A t-systems magyarország ügyfélmagazinjA
2016/1
Internet of Things:
az új perspektíva
Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket 8 Nem forradalom, evolúció 12
Nézzünk másként az eszközeinkre! 14 Az okos gyár – az IoT-integrátor szemével 22
Felhő alapú vállalati mobileszköz menedzsment 35
l i m i tá lt p é l d á n y s z á m
w w w. t- s y s t e m s . h u
A VESZÉLY MÁR HÁZON BELÜL LEHET VEGYE ÉSZRE A CISCO ÉS A T-SYSTEMS SEGÍTSÉGÉVEL A számítógépes támadások egyre kifinomultabbak. Mielőtt egy vírus megakadályozza vállalatának működését fontos, hogy időben észrevegye a fenyegetéseket. A CISCO ASA with Firepower valamint a T-Systems megfelelő technológiájával és figyelési szolgáltatásával időben azonosíthatja a készülő behatolást.
beKöszöntő
Kedves olvasónk! Tudják, miről nevezetes 2015. október 21.? Ez az a nap, amikor a Vissza a jövőbe trilógia második részében Marty McFly és barátja, Dr. Emmett “Doki” Brown 30 évet előreutazva az időben, az 1989-ben nagyon futurisztikusnak ható DeLorean-nel, megérkezik a jövőbe. Ifjúkorom egyik kedvenc trilógiája volt a Vissza a jövőbe és különösen a második rész fogott meg, amiben egy nagyon izgalmasnak tűnő jövő tűnt fel, egyfajta betekintést adva abba, hogyan fogunk élni, milyen eszközöket fogunk használni 2015-ben. Most, hogy már túl vagyunk az ifjúként egykor végtelenül távolinak tűnő időponton, azt mondhatjuk, hogy sok minden megvalósult ebből a jövőképből. Ma már hétköznapi a 3D-s moziélmény, elterjedtek a tabletek, léteznek drónok, okos szemüvegek, tudunk videotelefonálni, az otthonaink is elkezdtek okosodni, és a legvagányabbnak tartott légdeszka és önbefűzős cipő is létezik már prototípus szinten. Amióta az egykoron jövőbeli 2015. október 21. már a múlt, sokszor felvetődik bennem a kérdés: hogyha most készülne ez a trilógia, vajon hogyan képzelnék el a forgatókönyvírók a 30 év múlva létező jövőt. A Vissza a jövőbe Nap kapcsán több jövőkutató is megosztotta vízióját erről. Ezekben a jövőképekben megjelennek az önvezető autók, az önállóan repülő, embert is szállító drónok, önszabályozó, önjavító és beszélő épületek, mesterséges intelligenciával rendelkező robotok, mindent rögzítő és közvetítő kontaktlencsék, vagy éppen a hosszabb, egészségesebb élet ígérete az egészségünket állandóan monitorozó, hordozható kütyüknek és azokat elemző szoftvereknek köszönhetően. A megfogalmazott víziók színesek és szerteágazóak, de egy közös bennük: mindegyikben okosabb és intelligensebb a minket körülölelő világ, benne pedig a hétköznapi tárgyak és rendszerek. Mindezen növekvő intelligenciának az alapja pedig a dolgok internete, az IoT (Internet of Things) elterjedése, ami nem más, mint fizikai tárgyak hálózata, amelyben ezek a tárgyak kapcsolatban vannak egymással, adatokat gyűjtenek és megosztanak egymással. Az IoT robbanásszerű elterjedésére biztosan nem is kell újabb 30 évet várni, hanem az már a következő 5-10 évben radikálisan át fogja alakítani az életünket. Az IoT hatása, az általa okozott átalakulás azonban nem lineárisan arányos a hálózatba kapcsolt eszközök számával, hanem egyre gyorsuló ütemű, exponenciális. Már ma is több millió eszköz kapcsolódik az internetre vagy valamilyen hálózathoz, és ezek közül egyre több az egyébként korábban hétköznapi eszközként tekintett tárgy. Ilyen például egy autó, vagy akár egy háztartási eszköz. Önmagában már az egyedi eszközök hálózatba kötése is jelentősen tudja növelni a felhasználói élményt. Például egy internetre kapcsolt autó már ma is jóval intelligensebb offline társainál azáltal, hogy online követhetővé és transzparenssé teszi a vezetési szokásainkat, az autó műszaki állapotát, és automatikusan kommunikálni tud a szervizzel is.
Üdvözlettel,
Németh Mihály vezérigazgató-helyettes – Vertikális megoldások T-Systems Magyarország
Mindez a hasznosság és hatás azonban el fog törpülni azon óriási változás mellett, ami akkor következik majd be, amikor az utakon sok-sok hálózatba kapcsolt és egymással is kommunikálni képes autó közlekedik majd, sőt akár a tereptárgyak is bekapcsolódnak a kommunikációba. Egy ilyen rendszerben először a biztonság fog jelentősen megnőni azáltal, hogy az intelligens autók segítenek megelőzni és elkerülni a baleseteket, majd az önvezető autók elterjedése gyorsul fel, végül talán az egész ma ismert forgalomirányítási rendszerek is átalakulnak, ha egymással kommunikáló intelligens járművek közlekednek csak az utakon. De ugyanez a többlépcsős, exponenciális hatású fejlődés igaz például a háztartási gépekre is. Ha a kávéfőző pontosan tudja, hogy mikor kelek ki az ágyból, vagy a világítási rendszer tudja, éppen melyik helyiségben tartózkodom, vagy a mosógép érzékeli a ház teljes aktuális energiafogyasztását és ahhoz tudja igazítani a saját programját, az olyan új távlatokat nyit, ami egyszerre tudja majd jelentősen növelni a komfortunkat és radikálisan javítani az energiahatékonyságot. Hogy milyen lesz a jövő 30 év múlva? Nem tudom pontosan, de abban egészen biztos vagyok, hogy a dolgok internete, az Internet of Things fogja azt az alapot képezni, amire a jövő intelligens megoldásai ráépülnek majd. Ezért is szánjuk a Jövőkép magazin 2016 évi első számát ennek a témának. Jó olvasást kívánok mindenkinek!
3
tartalom impres szum
8
„Három feltételnek kell teljesülnie, hogy elégedett legyen az ügyfél. Először is, az elvárt minőségben kapja meg az előfizetett szolgáltatásait. Másodszor, bármilyen fennakadás esetén gyorsan és hatékonyan reagáljon a szolgáltató. A harmadik pedig, hogy a társaság mindig egyenrangú partnerként tekintsen az ügyfélre. Ezek teljesülése esetén már beszélhetünk ügyfél-elégedettségről; az ügyfélélményt pedig már az ezen felül beérkező pozitív impulzusok jelentik. Ebből is látszik, hogy először az elégedettséget kell megteremteni: amíg az nincs meg, ne akarjunk ügyfélélményt biztosítani.” (Gyenes András, Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket, 8. oldal)
10 30
„Tulajdonképpen az IoT-t nehéz definiálni, hiszen szinte mindent bele lehet érteni, ezért maga az IoT inkább egy életérzés, egy koncepció, amely valóban segít új perspektívából látni a világot, észrevenni az újszerű megoldásokat és válaszokat találni a diszruptív világban.” (Kaszás Zoltán, A kérdések mögé látni, 10. oldal)
„De mit is értünk digitális városon? Véleményem szerint elsősorban infokommunikációs rendszerek összességét, amelyek egymásra épülnek, összeköttetésben állnak, egységes képet mutatnak és információkat szolgáltatnak a városban élőknek és az odaérkező turistáknak, és mindezekkel megkönnyítik a mindennapi életet.” (Rékasi Tibor, Ne maradjon a terepasztalon!, 30. oldal)
Impresszum
A T-Systems Magyarország Zrt. ügyfélmagazinja Kiadja a T-Systems Magyarország Zrt. Postacím: 1117 Budapest, Budafoki út 56. Elérhetőség:
[email protected] Felelős kiadó Főszerkesztő Főszerkesztő-helyettes
Bánhegyi Zsófia Zsolnai György Farkas Csilla
Főmunkatárs Layout Nyomdai munka
Schopp Attila Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. KMH Group Kft.
A lap készítésében közreműködött Szalkai Réka, Jankó Tamás és Varga Tibor. Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül. A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül.
4
tartalom
híreink
8
alaphang
Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket – interjú Gyenes Andrással
10
6 fókuszban
8
A kérdések mögé látni
12
Nem forradalom, evolúció
– Interjú Charaf Hassan egyetemi docenssel
14
20
– Internet of Things: az új perspektíva
A dolgok biztonsága
Nézzünk más szemszögből!
felszínre hozva
28
Internet of cars
22
16
Az eszközök dinamikusan bővülő piaca
14
A dolgok internete Az okos gyár
– az IoT-integrátor szemével
18
Gépek az üzletért
26
Analitikus megoldások az iparban
30
alapokra építve
31
ne maradjon a terepasztalon!
30 közeli távolság
Rékasi Tibor jegyzete
32
Távolról is személyesen
35
„Az útakat itt felhőkkel vattázták” – felhő alapú vállalati mobileszköz menedzsment
38
(nem) Légből vett térképekkel
35
Távérzékelés az agráriumban
40
A nagyvállalat
Valódi példáT ADNI
A Legyél Te is Informatikus! programról
40 42
együtt lehetséges
1+1 az néha 3
44
42
tágra zárt világ
46
delfin – Együtt a fenntartható jövőért 5
híreink
Papír nélkül: Idén már teljesen digitális lesz a kis népszámlálás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megbízásából a T-Systems Magyarország végzi az idén esedékes kis népszámlálás informatikai támogatását.
A kis népszámlálást a tízévenkénti országos összeírás félidejében végzi a KSH, az elmúlt öt évben bekövetkezett változások feltárása, félmillió háztartásra kiterjedően. Az adatszolgáltatók nemcsak lakás és személyi kérdőíveket töltenek ki, hanem kiegészítő adatfelvételben is részt vesznek, amelyek pl. egészségügyi állapotra, jólétre vonatkoznak. Idén a teljes felmérés elektronikusan fog történni, interneten elérhető lesz az önkitöltő felület, a kérdezőbiztosok tabletet vagy notebookot használnak a feladathoz. A T-Systems Magyarország az összeíró, monitoring, kódoló, szakértői javító és kérdőív szerkesztő modulok teljes körű fejlesztésen túl a rendszer hátterét jelentő hardver infrastruktúrát is biztosítja. A 2011. évi népszámláláshoz hasonlóan a fejlesztés során kiemelt szerepet kap az adat- és rendszerbiztonság, valamint a folyamatos terhelhetőség. A kis népszámlálás mellett további kettő, szintén félmillió háztartás érintettségével zajló statisztikai összeírás informatikai biztosítását látja el a T-Systems Magyarország. A gazdaságszerkezeti és mezőgazdasági felmérések a termesztett növényekre, állatállományra és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételére vonatkoznak. 2017-től pedig további összeírások fokozatos elektronizálása is várható a kialakított komplex megoldásra alapozva.
Időtálló
hitelesség
A T-Systems Magyarország szakértői a közelmúltban sikeres elektronikus aláírást hajtottak végre 12 288 bit kulcshosszúságú tanúsítvánnyal a Virtuális Személyazonosság kutatási projekt keretén belül. Az eredmény mérföldkőnek számít a jövőbeli hosszú távú adatvédelmi technológiák, illetve a személyi adatok tartós védelme és a tranzakció hitelesítések szempontjából. A projektfeladat keretében a T-Systems szakemberei tesztelték azokat a felhasználó oldali alkalmazásokat is (pl. böngészők), amelyek képesek befogadni ilyen hosszúságú kulcsokat. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nagyon sok szoftver képes már ma is ilyen hosszúságú kulcs használatára. A 12 288 bites kulcsok figyelembe véve a jelenlegi számítástechnikai bővülési trendeket is elvileg előreláthatólag több mint 100 évig (vagy a gyakorlatban is működő kvantumszámítógép kifejlesztéséig) nem lesznek feltörhetőek nyers számítási kapacitással. Összehasonlításképpen a jelenlegi rendszerekben a 2 048 bites kulcshosszúság biztonságosnak számít. A teszt során kiderült, hogy habár maga a kulcsgenerálás időigényes folyamat, de a létrehozott megerősített biztonságú kulcs használata elfogadható ügyféloldali válaszidőkkel történik. Ez különösen fontos a mobil készülékeken futó alkalmazások, tranzakciók hitelesítése esetén. A T-Systems Magyarország Virtuális Személyazonosság kutatási projektjének célja, hogy a kialakítandó megoldásban a biometrikus azonosítás és a központi kulcstárolás összekapcsolásával tranzakciók egyszerű és megbízható hitelesítése valósuljon meg, és így a jövőben különböző kártyák nélkül, mobiltelefon segítségével lehetővé váljon a gyors és biztonságos ügyintézés személyazonosítást igénylő esetekben az Y és Z generáció számára.
6
híreink
Mobiljátékkal a demencia kutatások elősegítésére A demencia kutatását elősegítő mobiljátékot fejlesztett a Deutsche Telekom Csoport, az alkalmazás a Sea Hero Quest (A tenger hőse) nevet viseli. A játék a szórakoztatás mellett nemes célt is szolgál: a több platformon játszható alkalmazást abból a célból fejlesztették ugyanis, hogy elmélyítse a térbeli tájékozódásról meglévő tudományos ismereteket, illetve információval szolgáljon arról, hogyan működik agyunknak ez a területe. Az ingyenesen letölthető játékban a felhasználóknak szigetek és jéghegyek között kell lavírozniuk, miközben ennek minden másodperce a szakértők számára hasznos tudományos adattá konvertálódik. Amennyiben két percig 100 ezer felhasználó játszik egyszerre a kifejezetten erre a célra fejlesztett játékkal, nagyobb adathalmaz jön létre, mint 50 évnyi hagyományos módszerekkel végzett laboratóriumi kutatás eredményeként. Az összegyűjtött adatok elemzését a University College London végzi.
Dell, HPE:
Partnerdíjak a T-Systemsnek Az idei évben a T-Systems Magyarország nyerte el a Dell „Az Év Leginnovatívabb Partnere” díjat. Az elismerést Németh Mihály vertikális megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettes vette át. A díjjal a Dell azt ismerte el, hogy a T-Systems a vállalat azon kiemelt partnere, amely a Dell termékportfolióját a legkiterjedtebb, legszélesebb skálán értékesíti hazánkban. Kaszás Zoltán, a T- Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese a Hewlett Packard Enterprise partnerestjén vehetett át gyártói elismerést. A díjátadó beszédében Gonda Gábor, a HPE ügyvezetője hangsúlyozta a két cég közötti stratégiai együttműködés fontosságát, amelyet jószomszédi kapcsolatként írt le. 2015-ben a T-Systems Magyarország Zrt. érte el a legnagyobb forgalmat a HPE partnerei közül.
7
alaphang
Interjú Gyenes Andrással, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettesével
8
Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket
alaphang
A mai rendkívül erős versenykörnyezetben a hosszú távú sikerhez már nem elegendő korszerű szolgáltatásokat vonzó árakon kínálni. Kiemelkedően fontos ezért, hogy milyen élményt tudunk nyújtani az ügyfeleknek, akár a szolgáltatás használata, akár az ügyféllel történő interakciók során. A jó ügyfélélmény biztosítása elsősorban nemcsak anyagi kérdés, sok esetben csupán a hozzáálláson múlik, viszont ez a cég minden egyes dolgozójának feladata – fogalmaz Gyenes András, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese. Az élmények mellett azonban tudást is át kell adnia a társaságnak, hogy egyszerű és könnyen kezelhető termékekkel tudják növelni a digitális termékeket használók körét.
Nekünk ez csak két percet vett igénybe, a hölgy viszont egyedül nem tudta volna megcsinálni, segítséget kellett volna kérnie. Ezekből a példákból is látszik, hogy az ügyfélélmény biztosítása nem feltétlenül a pénzről szól. Ez a három apró gesztus tőlünk minimális erőfeszítést és időt igényelt, az ügyfélre mégis nagy hatást tettünk figyelmességünkkel. Meggyőződésem, hogy lojális, hosszabb távon is velünk maradó ügyfelet hagytunk hátra, akit a konkurenciának esélye sem lesz elcsábítani.
az elvárásainknak megfelelően teljesít. Látjuk, hogy a magyar konkurensek is erre az útra lépnek, de velünk ellentétben egyiküknek sincs saját infrastruktúrán kínált teljes vezetékes, mobil és tévés szolgáltatási portfoliója.
Hogyan viszonyul a Magyar Telekom az OTT-szolgáltatókhoz? Ezek némelyike kimondottan konkurensnek tekinthető, másokkal viszont partnerségre lépett a társaság.
Míg korábban már megkezdődött a vonalas szolgáltatások összecsomagolása, a mobilszolgáltatások
Az OTT-szolgáltatások mindenütt komoly kihívást jelentenek a hagyományos távközlési társaságoknak, hiszen ezek a megoldások ugyanazt az infrastruktúrát használják, amit az inkumbens szolgáltatók építettek ki, de a beruházással járó költségek nélkül. Ilyenkor kétféle lehetőség áll előttünk: vagy saját szolgáltatást fejlesztünk és indítunk, és felvesszük
ebből sokáig kimaradtak. Az már csak az utóbbi egy-két év fejleménye, hogy a szolgáltatók ezeket is beemelték a mixbe, így az ügyfél minden távközlési szolgáltatást megkaphatott egy kézből. A francia vagy belga társaságok ezeket a csomagajánlatokat komoly árengedményekkel tették vonzóvá. Alacsonyabb áron túl vonzó volt még az is, hogy az ügyfélnek csak egyetlen szolgáltatóval kell kapcsolatban lennie.
a versenyt, vagy partneri kapcsolatot építünk ki az adott OTT-szolgáltatóval. Előbbire példa a bármilyen eszközön online film- és tévénézést biztosító TVGO. Két éve vezettük be, és mára már 40 százalékos az ismertsége a háztartások között. De a barcelonai Mobil Világkongresszuson bejelentett Immmr is ebbe a kategóriába sorolható, ami a piacon már elterjedt és népszerű szolgáltatásokkal szemben kínál majd valódi alternatívát sőt, továbblépést is.
A Deutsche Telekom egy kicsit más úton indult el másfél évvel ezelőtt, amikor Németországban bevezette a Magenta 1 csomagot. Tudatosan nem a diszkontár volt a hívószó, hanem a „mindent egy kézből”-t jelentő ügyfélélmény, illetve a csomaghoz kínált értéknövelt pluszszolgáltatások, mint például a TVGO vagya biztonsági távfelügyelet. Ezekre alapozta a Magyar Telekom is a tavaly szeptemberben bevezetett saját Magenta 1 csomagját. A termék igen kedvező piaci fogadtatásra talált, maximálisan
Együttműködésre az egyik nagy online zeneszolgáltatóval, a Spotify-jal léptünk. Sokan gondolták úgy, hogy Magyarországon egy ilyen szolgáltatás nem lehet vetélytársa az illegális letöltéseknek, de nem lett igazuk. A mobilnetezők 23 százaléka használja online zenehallgatásra készülékét, és köztük elegen vannak, akiknek havonta igenis megéri egy hamburgermenü árát, hogy mindig korlátlanul és reklámok nélkül rendelkezésére álljon több millió zeneszám.
Milyen átalakulások figyelhetők meg az utóbbi időben a lakossági fogyasztói szokásokban a távközlési piacon?
Mit jelent az ön olvasatában az ügyfélélmény? Manapság sokat hallani erről, de hogyan tudja ezt valódi tartalommal megtölteni egy akkora szolgáltató cég, mint a Magyar Telekom? Valóban, csak pár éve lett az ügyfélélmény a vállalati filozófiák alapköve. Korábban mindenki inkább az ügyfél-elégedettséget tűzte a zászlajára. Az én olvasatomban a kettő szorosan összefügg: az ügyfél-elégedettség az a minimum, amelyre építve el lehet érni a jó ügyfélélményt. Három feltételnek kell teljesülnie, hogy elégedett legyen az ügyfél. Először is, az elvárt minőségben kapja meg az előfizetett szolgáltatásait. Másodszor, bármilyen fennakadás esetén gyorsan és hatékonyan reagáljon a szolgáltató. A harmadik pedig, hogy a társaság mindig egyenrangú partnerként tekintsen az ügyfélre. Ezek teljesülése esetén már beszélhetünk ügyfél-elégedettségről; az ügyfélélményt pedig már az ezen felül beérkező pozitív impulzusok jelentik. Ebből is látszik, hogy először az elégedettséget kell megteremteni: amíg az nincs meg, ne akarjunk ügyfélélményt biztosítani. Nemrégiben munkája közben elkísértem egy kollégát, aki Pécsen kötött be IPTV-szolgáltatást egy előfizetőnek. Ennek során három olyan momentum is történt, ami megítélésem szerint sokat segített az ügyfélélmény elérésében. Először is, még mielőtt beléptünk volna a lakásba, már húztuk is fel a lábzsákot a cipőnkre. Az ügyfél, aki már készült a külön szőnyeggel és felmosóval, nagyon meglepődött, mert korábban ilyet más szolgáltatókkal kapcsolatban nem tapasztalt. A második az volt, amikor a szerelés befejeztével elkértük a porszívót, hogy feltakarítsuk a falfúrás után maradt törmeléket. Végül pedig, amikor készen voltunk, beállítottuk az IPTV-n a csatornákat, olyan sorrendben, ahogy az ügyfél szerette volna.
9
alaphang
A kérdések
mögé
látni Az ügyfelek számára másodlagos jelentőséggel bírnak az alapvető technológiai kérdések, konkrét üzleti problémákra várják a megoldásokat. Az Internet of Things felé mégis egyre nagyobb figyelem fordul, hiszen az üzleti működést támogató információkká konvertálhatók a gépek kommunikációjából kinyerhető adatok. Többek között erről is beszélgettünk Kaszás Zoltánnal, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével. Eddig ügyféloldalon ült, különböző nagyvállalatok informatikai vezetőjeként. Mik a tapasztalatai: melyek azok a szempontok, amelyek a legfontosabbak egy nagyvállalat számára akkor, amikor ICT-partnert választ? A nagyvállatok számára az egyik legfontosabb, hogy olyan megoldásokat kapjanak, amelyek teljes körűen lefedik az igényeiket. Ma már a legkevesebb terhet jelentő konstrukciókat keresi minden megbízó, ezért nagyban számítanak azokra az IT-vállalatokra, amelyek a komplex, sok komponensű rendszerek kialakításán, bevezetésén túl az üzemeltetésben is partnerek lehetnek. Tapasztalatom szerint a technológia önmagában csak másodlagos jelentőséggel bír egy vállalat számára. Sokkal fontosabb, hogy mi, mint end-to-end megoldásszállítók, megértsük az ügyfelek konkrét problémáját attól függetlenül, hogy ők azokat elsősorban pénzügyi, hatékonysági vagy működési problémaként artikulálják felénk. Ez azt feltételezi, hogy nekünk a kérdés mögé kell tudnunk látni, ami nem könnyű feladat. Ha az ügyfeleinkkel együtt élünk, ismerjük az előttük álló kihívásokat, akkor azt is tudnunk kell, vajon megfelelően fogalmazta-e 10
meg felénk a számára kihívást jelentő kérdéseket. Ebben persze benne van az a kockázat is, hogy néha olyan megoldásokat javasolunk, ami nekünk ugyan kevesebb bevételt hoz a konyhára, viszont az ügyfél kérdésére teljes értékű választ ad. Meggyőződésem szerint viszont csak így tudunk hitelesek maradni hosszabb távon is.
Az ICT képét meghatározó megatrendek közül melyek azok, amelyek a jelenben leginkább érintik a T-Systems működését? Mikor érkezik el egy olyan pont egy nagy technológiai hype felfutásában, amikor egy IT-cég úgy dönt, hogy érdemben foglalkozik az adott technológiával? Ha jól körülírható szabályok lennének arra, melyik az a trend, ami valóban beérik, akkor mindenkinek könnyű dolga lenne, de nem így van. Amikor a megatrendeket már a magyar piacon is lehet érezni és jelenlétüket visszaigazolják az ügyféligények, akkor nemcsak érdemes, hanem szinte kötelesség is beszállni. Például ilyen megatrend az Internet of Things vagy akár a felhő. Ezekre munkacsoportokat hozunk létre, amelyekkel megfelelő fókuszt biztosítunk a sikeres kooperáció kialakítására házon belül és partnereinkkel egyaránt. Ezen kívül a nemzetközi fejleményeket folyamatosan követni kell, de ez önmagában nem elég, hiszen intuícióra éppúgy szükség van ahhoz, hogy a megfelelő irányokba induljunk el és kellően bátornak is kell lenni, hogy egy-egy területen kompetenciákat fejles�szünk és hogy belemenjünk egy-egy innovációba. Persze nem csak „világrengető” újításokra kell gondolni: meggyőződésem szerint „picit” is ér innoválni. Bármi, amivel gördülékenyebbé, sikeresebbé tudjuk tenni például a belső működésünket, fontos hatással lehet azokra a megoldásokra, szolgáltatásokra, amelyeket ügyfeleinknek nyújtunk.
alaphang
Az IoT az egyik nagy gyűjtőneve a hálózatba kapcsolt eszközök világának. A T-Systems Magyarország mit tud az egymással kommunikáló gépekhez hozzátenni annak érdekében, hogy üzletileg hasznos megoldások jöjjenek létre? A legnagyobb hozzáadott értékünknek azt tartom, hogy a T-Systems Magyarország mára már az első számú IoT-integrátor a magyar piacon. Egyfelől az adott vállalat ipari és termelési rendszeréhez teljes egészében integrálni tudjuk IoT-megoldásainkat, másfelől transzformációs partnerként a szenzorokkal ellátott eszközökből begyűjtött adatokra olyan megoldásokat tudunk építeni, amelyek révén a jó üzleti döntéseket tudjuk támogatni. IoT-rendszereinket felügyelten és biztonságosan tudjuk üzemeltetni, vagyis problémamentesen, ami például egy ipari gépsor esetében kritikus kérdés.
Sokat hallottunk a felhő és a menedzselt szolgáltatások felfutásáról is. Hogyan látja, milyen potenciál van ezekben? A felhő és a menedzselt szolgáltatások szerves részét képezik az IoT megoldásnak, ha csak innen nézem, akkor is nagy benne a potenciál, de természetesen e nélkül is erősen fut fel mindkét szolgáltatási kör. A lakossági szegmensben lassan már mindenki beadta a derekát a cloud használatának, és az üzleti életben is egyre elfogadottabb lett, hogy nem saját, hanem felhőből üzemelő szolgáltatásokon működjön az üzlet egy része, ezzel is növelve a hatékonyságot.
De ezeken túl talán a legfontosabb, hogy olyan szakértői presales csapatokkal rendelkezünk, akik megértik az ügyfeleink fájó pontjait és optimális megoldást állítanak össze a felmerülő üzleti kihívásokra.
Milyen lehetőségeket lát az IoT és a hozzá kapcsolódó megoldások térnyerésében? Az emberek mindennapjaiba beköltöző konnektivitás (a hűtőtől a viselhető eszközökig), az adatok termelődésének a sebessége exponenciális növekedést fog mutatni, afelől semmi kétség. Ez kezdetben rendkívül ijesztő lehet. Az, hogy ezeket a megoldásokat mely szintig engedjük majd be az életünkbe és meglátjuk-e a bennük rejlő lehetőségeket, még kérdés és nagyban függ az emberi természettől is, de mindenképpen szükség lesz más szemszögből látni a világot. Tulajdonképpen az IoT-t nehéz definiálni, hiszen szinte mindent bele lehet érteni, ezért maga az IoT inkább egy életérzés, egy koncepció, amely valóban segít új perspektívából látni a világot, észrevenni az újszerű megoldásokat és válaszokat találni a diszruptív világban. A digitális városi megoldások több alapvető eleme is tartalmaz IoT megoldásokat, így többek között az egyszerűnek látszó városkártya, vagy a nekünk kissé újszerű, de hatalmas jövő előtt álló energiamenedzsment és smart metering is. Mindkét területen az integráció – üzleti tervezés, rendszertervezés és -tesztelés, majd a megvalósítás során – rengeteg feladatot ad nekünk, hiszen még az is gyakori, hogy frissen gyártott, alig tesztelt IoT kütyüknek kell most fejlesztett rendszerekkel, például a saját innovációként megvalósuló digitális város alaprendszerrel kommunikálnia. Ehhez a távközlési tudásunktól a számítógépes rendszereken át az alkalmazásfejlesztésig mindent be kell vetni.
Melyek azok az iparágak, ahol az Ön véleménye szerint a leginkább ki lehet majd aknázni az IoT nyújtotta előnyöket? Nehéz olyan iparágat mondani, ahol ne lehetne kiaknázni az IoT nyújtotta előnyöket. Iparágtól függetlenül a gyártás egy olyan terület, ahol viszont gyors megtérülése van az IoT alkalmazásának. Ahol gépeket, gépsorokat használnak, ott egy leállás hatalmas veszteséget jelent a termelésben. A gépekben lévő vagy utólag rajtuk elhelyezett szenzorokkal nyomon követhető a futási idő, az elhasználódás, és egy esetleges meghibásodás is könnyebben előre jelezhetővé válik. A szenzoradatok elemzésével, a gépek és gépsorok javítását pontosan lehet időzíteni, így a nem várt leállások elkerülhetőek, továbbá a karbantartásokhoz szükséges álló-/ eszköz-készletet is minimalizálni lehet. A mezőgazdaságban is jó szolgálatot tesz az IoT. Gondoljunk csak a földeken kihelyezett érzékelőkre, amelyek már nemcsak az időjárás-változást, hanem akár bizonyos rovarok, baktériumok megjelenését is tudják jelezni, így biztosítva azt, hogy a megfelelő védekezési lehetőséget időben alkalmazzák a hozam maximalizálására. Külön figyelmet igényel a precíziós mezőgazdaság, amely mára egy új szakmává érett.
Kaszás Zoltán vezérigazgató-helyettes – T-Systems Magyarország A szabadkai Műszaki Főiskola gépészeti üzemmérnöki diplomát követően a Corvinus Egyetemen szerezett közgazdász, majd MBA végzettséget. Pályafutása alatt dolgozott a Szerencsejáték Zrt.-nél, ezt követően a Magyar Posta Zrt. IT stratégiai vezetőjeként tevékenykedett majd a Budapest Airport, a MOL Csoport, és nem utolsó sorban az OTP Szerbia informatikai vezetője volt. Pályafutása során az informatikai stratégia kialakítása, bevezetése és gondozása mellett több nagy projektben működött közre, és mint szponzor több akvizíciós eljárás informatikai részét menedzselte. 2015. december 1-jétől a T-Systems Magyarország Zrt. Infokommunikációs megoldások divízióját vezeti.
11
alaphang
Nem forradalom, Interjú Charaf Hassan egyetemi docenssel az Internet of Things kialakulásáról
evolúció Szó nincs arról, hogy az Internet of Things és az M2M technológia egyik pillanatról a másikra robbant volna be világunkba, mondja Dr. Charaf Hassan egyetemi docens, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője. A folyamat már régen zajlik, bár sokáig rejtve maradt a szélesebb közvélemény előtt. Amit most érzékelünk, az csak a változás ütemének hirtelen gyorsulása és a megoldások szembetűnő beszivárgása a mindennapokba.
12
alaphang
Mióta beszélhetünk gépek közötti kommunikációról, azaz M2M-ről és a dolgok internetéről? Aki az irányítástechnikával foglalkozik, ahogy mi is tesszük itt a tanszéken, annak igazából semmi új nincs az M2M vagy az IoT alapelveiben. Minden irányítástechnikai vagy automatizálási megoldás három alapvető, egyformán fontos elemből áll. Először mérünk valamilyen fizikai mennyiséget, adatot gyűjtünk a környezetünkről. Másodszor, ezeket az adatokat egy kommunikációs csatornán keresztül továbbítjuk az adattároló, feldolgozó, elemző egységbe. Az adatfeldolgozás eredményeképpen születnek döntések, amelyeket eljuttatunk a beavatkozó egységbe. A beavatkozás, a közvetlen visszacsatolás a harmadik lépés.
Milyen időszakokat tudnánk mégis megkülönböztetni ebben a több évtizedes távlatban? Az 1960-as években már nagyon sokat foglalkoztak az irányítástechnikával, de akkor még az analóg rendszerek voltak az uralkodók. Mivel akkor a hálózatos megoldások, különösen a vezeték nélküli adatátvitel gyerekcipőben járt, a lokális megoldások voltak jellemzőek. Az ’70-es és ’80-as években jelentős fejlődésen ment keresztül az informatika és a robotika, ennek következtében erősödött mind az érzékelés, mind pedig az adatfeldolgozás is. A következő nagy áttörést az 1990-es években éltük át, amikor megjelentek az elérhető árú és az ellenőrzött, kétirányú kommunikációt lehetővé tévő vezeték nélküli, mobil eszközök. Ez volt az az időszak, amikor komolyabb befektetések történtek a távmérés és a távérzékelés területén. Ekkor vett lendületet a teleoperáció is, vagyis a távolról történő beavatkozás. A mobil távközlés M2M-mel kapcsolatos szerepe hasonlóan több korszakra osztható. Az ’90-es években, a 2G időszakában hang- és SMS-alapú volt a kommunikáció. A 2000-es évek elejétől, a 3G-vel megjelent a gyorsabb adatkommunikáció és a továbbított adatok között meghatározó a lokáció. Pár éve a 4G-nek
köszönhetően már videókat (és 3D grafikát) is kön�nyedén tudunk továbbítani. 2020 környékén pedig várhatjuk az 5G-t, amit gyakran az IoT vagy a gépi kommunikáció hálózatának is hívunk. Ennek az egyik fontos jellemzője a hálózat késleltetése, amely a jelenlegi több mint 20 ezredmásodpercről lecsökken 1 ezredmásodpercre. Így már gépi értelemben véve is valós idejű kommunikáció valósulhat meg.
Melyek a legfontosabb különbségek a korábbi időszakok megoldásai és a jelenkori rendszerek között? Nem történt forradalom, az alapelvek nem változtak, de a mennyiségi jellemzők minden területen elképesztő növekedésen mentek keresztül. Két-három évtizede még büszkék voltunk magunkra, ha néhány száz vagy pár ezer jelet gyűjtöttünk egy rendszerben, és azokat feldolgoztuk. A digitalizáció révén a szenzorok jelentősen kisebbek, a tömegtermelésnek köszönhetően pedig meghatározóan olcsóbbak lettek. Ma már tucatnyi szenzor van egy okostelefonban vagy éppen egy fitness-karkötőben. Az autókban akár százas nagyságrendben lehetnek, globálisan pedig már milliárdos nagyságrendű, internetre kötött szenzorról beszélhetünk. Összehasonlíthatatlanul gyorsabb és megbízhatóbb lett az adatátvitel, a vezeték nélküli kommunikációs technológiáknak köszönhetően pedig sokkal szélesebb körben és olcsóbban is alkalmazhatók. Az informatika és azon belül a felhő környezetek fejlődése révén a korábbinál jelentősen nagyobb mennyiségű begyűjtött adat tárolása és feldolgozása sem okoz problémát.
Ön szerint minek volt jelentősebb szerepe az M2M-világ mostani berobbanásában: az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb adatátviteli technológiák megjelenésének, vagy annak, hogy az informatikai rendszerek képesek lettek tárolni és feldolgozni a nagy mennyiségű bejövő adatot?
Mind a kettőre szükség volt, mint ahogy a mind olcsóbb és mind több helyen megjelenő szenzorokra is. De nem beszélhetnénk a mai értelemben vett M2M-ről vagy IoT-ről, ha a felhő révén nem globalizálódik az infokommunikációs szolgáltatások piaca. Fizikailag végképp elvált egymástól az érzékelés, az adattárolás és az adatfeldolgozás, ráadásul a felhőben gyakorlatilag végtelen a számítási és tárolási kapacitás. Így globális szolgáltatásokat lehet fejleszteni: ugyanaz a megoldás egyformán használható lesz Budapesten és New Yorkban, ha van hálózatom – márpedig van. Közben változott az emberek hozzáállása, egyre kevésbé bánjuk, hogy az eszközeink – és mások eszközei – mind több adatot gyűjtenek rólunk, ha ezért cserébe valami értékeset kapunk: kényelmet, egészséget, biztonságot.
Ön hogyan tenne különbséget M2M és IoT között? Az én definícióm szerint az M2M az IoT részhalmaza. Az M2M az, amikor a gépek emberi beavatkozás nélkül kommunikálnak; az adatcsere két, hierarchikusan egyenrangú fél között zajlik; és nem feltétlenül mérünk valamit, lehet, hogy a gép csak egy állapotot közöl. Az IoT-ban már mérünk valamilyen mennyiséget, helyzetet; ezt az adatot továbbítjuk, majd elemzésnek vetjük alá; és ennek alapján döntünk arról, hogy szükség van-e beavatkozásra.
Lát akadályokat az M2M és az IoT további terjedése előtt? A biztonsági aggályokat semmiképpen nem szabad félvállról venni. Toleránsabbak vagyunk a rólunk gyűjtött adatokkal kapcsolatban, de senki nem szeretné, ha az egyes részrendszerek által kezelt információk összevezethetők lennének. Még nagyobb veszélyeket rejt, ha az ipari vagy közműrendszerek adatai, irányítási lehetőségei kerülnek rossz kezekbe. De nem szabad megállni a fejlesztésekkel, csak éppen mindenkit meg kell tanítani, hogyan használhatják okosan és biztonságosan a technológiát.
13
fókuszban
Internet of Things: az új perspektíva
Nézzünk más szemszögből eszközeinkre! 14
fókuszban
Az egymással kommunikáló eszközök világa számos olyan lehetőséget hoz magával, amelyet eddig el sem tudtunk gondolni: valós időben láthatjuk például egy üzem összes gépének működését, a hálózatba kötött eszközökből kinyert adatok alapján pedig üzleti döntéseket is meghozhatunk. Az infokommunikációban rejlő diszruptív erő alapjaiban képes megváltoztatni a világunkat. Számos megatrend mentén kezdtük meg lépésről‒lépésre újradefiniálni a saját hétköznapjainkat, és szinte folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy semmivé válnak a saját érzékszerveink és intelligenciánk által szabott határok. Az Internet of Things (IoT) is kiterjeszti érzékelésünket, és lehetővé teszi, hogy új perspektívából tekintsünk a világra, hiszen olyan jelenségeket, összefüggéseket és jellemzőket érzékelhetünk, amelyeket önmagunkban állva, informatikai támogatás nélkül nem lennénk képesek befogadni. Ez a perspektívaváltás nemcsak technológiai, hanem üzleti természetű is, amely új modelleket és így új alkalmazkodási stratégiákat kíván meg: agilitást, nyitottságot, innovációt. Az infokommunikáció éppen ilyen iparág: nemcsak gerjeszti a változást, hanem mintát is nyújt arra, hogy miként lehet a változásokban rejlő lehetőségeket kihasználni. A gyors ütemű fejlődés hatására és a digitális technológiák tökéletesedése révén a valóságos és a virtuális világ közötti határvonal egyre halványabbá válik. Ez a helyzet megköveteli, hogy képesek legyünk gondolkodásukat ‒ akárcsak egy operációs rendszert ‒ folyamatosan frissíteni, hogy ezáltal releváns információkra alapozva tudjunk döntéseket hozni. Ki gondolt például akár csak 5‒10 évvel ezelőtt a biciklire úgy, mint egy informatikai eszközre? Ma a budapesti közösségi közlekedés képét meghatározó Bubi példáján is láthatjuk, hogy ez is lehetséges. A Bubi ugyanis nem más, mint egy komplex, IoT-alapú rendszer, amelynek használatából egyként profitál a közlekedést szervező vállalat
és a biciklire felülő utas is: nyomon követhető az egyes kerékpárok helyzete és a dokkoló-állomások telítettsége is, így a Bubit üzemeltetőknek lehetőségük van arra, hogy a használaton kívüli kerékpárokat átcsoportosítsák az egyes állomások között.
A TSM vertikális megoldásai között nagyon sok már most is IoT érintettségű, de különösen három vertikumban látunk lehetőséget arra, hogy az IoT nyújtotta előnyöket ki lehessen aknázni: az iparban, a közlekedésben, az agráriumban..
Az IoT megoldásokkal a cégek a munkafolyamatok során keletkező adatok révén érthetőbbé és megfoghatóbbá tehetik működésüket, fokozottabban kontrollálhatják termelésüket, kollégáik hatékonyabban végezhetik munkájukat és így ésszerűbb költségekkel számolhatnak a működés során. A szenzorok és az interakciókban lévő eszközök számának rohamos növekedése és az ezzel párhuzamos technológiai fejlődés (cloud, menedzselt szolgáltatások, BI, Big Data) lehetővé teszi a valóság egyre pontosabb, mért adatokon alapuló leképezését. Magyarországon még nem érzékelhető az IoT megoldások igazi áttörése, egyelőre inkább csak szigetszerű fejlesztések történtek, pedig akkor érthetjük majd meg igazán, milyen új lehetőségeket nyújt számunkra az IoT, ha az egymással kommunikáló eszközök mennyisége elér egy kritikus szintet. Ekkor ugyanis az eszközökre telepített analitikai megoldások segítségével gigantikus háttér-intelligenciák jöhetnek létre, amelyek révén totális automatizálást hajthatunk végre – az öntanuló gépek (Machine Learning) és berendezések működése egy globális intelligenciát igénybe véve válhat szinte hiba- és problémamentessé.
A T-Systems Magyarország az IoT megoldások területén valódi integrátorként tud jelen lenni. Ez egyszerre jelent klasszikus integrátori, tanácsadói és szolgáltatói feladatokat is. Tanácsadó, mert egy auditálás során kollégáink felmérik, hogy egy szervezetben hogyan lehet IoT megoldásokat alkalmazva az üzleti célok elérését segíteni. Integrátor, mert az adott ipari rendszerhez integrálva teljes körű IoT megoldást képes szállítani. És szolgáltató, hiszen akár felhőből is képes IoT megoldást mint szolgáltatást nyújtani a szükséges support mellett. Ezeken kívül arra is ügyelünk a T-Systems Magyarországnál, hogy az általunk integrált eszközök felügyeltek és biztonságosak legyenek. Ezek összessége teszi lehetővé, hogy valódi end-to-end IoT-integrátorként működjünk és ügyfeleink transzformációs partnereként valóban új perspektívát jelentő megoldásokat alakítsunk ki számukra.
A T-Systems Magyarországnak rendszer- és IoT-integrátorként az a feladata, hogy minden iparágban megtalálja a Bubihoz hasonló, legújabb „bicikliket”, vagyis azokat a megoldásokat, amelyek segítenek abban, hogy új perspektívából tekinthessünk a már megszokottra. A T-Systems Magyarország teljes körű IoT megoldást tud szállítani, mert minden szükséges kompetenciával rendelkezik (szenzorok, kommunikáció, adatbiztonság, eszközmenedzsment, Big Data, üzleti analitika, web és mobil app fejlesztés, vállalatirányítási rendszerekkel való integrálás).
Seres Tamás
szenior IoT szakértő T-Systems Magyarország
M2M vagy IoT? Az M2M-ről, vagyis a gép‒gép közötti kommunikációt jelentő technológiáról már sokat hallhattunk. Tudjuk, hogy szenzorokról, minimális adatmennyiséget forgalmazó, a kommunikációt a SIMkártyákon keresztül bonyolító eszközökről van szó, amelyek valamilyen egyszerű tulajdonság mérését-érzékelését végzik. Az Internet of Things, vagyis az IoT azonban ennél jóval többet jelent. Az IoT alapja a M2M technológia, de annak több szinten kiterjesztett, minden kommunikációs technológiát felölelő, és magasabb hozzáadott értéket jelentő szintje. Az IoT az adatok továbbításán túl magába foglalja az adatokra épülő analitikai megoldásokat is, amelyek révén egy‒egy céges folyamatot érintő, üzleti döntést is meg lehet hozni. A fogalom köré épülő egyre nagyobb hype valójában még alá is becsüli az IoT a teljes potenciálját, a szenzorok tömegessé válásával, a hálózatba kapcsolt eszközök elszaporodásával egy komplex ökoszisztéma kezd létrejönni.
15
fókuszban
Az eszközök dinamikusan bővülő piaca Magyarországnak régiós összehasonlításban nincs szégyenkeznivalója sem az M2M, sem az IoT piac nagyságát tekintve –mutat rá Tóth László, az IDC Magyarország elemzője.
16
Alma és körte A cikkben idézett két kutatás eltérő módszerekkel, egymástól függetlenül készült. A hazai M2Mpiacot vizsgáló felmérés éves gyakoriságú, a mostani a második. Ez egyenként vizsgálta a felhasználási területeket (pénztárgépek, riasztórendszerek, bankok, mezőgazdaság): hány SIM-kártyát használnak gépek közötti kommunikációra és milyen fejlődés várható a következő években. Az eredményeket a mobil távközlési szolgáltatóktól kapott adatok segítségével validálták. Az IoT-kutatás a teljes CEMA-régióra kiterjed, és ezt nem évente ismétlik, hanem folyamatosan frissítik. Az elemzés a makroadatokból indul ki, és 50-60 paraméter vizsgálatával jut el egy dollárban mért piaci értékhez. Az eltérő módszertanok miatt a két kutatás eredménye nem hasonlítható ös�sze egy az egyben.
fókuszban
Az M2M és az IoT piacról is külön készített felméréseket az IDC. Önök mint piackutatók, hogyan tesznek különbséget a sokszor szinonimaként használt technológiák között? Egy kis leegyszerűsítéssel élve, azt tekintjük M2M-nek, ha a megoldás SIMkártyát használ kommunikációra. Minden más adatátviteli megoldás esetében IoT-ről beszélünk. Mind a kettőre jellemző, hogy gépek közötti kommunikációról van szó, vagyis emberi beavatkozás nélkül cserél adatokat az interneten két olyan gép, amelyeknek az elsődleges funkciója nem emberi beavatkozásra van kialakítva. Vagyis mi nem értjük ide az okostelefonokat, a táblagépeket, hiába lehet rajtuk olyan program, amely egy másik eszközzel kommunikál. Viszont felöleli a kutatás mindazon intelligens eszközöket, amelyek mondjuk a háztartásban működnek és a tulajdonos telefonjára küldik az információkat. Így persze elképzelhető, hogy egy-egy felhasználási terület ide is és oda is tartozik. Ha egy okosmérő PLC technológia segítségével továbbítja a leolvasott értéket, akkor az IoT-ba került, de ha az adatátvitel valamelyik pontján SIMkártyát használnak, már M2M megoldásnak minősül. De ugyanez igaz a biztonsági rendszerekre vagy a POS-terminálokra is.
Mire lehet következtetni a puszta számokból? Az egyik legfontosabb tanulság, hogy Magyarország nincs lemaradva, semmi szégyenkeznivalónk nincs a régióhoz képest. Vannak területek, ahol kimondottan jól állunk, máshol kicsit rosszabbul, de összességében hozzuk a régiós átlagot. Ugyanakkor egy rendkívül erős kettősség jellemzi a magyar piacot. Látszanak egyfelől az organikusan, piaci alapon fejlődő felhasználási területek, másfelől pedig léteznek állami előírás nyomán létrejövő szegmensek. Tipikusan ilyen az online pénztárgépek rendszere vagy a Hu-Go, de ilyen lesz az okos mérés is, ha egyszer megvalósul országos szinten. Egy ilyen lépés egyik napról a másikra több százezres piaci igényt képes generálni, így kiugrások is megfigyelhetők. Magyarország egyébként pont ezekben a szegmensekben jár az élen a régióban. De ettől függetlenül szépen növekvő, egészségesen fejlődő piacról beszélhetünk.
SIM-kártyák megoszlása vertikumonként
A felmérésekből milyen piaci dinamika rajzolódik ki a régióban?
Agrárium Kereskedelem Flottamenedzsment Egészségügy Ipar Egyéb Közösségi közlekedés Biztonság Okos mérés
Nézzük először az IoT-kutatás eredményeit! Ezt a CEMA (Közép- és KeletEurópa, Közel-Kelet és Afrika) régióban végzi az IDC. A teljes régiós IoT-piac nagyságát 14,7 milliárd dollárra becsüljük, amiből mintegy 500 millió dollár jut Magyarországra. A piac 2019-re mintegy 31,6 milliárd dollárra nő, ami 20 százalékot meghaladó átlagos éves növekedési ütemet jelent. Az egyes szegmensek közül kiemelkedik a gyártóipar és a szállítmányozás, utóbbiba beleértve a flottakövetést is. Jelentős még a kormányzati szegmens (ide tartoznak például az intelligens tömegközlekedési rendszerek) és a fogyasztói szektor.
1,200 IoT költések alakulása Magyarországon
1,000 800 600 400
2019
2018
2017
2016
2015
00 millió dollár
2014
200
Mi a helyzet az M2M piacon? Ezen a területen csak Magyarországról tudunk pontos adatokat mondani. Tavaly év végén mintegy 870 ezer SIM-kártyát használtak M2M-kommunikációra, ami az aktív SIM-kártyák mintegy 6 százaléka. A legnagyobb felhasználási terület a kereskedelem, ahova az online pénztárgépek is tartoznak. Ez a szegmens a maga 280 ezer SIM-kártyájával elviszi a piac felét. A másik két nagy szegmens a flottamenedzsment (benne a Hu-Go rendszer eszközeivel) és az objektumfelügyelet (riasztók, tűzjelzők). A piac teljes értéke mintegy 57 milliárd forint, aminek közel felét teszi ki a hardver és a szoftver, valamivel kevesebbet a szolgáltatás, a hozzáférés költségei pedig alig haladják meg az 5 milliárd forintot.
Mi az, ami gátolhatja és mi serkentheti a technológiák piaci terjedését? Minden bizonnyal gátolta az elfogadást, hogy elég nagy a felhajtás és ezzel együtt a fogalmi zűrzavar az M2M és az IoT megoldások piacán. A potenciális felhasználók egyszerűen nehezen igazodnak el az útvesztőben, hogy mi az M2M, mi az IoT, hogyan működnek és mire jók. De vannak hiányosságok Az követendő üzleti modellek terén is. Ahogy ezek a kérdések tisztázódnak és egyre világosabb lesz a kép, úgy fog gyorsulni a terjedés üteme. Elősegíti ezt, hogy az árak is drasztikusan csökkentek az elmúlt néhány évben. Az M2M-piacon már pár száz forintos havi díjért lehet összeköttetést teremteni, és a hardverek ára is olyan mértékben esett vissza, hogy gyakran ingyen kínálják őket a szolgáltatások mellé.
Mire számíthatunk a jövőben? A nagy robbanás lehet az IoT terén Magyarországon, ott is elsősorban a fogyasztói szegmensben, az okos otthon ernyője alá bújtatott megoldások terén. A mostani kép össze sem lesz hasonlítható azzal, amit 2019-ben látunk majd. Egyre újabb termékcsaládok, ökoszisztémák jelennek meg a piacon, javul a megoldások közötti kompatibilitás, és mindinkább elterjedhetnek a házilag is kivitelezhető smart home megoldások. Ezzel szemben az M2M-ben inkább egy egészséges, stabil növekedésről beszélhetünk 2019-ig. Kérdés persze, hogy lesz-e újabb állami szerepvállalás, szabályozói előírás a területen. Erre két nagy szegmens is adódik: az okos mérés, illetve az egészségügy. Itt egyetlen jogszabállyal több százezres vagy akár milliós felhasználási területet is teremthet az állam, egyik évről a másikra megduplázva a piac méretét. Az IDC-nél mi úgy látjuk, hogy egyikre sincs komolyabb esély 2019-ig, így egy 10 százalék körüli organikus fejlődéssel számolunk.
17
fókuszban
Gépek
az üzletért Saját hardverét és szoftverét fejleszti, de az erre épülő szolgáltatásokat is értékesíti a MOHAnet. A vállalat a T-Systems Magyarország egyik legfontosabb partnere az M2M-piacon, minthogy tevékenységük és szakértelmük kiválóan kiegészíti egymást. Egy egyetemi előadáson megismert technológia, a GPRS alapú adatátvitel adta az ötletet Havasi Zoltánnak, a MOHAnet vezérigazgatójának, hogy új alapokra helyezze az általa akkor már kínált biztonságtechnikai megoldásokat. Erre az ötletre és technológiára alapozva született meg tíz évvel ezelőtt a MOHAnet. A vállalat mindeddig átjelzőket, más néven kommunikátorokat fejlesztett és gyártott, és így már akkor az M2M piacon tevékenykedett, amikor a kifejezés még gyakorlatilag ismeretlen volt. Az átjelzők voltaképpen alkalmazásspecifikus mobiltelefonok: a megfelelő felületen keresztül csatlakoznak egy berendezéshez (érzékelő, szenzor, egyéb), kiolvassák belőle az információt, majd azt továbbítják a szerver vagy felügyeleti állomás felé.
18
Minden egy kézből A MOHAnet azon kevés magyar kis- és középvállalat közé tartozik, amelyek látnak fantáziát a hardverfejlesztésben és -gyártásban. A cég saját maga tervezi eszközei nyomtatott áramköreit, fejleszti hozzá a szoftvereket, de még a készülékek műanyag háza is saját tervezés. (A fizikai előállítás partnerek segítségével történik.) Lehetne persze készen venni távol-keleti berendezéseket is, ám akkor pont azt az előnyt – a sokoldalúságot, a testre szabhatóságot – veszítenék el, amely kiemeli a MOHAnet termékeit a konkurencia közül. A testreszabás ebben az esetben ugyanis a csatlakozási lehetőségek bővítését, újabb technológiák támogatását jelentik, vagyis hardveres változtatásokat kívánnak, ezt pedig csak a saját fejlesztés tudja biztosítani.
Maradva a kaptafánál Azt viszont nagyon világosan meghatározza a cég, hogy az M2M világának mely területén szeretne játszani. Ez valahol a „középpálya”: a MOHAnet magát adataggregátorként pozicionálja, vagyis begyűjtik az adatokat a szenzoroktól, majd továbbítják
az információt. Ehhez alapszintű felhasználói szoftvereket készítenek (intézkedésirányítás, a napi adminisztrációt segítő ügyviteli alkalmazások). Ami ezen túl van – tehát például az adatok értelmezése, feldolgozása, üzleti elemzése –, azzal a MOHAnet nem foglalkozik, azt meghagyja partnereinek. „Mi egy környezetre fókuszálva adunk komplex válaszokat, arra reagálunk, hogy mi történik az adott pillanatban. A válaszokat már mások elemzik, ők mondják meg, hogy az adatokból milyen következtetéseket lehet levonni a múltra és a jövőre vonatkoztatva”, húzza meg a határvonalakat a MOHAnet vezérigazgatója. Ugyanakkor nagyon lényeges eleme a MOHAnet üzletének, hogy nem az általa gyártott eszközöket, hanem az azokra épülő szolgáltatásokat értékesíti. Olyan ez, mint a set-top box és a kábeltévé kapcsolata: előbbi kell a szolgáltatáshoz, de a lényeg az általa elérhetővé tett tévéműsorokban van.
Üzlet új utakon Ezért fontos a vállalat számára a T-Systems Magyarországgal való, mintegy másfél éve kezdett együttműködése is. A T-Systems pont azokon
fókuszban
Egy eszköz mind felett Újabb technológiai váltást hajt végre a cég: egyedi átjelzők helyett többcélú hozzáférési pontokat fog gyártani. Az iMachine univerzális készülék: többféle technológia integrálható benne, így mindig az adott igényekhez illeszkedő megoldás hozható létre. A modulok között megtalálható a Bluetooth, a wifi, a Zigbee, a két SIM-kártya és modem, de újabbak is illeszthetők hozzá. Ezek kombinálásával az iMachine mindig más és más igényt tud kielégíteni. Egy modemmel lakásriasztó; két modemmel tűzjelző; Bluetooth-szal targonca- vagy személyi nyomkövető; audiokártyával liftek távfelügyelete; RF-kártyával gyártóeszközök felügyelete lehet a felhasználási terület. De a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt, hiszen például okos gáz- és árammérők kiszolgálására is alkalmas lehet az iMachine.
a területeken (alkalmazásfejlesztés, rendszerintegráció) erős, amely távol áll a MOHAnettől. „A T-Systems nem állít elő adatokat, viszont a megkapott adatokkal rendkívül sok mindent tud kezdeni. Velünk meg pont fordított a helyzet”, fogalmaz Havasi Zoltán. A T-Systems partnereként a MOHAnet ráadásul olyan projektekben is részt vehet, amelyeket egyedül nem tudna elnyerni. A két cég közösen kialakított egy termékkategóriát, amit vállalati erőforrás-felügyeletnek, ERM-nek neveztek el. A vállalati erőforrás-tervezés, vagyis a klasszikus ERP múltbéli adatokkal dolgozik, az ERM viszont az M2M révén valós idejű adatokon alapulhat, és nem annyira az adminisztratív munkakörökre és folyamatokra, mint inkább a háttérfolyamatokra, a gyártásra, raktározásra és a kétkezi munkásokra helyezi a hangsúlyt, sorolja a legfőbb különbségeket Havasi Zoltán. Az ERM több területre is fókuszálhat a vállalaton belül. Az egyik nagy terület a létesítményüzemeltetés, ahol mérhetővé és kimutathatóvá teszi a nagy rendszerek (fűtés, légkondicionálás, világítás, liftek, egyebek) minden jellemzőjét. Ezen adatok birtokában pedig már könnyen hatékonyabbá lehet tenni
az üzemeltetést: energia takarítható meg, felesleges tartalékok szabadíthatók fel, felesleges kiadások előzhetők meg.
Diszrupció a küszöbön Az M2M technológiákra alapozva, valódi Internet of Things megoldásokkal ugyanakkor új bevételekre is szert tehet egy-egy cég. Jó példa erre az italautomaták távfelügyelete. Az üzemeltető folyamatosan értesül a fogyasztási szokásokról, hogy melyik területen (és melyik automatában!) melyik ital fogy gyorsabban, mikor kell utántölteni, és így tovább. Ám ez csak a felszín: ezen információk alapján az egész üzleti modellt újra lehet gondolni. A létesítményfenntartók eddig fix bérleti díjat kértek az automata üzemeltetőjétől, mostantól viszont megállapodhatnak egy forgalom alapú elszámolásban is, hiszen az adatokat transzparensen át is lehet adni. A lehetőségek itt még nem értek véget. Összekapcsolható a helyi beléptetőrendszer és az italautomata, hogy a dolgozók kedvezményesen vagy ingyenesen kapják az italt. Felszerelhető képernyő és egy nem- és korfelismerő kamera az automatára, hogy a célközönségnek szánt reklámot
játsszon le; ha a vevő végignézi a reklámot, olcsóbban kaphatja az italát, mert a különbözetet az üzemeltető megkapja a hirdetőtől a reklám fejében. „Hasonló példák gyakorlatilag minden iparágból felhozhatók, jól mutatva, hogy az M2M és a rá épülő Internet of Things valójában ma már diszruptív technológiának számít”, vonja le a tanulságot Havasi Zoltán.
19
fókuszban
A dolgok
internete a dolgok biztonsága Az utóbbi időben szinte észrevétlenül nyílik ki egy új világ felé a net: néhány éven belül egy nagyságrenddel több kütyü fog lógni a hálón, mint amennyi számítógép. A vezeték nélküli adathálózatok elterjedésével, a szenzorok árának csökkenésével gombamód szaporodnak az IoT megoldások is a viselhető cuccoktól az intelligens autón keresztül az ipari felhasználásokig. A gyerekszobákba bárkinek bepillantást engedő bébiőrző vagy a meghekkelt okosautó példája azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy a rohamtempójú fejlődésnek nem szabad elszaladnia a biztonsági megfontolások mellett.
Egy-egy problémára manapság már csábítóan könnyen lehet barkácsmegoldással válaszolni – én is megkaptam a feladatot a feleségemtől, hogy le tudja a boltban kérdezni a telefonján, hány liter tej van még a hűtőben otthon – komolyabb esetekben viszont mindenképp érdemes szakértőre bízni a rendszer megtervezését, kivitelezését, üzemeltetési folyamatainak működtetését. Az alábbiakban a vállalati alkalmazások biztonsági megfontolásairól lesz szó.
Azok a fránya kockázatok Nem árulok el nagy titkot, amikor azt állítom: az IoT biztonságát a kockázatokhoz mérten kell kialakítani. A legfontosabb, hogy a tervezési szakaszban, és ne utólag próbáljuk ezt az elemzést elvégezni. Mi vagy ki lesz az alanya az IoT rendszeremnek? Rendszerfelügyeletről, folyamatkövetésről vagy személyről van szó? Dolgozom-e személyes adatokkal? Mennyire leszek kiszolgáltatva az IoT rendszer rendelkezésre állásának? Csak adatokat gyűjtök a megoldással vagy közvetlen beavatkozásra is képes lesz? A fenyegetések között az adatok ellopása vagy nyilvánosságra kerülése éppúgy megtalálható, mint egy-egy üzleti szolgáltatás blokkolása vagy akár a felügyelt rendszer fölötti teljes kontroll átvétele. Meg kell határozni, milyen kár származhat egy-egy bekövetkezett esemény folytán. Emberélet forog-e veszélyben, mint pl. a személyi medikai alkalmazások esetén? Milyen nagyságú közvetlen kár éri a cégemet, mekkora egy rendszerleállás hatása az üzleti folyamatokra? Milyen imidzsvesztést szenvedek el, ebből milyen másodlagos veszteségeim lesznek (pl. vissza kell hívni a kompromittált elektronikájú autótípust)?
20
Ördög a részletekben A „végeken“ találhatók a rendszer talán legkritikusabb komponensei. A lokális szenzorok, adatgyűjtők sokszor extrém körülmények (hőmérséklet-ingadozás, rázkódás, elektroszmog) között dolgoznak, így a fizikai védelemnek a szabotázsvédelem mellett ezekre is választ kell adnia. Az előzetes kockázatanalízis segítségével átgondolandó, hogy az energiaszükséglet minimalizálásának oltárán feláldozható-e a szenzorok és az azok jeleit fogadó egységek közötti titkosított kommunikáció és a kölcsönös azonosítás. Ne feledjük: ha bizonytalan a rendszer bemenő adatainak autentikussága, minden ezekre épülő számítás, elemzés, döntés kompromittált lehet, és így használhatatlan lesz. Az adatgyűjtők és a központi adatösszegző komponensek között jobbára nem úszható meg a titkosított adatátvitel, hiszen a kommunikáció már nyilvános adatcsatornákat használ (4G, Internet). A központi rendszer a megoldás lelke. A beérkező óriási és egyre növekvő adattömeg miatt érdemes az egyszerű bővíthetőségre gondolni és eleve felhőalapúra tervezni azt. A központi rendszeren a feldolgozott adatokhoz való hozzáférés lehet a legkritikusabb: ki milyen adatokhoz és mikor, milyen csatornán juthat hozzá? Elcsépelt figyelmeztetésnek tűnhet, de sajnos mai napig időszerű: ha a rendszer nem követel meg kétfaktoros azonosítást, vagy legalább komolyabb erősségű jelszót, tízből két felhasználó esetében néhány találgatás után („password123“, „qwertz1“) illetéktelenek is hozzáférhetnek a rendszerhez.
fókuszban
Emberarcú és anonim adatok Big Data típusú adattárolási megoldás esetén nemcsak a napi rutinfeladatokra lesz képes a rendszer, hanem ad-hoc lekérdezések, újonnan felmerült igények gyors kezelésére is. Az adatbázisok tervezésekor különös figyelmet kell fordítani a személyes adatok kezelésére, hiszen akár ugyanaz az adatforrás szolgáltathat személyes és statisztikai adatokat egyaránt. Gondoljunk egy intelligens város példájára! A mentőautókba épített GPS adatai segítségével a konkrét autó, orvos, mentőápoló hollétéről lehet valós időben nagy pontossággal tájékozódni. A mentőszolgálatnak szükséges e személyes adatok kezelése. Az önkormányzat útkarbantartásért felelős részlege ugyanebből a mentőautóból csak a GPS koordinátákra és egy gyorsulásmérő által szolgáltatott „döccenési értékre“ jogosult, ha a város a pontos kátyútérképét kívánja felrajzolni. A privát szféra védelme itt, a központi adatbázisoknál a legkritikusabb. A különböző adatforrások összekapcsolásával a felhasználók tudta nélkül lehet már-már a személyes érdeksérelemmel fenyegető egyedi profilozást végezni. A profilozást tökélyre vivő nagy közösségi oldalak „privacy policy“-jai eléggé megengedők. Hazai IoT integrátor esetében viszont garantálható a hazai szigorúbb szabályozást követő, az adatok egész életútját világosan az ügyfél elé táró megoldás.
Felügyelt és biztonságos rendszerüzemeltetés Az IoT rendszer biztonsága nem lehet teljes az egyszeri tervezéssel-kiépítéssel. Az üzemeltetési folyamatok kialakítása és folyamatos működtetése a biztonság alapvető része. Az idő előre haladtával új szenzorok, szenzortípusok rendszerbe állítása szükséges. Időnként biztonsági frissítést kell alkalmazni az adatgyűjtők firmware-én, természetesen a központból irányítva. Naplózni kell a rendszerek állapotát, a hozzáféréseket, a szabotázsgyanús eseteket. Az incidensgyanús eseményeket alaposan ki kell vizsgálni, mert a rendszer hibájára éppúgy utalhatnak, mint valódi biztonsági eseményekre. A technológiai fejlődéssel az emberiség ismét egy nagy jelentőségű eszközt kapott a kezébe. Nem számítógépes „dolgaink“ hálósítása viszont együtt jár a távoli támadások lehetőségével is. Ezen fenyegetettségek számbavétele, a rendszerek kockázatarányos felkészítése, a támadások észlelése és gyors elhárítása révén a potenciális veszteségek minimalizálása komoly tapasztalatokat igénylő feladat, amelyet érdemes a témában járatos cégre és szakemberekre bízni.
Dani István
vezetőhelyettes IT Biztonság és Felügyeleti Rendszerek Kompetenciaközpont T-Systems Magyarország
21
fókuszban
Smart factory a gyakorlatban
Az okos
gyá – az IoT-integrátor szemével
Az ipari termelést végző, és a logisztikai megoldások hatékonyságától függő vállalatok mindennapi életét ma már számos, hálózatba kapcsolt eszköz teheti könnyebbé. Nemcsak transzparens folyamatokat, hanem magasabb üzembiztonságot és gazdaságosabb működést is lehetővé tesznek az egymással kommunikáló eszközök és a rájuk épülő megoldások.
A T-Systems Magyarország Zrt. és elődcégei az elmúlt évtizedekben számos ipari tevékenységgel foglalkozó vállalatnál vettek részt az ügyfelek megelégedésére szolgáló projektek megvalósításában. Ezek során munkatársaink tapasztalatot szereztek és működő referenciákat építettek ki számos neves cégnél a termelési és logisztikai folyamatok támogatása terén. E megoldások segítették és segítik ügyfeleinket a hatékonyabb és átláthatóbb működésmód kialakításában és fenntartásában. Büszkén mondhatjuk, hogy az elektronikai ipartól a gyógyszeriparon át egészen az élelmiszeriparig számos területre szállítottunk megoldásokat.
22
Az említett projektek szinte kivétel nélkül rendszerintegrációs feladatok megvalósítását jelentették. Az általunk szállított – szűkebb értelemben vett – szoftveralkalmazások minden esetben egy vállalati rendszerkörnyezetbe – szervezeti, folyamati, informatikai és műszaki környezetbe – épülnek be. Ez más módon el sem képzelhető, hiszen az üzleti folyamatok folytonossága csak úgy biztosítható, ha minden szereplő, legyen az ember, szervezet, szoftver vagy gép, egymással szorosan együttműködve látja el feladatát.
Az informatikai rendszerek közti kapcsolatok kiépítése régóta természetes feladat. A fizikai gépek, berendezések bekötésétől azonban (különösen abban az esetben, ha azok a termelési területen, a gyártócsarnokban találhatók) a szoftverszállítók sokáig távol tartották magukat. Pedig már korábban, 5-10 évvel ezelőtt is jelen voltak intelligens, számítógép-vezérelt berendezések az iparban, különösen olyan iparágakban, mint az elektronika vagy az autóipar, és velük együtt az integrálásukra vonatkozó üzleti igény is felmerült. Ennek nyomán kezdődött meg raktárkezelési (WMS) és shop-floor (MES, Manufacturing Execution System) rendszereink összekötése a munkafolyamatokban szerepet játszó fizikai berendezésekkel.
ár
fókuszban
De pontosan milyen berendezésekre is gondolunk? rögzített vagy mobil felhasználói terminálokra, amelyeken a végfelhasználók a rendszerekkel kommunikálhatnak (vezetékes vagy vezeték nélküli csatornákon) – teljes körű mobil munkavégzést lehetővé téve a gyáron belül; intelligens raktári tároló berendezésekre, amelyeket a raktári rendszer teljes körűen, az üzleti folyamatokkal összhangban vezérel – teljes felügyelet alatt tartva az értékes készleteket; alkatrész-beültető berendezésekre, amelyeknek alkatrész-felhasználását és az alkatrészeknek a termékekbe való beépülését a MES-rendszer követi és gyűjti a nyomkövetési követelményekkel összhangban; több tonnás ipari présberendezésekre, amelyek préselési nyomatékát, állapotadatait egy központi MES-rendszer gyűjti és rendszerezi termékekhez rendelten, a mindenkori minőségi követelményeknek megfelelően – teljes részletességű információt adva a termék gyártásának minden lépéséről; egyedi fejlesztésű címkéző berendezésre, amelyről az árubeérkezési adatok alapján emberi kéz érintése nélkül történik a raktári bevételezés – megsokszorozva a bevételezés hatékonyságát, mind a pontosság, mind az átfutási idő tekintetében; PLC-vezérelt mérlegekre, amelyekről a valós időben levett mérési eredmények alapján a központi rendszer azonnal meg tudja mondani, hogy a mérlegelt doboz az előírt elemeket tartalmazza-e teljes körűen kiküszöbölve a hiányos csomagolást és megelőzve a visszaéléseket; a gyártósoron működő intelligens tesztberendezésekre, amelyekről átvett adatok alapján a MES-rendszer azonnali utasítást küldhet a gyártási folyamatot irányító rendszernek - megelőzve ezzel minőségi problémákat, fokozva a megbízhatóságot és a vevői bizalmat.
23
fókuszban
Tehát miközben „mission critical” szoftverrendszereket fejlesztetünk, egyre nagyobb hangsúly került a berendezések, a tárgyak, és úgy általában véve, a gyárban található „dolgok” közötti összekapcsoltságra. Annak idején, amikor ezt a munkát megkezdtük, persze még nem tudtuk, hogy tulajdonképpen helyi M2M és IoT-megoldásokat fejlesztettünk és elindultunk ügyfeleinkkel a smart factory felé vezető úton, amely mára sok országban kiemelt iparpolitikai fejlesztési iránnyá vált. Manapság, amikor a technológia fejlődése és a fajlagos eszközköltségek gyors csökkenése lehetővé teszi korábban elképzelhetetlen megoldások megvalósítását, tapasztalatainkra építve úgy látjuk, hogy az új világban is tudunk ügyfeleinknek hozzáadott
24
értéket nyújtani. Sőt, mivel a technológia kialakulásának kezdeteitől az azt hasznosító iparral együtt haladtunk és fejlődtünk, elmondhatjuk, hogy az így megszerzett tudásunk és eszköztárunk révén ügyfeleink számára ma már a hétköznapi problémákra választ adni képes megoldásokon túl konkrét versenyelőnyt nyújtó megoldásokkal is szolgálhatunk. Az Internet of Things által kínált technológiai keretet, és egy, az ipari rendszerintegrációban és szoftverfejlesztésben jártas szolgáltató ismereteit kiaknázva a gyáron belül több olyan megoldást is kialakíthatunk, amelyek révén ügyfeleink ma még talán fel sem ismert, de valós problémáinak megoldására összpontosíthatunk (lásd keretes írásunkat, Egy okosabb gyár felé).
Fontos hangsúlyozni, hogy a smart factory megoldások nem csökkentik az ember szerepét sőt, inkább a magasabb hozzáadott értékű munkák és a velük kapcsolatos üzleti döntéshozás irányába terelik a humán kapacitásokat azzal, hogy átláthatóbbá teszik a gyárban zajló folyamatokat. Az esetlegesen fellépő zavarok, problémák gyorsabb és korai felismerése, valamint negatív következményeik kiküszöbölése révén az összetett rendszerek hatékonyabbá és transzparensebbé válnak. A papírmentes megoldások és a veszteség-megelőző eljárások beépítésével pedig olyan környezetkímélő megoldások alakíthatók ki, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot biztosítják a vállalatok részére.
fókuszban
Egy okosabb gyár felé - mi mindent érhetünk el az IoT-val? Automatikus utántöltés megvalósítása. Az összeszerelő munkahelyeken lévő tároló berendezések, kanban-polcok automatikusan érzékelik (akár a munkahelyen felhasznált mennyiségek, akár súly alapján), hogy mikor szükséges az utánpótlást megrendelni. Teszik mindezt úgy, hogy figyelembe veszik az aktuális gyártási utasításokat, készletszinteket, kiszállítási időket, folyamatban lévő feladatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ezáltal a készlethiány és a túlkészletezés megelőzhető. Intelligens szemüveges munkavégzés. A dolgozók által használt intelligens szemüvegek használatával az azonosítás gyorsan megtörténhet, nincs szükség az egyes azonosítók külön-külön történő beolvasására, hanem ez egy lépésben is elvégezhető. A minőségi ellenőrzést segítheti a konkrét csomagolási egység adatainak kiírása, valamint annak a valósággal történő összevetése. A kiterjesztett valóság-megoldások segítik a raktárosok munkáját azzal, hogy a megfelelő helyekre kerüljenek betárolásra az egységek. Ezzel elkerülhetővé válnak a raktáron belüli fölösleges mozgások és téves betárolások. Dolgozói betanulás támogatása. A munkafázisok vizuális megjelenítésével könnyedén és gyorsan betaníthatjuk dolgozóinkat, legyen szó akár egy új termék gyártásához, vagy egy új munkakör ellátásához szükséges betanításról. Képanalízis segítségével a műveletvégzés helyessége akár közvetlenül kontrollálható. Munkavédelmi szabályok betartása. A dolgozók által viselt eszközök (wearable devices) segíthetnek a munkavédelmi előírások betartásában. Figyelmeztethetnek például, ha egy targonca közelít, elérkezett a kötelező szünet vagy ebéd időpontja, vagy éppen kezdődik egy megbeszélés. Automatikusan nyithatják és zárhatják a kapukat a dolgozók aktuális útvonala vagy éppen feladatai alapján, ami csökkenő munkahelyi, baleseti kockázatot is jelent. Szerszám-nyomkövetés. A gyártósorokon az anyagok áramlásán túl érdemes követni az egyes megmunkáló eszközöket, szerszámokat is. Ez a legegyszerűbben a szerszámokba beépített RFID azonosítókkal lehetséges, amelyek segítségével gyors leltár készíthető egy adott munkahelyen található eszközökről. Karbantartás-előrejelzés, újrakalibrálás szükségességének jelzése. Pontosabban ütemezhető megelőző karbantartások révén a rendkívüli javítási költségek és állásidők csökkentése. Futószalag-sebesség optimalizálása a szűk keresztmetszeti munkaállomás vagy művelet végrehajtási ideje szerint (pl. betanulási időszakban, próbagyártás vagy nullszéria esetén). Magas energiafogyasztású berendezések stand-by üzemmódba helyezhetők, amíg a következő termék (vagy éppen a dolgozó) közeledésének hatására vissza nem kapcsoljuk éles üzembe. Önvezérelt targoncák. Az automata utántöltés kiszállítását a dedikált pontokhoz az önvezérelt targoncákkal is megoldhatjuk, amelyek vagy fix útvonalat járnak be, vagy közvetlenül szállítják ki a megfelelő árut. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dróntechnológia használatával akár a legrövidebb, légi úton történő kiszállítás is lehetséges. Business to business megoldásokkal már előre értesülhetünk a gyár területére érkező járművek érkezésének időpontjáról valamint az általuk szállított rakatokról és azok minden fontos attribútumáról (azonosító, gyártási adatok, méretek, súly, stb.). Automatikus portai bejelentkezés. A beérkező járművet a rendszáma alapján automatikusan azonosítjuk, majd a gyárterület megfelelő részére irányítjuk (akár különböző fényjelzésekkel), ahol a le- és felrakodási műveletek elvégezhetők. Big data, data mining, correlation analysis. A smart factory megoldásokhoz az automatikusan gyűjtött adatok mennyisége nagyságrendekkel több a korábbiaknál, így az adatok elemzéséhez adatbányászati módszerek használata javasolt. E módszerekkel a külső környezeti hatásokra és a konstans paraméterekre fokozottan érzékeny gyártási folyamatok szenzoros monitorozásával lehetőség nyílik a gyártási költségek – pl. selejt – számottevő csökkentésére.
Lóki Csaba
kompetenciaközpont vezető-helyettes Nagyvállalati rendszermegoldások kompetenciaközpont T-Systems Magyarország
25
fókuszban
Adatok, adatok, adatok mindenhol. Vajon megfelelően hasznosítjuk őket?
Analitikus megoldások az iparban A digitalizáció három egymástól függetlenül zajló fejlődési folyamat találkozásában új lehetőségeket hoz az ipar szereplői számára. Az ipari folyamatok automatizációja lehetővé teszi, hogy a folyamat minden lépése mérhetővé váljon; az adatátviteli technikák fejlődése mind fix, mind mobil területen biztosítja a gyors és pontos adattovábbítást; az informatika az adattárolás, feldolgozás, adatelemzés területén teszi lehetővé, hogy a folyamatok irányítása, vezérlése a keletkező adatokból nyert információkra épüljön. Ezek a folyamatok több évtizede zajlanak és ezek találkozásában új megoldások születnek. Az Internet of Things aktuális fejleményei mentén új mérési eszközök jelennek meg, amelyek folyamatosan továbbítják az adatokat az ipari termelés bármely pontjáról. A Big Data infrastruktúra heterogén, hektikusan érkező, nagy mennyiségű adat tárolására, feldolgozására, az adatokra épülő analitikus algoritmusok valós idejű futtatására alkalmas. E technológián alapulva lehetővé válik, hogy az információn alapuló beavatkozások a lehető legrövidebb időn belül pozitív eredményt hozva épüljenek
26
be az ipari folyamatokba. A következőkben néhány üzleti eseten keresztül, elsősorban analitikus megoldásokra fókuszálva mutatjuk be a Big Data technológián alapuló megoldások ipari alkalmazási lehetőségeit.
Minőségi hibák bekövetkezésének prediktív előrejelzése A minőségi követelmények teljesülésének visszamérése, a gyártási folyamat különböző pontjain elhelyezett mérőeszközökön mért adatok eredményeinek monitoringja, az üzemi folyamatirányítás alapvető feladata. Gyakori probléma ugyanakkor, hogy a mérések a folyamat különböző pontjain egymástól függetlenül történnek meg, ezért többnyire a hibák elhárítására épülő beavatkozások csakis reaktívak lehetnek. Az automatizált vagy részben automatizált gyártási folyamatban keletkező adatok egységes adatbázisba gyűjtése, más forrású adatokkal történő kiegészítése, az összefüggő adatok együttes elemzése, vizuális ábrázolása segítségével feltárhatjuk a különböző hibák eddig még ismeretlen okainak összefüggéseit is. Láthatóvá válik például, ha egy adott ponton mért hiba bekövetkezésének oka egy korábbi folyamati lépésből ered, vagy éppen egy
külső okra vezethető vissza. Ezen adatokat felhasználva prediktív analitikai módszereket alkalmazhatunk és a korábbi hibák bekövetkezésének mintái alapján előre jelezhetjük a várható hibákat is. Az előrejelzések valós idejű alkalmazása proaktív beavatkozásra nyújt lehetőséget, biztosítva a hibák előfordulásának csökkenését, ami jelentős megtakarítást eredményez az ipari termelésben.
Amikor a hibát előre láthatjuk – prediktív karbantartás A gyártási folyamatokban résztvevő gépek, eszközök megelőző karbantartását megalapozó diagnosztikai feladat hatékonyan egészíthető ki a prediktív analitika módszereivel az ipari karbantartás területén. A módszer előnye, hogy a gépek működése során keletkező adatok mellett figyelembe veszi a környezeti hatásokat is. Ez az előny abból adódik, hogy a gépek és eszközök szintjén keletkező adatokat együttesen vizsgáljuk a gép által kiszolgált folyamat további adataival, a gyártás egyéb jellemzőivel. Ezeken az adatokon alapulva prediktív modellek építhetők, amelyek előrejelzik egy karbantartási beavatkozás szükségességét. Az előrejelzés révén a felesleges karbantartások elkerülhetők, a karbantartási feladatok költséghatékonysága
fókuszban
A termelési infrastruktúra monitoringja Érdemes számbavennünk, hogy a teljes termelési infrastruktúránk mely pontjait, milyen részcélok érdekében láttunk el különböző szenzorokkal, egyéb mérőeszközökkel, hogy azok milyen adatokat rögzítenek és milyen gyakorisággal mérnek. A Big Data környezetbe integrált adatokra építve felállítható egy olyan monitoring-rendszer, amely a különböző célú mérőműszerek adatai alapján egységes képet ad a termelési infrastruktúránk folyamatairól, állapotáról. Egy jól felépített monitoring-rendszer átláthatóvá, menedzselhetővé teszi a termelési infrastruktúra működését, ezzel pedig hozzásegíti az üzleti vezetőket a megalapozott üzleti döntések meghozatalához.
növekedhet, a gépek meghibásodásából adódó minőségi hibák, veszteségek minimalizálhatók. A gépek, eszközök várható élettartama meghatározza pótlásuk szükségességét. A várható élettartamra adott gyártói információk függetlenek a gépek, eszközök konkrét felhasználási módjától, a karbantartások végrehajtásának körülményeitől. A prediktív karbantartás meghatározásához felhasznált adatok alkalmasak arra is, hogy az adott eszköz várható élettartamának becslését a tényleges környezeti hatásokra építsük. Mindezek alapján pontosodhat az eszközök, gépek pótlásának tervezett időpontja is, ami pozitívan hat a szükséges beruházások, megrendelések ütemezésére és ezek forrásigényének tervezésére.
teljesítéséhez. Gyakori reakció a leállásokból eredő kockázatok elkerülésére, a leállási idők csökkentésére, hogy a gyár túlkészletez bizonyos készlettípusokból. Mindez ütközik a költséghatékonysági elvárásokkal.
A készlet- és folyamatoptimalizáció új korszaka
A gyártási folyamatok hatékonyságnövelésében is előrelépést jelent a folyamatba épített mérési pontok egyre sűrűbbé válása és a mért adatokra építhető optimalizációs módszerek elterjedése.
A prediktív karbantartáshoz szorosan kapcsolódó problematika a termelési folyamathoz szükséges készletek optimális szintjének meghatározása. A piaci követelményeknek történő megfelelés együtt jár a szolgáltatási színvonal folyamatos emelésének kényszerével, amely folyamatos feszítésként jelenik meg üzemi szinten is. A termelés-kiesések, üzemi leállások minimalizálása elengedhetetlen az előírt szolgáltatási szintek
folyamati elemzés feltárja a szűk keresztmetszeteket, azonosítja azokat a folyamati pontokat, amelyeken a kapacitás növelése indokolttá vált. A szükséges optimalizációs intézkedések meghozatalát mért és elemzett adatok alapozzák meg.
A készletfajták sokasága szintjén nehéz meghatározni, hol van valós túlkészletezés, hol vállalható magasabb kockázat, mi az optimális készlet a szolgáltatási szint adott pontján. Az analitikus megoldásainkkal – egyedi készletmozgásokra, készletszintekre épített idősor-elemzések, folyamatszintű dekompozíció, optimalizációs modell – támogatni tudjuk a cégek munkáját az optimális készletszintek folyamatos fenntartásában.
A gyártási folyamat adott periódusaihoz, folyamati pontjaihoz kapcsolódó teljesítményszintek elemzése, az input és output elemekhez felállított hipotézisek és a mérési eredmények összehasonlító vizsgálata beazonosítja az adott folyamat teljesítmény szempontjából kritikus pontjait, tényezőit. A
Tóth Rózsa
szenior adatbányász szakmai vezető T-Systems Magyarország
27
fókuszban
A diszrupció már az autónk szélvédőjén is kopogtat
Internet of
Cars
Az Internet of Things nemcsak az üzemcsarnokok mindennapjait változtatják meg már a közeljövőben, hanem a gépjármű-tulajdonosokét is. A legtöbb új autó már M2M berendezéssel gördül ki a gyárakból, és az autókból kinyerhető információk révén nemcsak egy-egy vállalat flottamenedzsmentje újulhat meg, hanem gyökeresen megváltozhat a gépjármű-biztosítások rendszere is.
Az Allianz Hungária Zrt.-vel együttműködésben a T-Systems Magyarország olyan megoldást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországon is egy új, személyre szabott biztosítási konstrukciókat magával hozó modell jöhessen létre a gépjármű-biztosítások piacán. A T-Systems Magyarország Drive2Save elnevezésű telematika jellegű szolgáltatása a hálózatba kapcsolt autók világának egy újabb lépését jelenti, hiszen a segítségével a gépjármű állapotáról, helyzetéről, biztonsági- és járműfedélzeti információk valós időben válnak továbbíthatóvá és – nem utolsósorban – értelmezhetővé. Az autóba
28
behelyezésre kerülő eszköz a gépjármű szabványos diagnosztikai portjára csatlakozik, majd egy felhő alapú informatikai szerverre meghatározott időnként adatokat továbbít. Az eszköz segítségével a jármű képes önmagát diagnosztizálni: érzékeli a sebességváltozást, fordulatszámot, a hirtelen irányváltásokat, és ezekből következtetést von le a vezető stílusáról is. Ezek alapján egy biztosítótársaság akár kedvezőbb szerződést is ajánlhat ügyfelének – vagy éppen szigorúbbat. Fontos további előny, hogy a készülékbe épített ütésérzékelőnek köszönhetően vészhelyzet esetén az eszköz azonnal elindítja a riasztási folyamatot, így a sofőr egy esetleges baleset esetén azonnali mentést kaphat. Ugyanakkor nemcsak egy biztosítótársaság juthat hasznos információkhoz egy-egy autóval kapcsolatban, hanem maga a tulajdonos is. Például a fedélzeti berendezésbe épített GPS révén a megoldáshoz kapcsolódó applikáción keresztül könnyedén megkereshetjük, hová parkoltunk mondjuk a Belvárosban, mondjuk egy tárgyalás előtt.
fókuszban
Személyre szabott biztosítás Szőke Tamást, az Allianz Hungária Zrt. nem-életbiztosítási termékfejlesztésekért felelős igazgatóját kérdeztük arról, hogyan alakítja át a connected car a gépjármű-biztosítás lehetőségeit. Miért előnyös egy biztosítótársaságnak és a társaság ügyfeleinek, hogy valós idejű adatokat kaphatnak egy-egy autó működéséről, állapotáról? A gépjármű állapotával és működtetésével kapcsolatos adatokból a biztosítótársaságok pontos képet kaphatnak az ügyfelek legfőbb vezetési jellemzőiről, amelyek alapján az ügyfelekhez vezetői profilok és azt leíró kockázatok kapcsolhatók. Ezáltal a biztosítások díjazásában is lehetőség nyílhat a kockázatos és a biztonságos vezetői stílussal rendelkező ügyfelek újfajta diverzifikálására, emellett az ügyfeleink igényeihez leginkább igazodó szolgáltatások ajánlásával személyre szabott biztosítási csomagokat nyújthatunk. A jelenlegi Casco bónusz rendszer például a kármentes évek száma alapján érvényesít kedvezményt a jó kockázatú vezetők számára, így új belépőként a legjobb vezetőnek is éveket kell várnia, amíg az őt megillető legjobb kategóriába kerül. A telematika által biztosított UBI (Usage-Based Insurance) segítségével rövid időn belül megállapítható az autós egyéni veszélyességi indexe, így hamarabb ajánlható fel számára az egyéni kockázatát reprezentáló díjú Casco biztosítás. Az árazáson túlmutatóan sok utólagos ellenőrzést is kiválthat a távdiagnosztika, gyorsabbá és kényelmesebbé téve a kárrendezést. Egy közúton bekövetkező biztosítási esemény kapcsán például pontosan láthatjuk a gépjármű pozícióját, a haladási irányát, sebességét, a vészfékezést, a gyorsulás intenzitását. Borulással, súlyosabb ütközéssel járó balesetek esetén a segélyszolgálati központon keresztül ügyfeleink a lehető leggyorsabban részesülnek segítségnyújtásban akár az illetékes hatóságok pontos helyszínre irányításával.
Milyen nemzetközi példákat látnak a connected car alkalmazására, amelyekből az Allianz is merített? Számos példát láthatunk használat alapú biztosítási konstrukciókra Európa és a világ számos országában, az Allianz Csoport több országban is rendelkezik már tapasztalattal ezen a téren. A megvalósított telematikai termékpalettát
jellemzően a helyi jogszabályi környezet és a demográfiai jellegzetességek, illetve az ügyfelek mentalitása, igényei határozták meg. A külföldi termékek alapvetően három csoportba sorolhatók. Az első csoport az, ahol a gyűjtött adatokat elsődlegesen az árazási paraméterek bővítéseként hasznosítják, futásteljesítmény, vezetési idő, hely és stílus elemzésével. A második modell jellemzően az eszköz által biztosított helyalapú szolgáltatásokra épít, assistance, nyomkövetési, hiba-azonosítási, járművédelmi funkciókat kínál az ügyfeleknek, védelmet nyújtva lopáskockázat, üzemanyag-kifogyás, de akár baleset esetén is E-call vagy B-Call rendszereken keresztül. A harmadik megoldás a több gépjármű valós idejű csoportos figyelésére helyezi a hangsúlyt, flottamenedzserek és lízingcégek részére ad új eszközöket a fenntartási költségek csökkentésében. A telematikával kapcsolatos lehetőségek ugyanakkor még túlmutatnak ezeken a megoldásokon is, jelenleg is folyamatos a termékfejlesztés ebben a szegmensben. Lehetségessé válhat például az autós vétlenségének igazolása közlekedési szabálysértés, közúti baleset esetén az eszköz által gyűjtött telemetriai adatok felhasználásával, külföldi utazás esetén helyi közlekedési rendről fontos információkat nyújthatunk ügyfeleinknek a biztonságos közlekedés érdekében, útbaigazítással segíthetjük az eltévedt autósokat, figyelmeztetni tudjuk őket, ha elhagyják a biztosításának földrajzi fedezeti határát.
Milyen technológiai továbblépési lehetőségeket látnak (esetleg más biztosítás-típusok esetében) a connected car-koncepció alkalmazásán túl? Az Internet Of Things koncepció megjelenésével és terjedésével az életünket átjáró automatizmus lassan már nem privilégium lesz, hanem az új generációk elvárásává válik majd a szolgáltatókkal szemben. A fejlődés a járművekkel kapcsolatos lehetőségeken túl otthonunkban és mindennapi életvitelünkben hozhat változást. Az okos otthon koncepció elterjedését és további fejlődését várjuk a közeljövőben, amely a lakásbiztosítások terén hozhat új, innovatív megoldásokat, új lendületet adva a termékfejlesztésnek. Lehetséges, hogy hamarosan már okostelefonunk jelzi majd nekünk otthonbiztosítási esemény bekövetkezését és kér segítséget automatikusan a biztosító segélyszolgálatától.
29
f e l s z í n r e h o z va
Alapokra
építve A digitális városra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egy megelevenedő sci-fi film egyik jelenetére: minden automatizált, high-tech és személyre szabott. Bár nem elképzelhetetlen, hogy ez a jövőben megvalósul, ma még nem tartunk itt. Ahhoz ugyanis, hogy hatékonyan és fenntarthatóan működő innovációk vegyék körül a városlakókat, először is biztos alapokra kell építkezni.
Digitális Város Alaprendszer Magyarországon már számos digitális város modul valósult meg különböző városokban, elég csak az intelligens közösségi közlekedési elemeire, intézmények energiamenedzsment rendszereire, vagy az egészségügyben a pánikgombra gondolni, amivel a beteg közvetlenül tudja a kórházat, vagy orvosát riasztani. Sok esetben azonban ezek rendszerszinten nem kapcsolódnak össze, így a mindent behálózó digitális élményre még várni kell. Nem árt ezt az integrációs szemléletet már az egyes smart fejlesztések 30
tervezésekor figyelembe venni, és egy egységes platformra helyezni az infrastrukturális hátterét. De még akkor sincs ehhez késő, ha a használatban lévő szolgáltatáselemeket kell integrálni. A kezdeti lépések megtételéhez a T-Systems Magyarország elérhetővé tette azt a digitális város alaprendszert, amely már létező és még tervezett fejlesztéseket együtt képes kezelni, a városok egyedi igényeinek figyelembevételével. A digitális város alaprendszer a T-Systems Magyarország saját fejlesztésű megoldása. Az innováció célja az, hogy a városok irányítása egyszerűbbé, integrálttá váljon annak érdekében, hogy a városok vezetői és a fejlesztésben résztvevő közösség tagjai könnyen, korszerű eszközökkel elérjék mindazon információkat, amelyekre a döntések és a tervezés során szükség van. Az alaprendszer lehetőséget biztosít arra, hogy hatékony városirányító központok jöjjenek létre, amelyek a közbiztonság, a fenntarthatóság és a működési hatékonyság területén jelentős előrelépéshez segíthetik hozzá a helyi közösségeket. Az alaprendszer tartalmaz integrációs platformot, városüzemeltetés-támogatást, egységes
törzsadat-kezelést térinformatikai támogatással, valamint városkártya menedzsment funkcionalitást moduláris felépítésben. Ezekbe illeszthetők be az egyes szolgáltatások, így a külön-külön megvalósított fejlesztések is képesek támogatni egymást.
Kártyából - várat Az alaprendszer mellett a városkártya lehet a következő legjobb eszköz, amire építeni lehet a további digitális elemeket. Egy kártyával ugyanis számtalan szolgáltatást lehet igénybe venni; beléptetést, munkaidő-nyilvántartást, különböző vásárlói kedvezményeket, de például a közösségi közlekedésben bérletként is funkcionálhat, és fizetésre is alkalmazható. A kártya sem önmagában látványos, de ha egy kártyába kerül számos, a városi életet megkönnyítő funkció, és maga az eszköz egy mobiltelefonba integrált chip révén NFC olvasóval használható, akkor már valódi újszerű élményt nyújt. Tovább fokozza a kényelmet, ha a kártyarendszerek szolgáltatásai városok között is átjárhatók lesznek, és a best practice-eket megosztják egymás között a települések.
f e l s z í n r e h o z va
Ne maradjon a
Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójának jegyzete
terepasztalon! Folyamatosan átalakuló világunkban tanúi lehetünk annak, ahogy városainkban is megjelennek és elképesztő sebességgel uralkodóvá válnak az infokommunikációs technológiákra épülő termékek és szolgáltatások. Sokak számára talán ijesztőnek hat a folyamat, számomra – mind vállalatvezetőként, mind magánemberként – azonban inkább inspirálóan. Egy IT rendszerintegrációval foglalkozó cég élén állva talán semmi meglepő nincs ebben, nagy jövőt látunk digitális városok előtt. Nem elsősorban technokrata szempontból, hiszen hiába építünk ki szupergyors hálózatokat és a 21. századi ember elvárásainak megfelelő, színvonalas szolgáltatásokat, ha a városlakók nem használják ezeket, nem tudják ezeket a megoldásokat beépíteni a hétköznapjaikba, csak bukott projektekről beszélhetünk. A digitális városi megoldások kialakításánál éppen ezért elsődlegesek a közösség igényei, a helyi lakosok és a turisták szempontjai, ezért egy olyan széles kompetenciákkal rendelkező cég számára is, mint amilyen a T-Systems Magyarország valódi kihívást jelent egy ilyen projekt, egészen a tervezéstől a megvalósításig. A digitális városok pedig már épülnek körülöttünk, és a mindennapi élet egyre különbözőbb színterein jelennek meg azok a megoldások, amelyek valamilyen módon a digitális várost testesítik meg. De mit is értünk digitális városon? Véleményem szerint elsősorban infokommunikációs rendszerek összességét, amelyek egymásra épülnek, összeköttetésben állnak, egységes képet mutatnak és információkat szolgáltatnak a városban élőknek és az odaérkező turistáknak, és mindezekkel megkönnyítik a mindennapi életet. Magyarországon Budapest, lehetőségeinél és méreteinél fogva a vidéki városokhoz képest előrébb jár a digitalizáció útján. Számos példát lehet említeni, elég csak a városképhez már szervesen illeszkedő Bubi biciklikre vagy a Futár kijelzőkre és applikációra gondolni. A közösségi közlekedést áthatják az intelligens megoldások, ezek talán a leglátványosabb elemei a digitális városnak. Kevésbé feltűnő, amikor az önkormányzat saját működését, munkáját szervezi újjá, és e-önkormányzati megoldásokon keresztül éri a lakosságot.
Az energiahatékonyságot szem előtt tartó megoldások is fontos részei a koncepciónak: ebből a legelterjedtebbek az okos, mozgásérzékelő közvilágító oszlopok. Az egészségügyi rendszerek digitalizációjáról nem lehet eleget beszélni, hiszen az e-egészségügy egyaránt magában foglalja a kórházak és az orvosi rendelők fejlesztését, és a kapcsolattartást a beteg és a kórház, orvos között. Ha a városvezetőket és a lakosokat közvetlenül kérdezünk meg, a biztonsággal és a közvetlen kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások merülnek fel először a digitális várossal összefüggésben. Előbbire az intelligens kamerarendszerek, utóbbira pedig a szabad hozzáférésű, közösségi wifik jelentenek jó megoldást. A felsorolt példák azonban még mindig csak kis szeletet mutatnak a digitális városból. Ezeken kívül számos területe lehet az innovációnak, az ötleteknek (szinte) csak a képzelet szabhat határt. Ha ezek az ötletek helyiektől csatornázódnak be, akkor szinte biztos, hogy érvényes választ jelentenek egy közösség igényeire. A szolgáltatások sikere leginkább ugyanis abban mérhető, hogy mennyi kézzelfogható, valódi életben hasznosítható eredménnyel járnak. A cél, hogy a digitális városi megoldások ne maradjanak a terepasztalon, hanem valódi igényeket szolgáljanak ki.
31
f e l s z í n r e h o z va
Távolról is
személyesen A robotbankár
32
A videobankártól már csak egy lépés a teljesen automatizált bank. Semmi akadálya nincs annak, hogy a csak kártyával nyitható zárt térben az ATM és a pénzbefizető automata mellett legyen egy videokommunikációra alkalmas munkaállomás is, ahol minden banki ügyet el lehet intézni – anélkül, hogy a helyszínen akár egyetlen banki alkalmazott is tartózkodna. Ily módon a bankfiók a nap 24 órájában nyitva tarthat.
f e l s z í n r e h o z va
Nem kevesen vannak, akik a személyes emberi kapcsolatokat féltik a digitális kommunikáció és az online ügyintézés térnyerésétől. Pedig pontosan ezek a kommunikációs formák teszik lehetővé, hogy a személyes kapcsolatok – például banki ügyintéző és ügyfél között – a térbeli korlátok alól felszabadulva új szintre lépjenek. A bankok és ügyfeleik kapcsolattartásában már jó ideje jelen vannak az online csatornák (webes és mobilos ügyintézés, chat). Magasabb szintre lehet emelni az ügyfélkiszolgálást, ha a fentieken túl a videót is beemeljük az eszköztárba, ahogy ezt a T-Systems Magyarország Távbankár is teszi – fogalmaz Csanak Gabriella, a T-Systems szenior üzleti architektje. A videokommunikáció önmagában persze nem újdonság, a Skype vagy a Viber asztali és mobil verzióit rengetegen használják Magyarországon is. De ahhoz, hogy ebből zökkenőmentes banki élmény legyen, jóval többre van szükség.
Videóval, kézen fogva Képzeljük el a következő szituációt! Az ügyfél megakad az internetes banki felület használata közben, már harmadszor törli ki egy mező adatait. Ekkor automatikusan bekapcsol az online asszisztens, azaz felugrik egy ablak, ahol az ügyfél által választható kommunikációs formák között már ott van a videó is. A képernyőjén a videoablakban megjelenik a call center munkatársa, akivel úgy tud beszélgetni, mintha csak egy asztal két oldalán ülnének. A közvetlen beszélgetésen túl azonban egyéb lehetőségek is rendelkezésükre állnak. Az éppen kitölteni próbált űrlapot láthatja a banki ügyintéző is, így gyakorlatilag együtt írhatják be a szükséges adatokat, beszélhetik át a nem világos pontokat – a call center munkatársa voltaképpen kézen fogva vezeti végig az ügyfelet a teljes folyamaton. Nagyobb szükség van az ilyen segítségre, mint gondolnánk. Egy Tárki-felmérés szerint a rendszeresen bankoló magyarok 25 százaléka szívesen nyitna a digitális megoldások felé, csak éppen kézzelfogható, személyes segítséget szeretne kérni a használathoz. „Ha egyszerűsítjük az online folyamatokat, ha közvetlen segítséget tudunk adni nekik, például a videokapcsolaton keresztül, számos új felhasználót nyerhetünk meg az internetes bankolásnak” – mondja Csanak Gabriella.
végigmehet a rendszeren papír nélkül”, magyarázza a megoldás lényegét Csanak Gabriella. (A jelenlegi jogszabályok miatt a szerződéskötésnek már papíron kell történnie.) A rendszer nem igényel különösebb befektetést a bank részéről, sem a bankfiókban, sem a call centerben. A videobankár igénybe vételével a bank 5-10, az adott témában, termékben jártas szakértővel az egész országra kiterjedő, magas színvonalú szolgáltatást kínálhat.
A kapcsolat megmarad Az egyedi igények kiszolgálására is kiváló eszköz lehet a videóval megtámogatott Távbankár. Egy privátbanki ügyfél feltehetően nagyon elfoglalt, talán sokat utazik a világban; ez azonban már nem lehet akadálya annak, hogy kapcsolattartójával átnézzék a portfólió negyedéves vagy féléves állását, esetleg megbeszéljék a hirtelen felmerült befektetési lehetőségeket. A videobankár révén ilyen esetekben is teljes körű, szakmai megbeszélést lehet folytatni. Az ügyfél a saját számítógépéről a világ bármely pontjáról bejelentkezhet (értelemszerűen egy előre megbeszélt időpontban), és utána, ahogy a korábbi példákban is, lehetőség van dokumentumok megosztására, közös áttekintésére, vagy áttöltésére. A co-browsing révén az együttműködés egészen interaktív lehet: bármelyik fél kiemelhet, bekarikázhat adatokat, mezőket. A biztonsági és adatvédelmi szabályok mellett arra is lehetőség van, hogy az ügyfél a banki rendszerekben ellenőrizze saját adatait – mintha a fiókban fordítaná felé a monitort az ügyintéző. Nyilvánvaló, hogy a videobankár nem fogja egyik napról a másikra kiváltani a hagyományos bankolást. Továbbra is rengeteg ügyfél van, aki megszokásból vagy más okokból szívesebben elmegy egy bankfiókba, hogy ott egy hús-vér ügyintézővel beszélhessen. „De nagyon fontos látni, hogy a videobankár nem az ügyfél és az ügyintéző közötti személyes kapcsolatot változtatja meg, hanem csak az igénybe vett kommunikációs csatornát. Nem ugyanabban a szobában, egy asztal mellett ülünk, de a kapcsolat továbbra is él és fontos marad – pusztán az eszköz változott, lett hatékonyabb és 21. századi”, hangsúlyozza Csanak Gabriella.
A központból országosan Ugyanez a technológia más alkalmazási területen is segíthet a bankoknak és ügyfeleiknek. Minden pénzintézet portfóliójában megtalálhatók komplex termékek (például kisvállalkozói vagy jelzálog-hitelek), amelyekhez szakértő segítséget kell nyújtani az ügyfeleknek. Előfordulhat az is, hogy hirtelen kell felkészülni egy új konstrukcióra (lásd például a Családok Otthonteremtési Kedvezménye esetében). Arra sem mód, sem szükség nincs, hogy minden fiókban legyen egy szakértő, aki érti a legfrissebb szabályokat: elég a call centerbe néhány ember, aki videokapcsolaton keresztül segítséget nyújthat az érdeklődőknek. Ebben az esetben az ügyfél nem az otthonából lép kapcsolatba a banki ügyintézővel, hanem a bankfiókból: ott alakítanak ki olyan munkaállomásokat, amelyek alkalmasak a videós távkapcsolatra. „Olyan lenne, mint a többi ügyintézői íróasztal, csak itt nem egy alkalmazottal, hanem egy képernyővel szemben ül le az ügyfél, és úgy beszélget a call centerben dolgozó szakértővel és kap választ minden kérdésére. A képernyőn megjeleníthető és közösen kitölthető az összes szükséges űrlap; a bank elhelyezhet egy szkennert is, hogy az ügyfél dokumentumait, mint a személyi vagy egy jövedelemigazolás, beolvassák és csatolják a nyomtatványokhoz. Egy tablettel kiegészítve még az aláírás is megoldható elektronikusan, így a hiteligénylés vagy más ügylet teljes folyamata
Csanak Gabriella szenior üzleti architekt T-Systems Magyarország
33
f e l s z í n r e h o z va
MEGÉRKEZETT AZ A GENERÁCIÓ, AMELYIK MÁR NEM ÁLL BE A SORBA.
Az Ön bankja hogyan fogadja a jövő ügyfeleit? A T-Systems Magyarország a legújabb banki informatikai meoldásokat alkalmazva készíti fel pénzintézeti partnereit az előttük álló digitális transzformációra. Ismerje meg Next Generation Banking szolgáltatásainkat! jovobankja.t-systems.hu
34
közeli távolság
Az útakat itt felhőkkel vattázták – felhő alapú vállalati mobileszköz menedzsment Egyre több vállalat tapasztalhatja meg azt, amire a XX. század elején alkotó erdélyi magyar költő, Dsida Jenő Hajnali séta című versében utal, vagyis azt, hogy üzletmenetükben az „útakat itt felhőkkel vattázták”. Mégis ezzel a biztonsággal és könnyedséggel találkozhatnak, ha olyan szolgáltatót választanak, amelyik felhőalapú vállalati mobileszköz menedzsment megoldást kínál. A szolgáltató biztosítja a vállalati alkalmazások és tartalmak biztonságos elérését az adatszivárgás elkerülésével, ugyanakkor a vállalat dolgozói számára is garantálja a magánadat-használat sérthetetlenségét.
35
közeli távolság
A felhő alapú EMM megoldás havidíjas konstrukciójánál fogva nem okoz egyszeri nagy terhet. Használatba vétele a vállalati környezetben rendkívül gyors, azonnal értéket termel.
A XXI. század eleje történelmi léptékű technológiai átalakulásokon vezeti át a vállalatokat a mobil- és a felhőalkalmazások terén, miközben a haladás mas�szív nyomait hagyja szervezetükön és folyamataikon egyaránt. A mobilitás a kihívásokra adott válasz, az agilitás jegyében. A vállalati alkalmazások akadálytalan elérését követeli helyfüggetlenül, távol az asztali számítógépektől, akár a partner telephelyén, otthon és külföldön egyaránt, legyenek a mobileszközök okostelefonok, tabletek vagy laptopok. Jelentős hatékonyság-növekedés és gyors válaszidő érhető el, ha például az alkalmazottak hozzáférhetnek a vállalati CRM rendszerekhez és frissíthetik, kiegészíthetik ügyfélkapcsolati feljegyzéseiket, közvetlen beavatkozásokat hajthatnak végre távol az irodájuktól. A mobilitás céljai mára messze meghaladják az alapfunkciókat, mint amilyen a telefonálás és az üzenetküldés. A készülékek beépített levelezési, naptár és böngésző funkciói elsőbbséget követelnek a vállalat életében. Biztonságos vállalati levelezésre, a naptárak összehangolására, a vállalati magánhálózatok weboldalainak, fájlszervereinek elérésére és megosztására van sürgető igény.
A mobileszköz menedzsment evolúciója Az elsőként kialakított mobileszköz menedzsment (MDM - Mobile Device Management) a mobil szolgáltató, az előfizető és a vezeték nélkül elérhető (OTA, Over the Air) mobileszköz hármasa. A szolgáltató számára egységes és szabványos megoldást biztosít, hogy előfizetője készülékén kényelmesen és gond nélkül telepíthetők legyenek az újabb és újabb szolgáltatások alapbeállításai, megoldottá váljon az eszköz támogatása, aktiválhatóvá és frissíthetővé váljanak az alkalmazások. A MDM legnagyobb érdeme az a szolgáltatásbiztonság, amit nagyarányú előfizetői eszközlefedettsége tesz lehetővé. Ez háromféleképpen nyilvánul meg: OTA segítségével biztosítja a mobileszközök különféle gyártói szoftverfrissítését, menedzseli az igénybevett szolgáltatások konfigurációját és támogatja az eszközök diagnosztikáját akár valós időben az előfizetővel folytatott mobilbeszélgetés ideje alatt.
A szolgáltatói MDM-ből 2011 körül nőtt ki az első generációs vállalati mobileszköz menedzsment (EMM, Enterprise Mobility Management), ami az alkalmazottak igényeit tükrözte: szükség támadt a vállalati dokumentumelérésre az egyre terjedő okos mobileszközökön. A vállalati IT rendszerek a személyes célú használat tiltásával túlzottan szigorú és kényelmetlen védelmi intézkedésnek bizonyultak. A második generációs EMM a biztonságos tárolókon alapul (konténerizáció), külön dolgozói és külön magáncélú használatra. A vállalati célú alkalmazásra külön kifejlesztett levelező, naptár dokumentumolvasó és böngésző alkalmazások csak vállalati környezetben voltak használhatók, jellemzően a megszokottnál gyengébb ügyfélélményt biztosítva. Személyes célú használatuk nem volt lehetséges. A használók a mobileszköz kényelmesebb, beépített alkalmazásaival is képesek voltak hozzáférni a vállalati adatokhoz, ami azonnal megtörte a vállalat adatvédelmi törekvéseit. A harmadik generációs EMM már úgy biztosítja a vállalati adatok védelmét, akadályozza azok szivárgását, hogy a használói élményt nem befolyásolja negatívan, és az alkalmazások használatát sem korlátozza.
Saját infrastruktúrán vagy felhőben legyen az EMM rendszer? Az EMM rendszer vállalati helyszínre telepítése, és futtatása a vállalat telephelyén nagyfokú önállóságot, felkészült és általában teljes felügyeletet (7x24) ellátó
36
közeli távolság IT szakembergárdára támaszkodik. Tapasztalatok szerint ez az ún. on-premise modell több ezer munkatársat foglalkoztató nagyvállalatok számára előnyös, amelyeknél napi 50-100, személyes munkatársi tranzakcióra van szükség. A felhő szolgáltatói modell tipikusan a közkedvelt központi SaaS (Software as a Service) megoldások közé tartozik, ahol a szolgáltató biztosítja az EMM funkciókat és a szükséges professzionális üzemeltetést, hibabehatárolást és -elhárítást, és a napra-kész rendszerfrissítést és a magas fokú biztonsági követelményeket.
A felhő egyetlen ugrással elérhető! A vállalati IT szakemberek legnagyobb kihívása a mobileszközök felügyelete és biztonságos menedzsmentje. Gondoskodniuk kell a vállalati alkalmazások működőképességéről és óvniuk kell a vállalati adatok biztonságát. Ezen felül akár automatikus készülékkonfigurációra, a vállalati és magánadatok szigorúan elszigetelt használatára, az ún. konténerizációra és rugalmas menedzsmentre van szükségük, hogy a munkafeltételeket dolgozónként személyre szabhassák, a mobileszközöket pedig egyenként más és más beállításokkal, jogokkal és korlátozásokkal láthassák el. A vállalatok jellemzően erőforrások szűkében vannak a fentieket kezelni tudó IT szakemberekből, létszámbővítésre pedig ritkán van lehetőség. Ugyancsak költségvetési gondot okoz az on-premise rendszer egyszeri beszerzési, telepítési költsége, valamit az IT munkatársak oktatása. A felhő alapú EMM megoldás havidíjas konstrukciójánál fogva nem okoz egyszeri nagy terhet. Használatba vétele a vállalati környezetben rendkívül gyors, azonnal vállalati értéket termel, hiszen a felhőalkalmazás szolgáltatójának szakemberei kész bevezetési, üzemeltetési és kipróbált integrációs megoldással rendelkeznek. A felhőalkalmazás természeténél fogva olcsón skálázható, azonnal reagál a vállalati igények növekedésére. Az adatvesztés kockázata megszűnik a teljes vállalati flottára nézve a rendszeres és biztonságos központi mentés és helyreállítás segítségével.
Mit tud adni egy korszerű felhő alapú EMM megoldás? A felhőalapú EMM szolgáltatás minden infrastruktúrát biztosít, a kezelhetősége egyszerű, tökéletesre csiszolt, akár egyetlen vállalati IT adminisztrátor is könnyedén, percek alatt megbirkózik a vállalat mobilflottájával, a mobilalkalmazások konfigurálásával és a vállalati tartalmak megosztásával a felhasználó által preferált bármilyen eszközön. Globálisan elérhető, és a legszigorúbb biztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelően kezeli a vállalati címtárakat, az e-mailhez, Wi-Fi-hez és a VPNhez alkalmazható használói jelszavakat, a hitelesítési és biztonsági beállításokat a mobil eszközökön. A mobileszköz tartalommenedzsmentje (MCM Mobile Content Management) külön figyelmet fordít a kulcsfontosságú fájlok és prezentációk biztonságos hozzáféréséhez, törléséhez és karanténba zárásához. Képes távolról törölni a vállalati adatokat a flotta egy készülékének elvesztésekor, ellopásakor vagy természetes leselejtezése esetén. Az EMM mobil alkalmazásmenedzsment (MAM Mobile Application Management) az egyes alkalmazás életciklusát felügyeli, kezeli azok elérhetőségét az ún. vállalati app-katalóguson keresztül, amelyekbe egyformán regisztrálhatók nyilvános és vállalati alkalmazások. A MAM biztosítja a vállalati alkalmazások szigorú elválasztását a személyes alkalmazásoktól, megfelelő adathozzáférési elvek alkalmazása mellett. A felhőalapú EMM könnyedén integrálható a vállalat helyszíni telepítésű e-mail rendszereivel és képes a hozzáférések egyesített szabályozására (például Microsoft Exchange esetén). Képes valós idejű kapcsolatot kezelni az AD / LDAP címtár szolgáltatások esetében, elérhetővé téve a megfelelő felhasználói hitelesítést és a vállalati csoportok integrációját.
Fedezze fel a felhőalapú vállalati mobilmenedzsment lehetőségeit a T-Systems Magyarország szakembereinek vezetésével a Future Zone bemutatótermünkben! Szerezze meg első benyomásait a megoldás előnyeiről, tapasztalja meg és alkosson véleményt a gyakorlatban a nagyvállalati mobilitás kezelése terén, bővítse ismereteit velünk!
Verebélyi Attila telekommunikációs szakértő T-Systems Magyarország
37
közeli távolság
Nem
Légből vett térképekkel Távérzékelés az agráriumban
Közhelynek hangzik, de (pont) attól igaz: a digitális forradalom megállíthatatlanul tör utat magának minden téren, egész iparágakat, vertikumokat formál át, miközben új szereplőkkel, új üzleti modellek jönnek létre. Nem vonhatja ki magát ebből a folyamatból az agrárium sem, sőt, a digitalizációval korábban nem tapasztalt hatékonyságnövelés és kockázatcsökkenés érhető el az ágazatban. A technológia segít a munkafolyamatok optimalizálásában, valamint kiszámíthatóbbá teszi a külső körülményektől nagyban függő termelést, nem is beszélve arról, hogy jelentős versenyelőnyre tehet szert, aki a modern vívmányokat alkalmazza.
38
közeli távolság
Az innovációra épülő mezőgazdaságban találkoznak egymással az agráriumban észlelhető technológiai fejlesztések (precíziós gépek, drónok, szenzorok, RFIDrendszerek), az infokommunikáció legújabb trendjei (IoT, cloud, Big Data adatelemzés stb.) valamint azok az alkalmazások, „know-how-k”, amelyekkel valóban hasznosítható információk nyerhetők ki a fentebb említett eszközök és technológiai megoldások segítségével. Az építőkockák tehát megvannak ahhoz, hogy a teljes termelési folyamat IT támogatottságú legyen, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Hiányoznak azonban még azok az end-to-end megoldások, amelyek használatával a gazdálkodók egyszerűen és hatékonyan irányíthatják és kontrollálhatják folyamataikat.
nyerni. A távérzékelés során használt eszköz dolgozhat hozamtérképekkel, a növények életképességét meghatározó NDVI (vegetációs index) térképekkel. Minél komplexebb a kép, annál megfelelőbb döntés hozható a javasolt munkavégzéssel kapcsolatban. Az adott földterület feltérképezésére használt eszköz előre megtervezett utat jár be. A korábban alkalmazott képfelvételi technológiákhoz képest a drónnal készítettnél időben közelebb kerül egymáshoz a felvétel elkészítésének ideje és a kép megtekintésének ideje, ezzel biztosítva, hogy aktuális állapotot láthasson a felhasználó.
Precíziós gép ≠ precíziós gazdálkodás A precíziós vagy más néven helyspecifikus mezőgazdálkodás már a ’90-es évektől megjelent külföldön és jelen van Magyarországon is, igaz, ahogy sok más területen, itt is jelentős változás történt a több mint húsz év alatt. Egyre pontosabb adatok állnak rendelkezésre a gazdálkodók számára, ma már centiméteres pontossággal lehet feltérképezni és művelni is egy földterületet. Az agrár- és térinformatikai rendszerek használatával az adatelemzések is hatékonyabbak. A precíziós munkagépek viszont önmagukban még nem teremtik meg a precíziós gazdálkodást, kell mögéjük ugyanis olyan információs adatbázis, erős informatikai háttér, amely többlettudást ad, és rendszerszintre emeli a teljes folyamatot. A precíziós gazdálkodás alapja a 21. század kőolajának mondott az adat, hiszen a mezőgazdasági termelés során is rengeteg adat keletkezik. Manapság ezek az adatok is éppúgy fontos részei gazdálkodásnak, mint például a vetőmagok, mert felhasználásuk a termelési és döntési folyamatokban fenntartható, hatékony és gazdaságos termelést tesznek lehetővé. Az adatok megfelelő értelmezése pedig a termelés bármely szakaszában megteremti a gyors és pontos beavatkozás lehetőségét.
Meglévő alapokra A T-Systems Magyarország jelentős tapasztalattal rendelkezik agrárinformatikai megoldások terén, különös tekintettel a szakigazgatásban használt rendszerek fejlesztésében. Az innováció azonban nem állhat meg itt, a vállalat szakemberei jelenleg egy, a mezőgazdaságban használható légifelvételre épülő technológiai megoldáscsomag kifejlesztésén dolgoznak. A fejlesztés lényege, hogy a távérzékelésből kinyert adatokat, információkat döntéstámogató eszközként használják a gazdálkodók. A távérzékelés történhet drónnal, kisgéppel vagy akár műhold segítségével, a különböző eszközök különböző igényekre adhatnak megoldást. Drónnal például 1-300 méter magasságban lehet repülni, kisgéppel az 1000 méteres magasságban, ezért más-más felvételeket készítenek ugyanarról a területről. Ezeket egészíthetik ki, de akár ki is válthatják a felbontástól függően a műholdképek is. A kulcs az, hogy a felvételekből milyen adatok nyerhetők ki, és ezeket hogyan lehet valóban használható információkká alakítani a felhasználók számára. A T-Systems megoldásának alapja három lépésből álló folyamatból áll: az első a már említett képfelvételi eljárás, a második az úgynevezett előfeldolgozás, amikor a képet javítják és ráhelyezik a térképre, a harmadik pedig az a konkrét döntéstámogatás, ami segít értelmezni a felvételből kinyert adatokat. Mindezekből születik egy konkrét javaslat a földterület művelésére vonatkozóan.
A T-Systemsnél jelenleg is folyamatban lévő projekt részeként arra keresnek válaszokat a szakemberek, hogy a kísérleti drón által feltérképezett terület(ek) sajátosságaiból, a keletkező adatokból milyen hasznos információkat lehet kinyerni, értelmezni és megfelelő válaszokat adni. A hosszútávú cél nem feltétlenül az, hogy más munkáktól elvéve az időt, a gazdák drónokat reptessenek területük fölött (ennek egyébként jogi szabályozása sem teljesen tisztázott még), hanem az, hogy a szolgáltatás jelleggel, a konkrét munkafolyamatokat támogató tanácsadást kapják meg – online, vagy személyesen. A precíziós gazdálkodásnak ugyanis az említett technológiai vívmányok, infokommunikációs trendek és alkalmazások mellett fontos része a felkészült tanácsadói hálózat is, akik az adatokat megfelelő kontextusba ágyazva, naprakész tudással rendelkezve nyújtanak segítséget a termelők számára.
Földön, vízen, levegőben A távérzékelésre alapozott technológia alkalmazása – a precíziós mezőgazdaság részeként – számos módon lehetséges. Az adott terület talajadottságait felmérve például menedzsment zónákat lehet beállítani, vagyis ahol silányabb a minőség, oda nagyobb mennyiségű tápanyagot adagol a traktor. A felvételek képesek vadkárok által sújtott, belvízzel elöntött helyek vagy éppen kártevőkkel terhelt táblák meghatározására. Ezekből a példákból is látható, hogy számos lehetőség van a területeket nagy pontossággal feltérképezni, helyspecifikus információkat
Zsoldos Tamás szenior üzleti konzultáns T-Systems Magyarország
39
a nagy váll al at
Valódi példát
Februárban látványos sajtótájékoztató keretében indult útjára a Magyar Telekom Csoport új, pályaorientációt előtérbe helyező önkéntes programja a Legyél Te is Informatikus!. A kezdeményezés célja az IT és műszaki karrier népszerűsítése a diákok, pályaválasztó fiatalok körében, méghozzá nem is akárhogyan: hiteles, a vállalatcsoportnál dolgozó szakemberek által. A Telekom és a T-Systems Magyarország önkéntesei saját tapasztalataikat osztják meg a hallgatósággal a 45 perces interaktív előadások során. A visszajelzések egyértelműen pozitívak, a diákok, az előadók és a tanárok is feltöltődnek egy-egy ilyen alkalom után, persze mindannyian máshogy. A gyerekek inspirációt, személyes példát kapnak, az önkéntesek pedig azzal, hogy új közegben mutatkozhatnak be, hivatásukat magasabb szinten élhetik meg. Az előadások energizáló hatásúak, a szervezett önkéntesség pedig a kollegialitás új dimenzióját teremtheti meg. Mindemellett az előadásokkal nemcsak az informatikus hivatás népszerűsítése a cél. Épp en�nyire fontos, hogy az előadók felhívják a gyerekek figyelmét arra, milyen erőteljes hatással lesznek
40
jövőbeli karrierjükre az elsajátított digitális kompetenciák. Az informatikus szakmával kapcsolatban megcáfolva a sztereotípiákat azt mutatják be, bárkinek lehet köztük helye, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak matekzseniknek. Az is cél, hogy megmutassák, az informatika nem egyenlő azzal a képpel, amely sokak fejében él a szakmáról. Külön ösztönző modul szól a lányok felé, hiszen jelenleg az informatika férfi dominanciájú világ, pedig a lányok számára is rengeteg perspektívát kínál. A női informatikusok például átlagosan sokkal kevesebb időt töltenek álláskereséssel, mert sok munkakörben jobbak, hatékonyabbak tudnak lenni, mint férfi kollégáik. A program inspirációadás mellett iránymutatást is ad, segítve a fiatalokat abban, hogyan kezdhetnek neki a pályának. Ezért az előadásokon túl folyamatosan frissített tartalommal, az IT területeit és „arcait” bemutató cikkekkel, érdekességekkel weboldal is segíti az orientációt, www.legyelteisinformatikus.hu címen. A Telekom Csoporton belül az önkéntességnek már komoly hagyománya van, nem csak jótékonysági célú akcióban vesznek részt a kollégák, hanem például az Okosdigitális programmal már
megtapasztalhatták a tudásalapú CR tevékenységet is. Most, az új programmal további szakembereket várnak önkéntes előadóknak, elsősorban azokat, akik az infokommunikációs vívmányokról, jelenre és jövőre gyakorolt hatásairól szeretnék a fiatalabb generációkat megismertetni.
„A gyerekek számára az informatikus nehezen megfogható szakma, a jogi, orvosi, pénzügyi pályákat jobban értik, ezért én az előadások során nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy bemutassam, az informatika mindenhol körül vesz bennünket, és éppen ezért informatikusokra mindenhol szükség van.”
a nagy váll al at
– fogalmazza meg tapasztalatait Németh Ákos, a T-Systems Magyarország értékesítési menedzsere, aki már számos előadást tartott a gyerekeknek. „Nagyon eltérőek a gyerekközösségek, de a reakcióikból elég jól ki lehet szűrni, mi érdekli őket. Nem bánom, sőt az a cél, ha az előadás interaktív beszélgetéssé változik, mert így tényleg az őket foglalkoztató témák kerülnek felszínre. Azt is próbálom nekik hangsúlyozni, hogy annak a jövőnek, amelynek képei az előadás során felvillannak, ők nem csak részesei, hanem kitalálói is lehetnek.”
során továbbvittünk.” – mesél a kezdetekről Habók Lilla. Az előadás elején egy online applikáció segítségével megkérdezik a gyerekeket, ismernek-e környezetükben informatikust, vannak-e köztük lányok, és ők maguk szeretnének-e ebben a szakmában elhelyezkedni. A válaszokból tendenciális kép, hogy az ismerős informatikusok kb. 90%-a férfi. Lilla azonban példa lehet a lányok előtt is, hiszen ez előadások
Arra a kérdésre válaszolva, hogy önkéntesként mi okozza a legnagyobb élményt az előadások kapcsán Németh Ákos így foglalta össze tapasztalatait: „Ha látom, hogy felgyullad a fény a szemükben, mert valami olyasmiről beszélek, amiről nem is gondolták, hogy köze van az informatikához, az számomra is visszajelzés, hogy érdemes csinálni.”
Habók Lilla, a T-Systems Magyarország elemző tervezője nem csak önkéntesként vesz részt a programban, már a tananyag kidolgozásában is aktív szerepe volt. „Tavaly kezdtünk el dolgozni egy vezetőképzés fejlesztési projekt keretein belül azon, hogyan lehetne – reflektálva az IT szakmában jelentős munkaerőhiányra – a fiatalok számára megmutatni, érdekessé tenni az informatikát. Ennek a teamnek már nagyon sok vonatkozó jó ötlete volt, amelyeket aztán a Legyél Te is Informatikus! program kidolgozása
után többször előfordult már, hogy lányok külön is érdeklődtek hol tanuljanak tovább, hogyan lehet elkezdeni építeni az informatikus pályát. „Ezek az élmények megerősítenek abban, hogy van értelme ennek a speciális pályaorientációnak. De általában is jó tapasztalataim vannak az iskoláktól. Volt olyan, ahol a médiaszakos diákok készítettek velem riportot a suli tv-be, így az LTI még több gyerekhez eljutott.” –teszi hozzá Lilla. A Legyél Te is Informatikus! legnagyobb ereje, és sikerének titka, hogy nincs, nem is lehet két egyforma előadást tartani. Egyrészt minden „oktató” másra helyezi a hangsúlyt, másrészt a gyerekcsapatok is eltérőek. Az előadások nem csak iskolákban működnek, számos rendezvényen például az Educatio kiállításon vagy a Play IT Show-n is bemutatkozott már a program. Hosszú távú cél, hogy a Legyél Te is Informatikus!-ban az önkéntesek és a gyerekek mellett a pedagógusok és a szülők is megtalálják a maguk helyét, mert ők a diákok pályaválasztásban aktív véleményvezér szerepet töltenek be. A programnak ezért a közeljövőben része lesz pedagógus elismerés is. A Legyél Te is Informatikus! a nyáron sem áll le, a szünidő során táborokba is elviszik a programot az önkéntesek.
Digitális Témahéten oktattak A Magyar Telekom Csoport két programjával is csatlakozott az idén először megrendezett Digitális Témahéthez: a Legyél Te is Informatikus! és a Telekom Okosdigitális keretében együttesen közel 100 előadás valósult meg országszerte több mint 60 iskolában. Az április első hetében tartott témahét célja a digitális pedagógia és szemlélet terjesztése és alkalmazásának mélyítése, a digitális készségfejlesztés és a diákok informatikai pályaorientációja volt. A kezdeményezéshez csatlakozó iskoláknak lehetőségük nyílt az általuk választott témákat digitális eszközökkel és módszerekkel feldolgozni. A Legyél Te is Informatikus! 40 iskolában több mint 2500 diákhoz, az Okosdigitális pedig 22 iskolában 600 gyerekhez jutott el országszerte.
41
együtt lehetséges
1+1
az néha
A partneri összefogás nemcsak az értékesítésben és a projektek megvalósításában éri meg a vállalatoknak. A közös marketingre is igaz, hogy az egész több lesz, különösen, ha a cégek olyan merész kampányokra is hajlandók, mint a T-Systems Magyarország és a Cisco. A videón egy öltönyös férfit látunk íróasztala mögött, ahogy komoly hangon kéri számon beosztottjain az elmúlt negyedéves eredményeket. Hamarosan kiderül, hogy a beosztottak videotelefonos kapcsolaton keresztül vesznek részt a megbeszélésen, fizikailag nincsenek jelen. Egyszer csak betántorog a képbe egy fürdőnadrágos, láthatóan részeg férfi, majd megpróbál megtámaszkodni a főnök mögötti falon. A fal helyett azonban csak egy papírparaván van – ez átszakad, és előtűnik egy medence, ahol éppen egy, a Playboy-villához illő parti zajlik. Lebukás! A jelenet nem egy kabaréműsorból való, hanem a T-Systems Magyarország és a Cisco közös marketingtevékenységének első gyümölcse. Készítői nem kis kockázatot vállaltak, amikor egy vállalati termék népszerűsítésére ezt a nem éppen megszokott formát választották, de merészségük kifizetődött.
Kölcsönös előnyök Régi és szoros kapcsolat fűzi össze a T-Systems Magyarországot, valamint a Ciscót. A két cég mérnökei és értékesítői már számos ügyfélnél dolgoztak együtt; szponzorként rendszeresen támogatják egymás rendezvényeit; és a
42
T-Systems Budafoki úti székházában található FutureZone bemutatóterem is szép példája a kölcsönös előnyök mentén megvalósított együttműködésnek. Természetesnek tűnt, hogy ezt a kapcsolatot a vállalati tevékenység más területeire, így a marketingre is kiterjesszék. A valódi lehetőség akkor jött el, amikor néhány évvel ezelőtt a Cisco megújult marketingpolitikájának keretében nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a partnerekkel, például a T-Systems Magyarországgal való közös piaci megjelenésre. A másik oldalon is nyitott fülekre talált a kezdeményezés, hiszen az egyik legfontosabb stratégiai partnerrel való közös marketingtevékenység a T-Systems számára is komoly előnyöket tartogatott, teszi hozzá Szalkai Réka, T-Systems Magyarország szegmensmarketing kompetenciaközpontjának vezetője. Így indult 2014 elején a két cég közös co-branding tevékenysége. „Az ilyen marketingkampányok alapvető célja a szinergiák kihasználása, a közös célok elérése. Ennek érdekében megkeressük azokat a területeket, ahol a két cég portfoliója kiegészíti egymást, így nincs semmilyen rivalizálás” – mesél Deák Anikó, a Cisco Magyarország marketingvezetője az előkészítés fontosságáról.
Feszegetve a határokat Ilyen kölcsönösen fontos területnek találták az IP alapú kommunikációs megoldásokat, így elsőként erre esett a választás. A következő lépés az volt, hogy megtalálják a leghatásosabb kommunikációs formát. A business-to-business (B2B) vonalon meglehetősen behatároltak a marketing lehetőségei, de ezen belül olyan megoldást kerestek, amellyel ki tudnak tűnni a hasonló B2B promóciók háttérzajából. Két okból is szükség van a kreatív, akár meghökkentő kampányokra – magyarázza Szalkai Réka. Egyrészt az informatikán belül mindenki ugyanazokat a döntéshozókat igyekszik megszólítani, így hatásosabb egy olyan üzenet, amelyik képes átlépni a megcélzottak ingerküszöbét. Másrészt nagyobb hatást lehet elérni azokkal a csatornákkal, ötletes módszerekkel, amelyeket az üzletemberek magánemberként már ismernek. Így született meg a cikk elején bemutatott vírusvideó. „Kellett ehhez egyfajta bátorság, mert ez a videó nemcsak meghökkentő, hanem egy kicsit a határokat is feszegeti. Nem voltunk biztosak abban sem, hogyan fogadják a két cégnél a kész művet, de nem kellett csalódnunk. Amikor a videó publikálása után más országokban dolgozó kollégákkal találkoztam, sosem
együtt lehetséges
Díjnyertes akció A T-Systems Magyarország és a Cisco egy 2015-ben forgatott videója díjat is nyert gerillamarketing kategóriában. Az egyik IT-biztonsági rendezvényen egy bűvész segítségével pendrive-okat csempésztek a látogatók zsebébe, akik csak akkor jöttek rá erre, amikor az előadás kezdetén elárulták nekik a turpisságot. „Az akcióval azt az üzenetet kívántuk átadni, hogy milyen könnyen juthat be egy informatikai kártevő a szervezetbe. A visszajelzések alapján jól átment az üzenet, ami nagyon jó visszajelzés a kampány mögött álló marketingcsapatnak” – fogalmaz Szalkai Réka.
mulasztották el megjegyezni, hogy „aha, te csináltad azt a videót!” – mesél a fogadtatásról Deák Anikó. De nem csak a két cégnél, hanem a Youtube-on is kiugró sikere lett a klipnek, és nagymértékben erősítette a megoldás és a két cég ismertségét, így mindenképpen elérte a célját.
Szorosabb kötelékek Az első közös munka olyan jól sikerült, hogy azóta évente több kampányt is levezényelt a T-Systems és a Cisco. Ezeket nem könnyű beilleszteni a két cég saját marketingtevékenységei közé, de eddig mindig sikerült. „Ha megtaláljuk a közös pontokat, a két cég
együtt sokkal erősebb hatást tud elérni, mint egyedül. Megoszlanak a költségek, viszont összeadódik a két cég szakmai tudása. Ez kimondottan olyan eset, amikor 1+1=3” – teszi hozzá Szalkai Réka. A közös marketingkampányoknak lett egy kedvező közvetett hatása is: a kapcsolatok más szintjein is hozzájárulnak az együttes munkához. A két cég informatikai szakemberei ugyan korábban is jól megértették egymást a közös projektek során, viszont a meglévő, szoros kötelékeket is tovább tudja erősíteni, amikor egy-egy co-branding kampányok előkészítésébe bevonják őket. Ezen túlmenően pozitív megerősítést jelent számukra, ha látják, hogy a két cég
közösen jelenik meg a médiában, a kampányokban, támogatja egymás rendezvényeit. A sikeres akciók ezek után őket is jogos büszkeséggel töltik el. Márpedig az akciók sikeresek. „Jó érzés, hogy cégen belül és a szakmában is elismerik a kampányainkat, de végső soron az a legfontosabb, hogy a marketing mennyire tudja támogatni az üzletmenetet. Ebből a szempontból is kimondottan sikeresek vagyunk, hiszen a két cég együttműködéséből származó bevételek szépen nőttek az elmúlt évek során” – vonja meg végül a mérleget Szalkai Réka.
43
együtt lehetséges
Tágra zárt
világ
„Mások a világaink, mégis értjük egymást!” – az autizmus világnapjához kapcsolódva jelentette be a Magyar Telekom Csoport az Autistic Art – Mosoly Otthon Alapítvánnyal kötött civil stratégiai partnerséget. Magyarországon közel százezren, vagyis körülbelül minden századik ember él autizmussal, de számos esetben nem azonosítják ezt a fejlődési zavart, ezért nagyságrendileg hatvanezer diagnosztizált esetről tudunk. A számoknál is sokatmondóbb az a tendencia, hogy az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, az Egyesült Államokból érkező adatok alapján például már minden 68. ember ezzel a rendellenességgel él. A Magyar Telekom márciusban kötött civil stratégiai partnerségi együttműködést az Autistic Art-Mosoly Otthon Alapítvánnyal, annak érdekében, hogy a figyelemfelhívás mellett az infokommunikációs cég saját eszközeivel nyújtson segítséget a civil fenntartású otthonokban élő autisták számára.
44
Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeit érintő zavar, amely egész életen át fennmarad, jelentős nehézségeket okozva a kommunikáció, a szociális viselkedés, a rugalmas gondolkodás és a képzelet terén. Az autisták között is eltérő az érintettség mértéke, ezért alapvetően spektrumzavarként definiálható, amelynek hátterében döntően genetikai tényezők és részben az idegrendszert ért károsító környezeti hatások állnak. A legfeltűnőbb az autisták esetében talán a kommunikációs készségek hiányossága, sokan közülük bár képesek lennének rá, nem beszélnek, míg mások leginkább egyoldalúan kommunikálnak. Az autista emberek nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem észlelik megfelelően mások érzéseit, szociális készségeik elmaradnak ép társaikétól. A csaknem tíz éve működő Autistic Art – Mosoly Otthon Alapítvány a 16 évesnél idősebb autista fiatalokra igyekszik felhívni a társadalom figyelmét, akik kinőttek már az oktatási rendszerből, de önálló életvitelre nem, vagy csak korlátozottan képesek, ezért lakóotthonokban élnek. Az alapítvány országszerte 11 ilyen
együtt lehetséges
civil fenntartású, általában érintett szülők vagy szülők közössége által létrehozott otthont támogat. Az otthonokban élők száma változó, van ahol 10-en máshol 60-70-en is laknak, összesen több mint kétszáz autista él ezekben az intézményekben. Az otthonokban lakók számukra megfelelő, komfortos környezetben élnek, és speciális foglalkozásokon vehetnek részt. Mindemellett fontos szempont, hogy a szülők is biztonságban, megfelelő körülmények között tudhatják gyermekeiket, miközben ők nem esnek ki a munka világából. Az otthonok normatív támogatása azonban töredéke a szükségesnek. Az Autistic Art – Mosoly Otthon Alapítvány ezért elsősorban pénzügyi támogatás révén igyekszik segíteni a helyzeten, méghozzá speciális módokon is. Tarr Hajnalka képzőművész vezetésével 2010ben két miskolci lakóotthonban indult rajzterápiás foglalkozás, amely ma már 6 lakóotthonban működik, és az Alapítvány immár közel nyolcezer darabos autista rajzgyűjteménnyel rendelkezik. A művészeti program egyik eredménye, hogy felfedezett olyan autista alkotókat, akik bár önálló életvitelre nem képesek, rendkívüli vizuális kifejezőeszközökkel rendelkeznek. „A rajzolás során minden fiatal megerősítést, pozitív visszajelzést kap, bátorítjuk őket önkifejezésre, az a cél, hogy jól érezzék magukat, bármit is alkotnak.”- fogalmaz Bella Viktória, az Alapítvány ügyvezetője. A művészeti foglalkozások során elkészült rajzok egy részéből az alapítvány kiállításokat szervez, a legizgalmasabb műveket aukcióra bocsátja, az ebből befolyt összegből pedig a lakóotthonokat támogatja. A kiemelkedő grafikákat az alapítvány márkája, az Autistic Art használja fel mintaként. „Az egyik autista fiú, Zana Kristóf például először csak az elé tett papír sarkába írta le kis betűkkel a nevét újra és újra, aztán később elkezdett színeket használni,
formáival beteríteni az egész rajzfelületet ma már ez a minta az egyik legnépszerűbb Autistic Art design”- teszi hozzá Bella Viktória. „Számomra az egyik legmeghatóbb pillanat, amit átéltem az volt, amikor a Tárt Kapu Galériában rendezett kiállításunkon láttam, milyen büszkék a szülők gyermekeikre. Ők ritkán élhetnek meg mások számára is érthető büszkeséget, ha sérült gyermekeikről van szó, ezért is volt nagy öröm őket így látni.” A terápia jó hatással van a fiatalokra, többet mosolyognak, fejlődnek szociális készségeik. A művészeti program a rajzokon keresztül segít megismerni az autizmussal élők nehezen megközelíthető, különleges, izgalmas világát. Az alkotók képességeit hangsúlyozza és nem a nehézségüket emeli ki. „Piacvezető telekommunikációs cégként segíteni azokon, akiknek a kommunikáció nehézséget okoz” – fogalmazódott meg a Magyar Telekom és az Autistic Art között a Civil Stratégiai Partnerségi együttműködés aláírásakor. A több éven át tartó együttműködés során a vállalat legfontosabb adománygyűjtő akcióinak kedvezményezettje az alapítvány lesz. A 2015-ös Adni Jó! - Sütiakcióból összegyűjt adományt adták át az alapítványnak, a tavaszi Vivicittán pedig a Telekomos kollégák az autistákért futottak. Az együttműködés azonban nem csak jótékonysági akciókra korlátozódik, a lakóotthonokban élők számára kedvezményes díjcsomagot dolgoz ki a Telekom. További tervek és ötletek születtek meg az partnerségből, a Telekom technológiai megoldásokkal, infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatja az otthonokat, a vállalat önkéntesei pedig az épületek felújításában nyújtanak segítséget. „Bízunk benne, hogy a Telekommal példamutató együttműködés valósul meg, amelynek legfontosabb elemeként a magunk eszközeivel hatékonyan tudjuk segíteni az autizmussal élőket. A művészetterápia megnyitotta az utat hozzájuk, és a társadalom szélesebb rétegeihez is. Hiszünk abban, hogy ezzel segíthetünk az autisták zárt világa és a többségi társadalom közötti távolságot csökkenteni.” – fogalmaz Bella Viktória. A Telekom az üzleteiben is meg kívánja jeleníteni a partnerséget: a tervek szerint az értékesítő kollégák autista fiatalok alkotásait ábrázoló sálakat, kiegészítőket viselnek majd.
Zana Kristóf autista és gerincsérült fiatalember, 2005 óta lakik a Szent Gergely Lakóotthonban Tatán. A rendkívül csendes fiú számára mind a hely- mind a helyzetváltoztatás, a cselekvések kivitelezése nehézséget okoz. A környezete és főleg önmaga elfogadása segítette abban, hogy kibontakozzék. Egy ideje már nem csupán a rajzlapok alsó egy négyzetcentiméterébe zsúfolja a mondanivalóját, hanem fokozatosan kitölti a rendelkezésre álló területet. Ez a beszédében, az írásában is jellemző: egymásra tolulnak a hangok, betűk - mindig sok mondanivalója van. Ma már bátrabban szólal meg, sok levelet ír a számítógépen, gátlásai oldódtak. Gazdag belső világáról mindannyian tudtak, akik őt ismerik, de arról, hogy az valójában milyen, nem volt tudomásuk. A képek információt adnak a belső értékeiről, a világlátásáról, segítenek, hogy a körülötte élők jobban megértsék őt.
45
együtt lehetséges
DELFIN DELFIN – Együtt a fenntartható jövőért
A fenntarthatóság terén kiemelkedő szerepet vállaló beszállítóit 2008 óta díjazza a Magyar Telekom, a DELFIN Díjat (Díj egy ELkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért) olyan partnereknek ítélik oda, akiknek a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségük kimagasló, fenntarthatósági teljesítményük pedig példamutató. 2013-tól a díjat már nem csak saját beszállítói között hirdeti meg, hanem minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozás pályázhat az elismerésre.
A DELFIN Díj odaítélésével a Magyar Telekom a fenntartható fejlődés gondolatának népszerűsítését szeretné elősegíteni a magyar vállalatok körében, és ezáltal ez irányú tevékenységüket ismeri el. Az elismerést a fenntarthatóság terén kiemelkedő szerepet vállalók kaphatják meg, odaítéléséről a beadott pályamunkák alapján szakmai zsűri dönt.
vállalati fenntarthatósági központ vezetője. „A fenntarthatóság gondolata átszövi a vállalat egészét, kerekasztal-beszélgetéseinken és a Fenntarthatósági Napi rendezvényeinkkel párbeszédet is kezdeményezünk a minket és partnereinket leginkább érintő témákról. Látjuk, hogy erre egyre nyitottabbak a magyar cégek, mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok.”
A vállalatok már működő projektekkel, programokkal indulhatnak a pályázaton, idén négy kategóriában: innováció a fenntarthatóságért esélyegyenlőség klímavédelemmel kapcsolatos beruházás, fejlesztés fenntartható tudatformálás, oktatás
Tavaly a fenntartható innováció kategóriában a már 2012-ben is DELFIN- díjas Budapest Taxit üzemeltető RT 5 Taxi Holding kapta az elismerést, amely létrehozta az ország első „zöld”, környezetbarát taxiflottáját, és elsőként szerzett be elektromos taxikat. Klímavédelemmel kapcsolatos beruházás és fejlesztés területén a zsűri az Ericsson Magyarország Take-Back termékvisszavételi programját értékelte kimagaslónak, amelynek köszönhetően megvalósulta mobilhálózatok modernizálása során leszerelt berendezések újrahasznosítása. Esélyegyenlőség kategóriában 2013 után ismét a JOB Személyzeti Tanácsadó érdemelte ki a díjat, ezúttal a megváltozott
„A fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő fejlődéshez elengedhetetlen, hogy üzleti partnereink, beszállítóink is hasonló szellemben gondolkozzanak és dolgozzanak. Ennek ösztönzésére és elismerésére szolgál DELFIN Díj.” – fogalmaz Szomolányi Katalin a 46
munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő www.rehabjob.huportál, Facebook-oldal és blog létrehozásával. Tudatformálás terén pedig a Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont (MOM Sport) társadalmi felelősségvállalási tevékenységét ismerte el a zsűri a DELFIN Díj odaítélésével, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű sportolóknak rendezett versenyeket. A 2016-os DELFIN Díjat a Telekom XVII. Magyar Telekom Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetésén adják június 10-én. A pályázat nyertesei Botos Péter üvegművész alkotását kapják, valamint meghívást a Telekom idei Fenntarthatósági Napjára, ahol bemutathatják a fenntarthatóság terén elért eredményeiket. Emellett 2-3 perces, a nyertes pályázatot bemutató film készül, a nagyvállalati díjazott bemutatkozási és kiállítási lehetőségben részesül a T-Systems Magyarország 2016-os Symposiumán.
N
TEREMTÜNK A TECHNOLÓGIÁVAL.
EGYÜTT LEHETSÉGES. www.t-systems.hu
VANNAK, AKIK ÚJ PERSPEKTÍVÁBÓL LÁTJÁK A VILÁGOT (1912-1954)
Alan Turing FELISMERTE, HOGY A SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTHET AZ EMBERNEK A GONDOLKODÁSBAN
Fedezze fel Ön is az IoT-ra épülő lehetőségeket! A T-Systems Magyarország Önnek is olyan perspektívát ad vállalkozásához, amellyel hatékonyan alakíthatja a jövőt befolyásoló folyamatokat. Látogasson el az ujperspektiva.t-systems.hu oldalra, és ismerje meg a világot IoT szemmel. ujperspektiva.t-systems.hu
