!HU000003886T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 003 886
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B65B 1/36
(21) Magyar ügyszám: E 03 712446 (22) A bejelentés napja: 2003. 04. 03. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20030712446 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1490263 A1 2003. 10. 23. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1490263 B1 2008. 05. 28.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 20020007769 2002. 04. 04.
(73) Jogosult: GLAXO GROUP LIMITED, Greenford, Middlesex UB6 0NN (GB)
GB
(72) Feltalálók: Bailey, Thomas W., Coventry, West Midlands (GB); Baker, Jeremy K., Coventry, West Midlands (GB); Scherzer, Raymond H., Durham (US); Self, Roger Don G., Hertfordshire (GB) (54)
(2006.01) B65B 1/38 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 03086863 PCT/GB 03/001447
(74) Képviselõ: Erdély Péter, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Eljárás tartályok meghatározott pormennyiséggel történõ feltöltésére
HU 003 886 T2
(57) Kivonat A találmány szerinti eljárás során egy perforált lapot alkalmaznak perforációkkal és a lap elsõ oldalától távközzel elhelyezett elsõ terelõlemezzel, zárótüskét illesztenek a perforált lap egyik perforációjába a perforáció lezárására, és egy tömörítõtüskét illesztenek a perforált lap lezárt perforációjába a por tömörítésére és a második nyíláshoz illesztett tartályba töltésére. Perforált lapként síktárcsát alkalmaznak, amelyen a perforációk körpálya mentén vannak elrendezve, és ahol a forgó síktárcsa és az elsõ terelõlemez, valamint egy, a körpályától eltérõ pályán, a síktárcsa egyik oldalán lévõ por között relatív elfordulást hoznak létre. A port az elsõ pályáról kör alakú pályára irányítják, és a zárt perforációba vezetik. A lezárt perforációban lévõ port tömörítik, és a tömörített poradagot a perforációból a tartályba töltik a második nyíláson át, miután a perforációt és a tartályt fedésbe hozták a második nyílással.
5a. ábra
A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 6 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 003 886 T2
A találmány tárgya A jelen találmány olyan eljárásra vonatkozik, amely alkalmas tartályok meghatározott pormennyiséggel történõ feltöltésére. A találmány elsõsorban meghatározott mennyiségû, por alakú gyógyszerrel töltött blisztercsomagolás elõállítására alkalmazható. A technika állása A blisztercsomagolások alkalmazása inhalálókészülékekben használt gyógyszerek tárolására, például a bronchodilációs terápiáknál jól ismert. A blisztercsomagolás általában egy olyan alaplapból áll, amelyben fészkek vannak kialakítva. Az alaplapon kialakított fészkek úgy vannak gyógyszerrel megtöltve, hogy az inhalálókészülékekben használhatók legyenek. A megtöltött fészkeket egy záróréteggel fedik le, és a két réteget egymáshoz kötve alakul ki a blisztercsomagolás. A mélyedéseknek gyógyszerrel történõ feltöltése azonban problémákat okoz. Porok, és különösen a porok gyógyszerösszetevõje hajlamos inkább az alaplap felületére tapadni, mintsem a mélyedésekbe. A gyógyszernek ez a tulajdonsága, hogy az alaplapra tapad, a mélyedések pontatlan töltéséhez vezethet, zavarokat okoz, és adott esetben megakadályozhatja a zárórétegnek az alaplaphoz történõ tapadását. Az ilyen töltési eljárások általában nagy portartályt, illetve készletet igényelnek, és eléggé nagy gyógyszerveszteséggel járnak. A jelen bejelentés fõigénypontjának tárgyi körét megalapozó WO 00/71419 számú PCT-bejelentés szerint a porok tapadásával kapcsolatos probléma úgy oldható meg, hogy olyan töltési eljárást alkalmaznak, ahol perforált lemezzel maszkolják az alaplap felületét a töltés során, hogy elkerülhetõ legyen ennek a felületnek porral történõ beborítása. Az eljárás során egy terelõ (illetve terelõlemez) irányítja a port a lemez perforációiba. A perforált lemezt úgy mozgatják, hogy a töltés során a bliszterszalag megfelelõ részeivel illeszkedjék, és azután eltávolítják, hogy az eljárás után egy másik ciklusban fel lehessen használni. Ez a töltési eljárás alkalmas egyéb üregek, illetve tartályok feltöltésére is, például így lehet fóliacsomagolást, kapszulákat vagy ömlesztettanyag-tartályokat is megtölteni. Bejelentõ azt találta, hogy a fenti töltési eljárás továbbfejleszthetõ, ha a perforált lemezt és a terelõlemezt egymáshoz képest forgó mozgásban tartjuk. Ha ezen két elem között a viszonylagos elfordulás biztosított, a töltés gyorsabb, és lehetõvé válik az eljárás folyamatos végzése. A technika állásához tartozik még a WO–A–00/71424, valamint az USD–A–5549144 számú dokumentum. A találmány rövid ismertetése A találmány szerinti eljárás lényegét az 1. igénypont írja le. A találmány szerinti eljárás megvalósításához a perforált lap síktárcsaként történõ kialakítása és egy elsõ terelõlemezhez képest történõ elfordulása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a perforált lemez és az elsõ terelõlemez egymáshoz képest elmozdulnak, és ez az elmozdulás forgó értelmû.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 2
2
Az eljáráshoz nem szükséges sem az, hogy a lap vagy a terelõlemez egyike a másik fölött forogjon. Jellemzõen inkább úgy valósul meg az eljárás, hogy az egyik elem egy tengely körül forog, és a másik elem vagy (a) álló helyzetben van egy, a tálca forgástengelyétõl eltérõ pontban, vagy (b) egy másik tengely körül forog. Nyilvánvaló, hogy az így eredményezett relatív forgó mozgás egy viszonylagos pályát (illetve irányt) fog meghatározni. Általában az elsõ terelõlemezt álló helyzetben tartjuk, és a perforált lapot forgatjuk ehhez képest. A perforált lap lehet azonban álló helyzetû is, és az elsõ terelõlemez foroghat ehhez képest. Mind az elsõ terelõlemez, mind a perforált lap mozgása lehet forgó mozgás, más szóval mindkettõ foroghat oly módon, hogy az így eredményezett relatív elmozdulás létrejöjjön. Olyan kiviteli alak is lehetséges, ahol az elsõ (vagy bármelyik másik) terelõlemez olyan sebességgel forog, amely eltérõ a forgó perforált laptól, de forgástengelyük közös. Olyan kiviteli alak is lehetséges, ahol a forgástengelyek különbözõek (például merõlegesek). A találmány szerinti eljárás egy foganatosítás módjánál a síktárcsa tengelyre szerelve forgatható. A perforációk célszerûen a forgástengely köré írt ív mentén, egymástól meghatározott távolságra helyezkednek el. A tárcsán kialakítható több perforáció-rendszer körívek mentén, amely körívek egymáshoz képest koncentrikus elrendezésûek a forgástengelytõl különbözõ távolságban. A találmány szerinti eljárás során szükséges a perforált lap perforációinak lezárása. Ez azért szükséges, hogy a perforáció valamelyik végét lezárva egy üreget képezzünk, ahová a por bevezethetõ. Célszerûen tömörítõtüskét alkalmazunk, amely a perforációban szabályozza az üreg térfogatát. A lezárt perforáció átmérõje általában 1,5–15 mm. A perforáció alakja a legkülönbözõbb lehet, lehet négyszögletes, kör alakú, ovális vagy négyzet alakú. A port az elsõ terelõlemez mozgatja a perforált laphoz képest. Ez a relatív elmozdulás egy söprõmûveletet eredményez, amelynek során a port az alulról lezárt perforációba vezetjük. Célszerûen az elsõ terelõlemez (vagy bármelyik másik terelõlemez) elõrenézõ hegyesszöget alkot a relatív mozgás pályájával. A mozgás pályája a perforált lap forgó mozgásából és az elsõ terelõlemez elmozdulásából adódik. Ebben az esetben a szög a por pályája és a terelõlemez között kisebb mint 90°, azaz hegyesszög. Célszerûen az elõrenézõ hegyesszög 1° és 60° között van, még elõnyösebb, ha a szög 5° és 25° között van. A találmány egy további foganatosítási módjánál az elsõ (és bármelyik további) terelõlemez többszörös elõrenézõ hegyesszöget zár be a viszonylagos mozgás pályájával. Az ilyen elsõ (vagy bármely másik) terelõlemez jellemzõen alakos, illetve íves. Az is lehetséges, bár kevésbé ajánlott megoldás, hogy az elsõ (és bármelyik másik) terelõlemez a relatív elmozdulás pályájára merõleges vagy azzal tompaszöget zár be.
1
HU 003 886 T2
Adott esetben az elsõ terelõlemez többféle mozgást végez a perforált laphoz képest. Ezeknek a mozgásoknak a száma változik attól függõen, hogy milyen az adott por folyási tulajdonsága, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a por egyenletes sûrûségét, amely elõsegíti a pontos adagolást. Bizonyos esetekben elõnyösebb lehet a terelõlemeznek a perforált lapon történõ többszöri elmozdítása ahelyett, hogy több terelõlemezt alkalmaznánk, jóllehet a töltési idõ ilyen módon nagyobb, mintha több terelõlemezt alkalmazunk. Célszerû, ha egy vékony porréteg a perforált lapon marad, miután az elsõ terelõlemez elhagyja. Ennek a vékony rétegnek a vastagsága célszerûen 3–20 mm, elõnyösen 4–8 mm. Célszerûen a por elmozgatható egy további legalább egy terelõlemez segítségével. Ez a további legalább egy terelõlemez és a perforált lap ugyancsak forgó mozgást végez egymáshoz viszonyítva. Célszerûen a legalább egy további terelõlemez a perforált laphoz képest alacsonyabban mozog, mint az elsõ terelõlemez. Ezzel biztosítható, hogy a legalább egy további terelõlemez a porban mozogjon, amelyet az elsõ terelõlemez meghagyott, és nem a vékony porréteg felszínén. Ugyancsak célszerû, ha a távolság az elsõ terelõlemez mûködési magassága és a legalább egy további terelõlemezek mûködési magassága között 0–12 mm. Még célszerûbb, ha ez a távolság 1–3 mm. Egy második további terelõlemez így alacsonyabb szinten mozdul el, mint az elsõ további terelõlemez. A találmány szerinti eljárás további lépése a perforációkba bevezetett pormennyiség után a perforált lapon maradó fölösleges por eltávolítása. Célszerûen ennek a fölösleges pormennyiségnek az eltávolítása egy lehúzólap segítségével történik. Nyilvánvaló, hogy ez a lehúzólap és a perforált lap egymáshoz képest ugyancsak forgó mozgást végez. A lehúzólemez jellemzõen rozsdamentes acélból készül, és közvetlenül a perforált lap felületén mozog annak érdekében, hogy el lehessen távolítani az üregekbe nem bejutott pormennyiséget. A találmány szerinti eljárás során a bevezetett port 50–100% mértékben tömörítjük. A tömörítés mértéke lehet 70–90% a perforációba jutott por eredeti tömegéhez képest. Célszerûen a tartály egy bemélyedés. A bemélyedés lehet egy bliszterfészek, mûanyag tasak, kapszula vagy ömlesztett anyagtartó. A bliszterfészek vagy a mûanyag tasak részét képezheti egy inhalációs berendezésekben használt szalagnak. Megvalósítható a találmány szerinti eljárás úgy is, hogy a tartályokat fedõréteggel borítjuk, a bennük lévõ anyag védelmére. A fedõréteg ezután a tartályra köthetõ. A találmány szerinti eljárásnak azt a változatát, amellyel egy bliszterszalagon kialakított bliszterfészkek tölthetõk meghatározott mennyiségû porral, a 18. igénypont ismerteti. Egy célszerû foganatosítási módnál a szalag minden egyes mélyedése sorozatban fedésbe kerül a tár-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
csa megfelelõ perforációjával, a szalagnak a tárcsán lévõ, köríven elhelyezett perforációkhoz képest végzett relatív elmozdulása során. Olyan megoldás is lehetséges, amikor a tárcsa mozog és a szalag áll, vagy amikor a tárcsa áll és a szalag mozog, vagy elõnyösen ahol mind a tárcsa, mind a szalag mozog (például a tárcsa forog és a szalag lineárisan mozog, hogy létrejöjjön a kívánt fedés). Célszerûen a por gyógyszert tartalmaz. Általában a gyógyszer lehet albuterol, szalmeterol, flutikazon-propionát és beklometazon-dipropionát és azok sói vagy szolvátjai és ezek tetszõleges keveréke. Egy célszerû kombinációnak tekinthetõ a szalmeterol-xinafoát és flutikazon-propionát keveréke. Adott esetben excipienst, például laktózt vagy egyéb cukrot lehet a gyógyszerrel együtt alkalmazni. A perforált lap célszerûen a portartály alapját képezi, és falakkal van kialakítva, amelyek a por megtartására alkalmas tartályt képeznek. A találmány szerinti tartály lehet laminált blisztercsomagolás. Adott esetben a laminát tartalmaz fémfóliát, szerves polimer anyagot és papírt. Alkalmas fémfólia lehet az alumínium- vagy ónfólia, amelynek vastagsága 5–100 mm, célszerûen 10–50 mm, illetve 20–30 mm. Alkalmas szerves polimer anyagok lehetnek a polietilén, polipropilén, poli(vinil-klorid) és polietilén-tereftalát. A gyógyszerhez történõ hozzáférés a szalagon lévõ mélyedésekbõl úgy történhet, hogy a tartályokat felszakítjuk, átlyukasztjuk vagy szétválasztjuk. Egy célszerû megoldásnál a gyógyszert befogadó tartály szétválasztható bliszterszalagon van. A szétválasztható bliszterszalag tartalmaz egy alapréteget, amelyben a fészkek vannak kialakítva, és a megfelelõ tasakokat képezik az egyes gyógyszeradagok befogadására, valamint egy fedõrétegbõl, amelyik hermetikusan van az alaprétegre kötve, a fészkek területét kivéve. A kötés úgy van kialakítva, ahogy a fedõréteg és az alapréteg szétválasztható. Az alapréteg és a fedõréteg tipikusan teljes felületükön össze vannak kapcsolva, kivéve az elülsõ végeiket, ahol jellemzõen nincs kötés a két réteg között. Ily módon a szétválasztható alapréteg és fedõréteg végeiknél megfoghatók. Az alapréteg és a fedõréteg szétválasztása során a mélyedésekben lévõ gyógyszer kiszabadítható. Egy célszerû kiviteli alaknál a fedõréteg legalább az alábbi rétegeket tartalmazza: (a) papír, amely ragasztással kötõdik egy (b) poliészterréteghez, ragasztással kötve egy (c) alumíniumfóliához, amely viszont hõálló lakkréteggel van bevonva, hogy hozzákössön az alapréteghez. Mindegyik réteg vastagsága az adott anyag tulajdonságainak megfelelõen választható, és jellemzõen 5–200 mikron tartományban van, elõnyösen 10–50 mikron. Az alapréteg célszerûen tartalmazza sorrendben legalább a következõ rétegeket: (a) orientált poliamid (OPA), ragasztással hozzákötve egy (b) alumíniumfóliához, és ragasztással kötve egy harmadik réteghez, amely a polimer anyagot [például poli(vinil-klorid)¹ot] tartalmazza.
1
HU 003 886 T2
Számos ismert technika alkalmazható a fedõréteg és az alapréteg összekötésére, és így a fészkeknek egy leválasztható fedõréteggel történõ ellátására. Ilyen ismert eljárások közé tartozik a ragasztás, melegfémes kötés, melegfémes hegesztés, rádiófrekvenciás hegesztés, lézerhegesztés, ultrahangos hegesztés és tompahegesztés. A fedõréteg és az alapréteg különösen jól kapcsolható össze a hidegkötési eljárásokkal, amelyeket viszonylag alacsony hõmérsékleten végeznek, alacsonyabban, mint a hagyományos eljárásoknál. Ilyen hidegeljárások különösen hasznosak, amikor a gyógyszer vagy a gyógyszerformáció a fészekben hõérzékeny (például lebomlik vagy denaturálódik hõ hatására). Alkalmas hidegeljárások végezhetõk 150–250 °C, elõnyösen 210–240 °C hõmérséklet-tartományban. A találmány további részleteit az aligénypontok ismertetik. A rajzok rövid ismertetése A találmány további részleteit rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1a., 1b. és 1c. ábra mutatja egy olyan töltési eljárás elsõ lépését, amely nem a találmány szerint történik, a 2. ábra ugyancsak egy olyan töltési eljárás elsõ lépését mutatja, amelyet nem a találmány szerint végzünk, a 3. ábra az 1a., 1b., 1c. és 2. ábrán bemutatott töltési eljárás egy lehetséges következõ tömörítési lépését mutatja, 3a. ábra a 3. ábra egy lehetséges másik foganatosítási módját mutatja, a 4. ábra az 1a., 1b., 1c. és 2. ábra egy további lépését mutatja, a 4a. ábra a 4. ábrán bemutatott eljárás egy változata, az 5a. ábra egy olyan forgó töltõberendezést mutat, amellyel a találmány szerinti eljárás foganatosítható, és az 5b. ábra az 5a. ábrán bemutatott forgóberendezésnek egy sematikus (kiterített) oldalnézetét mutatja. A rajzok részletes ismertetése Az 1a., 1b. és 1c. ábra egy töltési eljárás elsõ lépéseit mutatja. Egy forgathatóan ágyazott 10 perforált lapon (a forgatható ágyazás a rajzon nem látható) egy hozzácsatlakozó 20 zárólap 12a és 12b lezárt perforációkat hoz létre. Ezek a lezárt perforációk a rajzon nem látható módon ív alakban és sorozatban vannak elrendezve (azaz a 10 perforált lap forgástengelyétõl radiális irányban eltolt meghatározott távolságokban). A 10 perforált lapnak a 20 zárólappal ellenkezõ oldalán 30 por van felhalmozva. A 30 por valamilyen alkalmas gyógyszert tartalmaz. A por fölött 40, 42 terelõlemezek és 50 lehúzólemez van elhelyezve. A terelõlemezek hajlított véggel vannak kialakítva. A 40 és 42 terelõlemezek (azaz a 40 elsõ terelõlemez és az ezt követõ 42 terelõlemez) a 10 perforált lap fölött, azzal mintegy 45°¹os szöget bezáróan vannak
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
elhelyezve. Nyilvánvaló azonban, hogy a 40 és 42 terelõlemezek bármilyen szöget bezárhatnak, de jellemzõen hegyesszögûek és nagyságuk célszerûen 1° és 60° között van. A szög nagysága változhat a por tulajdonságaitól függõen, annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen a por irányítását. Ha a lemezek hegyesszöget zárnak be, nyomóerõt fejtenek ki a porra, amelyik egyenletesebb sûrûségû porágyat alakít ki, mintha merõleges terelõlemezeket alkalmaznánk. Az is nyilvánvaló, hogy alkalmazhatók íves vagy alakos lemezek is erre a célra. A 40 és 42 terelõlemezek hajlított vége nem alapvetõ fontosságú a mûködés szempontjából, bár ezek is kialakíthatók szögben hajlított módon, és így további nyomóerõt fejtenek ki a porra. Az 50 lehúzólemez láthatóan merõlegesen helyezkedik el, azaz mintegy 90°¹os szöget zár be a 10 perforált lappal. Mindazonáltal az 50 lehúzólemez egyéb szögekben is hatékonyan mûködhet. A 10 perforált lap forgása során a 30 por bekerül a 12a és 12b lezárt perforációkba a 40 és 42 terelõlemezek hatására, amelyek a 30 port egy kör alakú pályára terelik, ahol az a 10 perforált lappal együtt forog. A 40 elsõ terelõlemez úgy halad keresztül a 30 poron, hogy egy vékony rétegben 32 maradék port hagy a 10 perforált lapon. A 42 második terelõlemez a 10 perforált laphoz képest alacsonyabban helyezkedik el, mint a 40 elsõ terelõlemez, és keresztülhalad a 32 maradék poron, bevezetve a 30 port a 12a és 12b zárt perforációk azon részébe, amelyek még nincsenek feltöltve a 40 terelõlemez hatására. Adott esetben további terelõlemezek követhetik a 42 második terelõlemezt. Ugyancsak elképzelhetõ, hogy a 40 és 42 terelõlemezek egynél többször haladnak át a 30 por felett, ha a por tulajdonságai nem megfelelõek. Az álló 50 lehúzólemez jellemzõen rozsdamentes acélból készül, és forgásirányban követi a 40 és 42 terelõlemezeket, amelyek után áthalad a 30 poron, közvetlenül a 10 perforált lap felszínénél, és eltávolítja a 32 maradék port annak felületérõl. A 2. ábrán az eljárás egy másik változatának elsõ lépése látható. Ennél a megoldásnál 180a és 180b zárótüskék vannak a forgatható 110 perforált lap perforációiba bevezetve, és így alakulnak ki a 112a, 112b lezárt perforációk. A 180a és 180b zárótüskék és a 112a, 112b lezárt perforációk egymáshoz illeszkedõ íves sorozatokban vannak elrendezve. A 112a és 112b lezárt perforációk térfogata változtatható azáltal, hogy milyen mélyen vezetjük be a 180a és 180b zárótüskéket. A 110 perforált lapnak a 180a és 180b zárótüskékkel szemközti oldalán van elhelyezve a 130 por. Ez a 130 por is megfelelõ gyógyszert tartalmaz. A 130 port a 140 terelõlemez vezeti be a 112a és 112b lezárt perforációkba (ahogy az az 1a. és 1b. ábrán már látható volt). A 140 terelõlemez a 130 por halmazán kör alakú pályán halad át, ahogy a 110 perforált lap elfordul, és bevezeti azt a 110 perforált lap mentén oly módon, hogy visszamarad egy vékony 132 maradék porréteg a 110 perforált lapon. A terelõlemez, amely ezen az ábrán látható, az 1. ábrán bemutatotthoz képest hosszabb kihajlított résszel van ellátva, és ez a kihajlított rész mint-
1
HU 003 886 T2
egy 10°¹os szöget zár be a körpályával. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy bármilyen lemez alkalmazható a találmány szerinti eljárás során arra a célra, hogy feltöltse a lezárt perforációkat. Itt is egy 150 lehúzólemez követi a 140 terelõlemezt (ahogy az 1c. ábrán látható), és halad sugárirányban a 130 por mélységében, közel a 110 perforált lap felületéhez, eltávolítva ily módon a 132 maradék port a 110 perforált lap felületérõl. A 3. ábrán az 1a., 1b., 1c. és a 2. ábrán bemutatott eljárás egy következõ fázisa látható, ahol 270a és 270b tömörítõtüskék vannak a 212a és 212b lezárt perforációkba bevezetve, hogy az azokban lévõ 230 port tömörítsék. Mind a 270a és 270b tömörítõtüskék, mind pedig a 212a és 212b lezárt perforációk íves sorozatokban vannak elrendezve a 210 perforált lapokon. A perforációk lezárását itt egy 220 zárólap végzi, hasonlóan az 1a., 1b. és 1c. ábrán bemutatott eljáráshoz, de nyilvánvaló, hogy alkalmazhatók a 2. ábrán látható zárótüskék is. A 220 zárólapot utóbb leválasztják a 210 perforált lapról, illetve a zárótüskéket eltávolítják a 212a és 212b lezárt perforációkból. Minthogy a 230 por folyási tulajdonságai eléggé gyengék, az ekkor is a 212a és 212b lezárt perforációkban marad. A 3a. ábrán a 3. ábrán bemutatott eljárás egy változata látható, ahol 270a és 270b tömörítõtüskéket alkalmazunk (ezek közül csak kettõt jelöltünk be), amelyeket dugattyús mechanizmus mozgat és teszi lehetõvé, hogy sorban egymás után leereszkedjenek és kaszkád elrendezésben (például szinuszgörbének megfelelõen) mozogjanak lefelé, miközben a 212a és 212b perforációk forgó mozgást végeznek. Az A és B jelû szaggatott vonal mutatja a kaszkád elrendezés egy pillanatát, amikor a tüskék A¹tól B irányába úgy vannak elrendezõdve, hogy az A oldalán lefelé, a 210 perforált laphoz mozognak, míg a másik, a B oldalon fölfelé haladnak. A 4. ábrán az 1a., 1b., 1c., 2. és 3. ábrán bemutatott eljárás következõ lépése látható, ahol egy 360 bliszterszalag mozog oly módon, hogy a 362a és 362b fészkek fedésbe kerüljenek a 312a és 312b perforációkkal, amelyek a körpályán mozognak. Nyilvánvaló, hogy egy lineáris 360 bliszterszalag (azaz egy olyan bliszterszalag, amelyen a 362a és 362b bliszterfészkek lineárisan vannak elrendezve) illeszkedése a 312a és 312b lezárt perforációkkal, amelyek körpályán mozognak, nem lehet pontos minden helyen, de amennyiben a körív mentén elrendezett sorozatok megfelelõ sugárban helyezkednek el, közelítõ illeszkedés létrehozható a fészkek meghatározott száma (általában 3–5) számára (ahogy azt a 8. ábra C lépésével kapcsolatban majd ismertetjük). A 310 perforált lap 314a és 314b tömör részei maszkolják a 364 fészkek körüli felületet. A radiálisan elhelyezett 370a és 370b továbbítótüskéket átvezetjük a 310 perforált lapon, és így a 310 port bejuttatjuk a 362a és 362b bliszterfészkekbe. A megtöltött 360 bliszterszalag ezután lefelé, a 370a, 370b továbbítótüskék pedig felfelé mozdulnak el. A 320 tömörítõlapot ismét a 310 perforált lap alsó részére fektetjük, és ezzel létrehozzuk a 312a, 312b zárt perforációkat, amelyeket ezután a következõ ciklusban ismét feltöltünk 330 porral.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 5
2
Természetesen a port egyéb tartályokba vagy tasakokba is át lehet tölteni, ilyenek lehetnek például a fröccsöntött tartókapszulák vagy egyéb fészkek. A 4. ábrán bemutatott 360 bliszterszalagot egy záróréteggel lehet lezárni oly módon, hogy a gyógyszert tartalmazó por a szalag és a fészkek közé legyen bezárva. A gyógyszerhordozó lezárására számos módszer alkalmazható, például ragasztás, kapcsozás vagy hegesztés, ezen belül meleghegesztés, rádiófrekvenciás hegesztés vagy ultrahangos hegesztés. Hasonló lezárási technikákat alkalmazhatunk a gyógyszert tartalmazó fészkek körüli felületeknél, ha olyan kialakítást kívánunk létrehozni, ahol a záróréteget a beteg, illetve egy megfelelõ készülék el tudja távolítani a felhasználás során. A 4a. ábrán a 4. ábrán bemutatott megoldás egy olyan változata látható, ahol a 370a és 370b továbbítótüskéket fokozatosan süllyesztjük kaszkád rendszerben (például szinuszgörbének megfelelõen), ahogy a 312a és 312b lezárt perforációk elfordulnak. Az A–B szaggatott vonal jelzi a kaszkád elrendezés mûködését, ahol a 3a. ábrához hasonlóan a tüskék A¹tól B irányába kaszkád elrendezés szerint mozognak. Az 5. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés felülnézete látható. Az 5b. ábra az 5a. ábrán bemutatott berendezés sematikus, kiterített vázlatát mutatja (azaz a berendezés oldalnézetét kiterített állapotban). A berendezés tartalmaz egy kör alakú rozsdamentes 710 tárcsát, amely 711 tengelyre van felerõsítve. A 710 tárcsa a 711 tengelyen forog, és három ívesen elrendezett, egymástól meghatározott távolságra lévõ 712a, 712b fészeksorral van ellátva. A tárcsán lévõ három fészeksor közül az egyszerûség kedvéért csupán kettõt ábrázoltunk. Valamennyi fészeksor 60 perforációt tartalmaz, amelyek koncentrikusan vannak elrendezve a 710 tárcsa peremétõl meghatározott távolságban. A 730 por a 710 tárcsán helyezkedik el, és 732, 750 terelõlemezekkel van megvezetve, annak érdekében, hogy megfelelõ alakzatot vegyen fel a 710 tárcsán, a forgási ciklus szakaszaihoz illeszkedve. A találmány szerinti berendezés mûködése három szakaszban történik. Ez a három szakasz A, B és C jelölésekkel van ellátva mind az 5a., mind az 5b. ábrán. Ennek részletei az 5a. ábrához tartozó részletrajzokon vannak feltüntetve. Nyilvánvaló, hogy a három szakasz egymást követõen helyezkedik el (a forgásirány mindegyik ábrán fel van tüntetve), és a 710 tárcsa megfelelõ forgási szakaszával van összefüggésben. Az A szakaszban, a töltõszakaszban a 720a zárótüskéket felfelé mozgatjuk, hogy lezárják a 712a perforációkat (egy ilyen 712a lezárt perforáció látszik itt metszetben). A 730 port a 732 terelõlemezzel a 712a és 712b lezárt perforációkhoz tereljük. Ezután következõ 740 és 742 terelõlemezek a port határozottan a perforációkhoz irányítják. Látható az 5b. ábrán, hogy a 740 és 742 terelõlemezek elõrenézõ hegyes szögben vannak elhelyezve a 730 porágyhoz képest. A maradék 730 port a 710 tárcsa felületérõl a már megtöltött 712a, 712b perforációk mellett, a 750 lehúzólemez se-
1
HU 003 886 T2
gítségével távolítjuk el. Látható, hogy az 5a. és 5b. ábra A szakasza lényegében megfelel a 2. ábra töltési lépésének. A B szakaszban, a tömörítõszakaszban a 720a zárótüskék a 712a zárt perforációkban maradnak (egy ilyen 712a zárt perforációt mutat az 5a. ábrához tartozó részletrajz). Ekkor 770a tömörítõtüskéket vezetünk be mindegyik 712a lezárt perforációba, hogy az azokban lévõ port összesûrítsük. A sûrítés mértéke (vagyis az alkalmazott erõ) attól függ, hogy a végterméket folyós porként vagy egy sûrû porként kívánjuk felhasználni. Nyilvánvaló, hogy az 5a. és 5b. ábrán látható B szakasz analóg a 3. és 3a. ábrán látható tömörítési lépéssel. A C szakaszban, a továbbítószakaszban, a 720a zárótüskéket elõször is visszahúzzuk, hogy szabaddá tegyük a 712a perforációk alsó részét a 710 tárcsában (egy ilyen 712a perforációt mutat az 5a. ábrához tartozó részletrajz). A 760 bliszterszalag két, egyenként 60 fészekbõl álló sorozatát ekkor folyamatosan fedésbe hozzuk a 710 tárcsa megtöltött 712a és 712b perforációival. Nyilvánvaló, hogy ezt úgy érjük el, hogy a 760 bliszterszalagot lineáris pályán mozgatjuk, amint az látható is. Az összetömörített port ekkor a 712a és 712b perforációkból áttoljuk a 760 bliszterszalag 762a és 762b fészkeibe a 712a perforációba bevezetett 770a tömörítõtüskék segítségével. Nyilvánvaló, hogy az 5a. és 5b. ábra C szakasza analóg a 4. és 4a. ábra tömörítési lépésével. Az is nyilvánvaló, hogy mivel a két különbözõ sugáron elhelyezkedõ perforációsorozat lineáris sebessége némileg különbözik (jóllehet kerületi sebességük azonos), figyelemmel kell lenni a C szakaszban arra, hogy megfelelõ fedés jöjjön létre a 762a és 762b fészkeknél, amelyek azonos lineáris sebességgel haladnak. További pontatlanságot eredményez az is, hogy a 712a és 712b perforációk minden perforációsorozatnál egymáshoz képest is némileg eltérõ helyzetben vannak, amit ugyancsak figyelembe kell venni. További figyelembe veendõ tényezõ, hogy a 712a és 712b perforációkat úgy kell megválasztani, hogy a 762a és 762b fészkekkel megfelelõen tudjanak illeszkedni (azaz biztosítható legyen a sûrített por biztonságos átvezetése). A töltés után az 5a. és 5b. ábrán látható 760 bliszterszalagot lefedjük egy záróréteggel, és ezzel a port a 760 bliszterszalagban tartjuk. A lezárásra alkalmazott eljárásokat már korábban ismertettük. A 720a zárótüskék és a 770a tömörítõtüskék kaszkád mozgása az elfordulási ciklusban (azaz az A–C szakaszok során) jól látható az 5b. ábrán. Célszerû, ha a töltõberendezés, illetve a porral érintkezõ tartályok fala bevonattal van ellátva. Ilyen bevonatok elõnyösen a fluorpolimer bevonatok (például PTFE vagy FEP), amelyek csökkentik a por tapadását. A berendezések mozgó részeit ugyancsak célszerû bevonattal ellátni, hogy javítsuk a kívánt mozgási jellemzõket. Súrlódóbevonatokat vagy kenõanyagokat (például szilikonolajat) lehet használni, hogy a súrlódásokat minimálisra csökkentsük. A találmány szerinti eljárás alkalmas blisztercsomagolások vagy egyéb hasonló csomagolóeszközök elõállítására, amelyek por alakú gyógyszert tartalmaznak,
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 6
2
különösen légúti megbetegedések, például asztma vagy krónikus obstruktív tüdõbetegségek (COPD), bronchitis és mellkasi fertõzések esetén. A megfelelõ gyógyszerek például az analgetikumok, például kodein, dihidromorfin, ergotamin, fentanil vagy morfin; anginás készítmények, például diltiazem; antiallergikus készítmények, például kromoglikát (például a nátriumsó), ketotifen vagy nedokromil (például a nátriumsó), fertõzésgátlók, például cefalosporinok, penicillinek, streptomicin, szulfonamidok, tetraciklinek és pentamidin; antihisztaminok, például metapirilén; gyulladásgátlók, például beklometazon (például dipropionátészter), flutikazon (például propionát-észter), flunisolid, budesonid, rofleponid, mometazon (például furoát-észter), ciklesonid, triamcinolon (például acetonid) vagy 6a,9a-difluor-11b-hidroxi-16a-metil-3-oxo-17apropionil-oxi-androsta-1,4-dién-17b-karbotiosav-S(2¹oxo-tetrahidrofurán-3¹il)-észter; köhögéscsillapítók, például noszkapin; hörgõtágítók, például albuterol (például szabad bázis vagy szulfát), szalmeterol (például xinafoát), efedrin, adrenalin, fenoterol (például hidrobromid), formoterol (például fumarát), izoprenalin, metaproterenol, fenil-efrin, fenil-propanol-amin, pirbuterol (például acetát), reproterol (például hidroklorid), rimiterol, terbutalin (például szulfát), izoetarin, tulobuterol vagy 4¹hidroxi-7-[2¹[[2¹[[3¹(2¹fenil-etoxi)-propil]-szulfonil]-etil]-amino]-etil-2(3H)-benzotiazolon; adenozin 2aagonisták, például (2R,3R,4S,5R)-2-[6¹amino-2-(1Shidroxi-metil-2-fenil-etil-amino)-purin-9¹il]-5-(2¹etil-2Htetrazol-5¹il)-tetrahidrofurán-3,4-diol (például maleát); a4-integrin-inhibitorok [például (2S)-3-[4¹({[4¹(aminokarbonil)-1-piperidinil]-karbonil}-oxi)-fenil]-2[((2S)-4-metil-2-{[2¹(2¹metil-fenoxi)-acetil]-amino}-pentanoil)-amino]-propánsav (például szabad sav vagy káliumsó), vizelethajtók, például amilorid; antikolinerg szerek, például ipratropium (például bromid), tiotropium, atropin vagy oxitropium; hormonok, például kortizon, hidrokortizon vagy prednizolon; xantinok, például aminofillin, kolin-teofillinát, lizin-teofillinát vagy teofillin; gyógyászati hatású fehérjék és peptidek, például inzulin vagy glukagon; vakcinák, diagnosztikumok és génterápiás anyagok közül választhatók. A szakembernek az is nyilvánvaló, hogy adott esetben a gyógyszereket lehet használni só formájában (például alkálifém- vagy aminsók, vagy savaddíciós sók) vagy észterek (például rövid szénláncú alkil-észterek), vagy szolvátok (például hidrátok) formájában annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen a gyógyszer aktivitását és/vagy stabilitását. Elõnyösen alkalmazható gyógyszerek lehetnek az albuterol, szalmeterol, flutikazon-propionát és beklometazon-dipropionát, valamint ezek sói és szolvátjai, például az albuterol-szulfát és a szalmaterol-xinafoát. A hatóanyagok elõnyös kombinációja tartalmazhat hörgõtágítót valamilyen gyulladáscsökkentõvel kombinálva. A hörgõtágító célszerûen egy béta-agonista, elõnyösen egy hosszan ható béta-agonista (LABA). Alkalmas hörgõtágítók lehetnek a szalbutamol (például a szabad bázis vagy szulfátsó), szalmeterol (például xinafoátsó) és formoterol (például fumarátsó). A gyulladáscsökkentõk célszerûen valamilyen gyulladáscsök-
1
HU 003 886 T2
kentõ szteroidok. A gyulladáscsökkentõ vegyület elõnyösen beklometazon-észter (például a dipropionát), a flutikazon-észter (például a propionát) vagy budezonid, vagy ezek bármilyen sója vagy szolvátja. Egy célszerû összetétel tartalmaz flutikazon-propionátot és szalmeterolt, vagy ezek bármilyen sóját, illetve szolvátját (különösen a xinafoátsót). Egy további elõnyös kombináció lehet a budenozid és formoterol, illetve ezek bármilyen sójának és szolvátjának kombinációja (például formoterol mint fumarátsó). Általában a tüdõ bronchikus vagy alveoláris részeibe bejuttatható por alakú gyógyszerek aerodinamikai átmérõje kevesebb kell legyen mint 10 mikrométer, célszerûen kevesebb mint 6 mikrométer. Ettõl eltérõ részecskék is alkalmazhatók, ha ezeket a légzési rendszer egyéb részeibe szállítjuk, például az orrüregbe, szájba vagy torokba. A gyógyszerek szállíthatók mint tiszta hatóanyagok vagy még inkább mint gyógyszerkészítmények, valamilyen kötõanyaggal (excipienssel), amelyek belélegzésre alkalmasak. Ilyen alkalmas kötõanyagok lehetnek a szerves kötõanyagok, például poliszacharidok (például keményítõ, cellulóz és hasonlók), laktóz, glükóz, mannit, aminosavak és maltodextrinek, valamint adott esetben szervetlen kötõanyagok, például kalcium-karbonát vagy nátrium-klorid. A laktóz is egy célszerû gyógyszerkészítmény-kötõanyag. A por alakú gyógyszer és/vagy gyógyszerkészítmény-kötõanyag részecskéit hagyományos módon lehet elõállítani, például mikronizációval, õrléssel vagy szitálással. Emellett gyógyszer és/vagy kötõanyag porok készíthetõk speciális sûrûséggel, mérettartománnyal vagy jellemzõkkel. A részecskék tartalmazhatnak aktív anyagokat, felületaktív anyagokat, falképzõket vagy egyéb komponenseket, amelyeket a szakember kívánatosnak tart. A gyógyszerkészítmény kötõanyagot (excipient) a gyógyszerekkel ismert módon lehet alkalmazni, például hozzákeveréssel, együttes kicsapással vagy egyéb módon. A kötõanyag és a hatóanyag keveréke lehetõvé teszi a pontos mérést és kiadagolást. Egy szabványos keverék például 13 000 mikrogramm laktózt tartalmaz, amely 50 mikrogramm gyógyszerrel van összekeverve, és ennek megfelelõen egy 260:1 kötõanyag-gyógyszer arányt biztosít. Általában a keverékekben a kötõanyag-gyógyszer arány célszerûen 100:1–1:1. Nagyon alacsony kötõanyag-gyógyszer arány esetén azonban a gyógyszeradag reprodukálhatósága kérdésessé válhat. Nyilvánvaló, hogy a jelen leírásban a találmányt csupán példaszerûen ismertettük, és nyilvánvaló, hogy a csatolt igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül még számos egyéb megoldás is megvalósítható.
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
55
1. Eljárás tartályok meghatározott pormennyiséggel (730) történõ feltöltésére, ahol – egy perforált lapot (710) alkalmazunk olyan perforációkkal (712a, 712b), amelyek a lap egy elsõ
60 7
2
oldalán lévõ elsõ nyílástól a lap másik oldalán lévõ második nyílásig nyúlnak, – a lap elsõ oldalától távközzel elhelyezett elsõ terelõlemezt (740) alkalmazunk, – egy zárótüskét (720a) illesztünk a perforált lap egyik perforációjába a második nyíláson át a perforáció lezárására, és – egy tömörítõtüskét (270a) illesztünk a perforált lap lezárt perforációjába az elsõ nyíláson át az ott lévõ por tömörítésére és a második nyíláshoz illesztett tartályba töltésére, a zárótüskének a második nyílásból történõ visszahúzása és a perforáció nyitása után a tömörítõtüskének a második nyílás felé történõ elmozdításával, azzal jellemezve, hogy perforált lapként (210) síktárcsát alkalmazunk, amelyen a perforációk körpálya mentén vannak elrendezve, és ahol a) a forgó síktárcsa és az elsõ terelõlemez, valamint egy, a körpályától eltérõ pályán, a síktárcsa egyik oldalán lévõ por között relatív elfordulást hozunk létre, a körpályán történõ relatív elmozdulás alatt, b) lezárjuk a síktárcsa egyik perforációját a zárótüskének a perforáció második nyílásába történõ bevezetésével, c) a port az elsõ pályáról kör alakú pályára irányítjuk, d) a kör alakú pályán a port a zárt perforációba vezetjük a terelõlemez segítségével, e) a lezárt perforációban lévõ port tömörítjük a tömörítõtüskének az elsõ nyíláson át a zárt perforációba történõ bevezetésével, és f) a tömörített poradagot a perforációból a tartályba töltjük a második nyíláson át azáltal, hogy a zárótüskét a második nyíláson át kivezetve kinyitjuk a perforációt, és a tartályt fedésbe hozzuk a második nyílással, a tömörítõtüskét pedig a második nyílás felé mozgatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ terelõelemet álló helyzetben tartjuk, a síktárcsát pedig hozzá képest elforgatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ terelõlapot a relatív elmozduláshoz képest hegyesszögben tartjuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegyesszög 1° és 60°, elõnyösen 5° és 25° között van. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ terelõlemezt a relatív elmozduláshoz képest többszörösen hegyesszögben tartjuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ terelõlemez ívelt vagy alakos kialakítású. 7. A 3–6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elsõ terelõlemeznek sík hátsó szakasza van. 8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a port a perforációba egy további terelõlemez (742) segítségével vezetjük be. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy további terelõlemezt a síktárcsa elsõ oldalán alacsonyabb szinten mozgatunk, mint az elsõ terelõlemez.
1
HU 003 886 T2
10. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a d) lépés után a felesleges port elvezetjük a körpályáról vissza az elsõ pályára. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felesleges port egy lehúzólemezzel (750) távolítjuk el. 12. Az 1–11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az f) lépés után G) i) visszahúzzuk a tömörítõtüskét a perforációból az elsõ nyíláson át, és ii) megismételjük a b)–f) lépéseket legalább még egyszer, egy másik tartálynak meghatározott mennyiségû porral történõ feltöltésére. 13. Az 1–12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pornak a zárt perforációba történõ és onnan a tartályba történõ bevezetését folyamatosan végezzük. 14. Az 1–13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a port a zárt perforációkban eredeti térfogatának 50–100%-ára tömörítjük. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a port a zárt perforációban az eredeti térfogatának 70–90%-ára tömörítjük. 16. Az 1–15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartály egy olyan üreg, amely célszerûen bliszterfészek, fröccsöntött mûanyag fészek, kapszula vagy ömlesztettanyag-tároló. 17. Az 1–16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályt fedõréteggel zárjuk le a tartalom védelmére. 18. Az 1–17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás hosszúkás bliszterszalagon sorozatban elrendezett fészkek meghatározott pormennyiséggel történõ feltöltésére, amelynek során – lezárjuk a síktárcsa mindegyik perforációját a b) lépésben a zárótüskének a perforáció második nyílásába történõ bevezetésével,
5
10
15
20
25
30
35
8
2
– a port a d) lépésben zárt perforációkba vezetjük az elsõ terelõlemez segítségével, – a lezárt perforációkban lévõ port az e) lépésben tömörítjük a tömörítõtüskének az elsõ nyíláson át a zárt perforációba történõ bevezetésével, és – a tömörített poradagot valamennyi perforációból a tartályba töltjük a második nyíláson át azáltal, hogy az f) lépésben a zárótüskét a második nyíláson át kivezetve kinyitjuk az adott perforációt és a tartályt fedésbe hozzuk a második nyílással, a tömörítõtüskét pedig a második nyílás felé mozgatjuk. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az f) lépés során a síktárcsa valamennyi perforációját sorban fedésbe hozzuk a bliszterszalag megfelelõ fészkével. 20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fedésbe hozás során a síktárcsát forgatjuk, és a bliszterszalagot egyenes pályán mozgatjuk. 21. Az 1–20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por gyógyszert tartalmaz, amely célszerûen választható az albuterolt, szalmeterolt, flutikazon-propionátot és beklometazondipropionátot tartalmazó csoportból, illetve ezek sóiból vagy szolvátjaiból, illetve tetszõleges keverékeibõl. 22. Az 1–21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépést egy lehúzólap (732) segítségével végezzük. 23. Az 18–20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b), d), e) és f) lépéseket sorban végezzük a perforációkon. 24. A 23. és 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a g) és i) lépéseket sorban végezzük a perforációkban, a hozzájuk tartozó tömörítõtüske segítségével.
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
9
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
10
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
11
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
12
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
13
HU 003 886 T2 Int. Cl.: B65B 1/36
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
