A . v i d é k i erdészeti és vadászati egyesületeknek pedig kívánjunk minél több tagot és minél p e z s g ő b b életet. Tőlük természetesen — normális időkben — n e m azt várjuk, m i n t az O r s z á g o s Erdészeti Egyesülettől. B ő v e n eleget t e s z n e k hivatásuknak akkor, ha évente egyszer-kétszer összehozzák tagjaikat e g y - e g y kedélyes eszmecse rére, mert tapasztalat szerint a fehérasztal mellett éppoly j ó l megtárgyalódnak vidékük aktuális v a g y speciális ügyei, mint a zöld asztalnál. Szerteszét szórva az o r s z á g b a n , e g y m á s t ó l messze, j ó l e s i k össze jönni családostól a közeli városban, ahová az utazás nem okoz anyagi nehézséget, ahová mindenki könnyebben elszánja m a g á t e g y estére, mint a háromnapos közgyűlésre. Kell ez, h o g y viszontlássuk a neszto rokat s megismerjük az új generációt. E k e n y é r g o n d o s nehéz idők ben a vidéki egyesületek j o b b a n ápolhatják a szakfoeli összetartást, mint az Országos Erdészeti Egyesület. #
Á m a szaklapokkal másként állunk! N e m kívánatos, h o g y az amúgy is kevés szakíró erejét szétforgácsolja. M a kevesen írunk s valljuk be, kevesen olvasunk is s í g y sem írója, s e m olvasója nem volna a sok lapnak. Elég az a három, ami m e g v a n , d e az legyen friss, eleven, j ó l szerkesztett. Üj lapok alapítását h a g y j u k arra az időre, amikor a szerkesztők m a j d már arról panaszkodnak, h o g y n e m tud nak helyet biztosítani a beküldött munkáknak.
Az 1924. évi 5007. (P. M. z . rendelet és a (9862/1920. M. E. sz., illetve a 83.100/1920. B. M. sz. rendelet egymásmellé állítása a gyakorlatban. s
Irta:
Rohoska
Soma m. kir. erdőmérnök,
erdőőri
és vadőri
Hskolai
tanár. • A z erdészet körét igen közelről érinti s gyakorlati vonatkozás ban van vele mindkét rendelet, különösen azonban az 5007/1924. P. M. sz. rendelet, m e l y a v a d á s z j e g y e k és f e g y v e r i g a z o l v á n y o ' k illetéké ről szól. Miután tehát igen sokakat és p e d i g ú g y e g y e s személyeket, mint hivatalokat (államerdészet, magánuradalmak, erdőtisztek, erdőés vadőrök) érintő dologról van szó, í g y az idézett rendeletekkel f o g lalkozni annyival is inkább jónak látom, m e r t a gyakorlati életben, mint azt több évi megfigyelésem alapján állíthatom, e rendeletek alkalmazása körül némi zavar van, illetve m é g a hatóságok részéről sincs meg a szükséges egyöntetű eljárás. Legélénkebb kifejezői e rendeletek körüli bizonytalanságoknak a vadászújságokhoz, erdő- és vadőröktől intézett s elég g y a k r a n meg ismételt azon kérdések, melyek a fegyverilleték lefizetésére vonatkoz-
nak. A kérdezők körülményei igen természetesen többfélék s esze rint, mint azt alant, é p p a vonatkozó rendelet idézésével bizonyítani f o g o m , hol kell nekik fizetni illetéket, hol nem. A z o n b a n e lapok min den esetben azt felelik, h o g y kell, amivel távolról sem akarnám e nagyrabecsült lapok kétségkívül teljes jóhiszeműséggel m e g í r t vála szait kellemetlen bírálat alá venni, csak azt akarnám bizonyítani, h o g y a zavar elég nagy, ha n a g y o b b szellemi képességgel bírók sem t u d n a k b e n n e b i z t o s a n e l i g a z o d n i . Önkénytelenül is felmerül í g y a kérdés, v á j j o n hol lehet a h i b a ? A magyarázatokban-e, v a g y a ren deletekben? Anélkül, h o g y e kérdésre csekélységem választ adna, álljon szószerint idézve a rendeleteknek az illetékekre s a fegyvertartás viselésre vonatkozó kritikus szakasza: A z 1924. évi 5007. P . M. sz. rendeletből:
itt és
7. §• 1. A k i vadászjegyet vált, a saját birtokában v a g y használatá ban levő, vadászatra alkalmas l ő f e g y v e r e k után a 2. §-ban megsza bott illetéken* felül, minden egyes l ő f e g y v e r után 5 aranykorona illetéket köteles leróni. 2. A m e n n y i b e n a rendészeti szabályok értelmében a f e g y v e r tartásra é s viselésre külön engedélyt kell kérni, a fegyvertartási és viselési e n g e d é l y m i n d e n e g y e s l ő f e g y v e r után 5 a r a n y k o r o n a illeték alá esik. H a az engedély időnként megújítandó, az illetéket minden egyes megújítás alkalmával újból le kell róni. 3. A jelen rendelet 4. §-ában felsorolt azok a személyek, akik illetékmentes vadászjegyre tarthatnak igényt,** amennyiben a va
dászatra alkalmas lőfegyvereikre fegyvertartási és viselési engedélyt szerezni nem kötelesek, az 1. bekezdésben megszabott illetékek alól is mentesek. A 9 8 6 2 / 1 9 2 0 . M . E . számú rendeletből:
/, Engedély szüksége általában. 1. § . L ő f e g y v e r t (vadász-, céllövő- és egyéb lőfegyvert, pisztolyt), továbbá lőszereket és robbanóanyagokat csak az tarthat, viselhet, vásárolhat v a g y árusíthat, aki arra illetékes r e n d ő r h a t ó s á g o k t ó l ( 2 . , 11. és 14. §..) engedélyt kapott. Ezek az engedélyek személyre ( c é g r e ) szólnak, azokat tehát másra átruházni v a g y másnak átengedni nem szabad. * E z a vadászjegy illetéke 24 aranykorona. * * Idetartoznak: „ A hatóság által felesketett erdőtisztek, erdő őrök, a kir. erdőfelügyelőség személyzete és a földmívelésügyi minisztériumban alkalmazott központi erdészeti tisztviselők" is.
A tényleges szolgálatban álló katonai, csendőri, rendőri, pénz ügyőri személyeknek é s a letartóztató intézetek őrszemélyzetének kivételével, ilyen engedélyekre van szükségük a f e g y v e r v i s e l é s r e j o gosult közszolgálati alkalmazottaknak, t o v á b b á a szolgálatban álló
felesketett erdőtiszteknek, erdőőröknek, vadőröknek, halászati, hegy-, mező- vagy egyéb öröknek, a szolgálati felszerelésükhöz tartozó vagy a hivatásuk teljesítéséhez szükséges lőfegyverek és löszerek tartására is; az e r r e vonatkozó engedély azonban ezektől csak a z e g y e s s z e mély megbízhatatlansága okából t a g a d h a t ó meg, v a g y vonható vissza. Szolgálati felszerelésükhöz n e m tartozó, v a g y .hivatás teljesítéséhez nem .szükséges l ő f e g y v e r t a katonák, csendőrök, rendőrök, pénzügy őrök s a letartóztatási intézeti ő r ö k is csak rendőrhatósági engedély mellett tarthatnak v a g y viselhetnek. A 83.100/1920. B . M . sz. körrendeletből, m e l y a „ L ő f e g y v e r e k , lőszerek és r o b b a n ó a n y a g o k tartása, árusítása és vásárlása tárgyá ban kiadott 9 8 6 2 / 1 9 2 0 . M . E . sz. rendelet v é g r e h a j t á s a " tárgyában adatot k i :
Lőfegyverek
tartásának és viselésének
engedélyezése.
3. §. A 9 8 6 2 / 1 9 2 0 . M . E . számú rendelet 2. §-a értelmében a f e g y v e r tartási és viselési engedélyt az e g é s z o r s z á g területén kizárólag a. rendőrhatóságok j o g o s u l t a k megadni. A j e l e n rendelet 1. §-ában megállapított i d ő p o n t o n (1921 j a n u á r hó 2 0 . n a p j á n ) túl tehát csakis a 9 8 6 2 / 1 9 2 0 . M . E . számú rendelet alapján a lakhely szerint illetékes I. f o k ú r e n d ő r h a t ó s á g által kiállí tott engedélyek tekintendők érvényesnek. A z I. f o k ú r e n d ő r h a t ó s á g h o z ( k i s - és n a g y k ö z s é g b e n a j á r á s i főszolgabíró, a m. kir. államrendőrség működési területén az államrendőrségi kapitányság ( k i r e n d e l t s é g ) vezetője, v á r o s o k b a n a m. kir. államrendőrkapitányság vezetője, B u d a p e s t e n a r e n d ő r f ő k a p i tány) akár a r é g i engedély megújítása, a k á r új engedély kiállítása
iránt benyújtandó 5 koronás bélyeggel ellátott kérvényekben a kérel mező nevét, foglalkozását és lakását, t o v á b b á az engedélyezés tár gyát képező f e g y v e r részletes adatait, valamint a legutóbbi e n g e d é l y számát is p o n t o s a n m e g kell jelölni, ezenkívül a tulajdonjog, illetve a j o g o s birtoklás i g a z o l á s á u l azt is e l ő kell adni, h o g y a k é r e l m e z ő a fegyvert kitől és mikor szerezte. A r é g i engedély megújítására s az új engedély kiadására irányuló kérelmeket külön beadványban kell előterjeszteni. í m e a k é t r e n d e l e t e g y m á s m e l l e t t . A z 5 0 0 7 / 1 9 2 4 . P. M. sz. r e n d e let 7. §. 3. pontjában világosan, a félreértésnek lehetősége nélkül, ki van mondva, h o g y a felsorolt személyek egyrészt n e m kötelesek fegyvertartási és viselési engedélyt szerezni, másrészt (illetve ugyanezért i s ) az illeték alól mentesek. Ezzel szemben a 9 8 6 2 / 1 9 2 0 .
M. E. sz. rendelet kimondja, hogy kötelesek fegyvertartási és viselési engedélyt szerezni, a 83.100/1920. 1B. M. sz. rendelet pedig mindezek részére az 5 aranykorona illeték lefizetését kötelezővé teszi. Ezen ellentétes rendelkezések folytán, mint már említettem is, nem egyöntetű a hatóságok eljárása sem. Ugyanis a pénzügyi ható ságok a P. M. rendelethez alkalmazkodnak s a rendőrhatóságok a M. E., illetve a B. M. rendeleteket tartják szem előtt. A r r a is tudok a gyakorlatban példákat, h o g y egyik rendőrhatóság nem veszi tudo másul a P. M. rendeletet, de viszont a másik tudomásulveszi s ennek megfelelően a fegyvertartási és viselési engedélyt a vonatkozó P. M. rendelet reávezetése mellett illetékmentesen adja ki. Szerintem mind két eljárás törvényes és' megfelelő, bár a félre nézve nem közömbös. Felmerül most a kérdés, h o g y adott esetben a gyakorlatban mi hez tartsuk magunkat mi, kikre nézve nem lehet közömbös e két ren deletnek az ellentétessége. A felelet nem lehet más, minthogy a lehe tőségig alkalmazkodni mindkét rendelethez mindaddig is, m í g vala mely újabb s világosabb rendelkezés ezirányban nem történik. Tehát e tétel alapján engedtessék meg nekem, h o g y foglalkozzam azon ese tekkel, melyek a gyakorlatban leginkább szoktak kérdések és tévedé sek tárgyai lenni, illetve a folyó (köznapi) nyelven értelmezhessem e rendeleteket. E kérdések néha már ott kezdődnek, h o g y hol lehet vadászni illetékmentes vadászjeggyel? E r r e nézve egész világos feleletet ad a rendelet 4. §. 2. pontja. Tehát az erdőőr csak saját védkerületében, a vadőr a gondozására bízott területen, az erdőgondnok (erdőhivatal vezető) csak saját gondnokságában és így tovább, mindenki csak a saját hatáskörébe vágó szolgálati területén, amit viszont mindenki sajátmaga tud legjobban. (Feltételezve természetesen, h o g y hatósá gilag fel vannak esketve.) Ha tehát valaki a szóban levők közül ide gen (nem szolgálati) területen, habár csak mint vendég is vadászik, éppúgy vadászjegy-illetékköteles, mint bárki más. Sokkal gyakoribb a zavar a fegyverilleték fizetése körül. Vásá rolt, illetve vásárlandó fegyvereknél (akár új, akár használt fegyver ről van s z ó ) , valamint más úton (ajándékozás) birtokba veendő fegyvereknél a rendőrhatóság m á r csak azért sem kerülhető ki, mert a vásárláshoz (ajándékbavételhez) is engedély kell. Legcélszerűbb tehát a vásárlást követő fegyvertartási és viselési engedély kikérésé nél az illető rendőrhatóság előtt hivatkozni a fegyverilletékmentes ség okából az 5007/1924. P. M. sz. rendelet 7. §. 3. pontjára. E ren deletet — mely egyébként is mint későbben kelt, figyelmen kívül nem hagyható, — a legtöbb rendőrhatóság akceptálja, de ha nem, ú g y nincs mit tenni. Lehet esetleg egészben helyezkedni a P. M. ren delet 7. §. 3. pontjára. Eszerint a megszerzett fegyverre, feltéve, ha az szolgálati s ezt igazolni is: lehet, nem kérek fegyvertartási és. vi-
selési engedélyt, mely által a M. E. rendeletnek ugyan nem feleltem meg, de viszont a P. M . rendelet fed. Ü g y vélem tehát, h o g y e két rendelet alkalmat ad az egyéni állásfoglalásokra s ebben van e g y ú t tal az igazi b a j . Ha azonban valaki már egyszer a f e g y v e r birtokbavételén át esett, úgy a f e g y v e r további illetékeire nézve a következő sarkalatos szabályt t u d j a : Illetékmentes vadászjegy kiváltásánál szolgálati fegyverek után fegyverilletéket sem kell fizetni, illetékköteles vadászjegynél igen és pedig minden alkalommal, valahányszor illetékköteles évi vadászjegy váltatik, mindazon f e g y v e r után, amellyel idegen .(nem szolgálati) területen vadászunk. E z irányban a pénzügyi hatóságoknál n e m is szokott félreértés lenni, csak azt keli hitelesen igazolni, h o g y a f e g y verre szolgálati területen; szükség van s hatóságilag fel van az illető esketve. Egyenesen nincs ugyan kimondva a P. M . rendelet e g y pontjá ban sem, h o g y illetékköteles vadászjegy váltásánál a 4. §-beli szemé lyek f e g y v e r e i , is illetékkötelesek s ezért gyakran megesik, h o g y a 7. §. 3. pontja alatt kimondott fegyverilletékmentességet valaki ide is átértelmezi, de ha figyelemmel vizsgáljuk e pontot, kitűnik, h o g y csak azoknál illetékmentes a lőfegyver, kiknél illetékmentes a vadász j e g y s ebből következik az is, h o g y ha illetékköteles a vadászjegy, illetékköteles az a f e g y v e r is, mellyel az idegen (nem szolgálati) területen vadászunk. H o g y valaki szolgálati célokra megszerzett fegyverénél annak tartására és viselésére vonatkozólag a P. M., a v a g y a M . ' E . rendelet hez tartsa-e magát, határozott tanácsot adni nem lehet. E sorok azon ban talán m é g s e m vesznek kárba, ha p e d i g netalán m é g ahhoz is hozzájárulnának, h o g y illusztris lapunk révén a legilletékesebb hiva talos körök is tudomást szereznek e rendeletek alkalmazása körüli zavarok s tévedésekről, ú g y elérte azon lehető legnagyobb szolgála tot, melyet egyáltalán eleimet.
