafogó háló
Kúpbója
Tornaszőnyegek
Tornakarika
Filcszőnyeg
Ugrálókötél
Labdatartó háló és hálófogó állvány
Gumikötél és gumiexpander
Mérőszalag
Gumilabda
Rajtgépek
Tollasütő labdával
Dobbantó
Tollaslabda háló
Röplabdaháló
Kislabda
Kompresszor
Kézilabda és szivacslézilabda
Tornabotok
Kosárlabda
Stopperóra, síp
Focilabda
Ásó, gereblye, seprű, lapát,
Teremlabda - szivacslabda kalapács
Röplabda
Mentőláda
Váltóbot
Digitális mérleg, magasságmérő,
Kézi súlyzó hajlékonyságmérő, egyensúlymérő
Súlygolyók fatalp
Hosszú szivacs
Súlypontemelkedő mérő,
Focikapu az udvaron húzódzkodó fém
Teremfocikapu
Szöges futócipők, pólók, mezek,
Bordásfalak sportnadrágok, kapuskesztyű
Kosárpalánk
Trambulin 120 cm-es
Kézilabda kapuk az udvaron
Teremhokiütő
Magasugróállvány fa és fém
Taposógép
Magasugró léc
Eredményjelző
Piros műanyag rúd
Teremgerely
Ugrózsámoly
Ping-pong asztal, háló tartóval és
Ugrószekrény ütők, labdák
Ugródeszka
Kiegészítő tornakészlet (KMÁ)
Tornagerenda
Videókazetták
Tornapadok

X. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

1. Pedagógiai program történetisége és érvényességi ideje 1.1 Az iskola 2004. szeptember l. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

75

pedagógiai program alapján. 1.2 A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember l. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 1.3 Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember l. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 1.4 Jelen pedagógiai programot 2010. augusztus 1-jén módosítottuk az intézmény átszervezése miatt. Érvényességi ideje változatlan, azaz 2012. 08.31-ig érvényes.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1 A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközössége (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.2 A nevelőtestület felkéri a szülői munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban eírtak megvalósulását a 2010/2011-es tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai program módosítása 3.1 A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközössége; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.

3.2 A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség diák-önkormányzati képviselői útján a szülői munkaközösségnek javasolhatják. 3.3 A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.4 A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1 Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 4.2 A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; 76

-

az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobáiban; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél.

X. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

1. Pedagógiai program történetisége és érvényességi ideje 1.1 Az iskola 2004. szeptember l. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 1.2 A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember l. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 1.3 Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember l. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 1.4.Jelen pedagógiai programot 2010. augusztus 1-jén módosítottuk az intézmény átszervezése miatt. Érvényességi ideje 2012. 08.31-ig érvényes. 1.5. Jelen pedagógiai programot szakértői javaslatra 2011.06.10-én módosítottuk. Érvényessége 2015.08.31-re módosul.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1 A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközössége (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.2 A nevelőtestület a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2010/2011-es tanév lezárását követően átfogóan elemzi. Az elemzés az átdolgozást megelőzően megtörtént. Következő elemzés várható időpontja 2015. 08.31.

3. A pedagógiai program módosítása 3.1 A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközössége;

77

- a szülők közössége; - az iskola fenntartója.

3.2 A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.3 A programot a DÖK, a szülők közösségének választmánya, az iskolaszék véleményezésével lehet elfogadni. 3.4 A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1 Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 4.2 A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobáiban; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél.

Érvényességi rendelkezések A Kincskereső ÁMK Általános Isklájának helyi pedagógiai programjának érvényességi ideje:

2011. július 1-jétől visszavonásig A helyi pedagógiai és művelődési program felülvizsgálatának és módosításának kötelező és lehetséges indokai:  Jogszabályváltozás  Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről, vagy módosításáról dönt  Ha az intézmény szerkezetében szervezeti változás történik  Fenntartói elvárások változása  Szülői igények változása. A nevelőtestület kétharmados többségi szavazata alapján

78