1. számú melléklet. GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL KONCEPCIÓJA év

1. számú melléklet

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIVIL KONCEPCIÓJA 2013-2018. év

I. BEVEZETÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) fontosnak tartja, és támogatja a város lakossága által önkéntesen alakított civil szervezetek társadalomformáló szerepét. A város számít a szektor által nyújtott sokszínű és hiánypótló szolgáltatásokra, és vállalja, hogy e szervezetek tevékenységeit a lehetőségeihez mérten szakmailag és gazdaságilag támogatja. Az Önkormányzat - folytatva eddigi gyakorlatát - minél több szervezetet szeretne bevonni az önkormányzati

feladatok,

szolgáltatások

ellátásába,

valamint

a

döntés-előkészítési

folyamatokba, melynek révén a szervezetek érdekérvényesítő képességeiket felhasználva, közvetve segíthetik Győr város társadalmi, gazdasági fejlődését. Az koncepció célja egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszony kialakítása, a győri civil társadalom erősítése, az Önkormányzat és a város lakosságának önkéntesen alakított közösségei közötti harmonikus együttműködés és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése. Az Önkormányzat a továbbiakban is számít a szervezetek együttműködésére az alábbiakban: Továbbra is vállaljanak szerepet a társadalmi hátrányok leküzdésében, a kialakult akut helyzetek javításában.  Közvetítsék a lokális társadalom problémáit, észrevételeit, és amennyiben lehetséges, orvosolják azokat saját hatáskörükön belül.  Tartsák fenn a már meglévő szolgáltatásaikat, s amennyiben lehetséges fejlesszék, alakítsák azokat az új feladatoknak és a jelentkező társadalmi problémáknak megfelelően.  Fejlesszék érdekképviseleti hálózataikat és érdekérvényesítő képességeiket.  Működjenek

közre

a

szakpolitikai

döntések

előkészítésében,

jogszabályok

véleményezésében.  Az Önkormányzat a jövőben is partnerként tekint a civil szervezetekre, a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátásába szeretné bevonni az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépő szervezeteket. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is számít a civil szervezetekre, és elismeri azok társadalomformáló munkáját.

2

II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2012. január 1. napjától hatályba lépett az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.), mely hatályon kívül helyezte a következő törvényeket, rendeleteket: a)

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.

b)

a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv.

c)

a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv.

d)

a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet.

Az egyes civil szervezetek jogi formájának meghatározásait az alábbi törvények tartalmazzák:  Civil tv.  1959 évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) A civil szervezetek működését és gazdálkodását szabályozó jogszabályok:  A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Eljárási tv)  A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. évi (XII. 30.) Korm. rendelet (Civil vhr.)  A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet  A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt).  A közpénzekből nyújtott támogatások áltáthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.)  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv)  A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sport tv.)

3

III. A KONCEPCIÓ HATÁLYA Személyi hatály Az együttműködés hatálya kiterjed a győri civil szervezetekre. Győri civil szervezet: azon civil szervezet, melyet a Győri Törvényszék nyilvántartásba vett és székhelye Győrben van, továbbá olyan civil szervezet, melyet más Magyarországon működő törvényszék vett nyilvántartásba, de önálló jogi személyként szervezeti egysége Győrben fejti ki társadalomfejlesztő tevékenységét, vagy azon szervezet mely nem rendelkezik Győri székhellyel, vagy jogi személyiségű szervezeti egységgel, azonban programjai, szolgáltatásai a városhoz kapcsolódnak, vagy győri lakosokat érintenek, illetve ezek számukra elérhetőek és ezt a civil szervezet képviselője nyilatkozattal igazolja. Tárgyi hatály Az együttműködésben foglaltak hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének döntéshozatalára, a Polgármesteri Hivatal tevékenységére, és azon civil szervezetekre, melyek az Önkormányzattal együttműködésre lépnek. Időbeli hatály Jelen dokumentum célja a hosszú távú együttműködés megteremtése az Önkormányzat és a győri civil szervezetek között. Az önkormányzat a tapasztalatok levonása után kész arra, hogy az egyes elemeket a civil szervezetek javaslatainak figyelembevételével felülvizsgálja. IV. CIVIL

SZERVEZETEKKEL

KAPCSOLATOT

TARTÓ

SZEMÉLYEK,

TESTÜLETEK Civil ügyekért felelős alpolgármester Amennyiben a polgármester a civil szervezetekkel való kapcsolattartással valamely alpolgármestert megbízza. Irányítja a civil szervetek és az Önkormányzat közötti kapcsolattartást. Felügyeli az önkormányzat által a civil szerveztek részére kiírt pályázatok előkészítését. Polgármesteri Hivatal civil ügyekért felelős munkatársa Feladatai között szerepel a kapcsolattartás a civil szervezetekkel és a Civil Információs Centrummal. Figyelemmel kíséri a civil és nonprofit szektorra vonatkozó jogszabályok 4

változását, az önkormányzati döntéseket, és azokról közvetett módón - a Civil Információs Centrumon keresztül - tájékoztatja a civil szervezetek képviselőit. Előkészíti az Önkormányzat által a civil szervezetek számára kiírt pályázatokat, gondoskodik azok megjelentetéséről, elvégzi a nyertes pályázók szerződéskötési és beszámoltatási feladatait. Önkormányzati Bizottságok Feladataikat és működésüket Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2012. (XII. 19.) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) írja elő. Közgyűlés Működését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az SZMSZ szabályozza. V. SZAKMAI TÁMOGATÁS A szolgáltatások magas színvonala érdekében az Önkormányzat továbbra is szoros együttműködést, kapcsolatot kíván kialakítani a Civil Információs Centrummal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Centrum megfelelő szakmai bázisú együttműködési rendszert tud biztosítani a civilek felé. Az Önkormányzat – lehetősége függvényében – éves költségvetésében külön soron támogatást kíván biztosítani a Centrum részére.

A Civil Információs Centrumra vonatkozó jogszabályi háttér: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényből fakadóan a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében szükséges Civil Információs Centrumokat létrehozni. A 2011. évi CLXXV. törvény 51. § (1)-(2) bekezdése, valamint az 52. § (1)-(2) bekezdése határozza meg a Civil Információs Centrumok küldetését, feladatát. A Centrum célcsoportjai: Győr-Moson-Sopron megye területén tevékenykedő: formális és informális civil és nonprofit szervezetek; megyei és települési, illetve nemzetiségi önkormányzatok; 5

a gazdasági élet szereplői, for-profit szektor; ágazati és ágazatközi intézmények és szolgáltatók. A Centrum stratégiai céljai: A feladatok és szolgáltatások működési keretét a Győr-Moson-Sopron megyében működő civil szervezetek, működési, fejlesztési tevékenységét támogató, igényekre és szükségletekre reagáló komplex program jelenti. Cél a modulrendszerű innovatív programon belül az egyes modulok összehangolása, az elért szervezetek megerősítése, működésük stabilizálása és működési hatékonyságuk segítése, forrásteremtő képességük javítása, valamint ezekhez kapcsolódóan hosszú távú stratégiai tervezésen alapuló optimális működés támogatása az adott szervezet életciklusának megfelelően. A Civil Információs Centrum legfőbb célkitűzése, hogy a civil szektort és a szektorközi együttműködéseket erősítse, támogassa, valamint elősegítse az új szervezetek létrejöttét és a régiek működését, úgy, hogy mindezeknek a szakmai és módszertani hátterét biztosítja. Számos szakmai területről fognak össze olyan szakembereket, akik tevékenységüket a civil szektorban végzik és több éves tapasztalattal járulnak hozzá a munkához. Folyamatos igényfelmérésekkel követik a szektor igényeit és ezzel arányosan bővítik szolgáltatásaikat. Aktualitásokhoz, pályázatokhoz igazítva szervezik

konferenciáikat,

tréningeiket, valamint képzéseiket. Szolgáltatások: 1) Folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszer megvalósítása: •

Jogi, közhasznúsági területen,

•

Pénzügyi, könyvviteli és adózási kérdésekben,

•

Pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan,

•

Társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban,

•

Forrásteremtéssel kapcsolatban,

•

Számítógép-kezelési és informatikai területen,

•

Magyar-külhoni magyar partnerségi kapcsolatok elősegítésének érdekében.

6

2.) Évente legalább három rendezvény (képzés, konferencia, tréning, előadás, aktualitásnak megfelelően) megvalósítása a helyi civil szervezeteket leginkább érintő témákban (pl. szervezeti,

menedzselési

kérdések,

szponzorszervezési

technikák,

pályázatkészítési

tudnivalók, önkéntességgel kapcsolatos információk). 3.) Folyamatos információszolgáltatás. Rendszeres kapcsolattartás a civil szervezetek széles körével. 4.) Civil szervezeti adatbázis építése, rendszeres aktualizálása. 5.) Civil Szakmai Műhelyek koordinálása. 6.) Honlap üzemeltetés. Az információszolgáltatás keretében a Civil Információs Centrum tevékenységével összefüggő információk közzététele érdekében internetes honlapot szerkeszt, illetve azt folyamatosan aktualizálja. A honlapon megalakult műhelyek és civil fórum külön menüpontban elérhető. 7.) További szolgáltatásaik: •

Partnerségi információs napok,

•

Elektronikus hírlevél regisztrált szervezetek számára,

•

Képzések, tréningek, fórumok,

•

Konferenciák, kerekasztal beszélgetések, fórumok szervezése,

•

Civil-önkormányzati párbeszéd koordinálása,

•

Információszolgáltatás,

•

Irodatechnikai szolgáltatások,

•

Terem- és eszközhasználat igény szerint,

•

Civiltech szoftveradományozó programmal kapcsolatos információnyújtás,

•

Nyilvánosság biztosítása szervezetünk kommunikációs csatornáink keresztül.

7

A Civil Információs Centrum elérhetőségei: H-9023 Győr, Otthon u. 2. Tel/fax: +36 96 311 031 Tel: +36 96 550 313 www.unitedwaygyor/cic [email protected] [email protected]

VI. ÉRDEKÉPVISELET, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS Az Önkormányzat a civil szervezeteket érintő döntéseinek előkészítésébe bevonja a helyi civil szervezeteket. A Mötv. 6. § a) pontja rögzíti, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. Az SZMSZ szabályozza, hogy a Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívást kap többek között - a civil szervezet képviselője - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához. Civil Szakmai Műhelyek Az Önkormányzat támogatja olyan érdekegyeztető fórum létrejöttét a Civil Információs Centrumon belül, melynek keretében a helyi civil szervezetek képviselői közvetítik a civil társadalom igényeit, megoldási alternatívákat dolgoznak ki, és hatékonyan közreműködnek a feladatok megoldásában. Támogatja továbbá az önkormányzati bizottságok szakterületeinek megfelelően szerveződő civil műhelyek megalakulását. A műhelyeknek minden helyi civil szervezet saját jogon lehet résztvevője, tagja. A résztvevők bármelyike javaslatot tehet a műhely ügyrendjének megállapítására, módosítására, melyről a résztvevők nyílt szavazással döntenek. Működésüket, megbeszéléseik gyakoriságát, a Protokoll szabályozza. A szakmai műhelyek célja: A civil műhelyek célja specifikus szakmai, ágazati kérdések, problémák és egyéb, az adott műhely szakmai kérdéseinek megtárgyalására irányuló tevékenységek végzése, valamint az említettek megfelelő kezelése, innovatív kezdeményezési lehetőségekkel a hátterében.

8

A műhely működési koncepciójának célja a Győrben és kistérségi településein működő civil szervezetek közötti szakmai kapcsolatok létrehozása, azoknak aktivizálása a hatékony együttműködés eszközeivel, valamint az Önkormányzat és a civil szakmai műhelyek önkéntesen létrejött közösségei közötti megfelelő együttműködésének és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése. További cél, hogy a szakmai bizottságokba eddig civil oldalról delegáltak egybeolvadva a szakmai műhelyekkel, annak tagjaként működjenek közre a továbbiakban. Tehát nem különül el civil delegált, és műhelyből lévő delegált, egységesen civil szakmai műhelyek működnek. A szakmai műhelyek az Önkormányzat aktuális bizottságaihoz igazodva jönnek létre. A műhely működtetésében a Civil Információs Centrumnak az Önkormányzat módszertani szerepet, koordinációt szán, amelyet vállalnak.

Civil Kerekasztal Az Önkormányzat támogatja a Civil Kerekasztal megalakítását, amelynek állandó meghívottjai a megalakult Civil Műhelyek delegáltjai, a társadalmi és civil szervezetekkel foglalkozó alpolgármester, az aktuális témához kapcsolódó, szakmailag kompetens osztály köztisztviselője, illetve további meghívottak. Ezzel is segítve az együttműködést, az érdekegyeztetést a civil szervezetek és az Önkormányzat között. A Civil Kerekasztal üléseinek koordinálásáról a Civil Információs Centrum gondoskodik, melyről minden esetben emlékeztetőt készít. Az Önkormányzat kéri a Civil Információs Centrum apparátusát, hogy kísérjék figyelemmel a közgyűlés munkáját, és a civil szférát érintő előterjesztések megvitatására hívják fel a műhelyek figyelmét. VII. PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata elismeri a civil szervezetek helyi társadalomban betöltött pozitív szerepét, ezért lehetőség szerint támogatja azokat.

9

A civil szervezetek hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének javulásához, ezáltal a város versenyképességének javításához. Az Önkormányzatnak érdeke, hogy minél több, erős, jól működő civil szervezet legyen Győr városban. Az Önkormányzatnak nem feladata, hogy valamennyi, a városban működő nem profitorientált szervezetet támogasson, azonban szívesen támogatja a civil szervezeteket, különösen, ha azok közérdekű tevékenységet végeznek. Az Önkormányzat a költségvetésében, minden évben, amennyiben lehetősége van, elkülöníti a civil szervezetek számára nyújtandó pénzügyi támogatást, melynek elosztásáról pályázati rendszerben dönt. E pályázati rendszerre irányadóak a Közgyűlés által meghatározott szabályok. Lehetőség szerint a pályázatok kiírása előtt Információs Fórumok/Információs Napok megtartására kerül sor, amelyen a pályázni kívánó szervezet hasznos információkat kap a sikeres pályázat érdekében. A pályázati projektek tervezésében, megvalósításában és elszámolásában a Civil Információs Centrum igény szerint segítséget nyújt. Egyéb pénzügyi támogatási források is lehetőséget nyújtanak a városban működő civil szervezetek tevékenységének támogatására:

a polgármesteri keret,

feladat

ellátási

megállapodáson alapuló támogatás, valamint a polgárőrségek, sportegyesületek, amatőr művészeti csoportok támogatása pályázat útján. Közfeladat kihelyezés Az Önkormányzat a közfeladatok ellátására megállapodást köthet a feladat ellátására képes, referenciával rendelkező civil szervezetekkel. Az Önkormányzat arra is nyitott - megfelelő garanciák esetén, és ilyen irányú döntés meghozatala alapján -, hogy közfeladatot civil szervezet lásson el, ahhoz egyidejűleg a szükséges anyagi forrásokat is biztosítja. Természetesen ennek csak ott van jogosultsága ahol erre kapacitással az Önkormányzat nem rendelkezik, illetve ha a civil szervezet által nyújtott szolgáltatás az ellátottak számára magasabb színvonalú. Közfeladat kihelyezés történhet az Önkormányzat által már ellátott feladatok, a lakosság által igényelt, de eddig még meg nem oldott feladatok terén is.

10

A civil és nonprofit szervezetek önkormányzati támogatása 2012-ben PÁLYÁZAT ÚTJÁN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK 2012. ÉVBEN „Társadalmi szervezetek, alapítványok, stb.” támogatására szolgáló pályázati keret (Azon szervezetek, melyek az alább jelölt sporttámogatások valamelyik pályázatán eredménnyel pályáztak, a - „Társadalmi szervezetek, alapítványok, stb.” támogatására szolgáló pályázati keret- pályázati forrását nem jogosultak igénybe venni) Pályázati úton támogatott sportszervezetek (kiemelt és nem kiemelt sportágak), valamint utánpótlást-nevelés fejlesztését végző alapítványok támogatása Egyéni eredményes versenyzők támogatására sportszervezeti kereteken belül „Egyéb sporttámogatás” csoportba tartozó egészségkárosult sportolókkal foglalkozó sportszervezetek és intézmények támogatása PÁLYÁZATON KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK 2012. ÉVBEN Feladatellátáson alapuló támogatással

263.000.000

25.000.000

225.000.000 10.000.000 3.000.000 111.308.000 57.600.000

A 2012. évi költségvetésben külön soron szerepelő, külső szervnek irányuló támogatás

17.000.000

A 2012. évi költségvetésben külön soron szerepelő, alapítványok részére átadott támogatás

33.000.000

A 2012. évi költségvetésben külön soron nem szerepelő, alapítványok részére átadott támogatás

3.000.000

Tisztségviselői keretből adott támogatás - Polgármesteri keretből nyújtott támogatások civil szervezetek részére ÖSSZESEN

708.000 361.308.000

VIII. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK - TÁMOGATÁSOK Civil Paletta Az Önkormányzat utoljára 2008. évben adta ki nyomtatott formában a Civil Paletta Győrben című kiadványt. Az évek során tapasztaltak alapján azonban az a döntés született, hogy csak elektronikus formában kerülnek frissítésre az adatok. A Paletta letölthető a www.gyor.hu honlapról. Ezáltal mindig friss, aktuális adatok szerepelnek a kiadványban. Ehhez természetesen a civil szervezeteknek jelezniük kell az esetleges változásokat. A kiadványban továbbra is a városban működő civil szervezetek ingyenesen közzé tehetik adataikat, valamint bemutatkozhatnak.

11

Nyilvánosság biztosítása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapján – www.gyor.hu – továbbra is lehetőséget biztosít a civil szervezetek számára, hogy közzé tegyék a fontosabb, közérdekű eseményeket, tájékoztatókat, programokat. Együttműködés külföldi partnerszervezetekkel Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata segítséget nyújt a civil szervezeteknek, hogy tapasztalatcsere céljából tartsanak kapcsolatot a testvérvárosok hasonló profilú szervezeteivel. A kapcsolat felvételéhez az önkormányzat szervezési segítséget nyújt a győri civil szervezetek számára.

IX. A CIVIL KONCEPCIÓHOZ KÉSZÜLT KUTATÁS FŐBB EREDMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A kutatás főbb megállapításai A győri civil és nonprofit szektor a bírósági bejegyzések alapján 1115 szervezetből áll, ezer lakosra 8 szervezet jut. A győri szektor domináns szervezetei a klasszikus civil szervezetek a minta 90%-át a magánalapítványok és egyesületek tették ki. A győri szektor tevékenységét és céljait tekintve igen sokszínű, amely biztosítja a lakosság speciális igényeinek kielégítését. A legnagyobb számban a sport, a kultúra és az oktatás területén tevékenykedő szervezetek vannak jelen, azonban nagy arányban működnek még szervezetek a szociális ellátás, az egészségügy és a hobbi, szabadidős tevékenységekben is. A győri szervezetek saját bevallásuk szerint alacsony bevétellel rendelkeznek, a minta szervezeteinek többsége 50.000-5.000.000 Ft közötti bevételből gazdálkodott az elmúlt évben. A szervezeteknek átlagosan 1-2 bevételi forrása volt. A civil és nonprofit szektorban országos szinten megfigyelhető, hogy alacsony a foglalkoztatás. Győrben a szervezetek kétharmada nem foglalkoztat fizetett munkaerőt. A szektor infrastrukturális ellátottságánál igen nagy hiányosságokat fedeztünk fel, a szervezetek mindennapi munkájához szükséges informatikai eszközök terén is, a szervezetek több mint harmada nem rendelkezik számítógéppel, nyomatatóval 40%-a, internet kapcsolattal pedig több, mint 42%-a. 12

A szervezetek nagy arányban tartanak fenn kapcsolatot mind a lakossággal, mind az Önkormányzattal. Az informális szektor esetében magas a kapcsolattal rendelkező szervezetek száma. A civilek 85%-nak van közvetlen kapcsolata a lakossággal, más civil szervezetekkel tartott kapcsolatuk aránya is magas, 80% volt. A szervezetek négyötödének van kapcsolata az önkormányzattal, arányaiban ez több mint a civil szervezetek egymással való kapcsolatai. A szervezetek jó kapcsolatot ápolnak az egyes hivatali szereplőkkel. A kutatásban részt vevő szervezetek fele vette már igénybe a Civil Információs Centrum valamely szolgáltatását. A szervezeteknek fontos, hogy a Centrum mindig naprakész információkat szolgáltasson. Igénylik továbbá, hogy tanácsadások, tréningek segítségével fejleszthessék szervezetüket. A civil szerveztek SWOT analízise ERŐSSÉGEK: A szervezetek a saját tevékenységi területükön magas szakmai kompetenciával rendelkeznek, felkészültek és magabiztos a tudásuk, de csak a saját tevékenységük esetében. Önszerveződő mivoltukból adódóan nagyon aktívak, és nyitottak a társadalmi problémák iránt. Sokszínű tevékenységükből következik, hogy széles társadalmi bázissal rendelkeznek. Rugalmasak és nagyfokú alkalmazkodó képességgel, készéggel válaszolnak a gazdasági társadalmi változásokra. Kevésbé intézményesült struktúrájuk miatt gyorsabban tudnak reagálni a társadalomban jelentkező szükségletekre, mint az állami, önkormányzati szektor, valamint speciális és kis csoportot érintő társadalmi keresletet is ki tudnak szolgálni. Kapcsolati tőkéjüket gyorsan és hatékonyan tudják mozgósítani céljaik elérése érdekében. Szakmailag innovatívak, programjaikat kreativitás jellemzi. GYENGESÉGEK A szervezetek egymás

közötti

kapcsolathálózata töredezett, általában az

azonos

tevékenységeket végző szervezetek között vannak kapcsolatok. A szervezetek közötti információáramlás nehézkes, részben a kapcsolatok hiánya, részben pedig a szervezetek szakmai féltékenységéből adódóan. Nagyon hiányos a szervezetek infrastrukturális ellátottsága.

13

A szakmai feladatok mellett, elhanyagolt az adminisztráció, és nem naprakészek a szektor jogi változásainak tekintetében. Az elektronikus adminisztrációtól való „idegenkedés”, mely részben a civil szervezetek vezetőségének életkori sajátosságaiból adódik. Gazdasági függőség és „egy lábon állás” jellemzi a szervezeteket. Nagy mértékben függenek az állami és önkormányzati pályázati támogatásoktól és normatíváktól. Bevételeiket jellemzően csak 1-2 forrás biztosítja.

ERŐSSÉGEK szakmaiság nyitottság aktivitás sokszínűség széles társadalmi háttér rugalmasság alkalmazkodó képesség kapcsolati tőke innováció gyorsabb reagálás LEHETŐSÉGEK feladatátvállalás hatékony együttműködés szektorok közötti partnerség szolgáltatás bővítés stratégia alkotás döntéshozatalba való bekapcsolódás

GYENGESÉGEK hiányos kapcsolati háló információáramlás infrastruktúra elektronikus adminisztráció bizalmatlanság forráshiány amatőrizmus gazdasági függőség egyszemélyes ügyvitel VESZÉLYEK alá- fölérendeltség függőség jogi háttér változása intézményesülés elszemélytelenedés a szektor "elöregedése" likviditási problémák

LEHETŐSÉGEK A szektor egy kis és professzionalizált szegmentuma képes szakmai feladatok átvállalására. A szektoron belüli hatékony együttműködések generálásával növelhető az információáramlás és a bizalom szintje. Az együttműködés növeli a szervezetek társadalmi és kapcsolati tőkéjét. A szervezetek szolgáltatás bővítésével a szektorok közötti partnerségek növekedhetnek, az alá-, fölérendeltségi viszony mértéke csökkenhet. Bekacsolódás a döntéshozatalba. A szervezetek érdekérvényesítő képességének növelésével az eddig nem látható kisebb csoportok véleménye és érdekei is felszínre kerülhetnek.

14

A stratégiai tervezés és „látásmód” kialakításával a szervezetek szakmai, pénzügyi és működési feltételei javulhatnak. VESZÉLYEK A szektor más szektorokkal (állami, for-profit) javarészt csak alá-fölérendeltségi viszonyt tud kialakítani, melynek egyik oka, hogy nagymértékben függ a for-profit szektor adományaitól és az állami szektor támogatásaitól. E függés okán bármely másik szektor negatív gazdasági változása likviditási problémaként jelentkezik a civil és nonprofit szervezeteknél. A szektor jogi hátterének gyors változását a szervezetek nem tudják lekövetni. Az intézményesülés veszélye, mely a professzionalizáció velejárója, így a szervezet egyre inkább hasonul a másik szektorok eljárásrendjével és elveszíti az erősségeit (gyors reagálás a társadalmi problémákra). A civil szervezetek vezetőinek életkori összetétele elég magas, és nincs „utánpótlás” a szektorban. Lehetséges fejlesztési irányok A kutatás eredményei és az abból megalkotott SWOT analízis alapján a következő fejlesztési irányokat tűzi ki céljául a Civil Koncepció a jól működő kapcsolat tovább erősítése érdekében: A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek stabilabb, hatékonyabb gazdálkodási feltételeinek megteremtése:  A kutatás rámutatott, hogy a városban tevékenykedő szervezetek bevételszerkezetében igen fontos szerepet játszanak az Önkormányzat által nyújtott támogatások. A szervezetek harmadik legtöbbet említett (és többeknek az egyetlen) bevételi forrása az Önkormányzat által pályázati úton szétosztott támogatás volt. Az Önkormányzat, gazdasági lehetőségeihez mérten továbbra is támogatni kívánja a városban működő civil és nonprofit szervezetek hiánypótló munkáját.  A szervezetek bevételstruktúrájából kiderült, hogy a gazdasági stabilitást jelentő „több lábon állás” nagyon kevés szervezetnél figyelhető meg. Ennek érdekében az Önkormányzat a Civil Információs Centrummal együttműködve forrásteremtési és pályázatírási tanácsadást és képzéseket szervez a jövőben. 15

A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek működési feltételeinek javítása:  Az Önkormányzat a pénzügyi támogatások mellett, a Civil Információs Centrumon keresztül biztosítja az eseti irodatechnikai szolgáltatásokat, valamint terem és eszközhasználatot. A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek szakmai ismereteinek bővítése:  A szervezetek és az Önkormányzat közötti információáramlás javításával.  A Civil Információs Centrum nyújtotta szolgáltatások folyamatos biztosítása, valamint a lehetőségekhez képest bővítése által. A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek bevonása a döntés-előkészítő munkába:  Az Önkormányzat továbbra is támogatja olyan érdekegyeztető fórum működését a Civil Információs Centrumon belül, melynek keretében a helyi civil szervezetek képviselői közvetítik a civil társadalom igényeit, megoldási alternatívát dolgoznak ki, és hatékonyan közreműködnek a feladatok megoldásában. Támogatja továbbá az önkormányzati bizottságok szakterületeinek megfelelően szerveződő civil műhelyek munkáját.  Az Önkormányzat továbbra is támogatja a Civil Kerekasztal működését - civil kezdeményezés alapján annak összehívását -, amelynek állandó meghívottjai a Civil Műhelyek delegáltjai, a civil szervezetekkel foglalkozó városvezető, az aktuális témához kapcsolódó, a Polgármesteri Hivatal szakmailag kompetens szervezeti egységének köztisztviselője, illetve további meghívottak, ezzel is segítve az együttműködést, az érdekegyeztetést a civil szervezetek és az Önkormányzat között. A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek valamint az Önkormányzat közötti együttműködés erősítése:  Az Önkormányzat a továbbiakban is nyitott - megfelelő garanciák esetén, és ilyen irányú döntés meghozatala alapján -, hogy közfeladatot civil szervezet lásson el. Természetesen ennek csak ott van jogosultsága ahol erre kapacitással az Önkormányzat nem rendelkezik, illetve ha a civil szervezet által nyújtott szolgáltatás az ellátottak számára magasabb színvonalú.

16

A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek közötti együttműködés erősítése az információáramlás javításával:  A szervezetek közérdekű programjainak közzététele az Önkormányzat honlapján erre a célra kialakított felületen, a minél szélesebb körű szakmai és laikus nyilvánosság biztosítása érdekében.  A Civil Kerekasztal és Civil Műhelyek tagságának bővítése révén A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek kapcsolatainak, és szakmai ismereteinek bővítése:  Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is segítséget nyújt a civil szervezeteknek, hogy tapasztalatcsere, valamint szakmai ismeretük bővítése céljából tartsanak kapcsolatot a testvérvárosok hasonló profilú szervezeteivel. A kapcsolat felvételéhez az önkormányzat szervezési segítséget nyújt a civil szervezetek számára. A városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek tevékenységének bemutatása, ismertségük javítása a lakosság körében:  Közös rendezvények szervezése. Civil Fórumok és Civil Konferenciák megvalósítása az Önkormányzat, a Civil Információs Centrum és a városban tevékenykedő civil és nonprofit szervezetek részvételével.  A már létező Civil Paletta elektronikus frissítése önkéntes alapon. .

17

Győr város civil és nonprofit szektorának jellemzői A Civil Koncepciót kiegészítő kutatás eredményei 2013

Készült Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Készítették Kollár András Fülöp Mónika

Tartalomjegyzék

A kutatás mintája, adatgyűjtési eszközök ...................................................................................... 3 A civil szektor újjáéledése, civil aktivitás a megyében .................................................................... 4 A győri civil szervezetek általános statisztikai jellemzői ................................................................. 9 Gazdasági erőforrások, bevételstruktúra .....................................................................................15 Humánerőforrás ellátottság .........................................................................................................19 Infrastruktúra..............................................................................................................................21 Társadalmi beágyazottság, szektorközi kapcsolatok .....................................................................23 Önkormányzati kapcsolatok ........................................................................................................27 Civil Információs Centrum............................................................................................................32 A civil szervezetek helyzetképe ....................................................................................................35 1. számú melléklet ......................................................................................................................37 Bibliográfia .................................................................................................................................38

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg jelen mű területi és időbeli korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személyeknek átadható felhasználási joga, mely kiterjed a mű többszörözésére és átdolgozására is. A mű ismételt felhasználására, sokszorosítására, vagy harmadik személynek történő átadására, illetve átengedésére harmadik személynek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával kell megállapodnia. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendelkezésére bocsátott mű feletti rendelkezés jogát kiköti, a mű és munkarészei, mint szellemi alkotás feletti rendelkezési jogát a szerzői jogról szóló hatályos törvény szerint gyakorolja a szerzők személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartásával.

2

A kutatás mintája, adatgyűjtési eszközök

A vizsgálat a lehető legteljesebb körű adatfelvételt tűzte ki célul, az alapsokaság gyakorlatilag a teljes győri civil és nonprofit szektor volt, kivételt képeznek ez alól a szakszervezetek, önkéntes biztosító pénztárak és a pártok, melyek szűken vett értelemben nem tartoznak a civil és nonprofit szektorhoz, valamint nem alanyai a civil koncepciónak. Így az alapsokaság a Központi Statisztikai Hivatal címjegyzékében Győrben bejegyzett szervezetiből (2012. augusztusi állapot), valamint a győri Civil Palettában bejegyzett szervezetekből állt össze. Az alapsokasában a Győrben bejegyzett szervezetek mellett, lekérdezésre kerültek más településen bejegyzett ernyőszervezetek tagszervezetei is, melyek a városban látják el tevékenységüket. Az alapsokaság így 964 szervezetből állt. Az adatfelvétel anonim kérdőíves formában történt, azon szervezetek, melyeknek volt e-mail címe, online kitölthető kérdőívet küldtünk, amelyeknek nem volt elektronikus elérhetősége a szervezetek szék-, telephelyére küldtük ki a papír alapú kérdőívet felbélyegzett válaszborítékkal együtt. A kérdőív kitöltésére három hét állt rendelkezésre, a 411 levél alapú kérdőívből határidőre 64 darab érkezett vissza, ebből 59 tartalmazott értékelhető válaszokat. Az online kiküldött 553 kérdőív esetében 157 érkezett vissza, így a vizsgálat mintáját 216 szervezet alkotta, mely az alapsokaság 22,4%-a.

3

A civil szektor újjáéledése, civil aktivitás a megyében

A civil társadalom aktivitása hazánkban nem új keletű jelenség. Történetiségében szemlélve a hazai civil társadalom első igazi virágkora a XIX. századra tehető, mivel a megkésett polgári fejlődés következtében a civil társadalmat éltető polgári rétegek csak a XIX. századtól váltak meghatározó szereplőivé a közügyeknek, a politikai élet formálásának valamint a hazai civil szektornak. A társas élet keretei között létrejött egyletek, egyesületek, alapítójaként és tagságaként fontos társadalmi szerepeket töltöttek be, tevékenységükkel hozzájárultak a közösség fejlesztéséhez, a létbiztonság, és a morális értékek újratermelődéséhez. A sokszor különböző társadalmi rétegeket tömörítő szervezetek működése szorosan kapcsolódott egyegy település, vidék életéhez, összefüggött a helyi szinten vagy országosan jelentkező politikai, társadalmi, gazdasági törekvésekkel (Szakál, 1994). A civil szektor fejlődésének hatalmas gátat szabott az államszocializmus jogi szabályozása az öntevékeny szervezetekkel szemben. Az alapítvány jogintézménye 1949-től egészen 1987-ig nem létezett, míg az egyesületek létrehozását kormányrendelet szabályozta, amely kötelezővé tette az egyesület létesítésének előzetes bejelentését, valamint felhatalmazta a hatóságot annak megtiltására, ha a létesítendő egyesület politikailag vagy gazdaságilag veszélyesnek bizonyult. A harmadik szektor reneszánszát az alapítvány jogintézményének 1987-es visszaállításától (1987. évi 11. számú törvényerejű rendelet), valamint ezzel kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv 1990. évi módosítása, és az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról elfogadásától számítjuk. A rendszerváltás után a magyar civil-nonprofit szektor visszatért a második világháború és az államszocializmus előtti fejlődési útjára. A civil-nonprofit szervezetek a társadalmi és kulturális élet szerves és fontos részévé váltak, ezen felül nem elhanyagolható politikai szerepet töltenek be a kormányzati politikák kontrolljában, valamint gazdasági szerepük is egyre inkább erősödik a közfeladatok, közszolgáltatások betöltése, és munkahelyek teremtése révén. A rendszerváltást követően a magyar nonprofit szektor fejlődésének talán egyik leglátványosabb mutatója a szervezetek számának alakulásában mutatkozott meg. Az 19901992-es években, melyet az „alapítási láz” éveinek is szoktak nevezni, a növekedési ráta 45%os volt, ezen belül az alapítványoké 79%, a társas nonprofit szervezeteké pedig 40% volt. Az alapítványi túlsúly betudható a kor adótörvényeinek, melyek kedvezően hatottak a szektor fejlődésére, ezen belül is az alapítványi szervezettípusra. 4

A szervezetszám növekedés egészen 1997-ig figyelhető meg, ezt az időszakot a kutató (Bartal, 2005) az extenzív gyarapodás időszakának nevezi, amikor is a szervezetek alapítása folyamatosan nőtt, de a növekedés üteme csökkenő tendenciát mutatott. Az 1998 és 2000 közötti időszakot a szervezetek számának csökkenése jellemezte, elsőként a társas nonprofit szervezetek, majd az alapítványok növekedési ütemének lassulását okozta. 2000 és 2003 évek között a szektor átlagos növekedésének ütemét leginkább az 1997-es évhez lehet hasonlítani, ami körülbelül 3%-os gyarapodást jelent. A 2003-as évtől a szervezetek számának csekély mértékű növekedése figyelhető meg. Amennyiben a településtípus szerint vizsgáljuk a szerveztek számát elmondható, hogy a megyeszékhelyeken és Budapesten is az előbb leírtak szerint alakult a szervezetek számának növekedési üteme. 1. táblázat A nonprofit szervezetek száma településtípusonként, 1993-2011 Főváros Megyeszék hely Egyéb város Község

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

9935

11385

12280

13010

13159

12938

12976

12309

13466

13015

14278

13884

14987

15893

16154

15765

15809

7776

9160

9875

10459

11047

10717

10471

10575

11859

12276

12536

12855

13774

14121

14191

13785

13805

7807

9388

10092

10729

11327

11696

11925

12315

14335

13553

16048

16810

18254

18972

19835

19608

19786

9308

10309

11088

11718

12430

12033

12529

11945

13326

13097

13832

14693

15392

15939

15965

15829

16161

Forrás: Bartal, 2007; Nonprofit szervezetek Magyarországon 2008, 2009, Központi Statisztikai Hivatal 2010,2011, STADAT A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele településtípus szerint, ww.ksh.hu

A táblázatban jól látható, hogy fővárosi dominancia jellemzi a nonprofit szervezetek számának alakulását egészen 2000-ig. Az ezredforduló után a vidéki városokban mindegyik évben magasabb volt a szervezetek száma a többi településtípushoz viszonyítva. A megyeszékhelyeken és községekben működő nonprofit szervezetek arányában nem történt jelentős változás 1993-2000 évek között, a megyeszékhelyeken 22-23%, a községekben 2527% volt. 2003 után a községekben található szervezetek aránya 24-25%-on, a megyeszékhelyeken található szervezetek aránya pedig 22%-on stabilizálódott a szektor egészéhez képest (Bartal, 2007). 1. ábra Nonprofit szerveztek száma Forrás:Nonprofit szervezetek Magyarországon 2009, KSH 2011

5

2009-ben Magyarországon 66.145 aktív civil/nonprofit szervezet tevékenykedett, ebből a „klasszikus civil szervezetek” – magánalapítványok, és egyesületek – száma 57.865 volt. A megyei adatok némiképp eltérnek az országos átlagtól. Győr-Moson-Sopron megyében 2007-ben a legnagyobb arányban a községekben vannak jelen a civil szervezetek (925 szervezet), amennyiben figyelembe vesszük a községek számát, ez elenyésző szervezetszámot jelent községenként. 2. ábra GYMS megye civil és nonprofit szervezeteinek településtípus szerinti aránya

Forrás: Nonprofit szerezetek Magyarországon 2007, KSH 2009

A megyeszékhely „birtokolja” a szervezetek egyharmadát a megyében (806 szervezet), és közel ilyen arányban tevékenykednek a városokban is (741 szervezet). Az egyes városokat vizsgálva igen nagy eltérések tapasztalhatóak a szervezetek számának alakulásában, mely a népességszámmal magyarázható, azonban megállapítható, hogy a megyei jogú városokban aktívabb az önszerveződés igénye. 3. ábra GYMS megye városokban működő civil szervezetek (szervezetszám)

Forrás: Nonprofit szerezetek Magyarországon 2007, KSH 2009

Árnyaltabb képet kapunk, ha a szervezetszám helyett a városok civil aktivitás mutatóit vizsgáljuk. Egy település civil aktivitásának vizsgálatánál főként az objektív mutatókra támaszkodhatunk. Ugyanakkor a fogalom – civil aktivitás – számos más összefüggés eredőjeként is jelen van a helyi társadalomban. A civil aktivitás statisztikailag mérhető számadatai mellett, a fogalom tartalmazza a társadalomtörténeti hagyományok, a helyi kultúra, a rendezvények és a lakosok, valamint a közigazgatás érdekeinek és innovációs készségének jelentős részét. A minőségi eltérések egyik lényeges mutatója a civil aktivitás, melynek mérőszáma a location quotient, mely megmutatja, hogy megfelelő arányban részesül-e adott terület a nonprofit szervezetek számából, vagyis, hogy a szervezetek száma a népességhez viszonyítva alul- vagy felülreprezentált.1 Az alábbi táblázatban láthatóak az egyes városok civil aktivitási indexének értékei, melyek alapján némiképp átrendeződnek az előbbi grafikon adatai. A mutató alapján a lakónépességhez viszonyítva a civil szerveződésekben legkevésbé aktív város Jánossomorja volt – az optimális érték 1, ehhez viszonyítva, nagymértékű az alulreprezentáltság a civil szervezeti mutatóban-, Mosonmagyaróvár, Sopron és Győr, ahol bár a szervezetek száma magas a civil aktivitási index mértéke az optimális érték (közepesen aktív) körül mozog. A többi kisvárosban – Pannonhalma kivételével – alulreprezentált a civil szervezetek jelenléte a lakosság viszonylatában, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a lakossági önszerveződési igénye, e kisvárosokban alacsonyabb, mint azt átlagosan elvárhatnánk. 2. táblázat A GYMS megyei városok civil aktivitási indexe Csorna

Fertőd

Jánossomorja

Kapuvár

0,75

0,89

0,49

0,9

Mosonma Pannonh Sopron gyaróvár alma 1,05 1,13 1

Tét

Győr

0,77

1,04

1

Ha location quotient értéke 1, abban az esetben adott terület épp olyan mértékben részesedik az összes szervezet számából, mint amilyen arányban részesedik a népességszámból. A kapott adatsorból következtethetünk a nonprofit szervezetek területi koncentrációjára, vagyis a civil aktivitás arányos mutatójára. Az egyes értékek alapján meghatározható hogy adott megyeszékhely civil aktivitása magas, közepes vagy éppen alacsony. Lq=(A részhalmaz/A teljes halmaz) / (B részhalmaz/ B teljes halmaz)

7

Az alábbi térképen látható, hogy a civil aktivitás az egyes kistérségek között csak igen csekély mértékben tér el. Szinte minden kistérség népességarányos mutatója 1 körül mozog, tehát a Győr- Moson-Sopron megyei kistérségek közepes aktivitást mutatnak a lakosságszám viszonylatában. A Győri és a Sopron-Fertődi kistérség átlag feletti aktivitással rendelkezik, mely valószínűsíthetően a megyei jogú városok jelenlétével magyarázható. A térképen feltüntetésre kerültek az egyes kistérségek 1000 lakosra jutó szervezetszámai is, melynél szintén az előbb említett két kistérség rendelkezik a legmagasabb mutatókkal, Sopron-Fertőd 5.9 szervezet/1000 lakos, Győr 5.7 szervezet/1000 lakos. A legalacsonyabb civil aktivitási mutatóval és 1000 főre számított szervezetszámmal (4.6 szervezet/1000 lakos) a Téti kistérség rendelkezik. A civil aktivitás mértéke és az 1000 lakosra jutó szervezetszám a kistérségekben

8

A győri civil szervezetek általános statisztikai jellemzői A minta domináns szervezetei az országos tendenciához igazodva a „klasszikus civil” szervezetek, az egyesületek (133 szervezet), valamint a magánalapítványok (62 szervezet), ezek az arányszámok a győri szektor civil jellegét tükrözik. A klasszikus civil szerveztek a minta 90%-át alkotják. A közalapítványok száma a mintában 5 szervezet, a köztestületeké pedig 2 szervezet volt. A szervezettípusok közé 2006-ban egy új kategória került be, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezik a nonprofit gazdasági társaságok létrehozásáról, egyúttal e törvény kötelezi a közhasznú társaságok átalakulását valamely gazdasági társasági formává, vagy jogutód nélküli megszüntetését írja elő. A mintában 6 szervezet szerepel ezzel a jogi formával. Szót kell még ejteni további három jogi kategóriáról a nonprofit intézmények (1 szervezet) egyházi intézmények (3 szervezet), valamint az egyesülés formákat, melyek 4 szervezettel képviseltetik maguk a kutatásban. A szektor teljességére vonatozó adatokat az 1. melléklet tartalmazza.2 4. ábra A szervezetek megoszlása jogi forma szerinti bontásban % (N=216)

2

A KSH 12 szervezeti formát (jogi formát) különít el Alapítvány, Közalapítvány, Egyesület, Köztestület, Munkavállalói érdekképviselet, szakszervezet, Szakmai, munkáltatói érdekképviselet, Nonprofit gazdasági társaság, Önkéntes biztosító pénztár, Párt, Nonprofit intézmény, Egyház, egyházi intézmény, Egyesülés. Jelen kutatás mintájában nem szerepelnek a szakszervezetek, önkéntes biztosító társaságok és pártok szervezetei.

9

Az 1997 évi CLVI törvény (közhasznúsági törvény) által létrehozott három fokozatú közhasznúsági besorolás 2012-vel megszűnt,3 immáron a szervezetek között nincs kiemelkedően közhasznú státusz. A válaszadó szervezetek 54 %-a rendelkezik közhasznúsági státusszal és 1% körüli azok száma akinek kérvénye elbírálás alatt volt a kutatás ideje alatt. Az egyes jogi formáknál azonban nagy eltérések lehetnek. Az alapítványok mintegy kétharmada vallotta magát közhasznúnak, az egyesületek esetében kevesebb mint fele rendelkezett e státusszal, melynek lehetséges oka a tevékenységtípusokban, ezáltal az elérni kívánt célokban mutatkozik meg. 5. ábra A szervezetek megoszlása közhasznú jogállásuk szerinti százalékos bontásban (N=216)

A város civil életét reprezentáló szervezetek, tevékenységcsoport szerinti bontásában a szervezetek által megjelölt célok arányát tudjuk vizsgálni. A nonprofit statisztika 18 fő tevékenységcsoportot4 különböztet meg. A válaszadó szervezetek nagymértékben követik az országos trendet. A legnagyobb arányban a sport, a kulturális és az oktatási területeken tevékenykednek a szervezetek a városban is. Nagy arányban vannak még jelen a szociális ellátás, a szabadidő, hobbival, valamint egészségüggyel foglalkozó szervezetek. Jelentős

3

Az említett 1997 évi CLVI törvényt a 2012. január 1-vel hatályba lépő 2011.évi CLXXV törvény (civil tv) hatályon kívül helyezte, ezzel a közhasznúság egyfokozatú lett. 4 A tevékenységi főcsoportok: 1. kultúra 2. vallás 3. sport 4. szabadidő, hobbi 5. oktatás 6. kutatás 7. egészségügy 8. szociális ellátás 9. polgári védelem, tűzoltás 10. környezetvédelem 11. településfejlesztés 12. gazdaság 13. jogvédelem 14. közbiztonság védelme 15. többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 16. nemzetközi kapcsolatok 17. szakmai, gazdasági érdekképviselet 18. politika

10

arányt képviselnek még a környezetvédelem, többcélú adományozó és a szakmai gazdasági érdekvédelemben dolgozó civilek is. Megfigyelhető, hogy az egyes tevékenységtípusok determinálják a szervezetek jogi formáját. A szervezetek a célok meghatározásánál a hozzájuk leginkább illő jogi formát választják. A szabadidős és sport tevékenységek esetében a szervezetek majdnem 90%-a egyesületi formában működik. Ilyen tevékenység még a polgárvédelem és tűzoltás, mely szervezeteknél meghatározó pillér a tagság. Kifejezetten alapítványi formában végzett tevékenységek a szociális ellátás, az egészségügy és oktatás, e tevékenységek esetében a szervezetek túlnyomó többsége 50-65%-a alapítványi formában működik, melyeknek jelentős részét az adott tevékenységben feladatot ellátó intézmények hoznak létre. A hagyományosan alapítványi formát öltő kulturális szervezetek a mintában többségében társas nonprofitként jelennek meg. A

tevékenységcsoportok

az

országos

trendhez

hasonlóan

az

utóbbi

20

évben

átstrukturálódtak, nagyarányú fogyatkozás figyelhető meg a sport és szabadidős célú szervezeteknél, ezek helyét egyre inkább az egészségügyi, oktatási szervezetek veszik át, valamint kis léptékben fejlődik a településfejlesztés, gazdaságfejlesztés és környezetvédelem kategóriákban tevékenykedő civil szervezetek aránya (Kollár, 2012). A tevékenységtípus és a közhasznúsági jogállás viszonylatában is fellelhetők összefüggések, bizonyos tevékenységek esetében nagyobb eséllyel rendelkezik a szervezet közhasznúsági minősítéssel. A minta alapján az alábbi tevékenységek esetében figyelhető meg a közhasznúsági fokozat megléte: oktatás, szociális ellátás, egészségügyi tevékenység, és jogvédelem. A felsorolt tevékenységek mindegyikében 60%-nál magasabb a közhasznúság aránya.

11

6. ábra A szervezetek megoszlása tevékenységtípus szerinti százalékos bontásban (N=214)

* Forrás:KSH STADAT - Idősoros éves adatok - Gazdasági és nonprofit szervezetek Az országos adatok a 2011 állapotokat tükrözik a KSH a nonprofit statisztikai adatokat két év késleltetéssel publikálja. A diagram adatit a melléklet tartalmazza.

12

A győri civil és nonprofit szervezetek 40%-a „csak” a város határán belül látja el mindennapi munkáját. A szervezetek több mint ötöde egy településre kihatóan fejti ki tevékenységét, szervezetek ötöde egy intézmény, vagy cél érdekében működik, további ötöde több településen, illetve regionális szinten végzi munkáját. Viszonylag kevés szervezet hatóköre korlátozódik egy városrészre (7%), jellemzően e szervezetek egyesületi formában végzik társadalomformáló tevékenységüket. Az alapítványok a jellemző tevékenységükhöz (egészségügy, szociális ellátás, oktatás) kapcsolódóan nagyobb részben (39,3%) egy intézmény vagy egy cél iránt elkötelezettek, nagy arányban segítik még egy település életét is (25%). Az egyesületek, társadalmi szervezetek jellemzőbben nagyobb hatókörrel, több településen (15,5%), valamint regionális szinten (21%) kapcsolódnak a társadalomhoz. A közhasznúság és a hatókör viszonylatának vizsgálatánál, három típus emelhető ki, azon szervezetek melyek egy intézményt vagy célt támogatnak, illetve több településen vagy regionális szinten szolgáltatnak nagyobb eséllyel közhasznú jogállásúak. A

szervezetek

tevékenységtípusánál

megfigyelhető,

hogy

gyakorlatilag

minden

tevékenységtípusnál túlsúlyban vannak a nagyobb hatókörrel rendelkező szervezetek (több település, regionális) kivételt képez ez alól az oktatás és a szociális ellátás, melyek tipikusan egy intézményt, illetve célt támogató tevékenységek. 7. ábra A szervezetek megoszlása hatókör szerinti százalékos bontásban (N=216)

13

Ahogy már említettük, az önszerveződés nem újkeletű a városban, a válaszadó szervezetek közül legkorábban bejegyzett működő szervezetek már az 1880-as években is aktívan formálták a helyi társadalmat. A kutatásban részt vevő szervezetek 7%-a már a rendszerváltás előtt is erősítette a civil társadalmat. A kilencvenes években – a szektor újjászerveződésének időszakában – csakúgy, mint más megyékben itt is rengeteg új, vagy az államhatalom időszakában kényszerszüneteltetett szervezet kezdte meg működését. Az alábbi ábrán látható, hogy a rendszerváltást követő években az „alapítási láz” idején robbanásszerűen nőtt a szervezetek bejegyzése, a kedvező adópolitikának köszönhetően az alapítványi szervezeti formát5 csaknem kétszer annyi öntevékeny csoport választotta, mint a társas nonprofit szervezeti formákat.6 A következő időszakokban a társas nonprofitok száma a 2000-es évek közepéig lassú növekedést mutat, míg az alapítványok bejegyzési rátájában nagyfokú csökkenés figyelhető meg. Amennyiben az összes szervezetet vizsgáljuk, elmondható, hogy ezen adatok harmonizálnak az országos trendekkel, miszerint a kilencvenes évek közepétől az alapítási kedv folyamatos csökkenést mutat, amellett, hogy néhány évet kivéve folyamatosan nőtt az országban a társadalmi önszerveződések száma. 8. ábra A szervezetek megoszlása alapítási évük szerint százalékos bontásban (N=202)

5

A közalapítványi formát a 1993. évi XCII. törvény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény teremtette meg (Ptk. 74/G. §-a), melyet a 2006. évi LXV. törvény 2006. augusztus 24. napjától hatályon kívül helyezett. Így közalapítványok már nem hozhatók létre, a korábbiak azonban tovább működhetnek. 6 A szervezetek alapításuknak megfelelően két szervezettípusra lehet bontani, az alapítványok: magán és közalapítású alapítványok, társas nonprofit szervezetek, melyek a többi jogi formát foglalják magukba (lásd 2. lábjegyzet)

14

Gazdasági erőforrások, bevételstruktúra A bevételek alakulása a szektorban igen eltérő az egyes jogi formák szerint. 2009-ben a szektor javát (87%) alkotó klasszikus civil szervezetek, a szektor teljes bevételének csak 38%-át birtokolták (KSH 2011). A minta 10%-ának éves bevétele 50.000 Ft alatt volt, a szervezetek több mint felének éves bevétele nem érte el az 1 millió forintot, 26%-nak bevétele 1 és 5 millió forint között volt. 5 millió forint fölött mindössze a minta 17%-a gazdálkodhatott. A két legnagyobb kategóriát az 50.000-500.000 Ft, valamint az 1 és 5 millió Ft bevétellel rendelkező szervezetek alkották. Az úgynevezett „elit” szervezetek a mintában 4,4 %-kal képviseltetik magukat. 9. ábra A szervezetek megoszlása éves bevételük szerint százalékos bontásban % (N=205)

A bevétel nagysága és a jogi forma viszonylatában megállapítható, hogy az alsóbb kategóriákban az alapítványok és egyesületek aránya megegyezik, viszont a felsőbb bevétel kategóriák esetében alapítványi túlsúly figyelhető meg. 10. ábra A klasszikus civil szervezetek éves bevételük szerint százalékos bontásban (N=205)

15

A civil és nonprofit szervezeteknek alapvetően három fő bevételi forrása lehet: a közbevételek (állami és önkormányzati bevétel), a saját bevételek (alap- és gazdálkodási bevétel) valamint az adományok (magánszemélyektől, vállalkozásoktól, más civil és nonprofit szervezettől). A kérdőívben rákérdeztünk a szervezetek bevételi forrásaira is, melynek megoszlása az alábbi ábrán látható, a táblázat a bevételi források említésének százalékos arányát mutatja. A szervezetek nagy része támaszkodik közbevételekre (normatív kormányzati és önkormányzati, nem normatív kormányzati és önkormányzati pályázati, személyi jövedelemadó 1%),7 ezen belül a normatív támogatások említése alacsony, ezzel ellentétben a kormányzati pályázati bevételeket (Nemzeti Együttműködési Alap, Nemzeti Kulturális Alap…) a szervezetek ötöde említette, valamint a válaszadó szervezetek körében az önkormányzat által évente meghirdetett pályázati lehetőség a harmadik legnagyobb arányban említett bevételi forrásuk volt az elmúlt év során. A legtöbbet említett bevételi forrás az SZJA 1%-os felajánlás volt, melyből a szervezetek több mint fele részesült az adott gazdasági évben. A saját bevetélek esetén a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet csak a minta 10%-a realizált. Igen fontos bevételnek bizonyult viszont az alaptevékenységből származó bevétel (tagsági viszonyon alapuló szerveztek esetében tagdíjbevétel, az alaptevékenységgel összefüggő ár és díjbevétel, valamint értékesítési bevételek, melyek az alaptevékenységgel összefüggő termékek és szolgáltatások bevételei). Az adományok esetében a szervezetek a legtöbb támogatást a magánszektortól kapták, a forprofit szektortól a minta ötöde kapott valamilyen összegű felajánlást, a más civil/nonprofit szervezettől kapott támogatás aránya alacsony volt a vizsgált szervezetek körében. 11. ábra A szervezetek bevételi forrásai százalékos bontásban (N=205)

7

Az 1%-os felajánlás az állami támogatások egy speciális formája.

16

Európai Uniós pályázati támogatásban a szervezetek 8,3%-a részesült. A vezetőktől megkérdeztük mely forrásokat tekintik a legnagyobb arányban jellemzőnek, az öntevékeny szervezetek leginkább jellemező bevételi forrásként a következő kategóriákat jelölték meg: alaptevékenységből származó bevétel 35,2%, SZJA 1%-os felajánlás 32,9%, önkormányzati pályázatai 24,5%, valamint a magánszemélyektől kapott adományok 20,8% . A válaszadó 215 szervezetből 86 szervezet részesült önkormányzati pályázati támogatásból 2012-ben, ebből 55 egyesület, 24 alapítványi, 7 pedig egyéb jogi formában működik. A pályázati bevétellel rendelkezők leginkább a szabadidő, hobbi; a kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. E szervezetek közel fele 1 millió, további 35%-a 5 millió forint alatti éves bevétellel rendelkezik. Az egyes bevételi kategóriák említési száma a jogi formák esetén eltérő arányt mutatott, az alapítványok esetében némileg magasabbak a normatív támogatások, valamint sokkal magasabb arányban említették az SZJA 1%-os bevételeket, és az adományokat. E bevételek magasabb mivolta összefüggésben áll az alapítványok tevékenységtípusával, ahogy írtuk tipikusan alapítványi formában működnek az oktatási, egészségügyi és szociális szervezetek, melyek nagy célcsoport bevonásával működnek, szolgáltatásaikat széles körben ismerik, így társadalmi beágyazottságuk is magas. Az egyesületek esetében a kormányzati pályázati bevételek említése magasabb, többen említették a vállalkozási bevételek jelenlétét, valamint az alaptevékenységből származó jövedelmeket. 12. ábra Az alapítványok és egyesületek bevételi forrásainak százalékos eloszlása

17

A szervezetek átlagosan 2-3 bevételi forrással rendelkeznek, ami igencsak alacsonynak mondható, sajnos ez a magyar nonprofit szektorban általános probléma, a szervezeteknek a likviditási problémák elkerülése érdekében törekednie kell a „több lábon állásra”. A bevételi források átlaga a jogi forma és a közhasznúsági jogállás tekintetében változó. Az alapítványok átlagosan magasabb számú bevételi forrással rendelkeznek, mint az egyesületek. A közhasznú szervezetek esetében pedig átlagosan eggyel több bevételi forrás figyelhető meg, mint a nem közhasznú szervezetek esetében. 13. ábra A szervezetek bevételi forrásainak átlaga a jogi forma és közhasznúsági jogállás tekintetében

A szervezetvezetőktől az általuk képviselt szervezet jövőbeni gazdasági állapotára kérdeztünk rá, mely magába foglalja a jelenlegi állapotot is. A kitöltők jelentős hányadának, több mint a felének gazsági helyzete stabil, a vezetők ötöde fejlődőnek ítélte meg szervezete gazdasági helyzetét, és azonos arányban látják hanyatlónak a gazdasági helyzetüket. 14. ábra A szervezetek gazdasági helyzete százalékos bontásban (N=212)

18

Humánerőforrás ellátottság Országos szinten 2009-ben a nonprofit szervezetek 15 százaléka alkalmazott fizetett munkavállalót, főállású teljes munkaidős foglalkoztatottal pedig 12 százalékuk rendelkezett. Az egyesületek 13 százaléka, az alapítványok kevéssel több, mint egytizede alkalmazott fizetett munkaerőt 2009-ben (KSH, 2011). A minta szervezetei közül 29,9% alkalmazott valamilyen fizetett munkaerőt (teljes foglalkozatott, részmunkaidős foglalkoztatott, megbízási díjas). Az egyes foglalkoztatási formák között nagy eltérés mutatkozott. Teljes munkaidős foglalkoztatottat mindössze 27 szervezet alkalmazott, az átlagos alkalmazottak száma a mintára nézve 1, amennyiben csak a foglalkoztatókat vizsgáljuk átlagosan 8 alkalmazott jut egy szervezetre.8 Némileg alacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatás, a minta 47 szervezeténél dolgoztak ebben a formában, a foglalkoztatók átlagosan 2 részmunkaidőst alkalmaztak. Megbízási díjas 46 szervezetnél volt, viszont ebben az esetben akár alkalmi feladatokra is köthettek szerződést, ebben a foglalkoztatási kategóriában az átlag, szervezetenként 6 fő volt. Amennyiben összesítjük a foglalkoztatási formákat, elmondható, hogy a minta 70%-a nem alkalmazott fizetett munkaerőt, a felsorolt foglalkoztatási formák közül egy fajtát a minta 19%-a legalább két fajtát a 6,5%-a és a mindhárom foglalkoztatási formát alkalmazó szervezetek aránya 4,2 volt. 15. ábra A szervezetek humánerőforrás ellátottsága, százalékos bontásban (N=215)

A kutatás kitért az önkéntes segítők alkalmazására is, hiszen a társadalmi önszerveződés egyik alappillére az önkéntesség. Országosan a szektorban tevékenykedő önkéntesek több mint 90%-a az alapítványoknál és egyesületeknél tevékenykedik (KSH, 2011).

8

A válaszadók között volt olyan alapítvány, aki 200 főt foglalkoztat, ezen adatot a kimutatás nem tartalmazza, a szélsőérték túlzottan torzította volna a kimutatás eredményeit.

19

A mintában a szervezetek csaknem 60% rendelkezett önkéntes segítővel. Az önkéntes segítővel rendelkező szervezetek 30%-a alapítványi, 63% egyesület formában végzi tevékenységét. A szervezetek összesen 1280 önkéntest foglalkoztattak,9 átlagosan 10 fő önkéntes segítette munkájukat. Az alábbi ábrán látható, hogy a foglalkoztatási formák és a bevételek között egyenes arányú a kapcsolat, az alacsony bevétellel rendelkező szervezeteknél inkább az önkéntes munkaerő a gyakoribb, míg ez a foglalkoztatási forma 5 millió forintos bevétel felett folyamatos csökkenést mutat. Ezzel ellentétben a teljes munkaidős foglalkoztatás gyakorlatilag az 1 millió forintot meghaladó szervezeteknél jellemző, 5 millió forint felett pedig mind a rész, mind a teljes munkaidős foglalkoztatási ráta növekedést mutat. A megbízási díj, mint speciális foglalkoztatási forma már az 50.00-500.000 Ft-os bevétel kategóriánál is megjelenik. 16. ábra A foglalkoztató szervezetek humánerőforrás ellátottsága a bevételeik viszonylatában, (százalékos bontás)

A közhasznúság tekintetében a foglalkoztatók (mindhárom foglalkozatási mód esetében) 70%-a rendelkezett közhasznúsági státusszal, tehát megállapítható, hogy a közhasznúság összefügg a foglalkoztatással. A tevékenységtípusok esetében a minta szervezetei összesített foglalkoztatási adatok alapján a leginkább jellemzően az oktatási, egészségügyi és szociális ellátásban foglalkoztatnak munkavállalókat (14-18%), jellemzően még a sport és kultúra területén alkalmaznak fizetett munkaerőt (9-12%). A jogi formát tekintve, mindhárom foglalkoztatási 9

A kérdőív nem tért ki a foglalkoztatás időtartamára, ezért az adat a hosszútávú és alkalmi önkénteseket is tartalmazza.

20

formánál és az önkéntesség esetében is az egyesület aránya magasabb az alapítványokénál, viszont az alacsony elemszám miatt, ezen adatok nem általánosíthatók a szektor egészére. 17. ábra A foglalkoztató szervezetek humánerőforrás ellátottsága jogi formájuk viszonylatában, (százalékos bontás)

Infrastruktúra A humánerőforrás ellátottság mellett nagyon fontos a szervezetek infrastrukturális feltételeinek megléte is. A válaszadó szervezetek felének nem volt irodája, további 23% magánlakásban (vélhetően az egyik vezető ingatlana) rendezte be irodáját. Mindössze 26% (55 szervezet) rendelkezik „valódi” irodával és ebből is csak 8%-nak (17 szervezet) van saját ingatlana. Az alábbi táblázat tartalmazza a jogi forma és a közhasznúsági jogállás viszonylatában az arányszámokat. Az alapítványok hatodának nincs irodája, míg az egyesületek esetében ez csak 50% volt, valamint megállapítható, hogy a közhasznú szervezetek esetében alacsonyabb az iroda nélküli szervezetek aránya, mely valószínűsíthetően a közhasznúság és a tevékenységtípus közötti összefüggéssel magyarázható. 3. táblázat Irodával való ellátottság jogi forma és közhasznúság viszonylatában jogi forma

nincs magánlakás bérlemény saját ingatlan

összes szervezet 50,7 22,9 18,0 8,3

közhasznúsági jogállás

alapítvány

egyesület

nem közhasznú

közhasznú

63,6 10,9 20 5,5

49,6 28,7 14,7 7

56,3 24,7 9 10

45,9 22,5 24,3 7,3

21

A szervezetek technikai eszközökkel való ellátottsága szinte az elégtelen szintet éri el. Sok olyan szervezet van aki, a kérdőívben felsorolt 10 darab technikai eszköz egyikével sem rendelkezik, e szervezetek feltehetően kölcsön, illetve a vezetőség, tagság eszközeit használja a működésük során. Az alábbi ábrán felsorolt 10 technikai eszköz felső öt kategóriája (cégautó, videokamera, fényképezőgép, projektor, fax) nem feltétlenül szükséges, de bizonyos tevékenységekhez elengedhetetlen. Ezen eszközöknél a hiány mértéke 70-90% között mozog. Az alsó öt eszköz (telefon, mobiltelefon, nyomtató, fénymásoló, számítógép) a szervezetek mindennapi adminisztratív és szakmai tevékenységének elengedhetetlen kellékei, ennek ellenére itt is igen komoly hiányosságok fedezhetők fel. Napjainkra már kikerülhetetlen a számítógép használata, ennek ellenére a szervezetek több mint harmada nem rendelkezik számítógéppel, nyomatatóval 40%-a, internet kapcsolattal pedig több, mint 42%-a. 18. ábra A szervezetek technikai eszköz ellátottságának aránya (százalékos bontás)

Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az egyes eszközök számát, megvizsgálható hogy a statisztikai változók mentén, hogyan alakult a szervezetek összesített infrastruktúrája. A fő átlag a teljes mintát tekintve 2,81, azaz a szervezetek átlagosan 3 fajta eszközzel rendelkeznek. Elhanyagolható az alapítványok és egyesületek közötti különbség, e szervezeti formák esetében a index értéke közelít a főátlagihoz. A mintában található egyéb jogi formák esetében az átlag már 4 eszköz, a magasabb átlag valószínűsíthetően a nonprofit gazdasági társaságok és 22

intézmények jelenléte miatt van. Nagy eltérés mutatkozott a közhasznú és nem közhasznú szervezetek között. 19. ábra A szervezetek technikai eszköz indexe

Társadalmi beágyazottság A beágyazottság mértékét a szervezetek társadalmi tőkéjének mértékével próbáltuk modellezni. A társadalmi tőke valójában a szervezetek kapcsolatait – és azok mennyiségét, minőségét, és struktúráját – jelenti az egyes szektorok és szereplői között. A társadalmi tőke felfogható úgy, mint egyfajta konvertálható erőforrás. A lakossági kapcsolatokat három kérdéssel próbáltuk feltérképezni a szervezetek körében, a társadalom tagjainak, azaz a célcsoportnak nyújtott szolgáltatások nagyságával, a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásának gyűjtésével, valamint hogy az adott szervezet rendelkezik-e honlappal. A célcsoportot feltérképező kérdés esetében a minta csaknem 30%-a nem válaszolt. Azon szervezetek esetében, akik kevesebb főt értek el nem jelenti azt, hogy társadalmi beágyazottságuk kisebb lenne, hiszen vannak speciális tevékenységet folytató szervezetek, amelyek csak a társadalom szűk rétegének szolgáltatnak. Ennek ellenére a válaszadó szervezetek csaknem 40% rendlekezik kiterjedt kapcsolatrendszerrel.

23

20. ábra A szervezetek célcsoportjának kiterjedtsége (százalékos bontás, N=153)

A szervezetek egynegyede nem alkalmas a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásának fogadására. A fennmaradó háromnegyed részből a szervezetek 10%-a ugyan kaphatott, de nem kapott társadalmi felajánlást, melyből következtethető, hogy e szervezetek csak részben, vagy egészen alacsony a társadalmi beágyazottságuk a környező lakosság körében. Ebben a „versenyben” a kiterjedt kapcsolati hálóval (magas célcsoport számmal) rendelkező szervezetek a nyertesek. A szervezetek „láthatósága” nagyon fontos, ennek részeként vizsgáltuk a saját honlappal való ellátottságot. A civilek 38%-a nem rendelkezett saját honlappal a kutatás időpontjában. 21. ábra Az SZJA 1%-os felajánlások aránya (százalékos bontás N=199)

Szektorközi kapcsolatok A kutatás a három fő szektor (magán vagy informális, állami vagy köz, piaci vagy for-profit) szektorok 7 szereplőjének vizsgálatára tér ki. Az egyes szereplők esetében a kapcsolat meglétét és azok minőségét vizsgáltuk. 24

Az informális szektor kapcsolatainak feltérképezésekor a lakosság, a civil szervezetek és a helyi médiával10 való összeköttetéseket kutattuk. Az informális szektor esetében magas a kapcsolattal rendelkező szervezetek száma. A civilek 85%-nak van közvetlen kapcsolata a lakossággal, más civil szervezetekkel tartott kapcsolatuk aránya is magas, 80% volt. 2010 elején készítettünk egy kutatást a győri civil szervezetek kapcsolathálózatáról, ebben a kutatásban részletesen írunk a szervezetek közötti kapcsolatok minőségről. Az akkori kutatás mintájában 300 szervezet szerepelt. Az egymás közötti ismeretségi szintje alacsonyabbnak bizonyult, mint jelen kutatásban. Akkor a hálózat középpontjában inkább az alapítványok álltak, viszont az alapítványok kevésbé ismerték egymás tevékenységét, mint az egyesületek. Tevékenységtípus alapján a legismertebb szervezeteknek a városban az egészségügyi és szociális ellátás területén tevékenykedő szervezetek bizonyultak. A szervezetek közötti információ áramlás esetleges és nagyon egyenlőtlenül oszlik meg közöttük az információ mértéke. A helyi médiákkal való kapcsolattartás, nagyon fontos a szervezetek „láthatóságának” szempontjából. A médián keresztül tudják a lakosság tudtára adni a programjaikat, rendezvényeiket, szolgáltatásaikat. Az informális szektorral való kapcsolatok meglétének átlagos aránya 80% volt. 22. ábra A válaszadó szervezetek kapcsolatainak aránya az egyes szektorok szereplőivel (százalékos bontás)

10

A helyi média egy speciális szereplő a kapcsolathálózatokban, mivel ténylegesen a for-profit szektor része, viszont közvetítő szerepe miatt a lakossági kapcsolat egy speciális esete.

25

Az állami vagy közszféra szereplőivel való kapcsolattartásban nagyobb eltérés mutatkozott. A szervezetek négyötödének van kapcsolata az önkormányzattal, arányaiban ez több, mint a civil szervezetek egymással való kapcsolatai. (Az önkormányzati kapcsolatra külön fejezetet szántunk a kutatásban). A hatóságokkal már csak a válaszadó szervezetek kicsivel több, mint a fele tartja a kapcsolatot. A civilek „gyengesége” mindig is a for-profitokkal való kapcsolattartásban mutatkozott meg. A nyugati országok civil és piaci szektorainak szereplői már felismerték egymásban a kölcsönös együttműködés lehetőségét és jövedelmező mivoltát. Magyarországon sajnos még gyerekcipőben jár az úgynevezett társadalmi vállalkozások beindítása, mely némileg gyengíthetné az aláfölérendeltségi viszonyt az említett szektorok között. A civilek több mint 60%-nak van valamilyen kapcsolata a vállalkozásokkal, viszont kevesebb, mint negyedének van kapcsolata a nagyobb nemzetközi céggel. Az alábbi ábrán a különböző szereplőkkel kialakított kapcsolatok minőségi dimenzióját ábrázoltuk. Összességében, elmondható, hogy a civil és nonprofit szervezetek kapcsolataiban az elmúlt 1-2 évben nagyobb arányú javulás következett be, mint romlás. A kapcsolatokban létrejövő legnagyobb arányú javulást a lakosság, az egymás közti, valamint a hatóságokkal történő kapcsolattartásban érezték. A válaszadók 50-60%-nál nem történt minőségbeli változás a meglévő kapcsolataik viszonylatában. 23. ábra A válaszadó szervezetek kapcsolatai minőségük tekintetében (százalékos bontás)

Az egyes statisztikai változók mentén nincsenek nagy eltérések a mintában a kapcsolatok egyesített átlagában. A maximum érték 7 lenne, ha mindenki rendelkezne mindegyik 26

kapcsolattal, a szervezetek átlagosan 3-4 kapcsolattal rendelkeznek. Az adatok alapján az egyesületek egy kicsit nagyobb kapcsolati hálóval rendelkeznek, mint az alapítványok, mely adódhat a tagsági viszonyon alapuló szervezeti berendezkedésükből. A közhasznúsági jogállás változó esetében a differencia látványosabb, a közhasznú szervezeteknek átlagosan egy kapcsolattal több van, mint a nem közhasznúaknak. 24. ábra A válaszadó szervezetek kapcsolatai jogi forma és közhasznúsági jogállás tekintetében

Önkormányzati kapcsolatok A szervezetek 82 %-a került kapcsolatba az elmúlt 1-2 évben a győri Önkormányzattal. A három szektor egyes szereplői közül az önkormányzati kapcsolatoknál jelezték a legkisebb arányban, hogy a kapcsolatuk romlott volna (2,2%), (sőt a szereplők a 4. leginkább javuló kapcsolatot tudhatja magáénak, lásd 21. ábra). A kérdőívben azt is megkérdeztük, hogy kivel és milyen ügyben tartja a kapcsolatot az Önkormányzattal. A legtöbb esetben nem meglepő módón a civil ügyekért felelős munkatárssal tartják a kapcsolatot, aki a városi pályázatért felelős. A második leggyakrabb kapcsolattartás az egyes Polgármesteri Hivatal osztályaival történik. A válaszadó szerveztek harmadának van kapcsolata a polgármesterrel, illetve valamely alpolgármesterrel, szintén a szervezetek harmada tart fenn kapcsolatot valamely önkormányzati képviselővel. A legkevesebb kapcsolat a bizottságok, illetve azok tagjaival volt.

27

25. ábra A válaszadó szervezetek kapcsolatai az önkormányzati szereplőkkel (százalékos bontás)

A mintából 37 szervezetnek egy kapcsolata sem volt az Önkormányzattal, általában egy kapcsolódási pontról számoltak be (82 szervezet), de jellemző volt még hogy két kapcsolatot is fenntartanak az Önkormányzattal (57 szervezet), az átlag 1,55 volt. Az egyesületek magasabb átlaggal rendelkeznek a kapcsolatok terén, mint az alapítványok. A közhasznú szervezetek esetében itt is magasabb átlag figyelhető meg, mint a közhasznúsági jogállással nem rendelkező szervezeteknél. 26. ábra A válaszadó szervezetek kapcsolatainak száma az önkormányzat szereplőivel (esetszám)

A legtöbben a város költségvetéséből elkülönített pályázati úton elnyerhető támogatások kapcsán kerültek kapcsolatba az Önkormányzattal az utóbbi 1-2 évben (112 szervezet), 35 szervezet jelezte, hogy volt közös programjuk, pályázatuk az Önkormányzattal, közel azonos szervezetszámban kaptak szakmai segítséget, szakmai támogatást az Önkormányzat kollégáitól. A mintából 27 szervezetnek kérte ki a véleményét az Önkormányzat valamilyen szakmai ügy 28

kapcsán és további 27 szervezet kötött feladatátvállalási szerződést az Önkormányzattal. A válaszadó szervezetek közül az önkormányzati alapítású vagy társalapítású civilek száma 5 darab volt. 10 szervezet tagja a civil műhelynek, mely a civil szervezetek érdekegyeztető, érdekképviseleti platformja, melyet az Civil Információs Centrum koordinál a városban. 27. ábra A szervezetek kapcsolódási pontjai az önkormányzathoz (esetszám)

Két kérdésben vizsgáltuk, hogy milyen segítséget várnának a civilek az Önkormányzattól. Az első kérdésben a működéshez szükséges feltétekről kérdeztük őket. A lehetséges pénzügyi támogatásoknál a vissza nem térítendő támogatás (pályázat) esetében a válaszadó szervezetek (201 db) 94%-a igényelné az e fajta segítségnyújtást, ebből 40% rendszeresen, 52% pedig eseti rendszerséggel igényelné ezt a támogatási formát. Visszatérítendő, kvázi hitel alapú támogatást a szervezetek harmada igényelne, amennyiben ilyen lehetőség állna rendelkezésükre. Szakmai segítséget (információ, tanácsadás, pályázatírás) a szervezetek szintén nagy arányban vennének igénybe. Az eszköz kölcsönzés esetében is több mint a szervezetek fele élne a lehetőséggel, mely a hiányos infrastrukturális erőforrásaik tükrében nem meglepő. A vissza nem térítendő támogatást az egyesületek nagyobb arányban igényelnék – csak 3,9% nem élne a lehetőséggel – és az ő esetükben a rendszeresség is nagyobb arányban figyelhető meg, mint azt alapítványok esetében. A közhasznúsági jogállás és a támogatási igény között nincs összefüggés, tehát a nem közhasznú és a közhasznú szervezetek is azonos arányban élnének a lehetőséggel. A támogatás és a bevétel kapcsolatánál megfigyelhető, hogy az 5 milliónál nagyobb bevétellel rendelkező szervezetek esetében nagyobb arányú a lehetséges szolgáltatás mellőzése. A visszatérítendő, kvázi hitel alapú támogatás esetében egyenesen 29

arányos az összefüggés a bevétel és a szolgáltatás igénye között, míg a pályázati támogatást az alacsonyabb bevételű szervezetek igényelnék, addig a hitel alapú támogatás igénylésének mértéke a bevétel mértékével egyre nő. A közhasznúság és a támogatás igénylése között ebben az esetben sem áll fenn kapcsolat. 28. ábra Milyen segítséget várna az önkormányzattól? (százalékos bontás)

A témakör második kérdésében arra voltunk kíváncsiak, hogy a szervezetek a programjaik hatékonyabb lebonyolításához milyen segítséget vennének igénybe. Nem meglepő módón a szerveztek a programokhoz is az anyagi segítséget vennék igénybe a legnagyobb arányban, a válaszadók csaknem fele a programok népszerűsítésében kérné az Önkormányzat segítségét. Fontos volt számukra, hogy együttműködő partner szervezetekkel vehessék fel a kapcsolatot. Érdekes módon az előző kérdéshez képest a technikai eszközök – tudatában, hogy a szervezetek infrastrukturális ellátottsága igencsak alacsony – igénylése itt alacsony volt. A programok megvalósításának humánerőforrás feltételeivel a szervezetek nagy része rendelkezik, hiszen csak 15%-a kérne ilyen irányú segítséget.

30

29. ábra Milyen segítségre lenne szükségük programjaik hatékonyabb lebonyolításához? (százalékos bontás)

A kutatás során arra kértük a civil szervezeteket, hogy jellemezzék a civilek önkormányzati szerepvállalását, és azt hogy a két szektor mennyire ismeri egymás szándékait, terveit. Az első kérdéspár esetén igen magas arányú volt az egyetértés mértéke 0-10 közötti skálán mérve mindkét állítással kapcsolatos érték 9 felett volt. A szervezetek 80%-a jelezte, hogy részt venne a Civil Szakmai Műhelyek munkájában, mely a civileket tömörítő érdekegyeztető, érdekképviseleti csoport. A platform 2008 óta működik a városban, tagjainak száma az évek során igen alacsonyra csökkent.11 A válaszadó szervezetek fele értett azzal egyet, hogy az Önkormányzat naprakész a civil szervezetek szándékainak és terveinek tekintetében. Ennél valamivel alacsonyabb arányú volt az egyetértés azzal, hogy a civilek jól ismerik az Önkormányzat terveit, szándékait. A szervezetek – a bizonytalan válaszadók nélkül – 66,4%-a értékelte jónak, vagy nagyon jónak az Önkormányzattal való kapcsolattartás jelenlegi helyzetét, az Önkormányzattal való szerződéskötés lehetőségénél a szervezetek fele értékelte pozitívnak a jelenlegi helyzetet. A szervezetek több mint fele elégedett vagy nagyon elégedett a civil ügyek önkormányzati kezelésével.

11

A kutatással párhuzamosan történik a Civil Szakmai Műhelyek tagtoborzása, tisztújítása a Civil Információs Centrum koordinálásával.

31

30. ábra

Civil Információs Centrum12 A Győri központtal rendelkező Civil Információs Centrum szolgáltatásaival megyei szinten segíti a civil és nonprofit szervezetek munkáját. A Centrum működtetésének célja a nonprofit szféra szereplőinek támogatása, erősítése, szektorközi együttműködések indukálása és támogatása, valamint ezek szakmai és módszertani hátterének biztosítása. A Centrum ösztönzi a civil szervezetek közreműködését a helyi és regionális döntés-előkészítésben, a döntéshozatali munkában. A válaszadó szervezetek majdnem fele (48%) vette már igénybe a centrum valamely szolgáltatatását. A Centrummal kapcsolatba került szervezetek negyede egyszer-kétszer, háromnegyede többször járt már valamilyen ügyben a centrumnál. Az alábbi ábrán az egyes statisztikai változók mentén ábrázoltuk a centrum látogatottságát, több eltérés is látható az egyes változók között. A centrum szolgáltatásainak igénybevétele függ a szervezet jogi formájától, közhasznúsági jogállásától is. Nincs kapcsolat viszont a szervezetek bevételével, illetve hogy mekkora az adott szervezet hatóköre. Jogi forma alapján az alapítványok többet vannak kapcsolatba a centrummal, mint az egyesületek, valamint a közhasznú szervezetek többet veszik igénybe a centrum szolgáltatásait. 12

A Civil Információs Centrum 2012. július 1-től üzemel, elődje a Civil Szolgáltató Központ 2008 óta tevékenykedett a szektor fejlesztése érdekében. A Centrum elődjét a Központot, valamint a Centrumot is a United Way Kisalföld Alapítvány működteti.

32

31. ábra A centrum szolgáltatásait igénybe vevő szervezetek százalékos megoszlása a jogi forma és a közhasznúsági jogállás alapján

A kérdőívben megkértük a szervezeteket, hogy értékeljék a Centrum néhány szolgáltatását. Általánosságban elmondható, hogy mindegyik szolgáltatás esetében nagyon alacsony volt azok aránya, akik nem voltak megelégedve a szolgáltatások minőségével. Bár elég nagy volt a bizonytalanok aránya – ez adódhat abból is, hogy adott szervezet még nem vette igénybe azt a fajta szolgáltatást – az elégedettség mértéke minden esetben 50% felett volt. A szolgáltatások közül a legjobb minőségűnek az információszolgáltatást jelölték, de magas volt az elégedettség a tanácsadások terén is. 32. ábra A centrum szolgáltatásainak minősége (százalékos bontás, N=97)

33

A Centrum információ szolgáltatását külön kérdéskörben is vizsgáltuk, az ábrában olvasható négy állítást kellett a szervezeteknek értékelniük. Ezek alapján elmondható, hogy a centrum naprakész információkat szolgáltat és a szervezetek tudják, hogy milyen szolgáltatásokat, információkat kaphatnak a centrumtól. Alacsonyabb egyetértés tapasztalható az információk részletességnél, valamint az egy témán belüli információ mennyiségével. 33. ábra

A szervezetek leginkább a rendszeres tájékoztatást várnák el a Centrumtól (133 szervezet), fontos elvárásként jelenik meg az információ szolgáltatás mellett az egyéni tanácsadás. Közel azonos számban jelölték meg a szervezetek a szakmai segítségnyújtást, a reklám lehetőséget és civil konferenciák szervezését. A minta negyede szükségesnek tartja továbbképzések, tréningek szervezését, az eseti infrastrukturális erőforrások biztosítására a minta 10-20%-nak van igénye. 34. ábra A szervezetek által elvárt szolgáltatások a centrumban (esetszám)

34

A civil szervezetek helyzetképe A felmérésben két kérdéskörben vizsgáltuk a szervezetek helyzetét a városban. Az első kérdéskörben arra voltunk kíváncsiak, hogy saját meglátásuk szerint milyennek látják a szektorban az információáramlást, a szervezetek technikai, szakmai, gazdasági fejlettségét, valamint az önkormányzattal történő kapcsolattartást, szerződéskötés és pályázati forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét. Az egyes változók esetében nagyon magas volt a „nem tudom” válaszok aránya, ami részben abból adódik, hogy a szervezetek nem minden változó esetében tudtak relevánsan dönteni, mert nem kapcsolódik szorosan a tevékenységükhöz – pl.: feladatátvállalással kapcsolatos megállapodás –, másrészt viszont a „nem tudom” válaszok magas aránya azt is mutathatja, hogy a szektor egyes szereplőinek nincs rálátása az egész győri civil szektorra, mely a kapcsolatok hiányából is adódhat, lásd az információáramlás mutató magas arányú elégedetlensége. 35. ábra A civil ügyek jelenlegi helyzetének megítélése a városban (százalékos bontás)

A legrosszabb megítélést az anyagi ellátottság kapta, a már említett információáramlás mellett, a szervezetek a technikai feltételek ellátottságánál is a rossz, illetve nagyon rossz válaszlehetőségeket adták nagyobb számban. A szervezetek fejlettségi szintjének megítélésénél, ha csak egy kicsivel is, de többen voltak azok, akik megfelelőnek tartották a szektorban 35

tevékenykedő szervezetek jelenlegi fejlettségét. További két területen mutatkozott pozitív többlet, a feladatátvállalással kapcsolatos megállapodás, valamint az Önkormányzattal való kapcsolattartás területén. Utolsó kérdésünkben ellentétpárok közül kellett választania a szervezeteknek, hogy szerintük melyik jellemzőbb a győri civil szervezetekre. Ebben a kérdéskörben is nagyfokú volt a bizonytalanok aránya, mely az előbb említett okok miatt lehetséges. A szervezetek a szektor egészét is jellemző sokszínűséget, aktív munkát és a társadalmi problémákra való nyitottságot feltéteznek a győri civil szektornak. A fejlettségi szint esetében csakúgy, mint az előző kérdéskörben, közel azonos arányt birtokol a fejlett és elmaradott jelző is, a szervezetek fejlettségének meghatározásánál a nagyon szegény és az 5 millió Ft feletti kategóriák választott inkább a fejlett jelzőt. A szervezetek megítélésében inkább „széthúzó” a szektor, professzionalitását tekintve pedig inkább amatőr. A gazdasági helyzetük megítélésében pedig egyhangúlag „szegénynek” ítélték magukat, tekintet nélkül a bevételeik nagyságára. 36. ábra A győri civil szektor megítélése (százalékos bontás)

36

1.sz melléklet A minta és a sokaság megoszlása minta megoszlás

sokasági megoszlás

alapítvány közalapítvány egyesület köztestület nonprofit gazd. társaság nonprofit int. egyházi int. egyesülés szakmai, munkáltatói érdekképviselet

28,7 2,3 61,6 0,9 2,8 0,5 1,4 1,9

32,8 0,4 55,8 0,9 3,9 0,3 0,8 0,5

0,0

3,0

nem azonosított

0,0

1,6

A szervezetek megoszlása tevékenységtípus szerinti bontásban (százalékos bontás) összes alapítvány szervezet

társas nonprofit szervezetek

országos adatok*

kultúra vallás sport szabadidő, hobbi oktatás kutatás egészségügy szociális ellátás

19,1 0,9 19,1 8,4 14,9 0,5 8,8 9,3

12,3 0 7,7 2,1 32,3 1,5 13,8 15,4

22,1 1,3 24,2 10,7 7,4 0 6,7 6

12,8 2,2 11,5 17 13,4 2,1 4,7 8,9

polgárvédelem, tűzoltás környezetvédelem településfejlesztés, lakásügy gazdaságfejlesztés, munkaügy jogvédelem közbiztonság védelme

0,5

0

0,7

1,4

4,7

1,5

6

2,8

0,9

0

1,3

6,2

1,4

3,1

0,7

2,9

1,4 1,4

0 0

2 2

1,5 3,6

többcélú adományozás, nonprofit szöv.

4,2

6,2

3,4

1,2

nemzetközi kapcsolatok szakmai, gazd. érdekképv.

0,9

0

1,3

1,3

3,7

3,1

4,0

6,0

37

Bibliográfia Bartal Anna Mária (2005) Nonprofit elméletek, modellek, trendek Századvég Kiadó, Budapest 2005. Bartal Anna Mária Dr. (2007) Metszéspontok –Nonprofit tanulmányok 2004-2006 Pázmány társadalomtudomány 9. Loisir Kft. Budapest-Piliscsaba 2007. Kollár András (2010) A Megyeszékhelyek civil szervezeteinek vizsgálata - Különös tekintettel Győr megyeszékhelyrePiliscsaba 2010 Kollár András (2012) Helyzetelemzés és igényfelmérés a Győr-Moson-Sopron megyei civil szektorban- kézirat 2012 Nonprofit szervezetek Magyarországon 2007, 2008, 2009, Központi Statisztikai Hivatal 2009, 2010,2011, STADAT A nonprofit szervezetek száma, megoszlása és összes bevétele településtípus szerint, www.ksh.hu Szakál Gyula (1993): Polgárosodás és politikai magatartás Győrben a 19. és 20. század fordulóján. In: Comitatus Önkormányzati Szemle 4. évf./1 sz. 1994. 28.-38. old.

38