Immunológia
1./19
Somogyi Magdolna
Immunológia Immunis = mentes A szervezet védekező mechanizmusa a tőle idegen anyagokkal szemben, melyeket az immunreakció során kiküszöböl ezek szervezet számára veszélyes sejtek, vírusok, fehérjék akár sajátok is lehetnek pl.: a szervezet folyamatosan sejtosztódás és fehérjeszintézis zajlik melyben hibák –mutációk- is előfordulnak (minden percben százával) ezek ritkák: 1 millióból kb. 1 100 hibás sejtből egy a szabályozást áttörve szaporodni kezd a szervezet egészének működését veszélyeztetve ezért fejlődött ki egy rendszer a saját, normálisan működő sejtektől való eltérés felismerésére, a hiba kiküszöbölésére annak elpusztítása révén szabályozásának hiányosságai következtében immunhiányos állapot túlműködése esetén autoimmun betegségek jöhetnek létre (a sajátot is idegennek tekinti)
A szervezet számára saját: a génekben lefektetett tipikus stuktúra ezt minden sejt hisztokompatibilitási antigénnel jelzi: MHC antigén: (HLA: Human Leukocyta Antigén) a sejtfelszínen hordozva bizonyítja a sejt azonosságát Major Histocompatibility Complex gének kódolják az egyedek így eltérő, genetikailag meghatározott MHC-készlettel rendelkeznek melyek eltérő szerkezetű peptideket képesek megkötni ezért térhet el egyénileg az immunológiai válaszkészség A HLA antigének csoportjai: 1. I. osztályú HLA antigének HLA-A, HLA-B, HLA-C előfordul: maggal rendelkező sejtek thrombocyták felismerik: T8 lymphocyták 2. II. osztályú HLA antigének HLA-DR, HLA-DP, HLA-DQ előfordul: makrophagok B-lymphocyták felismerik: T4 lymphocyták Ezen azonossági jelek más szervezetbe kerülve annak rendszerébe nem illenek, idegennek minősülnek, ekkor antigénnek nevezzük őket
õ
õ
Immunológia
2./19
Somogyi Magdolna
Antigén: nagy molekulasúlyú szerves anyagok, melyek immunreakciót váltanak ki nem jellemezhetők univerzálisan 1-1 AS szekvenciával egyénről egyénre változnak kémiai jellegük: fehérjék (általában lipopoliszacharidok lipidek poliszacharidok lipoproteinek glükoproteinek felépítésük: funkció szerint két alapvető összetevőből állnak: 1. determináns csoport bonyolult zárszerkezethez hasonlít ez biztosítja a specifitást 2. karrier csoport a nagyobbik molekularészlet a determináns csoport hordozására való Antitest: a szervezetben keletkező olyan fehérjejellegű molekula, mely az antigénnel immunreakciót ad aktivált, plazmasejtté alakult B-lymphocyták termelik
Az immunreakciók csoportosítása 1. Specifitás szerint 1. specifikus / adaptív immunreakció a szervezet felismeri a veszélyt jelentő antigént majd éppen az ehhez legjobban illő módon védekezik szerepet játszanak benne: lymphocyták a lymphocyták speciális tulajdonságai: felszínükön: antigén felismerésére alkalmas receptorkészlet specifitásukat az antigén makromolekulával komplementer: 1. receptor- ill 2. (általuk termelt) immunglobulin-részletek adják a komplementer szakaszt antigéndetermináns csoportnak vagy epitópnak nevezzük 2. aspecifikus immnitás antigéntől függetlenül minden idegen anyag ellen védekezik pl.: a bőr védekezése könny: baktériumok sejtfalát bontó enzimet tartalmaz esély sincs a specifitásra, minden baktérium ugyanazon a módon pusztul el õ
õ
Immunológia
3./19
Somogyi Magdolna
szerepet játszanak benne pl. komplemetrendszer működésében specf. indítóelemek is részt vesznek végső soron mégis antigénre nem specifikus humorális reakciókaszkád aktiválása: 1. specifikus, antigént kötött immunoglobulin által (klasszikus út) 2. aspecifikus tényezők hatására(alt. út) phagocyták képes az antigént hordozó sejtet, ill. annak már semlegesített komplexét phagocytálni részt vesz az antigénprezentációban NK-sejtek (Natural Killer / természetes ölősejtek) direkt sejt-sejt kh. rérévn képesek sejt pusztítására citokinek antigénre nem specifikus humorális faktorok szabályozzák. sejtes elemek keletkezését, működését egymással szoros kapcsolatban működnek 2. Mechanizmus szerint 1. Celluláris / szöveti immunitás az immunreakció két sejt között jön létre pl. AIDS 2. humorális immunitás az immunreakció plazmában v más testfolyadékban oldott anyagok között jön létre
Az adott antigénnel szemben az ellenanyag immunitást biztosít Aktív immunitás: immunreakciót követően alakul ki a szervezetbe antigén jut, felismeri és reakciót ad ellene az immunitást a szervezet reakciója alakította ki Passzív immunitást:
ellenanyagot juttatunk a szervezetbe az immunitás külső beavatkozásra alakul ki, reakció nélkül pl.: tetanusz
õ
õ
Immunológia
4./19
Az immunválasz szakaszai:
1. 2. 3. 4.
felismerés mozgósítás elimináció lecsengés
Somogyi Magdolna
az antigén eltávolítására irányulnak
1. Az antigén felismerése 1. Antigénprezentáció már itt eldől, hogy a specifikus immunválasz humorális vagy celluláris lesz mivel a különböző prezentáló-molekulákhoz más-más lymphocyták kötődnek csak T-lymphocyták számára szükséges MHC molekulák alapján történik 1. MHC I. típusú glikoproteinnel történő prezentáció minden magvas sejtünk rendelkezik vele endogén peptid prezentálásra alkalmas a sejt által szintetizált fehérjéket a proteaszóma bontja 8-9 AS darabokra ezek az ABC transzporterek közé tartozó TAPfehérjék révén az ER-be kerülnek kötődnek az itt szinteizálódó MHC 1-hez majd a sejt felszínére kerülnek az MHC 1 molekulákhoz igen közel MHC II típusú glikoproteinnel történő prezentáció csak az immunválasz szervezésében közreműködő néhány sejtfajtán pl.: monocyta, B-sejt, dendritikus sejt figyelhetők meg csak ezek a sejtek alkalmasak exogén antigén prezentálására a sejt felveszi az exogén antigént alacsony specifitású sejtfelszíni receptoraival vagy macropinocytózis útján fragmentálja hidrolitikus enzimeivel esetleges hosszúságú darabokra melyek az endosomában találkoznak az MHC II-es glikoprotinekkel ezek ER-ből a Golgi-készüléken át a plazmamembrán felé indulna egy-egy változó hosszúságú peptid beköt az MHCII 2 peptidlánca közé nem kovalens, de erős kötéssel ezután együtt vándorolnak és jelennek meg a sejtfelszínen A prezentáló sejt kapcsolódik a T-lymphocytákkal adhéziós fehérje révén Thelper sejtek esetén a 1. CD4 glikoprotein és a 2. TCR találkozik az 3. MHCII-vel és az általa prezentált 4. antigénnel Teffektor sejtek esetén a 1. CD8 glikoprotein és 2. TCR együttese találkozik az 3. MHC I-el és az általa prezentált 4. antigénnel klónszelekció révén kiválasztódik a megfelelő klón (következő szakasz)
õ
õ
Immunológia
5./19
Somogyi Magdolna
2. Az antigénre specifikus receptor kiválasztása Az antigénfelismerő receptorok a lymphocyták felszínén helyezkednek el Az antigén specifikus felismerését a klónszelekció biztosítja a T, B sejtek populációi végtelen számú antigén felismerésére képesek érésük során génátrendeződés történik ennek révén alalkul ki a repertoire = kb. 1012 antigénre specifikus génkészlet olyan antigénekre is specifikus, melyekkel sosem találkozhatott a szervezet a foetalis életben kiszelektálódnak azok a lymphocyták, amelyek a saját antigénekre specifikusak minden érett lymphocyta csak 1 antigénre specifikus és csak nagyon kevés lymphocyta specifikus ugyanarra ezek közös ősből származnak tehát az antigénreceptor klónspecifikus a szervezetben megjelenő antigén a lymphocytaklónok között válogat a prezentáló sejt révén lép kapcsolatba a T-lymphocytákkal a B-lymphocytákkal prezentáció nélkül is egészen addig próbálgatja őket, míg a leginkább szerkezetéhez illeszkedő klónt meg nem találja majd ez a klón szaporodik el ez a klónszelekció mechanizmusa A B-sejtek antigénreceptora (BCR) nem igényel antigénprezentációt oldott állapotú antigént képes felismerni részei: 1. felszínen elhelyezkedő módusolt immunglobulin-molekula ez képzi a receptor klónspecifikus részét a nehéz lánc C-terminális vége hosszabb hidrofób toldalék membránban rögzíti variábilis régiói kötik meg az antigént 2. transzmembrán polipeptid-láncok nem klónspecifikusak az antigén megkötésével kapott információt továbbítják a sejt belseje felé átmenetileg kötődő protein-kinázok által
õ
õ
Immunológia
6./19
Somogyi Magdolna
A T-sejtek antigénreceptora (TCR) antigénprezentációt igényel részei:
két klónspecifikus fehérjelánc transzmembrán helyzetűek rövid intracelluláris szakasszal extracelluláris, variábilis szakaszuk köti az antigént négy transzmembrán polipeptidlánc hosszabb intracelluláris doménnel összefoglaló nevük CD3 feladatuk a szignál továbbítása átmenetileg kötődő protein-kinázok által
A T-sejtek felszíni markermolekulái alapvetően meghatározzák az immunreakció tipusát (humorális v. celluláris) a TCR-el együtt kötik a prezentált antigént ezek alapján több, funkcionálisan elkülönülő lymphocytacsoport létezik két fő típusuk: CD4 felszíni marker TCR közvetlen közelében MHC II-vel működik együtt így exogén antigének felismerésére képes a Thelperekre jellemző stimulálásuk esetén citokineket termelnek melyek a B-sejteket serkentik szolúbilis immunglobulinokat termelnek így humorális immunválasz jön létre a különböző Thelperek más-más citokinkeveréket szecreálnak meghatározva a kialakuló effektorválasz jellegét CD8 felszíni marker TCR-el együtt képes az antigén kötésére (adhéziós molekulák) MHC I-el működik együtt így endogén antigének felismerésére képes Tkillerekre / Teffektorokra / citotoxikus T-sejtekre (CTL) jellemző stimulálásuk esetén aktivált CTL-ek jönnek létre melyek celluláris immunválaszt produkálnak direkt sejt-sejt kölcsönhatásban elpusztítják a fertőzött sejtet õ
õ
Immunológia
7./19
Somogyi Magdolna
2. Mozgósítás Az antigénre specifikus receptort tartalmazó lymphocyta poliferációja 1. blastos transzformáció az antigén által stimulált lymphocyta lymphoblasttá alakul ez a szervezet egyetlen sejtje, mely élettani körülmények közt képes rá
fitohemaglutinin és konkanavalin A gátolja 2. osztódni kezd
nagy mennyiségű klón keletkezik = azonos antigénspecifitású lymphocyták tömege feltételei: szükséges, de nem elégséges a specifikus antigén felismerése további tényezők is szükségesek T-sejtek esetén 1. TCR és a CD4 VAGY CD8 térben közeli helyzete elengedhetetlen a tirozin-kinázok aktiválásához 2. fehérje-kölcsönhatások a T-sejt és az APC között T-sejt APC CD28 fehérje B7 molekulák CD40L (ligand) CD40 3. T-sejt adhéziós molekuláinak ligandkötése CD2, integrinek 4. !! macrophagok által termelt IL-1 !! ezen összes hatás megléte esetén IL2 szintézis indul pozitív visszacsatolással, mivel az aktivált T-lymphocytában IL2 és IL2-R (receptor) egyik peptidláncának szintézise is megindul az IL2-R affinitása az IL2-höz igen magas utóbbi pedig megadja a szignált az osztódásra gátló hatások is érvényesülhetnek elsősorban a NK sejteknél ismertek receptoraiknak az adott szervezetre jellemző MHC1-el való kapcsolódása gátolja funkciójukat a hatás tirozin-foszfatáz és foszfatidil-inozitol-foszfatáz révén jön létre
õ
õ
Immunológia
8./19
Somogyi Magdolna
B-sejtek esetén BCR-hez való specifikus ligandkötés mellett: 1. Thelper CD40L-je és a B-sejt CD40-e közötti szigntranszdukc. 2. Thelperből származó citokinek 3. Makrophag általi aktiválás aktivációjuk során plazmasejtekké alakulnak a kialakult plasmasejt környezetében jelenlevő citokinkombináció jelentősen befolyásolja a plasmasejt izotípus aktivációjuk lehet thymus dependens: T-lymphocyták közreműködésével 1-2 aktivációs feltétel szükséges thymus independens: makrophag felszínén található antigén aktiválja őket 3. aktivációs feltétel szükséges
3. Eliminációs szakasz effektor mechanizmusok játszódnak le ha sikeresek, kiküszöbölik (eliminálják) a nemkívánatos antigént szerepet játszanak benne:
lymphocyták lymphocyták által kibocsátott anyagok citokinek, antitestek komplementrendszer phagocytózisra képes sejtek granulocyták monocyták / makrophagok
sikeres lejátszódásához szükséges környezetet egyéb folyamatok biztosítanak pl. anafilaxiás reakció, gyulladás
õ
õ
Immunológia
9./19
Somogyi Magdolna
1. A T-lymphocyták szerepe az effektor mechanizmusokban míg a Thelper és Tsupressor sejtek a mozgósítási, illetve lecsengési szakaszban bírnak szereppel, az effektor szakasz szereplői a Tkillerek / CTL-ek nagy számban, azonos antigénspecifitással jönnek létre direkt sejt-sejt kapcsolat révén elpusztítják az antigént hordozó fertőzött sejteket a pusztító folyamat mechanizmusa: 1. felszíni adhéziós receptorok révén kötődés az APC-hez létrehozzák a stabil kapcsolatot térben szervezik a támadó reakciót =halálos találat, lethal hil számuk és ligand iránti affinitásuk jóval nagyobb az aktivált CTL-en, mint a naívon 2. molekuláris pusztító mechanizmusok 1, CTL granulumaiban raktározott anyagok ürítése 1. perforinok (fehérjealegységek) toxikusak nagy permeábilitásúak membránpórust képeznek melyen keresztül az ozmotikus viszonyoknak megfeleően víz áramlik be a fertőzött sejt szétpukkad a sejt önmagát a protektinnel védi meg mely komplexet képez a perforinnal, nem engedi hatni 2. granzym intracellulárisan aktív proteolitikus enzimek 2, CTL bizonyos sejtfelszíni molekuláinak kapcsolódása apoptózist indukálnak az APC-ben CD95L – CD95
vírussal fertőzött, vagy tumoros sejt esetén a folyamat előnyös a gazdaszervezet számára: szervtranszplantáció során viszont veszélyt jelenetenek: host-versus-graft és graft-versushost reakció õ
õ
Immunológia
10./19
Somogyi Magdolna
2. B-lymphocyták szerepe az effektor mechanizmusokban plasmasejtekké differenciálódnak klonális osztódásuk során immunglobulinok termelésére és szekréciójára képesek =antitestek: azok a fehérjetermészetű anyagok, melyeket a B-sejtek állítanak elő nagy mennyiségben igen nagy antigénspecifitással (a klónra jellemzően) antigénfelismerő szakasza azonos a stim.B-sejt antigénreceptorának antigénkötőhelyével a nehéz lánc C-terminális vége rövidebb hiányzik a véső hidrofób szakasz így nem rögzülhet a membránban szekrécióra kerül felépítése: szimmetrikus, Y alakú két-két nehéz és könnyű lánc alkotja a láncokon belül S-S hidak doméneket kül. el nehéz láncok: egy variábilis szekvenciájú domén 3 konstans domén könnyű láncok: egy variábilis egy konstans domén a nehéz és könnyű láncok variábilis doménjei együtt az Ig. antigénkötő helyét adják a konstans régió az Ig komplementkötő helyét adja csukló régió: a nehéz lánc azon része, ahova a könnyű lánc illeszkedik nagyon flexibilis csukló felett (szimmetrikus rész):Fab:antigen binding csukló alatt: (csak nehéz lánc):Fc: sejtfragment sejthez kötődik osztályozása a nehéz lánc tulajdonságai alapján 5 aosztály (izotípus) adható meg szerkezeti és funkcionális eltérések
õ
õ
Immunológia
11./19
Somogyi Magdolna
tipusai: Ig-alosztály
IgA
Nehéz lánc típusa
α
Szerkezet
dimer
Peptidláncok száma
2X2 nehéz + 2X2 könnyű
Specifikus jellemző tulajdonság szekretoros antitest, nyh-k felszínén szekrétumokban urogenitális, diggesztorikus rendsz közvetlenül köti az idegen anyagokat ?
IgD
δ
monomer
2 nehéz + 2 könnyű
nem tisztázott, esetleg a B-sejtek felszínén antigén felismerő szerep liquorban is előfordul citofil antitest,
IgE
ε
monomer
2 nehéz + 2 könnyű
basophil granulocyta és hízósejt Fc εR-hez kötődik szerepet játszik a heparin és hisztamin felszabadulásban túl kis ingerre való kötődése anafilaxiához vezet, mivel túl sok heparin és hisztamin szabadul fel (vérnyomás leesik, nyálkahártyák oedémásodnak) fagocitáló sejtek FcγR-hoz kötődik, váza tipikus Y alakú,
2 nehéz + 2 könnyű IgG
IgM
γ
µ
monomer
pentamer
5X2 nehéz + 5X2 könnyű
a plazmában legnagyobb mennyiségben (80-85%), két antigén specifikus vége két különböző sejthez vagy vírushoz kötődik, molekuláris hálót létrehozva, Fc vége a makrofághoz kötődik, így összehozza a phagocytálandó anyaggal, („növeli a phagocyták étvágyát – mint a porcukor) a placentán átjut nagy molekulasúly, 10 antigénkötő hely kisebb fokú specifitás placentán nem jut át õ
õ
Immunológia
12./19
Somogyi Magdolna
az immunválasz előrehaladtával változik az elvál.Ig izotípus IgM helyett IgG, IgA vagy IgE jelenik meg +egyre nagyobb mennyiségű és specifitású Ig termelődik
a folyamat mechanizmusa: 1. a specifikus antitest felismeri antigénjét a vérplazmában, oldott állapotban 2. kötődik hozzá, specifikus módon megjelöli 3. aktiválja a nem specifikus eliminációs mechanizmusokat komplementrendszer, phagocyták
3. A komplementrendszer szerepe az effektor mechanizmusokban Bordet fedezte fel, mint olyan mechanizmust, amely szükséges az antigénantitest reakcióhoz a plazma állása közben pedig inaktiválódik
hozzájárul az immunreakcióhoz (komplementálja) szintézise: hepatocyták, enterocyták, makrophagok alkotói:
C1-C9 plazmafehérje + 11 regulátorfehérje
inaktív formában keringenek a vérplazmában megfelelő jelre aktiválódnak ehhez megfelelő felületre van szükség, ez alapján aktiválásának útjai:
1. klasszikus út APC-hez kapcs. specifikus Ig adja a felületet 2. alternatív út egyes mikroorganizmusok felületi aspecifikus szénhidrátkomponensei properdin szükséges hozzá
Működése: kezdetben proenzimek aktiválódnak ennek hatására inaktív komponenseiben is megjelenik a hidrolázaktivitás fragmentumok keletkeznek melyek az aktiváló sejt membránjához kötődnek membránt támadó komplex jön létre ez a membránba beépült nagy permeábilitású alacsony szelektivitású pórus melyen keresztül gyors ionáramlás indul meg mely az aktiváló sejt líziséhez vezet több köztiterméke szervező, erősítő funkciót tölt be õ
õ
Immunológia
13./19
Somogyi Magdolna
egységei részere szakadnak a működés során: a: kisebb rész szerepük van: phagocytózis, kemotaxis, permeábilitásnövelés b:
nagyobb rész szerepük: sejtmembránhoz kötnek, aktiválják a következő lépést
A klasszikus út: 1. C1 három részből összeadódva -> első komplement
Hatásai:
2.
C4 két részre szakad C4a a keringésbe kerül C4b a sejtfelszínhez kötődik
3.
C3 aktiválása az első bioaktív vegyület innentől együtt fut az alternatív úttal C3a leválásával aktiválódik C3b
4.
C5a-val együtt C3 kialakítja a komplementrendszer ismert hatásait
5.
tovább aktiválódik C5-C8 komplex citolízisben vesznek részt
immunadherencia opszináció cytolitikus hatás (C5b-C9) együtt képzik a pórust gyulladás értágulat kemotaxis C3a, C6a fagocitózis C5a, C5b, C6, C7
õ
õ
Immunológia
14./19
Somogyi Magdolna
A phagocytózisra képes ejtek szerepe az effektor mechanizmusokban elsősorban a befejező reakciókban van szerepük inaktiválják és eltakarítják az antigént az előző három rendszer működését követően még jelen van az antigén vagy súlyosan károsodott, vagy vagy antitesttel megjelölt formában a phagocyta sejtek tüntetik el ezeket a célsejteket, molekulákat kemotaxis segítségével találják meg a növekvő koncentráció felé haladva bakteriális lebontási termékek, komplementkomponensek, kemokinek vagy lipidszármazékok által kemotaktikus membránreceptorok révén ezek 7 TM, G-proteinhez kapcs. receptorok a phagocytózis és a kemotaxis folyamata 1. a kemotaktikus membránreceptorokhoz ligand kötődik a cytoseleton membránközeli (=corticalis) zónájában 2. cytoskeleton-reakció, aktinpolimerizáció jön létre 3. kitüremkedések, lamellopódiumok jelennek meg ezzel a mechanizmussal mozogásra és phagocytózisra is képesek phagocytózis esetén: 4. receptor-ligand hatásra az aktinpolimerizáció fokozódik az idegen sejtet körülvevő területen 5. aktinban gazdag sejtnyúlványok jelennek meg a részecske körül 6. a lamellopódiumok befedik a részecskét és bezárulnak körülötte a részecske phagosomába kerül 7. az aktin depolimerizálódik a membránba zárt rászecske a corticális zónából a mélyebb rétegek felé halad a semlegesítés folyamata a phagosoma emésztő enzimeket tartalmazó granulumokkal egyesül így tartalma lebomlik, semlegesítődik
õ
õ
Immunológia
15./19
Somogyi Magdolna
4. Lecsengési szakasz az immunreakció leállításában elsősorban a Tsupressor sejteknek van szerepe a T-lymphocyták blastos transzformációja során kis számban ún. memóriasejtek is keletkeznek, melyek hosszú időre elraktározzák az információt az adott antigén ellen hasznos taktikáról így az antigén következő megjelenése esetén a választ megelőző látenciaidő rövidebb lesz az információt több évtizedig is tárolhatják, miközben életidejük 7 nap a fiatalabb generációknak való információátadás még nem felderített felelősek az elsődleges-másodlagos immunitás eltérő lejátszódásáért a specifikus (adaptív) immunrekació kialakulása az antigénnel való első találkozás esetén néhány hetet, másodszorra már csak néhány napot vesz igénybe a latencia idő csökken a szintetizált IgM szintje hasonló, de sokkal rövidebb idő alatt sokkal több IgG keletkezik tehát a memóriasejtek segítségével sokkal gyorsabb a B-lymphocyták aktiválása
Allergia immunrendszer szabályozási zavara ártalmatlan antigént (=allergént) tévesen veszélyesnek talál tipusai: 1. korai (anafilaxiás) reakció másodpercek-percek alatt az allergén B sejteket szenzibilizál újbóli találkozás esetén a gyorsan képződő plasmasejtek NAGY MENNYISÉGŰ IgE-t szintetizálnak (normálisan ez igen kis százalék) mely a hízósejt degranulációját váltja ki hisztamin, szerotonin, limfokinek felszabadulása hatásaik: erekre: dilatatio, oedema nyh-ra szénanátha szenzoros idegvégződésekre viszketés fokozódik a prosztaglandinok és leukotriének elválasztása is bronchuskonstrikció, asthma 2. késői napok múlva jelentkezik mykobaktériumok, gombák, kontakt allergének váltják ki
õ
õ
Immunológia
16./19
Somogyi Magdolna
Az emberi vércsoportok (Landsteiner és Wiener: első sikeres transzfúzió) Antigének alapján különíthetők el Vércsoportantigének: vvt- és más sejtek külső felszínén elhelyezkedő, antigén tulajdonségú epitópokkal rendelkező makromolekulák nem immuntoleráns szervezetben ellenanyagok képződését váltják ki előfordulásuk, szerkezetük alapján csoportokba sorolhatók 1. fajspecifikusak 2. sejtspecifikusak egymáshoz közel 3. általános emberiek (AB0, Rh) helyezkednek el 4. csoportspecifikusak mozaik szerkezet 5. családi, egyéni a rokon szerkezetű antigének vércsoportokat alkotnak emberben több, mint 15 (ABO, Rh, Lewis, Lutheran, MN)
AB0 vércsoportrendszer antigénjei a vvt membránjának glikolipidjein (főként szfingomielin) és glikoproteinjein lévő epitópok =specifikus antigéndetermináns csoport oligoszacharid láncok terminális cukormolekulái képzik pl. N-acetil glükóz-amin, N-acetil-galaktózamin, fukóz,gal. antigénspecifitását adja: láncvégi cukormaradékok sorrendje 0 vércsoportú egyed: az alapvegyületű H antigént változás nélkül fejezi ki A és B vércsoportú 1edben a H antigénhez további csoportok kapcsolódnak, melyek AB vércsoportban együttesen jelennek meg öröklése:
kodomináns (A és B domináns, 0 recesszív) a cukormaradékokat kapcsoló enzimek (transzferázok) genetikailag meghatározottak(0 nem határoz meg enzimet)
az antigének (agglutinogének) felépítése A H vércsoport-antigén szerkezete: preterminálisan N-acetil-glükózamin, galaktóz terminálisan a galaktózhoz fukózt kapcsol a H-transzferáz ez a transzferáz a H gén terméke (H ≠ proton!!) ez adja a H antigént, minden további lánchosszabbítás más vcs-ot ad az A gén terméke transzferáz, mely a galaktózmaradékhoz N-acetil-glükózamint kapcsol ha az antigének nagyon közel helyezkednek el egymáshoz: A1, ha a távolság nagyobb, A2 vércsoport jön létre (vagy A2B)
õ
õ
Immunológia
17./19
Somogyi Magdolna
a B gén terméke transzferáz, mely a glaktózmaradékhoz egy másik galaktózt kapcsol a 0 gén terméke egy enzimatikusan inaktív fehérje így csak a H antigén jelenhet meg mindkét transzferáz szubsztrátja a H antigén, így terminális fukóz hiányában sem az A, sem a B transzferáza nem működik így a H gén hibája esetén sem az A, sem a B vcs. nem alakul ki Antitestek / hemaglutininek / agglutininek a vérplazmában természetes antitesteket találunk a nem saját epitópok ellen IgM tipusúak, így nem jutnak át a placentán (eltérő magzati vcs esetén sincs károsodás) (ha ritkán megjelenik IgG is, van magzati vvt-károsodás)
komplett antitestek: körülményektől függetlenül reagálnak %-os előfordulási VörösvérsejtLehetséges gyakoriság Plazma antitest antigén genotípus az európai lakosságban A anti-B AA/A0 44 B anti-A BB/B0 10 0 (H) anti-A + anti-B 00 42 AB nincs antitest AB 4 keletkezésük: születéskor még nem megfigyelhetők az extrauterin élet első néhány hetében megjelennek bakteriális és növényi oligoszacharid elemek hatására pl. fitohemaglutininek a nem toleráns egyedekben ezek antigénjei antitestképzést váltanak ki, így jönnek létre a természetes antitestek koncentrációjuk kezdetben emelkedik, majd állandósul, időskorban csökken, nagyon idős korban eltűnhetnek saját antigénekkel szemben sosem keletkeznek antitestek az immuntolerancia következtében Inkompatibilitási reakció – antigén és antitest reakciója in vitro: agglutináció az antigénekkel reagáló antitestek hidakat képeznek a vvt-k között, így ezek Ig-ken át egymáshoz kapcs. vércsoportmeghatározás alapja in vivo: az antitestek aktiválják a komplementrendszert mely a vvt-k hemolíziséhez vezet következmények: korai: hányinger, hányás, hipotónia késői: akut tubularis necrosis, végzetes veseelégtelenség õ
õ
Immunológia
18./19
Somogyi Magdolna
Az Rh vércsoportrendszer vizsgálatai: 1. imminulógiai eredetű intrauterin magzati károsodás, halál 2. Rhesus-majmok vcs. antigénjeinek vizsgálata Antigénjei (agglutinogének): az Rh faktor sok antigénből tevődik össze ezek közül 5 igazán fontos van: C, D, E, c, e melyek közül a D antigén kiemelkedő egyedül ez erősen immunogén tulajdonságú nem toleráns szervezetben erős antitestképzést okoz amennyiben fellelhető a vvt-n, az egyén Rh+ ellentétes esetben Rhöröklődésük: domináns- recesszív az Rh+ a domináns jelleg Antitestjei (agglutininek) IgG osztálba tartoznak (placentán átjuthatnak) nincsenek természetes antitestek (normál állapotban: Rh- ember vérében nincs Rh antigén, antitest megjelenése csak graviditás esetén veszélyes a magzatra Rh+ ember vérében csak antigén van, antitest megjelenése kóros állapotot okoz
képződésük nem toleráns szervezetben a szenzibilizálódás csak az antigént hordozó vvt-k bejuttatását követően indul meg két módon jöhet létre: 1. inkompatibilis transzfúzió – iatrogén út 2. Rh- anya Rh+ magzatot hordoz az anya immunizálódhat: ritkán a terhesség alatt gyakrabban a szülés vagy vetélés közben anyai és magzati erek sérülése miatt 4-6 héten belül antitestek jelennek meg az anya vérplazmájában következő terhesség esetén az IgG antitestek a placentán átjuthatnak következmények: 1. magzati károsodások erythroblastosis foetalis az antitestek megkezdik a magzati vvt-k hemolízisét –> hypoxia erythropoesis fokozódik a máj,lép tele van normoblastokkal 2. magzati elhalálozás õ
õ
Immunológia
19./19
Somogyi Magdolna
Vércsoportmeghatározás Agglutináció alapján A vizsgált vért tárgylemezen vagy porcelánlapon antiA-t, antiB-t és antiAB-t tartalmazó savóval hozzuk össze Vörösvérsejtantigén (vércsoport) A B AB 0
Agglutináció a vizsgáló (agglutináló) savóval (eredete alapján jelölve) anti-B anti-A anti-A + anti-B nincs van van van nincs van van van van nincs nincs nincs
Keresztpróba: maior test: kapó széruma és adó vvt-je minor test: adó széruma és kapó vvt-je
õ
õ
