Ercsi Nagyközség Képviselő-testületének 10/1999.(IV.28.) Kt. számú rendelete Ercsi Nagyközség Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
2–3
Bevezető Ercsi Nagyközség társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzői I. II.
III.
Fejezet Általános rendelkezések (1. §. – 5. §.)
4
4–5
Fejezet A helyi önkormányozás szabályai Az önkormányzati jogok (6. §. – 7. §.) Fejezet A Nagyközség képviselőtestületének feladatés hatásköre (8. §. – 10.§.)
oldal
oldal oldal
6–7
oldal
7 – 10 oldal
IV.
Fejezet A képviselőtestület működése A képviselőtestület összehívása (11. §.) 11 – 12 oldal Munkaterv, munkaprogram (12. §.) 12 oldal Testületi ülés (13. §) 12 – 13 oldal Az ülés vezetése (14. §) 13 oldal A képviselőtestület tanácskozási rendje (15. §. – 16. §.) 14 – 15 oldal Előterjesztés (17. §.) 15 – 16 oldal Sürgősségi indítvány (18. §.) 16 – 17 oldal Tanácskozás rendje (19. §. – 21. §.) 17 – 20 oldal Kérdés, interpelláció (22. §.) 20 – 21 oldal A tanácskozás rendjének fenntartása (23. §.) 21 – 22 oldal Jegyzőkönyv (24. §.) 22 – 23 oldal
V.
Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás (25. §. – 26. §.) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése, hatályosulása (27. §.) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása (28. §.)
VI.
Fejezet Az önkormányzati képviselő (29. §.)
23 – 25 oldal 25 oldal 25
oldal
26 – 27 oldal
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Fejezet A képviselőtestület bizottságai, albizottságai A bizottsági, albizottsági feladatok és szervezet A bizottsági működés főbb szabályai (30. §.)
Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester (31. §.) Alpolgármester (32. §.) Jegyző (33. §.) Polgármesteri hivatal (34. §.)
27 – 28 oldal
29 30 oldal 31
oldal oldal
Fejezet A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai (35. §.)
31
oldal
Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés (36. §.) Lakossági fórumok (37. §.) Településrészi tanácskozás (38. §.)
32 oldal 32 – 33 oldal 33 oldal
Fejezet Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona (39. §.) Az önkormányzat költségvetése (40. §.) Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai (41. §.) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése (42. §.)
34 oldal 34 – 35 oldal 35 – 36 oldal 36 oldal
Fejezet Felterjesztési jog (43. §.) Záró rendelkezések (44. §.)
37 oldal 37 – 38 oldal
Mellékletek: 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet
30
oldal
Képviselőtestület hatáskörök gyakorlásának átruházásáról Közszolgálati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok felsorolása A képviselőtestület bizottságai A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke A képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolása A polgármestertől származó feladatátadó irat alpolgármester részére
Függelékek: 1. számú függelék 2. számú függelék 3. számú függelék
Képviselő névjegyzéke Képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak névjegyzéke Képviselőtestület által létrehozott bizottságok és albizottságok tagjainak névjegyzéke
A helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) hazánkban első esetben biztosította annak a lehetőségét, hogy a választópolgárok közösségei által szabadon választott önkormányzatok önállóan, törvényes keretek között alakítsák ki saját szervezetüket és állapítsák meg működési szabályaikat. A Magyar Köztársaság Alkotmányának a helyi Önkormányzatokról szóló IX. fejezete alapján az Ötv. keretei között Ercsi Nagyközség Önkormányzatát megilleti a helyi önkormányzás joga, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése. Ennek érdekében Ercsi Nagyközség Önkormányzata felelősséggel testesíti meg a helyi közhatalmat, a lakosság javára a település felemelkedése céljából. Ercsi Nagyközség társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzői Ercsi Nagyközség Önkormányzatának közigazgatási területe 5944 ha, település állandó lakosságának száma 10.000 lélekszám alatt van (1998. január 01.-én 8.333 fő volt). A nagyközséggel szomszédos települések: Százhalombatta, Ráckeresztúr, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Adony. A lakosság foglalkoztatása ipari jellegű, a munkaképes korúak többsége a nagyközségen kívül, főleg Százhalombattán, illetve a Budapest környéki gazdasági egységeknél dolgozik. Ercsi Nagyközség képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXII. tv.-el módosított 1990. évi LXV. tv. 10. § b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a 16. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi Szervezeti- és Működési Szabályzatot alkotja meg. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ercsi Nagyközség Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) A törvény által adott önkormányzati jogokat gyakorló szerv: Ercsi Nagyközség Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20.
(3) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása a képviselőtestület egységes hivatalának hatáskörébe tartozik, elnevezése: Polgármesteri Hivatal Ercsi (továbbiakban: hivatal) Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20. 2. § (1) Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve működik. (2) Intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 3. § A képviselőtestület tagjainak létszáma polgármesterrel együtt: 15 fő A képviselők névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. 4. § (1) Az önkormányzat jelképei: az önkormányzat címere az önkormányzat zászlaja az önkormányzat pecsétje (2) Az önkormányzat jelképeit, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5. § (1) Az önkormányzat kitüntetései: „Ercsi Díszpolgára” cím „Ercsi Településért’ kitüntetés „Közszolgálati Díj” „Közművelődési Díj” „Gyermekekért Díj” „Pedagógiai Díj” „Közegészségügyi Díj” „Testnevelési- és Sport Díj” „Környezetvédelmi Díj” „Díszoklevél” (2) Az önkormányzat kitüntetéseinek használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza. II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 6. § Az önkormányzati jogok
(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (Ötv. I. §. (2) bek.) (2) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (Ötv. I. §. (3) bek.) (3) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytat. (Ötv. 1. §. (6) bek.) Ennek megfelelően: a.) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható. (4) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselőtestülete, annak felhatalmazására b.) bizottsága, c.) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, d.) a polgármester e.) és a helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2. §. (2) bek.)
7. § (1) A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi tervekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata. III. Fejezet A Nagyközség képviselőtestületének feladat és hatásköre 8. § (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: a.) településrendezés és településfejlesztés, b.) az épített és természeti környezet védelme, c.) a lakásgazdálkodás, d.) a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, e.) a köztemető fenntartása
f.) a helyi közutak és közterületek fenntartása, g.) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása (Ötv. 8. § (1) bek.) h.) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, i.) közreműködés az energiaszolgáltatásban, j.) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, k.) gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról (Ötv. 8. § (4) bek.) l.) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, m.) a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, n.) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: a.) az egészséges ivóvízellátásról, b.) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, c.) az egészségügyi alapellátásról, a szociális alapellátásról, illetőleg az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, d.) a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról, a helyi közösségi színtér biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, e.) a közvilágításról, f.) a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, g.) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, h.) a polgármesteri hivatal működtetéséről. (3) A képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot. (4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat is.
(7) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a fedezet egyidejű biztosításával kell állást foglalni. (8) A (6) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges. (9) Az önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak: a.) sport támogatása b.) civil szerveződések támogatása c.) közbiztonság támogatása d.) törvény által kötelezően elő nem írt egyes szociális- és egészségügyi szakellátás biztosítása 9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1.) az önkormányzati rendeletalkotás, 2.) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, 3.) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, más szervezet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése. (Ötv. 9. §. (4) bek.), 4.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, 5.) véleménynyilvánítás azon ügyekben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, 6.) a helyi népszavazás kiírása, 7.) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, 8.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, 9.) a helyi adó megállapítása, 10.) a településrendezési terv jóváhagyása, 11.) hitel felvétele, 12.) kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, 13.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, 14.) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás, 15.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, 16.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, 17.) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,
18.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az szolgáltatás a települést is érinti, 19.) amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2)
A képviselőtestület egyes hatáskörök gyakorlását önkormányzati rendeletben a polgármesterre, valamint bizottságaira ruházza át. A jegyző a különböző rendeletekben történt hatáskör átruházásokról egységes nyilvántartást vezet, melyet az SZMSZ. 1. számú mellékleteként kell kezelni.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskört bármikor visszavonhatja a képviselőtestület, annak gyakorlásához utasítást adhat. (4) Hatáskör átruházás esetén hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját, a hatáskör címzettje évente egyszer köteles beszámolni átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (5) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzat ügyben hozott döntését. (Ötv. 19. §. (2) bek. c./ pont ) 10. § (1) Közszolgálati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat alapíthat kizárólagos tulajdonú, azaz egyszemélyes gazdasági társaságot, melynél a cégbejegyzés alapja a jóváhagyott alapító okirat, továbbá közreműködhet több tulajdonosból álló gazdasági társaságban, ahol a cégbejegyzés a társasági bejegyzés alapján történik. (3) Többszemélyes gazdasági társaságnál a társaság legfőbb szerve a közgyűlés, melyben az önkormányzatot a polgármester képviseli. (4) Minden olyan ügyben, amelyben a társasági szerződés a közgyűlés döntését írja elő, a képviselőtestület jogosult az előzetes döntésre. A polgármester köteles e döntést továbbvinni és képviselni a közgyűlésben. (5) A képviselőtestület hozhat olyan döntést, hogy egyes közgyűlés elé tartozó kérdésekben önálló döntési jogot biztosít a polgármesternek, ebben az esetben a hatáskör átruházás szabályai szerint kell eljárni. (6) Az egyszemélyes gazdasági társaságoknál alapítói döntést a képviselőtestület hoz, egyes alapítói döntési jog átruházható a polgármesternek, vagy valamely bizottságnak. (1. számú melléklet)
IV. Fejezet A képviselőtestület működése 11. § A képviselőtestület összehívása (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, valamint a bizottságok létrehozásáról. (3) A képviselőtestület a munkatervében meghatározottak szerint, de legalább kéthavonta ülést tart. A munkaterv szerinti ülés rendes, minden egyéb rendkívüli ülés. (4) Ülésszak megtartásáról a Képviselő-testület esetenként dönt. (5) A testületi ülést minden hónap utolsó hetének keddi napjára hívja össze a polgármester. (6) A képviselőtestület ülését - rendkívüli - össze kell hívni, írásban, a napirend megjelölésével. a.) a települési képviselők 1/4-ének indítványozása, b.) a képviselőtestület bizottságának indítványozása, c.) helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezése esetén (7) A polgármester a kezdeményezés napjától számított 15 napon belüli időpontra köteles a képviselőtestület ülését összehívni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, illetve bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát közölni kell. (8) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök - hívja össze az ülés előtt minimum 4 munkanappal, írásban kiküldött meghívóval. (9) A meghívónak tartalmaznia kell: a.) az ülés helyét, idejét, b.) javasolt napirendi pontokat c.) napirendi pontok előadóit, d.) előterjesztés formáját (írásos, vagy szóbeli).
A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívót a polgármester írja alá. (10) A képviselőtestület üléséről a település lakóit az ülés előtt 4 munkanappal értesíteni kell hirdetmény útján: a.) az ülés helyéről, idejéről, b.) a napirendi pontról, c.) zárt ülés tartásáról. (11) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a képviselőtestület hivatalos lapjában, az Ercsi Híradóban nyilvánosságra kell hozni. (12) A képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal - állandó jelleggel - meg kell hívni: a.) polgármesteri hivatal szakreferensei, b.) intézményvezetők, c.) helyi rendőrőrs vezetője, d.) polgárőrség vezetője, e.) pártok képviselői, f.) bizottságok külső tagjai, g.) Armancsa KFT. vezetője, h.) főépítész, i.) egyházak vezetői, j.) kisebbségi önkormányzat szóvivője, k.) szakértők, civil szervezetek képviselői l.) a település szempontjából jelentős gazdasági tevékenységet végző cégek képviselői A tanácskozási joggal meghívottak jegyzékét a 2. számú függelék tartalmazza.
Munkaprogram, munkaterv 12. § (1) A polgármester programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait,
feladatait tartalmazza. (2) A képviselőtestület éves munkaterv alapján dolgozik. (3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé az év utolsó rendes ülésén. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselőtestület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen. (4) A munkatervnek tartalmaznia kell: a.) a testületi ülések helyét, időpontját, b.) megtárgyalandó napirendeket, c.) az előkészítésben résztvevők nevét és utalást a bizottsági előkészítésre, d.) a napirendi pontok előadóinak nevét, e.) a jelentések elkészítésének határidejét, f.) előterjesztés módját, g.) utalást az előzetes egyeztetésre, h.) lakossági fórum, i.) a meghívandók felsorolását. A testületi ülés 13. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. (2) A képviselőtestület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdésben előírt ügyekben. 3.) Zárt ülésen a.) a képviselőtestület tagjai, b.) a jegyző, c.) a jegyzőkönyv vezető, d.) továbbá meghívás esetén az érintett személy és a szakértő, e.) meghívottként a Kisebbségi Önkormányzat szóvivője vesz részt. (4) Zárt ülés tartására a.) a polgármester b.) bármely képviselő, c.) a jegyző tehet javaslatot
(5) Zárt ülést kell tartani
a.) önkormányzati hatósági ügyekben b.) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben c.) amennyiben az érintett kéri választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása, (a jegyzőkönyv melléklete az érintett nyilatkozata a zárt ülés kérésére) d.) a képviselőtestület dönt a zárt ülés elrendeléséről alaki határozat formájában, amelynek tartalmaznia kell, hogy miért, milyen okokra tekintettel került elrendelésre a zárt ülés. (Ötv. 12. § (4) bek. b./ pontja.) e.) zárt ülésen nem lehet rendeletet alkotni. (6) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal teljességgel kizárt (személyiségi jogok védelme, kitüntetési javaslat elutasítása). Az ülés vezetése 14. § (1) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. (2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti le. (3) A polgármester az ülés megnyitása után a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. (4) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőtestület tagjainak több, mint a fele jelen van. (5) Az összehívott képviselőtestületi ülésen – amennyiben nincs meg a határozatképesség feltétele és nem lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, illetve visszajönnek – a hiányzó képviselők egyöntetű akadályoztatása miatt a polgármester 15 napon belül az ülést összehívja. (6) A képviselőtestület az alakuló, vagy az azt követő első ülésén két állandó jegyzőkönyv hitelesítőt - távollétük esetére - pót hitelesítőt választ.
15. § (1) A képviselőtestület ülésén a polgármester terjeszti elő a napirend tervezetet, amelynek összeállításánál a munkatervben megjelölt feladatokat kell figyelembe venni. Munkatervtől eltérő napirend, vagy napirendi pontok együttes tárgyalását kezdeményezheti: a.) a polgármester b.) a kisebbségi önkormányzat c.) és a képviselők. (2) A kezdeményezés történhet írásban, vagy szóban. A javaslat elfogadásáról a képviselőtestület az előterjesztő meghallgatása után egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A hozzászólásoknak lényegre törőnek és tárgyszerűeknek kell lenniük. A vita során bármely képviselő javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetőleg a vita lezárására, mely javaslat elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (5) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy egyrészt a nyilvános ülésen engedélyezze a jelenlévők részére a hozzászólás jogát abban az esetben, ha a napirendi előterjesztés megvitatása során a képviselőtestület váratlanul olyan problémát észlelne, amelyben a döntés meghozatalát megelőzően a lakossággal való konzultáció szükségessége merülne fel, másrészt a jelenlévők részére biztosított hozzászólás jogát bármikor visszavonhatja. (6) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 30 perc lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésenként egy alkalommal élhet. (7) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás tárgyát az ülés megnyitásáig közölni kell a polgármesterrel. A felszólalásról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb 1 képviselő ellene és 1 képviselő mellette 2-2 percig kaphat szót. (8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármelykor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után állandó bizottságonként 1 fő részéről legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselőtestület a javaslat felett vita nélkül határoz.
16. § (1) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy bármely képviselő adott napirendi előterjesztés kapcsán tett második hozzászólását korlátozza, illetőleg a további hozzászólás jogát megvonja. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. (2) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra, ennek időtartamát szükség esetén a polgármester korlátozhatja. (3) A vita lezárása után a polgármester összefoglaló keretében ismerteti mind az írásban megküldött, mind a vita során elhangzott határozati javaslatokat, majd a szavazás előtt szót ad a jegyzőnek, amennyiben a javaslatok törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
17. § Előterjesztés (1) A képviselőtestületi előterjesztésnek módját a munkatervben kell meghatározni. (2) Az alábbi esetekben kötelező írásos előterjesztést - bizottsági egyeztetéssel - készíteni: a.) önkormányzati rendeletalkotás, b.) az önkormányzat alapvető jelentőségű szervezeti- és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása, szervezeti és működési formák megszüntetése, c.) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása, d.) önkormányzati jelképek meghatározása, e.) az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, zárszámadása, f.) fejlesztési koncepciók, g.) az önkormányzat tulajdonával és vagyonával kapcsolatos valamennyi ügy, h.) valamennyi önkormányzati vállalkozással összefüggő ügy, i.) a településrendezési program és rendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek, j.) helyi adók meghatározása, k.) hitelfelvétel, l.) döntés személyi ügyekben,
m.) azok a polgári jogi ügyletek, amelyeknél a döntés a képviselőtestülethez tartoznak, n.) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés, o.) önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése. (3) A (2) bekezdésben felsorolt ügyeken kívül szóban kivételes esetben lehet előterjesztést beterjeszteni, melynek során a sürgősséget indokolni kell. A szóbeli beterjesztésről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) Az írásos előterjesztések jegyző részére történő leadási határideje a rendes testületi ülést megelőző 8 nap. (5) Különleges előterjesztés a Közigazgatási Hivatal vezetője által az Ötv. 98. §-a felhatalmazása alapján megtett törvényességi észrevétel. A polgármester megbízása alapján a jegyző köteles a képviselőtestület elé terjeszteni a felhívásban szereplő határidő betartásának biztosításával. (6) Az írásos előterjesztések tartalmi követelményei a.) a fejléc tartalmazza a készítő szerv, személy megnevezését, az ügy számát. A címben szerepeljen az ülés megnevezése, időpontja, valamint az előterjesztés b.) az érdemi előerjesztés nem haladhatja meg a 2gépelt oldalt. c.) az ügy ismertetése. - foglalkozott-e már korábban a képviselőtestület az előerjesztés tárgyában, - milyen döntést hozott és az miként valósult meg, d.) a megtárgyalandó témakör időszerűségét, eltérő vélemények érvanyagát, e.) a közmeghallgatáson szerzett benyomásokat és tapasztalatokat, f.) az elérendő célkitűzések meghatározása, g.) feladatok meghatározása, h.) anyagi-technikai feltételrendszer bemutatása, gazdasági elemzés. (7) A határozati javaslat tartalmazza: a.) b.) c.) d.)
a végrehajtandó feladat pontos meghatározását, a megoldás változatainak bemutatását, a végrehajtás határidejének megjelölését, a végrehajtás ellenőrzéséért felelős szerv, vagy személy megjelölését.
(8) A polgármester, illetőleg a tárgy szerint közvetlenül érintett referens gondoskodik arról, hogy mindazokat, akiknek az előkészítés során az anyaggal kapcsolatban kifogásaik voltak, az ülésre meghívják. Az előterjesztések törvényességéért a jegyző felelős. Sürgősségi indítvány
18. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület – a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a.) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 10.00 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternél. b.) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat testülete. c.) Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. d.) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, állást kell foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, hányadik napirendként. Tanácskozás rendje 19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a.) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, amennyiben az új információkat tartalmaz. b.) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. c.) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító
javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez. (5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (7) Az adott tárgy lezárása után van lehetőség személyes megjegyzés megtételére annak, aki a vita során ellene emelt szemrehányásokat kívánja kivédeni, vagy aki szeretné az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket eloszlatni. Ennek időbeli korlátja egy perc. (8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról. (2) A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt: a.) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról b.) informális jelentés tudomásul vételéről, c.) interpellációra adott válasz elfogadásáról. (3) A szavazástól való tartózkodás, amennyiben a képviselőtestület határozatképességét befolyásolja – a képviselők több, mint felének az egybehangzó szavazata a tartózkodók száma miatt a határozatképesség alá csökkenne – a képviselői passzivitást, azaz a szavazástól való tartózkodást egybe kell számolni a nemmel való szavazásokkal. (4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. Önkormányzati hatósági ügyben – amennyiben a szavazati arányok miatt nem születik döntés – a polgármester szünetet rendel el, a testületi tagokkal az előterjesztő egyeztetést kezdeményez, a polgármester az ülés folytatását követően újra szavazást rendel el. (5) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a
képviselőtestület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tek9inteni. (6) Minősített többség – a megválasztott képviselők több, mint felének a szavazata – szükséges: a.) önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10. §. (1) bek. a./ pont), b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv. 10. §. (1) bek. b./ pont),
c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. § (1) bek. e./ pont), d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. §. (1) bek. f./ pont), e.) intézmény alapításához (Ötv. 10. §. (1) bek. g./ pont), a képviselő kizárásához (Ötv. 14. §. (2) bek.) f.) zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12. §. (4) bek. b./ pont), g.) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához (Ötv. 18. §. (3) bek.), h.) a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 338. §. (1) bek.), i.) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 10 MFt értékhatáron felül, j.) a hitelfelvétel, k.) sürgősségi indítvány elfogadása, l.) kitüntetések, „Díszpolgári” cím adományozása. (7) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. (8) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a Jogi- és Ügyrendi Bizottság szavazásban résztvevő tagjainak nevét, b.) a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. (9) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt a törvény írja elő,
b.) azt a polgármester, c.) a bizottsági elnökök többsége kéri, d.) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 10 MFt értékhatáron felül, e.) hitelfelvétel esetén. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (10.) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. (11.) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön kitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (12.) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy, ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (13.) A kellő számú szavazat hiánya miatt el kell napolni a szavazást és a következő rendes testületi ülés napirendje közé fel kell venni az előterjesztést. (14.) Az ülést levezető köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni. (15.) Érvényes döntéssel lezárt napirendi pont újratárgyalásának nincs helye, kivéve: -
az önkormányzat érdekeinek sérelmére hivatkozással a polgármester a döntéstől számított 4 munkanapon belül, indokolva kezdeményezheti az újra tárgyalást rendkívüli testületi ülés összehívásával,
-
a döntés során nem ismert, figyelembe nem vett körülmények felmerülése és annak a polgármester tudomására jutásától számított 4 munkanapon belül, indokolva kezdeményezheti az újra tárgyalást rendkívüli ülés összehívásával. 21.§
(1) A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Ercsi Nagyközség Önkormányzata ………./19…(…..hó……nap) kt. számú határozat. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen az „államigazgatási eljárás általános szabályairól” szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. 42. § - 43. § és 66. § - 67. §-aiban foglalt rendelkezései irányadók.
(2) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül írásban el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (4)
A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével – készíti elő és félévente terjeszti a képviselőtestület elé. Kérdés, interpelláció 22. §
(1) a.) Kérdés:
az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. b.) Interpelláció: meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(2) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, egy kérdező legfeljebb 2 ügyet érinthet. A felvetésnek rövidnek, tömörnek kell lennie. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 3 perc. (3) A képviselő a képviselőtestület ülésén – a napirendek lezárása után – a: a.) b.) c.) d.)
polgármestertől, alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban - érdemi választ kell adni. (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 4 munkanappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, interpellációját előterjeszteni nem lehet. (5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselőtestület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét. (6) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a
válasz, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. (7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet. A tanácskozás rendjének fenntartása 23.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmezetést követően megvonja tőle a szót. b.)
Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához, illetve a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. Jegyzőkönyv 24. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (Ötv. 17. §. (1) bek.) (2) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a.) eredeti példányt a jegyző kezeli, b.) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (Ötv. 17. §. (2) bek.), c.) egyik példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a könyvtárban. (A zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével.) (3)
A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a
mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A képviselő felszólalásának szószerinti rögzítését kéri, azt köteles előre külön jelezni. (4)
A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak csatolja a jegyzőkönyvhöz.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)
az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját, az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát), az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az ülés megnyitásának időpontját, az elfogadott napirendet, napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját. a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, k.) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket), l.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, m.) az ülés bezárásának az időpontját. (6) A képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, a két megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával hitelesíti. (Ötv. 17. §. (3) bek.) A képviselőtestület üléséről felvett hangfelvételt 12 hónapig meg kell őrizni. A hanganyagot a jegyzőkönyv hitelesítői, a polgármester, valamint az alpolgármester – akadályoztatásuk esetén a korelnök, a jegyző, a jegyző jelenlétében a képviselőtestület tagjai - hallgathatják meg a jegyzőkönyv vezetőn kívül. (7)
A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe, a hozzácsatolt mellékletekbe, azokról másolatokat kérhetnek.
(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (Ötv. 17. § (3) bek.) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak azok tekinthetnek be, akik a zárt ülésen jelen voltak. V. Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 25. § (1) A képviselőtestület – az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény
által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a.) a Szervezeti- és Működési Szabályzatról (Ötv. 18. § (1) bek.) b.) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, - törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról (Ptv. 13. §. – 16. §.) c.) Bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról (Ötv. 23. §. (2) bek.), illetve bármilyen önkormányzati hatósági ügyet rendelettel lehet keletkeztetni. d.) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról. (Ötv. 50. § (2) bek.) e.) Helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról (Ötv. 80. § (2) bek.) 26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.)
a képviselők, az önkormányzati bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a település társadalmi, érdekképviseleti, ifjúsági érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői, a kisebbségi önkormányzat testülete, önkormányzati társulás tagjai, mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak, a választópolgárok, amennyiben a kezdeményezés a lakosság valamely rétegétől közvetlenül érkezik, akkor a polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt a felvetés elfogadásáról. Ha elfogadja, úgy rendelkezik az előkészítés módjáról és a határidejéről is.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése: a.) A képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg. b.) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységének vezetője készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c.) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. d.) Egyes nagyobb jelentőséggel bíró rendelet tervezetnek – testületi határozat alapján – általános és részletes indokolást is tartalmaznia kell. (3) A tervezet véleményezése: a.) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye - a lakossági közvélemény kutatás b.) A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. c.) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat rendelet tervezeteket, illetve módosításokat. d.) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 30 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása: a.) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. b.) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. c.) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.
Az önkormányzati rendelet kihirdetése, hatályosulása 27. §
(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hatálybalépés idejét a rendeletben kell meghatározni. (2) A rendelet közzététele a helyben szokásos módon, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a képviselőtestület hivatalos lapjában, az Ercsi Híradóban történik. (3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. 28. § Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. (2)
A képviselőtestület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselőtestület szakirányú bizottsága hatáskörébe utalja.
(3)
A jegyző kétévenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a képviselőtestület elé terjeszti.
(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét – az SZMSZ 4. számú függelékeként – naprakész állapotban vezetni.
VI. Fejezet Az önkormányzati képviselő (Ötv. 19. §. – 21. §.) 29. § (1) A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő az alakuló ülésen esküt tesz. (Ötv. 19. § (1) bek. (3) A képviselő főbb jogai: a.) A polgármester egyes képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevon a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselőtestületnek egyes ügyekben javaslatot tehet arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőjét bízza meg. b.)
Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését. (Ötv. 19. § (2) bek. c./ pont utolsó mondat)
c.) A képviselőtestület hivatalától – a jegyző, illetve a polgármester személyén keresztül – igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. d.) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a jegyző erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni. e.) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. A képviselőtestület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult. (4) A képviselő főbb kötelezettségei: a.) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. b.)
Köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában: A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen hívja fel a figyelmet.
c.) Írásban, vagy szóban – az adott napon 10.00 óráig – bejelenteni, ha testületi, vagy bizottsági ülésen való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. d.) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban. e.) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. f.)
Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. Ennek megfelelően a képviselő az általa megadott helyen
fogadóórát tart. g.) A személyes érintettség bejelentése. VII. Fejezet A képviselőtestület bizottságai, albizottságai (Ötv. 22. § - 29. §) A bizottsági, albizottsági feladatok és szervezet (1) A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselőtestület állandó, vagy ideiglenes jelleggel – szakmai tanácsadó szervként – albizottságot alakít. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg. Az albizottság átruházott hatáskörben döntési jogkört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet. (2) A képviselőtestület által létrehozott bizottságokat és albizottságokat az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. (3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ. 4. számú melléklete rögzíti. (4) A bizottság belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg. (5) A képviselőtestület általa szükségesnek tartott esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A bizottsági működés főbb szabályai, valamint a Kisebbségi Önkormányzat tevékenységének támogatásáról szóló szabályok 30. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottságnak, ideiglenes bizottságnak sem elnöke, tagja. (Ötv. 24. § (1) bek. ) (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Ötv. 23. § (3) bek.) (3) A képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a
képviselőtestülethez (4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt. (Ötv. 26. §.) (7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. (9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad. (10) A bizottságok, valamint Kisebbségi Önkormányzat működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. (11) A bizottságok és a Kisebbségi Önkormányzat munkájának segítésére a jegyző bizottsági, valamint Kisebbségi önkormányzati referenseket jelöl ki, melyek tevékenységének részletes szabályait, díjazásukat külön rendelet tartalmazza. VIII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző (Ötv. 30. § - 38. §) A polgármester 31. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza. (2) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében: a.) b.) c.) d.) e.) f.)
segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviselő az önkormányzatot, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselőtestületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: a.) Indítványozhatja a bizottság összehívását, b.) Felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz. (Ötv. 25. § (2) bek.) c.) Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a.) b.) c.) d.) e.) f.) (6)
A képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézmény vezetők tekintetében. (Ötv. 35. § (2) bek.)
A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.
Alpolgármester 32. § (1) A képviselőtestület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. (Ötv. 34. §.) (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása, a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása, a helyettesítés sorrendjének kimunkálása a polgármester jogköréhez tartozik. A polgármestertől származó feladatátadó irat az SZMSZ 6. sz. melléklete. Jegyző 33. § (1)
A képviselőtestület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelmények megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra. A képviselőtestület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, mely kinevezés szintén határozatlan időre szól. (Ötv. 36. § (1) bek.)
(2)
A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: a.) előkészíti a képviselőtestületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b.) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat c.) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, d.) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában e.) köteles jelezni a képviselőtestületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, f.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a.) b.) c.) d.)
Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezető megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. e.) Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat. f.) Eleget tesz a 191/1996.(XII.17.) Korm. számú rendelet 20. §-ából eredő jegyzőkönyv és határozat, s egyéb iratanyagok megküldési kötelezettségének. Polgármesteri hivatal 34. § (1) A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (Ötv. 38. §) (2) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. (3) A polgármesteri hivatal belső tagozódását, működési rendjét külön rendelet tartalmazza. (4) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselőtestületnek és az önkormányzati bizottságnak. (5) A hivatali szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja. IX.
Fejezet
A társulások (Ötv. 41. §. – 44. §)
A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai 35. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. (2) A képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41. § - 44. § és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV.- tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (3) A képviselőtestület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése. a.) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c.) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása. X. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Lakossági fórumok (Ötv. 45. § - 51. §) 36. § (1)
A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. (Ötv. 49. § (1) bek.) (3) A helyi népszavazást a polgármesternél kell kezdeményezni (4)
A képviselőtestület köteles kitűzni a népszavazást, amennyiben a népszavazást kezdeményező választópolgárok száma a 20 %-ot eléri.
(5) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a „választási eljárásról” szóló 1997. évi C. tv. XV. – XVI. Fejezetében foglaltak az irányadók. Lakossági fórumok 37. § (1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (3) A közmeghallgatás lefolytatására a képviselőtestületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az 1997. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról. Településrészi tanácskozás 38. § (1) Településrészi tanácskozás lebonyolításának szabályai: a.)
Ercsi egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben – a helyi lakosság véleményének megismerése céljából – a településrészi tanácskozás tartása szükséges a településrész területén.
b.)
A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján és a településrészen szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c.)
A településrészi tanácskozást a polgármester, vagy az alpolgármester vezeti.
d.)
A településrészi tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, ennek elkészítéséről a tanácskozás vezetője gondoskodik.
e.)
A tanácskozáson elhangzottakról a képviselőtestületet a soron következő testületi
ülésen a tanácskozás vezetője tájékoztatni köteles.
XI. Fejezet Az önkormányzatok gazdasági alapjai (Ötv. 77. § - 92. §) Az önkormányzat vagyona 39. § (1)
Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) (3)
Az önkormányzat törzsvagyonát forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét az SZMSZ a helyi vagyonrendelet mellékleteként tartalmazza. Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vesz gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4)
A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5)
A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles évente tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése 40. § (1)
A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselőtestület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei: a.)
a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b.)
az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: - a bevételi források, - azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása, az igények és a célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása, a várható döntések hatásainak előzetes felmérése, 10 MFt értékhatár feletti döntéseknél jelezni kell hatásait.
(3) A második tárgyalási forduló kötelező tartalmú követelményei: a.) a költségvetési rendelet tervezet több változatban is készülhet b.) a költségvetési javaslat tartalmazza: - a bevételi forrásokat - a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként) - a felújítási előirányzatokat célonként, - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, - a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben, - az általános és a - céltartalékot - a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban. (4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé. Az előterjesztést minden bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi, s a Kjt. 4. § (5) bekezdés szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja.
(5)
A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) – (5) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 41. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen: a.) A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁKISZ részére. b.) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit. c.) Igényli a TÁKISZ-tól a címzett és céltámogatásokat. d.) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról. e.) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét. f.) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. g.) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. h.) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. (2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselőtestület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra. (3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint teljesítik. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 42. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Ötv. 92. § (1) bek.)
(2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el. (Ötv. 92. § (2) bek.) (3) A képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik. (Ötv. 92. § (2) bek.) (4) A pénzügyi bizottság feladatkörébe tartozik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél: a.) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, b.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, c.) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. (Ötv. 92. § (3) bek.) (5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselőtestülettel. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. (Ötv. 92. § (4) bel.)
XII. fejezet Felterjesztési jog (Ötv. 101. §) 43. § (1) A képviselőtestület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását (Ötv. 101. § (1) bek. c./ pont) (2) A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat: a.)
tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti (Ötv. 101. § (1) bek.)
(3) A képviselőtestület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét. Záró rendelkezések 44. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 1999. május 01.-én lép hatályba. (2) Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni. (3) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) Az SZMSZ-t a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni. (5)
Az SZMSZ egy-egy példányát el kell helyezni a könyvtárban és a kisebbségi önkormányzatnál.
(6) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/1995.(V.01.) Kt. számú, a Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelete, valamint annak az alábbiakban felsorolt módosításait tartalmazó rendeletek: 6/1996.(I.01.) Kt. sz. rendelettel 6/1997.(VI.17.) Kt. sz. rendelettel 5/1998.(IV.01.) Kt. sz. rendelettel
A kihirdetés napja: 1999. április 28.
8. sz. melléklet 31. § (2),. 71. § (2) 81. § (3), 81. § (4) bekezdést, 4. sz. melléklet 2.123. pontja 80. § (2), 81 § (1) bekezdést, 6.sz. melléklet hatályon kívül helyezve, helyette 1. sz. függelék módosítása.
Daliáné Novák Györgyi jegyző
Bátki József polgármester
1. számú melléklet a 10/1999. (IV. 28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez Képviselőtestület hatáskörök gyakorlásának átruházása 1. Gazdálkodási, Településfejlesztési Rendezési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörök -
Előkészíti a testület gazdasági döntéseit, vállalkozásait. Javaslatot dolgoz ki - közösen a Pénzügyi Bizottsággal - az önkormányzat vagyongazdálkodásának korszerűsítésére,
javítására. -
Dönt azokban az ingatlan eladási és vásárlási ügyekben, amely esetekben az ingatlan éréke az 500.000 Ft-ot nem haladja meg és az érintett ingatlan regionális ára meghatározott, vagy 30 napnál nem régebbi ingatlanszakértői vélemény áll rendelkezésre.
-
Előkészíti a község gazdálkodását érintő rendelet-tervezeteket, s azokat a Jogi- és Ügyrendi Bizottsággal közösen terjeszti a testület elé.
-
Pályázatot ír ki a település gazdálkodási, település üzemeltetési feladatokra.
-
Az egyszemélyes „Armancsa” KFT tekintetében az alapító önkormányzat képviselő-testület megbízásából gyakorolja az 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. szerinti hatásköröket, a 183. (2) bek. e., i., j. és k. pontok szerinti hatáskörök kivételével, különös tekintettel a feladatok meghatározására, a célok kijelölésére, a gazdasági- pénzügyi ellenőrzésekre és a társaság által lebonyolított fejlesztések felügyeletére.
2. A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök -
Dönt 500.000 Ft-ot meg nem haladó értékhatárig azokról az önkormányzati kötelezettségvállalásokról, vagy jogszerzésekről, támogatási kérelmek elbírálásáról, ahol azt az ügy egyszerűsége indokolja, hogy a bizottság a Képviselő-testület nevében eljárjon és döntést hozzon.
-
Elkészíti a hatósági árak, községüzemeltetéssel összefüggő díjak megállapítását célzó testületi döntéseket.
-
A Gazdálkodási, Településfejlesztési Rendezési és Környezetvédelmi Bizottsággal közösen és koordinálása mellett javaslatot dolgoz ki rövid és hosszú lejáratú felvételére és a kidolgozott javaslatot közösen terjesztik a testület elé.
-
A szociális ellátással kapcsolatos térítési díjakat a Szociális- és Egészségügyi Bizottsággal közösen készíti elő testületi döntésre. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eseménynaptárban szereplő rendezvények főrendezőinek jutalmazására, az alpolgármester véleményének kikérése alapján. Az ellenőrzési hatáskörébe tartozók jutalmazását ellen jegyzi.
-
3. Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági- és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök -
Képviselő útján részt vesz az iskolaszékek megalakításának előkészítésében.
-
Az általa fenntartott óvodák tekintetében, ha a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehető gyermekek számát bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
-
Beszámoltatja az intézmények vezetőit az intézmény munkájáról, értékeli azok tevékenységét és ajánlásokat tesz a szakmai munka javítása érdekében.
4. Jogi- és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök -
Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak a száma a jelölés lezárása után kettőnél kevesebb, akkor a bizottságot a megválasztott póttaggal egészíti ki.
5. Szociális- és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök -
Megállapítja, módosítja és megszünteti a rendszeres szociális segélyt, illetve a vakok rendszeres segélyét. Indokolt esetben mentesítést ad a jogtalanul felvett és a tarás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély (vakok rendszeres szociális segélye) visszafizetési kötelezettsége alól. Engedélyezi a jogszabályban meghatározott értékhatárnál magasabb összegű rendszeres segély folyósítását. Kétévenként felülvizsgálja a segélyezettek és tartásra kötelezett hozzátartozóik szociális helyzetét; kiegészítheti segéllyel a tsz-tagok munkaképtelenségi, öregségi vagy özvegyi járadékát. Ellátja a lakbér megfizetésének támogatásával összefüggő feladatokat. Megállapítja az ápolási díj összegét; az ápolási kötelezettség teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri és a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja; követelheti a jogtalanul felvett díj visszafizetését. Kétévenként felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyre való jogosultság feltételeit. Kötelezi a jogtalanul felvett segély visszafizetésére a törvényes képviselőt, vagy a segélyezettet, ha a rendszeres nevelési segély folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják. Megállapítja méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot. Megállapítja, módosítja és megszünteti a központi szociális segélyt. Gyakorolja a szociális segélyezésre biztosított költséghelyeken az alcímek közötti átcsoportosítást.
2. sz. melléklet
a 10/1999. (IV. 28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez Közszolgálati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok felsorolása
1.) Eötvös József Általános Iskola 2.) Kossuth Lajos Általános Iskola 3.) I. sz. Óvoda 4.) II. sz. Óvoda 5.) Eötvös József Művelődési Ház 6.) Sportcsarnok 7.) Egészségügyi Központ 8.) Szociális Szolgálat 9.) Armancsa KFT
3. számú melléklet
a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez
A Képviselő-testület bizottságai
1./ Pénzügyi Bizottság 2./ Jogi- és Ügyrendi Bizottság Jogi- és Ügyrendi Bizottság Közbiztonsági Albizottsága 3./ Gazdálkodási, Településfejlesztési, Rendezési és Környezetvédelmi Bizottság 4./ Szociális- és Egészségügyi Bizottság Szociális- és Egészségügyi Albizottság 5./ Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság
4. számú melléklet a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke 1. Pénzügyi Bizottság 1.1. Tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére. 1.2. A bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteket. 1.3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, értékeli a vagyonváltozás alakulását, és az azt előidéző okokat. 1.4. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a Pénzkezelési Szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényességét. 1.5. Részt vesz a Képviselő-testület pályázatának előkészítésében. 1.6. Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvényeket célzó testületi előterjesztéseket. 1.7. Vizsgálja az önkormányzati tulajdon védelmének helyzetét. 1.8. Ellenőrzi a költségvetés szerinti pénzfelhasználást, vizsgálja azt, hogy a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzati intézmények a testületi döntéseknek megfelelően használják-e fel az adott pénzügyi kereteket. 1.9. Vizsgálja, hogy megvalósult-e az ésszerű költségtakarékosság. 1.10. Szakmailag együttműködik a Polgármesteri Hivatal ellenőrzési csoportjával, annak munkájához ajánlásokat ad. Értékeli az ellenőrzés színvonalát. 2. Jogi- és Ügyrendi Bizottság
2.1. Megvizsgálja az összeférhetetlenségi bejelentéseket, a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet. 2.2. Kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzatot és vizsgálja annak hatályosulását; szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új Szabályzat alkotására. 2.3. Felkérés alapján részt vesz a testületi előterjesztések jogi vizsgálatában. 2.4. A Képviselő-testület titkos szavazása esetén ellátja a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. 2.5. Az önkormányzat által kötendő megállapodásokat, szerződéseket és egyéb jogügyleteket az önkormányzati érdek és a törvényesség biztosítása szempontjából megvizsgálja és véleményezi. 2.6. Közreműködik a helyi rendeletek megszervezésében és lebonyolításában.
előkészítésében,
a
jogszabályi
tájékoztatók
3. Szociális és Egészségügyi Bizottság 3.1. Az egészségügyi intézmény által szolgáltatott statisztikai adatok alapján vizsgálja a község lakosságának betegség összetételét, a kiváltó okokat, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében teendő intézkedésekre. 3.2. Meghatározza az egészségnevelés helyi célkitűzéseit. 3.3. Vizsgálja a községi betegellátás helyzeté, személyi és tárgyi feltételeit. 3.4. Lakossági információkat gyűjt a betegellátásról, az egészségügyi intézmények munkájáról, értékeli azokat az intézményvezetővel együtt, közreműködik a negatív tapasztalatok felszámolásában. 3.5. Közreműködik a lakosság részére szervezendő egészségügyi fórum összehívásában, az ott elhangzott javaslatok alapján intézkedést kezdeményez a Képviselő-testület, illetőleg az egészségügyi intézmény vezetője felé. 3.6. Felmérést végez a község területén élő időskorúakról, valamint a nehéz szociális körülmények között élőkről a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjének, valamint az egyéb társadalmi szervek bevonásával. 3.7. Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé a községben jelentkező szociális problémák megoldására. 3.8. Ellenőrzi a szociálpolitikai feladatok megoldását, részt vesz az egyes szociális juttatások iránti kérelmek elbírálását megelőző eljárásban.
3.9. Részt vesz az egészségügyi- és szociális szakágazat költségvetésének összeállításában. 3.10. Segítséged ad a Képviselő-testületnek és a polgármesternek az intézményvezetők, kinevezésének előkészítésében.
4. Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság 4.1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a község területén működő óvodák, iskolák oktatási tevékenységét, a közművelődési- és sport intézmények munkáját, elemzi a vallásügyi helyzetet és segíti a vallási felekezetek tevékenységét. 4.2. Részt vesz a községi szintű oktatási és közművelődési tervek, programok előkészítésében. 4.3. Feladatkörében véleményezi a testületi előterjesztéseket, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. 4.4. Részt vesz az intézmények költségvetésének összeállításában. 4.5. A Polgármesteri Hivatal illetékes szakemberével együtt részt vesz az állami felügyeli és hatósági ellenőrzési feladatokban. 4.6. Segítséget ad a képviselő-testület által meghatározott módon az intézményvezetők kinevezése előkészítéséhez. 4.7. Kapcsolatot tart az önkormányzat területén működő vallási felekezetekkel, művelődési, oktatási egyesületekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel. 4.8. Tevékenységi körében figyelemmel kíséri a községi alapítványok munkáját, ahol az önkormányzat az alapítványi döntésben részt vesz, javaslatot tesz a képviselő személyére. 4.9. Részt vesz a fiatalok életkörülményeit érintő döntések előkészítésében, együttműködve az érintett egyéb bizottságokkal, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakemberével, ellenőrzi a döntések végrehajtását. 4.10. Segítséget ad községi szintű ifjúsági és sport rendezvények megszervezéséhez, részt vesz a lebonyolításban. 4.11. Szakértők véleményének kikérése után javaslatot tesz a községi szintű oktatási-, és közművelődési tervekre, programokra. 4.12. Véleményezi az oktatási intézmények költségvetését.
4.13. Javaslatot készít a települést érintő ünnepségek, megvalósításának formájára, ellenőrzi lebonyolításukat.
rendezvények
5. Gazdálkodási, Bizottság
és
Településfejlesztési
Rendezési
időpontjára,
Környezetvédelmi
5.1. Figyelemmel kíséri, szervezi és ellenőrzi a helyi közszolgáltatások körében: - a településfejlesztési, településrendezési, - lakásgazdálkodási, - vízgazdálkodási, - a helyi közutak és közterületek fenntartásával, - településtisztasággal és egyéb kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet, - részt vesz a pályázatok kiírásában, elbírálásában a Pénzügyi Bizottsággal közösen. 5.2. Elkészíti a Képviselő-testület elé kerülő szakirányú előterjesztéseket, terveket. 5.3. Tevékenyen részt vesz az önkormányzat éves költségvetési tervének kidolgozásában, részletes vizsgálatokat, elemzéseket végez. 5.4. Elemzi a közlekedés helyi viszonyait, javaslatot tesz a forgalom szervezésre, a közlekedési helyzet javítására. 5.5. Ellenőrzi és értékeli a döntések végrehajtását. 5.6. Feladatkörében együttműködik a Polgármesteri Hivatallal, az önkormányzat területén működő gazdálkodó egységekkel, vállalatokkal, vállalkozókkal, valamint a többi bizottsággal. 5.7. Figyelemmel kíséri az önkormányzat részvételével alakult gazdasági társaságok tevékenységét, beszámoltatja azokat. 5.8. Együttműködik a kommunális tevékenységet ellátó más szervezetekkel, vállalkozókkal. 5.9. Részt vesz a fejlesztések, ipartelepítések, vállalkozások műszaki előkészítésében, véleményezi a rendezési terveket, és döntésre előkészíti azokat. 5.10. Javaslatot tesz a településrendezési tervek részleteinek kimunkálására a megvalósításra a Képviselő-testület elvi állásfoglalása alapján. 5.11. Felméri a község lakosságát érintő környezeti ártalmakat, javaslatot tesz azok csökkentésére, megszüntetésére. 5.12. Részt vesz a környezetvédelmi intézkedési tervek elkészítésében.
5.13. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi mérések eredményeit arról tájékoztatja a Képviselő-testületet és a lakosságot. 5.14. Folyamatos kapcsolatot tart a vállalatok környezetvédelmi felelősével, azokkal együttműködve javaslatot tesz a vállalaton belüli környezetvédelmi intézkedések megtételére. 5.15. Véleményezi a helyi ipari üzemek telepítését, meghatározza számukra a környezetkárosító hatások csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. 5.16. Ellenőrzi az intézkedési tervek végrehajtását. 5.17. Javaslatot tesz az éves és távlati gazdálkodási tervek időközi módosítására. A tervek elkészítésénél közgazdasági elemzéseket végez, alternatívákat dolgoz ki. 5.18. Közgazdasági szempontból véleményezi a testületi előterjesztéseket. 5. számú melléklet
a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez A képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolása 1.1. A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság - ideértve az elzárásra átváltozatott pénzbírságot is-, valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben, vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja. 1.2. Az óvoda vezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása -a kinevezés, az alapbér megállapítás és fegyelmi hatáskör kivételével-. 1.3. Az igazgató és egyéb intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogik gyakorolása -a kinevezés, az alapbér megállapítás és fegyelmi hatáskör kivételével-. 1.4. Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. 1.5. Elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez. 1.6. Dönt az esetenkénti szociális segély, a temetési segély, valamint az elemi károsultak segélye kifizetéséről, továbbá engedélyezi a köztemetést. Indokolt esetben méltányosságból elrendelheti a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű esetenkénti segély folyósítását.
1.7. Dönt a gondozási központban és az Idősek klubjába történő felvétel iránti kérelmekről, és megállapítja a térítési díjat. 1.8. Megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az Idősek klubjában orvosi munkát végzők díjazását. 1.9. Segélyt állapít meg védő- és óvóintézkedésként. 1.10. Tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről. 1.11. Dönt a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebbezésekben. 1.12. Hatályon kívül helyezve a 6/1997.(VI.17.) Kt.sz. rendelet 4. § -val. 1.13. Jóváhagyja az általa fenntartott közoktatási intézmény, művelődési ház és könyvtár szervezeti és működési szabályzatát. 1.14. Meghatározza és a helyben szokásos módon közzé teszi a beiratkozási időszakot.
6. számú melléklet
a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez A polgármestertől származó feladatátadó irat alpolgármester részére 1.) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (Ötv. 34. §) 2.) Szervezi és irányítja az önkormányzati rendezvényeket. 3.) Segíti a képviselőtestület bizottságainak és képviselőinek munkáját: -
az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények vonatkozásában,
-
a Munkaügyi Központ szervezetétől a munkanélküliek alkalmazásáról szóló tájékoztató alapján
-
az átképzésekre beadott pályázatok elbírálását a jegyzővel közösen végzi.
4.) Segíti a Művelődési Ház, a Sportcsarnok munkáját.
5.) Közreműködik a testületi döntések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. 6.) Képviseli az önkormányzatot a polgármester megbízása alapján. 7.) A polgármestert megillető jogosítványokat csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.
1. számú függelék
a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez
Képviselők névsora:
1./ Bátki József 2./ Dr. Balázs Fülöp Ferenc 3./ Barinka Istvánné 4./ Békes György 5./ Bilics István
6./ Dr. Bőle Pál 7./ Gere László 8./ Kaszap Ferenc 9./ Kósa Márta 10./ Orth László 11./ Pólinger Tamás 12./ Scheszták Sándor 13./ Szabó Tamás 14./ Vajdics András 15./ Vajdics Józsefné
2. számú függelék a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez Képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak névjegyzéke Polgármesteri hivatal szakreferensei: Maár Jánosné Mészöly Zsolt Hodula Gyuláné Németh Istvánné Péter Jánosné Intézményvezetők:
Pénzügyi Bizottság Gazdálkodási Bizottság OKIS Bizottság Szociális-és Egészségügyi Bizottság Kisebbségi Önkormányzat
Székelyhidiné Zámbó Ildikó Németh Mária Margit Szabó Józsefné Gábriel Gyuláné Gere László
Eötvös József Általános Iskola igazgatója Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója I. sz. Óvoda vezetője II. sz. Óvoda vezetője Eötvös József Művelődési Ház vezetője (képviselő) Sportcsarnok vezetője (képviselő) Egészségügyi Központ vezetője Szociális Szolgálat vezetője Armancsa KFT. ügyvezető igazgatója
Vajdics András dr. Várföldi Tamás Hujberné Pej Márta Mester József Helyi rendőrőrs vezetője:
Juhász András
Polgárőrség vezetője:
Árkocsevics Tibor
Pártok képviselői:
…………………………………….. ……………………………………..
Bizottságok külső tagjai: Pénzügyi Bizottság:
Krasznai Istvánné Árkocsevics Jánosné Jogi- és Ügyrendi Bizottság: Marsal Tamás Gazdálkodási Bizottság: Bosnyák János Buzás Zoltán Szociális- és Eü. Bizottság:
dr. Várföldi Tamás (intézményvezető) Hujberné Pej Márta (intézményvezető)
OKIS Bizottság:
Csánitz Antal Szili Istvánné
Armancsa KFT. vezetője: Főépítész: Egyházak vezetői: Református egyház: Katolikus egyház:
Mester József ügyvezető (intézményvezető) …………………………………………….. Juhász Róbert Mészáros János
Kisebbségi önkormányzat szóvivője: : Balog János szóvivő Szakértők:
dr. Kovács Ferenc jogász Silye Attila közgazdász
Gazdálkodó egységek, vállalatok képviselői:
Civil szervezetek képviselői: Ercsi Nagycsaládosok Egyesülete Kinizsi Sport Egyesület Ercsi Sport Egyesület Ercsi Horgász Egyesület Ercsi Hajózók Egyesülete Helyőrségi Tiszti Klub Helyőrségi Nyugdíjas Klub Ercsi Nyugdíjas Klub
Sőrés Istvánné Csánitz Antal (külső bizottsági tag) Újvári József Id. Kárász Tamás Prancz József Szili Istvánné (külső bizottsági tag) Marsal Tamás (külső bizottsági tag) Tischler Andrásné
Jelentős gazdasági tevékenységet végző cégek képviselői: MOL RT. Százhalombatta, Dunai Finomító Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet Ercsi, Ságvári u. 3. „ERCSI-ÉRT” Szövetkezet Ercsi, Hámán K. u. 1. „ERSZIG RT” Ercsi, Arany J. u. 4. „Sina” KFT Ercsi - Sinatelep
3. számú függelék a 10/1999.(IV.28.) Kt. számú, Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló rendelethez A képviselőtestület által létrehozott bizottságok és albizottságok névjegyzéke 1./ Pénzügyi Bizottság
Elnök: Tagok:
Szabó Tamás képviselő dr. Balázs Fülöp Ferenc képviselő Vajdics Józsefné képviselő
Krasznai Istvánné külső tag Árkocsevics Jánosné külső tag 2./ Jogi- és Ügyrendi Bizottság
Elnök: Tagok:
Békes György képviselő Scheszták Sándor képviselő Marsal Tamás külső tag
Jogi- és Ügyrendi Bizottság Közbiztonsági Albizottsága Elnök: Scheszták Sándor képviselő, Tagjai: Gere László képviselő Marsal Tamás külső tag 3./ Gazdálkodási, Településfejlesztési, Rendezési és Környezetvédelmi Bizottság Elnök: Orth László képviselő Tagok: Bilics István képviselő Scheszták Sándor képviselő Bosnyák János külső tag Buzás Zoltán külső tag 4./ Szociális- és Egészségügyi Bizottság Elnök: Tagok:
Szociális- és Egészségügyi Albizottság Elnök: Tagok:
Kaszap Ferenc képviselő dr. Bőle Pál képviselő Vajdics Józsefné képviselő dr. Várföldi Tamás külső tag Hujberné Pej Márta külső tag Vajdics Józsefné képviselő dr. Bőle Pál képviselő Hujberné Pej Márta külső tag
5./ Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnök: Vajdics András képviselő Tagok: Barinka Istvánné képviselő Gere László képviselő Csánitz Antal külső tag Szili Istvánné külső tag
