) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs – társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19.

96

Tartalom 1 Bevezető ................................................................................................................ 3 2 A „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt bemutatása ..... 5 3 Az Új Széchenyi Terv keretében a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az alkalmazkodóképesség növelését célzó foglalkoztatás fejlesztési programok eredményességét növelő lehetőségek vizsgálata ..............8 4 Helyzetfeltáró kutatás a tranzitfoglalkoztatás területén .................................... 10 5 Helyzetfeltáró kutatás a foglalkoztatási megállapodások (paktum) területén .. 24 6 Tranzitfoglalkoztatási módszertani fejlesztés..................................................... 32 6.1

A tranzitfoglalkoztatás meghatározása ........................................................32

6.2

A tranzit és az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök ....................................33

6.3

A tranzitfoglalkoztatás határai ....................................................................34

6.4

Tranzitfoglalkoztatási modell bemutatása.....................................................34

6.5

A modell kialakítása során követett elvek és megfontolások, javaslatok a szakmapolitika felé ...................................................................................42

7 Foglalkoztatási megállapodások (paktum) módszertani fejlesztés.................... 47 7.1

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) modell bemutatása ........................48

8 Innovatív foglalkoztatásai kezdeményezések módszertani fejlesztése ............. 61 8.1

Módszertan alapvetései .............................................................................61

8.2

Az ötletmenedzsment lépései .....................................................................62

8.3

Az ötletmenedzsment folyamata .................................................................64

8.4

Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozásának alapelvei ......84

9 Projektmegvalósítók támogatását segítő szakmai hálózat................................. 86 9.1

Szakmai tanácsadás, közvetlen ügyfélkapcsolat biztosítása ............................86

10 Kísérő rendezvények ......................................................................................... 129 11A szakmai támogatás háttere …………………………………………………………..….. 146 12 Eredmények ...................................................................................................... 150 13 Záró összefoglaló .............................................................................................. 156

2

1 Bevezető A foglalkoztatási programok megvalósításának szakmai támogatására „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” című kiemelt projektet 2012. július 1-jével hívta életre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. A TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt célja a nemzeti és európai uniós foglalkoztatási stratégiákban kiemelt helyen szereplő

nonprofit

szektor,

foglalkoztathatóságát

valamint

növelő

a

foglalkoztatási

szolgáltatási

potenciál

funkciójának

és

fejlesztése.

a

munkaerő

Az

Országos

Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) és jogelődje hasonló törekvései és megvalósult

programjai

mind

azt

igazolták,

hogy

a

foglalkoztatási

projekteket

megvalósító, kiemelten a foglalkoztatási célú non-profitszervezetek fokozott szakmai támogatása és megerősítése, valamint a helyi foglalkoztatási együttműködést, innovatív kezdeményezéseket és/vagy komplex (pl. tranzit jellegű) tevékenységeket megvalósító programok segítése a

foglalkoztatási

mutatókban is képes eredményeket

hozni.

Rendszerszinten azonban ezek az eredmények tovább javíthatóak, ha a szakmai támogatást értékelő-elemző tevékenység és visszacsatolás is kíséri.

Jelen záró tanulmány célja, hogy a projektmegvalósulás végén visszajelzést adjon a kedvezményezett

szervezetek

támogató

háttérrel

kapcsolatos

véleményéről,

elégedettségéről, minőségi igényeinek való megfelelésről és a program sikerességéről. A tanulmány és a megelőző vizsgálat eredménye rámutat, hogy a célcsoport tevékenységét a kiemelt projekt által nyújtott szolgáltatások a kívánt mértékben segítették-e. Elemzi továbbá, hogy a kiemelt projekt milyen színvonalon teljesítette a szervezeteknek a támogató háttérrel kapcsolatos elvárásait. A vizsgálat tárgya, hogy a kiemelt projekt hogyan reagált a projektkörnyezet kihívásaira, illetve a kedvezményezettek igényeire.

A tanulmány szerkezete végigvezeti az olvasót a projekt folyamatán. Első szakaszban általános

képet

adunk

a

projekt

megvalósulásának

hátteréről,

a

meghatározott

projektcélról és a célok elérését szolgáló módszerekről.

A második szakaszban a projekt koncepcióját ismertetjük, amely szerint a folyamat során olyan, a szakmapolitika számára hasznos és fejlesztéseket elősegítő tanulmányok készültek, amelyek lehetőséget biztosítanak az ágazat stratégiai céljainak kialakításában. A tanulmányok a három terület (tranzitfoglalkoztatás, foglalkoztatási megállapodások, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések) bemutatását, helyzetfeltárását, fejlesztési

3

javaslatait foglalja magában, valamint bemutatja a jelenleg működő, vagy alkalmazni javasolt modellek részleteit, módszertani fejlesztési irányait. Ez a fejezet továbbá a projekt negyedik szakmai pillérjéről, a projektmegvalósítók szakmai támogatását segítő szakmai hálózat működéséről ad átfogó képet.

Az utolsó fejezet tájékoztatást ad a projektben elért eredményekről, a program célcsoport által történő értékeléséről, valamint azokról a tapasztalatokról, amelyeket a három éves megvalósítás alatt a projektgazda szerzett a témában.

4

2 A „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt bemutatása A projekt konstrukció szintű célja a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és

az

alkalmazkodóképesség

növelését

célzó

foglalkoztatás-fejlesztési

programok

eredményességének növelése, a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, a hálózatosodás elősegítése - a bevált modellek elterjesztése, rendszerszerű alkalmazása, intézményesítése, valamint a tapasztalatok átadása révén.

Az

EQUAL

program,

valamint

az

OFA

ROP-hálózat

keretében

támogatott

helyi

foglalkoztatási kezdeményezések tapasztalatai bizonyították, hogy az innovatív és helyi kezdeményezések esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a projektek végrehajtásának folyamatos szakmai segítésére, valamint a folyamatok és az eredmények folyamatos szakmai értékelésére, feldolgozására. Emiatt a más programoknál alkalmazott, „hagyományos” végrehajtási rendszer elemeit kiegészítve szükség van sajátos szakmai segítségnyújtási feladatok ellátására is. A szoros szakmai nyomon követés és intenzív segítségnyújtás keretében végzett tevékenységek nélkül

a

kísérleti

projektek

végrehajtása

célt

téveszthet,

illetve

indokolatlan

nehézségekbe ütközhet.

A foglalkoztatás-fejlesztési programok eredményességének növelése érdekében a kiemelt projekt vállalta: •

a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatását,

•

hálózatosodás elősegítését,

•

tapasztalatok átadását,

•

bevált modellek elterjesztését, rendszerszerű alkalmazását, intézményesítését.

A kiemelt projekt egyik szakmai beavatkozási terepe és célja az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések eredményességének növelése, a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, a bevált modellek elterjesztése, valamint a tapasztalatok átadása volt. Az innovatív projektek hatékonyságának növelése, hosszútávú és fenntartható hasznosulása érdekében a kiemelt projekt közvetlenül a projektgazdáknak biztosított szakmai támogatást, elemezte és értékelte az innováció tartalmi elemeit, módszereit és rendszerszintű bevezetésének lehetőségét.

5

A

kiemelt

projekt

további

hangsúlyos

szakmai

területe

és

részcélja

a

tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek szakmai támogatása volt, a programok eredményességének növelése, a hálózatosodás elősegítése, a tapasztalatok átadása, a tranzitfoglalkoztatás szakmai modelljének megújítása, a fenntarthatóság kritériumainak azonosítása és leírása. A

tranzitfoglalkoztatási

programok

eredményessége

és

mind

szélesebb

körű

elterjesztése, valamint a most megvalósuló vagy tervezés alatt lévő tranzitfoglalkoztatási programok eredményes és hatékony megvalósítása érdekében a kiemelt projekt keretében került kidolgozásra a tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztése, aktualizálása.

A

kiemelt

projekt

megállapodások

által

harmadik

beavatkozási

megvalósítandó

területe

programok

és

célja

a

eredményességének

foglalkoztatási növelése,

a

foglalkoztatási megállapodásokban érintett szervezetek szakmai támogatása, valamint a tapasztalatok átadása volt. A fenti célok elérése érdekében a kiemelt projekt adott megbízást a foglalkoztatási megállapodások

megállapodások szakmai sztenderdjeinek, valamint a

fenntarthatóságára

vonatkozó

szakmai

és

szakpolitikai

ajánlások

kidolgozására.

A „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt közvetlen célcsoportja •

az innovatív kísérleti foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek,

•

a tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek,

•

a

foglalkoztatási

megállapodás

keretében

együttműködő

partnerségek

tagszervezetei.

A kiemelt projekt közvetett célcsoportja: •

a foglalkoztatási programok szakmai, intézményi környezete,

•

a környezetben működő elsődleges és másodlagos munkaerő-piaci szereplők, vállalkozások, munkaadók,

•

a

támogatott

projektgazdákhoz

hasonló

célok

mentén

szervezetek, •

a foglalkoztatáspolitika formálásának fontosabb szereplői.

6

dolgozó

nonprofit

A projekt szakmai céljait kísérő és annak megvalósulását segítő szolgáltatási tevékenységek közül a projektgenerálás során a potenciális pályázói kör felkeresése, körvonalazott projektjeik és szakmai tevékenységük megtervezése, együttműködő partnereik felkutatása és támogatása volt a cél.

A

projektek

megvalósítása

során

a

regionális

munkatársak

projektmentorálást

végeztek, egyedi vagy csoportos szervezésben folyamatos szakmai tanácsadási tevékenységet folytattak, igény esetén szakterületi tanácsadókat biztosítottak a folyamatos ügyfélszolgálat mellett.

A kiemelt projekt tevékenységével kapcsolatos igények pontosítására, a szolgáltatási kínálat meghatározására, a projektgazdák által igényelt szolgáltatási kosár tartalmának pontosítására

szükségletfelmérés

készült.

A

szükségletfelmérés

eredményének

függvényében állt össze a szakterületi tanácsadók köre, valamint a célcsoporti tudásbővítések tartalma, módszere, és programja.

A hálózatépítést szolgálta, és a hálózati együttműködést generálta, valamint a tapasztalatátadás, disszemináció színtere volt a különböző szakmai rendezvények sorozata:

a

„Nyitó

–„Open

Space”

konferencia,

az

összesen

3

alkalommal

megrendezésre kerülő 1-1 napos Tematikus konferenciák, a 2 napos nemzetközi konferencia, a záró konferencia, valamint az összesen 26 alkalommal megtartott regionális szakmai műhelyek.

A kiemelt projekt feladatai közé tartozott a fejlesztések eredményeinek visszacsatolása, a programok nyomon követése és folyamatos értékelése folyamatba épített értékelés eszközével, valamint egy fejlesztő munkafolyamatot követően szakpolitikai ajánlások, javaslatok megfogalmazása. Az ajánlások és javaslatok a következő tervezési és projekt-végrehajtási

időszakra

adnak

iránymutatást

érdekében.

7

a

hatékonyabb

megvalósítás

3 Az Új Széchenyi Terv keretében a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az alkalmazkodóképesség növelését célzó foglalkoztatásfejlesztési programok eredményességét növelő lehetőségek vizsgálata A

munkaerő-piaci

szereplők

együttműködéseinek

és

szolgáltatásainak

egységes

színvonalú, sztenderden alapuló biztosítása mellett a foglalkoztatási helyzet javításához nélkülözhetetlen feltétel a változó célcsoporti szükségletekre hatékonyan reagáló, innovatív szakmai kezdeményezések, együttműködések és a szolgáltatásnyújtás újszerű módszereinek fejlesztése és elterjesztése. Az OFA NKft. ennek érdekében szakmai műhelyként új, innovatív munkaerő-piaci eszközöket és módszereket modellezett, szoros együttműködésben e terület szakértőivel, a társadalmi nyilvánosság és részvétel biztosításával.

A fejlesztő munka alapját az adta, hogy az utóbbi két évtizedben a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben lévő egyének munkaerő-piaci érvényesülésének és esélyegyenlőségének javítása érdekében számos munkaerő-piaci szolgáltató valósított meg innovatív módszer- és eszközfejlesztést, többek között hazai és uniós finanszírozású foglalkoztatási célú projektek keretei között.

Az

innovatív

projektek

hatékonyságának

növelése,

hosszútávú

és

fenntartható

hasznosulása érdekében a kiemelt projekt közvetlenül a projektgazdáknak biztosított szakmai támogatást, elemezte és értékelte az innováció tartalmi elemeit, módszereit és rendszerszintű bevezetésének lehetőségét.

A

kiemelt

projekt

további

hangsúlyos

szakmai

területei

és

részcéljai

a

tranzitfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek szakmai támogatása, a programok eredményességének növelése, a hálózatosodás elősegítése, a tapasztalatok átadása, a tranzitfoglalkoztatás szakmai modelljének megújítása, a fenntarthatóság kritériumainak azonosítása és leírása.

A

tranzitfoglalkoztatási

programok

eredményessége

és

mind

szélesebb

körű

elterjesztése, valamint a most megvalósuló vagy tervezés alatt lévő tranzitfoglalkoztatási programok eredményes és hatékony megvalósítása érdekében a kiemelt projekt

8

keretében elkészült a tranzitfoglalkoztatási modell módszertani fejlesztése, aktualizálása. Ennek alapját egy megelőző kutatás biztosította, amely helyzetfeltáró, bemutató mivolta nagyban hozzásegítette a fejlesztői csoportot egy tapasztalati alapon működő modell kialakításához.

A

kiemelt

projekt

megállapodások

által

harmadik

beavatkozási

megvalósítandó

területe

programok

és

célja

a

eredményességének

foglalkoztatási növelése,

a

foglalkoztatási megállapodásokban érintett szervezetek szakmai támogatása, valamint a tapasztalatok átadása.

A fenti célok elérése érdekében a kiemelt projekt keretében megbízott szakmai közreműködők dolgozták ki a foglalkoztatási megállapodások szakmai sztenderdjeit, valamint a megállapodások fenntarthatóságára vonatkozó szakmai és szakpolitikai ajánlásokat. Az ehhez szükséges információt a foglalkoztatási megállapodásokat vizsgáló kvantitatív és kvalitatív kutatás biztosította.

9

4 Helyzetfeltáró kutatás a tranzitfoglalkoztatás területén A kutatás keretében kvalitatív és kvantitatív módszereket is használtak a szakértők1. A kvalitatív kutatási szakaszban összesen 36 interjú készült. Az interjúalanyok között voltak többek között foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek vezetői, projektmunkatársai,

felsőoktatásban

dolgozó

szakemberek,

az

államigazgatásban

dolgozó szakemberek. A vizsgálat fókuszában a megvalósító szervezetekkel kapcsolatos jellemzők, valamint a program lebonyolításával kapcsolatos szakmai területek álltak. Az alábbiakban a szakértők által készített összefoglaló eredményekkel mutatjuk be a szakterület sajátosságait.

Szervezetek jellemzői A foglalkoztatási, ezen belül is tranzit típusú programokat megvalósító szervezetek eltérő hagyományokkal rendelkeznek. A legtöbb, ma is talpon lévő szervezet hosszabb múltra tekint vissza, nem nagyon jellemzőek a csupán néhány éve működő szervezetek. Az interjúk tanulsága szerint a szervezetek eredetileg különböző célokra hozták létre, ezek közül is a legjellemzőbbek a felnőttképzéssel, illetve munkaerő-piaci tanácsadással foglalkozó szervezetek, de szép számmal található közöttük eredetileg kultúrával, ismeretterjesztéssel vagy kifejezetten szociális területekkel foglalkozó intézmény is. A kérdőíves felmérés adatai is a hosszabb múlt meglétét támasztják alá: a válaszadó szervezetek több mint fele 2000. előtt alakult (21 szervezet), 2010-et követően csupán egy szervezet jött létre. A szervezetek csupán kisebbik hányada (közel harmaduk) rendelkezik saját tulajdonú irodával. A megkérdezettek közel fele nyilatkozta azt, hogy a pályázati források mellett más, tartós bevételi forrással is rendelkeznek. Ezek jellemzően a következő források voltak: szakértői díjak, szolgáltatások, tréningek, államilag kiszervezett

feladatok

ellátása

(szociális

szolgáltatások).

Már

az

előzőekből

is

kirajzolódik, hogy a programmegvalósítói kör gerincét a több mint egy évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szervezetek alkotják, akiknek azonban a hosszabb múlt ellenére sem sikerült feltétlenül stabil alapokat teremteniük. Ennek a legfőbb oka a finanszírozási mechanizmusban keresendő: nagy a projektkitettség, a projektekhez kötődő finanszírozási bizonytalanságok miatt magas a munkatársi fluktuáció, szűkös a

1 Tranzitfoglalkoztatás - Helyzetfeltáró kutatás a "FoglalkoztaTárs - Társ a Foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében - SORECO Research Kft.

10

szervezetek tartaléka. Mindezt figyelembe véve egy olyan finanszírozási környezet kialakítása lenne szükséges, ami a jelentős tapasztalatokkal rendelkező szervezetek mélyebb beágyazódását, illetve intézményesülését segíti elő.

Ezzel kapcsolatban az alábbi javaslatok hangzottak el: •

hosszabb távú finanszírozás, bizonyos automatizmusokkal kiegészítve

•

a projektmegvalósítói tapasztalat, előélet komolyabb súllyal essen latba a pályáztatás során

• •

a források felhasználásának nagyobb rugalmassága az

Uniós

források

(kiszámítható

mellett

jelleggel)

jelenjenek a

meg

költségvetési

munkaerő-piaci

komplex

források

is

programok

finanszírozásában.

A foglalkoztatási programokat megvalósító szervezetek között számos ernyőszervezet működik. Ezekre azonban többé-kevésbé jellemző az is, hogy az érdekérvényesítés és szakmai

érdekképviselet

mellett,

önálló

pályázó

szervezetként

is

fellépnek.

Az

ernyőszervezetek jelentős része még az OFA kísérleti programjai kapcsán szerveződött, ekkor

jöttek

létre

a

hálózatosodás

első

lépései,

és

az

akkor

intézményesült

hagyományokat igyekeznek életben tartani. Ezek a szervezetek az utóbbi időben az érdekegyeztetésben, szakpolitikai programalkotásban nem igazán kapnak szerepet. Vagy ha szerepet is kaptak, nem érzik azt, hogy véleményüknek különösebb befolyása, hatása lenne a programtervezésre vagy a döntéshozatalra. A megvalósító civil szervezetek számára

intézményes

keretet

és

valódi

befolyást

kellene

biztosítani

a

szakpolitikai döntéshozókkal való eszmecserére, illetve a pályázati tervezéssel kapcsolatos tapasztalatcserére.

Minőségbiztosítás Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy miként standardizálhatóak a megvalósító szervezetek tevékenységének minőségi kritériumai. A standardizálás ezen a területen (általában a kreatív vagy humán területen) azért is nehéz, mivel egy rendkívül összetett és változatos tevékenységi folyamatról van szó, melynek rendszerszinten nehezen ragadhatóak meg az elemei. Ráadásul minden standardizálási folyamat rugalmatlanabbá teszi a rendszert, illetve nehezebben kezeli az egyedit, egyszerit. Mindezzel együtt a tevékenységek valamilyen minőségbiztosítására szükség van, annál is inkább mert az elmúlt években is számos szervezetfejlesztési forrás jutott ezekhez a szervezetekhez. Itt a legfőbb gond az volt, hogy ezek nem épültek/nem épülhettek egymásra, nem

11

erősítették egymást. A minőségbiztosítás explicit (pályázatokban is megjelenő) elvárása azonban kétélű fegyver lehet: kívül tarthatja a "laikusokat", viszont meg is bélyegezhet ígéretes fiatal vagy éppen más okok miatt (pl.: politikai) nem kívánatos szervezeteket, miközben másokat helyzetbe hozhat. A minőségbiztosításnak abban az esetben van csak értelme, ha az valóban szakmai alapon történik, illetve a szakmai továbbfejlődést, a minőségi garanciát szolgálja.

A szervezetek kapcsolatai A szervezetek működése szempontjából nagyon fontos a külső környezettel való kapcsolat. A kérdőíves felmérésből az derült ki, hogy a szervezetek az OFA-val és a helyi munkaügyi központtal/kirendeltséggel való kapcsolatukat ítélték meg a leginkább pozitívan. Figyelemreméltó azonban, hogy a kérdőíves kutatásban is visszaköszön az interjús kutatás tapasztalata, miszerint a települési önkormányzatokkal, illetve a Kereskedelmi

és

Iparkamarával

nincs,

vagy

nem

kifejezetten

jó

a

szervezetek

kapcsolata.

Munkaügyi szervezet A munkaügyi szervezet főként szolgáltatás megrendelői oldalról játszhat jelentős szerepet a szervezetek életében. A munkaügyi szerveztek decentralizált szervezeti kultúrával rendelkező intézmények voltak. Ebből következően nagyon különböztek a tekintetben, hogy milyen programokat támogattak, milyen volt a kapcsolatuk a térség civil szervezeteivel. Voltak olyan szervezetek, melyek kifejezetten aktívak voltak innovatív, ezen belül is tranzit típusú foglalkoztatási munkaügyi

programok központok

finanszírozásában, elvesztették

ösztönzésében.

önállóságukat,

Az

utóbbi

teljes

időben

egészében

a a

kormányhivatalokba integrálódtak, mozgásterük gyakorlatilag megszűnt. A szervezetek különböznek abból a szempontból is, hogy egyáltalán van-e valamilyen kapcsolatuk a munkaügyi ellátórendszerel. Több szervezet intenzív kapcsolata abból adódik, hogy a munkaügyi központ által megrendelt szolgáltatásokat végzi, pl.: álláskeresési tanácsadás, tréningek, átképzések. Más szervezetek azonban egyáltalán nem kapcsolódnak a munkaügyi szervezethez. Bár szolgáltatás megrendelőként néhány szervezet

életében

még

mindig

jelentős

szerepet

gyakorlatilag megszűnt a munkaügyi szervezettel.

12

játszanak,

többek

kapcsolata

A programok tervezésekor nem kerülhető meg a munkaügyi szervezet szerepe, egyrészt, mint katalizátora a programoknak (munkaadók és munkavállalók összehozása), másrészt, mint finanszírozó. A munkaügyi kirendeltségeknek jelentős

szerepük

kezelésében,

lehetne

amiben

egy

a

olyan

korrekt,

célcsoporttagok

által

naprakész igénybe

nyilvántartás vett

komplex

fejlesztéseket lehet nyomon követni.

Szociális ellátórendszer A szervezetek többsége a szociális ellátórendszer intézményeivel valamilyen módon kapcsolatban van. Ritka azonban az olyan városi szintű együttműködés, amikor a szociális rendszer, az önkormányzati intézmények, illetve a városban található civilek közösen tudnák megosztani a tapasztalataikat. Célszerű lenne, ha a nagyobb városokban a szociális, oktatási, egészségügyi, illetve

igazgatási

konzultatív

ágazat

keretek

releváns

között

szereplői,

tudnának

illetve

egyeztetni

a

a

civil

szervezetek

lokálisan

felmerülő

problémákról és meg tudnák osztani egymással tapasztalataikat.

Közreműködő szervezet A közreműködő szervezettel való kapcsolattartásban jelentős javulást érzékelnek a szervezetek, főleg a kétezres évek közepéhez képest, amikor a kifizetésekben hatalmas csúszások voltak. Érzik a KSZ-ek fejlődését is, ők is beletanultak a projektekbe. Itt kritikaként

hangzott

el,

hogy

csak

elektronikus

kapcsolattartás

lehetséges,

sem

telefonon, sem személyesen gyakorlatilag nem tudnak élő, rugalmas kapcsolatot teremteni, ez sokszor megnehezíti a menedzselést. A közreműködő szervezeteknek át kellene gondolniuk a kapcsolattartási, ügyfélszolgáltatási rendszerüket, és a közvetlenebb kapcsolattartás irányába elmozdulni. Ez nagyban javítaná a rugalmasságot, illetve zökkenőmentesebbé tenné a projektek során felmerülő problémák kezelését, megoldását.

Helyi önkormányzatok Nagyon

kevés

szervezet

az,

amelyiknek

szorosabb

kapcsolata

lenne

a

helyi

önkormányzattal, miközben a térségben foglalkoztatási szempontból is jelentős erőt képviselnek. Nem beszélve arról, hogy egyéb szociális, a társadalmi integrációban betöltött szerepük is jelentős. Gyanítható, hogy a helyi önkormányzatok sok esetben nem is ismerik a szervezetek működését. Mindenképpen javítani kellene a helyi önkormányzatok és a foglalkoztatási célú szervezetek kapcsolatán.

13

Roma Nemzetiségi Önkormányzatok Nagyon változó, hogy milyen a projektmegvalósító szervezetek kapcsolata a helyi roma nemzetiségi

önkormányzatokkal.

Többen

kifogásolták,

hogy

a

legutóbbi

tranzitfoglalkoztatási konstrukcióban kötelező partnerként kellett bevonni őket, ami nem megfelelő kapcsolat esetén jelentősen nehezítette a megvalósítást. Eleve kifogásolták a szervezetek azt, hogy a pályázati kiírás kötelező partnereket nevez meg. Mivel ezen szervezetek

rendkívül

sokfélék,

ezért

érdemes

kerülni

bármilyen

típusú

szervezet kötelező bevonását a pályázati kiírások szintjén.

Türr István Képző és Kutató Intézet Bár

a

tranzitfoglalkoztatási

pályázatoknál

egyelőre

nem,

más

foglalkoztatási

konstrukcióknál felvetődött, hogy a TKKI-t szintén kötelező partnerként kell bevonni. A TKKI működését a jelenlegi keretek között rendkívül nehézkesnek, bürokratikusnak, a megvalósítást jelentősen hátráltató tényezőnek értékelte a szervezetek többsége. A TKKI-val kapcsolatban egyelőre a szervezetek többségének rossz a tapasztalata (gyakorlatilag függetlenül attól, hogy melyik regionális TKKI-ról van szó), az egyes projektek kapcsán kötelező bevonásuk a tapasztalatok szerint hátráltatja a pályázatok megvalósítását, ezért kötelező bevonásuk a pályázati kiírásoknál kerülendő.

Szélesebb közvélemény Fontos megemlíteni, hogy a szerveztek tevékenysége a közvélemény szélesebb körében gyakorlatilag ismeretlen. Sőt azt kell mondani, hogy a legtöbb esetben a döntéshozók sem ismerik a szervezeteket. Akik ismerik, ott viszont nem ritkák a negatív előítéletek. A segítő szakmákkal kapcsolatos általános közhangulat - sokszor politikailag motivált hangulatkeltés

miatt

versenyhelyzetben

-

is

-

egyéni

nem és

mondható

közösségi

pozitívnak.

szinten

is

-

Egy

munkaerő-piaci

kétségtelenül

társadalmi

konfliktusokat okozhatnak a "hátrányos helyzetűek" számára nyújtott előnyök. Éppen ezért jelentős szükség lenne a társadalom és ezen belül a döntéshozók, illetve véleményformálók

érzékenyítésére,

a

szervezetek

tevékenységének

megismertetésére, végső soron a szerveztek aktívabb szerepvállalására a nyilvánosságban.

14

A programok lebonyolítása A projektkitettség miatt a szervezetek gyakorlatilag lavírozni kényszerülnek a pályázatok között. Van egy többé-kevésbé intézményesült módszertan, megvalósítási gyakorlat, amit jónak, hatékonynak tartanak és ezeket az elemeket kell az adott (gyakran változó feltételű) pályázati konstrukciókhoz igazítaniuk. Lényeges, hogy az egyéni felkészítés, differenciált felzárkóztatás miatt nagyobb rugalmasságot, szabadságot várnának el a pályázatokkal kapcsolatban. Szintén probléma, hogy a 'puha' elemeket nem képes a pályázati rendszer kezelni, kemény indikátorokra van szükség. Egyre inkább érzik a szervezetek, hogy a pályázati konstrukciók a foglalkoztatási - keményebb - indikátorok felé mozdulnak el, és ebben további, ilyen irányú elmozdulásra számítanak, miközben a komplex programok fejlesztő, pszicho-szociális

elemeit

elhagyják,

vagy

nagyon

lecsökkentik

a

pályázatokban.

Lényeges lenne a komplex programok 'puha' elemeinek megőrzése, hiszen éppen ezek azok a tevékenységek, melyek az ilyen programok hatékonyságát növelhetik, illetve valódi esélyt adhatnak a célcsoporttagoknak a munkaerőpiaci integrációra.

Toborzás A célcsoport megtalálása, felkutatása az egyik legfőbb pontja a programoknak. A kutatás egyik

tanulsága

az,

hogy

erre

a

területre

kisebb

figyelem

hárul,

pedig

igen

problematikusnak érzik a szervezetek. A rekrutálás egyik fő módja a mai napig az informális csatornákra való hagyatkozás. A kérdőíves felmérés tanulsága szerint a szervezetek 91 százaléka személyes kapcsolatokat (is) felhasznál a toborzás kapcsán, utcai szociális munkát csak elenyésző hányaduk említett, miközben - bár kevés említés mellett - ezt tartják a leginkább eredményesnek. A kiválasztással kapcsolatban a szervezetek általában saját módszertant, teszteket alkalmaznak. Bár a célcsoport merítését a legtöbb szervezet megfelelőnek tartotta, a projektrésztvevők konkrét kiválasztásában már komoly módszertani aggályok vetődnek fel. Mindenképpen szükséges lenne a toborzási és kiválasztási technikák és tapasztalatok részletes áttekintése, módszertani ajánlások megfogalmazása.

Az intézmények számára sokszor láthatatlanok a célcsoportok tagjai, sem a munkaügyi szervezetek, sem a szociális ellátórendszer nem kerül kapcsolatba velük. A civil szerveztek éppen azt a szerepet tölthetik be, hogy olyan embereket is "látnak" akik az állami ellátórendszer vagy a hivatalos intézményrendszer számára "láthatatlanok". A hosszabb

ideje

működő

szervezetek

jelentős

15

információval,

helyismerettel

és

kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ez is oka annak, hogy a toborzásnál a szervezetek jelentős mértékben hagyatkoznak az informális csatornákra (korábbi projektrésztvevők ajánlásai) a formális csatornák mellett. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy csupán egy körből kerülnek ki a projektrésztvevők.

Célcsoport A kiválasztási problémák természetesen felvetik a kérdést, hogy mi a megfelelő célcsoportja a tranzitprogramoknak. Ráadásul a szervezetek ellentmondásos helyzetbe kerülnek: ha nagyon problémás eseteket választanak ki, azzal kockára teszik az indikátorok teljesítését, ha túl "könnyű" eseteket választanak, akkor nem azon személyeknél hasznosulnak a pályázati források és szolgáltatások, ahol erre, ebben a formában a legnagyobb szükség lenne. Az egész kiválasztási eljárás, illetve az összes foglalkoztatási program felveti a "lefölözés", illetve a megfelelő célzottság kérdését. A tranzitfoglalkoztatási - általában az integrációs programok - célcsoportját azonban nehéz 'objektív' kritériumok alapján meghatározni, mivel az egyes 'objektív' jellemzők nagyon különböző élethelyzeteket takarnak. A kutatás tapasztalata, hogy miközben a tranzitprogramok hagyományos célcsoportja (tartósan

munkanélküli,

szakképzetlen

vagy

nem

piacképes

szakmával

rendelkezők, alapkompetenciáikban fejlesztésre szorulók, vagyis azok, akik saját

erejükre

nehezebben

támaszkodva

fejleszthetőek,

helyzetükön ragadhatóak

nem ki

a

tudnak jelenlegi

változtatni)

egyre

állapotból,

ezzel

párhuzamosan olyan csoportok (pl.: a munkaerő-piacról hosszabb időre kieső érettségizettek) tranzitfoglalkoztatása is felmerül, melyeknél ez eddig nem igazán jött szóba. Meg kell vizsgálni azt, hogy 'fehérgalléros' szakmák és munkakörök esetében mennyiben alkalmazható a tranzitfoglalkoztatás modellje, milyen elemeket érdemes használni. Ezt nem csak a célcsoport jellegének változása indokolja, hanem a gazdasági szerkezetben történő általános változások, vagyis hogy egyre kevesebb a klasszikus értelemben vett 'kékgalléros' munkakör, illetve a globális munkamegosztás következtében ezek nem hazánkban jelennek meg. A munkakörök kapcsán az is kérdés, hogy mennyiben kell, vagy érdemes egy tartósan munkanélküli személyt azonnal szakmára oktatni, a projektekben rendelkezésre álló időtartam

egyáltalán

használható

lehetővé

szaktudást

teszi-e

kapjanak

azt, a

hogy

az

elsődleges

célcsoporttagok.

munkaerőpiacon

Megfontolandó

az

alapkompetenciákat alaposan fejlesztő, javító, alapvetően betanított vagy segédmunkás munkakörökbe való integráció, mint reális célkitűzés. Teljesen hiányoznak azok a

16

vizsgálatok,

illetve

felmérések,

melyek

a

komplex

programokban

résztvevő

célcsoporttagokat hosszú távon követnék nyomon. Egyáltalán nem rendelkezünk azzal kapcsolatban szisztematikus módon gyűjtött információval, hogy a programokban felhasznált

források

mennyiben

hasznosulnak.

A

komplex

programok

keretében

elsajátított szakmákat mire 'árazza be' a munkaerőpiac, a célcsoporttagoknak mennyiben sikerül a szakmájukban elhelyezkedni vagy mennyire találnak helyet betanított vagy segédmunkásként. követésekre,

A

jövőbeni

egyáltalán

a

programok

esetében

hatásvizsgálatokra

az

ilyen

megfelelő

típusú

forrást

utánkellene

biztosítani. A meglévő célcsoportokkal kapcsolatos kérdés, hogy a romák mennyiben tekinthetőek egy

sajátos,

külön

célcsoportnak.

A

romákkal

kapcsolatos,

a

munkaerőpiacon

hatványozottan tetten érhető előítéletek mennyiben igényelnek speciális beavatkozást, továbbá a toborzás és a mentorkapcsolat mennyiben igényel más eszközöket egy roma célcsoport esetében. Ezek mind-mind olyan kérdések, melyről az interjúalanyok körében nem voltak konszenzusos válaszok. Szintén újonnan felmerülő probléma a megváltozott munkaképességűek bevonása a tranzitprogramokba. Az egészségügy általános fejlődése következtében egyre több olyan ember jelenik meg a munkaerő-piacon, akik olyan betegségeket élnek túl, mint pl.: szívinfarktus,

agyvérzés,

melyek

túlélésére

korábban

kevésbé

volt

esély.

Munkaképességük megváltozik ugyan, de akár 10-20 évig még hasznos szerepet tölthetnének be a munkaerőpiacon, ha foglalkozatásukra megfelelő modellek lennének kidolgozva. Végül Magyarországon még nem jelentős, de az európai országokban már jó ideje központi kérdés a bevándorlók integrálása a munkaerőpiacra. Hosszabb távon ennél a célcsoportnál is felvetődik a tranzitfoglalkoztatás kérdése. Mindezeket figyelembe véve megfontolandó a tranzitfoglalkoztatási programok célcsoport definíciójának 'puhítása': az objektív kritériumoktól érdemesebb elmozdulni a 'puhább' meghatározás irányába.

Prevenció A tranzitokkal kapcsolatban gyakori kritika a programok költsége, ezért nem kerülhető meg a prevenció kérdése. Minél későbbi a beavatkozás, annál hosszabb ideig tart, annál komplexebb módszert igényel, annál több pénzbe kerül és annál kockázatosabb a siker lehetősége. Az egyik legfontosabb beavatkozási pont lehet a szakiskolai lemorzsolódás csökkentése.

Kérdés,

hasznosítani

a

hogy

szakiskolai

a

tranzitfoglalkoztatási lemorzsolódásban,

17

tapasztalatokat

miként

munkakeresésében,

lehet

illetve

a

pedagógusképzésben.

A

közoktatásban

és

a

pedagógusképzésben

érdemes

felhasználni a tranzitprogramok során felgyűlt megvalósítói tapasztalatokat. A jelenlegi EU-s költségvetési ciklusban amúgy is kiemelt hangsúlyt kap az iskolai lemorzsolódás csökkentése.

Alternatív programok közötti konkurencia Problémaként vetődött fel, hogy a különböző konstrukciókban megvalósuló programok között sok esetben nincs összhang. Előfordul, hogy egyszerre sok programkiírás van, melyek egymásra torlódtak, sok területen 'célcsoporthiányt' okoznak. Ráadásul az egyes programok

eltérő

feltételeket

nyújtottak

az

egyes

célcsoporttagoknak,

ezért

a

célcsoporttagok kvázi válogattak a programok között. A kiírónak mindenképpen el kell

kerülnie

megvalósítói

az

egyes,

átfedéseket,

hasonló mert

célcsoportokat ezek

célzó

jelentősen

programok

rontják

a

közötti

projektek

hatékonyságát, illetve nehezítik a megvalósítást.

Közmunka Szintén nehezíti a toborzást és a megvalósítást a kiterjedt közmunkaprogram. Egyrészt van egy kiszorító hatása, konkurenciaként lép fel más foglalkoztatási programokhoz képest. Másrészt a foglalkoztatási programok sokszor nem versenyképesek, nem fizetnek több pénzt a résztvevőknek. A közmunkaprogramoknál nem ritka, hogy nincs elvárás, egy kényelmesebb pozíciót termet a célcsoporttagoknak, a kevésbé motivált réteget még inkább 'bennragasztja'. A komplex programok mindenképpen előnyt kell, hogy élvezzenek a közfoglalkoztatással szemben. Ezt a véleményt politikai szinten is erősíteni kell.

Programhalmozás Bár az utóbbi időben kezd kiépülni a nyilvántartási rendszer a célcsoporttagok nyomon követésére, ami üdvözlendő és nagyon hasznos is lehet, ha ennek szakmai felhasználása lesz. A jelenlegi szabályrendszerek között (két éves tiltás) azonban félő, hogy sok embert kiszorít a programokból. Többen is kifogásolták, hogy a tiltásokat körültekintőbben, átgondoltabban kellene megfogalmazni, mert sok esetben ez csak büntetés. Pedig a célcsoporttagokat

az

mozdítaná

elő

a

leginkább,

ha

egymásra

épülő,

komplex

beavatkozások lennének. Egy regisztrációs rendszer, melyben nyomon követhető, hogy

az

egyes

célcsoporttagok

milyen

fejlesztéseken

estek

keresztül

mindenképpen szükséges, a hatékonyabb megvalósítás és programtervezés érdekében.

18

Rugalmasság Bármilyen foglalkoztatási program egyik legjelentősebb kérdése, hogy miként lehet a megfelelő célcsoporttaghoz a megfelelő szolgáltatást hozzárendelni. Nehéz megmondani, hogy egy célcsoporttagnak mire van szüksége, főleg előre, a kiválasztás időszakában. Miközben szükség van a hosszú távúságra, mert a célcsoporttagok többségének egymásra épülő hosszú távú beavatkozásra van szüksége, az nem feltétlenül hatásos, ha a program bemeneti szakaszában már kötött pályára állítjuk a projektrésztvevőket, akár felzárkóztató szolgáltatásokról, akár képzésekről van szó. Több szervezet említette, hogy a kísérleti programok időszakában párhuzamosan több szakképzésre is volt lehetőség, a projekttagok akár több szakmát is kipróbálhattak, amíg rájöttek, nekik mi a leginkább megfelelő, sok esetben próbamunkát végezhettek. Ezt a rugalmasságot hiányolták a leginkább a mostani pályázati rendszerekből. A standardizálás sok területen nem igazán működik, mert az egyénre szabott beavatkozás

a

hatásos.

Rugalmasság

a

lemorzsolódásban,

illetve

a

szolgáltatásnyújtásban, mivel ez talán enyhítené a szervezetekre nehezedő azon nyomást, hogy "lefölözzenek", a könnyebb ellenállás irányába menjenek. A szervezetek nagyobb bizalmat várnának el a forrásfelhasználás területén is. Végeredményben

a

rugalmas

forrásfelhasználás,

megfelelő

ellenőrzési

mechanizmusok mellett feltehetően javítaná a hatékonyságot.

Motiválás, projektben tartás Az egyik legnehezebb szakmai feladat a projektrésztvevők motiválása. A programok résztvevői olyan felgyülemlett hátrányokkal érkeznek, melyek leküzdése sok időt és komplex beavatkozást igényel. Iskolai, családi és munkaerő-piaci kudarcok sorozatáról van szó. Olyan emberekről, akik saját magukra támaszkodva nem képesek helyzetükön javítani. Kudarctűrő képességük rendkívül alacsony, az ő motiválásuk kulcsfontosságú a sikeres végrehajtás szempontjából. A motiválás viszont komoly szaktudást igényel a szervezetek részéről. Az interjúk tanulsága az volt, hogy ez a tapasztalat sok esetben hiányzik a szervezeteknél. Alapvetően azokkal a résztvevőkkel tudnak mit kezdeni, "dolgozni", akik maguk is akarják, maguk is törekednek arra, hogy megkapaszkodjanak. A motiválásra persze számos tréningtechnika létezik, ezeket a szervezetek gyakran "saját tapasztalat" alapján állítják össze, kevéssé jellemző a standardok átvétele. A program elhagyása - lemorzsolódás - nem feltétlenül negatív jelenség, mivel sok esetben éppen azt jelenti, hogy a célcsoporttag a nyílt munkaerő-piacon talált munkát. Több szervezet is beszámolt arról, hogy egyre gyakoribb jelenség, hogy a célcsoporttag

19

külföldre megy munkát vállalni. A lemorzsolódást mindenképpen rugalmasabban kellene kezelni a projekteknél, több kilépési, illetve belépési lehetőséget hagyni. A motiválás anyagi eszköze a képzési támogatás, illetve a munkabér. Bár a képzési támogatás rugalmasabb forma, arra is jó, hogy az esetleges hiányzásokat lehet kezelni, szankcionálni, nagy hátránya, hogy nem számít bele a nyugdíjjogosultságba. Ezzel kapcsolatban

az

a

probléma,

hogy

a

célcsoporttagok

gyakran

felismerik:

a

megvalósítónak is érdeke az ő projektben tartásuk, ebben az esetben a negatív motiválás már

nem

működik.

megjegyzésünk,

A

mint

motivációval a

toborzás

kapcsolatban kapcsán:

ugyanaz

tapasztalatok

az

általános

összegyűjtése,

módszertani segédlet kidolgozása szükséges.

Felzárkóztatás, mentorálás A projektmegvalósítás toborzást, kiválasztást követő eszköze a felzárkóztató tréningek, foglalkozások megvalósítása. Komolyabb elemzést igényelne, hogy az egyes projektbe bevont célcsoportok eltérő kompetenciái milyen felzárkóztatást igényelnek. Szinte minden szervezet komolyabb kompetenciabeli problémákról számolt be. Hiányzik az olvasás, írás, számolás, digitális kompetenciák többsége. Szintén jelentős probléma a szociális, illetve kommunikációs kompetenciák nem megfelelő szintje.

Képző szervezetek megtalálása, beszerzések Azon szervezetek esetében, akik nem maguk végzik a képzéseket vagy a képzések bizonyos részét (a szervezetek többsége ilyen), nem ritka, hogy jelentős nehézséget okoznak a beszerzések. Egyrészt sokszor nehéz megfelelő képző szervezetet találni, másrészt a beszerzési szabályok miatt néha kénytelenek olyan szervezetekkel is együtt dolgozni, akik szakmai tevékenységével nem igazán elégedettek.

Pályaválasztás A programokban fontos lenne, hogy a projektrésztvevők megfelelő módon kapjanak pályaorientációs

lehetőséget.

Jelentsen

ez

több

szakma

megismerését,

illetve

próbamunkákat. Bár ezek plusz ráfordítást igényelnek, valószínűleg nem annyit, mint amekkora hozadéka lehet a hosszú távú megmaradás szempontjából. A kompetenciák fejlesztése talán az egyik legfontosabb hozadéka lehet a komplex programoknak. Ha egy szakmát nem is feltétlenül tud 'tisztességesen' elsajátítani, a kompetenciái jelentősen javulhatnak a program hatására, mely végeredményben

hozzásegíthetik

ahhoz,

hogy

megkapaszkodjon

a

munkaerőpiacon. Egy kudarcos iskolai életutat követően rendkívül fontos, hogy

20

megfelelő pályaorientációt követően történjen a képzés. A pályaorientáció részben költség okok miatt - nagyrészt hiányzik a projektekből vagy legalábbis nem elégséges. A mentorállással kapcsolatban a hosszú távú intézményesülés szempontjából elengedhetetlen az iskolarendszerű képzés megszervezése, a szakmává válás. A másik fontos kérdés a szupervízió biztosítása a mentoroknak a projekt folyamán.

Munkaadókkal való kapcsolat A munkaadókkal való kapcsolattartás legfontosabb alapja az érdekek mentén való együttműködés, hogy és mivel kell meggyőzni a munkáltatót, hogy legyen partner a projektmegvalósításban. Ebben leginkább a projekttel járó eszközbeszerzés, az "ingyen munkaerő", illetve a neki szükséges munkaerő biztosítása lehet célravezető. Többen felvették,

hogy

szükség

lenne

a

munkaadók

érzékenyítésére,

illetve

a

munkajogi, foglalkoztatási szabályok szigorúbb betartatására is. Összességében azonban kijelenthető, hogy a szervezetek leginkább az informális, személyes kapcsolataikra hagyatkoznak a munkaadókkal való kapcsolattartásban. Ez a kapcsolattartás kevésbé professzionalizált, hiányoznak a szakemberek erről a területről. A

munkaadók

bevonásában

mindenképpen

szorosabb

kapcsolat

kiépítése

szükséges a munkaadói szervezetekkel, illetve a kamarákkal.

Szociális gazdaság Kérdés, hogy mit lehet kezdeni azokon a területeken, ahol gyakorlatilag nincs vagy csak nagyon korlátozott módon van jelen az elsődleges munkaerőpiac. Válhatnak-e maguk a szervezetek foglalkoztatóvá. Az interjúalanyok többsége szerint ez nincs kizárva, de azzal számolni kell, hogy ezek a tevékenységek nem lesznek önfenntartóak sem, nemhogy nyereségesek. A szociális gazdaság mindenképpen egy külön kutatási témát igényelne.

Utánkövetés, eredményesség A projektekből nagyon hiányzik az utánkövetés lehetősége. Bár vannak hatásvizsgálatok közvetlenül a projektek lezárultát követően, a hosszú távú, több éves hatást nem látjuk. A

szervezeteknek

projekttagokkal.

informális Hosszabb

értesüléseik távú

vannak

nyomon

arról,

hogy

követésre

mi és

történik

a

folyamatos

hatásvizsgálatokra lenne szükség. Az is kérdés, hogy a tranzitfoglalkoztatásban résztvevők valóban szakmunkás helyeket tudnak-e betölteni a későbbiekben (ha

21

megmaradnak a munkaerő-piacon) vagy benne ragadnak a szakképzettséget nem igénylő,

betanított,

illetve

segédmunkaerő

pozícióban.

Használható,

elemezhető

felmérések ez irányban sincsenek.

A pályázati kiírások dokumentumelemzése A dokumentumelemzés tíz tranzitfoglalkoztatási program egy adott aspektusát, azok pályázati

kiírásainak

és

útmutatóinak

összehasonlítását

szolgálta.

A

dokumentumelemzésben vizsgált programok: EQUAL Program, HEFOP 2.3.1. 05/1, TÁMOP 1.4.1. 07/1, TÁMOP 1.4.3. 08/1, TÁMOP 1.4.3. 10/1, TÁMOP 1.4.3. 10/2, TÁMOP 1.4.1 11/2, TÁMOP 1.4.3 12/1, TÁMOP 1.4.6. 12/1 és TÁMOP 1.4.6. 13/1.

Az elemzés a következő változókra terjedt ki: -

a pályázat céljára vonatkozó tartalom;

-

a projektgazdákra, konzorciumi partnerekre vonatkozó tartalom;

-

a programok célcsoportjaira vonatkozó tartalom;

-

a monitoring mutatókra vonatkozó tartalom;

-

a programok tevékenységére vonatkozó tartalom;

-

a programok elszámolható költségeire vonatkozó tartalom;

-

a programok jogszabályi környezetére vonatkozó tartalom.

A dokumentumelemzésben szereplő programok mindegyikének deklarált célja olyan alternatív munkaerő-piaci eszközök alkalmazása, melyek képzés és foglalkoztatás összekapcsolásával

a

foglalkoztatás

szempontjából

hátrányos

helyzetű

emberek

munkavállalását és beilleszkedését célozzák meg, ehhez pedig kísérleti, újszerű, komplex megközelítéseket keres. A pályázati kiírások és útmutatók minden esetben tartalmaznak a pályázók körére vonatkozó előírásokat. Az előírások közti különbségeket egyrészt az eltérő pályázati konstrukciók, másrészt adminisztratív változások okozzák. Jelentős eltérés mutatkozik a programok között mind a felsorolt célcsoportok számának, mind a célcsoportok specifikációinak mélységében. Ennek egyik okát a programok közti tartalmi különbségekben érdemes keresni: a kiterjedt, komplex programok egymástól érdemben eltérő célcsoportokra is fókuszálhattak egy időben. Az eltérés másik oka azokban

módszertani:

a

mindössze

egy,

tágan

értelmezett

és

általánosságban

meghatározott célcsoportra fókuszáló programok ugyanúgy megtalálhatóak a programok között, mint a nagyon specifikus, szűken vett, ugyanakkor több ilyen szűk csoportot meghatározó programok.

22

A programok kapcsán elvárásként megfogalmazott monitoring mutatók összehasonlítása tekintetében az látható, hogy három halmaz különül el a programok között. Az elsőt az EQUAL Program alkotja, melynek monitoring mutatói nem jelennek meg egyáltalán a későbbi programok mutatói között. A második halmazt a HEFOP 2.3.1. 05/1 alkotja, amelynek

leírásában

mindössze

egy

mutató

-

minimum

6

hónapos

továbbfoglalkoztatásban részt vett célcsoporttagok száma - jelenik meg. A harmadik halmazt a TÁMOP programok alkotják, melyek ugyanazon a vázon épülnek fel, és strukturális különbségek nincsenek a monitoring mutatók között.

Az összehasonlításban szereplő 10 program pályázati kiírásában és útmutatóiban bemutatott elvárt tevékenységek igen sokrétűek, és nehezen összehasonlíthatóak. Ugyanakkor a tevékenységek listája az adott program belső logikájának tartalmi leírását adja. A programok közös eleme, hogy az előkészítés - képzés - foglalkoztatás tanácsadás logikának valamennyi pályázati kiírás és útmutató megfelel.

Ahogyan a tevékenységek terén, úgy az elszámolható költségek kapcsán sem alakult ki egységes gyakorlat a pályázati kiírásokban és útmutatókban. Négy eltérő megközelítés jelenik meg ezek kapcsán: egy tematikus, egy általános, egy jogcím-alapú, illetve egy a költségvetési sorokat követő megközelítés.

A

jogszabályi

környezet

összehasonlításakor

látható,

hogy

a

programok

közötti

különbségeket két jelentős tényező befolyásolja. Az egyik az összehasonlítás időbeli spektruma: itt jelentősen elválik az EQUAL Program, a TÁMOP 1.4.1. 07/1 Program és a többi TÁMOP-os konstrukció jogszabályi környezete. A másik tényező a programok specifikus volta: ez legkevésbé a vonatkozó közösségi jogszabályokat érintette.

A kvantitatív kutatási szakaszban on-line kérdőíves felvételre került sor. Első körben 74,,

a TÁMOP 1.4.3 és a TÁMOP 1.4.6 konstrukciókban megvalósító szervezet, majd

második körben 81, a HEFOP 2.3.1, a TÁMOP 1.4.1, illetve az Equal konstrukciókban, megvalósító szervezet kapta meg a kérdőívet.,

23

5 Helyzetfeltáró kutatás a foglalkoztatási megállapodások (paktum) területén A 2014. decembere és 2015. márciusa között végezett helyzetfeltáró kutatás célja a foglalkoztatási paktumok eredményes és fenntartható működéséhez szükséges feltételek azonosítása, a szakmai, minőségi sztenderdeket kidolgozó és a szakpolitikai javaslatokat megfogalmazó szakmai közreműködők munkájának támogatása, továbbá országos teljes körű adatbázis kialakítása volt. Alábbiakban a szakértők2 által készített összefoglaló eredményekkel mutatjuk be a szakterület sajátosságait.

A foglalkoztatási paktumok teljes körű áttekintése érdekében 2015. januárjában készült el a lehető legteljesebb körű paktumregiszter. Ehhez, illetve a későbbi kérdőíves vizsgálathoz

az

OFA

munkaügyi

tárgyú

kutatási

programja

keretében

korábban

lefolytatott hatásvizsgálat eredményeként létrejött paktumregiszter került felhasználásra. A kérdőíves vizsgálat a paktumregiszterben megjelenő paktumok sokaságára irányult. A kérdőív nagy részben zárt, kódolható kérdéseket tartalmazott, de kiegészült olyan nyitott kérdésekkel, amelyek hozzájárultak több részfeladat megvalósításához. A 79 azonosított paktumból 46-an teljesen kitöltötték a kérdőívet, és 3 paktumtól részleges kitöltés érkezett, tehát a kutatás során összesen 49 paktumról sikerült információt gyűjteni.

A kérdőívet kitöltő paktumok többségét (33-at) kistérségi szinten hozták létre, de 3 határon átnyúló, 3 regionális, 3 megyei és 3 települési szintű paktum is szerepel köztük. Egyéb kategóriaként értékelte magát 4 paktum, melyek közül egy mikrokörzeti szinten, egy budapesti kerületek összefogásaként, egy csak a kistérség részeként, egy pedig két szomszédos statisztikai kistérségre kiterjedő szinten jött létre. Elmondható, hogy a válaszadó kistérségi paktumok fele megszűnt már, míg a magasabb területi szintű együttműködések mindegyike működik még. A hipotézis, miszerint a paktum sikerességét és túlélését befolyásolja a térségek általános foglalkoztatási helyzete, illetve gazdasági ereje is, nem igazolt, a két tényező nem mutatott releváns összefüggést. Nagyjából ugyanannyi paktum van a legrosszabb, a közepes és a legjobb helyzetű térségekben; és hasonló közöttük a működők, illetve nem működők aránya is. 2

Foglalkoztatási megállapodások (paktum) vizsgálata a TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében készülő helyzetfeltáró kutatás záró tanulmánya - Hétfa Kutatóintézet – Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.

24

Az interjúk tanúsága szerint a területek gazdasági jellemzői, a végzendő tevékenységek együttesen határozzák meg azt, hogy milyen földrajzi kiterjedésű együttműködést lehet hatékonyan megvalósítani. Általánosságban elmondható, hogy a megyei, illetve annál magasabb szinten már nagyon különböző problémákat kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. Ezen a szinten nagy számukból adódóan a partnerek kevésbé

képesek

sűrű,

személyes

kapcsolati

hálót

kialakítani,

noha

ez

az

együttműködések fennmaradása szempontjából kedvező tényező lenne. A megyei szintű paktumok esetében az esettanulmányok alapján a siker feltétele, hogy a kisebb területi egységek is képviseltethessék magukat a döntéshozatalban, és legyen megfelelő kapacitás az ezeken a szinteken megjelenő problémák figyelemmel kísérésére. A kistérségi, járási szintű szervezetek könnyebben működtethetőek, a résztvevők könnyebben megtalálják a közös nevezőt, azonban a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező mikrorégiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten. Ebből adódik, hogy a térségben elérhető gazdasági,

foglalkoztatási

kapacitások

figyelembevételével

szükséges

létrehozni a paktumokat. A válaszadók többsége (21 db) alapvetően sikeresnek tartja a paktum eddigi működését, de közel ugyanannyian (17 db ítélték meg a működést kevésbé pozitívan, tehát válaszolták azt, hogy sikerek és kudarcok egyaránt jellemzőek voltak. A kérdőíves vizsgálat alapján nem mutatható ki lényegi különbség a sikeresnek és kevésbé sikeresnek ítélt paktumokat jellemző bizalmi szint között. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magas szintű belső bizalom feltétele volt a paktum létrejöttének, de nem volt biztosítéka a sikerének.

A

leggyakoribb

résztvevők

a

(nem

megyei

jogú

városi)

települési

önkormányzatok és a különböző civil szervezetek: a válaszadó paktumok 73%ában legalább egy ilyen típusú szervezet részt vett. Őket követik az oktatási intézmények (71%), a Megyei Munkaügyi Központok (69%), a kisvállalkozások (67%), valamint

az

proaktívnak

önkormányzati a

munkaügyi

társulások

(65%).

kirendeltségek

A

szereplők

munkáját

közül

leginkább

tekintették,

de

az

önkormányzati társulások, a Megyei Munkaügyi Központok és a civil szervezetek is kedvező értékelést kaptak. A proaktívnak tekintett szervezettípusok részvételét fontosnak is tartották a megkérdezettek, rajtuk kívül a kis- és a középvállalkozások (90%), valamint az oktatási intézmények (90%) részvételét tartják a legtöbben kívánatosnak. A motivációk megoszlanak az egyes szervezeti típusok között, de a párbeszéd, kommunikáció a paktum többi szereplőjével, a kapcsolati háló

25

erősítése, továbbá a pályázati források, állami támogatások megszerzése a legtöbb szervezetnek fontos. A

legtöbb

válaszadó

(78%)

által

említett

szakmai

célkitűzés

a

foglalkoztathatóság, képzettség javítása volt, ám csak a paktumok 59%-ánál értékelték úgy, hogy ezt sikeresen meg tudták valósítani.

A paktumok 69%-a esetében eredeti cél volt az álláskeresők és a munkaadók egymásra találásának elősegítése, mely cél a paktumok 55%-ánál valósult meg sikeresen. A leggyakoribb kudarcok a paktum fenntartható működésének kialakítása és a helyi vállalkozói munkahelyek bővítése terén jelentkeztek. Az elvégzett klaszterelemzés eredményei szerint van egy tág, ambiciózus célprofillal jellemezhető klaszter, amelynek tagjai túlnyomóan a Dunántúlon működnek, megyei szint alatt, az országon belül közepesen jó gazdasági-foglalkoztatási környezetben. A többi három azonosított klaszter szűkebb profilú. Ezek közül a legnagyobb elemszámú, amelynek tagjai főként a Dunántúlon, kisebb részben Alföldön és Észak-Magyarországon lelhetők fel, a munkahelyek megőrzésére, foglalkoztathatóság, képzettség javítására, problémafeltérképezésre és belső koordinációra fókuszál. A két kisebb közül az egyik, klaszternél sajátos hangsúlyként megjelenik a gazdaság- és településfejlesztés; a másik klasztert pedig leginkább az ambíciók hiánya jellemzi.

A paktumok 73%-ánál jelentek meg célcsoportként az alacsonyan képzett, tehát sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkező emberek, de a regisztrált tartós munkanélküliekre is sok helyütt irányult paktumtevékenység (67%). A romák és a nem pályakezdő, tartósan munkanélküli emberek a paktumok 57%-ánál voltak kiemelt célcsoportok. A legtöbben úgy vélekedtek, hogy a paktum - ha egyszer célul tűzte ki -

leginkább

az

alacsonyan

munkanélkülieknél paktumokhoz

ért

érkezett

el

képzettek, sikereket.

visszajelzések

a A

szerint

romák

és

célcsoport a

a

regisztrált

elégedettségét

szolgáltatásaikat

igénybe

tartós felmérő vevők

elégedettek voltak a paktumok működésével, többnyire hasznosnak, példaértékűnek és hiánypótlónak tartották a foglalkoztatási együttműködéseket, negatív visszajelzésekről pedig senki nem számolt be. A leggyakrabban megjelölt tevékenységek a tervezéssel, kommunikációval, kapcsolatépítéssel voltak kapcsolatosak. Ezzel összhangban a legtöbb megkérdezett ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban találta úgy, hogy azok hozzájárultak a paktumok céljainak megvalósításához, illetve ezek a paktum kulcstevékenységei a jövőt illetően

is.

Meglepő

módon

csak

a

26

paktumok

nagyjából

fele

foglalkozott

projektgenerálási, projektmegvalósítási és szakmai koordinációs feladatokkal, noha ezeket a tevékenységeket is fontosnak tartotta a válaszadók több mint háromnegyede a jövőt illetően. Kifejezetten ritka volt a résztvevők tevékenységeinek, fejlesztéseinek koordinációja (37%), és még inkább a központi kormányzattal való kapcsolattartás és kapcsolatépítés (18%).

A legtöbb esetben, a paktumok 49%-ánál a paktum menedzsmentje az egyik tag szervezetén belül működött. A menedzsment létszáma 1 és 16 fő között mozgott 3,4 fős átlaggal. A működéshez szükséges infrastrukturális feltételek közül a legtöbben (73%) a jövőre nézve a technológiai hátteret, tehát az internet-eléréssel és tiszta szoftverrel

rendelkező

számítógépeket,

valamint

az

azokhoz

tartozó

nyomatási

lehetőséget tartják kiemelkedően fontosnak. Az önálló irodahelyiséget csak a válaszadók 57%-a tartotta nagyon fontosnak, ami arra utal, hogy szükség esetén a fizikai elhelyezés más módon, más szervezeti funkciókkal integráltan is megoldható lehet.

A paktum működéséhez és fenntarthatóságához szükséges éves költségvetés átlagosan 14 millió forint volt az e kérdést megválaszoló 31 paktum esetében.

A paktumok 29%-ára volt jellemző, hogy alkalomadtán együttműködött más hazai szereplőkkel, 22%-uk pedig rendszeresen kapcsolatban állt a paktum által lefedett területen kívül eső hazai szervezetekkel. Az együttműködők közül a legtöbben más paktumszervezetekkel működtek együtt. Jelentős volt a paktum által lefedett területen kívüli önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal való együttműködés is, valamint a más munkaügyi kirendeltségeket is többen említették. A paktumok jövőbeni szerepét illetően elmondható, hogy a legtöbb vizsgált dimenzióban erős az igény az autonómia iránt, mely legnagyobb mértékben a menedzsmentszervezet kialakítására vonatkozó, valamint a gazdálkodásban való függetlenség iránti igény

tekintetében

nyilvánult

meg.

A

válaszadók

többsége

közepesen

erős

jogosítványokat rendelne a paktumokhoz: a foglalkoztatáspolitikai pályázatok kötelezően figyelembe veendő véleményezésének jogát igen, vétójogot e pályázatok támogatásának terén azonban nem. A kérdőívet kitöltők közül a legtöbben (63%) a tapasztalatátadást lehetővé tevő rendezvények szervezését, kiadványok megjelentetését várnák el a kormányzattól. fenntartását

A a

paktumok jövőben

nagy

többsége

egyértelműen,

paktumtámogatási pályázati forrástól várja.

27

és

a

menedzsment-szervezet

csaknem

kizárólagosan

a

A foglalkoztatási paktumok kvalitatív vizsgálata keretében 3 megyei, 4 kistérségi, valamint

1

regionális

együttműködés

kulcsszereplőivel

készült

mélyinterjú.

A

megkérdezettek között voltak többek között a munkaügyi kirendeltségek és munkaügyi központok, illetve a paktum menedzsmentszervezetének vagy irányító csoportjának vezető tisztségviselői. Az egyes térségekben készített interjúkból esettanulmányok készültek,

amelyek

hozzájárulnak

egy-egy

paktumok

működési

dinamikájának

megértéséhez. A bevont szereplők sokszínűsége alapján arra lehet következtetni, hogy a paktumok létrejötte és működése a partnerség gondolatának terjedéséhez, elfogadottá válásához a helyi politika és társadalom tekintetében a legtöbb térségben hozzájárult. Mindez annak köszönhető, hogy a térségi foglalkoztatás szempontjából fontos szereplők között megindult a partneri, információs hálózatok kialakulása, amit a megkérdezettek egyértelműen a paktumok legfőbb eredményeként tartanak számon. A vállalkozások, különösen a nagyvállalatok bevonása ugyanakkor a térségek

többségében

jóval

nagyobb

nehézségekbe

ütközött,

mint

az

állami

intézményeké és a civil szektoré, vélhetően azért, mert csak kisebb részük látott fejlődési, bővülési lehetőséget a paktumokban való részvételben. Az azonosított jó gyakorlatok ugyanakkor részben a cégek sikeres bevonásához kapcsolódtak.

A paktumműködés szempontjából optimális területi szintet az interjúk tanúsága szerint több tényező együttesen határozza meg. A megyei, illetve annál magasabb szinten már sok különböző problémát kellene kezelniük az paktumoknak, így a szereplők nehezebben találják meg a közös érdekeket, az együttműködések irányait. A kistérségi, járási

szintű

szervezetek

ezzel

szemben

hathatósabban

működtethetők

annak

eredményeként, hogy a résztvevők között könnyebben kialakulnak az informális hálózatok. Figyelembe veendő ugyanakkor, hogy a rendkívül hátrányos helyzetű, nagyon kevés foglalkoztatóval rendelkező régiók problémái nem mindig kezelhetők ezen a szinten.

A

paktumok

beindítását

és

későbbi

működtetését

pályázati

forrásokból

finanszírozták, de a vizsgált esetek többségében maga a paktum fennmaradt a projektek végét követően is. A felhasznált pályázati források között szerepeltek a ROP 3.2.1, a TÁMOP 1.4.4 és 1.4.5 pályázatok, valamint az OFA támogatás. Ezek közül a ROP és a TÁMOP 1.4.4. a paktumok megalakulását, az OFA támogatás pedig azok működését finanszírozta, míg a TÁMOP 1.4.5. pályázatok a már működő paktumokra épülve, munkaerő-piaci programok megvalósítását támogatták. Egyes térségekben a ROP és az OFA pályázatokon túl a közmunka szervezésének feladataihoz is szereztek forrásokat.

28

Az

esettanulmányok

támogatások

tanúsága

bizonyultak,

szerint

ezeket

leginkább

tudták

a

megfelelőnek

legjobban

a

az

OFA

szükségletekhez

igazítani, míg a ROP pályázat esetében a teljesítendő munkaerő-piaci indikátorok jelentették a legnagyobb nehézséget. A paktumpályázatokból megvalósított eredmények maradéktalan

fenntarthatósága

csak

akkor

biztosítható,

ha

egyrészt

a

paktummenedzsment folyamatos működéséhez is rendelnek forrásokat, másfelől pedig a pályázati kiírások nemcsak a kedvezményezetti kör tekintetében szólnak a paktumoknak, hanem

tartalmukban

is.

Ez

utóbbi

hálózatosodást

erősítő

paktumokkal

kapcsolatban

elapadása

esetén

azt

tevékenységeit

jelenti,

is

finanszírozni

megkérdezettek

megszűnhetnek

hogy

a

a

szervezet

szükséges.

szerint

paktumok,

a

fenntartását, A

dedikált

ami

kistérségi források

vélhetően

az

együttműködések egy részének elhalásával is járna.

Ajánlások A jellemzően járási, kistérségi szintű foglalkoztatási együttműködések (paktumok) mára a

hazai

munkaerő-piaci

politika

jelentős

eredményeket

felmutatni

tudó

szereplőivé váltak. Az alsóbb területi szinteken a helyben lévő önkormányzatok, képzők,

civilek,

munkaügyi

kirendeltségek,

ipartestületek,

egyéb

helyi

szereplők

közvetlen kapcsolatba tudtak kerülni a foglalkoztatási beavatkozások célcsoportjaival (álláskeresőkkel,

munkavállalókkal

és

vállalkozásokkal,

egyéb

munkáltatókkal),

igényeiket azonosítani, majd ezekre reagálni voltak képesek. Az együttműködéseket lehetővé tevő bizalom, a felhalmozott szakmai tapasztalatok olyan értéket képviselnek, melyek megőrzése a jó munkaerő-piaci kormányzást erősítheti.

A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a paktum jellegű együttműködések olyan egyeztetési mechanizmust működtethetnek, amik hozzájárulnak a munkaerő-piaci politika végrehajtásában érintett szereplők tevékenységének összehangolásához. Az információcserét, a közös akciók megvalósításához elengedhetetlen bizalom létrejöttét a paktumok működésében továbbra is kiemelt jelentőségűnek kell megőrizni. Ennek egyik útja lehet a térségi foglalkoztatási együttműködések létrejöttének és fennmaradásának ösztönzése. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a külhoni minták jó gyakorlataiból építkező, de a hazai szükségletekhez illesztett, hosszabb távon is működőképes foglalkoztatási együttműködések Magyarországon is kialakíthatók, ugyanakkor mindeddig a paktumok alapvetően pályázati források felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait.

29

A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatás-politikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annak elterjedését. Ugyanakkor az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást

és

értékelést

nélkülöző

pályázati

forráselosztás

nagyon

sok

bizonytalanságot is hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését. A projektek lejártával

és a közvetlen támogatás megszűntével

a hazai

paktumok

működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a jól beváló foglalkoztatási együttműködéseket sikeresen felépítő, azokat eredményesen működtető és azok intézményét jól ismerő szakemberek nem tudnak folyamatosan a paktum szolgálatában állni. A foglalkoztatási paktumok működésében a legnagyobb nehézséget tehát a gyakran változó, a középtávra tervezett feladatvégzést megnehezítő finanszírozási környezet jelentette. Világossá vált, hogy tartós eredmények csak akkor remélhetőek ettől az intézménytől, ha a működési alapfeltételek (paktummenedzsment) finanszírozása biztosított, továbbá a pályázati kiírások

a

hálózatosodást

erősítő

tevékenységeket

is

finanszírozzák.

A

releváns

fejlesztéspolitikai beavatkozásokat erre való tekintettel célszerű kialakítani, s mintaként érdemes figyelembe venni az OFA által nyújtott működési támogatási megoldást.

A korábbi paktumtapasztalatok szerint a térségi foglalkoztatási együttműködésekbe nem sikerült gazdasági súlyuknak megfelelő arányban bevonni a nagyvállalatok képviselőit, ami a hatékony és eredményes térségi foglalkoztatási beavatkozások megvalósításának gátja. A jövőben a paktumprojektek kialakításakor kifejezetten ösztönözni kell a nagyvállalatok bevonását, s az együttműködésekben kialakítandó az a területi szint (pl. megye), ahol ezeknek a vállalkozásoknak a részvétele a korábbinál nagyobb mértékben biztosítható.

A

paktumok

eredményes

működéséhez

elengedhetetlen

a

támogató,

szakértő

környezet megerősítése (pl. szakmai követelményrendszer megfogalmazásával), a paktumok közti szakmai párbeszéd intézményeinek továbbfejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok bevonása, továbbá a munkaerő-piaci kutatások eredményeinek gyors bevonása.

Ennek

a

támogató

környezetnek

a

megerősítésére

a

munkaerő-piaci

politikának kiemelt figyelmet kell fordítania, s a funkciókat célszerű egy olyan országos hatókörű szervezethez telepíteni, ami már tapasztalatokat szerzett a foglalkoztatási együttműködések világában. Különösen fontos a nagytérségi jelleggel működő szakértőtanácsadó együttműködések továbbfejlesztése, hisz a múltbeli tapasztalatok jelzik, ezek nélkül a paktumrendszer eredményeit nem lehetett volna biztosítani.

30

A

megyei

szintű

foglalkoztatási

együttműködések

a

korábbi

időszakokban

jellemzően nem működtek vagy nem a paktumok biztosította keretekben folytak. A fejlesztéspolitikában

várhatóan

megerősödő

megyei

szinten

a

foglalkoztatási

együttműködések új világát kell létrehozni, amiben biztosítani kell a korábbi munkaügyi központok, a megyei önkormányzatok, a megyei kormányhivatalok és a megyei jogú városok bekapcsolódását és aktív részvételét. Hogy e célok megvalósulhassanak, kiemelt központi figyelem, szakmai együttműködés és pozitív ösztönzés szükséges, ugyanakkor időt és helyet kell hagyni a kísérletezésnek, a szereplők helyének, feladatainak kiformálódására. A megyei szintű együttműködés kialakításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy kistérségi-járási („helyi") paktumok működtetői a helyzetfeltáró kutatás során jelentős autonómia-igényt fogalmaztak meg.

A vizsgálat során szinte egybehangzó igényként merült fel a foglalkoztatási paktumok tevékenységében a rugalmasság növelése mind a projektek megfogalmazásában, mind

végrehajtásában.

Javaslatként

merült

fel,

hogy

legyen

lehetőség

helyi

képzőintézmények bevonásával innovatív, vállalkozói igényekre szabott képzési programok kidolgozására és megvalósítására, amelyben a leendő foglalkoztató cég is aktív szerepet játszik. A szakpolitikai és térségi célokhoz illesztett foglalkoztatási együttműködések

fontos

szereplővé

válhatnak

a

hazai

szociális

gazdaság

fejlesztésében is, ugyanis olyan együttműködési keretet biztosíthatnak egy adott térség foglalkoztatási szereplői számára, amelyben valódi, személyes kapcsolatokon alapuló, élő együttműködéseket

alakíthatnak

ki

átlátható

önkormányzati és non-profit szervezetek.

31

közelségben

lévő

profitorientált,

6 Tranzitfoglalkoztatási módszertani fejlesztés3 A tranzitfoglalkoztatási programok megvalósításának támogatása Magyarországon 1996ban indult útjára az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. jogelődje, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kísérleti konstrukciójával. Az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a programtípusnak létjogosultsága van a foglalkoztatáspolitikában, a megvalósítói gyakorlat alátámasztja, hogy a módszer hatékonyan működik az elsődleges munkaerő-piaci reintegrációban. A korábbi tapasztalatok ismertetése és terjesztése nem történt meg. Szükséges a tranzitfoglalkoztatási

modell

hatékonyságának,

relevanciájának

vizsgálata,

ha

alkalmazásra kerül a foglalkoztatáspolitikában. A tranzitfoglalkoztatásra való igény és a modell jelenlegi munkaerő-piaci viszonyokhoz való igazításának szükséglete hívta életre azt a fejlesztői munkát, amely mind a célcsoport, mind a megvalósító szakemberek, mind pedig a foglalkoztatáspolitika számára fontos. Komplex foglalkoztatáspolitikai eszközt jelent, amely nagy szerepet játszhat egyes célcsoportok hosszú távú munkaerő-piaci helyzetének javításában, a célcsoport tagjai a tranzitprojektből nagy eséllyel tudnak kilépni az elsődleges munkaerőpiacra.

6.1 A tranzitfoglalkoztatás meghatározása A helyzetfeltáró kutatásban az alábbi fogalom meghatározás szerepelt: "A tranzitfoglalkoztatás célja, hogy a munkanélküliség állapotából a tartós foglalkoztatás állapotába juttassa a szakképzetlen, illetve elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélkülieket a foglalkoztatással

összekapcsolt

szakképzés révén. A tranzitfoglalkoztatás lényege: a foglalkoztatással szerves egységben megvalósított (munkaviszonyon alapuló); iskolarendszeren kívüli, a kulcsképességek fejlesztésével összekapcsolt, OKJ-s szakképesítést nyújtó, vagy munkakör betöltéséhez szükséges foglalkozás, illetve végzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyet alaposan előkészített kiválasztás után pályaorientáció, felzárkóztatás vagy ismeretfelújítás, illetve motiválás előz meg és kísér. A projekt folyamán a foglalkoztatással összekapcsolt megoldását

képzést segítő

a

célcsoporttagok

folyamatos

egyéni

szolgáltatások

pszichoszociális

egészítenek

ki.

A

problémáinak szakképzettség

3 A tranzitfoglalkoztatás módszertani fejlesztése – „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” TÁMOP-1.4.712/1-2012-0001 kiemelt projekt - Az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítvány (Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Jávorné Bodó Krisztina, Mártonfi György, Tóth Ibolya)

32

megszerzését

követően

a

résztvevők

bizonyos

ideig

történő

kötelező

továbbfoglalkoztatása valósul meg."

Ajánlás a tranzitfoglalkoztatás meghatározására a helyzetfeltáró kutatás nyomán: A tranzitfoglalkoztatás célja a tartós, piaci körülmények között megvalósuló foglalkoztatás mindazoknál, akiknél ez reális cél lehet, mely három alappillére nyugszik: képzés, foglalkoztatás, támogató szolgáltatások.

6.2 A tranzit és az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök A tranzitfoglalkoztatás foglalkoztatáspolitikai értelmezéséhez az is szükséges, hogy más eszközökhöz

viszonyítsuk.

Számos

felnőtt

képző

intézmény

kínál

különböző

szakképzéseket, betanító jellegű képzéseket, kiegészítő szakmai képzéseket. A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 13.§ i.) pontja a következőképpen fogalmaz: „a képzés támogatója [támogatójának], a képzésre jelentkező vagy a képzésben részt vevő részéről felmerülő igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania”. A kiegészítő szolgáltatások a képzés formájához igazodnak, tehát csoportos képzés esetében a kiegészítő szolgáltatások is csoportosak, míg a tranzitfoglalkoztatás esetében egyénre szabottak.

Más eszközök a foglalkoztatás bővítésére fókuszálnak, így például a munkáltató által igénybe vehető bértámogatások különböző formái. A foglalkoztatás elősegítésére indult közmunkaprogram nagy tömegeket mozgat meg, így nem alkalmas arra, hogy a különböző szükségleteket, egyéni különbségeket kezelje. A közmunkaprogramnak nem célja, hogy az adott munkát a bevont célcsoport tudásához tapasztalatához igazítsa. „A közfoglalkoztatás célja, hogy minél több munkára képes és kész, aktív korú, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállaló foglalkoztatási lehetőségét teremtse meg a közfeladatok ellátásával.” A közfoglalkoztatás célkitűzése, hogy a munkára képes, aktív korú emberek számára jelentsen megoldást. Tehát a foglalkoztatás nem eszköz, hanem cél.

Összességében

elmondható,

hogy

az

egyes

foglalkoztatáspolitikai

eszközökben

megtalálható ugyan a tranzit három alappilléréből legfeljebb kettő, de nem abban a formában és nem azzal a céllal, ahogy a tranzitban működik, így nem is tölthetik be ugyanazt a funkciót. A tranzit olyan komplex foglalkoztatáspolitikai eszköz, amely képes a résztvevők egyidejűleg jelenlévő, különböző problémáit kezelni.

33

6.3 A tranzitfoglalkoztatás határai A tranzitfoglalkoztatás feladata, hogy azon célcsoporttagok kerüljenek bevonásra a programokba, akik önerőből nem képesek helyzetük javítására, és túl vannak már pár sikertelen próbálkozáson. A tranzitfoglalkoztatási projektekben a résztvevők jellemzően 12-14 hónapot töltenek, amely időszak alatt a támogatott foglalkoztatás, a képzés és az egyéni fejlesztések, a pszicho-szociális gondoskodás, illetve a továbbfoglalkoztatás zajlik. Nem alkalmas arra, hogy több éves felkészítéssel segítse a munkába állást. A módszer tehát nem minden mértékű hátrány leküzdésére alkalmas. A tranzitprojekt sikeressége függ a fellelhető munkalehetőségektől. Nehéz feladat megtalálni azt a területet, azokat a munkáltatókat, ahol megtalálható a rendelkezésre álló munkalehetőségeknek és a célcsoport képességeinek megfelelő, a projekt idejébe beleférő és a helyi képzési piacon fellehető képzések közös metszete. A

sikeres

megvalósításhoz

fontos,

hogy

a

projekt

reagálni

tudjon

az

egyéni

szükségletekre és a résztvevőknek közvetlenül vagy közvetve olyan szolgáltatásokat legyen

képes

nyújtani,

amelyek

segítik

őket

céljaik

elérésében.

A

projektben

megvalósítható tevékenységek körét megszabhatja a rendelkezésre álló szaktudás A

projektek

folyamatos

finanszírozása

még

nem

megoldott.

A

komplex

tranzitfoglalkoztatás egyfajta kiegészítő foglalkoztatáspolitikai eszközként fogható fel, amely a bevont kis létszámú résztvevőből álló célcsoportot megfelelő tervezés és megvalósítás

esetén

nagy

hatékonysággal

képes

visszavezetni

az

elsődleges

munkaerőpiacra.

6.4 Tranzitfoglalkoztatási modell bemutatása 6.4.1 A modell keretei Fő cél, hogy a projekt azoknak nyújtson megoldást, akik egy- egy jól körülhatárolható ok miatt nem tudnak elhelyezkedni. A tranzit nem vállalhatja minden tartós munkanélküli megsegítését, hanem csupán azokét, akik más munkaerő-piaci eszköz(ök) igénybevétele ellenére nem kerültek vissza a munkaerőpiacra, akik számára a tranzit rugalmas, de – főként időben, részben módszereiben – korlátozott eszközei sikerre vezethetnek. Akik esetében

mind

egyénileg,

mind

társadalmilag

megtérülnek

(megtérülhetnek)

a

ráfordítások, akik maguk is akarnak tenni munkaerő-piaci helyzetük javításáért, de ezt speciális, csak a tranzitra jellemző segítség nélkül nem tudják megtenni. A tranzit a fentieknek megfelelően nem a munkanélküliség megszüntetéséhez vezető utolsó állomás, pusztán egy, a munkanélküliséget kezelő eszköztár eszközei között.

34

6.4.2 Célcsoportok •

A program elsődlegesen az alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküliek számára biztosít munkaerőpiacra visszavezető eszközt, de nem kezeli mereven az alacsony iskolai végzettséget, mert magasabb iskolai végzettségűek is kerülhetnek tranzitot igénylő élethelyzetbe.

•

Alacsony iskolai végzettségűnek a középfokú végzettséggel nem rendelkezőket értjük. Rajtuk kívül bizonyos feltételekkel beengedi a középfokú, ezen belül a középiskolai végzettségűeket is.

•

A programba való bekerülés alapvető feltétele a tartós, legalább két évig tartó munkanélküliség. Mivel a tranzit elsősorban azok számára alkalmas, akik tenni akarnak saját sorsuk javítása érdekében, a jelentkezést megelőző két éven belül legfeljebb két hónapig tartó munkaviszony nem kizáró ok. A munkanélküliség a belépés tekintetében nem kell, hogy a hivatalos munkanélküli státuszhoz igazodjon, így például a közmunkaprogramban résztvevők munkanélkülieknek minősülhetnek, vagy a munkanélküliként való regisztráció sem feltétele a belépésnek, amennyiben a munkanélküli helyzet más módon igazolható.

•

Egy projekt résztvevői többféle célcsoportból is kikerülhetnek.

•

A magasabb iskolai végzettségűek nincsenek kizárva a programból, de számukat javasolt limitálni egy projekten belül.

•

Ugyanígy korlátozottan beengedhetők olyanok is, akik valamely más feltételnek nem felelnek meg.

6.4.3 Korlátozások o Az érettségivel rendelkezők életkora legalább 24 év, érettségivel nem rendelkezőké 21 év lehet. A fiatalabbak számára más programok ajánlottak. Mivel a 21 év alattiak között is vannak olyanok, akik számára a tranzitnál egyszerűbb programok nem vezetnének megoldásra, a 21 év alattiak részvételét egy tranzit projektben ahhoz kell kötni, hogy annak szükségességét egy független, külső intézmény bírálja el. Az érettségizett résztvevők aránya nem haladhatja meg projektenként a hátrányos helyzetű kistérségekben az 50%-ot, egyéb kistérségekben a 30%-ot. A legalább öt éve

munkanélküli

érettségizettek

(öt

éven

belüli

legfeljebb

öt

hónapnyi

munkaviszonnyal) korlátozás nélkül beengedhetők. o A részvétel felső korhatára – tekintettel a program megtérülési igényére – 54 év. Ez – a tipikusnak tekinthető egy éves részvétel mellett – 10 évnyi munkaviszonyt tesz lehetővé a tranzitból való kilépést követően. A nyugdíjkorhatár emelésével a belépési korhatár is emelhető.

35

o Más, legalább két hónapig tartó munkaerő-piaci képzési programban, illetve legalább egy

évnyi

középfokú

iskolarendszerű

felnőttoktatásban

résztvevők

a

képzés

befejezését követő egy munkanélküli év után vehetők fel a programba, amennyiben a képzést megelőzően is legalább egy évig munkanélküliek voltak. Alapkompetenciákat biztosító, felzárkóztató, alapfokú képzés esetén ilyen korlátozás nincs, az itt töltött tanulmányi idő semmilyen módon nem érinti a belépés feltételéül megszabott kétévnyi munkanélküli státuszt.

6.4.4 A megvalósítók A kulcsszereplők A pénzügyi, egyben szakmai támogató szervezet is (támogató szervezet) szakmailag erős, autonóm annyiban, hogy felelős döntései ne függjenek más szervezetektől. Támogató szervezet – például regionálisan – tagolódhat, mivel 15-20 projektszervezet még egységesen irányítható. A projektszervezetek (nonprofit szervezetek) pályázat útján kerülnek kiválasztásra, – megfelelő feltételek esetén – hosszú távon részesei lehetnek a programnak. Ernyőszervezet,

amely

a

tranzitprogram

projektszervezeteit

tömöríti,

szakmailag

összefogja a projektszervezeteket, s szakmai kérdésekben a támogató szervezet partnere.

Egyéb szereplők Elszigetelten tranzitprojektet nem lehet működtetni. A projekt csak akkor lehet sikeres, ha különböző szereplők együttműködésén alapul. A TÁMOP-1.4.7-12/1 „FoglalkoztaTárs Társ

a

foglalkoztatásban”

kiemelt

projekt

megvalósíthatósági

tanulmányában

is

megfogalmazásra került, hogy a tranzitfoglalkoztatási módszertan hazai elterjesztésének érdekében fontos lenne a szélesebb közvélemény és a döntéshozók bevonása, valamint szoros együttműködés kialakítása több szereplővel: Nemzetgazdasági Minisztérium, szakképzési rendszer, kamarák, önkormányzat, munkaügyi szervezet, oktató-, képző szervezetek (beleértve az általános iskolákat, illetve fenntartóikat is), vállalkozások, munkaadók, kisebbségi önkormányzat, szociális ellátó rendszer intézményei. A

projektek

megvalósítása

(foglalkoztatás,

képzés,

pszicho-szociális

szolgáltatások, képzés) során alapfeltétel az együttműködések megléte.

Javaslat: Projekttanács megalakítása, működtetése a projektszervezet kötelessége. A tranzit szempontból akkor lehet eredményes a munka, ha az abban résztvevők rálátnak egymás munkájára. A projekttanács összetétele a projekt sajátosságaihoz igazodjon.

36

Ágazatközi együttműködések során projektszinten megvalósítható lépések segíthetik a projekt

sikerességét.

(Információ

gyűjtés

az

érintettekről,

stakeholder

elemzés,

széleskörű kommunikáció, stb.)

6.4.5 Megvalósítás A tranzitprogram pályázati rendszerben működik. A támogató az első pályázati forduló nyertes szervezeteivel megállapodást köt, amelynek értelmében X cikluson keresztül vállalja, hogy a sikeres projektek szervezetei folyamatos pályázati lehetőség keretében esélyt kapnak projektjeik folytatására.

A tranzit fontos eleme a sokszínűség. Ennek biztosítása elsősorban a pályázatok sokféleségén alapul, amely ezt lehetővé tévő pályázati kiírást igényel.

A projektek eredményessége nem csak általánosságban vizsgálandó, hanem az azokat megalapozó tervek, vagyis a pályázatok tükrében is. A pályázati kiírásoknak a projektek eredményessége

szempontjából

kulcsszerepe

van:

az

ott

megfogalmazott

célok

teljesülése a siker kritériumrendszerének része.

Hatékony és színvonalas munka megvalósítása csak a támogató és a projektszervezetek közötti folyamatos szakmai párbeszéd mellett lehetséges. Ezért szükséges, hogy a támogató szervezet erős szakmai legitimációval rendelkezzen.

A pályázati rendszer működtetése során alapelv, hogy a rendszerbe folyamatosan beléphessenek új (tranzitot korábban még nem indító) projektszervezetek, ugyanakkor a tranzitban már bizonyítottak előnyt élvezzenek a pályázatok során.

A tranzitprogram a munkaerőpiac fogadókészségére érzékeny program, így minősített tranzitszervezetek

sem

feltétlenül

tudnak

folyamatosan

(ciklusról

ciklusra)

tranzitprojektet megvalósítani. Ugyanakkor alapvető cél a minősített tranzitszervezetek által

felhalmozott

tudástőke

(és

infrastruktúra)

tranzitprojektekben történő hasznosítása.

37

megőrzése,

és

későbbi

Tevékenységek:

•

Projekttervezési kialakítása,

szakasz:

kapcsolatfelvétel

megvalósíthatósági

a

tanulmány

munkáltatóval, készítése,

együttműködés

tevékenységek

és

költségvetés tervezése.

•

A projektek megvalósítási szakaszai: előkészítő szakasz, törzsszakasz és követő szakasz. A követő szakasz túlnyúlhat a támogatott időszakon.

•

Az előkészítő szakasz a résztvevők toborzására, programra való felkészítésére, és kiválasztásukra irányul. Része lehet egy legfeljebb egy hónapos bevezető program, amely mind a felkészítést, mind a szelekciót szolgálhatja. A szelekció a definiált

belépési

kritériumoknak

megfelelő

résztvevők

közül

történhet,

a

projektenként előírt végzettségi arányok betartásával.

•

A törzsszakasznak három, egymást kiegészítő lába van: képzés, átmeneti, védett körülmények

között

történő

foglalkoztatás,

valamint

a

pszicho-szociális

segítségnyújtás. Tranzitprojektnek csak az nevezhető, amely mindhárom elemet egyidejűleg tartalmazza.

•

A követő szakasz projektszervezeten kívüli munkavégzéssel párosul. A követő szakaszban végzett munka védett körülmények között történhet, vagyis a munkáltató csak különösen indokolt esetben mondhat fel a résztvevőknek. A projektszervezetek

kötelesek

a

résztvevők

sorsát

ebben

az

időszakban

figyelemmel kísérni, s szükség esetén számukra további segítséget nyújtani.

A megvalósítás időkeretei Bár a szakmai munka a projektek rugalmas időbeni ütemezését igényli, ez nehezen illeszthető a pénzügyi támogatások rendszerébe. Az időbeni rugalmasságnak a következő elemeit emeljük ki:

•

Az előkészítés ideje 2-4 hónap, ez szolgál a potenciális résztvevők megkeresésére (toborzás), kiválasztására, a velük való szerződéskötésre.

•

A törzsszakasz hossza egy 8-12 hónap. A törzsszakasz belső ütemezése kötetlen, pontosabban a pályázatokban megfogalmazottak szerint projektenként különböző lehet, alkalmazkodva a megcélzott résztvevői kör igényeihez.

•

A követő szakasz féléves. Tekintettel arra, hogy ez a munkaerőpiacon történik, s a projekt eredményességének is egyik fokmérője, e szakasz hossza fix. A projektek résztvevői alapesetben egy évig részesei a programnak (plusz az előkészítő időszak, illetve a 6 hónapos követő időszak), de a részvétel indokolt esetben meghosszabbítható.

38

A megvalósítás támogatása és költségei A tranzitprogramnak a korábbiakhoz képesti bővítése indokolt, többek között az egyenetlen területi lefedettség miatt is. A tranzitra szánt források meghatározásánál a fokozatos bővülés lehetőségét kell megteremteni, de törekedni kell arra, hogy a keretek dokumentáltan eredményesen legyenek felhasználva.

A tranzitfoglalkoztatás finanszírozása kizárólag közpénzből történik. Ez szükségessé teszi, hogy a program szakmai és pénzügyi szempontból mindenkor átlátható legyen mind a támogatói, mind a megvalósítói oldalon.

Az intézményesülés alapját jelenthetné és egyben az adminisztrációt csökkenthetné a normatív finanszírozás, azonban a támogatottak sokfélesége, egyéni fejlesztése normatív módon nem finanszírozható megoldást feltételez. (Normatív támogatás lehetősége hosszabb

távon,

adott

programfinanszírozás

feltételek

előnye

a

teljesülése

rugalmasság,

az

esetén

elképzelhető)

egyéni

igényekhez

A való

alkalmazkodás lehetősége.

A

finanszírozásnak

kulcsszerepe

van

a

projektszervezeti

stabilitás

megőrzése

tekintetében, amit a támogató és a projektszervezetek közötti, hosszú távra (pl. egy EUköltségvetési ciklus idejére szóló) keretszerződésekkel lehet biztosítani azokkal, akik már valósítottak meg sikeres tranzitfoglalkoztatási projektet.

A finanszírozási kiadások egy része a program működtetésére fordítandó, beleértve a projektszervezet működtetését is, másik része a résztvevők támogatását jelenti. Ez utóbbi összeg részben a kieső (álláskeresési stb.) támogatásokat pótolja, s így a résztvevők és családtagjaik megélhetéséhez járul hozzá, részben pedig a résztvevők motiválásának eszköze. Nagyságrendje a közfoglalkoztatási bérekhez igazodhat, azt némileg (a projektben nyújtott teljesítménytől – részvétel, tanulmányi eredmény, munkateljesítmény stb. – függően 10–20%-kal) meghaladó módon.

A követő időszakban (ami már nem támogatott) a résztvevők kilépnek az elsődleges munkaerő-piacra, munkájukért bért kapnak a munkaadójuktól. Átmeneti időre az őket foglalkoztatók járuléktámogatást kaphatnának.

39

Az információs és visszacsatolási mechanizmus biztosítása Az információs és visszacsatolási mechanizmus egyaránt szolgálja az ellenőrzést, valamint a minőség, az eredményesség és a hatékonyság biztosítását. Mindezt egy háromszintű visszacsatolási rendszer szolgálja, melyben különbözőképpen jelennek meg az egyes funkciók.

Az első szintet a monitoring jelenti, amely az egyes szakmai programok folyamát követi. Kiemelt szerepe van ebben a pénzügyi ellenőrzésnek, de mivel a programok csak részlegesen (töredékesen) sztenderdizálhatók, a pénzügyi információk mögé komoly szakmai tartalmat is kell állítani. E szakmai tartalom egyaránt vonatkozik a megvalósult programokra, a megvalósítókra, valamint a résztvevőkre. Ez utóbbi adatok egyben a projektek, s így a program működésére vonatkozó alapvető eredményességi és hatékonysági mutatókat is jelzi.

Az indikátorokról A projektekhez rendelt indikátoroknak az eredményességet és a hatékonyságot egyaránt szolgálniuk kell, ugyanakkor lehetővé kell tenni a rendszer sokszínűségét, s el kell kerülni az indikátorfetisizmust

Az

indikátorok

kötelező

és

fakultatív

indikátorokra

bontandók.

Az

előbbieket

–

értelemszerűen – minden projektnek teljesítenie kell, az utóbbiak közül meghatározott arányban kell előzetesen választaniuk az egyes projektszervezeteknek. A választási lehetőség a rendszer rugalmasságát szolgálja, a választás előzetes jellege pedig akadályozza az indikátorok közötti parttalan mozgást. Az indikátorok kialakításában, s azok minősítésében (kötelező, fakultatív) a támogató szervezetnek kell döntenie, az ernyőszervezet javaslatait is mérlegelve.

A visszacsatolási mechanizmus második szintjét a programból való kilépést követő eredményességi vizsgálatok jelentik, amelyek központi eleme a résztvevők munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata. Ezen értékelő vizsgálatokat külső, független szervezeteknek kell végezniük a pályázati fordulók lezárását követő egy éven belül.

A harmadik szintet a projektek után két-három évvel lebonyolítandó hatásvizsgálatok képezik. A hatásvizsgálatok célja, hogy a projektek résztvevőkre gyakorolt hosszú távú hatását mérje. Szükséges olyan indikátor kidolgozása, amely a tranzitprogramok valós célját, a hosszú távú munkapiaci integrációt méri.

40

A monitoring, a zárást követő értékelés és a követő kutatás hatásvizsgálata fontos visszacsatolás

a

modell

és

a

kiírások

korrekciójához,

a

szükséges

költségek

megítéléséhez, a feleslegesnek látszók megspórolásához.

A vizsgálatok mindhárom szintjén nem csak a program közös elemeire vonatkozó vizsgálati igények megfogalmazása kell, hogy megtörténjen, hanem az egyes projektekre jellemző (tevékenység-, térség- vagy résztvevő specifikus) speciális elemeké is. Ez előfeltételezi azt, hogy egy-egy programhoz, célcsoporthoz kötött bemeneti, folyamati és kimeneti indikátorokat kell meghatározni.

Az előzőekben meghatározott három szinten túl, negyedik szintként értelmezhető az a nagyjából hétévenkénti (az EU-költségvetési ciklusokhoz igazodó) hatásvizsgálat, amely megalapozza a szakpolitikai döntéshozatalt, a szakmai irányítást és támogatást.

A szakmai támogatás, minőségbiztosítás és ellenőrzés eszközei (indikátorok, monitoring, stb.) A szakmai ellenőrzés és értékelés a következő eszközökkel történhet: o

indikátorok meghatározása és számon kérése;

o

szakmai monitorozás;

o

utókövetés, értékelés, hatásvizsgálat;

o

tranzitfoglalkoztatási szakmai események/közélet szervezése.

A fejlesztést végző szakemberek fontosnak tartják, hogy a szakmai ellenőrzés és értékelés – a korábbi gyakorlattal ellentétben – mind a négy szinten megtörténjen. Ez főleg közép- és hosszú távon emeli a szakmai színvonalat és a hatékonyságot, de a szakmai és szakpolitikai irányítás számára is nélkülözhetetlen.

A megfelelő minőségű szakmai program elengedhetetlen feltétele a terjeszthetőségnek. A minőség ebben az értelemben leginkább azt jelenti, hogy a célcsoportra szabott programnak

kell

lennie,

rugalmasnak,

színesnek,

módszertani

szempontból

változatosnak. A célcsoporton belül egyénre fókuszálónak. A programnak képesnek kell lennie a különböző életsorsok sokszínű kezelésére. A megvalósító szervezetektől minőségbiztosítást (ISO, TQM stb.) nem kell megkövetelni, az a projektek eredményessége szempontjából nem jelent garanciát.

Mivel a tranzit szakmailag sokszínű, s e sokszínűség nem csak a megvalósítók eltérő feltételein, hanem – sokkal inkább – a résztvevők (projektről projektre) változó igényein

41

alapul,

elengedhetetlen,

hogy

a

projektszervezetek,

mint

egyedi

módszertant

megvalósító, sajátos arculatú szakmai műhelyekből álló szervezetek egymástól is tanuljanak. Ez a folyamat nem történhet pusztán spontán módon, hanem a program szerves része, amelynek költségeit a programnak kell állnia, szakmai kereteit viszont az ernyőszervezet alakítja ki. A megvalósítók tapasztalatcseréjét és egymástól való tanulását intézményesíteni és ösztönözni kell. Ez a formális ellenőrzésnél hatékonyabb (bár azt nem helyettesítő) minőségbiztosítási eszköz. Ennek lehetséges módja, hogy a megvalósítók számára rendszeres (akár 3-4 havonkénti) szakmai eseményeket kell szervezni, melyek egyúttal a szakmai támogatás egy részét is biztosítják.

6.5 A modell kialakítása során követett elvek és megfontolások, javaslatok a szakmapolitika felé 6.5.1 A tranzitfoglalkoztatás célrendszere és potenciális célcsoportjai A nyílt munkaerőpiacon soha meg nem jelenő álláskeresők (Pl. mélyszegénységben élő, szenvedélybeteg, megváltozott munkaképességű, hajléktalan, börtönviselt) számára külön, célzott segítő programokat lehet tervezni, más keretekkel és költségekkel, melyek akár a tranzitfoglalkoztatás elvén is alapulhatnak. Ezek a célcsoportok azonban ne legyenek

nevesítve

a

tranzitprogramok

kiírásában.

A

célcsoport

kialakításával,

definiálásával kapcsolatban a „célzottság” megfelelő szabályozása az eredményesség szempontjából kulcskérdés. A célcsoport korlátozott kibővítése szükséges lehet abban az esetben, ha több éve munkanélküli emberekről van szó, annak ellenére, hogy szakmával és/vagy érettségivel rendelkeznek. Ez esetben olyan hátrányuk lehet, melyet a végzettségük már nem kompenzál. Az esetek többségében ugyanis nem a szakma elavult vagy nem piacképes, hanem a munkanélkülinek a (szak)tudása, mentális állapota, lakóhelyi és szociális elszigeteltsége a probléma forrása. A bevonásra kerülők létszámának maximálása ebből a célcsoportból szükséges, még akkor is, ha sok esetben az érettségivel rendelkező munkanélküliek

hatékony

segítésének

a

tranzitfoglalkoztatás

lenne

a

legköltséghatékonyabb módja. Amennyiben a rendelkezésre álló források egy részét dedikáltan érettségivel/középfokú végzettséggel rendelkezők tranzitálására különítené el a támogató, abban az esetben is fontos megőrizni a végzettség szerint vegyes csoportok kialakítását a projektbe bevonás során.

42

A

programban

résztvevők

tekintetében

szükséges

életkori

határokat

szabni.

A

legfiatalabbaknál első lépésként az Ifjúsági Garancia program intézkedései is megfelelőek lehetnek, esetükben csak akkor vezessen út a tranzitfoglalkoztatásba, ha más eszközök nem vezettek eredményre. Legyen alsó korhatár! Középfokú végzettséggel 24 év fölött, képzettség nélküliek esetében pedig 21 év javasolt a programba való bevonás. . Ezt megelőzően az iskolarendszerű, vagy a munkaerő-piaci képzésben kell fejleszteni a szakképesítéssel nem rendelkezőket, a szakmával rendelkezők számára pedig gyakornoki vagy támogatott munkahelyeket kell biztosítani. A felső korhatár megállapítása is szükséges. Az külön megfontolás tárgya, hogy a tranzit felső korhatárát legfeljebb alapfokú végzettség esetén hol húzzuk meg. Nyilván más a megtérülés rátája, ha a felső határt 45, mint ha 55 évnél húzzuk meg. Ebben a kérdésben szakpolitikai és költséghatékonysági prioritások alapján kell a szakigazgatásnak állást foglalnia. A

pályázati

kiírásokban

a

célcsoportot

kizárólag

az

életkor,

iskolai

végzettség/szakképesítés, munkaerő-piaci státusz és karrier alapján lenne javasolt specifikálni. Ezen kívül a romák magasabb részvételi arányát érdemes preferálni az elbírálásnál, de részvételüket előírni nem javasolt.

6.5.2 Rugalmasság megteremtésével kapcsolatos javaslatok Az

állami

nagyrendszerek,

nagy

tömegek

ellátását

végzik,

sztenderdizált

eljárásrendekkel, rugalmatlan rendszerben, mely az egyének szükségleteire korlátozottan tudnak reagálni. Az egyéni szükségletek háttérbe szorulnak a gyorsuló, individualizálódó világban. Kimaradást jelenthet az egyén számára megfelelő oktatási rendszerből, tartós kirekesztődést a munka világából, pazarlást és ellátatlanságot a szociális ellátásban. A tranzitfoglalkoztatás ebben az értelmezésben kiegészítő, a szükségszerűen rugalmatlan

nagyrendszerek

hibaszázalékát

csökkentő,

komplex,

intenzív,

személyre szabott szolgáltatás.

A tranzitfoglalkoztatás során a rugalmasság a következőkben nyilvánulhat meg: A rugalmasság első feltétele, hogy a tranzitprogramban a főszerepet mindig nonprofit (civil) szervezetek töltsék be. Az állami intézmények és a magánszféra részvétele fontos, ez konzorciumokban vagy együttműködési megállapodások révén valósulhat meg.

Tekintettel arra, hogy a célcsoport felkészültsége és mentális állapota nem homogén, a kitűzött célok (képzés, betölthető munkakörök) eltérőek, más-más időtartamú projektet célszerű tervezni, hogy az adott projekt a leggazdaságosabban legyen kivitelezhető. Az egyes szakaszok egy-egy projekten belül változó időtartamot igényelhetnek, esetleg el is

43

maradhatnak. A képzések időtartama, aránya a teljes projektidőn belül szintén változó lehet, a segítő szolgáltatások eltervezésének és intenzitásának pedig a konkrét célcsoport és a konkrét résztvevők szükségleteire kell válaszolniuk. Minden projektnek része kell, hogy legyen valamilyen képzés, de annak nem feltétlenül szükséges OKJ-s képesítéshez vezetnie. Adott esetben a foglalkoztathatósághoz a munkahelyi betanítás és a szociális /munkavállalói kompetenciák kombinációja is elegendő lehet. A nagy tapasztalatot szerzett projektszervezetek, szakmai segítők vehessenek részt egyszerűsített

pályázati

eljárásban.

Egyedi

tárgyalások

után

kerüljenek

meghatározásra, a támogatásra érdemes pályázatok támogatási feltételei. Rugalmas indikátorrendszer bevezetése, mely nem sok rögzített értéket megkövetelő indikátorból áll, hanem bizonyos keretek között lehetőséget nyújtana az azok közötti választásra, alternatívákra. Érdemes lenne az indikátorokat kötelező és fakultatív besorolással ellátni. Az indikátorrendszer tényleges hatását folyamatosan figyelni kell.

6.5.3 Átláthatóság, elszámoltathatóság, szakmai ellenőrzés és támogatás A program szakmai és pénzügyi szempontból mindenkor átlátható kell, legyen mind a támogatói, mind a megvalósítói oldalon. A

megvalósítás

„bürokratikus”

eredmény(esség)

átláthatóságát,

ellenőrzése nem

nem

teszi

biztosítja

lehetővé

a

a

folyamat

megvalósítás

és

az

szakmai

támogatását sem.

6.5.4 Költséghatékonyság, megtérülés A

tranzitprogramok

költséghatékonyságáról,

a

ráfordított

pénzösszegek

megtérüléséről nincsenek számítások. A tranzitfoglalkoztatásra fordított fajlagos vagy teljes összegek csökkentésére irányuló, de tényadatokkal nem alátámasztható szakpolitikai szándékokat tükröznek. Tipikusnak mondható, hogy a hátránykezelő, felzárkóztató, munkaerő-piaci képzést nyújtó programok hatáselemzése elmarad. Ebből következően a modellszámítások természetesen hipotetikus szakmai becslések számaival kalkuláltak, de ha azt a reálisnak mondható arányt vesszük figyelembe, hogy egy sikeres integráció nyeresége nagyjából kétszerese a sikertelen kimenet esetén felmerülő költségeknek, akkor a modell a rövidebb és hosszabb távon felmerülő nyereségek

és

veszteségek

egymáshoz

viszonyított

alakulását

aránya

olyan

jól

jelentős

változtatásával, ami nagyon erős érv a kimenetét

az

eddigi

6

hónapnál

tükrözi.

44

modellszámítás

változást

mutat

a

értékeinek

paraméterek

mellett, hogy a tranzitfoglalkoztatás

jóval

monitorozni.

A

hosszabb

időtávon

is

szükséges

6.5.5 Finanszírozási elvek Egy kialakult működési forma esetén lehetnek sztenderdizálható elemek, amelyek egyszerűsítenék

a

pénzügyi

adminisztrációt,

nem

csökkentenék

a

rendszer

innovativitását, rugalmasságát. A normatív finanszírozás előnye lenne a viszonylag egyszerű

adminisztráció

projektszervezetek folyamatosan

és

a

kiszámíthatatlanság

projektköltségvetésüknek

megkaphatnák.

Ez

úgy

legalább

működhetne,

csökkenése, a

miután

sztenderdizált

ahogy

az

a

elemeit

önkormányzati

oktatásfinanszírozási modell is működött: állami garanciavállalással. Egy ilyen működés további feltétele, hogy a nem normatív módon érkező források rendszerességét is biztosítani kell.

Projektfinanszírozás esetén a már bizonyított szervezetek hosszú távú működési stabilizálását

keretszerződések

biztosíthatnák.

A

keretszerződés

tartalmazhatja:

a

támogató feltételeit, ha a projektszervezet megkapja a következő ciklusra szóló támogatást. A keret-megállapodás természetesen a finanszírozó számára is fogalmaz meg kötelezettségeket. Keret megállapodással rendelkező szervezetek esetén, legalább részben, normatív alapú támogatás esetén a rendszer bevezetése esetén, ügyelni kell arra, hogy ne merevítse be a rendszert és adjon lehetőséget új projektszervezetek belépésre is. A mechanizmus támogatásához minősítési rendszer szükséges.

6.5.6 Területi szempontok és lefedettség Egy-egy tranzitfoglalkoztatási projekt rekrutációs hatósugara ritkán nyúlik túl az adott településen, és gyakorlatilag soha nem nyúlik túl a járás/kistérség határán. Kérdés: lehet-e reális cél az ország teljes lefedettsége? Mikorra teremthető meg akkora kapacitás, hogy ez megvalósuljon? Hosszú távú fenntarthatósága gazdaságos-e? A társadalmi igazságosság szempontjait szem előtt tartó, a lemaradás csökkentését célul kitűző politika esetén a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló projektek támogatása különösen indokolt, de a tranzitfoglalkoztatás potenciális szerepe minden térségben jelentős lehet. Ezt a helyzetet úgy látjuk célszerűnek kezelni, hogy a tranzitfoglalkoztatás a teljes – támogatható – területre meghirdetésre kerül, de területi szempontok is érvényesülnek az elbírálás során. Kizárólag minőségi szempontokat figyelembevevő pályázatbírálat esetén, a leghátrányosabb helyzetű térségfejlesztési programjaiba a tranzitfoglalkoztatás lehetőségét is integrálni lehet.

45

6.5.7 A fenntarthatóság, a folyamatos működés biztosítása, az érdekek harmonizálása A fenntarthatóság alapvetően akkor biztosítható, ha valamennyi érintett érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele megtörténik. A legfontosabb szereplők a politikusok, a szakigazgatás, a megvalósító civil szervezetek, a munkaadók és a résztvevők. A politikusok számára igazolni és tényekkel kell alátámasztani, hogy a befektetés megérte. Ehhez szükséges a projektből kikerült célcsoport utókövetése –kimenetet követő legalább 3 éves – amely alapján a szakszerű költség-haszon elemzést el lehet végezni.

A konkrét működtetésért felelős szakigazgatás és a támogató szervezet számára is fontos, hogy lássa a tranzitfoglalkoztatás megtérülési viszonyait. Javaslat: Az ehhez szükséges információ a projektek szoros szakmai monitorozása, az egyes projektszakaszok lezárulását követő értékelések, és az uniós tervezési ciklusokhoz, a hétéves periódusokhoz igazodó hatásvizsgálatok során keletkezhet.

A megvalósító civil szervezetek folyamatos érdekeltségének biztosítása kulcsfontosságú, de ez a drágán és sok év alatt megtermelődött szakértelem igen gyorsan erodálódhat, ha hordozói szétszélednek, mert máshol találnak boldogulást.

A munkaerőpiac átmeneti fogadókészség-hiánya komoly működési zavarokat okozhat a projektszervezeteknél. Ezt a tartós megvalósításra jogosultságot nyert szervezeteknél kezelni kell. Az eseti kezelés feltételeinek átgondolását segíti majd, ha a támogatói rendszer összehangolása, a tranzitnak az egész foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepének meghatározása megfogalmazásra kerül. Ez szakmai, szakértői feladat, amelyet a szakpolitikának kell legitimálnia.

A munkaadók érdekeltségét biztosítani kell. Hatékony kommunikáció szükséges a potenciális munkaadók felé. A tranzitfoglalkoztatásban rejlő előnyök ismertetése ágazati, kamarai szinten is fontos. Vállalati kommunikációhoz, munkaadói érdekeket jól szolgáló tanácsadási

tevékenységhez

szükséges

módszertanként

kidolgozott

anyag

áll

elsősorban

a

rendelkezésre: „Te is” című Equal projektben.

Résztvevők

motivációjánál,

anyagi

és

egyéb

szempontból

közfoglalkoztatásból származó jövedelmeket kell figyelembe venni. El kell kerülni azt, hogy a tranzitot is átmeneti, csak a közfoglalkoztatásnál éppen jobban jövedelmező lehetőségnek tekinthessék a résztvevők.

46

7 Foglalkoztatási megállapodások (paktum) módszertani fejlesztés4 Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a foglalkoztatási paktumok Magyarországon is életképesek,

ugyanakkor

mindeddig

a

paktumok

alapvetően

pályázati

források

felhasználásával működtek és működtetik a paktum menedzsmentjét, szolgáltatásait. A pályázati rendszer annyiban sikeresnek bizonyult, hogy felhívta a figyelmet erre a foglalkoztatáspolitikai intézményre, a forráshoz jutás lehetőségével megalapozta annakelsősorban mennyiségi - növekedését, elterjedését. Az eddig alkalmazott, következetes tartalmi szakpolitikai irányítást és értékelést nélkülöző pályázati forráselosztás nagyon sok bizonytalanságot hordozott, hiszen a pályázatok ciklikusan, egy meghatározott időre szólóan, a finanszírozási futamidő alatt biztosították a paktumok működését.

A projektek lejártával, a közvetlen támogatás megszűntével, a hazai paktumok működtetésének legfőbb akadályává a folyamatos finanszírozás hiánya vált. Jelenleg

nincs

szempontból

egyértelmű,

végiggondolt

nemzeti célja

és

szintű,

szakpolitikai

rendszerbe

és

épített

intézményi

feladatköre

a

foglalkoztatási paktumoknak. Ennek megléte pedig a foglalkoztatás-, gazdaságvalamint területfejlesztés tekintetében kulcsfontosságú térségi szereplővé emelhetné őket,

ténylegesen

értékelhetővé

és

nyomon

követhetővé

téve

tevékenységük

eredményességét, a térségi és nemzeti szintű célokhoz való hozzájárulásukat.

Tudatos

fejlesztéssel

a

jövőben

a

kormányzati

gazdaság-

és

foglalkoztatáspolitika végrehajtásának sikerességét nagyban segíthetnék a paktumok. Ehhez viszont a 10 éve hiányzó szervezeti struktúra megteremtésére, illetve a kormányzati célokkal és a helyi igényekkel összehangolt programokra van szükség. Ezzel összefüggésben a paktumok területén szükséges meghatározni azokat a működési sztenderdeket megyei és helyi (térségi/járási) szinten, amelyek teljesítését a forrásokhoz való hozzájutás bemeneti minimumfeltételeként szükséges előírni. Ez adhatja a garanciát 4

Szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása a foglalkoztatási megállapodások szabályozására és a fenntartható működést segítő belső és külső feltételrendszerre (jogi, szervezeti, pénzügyi, szakmai) vonatkozóan - készült a BFH Európa Kft. által - Készítették: Hollósi Szabolcs, Farsang Zoltán, Herpainé Márkus Ágnes, Márton György, Polgár Tibor, Kovács István

47

az országosan egységes működési minőségre, a forrás-kihelyezés biztonságára, a sikeres programmegvalósításra.

7.1 Foglalkoztatási megállapodások (paktum) modell bemutatása A hazai igényeket figyelembe véve a paktumok hatókörét a gazdaságfejlesztés eszközrendszerének bevonására is javasolt kiterjeszteni, és a módszert gazdasági és foglalkoztatási paktumként továbbfejleszteni. A

TOP

5.1.

és

6.8.

intézkedés

gazdaságfejlesztési

irányultsága

és

az

1-es

vállalkozásfejlesztési prioritással való szerves kapcsolata is megköveteli ezt a váltást, és újraértelmezné a foglalkoztatási paktum, mint munkaerő-piaci fejlesztő eszköz céljait, tartalmát

is,

megteremtve

a

foglalkoztatás-orientált

gazdaságfejlesztés

alapvető

szervezeti egységeit.

A paktum logika és módszertan közvetlen alkalmazása már a jelenleg zajló 2014-20-as tervezési folyamatok keretében is hozhat eredményeket (kiemelten a megyei tervezésnél), hiszen ezáltal: 1. Az

adott

járás

(megye)

gazdaságfejlesztési

programja

egyértelműen

a

foglalkoztatást emeli ki legfontosabb területnek. 2. Az egyes projektcsomagok tervezése az önkormányzati és vállalkozói szektor szereplőinek egyidejű bevonásával valósul meg, magában hordozva a komplexitás és a valós fenntarthatóság esélyét. 3. Az

elfogadott

tervdokumentumok

mögött

az

érintett

szereplők

valós

elkötelezettsége és konszenzusa húzódik meg, amely a megvalósítási időszakban versengő szituációk helyett sokkal inkább „win-win” folyamatokat eredményez. 4. Kormányzati szinten átlátható, a helyi szereplőkre épített, és a központi gazdaságpolitikával hatékonyan összehangolható folyamatok valósulnak meg az ország valamennyi megyéjében.

A paktumok kiemelten fontos eszközökké válhatnak a hazai szociális gazdaság fejlesztésében is. A COM(2011) 682 sz. Európai Bizottsági közleménnyel elindított Social Business Initiative (Kezdeményezés a szociális vállalkozásért) is ösztönzi a tagállamokat, helyi és regionális hatóságokat,

hogy

dolgozzanak

ki

átfogó

stratégiát

a

kapacitásbővítés

és

a

hálózatszervezés előmozdítására, a magán- és közforrások mozgósítására, valamint a

48

szociális

vállalkozások

bevonására

a

foglalkoztatási

paktumokba

és

a

társadalmi befogadást célzó kezdeményezésekbe. A lokális munkaerő-piaci problémák megoldását az önkormányzatok, a munkaügyi szervezet, a helyi vállalkozások és a foglalkoztatási küldetésű nonprofit szervezetek együttműködésében megerősített intézményi keretek között célszerű végrehajtani. Lépéseket kell tenni a paktumos és a szociális gazdaságot támogató intézkedések együttműködése, összehangolt végrehajtása érdekében.

A paktumok vonatkozásában a koordinált szakmai végrehajtás lehetővé teszi egységes szemléletű

paktumhálózat

működtetését,

a

paktumok

nemzeti és

foglalkoztatáspolitikai

kapcsolódó

foglalkoztatási

céloknak projektek

megfelelő generálását,

előkészítését, továbbá a szociális gazdaságban megvalósuló kezdeményezések stratégiai partnerségi támogatását. E tevékenységek illeszkednek az OFA eddigi tapasztalataihoz, valamint jelenlegi lehetséges funkcióihoz a paktumok és a szociális gazdaság fejlesztése kapcsán, illetve építenek azokra. Továbbá újabb lehetőségek nyílnának a partnerség keretében a közfoglalkoztatás, a szociális

gazdaság

és

az

elsődleges

munkaerő-piac

közötti

átmenetek

menedzselésére is. 7.1.1 Megyei és helyi szintű foglalkoztatási paktumok feladatrendszere

49

sikeres

7.1.2 Program-végrehajtási javaslat A megyei szintű paktumok esetén a partnerség kialakítása, a megyei gazdasági és foglalkoztatási stratégia megalkotása mellett a fő fókusz a megye területén megvalósuló stratégiai

jelentőségű

vállalkozási

fejlesztések

munkaerőigényének

biztosítására

helyeződik a TOP 5.1. intézkedés keretében ESZA típusú beavatkozásokkal (ez lehet egy kiemelt megyei ágazatban, több helyszínen megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó program, vagy egy kiemelt jelentőségű fejlesztés támogatása is). A helyi paktumok esetén a fókusz a helyi jelentőségű vállalkozások fejlesztéseihez szükséges munkaerőigény támogatására, illetve a szociális gazdaság kezdeményezések ösztönzésére összpontosul. OP intézkedések

Lebonyolítás

Megvalósító szervezet

módszere TOP 5.1. Megyei szintű

Megyei

projektek

foglalkoztatási

(ITP

megállapodások

2015-2017,

keretében) 2018-

2020

Megyei

Kormányhivatalok

Foglalkoztatási

Főosztálya

/megyei

önkormányzatok által vezetett megyei konzorciumok, valamint az OFA Nonprofit Kft. (kiemelt projekt keretében

országos

koordinációs

funkció

szakmai

sztenderdek

paktum ellátása

a

érvényesülése

érdekében) TOP 5.1. és 6.8. Helyi

Nyílt

pályázat

(ITP

(térségi/járási)

keretében)

foglalkoztatási

2017, 2018-2020

2015-

Helyi önkormányzatok, és partnereik (képzők,

civilek,

vállalkozások,

munkaügyi szervezet)

megállapodások

7.1.3 Sztenderdek alkalmazásának céljai •

Erősítsék meg a helyi foglalkoztatáspolitikát az együttműködések tudatosításával, elmélyítésével, aktív résztvevői kör szélesítésével

•

Fejlődjön a paktum menedzsment szervezetek és paktum partnerségek szervezeti kultúrája, átlátható módon biztosítsák szolgáltatásuk minőségét, hatékonyságát, és az ügyfelek, partnerek útját a partnerségi folyamatokban.

•

Alkalmazásuk egy stabil, hatékony, összehasonlítható és kiszámítható minőséget nyújtó szolgáltatási rendszert teremtsen meg (a működési támogatások és a program alapú EU-s finanszírozások bemeneti és projekt kimeneti feltételeként is alkalmazhatóan).

50

A foglalkoztatási megállapodások és partnerségek minősítése két szinten történik. A minősítés

tartalmaz

egyrészt

egy

a

minimumkövetelményeknek

való

megfelelési

vizsgálatot (minimum sztenderdek), azaz sztenderdizációs folyamatot. A sztenderdizációs folyamatot – annak eredménye szerint – CAF alapú minőségfejlesztési folyamat követ. A sztenderdizálási folyamat eredményeként meghatározzák a fejlesztendő területeket, és erre fejlesztési terv készül. A minőségfejlesztési folyamata CAF, mint közös értékelési keretrendszer (angol rövidítése: CAF - Common Assessment Framework) azon alapelvre épül, hogy a szervezet teljesítményének kiválósága a működés hat területének megfelelő irányításától függ. Ez a hat terület a vezetés, a stratégiaalkotás és tervezés, a HR menedzsment, a partnerkapcsolatok és erőforrások, folyamatok, eredmények.

Fontos kiemelni, hogy a minősítés (minimum sztenderdek és a CAF alapú minőségfejlesztés is) a paktumra, ill. a paktum-szervezetre vonatkozik és nem a projekt-szervezetre.

Minimum sztenderdek bemutatása

1. Partnerségi követelmények: •

Az

adott

szintű

foglalkoztatási

partnerség

összetétele, teljessége, bővítési

lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága •

Jövőkép és stratégia készítése, illetve megléte

2. Szolgáltatatási követelmények: •

Paktum tevékenységek, paktum szolgáltatások

•

A menedzsment szervezet, menedzsment kapacitások megléte

3. Működési követelmények: •

Technikai feltételek megléte, biztosítása

•

A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése

•

A belső és külső kommunikációs tevékenységek

•

A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése

•

A paktum működés monitoringja

•

Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében

51

A foglalkoztatási paktumok az Európai Unióban különböző kezdeményezések sokrétű képét mutatják. Ez azt jelenti, hogy minden megállapodás speciális, a helyi sajátosságok szerint alakul ki, hiszen a követendő stratégiát a helyi szükségletek, a helyi szereplők és szakértők bevonásával készített elemzések alapozzák meg. Ezért a paktum partnerségi minimum követelményeknél figyelembe kell venni, hogy az Unióban paktum téren előttünk járó országoknál sincs kizárólagos üdvözítő recept, ezért csak a leggyakoribb résztvevők határozhatók meg. Ezek pedig a területileg illetékes önkormányzatok, a megyei munkaügyi szervezetek, a munkaadók képviselői (kamarák, szövetségek), a munkavállalók képviselői (szakszervezetek), a képző intézmények, a civil szervezetek,

a

foglalkoztató

cégek,

vállalkozások,

a

non-profit

és

közigazgatási

foglalkoztatók részvétele.

A helyi foglalkoztatási partnerség formailag mindig az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Az együttműködési megállapodás egy olyan dokumentum, amely rögzíti a helyi partnerségben kooperálni szándékozók együttműködési akaratát. Ez egy olyan keret-megállapodás, amely tartalmazza azokat a legfontosabb célkitűzéseket és szervezeti formákat, amelyek mentén a partnerek együttműködnek. Az együttműködési megállapodás előkészítése egy hosszabb időszakot (kb. 3-6 hónapot) igényel.

Mindenképpen

szükség

van

néhány

találkozóra

(workshopokra),

ahol

a

partnerség formai kereteit elő lehet készíteni.

Paktum minimum a partnerség szempontjából: •

Az

adott

szintű

foglalkoztatási

partnerség

összetétele, teljessége, bővítési

lehetőségek, a helyi/térségi együttműködések szervezése, a paktum partnerség működési hatóköre, feltételei, fenntarthatósága

A foglalkoztatási partnerségek célja egy széles körű térségi vagy helyi partnerség megszervezése azzal a céllal, hogy azonosítsák a térség foglalkoztatási szempontból eredő problémáit és mozgósítsanak minden rendelkezésre álló erőforrást egy integrált közös intézkedési stratégia kialakítása és megvalósítása érdekében. Ezt annak az érdekében

teszik,

hogy

fejlesszék

a

munkahely-teremtést

célzó

intézkedések

koordinációját és egységesítését, valamint valósítsanak meg példaértékű akciókat és intézkedéseket a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. A fentieknek megfelelően a foglalkoztatási paktumokban a következő kulcsszereplőknek kell részt venniük a minimum követelményeknek való megfeleléshez:

52

A helyi paktumok esetében: javasolt minimum 15 tagszervezettel -

minimum a székhely település önkormányzata, illetve további önkormányzatok

-

Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei

-

Képzőintézmények

-

Vállalkozások, egyéb munkáltatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását a konzorciumi megállapodás aláírásával vállalják. Azon társulások, fejlesztési és egyéb szolgáltató szervezetek, melyek az adott

-

térség fejlesztésének céljának elérésért dolgoznak (pl. vidékfejlesztési HACS, önkormányzati társulások, munkaerő-piaci szolgáltatók, HVK, helyi ipartestületek) -

Civil szervezetek

-

Egyházak

-

Kisebbségi önkormányzatok

-

Szociális szövetkezetek

A megyei paktumok esetében: javasolt min. 25 - max. 30 tagszervezettel - Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei - Megyei önkormányzatok - Megyei kereskedelmi és iparkamarák - Az adott megyében lévő megyei jogú város(ok) önkormányzatai - A megyei munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek - A

megyei

civil

és

non-profit

szféra,

szociális

szövetkezetek,

kisebbségi

önkormányzatok képviselői - Megyei agrárkamarák - Jelentősebb

szakképző

intézmények,

felnőtt-

és

egyéb

képzők,

felsőoktatási

intézmények, kutatóhelyek - Területfejlesztési és innovációs ügynökségek, gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. HVK) - Munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek - Megyén belül működő foglalkoztatási paktumok képviselői - Megyei HACS-ok képviselője

Jövőkép és Foglalkoztatási Stratégia készítése, illetve megléte 1. A közös stratégia kialakítása kapcsán fontos, hogy a foglalkoztatási partnerségnek világosan meghatározott céljai legyenek, a partnerség valamennyi lényeges szereplőjének

részvétele

dokumentált

legyen

a

paktum

stratégiájának

kialakításában, a közösen kialakított stratégia következik-e a problémaelemzésből

53

és egy hosszú távú foglalkoztatáspolitikai stratégiát követ-e? Ennek megerősítése a partnerek részéről aláírásukkal megtörtént-e? A stratégia megvalósítása során tervezett intézkedések mennyire konzisztensek egymással?

2. A közös paktum stratégia kialakításának megvolt-e a szükséges módszertani megalapozása? (szakmai műhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása,

a

partnerségi

megállapodás

aláírását

követően

foglalkoztatási

partnerségi Fórumok szervezése a széles körű nyilvánosság biztosítása céljából)

A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei helyi paktumoknál: -

térségi foglalkoztatási helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés

-

jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások

-

térségi Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése

-

a partnerek által aláírt paktum-megállapodás

-

a Stratégiához kapcsolódó Akciótervben foglalt 3 éves terv.

-

a foglalkoztatási Stratégiához illeszkedő operatív projekttervek (minimum 3 db)

További kötelező dokumentumok: -

a paktum Irányító Csoport és a Foglalkoztatási Fórum működési szabályzata,

-

az Irányító Csoport éves munkaterve

-

a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve

A közös foglalkoztatási stratégia minimum elemei megyei paktumoknál: -

megyei helyzetfeltárás, SWOT és helyzetelemzés

-

jövőkép, célrendszer és fejlesztési prioritások

-

Megyei Foglalkoztatási Stratégia, horizontális szempontok érvényesítése

-

a partnerek által aláírt paktum keret megállapodás, küldetésnyilatkozat

-

a megyei foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kidolgozott operatív projekttervek (minimum 5 db)

További kötelező dokumentumok: -

a megyei foglalkoztatási paktum Irányító Csoport működési szabályzata,

-

a megyei paktum Irányító Csoport éves munkaterve

-

a paktum menedzsment szervezetének éves munka- és költségterve

54

Szolgáltatási követelmények: A

foglalkoztatási

paktum

szolgáltatások

lényege,

hogy

a

térség

munkaadói

és

munkavállalói szükségleteinek kielégítése megtörténjen, az abban való közreműködéssel kapcsolatban

az

értékátadási

(tudás,

probléma-megoldás,

erőforrás,

lehetőség

biztosítása stb.) folyamat megvalósuljon, melyben az igénybevevő is részt vesz. A szolgáltatások igénybevevői felé egyfajta jogviszony jön létre, amelyre megfelelő jogi, szakmai és egyéb szabályok vonatkoznak. A

paktum

menedzsment

tevékenysége,

mint

szolgáltatás

a

(térségi)

gazdaság

működésének része, a szolgáltató és az igénybevevő között jogviszony jön létre, ezért szabályozni kell a szolgáltatásnyújtás különböző követelményeit, feltételeit. A paktum menedzsment szolgáltatásainak megszervezés egy ciklikus folyamat, ami a szükséglet feltárásával és elemzésével indul és a szolgáltatási folyamat megtervezése, szolgáltatás értelmezése, meghatározása követi. Közben vizsgálni kell a megvalósíthatóságot és meg kell határozni a szolgáltatás nyújtás technikai és pénzügyi feltételeit, jogi keretei. A későbbiekben aztán a szolgáltatásnyújtás minőségi

feltételeinek,

követelményeinek

meghatározása,

valamint

a

paktum

szolgáltatás-továbbfejlesztésének tervezése is meg kell, hogy történjen.

Működési követelmények: •

Technikai feltételek megléte, biztosítása

•

A szervezeti működés szintjeinek elkülönülése és együttműködése

•

A belső és külső kommunikációs tevékenységek

•

A működés rövid távú akcióterve, éves munkaterve és költségvetése

•

A paktum működés monitoringja

•

Értékelési rend megléte (pl. önértékelés) a működés minőségének fejlesztése érdekében

A partnerség által megalkotott működési szabályok tartalmazzák a menedzsment szervezettel kapcsolatos létrehozási és működtetési előírásokat, amelyek kitérnek a személyzettel és a technika háttérrel kapcsolatos előírásokra, az ellátandó feladatokra, nyújtandó szolgáltatásokra, a kialakítandó információ áramlásra, valamint a minőségi rendszerre.

55

A Paktum minimum a helyi paktumok esetében: •

felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által

•

a menedzsment szervezet nem önálló jogi személy, ezért a működési rendjének szabályozását és az irányítói jogok gyakorlását delegálni kell valamely szervezetre az alapító dokumentumokban

•

minimum egy fő, felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott

•

önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal, tárgyalóval, és a közös szociális helyiségek használatának biztosítása

•

Internet

eléréssel

rendelkező

biztonságos

számítógép

jogtiszta

irodai

alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel •

vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása

•

paktum honlap kialakítása és a szerkesztőségi

rendszer használatának

biztosítása •

belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan

•

az

elkészített

működési

paktum

akcióterv,

a

stratégiához partnerség

kapcsolódóan által

kialakított

elfogadott

éves

rövid

távú

munkaterv

és

költségvetés •

a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte

A Paktum minimum a megyei paktumok esetében: •

felelős menedzsment szervezet kijelölése az Irányító Csoport által

•

minimum két fő felsőfokú végzettségű, min. 2 éves releváns tapasztalattal rendelkező alkalmazott (legalább 1 főállású és 1 részmunkaidős)

•

legalább 20 m2-es önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal, tárgyalóval és a közös szociális helyiségek használatának biztosítása

•

Internet

eléréssel

rendelkező

biztonságos

számítógépek

jogtiszta

irodai

alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel •

vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása

•

megyei paktum koordinációs honlap kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítása

•

belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan

•

a nyilvánossághoz és belső/külső kommunikációs tevékenységekhez deklarálni kell a partnerek által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat

56

•

a

megyei

gazdaságfejlesztési

programhoz

és

az

elkészített

paktum

stratégiához kapcsolódóan kialakított rövid távú működési akcióterv, a partnerség által elfogadott éves munkaterv és költségvetés •

a paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv megléte

7.1.4 Fenntarthatósági javaslatok Szakmai fenntarthatóság A helyi és megyei paktum menedzsmentek, és partnerségek folyamatos működtetése, fejlesztése hosszú távon megalapozza az eredményeket hozó sikeres együttműködéseket, a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés új mechanizmusának kialakítását, amellyel újrateremthető a jelenleg hiányzó területfejlesztési középszint is. Ebben a munkában fontos a Leader csoportokkal való együttműködés, adott esetben a velük való integrált vidéki gazdaságfejlesztési hálózat és menedzsment működtetése. A komplex munkaerő-piaci beavatkozásokat is célzó paktum projektek keretében össze kell kapcsolni a különböző készségfejlesztő, életvezetési, szociális, oktatási, képzési és foglalkoztatási

szolgáltatásokat.

Az

érintett

szolgáltatók

együttműködésében

(felnőttképzők, munkaügyi szervezet, szociális, gyermekjóléti és civil szolgáltatók, FIP pontok stb.) egyéni fejlesztési terveket készíteni és végrehajtani, amelyek kiinduló pontja, hogy hova szeretne eljutni az egyén, illetve milyen reális célok tűzhetőek ki. A konkrét munkalehetőségekből kell kiindulni, és ezek kihasználása érdekében kell felvonultatni a rendelkezésre álló eszköztárat. A fejlesztési tervek kidolgozását ideális esetben a leendő munkáltató bevonásával és jóváhagyásával kell elkészíteni. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek, csoportok számára fontos státuszuk pontos meghatározása, állapotuk szakszerű rögzítése. Ezt követően kerülhet sor velük egyetértésben az egyénre szabott kivezető út megtervezésére, speciális támogató, fejlesztő eszközök, programok igénybevételével.

Javasolt tevékenységek:


Térségi munkahelyteremtő beruházások azonosítása a helyi partneri körének segítségével (piaci alapon megvalósuló beruházási projektek, GINOP, TOP, VP stb. által

támogatott

munkaerőigények

projektek), felmérése

majd

(tervezett

a

kapcsolatfelvételt

létszám,

szakmák

munkakörök, kompetencia igények, egyéb munkaadói elvárások)

57

követően

szerinti

a

bontás,




Térségi

meglévő,

kielégítetlen

munkaerőigények

feltérképezése

(tervezett

létszám, szakmák szerinti bontás, munkakörök, kompetencia igények, egyéb munkaadói elvárások)


Toborzás, kiválasztás




Elsődleges diagnózis, az egyén élethelyzetének tényszerű felmérése




Motivációs tréning (csoportos)




Teljes körű diagnózis készítése egyénenként (munkapálya tanácsadás keretében az illető kompetencia-készletet, szociális, mentális munkaerő-piaci szükségletet).




Szükség

esetén

kapcsolódó

szolgáltatások

biztosítása

(pl.:

életvezetési,

pszichológiai, rehabilitációs és szociális tanácsadás, családtagok részére nyújtott szolgáltatások)


Az egyénre szóló lehetséges fejlesztési alternatívák meghatározása a munkaerőpiaci realitások függvényében. esetén

(pl.:

pszichológiai

Kapcsolódó szolgáltatások alkalmazása szükség

alkalmassági

vizsgálatok,

szociális

szolgáltatások

igénybevétele.)


Egyéni cselekvési terv elkészítése a leendő munkáltatók bevonásával, igényeik figyelembevételével




Felzárkóztató képzések (szükség esetén)




Szakképzés és gyakorlati foglalkoztatás biztosítása mentori kíséréssel lehetőleg a leendő munkáltatónál




Igény esetén álláskeresési tanácsadás (egyéni vagy csoportos)




Elhelyezkedés segítése (közvetítés, mentori kísérés, munkába járás megtervezése a munkaadók és önkormányzatok együttműködésével stb.)




Beilleszkedést és munkában maradást segítő mentori kísérés.

Pénzügyi fenntarthatóság A TOP paktumos konstrukció elindításával egy évtizedes hiányt pótol a kormányzat, hiszen első alkalommal válik lehetővé, hogy egy programon belül megvalósulhat 1) a menedzsment, partnerség támogatása, 2) komplex munkaerő-piaci projekt részek megvalósítása, és 3) külső szakmai támogató rendszer működtetése. A TOP-ban elérhető közel 100 mrd-os nagyságrendű forrás elegendő alapot ad a fenntartható működéshez. A paktum forráskoordinációs tevékenysége révén további ágazati OP forrásokat, és befektetői forrásokat lehet az adott térségbe, megyébe vonzani a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés céljaira. Ez a tevékenység egyben javítja az EU-s források hatékonyságát is a felhasználásban. Ezeket egészíthetik ki a helyi partnerek anyagi és természetbeni hozzájárulásai (pl. önkormányzati pénzügyi támogatás, épületek).

58

Jogi, szervezeti fenntarthatóság A megyei paktum esetében a konzorciumi formát javasoljuk alkalmazni. Ez különbözik a pályázói konzorciumtól, ami szűkebb, hiszen csak a támogatott partnerekre terjed ki, a paktum

konzorciumi

megállapodást

minden

tag

aláírná,

de

a

sztenderdekkel

összhangban 25-30 főben célszerű meghatározni a tagságot. A

megyei

paktum

menedzsment

platformként

értelmezhető,

amelyhez

a

konzorciumi forma a legjobb megoldás (jogi személyiség nélküli), amelyben rögzíteni lehet hosszú távon a tagok felelősségeit, tevékenységi körét, és több kötelezettséggel jár, mint egy általános együttműködési megállapodás, amit az eddigi hazai paktumoknál alkalmaztak. A megyei paktumban csak olyan szervezetek vehetnek részt, akik a kitűzött célok teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatási profillal, hatáskörrel, megfelelő humán és szervezeti háttérrel rendelkeznek (potyautas partnereket el kell kerülni), és motiváltak a közös munkában. A vállalkozások a megyei paktumnak haszonélvezői lesznek, de közvetlen tagságot nem vállalhatnak csak érdekképviseleteken keresztül. Helyi paktumok esetében a paktum szervezeti és jogi keretek létrehozásakor a meglévő módszertan alkalmazása javasolt, (de a keretek kialakításában a helyieknek szabad kezet kell adni, amennyiben biztosítják a min. sztenderdek szerinti működést). Azaz szélesebb körű (min. 15 fős) partnerséget szükséges létrehozni valamennyi releváns szervezet bevonásával, viszont kerülni kell a kezelhetetlenül nagy létszámú paktumpartnerségek létrehozását. A paktum az együttműködő partnerek aláírásával jön létre (együttműködési megállapodás). A paktum partnerség alkotja a Fórumot. A partnerség vezetésére Irányító Csoportot szükséges létrehozni, amely reprezentálja a partnerséget.

A

menedzsmentszervezet

kialakításánál

több

lehetőséget

érdemes

megvizsgálni.

1)

Ki

lehet

jelölni

egy

szakmailag,

szervezetileg

felkészült,

lehetőleg

önkormányzati többségi tulajdonú meglévő szervezetet (ezen kívül a helyi Leader szervezet is alkalmas lehet a funkció betöltésére). 2) A paktum partnerség tagjai, illetve vezetői dönthetnek úgy, hogy a menedzsment feladatok ellátása érdekében önálló céget hoznak létre. 3) További lehetőség egyesület alakítása, és az egyesületi működési forma jól megfeleltethető a paktum szervezeti rendszerének.

59

A módszertani fejlesztés és az azt előkészítő vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy tudatos

fejlesztéssel

a

jövőben

a

kormányzati

gazdaság-

és

foglalkoztatáspolitika végrehajtásának sikerességét nagyban segíthetnék a paktumok. Ehhez viszont a szükséges szervezeti struktúra megteremtésére, illetve a kormányzati célokkal és a helyi igényekkel összehangolt programokra van szükség. Ezzel

összefüggésben

a

paktumok

területén

szükséges

meghatározni

azokat

a

működési sztenderdeket megyei és helyi (térségi/járási) szinten, amelyek teljesítését a forrásokhoz való hozzájutás bemeneti minimumfeltételeként szükséges előírni. Ez adhatja a garanciát az országosan egységes működési minőségre, a forráskihelyezés biztonságára, a sikeres programmegvalósításra.

60

8 Innovatív foglalkoztatásai kezdeményezések módszertani fejlesztése5 A fejlesztő munka során a társadalmi célú kezdeményezések fejlesztését szakmailag támogató szervezetek hazai és nemzetközi jó gyakorlatainak tapasztalatait használták fel a szakértők, gondolták újra és foglalták egységes keretbe. A hét lépésből álló ötletmenedzsment folyamatának leírása során egy szakmai keretrendszer legfontosabb módszertani elemeit, szempontrendszerét és irányelveit rögzítették.

8.1 Módszertan alapvetései A

fejlesztők

olyan

kezdeményezéseket

kezdeményezéseknek,

amelyek

az

tartanak

alábbi

négy

innovatív

foglalkoztatási

feltételnek

egyszerre

megfelelnek: 1. létező, helyi társadalmi szükségletek kielégítését célozzák, 2. előre, világosan megfogalmazott társadalmi célokkal és jól becsülhető társadalmi hatással járnak együtt, 3. a társadalmi célokhoz kapcsolódó üzleti célokat fogalmaznak meg úgy, 4. hogy mindez közvetlen foglalkoztatás-bővüléssel jár együtt (a nem dolgozó személyek – a kezdeményezés eredményeképpen – gazdaságilag aktív szereplővé válnak), ide értve az egyszerűsített foglalkoztatás rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakítását is.

A szakmai támogató rendszer legfontosabb jellemzői: • Lokalitás: helyi szükségletek helyben történő kielégítését szolgáló ötletek megvalósítása áll a középpontban. • Ügyfélközpontúság: ötlet- és ötletgazda-centrikus rendszer, ahol az ötletgazda (magánszemélyek és szervezetek) igényeihez igazodik a – „tanuló stratégiát” követő – szakmai támogató rendszer. • Nyitottság: az elitista, klubjellegű megközelítés elkerülése, a lehető legtöbb ötlet felkarolása a foglalkoztatási kezdeményezések terén, ágazati és szektorális megkötések nélkül.

5 Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére - Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében - Készítették: Mészáros Andrea, Pintér Csaba, Sőrés Anett, Szerepi Anna, Varjú Tamás

61

• Rugalmasság: rendszer

folyamatos

nem

kötődik

belépésre pályázati

van

lehetőség,

kiírásokhoz

a és

szakmai

támogató

ciklusokhoz,

az

ötletgazdák/megvalósítók számára biztosítja, hogy különböző belépési pontokon kapcsolódjanak be az ötletmenedzsment folyamatába. • Fokozatosság: a folyamat elején a lehető legtöbb ötlet befogadására törekszik a rendszer; az ötlet fejlődésével fokozatosan növekszik a rendelkezésre álló szakmai

támogatás

mértéke,

illetve

témaspecifikussága,

az

ötletgazdától/megvalósítótól elvárt együttműködési intenzitás mértékével együtt. • Széleskörűség: az igénybe vehető szakmai tanácsadás kapcsán (általános és témaspecifikus területeken egyaránt) a lehető legszélesebb körű szakmai tanácsadói kör kerül bevonásra. • Témaspecifikusság: az általános üzletviteli, pénzügyi, jogi tanácsadás mellett témaspecifikus – egy-egy adott szakmai területhez kapcsolódó – szakértelmet is igénybe vehetnek az ötletgazdák/megvalósítók a szakmai támogatás keretén belül. • Önállóság: az ötletgazda önálló döntési joga – és felelőssége – érvényesül az igénybevett szakmai támogatás kiválasztásában (voucher-rendszer).

8.2 Az ötletmenedzsment lépései I.

Ötletek összegyűjtése

II.

Ötletek szűrése

III.

Ötletek kidolgozása (a foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó üzleti tervek elkészítése)

IV.

Üzleti tervek kiválasztása (a foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó üzleti tervek értékelése)

V.

Foglalkoztatási kezdeményezések kísérleti megvalósítása (az elfogadott üzleti tervek alapján)

VI.

Megvalósított foglalkoztatási kezdeményezések értékelése (társadalmi hatások az üzleti tervben rögzített üzleti célok elérése alapján)

VII.

Innovatív foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése

62

A folyamatmenedzsment hét lépése

Az ötletmenedzsment szervezeti felépítése és szolgáltatásai

63

8.3 Az ötletmenedzsment folyamata

8.3.1 Ötletek összegyűjtése (I. lépés)

Az ötletek gyűjtésének célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A lehető legtöbb virtuális és személyes csatornán keresztül be kell gyűjteni az innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezésekhez

kapcsolódó

ötleteket.

Az

ötletmenedzsmentet koordináló országos szervezet a szükséges szakmai és technikai feltételeket biztosítja: egy Közösségi finanszírozási portált működtet, valamint nyilvános szakmai rendezvényeket szervez. Kiemelt jelentőségű, hogy a non-profit és for-profit szektor egyaránt – az adott ötlet foglalkoztatási ágazathoz való tartozásától függetlenül–

lásson

társadalmi

lehetőséget

és

üzleti

fantáziát

az

ötletek

összegyűjtésében, egymással való megosztásában. Minél több csatornán tájékoztatni kell az ötletgazdákat (személyeket és szervezeteket egyaránt) arról, hogy minél szélesebb körből, minél több típusú ötletet vár a befogadó – az ötletmenedzsment folyamatát koordináló – országos szervezet (a továbbiakban országos koordinációs szervezet).

Azt is egyértelműen kommunikálni kell már az ötletek összegyűjtése során, hogy csak olyan foglalkoztatási kezdeményezések támogathatóak, amelyek: •

érvényesítik a „tisztességes munkáért megfelelő bért” elvét,

•

egészséges és biztonságos munkakörülményeket biztosítanak,

•

környezettudatosak és környezeti fenntarthatóságra törekszenek,

•

megfelelnek a 2003. évi CXXV. törvény „az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”-ban foglaltaknak.

Az ötletek összegyűjtéséhez kapcsolódó alapvetések Az ötletmenedzsment során az „alulról jövő” – lehetőség szerint helyi stratégiákhoz, kezdeményezésekhez kapcsolódó – ötletek bekerülésére lehetőséget kell biztosítani. Az ötletek gyűjtésébe minél több helyi szereplőt be kell vonni. Virtuális felületeken és szakmai rendezvényen tematikusan kell közzé tenni az összegyűjtött ötletek rövid figyelemfelkeltő leírásait és a lehetséges finanszírozók hasonlóan rövid bemutatkozó anyagait is, ahol – ennek köszönhetően – kölcsönösen megtalálhatják egymást a potenciális partnerek. Az ötletmenedzsment első szakaszában (I. és II. lépés) nem szükséges az ötlet – teljes, minden részletre kiterjedő – transzparenciája. Olyan rövid, figyelemfelhívó leírásokat

64

(concept note) kell készíteni, amelyek a szakmai partnerek és/vagy a finanszírozók érdeklődésének felkeltésére alkalmasak, az ötlet „eltulajdonítására” nem. A rendszer elsősorban a már meglévő ötleteket támogatja, csak közvetett módon – regionális

és

országos

szakmai

keretprogramok

során

–

támogatja

új

ötletek

kidolgozását; alapvetően a helyi szintű, integrált térségi tervezések során generált ötletekre alapoz.

Kapcsolódó tevékenységek •

Tájékoztató anyagok elkészítése (nyomtatott és elektronikus)

•

Tájékoztató anyagok eljuttatása szakmai partnerekhez

•

Nyilvános szakmai rendezvények előkészítése, rendezése

•

Virtuális csatornák technikai feltételeinek biztosítása

•

Ötletgazda adatbázis kialakítása és működtetése

8.3.2 Ötletek szűrése (II. lépés)

Az ötletek szűrésének célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A begyűjtött – egységes adatbázisban rögzített – ötletek átlátható értékelésének segítségével

meg

valószínűséggel

kell

találni

alapozható

azokat

egy-egy

az

ötleteket,

innovatív

amelyekre

foglalkoztatási

a

legnagyobb

kezdeményezés

kivitelezése. Az ötletek kiválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi és üzleti célokra, illetve a várt hatásokra. Előre meghatározott szempontok szerint, sztenderdizált módon kell értékelni az adatbázisban rögzített ötleteket.

Az ötletek szűréséhez kapcsolódó alapvetések Az ötletek szűrésébe, a szakmai döntés meghozatalába egyszerre több szakmai szereplőt is be kell vonni: az országos koordinációs szervezetet, valamint az ötlet témájához értő, az adott területen szakmai tapasztalattal rendelkező szereplőt. Amennyiben az ötletgazda teljesíti a szűrési feltételeket, megkapja a támogatást. Fontos, hogy minden ötletgazda írásos értékelést kapjon, amiből pontosan kiderül számára, miért fogadták vagy utasították el, illetve min kell módosítania ahhoz, hogy befogadják az ötletét. A finanszírozói oldal számára folyamatosan lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy-egy őt érdeklő ötlet anyagaiba betekintsen, igény szerint részt vehessen az ötletgazdánál helyszíni látogatáson, javaslataival segítse a szakmai döntés meghozatalát. A pénzügyi szereplőket (támogatókat és befektetőket) folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy milyen aktuális ötletek vannak a rendszerben, de egy számukra ígéretesnek

65

tűnő ötlet kapcsán is ők döntenek arról, hogy melyik szakaszban kapcsolódnak be az ötletmenedzsment folyamatába. Az ötletadatbázis rendszeres időközönkénti tematikus feldolgozásának segítségével a korábban rögzített befektetői, támogatói oldal igényei szerint rendszeresen ki kell közvetíteni azokat az ötleteket, amelyek őket érdekelhetik A finanszírozói oldal igényeinek pontos megismerésével, a változások nyomonkövetésével, a folyamatosan célba

juttatott

információk

segítségével

támogatni

kell

a

szakmai

és

pénzügyi

partnereket a potenciálisan támogatható ötletek (és ötletgazdák) megtalálásában. A szakmailag támogatott ötletek szélesebb körben történő bemutatkozására személyesen (I. lépés helyi, regionális és országos rendezvényei) és virtuális felületeken is lehetőséget kell biztosítani.

Kapcsolódó tevékenységek •

Az ötletek formai ellenőrzése

•

Az adatbázisban rögzített ötletek (concept note-ok) írásos értékelése

•

A rögzített értékelői információk feldolgozása, döntés az ötlet további szakmai támogatásáról

Az értékelést követően háromféle döntés lehetséges (amennyiben az értékelők nem tudnak szakmai konszenzusra jutni, újabb értékelőt kell bevonni a folyamatba): •

Az ötlet részletes kidolgozásának (üzleti terv elkészítésének) szakmai támogatása, részletes indoklással.

•

Javaslatok megfogalmazása az ötlet átdolgozásához részletes indoklással, valamint

ehhez

további

szakmai

támogatás

biztosítása

(ennek

írásbeli

rögzítése) (visszalépés lehetősége az I. lépésbe). •

Az ötlet elutasítása részletes szakmai indoklással (kilépés a rendszerből).

Amennyiben az értékelők az ötlet részletes kidolgozására (üzleti terv elkészítésére) tesznek javaslatot, a felek (az ötletgazda és az országos koordinációs szervezet) együttműködési megállapodást írnak alá a további szakmai együttműködés részleteiről.

8.3.3 Az üzleti tervek kidolgozása (III. lépés)

Az üzleti tervek kidolgozásának célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába A

lépés

célja

a

foglalkoztatási

kezdeményezést

célzó

ötletek

megvalósításának

megtervezése a szakmai támogató rendszer segítségével. Az ötletek kidolgozásának

66

kimeneteként

létrejön

az

üzleti

terv,

amely

a

foglalkoztatási

kezdeményezés

megvalósításának szakmai alapját képezi majd. A kidolgozás folyamatában az ötletgazda elsajátítja a vállalkozói tevékenységhez szükséges szemléletet és alapvető ismereteket, megalapozhatja a sikeres működtetéshez szükséges vállalkozói kompetenciákat. Az üzleti terv emellett az üzleti fenntarthatóság és a társadalmi hatás elérésének feltétele is.

Az üzleti terv kidolgozása során rendelkezésre álló szakmai támogató környezet jellemzői: •

Regionálisan

elérhető:

minden

régióban

elérhetőek

a

szakmai

támogató

környezet által lefedett szakterületeket képviselő szakértők. •

Differenciált: a térséget jellemző foglalkoztatással kapcsolatos hátrányok és a célcsoport típusai mentén.

•

Témaspecifikus: az ötlet tartalmához, témájához igazodik.

•

Választható: az ötletgazdának szabadsága van a szakértők kiválasztásában.

•

Sokszereplős: egy-egy szakterületen belül megjelennek az állami, civil és üzleti szereplők is.

•

Folyamatos szakmai monitoring kíséri végig.

A szakmai támogató rendszer kialakítását szolgáló alapelvek Voucher-rendszer kialakítása Az üzleti tervek kidolgozásának támogatása ún. voucher-rendszerben történik. A voucher olyan utalvány, amelyet egy adott mennyiségű szakértői napra szóló keretből az ötletgazda saját szükségleteihez alkalmazkodva, szabadon, a szakértői listában szereplő szakértők szolgáltatásainak „megvásárlására” fordíthat. A voucher-rendszer kínálati oldalán az országos koordinációs szervezet széleskörű szakterületi és témaspecifikus szakértői bázist alakít ki és működtet, törekedve arra, hogy az egyes szakterületek tanácsadóiból

lehetőség

szerint

minél

többen

szerepeljenek,

biztosítva

ezzel

az

ötletgazdák számára a tényleges választás lehetőségét. A voucher-rendszer pénzügyi hátterét egy államilag elkülönített forrás biztosítja. A szűrési feltételek szabta szakmai követelmények az ötletmenedzsment folyamatában előrehaladva egyre szigorúbbakká válnak – ezzel párhuzamosan azonban a megfelelő teljesítményt a megvalósítási szakaszban a szakértői keret nagymértékű növekedése is kíséri. Szakértői adatbázisok kialakítása Az ötletmenedzsment folyamat során három különböző, a Közösségi finanszírozási portálon elérhető szakértői lista áll az országos koordinációs szervezet, illetve az ötletgazdák rendelkezésére.

67

1. Szakterületi és témaspecifikus szakértői adatbázis A szakterületi és témaspecifikus szakértőket tartalmazó adatbázis lehetővé teszi az ötletgazdák/megvalósítók számára, hogy a megvalósítás helyszínéhez legközelebb elérhető,

ugyanakkor

széleskörű

szakértői

kapacitásokat

vegyenek

igénybe

foglalkoztatási kezdeményezéseik előkészítése, megvalósítása, és elterjesztése, során. Az ötletgazdák a rendelkezésükre álló voucher-keretből egyéni vagy csoportos tanácsadás formájában vehetik igénybe ezeknek a szakértőknek a szolgáltatásait. Az adatbázisban naprakészen nyilvántartott szakértői körbe mindenki bekerülhet, aki egy-egy szakterület vagy szakma/téma szakértőjének tartja magát, és tervezhető kapacitásokkal rendelkezik. Maguk az ötletgazdák/megvalósítók is tehetnek arra ajánlást, hogy kik kerüljenek be a rendszerbe.

Az ötletgazda/megvalósító a tanácsadás után az internetes felületen

értékelheti az adott szakértőt.

2.

Az

ötletek,

üzleti

tervek

és

a

foglalkoztatási

kezdeményezések

megvalósítását értékelő szakértői adatbázis Az ötletek szűrését, az üzleti tervek kiválasztását, valamint a megvalósítás értékelését egy értékelői szakértői kör látja el. A szakértők egy (később kidolgozásra kerülő) egyszerű akkreditációs eljárás után kerülhetnek be az értékelői szakértők adatbázisába. Az értékelést végző szakértői kör három terület képviselőiből tevődik össze: 1.) üzleti, 2.) társadalmi felelősségvállalás, 3.) témaspecifikus terület. Az adott foglalkoztatási kezdeményezést értékelő szakértők közé olyan szakértők kerülhetnek be, akik nem vettek

részt

az

adott

ötletgazda

/

megvalósító

számára

biztosított

tanácsadási

folyamatban, mivel így függetlenek és elfogulatlanok maradhatnak. A szakértőket az egyes értékelési feladatokhoz az országos koordinációs szervezet választja ki.

3. Az ötletek kidolgozását és megvalósítását szakmailag nyomon követő monitoring szakértői adatbázis Az ötletmenedzsment folyamat során a monitoring szakértő feladatai: o

a szakmai támogató rendszer által biztosított lehetőségek becsatornázása az ötletgazda / megvalósító munkájába,

o

a támogatás igénybevételének nyomonkövetése,

o

a kitűzött üzleti és társadalmi célok elérésének, illetve az attól való eltérésnek a nyomon követése, az eltérés okainak feltárása, és az ötletgazda támogatása a szükséges lépések, módosítások megtételéhez (pl. javaslatot tehet arra, hogy adott esetben milyen kiegészítő szolgáltatásokat vegyen igénybe az ötletgazda/megvalósító).

68

A monitoring szakértők – az értékelést végző szereplőkhöz hasonlóan – egy később kidolgozásra kerülő, egyszerű akkreditációs eljárás után kerülhetnek be a monitoring szakértők adatbázisába. Az országos koordinációs szervezet az adott monitoring tevékenységet végző szakember kijelölésén túl a beérkezett monitoring jelentések feldolgozását, valamint a további – monitoring szakértők által javasolt – szakmai lépéseket készíti elő (konkrét szakmai monitoring feladatokat nem lát el). A monitoring szakértők közé bekerülhetnek a témaspecifikus és szakterületi szakértők is, amennyiben nem vettek részt az adott ötletgazda / megvalósító számára biztosított tanácsadási folyamatban.

A szakértők eredményességét folyamatosan mérni és értékelni kell, majd ennek eredményét visszacsatolni a rendszerbe.

Egyéni és csoportos szolgáltatások biztosítása Az ötletgazdák számára elérhetőek egyéni és csoportos szolgáltatások. A szolgáltatások kialakítása során az az alapelv érvényesül, hogy a minden ötletgazda számára egyaránt szükséges információk csoportos szolgáltatásként, az országos koordinációs szervezet szervezésében

és

finanszírozásában

kerülnek

biztosításra;

míg

az

ötlet

egyéni

sajátosságai, illetve az ötletgazda kompetenciái által meghatározott egyéni szükségletek az egyéni tanácsadások során kerülnek kielégítésre. Az ötlet későbbi megvalósítását finanszírozó szereplők (üzleti és magánszektorból érkező támogatók

és

befektetők)

az

üzleti

tervek

kidolgozását

aktívan

kísérhetik,

az

ötletgazdával folyamatos kapcsolatban állhatnak, valamint javaslatot tehetnek szakértői tanácsadás igénybe vételére.

Kapcsolódó tevékenységek •

Az ötletgazda tájékoztatása a támogatási rendszerről

•

Üzleti terv írására felkészítő tréning (nem kötelező)

•

A szolgáltatási kosár összeállítása.

•

Az üzleti terv egyes fejezeteinek kidolgozása

•

Kapcsolódó rendezvények szervezése

69

8.3.4 Az üzleti tervek kiválasztása (IV. lépés)

Az üzleti tervek kiválasztásának célja, kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába Az üzleti tervek kiválasztásának célja, a szakértők bevonásával kidolgozott üzleti tervek értékelése: azoknak az üzleti terveknek a megtalálása és kiválasztása, amelyek

a

legnagyobb

valószínűséggel

vetítik

elő

egy

sikeres

foglalkoztatási

kezdeményezés megvalósítását. Az értékelés eredményeképpen kiválasztásra kerülnek azok az (üzleti terv formájában kidolgozott) ötletek, amelyek a megvalósítási szakasz utáni szűrés során „innovatív foglalkoztatási kezdeményezés” minősítést kaphatnak. A kiválasztás sztenderd szempontrendszer szerint, több lépcsőben történik meg. Egyrészt az üzleti tervekről – annak minden tartalmi egységét érintő – kérdéseket, javaslatokat megfogalmazó írásos értékelés születik. Másrészt az üzleti tervek személyes bemutatása során az ötletgazdának lehetősége nyílik az üzleti terv tartalmának előadására, illetve az írásos véleményre való reagálásra. Az értékelést is több szereplő végzi: az írásos értékelésben független, az értékelési adatbázisból az országos koordinációs szervezet által kiválasztott szakértők vesznek részt, míg végül egy legalább háromtagú szakértői zsűri (társadalmi hatás szakértője, üzleti fenntarthatóság szakértője, témaspecifikus szakértő) dönt az üzleti tervek kiválasztásáról. Az írásos vélemény, illetve a személyes prezentáció során elhangzottak alapján születik döntés arról, hogy az ötlet az üzleti tervben bemutatott formában beléphet-e a megvalósítási fázisba, és „tesztelésre” kerülhet-e.

Az üzleti terveknek világosan és egyértelműen ki kell térniük az alábbi szempontokra.

Az üzleti tervek értékelése a következő feltételek figyelembe vételével történik (II. szűrő): 1. A kezdeményezés aktualitása, indokoltsága (többféle módszerrel és forrásból gyűjtött, adekvát) adatokkal alátámasztott. 2. A

társadalmi

cél(ok)

reálisak,

és

konkrét,

kézzelfogható

társadalmi

szükségletekre reagálnak. 3. Az üzleti célok reálisak. 4. A foglalkoztatás bővítését szolgáló tevékenységek, valamint azok egymáshoz kapcsolódása indokolt és megvalósítható. 5. Az

üzleti

modell

fenntartható

(önfenntartó/profitábilis)

alapozott.

70

és

piackutatásra

6. A marketing és értékesítési terv a társadalmi és üzleti célokhoz megfelelően illeszkedik. 7. A – fizikai, humán, pénzügyi és tudásbeli stb. – erőforrás-igény kielégíthető, az üzleti és társadalmi célokhoz illeszkedik. 8. A pénzügyi terv reális és megalapozott. 9. Az elterjeszthetőség feltételei és lehetőségei részletesen rögzítettek. 10. A kezdeményezés társadalmi hatására vonatkozó becslések reálisak. Az üzleti tervek kiválasztásának alapelvei A kiválasztás lényege a sikeres megvalósítás esélyének maximalizálása. A kiválasztás olyan szűrő, amely az ötlet kidolgozásának jelenlegi állásáról biztosít objektív és részletes véleményt. Amennyiben az üzleti terv nem kerül kiválasztásra, az értékelők konkrét javaslatokat fogalmaznak meg annak átdolgozására. Ebben az esetben az ötletgazda – az értékelés során kapott támogatással – visszaléphet az „üzleti terv kidolgozása” szakaszba. A kiválasztás kimenete a megvalósítás során rendelkezésre álló voucher-keret terhére igénybe vehető szolgáltatási kosárra tett javaslat, amely segíti az ötletgazdát a megvalósítási szakasz során szükséges szakértelem kiválasztásában, de rá nézve nem kötelező érvényű. A felhasználható keret mértéke nem állandó, hanem a megvalósítás komplexitásához, ebből fakadóan az eltérő szükségetekhez illeszkedik. Kapcsolódó tevékenységek •

Az üzleti tervek egyéni, írásos értékelése

•

Az üzleti tervek nyilvános bemutatása

•

Döntés a támogatás megítéléséről

A végső döntés négy kimenetelű lehet: • Az üzleti terv elfogadásra kerül. Ebben az esetben az ötlet megvalósítási szakaszba lép. A zsűri ajánlást tesz a megvalósítás során igénybe vehető szolgáltatási kosár összetételére, valamint a finanszírozási formára (finanszírozási mixre) és a potenciálos finanszírozók körére. • Az

üzleti

terv

a

bemutatott

formában

nem

felel

meg

a

szűrési

szempontoknak, de átdolgozásra javasolt. Ebben az esetben az ötlet visszalép a III. lépésbe. • A zsűri az ötlet bemutatása során felmerült új ötletek kidolgozására tesz javaslatot, ekkor az ötlet visszalép az I. lépésbe. • Az üzleti terv konkrét szakmai indokokra hivatkozva vagy a horizontális elveknek való nem megfelelés miatt elutasításra kerül. Ebben az esetben az üzleti terv kikerül a rendszerből, további támogatásra nem lesz jogosult.

71

8.3.5 A megvalósítás folyamata (V. lépés)

A

megvalósítás

folyamatának

célja,

kapcsolódása

az

ötletmenedzsment

folyamatába Az üzleti tervek pozitív értékelése feltételezi, hogy a folyamatba belépő már rendelkezik a következőkkel: •

Rövid távú, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó célokkal, s ehhez kapcsolódóan rendszerszintű és projektszintű indikátorokkal

•

A

megvalósítási

szakaszhoz

kapcsolódó

tevékenységekre

vonatkozó

elképzelésekkel. •

A kezdeményezés megvalósításához kapcsolódóan a szakmai támogatások, szolgáltatások

igénybevételére

vonatkozó

előzetes

tervekkel

(szolgáltatási kosárral). •

A megvalósításra vonatkozó két- vagy többoldalú finanszírozási szerződés tervezetével (ami az országos koordinációs szervezet közreműködésével kerül kialakításra).

A megvalósítási szakaszban két alapvető tevékenységi területre fókuszálunk. Az egyik fókusz a megvalósítás monitorozásával, az elérni kívánt hatásokat célzó tevékenységek előrehaladásának figyelemmel kísérésével kapcsolatos. A második fókusz, szorosan az előbbihez kapcsolódóan, olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek elősegítik az üzleti tervben megfogalmazott üzleti célok és társadalmi hatások elérését, a vállalt indikátorok teljesítését.

A megvalósítás tehát egyszerre célok által orientált értékteremtő és tanulási folyamat, amelynek során az eredményesség figyelemmel kísérése, a produktivitás támogatása és a tevékenységek szakmai katalizálása egyaránt fókuszba kerül.

A megvalósítás folyamatának alapelvei Egyszerűség. Mind a támogató, mind pedig a megvalósító érdeke, hogy egy mindkét fél számára könnyen átlátható rendszer jöjjön létre a megvalósítás támogatására és az elérni kívánt célok figyelemmel kísérésére. A monitoring kapcsán kerülni kell a túlzott adminisztrációt; amikor arra lehetőség van, online megoldásokat kell alkalmazni.

A megvalósító szabadsága. A megvalósító a megvalósítás teljes szakaszában szabadon dönthet arról, hogy a szakmai támogató rendszer által biztosított lehetőségeket mikor és milyen formában veszi igénybe.

72

A

szakmai

támogató

szolgáltatások

két

különböző

forrásból

kerülnek

biztosításra. A források egy része az országos koordinációs szervezethez tartozik, és csoportos tudásbővítések, illetve nyilvános szakmai rendezvények megvalósítását teszi lehetővé. A források egy másik része – egyéni és csoportos tanácsadásra igénybe vehető voucher-keret formájában – a megvalósítók birtokában van. A voucher-rendszer alkalmazásának

menedzselése,

ellenőrzése,

támogatása

a

szakmai

monitoring

tevékenység egyik feladata.

Közvetlen kapcsolat a szereplők között a folyamat kísérése során. A megvalósítás szakaszában már mindenképpen indokoltak az országos koordinációs szervezet által kijelölt szakmai monitor által végzett helyszíni látogatások. A helyszíni látogatások célja és ütemezése a megvalósító és az országos koordinációs szervezet konszenzusa alapján, a

vállalt

indikátorok

ütemezéséhez

igazodva

kerül

a

megvalósítás

kezdetén

meghatározásra, ugyanakkor rugalmasan kell, hogy alkalmazkodjon a szükségletek változásaihoz, a tevékenységek vagy a finanszírozási mix módosulásához. A monitornak mindenkori

feladata

a

megvalósító

rendelkezésére

bocsátott

voucher-keret

felhasználásának nyomonkövetése. A megvalósítási szakaszban alapvetően háromfajta helyszíni látogatás történhet: 1.) köztes helyszíni látogatás, 2.) a megvalósítás befejezéséhez kapcsolódó, helyszíni ellenőrzéssel egybekötött látogatás, valamint 3.) ad-hoc, a megvalósítás nem tervezett és / vagy kiemelt jelentőséggel bíró eseményeihez kapcsolódó látogatás (pl. egy vezető tisztségviselő felmondása, egy stratégiai partner szerződésbontása, amelyek átfogó szerződésmódosítással jár(hat)nak).

Hatékonyság. Az ellenőrzések, a monitoring, az információáramlás, a változtatásokkal kapcsolatos

reakcióidő

legyen

rövid.

A

megvalósítás

köré

szerveződő

szakértői

támogatói, finanszírozói, megvalósítói csoport együttműködése legyen intenzív és állandó. A beavatkozások legyenek célzottak. Kerülni kell a többszörös adminisztrációt, a többszörös helyszíni ellenőrzést. A támogató szolgáltatások legyenek jól célzottak, illeszkedjenek a megvalósítói szükségletekhez.

A tanuló szervezet modellje. A megvalósítás szakasza egyben tanulási folyamat is. Ennek elindulását, ösztönzését szolgálják az ötletmenedzsment szakmai támogató rendszere által biztosított szolgáltatások, valamint a folyamatkövető szakmai monitoring.

73

A

rugalmasság

igénye.

módosítására.

A

folyamatosan

változik,

Legyen

megvalósítás

lehetőség

(gazdasági,

amihez

a

a

tervek

jogszabályi,

megvalósuló

rugalmas piaci

átalakítására,

stb.)

foglalkoztatási

környezete

kezdeményezés

működésének is alkalmazkodnia kell.

A megvalósításhoz kapcsolódó tevékenységek •

Rendszerszintű hatásindikátorok meghatározása

•

Online adatszolgáltatási platform kialakítása

•

Projektszintű hatásindikátorok meghatározása

•

A megvalósítás mérföldköveinek meghatározása

•

Szerződéskötés a megvalósítási szakaszra vonatkozóan

•

A megvalósítás támogatásával kapcsolatos egyedi megvalósítói szükségletek felmérése, szolgáltatási kosár összeállítása

•

Adatszolgáltatás, értékelés

•

Monitoring támogatás

•

Hálózati programok: tudásbővítés és nyilvános szakmai rendezvények

8.3.6 Megvalósított foglalkoztatási kezdeményezések szűrése (VI. lépés)

A

megvalósított

foglalkoztatási

kezdeményezések

szűrésének

célja,

kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába Az ötletmenedzsment folyamat jelen lépésében a már – elfogadott üzleti tervek alapján, kísérleti történik.

jelleggel Célja

–

megvalósított

annak

értékelése,

foglalkoztatási kezdeményezések

hogy

az

adott

kezdeményezés

szűrése

alkalmas-e

az

elterjesztésre. Erre azért van szükség, mert ezek az innovatív kezdeményezések általában olyan újítás (eszköz, módszer, elérési út stb.) kipróbálására törekszenek, melynek a társadalompolitika eszköztárába történő bevezetése hozzájárulhat az aktuális foglalkoztatási célok eléréséhez. A társadalmi innovációk elterjesztésének három, szervesen egymásra épülő lépése van.. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van a kiválasztott kezdeményezések kipróbálás közbeni értékelésének.

74

A társadalmi innovációk elterjesztésének folyamata

Csak annak a foglalkoztatási kezdeményezésnek az elterjesztése támogatható, amely: 1.

előre rögzített módszertan és mérőeszközök alapján, mérésekkel bizonyított – várt (az üzleti tervben, a társadalmi célok között előre meghatározott) és nem várt – társadalmi hatások elérése szempontjából eredményesnek tekinthető, és

2.

sztenderdizált

módszerrel

történő

üzleti

teljesítménymérés

alapján

is

sikeresnek értékelhető.

A

megvalósított

foglalkoztatási

kezdeményezések

mérésére

vonatkozó

alapelvek A

társadalmi

vállalkozások

értékelése

során

az

üzleti

eredményesség,

fenntarthatóság mérése a piaci szektor által már kidolgozott, kipróbált és igazolt módszerekkel megvalósítható. A társadalmi hatások mérésének viszont nincs olyan adaptálható gyakorlata, ami a társadalmi vállalkozások által megvalósított kezdeményezések,

tevékenységek

és

az

elért

összefüggések kimutatására alkalmas lenne.

75

eredmények

közötti

ok-okozati

Hatások mérése – véleményünk szerint – csak tényellentétes modellek segítségével, kontrollcsoportok bevonásával, külső értékelő közreműködésével végzett, szisztematikus, kvalitatív

és

kvantitatív

eszközöket

együttesen

alkalmazó

modellek

segítségével

valósítható meg, még abban az esetben is, ha ezek a típusú mérések időigényesek és költségesek.

A nemzetközi gyakorlat áttekintésére alapozva a szakértők által javasolt, a későbbiekben részletes kidolgozásra váró értékelési rendszer alapelvei a következők. •

A társadalmi hatás és az üzleti eredményesség egyaránt értékelésre kerül.

•

Kontrollcsoport bevonása.

•

Személyre

szabottság:

a

megvalósítás

sikerességét

az

üzleti

tervben

lefektetett társadalmi és üzleti célokhoz viszonyítva kell értékelni. •

Önbevalláson alapuló rendszer (elsősorban a rendszerszintű indikátorokra vonatkozóan): a megvalósító „nagykorúságára” épít.

•

Külső értékelő bevonása: a külső értékelési szereplő egyrészt a projektszintű indikátorok mérését végzi el, másrészt ő felelős a rendszerszintű és a projektszintű indikátorok kapcsán rendelkezésre álló információk elemzéséért.

•

Ciklikusság elvének érvényesítése: az értékelési rendszer alkalmas legyen a kezdeményezés fejlődésének szisztematikus nyomon követésére.

Kapcsolódó tevékenységek A társadalmi hatások önmagukban nem értékelhetők; szükségszerű olyan viszonyítási pontok kijelölése, melyek kontextusában a hatásmérés során kapott eredmények megfoghatóvá, értelmezhetővé, alkalmazhatóvá válnak. Ilyen referenciapontnak a legmegfelelőbb a kezdeményezés saját, az üzleti tervben előre rögzített – társadalmi hatásra vonatkozó – célkitűzése. Annak vizsgálata által, hogy egy adott kezdeményezés elérte-e az általa meghatározott társadalmi célokat, az egyes kezdeményezések is összehasonlíthatók: a szűrés során döntést hozó össze tudja hasonlítani, hogy (csekély létszámú) kezdeményezések közül melyiknek sikerült ez jobban.

A

kezdeményezések

társadalmi

céljai

elérésének

értékelése

hatásindikátorok

segítségével elképzelhető. A hatásindikátorok mérése nem elképzelhető a bemeneti, kimeneti és eredményindikátorok mérése nélkül, mivel ezek ismerete feltétlenül szükséges a hatásindikátorok meghatározásához.

76

Mindezek mellett a foglalkoztatási célú innovációk hatásának mérése és értelmezése során nagy hangsúlyt kapnak a kontextuális indikátorok is, amelyek azokra a lokális sajátosságokra vonatkoznak, amelyek a helyi társadalmi szükségleteket és problémákat írják

le.

A

hatásindikátorok

méréséhez

kapcsolódó

adatfelvételek

végigkísérik

a

kezdeményezés kísérleti megvalósításának teljes folyamatát, hogy pontosabb kép szülessen a kezdeményezés alkalmazhatóságáról. Célravezető rendszeresen, adott időközönként rögzíteni, és így nyomon követni a projekt menetét, eredményeit (EQUAL Önértékelési útmutató 2004). Az, hogy milyen rendszeresen gyűjtünk adatokat, sok tényezőtől függhet: a projekt hosszától, komplexitásától, az adatok részletességével kapcsolatos elvárásoktól. E

projektek

hatásmérési

követelményeinek

kidolgozása

kapcsán

a

minimálisan

teljesítendő kritériumok meghatározására törekedtek a szakértők, ezek azok a feltételek, melyeknek mindenképpen teljesülniük kell ahhoz, hogy egy kezdeményezésről megállapítható legyen, hogy az alkalmas-e az elterjesztésre vagy sem. • Egy adott kezdeményezésnek – a definíciónkból kiindulva – mindenképpen rendelkeznie kell egyéni szintű, rövid távú, közvetlen (azaz a foglalkoztatás valamilyen

szintű

bővülésével

járó)

hatással

ahhoz,

hogy

támogatásban

részesülhessen (a megvalósításhoz és az elterjesztéshez). Ez azonban még nem tekinthető elégséges (csak szükséges) feltételnek. • Emellett a megvalósítónak választania kell legalább egyet a hatásindikátorok egyéb dimenzióinak szempontjai (a közvetett célcsoportra és / vagy a megvalósítás helyszínére vonatkozó; és / vagy közvetett; és / vagy hosszú távú) közül, melyet ő maga jelölhet ki és határozhat meg. Minél több szempontot választ egy adott megvalósító (és ezen belül minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű

indikátorokat

határoz

meg),

annál

nagyobb

esélye

lesz

a

kezdeményezésének – és annak elterjeszthetőségének – előnyösebb értékelésére. Mindezek alapján minden kezdeményezés rendelkezik rendszerszintű és projektszintű indikátorokkal. Rendszerszintűnek tekinthetjük azokat a hatásindikátorokat, amelyek mennyiségi jellemzőkkel leírhatók, és amelyeket a megvalósító egy adott, rendelkezésére álló készletből választ ki; és projektszintűeknek azokat, amelyek minőségi jellemzőkkel leírhatók, és amelyeket a megvalósító jelöl ki és határoz meg. A kötelező elemként meghatározandó egyéni szintű, rövid távú, közvetlen hatás (rendszer- és projektszintű indikátorai) egy kezdeményezés esetében a célcsoporttagok munkaerőpiactól való távolságának változásán keresztül ragadható meg. Bemenetként a célcsoporttag profilja értelmezhető, ami tartalmaz minden olyan információt, jellemzőt,

77

ami

meghatározza

a

munkaerőpiactól

való távolságát (pl. 1. szocio-demográfiai

jellemzők, mint nem, kor, végzettség, lakóhely jellemzői; 2. hátrányos helyzet, illetve az ehhez kapcsolódó specifikumok; 3. munkaerő-piaci /kulcs/kompetenciák). A

profiltípusok

kialakításának

alapelvei:

(a)

sztenderdizálhatók,

emiatt

összehasonlíthatók (nem számszerűsíthető módon, viszont egymáshoz képest relatív módon); (b) kizárólagosak (egy célcsoporttag nem sorolható egyszerre két profiltípusba); (c) lefedik a munkaerőpiactól való távolság teljes skáláját. A profil-típusok nemzetközi sztenderdekre alapulnak. Kimenetként a foglalkoztatás profilja értelmezhető, azaz azok a „minőségi” jellemzők, amellyel az ügyfél elhelyezkedésének körülményei leírhatók (pl. milyen munkakörben, milyen munkaidőben, milyen munkakörülmények között, milyen bérszínvonal mellett helyezkedett el). A további indikátorokat a megvalósító saját maga határozza meg és – a kötelezően bemutatandóval egyetemben – becsüli az üzleti tervben. Ki végezze az indikátorokra vonatkozó adatok gyűjtését? A foglalkoztatási innovációk mérésének jelenlegi – hazai és európai – szakmai gyakorlata egyértelműen a külső szakértővel történő mérést részesíti előnyben (Progress kiírás 2012;

szakértői

interjú). Emellett

a

legfőbb

érv a mérést

végző szakemberek

függetlensége. Ezáltal a mérést befolyásoló szubjektív tényezők hatása csökkenthető, és a mérés objektivitása, illetve megbízhatósága érzékelhetően javul. Mivel azonban bizonyos adatokat a megvalósító is rendelkezésre tud bocsátani, javasoljuk, hogy az értékeléshez

kapcsolódó

koordinációs

szervezet

adatszolgáltatásban által

kijelölt

külső

a

megvalósító,

szereplő

közösen

illetve

az

vegyenek

országos részt,

az

elemzéseket, értékelést azonban teljes egészében a külső értékelő végezze el. A minden megvalósító által

kötelezően biztosítandó, rendszerszintű indikátorokra

vonatkozó adatokat önbevallásos módon (a szakmai monitoring támogatása mellett) maga a megvalósító rögzíti egy központi adatbázisba. A rendszerszintű indikátorok számszerűsíthető, objektív adatok, melyek kapcsán csak a megvalósító rendelkezik információval, így célszerű és költséghatékony, ha ezeket ő maga rögzíti, nem szükséges hozzá külső, független szereplő. A projektszintű indikátorokra vonatkozó adatok összegyűjtését külső szereplő végzi, mivel

ezek

kapcsán

gyakran

előfordulhatnak

nem

számszerűsíthető,

szubjektív

információk is. A mérést végző személy(ek)nek vagy szervezet(ek)nek rendelkezniük kell a mérés magas színvonalú lefolytatásához szükséges kompetenciákkal, szaktudással, tapasztalattal. Emellett rendelkezésükre kell állnia a mérés lefolytatásához szükséges infrastruktúrának.

78

A hatásmérés szereplői

Hatásindikátorok mérésének módszerei Mivel a hatásindikátorok igen összetettek – mérésükhöz több, különböző típusú indikátor (kontextuális, bemeneti, kimeneti, eredményindikátor) ismerete is szükséges –, így vizsgálatuk módszerének is ehhez illeszkedően komplexnek kell lennie. Az alkalmas módszerek kiválasztása ezért a mérésükhöz szükséges indikátortípusoknak megfelelően történik.

Az

innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezések

szűréséhez

kapcsolódó

legpontosabb és mélyebb hatásméréshez kvantitatív és kvalitatív mérési módszerek szorosan egymásra épülő alkalmazása szükséges.

A hatásmérés kapcsán a fenti módszer egyaránt igényel az eddigieknél nagyobb pénzbeli és humánerőforrás ráfordítást – ami ugyanakkor feltételezhetően az eddigi gyakorlatban alkalmazotthoz képest jobban megtérül. A foglalkoztatási kezdeményezések – a társadalmi hatás és az üzleti eredményesség értékelésén alapuló – szűrése szándékaink szerint egy jövőbeni minősítési rendszernek teremti meg az alapját. Azok a megvalósult ötletek, amelyek bizonyítottan elérték az üzleti tervben megfogalmazott üzleti célokat, illetve a társadalmi célokhoz kapcsolódó hatásokat, egyfajta „kiválósági védjegyben”,

„újszerű

foglalkoztatási

kezdeményezés”

minősítésben

részesülhetnek, ami a későbbiekben hozzájárulhat fenntarthatóságukhoz: ennek mind az üzleti partnerekkel, finanszírozókkal való együttműködés kialakításában, mind a komoly potenciált jelentő, jövőbeni állami megrendelésekhez való hozzáférésben kiemelt szerepe lehet.

79

8.3.7 Az innovatív foglalkoztatási kezdeményes elterjesztése (VII. lépés)

Az

innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezések

elterjesztésének

célja,

kapcsolódása az ötletmenedzsment folyamatába

Az elterjesztés az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseknek ítélt ötletek további támogatását célozza. Az elterjesztés esetében alapvetően két, egymástól markánsan eltérő irányt érdemes elkülöníteni: 1.

A foglalkoztatási kezdeményezések eredményeinek szélesebb körben történő ismertetése és beágyazása, mely lehetővé teszi a nemzeti és európai szakpolitikák

és

rendszerek

megvalósításához

és

formálásához

történő

hozzájárulást. 2.

A

megvalósító

a

foglalkoztatási

kezdeményezés

elterjesztését

aktív

cselekvőként tervezi, új innovatív foglalkoztatási kezdeményezések létrejöttét ösztönözve és segít.

Az

innovatív

foglalkoztatási

kezdeményes

elterjesztéséhez

kapcsolódó

alapvetések A sikeres foglalkoztatási kezdeményezések megvalósítóival kapcsolatban – amennyiben a finanszírozó

ezt

megfogalmazza

(uniós,

hazai

költségvetési

forrás

esetében

mindenképpen) – elvárás a foglalkoztatási kezdeményes megvalósításának, az elért eredmények nyílt, bárki által hozzáférhető közzététele. Ez minimálisan mindössze a szűrési szempontok mentén történő megállapítások összegzéséig terjed (közvetlen és közvetett cél, célcsoport, partnerek, tevékenységek és ütemezés, tervezett és elért eredmények / hatások, finanszírozás).

Ha

a

foglalkoztatási

kezdeményezés

elterjesztését

aktív

cselekvőként

tervezi

a

megvalósító, a terjesztés lehetséges formáit a tulajdonlás dimenziói mentén érdemes csoportosítani: a.) Tulajdonlás nélküli: partnerség, know-how eladás, licenc, társadalmi franchise, lízing stb. b.) Tulajdonlást feltételező: tőkebefektetés, közös vállalatalapítás, leányvállalat stb.

Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése szempontjából a tulajdonlás nélküli formák jóval több lehetőséget kínálnak. Ha az elterjesztés célja új foglalkoztatási kezdeményezések létrejöttének ösztönzése, a megvalósító rendszergazdává, „átadóvá” válik, akinek biztosítania kell szakmai és üzleti

80

tudásának, tapasztalatának (know-how) leírását, megfelelő mélységű dokumentálását („átadási kézikönyv” formájában). Az átadást követően, az új foglalkoztatási kezdeményezést indító átvevő megjelenik az ötletmenedzsment folyamat belépési pontjainak egyikénél (Ötletek szűrése – II. lépés; Az üzleti tervek kiválasztása – IV. lépés), mint megvalósító – ugyanakkor érdemes az átvevőket elkülöníteni a megvalósítóktól

Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztésének alapelvei:

Minden esetben a megvalósító szervezet tekinthető az innovatív foglalkoztatási kezdeményezés tulajdonosának, aki az uniós vagy hazai közpénzekből történő finanszírozás miatt a közzétételre kötelezhető, de az elterjesztésben való aktív részvételről a tulajdonost illeti meg a döntés joga.

Az aktív terjesztés bármely formája plusz ráfordítást és szakértelmet igényel. Az aktív terjesztés önmagában egy új innovatív foglalkoztatási kezdeményezésként is felfogható, amelynek

eredményei

nagyobb

hatókörben,

egy

egységre

vetítve

alacsonyabb

ráfordítással és nagyobb biztonságban tudnak megvalósulni.

Elengedhetetlennek tartjuk az aktív terjesztési / növekedési szakaszba lépni kívánó

kezdeményezések

szűrését,

a

társadalmi,

üzleti

célok

sikeres

megvalósításának egyértelmű, sztenderdizált mérésekkel való igazolását. Azt javasoljuk, hogy közpénzek (uniós, hazai forrás) igénybevétele csak akkor legyen elérhető

az

kezdeményezés

aktív

terjesztéshez,

szűrése

(VI.

ha

lépés)

a

megvalósított

egyértelműen

igazolta

foglalkoztatási a

társadalmi

hatás(ok), valamint üzleti cél(ok) elérését, sikeres teljesítését.

A közzététel minden sikeres innovatív foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítójával szemben elvárás. Amennyiben a megvalósító aktív szereplőként kíván részt venni a terjesztésben, akkor döntenie szükséges a terjesztés módjáról (például partnerség, know-how eladás, társadalmi franchise stb.), ennek megfelelően kell az átadás folyamatát kidolgoznia. Az átvevők esetében biztosítani érdemes az ötletmenedzsment valamely belépési pontjánál (Ötletek szűrése – II. lépés, Az üzleti tervek kiválasztása – IV. lépés) való csatlakozást, de az átadónál felmerülő szükségletek finanszírozását egyéb, a növekedési szakaszhoz igazodó pénzügyi rendszerben javasolt biztosítani.

81

Az elterjesztéshez kapcsolódó tevékenységek •

Az elterjesztés módjának kiválasztása

•

Népszerűsítés, partnerkeresés

•

Partnerek kiválasztása

•

A

partnerség

létrejöttét

követően

az

átvevők

csatlakozhatnak

az

ötletmenedzsment folyamatának valamely belépési pontjához

8.3.8 Foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozása

A helyzetfeltárás során készült szakértői interjúk elemzésének alapján javasolt a foglalkoztatási kezdeményezések eddigi finanszírozási gyakorlatának alapvető átalakítását, bevezetése.

a

többszereplős

Ennek

lényege

az,

finanszírozási hogy

egy

modell, adott

ún.

„finanszírozási

foglalkoztatási

mix”

kezdeményezés

finanszírozásában többféle szektorból (állami, piaci, magán), valamint többféle formában (visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások, illetve önrész) biztosított források egyszerre vannak jelen.

Az eddigi, vissza nem térítendő pályázati támogatások továbbra is nagyon fontos szerepet kell, hogy betöltsenek – elsősorban azon foglalkoztatási kezdeményezések esetében, amelyek még az ötlet „tesztelésének”, az inkubációnak a fázisában vannak, mivel e kezdeményezések esetében még nem igazolt azok üzleti fenntarthatósága és társadalmi hatása, így az üzleti befektetők számára kevésbé vonzóak.

Ugyanakkor az ilyen, kipróbálás alatt lévő kezdeményezések esetében is lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ötletgazda a pályázaton kívül egyéb finanszírozási forrásokat (az üzleti vagy a magánszektorból érkező támogatások, hitelek, adományok) is elérhessen; illetve a finanszírozó szereplőknek arra, hogy aktívan részt vehessenek a foglalkoztatási problémák megoldására törekvő kezdeményezések pénzügyi támogatásában. Az új finanszírozási lehetőségek rendszerbe emelése mellett szükséges, hogy a megvalósítók is élni tudnak ezekkel a lehetőségekkel, képessé tevésükben pedig nemcsak az államnak, hanem az új finanszírozó szereplőknek is aktív szerepe kell, hogy legyen.

82

Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozásában részt vevő potenciális szereplők és finanszírozási formák SZEKTOR

SZEREPLŐK KÖRE

FINANSZÍROZÁS LEHETSÉGES FORMÁI EU-s pályázati források: •

Pl. GINOP 5.1.3 konstrukció: társadalmi célú vállalkozások ösztönzése

NGM •

Állami mikrohitelezési alap megteremtése és működtetése

a

társadalmi

vállalkozások

számára Európai Bizottság

Központi EU-s források EU-s pályázati források:

ÁLLAMI EMMI

EFOP 4. és 5. prioritás (új szociális szövetkezetek indítása leghátrányosabb helyzetű térségekben) Indirekt támogatások:

Kormányzat

•

bér- és járulékkedvezmények

•

közbeszerzési

eljárások

során

előnyök

biztosítása

Pénzügyi vállalatok

•

adókedvezmények

•

garanciavállalás pénzintézetek felé

•

visszatérítendő

(bankok, pénzintézetek,

támogatások

(hitelek,

mikrohitelek) •

vissza nem térítendő támogatások

kockázati

o

határozott célú egyszeri / többszöri pénzügyi támogatás, melynek során a

tőkebefektetők) ÜZLETI

támogató nem szerez tulajdonrészt a Hazai és

vállalkozásban

multinacionális

o

tőkeinjekció, melynek során tulajdoni

nagyvállalatok és

rész

vásárlásával

a

törzstőke

azok alapítványai

megemelése történik meg (ezt később vissza lehet vásárolni)

MAGÁN

•

adományok

•

közösségi

finanszírozás

(magánszemélyek

Magánszemélyek,

által létrehozott közösségi pénzügyi alapok

civil közösségek

(pool-ok), segítségével

illetve

közösségi a

portálok

foglalkoztatási

kezdeményezések közvetlen finanszírozása)

83

A finanszírozási típusok azonosítása során – függetlenül attól, hogy mely szektorból, mely szereplőtől származik – megkülönböztetünk támogatást (vissza nem térítendő források) és befektetést (visszatérítendő források). Ez utóbbi során a befektető tulajdonosként vesz részt a vállalkozás finanszírozásában – a jelenlegi gyakorlat szerint ez a támogatásnál intenzívebb felügyeletet, illetve üzleti kimenettel (árbevétellel, profittal stb.) összefüggő elvárásokat is jelent részéről.

8. 4 Az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozásának alapelvei •

A megvalósító szervezet aktuális szükségleteinek megfelelően kell kialakítani

•

Rugalmasan kell alkalmazkodnia az ötletgazda változó igényeihez

•

A megfelelő finanszírozók, finanszírozási formák megtalálása, az ötletgazda feladata, de a finanszírozással kapcsolatos döntések meghozatalához a támogatási rendszernek

•

A szakmai támogatásra vonatkozó finanszírozási szükségletek kielégítése a III. és V. lépésben (Az üzleti tervek kidolgozása – III. lépés, A megvalósítás folyamata – V. lépés) egy állami forrásból létrehozott, az ötletgazda által szabadon igénybe vehető voucher-rendszer segítségével történik meg.

•

Az ötletgazda igénybe vehet olyan célzott tanácsadást is, amely kifejezetten a saját igényeire szabott finanszírozási mix kialakítását szolgálja, ide értve a finanszírozási források és formák kiválasztását, illetve becsatornázásuk módját is.

•

Az üzleti szektor érdeklődésének felkeltése és fenntartása, a finanszírozásban való részvételének ösztönzése az országos koordinációs szervezet(ek) feladata. A pénzintézetek

által

“kezdő”

társadalmi

vállalkozásoknak

nyújtható

hitelkonstrukciók kidolgozását szintén az országos koordinációs szervezetnek kell kezdeményeznie. •

A közösségi finanszírozás ösztönzésére egy, a központi felületen létrehozásra kerülő Közösségi finanszírozási portál kialakítása javasolt, mivel ez az érdeklődő magánszemélyek számára lehetőséget biztosíthat arra, hogy az általuk kedvelt foglalkoztatási kezdeményezések finanszírozásába közvetlenül, harmadik szereplő bevonása

nélkül

kapcsolódhassanak

be.

Ennek

kialakítására

jól

működő

nemzetközi gyakorlatok hazai adaptációja lehet megfelelő. •

Az országos koordinációs szervezet feladata a szektorok közötti párbeszéd elindítására

és

fenntartására

célzott,

megvalósítása.

84

középtávú

stratégia

kidolgozása

és

Kijelenthető, hogy a bemutatott elméleti keretrendszer alkalmas arra, hogy a gyakorlatban konkrét intézményi szereplők aktivizálásával, szakmai együttműködési mechanizmusok

kialakításával,

a

megfelelő

szakértelem

és

a

pénzügyi

források

biztosításával valódi, kézzelfogható segítséget biztosítson azok számára, akik újszerű módon

kívánnak

válaszokat

megfogalmazni

kezdeményezéseinek legfontosabb kérdéseire.

85

a

foglalkoztatási

terület

megújulási

9 Projektmegvalósítók támogatását segítő szakmai hálózat A szolgáltatás keretében a célcsoport számára szakmai jellegű információszolgáltatás valósult meg egyéni és csoportos tanácsadási formákban. A tanácsadás célja a projektek, foglalkoztatási programok végrehajtása során a támogatási szerződésnek és a mindenkor hatályos

jogszabályoknak

jogszerűségének

erősítése.

megfelelő

végrehajtásban

Ugyancsak

célként

való

jelent

segítség,

meg

a

a

szakmai

projektek valamint

menedzsment és szervezeti kapacitások fejlesztése, megerősítése, bővítése, és a projektmegvalósítás

szakmai

kockázatainak

csökkentése

érdekében

biztosított

folyamatos szakmai szolgáltatás.

A szakmai tanácsadás nyújtására egyrészt a hálózat regionális irodáiban, másrészt külső helyszínen, a megvalósítás helyszínén is sor kerülhetett. A szakmai tanácsadás egyéni vagy csoportos konzultáció, illetve szakmai műhelymunka keretei között a regionális munkatárs által koordinált, vezetett és szakmailag dokumentált találkozó: a projekt előrehaladásáról,

kockázatáról,

fejlesztéséről

az

igénybe

vett

szolgáltatások

hasznosításáról, igényelt, nyújtott és a további szakmai segítségnyújtásról, amely igény szerint biztosított szakterületi tanácsadó bevonásával valósult meg. A szakterületre vonatkozó tanácsadási igények kezdeményezése a regionális munkatársak által feltárt helyzetekben, az ő ajánlásaik alapján a projektgazdáktól indultak.

9.1 Szakmai tanácsadás, közvetlen ügyfélkapcsolat biztosítása

A mentorálás keretében a teljes projektidőszak alatt összesen 979 alkalommal került sor tanácsadásra. Ebből a szakterületi tanácsadókkal együttesen biztosított konzultációk száma 376, a régiós kollégák által biztosított tanácsadások száma 603.

Az

alábbi

táblázat

a

megvalósult

szakmai

konstrukciónkénti bontásban mutatja be:

86

tanácsadásokat

régiónként

és

A régiós kollégák által megvalósított szakmai tanácsadások eloszlása:

Konstrukció

Szakmai tanácsadás (mentorálás) TÁMOP-1.4.3 Innovatív

Régió

TÁMOP-1.4.5 Paktum

TÁMOP-1.4.6 Tranzit

Összesen

Dél-Alföld

99

7

1

107

Dél-Dunántúl

57

25

11

93

Észak-Alföld

52

12

32

96

Észak-Magyarország

64

3

24

91

Közép-Dunántúl

55

36

20

111

Nyugat-Dunántúl

21

66

18

105

348

149

106

603

Összesen

A

szakmai

mentorálas

egyik

legfőbb

tapasztalata,

amelyet

a

támogatott

projektmegvalósító szervezetek értékeléseik során formális és informális csatornákon rendszeresen jeleztek az OFA munkatársai felé, hogy a projektgazdáknak szüksége

87

van a helyi, elérhető szakmailag felkészült segítő munkatársak támogatására. A projektek többségében olyan nehézségekbe ütköznek a kedvezményezettek, amelyet önállóan nem, vagy nem a leghatékonyabb módon tudnak megoldani. Rengeteg energiát fordítanak arra, hogy a lehető legjobb megoldást megtalálják, azonban ezt sokszor nem, vagy aránytalan mértékű többletbefektetéssel képesek elérni. Ennek oka mind az információhiány, mind pedig a tapasztalat és/vagy adott szakterület ismereteinek hiánya. Számukra hiánypótló és adekvát megoldás a regionális szintű támogató, tanácsadói hálózat fenntartása, amelyhez fordulhatnak elakadásaik során.

Az OFA a régiónkénti jelenlétnek köszönhetően a projektek jelentős részénél már a projektgenerálás időszakában jelen volt, segítve a projektötletek átgondolt, széles körű ismeretekre támaszkodó kidolgozását. A kiemelt projekt indulásakor a régiós kollégák kivétel nélkül, minden támogatott projekttel

felvették

a

kapcsolatot

és

személyesen,

illetve

régiónként

szakmai

műhelymunkák alkalmával ismertették a kiemelt projekt kínálta lehetőségeket, a szakmai támogatás igénybe vehető formáit.

A

projektek

tervezésének

és

előkészítésének,

valamint

megvalósításának

hatékonysága nagyban fokozható, ha jövőben már a tervezés szakaszában bevonhatóak

az

egyes

részterületek

szakértői

(pl.

pénzügyi,

felnőttképzési,

esélyegyenlőségi, akadálymentesítési, jogi szakértő). Az ilyenfajta tudatos, széleskörű szakértői

ismeretekre

támaszkodó

tervezés

jelentősen

csökkenti

a

megvalósítás

kockázatait.

Általános tapasztalat, hogy több nehézség lépett fel azon projektek esetében, ahol a

főpályázó

szervezet

pályázatíró

cégre

bízta

a

foglalkoztatási

projektjének

kidolgozását. A szakmai tartalmak kidolgozásában jellemzőek az átgondolatlan elemek, tervezési hibák, melyeket nagyon nehéz a megvalósítás során orvosolni.

A támogatott pályázatok kivétel nélkül konzorciumi együttműködésben valósultak meg. A legkisebb konzorcium 2, a legnagyobb, a maximum megengedett 8 tagból állt. A projektek menedzserei, szakmai vezetői gyakran számoltak be az együttműködéssel kapcsolatos nehézségekről. A rugalmas és bizalmas kapcsolat alapja a személyes jó viszony. (Szélsőséges példaként említendő, hogy egy esetben sor került egy konzorciumi tag kizárása miatti szerződésmódosításra.)

88

Pozitív tapasztalatként elmondható, hogy azon konzorciumoknál, ahol a kapcsolattartásra kijelölt személyek között idővel a felelős és elkötelezett hozzáállás nyomán jó személyes kapcsolat alakult ki, ott a projekt megvalósítása során igazán jó és hatékony, egy irányba húzó együttműködés formálódott. Azon konzorciumi partnerek, akik már a tervezés szakaszába, a projekt részleteinek kidolgozásba is bevonódtak, sokkal elkötelezettebbek voltak a projektek iránt a megvalósítás során is.

A gazdálkodó szervezetek aktivitását és elköteleződését a mindenkori külső, gazdasági tényezők is erősen befolyásolják. Egy foglalkoztatási együttműködésnél tapasztalt pozitív példa: a konzorciumi partnerek közös szervezésben valósították meg az azonos típusú képzéseket.

Szintén általános tapasztalat, hogy a projektek megvalósítói, különösen a TÁMOP-os jellegű projektekben tapasztalatlan szervezetek kevéssé vannak tisztában a pályázatok végrehajtási

szabályaival,

tevékenységekkel

és

az

elszámolásokhoz

szükséges

kapcsolódó

dokumentumokkal,

a

szakmai

alátámasztó

közbeszerzésre

vonatkozó

szabályokkal, a munkaügyi jogszabályokkal. A támogató szakmai szolgáltatás és tanácsadás nagyban segítette a tájékozatlanság, vagy az elnagyolt tervezés által generálódott

hibák

megelőzését,

korrigálását.

Ugyanakkor

elmondható,

hogy

a

tanácsadások igénybevételét nem befolyásolta az a körülmény, hogy a megvalósító szervezet tapasztalt, vagy kevésbé tapasztalt, mivel

a tapasztalattal

rendelkező

szervezetek jelentős része nyitott az új lehetőségre, az új információk befogadására, a táruló lehetőségekre és felismeri azok pozitív hatását. Régiós munkatársak által elvégzett támogatói munka és annak tapasztalatai biztos alapot tudnak adni a továbbiakban is a helyi, elérhető, szakmai segítségnyújtásnak.

Szakmai tanácsadások, mentorálás során felmerült problémák:

Elhúzódó szerződéskötési, kifogáskezelései, szerződésmódosítási, változás bejelentési jóváhagyási folyamat A támogatott pályázatok esetében sokszor hónapokig csúszott a szerződések megkötése. Az a szervezet, aki a kihirdetés után, érvényes szerződés nélkül, a tervezett ütemben elkezdte a projektjét, nagy kockázatot vállalt. A finanszírozás csúszása néhány szervezetnél erősen befolyásolta a likviditást, volt, aki hitelfelvételre kényszerült. Több esetben pedig az nehezítette a megvalósítást, hogy a csúszás miatt a foglalkoztatási szakasz a téli időszakra tolódott el, ami pedig a projekt szerinti tevékenység, az építőipar szempontjából kedvezőtlen szezon.

89

Az érvényes szerződést megvárva, ezáltal csúszva megkezdett projektek esetében pedig az eltolódás a projektelemek összecsúszását eredményezte, ami a foglalkoztatási program kimenetelét negatívan befolyásolhatta, az időbeli áttervezéshez, a rendelkezésre álló időkeret rövidüléséhez vezethetett. Volt olyan projekt, ahol a szerződéskötés csúszása miatt a 24 hónapra tervezett projektmegvalósítás tényleges időtartama 18 hónapra zsugorodott. Ez a körülmény jelentősen befolyásolta a megvalósítás ütemezését és a szakmai tartalmak sikerességét, kimunkáltságát. A projektmegvalósítók a személyes kapcsolattartás lehetősége miatt a kiemelt projekt munkatársaitól vártak segítséget, közreműködést az akadozó folyamatok beindításában.

Bevonás A

célcsoporttagok

bevonását

sok

esetben

nehezítette

a

párhuzamosan

induló

közfoglalkoztatási program. A korábban jó együttműködő munkaügyi kirendeltségek (több térségben részt vettek a toborzás/kiválasztás folyamatában) a közfoglalkoztatási program keretszámaira tekintettel nem tudták vállalni a regisztrált álláskeresők projektbe való irányítását. A hátrányos helyzetű célcsoportok pedig gyakran a „könnyebb ellenállást”, azaz a közmunkát választották, mondván, hogy ott nem kell tanulni.

Lemorzsolódás A foglalkoztatási projektek megvalósítását nehezítette az a körülmény, hogy kizárólag valamely hátrányos helyzetű csoportból választhattak célcsoporttagokat. Ez a kör egyrészről nehezen megszólítható, másrészről nehezen motiválható. A foglalkoztatást megvalósító

vállalkozások

(konzorciumi

tagok)

sok

esetben

küzdöttek

azzal

a

nehézséggel, hogy a projektből bekerülő munkatársak munkafegyelme, munkamorálja jelentősen eltért az általuk megszokottól és elvárttól. (Nem jelentek meg a munkahelyen, „lázították” a többi dolgozót, sok esetben öntörvényűen igyekeztek viselkedni.) A mentorok szerepe ezekben az esetekben felértékelődik. Általánosságban elmondható, hogy azokban a projektekben, ahol képzett és elhivatott szakemberek bevonásával szakszerű mentorálást hajtottak végre, kisebb volt a lemorzsolódás. A jól kiválasztott mentorok sokat segítettek a projektbe bevont személyeknek szociális, mentális és munkaerő-piaci integráció szempontjából is. Általános tapasztalat – nem csupán a lemorzsolódási arányok tekintetében –, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek minősülő kategóriák közül az 50 év feletti munkavállalókra érkezik a legtöbb pozitív visszajelzés munkáltatói oldalról. A projektek

eredményességét

mutatja,

hogy

a

foglalkoztatás-fejlesztési

projektek

keretében felkészített és bértámogatással elhelyezett hátrányos helyzetű célcsoporttagok közel felét határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatják tovább.

90

A projektek különböző szakaszaiban való lemorzsolódás eltérő kockázatot és nehézséget jelentett a megvalósítóknak. A képzést megelőző szakaszban való lemorzsolódás nem tűnt jelentős problémának, hisz a legtöbb projekt a tervezéskor nagyobb merítéssel kalkulált, mint a képzésbe vonni kívánt létszám. Itt tehát még viszonylag egyszerűen lehetett új célcsoporttagot beléptetni az esetleges kieső személyek helyett. A már megkezdett képzési szakaszban való lemorzsolódás nagyobb nehézséget jelentett, tekintettel arra, hogy a projektgazdának – sok esetben már a projektben elszámolt – költsége is merült fel a képzésből kimaradó célcsoporttaggal összefüggésben. A projektek támogatott foglalkoztatási szakaszában is fordultak elő lemorzsolódások. Az ilyen esetekre – az indikátorteljesítés kötelezettségét szem előtt tartva – a pótlásra az alábbi gyakorlat alakult ki: A projektgazda a lemorzsolódott személy vonatkozásában a projektből való kilépésig munkában töltött idejére eső költségeket elszámolta. Majd a lehető legrövidebb időn belül, a bevonható célcsoporti követelményekhez illeszkedő új munkavállaló

beléptetésével

elölről

indult

a

kötelező

6

hónapos

támogatott

foglalkoztatási időszak. Egy adott személy foglalkoztatása indikátorként csak abban az esetben volt elfogadtatható, ha a 6 hónapos támogatott foglalkoztatást egyazon személy töltötte be. Ez a megoldás a vállalkozások részéről is elfogadhatónak bizonyult, hisz bár sok ráfordított energia veszett kárba a lemorzsolódott dolgozó által, legalább a felmerült költségek egy része megtérült. Az ilyen típusú „pótlások” esetében erős korlát volt a projekt megvalósításának ideje, ugyanis, ha a projekt fizikai lezárását megelőző 6 hónapon belül morzsolódott le valaki, annak a pótlása már nem volt megoldható, hiszen nem valósulhatott meg az indikátorként előírt 6 hónapos támogatott foglalkoztatás.

A fent leírt folyamat Az OFA régiós munkatársainak megoldási javaslata volt, mely a szakmai vezetőkön keresztül jutott el a közreműködő szervezetig és nyert jóváhagyást. Ezzel a megoldással sok szervezet élt és a főpályázók visszajelzései alapján számos esetben az ilyen típusú szakmai segítségek jelentették a konzorciumon belüli nehézségek megoldását,

a

gyakran

csalódott

vállalkozások

együttműködési

hajlandóságának

fenntartását, visszaszerzését.

A projektekből nyert jó gyakorlatok a lemorzsolódás kockázatainak csökkentésére: -

egy rövid, néhány órás csoportos tréning a bevont személyekkel – csoportban sokkal inkább előjönnek a személyiségbeli sajátosságok, megmutatkoznak az esetleges kockázati tényezők

-

a már bevont, elégedett, esetleg a projektben kapott lehetőségért hálás személyek által ajánlott személyek megkeresése, toborzása

91

-

egészségügyi és fizikai és állóképesség felmérése is fontos már a bevonás szakaszában (ezzel kiküszöbölhető egy megtörtént tévedés ismétlődése: építőipari képzésbe bevont személyek esetében a foglalkoztatási szakasz kezdetén derült ki, hogy színtévesztő, egy másiknál pedig, hogy tériszonyos)

-

a kiválasztás folyamatába vonódjon be a majdani foglalkoztató gazdasági társaság is, így a szociális szempontok mellett a munkaerő-piaci szempontok egyaránt érvényesíthetőek

Szakterületi tanácsadások A

szakmai

tanácsadások

körülhatárolható, célozták,

mellett

koncentráltan,

amelyek

során

a

biztosított

adott bevont

szakterületi

részterület szakértők,

szakmai mind

tanácsadások

ismereteinek releváns

jól

átadását

szakmai

és

projekttapasztalatokkal rendelkeztek. A projektmegvalósító szervezetek szakmai és menedzsment kompetenciáinak fejlesztése, megerősítése, illetve a projektek kockázatainak csökkentése érdekében a projektgazdák és konzorciumi partnereik 13 különböző szakterületen vehettek igénybe szakterületi tanácsadásokat.

A kiemelt projekt stábja 2013. júniusában a támogatott projektgazdák igényeinek felmérésére, a munkájukat leginkább támogató területek azonosítására, az igényekhez illeszkedő szolgáltatási kosár kialakítását célozva szükségletfelmérést indított útjára. A felmérés

a

leghatékonyabb

információtechnológiai

módszerrel,

elektronikus

megkereséssel, egy rövid on-line kérdőív formájában történt.

A felmérés eredményeként körülhatárolódott az a szakterületi kör, amely az első 10 szakterületi tanácsadó kiválasztását generálta. A projektmegvalósítások előrehaladtával az egyéni tanácsadások, személyes beszélgetések alkalmával a kedvezményezettek részéről további szakterületek bevonására vonatkozó igények fogalmazódtak meg. Ennek nyomán folyamatosan bővült a kiemelt projekten belül igénybe vehető tanácsadók köre.

Igénybe vehető szakterületi tanácsadási témák • Digitális oktatás* • Esélyegyenlőség • Felnőttképzés • Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés • Hivatásbeli kompetenciafejlesztés

92

• Jog • Közbeszerzés • Közösségi kapcsolatok • Munkáltatói kapcsolattartás • Non-profit marketing • Pénzügy • Szervezetfejlesztés* • Üzleti tervezés*

Tekintettel arra, hogy a kiemelt projekt által szakmai támogatással kísért projektek megvalósítói térítésmentes szolgáltatásban részesülhettek, a tanácsadások némely esetben a csekély összegű támogatásokra vonatkozó Európai Uniós szabályozás hatálya alá tartoztak. Ennek megfelelően azon tanácsadás, melynek szakterülete a végső kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez kapcsolódhat „de minimis” tanácsadásnak minősült. (A fenti felsorolásban *-gal jelöltük azon szakterületeket, amelyek a csekély összegű támogatás hatálya alá tartoznak.)

A szolgáltatások igénybevételének területi és célcsoport által megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Szakterületi tanácsadás téma (konstrukciónként) Innovatív-TÁMOP-1.4.3

Régió DA 20

DD 28

Digitális oktatás

ÉA 84

ÉM 49

KD 70

NYD 27

1

Összesen 278 1

Esélyegyenlőség

1

2

6

4

4

Felnőttképzés

1

9

11

11

9

fizikai és info.kom. akadálymentesítés

2

4

11

3

3

3

4

10

21

1

6

2

11

1

24

Közbeszerzés

1

2

1

2

3

9

Közösségi kapcsolatok

2

14

2

1

9

4

9

4

8

hivatásbeli kompetencia fejlesztés

1

Jog

3

Munkáltatói kapcsolattartás

6

Non-profit marketing Pénzügy

5 1

93

4

7

48 20

18 6

2

24

8

12

4

37

14

6

37

11

11

5

11

Szervezetfejlesztés Üzleti tervezés

17

1

Szakterületi tanácsadás téma (konstrukciónként)

Régió DA

Paktum-TÁMOP-1.4.5

DD 11

ÉA

ÉM

1

KD 15

Esélyegyenlőség

NYD Összesen 36

2

Felnőttképzés

9

fizikai és info.kom. akadálymentesítés

1

1

Jog

2 1

2 14

24 1

hivatásbeli kompetencia fejlesztés Közösségi kapcsolatok

63

1

9

9

4

6

1

3

Munkáltatói kapcsolattartás

5

Non-profit marketing

1

1

2

Pénzügy

3

7

10

Üzleti tervezés

1

Tranzit-TÁMOP-1.4.6

3

7

10

Esélyegyenlőség

1 2

2

Felnőttképzés

1

1

3

fizikai és info.kom akadálymentesítés

3

2

3

Közbeszerzés

1

Közösségi kapcsolatok

1

2

20

94

3 1

6

1

2 1

Non-profit marketing Pénzügy

10 1

3

Jog

35 2

1

hivatásbeli kompetencia fejlesztés

Mindösszesen

13

5

3

3 7

2

1

2

2

42

92

59

98

65

376

95

9.1.1 Szakterületi tanácsadások bemutatása6 A kiemelt projekt egyik terméke egy kézikönyv, amelynek célja, hogy a kötetből az érdeklődők

megismerhessék

tanácsadók

tapasztalatait

a

projektmegvalósítás

és

fenntartás során felmerülő tipikus nehézségekről és azok lehetséges megelőzési, megoldási módjairól. A Kapcsos Könyvnek nevezett kézikönyv a felgyülemlett számos tapasztalat és tanács összegzését, a jövőbeni foglalkoztatási projekteket megvalósító szervezetek tartalmazza, hatékony

számára

a

mindennapokban

hasznosítható

információk

gyűjteményét

olyan gyakorlati megoldásokat és válaszokat sorakoztat fel, amelyek

támogatást

tudnak

biztosítani

foglalkoztatási

projekteket

megvalósító

projektgazdák számára.

Az egyes szakterületek tapasztalatait összegző fejezetek lényegi elemei: 9.1.2 Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító környezet megvalósítását jelenti.

A fizikai akadálymentesség témakörébe tartoznak mindazok az épített környezeti feltételek, amelyek a térben történő önálló mozgás feltételeit biztosítják mindenkinek, többek között a mozgásukhoz segédeszközt használóknak, a nehezített mozgású személyeknek, vagy a babakocsival közlekedőknek is. A fizikai akadálymentesség méretezésének alapját a kerekes székes személyek környezeti igényei befolyásolják a legjobban. Általában az egyéb segédeszköz (pl: bot, mankó) helyigénye az önhajtós és elektromos székhez viszonyítva jóval kisebb. A tervezés ezért a kerekes székek helyigényét veszi alapul. A fizikai akadálymentesség fogalma tartalmazza például a kapcsolók, a kezelő szervek elérhetőségi feltételeit, magasságát, kezelhetőségét.

Az

infokommunikációs

akadálymentesség

a

megfelelő

információk,

tájékoztatások

rendelkezésre állását jelenti. Az információk érzékelése történhet látás, hallás, tapintás alapján. Alapfeltétel, hogy az információt hordozó-közlő eszközöket bárki képes legyen érzékelni, jól és gyorsan értelmezni, majd önállóan, biztonságosan cselekedni. A tájékozódást segíthetik az írott információk, a szimbólumok, a formák, a fények, a színek, a tapintható, megfogható, letapogatható elemek és a hangok. 6

Kapcsos Könyv - A TÁMOP-1.4.7-12/1-2012-0001 „FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban” című kiemelt projekt tapasztalatátadást segítő kiadványa - Szakterületi tanácsadás témakörben

96

Ahhoz, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a társadalmi és gazdasági tevékenységekben (legyen az fogyatékossággal vagy anélkül élő személy), egyaránt képesnek kell lennie arra, hogy az épített környezet bármely részét a lehető legönállóbban tudja használni (az Akadálymentesség Európai Eszméje 1996. március). Az ENSZ egyezménynek és a hazai jogi szabályozás előírásának is ezek az alapelvei.

A

foglalkoztatási

célú

projektek

esetében

a

fizikai

és

infokommunikációs

akadálymentességgel összefüggő ismeretekre azért van szükség, hogy egyrészt a szolgáltatásokba bekerülő ügyfelek, másrészt a foglalkoztatott célcsoportba tartozó megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyek környezeti igényeit megfelelően biztosítani lehessen.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Fizikai és

Konstrukció

infokommunikációs akadálymentesítés

Régió

Innovatív

Paktum

Tranzit

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

TÁMOP-1.4.6

Dél-Alföld

2

Dél-Dunántúl

4

Észak-Alföld Észak-Magyarország

2 1

5

11

11

3

3

Közép-Dunántúl Összesen

Összesen

20

1

97

1

1

1

22

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok:

A helyszíni látogatás során a szervezetek a program megvalósításának készültségi fokától függően kértek és kaptak tanácsadást.

A tanácsadást igénybevevők közül voltak olyan szervezetek, amelyek már befejezett akadálymentesítés megfelelőségéhez kértek tanácsadást, de szerencsére voltak olyanok is, akik még a vállalt feladataik megvalósításához vették igénybe a szolgáltatást.

A kétféle tanácsadási igény természetesen más és más tanácsadást tett szükségessé. A már megvalósult beruházások esetében elsősorban arra kellett koncentrálni, hogy melyek azok a feltételek, amelyek még módosíthatóak és beleférnek a költségvetési keretekbe. A másik esetben a tervek megfelelősségének átbeszélését követően a szakszerű kivitelezést segítő tanácsadás valósult meg.

A kérdések olyan megoldási lehetőségekre irányultak, amelyek viszonylag alacsony költséggel

járnak

megváltoztatását

és annak

nem

teszik

ellenére,

szükségessé

hogy

az

a

szükséges

már lett

kialakított volna

a

megoldás jogszabályi

megfelelőség miatt.

Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés témában az innovatív foglalkoztatási programot megvalósító szervezetek kértek leggyakrabban tanácsadást, és a konzorciumi partnerségbe bevont foglalkoztató partnerek számára is lehetőség nyílt tanácsadásra.

98

Esélyegyenlőség

Az

esélyegyenlőségi

szakterületi

tanácsadás

kiemelt

célja

volt,

hogy

segítse

a

projektmegvalósítókat a pályázatban vállalt horizontális esélyegyenlőségi vállalások teljesítésében,

az

esélyegyenlőségi

területen,

a

vonatkozó

jogszabályoknak

való

megfelelésben, valamint a befogadó munkahelyi-szervezeti gyakorlatok bevezetésében. Az esélyegyenlőség, illetve az esélyegyenlőséghez kapcsolódó fogalmak, mint pl. az előnyadás, vagy az anti-diszkrimináció, az utóbbi időben egyre szélesebb körben nyertek teret, a szakemberek mellett a médiában és a közbeszédben is egyre gyakrabban használják ezeket. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy az esélyegyenlőséghez köthető fogalmak használata és értelmezése terén igen nagy zavar uralkodik, sokszor azoknak a szakembereknek a fejében is, akik nap, mint nap azokkal a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal találkoznak, amelyek az esélymegerősítő beavatkozások fő célcsoportjai.

A jogszabályok elsődlegesen az egyenlő bánásmód követelményének teljesülését, a diszkrimináció tilalmát helyezik fókuszba. E szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A diszkrimináció másik lényeges alaki eleme a megkülönböztetéshez kapcsolódó hátrány jelenléte. Elterjedt, de hibásan használt fogalom a „pozitív diszkrimináció”, az előny-adás szinonimájaként. A diszkrimináció, mint fogalom egyértelműen a hátrányt okozó különbségtételt fedi le.

A jogi szabályozás fő kérdése a különbségtétel terén, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható.

Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon három szintű. Az Alaptörvény általános érvénnyel mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, rövidebben

Esélyegyenlőségi

Törvény

a

részletesebb

útmutatást

a

követelmény

értelmezéséhez. Továbbá az egyes ágazati jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Közoktatási Törvény stb.) utalnak az esélyegyenlőségi törvényre, és állapítanak meg további, az adott területen érvényes különös szabályokat.

99

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: Általánosságban elmondható, hogy az esélyegyenlőségi terület jogilag és módszertanilag jól

szabályozott

Magyarországon.

A

szervezeti

szabályozási

problémák

döntően

értelmezési és tervezési hibákra vezethetőek vissza.

A szakterületi tanácsadások nagytöbbségében innovatív foglalkoztatási projekteket megvalósító szervezeteknél történtek. A szervezetek többsége civil szervezet volt, kisebb részük önkormányzat, vagy önkormányzati fenntartásban álló intézmény, működésüket és

szakmai

orientációjukat

tekintve

tevékenységükben

a

szociális,

oktatási,

gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatások egyaránt megjelentek.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Esélyegyenlőség Régió

Konstrukció Innovatív

Paktum

Tranzit

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

TÁMOP-1.4.6

Összesen

Dél-Alföld

1

1

Dél-Dunántúl

2

2

Észak-Alföld

6

6

Észak-Magyarország

4

4

Közép-Dunántúl

4

2

2

8

17

2

2

21

Összesen

100

Az

önkormányzatok,

szakterületi

illetve

tanácsadó

önkormányzati

megvizsgálta

a

fenntartású

projektek

szervezetek

kapcsán

tett

esetében

a

esélyegyenlőségi

vállalásokat, javaslatot tett az azok teljesítésével kapcsolatos nehézségek megoldására. Megvizsgálta továbbá, hogy az adott település rendelkezik-e helyi esélyegyenlőségi programmal, illetve az is, hogy az elfogadott helyi esélyegyenlőségi program megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A települési (helyi) esélyegyenlőségi programok esetében az önkormányzatoknak a helyi esélyegyenlőségi programot gondozó, koordináló munkatársat ún. esélyegyenlőségi felelőst, referenst kell kijelölni. Ez a feladatkör nem azonos a horizontális pályázati vállalásoknál

szereplő

esélyegyenlőségi

munkatárssal.

Több

esetben

a

projektmegvalósító úgy értelmezte, hogy a helyi esélyegyenlőségi programot kezelő referens

kinevezésével

már

eleget

tett

a

pályázati

vállalásnak.

A

szakterületi

tanácsadások során az ezzel összefüggő téves értelmezéseket is tisztázták. Ugyanakkor pozitív tapasztalat volt, hogy a fogalmi és értelmezési zavaroktól függetlenül a

helyi

esélyegyenlőségi

programok

önmagukban

megfeleltek

a

hatályos

jogszabályoknak, illetve a szakmai-módszertani előírásoknak. Több projektmegvalósítónál is jelentkező értelmezési zavar volt, hogy az egyes vállalásokat csak a konkrét projektre, nem a főpályázó szervezet, intézmény egésze vonatkozásában értelmezték. A szakértő több esetben ráirányította a figyelmet arra, is, hogy az esélyegyenlőségi képzés lefolytatásának határideje projektszempontból a kezdést követő 8. hónap.

101

További jellemző általános probléma volt az esélyegyenlőségi területen, hogy a roma identitásról

miképpen

lehet

a

projektrésztvevőket

nyilatkoztatni,

illetve

az

esélyegyenlőségi beavatkozások célzott kedvezményezettjeiként, hogyan lehet a roma munkatársakat nyilvántartani.

Felnőttképzés Magyarországon

a

kilencvenes

évek

közepétől

egyértelművé

vált,

hogy

a

munkanélküliség – és különösen a tartós munkanélküliség - kezelésére a rendelkezésre álló, az állami szereplők által alkalmazott eszközök nem elegendőek, így az állam a munkaerő-piaci programok megvalósításában és a munkaerő-piaci szolgáltatások terén fokozódó mértékben támaszkodott a nem-állami szervezetekre, felvállalva azok pénzbeli és szakmai támogatását. Az európai uniós foglalkoztatási stratégiákban is kiemelt helyen szerepel a nonprofit szektor fejlesztése, foglalkoztatási potenciáljának és a munkaerő foglalkoztathatóságát növelő szolgáltatási funkciójának jobb kihasználása. A fenti célok elérését szolgálta az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló három foglalkoztatási projekt-konstrukció is.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása: Felnőttképzés Régió

Konstrukció Innovatív TÁMOP-1.4.3

Paktum TÁMOP-1.4.5

Dél-Alföld

1

Dél-Dunántúl

9

Tranzit TÁMOP-1.4.6

Összesen

1 9

1

19

Észak-Alföld

11

1

12

Észak-Magyarország

11

3

14

Közép-Dunántúl

9

1

3

13

Nyugat-Dunántúl

7

14

2

23

48

24

10

82

Összesen

102

Jelen kiemelt projekt célcsoportját alkotó szervezetek által működtetett programok nem csak az elérendő célokban, hanem a bevonható célcsoport tagok vonatkozásában is nagyon hasonlóak abban a tekintetben, hogy a munkanélküliség állapotából a tartós foglalkoztatás állapotába juttassa a szakképzetlen, illetve elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélküli embereket, képzés és foglalkoztatás révén.

Ezen túl a tranzit típusú projektekben közvetlen cél volt az is, hogy a képzés szakma megszerzésére irányuljon, illetve betanító képzést nyújtson építőipari szakmákban. A fent leírtak alapján elmondható, hogy a projektek elengedhetetlen részét képezték a képzési

programelemek.

Bár

a

foglalkoztatási

projekt

megvalósítására

vállalkozó

szervezetek többsége nem volt képző intézmény, ez a tény nem mentesíti a szervezetet az alól, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzen a képzési tevékenységhez kapcsolódó alapvető jogszabályi, eljárásrendi és dokumentációs követelményekről. Tanácsadások során gyakran tűnt úgy, hogy a projektmegvalósító szervezet képviselője/menedzsere úgy gondolta, hogy a képző intézmény (köz)beszerzésével együtt a felelősséget is áthárította. Egy projekt egészéből soha sem szakítható ki a képzés, sőt nagyon szoros együttműködést

kíván

a

menedzsment,

a

képző

és

a

célcsoporttal

foglalkozó

szakemberektől egyaránt.

A korábban megvalósult innovatív kezdeményezések létrejöttét és megvalósítását segítő, támogató programok tapasztalata az volt, hogy a projektek hatékonysága fokozódik a közvetlen szakmai támogatás hatására. A foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci

103

integrációt

és

az

alkalmazkodóképesség

növelését

célzó

foglalkoztatás-fejlesztési

programok eredményessége növekedett, a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, valamint a tapasztalatok átadása révén. Az egyes szervezetek tanácsadási igénye a szervezet tapasztalatától és a feladatok összetettségétől függően eltérő volt. Több szervezet mindössze egy, átfogó információkat egyeztető tanácsadást igényelt, egy konkrét problémakört végigjárva.

Voltak olyan problémák is, amelyekre természetüknél fogva több tanácsadás alkalmával is vissza kellett térni, vagy a megoldása, következménye kihatott egy későbbi tanácsadás témájára is.

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: Az Országgyűlés 2013. június 3-án elfogadta a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. Törvényt (a továbbiakban: új törvény). Az új törvény rendelkezéseinek döntő többsége 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az új törvény jelentős változásokat hozott a Munkaügyi Központok felnőttképzéssel kapcsolatos feladataiban is.

Ebben az időszakban a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az új rendszerre való áttérés nem volt közvetlen és zökkenőmentes. A képző intézmények a fent leírtak szorításában tudtak csak működni, a projektmegvalósítók irányából pedig jött az a nyomás, amelyet a projekt kiírója az útmutató előírásaival támasztott.

A szoros határidőkkel dolgozó projektmegvalósítók számára sok nehézséget okozott a pályázati követelményeknek és ütemezéseknek való megfelelés úgy, hogy a nem OKJ körbe tartozó szakmai programok engedélyezési folyamata kiszámíthatatlanul sok időt vett igénybe.

Több szervezet is kérte a képzési program(ok) kidolgozásában és/vagy az engedélyezési folyamat előkészítésében és az új felnőttképzési törvény értelmezésében a szakértő segítségét. Fontos megemlíteni, hogy a foglalkoztatási projektet megvalósító szervezetek egy része képző intézmény is. Többségük nem piaci képzőként működik, hanem az évek során felhalmozódott tapasztalataik alapján hatékonyabbnak látták ezt a működést, hisz a foglalkoztatási programokban résztvevő célcsoportot, esetleges szociális, mentális problémáikat, a megvalósító szervezetek munkatársai ismerik a legjobban.

104

A tanácsadások egy előkészítéséhez

másik fő témája a

szükséges

képzési

információnyújtás,

tevékenység

vagy

a

közbeszerzésének

technikai

specifikáció

előkészítésében nyújtott támogatás, valamint a képző intézménnyel kötött alvállalkozói szerződés

előkészítéséhez

nyújtott

segítségnyújtás

volt.

A

képzések

indításának

szakaszában a tanácsadások jelentős része a szükséges dokumentációk összetételére, minimum tartalmi követelményeire terjedt ki. Fel kellett hívni a projektgazdák figyelmét az elkülönülő szerződések szükségességére, a három, vagy többoldalú szerződések

elkerülésére. A tanácsadói munka során ez az a részterület, ahol még előre lehet tervezni és a legjobb megoldásokat megtalálni. Sokkal nehezebb a tanácsadónak és a megvalósítóknak is, amikor egy rosszul elkezdett folyamatban kell módosításokat eszközölni.

Gyakran

merült

fel

kérdés

a

belső

képzések

szabályaival,

projektben

való

elfogadhatóságával kapcsolatban is. Valamint az egyik legsarkalatosabb pont a képzési támogatás folyósításával kapcsolatos szabályokat tisztázása volt, mert jellemzően a projektgazdák egyáltalán nem ismerték ennek szabályozó környezetét.

Jog Az eseti jelleggel felmerülő jogi szakkérdésekre irányuló tanácsadások alapvetően két, jól elkülönülő irányra bontható. Egyfelől általános célként megfogalmazható a projekt lebonyolításának

jogi

támogatása,

vagyis

a

jogszerűség

általános

és

folyamatos

biztosítása, másfelől a részfeladatok során felmerülő jogi szakértelmet igénylő problémák tanácsadás formájában történő megoldása.

Az Új Széchenyi Terv elsődleges célkitűzése a magyar gazdaság egészének dinamizálása, melynek keretében kiemelt figyelmet kapott a foglalkoztatáspolitika hatékonyabbá tétele. A foglalkoztatási projektek tervezése és megvalósítása több szakterület együttműködését kívánja meg, melyek közül is kiemelt jelentőségű a jogszerűség biztosítása, tekintettel arra, hogy az emberi erőforrás, mint gazdasági kategória a jogi szabályozás egy olyan viszonylag jól körülhatárolható és elkülönült területe, amely az elmúlt évtizedek jogfejlődésének is egyik legkomplexebb része. A szabályozás iránya napjainkban a munkavállaló, vagy más jogviszony alapján tevékenységet végző személy védelmében teljesedik ki, hiszen a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok sajátossága a gazdasági erőfölényben

lévő

munkáltató,

vagy

emberi

erőforrást

hasznosító

visszaélésszerű joggyakorlásának kiküszöbölése és megakadályozása.

105

szervezet

A jogi szaktanácsadó feladata a kiemelten fontos és a társadalom széles rétegét érintő célkitűzések

során

meglehetősen

sokrétű,

és

emellett

nélkülözhetetlen.

Jogi

szaktanácsadó közreműködése indokolt már a tervezés időszakában is, az elérni kívánt célok kitűzésekor, a jog által biztosított lehetséges alternatívák feltárása során. A tervezést követő megvalósítás egyes szakaszaiban felvetődő egyedi kérdések eldöntése a hatékonyság és a szakszerűség szem előtt tartásával nem tudja maradéktalanul elérni a kívánt célt, ha nélkülözi a jogszerűség állandó biztosítását. Emellett elengedhetetlen az egyes részfeladatok jogi szempontú vizsgálata az egyedi esetekben felmerülő problémák hatékony kezelése érdekében.

A jogi témában nyújtott szakterületi tanácsadások a projekt során 36 esetben vették igénybe a projektgazdák.

Konstrukció

Jog

Régió

Innovatív

Paktum

Tranzit

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

TÁMOP-1.4.6

Összesen

Dél-Alföld

3

3

Dél-Dunántúl

1

1

Észak-Alföld

6

3

9

Észak-Magyarország

2

2

4

1

14

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen

11

2

1

4

24

6

106

5 6

36

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: Tipikusan elvégzendő feladat annak meghatározása, hogy egy adott, tervezett beszerzés milyen eljárás keretében, milyen jogszabály alkalmazása mellet valósítható meg. A jelen projekt szempontjából többször felmerült, hogy a megjelölt beszerzés a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik-e. Ennek eldöntése az estek döntő többségében, a közbeszerzési törvény általános rendelkezései alapján történt, azonban gyakori hiba, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 18. § (1) bekezdésében foglalt „részekre bontás tilalma” figyelmen kívül marad, vagy nem megfelelő annak alkalmazása Több esetben kérdésként merült fel a közbeszerzési eljárás eredményeképp létrejött szerződések módosításának problémája, valamint a módosítás terjedelmének és irányának meghatározása.

Külön figyelmet érdemelnek a közbeszerzés mellőzésének jogkövetkezményei. Kiemelten fontos, hogy a tervezett beszerzést előzetesen a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően megvizsgálja a jogi vagy közbeszerzési szaktanácsadó, ugyanis egy már megvalósult, vagy folyamatban lévő beszerzési eljárás során csak jelentős nehézségekkel vagy egyáltalán nem orvosolható a hiányosság Általánosságban

felmerülő

kérdés

volt

a

közbeszerzés

eredményeként

létrejövő

szerződések esetében az alvállalkozók közreműködésének kérdése, ezen belül is kiemelt kérdés a részükre történő kifizetések kérdése.

107

A projektek tárgyát és célját tekintve nyilvánvaló, hogy a legtöbb kérdés, és megoldandó probléma a munkaviszony jogi jellegére és speciális szabályaira vonatkozott Több esetben is felmerült, hogy a projektben résztvevőket a

képzést követően

munkapróbára küldenék más munkáltatóhoz. Ez azonban csak meghatározott esetekben, meghatározott projektek vonatkozásában lehetséges. A terv szerint jellemzően több hetes munkapróbákról volt szó.

A foglalkoztatási projekt során a tanácsadás mellett nagy hangsúlyt kapott az okiratok tartalmával kapcsolatos véleményezés, javaslattétel. Számos szerződés megkötésére és egyéb nyilatkozat megtételére kerül sor egy-egy projekt során.

Tipikusnak tekinthető probléma volt a tranzitfoglalkoztatási projektek során, hogy a projektbe bevont személyek munkaviszonyban állnak a képzés során is, és ki kell adni részükre a törvényben biztosított szabadságot, azonban ha valamennyi szabadság kiadásra kerül, akkor általában a képzésről a támogatott többet hiányzik, mint a vizsgára bocsátás feltételeként megengedhető 10 %. Többször szóba került, és egyedi igényként is megjelent, hogy projekt eredményeként létrejövő márkanevet le szerették volna védetni.

A foglalkoztatási projektben résztvevő, vagy azzal kapcsolatba kerülő egyes szervezetek részéről kérdésként és igényként is felmerült a közhasznúság megszerzésének lehetősége.

9.1.3 Közösségi kapcsolatok Az európai uniós projektek megvalósításakor a számviteli törvénytől az esélyegyenlőségi törvényen át a közbeszerzési törvényig számos területen, rengeteg előírásnak kell megfelelniük a projektgazdáknak. Ezek közül talán nem a PR és a kommunikáció, nem a közösségi kapcsolatok szervezése tűnik a legfontosabbnak. Pedig a jó, aktív és interaktív kommunikáció hozadéka hosszú távon meghatározhatja nem csak az adott projekt eredményességét és sikerét, de az adott civil szervezet ismertségét és elismertségét is. A jó kommunikáció, a közösségi kapcsolatok megfelelő menedzselése kulcsfontosságú a projekt előkészítő szakaszában, a toborzás során, és fontos akkor is, amikor mondjuk élesben, a piacon szeretnénk megmérni a projekt verseny-képességét. Fontos lehet akkor is, ha együttműködő partnereket keresünk, ha a személyi jövedelemadó egy százalékáért kampányolunk, vagy ha egyszerűen csak meg szeretnénk mutatni országnak-világnak, hogy kik vagyunk és mik az eredményeink.

108

A közösségi kapcsolatok szakterületen alapvetően három kérdéscsoportra igyekezett a szakterületi tanácsadó választ adni a projektgazdáknak: arra, hogy hogyan menedzseljék sikerrel a sajtókapcsolataikat, hogy hogyan jelenjenek meg az interneten, és hogy hogyan szervezzenek az adott projekthez kapcsolódó rendezvényeket.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Közösségi Konstrukció

kapcsolatok Régió

Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország

Innovatív-

Paktum-

Tranzit-TÁMOP-

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

1.4.6

2

1

14

1

3 1

2

16 2

Nyugat-Dunántúl Összesen

Összesen

1 18

3

109

1 1

22

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: A megkeresések egy jelentős része a sajtókapcsolatok eredményes szervezésére, illetve a sajtókapcsolatok

fejlesztésének

és

erősítésének

lehetősségeire

irányult.

Kifejezett

kérdésként merült fel az, hogy milyen formába érdemes önteni egy-egy sajtóközleményt, valamint

hogy

egy

adott

projekt-esemény

kapcsán

milyen

formában

–

külön

sajtótájékoztató vagy csak sajtóközlemény – érdemes tájékoztatni a sajtót.

Több olyan tanácsadás is volt, ahol már konkrét mérföldkő-eseményre – például átadó ünnepségre

–

készülődtek

a

kedvezményezettek.

Ilyenkor

az

adott

rendezvény

forgatókönyvét beszélték át a tanácsadóval, sorra vették az esetleges buktatókat, megtervezték, hogy a megszólalók közül ki és miről beszéljen, valamint átbeszélték, hogy érdemes-e politikust hívni a rendezvényre. Természetesen e rendezvények kapcsán végigbeszélték a sajtókommunikáció taktikai lépéseit is.

Nem

egy

esetben

a

projektgazda

civil

szervezet

a

már

meglévő

honlapjának

fejlesztéséhez, átalakításához, az adott projekt internetes megjelenítéséhez, valamint a közösségi média megfelelő használatához kért szakmai tanácsot. Emellett volt olyan tanácsadás is, ahol a projekt kommunikációs tervét kellett az alapoktól újragondolni, immár a projekt tényleges életciklusához igazítva.

A tanácsadások során, a közösségi kapcsolatok terén felmerült problémák legnagyobb részének okai két alapvető csoportba voltak sorolhatók. A gondok egy jelentős részéért a nem végiggondolt tervezés, valamint a szervezetek humánerőforrásában megfigyelhető kapacitáshiány volt. Emellett természetesen okoztak gondot az európai uniós arculati útmutató szigorú kötöttségei, valamint a sajtó hozzáállása is.

Gyakorta okoz problémát a projektek kommunikációjában, hogy a tervezés – vagyis a pályázat írása – során a tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kommunikációs tervet nem gondolják át a pályázat készítői, csupán bemásolták az Új Széchenyi Terv kommunikációs kézikönyvének vonatkozó előírásait.

Gyakran átgondolatlan volt az adott projekt életciklusához illeszkedően a kommunikáció, nem voltak végiggondolva az adott szakaszhoz kapcsolódó célcsoportok, a kommunikációs csatornák, az üzenetek, az eszközök és ezek költségei sem.

110

Önmagában e tervezési hiányosságoknak is részben oka a megfelelő kapacitás hiánya a szervezeteknél. Ritka az olyan szervezet, amelyiknek elegendő forrása van arra, hogy külön kommunikációs munkatársat tudjon foglalkoztatni, vagyis olyan szakembert, aki a projekt tervezésekor megfelelően végiggondolt kommunikációs tervet tenne le az asztalra, a

projekt

megvalósítása

során

pedig

professzionális

kommunikációs

anyagokat

(meghívókat, sajtóközleményeket, honlapon megjelenő írásokat) tudna összeállítani, vagy a közösségi médiában kellő aktivitással tudná menedzselni a megjelenéseket. Ugyanez igaz a rendezvényszervezésre egyaránt. A sajtókapcsolatokat sok esetben az adott szervezet vezetője viszi, sokszor ráadásul ügyesen is, ám gyakori, hogy a projektekkel kapcsolatos egyéb tennivalók miatt egyszerűen nem jut rá kellő ideje.

A

sajtókommunikációban,

különösen

az

elmúlt

időszakban

problémát

jelent

a

szerkesztőségek hozzáállása az európai uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos hírekhez. A sajtó hozzáállása – egészen pontosan a tulajdonosok profitelvárása – miatt gyakran tapasztalni azt, hogy egy-egy EU-projekt kapcsán bármiféle megjelenésért automatikusan pénzt kérnének, mondván, hogy a projektben amúgy is van külön keret a kommunikációra, a tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos feladatokra.

9.1.4 Non-profit Marketing

Foglalkoztatási projektek esetén a marketing területre történő koncentrálás egyik fő oka, hogy a szervezet pontosabban képes annak segítségével meghatározni partnerei szükségleteit, tökéletesebben tudja kiszolgálni a vevőit, és mindig arra törekszik, hogy kölcsönös megelégedésen alapuló üzlet részese legyen. Sok esetben a foglalkoztatás során termékeket állít elő, szolgáltatásokat kínál. Azonban az eredményességhez fontos, hogy

előre,

alaposan

ismerje

meg

azok

felhasználási

helyét,

felhasználóit,

a

megkülönböztető tulajdonságokat.

A tervezéshez folyamatosan kutatnia kell a kiválasztott piacokat, az ott résztvevő versenytársakat, és mindezt a kutatást a vevő szemüvegén keresztül kell elvégezni. A marketing a szervezet tulajdonságait is megmutatja, vagyis a versenyelőnyeit is feltárja, ami lehet humán erőforrás, technológia, speciális termék, vagy szolgáltatás. Megmutatja továbbá a tevékenységünk során potenciálisan megjelenő veszélyeket, és a lehetőségeket is feltárja.

111

Tehát a marketing szemléletű gondolkodás készségével rendelkezni kell, valamint a marketing tervnek már a projekt ötlet megszületésénél jelen kell lennie, hiszen az lehet az egyik fontos alappillére az üzleti tervnek, a megvalósítási stratégiáknak.

A marketing szemléletre a foglalkoztatás terén az egyes intézkedések ellenőrzése során is szükség van, mert nem elég, hogy jönnek a várt eredmények, azok magyarázatát is ismernünk kell. Az információk a visszacsatolás során megerősítik a stratégiánkat, de a módosításra szoruló területeket is megmutatják. A tervszerű ellenőrzések tökéletesítik a tevékenységet, biztosítva a hosszú távú sikeres piacon maradást.

Nem mindegy az sem, hogy a jól felépített termelési folyamatot kikkel akarjuk végrehajtani. A megfelelő személyek kiválasztása, a kompetenciájuk alapján történő termelési folyamatba illesztése már a tervezés során megbukhat. A rosszul megválasztott munkaerő tudása, előképzettsége, a minőségi termék előállításához képzéssel sem pótolható.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Marketing/Nonprofit Konstrukció

marketing Régió

Innovatív

Paktum

Tranzit

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

TÁMOP-1.4.6

Összesen

Dél-Dunántúl

4

4

Észak-Alföld

9

9

Észak-Magyarország

8

8

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen

12

1

4

1

37

2

112

3

16 5

3

42

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: A tanácsadások során többnyire a piacokkal, a termékekkel, szolgáltatásokkal, a célcsoportokkal, valamint a tervezés folyamatával kapcsolatos kérdésekkel keresték meg a szakértőt a projektgazdák.

Talán a legnagyobb problémát az jelentette a szervezeteknek, hogy vélt, de nem ismert célcsoportoknak akartak terméket, szolgáltatást kínálni. Nem készültek a célcsoportokat, a piacot vizsgáló alapos kutatások.

A piacok igényeinek felmérése, valamint a szervezet belső technológiai, humán erőforrásainak felmérése is problémát jelentett néhány projekt esetében. Az ismertség elérése is gondot jelentett néhány szervezetnél.

Több szervezetnél is gondot jelentett a termékfejlesztés, illetve a termékportfólió kialakítása. Egyszerre több termék, illetve szolgáltatás felépítése rengeteg felesleges energiát vont el.

A tevékenységeket megelőző kutatások hiánya is jellemzően hátráltatta a biztos célmegjelölést!

A

makrokörnyezet

tényezőinek

ismerete,

megismerése,

elemzése,

valamint a versenytárs elemzés hiánya rossz stratégia megalkotását eredményezte. Mindez pedig azt jelenti, hogy nem jött a várt, áhított fejlődés és az eredmények elmaradtak. Kutatási tervek készítése is problémát jelentett, mivel erre nem volt alkalmas belső erőforrása a meglátogatott szervezeteknek.

113

A marketingkommunikáció hagyományos eszközei (televízió, rádió, újság, internet, közterület) mellett a kedvezőbb áron megvásárolható kiegészítő eszközöket is meg kellett ismerniük a szervezeteknek, mert ezek a kiegészítő eszközök nagyobb kreativitást és komplexebb marketing tevékenységet is biztosítanak.

Versenytárselemzés

csak

alig-alig

készült a

szervezeteknél,

pedig

sok

dologban

segíthetnek az így feltárt eredmények. Több szervezetnél megmutatkozott, hogy a technológiai háttér nem megfelelő, illetve ahol van, ott nincs megfelelően kihasználva.

Gondot jelentett néhány szervezetnél a piaci szereplők pontos meghatározása, a kapcsolatok kialakítása, azok szerződés alapján való kiszolgálása, és az értékesítési folyamatok logisztikájának leírt, kidolgozott formája. Az értékesítéshez sok szervezet nem találta meg a megfelelő szakembert, ezért sem sikerült a vásárlói célcsoportok kiszolgálásának számba vehető formáit, útjait megtervezni.

Az együttműködő partnerek nem megfelelő elemzése is felszínre került a találkozások során. Vagyis a partnert nem sikerült jól feltérképeznie az érintett szervezeteknek a tervezés során, esetleg egyéb okokból kerültek azok bele a projektbe, de jelenlétük nem segítő, inkább gátló jellegű volt.

Több projektnél tanácsot kértek a marketing terv elkészítésével kapcsolatban. A látogatott szervezetek a reklám területével azonosítják be a marketinget. Nem rendelkeztek marketing ismeretekkel bíró munkatárssal, így marketing tervvel sem. Az előzetes kutatásokon alapuló marketing terv hiányában nyilván nem is sikerülhet az üzleti tervezés.

A tanácsadók felkészültségét is igazolja, hogy a régiós munkatárs, a szakterületi tanácsadó és a kedvezményezett együttes munkájával, a térség piacelemzést és a szervezet lehetőségeit összevetve egy szervezet esetében olyan piaci rést tártak fel, amely

a

megvalósítónak

a

projekten

fenntarthatóságra.

114

túlmutatóan

lehetőséget

teremtett

a

9.1.5. Munkáltatói kapcsolattartás A foglakoztatás fejlesztéshez, bővítéshez kapcsolódó projektek egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet a különböző érdekelt aktorokat megfelelően összekapcsolni. Gondolva itt az álláskeresőkre, az őket felkészítő társadalmi, nonprofit szervezetekre, valamint a munkaadókra, akik a legtöbb esetben forprofit cégek. A kiemelt projekt a fentiek figyelembevételével és ismeretében döntött úgy, hogy létrehozza a munkáltatói kapcsolattartás szakterületi tanácsadói szolgáltatást. Ez a folyamat, merőben más, mint amivel a segítő szakemberek általában találkoznak, az álláskeresők felkészítése és fejlesztése során, vagy amit tanulmányaik során megismertek. Ezért fontos, hogy egy-egy projekt során ehhez támogatást kapjanak, vagy még a projekt előtt erre felkészüljenek, akár egy megfelelő szakember felvételével, akár ismeretek szerzésével. Ez a terület tehát, merőben más szemléletmódot igényel, mint, amit a programokban

dolgozó, területükön

kiváló eredményeket

elérő,

segítőszakemberek

képviselnek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem jobbat, vagy rosszabbat, hanem mást! A tanácsadások során egyrészről egy olyan helyzettel ismerkedhettek meg a projektek végrehajtói, amely azt a látásmódot képviseli, ahogy ma a forprofit vállalkozások vezetői szemlélik a munkaerőpiacot. A fő kérdés, hogy a területen működő szervezet mennyiben képes elfogadni, felismerni és a magukévá tenni, azt a helyzetet, információt, adatot és látásmódot, amellyel a potenciális munkaadók, ma a munkaerő-piaci helyzetet szemlélik és a saját profitábilis érdekükben felhasználják. A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása: Konstrukció

Munkáltatói kapcsolattartás Régió

Innovatív TÁMOP-1.4.3

Dél-Alföld

6

6

Dél-Dunántúl

1

1

Észak-Alföld

9

9

Közép-Dunántúl

6

Nyugat-Dunántúl

2

Összesen

Paktum TÁMOP-1.4.5

5

Összesen

11 2

24

5

115

29

A szakterületi tanácsadás témái A munkáltatói kapcsolattartás fejlesztésének az volt a célja, hogy a tanácsadást igénylő és igénybe vevő szervezetek minél hatékonyabban tudják megvalósítani az alábbi ábrával illusztrálható célkitűzést.

Munkaadó Felmerülő állás igény az álláskereső

Állam Kapcsolatok begyűjtése és értékelése

Munkavállaló

Szolgáltató közvetítő

Az fent nevesített négy szereplő hatékony együttműködésével biztosítható lehet a vállat indikátorok projektidőszak végére történő teljesítése és a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága is, amely minden projekt egyik legfontosabb elvárása.

116

A szervezetek, a tanácsadások alkalmával a szakterületi tanácsadás előre meghirdetett kérdéseit jórészt igénybe vették. Természetesen nem azonos súllyal. A legfőbb kérdés az esetek 90%-ban az volt, hogyan lehet megfelelő nagyságú és hatékony felvevőpiacot képező munkáltatói kapcsolati hálót építeni egy-egy projekt köré?

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: A tapasztalat azt mutatta, hogy sok projekt esetében az adatbázisok léte (nem léte)/milyensége az egyik leggyengébb láncszem. Megfelelő nagyságú és minőségű munkáltatói adatbázis nélkül elég nehéz elindulni a piacon és bevezetni egy olyan szolgáltatást, amelyet most fejlesztenek ki. Márpedig a projektek esetében általában ez a helyzet. Az átlagos meglévő kapcsolati szám 20 – 25 cég között volt, amely nem elegendő, az is látható volt, hogy ezek általában multinacionális vállalatok. Ez utóbbi természetesen érthető, hiszen ebben a szektorban könnyebb megtalálni azon cégeket, akik a célcsoport tagjait foglalkoztatnák. Éppen ezért kellett a tanácsadások során felhívni a megvalósítók figyelmét arra, hogy megváltozott jogszabályi, munkaerő-piaci és támogatási környezet miatt, az állítás, mely szerint a multik lehetnek a potenciális partnerek és az ő irányukba kell elmozdulni mára nagyjából nem igaz.

A KKV szektor is komoly felvevőpiaccá vált ezért feléjük is nyitni kell a projektek sikeressége érdekében. Ez a feladat sokkal több munkát, kisebb egy-egy fő felvételére vonatkozó

tárgyalást

igényel,

de

az

ügyfél

piacon

maradásának

szempontjából

elképzelhető, hogy hatékonyabb ismerve e cégek működését.

Az adatbázis készítés nem egyszerű feladat, hiszen meg kell találni a megfelelő adatbázist, amelynek megfelelő szintű a frissítése. A tapasztalat az volt, hogy erre általában nem különítették el a szervezetek a szükséges költséget, így nem jutottak megfelelő és frissülő információhoz, az adott térségben működő vállalkozásokról. A másik tapasztalat pedig az volt, hogy nem nagyon használták ki a munkatársak, vagy esetlegesen az ügyfelek kapcsolati hálójából adódó előnyöket, amely a leghatékonyabb módja egy saját működő adatbázis felépítésének. Elmondható, hogy az adatbázis építéssel kapcsolatos problémák, nem megoldhatatlan strukturális kérdések voltak, sokkal inkább inspiráló ötletek kellettek, amelyeket egy külső szemlélő tud adni.

117

Másik fő probléma terület, hogy a szervezetek munkatársai, már általában úgy gondoltak a

szolgáltatásaikra,

mint

értékre,

amely

szükséges

a

munkáltatók

számára,

a

kapcsolattartás tekintetében, viszont mégis úgy jelent ez meg, mintha ők kérnének. Általában

az

volt

a

legnagyobb

probléma,

hogy

a

szolgáltatások,

alapvetően

professzionálisak voltak, de nem építették őket úgy egymásra, hogy az a munkáltató számára, mint komoly érték jelenjen meg.

Gyakori hiba volt, hogy adott tevékenységeket kampányszerűen hirdettek meg a projekt GANTT diagramjának megfelelően, ezáltal valóban, mint egy teljesítendő projekt jelentek meg és nem úgy, mint egy komplex szolgáltató, aki egy piaci rést képes betölteni ezen a területen, pedig valójában ezt tették.

Több szervezet számára jelentett nehézséget, hogy miként tudják elérni, hogy a munkáltató egyáltalán fogadja őket. Mindig az a legnehezebb feladat, hogy bejussunk egy-egy céghez, főleg akkor, ha előtte nem ismerte őket a kapcsolattartó és nem ajánlotta be őket senki.

Mindazonáltal

fontos

megjegyezni,

hogy

a

projektekben

nagyon

jó

áthidaló

megoldásokkal találkoztunk, amelyek spontán módon, a problémákra reagálva kezelték ezt a kérdést, nem is alacsony hatékonysággal. A megismert szervezeteknek van még mit fejlődni ebben a kérdésben, ugyanakkor láthatóan jó úton haladnak a kívánt cél elérése felé, amihez a tanácsadás, fontos hozzáadott értéket tudott adni.

A fenntarthatóság kérdése újra és újra előjött a találkozókon. Hogyan tudják a jelenleg ingyenes szolgáltatásokat a későbbiekben pénzért értékesíteni? Ennek a kérdésnek a megválaszolása biztosítja a projektek fenntarthatóságát. Ezekben az esetekben az volt a célja a tanácsadásoknak, hogy a szervezetekkel közösen megtalálják a megfelelő választ arra, hogyan lehet egy a szereplők által társadalmi szerepvállalásnak elfogadott tevékenységet piaci szolgáltatássá tenni.

Több szervezetnél is felvetődött az a kérdés, hogy ezt a munkáltatói kapcsolattartás tevékenységet ki lássa el, illetve, hogy mentorok mellett egyáltalán szükséges-e. A tapasztalatok azt mutatták, hogy eddig erre a területre nem helyeztek elég hangsúlyt a megvalósítók. Ha fordítottak is figyelmet erre a területre, akkor nagyon gyakran valamelyik segítő kolléga lett kijelölve ebbe a pozícióba, akinek azonban hiányoztak a megfelelő képességei és tudásai, hogy ezen a területen hatékonyan tudjon célokat elérni.

118

9.1.5 Pénzügy A pénzügyi szakterület jelentős mennyiségű nélkülözhetetlen szakértelmet képvisel egyegy

projekt

megvalósítása

során.

Ide

tartozik

a

projekt

pénzügyi

tervezése,

likviditásának tervezése és biztosítása a teljes projekt megvalósítási időszakban, a projekt költségvetésének felülvizsgálata adózási szempontból, és a projekt megvalósítás során felmerülő pénzügyi problémák kezelése. A pénzügyi szakértőnek segítséget kell tudni nyújtani a projekt megvalósítás során alkalmazandó hatályos adó jogszabályok ismertetésében, azok gyakorlati alkalmazásában, és abban, hogy a projekt költségvetés adószakmai szempontból megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak. Különös tekintettel a projekt tevékenységére vonatkozó általános forgalmi adószabályokra, a foglalkoztatáshoz

kapcsolódó

személyi

jövedelemadó,

járulék

és

egyéb

adók

kötelezettségekre, a szervezetre vonatkozóan igénybe vehető adókedvezményekre, adómentességekre. Ide tartozik még a célcsoport tagok részére különböző jogcímeken kifizetésre kerülő juttatásokra vonatkozó adó jogszabályok értelmezése és alkalmazása.

Az adózási területhez szorosan kapcsolódik a számvitel is, azok a könyvvezetési-, nyilvántartási-, beszámoló készítési szabályok, melyek betartása a projektmegvalósító szervezetek számára kötelező.

A pénzügyi szakterület alapozza meg a szabályszerűen kiállított dokumentumokkal, bizonylatokkal, számlákkal alátámasztott hibátlan kifizetési kérelmet. Segítséget nyújt a foglalkoztatási célú projektek pénzügyi megvalósításához, a projekttervezéstől, a gazdálkodáson át a tevékenység elismert költségeinek elszámolásáig. A hatályos adótörvények, az aktuális adójogszabály változások ismertetése a projektet megvalósítók számára azt a célt szolgálja, hogy a projekt megvalósítás mindig az éppen aktuális jogszabályi keretek között történjen, továbbá, hogy a szervezet fel tudjon készülni a jogszabály változás projektet érintő hatásaira.

119

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása:

Pénzügy Régió

Konstrukció Innovatív

Paktum

Tranzit

TÁMOP-1.4.3

TÁMOP-1.4.5

TÁMOP-1.4.6

Összesen

Dél-Alföld

5

Dél-Dunántúl

4

2

6

Észak-Alföld

8

1

9

14

2

16

2

11

Észak-Magyarország Közép-Dunántúl

5

6

3

Nyugat-Dunántúl Összesen

7 37

10

120

7 7

54

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok: Sok projektmegvalósító munkatárs csak a pályázati útmutató előírásai alapján dolgozik, és nem ismeri azokat a jogszabályi helyeket, törvényeket, kormányrendeleteket, európai uniós

rendeleteket,

amelyek

az

állami

és

európai

uniós

támogatások

pénzügyi

folyamatait szabályozzák. Pedig a sikeres projekt megvalósítás egyik kulcsa a szabályos eljárás.

Pénzügyi szakterületen a legtöbb kérdés a célcsoport számára a képzés idejére adható felzárkózást

elősegítő

megélhetési

támogatással

kapcsolatban

merült

fel.

A

projektmegvalósítás első felében, amikor megkezdődött a célcsoporttagok képzése, az volt a jellemző kérdés, hogy ki jogosult a képzés idején támogatásra, mekkora összegű támogatás

adható,

milyen

feltételekkel?

Jár-e

megélhetési

támogatás

annak

a

személynek, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagy ápolási díjban részesül, vagy esetleg gyermekgondozási díjat, GYED-et kap? A tanácsadások során az derült ki, hogy még a gyakorlott projektmegvalósítók sem ismerik minden esetben az erre vonatkozó jogszabályokat.

Sok szervezetnél azt hangsúlyozták, hogy a célcsoporttagok hátrányos helyzete miatt nem lehet visszakövetelni a képzési költséget, a képzés idejére folyósított megélhetési támogatást, mivel nekik nincs jövedelmük és nincs amiből ezt a költséget vissza tudnák fizetni. Nagyon fontos, hogy ezt a szemléletet meg kell változtatni és a szervezetnek igenis meg kell próbálnia visszakövetelni a célcsoporttagtól a képzési költségeket, ha neki felróható okból nem fejezi be a programot. Egyrészt azért, mert ezek a személyek elveszik a lehetőséget azoktól, akik komolyan vennék a képzést, szeretnének egy új szakmát megtanulni, és szeretnének élni azzal a lehetőséggel, ami segít nekik abban, hogy el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Másrészt a szervezetet fogja terhelni a képzés költsége – ami akár több százezer, vagy akár több millió forint is lehet – mert a közreműködő szervezet nem fogja részére kifizetni azoknak a képzési költségét, akikre vonatkozóan nem tudja igazolni a képzés sikerese elvégzését.

Önkormányzatok által megvalósított projektek esetében merült fel az projektből származó árbevétel kérdésköre. Kérdésként merült fel, hogy az önkormányzatnak származhat-e egyáltalán bevétele zöldségtermesztésből, ill. zöldség értékesítésből? Hogyan kell számlát kiállítani az önkormányzatnak, milyen adójogszabályok vonatkoznak

121

rá?

Ez

vállalkozási

tevékenységnek,

ill.

vállalkozási

tevékenységből

származó

árbevételnek fog-e számítani? Több esetben jelentett problémát a projektet megvalósító szervezet áfa státusza, főleg akkor, amikor a projekt megvalósítás időszaka alatt az megváltozott. Az innovatív foglalkoztatási programot megvalósító civil szervezeteknél, egyesületeknél merült fel az a dilemma, hogy egy egyesület, mint civil szervezet, miként foglalkoztathat építőipari

tevékenységet

végző

munkásokat,

végezhet-e

az

Egyesület

építőipari

tevékenységet, vállalhat-e ilyen irányú megbízásokat? Milyen számlázási szabályok vonatkoznak erre a tevékenységre? Itt nemcsak azt a kérdést kellett körül járni, hogy a Civil tv. értelmében ez vállalkozási tevékenységnek minősül-e, hanem azt is, hogy e tevékenységre milyen speciális áfa szabályokat ír elő az Áfa tv. A tanácsadások során a projekt költségvetések áttekintése során több esetben kerültek felszínre olyan problémák, melyekre a szervezet nem kérdezett rá, mert úgy tudták, hogy helyesen

alkalmazzák a

szabályokat. Ilyen

volt, pl. amikor az

Egyesület

költségvetésében a béreket terhelő járulékok között szakképzési hozzájárulás is tervezve lett, annak ellenére, hogy a szervezet nem is kötelezett a szakképzési hozzájárulásról szóló tv. értelmében szakképzési hozzájárulás fizetésére. Az

innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezések

konstrukcióban

több

projekt

kimeneteleként a szociális szövetkezet létrehozása volt a cél. A pénzügyi szakterületi tanácsadó az ilyen témájú tanácsadások alkalmával felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális szövetkezet keretében létrejövő tagi jogviszony nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, csak orvosi alapellátásra jogosít. A szövetkezetet nem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás sem. Jellemzően tranzit projektek esetén merült fel az időjárástól függő munkakörök – pl. építőipari munkák esetében – kérdése. Problémát jelentett a munkaszerződések kötésekor a munkaidő meghatározása. A pénzügyi szakterületi szakértő ilyen esetekben a több hónapos munkaidőkeret meghatározását javasolta. Nem utolsó sorban a tanácsadások során a szervezetek tájékoztatást kaptak az aktuális adójogi változásokról, a jogszabályi környezet változásáról. Az év végi és évközi új adó jogszabályokon

túl,

a

projektmegvalósítókat

érintő

új

közösségi

rendeletek

is

ismertetésre kerültek. Ilyen volt pl. a de minimis, csekély összegű támogatásokra vonatkozó új EU rendelet is.

122

9.1.6 Szervezetfejlesztés A kiemelt projekt keretében a szervezetek számára biztosított szervezetfejlesztési szolgáltatás célja a hatékony projektmegvalósítás támogatása volt. Ezen szolgáltatás nem a szakmai területek kidolgozását, hanem az egész projekt team, illetve az ezt biztosító egész szervezet fejlesztését irányozta elő, ezzel elősegítve a minél ideálisabb munkakörnyezet megteremtését.

A szakterületi tanácsadás igénybevételének megoszlása tekintetében elmondható, hogy ezt a szolgáltatást kizárólag innovatív fejlesztési projektek kedvezményezettjei vették igénybe, összesen 11 alkalommal.

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok:

Team-munka kultúra alacsony szintje, együttműködési készség hiánya Több projektnél fordult elő, hogy a munkatársaknak nem volt tapasztalatuk a team munkában, a feladatokat, problémákat általában egyedül oldották meg, vagy csak beszélgettek a kollégákkal. A csoportmunka módszereket nem ismerték, így nem tudták alkalmazni. A különböző területek, csoportok között nem volt együttműködés és a konfliktusok feloldására sem volt ismert módszer.

Projektmenedzsment gyakorlat hiánya A projektek menedzselése különbözik attól, mint ahogy valaki a napi munkát menedzseli. Sok

esetben

ismeretlen

emberek,

csoportok

együttműködését,

a

tervek

megvalósulásának folyamatos figyelését, újra tervezését, beavatkozásokat igényel. A projekt tervezése, a megvalósítás monitorozása, a szükséges beavatkozások megtétele a problémák kezelése más-más módszert igényel. Fontos lenne az elnyert projektek esetében a projektmenedzsment módszereinek megtanulása.

A szervezeti kultúra elemei nem alakultak ki, nincsenek közös értékek, jövőkép, küldetés, stratégia Az új projektek esetében fontos lenne, hogy a munka a közös értékek, célok meghatározásával induljon, mert ez a biztosíték arra, hogy a projektben dolgozó munkatársak elkötelezetten dolgoznak a célok megvalósítása érdekében.

123

Nem egyértelműen kialakított feladatmegosztás külső, belső munkatársak között A projektek sok esetben több szervezet együttműködésével valósultak meg. A projekt tervezése során a különböző szervezetek feladatait, az együttműködési pontokat nem határozzák meg részletesen. Amennyiben ez a projekt indulásakor sem történik meg, sok problémát és feszültséget jelent a megvalósítás során.

Hiányzik a projekt okozta változásokra való tudatos, tervszerű felkészülés A projekt tervezésekor általában a zökkenőmentes megvalósítás feladatait tervezik meg. Kevés esetben tapasztalható a kockázat elemzés, a különböző esetekre való tudatos felkészülés. A problémák felmerülésekor legtöbb esetben mindenki a vezetőtől várja a megoldást.

Probléma megoldási képesség alacsony szintje a szervezetben A tervtől való eltérés vagy egy új probléma felmerülése esetén nincsen meg a szervezetben a szisztematikus, tényeken, elemzéseken alapuló, az okokat feltáró problémamegoldás módszereinek ismerete. Így sok esetben a probléma megoldás hosszú ideig tart, vagy nem is sikerül teljes mértékben megoldani. Amennyiben pedig túl gyorsan, vagy nem szisztematikusan oldják meg, nem biztos, hogy eltalálják a valós okot. Így azonban a probléma újból felütheti a fejét egy későbbi időpontban.

Nem megfelelő kommunikáció és információáramlás a projektben A kommunikáció és információ áramlás nem megfelelő rendszere több projektben is gondot okozott. Sokszor nem is volt megtervezve, máskor pedig az állandó időzavar okozta a nem megfelelő kommunikációt. Mindez pedig a hatékonyság romlásához és konfliktusokhoz vezetett.

Visszacsatolás hiánya Az egyik legjellemzőbb fejlesztendő terület a visszacsatolás hiánya. Az emberek sokszor érzik, hogy szükségük lenne megerősítésre, visszajelzésre a munkájuk kapcsán, vagy csak egyszerűen köszönetet, dicséretet várnak. Különösen igaz azoknál a projekteknél, amelyeknél az egyének maguk kevéssé tudják objektíven lemérni tevékenységük sikerességét.

124

Rendszeres közös PDCA elmaradása A projektek megvalósítása során a rendszeres és szisztematikus tervezés, korrekció és az elemzés

elmaradhatatlan.

A

megvalósulás

tanulságait

és

az

abból

következő

beavatkozásokat nem minden esetben összegzi a projekt team közösen, így megtörténik, hogy azonos vagy hasonló hibák ismét előfordulnak.

A szervezeti kultúra és az eredményesség között a kapocs a célok közös meghatározása és lebontása. A munkatársak bevonása nélkül elköteleződésük a célok megvalósítása mellett nehezen várható el. A sikeres projektek megvalósítása a projektek alapos, jó tervezésén, a megvalósítás során a jó együttműködésen és harmónián alapul. E harmónia hiányának gyakran az eredményesség látja kárát.

Az OFA által nyújtott tanácsadás jó lehetőség volt a szervezetek számára, hogy módszerbeli hiányosságukat ellensúlyozzák. A tanácsadást azonban csak a nyitottabb, tanulásra fogékony szervezetek vették igénybe. Ugyanakkor fontos lenne, hogy minden civil

szervezet

e

képességeiben

fejlődjön

annak

érdekében,

hogy

hosszútávon

eredményesen, vevőközpontúan és sikeresen tudjon működni, elnyert projektjeit sikeresen tudja megvalósítani.

9.1.7 Üzleti tervezés Az

üzleti

tervezéssel

a

foglalkoztatási

projektekben

a

megvalósuló

vállalkozási

tevékenység folyamatossága és fenntarthatósága érdekében szükséges foglalkozni. Fontos és tisztázandó kérdés a non-profit szférában működő szervezetek számára, hogy milyen üzleti céllal kívánják indítani non profit vállalkozásukat. Hiszen a legkézenfekvőbb lehetőség - ami a forprofit szférában általános és egyetlen igazságként jelenik meg - a profit maximalizálás, rögtön kiesik a célok közül.

Ennek a kérdésnek a megválaszolása a tanácsadási alkalmak tapasztalatai alapján nem okoz különösebb nehézséget a szervezetek vezetésének, de sokszor volt tapasztalható, hogy a kérdést még nem tették fel maguknak. Az üzleti tervezés megkezdéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy meghatározásra kerüljön az üzleti stratégia, aminek mentén összeállhat az üzleti terv.

A

tanácsadási

alkalmak

során

az

alábbi

válaszok

születtek

az

üzleti

célok

meghatározására non profit környezetben működő vállalkozási tevékenységek esetében:

125

• minél több foglalkoztatott bevonása a tevékenységbe, ezen belül is a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak arányának növelése • az üzleti modell fenntarthatóságának minél hosszabb távú biztosítása, a termelés és/vagy szolgáltatásnyújtás hatékonyságának folyamatos növelésével

Ezek a célok leginkább infrastrukturális beruházásokkal, és az eszközpark bővítése, fejlesztése által tudnak megvalósulni, ezáltal a termelési, logisztikai, értékesítési folyamatok

gyorsulhatnak,

állandó

költségeik

csökkenhetnek.

Így

biztosítva

a

versenyelőnyt a piacon működő egyéb szolgáltatókkal, termelőkkel szemben.

A fentiek alapján látszik, hogy az üzleti tervezés rendkívüli fontossággal bír a foglalkoztatási projektek megvalósítása utáni fenntartási időszakban, és végső soron egy-egy projekt sikerességének kulcsa lehet.

Fontos még, hogy tudatosítsuk a pályázati projekteket megvalósító szervezetekben, hogy attól még, hogy non profit szektorban működnek, üzleti szempontból ugyanazok a piaci törvények vonatkoznak rájuk is. Ugyanazoknak a piaci

környezetben megjelenő

igényeknek és elvárásoknak kell megfelelniük a sikeres működés érdekében, mint a forprofit szféra szereplőinek.

Ennek érdekében az üzleti tervezéssel kapcsolatos tanácsadások során, nem tekintetteka vállalkozási célok megfogalmazását kivéve - semmilyen szempontból másként a non profit szervezetek által

működtetni

kívánt vállalkozásokra. Rájuk ugyanazokat a

szabályokat, gyakorlatokat, módszereket vették irányadónak, mint a vállalkozások esetében.

A

szakterületi

tanácsadás

igénybevételének

területi

és

célcsoport

által

megvalósított konstrukció szerinti bontása: Konstrukció

Üzleti tervezés Régió

Innovatív TÁMOP-1.4.3 Paktum-TÁMOP-1.4.5

Összesen

Dél-Alföld

1

1

Észak-Alföld

4

4

Észak-Magyarország

1

1

Közép-Dunántúl

5

1

6

11

1

12

Összesen

126

Az üzleti tervezés szerepe a projektmegvalósításban Az üzleti tervezés olyan szellemi termék, amely a használat során kap értelmet. Az elkészítésébe befektetett

munka

akkor térül

meg, ha a

foglalkoztatási

projekt,

menedzsmentje a cél eléréséhez elvezető munkaeszköznek tekintik. Az üzleti terv sok olyan résztervet is tartalmaz, amelyek az operatív irányításnak is eszközét képezik. Ilyen a pénzügyi terv, benne a készpénzforgalmi tervvel és az eredmény kimutatással; a marketing terv; a termelési terv, az emberi erőforrás-gazdálkodási terv stb. Mindazoknak a gondolatoknak és cselekvési elképzeléseknek az összessége, amelyek a vállalkozás

létrehozásának

és

működtetésének

a

megvalósítók

átfogó

kérdéseit

és

tennivalóit

tartalmazza.

A

tanácsadások

során

számára

felkínált

tanácsadási

szolgáltatások • Üzleti modellek átvilágítása, és vizuális megjelenítése • Brainstorming az üzleti lehetőségekről • Meglévő üzleti modellek felülvizsgálata • A fenntarthatóság szempontjainak vizsgálata a meglévő üzleti modellre vonatkozóan • Meglévő üzleti modellre vonatkozó üzleti terv készítésénél felmerülő gyakorlati kérdések megválaszolása • Üzleti terv sablonok bemutatása, releváns fejezetek kiválasztása • Kész üzleti tervek átvizsgálása, javaslatok megfogalmazása

127

Szakterületi tanácsadás során feltárt problémák, tapasztalatok:

„Hogyan fogjunk hozzá?” típusú kérdések A tanácsadások alkalmával, a hogyan kezdjünk neki kérdés fordult elő leggyakrabban. A kérdés abszolút érthető és adekvát, mivel egy rendkívül komplex dokumentum létrehozására, és tervezési

folyamat

megvalósítására

vállalkozunk az

üzleti

terv

elkészítésekor. Az üzleti terv elkészítéséhez többféle séma áll rendelkezésünkre, de egyszerű feljegyzés is hasznos segítség lehet. Nem a terv határozza meg azt, hogy sikeres lehet-e a vállalkozás. Sok vállalkozó nem készít üzleti tervet, és ennek hiányában is eredményesen dolgozhat. Vagyis, nem a terv a legfontosabb, hanem az átgondolt cselekvések sorozata.

Marketing ismeretek hiányára visszavezethető kérdések: Igen gyakori problémaként jelent meg, hogy - a non profit szférára amúgy is jellemező módon - nem a piac és az üzleti modell felől közelítik meg a vállalkozási tevékenységet a megvalósító szervezetek. A munkaerő-piaci helyzet oldaláról megközelítve azonban számos esetben életképtelen üzleti modellekkel találkozunk. Nagyon leegyszerűsítve, nem derül ki egzakt módon, hogy

honnan

lesz

pénz

(bevétel)

a

tevékenység

működtetésére,

nem

hogy

fenntarthatóan, még a mindennapi működés fenntartására sem!

Jellemzően számos ötlettel bírnak a meglátogatott szervezetek a megvalósítandó tevékenységekre vonatkozóan, de ahogy egy kicsit részletesebben a piac oldaláról közelítünk, gyakran kiderül, hogy nincsen reális képük a piac alapvető jellemezőiről sem.

Árképzéssel, költséggazdálkodással foglalkozó kérdések A vállalkozásnak termékei és szolgáltatásai értékesítése során ki kell alakítania árait és díjait. Ahogy a munkavállaló is meghatározza, mennyit szeretne kapni munkaerejéért, szakmai tudásáért, úgy vállalkozóként is el kell dönteni, mennyit szeretnénk kapni a vállalkozói tevékenységünkért.

Ez a fajta „beárazás”a szolgáltatási szektorban működő nonprofit szervezetek számára ment nehezen, itt okozott inkább problémát meghatározni mennyit kérjenek az elvégzett munkájukért.

128

10 Kísérő rendezvények A „FoglalkoztaTárs – társ a foglalkoztatásban” elnevezés hűen tükrözi a projekt küldetését. A kiíró szándéka szerint ugyanis a kiemelt projekt arra kapott megbízást, hogy az OFÁ-nál koncentrálódó foglalkoztatás-fejlesztési tapasztalatok és információk átadásával olyan szakmai támogató háttér és műhely legyen a foglalkoztatás-bővítési célú

programok

mögött,

amely

az

egységesen

magas

színvonalú

projektmegvalósításokon túl hozzásegíti a megvalósítókat a foglalkoztatási mutatók javításához is. A kiemelt projekt átfogó célja a foglalkoztatás bővítését, a munkaerő-piaci integrációt és az

alkalmazkodóképesség

növelését

célzó

foglalkoztatás-fejlesztési

programok

eredményességének növelése a projektmegvalósító szervezetek szakmai támogatása, a hálózatosodás elősegítése – a bevált modellek elterjesztése, rendszerszerű alkalmazása, intézményesítése, valamint a tapasztalatok átadása révén.

Ennek érdekében a hálózatosodás elősegítését és a hazai és nemzetközi tapasztalatok megismertetését célzó rendezvények különböző formái, szintjei kerültek tervezésre a kiemelt projekt előkészítéskor.

A projekt során megvalósult rendezvénytípusok: •

Országos, nemzetközi konferenciák

•

Régiós, nagyrégiós szakmai műhelymunkák

•

Célcsoporti tudásbővítések

•

Projektlátogatások

Országos, nemzetközi konferenciák

A kiemelt projekt nyitó konferenciáját 2013. május 25-27., Galyatetőn tartották, ahol a meghívott projektgazdák közül 122 fő vett részt a programon. A nyitó konferencia célja a támogatott konstrukciók megvalósítónak aktív bevonása és együttműködésre ösztönzése, a projektgazdák által szerződésben vállalt célok elérését támogató szakmai segítségnyújtás

tartalmának

pontosítása,

továbbfejlesztése,

a

lehetséges

hálózati

szakmai együttműködési területek azonosítása, a tapasztalatátadás lehetőségeinek feltárása,

a

programok

szinergia

hatásának

elősegítése,

szakpolitikai

szinten

hasznosítható termékek azonosítása volt. A konferencia széles merítésű témáihoz a legmegfelelőbb módszernek az „Open Space”, azaz „Nyitott tér” technika bizonyult.

129

A kiemelt projekt közvetkező országos rendezvényeinek helyszínei, időpontjai és témakörei: 2013.11.12.

Budapest

Jó gyakorlatok a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában

2014.05.22

Budapest

Foglalkoztatás és innováció - Innovatív kezdeményezések, kísérleti foglalkoztatási módszerek és programok

2014.11.05-06.

Innovatív eszközök és módszerek az ifjúsági foglalkoztatás

Visegrád

növelésére 2014.12.04.

Budapest

A 2014-2020 tervezési időszak foglakoztatást ösztönző operatív programok fejlesztési tématerületei

Néhány sajátosság és a hálózatosodás szempontjából fontos jellemző a rendezvényekről:

Jó gyakorlatok a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában 2013.11.12. (Budapest) A délelőtti CSR jó gyakorlatok bemutatását követően a konferencia 4 tematikus szekcióban

zajlott:

esélyegyenlőség;

megváltozott

fiatalok

munkaképességűek

foglalkoztatása;

forprofit

és

civil

foglalkoztatása; szervezetek

női közötti

fenntartható együttműködés. A szekciók a csoportos aktivitásra építő World Café módszerrel zajlottak.

Foglalkoztatás

és

innováció

-

Innovatív

kezdeményezések,

kísérleti

foglalkoztatási módszerek és programok 2014.05.22. (Budapest) A plenáris előadások és a délutáni műhelymunkák során a résztvevők összesen 9 foglalkoztatási projekt jó gyakorlatát ismerhették meg. A délelőtti plenáris előadásokat követően a résztvevők négy tematikus szekcióban, Group Expo módszerrel moderált, kiscsoportos munka keretében oszthatták meg egymással a résztvevők a témához kapcsolódó

érzéseiket,

gondolataikat,

céljaikat,

megérthették egymás szempontjait.

130

ötleteiket,

és

megismerhették,

Innovatív eszközök és módszerek az ifjúsági foglalkoztatás növelésére – 2014.11.05-06. (Visegrád) A

plenáris ülés keretében

szakértőinek

előadásai

a

hazai

hangzottak

és nemzetközi el

az

ifjúsági

foglalkoztatáspolitika elismert foglalkoztatás

magyarországi

lehetőségeiről és írországi, valamint szlovákiai gyakorlatairól. Ezt követően - az innovatív Open Space technika alkalmazásával - a mintegy 120 fő résztvevő szakember maga alakította a konferencia tematikáját. A négy szekció-munka keretében lehetőséget kaptak arra, hogy kötetlen formában fogalmazzák meg javaslataikat és tegyék fel kérdéseiket, különös tekintettel a 2014-20-as időszak fiatalok foglalkoztatását elősegítő pályázatainak tervezéséhez hasznosítható eszközök, módszerek vonatkozásában.

A 2014-2020 tervezési időszak foglakoztatást ösztönző operatív programok fejlesztési tématerületei 2014.12.04. (Budapest) A rendezvényen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. és 6. prioritását

és

a

Terület-

és

településfejlesztési

Operatív

Program

5.

prioritását

ismerhették meg a résztvevők, valamint egy-egy foglalkoztatási együttműködést és tranzitfoglalkoztatást megvalósító szervezet

„legjobb gyakorlatainak” bemutatására

került sor. A rendezvény második felében moderált panelbeszélgetés zajlott, témája: a projektmegvalósítás és a fenntarthatóság. A panelbeszélgetés résztvevői a kiemelt projekt szakterületi tanácsadói voltak, akik gyakorlati szempontból járták körbe a projektek megvalósítása és a fenntartása során felmerült problémákat.

A kiemelt projekt eredményeit bemutató és a projekt által szakmai támogatással kísért konstrukciók terén végrehajtott fejlesztési munkák ismertetését célzó záró konferencia 2015. szeptember 24-én, Budapesten volt. A konferencia délutáni szekciójában a foglalkoztatáspolitikai

intézkedések

mentén

hazai

és

nemzetközi

foglalkoztatási

programok helyzetéről, jövőbeni lehetőségeiről kaphattak tájékoztatást a résztvevők.

Összességében rendezvényeket

a

résztvevők

hasznosnak

értékelései ítélték

alapján

meg,

de

az

elmondható, összes

hogy

a

tematikus

hálózatosodást

segítő

rendezvénnyel összevetve, ez a rendezvényforma kapta a legalacsonyabb értékelési pontokat.

131

A legjobb átlaga a rendezvény megszervezésének volt, 9,39 átlaggal. A többi kérdés viszont már nem kapott ilyen magas átlagokat, sőt, az új információra és a mindennapi felhasználhatóságra vonatkozó kérdések 8 alatti átlagokat kaptak, és a szórásuk is nagy. Az eredmények magyarázatát többek között a konferencia, mint tudásátadási és kapcsolatépítési forma sajátosságaiban látjuk. Fontos megjegyezni, hogy önmagában tekintve (nem a többi szakmai rendezvénytípussal összevetve) az eredményeket, magas szakmai színvonalról tanúskodnak az eredmények.

Régiós szakmai műhelymunkák A régiós szakmai rendezvények alapvetően egy-egy régión belüli kedvezményezettek találkozását, a helyi sajátosságokra építő együttműködések kialakulását, a hálózatosodás régión belüli megalapozását, elmélyítését célozva szerveződtek. Tekintettel arra, hogy az OFA régiónként van jelen egy-egy képviselettel, ez volt az első „szint”, ahol a támogatott projektgazdák megismerhették a

kiemelt projekt szolgáltatásait, illetve egymást,

megalapozhatták a hálózatosodást. A tematikák és egy-egy rendezvény programjának összeállítása alapvetően a helyi igények szerint formálódott. Átfogó téma volt a kiemelt

132

projekt indulásakor a projekt céljainak és igénybe vehető szolgáltatásainak ismertetését célzó, ún. nyitó műhelymunka. Ezek kronológiai sorrendben a következők voltak:

Régió

Dátum

Helyszín

Közép-Dunántúl

2013.04.24.

Dunaújváros

Nyugat-Dunántúl

2013.05.14.

Szombathely

Dél-Dunántúl

2013.05.27.

Pécs

Dél-Alföld

2013.05.30.

Szeged

Észak-Magyarország

2013.06.03.

Miskolc

Észak-Alföld

2013.06.04.

Debrecen

Az Észak-alföldi Régióban a nyitó rendezvényen elhangzott információk alapján a térségben működő szervezetek kezdeményezték a rövid időn belüli ismétlést. A legfontosabb témakör a frissen megjelent TÁMOP-1.4.6-13/1, Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban című, az előző évben is kiírt, de csekély számú beérkezett pályázatot számláló konstrukció újbóli kiírása volt. A konstrukcióval kapcsolatos legfontosabb elemeket a szakmai vezető ismertette, majd a széles körű információkra építő projekttervezés érdekében a már igénybe vehető szakterületi szakértők (pénzügyi, felnőttképzési és jogi területen) adtak hasznos tanácsokat a tervezéshez. A rendezvény időpontja: 2013.06.17., helyszíne szintén Debrecen. A Közép-dunántúli Régióban a célcsoporttagok bevonását és benntartását célzó technikák ismertetése volt a központi témája a 2013.06.19-én megvalósult műhelymunkának.

A

következő,

érdeklődéssel

több

régiót

érintő

kísért

témája

a

műhelymunka-sorozat

2014-2020.

nagy

programozási

várakozással

időszak

és

tervezésének

ismertetése és társadalmi véleményeztetése volt. A műhelymunkák időpontja és helyszíne: Régió

Dátum

Helyszín

2013.10.09.

Hévíz

Észak-Magyarország

2013.10.08.

Miskolc

Dél-Alföld

2013.10.16.

Kecskemét

Észak-Alföld

2013.10.24.

Baktalórántháza

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl (összevont) Közép-Dunántúl

133

Ahogy a kiemelt projektben kialakult az igénybe vehető szakterületi tanácsadók köre, úgy formálódott a kereslet régiónként eltérő fókuszokkal az egyes területek iránt. Ezt az orientálódást felismerve tette lehetővé a kiemelt projekt műhelymunka formájában a szakterületi tanácsadók bemutatkozását, egyidejűleg széles réteg elérését biztosító információátadási lehetőséget teremtve – az igényeknek megfelelően régiónként eltérő hangsúlyokkal:

Régió

Dátum

Helyszín

Észak-Magyarország

2014.02.17.

Miskolc

Dél-Alföld

2014.02.18.

Szeged

Közép-Dunántúl

2014.02.19.

Székesfehérvár

Észak-Alföld

2014.02.20.

Debrecen

Nyugat-Dunántúl

2014.02.20.

Pakod

Dél-Dunántúl

2014.02.24.

Szekszárd

A szakmai műhelymunkák bizonyultak az egyik leghatékonyabb fórumnak a résztvevők bevonására, hálózati együttműködések kialakítására. Az értékelő visszajelzések alapján ezen műhelymunkák 98,63%-os hatékonysági mutatót igazoltak.

134

A regionális eltérések láthatóan minimálisak, amely fakad mind a sztenderdizált szakmai tematikákból, valamint abból, hogy a régiós jelenléttel biztosítani tudták a helyi igényeknek való megfelelést.

A

régiós

összesített

megvalósult

szakmai

eredmények

azt

mutatják,

műhelymunkákon

hogy

résztvevő

az

Észak-alföldi

célcsoporttagok

régióban

ítélték

meg

legmagasabb értékszámokkal az elhangzottak hasznosságát és a mindennapi életbe való alkalmazás lehetőségét, míg a dél-alföldi régió résztvevői kapták bevallásuk szerint a legtöbb új információt ezen programok keretében. A részvételi arány tekintetében az alföldi régiók igen magas számmal jelentek meg, amelynek oka részben a három támogatott konstrukció alföldi „túlsúlya”, de egyben indokolja a fenti eredményeket, azaz a kedvezményezettek ezen régiókban érezték legnagyobb szükségét a programoknak.

Nagyrégiós szakmai műhely munkák A több régiót egyesítő műhelymunkákat a tapasztalat hívta életre. A kiemelt projekt előrehaladtával formálódtak, szélesítést igényeltek a hálózatosodás kapcsolatai, illetve az egyes részterületek (paktum, tranzit, innovatív) módszertani fejlesztése is indokolta egy kiszélesített

körben

való

együttgondolkodás

lehetőségének

megteremtését.

Ez

eredményezte a dunántúli, ill. keleti országrészre bontott, azaz 3-3 régiót összefogó találkozók megszervezését. Ennek megfelelően 2015. februárjában a 3 részterület (paktum, innovatív, tranzit) szerint differenciáltan épültek fel a programok a két országrészben (székesfehérvári és debreceni helyszínnel) azonos tematikával.

135

Részterület

Időpont

Helyszín

2015.02.18.

Székesfehérvár

2015.02.19.

Debrecen

2015.02.24.

Székesfehérvár

2015.02.26.

Debrecen

2015.02.24.

Debrecen

2015.02.26.

Székesfehérvár

Foglalkoztatási

2015.09.08.

Székesfehérvár

együttműködések

2015.09.16.

Debrecen

Foglalkoztatási együttműködések Innovatív

Tranzit

A

foglalkoztatási

együttműködések

(paktumok)

területén

megvalósult

nagyrégiós szakmai műhelymunkák A 2014 és 2020 közötti időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának legfontosabb foglalkoztatás-növelést célzó humánerőforrás fejlesztési intézkedése a megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések támogatása. A paktum témában rendezett műhelymunkák kettős céllal szerveződtek: egyfelől, hogy a Területi Operatív Programok tervezésében dolgozó megyei szereplők és a foglalkoztatási együttműködések szervezetei

tájékoztatást

bevonódjanak

és

kapjanak

véleményükkel

a

rendelkezésre

formálják

a

kiemelt

álló

forrásokról,

projekt

keretei

másfelől között

a

foglalkoztatási együttműködésekre vonatkozóan kidolgozásra kerülő szakmai, minőségi sztenderdekről és szakpolitikai javaslatokról készülő javaslatot. A program délutáni szakaszában szakpolitikai kerekasztal formájában a helyi tervezés és döntéshozatal szereplői ültek egy asztalhoz, hogy áttekintsék a forrásfelhasználás tervezési feladatait, javaslataikat egymással és az operatív program megvalósításáért felelős minisztérium képviselőivel megvitathassák, a tervezett programok hatékonyságát javaslataikkal fokozzák. A rendezvényen egyedülállóan nyílt lehetőség arra, hogy a tervezői és a megvalósítói oldal téma iránt elkötelezett szakembereinek aktív részvételével formálódhasson a foglalkoztatási

együttműködések

jövőbeni

működését

megalapozó

szakpolitikai

keretrendszer. A kiemelt projekt támogatásával kísért konstrukciók közül a következő programozási időszak tervezésében a foglalkoztatási együttműködések finanszírozása jelentik meg a leghangsúlyosabban. Az aktív foglalkoztatási együttműködések, valamint azok a térségek

136

és települések, amelyek szeretnék kiaknázni a paktumok adta foglalkoztatás-fejlesztési lehetőségeket felkészülten várják a témában várható kiírásokat. A foglalkoztatási partnerségek terén való előzetes tervezés és együttműködések megalapozása, valamint az együttműködésekben rejlő lehetőségek feltárása, jó példák megismertetése volt a célja

a

2015.

szeptemberében,

két

helyszínen

megrendezett,

nagyrégiós

műhelymunkáknak.

Az

innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezések

tématerületen

megvalósult

nagyrégiós műhelymunkák Az újszerű kísérleti foglalkoztatási projektek a foglalkoztatás élénkítést célzó munkaerő piaci beavatkozás hatékonyságát javítják, ezért ösztönzésük, szakmai és anyagi támogatásuk örök foglalkoztatáspolitikai feladat. Az ország egyes területein jellemző, eltérő munkaerő-piaci problémákra eltérő megoldások szükségesek. Ezek a helyzetek keltik életre azokat az innovatív ötleteket, amelyek a pályázati források segítségével hatékony beavatkozásokká lehetek egy-egy részterületen és kellő megalapozottsággal több, hasonló foglalkoztatási nehézségekkel küzdő térségben is elterjeszthetővé válnak. Ennek

jegyében

az

innovatív

témában

szervezett

műhelymunkán

a

résztvevők

tájékoztatást kaptak az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések terén a kiemelt projekt

keretei

véleményükkel,

között

megvalósuló

javaslataik

módszerfejlesztés

megfogalmazásával

részidős

formálhatták,

eredményiről,

befolyásolhatták

a

szakpolitikába való beépülést célzó javaslat végső tartalmát.

A

tranzitfoglalkoztatási

tématerületen

megvalósult

nagyrégiós

szakmai

műhelymunkák A tranzitfoglalkoztatási programok az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott egyik legfontosabb célkitűzés megvalósítását, a foglalkoztatás dinamikus bővítését segítik elő. Alkalmasak

arra,

hogy

folyamatos

figyelemmel

kísérés,

mentorálás

mellett

a

munkanélküliség állapotából a tartós foglalkoztatás állapotába juttassák vissza a szakképzetlen, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélkülieket a foglalkoztatással összekapcsolt szakképzés révén. A műhelymunka alkalmával a résztvevők megismerhették a 2014-2020-as programozási időszak tervezet szerinti támogatási lehetőségeit.

A nagy régiós szakmai műhelymunkákon összesen részt vett 343 fő egyöntetűen hasznosnak ítélte meg a fórumokat, átlagosan 98,98%-os eredményt értek el a szervezők az értékelésen.

137

(Érdemes megjegyezni, hogy még ilyen magas értékelési eredménynél is látható a két országrész közti „kritikussági faktor” megjelenése, amely alapján a dunántúli régiókból érkezett résztvevők ugyanolyan minta szerint, mint a többi rendezvénynél, alacsonyabb pontértékeket adtak, mint a keleti országrészről érkezők.)

Célcsoporti tudásbővítések A szakmai támogatás és a hálózatosodás elősegítését egyaránt szolgálták a 2 napos, bentlakásos tréningek. A projektgazdák igényeire építő, széleskörű felmérésen és a szükségletek

folyamatos

figyelésén

alapuló,

gondos

témakiválasztás

segítette

a

projektmegvalósító szervezetek munkatársainak készség- és kompetenciafejlesztését, tudásuk, ismereteik szélesítését. A könnyebb elérhetőség és a hasonló munkaerő-piaci problémák

figyelembevételével

a

tudásbővítések

azonos

tematikával,

országrészre bontva 9-9 alkalommal valósultak meg az alábbi ütemezésben: Téma

Időpont

Helyszín

2013.10.21-22.

Siófok

2013.10.29-30.

Debrecen

2013.12.12-13.

Siófok

2013.11.27-28.

Debrecen

2013.11.27-28.

Siófok

2013.12.12-13.

Debrecen

Az innovatív beszéd és

2014.04.23-24.

Siófok

eredményes médiaszereplés

2014.04.29-30.

Debrecen

Mentorálás, mentori

2014.06.10-11.

Hévíz

technikák fejlesztése

2014.06.12-13.

Debrecen

2014.11.24-25.

Székesfehérvár

2014.10.16-17.

Debrecen

Stresszkezelés,

2014.10.20-21.

Székesfehérvár

konfliktuskezelés

2014.11.13-14.

Debrecen

Munkaerő-piaci szempontból

2015.04.09-10.

Székesfehérvár

2015.04.29-30.

Debrecen

2015.04.29-30.

Székesfehérvár

2015.04.09-10.

Debrecen

Munkáltatói kapcsolatok

Non-profit marketing

Partnerségi együttműködés

Szupervízió, esetkezelés

hátrányos helyzetű személyek mentorálása Kompetenciavizsgálat

138

de

a

két

A 2013. őszén megvalósult 3 tudásbővítési alkalom témáinak meghatározása a már említett szükségletfelmérés eredményei nyomán formálódott.

Több civil szervezetnél volt tapasztalható, hogy bár szociális és mentális terülteken körültekintően készítik fel klienseiket a munkábaállásra, a megvalósítás alatt álló projektjeik során szembesültek azzal, hogy nyílt munkaerő-piaci kapcsolataik nincsenek, vagy esetlegesek. A szükségletfelmérésből kiderült, hogy felmérték ezen gyengeségüket és jelezték igényüket tudásbővítés igénybevételére a munkáltatói kapcsolattartás témakörben.

Mindkét

tudásátadáson,

alkalommal

összesen

53

fő,

nagyszámú és

az

kedvezményezett

alapszemlélet

vett

részt

megváltoztatásán

túl

a a

mindennapokban alkalmazható, gyakorlati megoldásokkal és panelekkel térhettek vissza munkájukba.

Szintén a szervezetek nyitottságáról, a fejlődés szándékáról és képességéről árulkodik a nonprofit

marketing

tématerület

iránt

felmerült

igény.

A

projektmegvalósító

szervezetek saját maguk által emelt korlátok átlépésével igyekeztek elsajátítani a piaci alapú gondolkodás és üzleti tervezés képességét. Az egyetemi oktatóként is működő nonprofit marketing szakterületi tanácsadó valóban használható módszereket, egy újfajta világlátást ültetett el a tudásbővítés résztvevőiben.

Ahogy

korábban

említésre

került,

nagy

nehézséget

okozott

a

projekteknek

a

konzorciumban való projektmegvalósítás. Az ilyen irányú kommunikáció fejlesztését és a partnerségi szemlélet elmélyítését célozta a partnerségi együttműködés témakörben rendezett tudásbővítés. A résztvevők többnyire a főpályázót, tehát a partnerség működtetőjét

képviselték.

projektmunkatársakat

Az

abban,

általuk

hogy

hazavitt

fontos

egymás

tudás

megerősítette

működésének

a

megértése,

a

ciklikusságok elfogadása és az elsajátított módszerek segítséget nyújtottak számukra ahhoz, hogy partnereik együttműködési motivációját felébresszék/fenntartsák.

A

2014.

tavaszára

tervezett

alkalmak

témakörei

a

tanácsadások

során,

a

projektmegvalósítások tapasztalataira építve, a feltárt gyengeségek erősítését célozva választódtak

ki.

Az

innovatív

beszéd

és eredményes médiaszereplés

című

rendezvényen a szervezetek és a projektek számára egyaránt fontos média megjelenés generálását és a sikeres médiaszereplést célzó tudásbővítés előadója olyan marketingkommunikációs

technikákkal

ismertette

meg

a

résztvevőket,

amelyek

segítséget

nyújthatnak „láthatóvá válásukban”. Megismerhették a „vonal alatti” kommunikáció

139

lehetőségeit, a hatékony internetes megjelenés eszközeit, és olyan prezentációs fejlesztéseket, amelyekkel fokozhatják a média és a társadalom érdeklődését.

A projektek előrehaladtával sokasodtak a célcsoporttagokkal való nehézségek, az egyéni helyzetek kezelése egyre több empátiát és szélesedő tudást várt el a mentoroktól. A kiemelt

projekt

fejlesztéséhez,

nyújthatott a

számukra

munkájuk

segítséget

során

a

alkalmazott

mentori

kompetenciáik

technikák

letisztításához,

újragondolásához, új technikák és ismeretek beépítéséhez. (A rendezvényen résztvevő mentorok fogalmazták meg, hogy esetkezelés, szupervízió témában is szívesen vennének támogatást tudásbővítés formájában. A kiemelt projekt munkacsoportja reagált a felmerült igényre és a következő tudásbővítési kör témájaként beemelte a szupervíziót.)

2014. őszén országrészenként azonos tartalommal 2-2 tudásbővítésre került sor. A mentorok

igényére

szakemberek

reagálva

szupervízió,

személyiségnek

és

esetkezelés

szakmai

témakörben

kompetenciáinak

a

segítő

fejlesztését

célzó

rendezvényen a résztvevők mind egyéni, mind csoportos gyakorlatokban fejleszthették önismeretüket és szakmai készségeiket. A hatásosra sikerült két nap végén mindkét országrészben felmerült az igény a szakemberrel való további, főleg szervezeti szintű találkozásokra. (A kiemelt projekt az igényekre való rugalmas reagálás jegyében 13. szakterületi tanácsadási lehetőségként beemelte a szolgáltatási kosárba a hivatásbeli kompetenciafejlesztés témakörét.)

A stressz-kezelés, konfliktuskezelés tréning résztvevői saját munkaterületükről hozhattak eseteket, amelyeket közösen dolgoztak fel. A közös munka főként a kommunikáció és az együttműködés javítását, valamint a kreativitás és új lehetőségek észlelésének készségeit célozta a konfliktusok kezelése és megelőzése terén.

A kiemelt projekt egy módszerkatalógus összeállítását is vállalta. A katalógusban szereplő

módszerek

közül

négy

esetében

tananyagfejlesztés

is

történt,

a

négy

tananyagból kettőt pedig a célcsoport számára elsajátíthatóan, tudásbővítési alkalmakon ismertettek a fejlesztők. A gyakorlatorientált, innovatív mentorálási technikák megismertetését célzó tréningen a résztvevők a meglévő tudásukkal, tapasztalataikkal dolgoztak. Az alkalmazott önismereti, önértékelő eljárások, kérdőívek, feladatlapok sok segítséget

nyújtottak

nehézségeiket,

abban,

gyengeségeiket,

hogy

megerősödjenek

erősségeiket

csoportban való együttműködésben.

140

a

szakmaiságukban,

célcsoporttal

való

lássák

a

munkában,

a

A kulcskompetenciák vizsgálatát ismertető rendezvényen a résztvevők kiegészítették és rendszerezték a munkaerő-piaci kulcskompetenciákkal kapcsolatos ismereteiket, tudatosították a saját, és megismerték a többi résztvevő kulcskompetenciák mérésére irányuló

jelenlegi

gyakorlatát,

annak

határait,

hiányterületeit.

Megismerték

a

gyakorlatorientált kulcskompetencia-értékelés lényegi elemeit, szempontjait, alkalmazási lehetőségeit, kipróbálhattak és gyakorlati jellegű információt kaptak több ilyen jellegű, máshol alkalmazott módszerre vonatkozóan. Emellett a közelmúltban kifejlesztésre kerülő KEY módszerről szereztek gyakorlatias, saját élményen is alapuló, részletes információt, tudást.

A célcsoporti tudásbővítő alkalmakkal kapott visszajelzések átlagos értéke hatékonyság szempontjából szintén magas, átlag 96%, azonban talán ez az a terület, ahol egyes témák közti megítélés már érdemben mérhető.

141

Projektlátogatások A támogatott projektek megvalósítói szakmai tanácsadások és rendezvények alkalmával jelezték igényüket arra, hogy régiókon belül és régiókon átívelően is megismerhessék egymást, saját környezetükben értelmezve láthassák egymás projektjeit. Az utazások remek lehetőséget teremtettek arra, hogy egymástól földrajzi szempontból távol működő szervezetek megismerjék egymás működését, jó gyakorlatait, megoldásait, melyeket a későbbiekben saját szervezetükben, projektjükben is eredményesen alkalmazhatnak. A személyes találkozások talán legjelentősebb hozadéka a formálódó új együttműködések kialakulása, közös projektek megalapozása.

A projekgazda ezen projektelem utólagos beemelésével összesen 12 út megszervezésére kért és kapott hozzájárulást a közreműködő szervezettől.

A projektlátogatásokon

összesen 170 kedvezményezettnek volt lehetősége részt venni. A résztvevők visszajelzései alapján elmondható, hogy a legnagyobb elégedettségre számot tartó programtípusról beszélünk, amelynek hatékonyságát közel 100%-ra ítélték a célcsoporttagok.

A projektlátogatások időpontjait, útvonalait és a visszajelzések alapján ítélt hasznosságát a következő táblázat mutatja be:

Időpont

Útvonal

Hasznosság

2013.05.08-09

Kecskemét - Szeged

100%

2013.05.15-16

Debrecen – Kecskemét – Szekszárd - Pécs

100%

Békéscsaba – Szeged – Kiskunfélegyháza – 2013.05.22-23

Székesfehérvár – Küngös – Zalabér –

100%

Zalaszentgrót - Zalaegerszeg 2013.05.29-30

2014.09.11-12

Siklós – Pécs – Szigetvár – Zalaszentgrót – Zalabér – Vasvár – Kőszeg - Csepreg Pécs – Szekszárd – Küngös – Székesfehérvár – Debrecen – Baktalórántháza - Jászapáti Kőszeg – Szombathely – Zalaegerszeg –

2014.09.11-12

100%

Zalaszentgrót – Ajka – Küngös – Debrecen – Baktalórántháza - Jászapáti

142

100%

Időpont 2014.09.18-19

2014.09.18-19

2015.05.12-13

Útvonal

Hasznosság

Kecskemét – Alsótold – Karancsság – Poroszló – Miskolc - Hernádszentandrás

96,7%

Debrecen – Karancsság – Poroszló – Miskolc Hernádszentandrás Kőszeg – Szombathely – Ajka – Veszprém – Székesfehérvár – Dunaujváros – Szeged Kecskemét

100%

2015.05.12-13 Szigetvár – Pécs – Szeged - Kecskemét

2015.05.19-20

Miskolc – Debrecen – Baktalórántháza – Monostorpályi – Debrecen – Magyarhomorog

100%

– Berettyóújfalu – Debrecen - Miskolc 2015.05.27-28

Nyíregyháza – Debrecen – Szolnok – Budapest – Kőszeg - Ajka

100%

A projektlátogatás során az alábbi szervezetekkel találkozhattak a résztvevők:

Helyszín Székesfehérvár

Fogadó szervezet

Téma

Agóra Vidékfejlesztési

Innovatív szolgáltatásszervezési modell

Alapítvány

az Echo Nonprofit Networkben

Álláskeresők Kecskemét

Egyesületeinek Bács-Kiskun Innovatív projektek tapasztalatai Megyei Szövetsége

Szombathely

Foglalkoztatási együttműködések jó

BFH Európa Kft.

gyakorlata „e-KARRIER” – Elektronikus

Debrecen

CSAT Egyesület

Munkaerőpiaci Adatbázis és Karrierpont Hálózat bemutatása

Zalaegerszeg

Első Magyar Dán

A termelőiskola és a futó projektek

Termelőiskola

bemutatása

143

Helyszín Székesfehérvár

Fogadó szervezet

Téma

Fejér Megyei Kereskedelmi

Foglalkoztatási Partnerség Fejér

és Iparkamara

Megyében A Zalaszentgróti Foglalkoztatási

Zalaszentgrót

Foglalkoztató ZalA-KAR NKft.

Paktum és a térségben egymásra épülő, foglalkoztatási és a népességmegtartást célzó projektek bemutatása A megváltozott munkaképességű és

Székesfehérvár

Hatpöttyös Étterem

sérült embereket foglalkoztató étterem bemutatkozása A Hegyháti Foglalkoztatási Paktum 7

Vasvár

Hegyháti Paktum

éve / Az oszkói "Szőlőhegy", mint foglalkoztatást generáló helyszín

Hernádszentandrás

Karancsság

Jászapáti

Szekszárd

Hernádszentandrás Község Önkormányzata

"Zöldgalléros Abaújiak" - Innovatív foglalkoztatási és képzési hálózat létrehozása Abaúj 3 kistelepülésén

HIT Gyülekezete

„Karancssági innovatív, kísérleti

Szeretetszolgálat

foglalkoztatási program” bemutatása "A Jászapáti Hangya-2010

Jászapáti Város

Termelőiskola működése – a kísérleti

Önkormányzata

projekt bemutatása" „Ízlelő, a családbarát étterem”

Kék Madár Alapítvány

bemutatása

Korszerű Technológiák Magyarhomorog

Innovatív Megoldások

Foglalkoztatási célú projekt bemutatása

Szociális Szövetkezet Kőszeg

Baktalórántháza

Ajka

Kőszeg Város

Foglalkoztatási együttműködések jó

Önkormányzata

gyakorlata

Közép-Nyírségi

"A Re-Cikli Műhelyhálózat - egy

Önkormányzati Többcélú

társadalmi vállalkozás megalapozása a

Kistérségi Társulás

Baktalórántházi kistérségben"

Kristály-völgy Terület- és

Foglalkoztatási együttműködések jó

Vidékfejlesztési Egyesület

gyakorlata

144

Helyszín Küngös

Monostorpályi

Szeged

Fogadó szervezet

Téma

Küngös Község

Keresztmetszetben a Szent Kinga

Önkormányzata

Termelőiskola

Monostori Káposzta

Foglalkoztatási célú projekt bemutatása

Szociális Szövetkezet NAPRA FORGÓ Nonprofit

Regisztrált munkanélküli fiatalok

Kft.

felkészítése a munkaerőpiacra

Progress Szeged

„Nyerjünk együtt!” projekt eddigi

Vállalkozásfejlesztő

előrehaladásának bemutatása

Alapítvány Pécs Miskolc

Retextil Alapítvány

A Retextil Alapítvány bemutatása

Szimbiózis a Harmonikus

„Batyu - Téka, a Magyar Vidék

Együtt- Létért Alapítvány

ajándéka A Tudásklaszter Nkft. TÁMOP 1.4.3

Szeged

Tudásklaszter Nonprofit Kft

projektjei keretében alkalmazott innovatív foglalkoztatási eszközeinek bemutatása az UNIRIV Kft. projektjeiknek, ill. az

Csepreg

UNIRIV Kft

együttműködésben létrehozott duális képzés bemutatása “SZOCIO-PRÍMA" - a Tisza-tó

Poroszló

térségében élő fiatal felnőttek

Útirány Egyesület

elhelyezkedését segítő szolgáltató centrum bemutatása

145

11 A szakmai támogatás háttere A pályázati rendszer centralizált struktúrájához képest a kiemelt projekt erőssége az OFA régiós jelenléte. Ennek köszönhetően a kollégák területi egységenként közvetlen kapcsolatot alakíthattak ki a támogatott projektmegvalósítókkal, sok esetben a teljes konzorciummal. Ez adott lehetőséget az egyéni helyzetek és kockázatok felmérésére, megismerésére és a célzott beavatkozásra.

Régiós irodáink a projektmegvalósítás idején az alábbi helyszíneken működtek: Központi és Közép-magyarországi Regionális Iroda 1036 Budapest, Lajos u. 80. Dél-dunántúli Regionális Iroda

7625 Pécs, Dr. Majorossy Imre u. 36.

Dél-alföldi Regionális Iroda

6721 Szeged, Brüsszeli krt. 21.

Észak-alföldi Regionális Iroda

4024 Debrecen, Piac u. 42-48.

Észak-magyarországi Regionális Iroda

3530 Miskolc, Szentpáli u. 1.

Közép-dunántúli Regionális Iroda

9200 Veszprém, Kossuth u. 10.

Nyugat-dunántúli Regionális Iroda

9700 Szombathely, Kőszegi u. 2.

A kiemelt projekt szervezeti struktúrájában mindhárom támogatott konstrukció külön szakmai vezető koordinálása alá tartozott. Az ő személyük és szakmai felkészültségük által volt biztosítható a szakmai támogatással kísért konstrukciók kiemelt projekten belüli elkülönülése, ugyanakkor a régiós kollégák szakmai felkészítése és a tőlük érkező információk szintetizálása is. A szakmai vezetők fogták össze az egyes fejlesztési tevékenységek folyamatait, valamint a fejlesztést támogató Szakmai Irányító Testületek munkáját.

A kiemelt projekt szolgáltatási és fejlesztő tevékenységét egyaránt folyamatba épített értékelés kísérte. A korábbi tapasztalatokra épülő szakmai támogatás a folyamatba épített értékeléssel kiegészülve segítette a támogatott projektek számára a változó foglalkoztatási felismerését

helyzetekhez és

eredményes

való

alkalmazkodást,

kezelését.

A

a

felmerülő

projekt-team

problémák

munkáját

felhő

időbeni alapú

kommunikáció segíti, mely a munkatársak számára könnyen elérhetővé és átláthatóvá teszi az adatokat, információkat és a tanácsadások dokumentumait. A felhő alapú dokumentálás a folyamatos adatelemzést és statisztikai kimutatások előállítását is támogatja.

146

A projekt stábja havi rendszerességgel történő szakmai konzultációk, ún. koordinációs napok alkalmával személyesen egyeztetett a régióban zajló munka részleteiről. Ilyen alkalmakkor került megvitatásra egy-egy speciális eset, az arra való reagálás és megoldás, a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, valamint a támogatott projektgazdák részéről felmerülő igények ismertetése. Ez a fajta csoportmunka adta meg azt a szakmai hátteret, ahol valamennyi projekt megvalósításának lépései, jó gyakorlatai, gátló tényezői, kockázatai, elakadásai, megoldási lehetőségei felmerülhettek. A közös gondolkodás és a tapasztalatok egyeztetése által a kollégák szakmai kompetenciái is folyamatosan fejlődhettek. A személyes egyeztetéseken, konzultációkon felül a régiós kollégák havi rendszerességgel régiónként és konstrukciónként írásban összegezték a tapasztalatokat,

melyből

konstrukciónkénti

a

folyamatba

elemzéseket,

projektmegvalósítások

épített

összegzéseket,

tapasztalatai

ily

értékelésért

konklúziókat

módon,

a

felelős

készítette.

folyamatba

épített

vezető Az

a

egyes

értékelés

közvetítésével épülhettek be a kiemelt projekt keretében vállalt konstrukciófejlesztő munkába.

A kiemelt projekt vállalása a nyertes projektek szakmai támogatásán túl az egyes konstrukciók megvalósítási tapasztalatit is összegző módszerfejlesztés keretében visszacsatolást

adni

a

végrehajtás

és

a

szakpolitika

szintjén

egyaránt.

A

módszerfejlesztő munka célja a hosszú távú működést előtérbe helyezve kidolgozni a foglalkoztatási együttműködések sztenderdjeit és a tranzitfoglalkoztatás eredményesen alkalmazható modelljét. Az értékelés a szakmai tevékenységeket folyamatában vizsgálta, az így összesített és szintetizált információk adták a módszerfejlesztés egyik bázisát.

A

fejlesztési

munka

előkészítését,

a

fejlesztők

kiválasztását,

munkatervük

meghatározását megelőzően mindhárom részterületen Szakmai Irányító Testület (SZIT) alakult. Az egyes SZIT-ek az adott témában jártas, tapasztalt szakemberekből álltak össze. A testületek összetétele: -

szakpolitikai delegált (Nemzetgazdasági Minisztérium),

-

szakterület ernyőszervezeti - érdekképviseleti feladatát ellátó személy,

-

konstrukciónkénti szakértők

-

a kiemelt projekt szakmai képviselői: projektmenedzser, értékelési vezető, szakmai vezető.

147

Ez

a

fajta

széles

körű

testületi

megközelítés

lehetőséget

teremtett

az

egyes

tématerületek többoldalú elemzésére, több aspektusból való vizsgálatára. A Testületek konstrukciónként függetlenül, egyenként 8 alkalommal üléseztek. Az első alkalmakkor meghatározták a fejlesztési munka kereteit és mérföldköveit, a fejlesztőkkel szembeni elvárásokat,

valamint

a

fejlesztést

megalapozó,

helyzetfeltáró

kutatás

szakmai

elvárásait. Ezt követően megtörtént az egyes tématerületek iránt elkötelezett szakmai közreműködők,

a

fejlesztéssel

megbízott

személyek,

szervezetek

kiválasztása.

A

helyzetfeltáró kutatásokra kiírt közbeszerzési eljárás első körben eredménytelen volt, ezért változatlan tartalommal új eljárás lefolytatása volt szükséges. Ez jelentős csúszást eredményezett a kutatási eredményekre is építő fejlesztésben. A Szakmai Irányító Testületek a 8. ülésig bezárólag folyamatosan nyomon követték és validálták a fejlesztés mérföldkövenkénti folyamatát. A fejlesztést lezáró tanulmányok végleges elfogadása előtti társadalmasítására 2015. februárjában, 2 helyszínen, konstrukciónkénti fórumok alkalmával került sor:

Székesfehérvár

Debrecen

Foglalkoztatási paktum

február 18.

február 19.

Innovatív foglalkoztatási kezdeményezések

február 24.

február 26.

Tranzitfoglalkoztatási programok

február 26.

február 24.

(Részletek a 136. oldalon olvashatók)

A fejlesztési munka folyamata konstrukciónként

Tranzitfoglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.6-12/1 és TÁMOP 1.4.6-13/1 konstrukciók) A modell kidolgozási folyamata a tranzitfoglalkoztatás alapvető elemeit követte: célcsoport

azonosítása,

foglalkoztatással

feltérképezése,

egybekötött

képzési

toborzása,

szakasz,

kiválasztása,

támogató

szakmai

bevonása,

tevékenységek,

eszközök és módszertan, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés, utánkövetés. A modell fontos eleme a szakmai mérés módszertana. A fejlesztők munkájukban támaszkodtak a korábban

kidolgozott

viszonyokhoz

igazítva

módszertani

anyagokra,

aktualizálták.

Ennek

azokat egyik

a

jelenlegi

eleme

a

munkaerő-piaci

közfoglalkoztatási

programokhoz való illesztés vizsgálata. A vizsgálat kiterjed a tranzitfoglalkoztatási program költség-hatékonyságára is.

148

Innovatív foglalkoztatási projektek (TÁMOP 1.4.3-12/1 konstrukció) A feladat komplexitását az adja, hogy az innovatív projektek tematikai sokszínűsége és eltérő

célcsoportja

egyedi

megközelítést

tesz

szükségessé.

Ez

megnehezíti

az

összehasonlíthatóságot, ugyanakkor biztosítja az innovatív és kreatív megoldások felszínre jutását. A fejlesztő munka célja azonosítani és pontosítani az innovatív tartalmakat, valamint a megvalósító szervezetek tapasztalatait. További cél fejleszteni és bővíteni az innovációban, újításban rejlő lehetőségeket, ugyanakkor feltárni az adaptáció és a szélesebb körű, rendszer szintű alkalmazhatóság módozatait. A fejlesztési munkába beépültek a korábbi, már lezárult, hazai és nemzetközi innovációs kísérletekkel kapcsolatos ismeretek, gyakorlati tapasztalatok, megvalósításuk sikerességének és nehézségeinek elemzése. A projektek során gazdasági és szociális érdekek ütköznek, ezen érdekeket kell egymáshoz közelíteni. Általános

észrevétel

a

TÁMOP

1.4.3

konstrukcióval

kapcsolatban:

A

projektmegvalósítók nagy hangsúlyt fektetnek a hosszú távú, a projekt keretein túlmutató továbbfoglalkoztatás megfelelő formájára. Nem csupán a célcsoporttagokat kívánják felkészíteni a munkavállalásra, hanem a befogadó munkaadók informálását, érzékenyítését is fontosnak tartják, ezzel is sikeresebbé téve az együttműködést, fenntarthatóbbá a továbbfoglalkoztatást.

Foglalkoztatási megállapodások (TÁMOP 1.4.5-12/1 konstrukció) A foglalkoztatás együttműködéseket elemző korábbi kutatások és a szakpolitika többszöri próbálkozása

a

foglalkoztatási

paktumok

létrehozásának

támogatására

mind

alátámasztja, hogy szükség van a foglalkoztatási együttműködések sztenderdjeinek, minimum kritériumainak kidolgozására. A sztenderdek célja, hogy minőségi szempontú összegzést adjanak a partnerségek összetétel, mélysége, bővítési lehetőségei, helyi együttműködés szervezése, a működés hatóköre, feltételei, fenntarthatósága, valamint a menedzsment működése tekintetében. A sztenderdeket összegző dokumentum a nemzetközi tapasztalatokon és uniós iránymutatásokon alapulva a hazai gazdasági környezet

sajátosságait

figyelembe

véve

készült.

A

minimumkritériumok

a

megyei/megyei jogú városi és helyi szintű foglalkoztatási együttműködések országos koordináció által szakmai támogatással és minőségbiztosítással kísért struktúráját vetíti elő. Általános észrevétel a TÁMOP 1.4.5 konstrukcióval kapcsolatban: a pályázati felhívás a már működő paktumokat célozta meg. Ennek megfelelően a konstrukció célja volt a paktumok működésének finanszírozása is, ugyanakkor a hátrányos helyzetű személyek közvetlen foglalkoztatását jelentő projektmegvalósítás erősen elvitte a fókuszt és az energiákat a klasszikus paktum-tevékenységekről.

149

12 Eredmények A projektgazda a kiemelt projekt tervezésekor fontosnak tartotta, hogy a hároméves folyamat során mind szolgáltatásokban, mind vizsgálati eredményekben, módszertani fejlesztésekben hozzáadott értéket tudjon teremteni, támogatni tudja azon szakma politikai törekvéseket, amelyek a foglalkoztatást és annak speciális területeit komplex megoldásokban látják, hosszútávú stratégiai célok mentén haladnak. Ennek érdekében a kiemelt projekt eredményeként elkészültek azon átfogó kutatások, amelyek a tranzitfoglalkoztatás és a foglalkoztatási megállapodások területén biztos alapját

tudták

képezni

kezdeményezések

ezen

módszertani

területek,

továbbá

kidolgozásának.

A

az

innovatív

szakértők

foglalkoztatási

által

összeállított

tanulmányok mindhárom esetben egy kész modell bemutatására törekedtek, amely modellek alkalmazásának lehetőségét már a 2014-2020. időszakban megvalósíthatónak látunk.

A projekt által generált hálózati együttműködések lehetőséget adtak a megvalósító szervezeteknek tapasztalataik megosztására, az egymástól tanulásra, amelyek során olyan plusz tudással gazdagodhattak, amelyet mind a megvalósítás alatt álló projektjük hasznára

tudnak

fordítani,

mind

a

célcsoportjuk

számára

jövőben

biztosított

szolgáltatások fejlesztésében fel tudnak használni. A szakmaterület egyik jellemzője, hogy

ugyan

foglalkoztatási

Magyarországon megoldások

10-20

éves

jelenléte,

múltra

tekint

azonban

ezek

vissza

egyes

hatékony,

alternatív rutinszerű,

intézményesített modelljei még nem alakultak ki, folyamatos „kísérleti” szakaszban állnak. Ezért is fontos, hogy ezen hálózati együttműködések, amelynek kialakításában fontos szempont volt lehetőséget adni mindhárom szektor (állam, forprofit, nonprofit) bekapcsolódására,

lehetőséget

adnak

egy

olyan

párbeszéd

és

valós

kooperáció

kialakítására, amely eredménye egy társadalmilag kiegyensúlyozottabb foglalkoztatási állapot lehet.

A kiemelt projekt támogatási időszakában a kedvezményezetti igények alapján összesen 976 alkalommal került sor szakmai és szakterületi tanácsadásra, amelyet régiós munkatársak és szakterületi tanácsadók végeztek el a megvalósító kedvezményezettek és konzorciumi partnerek körében. A kiemelt projekt tervezésekor az OFA 600 aktív tanácsadás megtartását irányozta elő, azonban a projektgazdák jelzései alapján

150

egyértelművé vált, hogy a tanácsadási szolgáltatásra nagyobb szükség van. A kialakított tanácsadói

hálózathoz

kielégíteni

és

a

beérkező

visszajelzések

igényeket alapján

igyekeztek

minél

magasabb

hatékonyságukban

és

számban

hasznosságukban

kiemelkedő volt ezen projektelem megvalósítása.

A

kedvezményezettekkel

lefolytatott

tanácsadási

alkalmakról

minden

esetben

dokumentáció készült, amely tartalmazza mind az adott problémakör felvetését, mind az arra tett javaslatot. Részben ezen felhalmozott tudásanyag részben pedig az OFA által kiadott, a szakterületi tanácsadók tapasztalatait összegző „Kapcsos könyv” kiadvány fontos információkat hordoz a megvalósított foglalkoztatás-fejlesztő projektekről a megvalósítók és a szakmapolitika számára egyaránt.

A szakmai fejlesztések és támogatás másik hangsúlyos területe a projektmegvalósítók célzott tudásbővítését szolgáló programok. Az ilyen tudásmegosztó tréningek 18 alkalommal

biztosítottak

lehetőséget

a

célcsoport

számára

készségeik,

szakmai

kompetenciáik fejlesztésére és a minél sikeresebb projektmegvalósítás elősegítésére.

A kiemelt projekt során 12 alkalommal volt lehetősége a megvalósító szervezeteknek közvetlen projektlátogatáson részt venni, amely során saját környezetükben, ismerhették meg azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a foglalkoztatási programok területén ma működnek. A résztvevők ötleteket, adaptálható módszereket osztottak meg egymással. A személyes kapcsolatok kialakítását célzó találkozók megteremtésével a kiemelt projekt hozzá tudott járulni jövőbeni együttműködések kialakításához is.

Az országos és nemzetközi konferenciákon egyrészről széles kitekintésű szakmai előadásokat

hallgathattak,

másrészről

aktív

részvétellel

szekcióbeszélgetéseket

folytathattak a résztvevők, ezzel is szélesítve szakmai ismereteiket. Mindezeken túl kisebb léptékű régiós és nagyrégiós szakmai találkozók, workshopok szolgálták a hálózati együttműködések és tudásbővítés lehetőségének biztosítását a célcsoport számára.

A szakmai programokon összesen 2157 fő vett részt. A rendezvények megítélése összesített

értékben

hatékonyság

szempontjából

kiemelkedően magas értéknek tekinthető.

151

elérte

a

97,26%-ot,

amelyet

152

A

kiemelt

projekt

folyamatos

értékelési

rendszert

működtetett,

hogy

megfelelő

visszacsatolást kapjon mind szolgáltatásai, mind rendezvényei tekintetében. Ennek formája a tanácsadások, valamint a rendezvények során készült értékelő lapok voltak.

Az alábbi táblázatban az összes rendezvény kérdőívének összegzése látható. Vizsgálati szempont A rendezvényen elhangzottak hasznosak-e Az elhangzottak új információ tartalmaznak-e

átlag

medián

szórás

8,95

9,00

1,37

8,32

9,00

1,74

8,46

9,00

1,74

9,29

10,00

1,37

9,53

10,00

1,03

Az elhangzottak segítséget nyújtanak-e a mindennapi munkában A hozzászólásra biztosított idő elegendő volt-e A rendezvény szervezése megfelelő volt-e

Az értékek elemzésénél jól látható, hogy mindegyik kérdés magas értékeket kapott. Az egyes kérdések értékelései között nincsenek jelentős eltérések, vagyis nagyjából mindegyiket hasonló jóra értékelik. A legmagasabb átlagú kérdés a „A rendezvény szervezése megfelelő volt-e”, 9,53-as értékkel. Ehhez hozzátartozik, hogy a szórása is alacsony, 1,00-s értékkel, vagyis nagy egyetértés van a pontozásnál. Tehát a válaszadók nagy része a legjobb, 10-es és 9-es pontszámokat adta a kérdésre, és ettől mások se nagyon tértek el.

Átlag alapján a következő legmagasabb pontértékű kérdés „A hozzászólásra biztosított idő elegendő volt-e”, melynek értéke 9,29. Ennél a kérdésnél is nagy volt az egyetértés, mivel a szórás 1,37.

A legalacsonyabb átlagú kérdés „Az elhangzottak új információ tartalmaznak-e”, 8,32vel. Ennek a szórása is valamivel nagyobb, 1,74. Mivel a medián 9, ezért a legtöbb pontszám ennél a kérdésnél is 9, vagy nagyobb, viszont az átlag és a szórás arra utal, hogy több alacsonyabb érték fordul elő, mint az előző két szempontnál.

153

A kiemelt projekt záró értékelésének során egy online kérdőív kitöltésére kértük fel a kedvezményezetteket, amelyben a teljes projekt általános megítélésére vonatozóan kértünk visszajelzést.

A válaszadók több mint fele (57,1%) civil szervezet volt. A többi válaszadó szervezeti tekintetben erősen megoszlik. Akik még nagyobb arányban vettek részt, azok a nonprofit gazdálkodó szervezetek és az önkormányzat, mindkettő 14,3%-ban.

A válaszadók fele (48,1%) TÁMOP-1.4.3. kedvezményezett volt, míg a többi konstrukció nagyjából azonos módon oszlik meg.

A beérkezett válaszok alapján el lehet mondani, hogy hasznosnak és sikeresnek találták a kedvezményezettek a projektet. A válaszadók több, mint fele (54,2%) felnőttképzési témában vett igénybe tanácsadást, de sokan választották a jogi (45,8%) és pénzügyi (29,2%) tanácsadást. Ehhez mérten ezt a három témát tartották leginkább hasznosnak.

A válaszadók 66,7%-a szerint teljes mértékben illeszkedett a szakterületi tanácsadás témája a projektjükhöz, a maradék válaszoló pedig 4-es pontszámot adott, vagyis szerintük nagymértékben illeszkedett.

A kérdőívet visszaküldők 89,3%-a vette igénybe az OFA által biztosított szakterületi tanácsadók segítségét.

A régiós szakmai tanácsadójával való munka minőségével túlnyomó többségük (89,3%) teljes mértékben elégedett volt.

A szakmai támogató jelenlétét 36%-uk ítélte meg úgy, hogy az teljes mértékben hozzájárult

a

projekt

sikerességéhez,

64%-uk

4-es

pontszámot

adott,

azaz

nagymértékben jelentett számukra segítséget.

A tanácsadások szakmai színvonalát 76%-uk teljes mértékben megfelelőnek tartja. 52,2%-uk kapott új tudásanyagot, módszereket. 50-50%-uk 4, illetve 5-ös (teljes mértékben) pontszámra értékelte azt, hogyan fogja tudni hasznosítani a megismert módszertanokat, ismeretet.

154

44%-uk vélte úgy, hogy a tanácsadások a projekt fenntarthatóságához nagymértékben hozzájárultak, míg 24%-uk ezt teljes mértékben gondolja így. A válaszadók véleménye szerint az OFA szolgáltató tevékenysége 53,6%-ban teljes mértékben elősegítette a hálózatosodást, és 35,7%-uk is 4-esre értékelte.

A folyamat során kapott visszajelzések összességében igazolják, hogy a kiemelt projekt által meghatározott célokat, amelyek a kedvezményezettek támogatását és hatékonyabb projektmegvalósítását

szolgálja,

elengedhetetlen

hogy

volt,

magas

felkészült

eredménnyel és

elkötelezett

sikerült régiós

elérni.

Ehhez

munkatársakkal,

szakértőkkel, szakmai partnerekkel, valamint támogató államigazgatási részvétellel bírjon a kiemelt projekt.

155

13 Záró összefoglaló Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okirata szerint a Társaság tartós közérdekű tevékenysége során a munkaerő-piaci beavatkozásokhoz szolgáltat innovatív eszközrendszert, többletfoglalkoztatást, munkahelymegtartást eredményező folyamatokat

generál

és

menedzsel,

valamint

a

foglalkoztatás

elősegítéséhez

erőforrásokat fejleszt és közvetít. Részt vesz az Európai Szociális Alap, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által társfinanszírozott foglalkoztatási, foglalkoztatást elősegítő oktatási és képzési, foglalkoztatási rehabilitációs, munkaerő-piaci integrációs, továbbá a foglalkoztatási célú civil/nonprofit szféra fejlesztését szolgáló intézményfejlesztési és esélyegyenlőségi programok végrehajtásában.

Az OFA a hazai munkaerő-piaci programok szakmai műhelyeként számos modellprogram (KID,

Újra

Dolgozom!,

Alternatív

munkaerő-piaci

szolgáltatások)

kidolgozója

és

támogatója volt. Az EQUAL közösségi kezdeményezés magyarországi programjának előkészítése és megvalósítása során 2003. és 2010. között a program szakmai lebonyolításáért felelős közreműködő szervezeti feladatait látta el. Feladatai közül legfontosabbak szakmai

a

támogatások

hitelesítési

közvetítésének

tevékenység,

monitoring,

folyamatában szakmai

végrehajtott

segítségnyújtás,

valamint tapasztalatátadás voltak.

2005-től az Európai Szociális Alap céljainak megvalósulásához a ROP 3.2.3. központi projekt lebonyolításával is hozzájárult, melyben kialakította regionális szakmai támogató hálózatát. Az OFA-ban kidolgozott támogatási programok jelentős része megjelent az NFT 1. releváns operatív programjaiban (ROP, HEFOP), illetve az ÚMFT TÁMOP konstrukcióiban.

Az

OFA

eredményesen

valósította

meg

a

TÁMOP-1.4.1.

(PERTU),

TÁMOP-2.6.1.

(Akkreditációs rendszer kialakítása) és TÁMOP-2.4.3. (KoopeRáció) kiemelt projektjeit, valamint részt vett az TÁMOP-1.4.3. (Innovatív kísérleti projektek) és a TÁMOP-2.6.2. (Civil szervezetek felkészítése) intézkedések előkészítésében.

156

A projekt során elvégzett fejlesztő és kutató munka igazolta, hogy mind a múltban tapasztalt, alkalmazott, mind a jelen projektidőszak alatt megismert projektek szinergiájának

megteremtése

olyan

minőségi

hatékonyságnövekedést

eredményezhet a foglalkoztatáspolitika területén, amely segíteni tudja a jövőben a foglalkoztatás

bővítését,

ezáltal

biztosítani

tudja

a

célcsoport

élethelyzetének

nagymértékű javulását.

Jelen kiemelt projekt életre hívásával az OFA hozzá tudott járulni a kormányzat által megjelölt fejlesztési célok eléréséhez mind a foglalkoztatottságot növelő törekvések erősítésével, mind a foglalkoztató szektor fejlesztésével, amely kulcsa a hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának.

A TÁMOP-1.4.7-12/1-0001 kiemelt projekt során meghatározott fejlesztési célok között három fő fókuszpont szerepelt.

Az

első,

a

kiemelt

projekt

célcsoportjába

tartozó

(innovatív

foglalkoztatási

kezdeményezések, tranzitfoglalkoztatási programok, foglalkoztatási megállapodások) megvalósító projektgazdák támogatása, segítése a hatékony projektmegvalósításban. Ehhez

kapcsolódó

szakmai

hálózat

működtetésével,

regionális

és

szakterületi

tanácsadók elérhető szolgáltatásai által biztosítható volt a projektek teljes körű szakmai támogatása.

Közvetlen

hatásként

elérte

a

támogatott

kedvezményezettek

szabályszerűbb, átláthatóbb, erőforrás felhasználás tekintetében nagyobb hatékonyságot biztosító és professzionálisabb projektmegvalósítását.

Szintén hangsúlyos terület egy olyan szakmai tudástár létrehozása, amely a meglévő tapasztalatok egybegyűjtésén és szintetizálásán túl a három területre egy – egy módszertani fejlesztést dolgozott ki annak érdekében, hogy ezek már a 2014-2020-as támogatási időszakban beépíthető és adaptálható modellekként működjenek, ezzel is elősegítve a foglalkoztatás-fejlesztési kezdeményezésekre fordított források hatékony felhasználását. A helyzetelemző kutatások és az azt alapul vevő módszertani kézikönyvek olyan új, korszerű módszereket foglalnak magukba, amelyek alkalmazásával hosszú távon minőségi növekedést lehet elérni a foglalkoztatási programok működtetése területén. A kidolgozott modellek és kutatások alkalmasak konkrét konstrukció szintű irányvonalak meghatározására, amelyek a döntéshozók számára tiszta keretrendszer kialakítását biztosítják. A modellek támogatják a tématerület változatos, rugalmassági

157

igényét megfogalmazó támogatási rendszerének kialakítását, amely a kulcsa lehet a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források hatékony felhasználásának. A kidolgozott komplex módszertanok működtetésének feltételei adottak, mind a 20142020-as akciótervben kialakított operatív programok prioritási tengelyeiben deklarált fejlesztéspolitikai célok meghatározásában, mind a szakterületen eddigiekben bizonyított szakmai ernyőszervezetek és módszertani műhelyek létében. Ennek érdekében az elkészült módszertani anyagokat fontosnak tartjuk becsatornázni és elérhetővé tenni mind

a

kormányzat

döntéshozatali

szervekhez,

mind

a

szakmapolitika

érintett

szereplőihez.

Harmadik

fókuszpont

volt

a

szakmapolitika

számára

biztosítani

azokat

az

információkat, amelyek a megfelelő és stratégiai szintű tervezési folyamatokhoz elengedhetetlenek. A projekt során feltárt problémák és az arra adott válaszok olyan javaslatokat tartalmaznak, amelyek figyelembe vételével előrelépés mutatkozhat a foglalkoztatás fejlesztési szakterületen. A foglalkoztatási projektek eredményességmérő értékelési rendszere hosszú távú alkalmazást tesz lehetővé, amely minőségi javulást okoz a foglalkoztatás-fejlesztési programok tekintetében. A fejlesztő munka információtartalmának szakmapolitika felé történő eljuttatásával erősödhet az állami és nem állami ellátó rendszer kapcsolata és megteremtődik/fejlődik a közvetlen és szoros együttműködés feltétele. A munkaügyi szervezet módszertárában is megjelennek a nem állami szereplők által kifejlesztett és használt módszerek, amelyek a célcsoport

számára

nagyobb

biztonságot

és

minőségileg

jobb

munkaerő-piaci

szolgáltatások igénybevételét jelenti.

A projekt során kialakult együttműködések terepet adtak az állami és nem állami szereplőknek a közös együttgondolkodásra, egymás megismerésére és olyan közös platform létrehozására, amelyben az információáramlás valós kétirányú folyamat. A

kiemelt

projekt

során

megfogalmazott

és

jelen

tanulmányban

részletezett

szakmapolitikai javaslatok összegzéseként elmondható, hogy a projekt eredményeként tiszta

kép

mutatható

be

a

három

foglalkoztatási

programterület

megvalósítási

tapasztalatairól és fejlesztési irányvonalairól. Mindhárom esetben a legfontosabb javaslat és konklúzió ezen programok összehangolása. Egymás hatásainak erősítése és segítése a komplex kezelés és a teljes foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerbe való elhelyezés által érhető el. Fontos és üdvözlendő, hogy a projektidőszak során már elindultak

azok

a

szakmai

egyeztetések,

amelyek

hamarosan

valós,

elérhető

támogatások formájában realizálódnak. Bízunk benne, hogy mind a tranzitfoglalkoztatás

158

mind a foglalkoztatási megállapodások tekintetében a TOP és GINOP kiírások már a kiemelt projekt által képviselt irányokat építik be, ezzel elindítva azt a hosszú távon jól működtethető

rendszert,

amely

biztosítja

országos

és

helyi

szinten

is,

ezen

kezdeményezések működését. A vizsgált szakterületek esetén mindenhol elmondható, hogy jelenleg nincs, vagy csak rövid távú hatásvizsgálatok készültek. Ebből fakadóan valós eredmények és információk nem állnak a szakmai döntéshozók rendelkezésére, így finanszírozással kapcsolatos kérdések esetén inkább a „megérzésekre”, feltételezésekre alapozhatnak, amely félre viheti a hosszú távú tervezési folyamatokat. Ezért elengedhetetlennek tartjuk és modell programjainkba is mind beépítettük a rövid, közép és hosszú távú hatásvizsgálati rendszer kidolgozásának szükségességét.

A kiemelt projekt szakmai tapasztalatainak megosztásával kívánja segíteni a jövőbeni projektmegvalósítókat

és

szakmapolitikai

szereplőket

abban,

hogy

a

kialakult

együttműködési hálózatra támaszkodva, közös erővel dolgozzanak azon, hogy a Magyarországon élő és hátrányos helyzetükből fakadóan a munkaerőpiacra nehezen integrálódó, integrálható embereknek olyan szolgáltatásokat, programokat tudjanak biztosítani, amelyek hosszú távon megoldást jelentenek ezen célcsoport foglalkoztatási problémáira és egyben választ adnak a munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozások nehézségeire.

Hiszünk abban, hogy a kiemelt projekt által elindított folyamatok olyan változást érhetnek el a foglalkoztatás és foglalkoztathatóság területén, amely a társadalmi feszültséget csökkentve egy együttműködő, támogató, az egyén egyedi helyzetére, a speciális munkaadói igényekre reagáló rendszer kiépítését szolgálják.

159