A
T A T A I
B Ő R G Y Á R B A N .
/ 1964. augusztus. /
Lánczos Zoltán.
- Kézirat. Budapest, 1979. -
A
T A T A I
B Ő R G Y Á R B A N .
/ 1964. augusztus. /
Lánczos
-
Kézirat.
Zoltán.
Budapest, 1979. -
- 1 -
A napokban kezembe került a Tatai Bőrgyárban még 1964 augusztusában
készített
- de meg nem jelent - kis r i
portom kézirata. Abban a reményben, hogy ezzel a Tata Barátainak Köre által kezdeményezett gyűjtő munkát n é mileg támogatom, a gyűjtésben érdekelt intézmények r é szére most "lesokszorosítom", nem mulasztva e l , hogy ez úton is meg ne köszönjem a gyár akkori üzemvezetőjének, Kalo Gyulának, szíves kalauzolását, melynek során csak kiváló szakértelméről, de példamutató gondolkodásáról is tanúbizonyságot
tett.
nem
szocialista
- 2 -
A honfoglalás korából fennmaradt emlékek tanúsága sze rint, honfoglaló őseink ruházatuk, lószerszámaik
készítésé-
hez nagyszerű szakértelemmel kidolgozott állati bőröket hasz náltak. Az
államalapítást
követő évek folyamán a magyarok bőr-
eljárásának híre bejárta egész Európát. Colbert,
kikészítő
minden idők egyik legnagyobb pénzügyminisztere, a francia iparfejlesztés legérdemdúsabb munkása, egy Larose nevű
ipari
kémet küldött pl. Magyarországra, hogy tanulja meg a bőrkikészítésnek a magyarok által használt módját. XIV.Lajos francia király monopolizálta az állati bőröknek magyar módra való k i készítését. Büszkék lehetünk, hogy nem maradtunk le ezen iparág m ű velése terén sem elődeinktől. A közelmúltban, helytörténeti adatgyűjtés közben módom ban volt meglátogatni a Magyar Bőripari Vállalat tatai üzem egységét, mely az 1949-ben
államosított
Leopold-féle bőrgyár
ból fejlődött ki az elmúlt években világszerte ismert és megbecsült üzemmé.1 Az
államosítást
követő öt esztendő nem sok fejlődést e-
redményezett. Többször szó volt az akkor még önálló üzemként működő gyár megszüntetéséről, amit azonban a körül-belül száz dolgozónak érdekében közbelépő Megyei Tanács és pártszervezet mindég elódázott. 1954-ben a Díszműbőrgyár telephelye lett, s a magyar bőripar egy kiváló dolgozója, Kalo Gyula állt az élé re. Ettől kezdve a jobb szervezés és a számtalan újítás k ö vetkeztében az üzem gyors fejlődésnek
indult.
A bőrök gyártási technológiája modernizálódott. A vörösfenyő motollák helyett modern beton-medencéket építettek,
ami nagyban növelte a meszesrészleg kapacitását.
Felére csökkent az átfutási idő. A cseres-műhely 500 kg-os hordói helyett 1200 kg-os hordók készültek. A Kalo-féle ter vek szerint
átalakított
szárító
ugyan annyi gőzzel háromszo
ros kapacitást ért el és jelentősen megrövidült itt is a bő rök átfutási ideje. Az anyagmozgatás is könnyebbé és gyorsabbá vált az udvar
- 3 -
"flaszterozása" és a golyóscsapágyas targoncák beszerzése után. 1964-ben 1 millió 50 ezer forintos költséggel egy h y permodern olasz hidraulikus prést szereztek b e , melyet Far kas Józsefné és Máté Miklósné vettek ét szocialista megőr zésre. 1960-ban a 115 főt alkalmazó üzemnek 240 ezer m2 volt a tervszáma, melyet az üzem
kollektívája
három év alatt
326 ezer m2-re emelt, pedig ma az egészségtelen meszes-, cserző- és
kikészítő
spriccer—üzemben csak napi hat óra 40
percet dolgosnak Kalo Gyula
kezdeményezésére.
A havi terv minden hónap 24.-én már Budapesten van, s e viszonylag nem nagy telep évente 14 millió n y e r e s é g h e z j u t tatja a népgazdaságot. A z üzemben kidolgozott bőrök között szerepel a hazai sertésbőr, bárány- /gida-/ bőr, szovjet, valamint ausztrál juhbőr, kínai zergebőr és az utóbbi években a svédországi rénszarvasbőr. A ruházati bőrökhöz az alapanyagot Görögor szágból hozzák. A nemzetközi piacon a legtöbb hasznot a világszerte nagyon keresett svéd szarvasbőrök
kikészítése
hozza,
mely
az országban a tatai üzem specialitása. Egy pár ilyen bőr ből készült kesztyűért 3 dollárt kap népgazdaságunk. Mosolyogva meséli Kaló Gyula telepvezető /nem szereti ha igazgatónak kikészítésének
szólítják,
hogy mikor a svéd rénszarvasbőr
terve felmerült, egy
kikészített
és egy k i -
készítettlen nyers bőrt kértek Svédországból. Mikor néhány hónap múlva a svéd külkereskedelmi vállalat
megbízottja
megjelent a tatai üzemben, elébe tették a mintául szolgált, svéd módra
kikészített
és a Tatán
kikészített
bőrt, megkér
dezvén : melyik a jobb ? A svéd szakértő nem tudta megálla pítani, melyik a küldött mintadarab. Rövid vizsgálódás után a tatai gyárban
kikészített
bőrről mondta, hogy a
Midőn közölték vele, hogy ezt
készítették
jobbik.
ki a tatai üzem
ben, zavarba jött, majd elnevette magát és bevallotta, hogy nem bíztak benne, hogy Magyarországon megfelelő módon ki tudják készíteni
majd a kényes és különleges eljárást igénylő svéd
szarvasbőr.
— 4 —
Megyénk dolgozóinak és iparának jóhírnevét öregbiti a tatai üzem, mely már tízszer nyerte el az élüzem címet és iparági szinten országos viszonylatban az élen jár. Dolgozóinak lelkes szocialista gondolkodásáról tanúskodnak a Városi Tanács oklevelei is, melyeket a város
szépítése,
fejlesztése, valamint a Vöröskereszt terén kifejtett tár~ sadalmi munkájukért nyertek
el.
A megye társadalma további sikereket kíván az üzem ki tűnő kollektívájának !
J e g y z e t .
1./ Leopold Adolf a tatai /tóvárosi/ bőrgyárat 1881-ben alapította mintegy 400 m2 területen. Kezdetben három épületben
12 munkás dolgozott. Évi termelőképességé
nek átlagos értéke 7 0 ezer korona volt. A gyártáshoz szükséges gépi energiát 1904-től egy 16 lóerős gőzgép szolgáltatta. Ez a gyár volt Tatatóváros második ilyen jellegű üze m e . A z első Melschmidt Gyula örököseinek tulajdonában volt és fehér kesztyűkhöz való glacé-bőrökre speciali zálódott - ezért "fehértímár-telep"-nek is nevezték bár még szarvas- és szőrmés bőrök feldolgozásával is foglalkozott.
