TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Jelentés a mérés-értékelési tevékenységről, a Fejér TISZK szervezeti keretei között, iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók körében megvalósított mérés, teljes mintára vonatkozó értékelése alapján.
Készült: 2009. december 18. Véglegesítve: 2009. december 18.
Mollen BT 2009/12
1
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Tartalom A mérésben résztvevő intézmények: ......................................................... 3 Felvétel körülményei: ............................................................................. 3 Szociodemográfiai adatok: ..................................................................... 4 A kompetencia kategóriák ......................................................................... 6 Általános szellemi képességek .............................................................. 6 Fizikai-, pszichés és akció-képesség ..................................................... 6 Munkavégzési technikai és szakmai képességek .................................. 7 A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek ............................. 7 Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok ............................. 8 Szociális képességek ............................................................................. 8 Kommunikációs képességek.................................................................. 9 Vezetési képességek ............................................................................. 9 Általános személyiségkép ....................................................................... 12 Milyen vagyok? – kérdőív..................................................................... 14 Érzelmi intelligencia – kérdőív .............................................................. 21 Információfeldolgozási mód ..................................................................... 27 Személyes stílus – kérdőív .................................................................. 27 Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan ........................... 31 Problémakezelés - kérdőív................................................................... 32 Érdeklődés és adottságok – kérdőív .................................................... 35 Tanulási motiváció – kérdőív................................................................ 40 Céljaim a munkában kérdőív................................................................ 43 Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek ........... 46 Konfliktuskezelés- kérdőív ................................................................... 47 Kommunikációs készségek – kérdőív .................................................. 50 Fejlesztési javaslatok a Fejér TISZK mérése és a mérések értékelése alapján ..................................................................................................... 53 Általános személyiségkép ....................................................................... 54 Milyen vagyok? kérdőív........................................................................ 54 Érzelmi intelligencia kérdőív................................................................. 57 Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk ......................... 60 Személyes stílus kérdőív ..................................................................... 60 A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan ........................... 62 Problémakezelés - kérdőív................................................................... 62 Érdeklődés és adottságok .................................................................... 63 Céljaim a munkában ............................................................................ 66 Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek ........... 67 Konfliktuskezelés ................................................................................. 67 Kommunikációs készségek .................................................................. 68 Fejlesztési javaslatok ............................................................................... 70 MÓDSZERKOMPETENCIÁK: .............................................................. 70 SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK: ......................................................... 71 TÁRSAS KOMPETENCIÁK: ................................................................ 71
Mollen BT 2009/12
2
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
A mérésben résztvevő intézmények:
Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola
030188
Dunaferr Szakközép- és Szakiskola
030213
Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző
030259
Iskolája és Kollégiuma Hild
József
Szakközépiskola,
Szakiskola,
Speciális
030223
Szakiskola és Kollégium Lorántffy
Zsuzsanna
Szakközépiskola,
Szakiskola
és
030214
Kollégium Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas
Közgazdasági
Szakközépiskola,
Szakiskola
030179 és
030209
Kollégium Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
030201
Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és
030200
Szakiskola
Felvétel körülményei: A kérdőívek felvételére 2009. decemberében került sor. A kérdőívek kitöltése online formában történt. A kapott adatok személyes bevalláson alapulnak – szociális megfelelésigény torzíthatja őket.
A pályázat megvalósításában résztvevő intézmények tanulói közül 660 fő töltötte ki a kérdőíveket. A vizsgált tanulói csoport az ajánlott kitöltési típusokból a második (B variáns) formában válaszolt, 9 kérdőív alkalmazásával valósult meg a mérés. A mérés megkezdésekor felvett adatlapok szerint a mérésben részvevő osztályok létszáma összesen 847 fő. A kérdőívek átlagos kitöltöttsége a megadott tanulói létszám arányában 78%.
Mollen BT 2009/12
3
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Szociodemográfiai adatok: Az adatok 9. évfolyamban kerültek felvételre. A kérdőívet kitöltő tanulók az alábbi szakmacsoporti megoszlása a következő: Szakmacsoport
Létszám
Egészségügy
25
Egyéb szolgáltatások
41
Elektrotechnika, elektronika
25
Építészet
23
Gépészet
153
Gimnázium
25
Informatika
32
Kereskedelem-marketing
108
Oktatás (oktatás, pedagógia)
37
Vegyipar
18
Vendéglátás-idegenforgalom
21
Mezőgazdaság
44
Faipar
28
Közgazdaság
49
nyelvi előkészítő
31
Végösszeg
Mollen BT 2009/12
660
4
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
A mérésben résztvevő tanulók, intézmény, szakmacsoport, osztály és létszám bontása: Iskola neve
Szakmacsoport neve
Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola
Gépészet
Dunaferr Szakközép- és Szakiskola
Elektrotechnika, elektronika Gépészet
Oktatás (oktatás, pedagógia) Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma
Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola
Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Végösszeg
Mollen BT 2009/12
250 9c
30
251 9d
23
255 252 253 254 258
25 20 17 21 15
9E 9G 9G 9G 9G
256 9RV1 257 9RV2
12 25
Gépészet Mezőgazdaság
262 9id 263 9a 264 9b
27 22 22
Építészet Faipar
266 9.2 265 9.
23 28
Egészségügy Egyéb szolgáltatások
276 9.3
25
275 277 274 279 280
26 15 18 8 17
Vegyipar Gimnázium Vendéglátásidegenforgalom
Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Osztály Létszám
Informatika Kereskedelemmarketing Közgazdaság nyelvi előkészítő Kereskedelemmarketing Közgazdaság Kereskedelemmarketing
9.2 9a 9.1 9a 9b
281 9i
21
269 9d
32
270 271 268 267
9a 9b 9c 9f
30 35 33 31
272 9a 273 9b
17 16
278 9c
26 660
5
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A mérési eredmények alapján megvalósuló adatfeldolgozás, ebben a jelentésben, 8 kompetenciakategóriában történt:
A kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek Az a képességünk, amely minden szellemi és a legtöbb fizikai tevékenységhez gondolkodás,
szükséges.
kombinációs
Idetartozik és
elemző
a
logikus
készség,
és
absztrakt
ítélőképesség,
a
problémaelemzés képessége és a tanulási potenciál. Az általános szellemi képesség birtokában a személy konkrét jelenségektől való elvonatkoztatás és általánosítás képességével rendelkezik. Képes a rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására, a részekre bontásra, a részek közötti összefüggések feltárására. A gondolkodás és cselekvés elemi egységeit képes rendszer és/vagy folyamat jellegű egésszé szervezni. Képes a logikai összefüggések felismerésére,
az
ezekkel
összefüggő műveletek
megvalósítására,
következtetések levonására. A konkrét probléma esetén képes annak azonosítására. Ok – okozati relációk, valamint rész – egész viszonyok, a fontossági sorrendek meghatározására. Képes saját rendszer felállítására és
annak
kommunikációjára,
új
ismeretek
befogadására,
és
felhasználására. A rendszerek és folyamatok működése során képes a célokat, mutatókat és eredményeket számszerű (mérhető) formában megjeleníteni. Fizikai-, pszichés és akció-képesség Magában
foglalja
realitásérzéket,
a
a
kontrollképességeket,
személy pozitív a
állóképességét,
beállítódást. pontosságot
A
a
stressztűrést,
a
megbízhatóságot,
a
és
célirányosságot,
kiegyensúlyozottságot és az érzelmi stabilitást. A fizikai-, pszichés és akcióképességek birtokában a személy képes érzelmeit, cselekedeteit ellenőrzés alatt tartani. Céltudatosság és belső erő, lendület jellemzi hosszú távon. Képes az értelmi – érzelmi és magatartási szintű belső
Mollen BT 2009/12
6
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 egyensúly kialakítására és fenntartására. Magatartása mások számára átlátható, érzelmi megnyilvánulásai arányban állnak az élethelyzetekkel, történésekkel. A rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi. Meglátja
a
saját
környezetében
az
előremutató
eseményeket,
folyamatokat, embereket. A tevékenységeit a következményekkel együtt a valós világ viszonyainak megfelelően irányítja. A munkával és a mindennapos együttéléssel (kollégák, történések) együtt járó feszültségek elviselésére képes. Munkavégzési technikai és szakmai képességek Az adott funkcionális szakterülethez való hozzáértést, jártasságot, gyakorlatot értjük, beleértve az adott szakterület legújabb eredményeinek ismeretét, sőt akár azok alkalmazását is. Képes szakmai ismeretek, képességek és döntések széleskörű és részletekbe menő alkalmazására és fejlesztésére, abból a célból, hogy hatékony eredményt érjen el vagy szolgáltatást nyújtson. Képes a pontos, (szinte) hibátlan munkavégzésre, a rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi, huzamosabb időn
keresztül
képes
összpontosítani
akaratát
valamely
feladat
elvégzésére, a belső, vagy kívülről kapott célok elérésére, önálló cselekvés kezdeményezésére, és másokat is önálló tevékenységre késztet. Képes a saját tevékenységének megszervezésére, akár előre meghatározott lépéssorrend alapján, akár a megszokottól eltérő, újfajta módon történő elvégzésére. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Segítik a személyt a cél, vagy a feladat által igényelt végrehajtási szándék kialakításában, a végrehajtás során a kitartásban, az összpontosításban, a
tudatos
önirányításban,
valamint
figyelmének
hosszú
távú
fenntartásában, megosztásában és a feltételekhez való rugalmas igazításában. Képes a feladat igényelte határok érzékelésére, a feladatvégzésből
adódó
következmények
reális
felismerésére.
A
körülmények figyelembe vétele, gondos munkavégzés jellemzi. Képes a jelenségek, tevékenységi tárgyak és személyek elfogulatlan értékelésére. Mollen BT 2009/12
7
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A munka, a feladat iránt érzett öröm, érdeklődés és nyitottság jellemzi. Képes huzamos időn keresztül célirányosan függetleníteni magát a környezeti hatásoktól a feladatok elvégzése során. Jól alkalmazkodik a változó feladatokhoz, helyzetekhez. Rendelkezik a tudatos odafigyelés, valamint a célnak, vagy a feladatnak megfelelő eredményes végrehajtási szándékkal. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok Azon képességeket értjük alatta, amelyek segítségével a személy képes reális valóság- és önismeret kialakítására, illetve ezen ismeretek elfogadására, valamint önmaga elfogadtatására. Képes a valóság és önmaga pozitív (pl. erősségek) és negatív (hiányok, korlátok) oldalait, és azok
lehetséges
ellentmondásait
felfogni,
megérteni
és optimista
szemlélettel kezelni. Képes felismeri hiányosságait, korlátait és törekszik ezek kiküszöbölésére. Ismeri saját erősségeit és gyengeségeit, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Szociális képességek A személy a szociális képességek birtokában képes a társas környezet információit észlelni és adekvátan használni aktuális és távlati céljai megvalósításához. Mindez beleélő-képességet, szociális nyitottságot feltételez. Képes arra, hogy másokkal együttműködjön, mások reakcióit, érzéseit felfogja, kövesse, tiszteletben tartsa és azokat, valamint az ezzel kapcsolatban benne felmerülő reakciókat kezelje. Stabil teljesítményt és érzelmi
kontrollt
mutat
a
szociálisan
stresszkeltő
helyzetekkel
szembesülve is. Képes arra, hogy saját viselkedésének, szavainak és megjelenésének másokra gyakorolt hatását figyelembe vegye. Képes máshonnan származó ismeretek átvételére, alkalmazására, a környezeti változásoknak megfelelő magatartás kialakítására. Képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a másokkal való közös tevékenységre. Képes másokkal együttműködni, új kapcsolatokat teremteni. Rendelkezik a kölcsönös engedménnyel járó megegyezésre való készséggel. Képes az élethelyzetek, Mollen BT 2009/12
a
munkaszituációk
során
vitás,
nehéz
helyzetek,
8
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 érdekütközések eredményes/sikeres megoldására. A másság elismerése, tűrése, elfogadása jellemzi. Képes mások felé önzetlen, szolgálatkész, támogató magatartást tanúsítani. Emberi kapcsolataiban képes a finom különbségek észlelésére, tiszteletben tartja mások érzelmeit. Kommunikációs képességek Birtokában a személy képes arra, hogy verbális és nonverbális szinten szándékának megfelelően kifejezze magát, felfogja és értelmezze mások megnyilvánulásait, és ezáltal hatékony interakcióba kerüljön másokkal. Jó beszédkészséggel rendelkezik; közléseinek jól érthető belső logikája van. Törekszik és képes a másoktól származó közlések megértésére, képes érzelmektől
függetlenítve
helyzeteket,
történéseket,
feladatokat,
embereket megítélni. Képes gondolatait mások számára érthető módon megfogalmazni.
Képes
az
észlelt
jelenségek,
benyomások,
a
válogatására, és a megfelelő rendezésére. Képes a kapott írásos közlések alapján dolgozni, mások számára érthető információkat adni. Vezetési képességek Módszer, személyes, társas kompetenciákat egyaránt magukba foglalnak. A vezetői kompetenciák azt jelentik, hogy a személy képes feladatot, felelősséget és hatáskört átadni, lehetőségek, helyzetek, emberek közötti választásra, rendszert, folyamatot, embert az eredmény szempontjából vizsgálni, mérlegelni önmagában és másokban a fejlődési, tanulási igényt. Társas mozgósító és alkotóképesség jellemzi, képes másokat meggyőzni, motiválni és irányítani. Viselkedése elszántságot és tekintélyt tükröz, képes tárgyszerű, érzelemmentes értékelésre és viselkedésre, másokban a teljesítés igényét kiváltani. A siker elérése érdekében erőfeszítést tesz, képes másoknak ötleteket, lehetőségeket kínálni. Képes az erőforrások előzetes, időbeni, térbeni mérlegelésére, ennek kellő formában való írásba foglalására, képes a kockázat melletti cselekvésre, felismerni az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint képes mindezek alapján gondolkodni és problémákat megoldani. Képes önmaga és mások érzelmeinek helyes észlelésére,
az
Mollen BT 2009/12
érzelmekhez
kapcsolódó
érzések
asszimilálására,
9
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 valamint az érzelmek által hordozott információk megértésére és az érzelmek kezelésére.
A kompetenciakategóriák és a Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények bázisán kiválasztott kulcskompetenciák kapcsolatát az alábbi táblázat mutatja be:
M M M
Áttekintő képesség Elemző képesség Ismeretmegőrzés
M M M
Logikus gondolkodás Problémaelemző képesség
M T
Tervezés Rendszerező képesség
M
Kiegyensúlyozottság
M M M
Pontosság Stressz tűrő képesség Teljesítőképesség
M M
Ellenőrzőképesség Gyakorlatias feladat értelmezés
M
Módszeres munkavégzés
M
Munkaintenzitás
M M
Munkaszervezés Nyitott hozzáállás
M S S
Rendszerszemlélet Szakmai ismeret Terhelhetőség
M M M
Elővigyázatosság Figyelem Kitartás
M M S
Körültekintés Kritikus szemlélet Összpontosító képesség
S
Rugalmasság
Mollen BT 2009/12
Számszerűsítési készség
Általános szellemi képességek
Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség
Fizikai-, pszichés és akcióképesség
M M
Kompetencia kategóriák
Munkavégzési technikai és szakmai képességek
Kulcskompetenciák
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Előfordulás az SZVKkban
10
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
S M S T T T T T T T M T T T T T Előfordulás az SZVKkban
Kulcskompetenciák Önkritika Együttműködő képesség Empátia Felelősségvállalás képessége Kapcsolat építés képessége Kompromisszum készség Konfliktuskezelési készség Kultúrák közti különbségek elfogadása Lojalitás Segítőkészség Információgyűjtés Írásos kommunikáció képessége Mások megértésének képessége Nonverbális kommunikációs készség Szóbeli kommunikációs készség Világos kifejezőkészség
Kulcskompetenciák
S
Improvizációs készség
S S
Kockázatvállalás képessége Kreativitás
S
Monotónia tűrés
S S S
Önbizalom Önfegyelem Önfejlesztő képesség
Mollen BT 2009/12
Vezetési módszer
Döntési képesség Eredményközpontú szemlélet Határozottság Iránymutatás
Vezetési Vezetési-társas személyes
S T T T
Kompetencia kategóriák
Szociális képességek
Fejlesztés képessége Helyzetek és teljesítmény értékelésének képessége Motiváló készség
Kompetencia kategóriák
Kommunikációs képességek
M M M
Előfordulás az SZVKkban
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Kulcskompetenciák
Kompetencia kategóriák Eredményességet segítő személyi tulajdonságok
VEZETÉSI KOMPETENCIÁK
Előfordulás az SZVKkban
11
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
A mérés megvalósítása során a tanulók az alábbi felmérésen vettek részt 1. Milyen vagyok? I.
általános személyiségkép
2. Érzelmi intelligencia
információfeldolgozási mód
3. Személyes stílus kérdőív
II.
változáshoz való
4. Problémakezelés
alkalmazkodóképesség és
5. Érdeklődés és
érdeklődési irányok, adottságok,
III.
adottságok
igények a munka világához
6. Tanulási motiváció
kapcsolódóan
7. Céljaim a munkában
Konfliktus megoldási
8. Konfliktuskezelés
preferenciák és kommunikációs
9. Kommunikációs
készségek
készség
Általános személyiségkép Az
általános
személyiségkép
vizsgálata
során
a
tanulók
alábbi
kompetenciaterületeiről kapunk képet:
általános szellemi képessége
a munkavégzés technikai és szakmai képességei
az eredményességet segítő személyi tulajdonságok
szociális képességek
vezetési képességek
A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról:
Milyen vagyok? - kérdőív A személyiség általános jellemzése az alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességek vonatkozásában.
Mollen BT 2009/12
12
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Érzelmi intelligencia kérdőív A személyiség érzelmi és motivációs oldalának jellemzése a saját és mások érzelmeinek felismerése és kezelési képessége vonatkozásában. Az alábbi oldalakra kiterjedően: az öntudatosság és önkifejezés képessége; a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; a változásokhoz való alkalmazkodás; a stressz-kezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás területeken.
Személyes stílus – kérdőív Képet kapunk a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak.
Mollen BT 2009/12
13
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Milyen vagyok? – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
(elméleti)
gondolkodás Általános tanulóképesség Elemző képesség Ismeretmegőrzés Rendszerező képesség Fizikai-, pszichés és akció-képesség
Kiegyensúlyozottság Pontosság
Munkavégzési technikai és szakmai Ellenőrzőképesség képességek
Munkaintenzitás Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Terhelhetőség
A
munkavégzés
befolyásoló képességek
minőségét Elővigyázatosság Figyelem Kitartás Körültekintés Összpontosító képesség
Eredményességet
segítő
tulajdonságok
személyi Improvizációs készség Kockázatvállalás képessége Kreativitás Monotónia tűrés Önfegyelem Önfejlesztő képesség Önkritika
Mollen BT 2009/12
NYITOTTSÁG
Absztrakt
NEUROTICIZMUS
Általános szellemi képességek
LELKIISMERETESSÉG
Kompetenciák
BARÁTSÁGOSSÁG
Kompetencia kategóriák
ENERGIA
Milyen vagyok
M
1
M
1
M
1
M
1
T
1
M
1
M
1
M
1
M
1
M
1
M
1
S
1
M M
1 1
M
1
M
1
S S
1 1
S
1
S
1
S S
1
1 1
S S
1 1
14
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Szociális képességek Együttműködő képesség
M
Empátia Felelősségvállalás képessége Kapcsolat építés képessége Kultúrák
közti
1
S
1
T
1
T
1
T
1
1
különbségek
elfogadása Lojalitás
T
Kommunikációs képességek
Információ gyűjtés
Vezetési-módszer
Fejlesztés képessége
Vezetési-társas
Eredményközpontú szemlélet Iránymutatás
1
M
1
M
1
T
1
T
1
1
Az általános személyiségkép vonatkozásában a vizsgált tanulókat négy dimenzió mentén jellemezhetjük az öt kompetencia kategória területen. 1. A tapasztalatokra való nyitottság dimenziója Az általános szellemi képességek kapcsán arra utal, hogy a vizsgált csoport
az
újdonságot,
lehetőségeket
hordozó
helyzetekkel,
tapasztalatokkal kapcsolatban mekkora nyitottságot, kíváncsiságot mutat. A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából viszont arról kaphatunk információt, hogy a szakmai újdonságokra, változásokra, tapasztalatra mennyire nyitott a személy. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok, valamint a vezetési képességek vonatkozásában az előbbiekhez hasonlóan az ön- és valóságismeret kapcsán a tapasztalati
nyitottságra,
a
nem
egyértelműség
toleranciájára
következtethetünk. 2. Az energia dimenziója A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából arról kaphatunk információt, hogy a személy a munkavégzés során mennyire jellemezhető az önállósággal, kitartással, célirányos magatartással. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kapcsán a dinamizmus és a dominancia által támogatott önbizalom szintjére. A vezetési képességek
szempontjából
a
társas
dominancia
igényére
következtethetünk. Mollen BT 2009/12
15
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 3. A lelkiismeretesség dimenziója A munkavégzés technikai és szakmai képességei és az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában a feladat- és a társas helyzetekben
mutatott
lelkiismeretesség
céltudatosság
szintjére
következtethetünk.
alapján A
a
pontosság,
szociális
képességek
szempontjából a személy által mutatott szociális érzékenység és felelősségvállalási hajlam, míg a vezetési képességekből a célirányosság jelezhető előre. 4. A barátságosság dimenziója A szociális és vezetési képességek vonatkozásában a kapcsolatteremtő és együttműködési hajlam és képesség jelezhető előre. A vizsgált dimenziókban három-három csoportba sorolhatók a tanulók aszerint, hogy az adott személyiségjellemző mentén alacsony, átlagos és magas szintet mutatnak-e. Az ábrák százalékos arányban mutatják a vizsgált tanulók megoszlását dimenziónként. EREDMÉNYEK 1. A tapasztalatokra való nyitottság Az előzőek alapján ez a dimenzió megmutatja, hogy a személy mennyire nyitott a kultúrára, illetve azt, hogy a személy mennyire nyitott a tapasztalatokra. Mindez az újdonságra való nyitottságban, kíváncsiságban és az eltérő értékek iránti toleranciában, valamint más emberek, szokások és életstílusok iránti érdeklődésben nyilvánul meg.
Mollen BT 2009/12
16
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
TAPASZTALATOKRA VALÓ NYITOTTSÁG 100% 90% 80% 70% 57%
60% 50%
40%
40% 30% 20% 10%
2%
0% alacsony
átlagos
magas
Az ábra azt mutatja, hogy a tapasztalatokra való nyitottság szempontjából a válaszadó tanulók hány százaléka mutat alacsony, átlagos és magas nyitottságot. Akik magasabb nyitottsággal jellemezhetőek, azok valószínűbb, hogy motiváltabbak a tanulásra, a tapasztalatok befogadására: nyitottak, kíváncsiak, érdeklődőek. Magas Nyitottság pont esetén inkább a kreativitás, az újító hajlam, az újdonságok, kihívások preferenciája, az új készségek elsajátításának képessége és a művészetek, tudomány iránti érdeklődés jellemző a személyre. Jól tolerálják a kétértelműséget, nagy információ felvételi kapacitással rendelkeznek. Egy időben több hatásra képesek odafigyelni, motiváltak az ismeret-, összetettség keresésére. A vezetési képességek szempontjából a magas érték kedvező lehet, mivel a személy a változásokat, kihívásokat keresi. Az alacsony Nyitottság ponttal rendelkezők inkább ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, megoldásokhoz. Kerülik a változást, újdonságot, kedvelik a rutint és tisztelik a hagyományokat, az intellektuális, kognitív kihívások kevésbé vonzóak számukra.
Mollen BT 2009/12
17
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 2. Az energia Jellemző mutatója annak, hogy a személy mennyire nyitott, aktív szociális szempontból, milyen mértékig jellemzi a dominancia, státuszvágy, határozottság és szociális kapacitás.
ENERGIA 100% 86%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
9%
5%
10% 0% alacsony
átlagos
magas
Az Energia dimenzión magas pontszámot elérők nyitottak, aktívak, energikusak, ami közlékenységre és lelkesedésre utal. Szeretik az izgalmat. Mindezek mellett jellemző rájuk a dinamizmus és a dominancia vágya, ami önbizalmat, magabiztosságot is magába foglal. Az alacsony pontot elérők inkább befelé fordulók, inkább passzivitás jellemzi őket. A munkavégzésben kedvelik az önállóságot, jellemző rájuk a jó összpontosítási készség, az elemző hajlam, az elmélyültség, a kiváló monotónia tűrés, a megfontoltság és a visszahúzódás. A lelkiismeretesség Arra utal, hogy a személy milyen mértékig jellemezhető kitartással, az önkontrollal
és
célirányos
magatartással
a
feladatvégzés
terén.
Megmutatja a pontosság és a kitartás mértékét. Emellett utal a szociális felelősség hajlamára is.
Mollen BT 2009/12
18
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
ENERGIA 100% 86%
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
9%
10%
5%
0% alacsony
átlagos
magas
A dimenzión magas értéket mutató személyek megbízhatóak, pontosak, céltudatosak és erős akaratúak, a tevékenységek véghezviteléhez szükséges szívóssággal, kitartással rendelkeznek. Jellemző rájuk a tervezés,
szervezés
és
prioritásképzés
a
feladatok
kapcsán,
gondolkodnak a cselekvés előtt. Emellett jellemző rájuk a szociális összhang vágya is. Mindez a vezetési képességek szempontjából megalapozhatja a hatékony irányítást. A feladat és célelérést elősegítő viselkedés
szociális
kontroll
mellett
megvalósított.
A
magasabb
pontszámot elérőkre inkább jellemző a norma- és szabálykövető magatartás. Azok, akik alacsonyabb értéket mutatnak ezen a dimenzión, inkább jellemezhetőek
spontaneitással,
lazább
munkavégzéssel,
ami
a
szervezetlenségben és a gyenge tervezésben is megnyilvánulhat. A barátságosság A barátságosság (kellemesség) dimenzió mutatja az együttműködés, az empátia, és udvariasság mértékét is. Az együttműködés, az empátia, a mások szükséglete iránti érzékenységet, míg az udvariasság az emberséges, jóindulatú, engedelmes viselkedést tartalmazza.
Mollen BT 2009/12
19
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
BARÁTSÁGOSSÁG 100% 90% 80%
73%
70% 60% 50% 40% 30%
24%
20% 10%
3%
0% alacsony
átlagos
magas
A magas pontszámot elérő személyek önzetlenebbek, több együttérzést mutatnak mások felé, inkább alkalmasak a csapatmunkára, képesek az egyéni céljaikat alávetni a közös céloknak. Alkalmazkodóak, empatikusak, együtt érzőek, segítőkészek. Az alacsony pontszámúak inkább énközpontúak, versengők és kevésbé bíznak meg másokban, inkább hajlamosak az egyéni céljaikat előtérbe helyezni, szeretnek versengeni, feladat-orientáltak és nehéz befolyásolni őket.
Mollen BT 2009/12
20
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Érzelmi intelligencia – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Általános szellemi képességek Áttekintő képesség Problémaelemző képesség Rendszerező képesség Tervezés Fizikai-, pszichés Kiegyensúlyozot és akciótság képesség Pontosság Stressztűrő képesség Munkavégzési Ellenőrzőképess technikai és ég szakmai Rendszerszemlé képességek let Terhelhetőség A munkavégzés Elővigyázatossá minőségét g befolyásoló Figyelem képességek Kitartás Körültekintés Kritikus szemlélet Összpontosító képesség Rugalmasság Eredményességet Improvizációs segítő személyi készség tulajdonságok Kockázatvállalás képessége Monotónia tűrés Mollen BT 2009/12
M
1
1 1
1 1
M M
1
M
1
M M S
1 1
1 1 1
M M M M M
1 1 1 1 1
1
S S
1 1
S
1
S S
1
1
1
21
Boldogság
Optimizmus
Impulzivitás-impulzus kontroll:
Stressztűrés
1
M M T
Problémamegoldás
Rugalmasság
Valóságérzékelés
Interperszonális viszony
Társas felelősségvállalás
Empátia
Önmegvalósítás
Függetlenség
Önbecsülés
Kompetenciá k
Éntudatosság
Kompetencia kategóriák
Magabiztosság
ÉRZELMI INTELLIGENCIA
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Önbizalom Önfegyelem Önkritika Szociális Alkalmazkodó képességek képesség Együttműködő képesség Empátia Felelősségvállal ás képessége Kapcsolat építés képessége Kompromisszum készség Konfliktuskezelé si készség Kultúrák közti különbségek elfogadása Lojalitás Segítőkészség Vezetési-módszer Fejlesztés képessége VezetésiDöntési személyes képesség Vezetési-társas Eredményközpo ntú szemlélet Határozottság Iránymutatás
A
megkérdezett
S S S
1 1 1
1
M
1
M S
1 1
1
T
1
T
1
T
1
T
1
1 1
T T T
1 1
M
1 1
1
1
S
1
T T T
1 1 1
tanulók a
személyes és szociális éntudatosság
szempontjából öt területen jellemezték magukat: a.) az öntudatosság és kifejezés képessége; b.) a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; c.) a változásokhoz való alkalmazkodás;
d.)
a
stressz-kezelés,
érzelmek
kezelése
és
szabályozása; f.) valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás vonatkozásában. A fizikai-, pszichés és akció-képessége a stresszel járó érzelmi feszültség
elviselésének,
kezelésének,
kontrolljának
szintjére
utal
(stressztűrés, impulzuskontroll). A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek szempontjából kiemelhetőek a személy célállítás kapcsán mutatott jellemzői (önmegvalósítás, rugalmasság, valóságérzékelés) és a célelérése során a kitartáshoz szükséges érzelemkezelés (stressztűrés, impulzus kontroll). Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában az érzelmi tudatosság és -kezelés önismereti alapjait adó magabiztosság, Mollen BT 2009/12
22
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 tudatosság, önbecsülés és a kapcsolódó érzelmek rugalmas, kontrollált kezelése (rugalmasság, impulzus-kontroll) jelezhet előre hatékonyságot. A szociális képességek szempontjából a személyközi viszonylatokban megjelenő
érzelmek
felismerésének,
követésének
és
kezelésének
képességei (empátia, társas felelősségvállalás, személyközi viszony, rugalmasság,
problémamegoldás,
boldogság)
területén
mutatott
magasabb érték tekinthető a hatékonyság alapjának. A vezetési képességek szempontjából az érzelmek szabályozása vonatkozásában a céltudatosságról, kitartásról, önállóságról és hatékony felelősségvállalásról
képet
adó
jellemzők
(önmegvalósítás,
problémamegoldás, függetlenség, társas felelősségvállalás) jelzik előre a hatékonyságot.
A következő ábra 15 dimenzió mentén mutatja be a tanulók eredményeit. A vizsgált tanulókat a dimenziók szempontjából jellemezve három csoportba soroltuk, amely csoportok százalékos arányát mutatja az ábra:
átlag alatti
átlagos
átlag feletti képességgel rendelkeznek az adott dimenzióban.
100% 90% 80% 70% 60%
átlag alatti
50%
átlagos
40%
átlag feletti
30% 20% 10%
Mollen BT 2009/12
Valóságérzékelés
Társas felelősségvállalás
Stressztűrés
Rugalmasság
Problémamegoldás
Önmegvalósítás
Önbecsülés
Optimizmus
Magabiztosság
Impulzivitásimpulzus kontroll: Interperszonális viszony
Függetlenség
Éntudatosság
Empátia
Boldogság
0%
23
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 a.) Az éntudatosság és önkifejezés képességei A magabiztossággal nagyobb mértékben rendelkező személy az érzelmeiről és önmagáról hatékonyan képes beszélni, érdekeit, nézeteit hatékonyan képviseli. Mindezt az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában mutatott elfogadás és bizalom alapozza meg. Az érzelmi éntudatosság magasabb szintje arra utal, hogy a személy mennyire képes figyelni érzelmeire, hogyan értékeli, tudatosítja, ismeri fel és értelmezi azokat. Az információfeldolgozás azon oldalára utal, amely a lényeges információ megszerzésének képességét jelenti az érzelmek, hangulati állapotok kapcsán, és alapul szolgál a hatékony reagáláshoz, következményesen nagyobb magabiztossághoz, optimizmushoz is vezet. Az önbecsülés magasabb szintje az énnel kapcsolatos információ pontosabb megítélését és önmaga elfogadásának képességét jelenti. A függetlenség képessége a magabiztosságban és a másoktól való érzelmi függetlenségben jelenik meg. A
magas
önmegvalósítási
képesség
esetén
a
személy
képes
képességeit figyelembe véve reális célokat kitűzni önmaga számára és azok elérésére törekedni, míg ha alacsonyabb a személy ezen képessége, akkor az önismeret hiányában irreális célkitűzés jellemezheti, ami
az önismeret
hiányában
vagy a kudarckerülő
orientációban
gyökerezhet. b.) A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás Az empátia az a képesség, hogy mások érzéseit megértse és tudatosítsa magában a személy A társas felelősségvállalás azon csoporttal való együttműködés képessége, amelybe a személy beletartozik. Az interperszonális viszony kialakításának képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni.
Mollen BT 2009/12
24
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 c.) A változásokhoz való alkalmazkodás képességei A valóságérzékelés az érzések értékelésének és reális megítélésének képességét jelzi. A magas értéket mutatók önmaguknál és másoknál hatékonyan azonosítják, értékelik az érzelmeket és ezt felhasználják a változásokhoz való alkalmazkodás során. Az alacsony pontértékű személyek ezen képességek területén kevésbé hatékonyak, ami gátként jelentkezhet alkalmazkodásuk során. A rugalmasság azt jelzi, hogy a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, azokat értelmezni. A magas rugalmasságot mutató személy képes észrevenni, aktívan felkutatni, azonosítani a külső környezet azon aspektusait,
amelyek
adekvát
forrásként
hasznosíthatók
az
alkalmazkodási folyamatban. A képesség nyitottságot, a változások követésére és érzékeny felfogására való hajlamot jelez. A magas pontértékű személyek belsőleg motiváltak környezetük felfedezésére, az élet természetes velejárójaként
értékelik a
változást,
és minden
változásban a személyes fejlődés lehetőségét keresik. Az alacsony értéket mutatók, ezen képességek hiányában, kevésbé hatékonyan alkalmazkodnak az újdonságot jelentő helyzetekhez, a változásokhoz, kevésbé képesek az ezek következtében létrejövő szorongás kezelésére. A problémamegoldás képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldását, kezelését takarja. d.) A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása A stressztűrés a hatékony és konstruktív érzelemkezelésre utal, arra, hogy
a
személy
veszélyhelyzetek
és
hogyan
képes
kudarcok
úrrá
keltette
lenni
a
fenyegetések,
szorongásokon,
kellemetlen
élményeken, negatív emóciókon. Hatékony kontrollra utal, ha valaki fenyegetések, kellemetlen tapasztalatok közepette is képes kitűzött céljai elérésére és elhatározott tervei megvalósítására. Az átlag feletti stressztűrést mutató személyekre nem jellemző az aggodalmaskodás, a negatív következményekre való érzékenység, míg az átlag alatti szintet mutatókat a fenti negatív érzelmek eluralhatják stresszhelyzetben, így
Mollen BT 2009/12
25
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 nem képesek hatékonyan foglalkozni a problémával sem gondolati, sem viselkedéses szinten. Az
impulzus
kontroll
a
hatékony
és
konstruktív
érzelmi
ellenőrzőképességet jelenti, azt, hogy a személy milyen mértékben gondolja át, tervezi meg, helyezi racionális ellenőrzés alá viselkedését. Az impulzivitást
a
programozottság
hiánya
vagy
a
következmények
elemzésének elmulasztása jelenti. Az átlag feletti érték a jól programozott, intellektuálisan vezérelt és megfontolt magatartást jelölik, az ilyen személy mérlegeli, és kihívások, sürgetések esetén is elemzi viselkedésének várható következményeit. Az átlag alatti érték arra utal, hogy a stresszhelyzet keltette negatív érzelmek kezelésében kevésbé hatékony a személy. Eluralják ezek az érzelmek, és kevésbé képes az ilyen helyzetben a racionális, következményeket mérlegelő működésre a személy. e.) Általános hangulat szabályozás és az önmotiválás képessége Optimizmus alatt a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlamot értjük. A magas pontértékkel bíró személy sikerorientált, reményteli és tapasztalataiból építkezően optimista nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A boldogság képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában.
Mollen BT 2009/12
26
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Információfeldolgozási mód Az információfeldolgozási mód és a preferenciák, motivációk vizsgálata során a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet, a személyes stílus alapján:
általános szellemi képességek a munkavégzés technikai és szakmai képességei az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kommunikációs képességek vezetési képességek
Személyes stílus – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Absztrakt (elméleti) gondolkodás Áttekintő képesség Elemző képesség Logikus gondolkodás Rendszerező képesség Tervezés Munkavégzési technikai és Ellenőrzőképesség szakmai képességek Munkaintenzitás Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Rendszerszemlélet A munkavégzés minőségét Elővigyázatosság befolyásoló képességek Kritikus szemlélet Eredményességet segítő személyi Improvizációs készség tulajdonságok Monotónia tűrés Önfegyelem Együttműködő képesség Kapcsolat építés képessége Kommunikációs képességek Információ gyűjtés Vezetési-személyes Döntési képesség Vezetési-társas Eredményközpontú szemlélet Határozottság
J
P
T
F
S
N
Kompetenciák
E
Kompetencia kategóriák
I
SZEMÉLYES STÍLUS KÉRDŐÍV
Általános szellemi képességek
Mollen BT 2009/12
M M M M T T M M M M M M M S S S M T M S T T
1 1 1 1 1
1 1
1
1 1 1
1
1 1 1 1 1 1
1 1
1 1
1
1 1 1 1
27
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az információfeldolgozási mód egyes összetevői alapján a valósághoz való
hozzáállásról,
másrészt
a
preferált
információgyűjtési
és
döntéshozatali módról kapunk képet. Ezen jellemzők a nyitottság, információ-felvétel,
döntéshozatal
alapján
az
általános
szellemi
képességeket, a munkavégzés technikai, szakmai képességeit, valamint a kommunikációs
képességeket
egyaránt
befolyásolják.
A
vezetési
képességek szempontjából a döntéshozatali preferenciák meghatározó szerepét emelhetjük ki. Az alábbi ábra százalékos megoszlásban mutatja a vizsgált tanulók elhelyezkedését
ezen
dimenziók
mentén.
Az
egyes
dimenziók
szempontjából öt csoportba oszthatók az emberek: 1. dominánsan az egyik oldal jellemzőit mutatók 2. inkább az egyik oldal jellemzőit mutatók 3. mindkét oldal jellemzőit mutatók 4. inkább a másik oldal jellemzőit mutatók 5. dominánsan a másik oldal jellemzőit mutatók /A hatodik kategóriában a meglévő kategóriákba nem sorolt adat %-os aránya látható./
Érzékelő (S)
14%
Megítélő (J)
22%
17%
Gondolkodó (T)
11%
Extrovertált (E)
14%
0%
10%
Mollen BT 2009/12
25%
32%
16%
28%
28%
16%
20%
23%
40%
15%
26%
25%
30%
11%
50%
60%
70%
3% 5%
14%
23%
20%
80%
4%
90%
5%
2%
Intuitív
Észlelő (P)
Érző (F)
Introvertált (I)
100%
28
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi leírások szemléltetik, hogy az egyes dimenziókban mi jellemzi azokat, akik a dimenzió végpontjaihoz közelebb állnak.
„kifelé forduló” - extrovertált
„befelé forduló” introvertált
Azok, akik inkább extrovertáltak, ráhangolódnak a kultúrára, emberekre és a körülöttük lévő dolgokra. A feladatok szempontjából szeretik a változatosságot, nyitottak az újdonságokra, újításokra, türelmetlenné válhatnak a hosszú és lassú feladatoknál. Arra törekszenek, hogy az igényeknek, elvárásoknak megfelelő döntéseket hozzanak. Társaságkedvelők, képesek felszabadultan viselkedni társaságban, szeretik a változatosságot és azt, ha másokkal együtt dolgozhatnak. Preferálják a személyes kapcsolatokat a feladatvégzésnél, számonkérésnél és a csoportos feladatmegoldást.
Azok, akik inkább introvertáltak, döntéseiket hajlamosak a helyzet, kultúra, emberek és a körülöttük lévő dolgok kényszereitől és nyomásaitól függetlenül önállóan meghozni. Kevésbé kedvelik a váratlan, új hatásokat. Nyugodtak, egyedül dolgozva is szorgalmasak, inkább visszafogottak társaságban. Nem szeretik, ha félbeszakítják őket a munkában, hajlamosak a neveket és arcokat elfelejteni. Preferálják az írásbeli, önálló munkát a számonkérésnél.
Érzékelő
Intuitív
Az érzékelő típus inkább kedveli a konkrét, valós, tényszerű, strukturált, kézzelfogható dolgokat, az érzékszervekkel felfogható (látható, hallható stb.) információkra támaszkodik. Az elmélet, az elvont, megbízhatatlan megérzések türelmetlenné teszik. Gondolkodása alapos, részletről-részletre haladóan pontos. Jól emlékszik a részletekre, nem jellemző rá, hogy hibázna a tényekkel kapcsolatban, de valószínű, hogy megfeledkezik az egészről, nehéz számára a szimbólumokban kifejezett dolgok értelmezése, megértése.
Az intuitív személy előnyben részesíti a lehetőségeket, az elméleteket, az egészet, az általánost, az újdonságokat. Untatják a „buta” részletek, és azok a tények, amelyek nem kapcsolódnak egy elgondoláshoz. Ha gondolkodik vagy beszélget valamiről, gyakran megérzései alapján, spontán „ugrál” a témában, így kihagyhat vagy figyelmen kívül hagyhat részleteket. A problémamegoldás egyszerű számára, bár hajlamos lehet a ténybeli tévedésekre.
Mollen BT 2009/12
29
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Érző
Gondolkodó
Az érző típus az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról empátiája, lelkesedése és személyes értékei alapján hoz ítéletet. Ennek következtébe jobban érdeklik az emberek és az érzések, mint a személytelen logika, elemzés és a dolgok/tárgyak. Fontosabb számára a béke, a harmónia, mint az hogy első legyen, vagy hogy személytelen célokat érjen el. Általában elmondható, hogy az érző jól kijön az emberekkel, jellemző rá, hogy képes másokat lelkesíteni, jó a rábeszélőképessége.
A gondolkodó típus ítéletei az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról logikán, elemzésen és bizonyítékokon alapulnak. Kerüli az olyan ésszerűtlen ítéleteket, amelyek az érzéseken, értékeken nyugszanak. A logika, az elemzés és az igazolható következtetések érdeklik, szemben az empátiával, értékekkel, személyes lelkesedéssel. Belegázolhat mások érzelmeibe, érdekeibe anélkül, hogy észrevenné ezt. Mások értékeit nem mindig veszi figyelembe.
Észlelő
Megítélő
Az észlelő típus mindig többet akar tudni, begyűjti az információt, döntését halogatja. Ennek következtében nyitott, rugalmas, nem ítélkezik. Egy témát képes minden oldalról figyelembe venni, értékelni, az új nézőpontokat, az információt szívesen veszi. Ugyanakkor nehéz lezárnia egy kérdést, döntésképtelen, nehezen köteleződik el. Elmerülhet a sok feladatban, nem tudja azokat lezárni, ami időnként idegesítheti. Amikor befejez egy munkát, hajlamos „visszanézni”, az foglalkoztatja, hogy megfelelően végezte-e el a feladatot.
A megítélő típus határozott, szilárd és magabiztos. Célokat állít fel, és azokhoz ragaszkodik. Képes odafigyelni, koncentrálni a feladataira, arra vágyik, hogy munkáját ne szakítsák félbe. Ha valamibe belekezd, akkor igyekszik lezárni a dolgokat: dönt, aztán rátér a következő feladatra. Így előfordulhat, hogy elhamarkodottan, elégtelen adat alapján is döntést hoz. Ha egy feladat nem zárul le, a megítélő anélkül, hogy visszanézne, rátér a következő feladatra.
Mollen BT 2009/12
30
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan A változásokhoz, problémákhoz való alkalmazkodóképesség és a munka világához kapcsolódó érdeklődés és adottságok szempontjából a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet:
általános szellemi képességek
a munkavégzés technikai és szakmai képességei
a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
az eredményességet segítő személyi tulajdonságok
szociális képességek
vezetési képességek
A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról:
Problémakezelés – kérdőív A problémakezelés módja arra utal, hogy a felmerülő, megoldandó kognitív problémákat, feladatokat hogyan közelíti meg a személy.
Érdeklődés és adottságok – kérdőív A
különböző
tevékenységi
formákkal,
munkával,
foglalkozásokkal
kapcsolatos érdeklődési irányok preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése.
Tanulási motiváció – kérdőív A vizsgált tanulók tanulási motivációjáról szól, arról, hogy az iskolai tevékenységek végzése mögött milyen külső vagy belső motivációs okokat neveznek meg.
Mollen BT 2009/12
31
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Céljaim a munkában – kérdőív A kérdőív a pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezet-választás stb.) szempontjából a személyt leginkább befolyásoló motívumok, szükségletek, tényezők, jövőbeli célok tartalmát vizsgálja a munka világában. Problémakezelés - kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Problémakezelés
Kompetencia kategóriák
Kompetenciák
Általános szellemi képességek
Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség Logikus gondolkodás Problémaelemző képesség Rendszerező képesség Ellenőrzőképesség Nyitott hozzáállás Rendszerszemlélet Elővigyázatosság Kritikus szemlélet Rugalmasság
Munkavégzési technikai és szakmai képességek
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
Problémakezelés M M M
1 helyzethetz alkalmazkodo 1,újító
M T M M M M M S
1,újító 1,újító
S
1,újító 1 helyzethetz alkalmazkodo 1,újító 1 helyzethetz alkalmazkodo 1 helyzethetz alkalmazkodo 1,újító 1,újító
1,újító 1,újító 1,újító 1,újító
Eredményességet segítő személyi tulajdonságok Kreativitás Monotónia tűrés Szociális képességek
Kommunikációs képességek Vezetési-módszer
Önfejlesztő képesség Alkalmazkodó képesség Kompromisszum készség Információ gyűjtés Fejlesztés képessége
S S M T M M
A felmerülő problémák, változások megközelítésének módját vizsgálva arról kapunk képet, hogy a vizsgált személyek a már kipróbált
Mollen BT 2009/12
32
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 megoldásmódokat vagy inkább az új szempontok szerinti megközelítést preferálják-e. A nyitottsággal inkább jellemezhető, környezettől kevésbé függő „újító” megközelítésmód jelezheti előre az újszerű megoldásmódok keresésének képességét, míg az „alkalmazkodó” megközelítésmód a gondos,
körültekintő,
realitást
mérlegelő
megoldásoknak,
munkavégzésnek kedvez. Ez jellemzi egyrészt általánosan a szellemi képességeket, specifikusan a munkavégzési technikai és szakmai képességeit, másrészt részét képezi a munkavégzés minőségét és eredményességét befolyásoló képességeknek is. A szociális képességek kapcsán képet kapunk arról, hogy a problémák kezelése kapcsán milyen típusú megoldásmódok jellemzik a vizsgált tanulókat abban az esetben, amikor társas közegben kerül sor a problémamegoldásra. Az alábbi ábra a vizsgált tanulók százalékos megoszlását mutatja a problémakezelés módja szerint. A problémakezelési mód két végpontján az „újító” és az „alkalmazkodó” mód áll. A vizsgált tanulók 4 csoportját különítjük el ezen dimenziók mentén:
1. alkalmazkodó 2. átlagos, de inkább alkalmazkodó 3. átlagos, de inkább újító 4. újító /Az ötödik kategóriában a hiányzó adat %-os aránya látható./
A problémakezelés módja
újító 13%
hiányzó 2%
alkalmazkodó 11%
inkább újító 28% inkább alkalmazkodó 46%
Mollen BT 2009/12
33
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a problémakezelés szempontjából hogyan jellemezhetőek a dimenzió két végpontján állók („újító” és „alkalmazkodó”), az „inkább újítók” és az „inkább alkalmazkodók” mérsékeltebben mutatják ezeket a jellemzőket.
„a helyzethez alkalmazkodó”
„az újító”
Pontos, megbízható, a részletek nagymestere, alkalmazkodó, módszeres, körültekintő. A problémamegoldás során olyan utakat keresnek, amelyeket már kipróbáltak, amelyeket már értenek. Szabályok szerint halad a problémamegoldásban. A feladatok teljesítéséhez kezelhető számú (néhány), releváns, józan, biztonságos ötlettel állnak elő. Véleményformálásuk néha túl beszűkült és a csoporton belüli nézetekre korlátozódik, így fenn tudják tartani a folyamatosságot, stabilitást és a csoportkohéziót. Inkább javítók, tökéletesítők, akik ritkán kérdőjelezik meg a szabályokat, és általában - ha támogatott - inkább a fennálló rendszerhez kötődnek. A szakmai feladatok kapcsán az alábbiak jól jellemzik hozzáállásukat: Csináld jobban! Dolgozz a meglévő keretek közt! Néhány megoldást ad. Az átlátható helyzeteket preferálja. Jelenléte kell ahhoz, hogy a dolgok folyamatosan haladjanak előre.
Gondolkodásuk szokatlan, „érintőleges”, olyan szempontokat is felvetnek a feladatok kapcsán, amelyek mások számára rejtve maradtak, meglepőek. A problémák alapfeltevéseit gyakran megkérdőjelezik, alakítják a problémákat. A szabályoktól eltérve oldják meg a problémákat. Sok ötletük van, amelyek közt előfordulnak irreleváns, kockázatos, izgalmas, „villámcsapás -szerű” és ígéretes elképzelések is. A csoport és konszenzusos véleményformálás katalizátoraként radikálisak, akár nyersek is lehetnek, megbontják az összhangot. Formabontók – gyakran megkérdőjelezik a szabályokat, szokásokat és az egyhangúan támogatott nézeteket. A szakmai feladatok kapcsán az alábbiak jól jellemzik hozzáállásukat: Csináld másképp! Építsd át a rendszert! Rengeteg megoldással ál elő. Új eljárásokat, struktúrát állít fel. Változások idején nagy szükség van a jelenlétére.
Mollen BT 2009/12
34
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Érdeklődés és adottságok – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Általános szellemi képességek
Munkavégzési technikai és szakmai képességek
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Eredményességet segítő személyi tulajdonságok
Szociális képességek
Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség Elemző képesség Tervezés Teljesítőképesség Gyakorlatias feladat értelmezés Módszeres munkavégzés Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Elővigyázatosság Körültekintés Rugalmasság Kockázatvállalás képessége Kreativitás Önbizalom Önfejlesztő képesség Alkalmazkodó képesség Együttműködő képesség
Mollen BT 2009/12
M
1
M M T M
1 1 1
1
Szociális (S - social)
1
M
1
M M M M M S
1 1
S S S S M M
S
realistic) Gyakorlatias (R
R
Kutató (I investigative)
I
Enterpreneur) Vállalkozó (E
E
Hagyományokhoz ragaszkodó (C - conventional)
C
Kompetenciák
A
Kompetencia kategóriák
Művészi (A - artistic)
Holland: érdeklődés - adottság
1
1
1
1
1
1 1
1 1
1 1 1 1
35
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Empátia Felelősségvállalás képessége Kapcsolat építés képessége Lojalitás Segítőkészség Kommunikációs képességek Vezetési-módszer Vezetési-személyes Vezetési-társas
Információ gyűjtés Fejlesztés képessége Motiváló készség Döntési képesség Eredményközpontú szemlélet Határozottság
S
1
T T T T M M M S
1 1 1
1
1 1
1
T T
1 1
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált érdeklődési irányok szempontjából hogyan jellemezhetőek a megkérdezett tanulók. A hat érdeklődési irányból az általános szellemi képességek vonatkozásában a kutató és a vállalkozó típus került kiemelésre. Az ábrán az egyes érdeklődési irány súlya látható a mintában, az érdeklődési irányok átlagos szintjét jelző értékkel (max. érték 45 skálán).
Az ábrán látható, hogy az egyes irányoknak megfelelő tevékenységek kapcsán milyen adottságokkal jellemzik magukat a tanulók. A maximum érték itt változó lehet, de egymáshoz viszonyítva jelzésértékű, hogy mely területeken milyen mértékű adottságokkal jellemzik magukat.
Mollen BT 2009/12
36
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Érdeklődési irányok Művészi (A - artistic)
40,00 Gyakorlatias (R –realistic)
Szociális (S - social)
40,30
14,80 35,75
18,95 23,15 13,95
18,00 Vállalkozó (E – Enterpreneur)
19,23
37,74
35,77
Hagyományokhoz ragaszkodó (C - conventional)
37,53
Kutató (I investigative)
Érdeklődés
Adottságok
A munkavégzési technikai és szakmai képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, ugyanakkor a nyitottság szempontjából kiemelhető a művészi, a kutató, a vállalkozó és a gyakorlatias típus. A munkavégzési minőséget és eredményességet befolyásoló képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, kiemelhető azonban a művészi, a kutató és a vállalkozó típus. A szociális képességek szempontjából a szociális típus, míg a vezetési képességek szempontjából a vállalkozó és a gyakorlati típus emelhető ki A kutató vagy intellektuális érdeklődési irányt az jellemzi, hogy szomjas a tudásra, intellektuális kíváncsiság vezeti, meg akarja érteni a körülötte lévő világot. Az elméleti rendszerek (matematika, fizika stb.) érdeklik, Mollen BT 2009/12
37
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 szívesebben gondol át valamit, ahelyett, hogy gyakorlati problémát oldjon meg. Inkább befelé forduló. Szereti a logikával megoldható feladatokat, ami pontos, önálló, elemző, nyugodt átgondolást kíván. Inkább erőssége az írás, mint a szóbeli megnyilvánulás. Élvezi a nem egyértelmű kihívásokat rejtő helyzeteket és nem szereti a kötöttségeket. A vállalkozó típust a szóbeli kifejezőképességet kívánó helyzetek érdeklik, ahol másokat meg kell győzni: ilyen például az irányítás, eladás, vezetés,
szereplés.
A
váratlan
megoldást
kívánó
helyzetekben
hatékonyan működik, teljesítményre törekszik. Kerüli a hosszabb ideig tartó, aprólékosságot, szellemi erőfeszítést kívánó helyzeteket. Kifelé forduló, vonzza a hatalom, a helyzetek uralása. Művészi típus szereti kifejezni az egyéniségét, érzékeny. Kedveli az eredetiséget, új ötleteket, elgondolásokat kívánó helyzeteket, ahol megmutathatja gondolatokban.
magát, Stílusa
például (pl.
művészetekben,
életstílus,
ruházat)
ötletekben,
gyakran
eltér
a
megszokottól. Jellemző lehet rá a bonyolult, alkotó szellem, az idealizmus, az önkifejezés vágya, vagy a normáktól való eltérés is. Gyakorlatias érdeklődésű személy előnyben részesíti a kézzelfogható, világos, konkrét, gyakorlati problémákat, feladatokat az elvont elméleti problémákkal szemben. Szüksége van arra, hogy lássa a munkája kézzelfogható eredményét. Kedveli a fizikai erőkifejtést, az ügyességet igénylő feladatokat. Inkább a dolgokkal, mint az emberekkel szeret foglalkozni. A gyakorlatias érdeklődés kevésbé valószínűvé teszi a vezetői orientáció meglétét. A szociális érdeklődési típust a mások iránti felelősségérzet, mások segítésének vágya ellemzi, érdekli. Természetes beleélő képességét szívesen
használja,
ami
mások
meghallgatásában,
megértésében
nyilvánul meg. Szívesen vállal oktató, segítő, gyógyító szerepet – gondoz másokat,
segít
előmozdítani
fejlődésüket.
Kitűnik
szóbeli
kifejezőképességével, társas lény, a feladatokat másokkal közösen megbeszélve szereti megoldani. Kevésbé érdeklik a pusztán elvont vagy a csupán fizikai erőt kívánó helyzetek, feladatok.
Mollen BT 2009/12
38
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A
hagyományokhoz
ragaszkodó
érdeklődési
típusú
embereknek
szüksége van a rendre és a rendszerezettségre – meglévő szabályokat megtartják, ha hiányzik a rend, akkor igyekeznek azt megteremteni. Nem kedvelik a bizonytalanságot, óvatosak, állhatatosak, kitartóak, alaposak, pontosak. Szeretik pontosan tudni, hogy mit várnak tőlük. Kevésbé fontos számukra az önállósulás, inkább a csoportos felelősséget kedvelik. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes érdeklődési típus a tanulók hány százalékánál szerepelt domináns, leginkább kiemelkedő érdeklődési irányként. Megállapítható, hogy mely irányok milyen mértékben jelennek meg
a
vizsgált
tanulóknál
meghatározó
érdeklődési
területként.(Természetesen itt előfordulhat az is, hogy ugyanazon tanulónál több érdeklődési irány ugyanolyan súllyal jelenik meg, így több irány is kiemelkedhet egy válaszadónál.)
A domináns érdeklődési típus szerinti megoszlás
28%
Vállalkozó
19%
Művészi
Szociális
17%
Gyakorlatias
17%
Hagyományokhoz ragaszkodó
38%
27%
Kutató
0%
Mollen BT 2009/12
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
39
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Tanulási motiváció – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
IIII identifikált szabályozás
IV Intrinzik motiváció
Kompetenciák
II Introjektált szabályozás
Kompetencia kategóriák
I Külső szabályozás
MIÉRT TANULOK AZ ISKOLÁBAN
1
1 1 1
Általános szellemi képességek Munkavégzési technikai és szakmai képességek
Tervezés Ellenőrzőképesség Munkaszervezés
T M M
Önbizalom Önfegyelem Önfejlesztő képesség Fejlesztés képessége Helyzetek és teljesítmény értékelésének képessége Döntési képesség
S S
1 1
S
1
M
1
1
Eredményességet segítő személyi tulajdonságok
Vezetési-módszer
Vezetési-személyes
M S
1 1
1
1
A tanulási motiváció alapján arról kapunk képet, hogy milyen motivációs bázissal rendelkeznek a tanulók a tanulás kapcsán. Ez egyrészt befolyásolja a munkavégzési technikai és szakmai képességeinek elsajátítását,
másrészt
az
eredményességet
segítő
személyi
tulajdonságokat, vezetési képességek alakulását is, hiszen az utóbbi két esetben egyfajta énre vonatkozó ismeretszerzési, önfejlesztési folyamatról beszélhetünk, amelynek motivációs bázisa befolyásolja a célállítást és az erőfeszítést, kitartást a tanulás során. Egy tevékenység kapcsán a
Mollen BT 2009/12
40
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 viselkedésünk lehet belsőleg szabályozott: ilyenkor azért végzünk valamit, mert örömet, élvezetet okoz, vagy fontos, értékes számunkra. Lehet a tevékenység külsőleg irányított is, ilyenkor a tevékenység végzésének oka a személyen kívül keresendő: végezhetjük azért, mert megjutalmaznak érte minket (illetve büntetnek, ha nem tesszük), vagy mivel bűntudatunk lenne, ha nem tennénk. (Emellett előfordulhat az is, hogy egy adott tevékenység végzésére egyáltalán nem érzünk indíttatást.) Itt a szakmai érdeklődést is meghatározó tanulás kapcsán vizsgáljuk a motiváció bázisát, négy csoportba osztva a tanulókat:
1. Intrinzik (belső) motiváció: Belülről irányított – örömet okoz számára, ha tanulhat. 2. Identifikált (azonosult) szabályozás: Belülről irányított – azért tanul, mert azonosul a céllal, és számára is fontossá válik a tanulás. 3. Introjektált (bevetített) szabályozás: Azért tanul, mert a külső elvárást belsővé tette, „bevetítette”, és bűntudata lenne, ha nem tenné. 4. Külső szabályozás: Kívülről irányított – azért tanul, mert elvárják tőle mások. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a tanulási motivációnál mely motivációs bázisok emelkednek ki.
Tanulási motiváció 100% 90% 80% 70% 60% 50%
42%
40%
40% 27%
30% 20% 10%
3%
0% IV Intrinzik motiváció
Mollen BT 2009/12
III Identifikált szabályozás
I
Külső szabályozás
II Introjektált szabályozás
41
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A fenti ábra alapján összehasonlítható a vizsgált tanulócsoport átlagos motivációs irányultsága a tanulással kapcsolatban a négy motivációtípus szerint. Az egyes motivációk a belső-külső motivációs dimenzió mentén helyezkednek el. Az intrinzik (belső) motivációnál belső motiváltságról beszélhetünk, ahol maga a tanulási tevékenység az élvezet forrása. Az identifikált (azonosult) motivációnál maga a személy is fontosnak tekinti a tevékenységet. Az introjektált (bevetített) szabályozásnál a külső elvárást már belsővé teszi a személy, de nem a tevékenység maga jelent hajtóerőt, hanem a belsővé tett elvárásnak való meg nem felelés keltette bűntudat. A leginkább külsőnek tekinthető külső szabályozás alapja a külső elvárásnak való megfelelés kényszere (jutalomért, vagy a büntetés elkerüléséért végzett a cselekvés). A szakmai képességek szempontjából minél inkább belső motivációs bázisú a tanulási tevékenység, annál valószínűbb, hogy a szakmai ismeretek fejlesztésének vágya megjelenik a személynél.
Mollen BT 2009/12
42
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Céljaim a munkában kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Munkavégzési technikai és szakmai képességek
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
M
autonómia
biztonság
Absztrakt (elméleti) gondolkodás Általános tanulóképesség Tervezés Ellenőrzőképesség Módszeres munkavégzés Munkaszervezés Nyitott hozzáállás Elővigyázatosság Rugalmasság
kreativitás
Kompetenciák
Általános szellemi képességek
management
Kompetencia kategóriák
technikai
CÉLJAIM A MUNKÁBAN
1
M T M
1
M M M M S
1 1
1 1
1 1 1
Eredményességet segítő személyi tulajdonságok
Szociális képességek
Vezetési-módszer
Vezetési-személyes
Kockázatvállalás képessége Kreativitás Önfejlesztő képesség Alkalmazkodó képesség Lojalitás Fejlesztés képessége Motiváló készség Döntési képesség
S S
1
S
1
M T M M S
1 1 1
1 1 1 1
Az érdeklődés távlati célok szerint is meghatározott, itt a karrier kapcsán megfogalmazott célok alapján ragadhatóak meg a személyt mozgató főbb tényezők. A szakmai képességek szempontjából kiemelten a technikai/ szakmai, illetve a management/ vezetővé válás, a kreativitás, és az autonómia/ önállóság mint karriercélok befolyásolhatják a szakmai érdeklődést.
Mollen BT 2009/12
43
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az eredményességet segítő személyi képességek szempontjából a management/ vezetővé válás, a kreativitás, és az autonómia/ önállóság mint karriercélok befolyásolhatják a szakmai érdeklődést. A vezetési képességek szempontjából a management/ vezetővé válás szerepe emelhető ki. Az alábbi ábrán az öt vizsgált célkategória átlagos súlyát láthatjuk a tanulóknál. Egy személynél több karriercél is hasonló súllyal szerepelhet, a maximális adható érték 16, ehhez képest értelmezendő a vizsgált tanulók átlagértéke.
A karriercélok átlaga
Technikai (szakmai kompetenciák) 16,0 8,7 12,0 8,0 Autonómia (önállóság) 8,0
4,0 0,0
7,1 Kreativitás
Mollen BT 2009/12
Management (vezetővé válás): 6,1
8,5 Biztonság
44
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A következő grafikon azt mutatja, hogy egy-egy cél a tanulók hány százalékánál szerepel domináns célként. /Egy tanulónál természetesen több cél is kaphat domináns szerepet./
Domináns karriercélok szerinti megoszlás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 34%
40%
33%
30%
23%
23%
Kreativitás
Autonómia (önállóság)
15%
20% 10% 0%
Technikai Management (szakmai (vezetővé válás): kompetenciák)
Biztonság
A technikai/ szakmai kompetenciák mint célok arra utalnak, hogy a szakmai tudás folyamatos karbantartásának igénye jellemzi a személyt, lépést akar tartani a változó követelményekkel, fejleszteni akarja hozzáértését, bővítené azt más területekre is. E mögött lehet az előrejutás vágya, vagy csak a több tudás megszerzése érdekében teszi ezt. A management/ vezetővé válás fontossága esetén a személy igényli azt, hogy mások munkáját szervezhesse, döntéseket hozhasson, felelősséget vállalhasson. Fontos számára, hogy bízzanak benne, számítsanak rá és az,
hogy
másokról
„gondoskodhasson”.
A
személyi
képességek
vonatkozásában az önbizalom magasabb szintje jellemezheti. Mindez a vezetési képességek megszerzésénél motivációs bázisául szolgálhat. A kreativitás kiemelt célja esetén a személy számára legfontosabb az innováció, az új bevezetése, a siker megteremtése újra és újra, akár nagy áldozatok árán is. Olyan helyzeteket keres, és azokat élvezi, ahol ötletekkel állhat elő a munkájában, szellemét megmozgathatja. Feldobják azok a helyzetek, ahol megmutathatja ezt az oldalát, ahol lehetőséget kap arra, hogy másképp közelítse meg a feladatokat. A személyi képességek Mollen BT 2009/12
45
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 vonatkozásában az optimizmus és a feladatok újszerű megközelítésének vágya emelhető ki. A
biztonság,
mint
karriercél,
a
teljesítmény
szempontjából
az
elvárásoknak való megfelelés vágyában fejeződik ki, ami mögött a biztonságos, a garantált jövő vágya húzódik meg. Az önállóság/ autonómia igényének kiemelt fontossága arra utal, hogy a személyt a másoktól kevéssé függő munkaszervezés lehetősége, a döntéshozatal igénye vonzza. A szakmai feladatok megoldásában az önállóság érzete, a szabadság „illúziója” fontos számára, ami az önbizalom alapján kedvezhet a személyi képességeknek.
Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek A
konfliktuskezelés
vizsgálata
során
a
tanulók
alábbi
kompetenciaterületeiről kapunk képet:
fizikai-, pszichés és akció-képesség
a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
az eredményességet segítő személyi tulajdonságok
szociális képességek
kommunikációs képességek
A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgálat tanulókról:
Konfliktuskezelés – kérdőív A felmerülő személyközi konfliktuskezelés során mutatott együttműködés és
önérvényesítés
szerint
elkülönülő
konfliktuskezelési
módok
preferenciája és aránya.
Kommunikációs készségek – kérdőív A kommunikációs folyamat során az üzenetek adása, fogadása és a kapcsolódó érzelmi reakciók kezelése. Mollen BT 2009/12
46
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Konfliktuskezelés- kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Szociális képességek
M
Rugalmasság
S
Együttműködő képesség Kompromisszum készség Konfliktuskezelési készség Lojalitás
1 1
1
M
1
1 1
1
T T T
KOMPROMISSZUMKERESÉS
ALKAMAZKODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉS
VERSENGÉS ALKALMAZKODÁS
Kompetenciák Problémaelemző képesség
ELKERÜLÉS
Kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek
SZVK
Konfliktuskezelés
1 1
1
1
1 1
1
A munkahelyi feszültségek lehetséges forrásai a feladathoz, szerepekhez és a személyközi kapcsolatokhoz köthető konfliktusok, amelyek hatékony kezelésének képessége befolyásolja a munkavégzés minőségét. A hatékony konfliktuskezeléshez kulcs a különböző konfliktuskezelési módok
rugalmas
használata
a
helyzethez
alkalmazkodva.
A
konfliktuskezelés során két motívum érvényesül a személyeknél: az együttműködés és az önérvényesítés. A konfliktuskezelési módoknál a társas együttműködés képességét (szociális képességek) azok a kezelési módok támogatják jobban, amelyek a másik érdekeinek figyelembe vételét tükrözik: az együttműködésben közepes, alacsony szinttel jellemezhetőek. Ezek
az
együttműködés,
alkalmazkodás,
kompromisszumkeresés.
/Ugyanakkor továbbra is hangsúlyozandó, hogy a hatékony társas Mollen BT 2009/12
47
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 működés feltétele a különböző kezelési módok rugalmas, helyzethez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott használata./ A megkérdezett tanulók az alábbi táblázatban látható, két dimenzió mentén elhelyezhető, öt konfliktuskezelési mód mentén jellemezték
VERSENGŐ Konfliktus esetén a saját érdekét előtérbe helyezi anélkül, hogy a másik fél céljára, szempontjaira tekintettel lenne. A konfliktushelyzetben hajlamos versengésre, igyekszik vezető szerepet szerezni. A másikat háttérbe akarja szorítani, arra törekszik, hogy rákényszerítse az akaratát.
Alacsony önérvényesítés
PROBLÉMAMEGOLDÓ Konfliktus esetén hajlandó energiát, időt, erőfeszítést arra fordítani, hogy a saját és a másik érdekeit is érvényre juttató megoldást keressen a másikkal együtt. Mindkettőjük érdekét fontosnak tekinti, igyekeznek megérteni a másikat és megoldásra akarnak jutni. Ennek előnye, hogy mindketten elfogadják a megoldást, így az tartós megoldás lehet a helyzetre. KOMPROMISSZUMKERESŐ Konfliktus esetén hajlamos a béke érdekében feladni a céljaiból, érdekeiből. Kielégítő, közbülső megoldást keres, ami azt is jelenti, hogy teljes mértékben se a saját, se a másik érdekei nem érvényesülnek. Mivel mindkét fél kölcsönösen enged, a kapcsolatot a megegyezés nem rombolja.
Közepes önérvényesítés
Magas önérvényesítés
önmagukat. A két dimenzió: az együttműködés és az önérvényesítés.
ELKERÜLŐ Konfliktus esetén igyekszik elhárítani, nem észrevenni a helyzetet és annak feszültségét. Hajlamos ezért arra, hogy a saját céljait, érdekeit ne érvényesítse. Ugyanakkor a másik fél sem érdekli, nem működik együtt, hogy a másik céljai megvalósulhassanak. Mindez elérhető a megoldás halogatásával, korábbi megoldások „elővételével”, vagy azzal, ha magát háttérbe szorítja. Alacsony együttműködés
Mollen BT 2009/12
ALKALMAZKODÓ Konfliktus esetén hajlandó saját érdekeit, álláspontját feladni és a kapcsolat érdekében együttműködni a másikkal, hogy ő elérje céljait. Több lehetséges ok miatt (pl. túlzott barátságosság, félelem, jóindulat elnyerésének vágya) a másik személy (érdeke, céljai, álláspontja) fontossága hangsúlyos.
Közepes együttműködés
Magas együttműködés
48
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tanulók önjellemzése alapján az adott csoportban az egyes konfliktuskezelési módok átlagosan milyen súllyal vannak jelen.
Konfliktuskezelési módok
40%
35%
37%
Elkerülés
15%
Kompromisszumkeresés
23%
20%
10% 5%
25%
Problémamegoldás
Versengés
25%
Alkalmazkodás
27%
30%
32%
magas közepes
önérvényesítés
0% alacsony
alacsony közepes
kooperáció
magas
A konfliktuskezelési módokat bemutató fenti ábra alapján látható, hogy mely mód használata milyen szinten van jelen a vizsgált tanulóknál, mint domináns konfliktuskezelési mód. Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a hatékony konfliktuskezelés kulcsa mind az öt mód kiegyensúlyozott használata, helyzettől függően, rugalmasan alkalmazva azokat. Bármely konfliktuskezelési mód alacsony szintje fejlesztendő készséget jelent, míg egy mód túlzott használata rugalmatlan alkalmazkodásra utal. A szociális képességek vonatkozásában azonban jelzésértékű, ha a három kiemelt, közepes vagy magas együttműködési szintre utaló kezelési mód (alkalmazkodás, problémamegoldás, kompromisszum-keresés) háttérbe szorul az alacsonyabb kooperációval jellemzett kezelési módokhoz (elkerülés, versengés) képest.
Mollen BT 2009/12
49
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Kommunikációs készségek – kérdőív Az egyes kompetenciák és a kérdőív kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. A sorokban a kompetenciák mellett 1-esek jelölik, hogy az adott kérdőív mely dimenziója méri az adott kompetenciát
Szociális képességek
Együttműködő képesség
Önkritika
Segítőkészség Kommunikációs képességek Írásos kommunikáció képessége Mások megértésének képessége Nonverbális komunikációs készség Szóbeli kommunikációs készség Világos kifejezőkészség Vezetési - módszer Motiváló készség Vezetési-társas Iránymutatás
Mollen BT 2009/12
1 1
S M S
T
1 1
1
S S M T
Az érzelmi reakciók kezelése a kommunikáció során
Önfegyelem
Elővigyázatosság Rugalmasság
T T
A visszajelzések adása és azok fogadása
Eredményességet segítő személyi tulajdonságok
Terhelhetőség
A másik félre való odafigyelés területe
Kompetenciák Rendszerező képesség Tervezés
A világos üzenetek küldése a másik fél felé
Kompetencia kategóriák Általános szellemi képességek Munkavégzési technikai és szakmai képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek
SZVK
KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK
1 1 1
1 1
1 1
1
T T
1
T T M T
1 1 1
1 1
1
1
1
1 1 1 1
50
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A kommunikációs készségek a társas kompetenciák: kommunikációs- és szociális kompetenciák (ezen belül a vezetés szociális oldalának területére is) vonatkozásában adnak információt a tanulókról. A szociális képességek szempontjából a kommunikáció területén azok a képességek jelezhetnek
előre
nagyobb
hatékonyságot,
amelyek
a
másik
fél
nézőpontjára való odafigyelést, a másik érdekeivel való törődést támogatják, míg a vezetési képességek szempontjából a világos önkifejezés, a másikra való odafigyelés és a kapcsolódó érzelemkezelés egyaránt előrejelző szerepű. A kommunikációs képességek szempontjából négy területen jellemezték magukat a megkérdezettek:
1. világos üzenetek küldése a másik fél felé, 2. másik félre való odafigyelés területe, 3. visszajelzések adása és azok fogadása, valamint 4. a kommunikáció során keletkezett érzelmi reakciók kezelése szempontjából.
A világos, szándéknak megfelelő szóbeli és a nem szóbeli üzenetek adása
és
fogadása
fontos
feltétele
a
világos
és
hatékony
kommunikációnak. A lenti ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tanulók ezen képességek szempontjából milyen szintet mutatnak. A válaszok alapján a vizsgált kommunikációs készségek az adott csoportban az alábbiak szerint jellemezhetőek:
1. fejlesztendő terület 2. odafigyelést igényel 3. a személy erősségének tekinthető. /A negyedik csoportba a meglévő kategóriákba nem sorolt adat %os aránya látható./
Mollen BT 2009/12
51
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Az egyes kommunikációs készségek szintjének megoszlása
A másik félre való odafigyelés területe
39%
A visszajelzések adása és azok fogadása
39%
A világos üzenetek küldése a másik fél felé
13%
12%
32%
Az érzelmi reakciók kezelése a kommunikáció során
15%
39%
0%
20%
fejlesztendő terület
odafigyelést igényel
3% 2%
8%
11%
40%
2%2%
60%
80%
erőssége
hiányzó adat
1%
3% 3%
100%
Az ábra alapján tehát megállapítható, hogy a vizsgált tanulócsoport hány százaléka
mutat
kedvező
képet
az
adott
kommunikációs
képességterületen (erőssége), és milyen arányban vannak jelen azok a tanulók, akiknél ezeket a képességeket támogatni kell (odafigyelést igénylő) vagy éppen komolyabb fejlesztésre (fejlesztendő) szorulnak.
Mollen BT 2009/12
52
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Fejlesztési javaslatok a Fejér TISZK mérése és a mérések értékelése alapján A mérés a pszichológiai jellemzők 4 szintjét, területét érintette:
I.
Általános személyiségkép és Információfeldolgozási mód
II.
A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok,
adottságok,
igények
a
munka
világához
kapcsolódóan III.
Konfliktus
megoldási
preferenciák
és
kommunikációs
készségek
A mérés visszajelzésére 8 kompetenciakörben, 61 kompetencia mentén került sor: 1. Általános szellemi képességek 2. Fizikai-, pszichés és akció-képesség 3. Munkavégzési technikai és szakmai képességek 4. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek 5. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok 6. Szociális képességek: 7. A Kommunikációs képességek 8. Vezetési képességek
A fejlesztési javaslatok megfogalmazásánál két fő szempont emelhető ki:
1. A vizsgált pszichológiai jellemzők területén mutatkozó megoszlás a vizsgált csoportban, ezen belül a kimutatható deficit, hiányosság tapasztalható mértéke.
2. A feltárt hiányosságok tapasztalható megerősítettsége a különböző szempontú vizsgálatokban, figyelembe véve a vizsgált pszichológiai jellemzők szintjét, területét. Mollen BT 2009/12
53
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
Az alábbiakban a pszichológiai jellemzők vizsgálatára alkalmazott kérdőívek eredményeit áttekintve kiemeljük a csoportszinten jelenős mértékűnek,
arányúnak
bizonyult
hiányosságokat,
majd
ezen
hiányosságok többszintű megerősítését is figyelembe véve fogalmazunk meg fejlesztési javaslatokat a vizsgált kompetenciakörökön belül a kompetenciákra vonatkozóan.
Általános személyiségkép A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: Milyen vagyok? - kérdőív A személyiség általános jellemzése az alapvető érzelmi, interperszonális és
motivációs
jellegzetességek
vonatkozásában.
Két
területen
tapasztaltunk a vizsgált tanulócsoportnál jelentős arányú hiányosságot: a tapasztalatokra való nyitottság és a lelkiismeretesség terén, ahol az alacsony szintet mutatók aránya mindkét területen meghaladta a tanulók felét. A tapasztalatra való nyitottság Az általános szellemi képességek kompetenciakör arra utal, hogy a vizsgált csoport az újdonságot, lehetőségeket hordozó helyzetekkel, tapasztalatokkal kapcsolatban mekkora nyitottságot, kíváncsiságot mutat. A munkavégzés technikai és szakmai képességei kompetenciakör szempontjából arról kaphatunk információt, hogy a szakmai újdonságokra, változásokra,
tapasztalatra
mennyire
nyitott
a
személy.
Az
eredményességet segítő személyi tulajdonságok, valamint a vezetési képességek
kompetenciakörök
vonatkozásában
az
előbbiekhez
hasonlóan az ön- és valóságismeret kapcsán a tapasztalati nyitottságra, a nem egyértelműség toleranciájára következtethetünk.
Mollen BT 2009/12
54
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alacsony Nyitottság ponttal rendelkezők inkább ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, megoldásokhoz. Kerülik a változást, újdonságot, kedvelik a rutint és tisztelik a hagyományokat, az intellektuális, kognitív kihívások kevésbé vonzóak számukra. A lelkiismeretesség A munkavégzés technikai és szakmai képességei és az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kompetenciakörök vonatkozásában a feladat- és a társas helyzetekben mutatott lelkiismeretesség alapján a pontosság,
céltudatosság
szintjére
következtethetünk.
A
szociális
képességek kompetenciakör szempontjából a személy által mutatott szociális érzékenység és felelősségvállalási hajlam, míg a vezetési képességekből a célirányosság jelezhető előre. Akik alacsonyabb értéket mutatnak a lelkiismeretesség dimenzióban, azok inkább jellemezhetőek spontaneitással, lazább munkavégzéssel, ami szervezetlenségben és gyenge tervezésben is megnyilvánulhat.
Mollen BT 2009/12
55
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit, mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: kompeten kompetenciakör kompetenciák cia ök területek Módszer általános absztrakt szellemi gondolkodás általános tanuló képesség elemző készség ismeretmegőrzés rendszerező képesség fizikai pszichés pontosság akcióképesség munkavégzési ellenőrző képesség technikai és szakmai munkaszervezés nyitott hozzáállás munkavégzés elővigyázatosság minőségét befolyásoló kitartás körültekintés Személyes eredményessége kockázatvállalás t befolyásoló személyes kreativitás monotóniatűrés önfegyelem önfejlesztés önkritika Társas szociális együttműködő képesség empátia felelősség vállalás kapcsolatépítés lojalitás kommunikációs információgyűjtés Vezetési vezetési fejlesztés képessége módszer vezetési társas eredményközpontúsá g
lelkiismeretes nyitottság a ség tapasztalatok ra X X X X X X X
X X X
X X X
X X X X X
X X X X X X X
A lelkiismeretesség deficitje a módszer kompetenciákból a fizikai és pszichés akcióképesség területén a pontosságot, a technikai és szakmai területen
az
munkavégzés
ellenőrzőképességet minőségét
és
befolyásoló
munkaszervezést,
míg
kompetenciáknál
a az
elővigyázatosság, kitartás és körültekintés kompetenciákat érintheti Mollen BT 2009/12
56
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 kedvezőtlenül.
A személyes kompetenciáknál
a
monotónia
tűrés,
önfegyelem, önkritika alacsonyabb szintje várható, míg a társas kompetenciáknál az empátia, felelősségvállalás, kapcsolatépítés és lojalitás,
a
vezetési,
társas
képességekből
pedig
az
eredményközpontúság hiányosságával járhat együtt. A
tapasztalatokra
való
nyitottság
alacsony
szintje
a
módszer
kompetenciák kapcsán az általános szellemi képességeket és ugyanezen képességek kapcsán a munkavégzéshez kapcsolódó szellemi nyitottságot befolyásolja kedvezőtlen irányban a módszerkompetenciák terén. A személyes kompetenciáknál a kockázatvállalás, kreativitás és önfejlesztés alacsony szintjében nyilvánulhat meg, míg a szociális kompetenciáknál a kommunikációs
információgyűjtési
módszerkompetenciák
közül
pedig
képességet, a
a
fejlesztési
vezetési képességet
befolyásolhatja kedvezőtlenül. Érzelmi intelligencia kérdőív A személyiség érzelmi és motivációs oldalának jellemzése a saját és mások érzelmeinek felismerése és kezelési képessége vonatkozásában. Az alábbi oldalakra kiterjedően: az öntudatosság és önkifejezés képessége; a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; a változásokhoz való alkalmazkodás; a stressz-kezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás területeken. Az érzelmi intelligencia kérdőív alábbi dimenzióiban a vizsgált tanulók közel harmada impulzus-kontroll,
mutat
alacsony szintet: boldogság, éntudatosság,
problémamegoldás,
rugalmasság,
társas
felelősségvállalás. Az éntudatosság és önkifejezés képességeiből: Az érzelmi éntudatosság alacsonyabb szintje arra utal, hogy a személy kevésbé képes figyelni, értékelni, tudatosítani, felismerni, értelmezni érzelmeit, így kevésbé hatékonyan képes érzelmileg reagálni az érzelemkiváltó helyzetre, következményesen kevésbé magabiztos.
Mollen BT 2009/12
57
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A változásokhoz való alkalmazkodás képességei területén a rugalmasság és a problémamegoldás képességében. A rugalmasság azt jelzi, hogy a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, azt értelmezni. A magas rugalmasságot mutató személy képes észrevenni, aktívan felkutatni, azonosítani a külső környezet azon aspektusait, amelyek
adekvát
forrásként
hasznosíthatók
az
alkalmazkodási
folyamatban. A képesség nyitottságot, a változások követésére és érzékeny felfogására való hajlamot jelez. Az alacsony értéket mutatók, kevésbé hatékonyan alkalmazkodnak az újdonságot jelentő helyzetekhez, a változásokhoz, kevésbé képesek az ezek következtében létrejövő szorongás kezelésére. A problémamegoldás képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldását, kezelését takarja, az alacsony szint ezen képességterület hiányosságaira utal. A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás: A társas felelősségvállalás alacsony szintje a saját csoporttal való együttműködési képesség hiányát jelzi. A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása: Az
impulzus
kontroll
a
hatékony
és
konstruktív
érzelmi
ellenőrzőképességet jelenti. Ennek hiányában az impulzivitás jellemzi a személyt:
a
programozottság
hiánya
vagy
a
következmények
elemzésének elmulasztása. Az átlag alatti érték arra utal, hogy a stresszhelyzet keltette negatív érzelmek kezelésében kevésbé hatékony a személy. Eluralják ezek az érzelmek, és kevésbé képes a racionális, következményeket mérlegelő működésre. Általános hangulatszabályozás és az önmotiválás képessége: A boldogság képességének deficitje arra utal, hogy a személy kevésbé képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: Mollen BT 2009/12
58
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020
kompetenci kompetenciakör kompetenciá a ök k területek
Módszer
általános szellemi
fizikai pszichés akcióképesség munkavégzés minőségét befolyásoló
Személyes
Társas
Vezetési
éntud atoss ág
áttekintő képesség problémaelem zés rendszerezés kiegyensúlyoz ottság pontosság figyelem
kitartás összpontosítás eredményessége monotóniatűré t befolyásoló s személyes önfegyelem önkritika szociális kompromisszu mra való képesség konfliktuskezel és kultúrák közötti különbségek észrevétele vezetési döntési személyes vezetési társas határozottság
rugal Pro mass blé ág ma meg oldá s X
imp boldo ulzu gság skont roll
X X X
X
X X
X X
X X X
X X
X X X
X X
X X
Az éntudatosság deficitje a személyes kompetenciákból az önkritika kevésbé hatékony működésével járhat együtt. A rugalmasság hiányában az általános szellemi képességeknél szintén a rendszerezés, míg a vezetési, társas képességeknél a határozottság alacsonyabb szintje várható. A személyes és személyközi problémamegoldás alacsony szintje esetén az általános szellemi képességeknél az áttekintés, problémaelemzés, az akcióképességnél a kiegyensúlyozottság, pontosság, a munkavégzés minőségénél a figyelem, kitartás, összpontosítás lehet kevésbé hatékony, míg a személyes készségénél a monotónia tűrés, önfegyelem, a társas kompetenciáknál
Mollen BT 2009/12
a
kompromisszumkeresés,
konfliktusmegoldás,
a
59
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 vezetési kompetenciáknál pedig a döntéshozatali képesség alulműködése várható. Az impulzus-kontroll csökkent működésével a módszerkompetenciákból a kiegyensúlyozottság, pontosság, figyelem, kitartás és összpontosítás képességek gyengülése várható. A boldogság deficitje a társas képességek alacsony szintjét eredményezi a kultúrák közti különbségek észrevételében.
Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: Személyes stílus kérdőív Képet kapunk a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. A személyes stílus kapcsán azok a területek emelhetők ki, ahol a vizsgált tanulók alacsony aránya található a vizsgált dimenziópár valamely végpontján. Személyiség irányulása szempontjából extroverzió, az információfeldolgozásnál a gondolkodó típusú tanuló előfordulása bizonyult alacsonynak a dimenzió másik oldalához képest. Az extrovertált (külvilág felé forduló) személyiség jellemzői: Azok, akik inkább extrovertáltak, ráhangolódnak a kultúrára, emberekre és a körülöttük lévő dolgokra. A feladatok szempontjából szeretik a változatosságot, nyitottak az újdonságokra, újításokra, türelmetlenné válhatnak a hosszú és lassú feladatoknál. Arra
törekszenek,
döntéseket
hogy
hozzanak.
az
igényeknek,
Társaságkedvelők,
elvárásoknak képesek
megfelelő
felszabadultan
viselkedni társaságban, szeretik a változatosságot és azt, ha másokkal
Mollen BT 2009/12
60
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 együtt
dolgozhatnak.
Preferálják
a
személyes
kapcsolatokat
a
feladatvégzésnél, számonkérésnél és a csoportos feladatmegoldást. A gondolkodó típus jellemzői: A gondolkodó típus ítéletei az életről, emberekről,
eseményekről
és
dolgokról
logikán,
elemzésen
és
bizonyítékokon alapulnak. Kerüli az olyan ésszerűtlen ítéleteket, amelyek az érzéseken, értékeken nyugszanak. A logika, az elemzés és az igazolható következtetések érdeklik, szemben az empátiával, értékekkel, személyes lelkesedéssel. Belegázolhat mások érzelmeibe, érdekeibe anélkül, hogy észrevenné ezt. Mások értékeit nem mindig veszi figyelembe. Ezen jellemzők mentén domináns személyiségtípusok tehát alacsonyabb arányban vannak jelen a vizsgált csoportban. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: kompetencia területek Módszer
Személyes
Társas
kompetenciakörök kompetenciák általános szellemi
munkavégzési technikai és szakmai képességek a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek eredményességet befolyásoló személyes szociális
kommunikációs
Extroverzió Gondolkodó
absztrakt gondolkodás áttekintő képesség elemző készség logikus gondolkodás rendszerező képesség nyitott hozzáállás
X X X X X X
kritikus szemlélet
X
önfegyelem
X
együttműködő képesség kapcsolatépítés képessége információgyűjtés
X X X
Az extroverzió alacsony szintje egyaránt járhat a munkavégzés technikai, szakmai képességeinél a nyitott hozzáállás hiányával, valamint a társas képességek
két
Mollen BT 2009/12
területén,
az
együttműködés
és
kapcsolatépítés 61
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 képességének csökkent szintjét eredményezheti. A gondolkodás oldal deficitje az általános szellemi képességek terén az absztrakt és logikus gondolkodást,
az
áttekintő,
elemző,
rendszerező
képességet,
a
munkavégzés minőségét befolyásoló kritikus szemléletet, a személyes képességeknél az önfegyelmet, míg a kommunikációs képességeknél az információgyűjtést befolyásolhatja kedvezőtlen irányban.
A változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan Problémakezelés - kérdőív A felmerülő problémák, változások megközelítésének módját vizsgálva arról kapunk képet, hogy a vizsgált személyek a már kipróbált megoldásmódokat vagy inkább az új szempontok szerinti megközelítést preferálják-e. A nyitottsággal inkább jellemezhető, környezettől kevésbé függő „újító” megközelítésmód jelezheti előre az újszerű megoldásmódok keresésének képességét, míg az „alkalmazkodó” megközelítésmód a gondos,
körültekintő,
realitást
mérlegelő
megoldásoknak,
munkavégzésnek kedvez. A vizsgált csoportban a tanulók több mint fele mutat alkalmazkodó megközelítésmódot, így némileg az újító problémakezelési típus háttérbe szorul. Az újító típus jellemzői: Gondolkodása szokatlan, mások számára rejtett szempontokat is felvet a feladatok kapcsán, megkérdőjelezi annak alapfeltevéseit, alakítja a problémákat. A szabályoktól eltérő megoldást alkalmaz, sok ötlete van. A csoportban a véleményformálás katalizátora, megbontja az összhangot.
Mollen BT 2009/12
62
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit, mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: kompetencia területek Módszer
Személyes
Társas Vezetési
kompetenciakörök
kompetenciák
általános szellemi
újító
Logikus gondolkodás Problémaelemző képesség
munkavégzési technikai és szakmai Rendszerszemlélet képességek Szakmai ismeret a munkavégzés minőségét Rugalmasság befolyásoló képességek eredményességet segítő személyi Kockázatvállalás képessége tulajdonságok Kreativitás Önfejlesztő képesség kommunikációs Információ gyűjtés vezetési-társas Fejlesztés képessége
X X X X X X X X X X
Az újító típus deficitje kedvezőtlenül érinti a módszer kompetenciák terén a
logikus
gondolkodást,
a
problémaelemző
képességet,
a
rendszerszemléletet, szakmai ismeretet, rugalmasságot, a személyes kompetenciák képesség
terén
a
kockázatvállalás,
hiányosságaihoz
vezethet,
a
kreativitás
és
kommunikáció
önfejlesztő terén
az
információgyűjtés, míg a vezetés terén a fejlesztés képességek csökkent megléte várható. Érdeklődés és adottságok A
különböző
tevékenységi
formákkal,
munkával,
foglalkozásokkal
kapcsolatos érdeklődési irányok, preferenciák szempontjából három területet: a gyakorlatias, a szociális és a művészi irányt a válaszadók kevesebb, mint negyede választotta domináns érdeklődési irányként. Az adottságok szempontjából két területen bizonyult alacsonyabbnak a tanulók önbevalláson alapuló vizsgálata szerint a domináns képességek gyakorisági szintje (15% alatt): a művészi és a hagyományokhoz ragaszkodó típusoknál. Hasonlóan alacsony ezen érdeklődési- és adottság-irányok választási gyakorisága. A típusok jellemzői: Gyakorlatias típusú (érdeklődés alacsony szintű a vizsgálat csoportban) személy előnyben részesíti a kézzelfogható, világos, konkrét, gyakorlati
Mollen BT 2009/12
63
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 problémákat, feladatokat az elvont elméleti problémákkal szemben. Szüksége van arra, hogy lássa a munkája kézzelfogható eredményét. Kedveli a fizikai erőkifejtést, az ügyességet igénylő feladatokat. Inkább a dolgokkal, mint az emberekkel szeret foglalkozni. A gyakorlatias érdeklődés kevésbé valószínűvé teszi a vezetői orientáció meglétét. A szociális típust (érdeklődés alacsony szintű a vizsgálat csoportban) a mások iránti felelősségérzet, mások segítésének vágya jellemzi, érdekli. Természetes beleélő képességét szívesen
használja,
ami
mások
meghallgatásában, megértésében nyilvánul meg. Szívesen vállal oktató, segítő, gyógyító szerepet – gondoz másokat, segít előmozdítani fejlődésüket.
Kitűnik
szóbeli
kifejezőképességével,
társas lény,
a
feladatokat másokkal közösen megbeszélve szereti megoldani. Kevésbé érdeklik a pusztán elvont vagy a csupán fizikai erőt kívánó helyzetek, feladatok. Művészi típus (érdeklődés és adottság is alacsony szintű a vizsgálat csoportban) szereti kifejezni az egyéniségét, érzékeny. Kedveli az eredetiséget, új ötleteket, elgondolásokat kívánó helyzeteket, ahol megmutathatja gondolatokban.
magát, Stílusa
például (pl.
életstílus,
művészetekben, ruházat)
ötletekben,
gyakran
eltér
a
megszokottól. Jellemző lehet rá a bonyolult, alkotó szellem, az idealizmus, az önkifejezés vágya, vagy a normáktól való eltérés is. A hagyományokhoz ragaszkodó típus (adottság alacsony szintű a vizsgálat csoportban) embereknek szüksége van a rendre és a rendszerezettségre – meglévő szabályokat megtartják, ha hiányzik a rend, akkor igyekeznek azt megteremteni. Nem kedvelik a bizonytalanságot, óvatosak, állhatatosak, kitartóak, alaposak, pontosak. Szeretik pontosan tudni, hogy mit várnak tőlük. Kevésbé fontos számukra az önállósulás, inkább a csoportos felelősséget kedvelik.
Mollen BT 2009/12
64
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: kompeten cia területek Módszer
kompetenciak kompetenc Művészi örök iák általános szellemi képességek fizikai-, pszichés és akció-képesség munkavégzési technikai és szakmai képességek
Hagyo- Gyakorlatia Szociális mányok s
tervezés
teljesítőképe sség
X
gyakorlatias feladatértel mezés
X
módszeres munkavégz és munkaszerv ezés nyitott hozzáállás a munkavégzés körültekintés minőségét befolyásoló képességek rugalmassá g Személyes eredményesség körültekintés et segítő személyi tulajdonságok
X
Társas
Vezetési
szociális képességek
vezetésimódszer
rugalmassá g együttműkö dő képesség
X X
X X
X X
empátia
X
kapcsolatépí tés képessége lojalitás segítőkészs ég fejlesztés képessége
X
vezetésidöntési személyes képesség vezetési-társas eredménykö zpontú szemlélet határozottsá g
Mollen BT 2009/12
X
X X
X
X
65
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A művészi irány hiánya a
munkavégzés minőségét befolyásoló
rugalmasság és a személyes kompetenciák közül a kreativitás alacsony szintjével járhat együtt. A hagyományos típus hiánya a munkavégzés minőségét befolyásoló körültekintés és a szociális képességekből a lojalitás csökkent jelenlétével társulhat. A gyakorlatias típus hiányában a fizikai-, pszichés és akció-képesség területén a teljesítőképesség, a munkavégzési technikai és szakmai képességeinél a gyakorlatias feladatértelmezés, a módszeres munkavégzés és a munkaszervezés, a vezetési képességeknél pedig az eredményközpontú szemlélet és a határozottság kompetenciáinak alacsonyabb megléte valószínűsíthető. A szociális típus hiánya a társas kompetenciákból az együttműködés, az empátia, a kapcsolatépítés és a segítőkészség csökkent jelenlétét eredményezheti. Céljaim a munkában A pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezetválasztás
stb.)
szempontjából
a
személyt
leginkább
befolyásoló
motívumok, szükségletek, tényezők területét vizsgálja, a jövőbeli célokat figyelembe véve, a kérdőív. Az adott csoportban kapott eredmények alapján egy területen tapasztalható alacsonyabb szint, azaz ezeket a tanulók kevesebb, mint ötöde választotta csak domináns karriercélként: a management( vezetővé válás karriercélt Az alacsonyabb arányban megjelenő karriercél jellemzői: A management/ vezetővé válás, mint karriercél fontossága esetén a személy igényli azt, hogy mások munkáját szervezhesse, döntéseket hozhasson, felelősséget vállalhasson. Fontos számára, hogy bízzanak benne, számítsanak rá és az, hogy másokról „gondoskodhasson”.
Mollen BT 2009/12
66
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Az alábbi táblázat alapján látható, hogy az adott deficit, mely kompetenciaterületeken okozhat hiányosságokat: kompetencia területek Módszer
kompetenciakörök
kompetenciák
általános szellemi képességek munkavégzési technikai és szakmai képességek eredményességet segítő személyi tulajdonságok vezetési-módszer
Személyes Vezetési
vezetési-személyes
A
management
management
tervezés
X
ellenőrző képesség kockázatvállalás
X
fejlesztés képessége motiválás döntési képesség
X
alacsony
dominanciája
karriercél
X
X X
a
módszerkompetenciákban a tervezés-, ellenőrző képességeknél, a személyes
kompetenciákban
a
kockázatvállalásnál,
a
vezetési
kompetenciákban a fejlesztés, motiválás és a döntési képességeknél jelezhet deficitet
Konfliktus megoldási preferenciák és kommunikációs készségek Konfliktuskezelés A felmerülő személyközi konfliktuskezelés során mutatott együttműködés és önérvényesítés szintje szerint elkülönülő konfliktuskezelési módok preferenciája és aránya szempontjából a vizsgált tanulóknál az alábbi eltolódás tapasztalható. A tanulók közel kétharmada mutat alacsony önérvényesítést
(preferált
domináns
konfliktuskezelési
mód:
alkalmazkodás vagy elkerülés), és hasonlóan, az alkalmazkodás igen magas
szintje
miatt,
kétharmaduknál
tapasztalható
a
kooperáció
(alkalmazkodás, problémamegoldás) magas szintje, míg körülbelül ötödük közepes
szintet
mutat
mindkét
területen.
Mindezek
alapján
megállapítható, hogy a vizsgált tanulóknál dominál az együttműködés, míg alacsonyabb szintű az önérvényesítés képessége a konfliktushelyzetben,
Mollen BT 2009/12
67
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 ami az alkalmazkodás kezelési módjának fokozott, míg a versengés és problémamegoldás, elkerülés csökkent használatával jár együtt. Figyelembe véve, hogy az effektív konfliktuskezelés mind az öt kezelésmód kiegyensúlyozott használati képességét feltételezi, az alábbi kompetenciaterületekkel való összefüggés vizsgálható: kompet kompetencia- kompetenciák elkerü verseng együtt alkalm komp encia körök lés és működé azkodá romis területe s s szum k X Módszer általános problémaelem szellemi ző képesség X X X X X munkavégzés rugalmasság minőségét befolyásoló X Társas szociális együttműködő képesség X kompromisszu mra való képesség X X X X X konfliktuskezel ő képesség X lojalitás
Mind az öt konfliktuskezelési mód alacsony szintje esetén a munkavégzés minősége
kapcsán
alacsonyabb
rugalmasság,
míg
a
társas
képességeknél konfliktuskezelési alulműködés várható. Az együttműködés alacsony szintjével az általános szellemi képességeknél alacsonyabb szintű problémaelemző képesség, míg a társas kompetenciáknál az együttműködés csökkenése járhat együtt. Az alkalmazkodás fokozott szintje túlzott lojalitást, a versengés magas szintje pedig fokozott önérvényesítést, domináló interperszonális hozzáállást eredményezhet, mindkét esetben akadályozva a változásra való nyitottságot, utóbbinál a másik fél véleményére való odafigyeléssel együtt. Kommunikációs készségek A kommunikációs folyamat során az üzenetek adása, fogadása és a kapcsolódó érzelmi reakciók kezelése terén a tanulók alábbi aránya mutat nagyon alacsony (fejlesztendő), vagy odafigyelést igénylő szintet: A kommunikációs képességeknél a világos üzenet küldése, a visszajelzés és a kapcsolódó érzelmek kezelése terén és a másikra való
Mollen BT 2009/12
68
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 odafigyelésben tanulók kiugróan nagy százaléka-a mutat deficitet, ami az alábbi kompetenciaterületeken okozhat hiányokat. kompetencia kompetenciakö kompetenc világos másikra vissz érzelmi területek rök iák üzenetek való ajelzé reakciók odafigye s kezelése lés X Módszer általános rendszerező szellemi képesség X X tervezés X munkavégzési terhelhetősé technikai és g szakmai X munkavégzés rugalmassá minőségét g befolyásoló X Személyes eredményesség önfegyelem et befolyásoló személyes X X önkritika X X X Társas szociális együttműkö dő képesség X X segítőkészs ég X X kommunikációs írásos kommunikác ió X X mások megértés X X X non-verbális kom. X X szóbeli kom. X világos kifejezés X X Vezetési vezetési motiválás módszer X vezetési társas iránymutatá s
A
világos
üzenetek
adásának
hiányossága
a
személyes
kompetenciáknál az önkritika, együttműködés, a vezetői kompetenciáknál motiválás és a kommunikációs kompetenciáknál a nonverbális, szóbeli és világos kifejezés képességeit érintheti. A
másik
jelzéseire
való
odafigyelés
deficitje
a
munkavégzés
minőségének kompetenciáiból a rugalmasság, a társas kompetenciákból az együttműködés és segítőkészség, a kommunikációs kompetenciákból a mások
megértése
és
a
nonverbális
kommunikációs
képességek
alacsonyabb szintjével járhat.
Mollen BT 2009/12
69
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 A visszajelzés adása és fogadása hiánya az általános szellemi képességekből a tervezés, a társas kompetenciákból az együttműködés és
segítőkészség,
a
kommunikációs
kompetenciákból
az
írásos
kommunikáció mások megértése szóbeli és a nonverbális kommunikációs képességek, valamint a vezetési képességeknél a motiválás és az iránymutatás kompetenciájának csökkent voltával járhat együtt. A kommunikáció során keletkező érzelmi reakciók kezelésének alacsony szintje a módszer kompetenciák terén a tervezés, terhelhetőség, míg a személyes kompetenciáknál az önfegyelem és önkritika képességterületeit érintheti.
Fejlesztési javaslatok A tapasztalt hiányosságok által érintett kompetenciaterületeket, azok szintjét és a hiányosságok gyakoriságát figyelembe véve az alábbi kompetenciaterületek emelhetők ki, sorrendbe állítva a hiányosság szint szerinti gyakoriságát figyelembe véve: A: Félkövérrel kiemelve a legjelentősebb hiányosságokat; B: Dőlttel kiemelve a még jelentősnek minősülő hiányosságokat C. Felsorolva a további megjelenő hiányosságokat/ MÓDSZERKOMPETENCIÁK: Általános szellemi képességek legjelentősebb hiányosságok
jelentős hiányosságok
említett területek
rendszerező képesség, problémaelemző képesség, tervezés absztrakt gondolkodás, áttekintő képesség, elemző készség, logikus gondolkodás ismeretmegőrzés, általános tanulóképesség
Fizikai-, pszichés és akció-képesség jelentős hiányosságok
pontosság
említett területek
teljesítőképesség, kiegyensúlyozottság
Mollen BT 2009/12
70
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Munkavégzési technikai és szakmai képességek legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok említett területek
nyitott hozzáállás munkaszervezés, ellenőrző képesség, gyakorlatias feladatértelmezés, módszeres munkavégzés, rendszerszemlélet, terhelhetőség
A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok említett területek
rugalmasság kitartás, körültekintés, kritikus szemlélet elővigyázatosság, figyelem, összpontosítás,
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK: Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok
említett területek
önkritika, önfegyelem kreativitás, kockázatvállalás, önfejlesztés képessége, monotóniatűrés, improvizáció
TÁRSAS KOMPETENCIÁK: Szociális képességek legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok
említett területek
együttműködő képesség, konfliktuskezelő képesség segítőkészség kapcsolatépítés képessége, lojalitás, kompromisszum-képesség, felelősségvállalás képessége, alkalmazkodó-képesség, kultúrák közötti különbségek észrevétele, empátia,
Kommunikációs képességek legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok említett területek
Mollen BT 2009/12
információgyűjtés, non-verbális kommunikáció írásos kommunikáció, mások megértés, szóbeli kommunikáció világos kifejezés képessége
71
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 Vezetési képességek legjelentősebb hiányosságok jelentős hiányosságok
fejlesztés képessége, motiválás eredményközpontú szemlélet, iránymutatás, döntési képesség határozottság,
említett területek Az
alábbi
fejlesztés
szempontjából
kulcsterületnek
bizonyuló
kompetenciákat emelhetjük ki:
A
o
rendszerező képesség
o
problémaelemző képesség
o
tervezés
o
nyitott hozzáállás
o
rugalmasság
o
önkritika
o
önfegyelem
o
együttműködő képesség
o
konfliktuskezelő képesség
o
információgyűjtés
o
non-verbális kommunikáció
o
fejlesztés képessége
o
motiválás
kiemelt
deficittel
jellemezhető
kompetenciaterületek
kapcsán,
figyelembe véve az alap- és a szakmacsoportokra jellemző alábbi kompetenciákat, fejlesztési javaslatok a fenti vastaggal kiemelt területekre vonatkozóan fogalmazhatóak meg: Az alapkompetenciák területén: o Önismeret, személyiségfejlesztés kompetenciája szempontjából az önismeret vonatkozásában az önkritika, önfegyelem, míg az interperszonális kapcsolatok vonatkozásában a konfliktuskezelés, együttműködés területén. o Általános
szóbeli,
nyelvi
kompetencia
területén
az
információgyűjtés és nonverbális kompetencia vonatkozásában. Az érzések, gondolatok szóbeli, írásbeli kifejezése és a hallott és Mollen BT 2009/12
72
TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0020 írásbeli szöveg megértése terén. /A vizsgálat alapján az alapvető szövegértés szintje megfelelőnek bizonyult, de a lényegkiemelés, és a kommunikáció nonverbális elemeinek kezelése kiemelhető fejlesztési területként./ o Tanulás módszertana területén a tervezés, önfegyelem, motiválás, problémaelemző és rendszerező képesség valamint a fejlesztés képességekhez kapcsolódóan az élethosszig tartó tanulás (LLL) igénye
és
képessége,
valamint
az
aktív
tanulás:
önálló
kezdeményező készség, önszabályozó tanulás, előmenetelért érzett felelősség, önszabályozó motivációs és ismeretszerző készségek terén fejlesztendő. Utóbbinál a nyitott hozzáállás, rugalmasság kompetenciák fejlesztése is előtérbe helyezendő. /Mindemellett
figyelembe
problémaelemző
és
kell
venni,
rendszerező
hogy
képesség,
a
tervezés,
az
absztrakt
gondolkodás a kognitív fejlődésben életkori szempontból is a fejlődési területei, ugyanakkor a pályaszocializáció szempontjából alapvető ezen képességek gyakoroltatása, megalapozása az iskolai képzésben./ A szakmacsoportra jellemző specifikus kompetenciák területén: o Pályaorientációs kompetenciában az önkritika, a tervezés és a fejlesztés képessége alapján a tudatos pályatervezés, valamint az ön- és pályaismeret terén. o Szakmai
kommunikáció
az
információgyűjtés
kompetenciája
vonatkozásában a fogalomértés terén. o Szakmai alapozás kapcsán a fejlesztés, motiválás, rugalmasság és nyitott hozzáállás kompetenciák vonatkozásában a vállalkozási kompetenciák és a komplex feladatok tervezése, kivitelezése, értékelése kiemelt területein.
Mollen BT 2009/12
73