10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat Ez a fejezet a szülők iskolai végzettségének az ALL kutatásban részt vevő fiatalok készség szintjére gyakorolt hatását vizsgálja. A gyermekek születésüktől kezdődően körülveszi a családjuk nyelve (DeCasper et al., 1994, Werker és Tees, 2002, Kisilevsky et al., 2003). A beszéd természetesen bontakozik ki, a legtöbb gyerek körülbelül 12 hónapos korban ejti ki az első felismerhető szót, majd ezt követően egy rohamos, exponenciális fejlődés tapasztalható a szókincsükben (Huttenlocher et al., 1991). A gyermekek eltérő ütemű nyelvi fejlődése tapasztalható, ami összekapcsolható az otthoni nyelvi hatással, valamint a szülőkkel történő kölcsönhatás minőségével (Hart és Risley, 1995). Az első évek során tápláló és gazdag nyelvi környezetben történő nevelődés jelentőségét alátámasztják a korai gyermekkornak a gyermekek nyelvi, kognitív és szociális képességeire gyakorolt hatásáról szóló további tanulmányok (Ramey és Ramey, 1998). Amint a gyermekek iskoláskorúak lesznek, otthon és az iskolában egyaránt folytatódik az olvasás-szövegértés készségeinek fejlesztése. Az iskolai hatékonyságot tanulmányozó számos nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy az iskola hatást gyakorol a gyerek olvasásszövegértésben történő fejlődésének fokára (Hill és Crevola, 1999, Scheerens, 1992, Willms, 2001). Míg a tananyag, az osztálytermi oktatás, és egyéb, az iskolához és az osztályteremhez köthető tényezők befolyásolják a tanuló olvasás-szövegértését, a Programme for International Student Assassment (PISA) felmérés eredményei szerint a családi környezet ugyancsak fontos szerepet játszik ebben az időszakban (Willms, 2004). A szülői háttér, és a szülőknek a gyermekeik iskolázottságában játszott szerepe jelentős hosszú távú hatással van a gyermekek életútjának alakulásában (Epstein és Dauber, 1991, Ho és Willms, 1996, Stevenson és Baker, 1987, Tuijnman, 1989). E megfigyelés állandóságának vizsgálata érdekében az ALL kutatás adatokat gyűjtött a fiatal felnőttek körében. A 10.1. ábra a 16-25 éves fiatalok olvasás-szövegértés tárgykörben elért eredménye és a szülők években mért iskolázottsága közötti kapcsolatot mutatja be. Minden görbe a szülők iskolázottságát tartalmazza 5-től 95 százalékig országonként. A függvények az egyéni olvasás-szövegértés szintjét ugyancsak feltérképezik, és a szülők iskolázottsági fokához viszonyítja (ezek a görbe alatt és fölött található fekete kis pontok). A görbéket általában „társadalmi-gazdasági görbéknek” nevezik, és nagyon hasznosnak bizonyulnak, mert minden ország esetén ábrázolják a jártasság szintjét, és az eltérő társadalmi-gazdasági családi háttérrel rendelkező egyének közötti egyenlőtlenségek kiterjedését (lásd a 10.A. boxot). A család társadalmi-gazdasági hátterének elsődleges indikátora a válaszadó szüleinek iskolázottsági foka. A tudományos szakirodalom alátámasztja azt a nézetet, hogy azok a felnőttek, akiknek szülei magasabb fokú oktatásban részesültek, előnyben részesülnek nem csak a gazdagság, státusz, és hatalom értelmében, hanem az alapkészségek alakulása szempontjából is (Desjardins, 2004a). A társadalmi-gazdasági görbék a kapcsolat szintje, dőlésszöge, és erőssége három összetevő összegzéseként került meghatározásra (lásd a 10.A. boxot). A görbék szintje az olvasás-szövegértés átlagos szintjét tükrözi a szülők iskolázottságának minden szintjén. Általában Bermudán és Norvégiában tapasztalható a szülők iskolázottsági szintjének legmagasabb foka. Ez azt jelenti, hogy az előző generációk oktatásba történt befektetésétől függetlenül ezen országok a többinél sikeresebbek voltak a fiatalabb generációk olvasás-szövegértési készsége alakításában. Amint a viszonylag lapos görbék mutatják,
Bermuda és Norvégia az olvasás-szövegértés és a szülők iskolázottsága tekintetében ugyancsak a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági egyenlőtlenséggel rendelkező országok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülőktől származó fiatalok olvasás-szövegértési készségeinek fejlesztésében is sikereseknek bizonyultak. A görbék dőlésszöge a szülők iskolázottsági fokának a gyermekek olvasás-szövegértési készségének szintjére gyakorolt hatásának kiterjedtségét mutatja. A meredek dőlésszög azt jelenti, hogy a viszonylag alacsony iskolázottsággal rendelkező szülőktől származó fiatalok általában alacsonyabban képzettek (1. és 2. szint), ezzel szemben viszont a magasabban iskolázott szülőktől származó fiatalok általában magasabb képzettségűek. A nagy különbségek azt jelentik, hogy az olvasás–szövegértés jó oktatásához történő hozzáférés, és a készségek alakításához kapcsolódó gyakorlatokban történő részvétel rendszeresen kapcsolódik a társadalmi-gazdasági különbségekhez. A görbék összehasonlítása azt mutatja, hogy Norvégia a legsikeresebb tipikusan a szülők alacsony iskolázottságával kapcsolatos készségeknek tulajdonított hátrányok csökkentésében. Átlagosan megközelítőleg 13 pontos különbség van a nyolc általánost, és a 12 osztályt végzett szülőktől származó norvégok készségei között. Ezzel ellentétben az Egyesült Államok, és rögtön a nyomában Kanada és Svájc rendelkezik a legmeredekebb társadalmi-gazdasági görbével. Az Egyesült Államokban a 12 osztályt végzett szülők gyermekei általában 39-el magasabb pontszámot érnek el a nyolc általánost végzett szülők gyermekeinél. Ez a különbség Kanada és Svájc esetében körülbelül 24 pontnál, Bermuda és Olaszország esetében 22 pont körül alakul. Jóllehet több, alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatal teljesít az 1. és 2. szinten, ugyancsak sok, minden szintű iskolázottságú szülőtől származó fiatal az olvasásszövegértés alacsony szintjén teljesít. Ezt a 10.1. ábrán a 3. szint alatt található fekete pontok jelölik. Ezzel ellentétben, egyes országokban számos, viszonylag alacsony iskolázottságú szülőktől származó „lendületes/rugalmas” fiatal teljesít a 4-5. szinten. Ez a helyzet különösen Kanadában és Norvégiában igaz. Ellenben Svájcban és az Egyesült Államokban kevés, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű szülőktől származó fiatal teljesíti a 4-5. szintet.
10.1. ábra A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéi A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a 16-25 éves népesség körében, 2003
10.1. ábra (folytatás) A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéi A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a 16-25 éves népesség körében, 2003
Végül a görbület erősségét figyelembe kell venni. Ezt az olvasás-szövegértési készség alkalmazásának ingadozási aránya mutatja, amit a szülők iskolázottsági szintje közötti különbségek magyaráznak. E kapcsolat erőssége országonként lényegesen változik. Bermudán és Olaszországban például a leggyengébb: az olvasás-szövegértés ingadozásának csak körülbelül öt vagy hat százaléka magyarázható a szülők iskolázottsági szintje közötti különbséggel. Olaszországban számos, a 3. és 4-5. szinten teljesítő fiatal alacsony iskolázottságú szülőktől származik. Ugyanakkor számos, magas iskolai végzettségű szülőktől származó fiatal mégis az 1. és 2. szinten teljesített. A görbület Kanadában és az Egyesült Államokban a legerősebb, ahol az olvasás-szövegértés készsége tekintetében az ingadozás mintegy kilenc vagy 19 százaléka a szülők iskolai végzettsége közötti különbségeknek tudható be. 10.A. box Mi a társadalmi-gazdasági görbe, és mit mutat? Egy társadalmi-gazdasági görbe az egyén társadalmi eredményessége és társadalmigazdasági státusza közötti kapcsolatot mutatja be egy bizonyos hatáskör, mint például egy iskola, egy tartomány vagy állam, vagy egy ország tekintetében (Willms, 2002). Ezen elemzés célja tekintetében a társadalmi eredményesség a felnőttek olvasás-szövegértésben elért pontszáma. A társadalmi-gazdasági állapot (angolul socio-economic status, vagy SES, a továbbiakban TGA) az egyén társadalmi hierarchiában betöltött relatív pozíciójára vonatkozik, ami a vagyon, presztízs és hatalom megszerzésén vagy azok birtoklásán alapul (Mueller és Parcel, 1981). A családi TGA elsődleges mutatószáma a válaszadó szüleinek iskolázottsági szintje, és emiatt a görbék egyszerűen csak „szülők iskolázottsági görbéje”ként nevezhető, de a szakirodalommal való megegyezés érdekében társadalmi-gazdasági görbéknek nevezzük. A társadalmi-gazdasági görbéknek három összetevője van: szintje, lejtése és a kapcsolat nyomatékossága (Willms, 2003). a. A görbe szintje egy bizonyos TGA szinttel rendelkező személytől a kimeneti pontszámok skáláján elvárt pontszámot jelent. A görbe átlagos szintje az átlagos iskolázottságú szülőktől származó egyénektől elvárt pontszámot jelenti. Egy ország (vagy tartomány, állam, iskola) görbéjének átlagos szintje a szülői háttér figyelembevételét követően megállapított átlagos teljesítményének mutatószámát jelenti. b. A görbe dőlésszöge társadalmi csoportok között tapasztalható, a TGA-nak tulajdonított egyenlőtlenségek nagyságrendjét mutatja. A lapos görbék a különböző TGA szinttel rendelkező felnőttek között meglévő aránylag kevés egyenlőtlenségre mutat az olvasás-szövegértés tekintetében. A meredek görbék nagyobb egyenlőtlenségekre utal. c. A görbe erőssége a TGA-nak tulajdonított, az olvasás-szövegértésbeli teljesítmények közti eltérések arányát jelenti. Ha a görbe ereje szoros, akkor kimeneti pontszámok eltérésének lényeges nagyságrendje a TGA-nak tulajdonítható, míg a gyenge nyomatékosság arra mutat, hogy viszonylag kevés eltérés tulajdonítható a TGA-nak. A kapcsolat erejének legáltalánosabb mérési módszere az R-hatványozás (Rsquared) mérés, ami a TGA-nak tulajdonított eltérések aránya.
Az ALL és az IALS olvasás-szövegértési és dokumentum-értelmezési skálája megegyezik. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy történt-e változás a válaszadók olvasás-szövegértésének foka és a szülők iskolázottsága közötti kapcsolat tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy az
IALS adatokat Kanadában és az Egyesült Államokban 1994-ben gyűjtötték. Norvégiában 1998-ban gyűjtöttek adatokat. A 10.2. ábra az IALS felmérés alapján a 16-25 éves fiatalok adatain alapuló görbéjét az ALL kutatás adatainak felhasználásával elért eredmények mellett mutatja be. Az eredmények szerint a közbeeső kilenc év alatt Kanadában csökkent a fiatalok olvasás-szövegértési készség szintjének értéke. A csökkenés túlnyomóan az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalok között tapasztalható. A görbék meglehetősen hasonlóak Norvégia és az Egyesült Államok esetében, viszonylag kis változásokat mutatnak az öt és kilenc éves időszak alatt.
10.2. ábra A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéjének változása az IALS felméréstől az ALL felmérésig A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a 16-25 éves népesség körében, IALS 1994-1998, és ALL 2003
10.2. ábra (folytatás) A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéjének változása az IALS felméréstől az ALL felmérésig A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a 16-25 éves népesség körében, IALS 1994-1998, és ALL 2003
