1

STRATEGIA DE DEZVOLTARE – 2015-2020 COMUNA CÎRȚA, JUDETUL HARGHITA VERSIUNEA ÎN LIMBA MAGHIARĂ

Elaborat de:

V 3.0_HU

INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ CUI 25100668

F19/298/2009

punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1 www.planificatio.com

Proiectant sef:

Csák László, PhD, PgDip, FeRSA

Colaboratori:

Veres Valér, PhD; Kiss Dénes PhD; Dániel Botond PhD Toma Stefánia, Csizmás Ákos, Makó Tünde

semnatura pr. sef. L.S. 17.05.2015 _________________________________________________ 1 Coduri SIRUTA: Comuna Cîrța, judetul Harghita

84102

satele componente: Cîrța (res.com.) Ineu

84111 84120


V 3.0_HU

2


V 3.0_HU

TARTALOMJEGYZÉK I.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................ 5

II.

HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET ........................................................................................................... 6 A népesség száma és összetétele ........................................................................................................ 6 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása ............................................................... 9 A születések és halálozások számának alakulása ............................................................................ 9 A népesség vándormozgásának alakulása..................................................................................... 11 A népesség számának és összetételének prognózisa .................................................................... 12 A népesség egészségügyi helyzete .................................................................................................... 13 Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói ................................................................................. 13 Egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség ........................................................................ 16 Oktatás és továbbképzés ................................................................................................................... 18 Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége ......................................................................... 18 Oktatással, tanulással szembeni attitűdök .................................................................................... 20 Felnőttképzés, továbbképzés ........................................................................................................ 23 Szabadidő, kultúra, sport................................................................................................................... 26 A népesség szabadidő töltési formái ............................................................................................. 26 A népesség sportolási szokásai...................................................................................................... 29 Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió .................................................................................. 31 A község lakóinak szociális problémái ........................................................................................... 31 A község lakóinak erőforrásai, elérhető szolgáltatások ................................................................ 31 Hajlandóság az önkéntességre és karitatív segítségnyújtásra ...................................................... 33 A beteggondozás helyzete a településen ...................................................................................... 33

III.

ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ................................................................................................ 34

Településhálózat................................................................................................................................ 34 Közlekedési elérhetőség .................................................................................................................... 36 Repterek ........................................................................................................................................ 36 Autópályák..................................................................................................................................... 36 Ingázás ........................................................................................................................................... 36 Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége........................................................................... 37 Oktatás .......................................................................................................................................... 37 Egészségügyi ellátás ...................................................................................................................... 37 Építésügy ....................................................................................................................................... 38 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás .............................................................................. 40

3


V 3.0_HU

Okmányiroda ................................................................................................................................. 40 Kulturális intézmények .................................................................................................................. 40 Bank, pénzügy................................................................................................................................ 40 Úthálózat ....................................................................................................................................... 41 Ivóvíz és szennyvíz ......................................................................................................................... 41 Földgáz-szolgáltatás ...................................................................................................................... 41 IV.

GAZDASÁGSZERKEZET ..................................................................................................................... 42

Területhasználat, gazdálkodás .......................................................................................................... 42 Vállalkozások ..................................................................................................................................... 50 Foglalkoztatás .................................................................................................................................... 51 Gazdaságszerkezet ............................................................................................................................ 56 Munkanélküliség ............................................................................................................................... 58 Turizmus ............................................................................................................................................ 59 V.

SWOT ............................................................................................................................................. 62

VI.

CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK ............................................................................................................ 68

VII.

PROGRAMOK ............................................................................................................................. 69

VIII.

FINANSZÍROZÁS, INDIKÁTOROK ......................................................................................................... 76 4


I.

V 3.0_HU

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Csíkkarcfalva jelen fejlesztési stratégiáját a Planificatio és a kolozsvári Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány szakemberei a helyi véleményformálókkal közösen készítették el 2015 tavaszán. A stratégiai tervezést dr. Csák László területi tervező irányította, a szociológiai elemzésekre és a kérdőíves felmérésre vonatkozó feladatokat dr. Veres Valér egyetemi docens koordinálta. A fejlesztési stratégia kidolgozásához további fontos adalékokkal szolgált a Hargita Megyei Tanács, különösen Becze István, Szabó Barna és Zonda Erika – a megye vezetése nyitott volt a stratégiákkal kapcsolatos intézményi egyeztetésre. A most folyó tervezések szakmai megalapozásához nagyban hozzájárult a Magyar Urbanisztikai Tudásközponttal folytatott egyeztetés is, ahol magyarországi vezető szakértőkkel tekintettük át a fejlesztési lehetőségeket. A stratégia tehát az alábbi elemekből építhető fel: -

hivatalos statisztikai adatok idősoros és összehasonlító elemzése, reprezentatív kérdőíves felmérés a lakosság körében, helyi egyeztetések sorozata, általános településfejlesztési jó gyakorlatok, intézményei egyeztetés, szakmai egyeztetés.

A község fejlesztési stratégiájának alapvető célja, hogy új pályára állítsa a község fejlődését 2020-ra: meg kell teremteni annak feltételrendszerét, hogy Felcsík Madarastól északra levő részén belüli vidéki, városmentes agglomeráció meghatározó szereplője legyen – erre a szerepre olyan kezdeményezések is predestinálják, mint a jégpályával kapcsolatos, elmúlt években elért sikerek. A község fejlesztésének kulcsa tehát a környezeti és emberi potenciál optimális felhasználása annak érdekében, hogy kiszámítható, biztos megélhetést lehessen biztosítani a karcfalvi és jenőfalvi lakosok számára.

2015. május

5


II.

V 3.0_HU

HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET

A népesség száma és összetétele Csíkkarcfalva népességszáma a 2011. évi népszámlálás szerint 2709 fő, ebből 986 fő él Karcfalva községközpontban, a többi 1723 fő Jenőfalván. A népesség száma településenként Karcfalva1 Karcfalva Jenőfalva

2.709 986 1.723

Népsűrűség: 33,9 fő/km2 A népesség száma 2004-től kis mértékben csökkent, 2004 és 2007 között mintegy 4 százalékot, azóta viszont a 2010-ig a népességszám ugyanazon a szinten mozgott. A 2011 évi csökkenés is a népszámláláshoz kapcsolható technikai csökkenés, a népességszám stabilan ugyanazon a szinten mozog 2011 és 2014 között is. Az országos vagy megyei tendenciákhoz képest a község népességszáma nagyobb stabilitást mutat, kisebb mértékű a létszámcsökkenés. A népességszám alakulását illetően külön megvizsgáltuk a 2004-2011 közötti időszakot más községekkel összehasonlítva. Azt figyelhettük meg, Csíkkarcfalva község népessége a szomszédos Csíkdánfalvához hasonló mértékű csökkenést mutat, Csíkszenttamáshoz képest pedig 2004-től 3-4 százalékkal nagyobb a népességcsökkenés mértéke. Nemzetiségi összetétel szerint 2011. évi népszámláláskor a népesség 98 százaléka magyar, 0,3 százaléka román és 1,6 százaléka egyéb vagy ismeretlen nemzetiségűnek lett bejegyezve. A község területének népsűrűsége 33,9 fő/ km2. A népesség korösszetételét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya viszonylag magas, átlagosan 19 százalék, a nők körében 21,9 a férfiaknál pedig 15,9 százalék. A 15 év alatti kiskorú népesség aránya alacsonyabb, 15 százalék, és 15-39 éves fiatal népesség aránya 32,6, az érett, 40-64 éves felnőtt korú népesség aránya pedig 33,4 százalékot képez. A népesség korösszetételét országos és megyei összehasonlításban megfigyelhetjük, hogy a már 1992ben is a község népessége elöregedettebb volt a megyénél, 65 éves és idősebb népesség aránya megyei és országos viszonylatban 10 százalék körüli addig a községben ez 18 százalék körüli. 2014-ben a községben 19 százalék körüli az 65 éves és idősebb népesség aránya, mostanra még mindig magasabbak az országos és megyei arányoknál, amelyek 15 százalékra emelkedtek. Hasonlóképpen a 0-4 éves kiskorú népesség 5 százalékos aránya még 992-ben mintegy 2,5 százalékkal elmaradt az országos és megyei szinttől, 2014-re ugyanaz az aránya a 0-4 éveseknek a községben, mint megyei és országos szinten. Azt mondhatjuk, hogy időközben a megye és az ország “hozzáöregedett” a községhez, amely stabilan tartja a demográfiai mutatóit. Az elöregedési index megmutatja, hogy mennyi idős személy jut 100 fős 15 évesnél fiatalabb kiskorú népességre. Az elöregedési indexek alapján megfigyelhetjük, hogy a község öregedés indexértéke 127, amely egy jelentősebb mértékű elöregedést jelent a Hargita megyei 90,1 százalékos átlaghoz képest, és a romániai 101,9 százalékhoz képest is. A megye más községei közül több is 100 alatti öregedési indexszel rendelkezik (Pálfalva, Szenttamás), jóval magasabb az érték Csíkdánfalván, 139,8 százalék, és Kányádon hasonló, 121,8 százalék, Szentmihályon meg kevesebb, 109 százalék.

1

Recensamant 2011, INS

6


V 3.0_HU

A népesség számának alakulása 2004-2013 102% 101% 100%

99% 98% 97% 96% 95% 94% 2004

2005

Harghita

2006

2007

Cirta

2008

2009

Romania

2010

2011

Centru

2012

Tomesti

2013

2014

Danesti

A népesség korösszetétele 2005-2013 3500

7

3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005

2006

2007

2008 0-4

2009 5-19

2010 20-44

2011 45-64

2012 65+

2013

2014


V 3.0_HU

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 1992 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-4

5-19

20-44

local

judetean

45-64

65+

national

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 2014 40%

8 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-4

5-19 local

20-44 judetean

national

45-64 regional

65+


V 3.0_HU

Öregedési index és eltartottsági ráták GyermeÖregekek eltardési in- Idős eltar- tottsági Eltartottdex tottsági ráta ráta sági Ráta Csíkkarcfalva

127.2

28.8

22.6

51.4

Csíkszentgyörgy

83.0

27.0

32.5

59.4

Csíkszentmihály

109.7

29.2

26.7

55.9

Csíkpálfalva

86.3

25.0

28.9

53.9

Csíkszentimre

85.2

25.0

29.3

54.3

Csíkszenttamás

98.8

24.4

24.7

49.2

Hargita megye

90.1

22.7

25.3

48.0

Románia

101.9

23.6

23.2

46.8

Romániai magyarok 143.7

28.9

20.1

49.0

A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása A születések és halálozások számának alakulása Csíkkarcfalva községben a népességszám alakulásának feltárásához megvizsgáltuk a természetes népmozgalmat, ami a születések és halálozások számának alakulását jelenti. A demográfiai események községszintű vizsgálatában tudni kell, hogy az adatokban jelentős ingadozás figyelhető meg az alacsony esetszámok miatt. A községben 2005 és 2013 között a születések száma 16 és 34, a halálozások száma 37 és 65 között mozgott évente. A születésszámokat vizsgálva, a községben 2005-től, a különválás óta a születésszámok bár ingadoznak, de megállapítható, hogy az ezer főre eső születések alacsonyabbak lettek, 9 és 13 között mozognak átlagosan, a legtöbb évben a megyei átlag körül, de gyakrabban az alatt. A halálozásokat illetően viszont a helyzet rosszabb mind az országos, mind pedig a megyei szinten. 1992 és 2007 között az ezer főre eső halálozások értéke, az országos és megyei átlag fölött, 13 és 22 között mozgott, ám 2008-től és 2013-ig sikerült jóval 15 alatti szintre csökkenteni a halandóságot. Ebben az időszakban a romániai és a Hargita megyei átlagértékek alacsonyabbak, 11-12 körül mozogtak. A természetes szaporodás arányszámát az ezer főre eső születések és halálozások számának kivonásával kapjuk meg. A községben a természetes szaporodás arányszáma 1992 és 2013 között negatív, tehát a népesség száma természetes okokból csökkent, mégpedig, rendszerint -3 és -10 közötti értékekkel, kivéve 2005-öt, amikor megugrik -17. 2007-től a természetes fogyás üteme csökken, -5 körüli, majd 2010-től átlagosan -5 és 0 között mozgott, tehát csökkent a fogyás mértéke az elmúlt években.

9


V 3.0_HU

A születések és halálozások száma, 1990-2013 -40

2013

25

-37 -43

2011

21 -37

2010

25

-37

2009

28

-50

2008

22

-49

2007

30 -38

2006

25

-65 -80

2012

34

2005

16 -60

-40

-20

0

20

40

Élveszületések arányszáma 1000 főre 1992-2013 10


V 3.0_HU

Halálozások arányszáma 1000 főre 1992-2013

A természetes szaporodás arányszáma 1000 főre 1992-2013

11

A népesség vándormozgásának alakulása A község népességének vándorlási egyenlege az 2002 óta csupán 2004 és 2005-ben volt negatív, azóta pozitív, tehát 2002 és 2012 között többen telepedtek le a községben, mint amennyien távoztak. Arányszámban kifejezve, a nettó migrációs arányszám értéke 0 és 10 között mozgott 2006 és 2014 között, csupán 2011-ben volt negatív, miközben mind Hargita megye, mind pedig Románia negatív migrációs egyenleggel rendelkezett ebben az időszakban.


V 3.0_HU

A migrációs egyenleg ezer főre, 2002-2012

A községbe állandó lakhellyel letelepedett népesség száma évente 27 és 72 között mozgott 2002 óta, összesen 500 fő telepedett le 2012-ig, és 431 fő vándorolt el véglegesen, ezáltal a migrációs egyenleg értéke évente -27 és +28 között mozgott. Összevetve a vándorlási egyenleget a természetes szaporodással, megfigyelhető, hogy az elhalálozások és a születések miatt kialakuló népességfogyást 2002 és 2012 között nem tudta pótolni teljes mértékben a pozitív migrációs egyenleg, 155 fővel csökkent ténylegesen a község népessége, azonban ezt ha idősorban nézzük, megfigyelhetjük, hogy 2009 óta már a népességcsökkenés mérséklődik, közeledik a nulla szaldóshoz szinthez, és évente ingadoznak a pozitív és negatív értékek.

A be- és kivándorolt népesség száma, 2002-2012 Csíkkarcfalva

2002

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Total

Beköltözők

70

75

24

19

32

72

48

52

33

27

48

500

Kiköltözők

62

65

51

27

34

44

22

30

31

35

30

431

Migrációs egyenleg

8

10

-27

-8

-2

28

26

22

2

-8

18

69

Természetes szaporulat

-28

-29

-12

-49

-13

-19

-28

-9

-12

-22

-3

-224

-20

-19

-39

-57

-15

9

-2

13

-10

-30

15

-155

Teljes porulat

sza-

A népesség számának és összetételének prognózisa A 2009-2014 közötti demográfiai adatok függvényében készítettünk egy prognózist arról, hogy a község népessége száma és összetétele hogyan alakul a programozási időszak végéig, azaz 2020-re.

12


V 3.0_HU

Amennyiben a község születési és halálozási viszonyai hasonlóak maradnak a 2009-2014. évek átlagához, és a vándorlás 0 szaldós lesz 2015-2020 között, 2020 végére a népesség száma 2648 fő körüli lesz, ami 2,3 százalékos csökkenést jelent. A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előrejelzett mértékét némileg csökkenteni tudják.

A népesség száma, nemek és életkor szerinti összetétele 2011, 2020 (prognózis)2 0 -4 5 – 14 15 -39 40 – 64 65+ Karcfalva 2011. népszámlálás Férfiak Nők Összesen Összesen (%) 2020 Prognózis Férfiak Nők Összesen Összesen (%) Változás 2011-21 (%)

Total

74 47 121 4.5

144 140 284 10.5

458 425 883 32.6

436 470 906 33.4

211 304 515 19.0

1323 1386 2709 100.0

55 52 107 4.1

134 104 239 9.0

399 382 780 29.5

445 444 890 33.6

259 373 632 23.9

1292 1356 2648 100.0

-11.3

-16.0

-11.6

-1.8

22.6

-2.3

13

A népesség egészségügyi helyzete Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói A községben működik családi orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, valamint van egy gyógyszertár (2002-2004 között kettő is volt). A község területén az 1000 főre eső családi orvosi rendelők száma 0,7 kissé meghaladják az országos és megyei, 0,5 körüli átlagtól. A fogorvosi rendelők és a gyógyszertárak 1000 főre eső száma viszont közel áll a megyei átlaghoz, és az előbbi lényegesen meghaladja az országos átlagot is. Mindhárom egészségügyi egységből 2005-ben már egy van a községben, ezért a mutatók számítása nagyon érzékeny az alacsony esetszámokra, más infrastruktúra csak a községen kívül vehető igénybe. Az egészségügyi helyzetet községi szinten viszonylag kevés mutatóval tudjuk mérni. Az egyik ilyen mutató a bruttó csecsemőhalandósági arányszám, az ezer élveszületettre jutó csecsemőhalálozás, amelynek értéke nagyon érzékeny az alacsony esetszámokra, ezért hosszabb időszakokra számítottuk ki. Az 1990-es években a csecsemőhalálozás arányszáma 23,6, számottevően a 16 ezrelékes megyei átlag fölött, de közel van az országos átlaghoz. 2000 és 2008 között nagyon kevés csecsemőhalálozás történt, ezért a mutató rétéke mindössze 2,6, messze az országos és megyei átlag alatti. 2009-2013 között pedig 15 ezrelék volt a mutató értéke, miközben a megyei és romániai átlagértékek alacsonyabbak, 10,7 és 9,4 ezrelékek voltak. A mutató értéke összességében, 1992 és 2013 közötti átlagban hasonló az az 2

Módszertani adatok: Az előrejelzés (prognózis) egy egyszerűsített kohorsz-komponens módszerrel készült. A feltételek (hipotézisek), amelyek esetén helytálló lesz, az, hogy a születések és a halálozások száma 2015 és 2020 között, átlagosan, a népesség korcsoportjain belül hasonló lesz a 2009 – 2014 között átlagosan jellemző állapotokhoz. A korösszetétel a 2011. évi népszámlálás eredményein alapult.


V 3.0_HU

országos és a megyei értékhez, bár azok is jóval magasabbak a legtöbb európai országban jellemző értékeknél. Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra (családi orvos, fogászat, gyógyszertár) 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Cabinete medicale de familie

Cabinete stomatologice

national

regional

judetean

Farmacii local

Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra, amely nem elérhető a község területén 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0

14

national

regional

judetean


V 3.0_HU

A csecsemőhalálozások arányszáma néhány községben, Hargita megyében és Romániában 1990-1999 2000-2008 2009-2013 Románia

22.5

15.5

9.4

Hargita megye

16.1

11.5

10.7

Csíkkarcfalva

23.6

2.6

15.0

Csíkszentgyörgy

28.0

19.7

19.3

Gyergyócsomafalva

22.5

4.9

15.6

8.2

16.0

Csíkkozmás Csíkdánvalva

21.4

3.7

0.0

Oroszhegy

27.6

9.8

0.0

Gyímesfelsőlok

38.5

12.9

10.2

Csíkszentmihály

0.0

22.1

14.9

Csíkpálfalva

6.5

0.0

9.7

Kászon

18.1

26.0

14.8

Csíkszentimre

18.2

23.1

Csíkszenttamás

8.3

7.8

27.6

0.0

Kányád

0.0

15

Csecsemőhalálozások összesen, nemzetközi összehasonlításban 1992-2013 local

Italia

Ungaria

1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00%

national

rural HR

urban HR

judetean

regional


V 3.0_HU

Egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség A község lakossága a felmérés alapján elégedett a családorvosi szolgáltatásokkal, 72.6 százalék teljesen, 16,8 százalék többnyire elégedett, és csupán 6,2 százalék inkább nem, 4,2 % egyáltalán nem elégedett. Az otthoni beteggondozással is 87 százalék teljesen elégedett. Az elégedettség megyei szinten is a vizsgált 12 községben hasonló mértékű. Mennyire elégedett a helyi orvosi ellátási lehetőségekkel? (%) Karcfalva

Teljesen elé- Többnyire gedett (1)

Inkább nem

Egyáltalán nem elégedett

a. Családi orvosi szolgáltatásokkal

72.6%

16.8%

6.2%

4.4%

b. Otthoni (pl.Caritas)

87.8%

9.8%

2.4%

0%


beteggondozással

Hargita megyei községek (12)

Teljesen elégedett

Többnyire

Inkább nem

a. Családi orvosi szolgáltatásokkal

72.7%

21.8%

5.5%

b. Otthoni (pl.Caritas)

70.2%

25.3%

3.7%

beteggondozással

0.8%

Megvizsgáltuk, hogy a község lakossága hol veszi igénybe a különböző egészségügyi szolgáltatásokat. A családi orvosi vizsgálatokat a válaszadók 85 százaléka a községben veszi igénybe, 4,4 százalék Csíkszeredában, és 9,7 százalék pedig máshol. A fogászati kezelést 16 százalék helyben, 50 százalék Csíkszeredában veszi igénybe, és 18,4 százalékuk meg sehol. A laborvizsgálatokat,75 százalék esetében Csíkszeredában végeztek, helyben nincs lehetőség. A lakosság nagy része a megyei átlaghoz képest más egészségügyi szolgáltatást nem vesz igénybe. Akik igénybe vesznek különböző vizsgálatokat, kezelést azt Csíkszeredában teszik. Megkérdeztük, mennyire voltak elégedettek az igénybe vett szolgáltatással. A válaszadók legtöbb esetben teljesen, vagy többnyire elégedettek voltak. A többi szolgáltatásnál kevésbé elégedettek a tüdővagy pulmonológiai vizsgálattal.

16


V 3.0_HU

Hol veszi igénybe a következő szolgáltatásokat?

Szolgáltatás

községben

Csíkszereda

85.0%

4.4%

0.9%

sehol

Családi orvosi vizsgálat

Gyergyósztmikló s

Székelyudvarhely

Szemészet

32.5%

65.8%

1.8%

Kardiológia

37.2%

61.1%

0.9%

Nőgyógyászat

41.2%

Rheumatológia

49.1%

49.1%

Pulmonológia

57.1%

42.0%

Fogászati kezelés

18.4%

Laborat. vizsgála23.0% tok

1.0%

53.9%

16.7%

50.0%

0.9%

75.2%

Röntgen

35.7%

61.6%

Ultrahang

54.5%

42.9%

CT

60.7%

36.6%

MRI

60.7%

35.7%

Műtéti beavatko40.5% zás

45.9%

Más korházi keze56.8% lés

35.8%

Marosvásárhely

Máshol

9.7%

0.9%

2.9%

1.0% 0.9%

0.9%

0.9% 1.8% 0.9% 0.9%

0.9%

0.9%

0.9%

0.9%

0.9%

1.8% 2.7%

4.5%

0.9% 6.3%

3.2%

17


V 3.0_HU

Mennyire elégedett az egészségügyi ellátással (1-teljesen elégedett, 4-teljesen elégedetlen)? 0%

20%

40%

Családi orvosi vizsgálat

80%

79,40%

Szemészeti vizsgálatok

16,90% 13,80%

64,50%

Nőgyógyászat

21,00%

75,00%

Reumatológia

14,50%

9,10%11,40% 4,50%

63,40%

17,10%

51,50%

100%

14,00%4,70% 1,90%

69,20%

Kardiológia

Pulmonológia

60%

21,20%

19,50% 27,30%

Fogászati kezelés

77,60%

10,50%11,80%

Laboratóriumi vizsgálatok

76,10%

11,30%12,70%

Röntgen

70,90%

14,50% 14,50%

Ultrahang,

59,50%

CT

58,10%

19,40%

22,60%

MRI

58,10%

19,40%

22,60%

Műtéti beavatkozás Más korházi kezelés

21,60%

72,00%

18,90%

18,00% 8,00% 2,00%

93,50%

teljesen elégedett

Inkább elégedett

Inkább nem elégedett


6,50%

18 Oktatás és továbbképzés Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége A községben működő általános iskolában elemi és 8. osztályos általános iskolai szinten tanulhatnak a diákok. A 2013/14. tanévben a községben az elemi oktatásban 121, az általános iskola felső tagozatán 135 tanuló volt beiskolázva. Az iskolai infrastruktúrát 19 oktató, 17 osztályterem, 4 laboratórium, 39 számítógép és 1 tornaterem képezi. A diáklétszám 2004. óta kis mértékben ingadozott, 2009-ig 5-10 százalék közötti értékekkel meg is haladta a 2004. évi szintet, 2010-től lecsökkent, azóta 5- 10 százalékkal alacsonyabb évente, 2004-hez képest, aztán 2012-re újra visszaemelkedett a 2004. évi létszámra, miközben ebben az időszakban a tanulók száma országos szinten 20, megyei szinten pedig 10 százalékkal csökkent 2013-ig.


V 3.0_HU

Tornaterem PC-k

29353 16355 12998 2307 2355 322

5200

135.0

CSÍKKARCFALVA

256

121

135

19

15

1

26

1.0

CSÍKSZENTGYÖRGY

541

322

219

43

34

2

57

2.0

GYERGYÓCSOMAFALVA

342

174

168

23

25

4

49

1.0

KOZMÁS

224

152

72

15

10

1

20

0.0

CSÍKDÁNFALVA

193

100

93

19

17

1

31

1.0

OROSZHEGY

371

205

166

31

23

2

42

3.0

GYIMESFELSŐLOK

364

193

171

25

38

4

104

1.0

CSÍKSZENTMIHÁLY

234

144

90

19

17

4

39

1

CSÍKPÁLFALVA

119

63

56

13

10

1

23

2.0

KÁSZON

359

227

132

31

22

2

26

1.0

CSÍKSZENTIMRE

202

123

79

14

10

1

29

CSÍKSZENTTAMÁS

227

101

126

17

13

KÁNYÁD

122

69

53

14

8

Oktatók

HARGITA

2013

Elemi

Laborok

Osztály-termek

Általános

Összesen

Ebből:

Beiskolázott

A 2013-14. tanévben beiskolázottak, oktatók és az iskolai infrastruktúra száma a községben

14 2

15

1.0

19


V 3.0_HU

A beiskolázott népesség számának alakulása, 2002-2013 (2004=100%) 180 160 140 120 100 80 60 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 CARTA

CIUCSINGEORGIU

CIUMANI*

COZMENI

Romania

Harghita

Az iskolai infrastruktúrát elemezve a községben, megállapítható, hogy 100 diákra 7,9 oktató jutott 2002-ben, kevesebb, mint a megyei 8,4 de több, mint az országos 6 fő. 2013-ra ez lecsökkent 7,4 oktatóra, ami a megyei átlag alatt maradt még egy kevéssel. A száz diákra jutó laborok száma 2007ben 3,3, 2013-ban 3,9-re emelkedett 100 diákra vonatkozóan, ami messze alacsonyabb a megyei 11es átlagnál, és az országos 12-nél is. A számítógépek 100 diákra jutó száma 2013-ban 10,2, amely jóval elmarad a megyei 17.7 és az országos 16,8 százalékos átlagtól. Az iskolák infrastruktúrájának mutatói 2002-2013

Oktatók száma 100 Laborok száma/100 PC-k diákra diákra száma/100

Tanulók /1 o.terem

2002

2007

2013

2002

2007

2013

2007

2013 2013

ROMÁNIA

6.0

5.4

5.9

8.6

9.3

12.6

8.6

16.8

29.0

HARGITA megye

8.4

7.7

7.9

6.9

8.8

11.0

13.1

17.7

12.5

Csíkkarcfalva

7.9

7.0

7.4

1.8

3.3

3.9

8.0

10.2

17.1

Csíkdánfalva

6.7

9.0

9.8

4.8

4.7

5.2

18.5

16.1

11.4

Csíkszentmihály

10.7

11.8

8.1

5.1

17.1

6.2

16.7

13.8

Csíkpálfalva

11.7

12.3

10.9

6.6

19.3

11.9

9.7

9.4

Oktatással, tanulással szembeni attitűdök A felmérés eredményei szerint a községben a népesség csupán 14,9 százalékának van 1-8 osztályos iskoláskorú gyermeke, míg a Hargita megyei vizsgált 12 község átlagában ez az arány 23,1. Ebből 88,9% válaszolta azt, hogy helyben jár a gyermeke iskolába, és 11,1 százalék, hogy máshol, de nem feltétlenül

20


V 3.0_HU

a legközelebbi városban. A Hargita megyei vizsgált 12 községben átlagban 89,5 százalék válaszolta azt, hogy helyben jár a gyermeke iskolába, és 7 százalék, hogy a legközelebbi városban, 3,5 százalék, hogy máshol (egy szomszéd községben, vagy külföldön, esetleg Kolozsváron). Akiknek nincs gyerekük, de ha lenne, 85,5 százalék helyben járatná a gyerekét iskolába, a többiek máshol, míg a megyei községi átlag 88,5 százalék. Tanulással szembeni attitűdök 1. Ön milyen mértékben alábbikijelentésekkel?

ért

egyet

az Egyáltalán Inkább nem nem ért egyet ért egyet

Inkább egyetért

Teljes mértékben egyetért

Karcfalva 1.A mai világban nem érdemes túl sok évet tölteni 79.6% tanulással, mert úgysem lehet rendesen megélni majd belőle.

11.5%

1.8%

7.1%

2.A tanulás mindennél fontosabb, mindenkinek 7.0% annyit kellene tanulni, amennyire csak képes.

0.9%

12.3%

79.8%

1.A mai világban nem érdemes túl sok évet tölteni 43.6% tanulással, mert úgysem lehet rendesen megélni majd belőle.

23.5%

20.6%

12.3%

2.A tanulás mindennél fontosabb, mindenkinek 4.0% annyit kellene tanulni, amennyire csak képes.

8.5%

29.1%

58.3%


A helyi iskolával való elégedettséget négy szempontból vizsgáltuk. Az 5-8 osztályos iskola állapotával nagyon elégedettek aránya 28,6 százalék, és 32 százalék inkább elégedett, így összességében a válaszadók 63,4 százaléka elégedett (nagyon, vagy többnyire), hasonlóképpen az iskola tanszerekkel való ellátottságával is 12,5 százalékuk nagyon, és 34,8 százalék inkább elégedett, a tanerők felkészültségével is 16,1 százalékuk nagyon, 33 százalék inkább elégedett. A tituláris (címzetes) tanárok arányával való elégedettség is magas, 18,8 százalék nagyon, 31,3 százalék inkább elégedett, az iskolában követett tantervvel is a többség elégedett (teljesen 17, illetve többnyire elégedett 30%). Az elégedetlenek aránya a tanárok megítélését illetően alacsony, az inkább elégedetleneké 3-5 százalék körüli, a nagyon elégedetlenek aránya egy százalék körüli. A válaszadók 35-44 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésekre, mert nincs/nem volt érintve. Összehasonlításképpen, megtekinthető, hogy a Hargita megyei községekben (12) átlagban mennyire elégedettek a helyi általános iskolával a lakosok: Az iskola épületének állapotával nagyon elégedett 37,3 százalék, a tanszerekkel való ellátással, a tanerők felkészültségével és a címzetes tanárok arányával 21,5, a tantervvel 19,4 százalék teljesen elégedett, további 25-31 százalékuk minden kérdéssel inkább elégedett. Az inkább elégedetlenek aránya az iskolaépület esetében 3,4, a többi esetekben 5-7 százalék körüli, a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 1 százalék körüli. Az elemi iskola épületének állapotával 29 százalékuk nagyon elégedett, és 33 százalék inkább elégedett, az inkább, illletve nagyon elégedetlenek aránya 4,4 százalék, míg 28 százalék nem tudja megítélni. Eltérések jelentősek falvanként, amíg Karcfalván 31,8 nagyon 0 százalék inkább elégedett a helyi iskola épületének állapotával, addig, Jenőfalván 27,7 százalék nagyon elégedett, és 29 százalék inkább elégedett a helyi iskolával, ezzel szemben 7,2 százalék inkább, és 5,8 százalék nagyon elégedetlen. A többi

21


V 3.0_HU

szempontokból az eltérések kicsik, vagy változóak, például a tanszerekkel nagyon elégedettek aránya Jenőfalván a magasabb. Ön mennyire elégedett a helyi általános iskolával (5-8 osztály), a következő szempontokból? A. Karcfalva

Nem tudja Nagyon megítélni elégedett

Inkább elé- Inkább elé- Nagyon gedett gedetlen elégedetlen

1.Iskola épületének állapota

34.8%

28.6%

32.1%

2.7%

1.8%

2.Iskola ellátottsága tanszerek- 46.4% kel

12.5%

34.8%

5.4%

.9%

3.Tanerők felkészültsége

42.9%

16.1%

33.0%

7.1%

.9%

4.Tituláris (címzetes) tanerők 44.6% aránya

18.8%

31.3%

4.5%

.9%

5.Az iskolában követett tanterv

17.0%

30.4%

6.3%

1.8%

44.6%

B. Hargita megyei községek (12) Nem tudja Nagyon megítélni elégedett

Inkább elé- Inkább elé- Nagyon gedett gedetlen elégedetlen

1.Iskola épületének állapota

29.0%

37.3%

28.8%

3.4%

1.3%

2.Iskola ellátottsága tanszerek- 40.8% kel

21.5%

31.0%

5.3%

1.5%

3.Tanerők felkészültsége

44.1%

21.5%

25.7%

7.7%

1.0%

tanárok 44.1%

21.5%

25.7%

7.7%

1.0%

19.4%

26.2%

6.9%

1.7%

4.Tituláris/címzetes aránya

5.Az iskolában követett tanterv

45.8%

22


V 3.0_HU

Ön mennyire elégedett a helyi elemi iskolával (1-4 osztály), a következő szempontokból? Szempont

Nem tudja

Nagyon elégedett

Inkább elégedett

Nagyon elégedetlen

Összes

Iskola épü- Karcfalva letének állapota Jenőfalva

25.0%

31.8%

40.9%

2.3%

100.0%

30.4%

27.5%

29.0%

7.2%

5.8%

100.0%

Község összesen

28.3%

29.2%

33.6%

4.4%

4.4%

100.0%

Iskola ellá- Karcfalva tottsága tanszerekkel Jenőfalva

36.4%

13.6%

45.5%

4.5%

42.6%

17.6%

29.4%

7.4%

2.9%

100.0%

Község összesen

40.2%

16.1%

35.7%

6.3%

1.8%

100.0%

Karcfalva

31.8%

22.7%

36.4%

9.1%

Jenőfalva

39.7%

20.6%

29.4%

7.4%

2.9%

100.0%

Község összesen

36.6%

21.4%

32.1%

8.0%

1.8%

100.0%

Karcfalva Cimzetes tanerők aránya Jenőfalva

34.1%

22.7%

34.1%

6.8%

2.3%

100.0%

41.2%

23.5%

27.9%

4.4%

2.9%

100.0%

Község összesen

38.4%

23.2%

30.4%

5.4%

2.7%

100.0%

Karcfalva

31.8%

20.5%

36.4%

6.8%

4.5%

100.0%

Jenőfalva

42.6%

22.1%

25.0%

7.4%

2.9%

100.0%

38.4%

21.4%

29.5%

7.1%

3.6%

100.0%

Tanerők felkészültsége

Követett tanterv

Falu

Község összesen

Inkább elégedetlen

100.0%

100.0%

Felnőttképzés, továbbképzés

A népesség továbbképzésének helyzetét vizsgálva először felmértük, hogyan ítélik meg, mennyire hasznosítják az iskolai tudást a munkájukban. Karcfalva községben a válaszadók 20 százaléka szerint teljes mértékben, 21,8 nagymértékben, 34,7 százalék szerint pedig kis mértékben hasznosítani tudja azt az iskolában szerzett tudást, 22,8 százalék pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem tudja hasznosítani. Az iskolai tudást teljesen vagy nagymértékben hasznosítók aránya kissé magasabb a községben, mint a megye más községeinek átlagában, ahol csak 16 százalék mondotta, hogy teljes mértékben, és 21 százalék, hogy nagymértékben hasznosítani tudja az iskolában (egyetemen) tanultakat. Ezek az eredmények egyben a tanuláshoz, tudáshoz való viszonyt is jelzik a község lakosai körében.

23


V 3.0_HU

Ön mennyire tudja hasznosítani a munkájában azt a tudást, amit tanuló évei során az iskolában (egyetemen) tanult? Válaszok 1 teljes 2 nagymér- 3 kismér- 4 egyáltalán mértéktékben tékben nem ben

Total

21

22

35

23

101

20.80%

21.80%

34.70%

22.80%

100.00%

24

32

66

63

185

13.00%

17.30%

35.70%

34.10%

100.00%

27

17

36

59

139

19.40%

12.20%

25.90%

42.40%

100.00%

9

27

42

40

118

7.60%

22.90%

35.60%

33.90%

100.00%

1 Karcfalva

2 Csíkszentgyörgy

3 Csíkkozmás

4 Csíkdánfalva

24

A megkérdezett népesség 42 százaléka részt vett már valamilyen továbbképzésen, átképzésen, és ha ezután szerveznének egy adott szakmában, ami érdekelné, akkor 35 százalékuk részt venne, 69 százalékuk pedig a gyermekének is javasolná azt. A Hargita megyei községekben (12) átlagban 40 százalék vett már részt, és 39,3 százalék venne részt továbbképzésen, átképzésen, és 82 százalék javasolná a gyermekének is, hogy vegyen részt. Vizsgáltuk a továbbképzés/átképzés szintjét is, amit a népesség preferálna. Arra a kérdésre, hogy milyen szinten szervezett átképzés felelne meg a község megkérdezett lakosainak 68,6 százaléka rövidebb, más jellegű tanfolyamon tanulna szakmát, mint a szokásos szakközépiskolák, ahol 13, posztliceális szinten 8, és egyetemi szinten 12 százalék tanulna, venne részt átképzésen. A megye községeinek átlagában többen, 16,7 százalék tanulna tovább egyetemen és 13 százalék posztliceális szinten, míg rövidebb, más jellegű tanfolyamon 40,8 százalék. Arra a kérdésre, hogy milyen területen, szakmában szervezett átképzésen venne részt szívesebben, 30 százalék válaszolt, A megjelölt szakmák nagyon szóródnak, amit legalább 5% személy említett a következők: turizmus, szakács, cukrász, idegen nyelvek, informatika, mezőgazdaság.


V 3.0_HU

Továbbképzéssel, átképzéssel kapcsolatos vélemények Karcfalva

Igen

Eddigi pályafutása során Ön továbbképzésen, átképzésen?

valamilyen 42.6%

57.4%

Amennyiben szerveznének egy adott átképzést/továbbképzést, Ön részt venne ezen?

szakmában 35.3%

64.7%

És az ön gyermekének javasolná, hogy részt vegyen?

69.4%

30.6%


Igen

Nem

Eddigi pályafutása során Ön továbbképzésen, átképzésen?

vett

már

vett

már

részt

Nem

részt

valamilyen 40.6%

59.1%

Amennyiben szerveznének egy adott átképzést/továbbképzést, Ön részt venne ezen?

szakmában 39.3%

60.7%

És az ön gyermekének javasolná, hogy részt vegyen?

82.3%

17.2%

És milyen szinten szervezett átképzés felelne meg Önnek? Képzési szintek

25

egyetem

érettségi szakképutáni zés posztliceális

más jelNem legű válatanfoszolt lyam

8

1

2

24

0

35

1 Karcfalva

22.90%

2.90%

5.70%

68.60%

0.00%

100.00%

Hargita gyei

103

81

179

252

3

618

16.70%

13.10%

29.00%

40.80%

0.50%

100.00%

me-

Községek (12)

Total


V 3.0_HU

Szabadidő, kultúra, sport A népesség szabadidő töltési formái A község népessége a felmérés során 17 féle szabadidő-töltési formáról mondhatta el, hogy kedveli-e, van-e lehetősége helyben gyakorolni, és ha nem, lenne-e igény arra, hogy helyben is gyakorolhassa. A népesség legnagyobb arányban a következő tevékenységeket kedvelte: a rendezvényház iránti igény 44 százalékos, a válaszadók közül 40 százalék étterembe, 42.7 százalék kávézóba/teázóba, 41,4 százalék színházba járna, 38 százalék pedig a kocsmát, sörözőt, borozót kedveli. Ennél jóval kevesebben, 27 százalék fast foodba, pizzázóba járna, 20-20 százalékuk könnyűzene koncerten venne részt, diszkóba vagy klubba járna, 19 százalék kozmetikát és szoláriumot kedvelne, míg 12,9 százalék pedig önképző kört szeretne, a többi tevékenységek iránti igény alacsonyabb. Arra a kérdésre, hogy a kedvelt tevékenységekre milyen gyakran van lehetőségük, tudnak időt szakítani, kocsmába, diszkóba és klubba átlagosan havonta többször is eljutnak, míg a többi tevékenységekre legfeljebb havonta egyszer, vagy ritkábban választ adták, a gyakoribb időtöltést csak kevesen engedhetik meg. Arra a kérdésre, hogy a községben van-e rá lehetősége, valamint, ha nincs, igényt tartana rá, eltérő válaszokat kaptunk. A válaszok szerint a községben sok mindenre van most is lehetőség, kevesebben mondták, hogy igény van rá, mint ahányan azt, hogy van lehetőség, különösen a kocsma, étterem, diszkó, klub, színház, rendezvényház és közösségi ház esetében. A viszonylag magasabb, 20 százalék fölötti igényt a kávézó/teázó, fast-food, pizzázó, étterem, és rendezvényház esetében figyelhettünk meg.

Összesen Hargita m.

Csíkszentimre Csíkszentta más Kányád

Kászon

Csíkpálfalva

Gyimesfelso lok Szentmihály

Oroszhegy

Csíkdánfalva

Csíkszentgy orgy Csíkkozmás

Tevékenységek

Karcfalva

Milyen szabadidő töltési formákat kedvel? A tevékenységeket kedvelők aránya (%)

Kocsma/sö r./borozó

38. 8

43. 8

38. 8

29. 2

46. 9

36. 8

13. 7

34. 3

35. 2

22. 3

47. 5

44. 4

36. 1

Étterem

48

71. 3

58. 9

42. 5

55. 4

47. 9

46. 1

57. 9

55. 1

38. 7

61. 3

73. 4

55

Diszkó

21. 6

18. 9

23. 4

21. 2

22. 2

15. 1

6.4

9.4

13. 4

11. 5

34. 5

9.7

21. 6

Klubokba

20. 8

16. 4

8.6

15. 3

12. 5

11. 1

3.2

7.9

11. 3

4.1

15. 1

12. 2

11. 5

Kávézóba/teázóba

40. 4

53. 1

41. 1

40. 7

47. 6

49. 7

42. 7

47. 1

44. 9

48. 8

30. 3

41. 5

44. 2

Fast-food, pizzázó

27

51. 2

46. 1

31. 6

37. 8

25. 5

43

38. 1

31. 8

39. 7

30. 3

50. 4

37. 5

26

Színházba,

Összesen Hargita m.

Csíkszentimre Csíkszentta más Kányád

Kászon

V 3.0_HU

Csíkpálfalva

Gyimesfelso lok Szentmihály

Oroszhegy

Csíkdánfalva

Tevékenységek

Csíkszentgy orgy Csíkkozmás

Karcfalva


41. 2

39. 5

43. 7

37. 5

39

25. 3

46. 4

52. 5

34. 2

52. 8

31. 1

26. 8

38. 9

20. 6

37. 3

34. 3

25. 4

30. 5

23. 3

44. 3

33. 6

24

38. 2

37

27

30. 9

19

23. 4

17

24. 6

35. 4

17. 9

26. 7

19. 7

9.7

20. 7

26. 9

13. 8

20. 1

Fitness10. klub kondi8 terem

20. 2

19

12. 7

22. 2

9.6

12. 2

21. 6

5.6

18

23. 5

13

15. 2

Színjátszó kör

5.8

17. 2

17. 6

20. 3

22. 2

4.1

27. 7

39. 7

27. 6

24. 4

68. 1

34. 1

25. 8

önképző csoport

12. 9

11. 1

11. 3

17. 1

11. 1

4.1

17. 5

33. 8

14. 3

8.2

17. 6

3.3

13. 6

Népfőiskola

1

15. 6

20. 7

5.9

8.6

2.8

17. 7

29

21

40. 3

16

3.3

15. 8

Kalandpark

7.9

14. 2

25. 7

15. 3

18. 5

7.5

19. 4

28. 1

13. 3

22. 3

17. 6

6.5

16. 3

Akadálypálya

1

11. 1

20. 6

18. 6

14. 3

6.2

21. 2

20. 3

12. 3

14

21

7.3

14

Rendezvényház

44. 7

16. 5

30. 7

39

62. 8

11

24

55. 8

33. 7

31. 1

86. 6

13

36. 1

Közösségi ház

25. 6

29. 5

12. 6

37. 3

53. 4

15. 5

91. 3

47. 1

12. 8

44. 4

81

14. 9

33

operába Könnyűzene koncertre Kozmetika, szolárium

27


V 3.0_HU

Milyen gyakran tud időt szakítani rá? (4-hetente többször, 3-hetente, 2-havonta, 1- ritkábban, 0-soha) Közösségi ház Rendezvényház Akadálypálya Kalandpark Népfőiskola önképző csoport Színjátszó kör Fitness-klub kondi-terem Kozmetika, szolárium Könnyuzenei koncertre Színházba, operába Fast-food, pizzázó Kávézóba/teázóba Klubokba Diszkó Étterem Kocsma/sör./borozó

1,05 1,06 1,00 1,00 1,00 1,75 1,25 1,73 1,63 1,05 1,22 1,90 1,74 2,33 2,76 1,62 2,65 0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

A községben van rá lehetősége? Ha nincs, igényt tartana rá? 28


V 3.0_HU

A népesség sportolási szokásai A községben megkérdezettek 11,3 százaléka válaszolta, hogy sportol, vagy szeretne űzni valamilyen sportot. Arra kérdésre, hogy milyen sportot szoktak űzni, vagy szeretnének gyakorolni, ha lehetne helyben is, Karcfalva községben a következő válaszokat kaptuk: a legtöbben a korcsolyát említették (26%), a focit 17,4%, kézilabdát 8,7, a jégkorongot pedig 4,3 százalék, a többiek egyéb sportokat említettek: ebből legtöbben a kerékpározást (4), a tornát, (3), jógát, túrázás és a fitnesst. Az, hogy milyen gyakran űzi, az függ a választott sporttól, de általában 38 százalék hetente többször, további 23,8 százalék hetente, és a többi része ritkábban sportol. A válaszadók 76,4 százaléka azt mondotta, hogy helyben tudja gyakorolni, 4,8 százalék Csíkszeredában és 19 százaléka máshol tudja gyakorolni azt a sportot, amit kedvel. Más településekhez képest magas a helyben gyakoroló sportolók aránya, ami összefügg azzal, hogy van egy jégkorongpálya, amely korcsolyázásra is alkalmas. Arra a kérdésre, hogy milyen beruházást javasolna a sporttevékenységek fellendítésére, a megkérdezettek mintegy fele (72 fő) válaszolt, és legtöbben a sportcsarnok-tornaterem javaslatot, valamint a modern focipályát említették, de elhangzott a lovarda, korcsolyapálya javaslat is. Mit sportol? Karcfalva foci

17.40%

Csíkszentmihály 31.10%

teremfoci

Csíkszent györgy 33.30%

Csíkkozmás 39.20%

Csíkdán falva 20.00%

2.00%

Oroszhegy 27.10%

Gyimes felsőlok 51.40%

10.20%

5.40%

jégkorong

4.30%

2.20%

2.00%

2.00%

14.30%

kézilabda

8.70%

8.90%

2.00%

7.80%

28.60%

11.90%

13.50%

korcsolya

26.10%

27.50%

5.90%

5.70%

8.50%

13.50%

2.20%

3.90%

2.00%

2.20%

5.90%

5.90%

17.10%

18.60%

5.40%

53.30%

19.60%

29.40%

11.40%

15.30%

8.10%

tenisz

2.70%

asztalitenisz úszás egyéb

43.50%

29


V 3.0_HU

Milyen gyakran űzi e sportot?

Hol szokta gyakorolni? Hol szokta gyakorolni?

Karcfalva

helyben

Csíkszereda

76.20%

4.80%

Gy.szentmiklós máshol 19.00%

Nem válaszol

Total 100.0% 30


V 3.0_HU

Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió A kérdőíves felmérés során megvizsgáltuk a község szociális helyzetét is. Számba vettük, hogy milyen szociális problémákkal küszködnek a község lakói, ezekben a szociális problémahelyzetekben milyen erőforrásokra tudnak támaszkodni, milyen szociális támogatásokat ismernek és vesznek igénybe, mennyire elégedettek a szociális védőhálóval. Ugyanakkor azt is felmértük, hogy a válaszadók a maguk részéről mennyire hajlandóak másoknak segítséget nyújtani (önkéntes munka és adakozás által), végül megvizsgáltuk a beteggondozási helyzetet is. A község lakóinak szociális problémái A községben megkérdezettek 14,8 százaléka sorolt fel valamilyen problémát. A legtöbben 11,3 százalékuk két problémát, továbbá 2,6 százalékuk egy problémát, 0,9 százalék három problémát. A leggyakrabban említett probléma a jövedelem hiánya volt, ezt követi a munkahely hiánya a család egy vagy több tagja esetében. Említették még az idős vagy beteg családtag napközbeni gondozásával járó terheket, az alkoholizmust, valamint az állam által biztosított segélyek vagy más jogok igénybe vételével kapcsolatos tanácsadás hiányát. A község lakói által leggyakrabban említett szociális problémák Szociális probléma

Említés gyakorisága

1

Jövedelem hiánya

14,0 %

2

Munkahely hiánya a család egy vagy több tagja 11,3 % esetében

3

Idős vagy beteg családtag napközbeni gondozásával 0,9 % járó terhek Alkoholizmus

0,9 %

Állam által biztosított segélyek vagy más jogok 0,9 % igénybe vételével kapcsolatos tanácsadás hiánya

A község lakóinak erőforrásai, elérhető szolgáltatások Az említett szociális problémahelyzetekben a válaszadók (megkérdezettek 60%-a) túlnyomó többsége, 88,4 százaléka családja és rokonai segítségére támaszkodik, ez azt jelenti, hogy a lakosok elsődleges erőforrása a szociális problémahelyzetekben a család és a rokonság. A válaszadók továbbá megemlítették a szomszédok és barátok segítségét (2,9%). A helyi hatóságok segítségére a válaszadók 5,8 százaléka támaszkodik, valamilyen szociális tevékenységű szervezetre 1,4 százalék. Azok aránya, kik nincs akihez segítségért forduljanak 1,4 százalékos. A községközpont és a hozzátartozó Csíkjenőfalva között nincs szignifikáns különbség ebben a tekintetben. A helyi hatóságok és szociális szolgáltatások segítségét igénybe vevők aránya azonban az említettnél valamivel magasabb, ugyanis az elmúlt évben a megkérdezettek összesen 11,3 százaléka részesült valamilyen támogatásban (anyagi támogatásban vagy szociális szolgáltatásban).

31


V 3.0_HU

A szociális támogatásban (anyagi vagy szolgáltatás) részesülő lakosok aránya a községben 11,30%

támogatásban részesült (anyagi vagy szolgáltatás) nem részesült támogatásban

88,70%

A megkérdezettek kétharmada említett valamilyen szociális támogatást biztosító intézményt, vagy programot. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók csak korlátozott mértékben tudnak különbséget tenni az állami/önkormányzati, nonprofit és egyházi szociális szolgáltatások között, valamint a szociális támogatások és szociális szolgáltatások között. A leggyakrabban említett szociális szolgáltatás a Gyulafehérvári Caritas programja (54,1 százalék), ezen kívül többen említették a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nappali foglalkoztatóját (3,5 százalék), de a csomagosztást és fűtéspótlékot is. A polgármesteri hivatal szociális tevékenységei között említették (8,8 százalékuk) a különböző csomagosztásokat (csomag, csomag gyermekeknek, időseknek, karácsonyi csomagok), fűtéstámogatást, de a szemétszedést (4,5 százalék), közmunkát, segélyosztást, a Caritast és a Dévai Szent Ferenc Alapítványt is. A polgármesteri hivatal szociális tevékenységével a megkérdezettek fele elégedett, egyötödük elégedetlen maradék három tizedüknek pedig nincs határozott véleménye. A teljesen elégedettek aránya 26,1 százalék, a többnyire elégedetteké 24,3 százalék. Inkább nem elégedett a válaszadók 13 százaléka, egyáltalán nem elégedett pedig 6,1 százaléka. A határozatlanok aránya 29,6 százalékos. A Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság tevékenységével kapcsolatosan még kevesebb határozott választ kaptunk. Csupán a megkérdezettek négy tizede rendelkezett határozott véleménnyel: közülük 20,9 százalék teljesen elégedett, 11,3 százalék pedig többnyire elégedett. Inkább elégedetlen a válaszadók 7 százaléka, egyáltalán nem elégedett 0,9 százalékuk. A két vizsgált intézmény szociális tevékenységével való elégedettség terén nem találtunk szignifikáns különbséget sem életkori csoportok sem települések szerint. A válaszadók valamivel több, mint fele ért egyet azzal, hogy az állam több pénzt kellene költsön a rászorulóknak szóló szociális szolgáltatásokra még akkor is, ha ez az adók növekedésével járna (26,1% ért teljesen egyet ezzel és 29,6% részben), körülbelül negyedük utasítja el teljesen (27,8% egyáltalán nem ért egyet) további 16,5 százalékuk inkább nem ért egyet ezzel.

32


V 3.0_HU

Hajlandóság az önkéntességre és karitatív segítségnyújtásra Az állam és a nonprofit szervezetek szociális támogató tevékenysége mellett egy közösségen belül fontos erőforrás a közösségi összetartás, a kölcsönös segítségnyújtás. Csíkkarcfalva község lakosai körében igen magas karitatív hajlandóságot találunk, mivel az elmúlt évben 61,7 százalékuk vett részt valamilyen karitatív tevékenységben (35,7 százalékuk nem vett részt ilyenben, 2,6 százalékuk nem válaszolt): a legtöbbjük (43,5 százalék) pénzt adományozott, de önkéntesként dolgozott 11,3 százalékuk, továbbá használati tárgyat adományozott 7 százalékuk. Önkéntesség és karitatív tevékenység elterjedtsége a községben 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

43,5

11,3 7 pénzt adományozott használati tárgyat adományozott

önkéntesként dolgozott

33 A beteggondozás helyzete a településen A településen elérhető a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó szolgálata. Ezen kívül a válaszadók (válaszadási arány 83,5%) mintegy 15 százaléka gondoz idős, beteg vagy sérült személyt. Közülük 11,5 százalék családtagot (az esetek 4,4 százalékában ez a családtag egy háztartásban él a gondozó személlyel), 3,5 százalékuk pedig családon kívüli személyt. A válaszadók 6,2 százaléka részesül valamilyen gondozásban (4,5 százalékuk családtagtól, továbbá 0,9 százalék családon kívüli személytől, 0,9 százalék pedig hivatásos gondozótól). Azon személyek aránya, akiknek szüksége lenne gondozásra, de nem részesülnek benne 0,9 százalék.


V 3.0_HU

III. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Csíkkarcfalva község Hargita megyében található, a 2011-es népszámlálás alapján a népessége 2.709 fő. A községet két falu alkotja: Karfalva és Jenőfalva. A két falu összeépült, lényegében nincs távolság köztük. (Ugyanez elmondható egyébként a szomszédos Szenttamásról és Dánfalváról is.) Karcfalvát a 125 jelzésű megyei út szeli át, amely Dánfalva felől köti össze Balánbányával. A község az E578 jelzésű európai, azaz a 12 jelzésű, országos út mellett fekszik. Ez az út köti össze többek közt Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal. A községet egyvágányos villamosított vasútvonal választja el az európai úttól. Az európai útra a megyei úton kívül több, kisebb községi út is kijárást biztosít. A községet érinti a Déda-Sepsiszentgyörgy egyvágányos interoperábilis villamosított vasútvonal, amely Karcfalván rendelkezik megállóval. A vasút közelsége az utas szállítás mellett a teherforgalom szempontjából is kiaknázható lehetőségeket jelenthet a község számára. A vasút jelenléte ugyanakkor problémákat is felvet. A megyei út két bejáratánál sorompó található. Gyakran 5-10 percig is zárva tartják az átkelőt vonat áthaladásakor, ezáltal a forgalmat is leállítják. Különösen a község dánfalvi felében problémás az átkelés, hiszen itt az európai útról kell letérni a községbe vezető megyei útra, így aki nem a községbe szeretne eljutni is kénytelen várni, ha előtte a községbe tartó gépjármű várakozik. A többi kijárónál nincs sorompó, sem hangjelzéses figyelmezetés, így ezek az átkelők balesetveszélyesek. Településhálózat Regionális repterek és nagyvárosi vonzáskörzetek

34

Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Amint az ábrán is látható Karcfalva nem található egyik százezer lakosúnál nagyobb város vonzáskörzetébe sem. A legközelebbi nagyvárosok közúton, Brassó 120 km, Marosvásárhely 136 km, Bákó 149 km távolságra találhatók. Ezek a nagyvárosok, gyorsforgalmi utak hiányában gépkocsival 2-3,5 óra alatt


V 3.0_HU

közelíthetők meg. Bukarest 289 km-re helyezkedik Karcfalvától. A megyeszékhely 23 km távolságra található a községtől. A 2. ábrán láthatóak a megye városainak vonzáskörzetei. A megyeszékhely viszonylag kis távolságra van (23 km), így Csíkszereda vonzáskörzetébe tartozik a község. A 2. rangú települések közül Gyergyószentmiklós van a legközelebb (81 km), Udvarhely 63 km távolságra van. Karcfalvához a legközelebbi város a 3. rangú besorolással rendelkező Balánbánya (16 km). Karcfalva nem tartozik az említett városok vonzáskörzetébe. Központi funkciókkal a megyeszékhely látja el a községet. A megyeszékhely, valamint 2. és 3. rangú települések vonzáskörzete

35 Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Karcfalva község közigazgatási területe


V 3.0_HU

Karcfalva határos Szenttamás, Dánfalva, Szentmihály, Gyergyóújfalu és Vasláb községekkel. Az említett települések közül, Karcfalva Szenttamással és Dánfalvával van közvetlen szomszédságba. A közvetlen közelség előnyt jelenthet, amennyiben a községek közreműködnek, ugyanakkor egymás erősségeit is kiolthatják, amennyiben ugyanolyan beruházásokat kezdeményeznek. Karcfalva a helyi jégpálya vonzerejére építve, a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználásával, felcsík potenciális gazdasági és szolgáltatói centrumává válhat. A községeket ezek a tények is közös együttműködésekre predestinálják. Közlekedési elérhetőség Repterek Légvonalban, karcfalvához közel, 200 km-es távolságon belül a következő városok repterei találhatók: Marosvásárhely, Jászvásár, Bákó, Nagyszeben, illetve a közeljövőben megépülő Brassó-Vidombák reptér. A repterek közúton 3,5-4,5 óra alatt érhetőek el, gyorsforgalmi utak nem segítik a repülőterek elérhetőségét, az út 10-20%-os többletköltséget jelent. A helyiek egyik kedvenc úti célja Budapest. Ez a legközelebbi működő, Marosvásárhelyi reptérről, reptéri beszállással 6 óra alatt érhető el, közúton pedig 8-9 óra, így nem igazán versenyképes ez a járat a helyieknek. A marosvásárhelyi reptér a belföldi járatok kívül, jelenleg a következő országokba indít nemzetközi járatokat: Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország. A kolozsvári, Avram Iancu nemzetközi repülőtér 250 km-es közúti távolságban található. Innen belföldi járatokon kívül 24 külföldi reptér érhető el, az európai városokon mellett Tel Aviv is. A város a globális légi közlekedés rendszerébe csatlakozik Bécsen és Münchenen keresztül. 206 km-re található a nagyszebeni repülőtér is, ahonnan szintén Bécsen (Austrian) és Münchenen (Lufthansa) keresztül érhetők el a globális destinációk. A jászvásári reptér, szintén 250 km-re van járható közúton. A város a nemzetközi forgalomhoz is csatlakozik, hiszen az Austrian légitársaság is indít járatokat. A repterek turisztikai hatása igencsak bizonytalan, hiszen a repterektől, a községig nagy távolság mellett az autóbérlési díjak is 40-60%-kal magasabbak a nagy nemzetközi repterek áraihoz képest. Autópályák A község elérhetősége javulhat, amennyiben a Jászvásár-Marosvásárhely autópálya, és adott esetben az ahhoz csatlakozó kolozsvári szakasz, vagy gyorsforgalmi út megépül. Az autópályára legközelebb a gyergyóditrói feljárónál lehet majd csatlakozni, ami közúton 50 km távolságot jelent Karcfalváról. A másik készülőben lévő gyorforgalmi út, ami Bákótól egészen a magyarországi határátkelőig vezetne. Karcfalva irányából az autópályára Kézdivásárhelynél lehet majd felhajtani.

Ingázás Gyakorlatilag nincs olyan karcfalvi, aki 200 lejnél többet szánna ingázási költségekre, azaz vasúttal akár 70 km, busszal pedig legfeljebb Csíkszeredáig lehet eljutni ebből az összegből. A lakosság 9%-a érzi úgy, hogy jelentősen befolyásolja lehetőségeit, hogy nem megfelelőek a közlekedési lehetőségei, ugyanakkor a karcfalviak 44%-a nem rendelkezik autóval, azaz a tömegközlekedést kell igénybe venniük. Ilyen összefüggésben vagy sokat kell tenni a tömegközlekedés fejlesztéséért, vagy pedig helyben, a térségben kell megteremteni a megfelelő szolgáltatásokat.

36


V 3.0_HU

Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége Oktatás A községben az iskolai és óvodai ellátás számszerűleg megfelelőnek mondható. Óvoda Karcfalván és Jenőfalván is van, napköziotthonos óvoda pedig Jenőfalván található. Bölcsőde egyelőre nincs a községben. I-IV osztályos elemi iskolával a község mindkét faluja rendelkezik, V-VIII osztály pedig csak Karcfalván működik. Középiskola legközelebb Dánfalván található, azonban a diákok nagy többsége Csíkszeredában tanul tovább. A karcfalvi jégpálya működése miatt az ifjúsági jégkorong csapatok és gyorskorcsolyások is jelentős sikereket értek el. Ezek a sportágak számos diákot vonzanak a községbe, így egyrészt fontos lenne az oktatási intézmények felújítása, korszerűsítése, másrészt a sportosztályok létrehozása. A más községekből érkező diákoknak továbbá fontos lenne egy bentlakás üzemeltetése. Távlati tervekben gondolkodva, ahhoz, hogy a diákok a 8. osztályt elvégezve is tudják egy időben folytatni a tanulmányaikat és a sportot is professzionális szinten űzni, elengedhetetlen lenne a Dánfalvi középiskolában is sport osztályt indítani, illetve bentlakást működtetni. Még tovább gondolva, egyetemi együttműködés is lehetséges lehetne. Egészségügyi ellátás A község rendelkezik család orvosi rendelővel, fogorvosi rendelővel, valamint egy gyógyszertárral. A kérdőívben megkérdezett személyek 83%-a, tehát a község lakóinak nagy része, helyben veszi igénybe a családorvosi szolgáltatásokat. A fogorvosi szolgáltatásokat viszont csak 16% veszi igénybe a községben, nagyrészük inkább Csíkszeredába jár fogorvoshoz. A fogorvosi rendelő tehát korszerűsítésre szorulhat. Mentőállomás viszonylag közel, Madarason van, körülbelül 3 km távolságra a községtől. Mentővel tehát körülbelül 15-20 perc alatt lehet elérni a megyei korházat. A község egészségügyi szempontból távol esik a legközelebbi, csíkszeredai, megyei kórháztól. Ezért a helyi egészségügyi ellátórendszer fejlesztése szükséges. Fontos lenne egy egészségügyi központ létrehozása, orvosi laborral akár Dánfalvával és Szenttamással közösen. A községben működő professzionális sportnak és annak fényében, hogy a hokipályának köszönhetően, más sport klubok is tartózkodnak a községben, valamint a létesítmény számos sport rendezvénynek ad otthont, megfontolandó lenne egy sportorvosi rendelő létrehozása. A lakosság 20%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással, vagy nem tud róla –ez a szám igen magas.

37


V 3.0_HU

Építésügy Egy főre eső lakófelület 1992-2013 25

20

15

10

5

0

Építkezési engedélyek 2002-2014 12 10

38 8 6 4 2 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2014

Alte cladiri Cladiri administrative Cladiri rezidentiale pentru colectivitati Cladiri rezidentiale (exclusiv cele pentru colectivitati)

A népesség folyamatos csökkenésének köszönhetően egyre nagyobb az egy főre eső lakható terület. A községre jellemző, hogy a munkavállalás céljából külföldre migráló fiatalok visszaköltözve nem tudják mibe fektetni a pénzüket. Így valószínűsíthető, hogy a külföldön megkeresett, félretett pénzüket máshol fogják elkölteni, vagy befektetni. A 4. ábrán jól látható, hogy utoljára 2002-ben volt magasabb az építkezési engedélyek kérése, azóta alacsonyabb az építkezési hajlam. Összehasonlításképp Pálfalván, ahol a lakosság és a gazdaság növekedik, évente 2-3-szor több építkezési engedélyt kérnek. Építésügyi szempontból problémát jelent, hogy a község belterületének jelentős részét az Olt veszélyezteti, de az Oltba nyugatról érkező folyóvizek is jelentős veszélyt jelentenek.


V 3.0_HU

Karcfalva árvízveszélyes területei 1.

forrás: ANCPI Geoportal Karcfalva árvízveszélyes területei 2.

39

Akármelyik hivatalos kijelölést vesszük is figyelembe, a belterület több, mint 50%-a van veszélyben, azaz kiemelten fontos, hogy olyan építésügyi szabályozás készüljön, amelyik ezt figyelembe veszi: új építkezések esetében jellemzően a veszélyeztetett zónán kívül kell területet keresni. A lakásállomány törzsét az 1960-1990 között épült lakóházak adják. A régebbi épületek nem jellemzőek, az újabbak pedig a beszűkülő anyagi lehetőségek miatt nem terjedtek el, viszont érzékenyek faluképi szempontból.


V 3.0_HU

Megkérdezettek által használt ingatlanok: építés éve, adott évben épült lakóházak

1972; 6 1960; 5

1940; 2

1992; 2

Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás jelenleg nem működik a községben, pedig fentebb leírt okok miatt is nagy szükség lenne rá. A kérdőíves kutatásban megkérdezettek 12%-a indítana szívesen valamilyen vállalkozást. Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadásban legközelebb Csíkszeredában lehet részesülni. Okmányiroda A különböző okmányok, mint a személyazonossági igazolvány, útlevél, forgalmi engedély, vezetői engedély igénylése Csíkszeredában intézhető. Kulturális intézmények Mindkét falu rendelkezik kultúrházzal, Karcfalván jó állapotban van, Jenőfalván jelenleg újítják. Ezáltal a község otthont adhat különböző kulturális rendezvényeknek. A kérdőíves kutatás alapján község lakóinak körülbelül a fele gondolja úgy, hogy van színházba/operába járási lehetőség helyben. Viszont a lakósság mindössze 20%-a jár havonta vagy gyakrabban színházba/operába. Más tevékenységek iránt alacsonyabnak mondható az érdeklődés, mint pl kozmetika, fodrászat, fitness, így indokolt lenne folytatni a meglévő színházi programokat, illetve szélesebb körben is kedvelt kulturális programoknak az indítása is a községben. Az iskolarendszer fejlődéséhez és a kulturális élet felpezsdítéséhez fontos lenne egy több funkciós könyvtár létesítése is. A könyvtár épülete különböző más kulturálisrendezvényeknek is otthont adhatna. Bank, pénzügy Karcfalva rendelkezik CEC bankfiókkal és CEC bank automatával. Ennek a bankfióknak a helyi működése előnyt jelent abból a szempontból, hogy a község lakói helyben fel tudják venni a különböző földalapú támogatásokat és a környező község lakói is itt intézhetik a pénzügyeiket. Akik viszont más bankhoz tartoznak, és nem szeretnének kezelési költséget fizetni, kénytelenek utazni más helységekbe, legfőképp Csíkszeredába, hogy végrehajthassák a pénzügyi tranzakcióikat. Az alacsony ellátottsági szint is magyarázhatja, hogy a megkérdezettek 41%-ának egyáltalán nincs bankkártyája.

40


V 3.0_HU

Úthálózat Községi utak: DC 82: Karcfalva-Jenőfalva

636 m

4.500 mp

DC 83: Karcfalva-Madicsa

4.503 m

36.100 mp

DC 84: Karcfalva-Lóvész 1.

553 m

4.424 mp

DC 85: Karcfalva-Lóvész 2.

1.484 m

10.388 mp

Egyéb utcák:

23.800 m

165.088 mp (133.888 mp)3

Mezőgazdasági utak: Erdészeti utak:

674.400 mp 27.700 m

Fagu Ingust I

1.500 m

Cirta

7.100 m

Loc Cirta

5.000 m

Pietrosu

2.800 m

Piet. ramific

1.000 m

Borviz

10.300 m

74.200 mp

A belterületi utakkal a lakosság 39%-a elégedetlen, az elégedettek körébe főleg az idősek tartoznak. A külterületi utakkal valamivel elégedettebbek a karcfalviak, de az eltérés nem jelentős. Kerékpárutak építését 59% látja szükségesnek.

Ivóvíz és szennyvíz A szennyvízhálózat hossza 15.498 m, míg a kiépült ivóvíz-hálózaté 13.300 m. Az ivóvízzel kapcsolatban a rákötési hajlandóság eléri a 85%-ot, a szennyvízzel kapcsolatban ez mindössze 55%.

Földgáz-szolgáltatás A felmérés szerint a földgáz-szolgáltatást egyetlen megkérdezett sem igényelné.

3

2011/25 helyi tanácsi határozat szerinti érték szerepel zárójelben.

41


V 3.0_HU

IV. GAZDASÁGSZERKEZET Területhasználat, gazdálkodás Karcfalván a jellemző területhasználati forma a legelős-kaszálós művelés, ami a terület mintegy 5/8 részét jelenti. A község szarvasmarhatartó potenciálja extenzív ökologikus tartásban közel 1.800, eltartóképessége eléri a 4.000 egyedet. A község belterületétől távolabb található legelős és kaszálós területek beerdősödéi folyamata megfigyelhető, ezzel a mezőgazdasági potenciál csökken, ami az állattartásra kedvezőtlen hatást gyakorol, ugyanakkor mivel ezek a területek nincsenek erdészeti gondozásban sem, a köztes állapot a nem megfelelő hasznosítás kockázatával jár. A Natura 2000 területek közül négy érinti Karcfalva területét, de a mezőgazdasági hasznosítást nagyon kis területen befolyásolja. 7.994 ha terület hasznosítási formánként Terenuri degradate si neproductive

2

Cai de comunicatii si cai ferate

188

Ocupata cu constructii

119

Ocupata cu ape, balti

124

Paduri si alta vegetatie forestiera

1369

42 3427

Finete Pasuni

1746

Arabila

1019 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500


V 3.0_HU

Mezőgazdasági területek

Erdős területek

43


V 3.0_HU

NATURA 2000 területek

44

Észak-nyugaton: Dél-nyugaton: Keleten:

Depresiunea şi Munţii Giurgeului, ROSPA0033 Harghita Mădăraş, ROSCI0090 Depresiunea şi Munţii Ciucului, ROSPA0034 Muntii Ciucului, ROSCI0323

Csíkkarcfalva község mezőgazdasági adottságai némileg kedvezőbbek a Hargita megyei átlagnál, szántóföldből valamivel többel rendelkezik, ám a mezőgazdasági terület 84 százalékát kitevő kaszálók és legelők miatt az szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas. Ezeknek az adottságoknak megfelelően a gazdaságok az állattartásra fektetik a hangsúly, szántóföldi műveléssel szarvasmarha és/vagy juhtartást kombinálnak. A gazdaságok több vizsgált jellemzője is arra utal, hogy a községben a térséghez képest viszonylag alacsonyabb intenzitású agrártevékenység zajlik: traktor a megyei átlagnál kevesebb van (de azon belül új traktor több), és kivétel nélkül minden más, a műveléshez szükséges eszközből is. Szekérből is látványosan kevesebb van, amiből arra következtethetünk, hogy a hiányos eszközellátottság oka nem a technikai elmaradottság, hanem a nem mezőgazdasági tevékenységeknek köszönhetően a mezőgazdasági termelés visszafogása, gyakran a saját célra történő élelmiszertermelésre korlátozása. Ezt sugallja az is, hogy az eladások is alacsonyabbak a térséginél (csak a tej esetében nincsenek a megyei átlag alatt). Ha azonban a község lakosságának jövedelemszerkezetét nézzük az derül ki, hogy a családok legfontosabb pénzbeli jövedelmét képező fizetések és nyugdíjak után a mezőgazdaságból származó következnek, azaz a mezőgazdaság továbbra is fontos megélhetési forrása a község lakosságának.


V 3.0_HU

Csíkkarcfalva mezőgazdasági területének megoszlása (Mezőgazdasági Összeírás – 2010) Hargita megye

Csíkkarcfalva

Hektár

%

Hektár

%

Szántóföld

45860,46

12,8

975,48

15,7

Családi kert

2041,03

0,6

17,1

0,3

Kaszáló és legelő

310144,28

86,5

5213,15

84,0

Állandó kultúrák

298,64

0,1

0,5

0,0

Használt mezőgazdasági terület

358344,41

100,0 6206,23

Használatlan mezőgazdasági terület

13940,14

0

100,0 0

A község általános gazdasága szempontjából tehát a mezőgazdaság stratégiailag is jelentős potenciált képvisel, a mezőgazdaság további korszerűsítése, a gazdaságok termelékenységének növelése elengedhetetlenül fontos jövőbeli feladat. A mezőgazdasággal foglalkozók köre azonban rendkívül heterogén, míg egyes családok megélhetésében központi fontosságú, mások számára mellékes, és egyesek inkább csak hagyományból vagy hobbiból gazdálkodnak – a különböző gazdaságok sikerességét pedig különböző mértékű és jellegű támogatással lehet segíteni. A továbbiakban a községben található fontosabb gazdaság-típusokat fogjuk leírni, majd ezek számára néhány általános fejlesztési szempontot megfogalmazni. A megművelt mezőgazdasági terület nagysága alapján a községben a gazdaságok négy nagyobb kategóriáját különböztethetünk meg. Bár egyáltalán semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem folytató lakossága a községnek – mint általában a székelyföldi falvaknak – valószínűleg alig van4, a lakosság több mint egy harmada (39,1%) magát nem gazdálkodónak tekinti. Kisebb mértékű kerti művelés és baromfitartás azonban minden bizonnyal ezekre a háztartásokra is jellemző, azaz nem sokban különböznek azoktól, akik egy hektár alatti terület művelése mellett magukat gazdálkodóknak tekintik – ez utóbbiak által megdolgozott terület 60%-a kert, szarvasmarhát és disznót ritkán tartanak, a baromfitartás viszont jellemző rájuk. A község háztartásainak tehát majdnem felét (47,8 százalékát) olyan élelmiszertermelő gazdaságoknak tekinthetjük, amelyeknek e tevékenységéből pénzbeli jövedelme nem származik, elsősorban nem mezőgazdasági jövedelemből élnek (fizetésből vagy nyugdíjból), és amelyek közül a fiatalabbak nem is tekintik magukat gazdálkodóknak. A családok egynegyede viszont már jelentősebb, de a megélhetés szempontjából még mindig csak másodlagos fontosságú gazdálkodást folytat. Ezekre az 1-5 hektáron gazdálkodó családokra már jellemző a marhatartás (a családok 27,6 százaléka tart tehenet, jellemzően egyet-kettőt), általános körükben a disznó és baromfitartás. A célja azonban ezeknek a gazdaságoknak sem az árutermelés, a gazdálkodásból befolyó pénzbeli jövedelemhez jutás: a tej- vagy a különböző termények eladásából származó pénzbeli jövedelem elenyésző fontosságú e családok jövedelemszerkezetében. Fontos azonban, hogy bár e a családok elsősorban fizetésből élnek (a legfiatalabb gazdálkodói csoportról van szó, amelyek így a legnagyobb mértékben dolgoznak a mezőgazdaságon kívül), a földtulajdonuk után kapott agrártámogatás a fizetés után a legfontosabb pénzbeli jövedelemforrásuk. Egy harmadik gazdálkodói csoportot az 5-10 hektáros gazdaságok képeznek, amelyek egyharmada tart a fentieknél jelentősebb számú szarvasmarhát (átlagosan 6,5-öt) vagy juhot (átlagosan 44,8-at). Ez a 4

Egy 2012-ben a CDC Country Consulting Kft. és a Vidékkutató Központ által végzett kutatásból tudjuk, hogy a Hargita megyei falusi háztartások kevesebb, mint egy százaléka nem folytat semmilyen mezőgazdasági tevékenységet (lásd: http://ruralstudies.ro/hirek.html)

45


V 3.0_HU

csoport – amely a falu összes háztartásának egytizedét teszi ki (10,4%) – már nagymértékben támaszkodik a mezőgazdaságból származó jövedelmére, a használt terület után járó szubvenció a legfontosabb e családok jövedelemszerkezetében. Lényeges jellemzője e gazdaságoknak azonban, hogy ezek számára is valamelyik családtag nem mezőgazdasági eredetű fizetése fontosabb, mint a mezőgazdasági termények eladásából származó jövedelme, ez utóbbi csak harmadik a sorrendben. A legintenzívebb gazdálkodói tevékenységet folytató, 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó gazdaságok az előző típushoz számos tekintetben hasonlítanak. Ám amellett, hogy azoknál több állatot is tartanak (egyharmaduk tart marhát, 88,9 százalékuk juhot, az átlag marhaszám 7,7 és az átlag juhszám 64,8) ez az egyetlen olyan háztartástípus, amelynek jövedelmében a termény eladások is megelőzik a nem mezőgazdasági jellegű jövedelmeket. Lényeges azonban, hogy a mezőgazdasági támogatás jelentősége ezek esetében is meghaladja eladásokból származó jövedelemét. A község mezőgazdaságában résztvevők fentiekben vázolt rétegzettsége alapján úgy gondoljuk, hogy a község mezőgazdaságát segíteni óhajtó fejlesztési stratégia elsősorban a két utóbbi típusra kell koncentráljon. Két legfontosabb célja a leginkább piacorientált, és így leginkább vállalkozásszerű 10 hektár fölötti gazdaságok versenyképességének folyamatos segítése, valamint az 5-10 hektáros gazdaságok segítése, azok vállalkozás-jellegének erősítése kell legyen. Ezek mellett azonban a kisebb gazdaságok fennmaradása is sok szempontból kívánatos, hisz ezek hozzájárulnak mind a községre és a térségre jellemző sajátos életforma fennmaradásához, illetve az alternatív élelmiszer termelés európai trendjébe is jól illeszkednek. Gazdaság-kategóriák méret szerint (százalék) Csíkkarcfalva Térség

Megérdezett átlag életkora

Nem gazdálkodik

39,1

44,2

52,3

1 ha alatt

8,7

9,6

59,8

1-5 ha

25,2

21,4

42,2

5-10 ha

10,4

12,8

40,5

10 ha fölött

7,8

6,2

44,3

nincs adat

8,7

5,8

-

Összesen

100

100

-

46

A gazdaságok területének használat szerinti megoszlása (átlagértékek százalékban) 12 község átlaga Szántó

Kert

Kaszálólegelő

Csíkkarcfalva Szántó

Kert

Kaszálólegelő

1 ha alatt

31,8

44,6

13,8

13,0

60,0

17,0

1-2 ha

34,5

5,1

50,5

28,5

0,0

56,8

2-3 ha

23,6

5,4

59,8

19,3

0,0

73,9

3-4 ha

22,3

3,6

65,6

18,1

0,0

79,7

4-5 ha

30,6

2,0

59,0

31,3

0,0

68,8

5-10 ha

24,6

3,4

60,7

21,5

0,3

77,8


V 3.0_HU

12 község átlaga Szántó

Kert

Csíkkarcfalva

Kaszálólegelő

Szántó

Kert

Kaszálólegelő

10-20 ha

29,9

2,5

57,5

24,5

0,0

70,8

20 ha fölött

33,7

1,0

58,8

10,0

0,0

90,0

Összesen

24,9

10,2

45,6

18,1

8,6

53,9

A gazdaság-kategóriák állatállománya (átlagértékek)

Csíkkarcfalva 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha 10 ha fölött Gazdálkodó népesség Összesen

Szarvasmarha Juh (összesen)

Kecske

Disznó

Tyúk

Ló

0,2 0,7 2,2 2,6

1,0 4,7 29,8 57,6

0,0 0,6 0,7 0,1

0,1 1,2 2,3 7,6

6,9 5,5 8,7 15,2

0,0 0,6 0,6 1,2

1,2

17,1

0,4

2,2

7,8

0,6

A szarvasmarhát és juhot tartó háztartások aránya és ezek körén belül az átlag állatszám

Nem gazdálkodik 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha 10 ha fölött Teljes község

Tart szarvasmarhát 0 10,0% 27,6% 33,3% 33,3% 15,2%

Átlag marhaszám 0 2,0 2,5 6,5 7,7

-

Tart juhot 0 10,0% 62,1% 66,7% 88,9% -

Gazdaságok felszereltsége (százalék) Csíkkarcfalva

Térség átlaga

Traktor, 0-5 éves

10,0

3,9

Traktor, 5 évnél régebbi

13,0

28,5

Eke

28,0

37,3

Vetőgép

6,0

9,3

Trágyázó és műtrágyázó gép

2,0

6,4

Permetező gép

6,0

10,8

Kombájn

0,0

3,2

Kaszálógép

30,0

39,3

Forgató

9,0

19,5

Bálázó

1,0

6,1

Pityókaszedő-gép

0,0

2,3

Átlag juhszám 0 10,00 7,6 44,8 64,8 -

47


V 3.0_HU

Csíkkarcfalva

Térség átlaga

Kultivátorozó

10,0

13,7

Borona, tárcsa

21,0

27,7

Remorka

16,0

19,3

Szekér

24,0

54,9

A gazdálkodók eladásainak gyakorisága – növényi termékek (százalék) Térség átlaga

Csíkkarcfalva

Burgonya, étkezési célú

18,9

20,0

Széna

3,9

-

Búza, étkezési célú

2,2

-

Takarmánynövény

1,8

1,4

Búza, takarmány

1,5

1,4

Alma

1,0

-

Zab

0,4

1,4

Szilva

0,2

-

Rozs

0,1

-

A gazdálkodók eladásainak gyakorisága - állati termékek (százalék) Térség

Csíkkarcfalva

Tej

19,6

14,3

Marha, borjú

11,4

7,1

Disznó

6,9

2,9

Sajt

4,5

5,7

Juh, bárány

3,6

2,9

Baromfi

1,9

1,4

Túró, orda

1,8

2,9

Gyapjú

0,8

Méz

0,3

48


V 3.0_HU

A háztartások jövedelmeinek fontossága (átlagértékek, 1=legfontosabb, 5=nem volt ilyen jövedelmük) Csíkkarcfalva nem

5-10 ha

10 ha Teljes fölött község

Térség

Hargita megye5

gazdálkodik

1 ha 1-5 alatt ha

Havi (fix) fizetés

2,70

3,80

2,29 2,30

2,33

2,62

2,86

3,21

Nyugdíj, betegnyugdíj

2,96

2,20

3,57 3,50

3,50

3,15

3,26

2,37

Segélyek (GYES, gyerekpénz, 4,38 munkanélküli, rokkant)

4,20

4,43 4,40

4,50

4,39

4,05

-

Külföldi munka

4,58

5,00

4,70 4,80

5,00

4,71

4,54

4,85

Tej eladásából származó 4,78 pénz

4,90

4,22 3,80

2,75

4,38

4,40

4,44

Termények, állatok eladásából 4,53 származó pénz

4,90

3,70 2,91

2,11

3,96

4,20

4,70

Állami szubvenció a mező4,37 gazdaságra

4,56

2,73 1,44

1,00

3,35

3,58

3,41 49

Közbirtokossági részesedés, 4,16 erdő utáni jövedelem

4,50

4,30 3,80

3,22

4,11

3,90

4,50

Alkami munka, napszám

4,80

5,00

4,85 4,64

5,00

4,83

4,49

-

Egyéb (vállalkozás, oszta4,89 lék stb.)

4,60

4,85 4,60

4,50

4,79

4,82

-

5

Egy 2012-ben a CDC Country Consulting Kft. és a Vidékkutató Központ által végzett kutatás alapján (lásd: http://ruralstudies.ro/hirek.html)


V 3.0_HU

Vállalkozások Ahhoz, hogy fel tudjuk térképezni Karcfalva gazdasági helyzetét, a Románia vállalkozásainak listája nevezetű honlappal kötött szerződés alapján adatokat szereztünk a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Gazdasági társaságok száma 70 60

50 40 30 20 10 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A fenti ábra alapján szemügyre lehet venni, hogy a 2005 és 2013 közötti időszakban számszerint hány vállalkozást regisztráltattak. 2008-ig enyhe növekedés észlelhető, és az utána következő csökkenés értelemszerűen a válságnak tudható be. 2010 és 2013 között elenyésző a változás mértéke. Profit a gazdasági súly alapján 2% 1% 0% -1%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-2% -3% -4% -5% -6%

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Amint lehet látni, csak 2006 és 2007-ben volt pozitív mérlege a vállalkozásoknak. Nagyobb csökkenést a 2009-es és a 2012, illetve a 2013-as év hozott. A lenti ábránál az ezer főre jutó gazdasági társaságok számát lehet látni. Ebben a lebontásban jobban kitetszik a 2008-as és a 2011-es növekedés. Míg Hargita megye országos viszonylatban hetedik helyen található a vállalkozási kedv viszonylatában, addig Karcfalváról ez már kevésbé mondható el, szinte fele annyi aktivitás jut ezer főre, mint Hargita megye esetében.

50


V 3.0_HU

Ezer lakosra eső gazdasági társaságok száma 30 25 20 15 10 5 0 2005

2006

2007

2008 2009 Megyei

2010 Helyi

2011

2012

2013

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A helybeliek közel 10%-a lenne szívesen vállalkozó, ami az átlagos foglalkoztatási számot figyelembe véve 30% új munkahelyet jelenthet potenciálisan. Az említett témakörök a mezőgazdaságot, a szolgáltatást és a kereskedelmet, valamint a vendéglátást jelölték meg. Az új vállalkozók becsült száma nem teszi szükségessé helyi vállalkozásfejlesztési központ létesítését. Foglalkoztatás A kérdőíves felmérés szerint a lakosság 35%-a rendelkezik olyan rendszeres havi bevétellel, ami munkavégzéshez köthető. A fiatalok közül a nagy többségnek nincs munkahelye, a 25-44 év közötti korosztály azonban többéségben rendelkezik munkahellyel. A foglalkoztatás egy része bejelenetett, helyi vállalkozásnál vagy intézménynél, jelentős része azonban nem a községben van, vagy nem bejelentett. Foglalkoztatottak aránya korcsoportonként

18-24

25-44

45-64

65+ 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

51


V 3.0_HU

Családok havi összjövedelme

4% 12%

23%

23%

38%

-1000

1000-2000

2000-3000

3000-4000

4000-

Mivel átlagosan három fő él egy háztartásban Karcfalván, az átlagos 1800-2000 lejes érték mindössze kevesebb, mint 700 lejes havi jövedelmet jelent fejenként, ami nagyon alacsonynak mondható. A továbbiakban a foglalkoztatottak számának alakulását lehet megvizsgálni két adatforrás szerint. Lehet látni, hogy a gazdasági társaságok által regisztrált foglalkoztatottak száma magasabb mint az INS által regisztráltak száma. Foglalkoztatottak számának az alakulása 2005 és 2013 között

52

250

200

150

100

50

0 2005

2006

2007

2008

alkalmazottak INS szerint

2009

2010

2011

2012

2013

gazdasági társaságok alkalmazottai

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés A helyi szinten alacsonyabb az átlagos foglalkoztatás a gazdasági társaságoknál, mint megyei szinten. Az adatok változása nagyjából azonosan történt helyi és megyei szinten.


V 3.0_HU

Átlagos foglalkoztatás a gazdasági társaságoknál megyei és helyi szinten 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2005

2006

2007

2008

2009

Megyei

2010

2011

2012

2013

Helyi

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A beregisztrált vállalatok által foglalkoztatott személyek átlagos száma 6 5 4

53

3 2 1 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Ha az átlagban vett alkalmazottak számát vesszük, a gazdasági társaságoknál, akkor szemmel láthatóan folyamatos csökkenés volt 2005-től 2013-ig, kisebb növekedéssel 2011-ben.


V 3.0_HU

A foglalkoztatás és a gazdasági társaságok száma megyei és helyi szinten 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005

2006

2007

2008 2009 2010 HR - vállalkozások helyi vállalatok HR - alkalmazottak

2011

2012

2013

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A fenti ábrán egy többszörös összehasonlítás látható helyi és megyei szinten, a gazdasági társaságok adataira vonatkozóan, mégpedig a társaságok és a munkahelyek számát illetően. A gazdasági társaságok számát nézve Karcfalva két év kivételével mindvégig nagyobb aránnyal rendelkezett, mint a megyei átlag. Karcfalva 2005-ben egyenlően indított, majd 2006-ban kisebb átlaggal rendelkezett, mint Hargita megye. A megyei adatokhoz viszonyítva Karcfalván 2008-ra jóval maga mögött hagyta a megyei átlagot, ekkor elérte a másfélszeres növekedést a 2005-ös adatokhoz viszonyítva. Azt követően újra csökkenésnek indultak az adatok – a válság következtében. 2010 és 2013 között a vállalkozások száma enyhén ingadozott. 2013-ra újra megközelítette a megyei számadatokat. Ami viszont itt lényeges, az lenne, hogy 2005 képezi a 100%-ot, és ez az arány az elkövetkező években nem esett alá, hanem kisebb nagyobb növekedést regisztráltak. Ami a társaságok által biztosított munkahelyek számát illeti, Karcfalva csak 2008-ban tudta kicsivel megelőzni a megyei átlagot. A többi évben alább maradt, úgy a megyei átlaghoz, mint a 2005-ös 100%-os átlaghoz viszonyítva. A következőkben a foglalkoztatottak számát fogjuk szemügyre venni, 1992 és 2013 között. A gazdasági társaságokra vonatkozóan, mint már említettem, csak 2005-től kezdődően vannak adatok. Az adatokat a teljes lakosságra vetítve van kiszámolva, helyi (INS és listafirme.ro), megyei, regionális és országos szinten. A rangsor élén a regionális adatok vannak végig, őt követi a megyei és az országos, felváltva egymást. A helyi adatok sajnálatos módra jóval elmaradnak a többi átlaghoz viszonyítva. A 90-es évek közepén az akkori válság viszonylag erősen érintette a karcfalvi lakosokat, ami csak az ezredforduló után kezdett újra növekedni. A csúcsértéket 2004-ben regisztrálták, az azt követő értékek nagyjából a felére csökkentek.

54


V 3.0_HU

A foglalkoztatottak száma a teljes lakosságra vetítve 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

INS helyi

Helyi valós

országos

regionális

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0%

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés A nettó átlagbérekre vonatkozóan csak a nemzeti statisztikai hivatal oldala rendelkezik adatokkal, amik legkisebb lebontásban csak megyei szinten vannak. Az ábra jól mutatja, hogy melyek azok a szektorok, ahol az átlagbér kimagaslik a többihez viszonyítva, és melyek azok a szektorok, ahol az átlagbérek a sor végén kullognak. A megyei átlagok egyik szektor esetében se haladják meg az országost és a regionális átlagokat. A kitermelő ipar, az áramellátást biztosító, az információ és kommunikáció, illetve a közigazgatási és egyéb szolgáltatások szektorának az átlagbérei a legmagasabbak, úgy országos, mint regionális és megyei szinten. Viszont ezeknél az értékeknél a megyei átlag jóval a regionális és az országos átlag mögött marad. Amit viszont érdemes megemlíteni, az lenne, hogy a turizmus esetében az országos és a regionális értékek a legalacsonyabbak, ami akár arra utaló jel lehet, hogy nincsenek eléggé kiaknázva az ilyen jellegű lehetőségek, és nem részesülnek kellő figyelembe. A nettó átlagbérek szektoronként a 2013-as évben

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis

55


V 3.0_HU

Karcfalviak kereseti elvárásai (nettó érték lejben, esetszám)

1500; 16

1000; 11

2000; 11

3000; 5

A fenti ábrán látható, hogy munkahelyváltáshoz alapvetően 1000-2000 lejes nettó tartományban kell álláslehetőségeket biztosítani. Ez igencsak kétséges a megyében jellemző szektorok és átlagbérek vonatkozásában, azaz a magas bérelváráshoz új gazdasági megoldások szükségesek. Gazdaságszerkezet A következő három ábra Karcfalva gazdaságszerkezetét ábrázolja, három évben: 2005, 2008 és 2013ban. 56 Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok a 2005-ös évben 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

munkahelyek száma

gazdasági súly

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Az első vizsgált évben az élelmiszeripar, a faipar és az építkezés gazdasági súllyal rendelkeztek. Ami a gazdasági társaságok által biztosított munkahelyeket illeti, főleg a faiparnál regisztráltak, illetve a ke-


V 3.0_HU

reskedelemnél is kiemelendő az arány. Elenyésző számával a feldolgozó ipar is megemlítendő. A faiparnak a nagy gazdasági súlya főleg annak tudható be, hogy a településen egy bútorgyár működik, amely majdnem a teljes arányból felét képezi, ami a munkahelyek számát illeti. Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok 2008-ban 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

munkahelyek száma

gazdasági súly

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A következő év 2008, ami a válság előtti évnek számít. Az előző vizsgált évhez viszonyítva a faiparnál kisebb csökkenés észlelhető úgy a gazdasági súlynál, mint a munkahelyek szempontjából. Megnövekedett a kereskedelmek gazdasági súlya, a foglalkoztatottak száma a 2005-ös adatokhoz viszonyítva nem sokat változott. Az élelmiszeripar elvesztette a gazdasági súlyát, az előző vizsgált évhez viszonyítva. Új szektornak számít a mezőgazdaság, az erdészet és a kitermelőipar. Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok 2013-ban 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

munkahelyek száma

gazdasági súly

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés

57


V 3.0_HU

2013-ban (főleg) a faipar és a kereskedelem továbbra is vezető gazdasági súllyal rendelkezik, illetve tovább növekedik a mezőgazdaság gazdasági súlya. Az építőipar fokozatosan esett vissza, a kitermelőipar a 2013-as évben már nem szerepelt. A három év összehasonlításánál lehet látni, hogy a faiparnak megnövekedett a gazdasági súlya, illetve a munkahelyek száma, ami több mint 60%-ot képez az teljes arányból, a kereskedelem nagyjából azonos szinten maradt, míg a mezőgazdaság egyre inkább kezd szerephez jutni. A faipar Karcfalva esetében nagyon fontos ipari ágnak számít, hiszen nagy gazdasági súllyal rendelkezik, és sok személynek biztosít munkahelyet. Éppen ezért a fejlesztést akár össze lehetne kötni az iskoláztatással is: szakembereket képezni a feldolgozó- és a faiparba. Mivel a mezőgazdaság gazdasági súlya a vizsgált években fokozatosan növekedett, itt akár célszerű lenne a (főleg a fiatal, de nemcsak) helyi gazdáknak a támogatása, hiszen a mezőgazdasági földterületek kiterjedtsége nem elhanyagolandó és a korcsoport összetétel is arra utal, hogy a 20 és 44 év közötti személyek aránya a legnagyobb, akik a fiatal mezőgazdászok célcsoportját képezhetik. Erre vonatkozóan mindenképp szükséges az információközvetítés a pályázati lehetőségekről, illetve az ehhez szükséges szaktudásra való felkészítés, ami történhet képzések formájában. Munkanélküliség A munkanélküliségi ráta helyi szinten kedvezőbb helyzetről tanúskodik. A megyei, regionális és országos adatokhoz viszonyítva a kezdeti két hónap kivételével, helyi szinten nagyjából végig alacsonyabb rátát regisztráltak. Növekedési tendenciákat mindig év elején és közepén figyelhetünk meg, ami egyfelől arra utalhat, hogy téli időszakra némely munkahely szünetelteti az üzemet, illetve a nyári növekedés pedig arra utalhat, hogy a mezőgazdasági munkákból veszik ki részüket, vagy külföldön tartózkodnak szezonmunka végett. Munkanélküliségi ráta a teljes lakosságra vetítve 6% 5% 4% 3% 2% 1%

2010. január március május július szeptember november 2011. január március május július szeptember november 2012. január március május július szeptember november 2013. január március május július szeptember november 2014. január március május július szeptember

0%

helyi

országos

regionális

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Ugyanakkor a kérdőíves felmérés szerint 8,7% jelölte meg, hogy státusa munkanélküli, azaz a regisztrált munkanélküliek számánál jóval többen vannak munka nélkül – ezek a személyek már nem részesülnek segélyben, nem kapnak segítséget a munkakeresésben.

58


V 3.0_HU

Turizmus Amint láthatni lehetett a gazdasági szerkezetnél, Karcfalva esetében a turizmus elenyésző arányban van jelen. Mivel a település viszonylag jó alapinfrastruktúrával rendelkezik, akár célszerű is lehetne kisebb beruházások révén fejlesztéseket véghez vinni, amivel előrehaladást lehetne kieszközölni a turizmus révén. Főleg a sportra építkezhetne a turizmus, mivel egyfelől rendelkezik egy fedett jégpályával, amit gyakran vesznek használatba. Mindemellett a községben a hagyományos tevékenységek is jelen vannak. Első példaként a manufaktúrát említeném, gyapjú alapanyagból. Második példa az agyagfeldolgozás, aminek úgyszintén nagy hagyománya van a településen, viszont jelenleg nem működik. Ezeknek a fejlesztése is érdeklődőket vonzhat a településre, ami pozitív összhatással lehet. Szálláskapacitás alakulása 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% országos

regionális

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis A fenti ábrán a szálláskapacitás látható, ami nem egyenlő a foglalások számával. Látni lehet, hogy 2010ig egyik szintnek se sikerült túlhaladnia az 1990-ben regisztrált 100%-os kapacitást. Az országos adatok viszonylag stabilan alakultak, a megyeiek csökkentek 2004-ig, majd 2005-ben megnövekedett, a válság egy évre megszakította, majd utána újra növekedni kezdett. A regionális adatok a többihez viszonyítva jobb helyzetben van, főleg 2008-tól (a válság miatt kicsit visszaesik 2009-ben), folyamatosan növekedik. Ezt az arányt valószínűleg annak köszönhető, hogy a Déli-Kárpátokban jól működik a turizmus és gyakrabban történnek fejlesztések, ami azért szükséges, mert népszerű turisztikai célpontok. Mindehhez a 2007-es év is hozzájárulhat, amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez egyfelől a szabadabb mozgást jelenti, másfelől pedig azt, hogy több lehetőség nyílt az Uniós projektek lekérésére. Ami a vendégéjszakák számának alakulását illeti, megyénk gyengébben teljesít regionális és az országos adatokhoz viszonyítva. A regionális adatok itt úgyszintén a rangsor elején vannak.

59


V 3.0_HU

Vendégéjszakák és szálláskapacitás 200% 150% 100%

50% 0% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 országos kapacitás országos

regionális kapacitás regionális

megyei kapacitás megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Hargita megyének a lemaradására több ok is utalhat. Elsősorban ami tényezőként említhető, az a turisztikai menedzsment kiforratlansága vagy akár a hiánya. Mindemellett a speciális erőforrások hiányára is utalhat, az innováció hiányára, a helyi vállalkozások passzivitására, vagy éppen az irreguláris működésére. A szálláskapacitás kihasználtsága 30%

60

25% 20% 15% 10% 5% 0%

országos

regionális

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Ami a szálláskapacitás kihasználtságát illeti, nem tér el az előbbiekben elhangzott helyzetképtől. A régió aránya itt is maga mögött hagyja úgy az országost, mint a helyit. Hargita megye állása arra utal, hogy a régióbeli arányt bizonyára más megyék értékei emelik (lásd példaként Brassó, Szeben). Megyénk 10% körül ingadozik, így a turizmusra nem lehet alapozni, mint jövedelmező szektorra, anélkül, hogy kialakulna a megfelelő turisztikai menedzsment. A humán tőke hiánya komoly akadálynak számíthat a turizmusi fejlesztések terén. A község és a megye már rendelkezik a természeti adottságokkal, amelyek nincsenek megfelelőképpen menedzselve. Éppen ezért elengedhetetlen az, hogy megteremtődjenek a szükséges erőforrások, legyen az humán, vagy éppen tárgyi. A turizmus fejlesztése kedvezően hathat más területekre is. Ez alatt a foglalkoztatási arány növelésére lehet gondolni, mindemellett hozzájárulna az életszínvonal és a község versenyképességének a növeléséhez.


V 3.0_HU

Karcfalva községben volna esély a turizmus fejlesztésére, mivel rendelkezik egy autentikus tájképpel, olyan építmények találhatók meg a településen, melyet a romániai Nemzeti Örökség Intézete is beregisztráltatott (lásd példaként Karcfalva erődtemplom, falusi házak, porták stb.) a 2010-es történelmi műemlékek sorába.6 és mindössze 4,5 kilométerre található a településtől Madicsa, amely borvízforrásáról ismert és már fürdőt is építettek. Ahhoz, hogy egy élhető turizmust lehessen a településen kialakítani, fontos, hogy minőségi szállás és ellátás létesüljön, az árak kiegyensúlyozottak legyenek, hogy ne csak a külföldi lakosok számára legyenek igénybe vehetőek, hanem a környékről odautazók számára is. Mindemellett jó megoldást képezhetne az, ha a turizmust összekapcsolnák a szabadidős programok rendezésével, többek közt kihasználva azt a lehetőséget, hogy egy fedett jégpályával rendelkezik. A község egy turisztikai profilt kellene kialakítson, úgy, hogy figyelembe veszi az adottságait és a potenciális kereslethez igazítja. Turizmusfejlesztésre Karcfalván igenis szükség van, azért, hogy meg lehessen teremteni a kulturális és társadalmi pozitív hatást. Ilyen jellegű fejlesztések nem csak a helybéli értékeket növelik, hanem magasabb szinten is. A munkahelyek és a jövedelemteremtés elengedhetetlen a gazdasági életszínvonal növelésénél, és ez akár az optimális turizmus révén is megteremthető. Mindez maga után vonja a tőkebeáramlást is egyaránt. Ahhoz, hogy ez mind lehetővé váljon, elengedhetetlen az olyan markent stratégia, ami tudatosan és hatékonyan van kidolgozva. Elvégre a turizmuspolitikában éppen ez lenne a lényege. A turizmus összetett jelenség, amelynek fejlesztése több területre is pozitívan hathat, éppen ezért anynyira szükséges a településfejlesztés szempontjából. A község turisztikai vonzereje a helyiek szerint: templom, jégpálya, Madicsa. Azaz elmondhatjuk, hogy új beruházások is büszkeségre adhatnak okot, ugyanakkor fontos, hogy a kulturális, sport és egészség-természet vonatkozásban egyaránt van helyi érték: diverizifikált turisztikai kínálat állítható össze. Az események terén még van tennivaló: mindössze a búcsút és a falunapot említették meg a válaszadó mint olyan eseményeket, amelyekre egy idegent is meghívnának. Gasztronómiai szempontból fontos, hogy helyi speciális ételként nem neveztek meg helyi specialitást, hanem túlnyomó részt regionális vagy országos (töltött káposzta, húsleves, stb.), általános ételek szerepelnek. A köztudatban egyértelműen fontos a gyógynövények szerepe, ez azonban nem jelenik meg a válaszok között.

6

Vö.: MINISTERUL CLULTURII SI PATRIMONIULUI NATIONAL: Lista Monumentelor Istorice, 2010 – Harghita [http://patrimoniu.gov.ro/images/LMI/LMI-2010_HR.pdf]. Letöltve: 2015. május 7.

61


V.

V 3.0_HU

SWOT

62


ERŐSSÉGEK Hagyományok Gyógynövények Jéghoki Áfonya Kultúra Emlékművek Madicsa Örökség Kistérség Kihézió LEHETŐSÉGEK Új értékek a turizmusban támogatás megújúló energiaforrások Energia források Kistérségi együttműködés EU-s alapok

V 3.0_HU

GYENGESÉGEK Vállalkozói tevékenységek Helyi tudás információk migráció szállítás Inováció Utak Technológia Idősekkel kapcsolatos kezdeményezések Hozáadott értékek VESZÉLYEK klímaváltozás etnikai feszültség közfinanszírozás gazdasági válság költségvetés hozzáférhetőség adók

63


V 3.0_HU

Csíkkarcfalva meghatározó községe Felcsíknak. Mindkét falujában működik a közbirtokosság, az ellátórendszer az általános elvárásoknak megfelelő, kiemelkedő értéket képviselő műemlékkel rendelkezik, itt van a kistérség székhelye, és az utóbbi időszak jelentős fejlesztése a fedett műjégpálya. Felcsík térsége két részre osztható: a Csicsó-Madaras közti része közelebb található a megyeszékhelyhez, míg Dánfalva-Domokos, adott esetben beleértve Balánbányát és Vasláb községet is legalább részben, egy különálló térség képét mutatja – ennek a térségnek központi elhelyezkedésű községe Csíkkarcfalva, lakossága pedig 21.718 fő a 2011 népszámlálás adatai szerint. A Felcsík felső részét érintő agglomerációnak a létjogosultságát hangsúlyozza az is, hogy Gyergyószentmiklós ellátási körzetén kívül esnek ezek a települések, s a municípium ellátási képessége eleve alacsony; ugyanakkor a térségben található város, Balánbánya semmilyen városi szolgáltatást sem tud nyújtani a térségnek. Azaz az agglomerációnak meg kell szerveződnie, amihez feltétlen szükséges a belső mobilitás feltételeinek megteremtése, azaz egy, a térségen belüli tömegközlekedési megoldás kialakítása. Jelenleg nem, vagy nem teljesen kiaknázott fejlesztési potenciált azonosítottunk be az alábbiakban: -

Madicsa fürdőhely revitalizációja, kistérségi ellátórendszeri feladatok felvállalása, mezőgazdasági és erdei nem fa termékek feldolgozása, közbirtokossági tulajdonban levő erdőkből kitermelt fa feldolgozása. Ugyanakkor jelentős problémát képvisel az Olt és azok a patakok, amelyek nyugatról érik el az Oltot: a falvak szinte teljes belterülete árvízi veszélynek kitett terület. Ezeken a területeken nem javasolt beruházások:

-

temető, ravatalozó, egészségügyi létesítmény, katasztrófa-elhárítási egység, oktatási intézmény, vállalkozások, gyártó egységek. Ugyanakkor az Olt lehetőségeket is jelent, amennyiben a falukép fontos eleme, a környezettel való közvetlen kapcsolatot is megjeleníti, s gyakorlatilag legalább a központi részen faluképi jelentőségű attrakcióvá fejleszthető. Természetesen az ilyen jellegű beruházások csak azután vállalhatók, amikor a községben található utcák megújítása megtörténik – ez utóbbi elsődleges fontosságú. A külső, a községtől nem függő hatások jelentősen befolyásolhatják a folyamatok alakulását. A fejlettebb EU tagállamokban érzékelhető növekvő idegenellenesség jellemzően olyan szabályokhoz vezethet, amelyek a migrációt csökkenteni hivatottak. Az országon belüli etnikai feszültségek jellemzően nem csökkennek, bár jóval alacsonyabb szinten vannak, mint a kilencvenes években voltak – ugyanakkor erősödésük esetén sajnos a gazdasági fejlődés lehetősége a térségben csökkenni fog. A turizmus a nemzetközi trendek szerint a nyugalmasabb, értékekkel telített formák felé fordul, ami jó lehetőséget jelent, ugyanakkor a régió elérhetőségének továbbra is előre jelezhető stagnálása gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak nagyon markáns turisztikai vonzerőt képviselő beruházásoknak van értelmük.

64


V 3.0_HU

A beruházások finanszírozása hagyományos eszközökkel nem minden esetben oldható meg, így különösen a turizmusban felvethető annak a lehetősége, hogy alacsony (de a banki kamatokat mindenképp meghaladó) megtérülésű kvázi-közösségi beruházásokra van szükség, amit közbirtokossági alapokból vagy a lakosság hosszú távú megtakarításaiból lehet megvalósítani. A klímaváltozás a szántóföldi művelés lehetőségét erősíteni fogja, amennyiben 2050-ig az éves csapadékmennyiség növekedni fog: azaz a termelési adottságok relatíve javulni fognak, mivel magasabb hőmérséklet és több csapadék várható, míg máshol túl meleg lesz és egyre kevesebb csapadék. Az energia-árak vonatkozásában további folyamatos növekedésre lehet számítani 2020-ig, azaz a helyi költségvetés fűtési és elektromos áram költségei növekedni fognak – a növekvő energia árak ugyanakkor javítják a megújuló energiákra alapozó beruházások megtérülését. 1 kW névleges teljesítményű hagyományos fotovoltaikus rendszer éves szinten 1,06 MWh elektromos áramot termel helyi viszonyok közt. Mikro vízerőművek telepítése környezeti és társadalmi károk miatt nem javasolt. Szélenergia hasznosítása hegyvidéki környezetben a magas turbulencia miatt nem versenyképes. A térségben keletkező nagy mennyiségű fa hulladék, illetve az erdőgazdálkodásból és a legelők, kaszálók tisztításából származó nem kereskedelmi jellegű famennyiség alkalmas lehet kapcsolt energiatermelésre, amennyiben legalább évi 5.000 órán keresztül legalább 1 MW teljesítményű hőigény beazonosítható a községben – ebben az esetben a fa hasznosítható hő- és villamos-energia termelésére egy erőművön belül, míg a többlet igények magas hatékonyságú fás rendszerekkel megoldhatók. Ezzel nyilvánvalóan javulhatna a helyi költségvetés helyzete is, mivel jóval olcsóbban juthatna energiához. 65

Hőigény 15,5 oC-nál

HDD/hó 2012.V-2015.IV. Csík = Bukarest + 60,6% 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 Csík

Bukarest


V 3.0_HU

További szakterületi megfontolások: Népesség, egészségügy -

-

-

-

Tekintettel arra, hogy a község népessége a térséghez képest is hangsúlyosabb, a természetes szaporodás negatív az elkövetkező 5-6 évben, 2020-ra a népesség elöregedése hangsúlyosabb lesz. Fel kell készülni arra, hogy a kiskorú népesség 11 százalékkal csökkenni fog, és az 5-14 éves népesség pedig 16 százalékkal csökken, ezért oda kell figyelni az iskolás korú népesség utánpótlására. A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előrejelzett mértékét némileg csökkenteni tudják. csecsemőhalandóság arányszáma átlag feletti a községben 2009-2013 között, ennek megelőzése szükséges, az alacsony születésszám mellett különösen indokolt, ezt a helyi egészségügyi szolgáltatások bővítésével lehet megoldani. Egészségügyi központ létesítése: laborvizsgálatok, szakorvosi rendelők (igényelt területek a felmérés alapján: szemészet, fogászat, nőgyógyászat). Oktatás

Figyelni kell arra, hogy egy 15-16 százalékos csökkenés milyen veszélyt jelenthet az iskola fennmaradására: tanulók odavonzása más településekről fontos célkitűzés. Ennek érdekében, foglalkozni kell a következőkkel: -

-

sportosztály fejlesztése 5-8 osztályos szinten, elismertetni a profilt a Tanfelügyelőségen kollégiumi rendszer kiépítése, szállás, étkezés, after school, az 5-8 osztályos sportosztályban tanulók részére iskolai inklúzió fejlesztésére after school programot kell kialakítani, figyelembe véve a sporttevékenységek gyakorlását, jégkorong, korcsolya területén. az iskolai infrastruktúrát, felszerelést fejleszteni kell, átlag alatti tanfolyam, rövid idős átképzésre nagy az igény, 68% részt venne Perspektivikusan a sportoktatás területén kialakítható együttműködés a BBTE egyetem Sport karával, szakmai gyakorlati program működtetésére a jégpálya igénybevételével gyógyszerészeti, élelmiszeripari szakmai gyakorlati együttműködés (erdélyi, külföldi i) egyetemi képzési programokkal a gyógynövény és erdei gyümölcs feldolgozás és értékesítés területén hogy milyen területen, szakmában szervezett átképzésen való részvételre 30 százalékos érdeklődés van. A felnőttképzési át- és továbbképzési programokat kistérségi szinten ajánljuk megoldani, mert helyi szinten diverzifikált az érdeklődés, több településről kell toborozni a résztvevőket. Az igényelt szakmák nagyon szóródnak, amit legalább 5% személy említett a következők: turizmus, szakács, cukrász, idegen nyelvek, informatika, mezőgazdaság.

66


V 3.0_HU

Szabadidő, kultúra sport -

Rendezvényház létrehozása: lakodalmak, nagy eseményekre alkalmas hely Jégkorong pálya bővítése rehabilitációs központ uszodával, masszázzsal (centru de recuperare) Bővíteni kell a jégkoronghoz kapcsolódó tevékenységeket, vállalkozásokat. turisztikai szempontból is ki kell aknázni, az oda vonzott hokimeccs nézőknek más rekreációs lehetőségeket is kell nyújtani: uszoda, fürdőtelep fiatalok helyben tartásához növelni kell a szabadidőtöltési, szórakozási lehetőségek bővítését, ki kell alakítani szórakozóhelyet, diszkó és más ifjúsági programok szervezésére, ösztönözni kell olyan kezdeményezéseket, amelyek a népesség a szociológiai felmérés során nagy igényt fejezett ki: teázó kávézó, étterem, pizzázó helyek megnyitása.

Szociális szolgáltatások -

-

-

A népesség elöregedésével párhuzamosan az otthoni beteggondozás szolgáltatásait kell megerősíteni, mert a jövőben az igénybevevők köre növekedni fog, a Gyulafehérvári Caritas beteggondozó szolgáltatása mellett körülbelül a lakosság 15 százaléka gondoz családtagot vagy ismerőst, 6,2 százalék részesül gondozásban és továbbra is vannak még olyan személyek (kb. a válaszadók 1 százaléka), akik nem részesülnek gondozásban, pedig szükségük lenne rá. A szociális problémák kezelésekor nagyon fontos támogató erő a családi és rokoni szolidaritás. Olyan közösségi programokat érdemes megvalósítani, amelyek ezt a szolidaritást tovább erősítik. Ugyancsak fontos erőforrás a lakosságra jellemző magas adakozási arány.

67


V 3.0_HU

VI. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK

A) MAGASABB JÖVEDELMEK, KISZÁMÍTHATÓ ÉS VONZÓ ÉLETSZÍNVONAL B) MAGAS SZÍNVONALÚ, MODERN ALAPFOKÚ OKTATÁS C) ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA D) MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEK E) SPORT ÉS EGÉSZSÉG: JÉGKORONG, GYÓGYNÖVÉNYEK, GYÓGYFÜRDŐ F) TÉRSÉGI SZEREP, HATÉKONY AGGLOMERÁCIÓS MUNKAMEGOSZTÁS A PERIFÉRIKUS HATÁSOK LEKÜZDÉSE ÉRDEKÉBEN (EGÉSZSÉGÜGY, KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS, OTTHONI BETEG-GONDOZÁS)

68 A stratégia általános célja, hogy a jelenleg meglevő előnyökre és hagyományokra építve 2020-ra megteremtsük a diverzifikált gazdasággal rendelkező, központi szerepet játszó község feltételrendszerét. Ezen az időhorizonton belül a demográfiai trendek nem befolyásolhatóak, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy új pályára álljon a község, új lendületet kapjon a mezőgazdaság, a vállalkozások és a közösség egyaránt. Számos kérdés helyi szinten nem oldható meg, ezekben az esetekben a huszonegyezres agglomeráción belüli munkamegosztásra kell törekedni, amelyben Karcfalva egészségügyi, sport, egészségturisztikai és katasztrófa-elhárítási kiemelt szerepeket láthat el.


V 3.0_HU

VII. PROGRAMOK -

JÉG PROGRAM A program az alábbi beavatkozásokat tartalmazza: i. további sport fejlesztések, uszoda és wellness Szükségesek olyan kiegészítő sportolási lehetőségek, amelyek szezonon kívül a sportolók erőnléti felkészítését segítik, illetve alkalmasak más sportágak számára is, beleértve a nem versenyszerű sportolási lehetőségeket is. A beruházást a jégpálya környezetében kell megvalósítani, ott egy sport negyed körvonalazódik. ii. sportorvosi rendelő és rehabilitációs központ Sportorvosi rendelő legközelebb Csíkszeredában érhető el, ott sem megfelelő felszereltséggel és tevékenységgel. A hatékony utánpótlás nevelés, illetve távlatilag a versenysport fejlesztése több mint száz jégkorongozót feltételez, akik több-kevesebb időt a községben töltenek – ez egyértelműen indokolttá teszi a jól felszerelt sportorvosi rendelőt, beleértve a szükséges diagnosztikával és terápiás részleggel. A sportorvosi rendelővel kapcsolatos beruházást kiegészíti az egészségügyi fejlesztéseknél szereplő laboratórium is. iii. rendezvény terem, vendéglátás A bővülő sport és az ehhez kapcsolódó turizmus ráerősít arra az igényre, hogy Karcfalva községben rendezvényházra van szükség. A rendezvényház egyúttal kiszolgálhatja az egyéb közétkeztetési szükségleteket is (iskolások, idősek, szegények), illetve catering tevékenységre is alkalmas lehet. iv. térségi sport osztály és kollégium a karcfalvi iskolában A karcfalvi általános iskola profilja egyértelműen bővítendő: hivatalosan is sport osztályként kell elismerni azt az osztályt, amelybe az 5-8. évfolyamokon járnak a jégkorongozó gyerekek – megtéve ehhez a szükséges intézkedéseket. A község itt térségi feladatokat lát el, a romániai jégkorongsportban kiemelkedő utánpótlás-nevelési szerepet játszik. v. jégpálya körüli közterületek rendezése A jégpálya-sportcsarnok-rendezványház-kollégium-uszoda és egyéb sporthoz kapcsolódó beruházások külön negyedet alkotnak, ezért kiemelten fontos, hogy ne parcellánként, telkenként kerüljön rendezésre, hanem egységes módon, am központhoz hasonlóan igényes módon.

69


-

V 3.0_HU

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM i. Farm-fejlesztési program Támogatni kell az 5 ha fölötti területtel rendelkező, állattartással is foglalkozó gazdaságok fejlesztését, akár új gazdaságok létrehozásával (fiatal gazda támogatás elősegítése), valamint a meglevők technológiai felszereltségének javításával, az állomány növelését is beleértve. Ki kell jelölni a lakott terület határától (általános rendezési terv szerint, lakás célú beépítésre javasolt területre értve, nemcsak a jelenlegi épületekre) legalább 1.500 m távolságban egy olyan övezetet, ahova feltáróút vezet, és a nagyobb állattartók ki tudnak települni, illetve a takarmány előkészítés, tárolás is megoldható. Ellenkező esetben a környezetvédelmi szabályok szigorítása miatt az állattartás feltételei megszűnhetnek 2020-ig a községben. Jók a lehetőségek az ökológiai gazdálkodási rendszer bevezetésére az állattartásban, amennyiben a takarmányozás is helyben megtermelt ökológiai gazdálkodásból származó terményekkel megoldható. Támogatni kell az agroturisztikai kiegészítő tevékenységek indítását is, valamint a gazdaságban részt vevő családtagok egyéb vállalkozásindítási kezdeményezéseit. ii. Legkisebb gazdaságok integrációs segítése Az olyan gazdaságok számára, amelyek nem rendelkeznek önállóan olyan mérettel, ami terület alapú támogatásra jogosítaná az adott gazdaságot, ki kell alakítani a technológiai és tudás támogatási rendszert (helyi agronómiai tanácsadás), valamint meg kell szervezni a felvásárlási rendszert (tej, hús, egyéb termények), ellenkező esetben ennek a rétegnek súlyos szociális problémákkal kell szembesülnie a közeljövőben. A 2.000 SO alatti gazdaságoknál monitorizálni kell az egyéb megélhetési lehetőségeket, mivel sok esetben ezek a gazdaságok önmagukban nem tudják biztosítani a megélhetést, azaz egyéb megfelelő bevételi forrás hiányában szegénységi kockázattal szembesülnek. iii. Vállalkozói alprogram A vállalkozói program három célcsoportja:  vállalkozó nők,  meglevő, nem megfelelő formában működő vállalkozások,  új vállalkozások. Mindhárom célcsoport számára fontos, hogy a községben az adott ellenőrző hatóságokkal partnerségben tájékoztató programokra kerüljön sor, mert a vállalkozók és a hatóságok között jelentős a bizalomhiány. Segíteni kell a vállalkozók könyvelési, jogi, környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységét, mivel ezek jellemzően hiányosan valósulnak meg jelenleg. A vállalkozói programhoz térségi pályázat készítendő, adott esetben szakcégekkel kell felvenni a kapcsolatot.

70


V 3.0_HU

A polgármesteri hivatalon belül ki kell alakítani azt az egyszerűsített vállalkozásindítási segítséget, ami megkönnyíti a vállalkozások bejegyzését, építési engedély kiadását, stb. A vállalkozások esetében is fontos, hogy az adott esetben meglevő mezőgazdasági gazdálkodói tevékenység ne épüljön le, mert a háztartások több lábon állása óriási biztonsági tartalék a községben.

71


-

V 3.0_HU

ALAPSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM i. oktatási rendszer  épületek felújítása, beleértve az épületek környezetét, udvarát is  didaktikai eszközök modernizálása: e-oktatás  energia hatékony szellőzési rendszer beépítése Digitális táblák és tananyagok beszerzése, szélessávú internet biztosítása,  helyi tananyag-fejlesztési kezdeményezés Iskola utáni iskola program beindítása – térségi integrált kezdeményezésként, lehetőleg pályázati forrás bevonásával. Román nyelvi felzárkóztató speciális kiegészítő program bevezetése egyetemi partnerségben. Helyi tudás átadására vonatkozó speciális tantervi elemek megjelenítése. Község szinten legalább 60 nagy teljesítményű számítógép biztosítása a diákok informatikai oktatása számára, valamint további 30 gép egyéni felkészülés, kutatómunka számára elkülönítve.  egy csoport napköziotthonos óvodában A megváltozott életmód és a szülői igények szükségessé teszik egy, hivatalos formában működő napköziotthonos óvodai csoport beindítását, ahol a gyerekek ebédet is kapnak, valamint délután ötig megfelelő pedagógia program szerint foglalkoznak velük. ii. egészségügy Az egészségügyi ellátás tervezésekor nem a helyi, hanem a térségi feladatokra is koncentrálni kell, mert külön-külön egyik község sem lehet alkalmas a szükségletek kielégítésére. A komplex beruházási igényt egyértelműen indokolja, hogy az agglomerációban több, mint 20 ezer ember él, elszigetelve minden, az alapfokútól különböző orvosi ellátástól. Ebben az összefüggésben az alábbi fejlesztések indokoltak Karcfalván, amely a sport-komplexum és központi elhelyezkedése miatt kiemelten fontos szereplő a térségben:  egészségügyi és szociális egység létrehozása  orvosi laboratórium létesítése  családorvosi ügyelet létrehozása (Dánfavával és Szenttamással közösen, adott esetben Balán, Domokos és Vasláb bevonásával)  otthoni beteggondozási térségi központ fejlesztése (Caritas tevékenységének elismerése és támogatása)  ügyeleti gyógyszertár: a családorvosi ügyelet működése nem megfelelő ügyeleti gyógyszertár nélkül  diagnosztikai központ és szakorvosi rendelők: ultrahang, nőgyógyászat, kardiológia, fogászati röntgen, reumatológia, fogászat, szájsebészet, gyermekgyógyászat specializációkkal (a belgyógyászati tevékenységet a szocio-medikális részleg végzi el, a sportorvosi tevékenység a Jég Program része)

72


V 3.0_HU

iii. úthálózat-fejlesztés  járda, kerékpárút: a megyei út melletti nagy forgalom és a falukép egyaránt indokolttá teszi a járda és a kerékpárút kiépítését, egyúttal a légvezetékek (áram, egyéb szolgáltatók) földbe helyezését  utcák: az utcahálózat jelölt szakaszain aszfaltozás indokolt, úgy, hogy az utcák szintje ne emelkedjen a jelenlegi fölé; Dánfalva felé indokolt a vasutat kikerülő összeköttetés közös megépítése  külterületi utak: az erdészeti és a mezőgazdasági tevékenység javítása érdekében indokolt utakat az alábbi térképen jelöltük Úthálózat-fejlesztési perspektíva

73

iv. tömegközlekedés: menetrend szerinti, helyi buszjárat indítása Vasláb-Dánfalva és Balán-Dánfalva útvonalon, Szenttamás és Jenőfalva-Karcfalva érintésével (térségi összefogást igényel) v. katasztrófa-elhárítás: térségi katasztrófavédelmi egység felszerelése, lehetőleg Jenőfalva területén, kibővítve az önkéntes tűzoltó alakulat létszámát és felszereltségét (nehéz terepre is alkalmas jármű, szabványos tűzoltósági épület, árvízi védekezéshez és mentéshez szükséges felszerelések, kommunikációs eszközök) vi. közvilágítás: a község területén 450 intelligens, alacsony fogyasztású lámpa szerelése, helyettesítve és kiegészítve a meglevő hálózatot


-

V 3.0_HU

ENERGETIKAI PROGRAM i. térségi energetikai integráció kialakítása A község az egyetlen olyan a térségben, ahol koncentráltan több köz- és egyéb épület található, nagy energiaigénnyel, ezért javasolt a Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozás – vagy önállóan, vagy a Felcsík kistérséggel. A elkészítendő Fenntartható energia akcióterv beazonosítja az energiahatékonysági közés magánberuházásokat, amelyek túlmutathatnak egy általános stratégia javaslatain. A megvizsgálandó területek közé tartozik az energiahatékonyság kérdés, valamint a napenergia, a biomassza hasznosítása, beleértve a biogáz rendszereket is. A tervet úgy kell elkészíteni, hogy az lehetőleg hozzájáruljon a helyi/térségi munkahelyteremtéshez és gazdaságfejlesztéshez – amellett, hogy legalább 20, de adott esetben 30%-os csökkenést érne el a 2013-as értékekhez képest a CO2-kibocsájtás terén. ii. helyi energetikai beruházások  fotovoltaikus rendszerek A község fotovoltaikus potenciálja igen jó, ezért javasolt a középületeke déli tájolású tetőit fotovoltaikus rendszerekkel ellátni. Ugyanígy ez a megoldás jelentős megtakarítást eredményezhet családi házak építésénél is, ezért az új építéseknél, de a felújításoknál is javasolni kell ezt a lehetőséget. A községben található egyes, kevésbé jó adottságú, déli lejtésű, nem árnyékolt mezőgazdasági területek is alkalmasak ilyen hasznosításra, ezért keresni kell 110 ha napelem-park kapacitás kialakításának a lehetőségét.  kapcsolt energiatermelési integráció A község központjában a jégpálya, az iskola, a sportcsarnok és egyéb épületek jelentős hőigényt képviselnek, ugyanakkor jelentős az elektromos áram fogyasztás is. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy itt egy kapcsolt energiatermelési modult hozzanak létre az alap-hőigény biztosítására, valamint helyi távhő-hálózatot is ki kell építeni. Ebben az esetben a csúcs-igények is nagy hatásfokú kazánokkal szolgálhatók ki. A program jelentős térségi munkahelyteremtési hatással bír (mérnökök, karbantartók, faapríték előállításában dolgozók). A program hozzájárulhat az energiaszegénység megoldásához, amennyiben a nagy mennyiségben és jó minőségben rendelkezésre álló faapríték a rászorulóknak kedvezményesen is értékesíthető. A faaprítékos energiaforrás alkalmas további közintézmények fűtés- és melegvíz igényének kielégítésére is.

74


-

V 3.0_HU

MADICSA PROGRAM i. fürdő-fejlesztés: minden olyan beruházás megvalósítása, amely a 2008 évi 852. sz. kormányhatározat szerint szükséges 2020-ra, adott esetben néhány elem Karcfalván is megoldható (pl. gyógyszertár), de elsősegély hely és hegyi mentő állomás, közvilágítás, sétányok mindenképp szükségesek – egységes arculati terv szerint, amely igazodik a nyugati fürdőhelyi szokásokhoz és vizuális világhoz ii. közúti feltárás: lásd a közútfejlesztési fejezetben iii. urbanisztikai rendezés: szennyező egységekre vonatkozó teljes tilalom, hétvégiházas övezet megfelelő szabályozása (legaláb 0,1 ha telek, legfeljebb 20% beépítés, sétányok, közparkok, közfeladatokhoz szükséges részek elkülönítése a területek 15%-os arányában, minimális zonális rendezési terv méret 2 ha, legmagasabb épület: földszint + 2 szint, mediterrán és lapos tető tilalma, fém és műanyag tetőfedés tilalma, járdák minimális keresztmetszete: 3 m) iv. gyógynövény tudásközpont építése, hozzá csatlakozó raktárral, megújuló energiás szárítóval és értékesítési ponttal, valamint kis kutatói központtal, amely egyetemi gyakorlat és terepmunka végzésére alkalmas (nem beleértve a szállást) – gyógyszerészet, biológia, ökológia, testnevelés és sport v. szálláshelyek  táborhely, egyetemi gyakorlati bázis szálláshelyeként is  kemping és rendezvény tér  legfeljebb 40 férőhelyes panziók (összesen 100 férőhellyel) vi. víz és szennyvíz közmű kialakítása vii. programok, események szervezése: gyógynövény, hagyomány, egészség, táj, biodiverzitás, ökológikus élelmiszerek, népzene, népi mesterségek témakörökben viii. kápolna kialakítása, búcsú bevezetése

75


V 3.0_HU

VIII. FINANSZÍROZÁS, INDIKÁTOROK A felsorolt programok finanszírozási rendszere az alábbi elemekből áll: -

-

-

-

helyi költségvetés állami költségvetés EMVA  vidékfejlesztési program (országos pályázati rendszer): utak, óvoda  LEADER források  vállalkozásfejlesztés  gazda-támogatás ESZA  LEADER források  térségi ESZA pályázat (pl. iskola utáni iskola bevezetése) ERFA  energiahatékonyság a középületekben  oktatási infrastruktúra fejlesztése partnerek: adott esetben egyetemek, állami vagy megyei intézmények költségvetései magán tőke: vállalkozások, gazdaságok fejlesztése speciális helyi tőke, amennyiben a közbirtokosságok, valamint a helyi közösség megtakarításai alacsony megtérülésű helyi projektekbe kerülnek befektetésre (helyi fejlesztési alap)

A stratégiában foglalt programok megvalósítása esetén az alábbi eredmények érhetők el 2020-ra: -

CO2 kibocsátás csökkentése (Fenntartható energia akciótervben meghatározott értékkel): min. 20% csökkentés a referencia évhez képest beépített megújuló energia kapacitás: min. 1 MW új munkahelyek: min. 20 új munkahely (a jelenlegi szinthez képest értett növekedés) új vállalkozások: min. 5 új helyi székhelyű cég (a jelenlegi szinthez képest) aszfaltozott belterületi utak: 8 km (új aszfaltozásra vonatkozó érték) modernizált külterületi utak: 15 km járdák és kerékpárút: 2,76 km Madicsa helyi érdekeltségű üdülőhelyi státusának elérése

A szakpolitikai és költségvetési környezet folyamatos változása miatt fontos, hogy 2017-ben elkészüljön a stratégia felülvizsgálata. A stratégia nem foglalkozik olyan témakörökkel, amelyek nem, vagy csak formálisan tartoznak a helyi autonómia döntési körébe, így a hulladékkezeléssel, vagy a közrendvédelmi kérdésekkel.

76

1

Recommend Documents